Nincs játékban - Synmira
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Synmira | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 100 (1981. - 2000. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Worenth Yosden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11112_1519763981_ember_ferfi.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3500-3519
2000. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-12-12 23:09:30
Üzenet elküldve: 2016-12-12 23:09:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Odabent//
*Zakt'ar nem alszik. Zakt'ar vár. Hogy pontosan mire, azt nem tudja. Igazából teljesen ráér, szopogatja ujjait ismét, ringatózik, picit mocorog. A lépcsőn felfele például felfele kaparászik kicsit kihasználva a fura mozgást.*
~Ébresztő!~
*Rándul össze, megcsapva testvérét is, mikor testébe hatolnak anyja dühöngő hormonjai.*
~Baj van!~
*Riad meg, mert ez habár nem teljesen idegen, nagyon ritka, és sajnos ráébreszti arra, hogy idebent sem mindig tejfel minden. Nem tudja ugyan, hogy mi történik, de nyugtalanítja ez az egész helyzet. Csattanások, rándulások, hangos hangok kintről, aztán az a bizsergés, ami a hatalom érzetével tölti el.
Ő még magzat. Alig pár hónapja kezdődött el egész életszerűsége, és nem távolodott el még annyira a varázslattól, mint a felnőttek. Tudat alatt érzi, hogy mindent megváltoztathatna vele kedvére. Csak be van ide zárva.
Aztán a hatalom elillan megnyilvánulatan, és Zakt'ar, csak csendesen kiköpi őklét, és eltátja száját.*
~Hű!~
*Zakt'ar nem alszik. Zakt'ar vár. Hogy pontosan mire, azt nem tudja. Igazából teljesen ráér, szopogatja ujjait ismét, ringatózik, picit mocorog. A lépcsőn felfele például felfele kaparászik kicsit kihasználva a fura mozgást.*
~Ébresztő!~
*Rándul össze, megcsapva testvérét is, mikor testébe hatolnak anyja dühöngő hormonjai.*
~Baj van!~
*Riad meg, mert ez habár nem teljesen idegen, nagyon ritka, és sajnos ráébreszti arra, hogy idebent sem mindig tejfel minden. Nem tudja ugyan, hogy mi történik, de nyugtalanítja ez az egész helyzet. Csattanások, rándulások, hangos hangok kintről, aztán az a bizsergés, ami a hatalom érzetével tölti el.
Ő még magzat. Alig pár hónapja kezdődött el egész életszerűsége, és nem távolodott el még annyira a varázslattól, mint a felnőttek. Tudat alatt érzi, hogy mindent megváltoztathatna vele kedvére. Csak be van ide zárva.
Aztán a hatalom elillan megnyilvánulatan, és Zakt'ar, csak csendesen kiköpi őklét, és eltátja száját.*
~Hű!~
1999. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-12-12 20:58:26
Üzenet elküldve: 2016-12-12 20:58:26
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
//Ébresztő//
* Nem érti, miért kellett felkelnie. Legalábbis addig, amíg alaposabban szemügyre nem veszi fajtársát. Már épp rákérdezne az egyértelműre, mikor eljutnak hozzá a nagyon-nagyon negatív hullámok. Gyűlölet, harag, de talán még kétségbeesést is lát a lányban. Vagy az sajátja? Fene tudja.
Nem mer, nem akar ellenkezni. Ha rá dühös, az csak egyet jelenthet. Vagyis nem, többet is, de ez az egy most nagyon aktuálisnak tűnik, és valószínűbbnek is, mint a többi lehetőség. Némán követi hát a lányt fel, a szobájába. Egy pillanatra megtorpan a sajátja csukott ajtaja előtt, és elcsodálkozik, hogy vajon azóta össze lett e kapva a szoba, vagy ha bárki benyitna, akkor egy eléggé horrorisztikus kép tárulna a szemük elé. Már ha kulcs nélkül ki tudják nyitni.
Loka ajtajával más a helyzet, úgy tűnik, szereti gyakorolni a mágiát, és varázslattal zárja el az ajtót. Ám még a fordulóban, mikor Zaras lépne be, zsebéből kicsusszan a nemrég szerzet amulett, és Worenth mesterük lába, Daewe kis birodalma felé veszi az irányt, ahol is nekigurul a koros mágusmester lábfejének. Ha elpillant az irányba, akkor Loka éppen becsapódó ajtaja tűnhet fel neki.
De beszéljünk az odabentről.
Odabent kissé feszült a hangulat. A csend, mely széttépi őket, vagyis inkább csak a szürkét, idegőrlő. Nem bírja megállni, muszáj rákérdezzen. *
- A-az... enyém?
* Bök Loka hasára. *
* Nem érti, miért kellett felkelnie. Legalábbis addig, amíg alaposabban szemügyre nem veszi fajtársát. Már épp rákérdezne az egyértelműre, mikor eljutnak hozzá a nagyon-nagyon negatív hullámok. Gyűlölet, harag, de talán még kétségbeesést is lát a lányban. Vagy az sajátja? Fene tudja.
Nem mer, nem akar ellenkezni. Ha rá dühös, az csak egyet jelenthet. Vagyis nem, többet is, de ez az egy most nagyon aktuálisnak tűnik, és valószínűbbnek is, mint a többi lehetőség. Némán követi hát a lányt fel, a szobájába. Egy pillanatra megtorpan a sajátja csukott ajtaja előtt, és elcsodálkozik, hogy vajon azóta össze lett e kapva a szoba, vagy ha bárki benyitna, akkor egy eléggé horrorisztikus kép tárulna a szemük elé. Már ha kulcs nélkül ki tudják nyitni.
Loka ajtajával más a helyzet, úgy tűnik, szereti gyakorolni a mágiát, és varázslattal zárja el az ajtót. Ám még a fordulóban, mikor Zaras lépne be, zsebéből kicsusszan a nemrég szerzet amulett, és Worenth mesterük lába, Daewe kis birodalma felé veszi az irányt, ahol is nekigurul a koros mágusmester lábfejének. Ha elpillant az irányba, akkor Loka éppen becsapódó ajtaja tűnhet fel neki.
De beszéljünk az odabentről.
Odabent kissé feszült a hangulat. A csend, mely széttépi őket, vagyis inkább csak a szürkét, idegőrlő. Nem bírja megállni, muszáj rákérdezzen. *
- A-az... enyém?
* Bök Loka hasára. *
1998. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-12-12 20:48:11
Üzenet elküldve: 2016-12-12 20:48:11
ÚJ
![>Worenth Yosden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11112_1519763981_ember_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Daewe//
*Kicsit értetlenül figyeli a két fiolát, amikben sötétbarna varázsital lötyög. Aztán rájön, hogy miért is küldte ezt neki Zaras. Szó volt már arról, hogy áldott amuletteket készítsenek, és bizonyára az elf fiú ilyet szeretne magának.*
-Köszönöm. *mélyeszti bő köpenye mély zsebébe a bájitalokat.* -Őszintén szólva, nem tudom. Elf létére a fürgeséggel nem kellene, hogy problémái legyenek. Viszont, azt el tudom képzelni, hogy még ennél is többre vágyik, így emelkedvén ki az elfek tömegéből.
*Loka elől most nem kell nagy sebességgel szaladni, hiszen a várandós elf nő aligha tudná lábait a nyakába kapni és bárkit megfogni. De, nyilván erről Daewe nem tudhat. Az viszont furcsa, hogy az alkimista éppen őt említi meg, hogy előle kell futnia a Zygendar fiúnak... talán más is észrevette már, hogy közel kerültek egymáshoz, vagy Zaras kotyogott valamit az úton. Igen, utóbbi opció nagyon is elképzelhetőnek tűnik.*
-Megpróbálom megáldani az amulettjét, hátha most még összejön.
*A mágiában történő folyamatos változások bizony könnyen bekavarhatnak a dologba, pláne így, hogy a legnagyobb szintű varázslatról van szó.*
*Kicsit értetlenül figyeli a két fiolát, amikben sötétbarna varázsital lötyög. Aztán rájön, hogy miért is küldte ezt neki Zaras. Szó volt már arról, hogy áldott amuletteket készítsenek, és bizonyára az elf fiú ilyet szeretne magának.*
-Köszönöm. *mélyeszti bő köpenye mély zsebébe a bájitalokat.* -Őszintén szólva, nem tudom. Elf létére a fürgeséggel nem kellene, hogy problémái legyenek. Viszont, azt el tudom képzelni, hogy még ennél is többre vágyik, így emelkedvén ki az elfek tömegéből.
*Loka elől most nem kell nagy sebességgel szaladni, hiszen a várandós elf nő aligha tudná lábait a nyakába kapni és bárkit megfogni. De, nyilván erről Daewe nem tudhat. Az viszont furcsa, hogy az alkimista éppen őt említi meg, hogy előle kell futnia a Zygendar fiúnak... talán más is észrevette már, hogy közel kerültek egymáshoz, vagy Zaras kotyogott valamit az úton. Igen, utóbbi opció nagyon is elképzelhetőnek tűnik.*
-Megpróbálom megáldani az amulettjét, hátha most még összejön.
*A mágiában történő folyamatos változások bizony könnyen bekavarhatnak a dologba, pláne így, hogy a legnagyobb szintű varázslatról van szó.*
1997. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-12-12 20:22:14
Üzenet elküldve: 2016-12-12 20:22:14
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Ébresztő //
*A szürke elf a nő gyengéd ébresztője nyomán felriad, előbb bambán majd érdekesmód nyugodtan pislog gyermekei anyjára. Aztán újfent bambán. A félelem, mely oly boldoggá tenné a Gorthwen lányt bezzeg hiányzik a szürke szempárból. Óh, de arra sem kell ám soká várni, Loka szándékai szerint a fiú azt is megbánja majd, hogy a világra jött.*
- Fel. Most. *Sziszegi fogai közt. Ellentmondást nem tűr.
Felegyenesedik, bal kezét csípőjére teszi. Háta fáj, nem vitás hisz annyi pluszterhet kell most viselnie. Mindez az elkényeztetett őrző hibája, senki másé.*
- Mi lesz? *Kérdi ingerülten, ha Zaras nem csipkedi magát óhajának megfelelően.
Elindul az emeletre. Természetes, hogy a Gorthwen lány még várandósan is gyönyörű ám a jól ismert kecses domborulatok helyett egy kisebb hordó lejt a férfi előtt, ahogyan felmennek a lépcsőn a nő szobájába.
Amennyiben Zaras követi, a lány szúrós tekintetének kereszttüzében befáradhat annak kvártélyába. Loka becsukja maguk mögött az ajtót, kulcsra zárja majd elmormol egy varázslatot melynek köszönhetően kívülről ajtaja eggyé válik a fallal. Most nem akarja, hogy bárki véletlenül megzavarja.
Tekintete ez idő tájt fedezi fel az ajtó alatt becsúsztatott, jelenleg talpa alatt éktelenkedő papirost. Nincs az a pénz, amiért jelen állapotában lehajolna érte. Egyelőre ott hagyja. Elképzelhetetlen számára hogy olyan szerepeljen rajta, mely megvédheti a szürke fiút. Márpedig jelenleg egyedül az foglalkoztatja, hogy számon kérje, megleckéztesse őt.
Ahogyan megfordul a zöldek felizzanak. Százszor elgondolta már a szitokszavakat melyeket a Zygendar fiú fejéhez vág mikor találkoznak, most azonban sokáig csak csendben méregeti a gyűlölt elfet. Veszélyesebb csend ez bárminél.*
A varázsló elmormol egy bonyolultabb igét, melynek hatására a varázsló által kiválasztott ajtó, mely egy zárt szobába nyílik, teljes mértékben átveszi a körülötte lévő fal anyagát, beleolvad környezetébe. A zár, kilincs eltűnik róla, a varázsló speciális nyitási módot találhat ki (pl. egy kő benyomása). Az ajtónak csak a nyílt helység felőli oldala változik meg (a szoba felőli nem), így belülről kényelmesen kinyitható.
*A szürke elf a nő gyengéd ébresztője nyomán felriad, előbb bambán majd érdekesmód nyugodtan pislog gyermekei anyjára. Aztán újfent bambán. A félelem, mely oly boldoggá tenné a Gorthwen lányt bezzeg hiányzik a szürke szempárból. Óh, de arra sem kell ám soká várni, Loka szándékai szerint a fiú azt is megbánja majd, hogy a világra jött.*
- Fel. Most. *Sziszegi fogai közt. Ellentmondást nem tűr.
Felegyenesedik, bal kezét csípőjére teszi. Háta fáj, nem vitás hisz annyi pluszterhet kell most viselnie. Mindez az elkényeztetett őrző hibája, senki másé.*
- Mi lesz? *Kérdi ingerülten, ha Zaras nem csipkedi magát óhajának megfelelően.
Elindul az emeletre. Természetes, hogy a Gorthwen lány még várandósan is gyönyörű ám a jól ismert kecses domborulatok helyett egy kisebb hordó lejt a férfi előtt, ahogyan felmennek a lépcsőn a nő szobájába.
Amennyiben Zaras követi, a lány szúrós tekintetének kereszttüzében befáradhat annak kvártélyába. Loka becsukja maguk mögött az ajtót, kulcsra zárja majd elmormol egy varázslatot melynek köszönhetően kívülről ajtaja eggyé válik a fallal. Most nem akarja, hogy bárki véletlenül megzavarja.
Tekintete ez idő tájt fedezi fel az ajtó alatt becsúsztatott, jelenleg talpa alatt éktelenkedő papirost. Nincs az a pénz, amiért jelen állapotában lehajolna érte. Egyelőre ott hagyja. Elképzelhetetlen számára hogy olyan szerepeljen rajta, mely megvédheti a szürke fiút. Márpedig jelenleg egyedül az foglalkoztatja, hogy számon kérje, megleckéztesse őt.
Ahogyan megfordul a zöldek felizzanak. Százszor elgondolta már a szitokszavakat melyeket a Zygendar fiú fejéhez vág mikor találkoznak, most azonban sokáig csak csendben méregeti a gyűlölt elfet. Veszélyesebb csend ez bárminél.*
A varázsló elmormol egy bonyolultabb igét, melynek hatására a varázsló által kiválasztott ajtó, mely egy zárt szobába nyílik, teljes mértékben átveszi a körülötte lévő fal anyagát, beleolvad környezetébe. A zár, kilincs eltűnik róla, a varázsló speciális nyitási módot találhat ki (pl. egy kő benyomása). Az ajtónak csak a nyílt helység felőli oldala változik meg (a szoba felőli nem), így belülről kényelmesen kinyitható.
1996. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-12-12 18:36:54
Üzenet elküldve: 2016-12-12 18:36:54
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Odabent//
*A hazaúton (anyának haza - ő mindenhol otthon van, hisz anyában van, aminél otthonosabb otthont képzelni sem lehetne) jót szunyókál. Álmában még élvezi azt az enyhe simogatást, ami a burkon végighalad, neki meg a popsiját éri. Minden olyan békés, szeretve érzi magát.
Utána azonban nyugtalan lesz és felébred. Talán mert anya hangulata is gyil… paprikás lesz, és ezt megérzi.
Feszülten figyel, így valamit meghall a külső zajokból is. De nem úgy tűnik, mintha bármi is történne.
Azért kíváncsian mozdul, egyik öklöcskéjével egy darabon végigszántva anya hasfalán, és bár ő nem tudja, mekkora megkönnyebbülést okozhat ezzel, de végre a lábát is felemeli arról a bizonyos helyről, nem nyomva tovább anyu húgyhólyagját.*
~ Mi történhet odakint? ~ *kérdezi, de úgy tűnik, az a másik hozzá hasonló idebent most éppen alszik, mert válasz nem érkezik. Kénytelen hát maga hallgatózni tovább, és várakozni.*
*A hazaúton (anyának haza - ő mindenhol otthon van, hisz anyában van, aminél otthonosabb otthont képzelni sem lehetne) jót szunyókál. Álmában még élvezi azt az enyhe simogatást, ami a burkon végighalad, neki meg a popsiját éri. Minden olyan békés, szeretve érzi magát.
Utána azonban nyugtalan lesz és felébred. Talán mert anya hangulata is gyil… paprikás lesz, és ezt megérzi.
Feszülten figyel, így valamit meghall a külső zajokból is. De nem úgy tűnik, mintha bármi is történne.
Azért kíváncsian mozdul, egyik öklöcskéjével egy darabon végigszántva anya hasfalán, és bár ő nem tudja, mekkora megkönnyebbülést okozhat ezzel, de végre a lábát is felemeli arról a bizonyos helyről, nem nyomva tovább anyu húgyhólyagját.*
~ Mi történhet odakint? ~ *kérdezi, de úgy tűnik, az a másik hozzá hasonló idebent most éppen alszik, mert válasz nem érkezik. Kénytelen hát maga hallgatózni tovább, és várakozni.*
1995. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-12-12 16:06:12
Üzenet elküldve: 2016-12-12 16:06:12
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Worenth//
*Nagyot néz arra a hírre, hogy Kriyon már előttük megérkezett. Úgy gondolta, hogy elég gyorsan tették meg az utat, de arról lehet szó, hogy a félvér ismer rövidebb ösvényeket is. Alkalomadtán ki kell faggatnia erről, még akkor is, ha értékelhető válaszok helyett csak cinikus megjegyzésekre és egyértelmű ajánlatokra számíthat.
Annak viszont örül, hogy a mester meg van elégedve és abban sem talált kivetnivalót, hogy a kis társaság nem együtt érkezett vissza.*
- Igen, van itt neki valami.
*Bólint rá a kérdésre, aztán saját kotyvasztású készítményei közül kiemel két üvegcsét. Ezek elkészítése még neki is csak ujjgyakorlatnak számított, még mielőtt Worenth betoppant, összeütötte őket.*
- Azt mondta, hogy ilyenre lesz szüksége. Azt hiszem, csak egyet kért, de még épp kijött a pénzből kettőre is az alapanyag. És azt mondta, hogy ezek téged illetnek.
*Azzal a két 2 Sötétbarna varázsitalt tartalmazó kis fiolákat Worenth Yosden felé nyújtja.
Ugyan semmi köze nem lenne hozzá, hogy Zarasnak mi szüksége ezekre, de arcára van írva a kíváncsiság. Nem is tudja megállni, hogy ne kérdezzen, kicsit szemtelenül.*
- Miért akar Zaras ennyire fürge lenni? Gyorsan akar futni Loka elől?
*Nagyot néz arra a hírre, hogy Kriyon már előttük megérkezett. Úgy gondolta, hogy elég gyorsan tették meg az utat, de arról lehet szó, hogy a félvér ismer rövidebb ösvényeket is. Alkalomadtán ki kell faggatnia erről, még akkor is, ha értékelhető válaszok helyett csak cinikus megjegyzésekre és egyértelmű ajánlatokra számíthat.
Annak viszont örül, hogy a mester meg van elégedve és abban sem talált kivetnivalót, hogy a kis társaság nem együtt érkezett vissza.*
- Igen, van itt neki valami.
*Bólint rá a kérdésre, aztán saját kotyvasztású készítményei közül kiemel két üvegcsét. Ezek elkészítése még neki is csak ujjgyakorlatnak számított, még mielőtt Worenth betoppant, összeütötte őket.*
- Azt mondta, hogy ilyenre lesz szüksége. Azt hiszem, csak egyet kért, de még épp kijött a pénzből kettőre is az alapanyag. És azt mondta, hogy ezek téged illetnek.
*Azzal a két 2 Sötétbarna varázsitalt tartalmazó kis fiolákat Worenth Yosden felé nyújtja.
Ugyan semmi köze nem lenne hozzá, hogy Zarasnak mi szüksége ezekre, de arcára van írva a kíváncsiság. Nem is tudja megállni, hogy ne kérdezzen, kicsit szemtelenül.*- Miért akar Zaras ennyire fürge lenni? Gyorsan akar futni Loka elől?
1994. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-12-12 12:57:07
Üzenet elküldve: 2016-12-12 12:57:07
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Daewe//
*Csupa jó híreket hall a hóhajú mágusmester, ami egy mosolyt csal ki belőle. Beljebb is sétál Daewe kis rezidenciájába, majd megszemléli a ládikát, amikben különböző nagyságú fiolák kaptak helyet, mindegyike varázsitalt tartogat.*
-Szép munka!
*Worenth imádja, ha valaki gyakorol, elvégre a mondás is úgy tartja, hogy gyakorlat teszi a mestert.*
-Semmi baj, egyébként is nehéz azoknál a minden hájjal megkent kereskedőknél kiharcolni, hogy pár aranyat engedjenek.
*Nyilván ennek is megvan a maga művészete, de úgy fest Daewe sem jártas még ebben.*
-Kriyon hagyott egy levelet, hogy elvégezték a feladatot, amivel megbíztam őket. Gondolom, minden rendben volt velük is, mert nem írta, hogy baj történt volna az úton.
*Nincs azzal semmi baj, hogy külön jöttek haza, ráadásul, amennyiben minden így marad, nem is kell folyton a háta mögé nézni senkinek sem, és egyedül is lehet nyugodtan járni a vidéket.
A csattanást még a mágus is hallja, majd mikor összenéz Daewevel, értetlenül megvonja a vállát.*
-Valaki pakol...
*Sejti ő, hogy mi ez a csattanás, és ki a szenvedő fél. Nem lenne a helyében, az egyszer biztos.*
-Említetted, hogy Zaras is kapott bájitalt. Neki mire volt szüksége?
*Csupa jó híreket hall a hóhajú mágusmester, ami egy mosolyt csal ki belőle. Beljebb is sétál Daewe kis rezidenciájába, majd megszemléli a ládikát, amikben különböző nagyságú fiolák kaptak helyet, mindegyike varázsitalt tartogat.*
-Szép munka!
*Worenth imádja, ha valaki gyakorol, elvégre a mondás is úgy tartja, hogy gyakorlat teszi a mestert.*
-Semmi baj, egyébként is nehéz azoknál a minden hájjal megkent kereskedőknél kiharcolni, hogy pár aranyat engedjenek.
*Nyilván ennek is megvan a maga művészete, de úgy fest Daewe sem jártas még ebben.*
-Kriyon hagyott egy levelet, hogy elvégezték a feladatot, amivel megbíztam őket. Gondolom, minden rendben volt velük is, mert nem írta, hogy baj történt volna az úton.
*Nincs azzal semmi baj, hogy külön jöttek haza, ráadásul, amennyiben minden így marad, nem is kell folyton a háta mögé nézni senkinek sem, és egyedül is lehet nyugodtan járni a vidéket.
A csattanást még a mágus is hallja, majd mikor összenéz Daewevel, értetlenül megvonja a vállát.*
-Valaki pakol...
*Sejti ő, hogy mi ez a csattanás, és ki a szenvedő fél. Nem lenne a helyében, az egyszer biztos.*
-Említetted, hogy Zaras is kapott bájitalt. Neki mire volt szüksége?
1993. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-12-11 23:55:30
Üzenet elküldve: 2016-12-11 23:55:30
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Worenth//
*Noha az ajtót azért hagyta nyitva, hogy nyugodtan zavarhatja, aki akarja, most mégis összerezzen, ahogy a hóhajú mágus megkocogtatja a botjával. Kicsit belemerült új szerzeményei rendezgetésébe, gondolatban már elképzelte, hogy melyikből mit is fog kihozni. Persze a Szilánkok igényei felülírhatják a terveit, de ez egy cseppet sem zavarná, sőt. Úgy talán még több örömét lelné benne, hiszen nemcsak saját kedvtelésére dolgozhatna, hanem mások is hasznát vehetnék ténykedésének.*
- Worenth mester!
*Néz fel és mosolyodik el szélesen és legszívesebben a nyakába ugrana. Szerencsére visszafogja magát, maga sem tudná megmagyarázni, hogy ez miért jutott eszébe, hiszen annyira nem ismerik egymást, hogy ilyen bensőséges üdvözlés indokolt lenne. Talán csak az út viszontagságai, a két kiskakas folyamatos küzdelmes okozta feszültség oldódik fel lassan. Pedig a haza vezető út már kicsit nyugodalmasabb volt, lévén Zarassal külön jöttek.*
- Gyere csak! Minden rendben volt, nem ért minket semmi balszerencse. Sőt, sikerült mindent beszereznem, amit szerettem volna, amire szükségünk lehet. Nézd!
*Kis büszkeséggel terelgeti a mestert a láda elé, feltéve hogy Worenth nem szalad el a rögtönzött tárlatvezetés elől. A büszkeség persze nem annak szól, hogy milyen ügyesen vásárolt be, sokkal inkább a kis üvegcsékbe zárt folyadékoknak és annak, hogy ezekből még mi minden lehet. A láda tetején pedig ott sorakoznak a fiolák, zömében világoszöld elixírrel töltve, de van köztük pár halványkék és barna is. És a sok egyforma, vékony fiola mellett néhány hasasabb üvegcse, bennük sötétebb színű italokkal. Ezeket még az artheniori út előtt pancsolta össze, különösebb cél nélkül. De persze csak örül, ha nem hiába.*
- Sajnos az a gazember nem volt hajlandó engedni az áraiból, így nem maradt az aranyakból. De legalább megvan minden, az is valami, nem igaz? Ja, és Zaras is kapott belőle, ő is el tudta intézni, amit akart. Gondolom Lapu és Kriyon is, vele még találkoztunk a Gazdagnegyedben, de aztán Zarassal külön jöttünk haza. Ők megérkeztek már?
*Kicsit elbizonytalanodik, hogy okos dolog volt-e külön jönni és vajon az okos dolog volt-e, hogy ezt elcsacsogta a mesternek, de reméli, hogy ebből különösebb baj nem lesz és az a nyegle félvér és Lapu is biztonságban hazaérnek.
Az ekkor bekövetkező, az épületen vagy legalábbis annak egy részén végig visszhangzó csattanásra az ajtó felé kapja a fejét, aztán zavartan néz Worenth-re. Meg merne esküdni rá, hogy olyan volt, mint amikor alaposan felképelnek valakit.*
A hozzászólás írója (Daewe Syl'dor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.12.11 23:57:41
*Noha az ajtót azért hagyta nyitva, hogy nyugodtan zavarhatja, aki akarja, most mégis összerezzen, ahogy a hóhajú mágus megkocogtatja a botjával. Kicsit belemerült új szerzeményei rendezgetésébe, gondolatban már elképzelte, hogy melyikből mit is fog kihozni. Persze a Szilánkok igényei felülírhatják a terveit, de ez egy cseppet sem zavarná, sőt. Úgy talán még több örömét lelné benne, hiszen nemcsak saját kedvtelésére dolgozhatna, hanem mások is hasznát vehetnék ténykedésének.*
- Worenth mester!
*Néz fel és mosolyodik el szélesen és legszívesebben a nyakába ugrana. Szerencsére visszafogja magát, maga sem tudná megmagyarázni, hogy ez miért jutott eszébe, hiszen annyira nem ismerik egymást, hogy ilyen bensőséges üdvözlés indokolt lenne. Talán csak az út viszontagságai, a két kiskakas folyamatos küzdelmes okozta feszültség oldódik fel lassan. Pedig a haza vezető út már kicsit nyugodalmasabb volt, lévén Zarassal külön jöttek.*
- Gyere csak! Minden rendben volt, nem ért minket semmi balszerencse. Sőt, sikerült mindent beszereznem, amit szerettem volna, amire szükségünk lehet. Nézd!
*Kis büszkeséggel terelgeti a mestert a láda elé, feltéve hogy Worenth nem szalad el a rögtönzött tárlatvezetés elől. A büszkeség persze nem annak szól, hogy milyen ügyesen vásárolt be, sokkal inkább a kis üvegcsékbe zárt folyadékoknak és annak, hogy ezekből még mi minden lehet. A láda tetején pedig ott sorakoznak a fiolák, zömében világoszöld elixírrel töltve, de van köztük pár halványkék és barna is. És a sok egyforma, vékony fiola mellett néhány hasasabb üvegcse, bennük sötétebb színű italokkal. Ezeket még az artheniori út előtt pancsolta össze, különösebb cél nélkül. De persze csak örül, ha nem hiába.*
- Sajnos az a gazember nem volt hajlandó engedni az áraiból, így nem maradt az aranyakból. De legalább megvan minden, az is valami, nem igaz? Ja, és Zaras is kapott belőle, ő is el tudta intézni, amit akart. Gondolom Lapu és Kriyon is, vele még találkoztunk a Gazdagnegyedben, de aztán Zarassal külön jöttünk haza. Ők megérkeztek már?
*Kicsit elbizonytalanodik, hogy okos dolog volt-e külön jönni és vajon az okos dolog volt-e, hogy ezt elcsacsogta a mesternek, de reméli, hogy ebből különösebb baj nem lesz és az a nyegle félvér és Lapu is biztonságban hazaérnek.
Az ekkor bekövetkező, az épületen vagy legalábbis annak egy részén végig visszhangzó csattanásra az ajtó felé kapja a fejét, aztán zavartan néz Worenth-re. Meg merne esküdni rá, hogy olyan volt, mint amikor alaposan felképelnek valakit.*
A hozzászólás írója (Daewe Syl'dor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.12.11 23:57:41
1992. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-12-11 22:51:47
Üzenet elküldve: 2016-12-11 22:51:47
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Nel, érkezők//
*Egy kevés habozás után Taitosnak leesik, hogy nem igazán talát rá arra a tündérre, akire emlékezett.*
-Nos, hát. Ő beszélt egy hozzád hasonlatos tündérrel, míg...
*Köhint egyet.*
-Elfoglalt voltam.
*Igazából félájultan fetrengett keresztbe-kasul a házban, miután kishíján megsütötte agyát pár látomással.*
-De akkor nem te vagy az, így illendő volna bemutatkoznom.
*Picit biccent.*
-Taitos volnék, a legszürkébb szilánk.
*Ad gyors jellemzést magáról. Habár egyelőre nem egy szürke valakinek tűnik, aki igazán ismeri, (ilyen embert jelenleg nem nagyon hord hátán a föld), az tudhatja, hogy bizony lelke mélyén Taitos kissé egyhangú.
Ezeken is gondolkodik, miközben az étket próbálja ehető formába hozni, és hallgatja a tündér beszámolóját.*
~Nocsak. Nem városi.~
*Derül fel cseppet, hogy mindenhonnan érkeznek hozzájuk tanulásra éhes diákok.*
-Nos Nellara
*Kezd bele, miközben leteszi a fa tányérkát a lány elé, rajta tündér méretű zsíros kenyér sajttal, meg retekkel. Jómaga egy kétszer akkora adaggal készül egbírkózni.*
-Jó étvágyat, szólj, ha kérsz még!
*Leül, harap egyet, gyorsan lenyeli, és folytatja a feleletet.*
-Nem jöttél rossz helyre. Worenth mester a legjobb légmágusok egyike. Sok ideig a templomban is dolgozott.
*Mesél egy keveset leendő oktatójáról.*
-Azonban a tudás hatalom, és a hatalomért meg kell dolgozni.
*Vált picit komolyabb hangnemre.*
-Mi itt nem fukarkodunk a tudással, már amink van...
Viszont, nem adjuk ingyen sem. Egyrészt azért, mert az életünket fektetjük a tanulásba és a tanításba, másrészt azért, mert ki nem dolgozik meg érte, az nem becsüli a munka gyümölcsét.
*Itt tart egy kis szünetet, egyrészt, hogy Nellara emészthesse mondandóját, másrészt, hogy ő is emészthessen kenyeret.*
-Szóval a lényegre térek. A varázslat drága, sokba kerül. Elanyagiasodott világunkban nemesi villák árát is elkérik érte, s mi sem volnánk kivétel, ha valaki üzleti úton közelít. De!
*Itt visszatér arcára a játékos vidámság.*
-Aki kis csapatunk tagja lesz, arra családtagként tekintünk, s mint olyannal, megosztjuk tudásunkat, ahogy tőlünk telik. És nem csak azt.
*Mutat körbe, jelezvén, hogy a fedél és betevő is biztosított.*
-Cserébe mindenki vállal egy kis részt a szövetség dolgaiból. Ez a szabály.
*Zárja szavait egy újabb falat idejére.*
-De persze ez nem örök életre szól. Egyszer a fiókák is elhagyják a fészket. Ha bármikor úgy érzed, hogy lerónád tartozásaidat, és elmennél ezt szabadon megteheted.
*Ezzel végére is ért a szentbeszédnek, mit alapítójuk, s mestere jól megtanított neki.*
-Tudom, elsőre ijesztően hangzik, de ezek csak logikus intézkedések. A többi. Nos, a többi maga az élet, ami elég jó.
*Közben megérkeznek páran... Sőt, mondhatni elég sokan.*
-Adj'isten!
*Kiált ki nekik Taitos.*
-Mindhárom, ha szabad ilyet mondanom.
*Ennél több figyelmet azonban nem szentel nekik.*
-Mesélj egy keveset még, hogyhogy nem tudsz repülni, és a levegő mágiával hogy oldanád ezt meg, miket hallottál?
*Faggatja a leányt, hogy ne csak ő meséljen.*
-Az igazat megvallva, ha ettünk lenne egy kis dolgom odakint, ha gondolod segíthetnél majd benne.
*Vetíti előre a terveit.*
-Lehet, hogy unalmas lesz, de tekintheted ezt afféle beavatásnak tőlem.
*Vigyorodik el, és közben gyorsan hozzáteszi.*
-Persze, ha a Mester nem jelenik meg addig. Akkor nyugodtan beszélgess el vele is, ő már inkább az érdekesebb részhez is ért, mint én.
*Legyint egy nagyot, hiszen ő csak egy szeszélyes holdmágus.*
*Egy kevés habozás után Taitosnak leesik, hogy nem igazán talát rá arra a tündérre, akire emlékezett.*
-Nos, hát. Ő beszélt egy hozzád hasonlatos tündérrel, míg...
*Köhint egyet.*
-Elfoglalt voltam.
*Igazából félájultan fetrengett keresztbe-kasul a házban, miután kishíján megsütötte agyát pár látomással.*
-De akkor nem te vagy az, így illendő volna bemutatkoznom.
*Picit biccent.*
-Taitos volnék, a legszürkébb szilánk.
*Ad gyors jellemzést magáról. Habár egyelőre nem egy szürke valakinek tűnik, aki igazán ismeri, (ilyen embert jelenleg nem nagyon hord hátán a föld), az tudhatja, hogy bizony lelke mélyén Taitos kissé egyhangú.
Ezeken is gondolkodik, miközben az étket próbálja ehető formába hozni, és hallgatja a tündér beszámolóját.*
~Nocsak. Nem városi.~
*Derül fel cseppet, hogy mindenhonnan érkeznek hozzájuk tanulásra éhes diákok.*
-Nos Nellara
*Kezd bele, miközben leteszi a fa tányérkát a lány elé, rajta tündér méretű zsíros kenyér sajttal, meg retekkel. Jómaga egy kétszer akkora adaggal készül egbírkózni.*
-Jó étvágyat, szólj, ha kérsz még!
*Leül, harap egyet, gyorsan lenyeli, és folytatja a feleletet.*
-Nem jöttél rossz helyre. Worenth mester a legjobb légmágusok egyike. Sok ideig a templomban is dolgozott.
*Mesél egy keveset leendő oktatójáról.*
-Azonban a tudás hatalom, és a hatalomért meg kell dolgozni.
*Vált picit komolyabb hangnemre.*
-Mi itt nem fukarkodunk a tudással, már amink van...
Viszont, nem adjuk ingyen sem. Egyrészt azért, mert az életünket fektetjük a tanulásba és a tanításba, másrészt azért, mert ki nem dolgozik meg érte, az nem becsüli a munka gyümölcsét.
*Itt tart egy kis szünetet, egyrészt, hogy Nellara emészthesse mondandóját, másrészt, hogy ő is emészthessen kenyeret.*
-Szóval a lényegre térek. A varázslat drága, sokba kerül. Elanyagiasodott világunkban nemesi villák árát is elkérik érte, s mi sem volnánk kivétel, ha valaki üzleti úton közelít. De!
*Itt visszatér arcára a játékos vidámság.*
-Aki kis csapatunk tagja lesz, arra családtagként tekintünk, s mint olyannal, megosztjuk tudásunkat, ahogy tőlünk telik. És nem csak azt.
*Mutat körbe, jelezvén, hogy a fedél és betevő is biztosított.*
-Cserébe mindenki vállal egy kis részt a szövetség dolgaiból. Ez a szabály.
*Zárja szavait egy újabb falat idejére.*
-De persze ez nem örök életre szól. Egyszer a fiókák is elhagyják a fészket. Ha bármikor úgy érzed, hogy lerónád tartozásaidat, és elmennél ezt szabadon megteheted.
*Ezzel végére is ért a szentbeszédnek, mit alapítójuk, s mestere jól megtanított neki.*
-Tudom, elsőre ijesztően hangzik, de ezek csak logikus intézkedések. A többi. Nos, a többi maga az élet, ami elég jó.
*Közben megérkeznek páran... Sőt, mondhatni elég sokan.*
-Adj'isten!
*Kiált ki nekik Taitos.*
-Mindhárom, ha szabad ilyet mondanom.
*Ennél több figyelmet azonban nem szentel nekik.*
-Mesélj egy keveset még, hogyhogy nem tudsz repülni, és a levegő mágiával hogy oldanád ezt meg, miket hallottál?
*Faggatja a leányt, hogy ne csak ő meséljen.*
-Az igazat megvallva, ha ettünk lenne egy kis dolgom odakint, ha gondolod segíthetnél majd benne.
*Vetíti előre a terveit.*
-Lehet, hogy unalmas lesz, de tekintheted ezt afféle beavatásnak tőlem.
*Vigyorodik el, és közben gyorsan hozzáteszi.*
-Persze, ha a Mester nem jelenik meg addig. Akkor nyugodtan beszélgess el vele is, ő már inkább az érdekesebb részhez is ért, mint én.
*Legyint egy nagyot, hiszen ő csak egy szeszélyes holdmágus.*
1991. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-12-11 22:31:09
Üzenet elküldve: 2016-12-11 22:31:09
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
//Ébresztő//
* Vörös hajnalra kel fel a nap, a szél messze viszi a vér szagát, ezt még a fák, melyek körbeölelik a hatalmas pusztát, se tudják megfogni. A csatatéren sok ezer holttest, javarészt orkok, sötételfek, de nem kevés a gnóm, törpe, óriás, és ember sem. Felettük végeláthatatlan, ezüstpáncélt viseli, rendezett elf hadsereg lépked. Ő maga legelöl áll, ahogyan azt a harcos hadvezérek teszik, egy hullarakás közepén, két kardja a kezében, annyi vért ittak ma már, hogy egy életre elegendőnek kell lennie. Éppen az ezredik orkját vágná le, mikor oldalról egy farönk csapódik fejének, s lerepül a holttestek hegyéről.
Szemei egyből felpattannak, és rémülten pislognak a világra, végül aztán Loka zöldjei kapják el a felzaklatott szürkéket. Nem is tart soká, hogy megnyugodjon. Ha a Gorthwen leányzó itt van, és épségben van, az azt jelenti, hogy nincs veszély. Vagyis nem olyan, amilyenre most ő gondolt. Ekkor még nem tud Loka testére fókuszálni, csupán arcát látja. Aztán persze hamar kitisztul minden, és tátott szájjal, vöröslő kézlenyomattal mered a hatalmas hordóra. Ha pár hónappal korábban látja így, akkor még azt mondaná, hogy elhízott a csodás teste, de így minden kétséget kizárólag köszönhet már "sziasztok"-ot az elf lánynak. *
- L-Loka?
* A pofon miértjéről egy pillanatra meg is feledkezik, de végül ismét a zöldeket kutatja, moderált sértettséggel. Ha Kriyon tette volna, már nem élne. *
- Ez meg mégis mire volt jó?!
* Vörös hajnalra kel fel a nap, a szél messze viszi a vér szagát, ezt még a fák, melyek körbeölelik a hatalmas pusztát, se tudják megfogni. A csatatéren sok ezer holttest, javarészt orkok, sötételfek, de nem kevés a gnóm, törpe, óriás, és ember sem. Felettük végeláthatatlan, ezüstpáncélt viseli, rendezett elf hadsereg lépked. Ő maga legelöl áll, ahogyan azt a harcos hadvezérek teszik, egy hullarakás közepén, két kardja a kezében, annyi vért ittak ma már, hogy egy életre elegendőnek kell lennie. Éppen az ezredik orkját vágná le, mikor oldalról egy farönk csapódik fejének, s lerepül a holttestek hegyéről.
Szemei egyből felpattannak, és rémülten pislognak a világra, végül aztán Loka zöldjei kapják el a felzaklatott szürkéket. Nem is tart soká, hogy megnyugodjon. Ha a Gorthwen leányzó itt van, és épségben van, az azt jelenti, hogy nincs veszély. Vagyis nem olyan, amilyenre most ő gondolt. Ekkor még nem tud Loka testére fókuszálni, csupán arcát látja. Aztán persze hamar kitisztul minden, és tátott szájjal, vöröslő kézlenyomattal mered a hatalmas hordóra. Ha pár hónappal korábban látja így, akkor még azt mondaná, hogy elhízott a csodás teste, de így minden kétséget kizárólag köszönhet már "sziasztok"-ot az elf lánynak. *
- L-Loka?
* A pofon miértjéről egy pillanatra meg is feledkezik, de végül ismét a zöldeket kutatja, moderált sértettséggel. Ha Kriyon tette volna, már nem élne. *
- Ez meg mégis mire volt jó?!
1990. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-12-11 21:55:28
Üzenet elküldve: 2016-12-11 21:55:28
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Worenth, Zaras //
*A benne mozgolódó új élet nem könnyíti meg a dolgát. Kénytelen siettetni lépteit, hogy minél hamarabb visszaérjen Synmirába. Eddig nem is gondolt rá milyen szerencséje van amiért a mágusok befogadták, amiért most van egy hely mely biztonságot, megfelelő otthont biztosít számára és a kicsi számára.
Most sem gondol erre.
Amennyire önuralma engedi főt hajt, majd amint elválnak Worenthtel szélsebesen veszi útját a latrinák felé. ~Milyen megalázó, milyen kiszolgáltatott helyzet! Ezért még valaki meglakol.~
Dolga végeztével, immáron nyugodtabban önkéntelen gépiességgel simogatva pocakját indul egy kevés falnivalóért. Kenyér, kolbász, gyümölcs, némi édesség, bármit felfalna amit csak talál.
Útja a „nappalin” keresztül vezet, ahol az ismerős tioli pengékre lesz figyelmes. Parlagon hevernek, kihasználatlanul hirdetve a nő minden vágyát. Loka elgondolkodik rajta vajon milyen látvány ahogyan a pengék a húsba hatolnak, vajon a szürke elf használta-e már őket igazán vagy csak a szája nagyobb minden más tagjánál. Kár ezekért a gyönyörű fegyverekért.
Szundikáló gazdájuk is szemet szúr az elf nőnek. Gyűlölet, harag és megvetés gyúl benne. Nem ez az első alkalom, hogy meg szeretné ölni álmában a férfit, de talán még sosem volt ennyire megalapozott ezen vágyódása.
Amennyire terebélyessége engedi, közelebb férkőzik a Zygendar fiúhoz. Fölé hajol, egy kis ideig elnézi ahogyan a kósza nyálcsepp csillogást csen csókos szája szegletébe.
Majd teljes erőből pofon vágja a fiút.*
*A benne mozgolódó új élet nem könnyíti meg a dolgát. Kénytelen siettetni lépteit, hogy minél hamarabb visszaérjen Synmirába. Eddig nem is gondolt rá milyen szerencséje van amiért a mágusok befogadták, amiért most van egy hely mely biztonságot, megfelelő otthont biztosít számára és a kicsi számára.
Most sem gondol erre.
Amennyire önuralma engedi főt hajt, majd amint elválnak Worenthtel szélsebesen veszi útját a latrinák felé. ~Milyen megalázó, milyen kiszolgáltatott helyzet! Ezért még valaki meglakol.~
Dolga végeztével, immáron nyugodtabban önkéntelen gépiességgel simogatva pocakját indul egy kevés falnivalóért. Kenyér, kolbász, gyümölcs, némi édesség, bármit felfalna amit csak talál.
Útja a „nappalin” keresztül vezet, ahol az ismerős tioli pengékre lesz figyelmes. Parlagon hevernek, kihasználatlanul hirdetve a nő minden vágyát. Loka elgondolkodik rajta vajon milyen látvány ahogyan a pengék a húsba hatolnak, vajon a szürke elf használta-e már őket igazán vagy csak a szája nagyobb minden más tagjánál. Kár ezekért a gyönyörű fegyverekért.
Szundikáló gazdájuk is szemet szúr az elf nőnek. Gyűlölet, harag és megvetés gyúl benne. Nem ez az első alkalom, hogy meg szeretné ölni álmában a férfit, de talán még sosem volt ennyire megalapozott ezen vágyódása.
Amennyire terebélyessége engedi, közelebb férkőzik a Zygendar fiúhoz. Fölé hajol, egy kis ideig elnézi ahogyan a kósza nyálcsepp csillogást csen csókos szája szegletébe.
Majd teljes erőből pofon vágja a fiút.*
1989. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-12-11 18:22:57
Üzenet elküldve: 2016-12-11 18:22:57
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Loka, majd Zaras, Daewe//
*Nem tart sokáig, míg visszaérnek a szövetség otthonába. Menet közben egyik szemét mindig a várandós nőn tartja remélve, hogy nem kell majd egy szülést lebonyolítania, mert annak ellenére, hogy tapasztalt, meglett ember, ebben nagy bajban lenne.
Mikor visszaérnek magában sóhajt egyet, mert úgy fest, hogy épségben visszaérnek.*
-Pihenj le Loka. Ha eljő az idő, és ha szeretnéd, felkeresünk egy bábát, vagy Chiarinak üzenek, hogy legyen segítséged a szülésnél.
*Reméli, hogy ezért Loka nem fog harapni. Azzal magára is hagyja az elf nőt, innen már boldogul. Besétálva a nappaliban veszi észre Zarast, amint az igazak álmát alussza.*
~Hazatértek hát.~
*Igyekszik lépteit macskaszerűvé tenni, hogy ne ébressze fel a leendő apukát, aki bizonyára elfáradt a hosszú úton. Saját szobája felé igyekszik, ugyanis egy könyvet szeretne Mogrimnak adni, hogy szabadidejében olvasgassa át, amikor is megpillantja Daewe nyitott szobaajtaját. Mikor odaér, kettőt kopog az ajtón mágusbotjának aljával.*
-Szervusz Daewe! Bejöhetek? *érdeklődik tapintatosan.* -Minden rendben volt az úton? Sikerült bevásárolnotok?
*Kicsit az után érkezik, hogy Daewe hangosan hírét adja, hogy megérkeztek, ezért is nem hallotta sajnos.*
*Nem tart sokáig, míg visszaérnek a szövetség otthonába. Menet közben egyik szemét mindig a várandós nőn tartja remélve, hogy nem kell majd egy szülést lebonyolítania, mert annak ellenére, hogy tapasztalt, meglett ember, ebben nagy bajban lenne.
Mikor visszaérnek magában sóhajt egyet, mert úgy fest, hogy épségben visszaérnek.*
-Pihenj le Loka. Ha eljő az idő, és ha szeretnéd, felkeresünk egy bábát, vagy Chiarinak üzenek, hogy legyen segítséged a szülésnél.
*Reméli, hogy ezért Loka nem fog harapni. Azzal magára is hagyja az elf nőt, innen már boldogul. Besétálva a nappaliban veszi észre Zarast, amint az igazak álmát alussza.*
~Hazatértek hát.~
*Igyekszik lépteit macskaszerűvé tenni, hogy ne ébressze fel a leendő apukát, aki bizonyára elfáradt a hosszú úton. Saját szobája felé igyekszik, ugyanis egy könyvet szeretne Mogrimnak adni, hogy szabadidejében olvasgassa át, amikor is megpillantja Daewe nyitott szobaajtaját. Mikor odaér, kettőt kopog az ajtón mágusbotjának aljával.*
-Szervusz Daewe! Bejöhetek? *érdeklődik tapintatosan.* -Minden rendben volt az úton? Sikerült bevásárolnotok?
*Kicsit az után érkezik, hogy Daewe hangosan hírét adja, hogy megérkeztek, ezért is nem hallotta sajnos.*
1988. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-12-10 21:19:44
Üzenet elküldve: 2016-12-10 21:19:44
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//Taitos//
- Nem, nem ismerem. Miért?
*Rázza a fejét a válaszra várva Ha már szóba került, akkor biztosan van valami oka.*
- Ó, hát én bárkivel szívesen beszélgetek!
*Elenged egy apró mosolyt. Még nem igazán érti, hogy miért jobb, ha az új idegennek beszélget, nem pedig Worenth mesterrel, hiszen hiába hallott legendákat Taitos mester erejéről, arról sosem hallott, hogy mégis hogyan néz ki.*
- Köszönöm szépen!
*Mondja, majd lelkiismeretesen követi az idegent. Arra, hogy a férfi mit fogott nem reagál, főleg nem a tündéres részre, érti a poént, sőt, ez miatt még csak jobban szimpatizál a névtelennel.*
- A nevem Nellara Han. Egy erdőben nőttem fel a szüleimmel.
*Mondja, de beleszólnak a történetébe. Nem veszi sértésnek, örül az ételnek, hogy végre ehet valamit kárpótolja mindenért.*
- Igen, szeretem. Köszönöm szépen.
*Mosolyodik el, majd folytatja azt, amibe belekezdett.*
- Levegőmágiát szeretnék tanulni, hogy repülhessek. Mert... mert a szárnyaimmal nem tudok.
- Nem, nem ismerem. Miért?
*Rázza a fejét a válaszra várva Ha már szóba került, akkor biztosan van valami oka.*
- Ó, hát én bárkivel szívesen beszélgetek!
*Elenged egy apró mosolyt. Még nem igazán érti, hogy miért jobb, ha az új idegennek beszélget, nem pedig Worenth mesterrel, hiszen hiába hallott legendákat Taitos mester erejéről, arról sosem hallott, hogy mégis hogyan néz ki.*
- Köszönöm szépen!
*Mondja, majd lelkiismeretesen követi az idegent. Arra, hogy a férfi mit fogott nem reagál, főleg nem a tündéres részre, érti a poént, sőt, ez miatt még csak jobban szimpatizál a névtelennel.*
- A nevem Nellara Han. Egy erdőben nőttem fel a szüleimmel.
*Mondja, de beleszólnak a történetébe. Nem veszi sértésnek, örül az ételnek, hogy végre ehet valamit kárpótolja mindenért.*
- Igen, szeretem. Köszönöm szépen.
*Mosolyodik el, majd folytatja azt, amibe belekezdett.*
- Levegőmágiát szeretnék tanulni, hogy repülhessek. Mert... mert a szárnyaimmal nem tudok.
1987. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-12-10 14:10:27
Üzenet elküldve: 2016-12-10 14:10:27
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
//Synmirába visszatérve//
* Egy hümmögéssel letudja a reakciót. Akkor mégsem kellett volna bocsánatot kérnie? Furák ezek a nők. Akárhogy is, úgy tűnik, nincs feszültség kettejük közt, legalábbis ez jön le a későbbi szavaiból. *
- Én köszönöm.
* Biccent neki, azzal elkoordinálja paciját az istállók felé, ahol végül ő is lecsusszan. Na nem a ló torkán, de a nyeregből. Szegény nemzőszervét picit megnyomta a hosszú lovaglás. Ha senkit nem lát figyelni, meg is masszírozza, ahogy tudja, aztán foglalkozik csak a ló leszerelésével. Ad egy kis vizet, aztán szabadon ereszti az udvaron. Az erdőbe amúgy sem tud elkóborolni, nem kevés időt töltött annak kibiztosításával.
Ha tudná, hogy Kriyon előttük futott be, és még meg is próbálja megszívatni őt, lehet, hogy nem lenne ilyen nyugodt. Végül is jó időt mentek, elhoztak mindent, amit kellett, megkapta a függőt is nővérétől. A selyemkendő a nagy Z betűvel még mindig a zsebében pihen. Befelé menet elő is veszi, és azt simogatva ül le a nappaliban. Nem keres társaságot, nyújtózik egyet-kettőt, és hamarost el is szundít. Akik ezután érkeznek csak, láthatják az álmát alvó szürke elfet, kezében a kendő, kardjai lecsatolva mellette a földön, szája nyitva, vékony nyálcsík, tényleg csak egy pici, indul útjának. *
* Egy hümmögéssel letudja a reakciót. Akkor mégsem kellett volna bocsánatot kérnie? Furák ezek a nők. Akárhogy is, úgy tűnik, nincs feszültség kettejük közt, legalábbis ez jön le a későbbi szavaiból. *
- Én köszönöm.
* Biccent neki, azzal elkoordinálja paciját az istállók felé, ahol végül ő is lecsusszan. Na nem a ló torkán, de a nyeregből. Szegény nemzőszervét picit megnyomta a hosszú lovaglás. Ha senkit nem lát figyelni, meg is masszírozza, ahogy tudja, aztán foglalkozik csak a ló leszerelésével. Ad egy kis vizet, aztán szabadon ereszti az udvaron. Az erdőbe amúgy sem tud elkóborolni, nem kevés időt töltött annak kibiztosításával.
Ha tudná, hogy Kriyon előttük futott be, és még meg is próbálja megszívatni őt, lehet, hogy nem lenne ilyen nyugodt. Végül is jó időt mentek, elhoztak mindent, amit kellett, megkapta a függőt is nővérétől. A selyemkendő a nagy Z betűvel még mindig a zsebében pihen. Befelé menet elő is veszi, és azt simogatva ül le a nappaliban. Nem keres társaságot, nyújtózik egyet-kettőt, és hamarost el is szundít. Akik ezután érkeznek csak, láthatják az álmát alvó szürke elfet, kezében a kendő, kardjai lecsatolva mellette a földön, szája nyitva, vékony nyálcsík, tényleg csak egy pici, indul útjának. *
1986. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-12-10 14:08:19
Üzenet elküldve: 2016-12-10 14:08:19
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
// Még a gyűlés estéjén //
*Nem védi meg a madarat a sértő szavakkal szemben, mert nem látja szükségesnek. És különben is, időnként elég bosszantó tud lenni, és mintha szándékosan csinálná, úgyhogy ő is vágott már ezt-azt a tollas fejéhez. Persze, mindössze szavakat. Mert minden bosszúság ellenére kötődik hozzá, és szomorú lenne, ha baja esne.
A néne fenyegetésén csak vigyorog, eléggé mulattatja, hogy egy madarat akar megfélemlíteni.
Farinc válaszán futólag elgondolkodik, majd…*
- Én is eszek húst. *von vállat, jelezve, hogy a hollók ezen szokásában nem lát kivetnivalót. A visszakérdezésre sem mereng tovább, hamar válaszol.*
- Mert nincs okom ilyesmit feltételezni. Ha még az állatokban is mind ellenséget látnék, az már szerintem betegség volna. Őrültség. *feleli, s fejét kissé oldalt döntve ránéz a madárra.*
- És én ismerem is őt. Talán ő a múltam része, és segíthet felderíteni.
*Nem védi meg a madarat a sértő szavakkal szemben, mert nem látja szükségesnek. És különben is, időnként elég bosszantó tud lenni, és mintha szándékosan csinálná, úgyhogy ő is vágott már ezt-azt a tollas fejéhez. Persze, mindössze szavakat. Mert minden bosszúság ellenére kötődik hozzá, és szomorú lenne, ha baja esne.
A néne fenyegetésén csak vigyorog, eléggé mulattatja, hogy egy madarat akar megfélemlíteni.
Farinc válaszán futólag elgondolkodik, majd…*
- Én is eszek húst. *von vállat, jelezve, hogy a hollók ezen szokásában nem lát kivetnivalót. A visszakérdezésre sem mereng tovább, hamar válaszol.*
- Mert nincs okom ilyesmit feltételezni. Ha még az állatokban is mind ellenséget látnék, az már szerintem betegség volna. Őrültség. *feleli, s fejét kissé oldalt döntve ránéz a madárra.*
- És én ismerem is őt. Talán ő a múltam része, és segíthet felderíteni.
1985. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-12-09 21:27:11
Üzenet elküldve: 2016-12-09 21:27:11
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Visszaérkezve Synmirába//
- Jaj, ne viccelj! *Neveti el magát őszintén, amikor Zaras kiböki a bocsánatkérést. Nem neheztelt igazán egy pillanatig sem, elvégre sem ő, sem a félvér nem tettek semmi olyasmit, ami miatt oka lett volna. Szájaltak, próbálgatták egymást, ahogy azok a hímek teszik, akik a falka rangsorában nem szeretnek hátul állni. De azért érzi, hogy erre nem egyszerűen vette rá magát a szürke hajú, annál büszkébbnek látszik, hogy könnyedén elismerje saját hibáit. Így pedig ezt is értékelni kell.*
- Köszönöm!
*Amikor a ló ráfordul a fehér kaviccsal felszórt útra, megkönnyebbülten sóhajt fel, a maradék bogyókat a markából batyujába görgeti. Egy pillanatra sem kételkedne Zaras fegyveres képességeiben, de azért nagy megnyugvás, hogy minden gond nélkül értek haza. Kedvtelve nézegeti az épületet, tényleg úgy érzi, hogy hazaérkezett. Amikor a szürke hajú megállítja a lovát, lecsusszan mögüle a nyeregből.*
- Köszönöm az utat és a társaságot, nagyon kellemes volt. Mindent egybevetve.
*Jókedvűen vigyorog, és talán a hazatérés örömének köszönhetően valóban úgy érzi, hogy az út végére egész jól összerázódtak Zarassal. Most olyan apróságokkal nem is foglalkozik, mint hogy rendszeresen leszúrta Kriyonnal való csörtéik miatt, vagy Zaras kajabálva kérte ki magának az ilyesmit. Főleg Zaras kedves gesztusa után.
Vállára kanyarítja a batyuját, aztán óvatosan igazít rajta egyet, ahogy az üvegcsék csilingelve összeverődnek benne.*
- Ha van az italok között ami téged illet, csak szólj, hogy milyenre van szükséged és elkészítem. Tudod, hol találsz.
*Zarasnak bizonyára van még elfoglaltsága a lóval, le kell szerszámozni, esetleg csutakolni, ezt nem várja meg. Futólépésben igyekszik befelé, és ha eddig csend is volt az erdei máguslakban, az most egy kiáltás erejéig szétfoszlik.*
- Worenth mester, megjöttünk!
*Hangjában is leplezetlen vidámság csendül, oka is van rá. Végre itthon, ráadásul egy nagy rakás nyersanyaggal felszerelkezve, valószínűleg hosszú ideig pepecselhet majd kedvére. Ha tudná, hogy Kriyon, talán valami varázslatnak köszönhetően, hamarabb ért vissza mint ők, talán halkabb lenne. Vagy pont ellenkezőleg. Gyorsan iramodik meg a lépcső felé. Először szeretne kicsomagolni a szobájában, az út porát ráér utána is lemosni magáról. Meg lassan harapni is kéne valamit. Odafent, a folyosón aztán addig tart a jókedv, amíg egy ajtó elé nem ér. Ott önkéntelenül is visszafogja a tempót, talán a léptei is halkabbak. Még csak az kéne, hogy az a némber kidugja a fejét, hogy mi ez a nagy ricsaj? Lokával aztán most semmi kedve találkozni. Ha minden probléma nélkül elér a szobájáig, nyitva hagyja maga mögött az ajtót, ha valakinek beszéde lenne vele, könnyen megtalálhassa. Aztán nekiáll kipakolni az üvegcséket, szépen felsorakoztatva őket a munkaasztalnak használt nagy láda tetején.*
- Jaj, ne viccelj! *Neveti el magát őszintén, amikor Zaras kiböki a bocsánatkérést. Nem neheztelt igazán egy pillanatig sem, elvégre sem ő, sem a félvér nem tettek semmi olyasmit, ami miatt oka lett volna. Szájaltak, próbálgatták egymást, ahogy azok a hímek teszik, akik a falka rangsorában nem szeretnek hátul állni. De azért érzi, hogy erre nem egyszerűen vette rá magát a szürke hajú, annál büszkébbnek látszik, hogy könnyedén elismerje saját hibáit. Így pedig ezt is értékelni kell.*
- Köszönöm!
*Amikor a ló ráfordul a fehér kaviccsal felszórt útra, megkönnyebbülten sóhajt fel, a maradék bogyókat a markából batyujába görgeti. Egy pillanatra sem kételkedne Zaras fegyveres képességeiben, de azért nagy megnyugvás, hogy minden gond nélkül értek haza. Kedvtelve nézegeti az épületet, tényleg úgy érzi, hogy hazaérkezett. Amikor a szürke hajú megállítja a lovát, lecsusszan mögüle a nyeregből.*
- Köszönöm az utat és a társaságot, nagyon kellemes volt. Mindent egybevetve.
*Jókedvűen vigyorog, és talán a hazatérés örömének köszönhetően valóban úgy érzi, hogy az út végére egész jól összerázódtak Zarassal. Most olyan apróságokkal nem is foglalkozik, mint hogy rendszeresen leszúrta Kriyonnal való csörtéik miatt, vagy Zaras kajabálva kérte ki magának az ilyesmit. Főleg Zaras kedves gesztusa után.
Vállára kanyarítja a batyuját, aztán óvatosan igazít rajta egyet, ahogy az üvegcsék csilingelve összeverődnek benne.*
- Ha van az italok között ami téged illet, csak szólj, hogy milyenre van szükséged és elkészítem. Tudod, hol találsz.
*Zarasnak bizonyára van még elfoglaltsága a lóval, le kell szerszámozni, esetleg csutakolni, ezt nem várja meg. Futólépésben igyekszik befelé, és ha eddig csend is volt az erdei máguslakban, az most egy kiáltás erejéig szétfoszlik.*
- Worenth mester, megjöttünk!
*Hangjában is leplezetlen vidámság csendül, oka is van rá. Végre itthon, ráadásul egy nagy rakás nyersanyaggal felszerelkezve, valószínűleg hosszú ideig pepecselhet majd kedvére. Ha tudná, hogy Kriyon, talán valami varázslatnak köszönhetően, hamarabb ért vissza mint ők, talán halkabb lenne. Vagy pont ellenkezőleg. Gyorsan iramodik meg a lépcső felé. Először szeretne kicsomagolni a szobájában, az út porát ráér utána is lemosni magáról. Meg lassan harapni is kéne valamit. Odafent, a folyosón aztán addig tart a jókedv, amíg egy ajtó elé nem ér. Ott önkéntelenül is visszafogja a tempót, talán a léptei is halkabbak. Még csak az kéne, hogy az a némber kidugja a fejét, hogy mi ez a nagy ricsaj? Lokával aztán most semmi kedve találkozni. Ha minden probléma nélkül elér a szobájáig, nyitva hagyja maga mögött az ajtót, ha valakinek beszéde lenne vele, könnyen megtalálhassa. Aztán nekiáll kipakolni az üvegcséket, szépen felsorakoztatva őket a munkaasztalnak használt nagy láda tetején.*
1984. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-12-09 17:27:49
Üzenet elküldve: 2016-12-09 17:27:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Nel//
*Csettintett itt a semmire hát, de legalább biztos lehet a figyelemben, miközben méregeti a furcsa idegent. Megeshet, hogy összekeverte egy másik tündérrel, aki hasonló fizimiskával járt erre egyszer, már akkor is sokkal magabiztosabban.*
-Isurii mesterasszonyt ismered netán?
*Pedzi meg mestere nevét, mert az ő társaságában él az a furcsa emlékkép.*
-No, de gyere befelé, aztán majd beszélgetsz velem. Worenth mester tényleg elfoglalt lehet. Szokása.
*Hümmög egy picit. Valahogy a hóhajú mesterről mindig az elfoglatság szó jut eszébe. Kivéve azt az egy esetet, mikor szőrt növesztve ijesztettek rá a tanítványokra.*
-No, hát akkor üdv a máguslakban.
*Nyit be, és letépi magáról az ezüstös köpenyt, mire az kiszivárogva a szabadba elfoszlik. Másik, valódi ruhadarabját pedig levetvén magáról felakasztja. Csizmáját nem rúgja le, az most marad.*
-Hahó!
*Kiált be az óriási házba, jelezvén, hogy hazatért.*
-Fogtam pár csontot, szellemet, tündért, meg tetveket!
*Röhögi el magát a végére. Habár tény, hogy a szegénynegyedben töltött három hete alatt, és azóta hazaúton csak torka látott vizet.
Bependerül a konyhába.*
-Gyere, gyere, ne zavarjon, hogy mászkálok. Mesélj csak nyugodtan, hallgatlak.
*Picit kotorászik a kamraként funkcionáló tárhelyeken.*
-Há!
*Rikkant diadalittasan.*
-Izé, folytasd csak!
*Szól vissza a tündérnek, aki remélhetőleg közben már mondja mit is szeretne. Újabb pár perc csend.*
-No, kenyér, zsír, sajt. Ez a felhozatal, meg valami retek. Jöhet?
*Kés után kutat, hogy pucolhasson, és szelhessen a cipóból. Nem is kell olyan sok idő, és szét is tudja majd osztani az étket. Nel közben pedig kiöntheti megvárakoztatott szíve minden búját.*
*Csettintett itt a semmire hát, de legalább biztos lehet a figyelemben, miközben méregeti a furcsa idegent. Megeshet, hogy összekeverte egy másik tündérrel, aki hasonló fizimiskával járt erre egyszer, már akkor is sokkal magabiztosabban.*
-Isurii mesterasszonyt ismered netán?
*Pedzi meg mestere nevét, mert az ő társaságában él az a furcsa emlékkép.*
-No, de gyere befelé, aztán majd beszélgetsz velem. Worenth mester tényleg elfoglalt lehet. Szokása.
*Hümmög egy picit. Valahogy a hóhajú mesterről mindig az elfoglatság szó jut eszébe. Kivéve azt az egy esetet, mikor szőrt növesztve ijesztettek rá a tanítványokra.*
-No, hát akkor üdv a máguslakban.
*Nyit be, és letépi magáról az ezüstös köpenyt, mire az kiszivárogva a szabadba elfoszlik. Másik, valódi ruhadarabját pedig levetvén magáról felakasztja. Csizmáját nem rúgja le, az most marad.*
-Hahó!
*Kiált be az óriási házba, jelezvén, hogy hazatért.*
-Fogtam pár csontot, szellemet, tündért, meg tetveket!
*Röhögi el magát a végére. Habár tény, hogy a szegénynegyedben töltött három hete alatt, és azóta hazaúton csak torka látott vizet.
Bependerül a konyhába.*
-Gyere, gyere, ne zavarjon, hogy mászkálok. Mesélj csak nyugodtan, hallgatlak.
*Picit kotorászik a kamraként funkcionáló tárhelyeken.*
-Há!
*Rikkant diadalittasan.*
-Izé, folytasd csak!
*Szól vissza a tündérnek, aki remélhetőleg közben már mondja mit is szeretne. Újabb pár perc csend.*
-No, kenyér, zsír, sajt. Ez a felhozatal, meg valami retek. Jöhet?
*Kés után kutat, hogy pucolhasson, és szelhessen a cipóból. Nem is kell olyan sok idő, és szét is tudja majd osztani az étket. Nel közben pedig kiöntheti megvárakoztatott szíve minden búját.*
1983. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-12-09 17:24:50
Üzenet elküldve: 2016-12-09 17:24:50
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Hazatérés//
*És igen! Itthon van! Az utolsó szakaszon rövidített, és így sikerült Daewe és Zaras előtt megérkeznie. Nem így tervezte, de ha már így van, akkor nem hagyja kihasználatlanul a dolgokat. Három levelet vés, mielőtt aludni térne: egyet Worenthnek, hogy átadta a levelet. Egyet Lapunak, ha előkerülne. Egyet pedig - csupa álló nagybetűvel, aláírás nélkül - Lokának. Utóbbit csak belöki a nő ajtaja alatt, majd elszelel, halk vihogás közepette. *
~ Hehehe. He. ~ *szobájába rámol némi kaját, innivalót, gatyafüvet, aztán bezabál, rátép és eldöglik aludni. Van mit kipihennie.*
*És igen! Itthon van! Az utolsó szakaszon rövidített, és így sikerült Daewe és Zaras előtt megérkeznie. Nem így tervezte, de ha már így van, akkor nem hagyja kihasználatlanul a dolgokat. Három levelet vés, mielőtt aludni térne: egyet Worenthnek, hogy átadta a levelet. Egyet Lapunak, ha előkerülne. Egyet pedig - csupa álló nagybetűvel, aláírás nélkül - Lokának. Utóbbit csak belöki a nő ajtaja alatt, majd elszelel, halk vihogás közepette. *
~ Hehehe. He. ~ *szobájába rámol némi kaját, innivalót, gatyafüvet, aztán bezabál, rátép és eldöglik aludni. Van mit kipihennie.*
1982. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-12-08 22:21:47
Üzenet elküldve: 2016-12-08 22:21:47
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//Taitos//
*Természetesen nem kerüli el a figyelmét a hatalmas állaton érkező ember, akinek személye egyelőre egyáltalán nem ismerős a tündérlánynak. Nézi, ahogy az idegen leszáll a wargról, majd elengedi. Szinte földbe gyökerezett lábakkal áll, hiszen még sosem látott ilyen nagy és szép állatot.
A csettintés teljesen felesleges, Nellara enélkül is figyel.*
- Szép napot!
*Válaszolja széles mosollyal, majd közelebb sétál az idegenhez.*
- Én igazából Worenth mestert kerestem. A csatlakozásommal kapcsolatban beszélgettünk, azaz csak beszélgettünk volna. A Mester nagyon elfoglalt, azért az inasát küldte, hogy beszéljen velem, de ő is elment meditálni. Azt mondták, hogy maradjak itt, és nézzek körbe... csak... csak nem akartam tiszteletlenül mindenhova belekukucskálni.
*Már megint sokat beszél, de most úgy érzi, hogy ezek lényeges információk, és szükségesek ahhoz, hogy megossza őket ezzel az idegenek. Még nem növendék, de Morgim azt mondta, hogy nagy valószínűséggel az lesz. Mindenesetre a kettő nem ugyan az.*
- Nem, nem utaztam még. De a vacsorát elfogadnom.
*Mosolyog, közben pedig a tekintete a különös állatot fürkészi.
Régóta nem evett, sokat sétált, hogy ideérjen és nem hozott magával elegendő élelmet, így csak remélni meri, hogy a férfi megkínálja őt is a vacsorájából.*
*Természetesen nem kerüli el a figyelmét a hatalmas állaton érkező ember, akinek személye egyelőre egyáltalán nem ismerős a tündérlánynak. Nézi, ahogy az idegen leszáll a wargról, majd elengedi. Szinte földbe gyökerezett lábakkal áll, hiszen még sosem látott ilyen nagy és szép állatot.
A csettintés teljesen felesleges, Nellara enélkül is figyel.*
- Szép napot!
*Válaszolja széles mosollyal, majd közelebb sétál az idegenhez.*
- Én igazából Worenth mestert kerestem. A csatlakozásommal kapcsolatban beszélgettünk, azaz csak beszélgettünk volna. A Mester nagyon elfoglalt, azért az inasát küldte, hogy beszéljen velem, de ő is elment meditálni. Azt mondták, hogy maradjak itt, és nézzek körbe... csak... csak nem akartam tiszteletlenül mindenhova belekukucskálni.
*Már megint sokat beszél, de most úgy érzi, hogy ezek lényeges információk, és szükségesek ahhoz, hogy megossza őket ezzel az idegenek. Még nem növendék, de Morgim azt mondta, hogy nagy valószínűséggel az lesz. Mindenesetre a kettő nem ugyan az.*
- Nem, nem utaztam még. De a vacsorát elfogadnom.
*Mosolyog, közben pedig a tekintete a különös állatot fürkészi.
Régóta nem evett, sokat sétált, hogy ideérjen és nem hozott magával elegendő élelmet, így csak remélni meri, hogy a férfi megkínálja őt is a vacsorájából.*
1981. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-12-08 20:39:25
Üzenet elküldve: 2016-12-08 20:39:25
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 135
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 135
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Még a gyűlés estéjén //
*A feje, melyet a vadállat is olyan hevesen támadott már lehűlt. Többnyire.*
- Helyes, nagyon helyes! *Okítja ezúttal a hollót.* Nem ám másokon élősködni, te tollas sorscsapás!
*Könnyen lehet, hogy a madár olyankor csen ételt mikor a lány nem látja. Farinc az egyik legfőbb életigazságnak tartja, hogy nem szabad megbízni senkiben és semmiben. Még egy hollóban sem.
A tollas jószág kihívó fejdöntögetését a gnóm bárgyúságnak veszi.*
- Ne nézzél, te csak ne nézzél, rajtad a szemem!
*Krestvir fején találja a szöget, erre már Hümpüffmüffnek több szava nincs. Csak morog és hümmög ahogyan az utolsó karikákat eregeti.*
- Hullarablók. *Bólint komolyan. Ennyi úgy gondolja, magáért beszél.*
- Te miből gondolod, hogy nem azok? *Teszi fel a keresztkérdést, ha a magyarázat nem volna elegendő.*
*A feje, melyet a vadállat is olyan hevesen támadott már lehűlt. Többnyire.*
- Helyes, nagyon helyes! *Okítja ezúttal a hollót.* Nem ám másokon élősködni, te tollas sorscsapás!
*Könnyen lehet, hogy a madár olyankor csen ételt mikor a lány nem látja. Farinc az egyik legfőbb életigazságnak tartja, hogy nem szabad megbízni senkiben és semmiben. Még egy hollóban sem.
A tollas jószág kihívó fejdöntögetését a gnóm bárgyúságnak veszi.*
- Ne nézzél, te csak ne nézzél, rajtad a szemem!
*Krestvir fején találja a szöget, erre már Hümpüffmüffnek több szava nincs. Csak morog és hümmög ahogyan az utolsó karikákat eregeti.*
- Hullarablók. *Bólint komolyan. Ennyi úgy gondolja, magáért beszél.*
- Te miből gondolod, hogy nem azok? *Teszi fel a keresztkérdést, ha a magyarázat nem volna elegendő.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3500-3519