Nincs játékban - Synmira
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Nincs "nagyobb" helyszínSynmiraNincs "kisebb" helyszín
<< Előző oldal - Mostani oldal: 113 (2241. - 2260. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

2260. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2017-02-15 22:34:31
 ÚJ
>Krestvir Drelm avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48

Játékstílus: Vakmerő

//Sebek nyalogatása//

*Fintorgós mosoly a válasza, az is csak annyinak köszönhető, hogy a fiú a saját kárára is viccelődik, vagyis voltaképpen az igazat mondja, mert Krestvir egyet tud érteni abban, hogy Taitos sokat tud beszélni. Nagyon sokat.
A pénzzel kapcsolatban a fejét rázza.*
- Van még. *Nincsenek túl nagy igényei, a legtöbb arany még a tanulmányaira menne el, ha nem volna a mestere. Ezért is, meg mert a fiú már sokszor segítette ki, úgy érzi helyesnek, hogy időnként visszajuttasson valamennyit a rá szánt összegből.
Figyelmesen hallgatja aztán a tervezett út ismertetőjét, mert szándékában áll szószerint visszaadni az egészet a klántagoknak. Mikor mestere odáig ér, hogy az ő szülőfalujába is visszamennének, kíváncsian hunyorog rá. Már magában ez érdekesnek hangzik, de így olyan is, mintha a fiú ott remélné megtalálni azt a „csodát” az istenek ellen.
Biccent a kérdésre.*
- Gondolom… *hangzik a határozatlan válasz.
Mikor Taitos egyértelműbbé teszi, hogy miért érdeklődött a hajáról, mosolygósan elhúzza a száját, viszonozva a fiú mosolyát. Nem jellemző rá a hiúság, sőt, nem sokat törődik a külsejével, de azért jól esik ezt hallani.
Aztán megint fintorgóssá válik ez a mosoly a kívánságra, hogy ügyes legyen, majd végül elválnak a küszöb előtt a folyosón.*

//Az érkező - Ezermester//

*Úgy dönt, a legjobb lesz a közösségi teremben körülnézni elsőként, hogy ki van már ébren, és tőlük megkérdezni, hogy jönnének-e… Csak előre izgul rajta, hogy hány ismerősen ismeretlen arc fog vele szembenézni. Egy fedél alatt él ugyan a klántársaival, sokukat mégsem ismeri, pusztán látásból.
Mikor leér, a konyha felől hall beszédfoszlányokat, arra veszi hát az útját.
A küszöbön megáll, bepillant, és máris ideges lesz. Bevált, amitől félt. Az egyik arc teljesen idegen, a másikról meg tudja, hogy klántag, mintha arról is hallott volna, hogy alkimista, de a nevét, azt nem tudja…*
- Jó reggelt! *köszönt be a párosnak, összeszedve a bátorságát. A másik kettő egy alacsony, csuklyás-köpönyeges alakot pillanthat meg. S mivel épp feléjük néz az arca, azt is láthatják, hogy egy fiatal lány az, kicsit ellenszenves, lekicsinylő fintorú ábrázattal.*
- Bocsánat, hogy megzavarom a beszélgetést. Krestvir Drelm vagyok. *hajt fejet.*
- És a klántagoknak jöttem szólni, hogy a mesteremmel – Taitos-al – útra készülünk. Nomád, talán izgalmas, talán veszélyes, hosszasabb vándorút lesz. Ebéd után indulnánk, és a szántókat is útbaejtenénk, aztán északnak tartanánk, a Karavánpihenő környékére. Ez több hatba is telhet, szóval aki velünk tartana, pakoljon eszerint. Már' ha velünk akar tartani. *zárja szavait, melyeket helyenként szószerint idézett Taitostól. Aztán most csak vár, valamiféle feleletre a másik kettőtől.
Azt ügyesen megkerülte, hogy rá kelljen kérdeznie, hogy a tündér is klántag-e, hisz lehet, csupán az elf nő vendége. De az is lehet, hogy hetek óta itt van már, csak ő, a szobájában kuksolva még nem találkozott vele.*


2259. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2017-02-15 21:06:48
 ÚJ
>Taitos, a Zöldfülű avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355

Játékstílus: Vakmerő

//Sebek nyalogatása//

*Látja, hogy Krestvir nem a legboldogabb a feladattól.*
-Tudom, tudom. De ezt is kell gyakorolnod, nekem meg azt, hogy kevesebbet beszélek.
*Világít rá arra, hogy attól, hogy nem a legjobb feladat, már kedv ügyében, attól még lehet hasznos mindkettejüknek.
A hirtelen előkerülő pénzre furcsán mered. Nem nagyon tud mit mondani rá. A kiadott tudása tényleg értékes volt, de nem a pénzért csinálja. Nem tudja, hogy ezt most el kellene-e fogadnia, vagy sem. Végül inkább egy kitételt tesz.*
-Köszönöm. *Biccent hálásan.* -De csak akkor fogadom el, ha nincs rá szükséged.
*Teszi még hozzá azt a bizonyis kitételt is. Persze a pénzzel is tud mit kezdeni, de leginkább az esik jól ebben az ifjú mesternek, hogy tanítványa gondolt rá ilyen tekintetben is.*
-Hogy mit mondj nekik?
*Veszi fontolóra a lehetőségeket.*
-Nomád, talán izgalmas, talán veszélyes, hosszasabb vándorút. Több hat is lehet akár, szóval hosszas, pakoljanak rendesen.
*Elgondolkodik picit.*
-Ebéd után indulnánk, és a szántókat is útbaejtenénk, aztán irány Világvége, a falu, ahol felnőttem, és a Karavánpihenő környéke.
*Tudja, hogy elpusztult, de szeretné látni saját szemével is.*
-Így rendben lesz?
*Vár egy bólintást, ami megerősíti abban, hogy mehet.
Aztán, ha megkapja nem is vár sokat. Az ajtóból azért még visszafordul.*
-A hajadat csak azért kérdeztem, mert szerintem jól áll.
*Küld egy mosolyt is a dicséret mellé.*
-No, csak ügyesen.
*Int egyet, ha más nincs. Ha Krestvir szeretne még valamit, akkor persze Taitos sem siet el.*


2258. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2017-02-15 19:14:49
 ÚJ
>Krestvir Drelm avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48

Játékstílus: Vakmerő

//Sebek nyalogatása//

*Nem mond már semmit, csak a száját húzza zavartan a fiú szavaira. És nagyon igyekszik meggyőzni magát, hogy úgy lesz, és… hát, kerülni egyébként sem tudná most őt, de bízik benne, hogy zavarban sem lesz túlzottan emiatt.
S ami azt illeti, ennek a reménynek a beteljesülésére egész jó esélyei vannak, ugyanis odáig jut a helyzet kezelésében, hogy mikor Taitos félholtnak bélyegzi magát, úgy szorítja össze a száját, mert majdnem visszavág, hogy – bezzeg az előbb még nagyon is élő volt! De… még időben rajtakapja magát a gondolaton, és elcsípi, hogy ez nagyon olyan felelet volna, amitől utóbb még ő jönne zavarba.
Azért a vigyorát nem tudja elrejteni saját komiszságából, viszont ez gond nélkül betudható az incselkedésnek, ráadásul a másik nem is sokat láthat belőle, mert elszántan takarja előle az arcát.
Csak aztán bújik elő, és néz a fiúra, mikor kicsit már elcsitultak, és Taitos is felveti, hogy indulniuk kellene.
Aztán még feladatot is ad, amitől Krestvir igazán nincs elragadtatva, ez látszódhat is különösen fancsali képén. Felkeresni mindenkit, és megszólítani, és elmagyarázni nekik, hogy mit is akar… Megterhelőbb feladatot nem is kaphatna. De kedvetlen ábrázatán túl nem tiltakozik mással, mert belátással van a fiú állapotára.*
- Ha már itt tartunk… *szól, mint akinek eszébe jutott valami, és az asztala mögé lép (eszébe is jutott, a kilátásban lévő vásárlásról). Kotorászik kicsit a fiókjában, majd egy kis erszényt vesz elő.*
- Köszönöm a korábbi segítségedet! *mondja, és 1800aranyat ad átTaitos, a Zöldfülűnek. *
- De mit mondjak, mikor indulunk, és hová is megyünk pontosan és miért? Én nem tudom, mit válaszoljak. *na igen, ettől is tart, hogy majd tőle várnak magyarázatokat, pedig ő egy kicsit sem érzi úgy, hogy meggyőző tudna lenni, hogy ez egy hasznos út. Főleg úgy, hogy a részletek nem ismertek még számára sem.
Ha megkapja a választ, akkor kifelé veszi az irányt, s már az ajtóban éri a kérdés.*
- Nő magától. *feleli magát meg nem hazudtolva, teljesen komolyan.*
- Nem tartottam fontosnak, hogy újra levágjam. Bár lehet így nem fognak megismerni, ha véletlenül találkoznék valakivel, aki ismert korábban… *teszi hozzá cseppnyi dilemmáját.
Hogy a kérdés valójában egy bók akart lenni, az meg épp neki nem fog eszébe jutni.*


2257. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2017-02-15 10:25:32
 ÚJ
>Arraele Lytarane avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Az érkező - Ezermester//

- Igaz.
*Egy alkimista csak értsen a füvekhez. Daewe ebben tehetségesnek bizonyul.*
- Megpróbálnám azért az egy bögrét is. Bár, ha egy hordóval lenne az tán segítene.
*Kacag a bajusza alatt.*
- Ha sokat vedelnék ebből a fűből annak van valami mérgező vagy túladagoló hatása?
*Fejében már az kering, hogy literszámra készíti magának ezt a főzetet, hátha az elmulasztja a derékfájását.*
- Az bezony. A legjobb pillanat amikor virítják az aranyakat én meg megszabadulok az árutól.
*Huncutul vigyorogni kezd.*
- Amit itt termelek azt a klán csócsikálja majd. Remélem jó termés lesz nehogy paradicsommal dobáljatok.
*Viccelődik a nyúlánk elf lánnyal mert úgy véli lehet vele.*
- Nosza ez érdekes. Hogyan lehet bájitallal ártani, védekezni?
*Foglalkoztatja ez a gondolat. A konyhába érve helyet foglal a felkínált székre.*
- Köszönöm lányom.
*Daewe serénykedik mint egy igazi háziasszony.*
- Jó feleség lesz belőled!
*Az öregnek jó szeme van ehhez. Aki így sürög forog a konyhában az már a háztartást is így vezeti majd. Daewe jó étvágyára elismeréssel tekint.*
- Ez már dicséretes. Inkább legyen egy kis túlsúly mint, hogy elsodorjon minket a szél!
*A kövér elfek hiányára bólogat, a kövér tündérek említésén meg derekasan megsimítja pocakját.*
- Én eladtam a földjeimet. Sa'Theret veszélyt jelent. Közel van Wegtorenhez a híveinek tábora. Jobbnak láttam eljönni onnan. Eeyr hatalma ezen a területen jobban él, én pedig inkább fogadom el Őt mint a hullahorda vezért.
- Te mit gondolsz az istenekről?
*Már ha itt járnak témánál megkérdezi az elfet.*


2256. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2017-02-14 23:55:03
 ÚJ
>Taitos, a Zöldfülű avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355

Játékstílus: Vakmerő

//Sebek nyalogatása//

*Ahogyan szállnak el a gondok, és tisztul a helyzet, Taitos úgy lesz egyre magabiztosabb, leginkább a zavar letudása miatt.*
-Hát, ezek ilyen "pironkodós témák", az ember nem ússza meg.
*Magyaráz általánosítva.*
~Ez a dolgok természete.~
*A kezelés dolgon magában megint morran egyet, de csak gondolatban, ismét fordíthatná a dolgot kissé nőcsábászosabbra. Azt viszont látja, hogy ez nem illik ide, így másik irányba megy tovább.*
-De legalább nem kerüljük egymást most napokig. Meg eggyel kevesebb sötét titok.
*Sokat lehetne elmélkedni azon, hogy mi a jobb, a boldog tudatlanság, vagy tudni az igazat, és felkészülni rá.*
~Nem szeretem a meglepetéseket, igaz, hogy hagyok figyelmen kívül dolgokat, de azokat is okkal, mértékkel, és tudok róla.~
*Foglal állást magában a második eshetőség mellett.*
~De vajon Kresrvir hogyan gondolhatja?~
*Abból kiindulva, hogy még mindig nem zavarta el, sőt, egymást támasztva üldögélnek szinte békésen, a későbbi megfontolása az estihez hasonlóaknak elég biztató kimenetellel kecsegtet.*
~Talán azért végleg nem ijedt el.~
*Ébred lassan a mélázásból, főleg, hogy Krestvir elbújik előle.*
-Azt hiszed megállít... arh, hát nem szégyelled megverni a félholtat.
*Vált az oldalba bökésre kissé rájátszva egyik incselkedőből, a másik játékosra.*
-Igazad van, lassan menni kéne.
*Jelenti ki.*
~Csak olyan jó most így, lehet át kellene aludni két napot.~
*Jön rá talán először életében a henyélhetnék, aztán a kalandvágy pofozza fel, és kis sóhajjal engedi el Krestvirt, és helyezkedik indulásra készen.*
-Ugyan beszélni tudok, de nem tesz jót. Megkérdezed a többieket, hogy ki jönne? Én pedig addig elintézek pár dolgot. Ételünk nincs nagyon, a szántókon kellene megállnunk venni egy faluban.
*Magyarázza, és csak nem hagyja nyugodni valami, még mielőtt kilépne a szobából, meg kell kérdeznie.*
-Krestvir, növeszted a hajad?
*Mosolyodik el, látszik rajta, hogy még ha ki nem is mondja egyből, de egyértelműen csinosabbnak gondolja tanítványát így.*


2255. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2017-02-14 19:23:46
 ÚJ
>Daewe Syl'dor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//Az érkező - Ezermester, Arraele//

- Baj lenne, ha nem ismerném valamennyire a gyógynövényeket.
*Nevet fel, mert bár egy vajákos biztosan jobban kiigazodik ezen a téren, egy alkimistának is kell ilyen ismeretekkel rendelkeznie. Arról nem is beszélve, hogy a vajákosok a mérgező növények ismeretében jeleskednek inkább.*
- Szárított macskamentát biztos találunk a konyhában is, készítünk belőle teát. Bár egy bögre nem fogja elmulasztani a derékfájást, de hasznos lesz.
*Ezzel nagyjából el is dőlt, hogy Synmira mely részét fogja először megismertetni a tündérrel, el is indul a konyha felé. Közben kiderül, hogy Arraele családjában hagyomány a földművelés, ami valamelyest megmagyarázza a szokatlan foglalkozást, de Daewe még mindig csodálkozik rajta. Persze ezzel nem akarja megbántani a másikat, hiszen régi igazság, hogy földművesek nélkül bizony felkopna az álluk.*
- Nehéz foglalatosság lehet, de mint mindennek, annak is meg kell hogy legyenek a szép pillanatai. Ha más nem, akkor az a pillanat, amikor jó áron tudod eladni a termést.
*Az elmúlásra tett megjegyzésre csak legyint egyet mosolyogva. Noha a tündér már benne jár a korban, láthatóan jól bírja magát, nem hiszi, hogy ez a közeli jövőben bekövetkezne. Sajnálná, különösen azután, hogy Arraele elismerően nyilatkozik szülővárosáról és mesterségéről. Két olyan dolog ez, amivel könnyen el lehet nyerni Daewe rokonszenvét, és mivel amúgy is nagy szíve van, szinte azonnal meg is kedveli az öreget.*
- Valóban csodálatos, és szinte az élet minden területén hasznát lehet venni. Akár gyógyításról, akár testi képességek erősítéséről van szó. Sőt, vannak olyan elixírek is, melyek káros hatásúak. Vannak, akik el is utasítják ezek használatát, de sajnos muszáj belátni, hogy néha szükség lehet rájuk, ha csak önvédelemből is.
*A konyhába érve aztán egy széles mosollyal int az egyik szék felé, hogy az idős tündér helyezze magát kényelembe, aztán vizet tesz fel forrni a tűzhelyre, hogy a teafüvet leforrázhassa.*
- Szeretnek bizony, legalábbis én szeretek.
*Válaszol a kérdésre, míg a mentával és a bögrével szöszmötöl.*
- És talán csak szerencsénk van: az emberek hamar nagy hasat növesztenek, ha nem ismernek mértéket, de kövér elfet még nem láttam. De kövér tündért sem.
*Teszi hozzá gyorsan, mert nem szeretné, ha az öreg félreértené a szavait. Hiszen Arraele határozottan erősebb testalkatú, mint fajtársai általában.*
- Téged mi szél hozott ide, Arraele uram? Hiszen egy alkimista könnyedén össze tudja pakolni üvegcséit és felkerekedhet, de egy földműves nem viheti magával a birtokait.


2254. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2017-02-14 19:10:05
 ÚJ
>Krestvir Drelm avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48

Játékstílus: Vakmerő

//Sebek nyalogatása//

- Igen… *hangzik a bizonytalan válasz, mert így kimondva elég furcsa, hogy megbeszélik, hogy szeretné, ha a fiú gyakrabban megölelné. De úgy tűnik, ez a mai reggel már csak ilyen kínosan alakul.
Mégis, ami jelzi, hogy már úgy-ahogy rendben van és feldolgozta a történteket, az az, hogy még el is mosolyodik Taitos önkritikus szavain arról a bizonyos meglepetésről.
Aztán a fejét rázza a „mindegy” firtatására.*
- Csak… amit már megbeszéltünk. Zavarba jöttem, és nem tudtam, hogy kellene ezt kezelnem. *ezt már egész könnyedén mondja így, hogy már túl vannak ezen a beszélgetésen és tisztázták a helyzetet.
Majd mikor a fiú felajánlja, hogy szóljon, ha még szüksége volna valamire, nem nagyon tudja, mire gondolhat. Viszont eszébe jut erről a korábbi ajánlata is, ami még mindig eléggé szégyenlőssé teszi, de ezt már nem akarja felemlegetni. Amiben a zavar mellett van valami abból is, hogy valahol mélyen mégiscsak van benne kíváncsiság és emiatt, ha nem is él az ajánlattal, visszautasítani sem akarja.
Aztán érkezik a kérdés, ami eléggé elgondolkodtatja, ugyanakkor hevesebb dobogásra készteti a szívét és ismét visz egy kis színt az arcába.
Tényleg jó volt összebújni, megnyugtató, és a rémképek sem kínozták utána… de… attól, ami reggel történt, továbbra is tart.
Nem tud most válaszolni, vagy inkább nem akar. Pont azért, mert ő sem akar kőbe vésni semmit.*
- Ezt majd… akkor meglátom. *talál végül egy semleges feleletet, de felébresztett szemérmessége miatt máris bizonytalan benne, hogy ez mennyire illő, főleg úgy, hogy amennyiben őszinte magához, belátja, hogy valójában inkább hajlik arra, hogy igennel feleljen.
Aztán Taitos kedves megjegyzése picit váratlanul éri, meg is hatja.*
- Én is. *mondja, majd ahogy észreveszi, hogy a fiú az arcára akar nézni, elmosolyodik, de közben már nyúl is fel baljával, hogy a csuklyát kicsit mélyebben húzza a fejére, „függönynek” Taitos és az ő arca közé, s mindehhez még el is fordítja némileg a fejét és elhúzódik a fiútól.*
- Menjünk most már készülődni! *löki meg könyökével a másikat, játékosan még ezt is bevetve, hogy elterelje magáról a fiú pillantását. Hogy hová és miért indulnak, arra most még nem akar gondolni. Igyekszik csak azt látni maga előtt, hogy újra útra kelnek és új vidékeket ismerhet meg mestere társaságában.*


2253. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2017-02-14 10:38:56
 ÚJ
>Arraele Lytarane avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Az érkező - Ezermester, Daewe//

- Ejha, jól értesz a füvekhez úgy látom.
*A lányból csak úgy áradnak a gyógynövény ajánlások a derékfájására.*
- Az öregség talán a legnagyobb baj. Sose öregedj meg! Ha akadna valami fűféléd azt hálával fogadnám.
~Jó lesz nekem ez a hely! Derekas leányzó ez a Daewe is.~
- Nem egy tipikus földművelő faj vagyunk azt tudom. Jó tolvajok és jó kufárok is akadnak köztünk az szent igaz.
*Daewe jól jellemzi fajtáját. Még egy foglalkozással meg is toldja a tolvajjal.*
- A felmenőim is mind földművesek voltak. A családomban a termetünk nagyobb az átlagnál. Ez kedvez a földműves munkának.
*Röviden, tömören ennyit tud mondani a témáról, talán még egy nyúlfarknyit tesz hozzá.*
- Az elméleti dolgok annyira sosem foglalkoztattak. Sőt egyenesen iszonyodom tőle! Szeretem a földművelést. Évről évre látom az eredményét... No meg hát nem vagyunk egyformák.
*Mosolyog a válasza végén. Mint ahogy nincs két egyforma ember úgy tündér és tündér között is van különbség.*
- Meg közelebb vagyok, ha már eljön az időm.
*Saját halálával viccelődik. Befelé indul a leányzó, akit követ is. Daewe alkímia iránti szeretetét szakállát simítva fogadja.*
- Lihanech-ről hallottam, hogy a tudományok fellegvára. Jobb helyen nem is születhettél volna! Annyi lehet ott a tekercs, meg könyv mint égen a csillag...
*Az alkímia méltatlan voltán nagyot néz.*
- Az alkímia igen csodálatos dolog. Jómagam sose tudnám megtanulni.
*Nem is érti miért tekinti valaki alantasnak az alkímiát. A feltett kérdésre szinte azonnal válaszol.*
- A konyha jó lesz.
*A gazdag és nagy éléskamra említésére felragyog az öreg tündér szempárja.*
~Ez jó pont, nagyon jó!~
- Az elfek szeretnek jókat enni?
*Szegezi a kérdést Daewe felé. A választ sejti, mert ugye az elfek alapból nem egy hízásra hajlamos faj. Arraele pocakján elmerengve azonban egyértelműen látszik, hogy szeret enni.*

A hozzászólás írója (Arraele Lytarane) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.02.14 10:43:32


2252. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2017-02-14 09:33:55
 ÚJ
>Daewe Syl'dor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//Az érkező - Ezermester, Arraele//

*Felnevet a kérdésre, nem is annak tartalma, mert az nem ok a vidámságra, hanem amiatt, ahogy a tündér azt szinte szabadkozva teszi fel.*
- Az ilyesmi nem igazán a szakterületem, de egy rendes alkimista nem lehet meg úgy, hogy ne értsen a gyógynövényekhez is. Nem tudom, hogy mi az oka a hátfájásodnak, de a macskamentából készült tea hatásos szokott lenni, vagy ha erős a fájdalom, akkor eredményes lehet a friss vasfűből készült pépes borogatás. Ha gondolod, bármelyiket szívesen elkészítem, bár vasfűből frisset találni az év ezen szakában nem egyszerű.
*Ez a meglepetések napja, mert amikor Arraele kijelenti, hogy ő bizony földműves, néz egy nagyot. Tündér földműves? Ilyet sem látott még a világ, de ő biztosan nem.*
- Ez aztán különleges foglalatosság egy tündérnek. Azt gondolnám, hogy hozzátok pont az elméleti dolgok illenek, esetleg a kereskedelem. Sok tündérről hallani, akikből kiváló kufárok lettek. Hogyhogy a föld mellett kötöttél ki?
*Elindul befelé, és ha az idős tündér követi, akkor hamarosan a nagy közösségi teremben találják magukat. Első gondolata, hogy a könyvtár felé induljanak, hiszen ő maga ott szívesen időzne, de eszébe jut, hogy Arraele nem biztos, hogy nagy kedvelője a tekercseknek. Így egyelőre csak megáll, amúgy is válaszolnia kell egy kérdésre.*
- Még otthon, Lihanechben, apámnak volt egy barátja, egy gnóm mester. Kiváló és nagy tudású alkimista volt, gyerekként szívesen jártam be a műhelyébe, lenyűgözött, ahogy a különböző anyagok szinte parancsszóra alakultak át a keze alatt. Apám persze nem rajongott az ötletért, hogy lánya ilyen - szerinte a családjához méltatlan - dologgal foglalkozzon, de idővel beletörődött, hogy én kakukktojás vagyok a famíliában. Most pedig itt vagyok, és a mágusoknak segítek.
*Egy kedves mosollyal megvonja a vállát.*
- És a fájós hátú ezermestereknek. Mi érdekel jobban? Ha éhes vagy, akkor a konyhát mutatom meg először. Gazdag és nagy éléskamránk van, biztos találunk valamit, ami kedvedre való. De ha fáradt vagy és pihennél, akkor azon a lépcsőn az emeletre juthatunk, ahol a lakószobák sorakoznak.


2251. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2017-02-14 06:12:58
 ÚJ
>Taitos, a Zöldfülű avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355

Játékstílus: Vakmerő

//Sebek nyalogatása//

*Van némi különbség a férfias és nőies látásmód közott. Habár a dolgok kettőssége valós, Taitos mégis azt veheti észre, hogy Krestvirnél egyszerre jó és rossz valami, míg nála vannak inkább jó és inkább rossz dolgok, és ezekbe besorolni az ilyen kétes elemeket az egyetlen nehézség.*
-Hmm, mondanám, hogy értem, de azt hiszem nem.
*Hiába, hogy nyakbavalójávak esze az emberiség csúcsát jelképezi, egy nő megértéséhez még mindig kevés.*
-De azt hiszem annyi megvan, hogy ölelgethetlek, ha úgy érzem, hogy kellene, meg netán picit gyakrabban is. Ugye?
*Kérdez utána inkább, nehogy félreértsen valamit.
Aztán lassan eljutnak a téma végére is.*
~Fene gondolta, hogy ekkora galibat tud ez okozni, de tényleg logikus.~
*Ismeri el, hogy talán, ha fordított helyzetben Taitost egy idegen lepné meg így, akkor biztosan igyekezne kerülni, ha pedig egy ismerős, lehet, hogy még jobban, nehogy vesszen mindaz, amit eddig felépítettek.*
~Lehet, hogy ezen aggódott annyira?~
*Visszagondol az első találkozására Krestvirrel. Valahogy egy éve lehetett.*
~Talán mégsem betonból van ez a lány, ha tud ilyen aranyos is lenni.~
*Örül, hogy talán sikerül, még ha nem is hasonlóvá tenni a többi emberhez (mert akkor oda az egyediség), de karnyújtásnyira hozni tanítványát ezektől, így megmarad egyénisége is, de nem lesz teljesen egyedül soha. Szóval eljutnak a dolgok végére.*
-Hát igen, meglepetésnek meglepetés lehetett.
*Dünnyögi kicsit önkritikus és utálkozó hangsúlyban.*
-Azért, ha akarod elmondhatod, hogy mi mindegy.
~Talán most jobb, ha nem marad ez sem egy kimondatlan "mindegy" csupán.~
*Jegyzi meg gyorsan magában, de persze nem akar olyanba keveredni, amit Krestvir nem akar elmondani biztosan.*
-Ha bármire szükséged van még, csak szólj!
*Biztosítja arról, hogy ha már így összezavarta Krestvirt, akkor áll is rendelkezésre ennek a megoldásában. Egy dolog azonban még az ejétől nyomja lelkét.*
-Azért... mersz majd még mellettem aludni, ugye?
*Be kell vallania magának is, hogy egész eddigi életét kvázi egyedül töltötte, és jól esett neki mind fizikailag, mind lelkileg tanítványa közelsége.
A válasznál ő egy bizonytalankodó "ha lehet nem"-re számít, de azért reménykedik, hogy ez nem lesz bebetonozva. Kár lenne, ha ilyen kellemetlenül rontott volna el mindent.*
-Azért, tudod. Örülök, hogy aznap nem más talált meg.
*Mosolyodik el. Hangja immáron könnyedebb. Mintha lezárta volna a komoly aggódást a jövőn, úgy a tegnapit, mint a mait, így nem is meglepő, hogy míg szavait kimondja igyekszik fejével akár kissé fejjel lefelé is, de úgy helyezkedni, hogy rálásson Krestvir általában jellegzetesen fintorgó arcára.*


2250. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2017-02-13 23:15:48
 ÚJ
>Krestvir Drelm avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48

Játékstílus: Vakmerő

//Sebek nyalogatása//

*Számára a válaszból annyi is elég, hogy a fiú nem volt ébren akkor még, a többivel valahonnan tisztában van. Így nem is haragszik, már tudja, hogy nem volt szándékos, ami történt; elhiszi a fiúnak, hogy aludt.
Az a részlet mégis meglepi, hogy Taitos bizonytalan abban, hogy ő hatással lehetett-e erre. Mivel eddig még csak fiús külleméről kapott visszajelzést, és a saját magáról alkotott képe is olyan volt, nem gondolta volna, hogy akár csak az ösztönök szintjén is megmozgathatna valakit, hogy rá nőként nézhetnének.
Ahogy Taitos átkarolja őt, az tetézi a helyzet furcsaságát, mert bár részben arról beszél ezután, hogy ő nem úgy tekint a fiúra, jelen pillanatban elég sok minden kavarog benne. Voltaképpen elég vicces, hogy egy ilyen reggeli… baleset… mit tud okozni. De ha azt nézzük, hogy egy fiatal lányról van szó, aki ráadásul elég… fura…, a szemérmesség is csak egy ilyen eset kapcsán ébred fel benne… akkor maga az eset talán már nem is tűnik annyira visszásnak. Mondhatni most fedezte fel, hogy ő voltaképpen nő, Taitos pedig férfi, és hogy ez mivel is járhat a barátságon kívül. És minél kedvesebb most vele a fiú, annál jobban összezavarja ebben a felfedezésben amúgy is felbolydult érzéseit.
Lehet, hogy pont ezért lesz még kínosabb ezekről beszélnie, már a tényen túl, hogy neki, a maga zárkózott személyiségével eleve kínos az érzéseiről beszélni.
Kár, hogy Taitos nem teszi szóvá, ami egy kicsit alighanem megbántotta őt mindabból, amit kihebegett neki. Akkor elmagyarázhatná, hogy hogyan is értette azt, s talán valamivel jobb érzést hagyna a fiúban. De mivel nem olvassa a másik gondolatait, nem tudja, hogy ezt a részletet jobban el kellene magyaráznia.*
- Nem… egy kicsit… tényleg kellemetlen. Szokatlan. Mégis szeretném… *mondja az öleléssel kapcsolatban, tanácstalanul nézve a földet, és még mindig iszonyú zavarban, amiért ezekről a vágyairól beszél. Amik voltaképpen egészen emberiek. Mindenkinek szüksége van a közvetlenségre és gyengédségre, neki pedig nincs senki mása, akitől ezeket megkaphatná, hisz nem áll mögötte család. Persze, könnyebb lenne az egész, ha nyitottabb, közvetlenebb természet lenne maga is, de így, hogy nincs, aki kéretlenül is – mint a családtagok szokták az embert – megszeretgesse, magára van maradva, és hiányt szenved mindebből a melegségből, szeretetből.
Azt meg észre sem veszi, hogy az imént épp a legsztereotipabb módon nőiesen beszélt, nagyjából azt mondva, hogy maga sem tudja, mit akar. Kellemetlen az ölelés, de azért jó is…
Mikor Taitos családtagként írja le őt, mosolygósan elhúzza picit a száját, de ez még korántsem a felszabadult mosolya.
A folytatást aztán megértőn, a szimbolikus résznél – mert az olyan „taitosos” – szélesedő mosollyal, egyébként meg szégyenlősen hallgatja. Képes megérteni, hogy ez egy természetes állapot, de ez nem változtat azon, hogy mégis zavarba ejtő marad a számára. Viszont amit ő nem lát, de így van, az az, hogy így legalább most van alkalma biztonságban megtapasztalni a férfiaknak ezen oldalát és megtanulni nem félni tőle, vagyis épp megszokni, hogy ne legyen annyira zavarban miatta.*
- Nem haragszom. *feleli teljesen őszintén.*
- Csak meglepődtem és… mindegy… *nem akar a zavaráról beszélni* - Köszönöm, hogy megbeszélted velem. Most már azt hiszem, rendben leszek. *fejezi be, egy kicsit azért még bizonytalanul. És ezzel kitárulnak gondolatai a tágabb világra is, és a tervezett útra, és… olyan apró butaságnak tűnik, hogy ők ilyesmiből ekkora nagy ügyet csináltak, miközben odakint a világ maga van fenyegetve. Mégsem gondolja, hogy ezt másképp is lehetett volna.*


2249. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2017-02-13 22:15:53
 ÚJ
>Taitos, a Zöldfülű avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355

Játékstílus: Vakmerő

//Sebek nyalogatása//

~Legalább el nem szalad.~
*Nyugszik meg egy kicsikével jobban Taitos. Nem ijesztette hát el véglegesen, sőt, talán időlegesen sem Krestvirt.*
-Ébren nem voltam, mármint, ez az egész azért történik, mert álmomban nem teljes az önuralmam, de hogy neked volt-e hozzá közöd, azt én sem tudom pontosan. Az ösztöneimet sajnos nem tudom kifaggatni.
*Magyarázkodik kicsit talán túlságosan is, de igyekszik rejteni, burkolni a tényt, hogy erre maga sem tud választ adni, abban mondjuk bizos, hogy nem a leküzdhetetlen vágy okozta az egészet, így az ő lelkiismerete nagyrészt tiszta, már leszámítva a félreértést és a bizonytalanságot, melyek amúgy tetemes részét képviselhetik meggyónni való bűneinek.*
-Jó, akkor maradok.
*Jelenti ki végül, és vár, míg Krestvir nem jelzi, hogy mellette a helye. Oda is lépdel lassacskán, le is ül, és kicsit feszengve várja a kivégzést, a pallost, mely, még ha szavakban is, de lesújt rá. Helyette Krestvirt kapja, ami az előbbiekhez képest nem hogy jó, de általában véve is kellemes alakulása a dolgoknak. Hagyja hadd helyezkedjen kényelembe tanítványa, a Zöldfülű pedig jobbjával karolja át Krestvirt, ha már így üldögélnek, és Krestvir megelőlegezte neki ezt a közelséget, és bizalmat, ne olyan legyen, mint egy oszlop egy díszes csarnokban, hideg, és rideg. Meghallgatja szavait.*
-Tudod, ha többet vágysz ilyenekre, akkor majd igyekszem többet adni.
Azt hiszem sok dolgot érthettem félre veled kapcsolatban.
*És igaz is. No ez aztán jó móka Taitosnak, a nagy Zöldfülű, ki ezt meg azt csinálta, és miket el nem ért már, most bevallhatja hibáit. Kell ez is, persze így legalább helyére kerül értékrendje is. Két ujjnyilva lentebb, a földre száll le így.*
-Azt hittem ez csak az én mániám, és te nem akarsz ilyesmiket, vagy kellemetlen.
*Picit megakad.*
~Szóval nem gondol rám férfiként... Ennyire jellegtelen volnék?~
*Egy pár ilyen szó sokat átértékelhet az emberben, és Taitos most pont ezen esik át.*
-Szóval ennek örülök. Csak én értettem félre hát.
*Az előbbi gondolaton rágódva egy halvány mosoly azért megjelenik arcán, homolka azonban továbbra is gondterheltségről árulkodik.*
-És szerintem simán te is családtag vagy már nálam.
*Jegyzi meg bezárólag dolgait, mielőtt áttérne a nagyobb falatra.*
-Ezen az sem változtat, hogy férfiból, meg nőből vagyunk. Illetve, változtathat, meg talán változtat is már, de jó irányba. Te például talán ezért, még ha szótlanabb is vagy, de sokkal törődőbb.
*Ezt azért mondja, mert Krestvir, mikor nem borongós, Taitos szerint kifejezetten anyáskodó tud lenni. Aztán most jön a neheze.*
-És, hát az ilyenhez, mint a mai csak a türelmedet tudom kérni, és azt, hogy nézd el nekem, hogy a ketrecbe zárt vadállat bennem így vág vissza, míg alszom. Az a részem biztosan nőként is tekint rád, és noha az enyém a ketrece kulcsa, a karmait lekötözni nem tudom.
*Ez eddig a szokásos Taitosos mese volt, most azonban sejti, hogy illene valami konkrétabbat is mondania.*
-Szóval nem mondhatom, hogy nem jelent semmit. Azt jelenti, hogy hát... Nekem azt, hogy nem vagyok öreg, feléd pedig, jó, ez most furán fog hangzani, de ha belegondolsz *Készíti a lányt szavaira.*
-Talán leginkább a szeretet jele, meg egy amolyan bók.
*Ugyanis Taitos biztos abban, hogy mondjuk egy idősebb vagy sokkal fiatalabb nővel, vagy egy fiúval az ágyában nem ébredt volna így.*
-Ne haragudj rám ezért!
*Kéri végül csak ellágyultan tanítványát, hogy nézze el neki a közelségük, és férfi léte okozta bonyodalmakat, még ha talán ezen át is kellett esniük mindenképpen.*


2248. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2017-02-13 21:40:40
 ÚJ
>Krestvir Drelm avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48

Játékstílus: Vakmerő

//Sebek nyalogatása//

*Nem húzódik el Taitos keze elől, de az alapvető zavaron túl, ahogy az ilyesféle közvetlenségre szokott reagálni, tovább van tetézve az egész még egy rakat szokatlan érzéssel. Elbizonytalanodik benne, hogy ezzel most mit is akar a másik, vagy azzal, amit az előbb mondott: azzal az ajánlattal…
Szeretné, ha minden a régi lenne, főleg hogy akaratán kívül is Taitos a legfontosabb ember az életében, de most teljesen fel van dúlva a közelében.
Talán még jól is esne, ha látná, hogy a fiú is zavarba jön, az talán egy kicsit megnyugtatná. Bár ezt a hatást elérik a bocsánatkérő szavak is, meg a magyarázkodás.*
- Akkor… nem voltál még ébren, ugye? Nem miattam történt… mert úgy… néznél rám…? *kérdi, még mindig háttal állva. Számára fontos, hogy ezt tisztázzák.
Az ezt követő kérdésre a fejét rázza.*
- Ne! Vagyis… nem tudom… De… inkább ne! Meg akarom szokni, hogy itt vagy, és úgy… megnyugodni… Azt hiszem, ha kimész, akkor újra… zavarban leszek, mikor meglátlak. Inkább most kell megszoknom. *mondja mindezt úgy, hogy továbbra sem fordult a fiú felé. De most egy nagy levegővételt követően rászánja magát, aztán még egy külön elhatározás, hogy a tekintetét is felemelje Taitos arcára.
Majd leül a ritkán használt ágyára, úgy helyezkedve, hogy a fiúnak is bőven jusson ott hely mellette, majd fel is pillant rá. És ha Taitos veszi a jelzést, és leül mellé, akkor Krestvir előbb mereven ücsörög, aztán rövid habozást követően nekidől a fiúnak, a vállára hajtva a fejét. Bármennyire is zavarba hozta és kellemetlenül érintette, ami reggel történt, valahol fel is bátorította. Egy ilyen eset után most úgy érzi, ennyit megengedhet magának.
Aztán persze, egy pillanatra mégis zavarba jön ettől, hogy mit is csinál, de most hagyja ellebegni az érzést.
Ez is jó módszernek bizonyul végül is, hogy Taitos elől elrejtse az arcát.
Sok mindenről szeretne most beszélni a fiúnak, de egyszerűen képtelen megfogalmazni azt, amit érez és gondol. Mégis belekezd, bár érzi, hogy alighanem ez lesz élete egyik legkínosabb beszélgetése. Alighanem még az előbbit is túlszárnyalja.*
- Én… szeretnélek máskor is megölelni… és szeretném, ha megölelnél… Nekem ez… nem megy… én nem merem, de… sokszor szerettem volna, ha megölelsz. És jó volt az este. Nem azért mert… Én nem gondolok rád férfiként… nem gondoltam… de… szeretlek… azt hiszem úgy, ahogy a családjukat szeretik az emberek. Nem tehetek róla… Nekem az elején csak te voltál… nem tudok nem kötődni hozzád. *elég szaggatottan beszél, de remélhetőleg a lényeg érthető marad e – számára – kínos vallomásból.*
- Ugye, ez most nem változtat semmin… mert nem jelentett semmit? Csak véletlen volt… kezelhetem majdnem úgy, mintha meg sem történt volna…


2247. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2017-02-13 20:45:10
 ÚJ
>Taitos, a Zöldfülű avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355

Játékstílus: Vakmerő

//Sebek nyalogatása//

*Krestvir reakciója miatt Taitos elbizonytalanodik.*
~Lehet, hogy nem kellett volna olyan komolyan vennem egy kis érdeklődést.~
*Bánja meg, hogy nem volt még óvatosabb, de már így járt, nem tehet sokat. Az elrejtőző lányt nem akarja nagyon zavarni. Most ő igyekszik esetlenül vállára tenni a kezét, és szerencsétlenkedve nyugtatni, talán elveszettebben, mint Krestvir őt igyekezett tegnap. Nem szól semmit, csak hagyja Krestvirt, hadd dolgozza fel ezt az egészet, olyan, mintha lényének egyik fele vele lenne, de a másikat, a most zavarót ki akarná hagyni. Aztán hidegzuhanyként éri a felelet.*
~Hogy... Én?~
*Tátja el a száját, és hirtelen most ő vörösödik lábujjhegyig.*
-Jaj.
*Nyögi elsőre.*
-Ne haragudj.
*Kér bocsánatot továbbra is darabosan, így, hogy "ő kezdte", minden borul.*
-Nem akartalak zavarni, csak...
*És most jön az, amit Taitosnak mindig nehezére esett bevallai.*
-Ez kívül esik az irányításomon. A reggel, meg ott voltál te is, és, hát azt hiszem így, ha az ember jól érzi magát, még gyakrabban megesik.
*Aztán leesik, hogy megint rosszat mondott.*
-Már nem úgy jól, csak úgy szimplán jól.
*Jelzi hangsúlyával, hogy semmi pajzánságot nem akart elejteni most.*
-Csak jó volt, hogy nem maradtam egyedül minden ócska bajommal. Köszönöm.
*Nagyon nem javított a helyzeten szavaival, ez csak amolyan védekező hebegés volt, de tudja Taitos is, nincs mentsége.*
-Hagyjalak inkább picit?
*Néz Krestvir hátára, ha még mindig nem felé néz, mert jobb ötlete nincs.*


2246. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2017-02-13 20:31:12
 ÚJ
>Krestvir Drelm avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48

Játékstílus: Vakmerő

//Sebek nyalogatása//

*Taitos válaszol, de még hogy! Csak épp pont másképp értelmezi a kérdését, mint ahogy ő gondolta, és ezzel teljesen leforrázza a lányt, mert Krestvir nem volt rá felkészülve, hogy ilyen hirtelen szembesítsék a tettével.
Nagy, ijedt szemekkel néz a fiúra - aki ezután még folytatja is, kedves felajánlást téve - és a szégyentől már csaknem a könny futja el, mert ő még mindig leragadt az elejénél, hogy őt most rajtakapta Taitos, amint megleste őt, és hogy talán még ő gondol rosszakat róla. Vagyis… nyilvánvalóan nem gondol rosszat róla, hiszen épp most ajánlotta fel, hogy máskor is nézheti őt, de… Krestvir állapotán ez nem segít. Attól ő még szégyenli magát.
Nagy, nehéz levegőt vesz, aztán gyorsan inkább hátat fordít a fiúnak, és már úgy takarja el égő arcát, hűsítve is kicsit hideg ujjaival. Úgy érzi, képtelen szemtől szemben beszélni most Taitos-al, így bármennyire is furcsának gondolja még ő is, mégis háttal marad a fiúnak, és úgy kezd magyarázkodni.*
- Én csak… Mikor felkeltem, éreztem, hogy… és… aztán meg akartam nézni, tudni akartam, hogy jól éreztem-e… *itt meg is akad, és újra kezei közé szorítja az arcát. Pedig nem látott mást, épp csak egy szokatlanul nagy dudort a fiú nadrágján, ami egyértelművé tette, hogy jól érezte.*


2245. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2017-02-13 20:04:20
 ÚJ
>Taitos, a Zöldfülű avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355

Játékstílus: Vakmerő

//Sebek nyalogatása//

*Egy dolog jó, az pedig az, hogy Krestvir nem marad sokáig annyira zavart.*
~Óvatosnak kell lenned, hogy ne riaszd el.~
*Figyelmezteti magát, aztán fájdalomcsillapítottan löki be az ajtót, és lép közelebb, vigyázva, hogy ne legyen túl közel.*
-Szóval nem lázálom volt, hogy leskelődtél. Most megnyugtattál.
*Derül fel kissé talán rájátszva, de ha jobban belegondol, elég kómás volt még akkor, és megnyugtató, hogy nem ő kezd megőrülni, hanem csak Krestvir érdeklődött.
Elfojt magában egy káromkodást, mert most sem tudja a nagymenők "Tetszett, amit láttál?" jellemző mondatát elsütni, mert ugyebár az sokat rontana.*
-Én... *Kezd óvatosan.* szóval teljesen megértem, ha kíváncsi vagy, nincs ellenemre se, ez teljesen természetes. Csak kérj és kérdezz nyugodtan, jó?
*Hadarja el végül egy szuszra az egész kissé kellemetlen kijelentést. Egyelőre tudja tartani hidegvérét, nem pironkodik, vagy veszti el Krestvir tekintetét.*
~Ha bárkivel is ilyenekbe kezdene, az inkább legyek én, mint más.~
*Erősíti meg magát hitében, hogy nem hülyeséget mondott tanítványának az előbb. Tényleg nyugodtabban tudna aludni, ha Krestvir szeretője nem egy ismeretlen valaki lenne.*


2244. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2017-02-13 19:51:20
 ÚJ
>Krestvir Drelm avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48

Játékstílus: Vakmerő

//Sebek nyalogatása//

*Már a torokköszörülésre megesik a szíve a fiún, mert erről eszébe jut, hogy milyen fájdalmai vannak. Megembereli hát magát, és felé fordul, azzal a szándékkal, hogy felajánlja segítségét. Ám ekkor látja, és hallja, hogy Taitos már készül valamire, és feltételezi, hogy ugyanazt a varázslatot kíséreli meg elvégezni, amit ő tervezett. Úgyhogy vár és figyel, hogy mi lesz az eredmény.
Az meg is lesz, és rögtön az a kelletlen téma kerül terítékre, ami bizonyítja, hogy a történtek a fiú előtt sem maradtak titokban.
Szégyenlősen szorítja össze a száját, talán még pirul is kicsit, úgy biccent az ajtó dolgával kapcsolatban.*
- É- ébren voltál? *kérdi szemlesütve, csak a kérdés után néz fel a másikra. Ő most épp arra gondol, hogy akkor ébren volt-e a fiú, mikor –úgy– ölelte magához, vagy álmában csinálta. De könnyen értelmezhető úgy is, hogy arra kíváncsi, az ő kis leskelődését látta-e a másik…*


2243. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2017-02-13 19:32:01
 ÚJ
>Taitos, a Zöldfülű avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355

Játékstílus: Vakmerő

//Sebek nyalogatása//

*Belép a szobába, köszönésképpen biccent, de látja, hogy nincs minden rendben.*
~Na most jó vagyok, vagy rossz?~
*Kezd el gondolkodni rajta, hogy ez most a lányos zavar, vagy a mutogatós-zsákos ember kerülése-e.*
-Krrhm!
*Nyög egy jó nagyot. Még mindig fáj. Leginkább ezért olyan kellemetlen a dolog, mert megbeszélni sem tudja rendesen.*
~Legyen hát.~
*Botját torkához emeli, és mormol egy keveset még álltában, a vándor nyelvet használva, az rövidebb. Szó szerint ezt mondja "Távolra vivő utat kövess, te fájdalom, ki kavics vagy csizmámban." A vandor nyelv pedig kifejezetten alkalmas a mozgással kapcsolatos dolgok lényegének megragadására.*
-Krehm, ovelnd *Köhög egyet.* fulovotri!
*Eltorzult arccal várakozik, és a varázslat sikerességétől függően, meg attól is ugyebár, hogy született mágusként kellően tudta-e oszlatva degradálni a varázst, Taitos arca vagy felderül, vagy marad ilyen. Ha nem sikerül, akkor kérlelve néz tanítványára, hátha megesik rajta a szíve. Viszont, ha sikerül, akkor nem rest, fél óra az fél óra, igyekszik ki is használni a dolgot.*
-Azt hiszem akaratlanul is illetlen voltam.
*Vág bele azonnal, meghagyva a lehetőséget arra, hogy ezt Krestvir értse felhívásnak, vagy éppen megbánásnak.*
-Becsukhatom?
*Néz vissza az ajtóra is, jobb, ha ez kettejük beszélgetése lesz csupán.*

A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására a súlyos sebek fájdalma egy körre elillan, de a sebek nem gyógyulnak be. A hatás megszűnésével a fájdalom visszatér.

2242. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2017-02-13 18:07:45
 ÚJ
>Krestvir Drelm avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48

Játékstílus: Vakmerő

//Sebek nyalogatása//

*Ahogy visszaejti a takarót, a szeme sarkából elkapja a fiú arcán a moccanást, de nem elég élesen, hogy biztos legyen benne, hogy jól látta. Ez egy-két pillanatig még itt tartja, figyeli a másikat, ám végül még ettől a gyanútól jön még inkább zavarba, hogy Taitos esetleg ébren volt és látta, hogy megnézte őt. Vagy ami még rosszabb, hogy talán korábban sem aludt!
Inkább nem marad ott tovább gondolkodni. Fölkapja a holmiját, aztán iszkol.
Ha csupán meztelenül látta volna a fiút, nem zavartatta volna magát, valamiért elég könnyedén kezeli az ilyesmit, ezt természetesnek veszi. De itt most nem erről van szó. Az imént egyértelműen olyan tapasztalatot szerzett a másikkal kapcsolatban, ami megláttatta vele a férfit a fiúban. Márpedig ő nem akart ilyen tapasztalatot Taitosról, ő nem így nézett a fiúra, ezért sem félt a szobájában, s ma az ágyában aludni. Ez az eset azonban most felébresztette benne a szunnyadó szemérmességet.
Már a saját szobájában, a reggeli készülődés közepette igyekszik magában helyretenni a történteket. Ez kezdődik először a teljes, kamaszos zavarral, majd miután kicsit lehiggadt, már „krestviresebben”, tényszerűbben gondolkodik az egészről, kevesebb érzelmi töltettel. Legalábbis nagyon igyekszik.
Mindezt addig folytatja, hogy mire megreggelizett, már ténylegesen úgy érzi, mintha semmi sem történt volna…
Aztán épp a zsákjába pakol már, mikor kopogtatnak az ajtaján…*
- Tessék! *szól ki, s ha a fiú benyit, egyúttal sikeresen lerombolja Krestvir eddigre felépített lelki békéjét, és ismét zavarba hozza. Krestvir nem tudja, mennyire látszódik rajta, hogy zavarban van, pedig eléggé nyilvánvaló, ahogy ahelyett, hogy a szobájába toppanóra figyelne, érdeklődőn, hogy mit akar, kerüli Taitos tekintetét és a pakolást folytatja inkább.*


2241. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2017-02-13 11:48:10
 ÚJ
>Arraele Lytarane avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Az érkező - Ezermester, Daewe//

*Szemöldökei fel le cikáznak amint a nyúlánk el lányt hallgatja. Az alkimista szónál kinyílik a csipája.*
- Ej jányom, ez aztán derék szakma. Nincs valami főzeted a derékfájásra?
*Azért sejti, hogy minden nyavalyára való lötty nem létezik mert akkor az elf egyszerű kuruzsló lenne. ezt teljesen elképzelhetetlennek tartja egy kérdést azonban mindenképp megér.*
- Teljes nevemen Arraele Lytarane volnék. Foglalkozásomat tekintve földműves.
*Daewe teljes bemutatkozására válaszolva árulja el nevét és fő szaktudását. Kedves fogadtatásra bajusza alatt mosolyra húzódik szája.*
- A magam részéről az elméleti dolgoktól irtózom.
*Nem kételkedik benne, hogy a mágusok nem foglalkoznak ilyen hétköznapi fúrás-faragással.*
- Azt hiszem menjünk szépen sorba. Semmit ne ismerek még belül. És köszönöm!
*Biccent a lánynak a felajánláson és ha amaz megindul akkor követni fogja. A lány kérdésén nevetni kezd.*
- Jaj ez nagyon jó volt! Hát kérlek úgy, hogy kétkezi munkát végeztem világ életemben. Kénytelen voltam kitanulni mindent ami a fizikai munkához kell.
*Nevetése nem gúnyos, inkább mókás.*
-Egy elf leányt mi vezet alkímiára?
*Érdeklődni próbál, hogy egy kicsit jobban megismerje Daewe klántársát.*


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3500-3519