//Xoumou, Daewe és Kriyon//
*Szinte elégedettséget érez, ahogy úgy fest, hogy sikerült egy kicsit zavarba hoznia Kriyont. Lehet, hogy mégsem olyan antiszociális, mint amilyennek igyekszik mutatni magát. Igaz, az is könnyen lehet, hogy csak a pénz említésére történt mindez. De most ez érdekli legkevésbé, mert van egy olyan megmagyarázhatatlan érzése, hogy ha valaki, akkor ez a fattyú segíthet neki, hogy a szürke hajú nyomára akadjon. Akkor meg mindegy, hogy miért teszi.*
- Bocsáss meg, van valami, amit meg kell beszélnünk.
*Néz a jövevényre és közben még egyszer végigméri.*
- Pihenj, amíg jólesik, most lesz egy kis időd, hogy eldönthesd: maradni szeretnél vagy sem?
*Nem lát fegyvert a fiúnál, pedig jól jönne valaki aki az ilyesmihez is ért. Zaras távozása ezen a téren is hiányt okoz. De nem most fogja lekáderezni.*
- Menjünk!
*Bólint oda a mágusnak és ahogy elindulnak, ismét megszólal.*
- Worenth mester nincs idehaza, biztos, hogy jó ötlet az ő lakrészébe betörnünk? Mehetnénk a te vagy az én szobámba.
*Gyorsan elhallgat. Teljesen ártatlan megjegyzés volt, de szinte teljesen biztos benne, hogy Kriyon félre fogja érteni, a szokott hülye vigyorával. Úgyhogy sóhajt egyet és gyorsan hozzáteszi.*
- De jó lesz az iroda is.
*A lépcsőn felérve aztán benyit a mester irodájába, nem várja meg, hogy a félvér előzékenyen nyissa ki neki. Nem mintha ilyen veszély fenyegetve. Odabent szembefordul Kriyonnal ha az követte, majd leakasztja ruhája övéről a kis vászonszütyőt, amit erszénynek használ és megolvassa az aranyakat. Tényleg nem sok, még ötszáz sincs.*
- Tessék!
*Nyújtja a másik felé az erszényt.*
- A tied, ha tudod, hogy merre lehet.
*Nagy naivságában úgy gondolja, hogy a tűzmágus Zarast keresi és nem Worenth-et. A képet az teszi teljessé, hogy kétségbeesetten reménykedő arccal néz a félelfre*