Nincs játékban - Synmira
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Synmira | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 47 (921. - 940. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Worenth Yosden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11112_1519763981_ember_ferfi.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3500-3519
940. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-02-03 01:23:12
Üzenet elküldve: 2016-02-03 01:23:12
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Khan//
*Kis fészkébe mentett idegen darab valóban nem illik oda, de a zsákmánnyal akkor sem szeretne nyílt terepen farkasszemet nézni, s bár az idillbe talán nem tudta belepréselni így sem, ereszteni már nem fogja.*
-Néha egyszerűbb csak úgy... elfogadni a dolgokat, ahogy vannak.
*Válaszolja kissé talán megtörve. Valóban nem érzi már most magában se a változtatni akarásra buzdító harcias kedvet, se a változáson magán átsegítő erőt.*
-Milyen tudományos vagy.
*Somolyog a narancsos félhomályban, de csak halkan szól közbe, nem akarja megtörni az okfeltáró monológot, hiszen Khan kezdi végérvényesen leleplezni és ő van annyira egoista, hogy érdeklődése akkor se szűnjön, ha valójában rettentő fájdalom hallgatni. Nem is nagyon tud rá mit mondani, hosszú ideig csöndben figyeli a másikat.*
-Hidd el bármelyikkel ki tudnék egyezni, így kivételesen levehetnéd a vállamról a döntéshozás felelősségének terhét.
*Kis fészkébe mentett idegen darab valóban nem illik oda, de a zsákmánnyal akkor sem szeretne nyílt terepen farkasszemet nézni, s bár az idillbe talán nem tudta belepréselni így sem, ereszteni már nem fogja.*
-Néha egyszerűbb csak úgy... elfogadni a dolgokat, ahogy vannak.
*Válaszolja kissé talán megtörve. Valóban nem érzi már most magában se a változtatni akarásra buzdító harcias kedvet, se a változáson magán átsegítő erőt.*
-Milyen tudományos vagy.
*Somolyog a narancsos félhomályban, de csak halkan szól közbe, nem akarja megtörni az okfeltáró monológot, hiszen Khan kezdi végérvényesen leleplezni és ő van annyira egoista, hogy érdeklődése akkor se szűnjön, ha valójában rettentő fájdalom hallgatni. Nem is nagyon tud rá mit mondani, hosszú ideig csöndben figyeli a másikat.*
-Hidd el bármelyikkel ki tudnék egyezni, így kivételesen levehetnéd a vállamról a döntéshozás felelősségének terhét.
939. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-02-03 01:06:20
Üzenet elküldve: 2016-02-03 01:06:20
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
//Isurii//
*Mintha létezne pont erről is egy történet, amiben a két protagonista egyike éppen egy róka és a cselekmény egy igen tetemes része az irányába tett szelídítési kísérletekről szól. Hogy két eltérő törvényű hogyan képes közel kerülni egymáshoz, elfogadni a másikat anélkül, hogy változásra kényszerítenék egymást? Kár, hogy csak töredékében emlékszik erre, mert ezt most ő is szívesen elhallgatná valaki más tolmácsolásában.
A feszültséget továbbra sem érzi teljesen eltávolodottnak, a szoba minden meghittséget sugározni akaró elemének törekvése ellenére sem, így kénytelen megint ráismerni, hogy ebbe a koporsóba is ő üti bele az utolsó szöget a jelenlétével.*
- Ennyi, akkor mi is csak elfogadjuk, hogy így van és bizalmatlan pillantásokkal méregetjük tisztes távolból a másikat? *Mintha erre adná válaszát Isurii azzal, hogy ebből-abból kibújik, kihasználva a berendezési tárgyak és az elhajló árnyak oltalmát, mire megint Khan szeme elé kerülne, immár vaskos bundák alá bújtatva magát.*
- Na jó, lehet, hogy hazudtam egy kicsit. *Röviden és gyorsan kidugja a nyelvét, alatta még a szemét is becsukva.* Egyszerűbb nekem, amennyire látom, neked nehezebb lenne, mintha arra kérnélek, hogy tanítsd meg ami tanítható a térmágiáról, a következő egy órában. *Zsibbadó kézfejének unszolására hallgatva, a hátára veti magát, mindkét kezét tarkója alá kulcsolva, a plafonnak szegezve tekintetét.*
- Korábban csak hittem, most már tudom, hogy feszült vagy. A pontos okát nem tudom, tippem szerint egy nagy adaggal én is hozzáteszem a magamét, de nő és férfi között remek lehetőségek állnak fenn e feszültség feloldására. Talán épp ez a baj, hogy senki nem tekint rád Nőként, mert mindenki számára Synmira első embere vagy, mindenki máséban pedig Kagan Thargodar húga, aki származásánál fogva kerülendő. *Visszafordul az állig húzott takaró alatt kuporgóhoz.* Elárulok valamit: én nem vagyok olyan, mint a többiek. Melyiket akarod, az esti mesét és feszélyt, vagy megosztod velem a takaród és elkergetjük inkább?
*Mintha létezne pont erről is egy történet, amiben a két protagonista egyike éppen egy róka és a cselekmény egy igen tetemes része az irányába tett szelídítési kísérletekről szól. Hogy két eltérő törvényű hogyan képes közel kerülni egymáshoz, elfogadni a másikat anélkül, hogy változásra kényszerítenék egymást? Kár, hogy csak töredékében emlékszik erre, mert ezt most ő is szívesen elhallgatná valaki más tolmácsolásában.
A feszültséget továbbra sem érzi teljesen eltávolodottnak, a szoba minden meghittséget sugározni akaró elemének törekvése ellenére sem, így kénytelen megint ráismerni, hogy ebbe a koporsóba is ő üti bele az utolsó szöget a jelenlétével.*
- Ennyi, akkor mi is csak elfogadjuk, hogy így van és bizalmatlan pillantásokkal méregetjük tisztes távolból a másikat? *Mintha erre adná válaszát Isurii azzal, hogy ebből-abból kibújik, kihasználva a berendezési tárgyak és az elhajló árnyak oltalmát, mire megint Khan szeme elé kerülne, immár vaskos bundák alá bújtatva magát.*
- Na jó, lehet, hogy hazudtam egy kicsit. *Röviden és gyorsan kidugja a nyelvét, alatta még a szemét is becsukva.* Egyszerűbb nekem, amennyire látom, neked nehezebb lenne, mintha arra kérnélek, hogy tanítsd meg ami tanítható a térmágiáról, a következő egy órában. *Zsibbadó kézfejének unszolására hallgatva, a hátára veti magát, mindkét kezét tarkója alá kulcsolva, a plafonnak szegezve tekintetét.*
- Korábban csak hittem, most már tudom, hogy feszült vagy. A pontos okát nem tudom, tippem szerint egy nagy adaggal én is hozzáteszem a magamét, de nő és férfi között remek lehetőségek állnak fenn e feszültség feloldására. Talán épp ez a baj, hogy senki nem tekint rád Nőként, mert mindenki számára Synmira első embere vagy, mindenki máséban pedig Kagan Thargodar húga, aki származásánál fogva kerülendő. *Visszafordul az állig húzott takaró alatt kuporgóhoz.* Elárulok valamit: én nem vagyok olyan, mint a többiek. Melyiket akarod, az esti mesét és feszélyt, vagy megosztod velem a takaród és elkergetjük inkább?
938. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-02-03 00:49:02
Üzenet elküldve: 2016-02-03 00:49:02
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Khan//
*Bizonyára nem csak saját helyzetét kell elfogadnia, hanem azt is, hogy ő soha nem fogja tudni megfejteni Khant, de legalább vigasztalja a tudat, hogy ezzel egész biztosan nincs egyedül. Vannak olyan vadak, melyek egyszerűen a természethez tartoznak, s minden háziasításra való törekvés hasztalan velük szemben. Az ilyen ritka példányokkal való találkozás esetében talán egyszerűen csak hálásnak kellene lennünk a sorsnak amiért volt szerencsénk megpillantani, megtűrt minket maga mellett egy rövid időre, mielőtt visszatért volna oda, ahová valójában tartozik.
Elmereng ezeken a gondolatokon egy rövid ideig, míg Khant figyeli, a rókaképű zsoldost. Könnyen előfordulhat, hogy téved ezzel kapcsolatban (is). Ha szűk környezetükből valaki, akkor Isurii félelmetes sikerrel elhitethetné magáról fennkölt monológokat szavalva, az egyszerű tudatlanokhoz le sem ereszkedve, hogy tévedhetetlen. DE soha nem élt benne túl erősen ez a vágy. Így is túl sokat várnak tőle, így is túl sokat vár magától, minek emelné szánt szándékkal ilyen magasra a lécet? Nagyot lehet ám esni az elefántcsonttorony legmagasabb szobájából, neki pedig nem feltett szándéka, hogy nyakát szegje egy ilyen balesetben. Talán már néha így is túl messzire merészkedik.
Rettentően furcsán érzi magát és igazán bosszantja, hogy nem érti zavaros érzéseit, gondolatait.*
-Ilyen ez.
*Kommentálja végül a hallottakat ennyivel, nem fedve fel sokat magából. Nem zavarja hogy közben a fickó kényelmesebbre veszi a figurát, az volt igazán furcsa hogy eddig egyikük sem tette meg. Pedig ő is megszabadulna már ettől-attól, legalább erre is sort keríthet most, hogy kényelmesebben lehessen ő is, ha már csendes esti pihenőhöz készülődnek.
Elhelyezkedik saját vackában és magára húzza a takarót, mert egyébként nem maradt rajta túl sok minden más.*
-Olyat, amire jó elaludni.
*Válaszol összekucorodva a pihe-puha prémek alatt.*
-Valami egyszerűbbet? Például?
*Kérdez vissza, bár leginkább csak arra kíváncsi Khan fejében mi fordulhatott meg. Saját őrültségeivel már teljesen tisztában van.*
*Bizonyára nem csak saját helyzetét kell elfogadnia, hanem azt is, hogy ő soha nem fogja tudni megfejteni Khant, de legalább vigasztalja a tudat, hogy ezzel egész biztosan nincs egyedül. Vannak olyan vadak, melyek egyszerűen a természethez tartoznak, s minden háziasításra való törekvés hasztalan velük szemben. Az ilyen ritka példányokkal való találkozás esetében talán egyszerűen csak hálásnak kellene lennünk a sorsnak amiért volt szerencsénk megpillantani, megtűrt minket maga mellett egy rövid időre, mielőtt visszatért volna oda, ahová valójában tartozik.
Elmereng ezeken a gondolatokon egy rövid ideig, míg Khant figyeli, a rókaképű zsoldost. Könnyen előfordulhat, hogy téved ezzel kapcsolatban (is). Ha szűk környezetükből valaki, akkor Isurii félelmetes sikerrel elhitethetné magáról fennkölt monológokat szavalva, az egyszerű tudatlanokhoz le sem ereszkedve, hogy tévedhetetlen. DE soha nem élt benne túl erősen ez a vágy. Így is túl sokat várnak tőle, így is túl sokat vár magától, minek emelné szánt szándékkal ilyen magasra a lécet? Nagyot lehet ám esni az elefántcsonttorony legmagasabb szobájából, neki pedig nem feltett szándéka, hogy nyakát szegje egy ilyen balesetben. Talán már néha így is túl messzire merészkedik.
Rettentően furcsán érzi magát és igazán bosszantja, hogy nem érti zavaros érzéseit, gondolatait.*
-Ilyen ez.
*Kommentálja végül a hallottakat ennyivel, nem fedve fel sokat magából. Nem zavarja hogy közben a fickó kényelmesebbre veszi a figurát, az volt igazán furcsa hogy eddig egyikük sem tette meg. Pedig ő is megszabadulna már ettől-attól, legalább erre is sort keríthet most, hogy kényelmesebben lehessen ő is, ha már csendes esti pihenőhöz készülődnek.
Elhelyezkedik saját vackában és magára húzza a takarót, mert egyébként nem maradt rajta túl sok minden más.*
-Olyat, amire jó elaludni.
*Válaszol összekucorodva a pihe-puha prémek alatt.*
-Valami egyszerűbbet? Például?
*Kérdez vissza, bár leginkább csak arra kíváncsi Khan fejében mi fordulhatott meg. Saját őrültségeivel már teljesen tisztában van.*
937. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-02-03 00:26:14
Üzenet elküldve: 2016-02-03 00:26:14
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
//Isurii//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- És meg kell mondjam, hogy ebben elsőrangú munkát végzel! *Ne csodálkozzék senki, ha felhajít egy labdát és egy Khan-típusú pasas meg nem rest lecsapni azt. A boszorkányozással azért ennek ellenére is csínján bánik, mert a mágiáról továbbra is csak annyit tud, hogy veszélyes jószág és hogy a képzett varázslókkal ritkán éri meg baszakodni.*
- Majdnem úgy hangzik, mintha kissé naivnak is tartanád a helyettesed, egyébként hallottam valami hasonló intelmet a nőkbe vetett bizodalomról is, valahol. Igazi galibában vagyunk ezek szerint, mert mindkettőnk neme arra int, hogy még véletlenül se bízzunk a másikban. *Csizmái lerúgásához nem kér engedélyt, mert ennek a gesztusnak is van egy rossz szokása: kiutat biztosít a válaszadónak a nemleges válaszhoz. A művelet lekötheti a lábbelijének orrát fixírozó nő figyelmét továbbra is, még kevesebb esélyt adva rá, hogy még idejekorán "nonono, erről nem volt szó"-val elintse ettől Khant. Elengedi közben a nő vállait is és feltartja kezeit, mintha csak megadná épp magát. Ennek nincsen helye és ideje. Még.
Ujjainak más fogni valót talál a piciny kandeláber fogantyújában, utóbb hívogatón magával intené Isuriit is, már ha nem feszengve és állva képzelte el az egész éjszakát. A földre, szőrmékre ereszkedik, a mécsvilágot valahová a közelükbe helyezi, ő pedig egy jókorát nyújtózik így, félig fekve.*
- Nem is foglak erre kérni. Valahogy eljutottunk idáig enélkül is, nem látom akadályát, hogy bizalmatlanul is a hasznomat lásd. A részletek majd jönnek útközben. *Históriakreálásban- és idézésben egyaránt jó, ebben nem lódított. Hallott vagy teremtett történetet egyaránt képes csettintésre előhúzni a tarsolyából. Ez is egyfajta mágia, amire nem mindenki képes.*
- Ismerek néhányat. Szomorú véget érőt, derűset, álomvilágokat idézőt, mítoszok ködébe rejtett tanulságot regélőt, milyet szeretnél hallani? *Öklére hajtja fejét és szerez egy párnaszerűséget is magának.* De be kell valljam, egy pillanatig azt hittem, hogy valami egyszerűbbet kérnél, ha már a társalgó nem bírja el egy mese meghittségét.
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- És meg kell mondjam, hogy ebben elsőrangú munkát végzel! *Ne csodálkozzék senki, ha felhajít egy labdát és egy Khan-típusú pasas meg nem rest lecsapni azt. A boszorkányozással azért ennek ellenére is csínján bánik, mert a mágiáról továbbra is csak annyit tud, hogy veszélyes jószág és hogy a képzett varázslókkal ritkán éri meg baszakodni.*
- Majdnem úgy hangzik, mintha kissé naivnak is tartanád a helyettesed, egyébként hallottam valami hasonló intelmet a nőkbe vetett bizodalomról is, valahol. Igazi galibában vagyunk ezek szerint, mert mindkettőnk neme arra int, hogy még véletlenül se bízzunk a másikban. *Csizmái lerúgásához nem kér engedélyt, mert ennek a gesztusnak is van egy rossz szokása: kiutat biztosít a válaszadónak a nemleges válaszhoz. A művelet lekötheti a lábbelijének orrát fixírozó nő figyelmét továbbra is, még kevesebb esélyt adva rá, hogy még idejekorán "nonono, erről nem volt szó"-val elintse ettől Khant. Elengedi közben a nő vállait is és feltartja kezeit, mintha csak megadná épp magát. Ennek nincsen helye és ideje. Még.
Ujjainak más fogni valót talál a piciny kandeláber fogantyújában, utóbb hívogatón magával intené Isuriit is, már ha nem feszengve és állva képzelte el az egész éjszakát. A földre, szőrmékre ereszkedik, a mécsvilágot valahová a közelükbe helyezi, ő pedig egy jókorát nyújtózik így, félig fekve.*
- Nem is foglak erre kérni. Valahogy eljutottunk idáig enélkül is, nem látom akadályát, hogy bizalmatlanul is a hasznomat lásd. A részletek majd jönnek útközben. *Históriakreálásban- és idézésben egyaránt jó, ebben nem lódított. Hallott vagy teremtett történetet egyaránt képes csettintésre előhúzni a tarsolyából. Ez is egyfajta mágia, amire nem mindenki képes.*
- Ismerek néhányat. Szomorú véget érőt, derűset, álomvilágokat idézőt, mítoszok ködébe rejtett tanulságot regélőt, milyet szeretnél hallani? *Öklére hajtja fejét és szerez egy párnaszerűséget is magának.* De be kell valljam, egy pillanatig azt hittem, hogy valami egyszerűbbet kérnél, ha már a társalgó nem bírja el egy mese meghittségét.
936. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-02-03 00:08:46
Üzenet elküldve: 2016-02-03 00:08:46
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Khan//
*Egy szavát sem hiszi a fickónak, nem tudja ígéreteit akkor sem komolyan venni, ha azok mögött tényleges elhatározás és valós szándék áll. És mégis bizalmat szavazott neki, számára ésszel nehezen felfogható okból kifolyólag. Miért is állna meg itt és most a hihetetlennek tűnő döntések meghozatalával?*
-Ugyan, a férfiakban nem lehet megbízni. Az alvezérem jóindulata határtalan és gyakran alaptalan, a Zöldfülű Intézőt pedig magát sem lehet a szabályok rabláncára verni. Egyetlen reményem Eireni, de az ő magabiztos kiállását egy ötéves suttyó kis kölyök is képes lenne ripityára zúzni. Így az unalmas dolgok rám maradnak, én vagyok a szigorú, kegyetlen boszorkány aki a rendet betartatja. *Kezeit tehetetlenül tárja szét mondandója végén. A négy fős vezetői tanács rajta kívül álló tagjainak akadnak azért olyan erényei és pozitív tulajdonságai, melyekkel Isurii nem bír, nem lehet hát teljesen véletlen, hogy eképp alakult a felállás. Úgy fest már beletörődött a helyzetbe és egyelőre nincs is jobb ötlete, de nem is annyira izgatja most. Khan fejtegetése némiképpen jobban leköti figyelmét és érdeklődését.*
-Nem emiatt kérdeztem...
*Szusszantja csöndesen, de nem olyan fontos valójában mit motyog az orra alatt fejét leszegve. A férfi csizmájának orrát figyeli kitartóan, s minden erejével azon igyekszik, hogy ne feszüljön be teljesen az érintésétől.*
-Nem bízom benned. *Jelenti teljesen egyszerűen, bár kerüli a másik pillantását.* -A gyarló földi halandók többségében megvan ez a nyomorult ösztön. Félnek az ismeretlentől. Óvatosak vele. *Azt persze nem állítja, hogy ő is tartana Khantól, az általánosságok mögé rejtőzik és a szállás árát is igen nagyvonalúan méri végül.*
-Azt mondtad van pár történeted...
*Pillant fel a férfire mosolyogva és ha lehet akkor ki is hátrál előle.*
*Egy szavát sem hiszi a fickónak, nem tudja ígéreteit akkor sem komolyan venni, ha azok mögött tényleges elhatározás és valós szándék áll. És mégis bizalmat szavazott neki, számára ésszel nehezen felfogható okból kifolyólag. Miért is állna meg itt és most a hihetetlennek tűnő döntések meghozatalával?*
-Ugyan, a férfiakban nem lehet megbízni. Az alvezérem jóindulata határtalan és gyakran alaptalan, a Zöldfülű Intézőt pedig magát sem lehet a szabályok rabláncára verni. Egyetlen reményem Eireni, de az ő magabiztos kiállását egy ötéves suttyó kis kölyök is képes lenne ripityára zúzni. Így az unalmas dolgok rám maradnak, én vagyok a szigorú, kegyetlen boszorkány aki a rendet betartatja. *Kezeit tehetetlenül tárja szét mondandója végén. A négy fős vezetői tanács rajta kívül álló tagjainak akadnak azért olyan erényei és pozitív tulajdonságai, melyekkel Isurii nem bír, nem lehet hát teljesen véletlen, hogy eképp alakult a felállás. Úgy fest már beletörődött a helyzetbe és egyelőre nincs is jobb ötlete, de nem is annyira izgatja most. Khan fejtegetése némiképpen jobban leköti figyelmét és érdeklődését.*
-Nem emiatt kérdeztem...
*Szusszantja csöndesen, de nem olyan fontos valójában mit motyog az orra alatt fejét leszegve. A férfi csizmájának orrát figyeli kitartóan, s minden erejével azon igyekszik, hogy ne feszüljön be teljesen az érintésétől.*
-Nem bízom benned. *Jelenti teljesen egyszerűen, bár kerüli a másik pillantását.* -A gyarló földi halandók többségében megvan ez a nyomorult ösztön. Félnek az ismeretlentől. Óvatosak vele. *Azt persze nem állítja, hogy ő is tartana Khantól, az általánosságok mögé rejtőzik és a szállás árát is igen nagyvonalúan méri végül.*
-Azt mondtad van pár történeted...
*Pillant fel a férfire mosolyogva és ha lehet akkor ki is hátrál előle.*
935. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-02-02 23:41:12
Üzenet elküldve: 2016-02-02 23:41:12
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
//Isurii//
*Mindig is ambivalens személyiségnek tartották (csak általában nem ilyen szépen megfogalmazva), nem hibáztatja Isuriit, amiért nehezére esik kapaszkodót találni a viselkedésében. Közelítő elképzelése sincs, hogy milyen érzés lehet egy olyan embernek vele érintkezni, aki szereti mintázatokba rendezni maga körül az életet, legyen szó a magas mágia tételeiről vagy a világ kevésbé bonyolult dolgairól.*
- Majd odafigyelek rá. *Talán éppen emiatt könnyebb egy felelőtlennek ígérkező döntést is meghozni, mert két, egymástól egyébként nagyon távol álló lélek a magiszternő és a rablólovag. A személyes rezidenciáig vezető úton szótlan marad, megbámulja azokat a folyosókat, amelyeken áthaladnak. Maholnap ezek a falak jelentik majd az új otthonát (egy időre legalábbis), miért is ne kezdené az ismerkedést vele rögtön? Isurii menedéke olyan, mintha a törzsi múlt napjait idézné, nem hogy autentikusnak tűnő bútorelemekkel, hanem pontosan azokkal, amiket a változás útjából félreállított és megőrzött. Khan csukja be maguk mögött az ajtót, amíg a nő munkája nyomán fény gyúl a helyiségben. Olyan szöges ellentétben áll az enteriőr az akadémia összképével, hogy az még egy félvak lovag figyelmére is érdemes lehet.*
- Tudod, nem kellene mindent neked csinálnod. Nincsenek krampuszaid, akik ezt az átkos szövegelést átvehetnék? A Kikötőben úgy láttam, hogy a Zöldfülű már nem is annyira gyámoltalan bakfis, amilyennek először láttam Thargarod kapujában. *Tesz egy kört a szobában, találomra megérintve és megnézve néhány tárgyat, különösebb motiváció vagy cél nélkül. A gyertya bátortalan fényénél könnyen elérthető az arcizmok játéka, olyasmi is odaolvasható, ami nincs is ott, mint a félmosolyszerű vonás Khan ábráján.*
- Sokáig éltem így, arcokat váltogatva. A legtöbben nem vagyok épp a komolyság eleven szobra, néhányat ritkán viselek csak, de olyan oldalam nincs, ami ártana nektek, a népnek. Többször fel akartak már lógatni egy fűzre, de még az én fajtámnak is van valamiféle becsülete. *Isurii elé lép, lemásolva ugyanazt a mozdulatot, amit a kanapénál tett, csak ezúttal szemtől szemben állva. A nő vállaira kulcsolja ujjait, szemkontaktust várva tőle.*
- Te miért tartasz tőlem és mivel válthatom meg éjszakára a maradásom?
*Mindig is ambivalens személyiségnek tartották (csak általában nem ilyen szépen megfogalmazva), nem hibáztatja Isuriit, amiért nehezére esik kapaszkodót találni a viselkedésében. Közelítő elképzelése sincs, hogy milyen érzés lehet egy olyan embernek vele érintkezni, aki szereti mintázatokba rendezni maga körül az életet, legyen szó a magas mágia tételeiről vagy a világ kevésbé bonyolult dolgairól.*
- Majd odafigyelek rá. *Talán éppen emiatt könnyebb egy felelőtlennek ígérkező döntést is meghozni, mert két, egymástól egyébként nagyon távol álló lélek a magiszternő és a rablólovag. A személyes rezidenciáig vezető úton szótlan marad, megbámulja azokat a folyosókat, amelyeken áthaladnak. Maholnap ezek a falak jelentik majd az új otthonát (egy időre legalábbis), miért is ne kezdené az ismerkedést vele rögtön? Isurii menedéke olyan, mintha a törzsi múlt napjait idézné, nem hogy autentikusnak tűnő bútorelemekkel, hanem pontosan azokkal, amiket a változás útjából félreállított és megőrzött. Khan csukja be maguk mögött az ajtót, amíg a nő munkája nyomán fény gyúl a helyiségben. Olyan szöges ellentétben áll az enteriőr az akadémia összképével, hogy az még egy félvak lovag figyelmére is érdemes lehet.*
- Tudod, nem kellene mindent neked csinálnod. Nincsenek krampuszaid, akik ezt az átkos szövegelést átvehetnék? A Kikötőben úgy láttam, hogy a Zöldfülű már nem is annyira gyámoltalan bakfis, amilyennek először láttam Thargarod kapujában. *Tesz egy kört a szobában, találomra megérintve és megnézve néhány tárgyat, különösebb motiváció vagy cél nélkül. A gyertya bátortalan fényénél könnyen elérthető az arcizmok játéka, olyasmi is odaolvasható, ami nincs is ott, mint a félmosolyszerű vonás Khan ábráján.*
- Sokáig éltem így, arcokat váltogatva. A legtöbben nem vagyok épp a komolyság eleven szobra, néhányat ritkán viselek csak, de olyan oldalam nincs, ami ártana nektek, a népnek. Többször fel akartak már lógatni egy fűzre, de még az én fajtámnak is van valamiféle becsülete. *Isurii elé lép, lemásolva ugyanazt a mozdulatot, amit a kanapénál tett, csak ezúttal szemtől szemben állva. A nő vállaira kulcsolja ujjait, szemkontaktust várva tőle.*
- Te miért tartasz tőlem és mivel válthatom meg éjszakára a maradásom?
934. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-02-02 22:59:17
Üzenet elküldve: 2016-02-02 22:59:17
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Khan//
*Isurii szinte teljesen meg van zavarodva. Ha tudná ennek az okát, akkor nem lenne problémája sem belőle, de így kicsit nehezen jut dűlőre a helyzettel még magában is, nemhogy még majd Khant is kisegítse!*
-A váltás volt kicsit gyors.
*Próbál azért még is csak válaszolni, bár valójában fogalma sincs arról mi vágta így fejbe. Egyszerűen nincsenek ők ilyen bizalmas, közvetlen viszonyban és kész!*
-Aha. Valahogy úgy. *Néha kénytelen beszúrni az aktuális hallgató nevét a sorok közé, hogy egy árnyalatnyival személyesebbé tudja tenni a sablon szöveget.
Khant sikerül meggyőznie arról, hogy tud ennél nyugalmasabb helyet is, így hát felcsalogatja gyanútlan áldozatát az emeletre, s ha tudja szobájába is becsábítja a fizetség reményében.
Isurii tágas szobájának minden eleme szervesen kapcsolódik a törzsi múlthoz, még fekhelyét sem volt hajlandó ágyra cserélni és már valószínűleg soha nem is fogja senki és semmi kedvéért.
Gyertyát gyújt, hogy némi fényt varázsoljon.*
-Ez az én rejtekhelyem.
*Vallja be kissé bátortalanul, de hát itt nem kell feltétlen tartania magát a világ elvárásaihoz.*
-Láttam már néhány arcodat Khan, de még mindig nem tudom eldönteni melyik az igazi. Van-e olyan egyáltalán... Mindig mást mutatsz!
*Osztja meg gondolatait bizalmatlanul a Félszeműre hunyorogva a lángok narancs fényénél.*
*Isurii szinte teljesen meg van zavarodva. Ha tudná ennek az okát, akkor nem lenne problémája sem belőle, de így kicsit nehezen jut dűlőre a helyzettel még magában is, nemhogy még majd Khant is kisegítse!*
-A váltás volt kicsit gyors.
*Próbál azért még is csak válaszolni, bár valójában fogalma sincs arról mi vágta így fejbe. Egyszerűen nincsenek ők ilyen bizalmas, közvetlen viszonyban és kész!*
-Aha. Valahogy úgy. *Néha kénytelen beszúrni az aktuális hallgató nevét a sorok közé, hogy egy árnyalatnyival személyesebbé tudja tenni a sablon szöveget.
Khant sikerül meggyőznie arról, hogy tud ennél nyugalmasabb helyet is, így hát felcsalogatja gyanútlan áldozatát az emeletre, s ha tudja szobájába is becsábítja a fizetség reményében.
Isurii tágas szobájának minden eleme szervesen kapcsolódik a törzsi múlthoz, még fekhelyét sem volt hajlandó ágyra cserélni és már valószínűleg soha nem is fogja senki és semmi kedvéért.
Gyertyát gyújt, hogy némi fényt varázsoljon.*
-Ez az én rejtekhelyem.
*Vallja be kissé bátortalanul, de hát itt nem kell feltétlen tartania magát a világ elvárásaihoz.*
-Láttam már néhány arcodat Khan, de még mindig nem tudom eldönteni melyik az igazi. Van-e olyan egyáltalán... Mindig mást mutatsz!
*Osztja meg gondolatait bizalmatlanul a Félszeműre hunyorogva a lángok narancs fényénél.*
933. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-02-02 22:37:17
Üzenet elküldve: 2016-02-02 22:37:17
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
//Isurii//
- Hah? Remek, ez már pont úgy hangzik, mintha kezdenél kibújni a főnökasszony szerepéből. *Nem csak az arca mosolyog, a hangja is felveszi ezt az élt, ahogy a háta mögött álló bérkard felajánlását elutasítja.*
- Segíts ki egy picit, mert nem vagyok biztos benne, hogy jó nyomon járok. A stílusingadozásaimat nehéz lekövetned, vagy önmagában a tényt, hogy képes vagyok ilyen pofát is ölteni? *A nő vállai nem akarják megadni magukat, lehetetlen kihívásnak tetszik első nekirugaszkodásra kigyúrni belőlük a merevséget, ezt pedig mi más számlájára írhatná, minthogy valamit rosszul csinál?*
- Maradok, maradok. *Neveti a levegőbe, de be kell lássa, hogy a masszázsra tett gesztusával zsákutcába tévedt, legalábbis egy bizonyos aspektusból.* Nem kétlem, hogy így van és megkérdezni se merészelem, hogy hány tucatszor citáltad már el ugyanazt. Le merném fogadni, hogy a legutóbbiak óta már az is üdülést jelentene, ha más hangon adhatnád elő, más nyelven vagy mondjuk a szavakat visszafelé olvasva. *Nincsen tetszésére, még ha számot tévesen erről is ad a hangja, hogy Isurri jéggé dermedten ül érintése alatt.
A mosoly ráncot gyűr szeme köré a nőtől érkező kijelentést hallván.*
- Vezess. *Ugyanezt a kifejezést használhatta volna korábban akkor is, amikor a mágus útmutatását kérte (és kapta). Naná, hogy az ő fejében is kipattan néhány olyan kérdés, amelyek a választott ösvény helyességét firtatják, nem egy közülük vörös riadót fúj, hasztalan. Nem teszi fel a kérdést, mert nincsen létjogosultsága. Hiszi, mert hinni akarja, hogy a szabad választásra nem borít homályt semmilyen kétes érzés.*
- Hah? Remek, ez már pont úgy hangzik, mintha kezdenél kibújni a főnökasszony szerepéből. *Nem csak az arca mosolyog, a hangja is felveszi ezt az élt, ahogy a háta mögött álló bérkard felajánlását elutasítja.*
- Segíts ki egy picit, mert nem vagyok biztos benne, hogy jó nyomon járok. A stílusingadozásaimat nehéz lekövetned, vagy önmagában a tényt, hogy képes vagyok ilyen pofát is ölteni? *A nő vállai nem akarják megadni magukat, lehetetlen kihívásnak tetszik első nekirugaszkodásra kigyúrni belőlük a merevséget, ezt pedig mi más számlájára írhatná, minthogy valamit rosszul csinál?*
- Maradok, maradok. *Neveti a levegőbe, de be kell lássa, hogy a masszázsra tett gesztusával zsákutcába tévedt, legalábbis egy bizonyos aspektusból.* Nem kétlem, hogy így van és megkérdezni se merészelem, hogy hány tucatszor citáltad már el ugyanazt. Le merném fogadni, hogy a legutóbbiak óta már az is üdülést jelentene, ha más hangon adhatnád elő, más nyelven vagy mondjuk a szavakat visszafelé olvasva. *Nincsen tetszésére, még ha számot tévesen erről is ad a hangja, hogy Isurri jéggé dermedten ül érintése alatt.
A mosoly ráncot gyűr szeme köré a nőtől érkező kijelentést hallván.*
- Vezess. *Ugyanezt a kifejezést használhatta volna korábban akkor is, amikor a mágus útmutatását kérte (és kapta). Naná, hogy az ő fejében is kipattan néhány olyan kérdés, amelyek a választott ösvény helyességét firtatják, nem egy közülük vörös riadót fúj, hasztalan. Nem teszi fel a kérdést, mert nincsen létjogosultsága. Hiszi, mert hinni akarja, hogy a szabad választásra nem borít homályt semmilyen kétes érzés.*
932. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-02-02 22:04:19
Üzenet elküldve: 2016-02-02 22:04:19
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Khan//
*Igazán el szokta szégyellni magát amikor ilyen és ehhez hasonló gondolatok támadnak fel benne, de néha tényleg úgy érzi, hogy lassan már bárkivel cserélne, csak ne kelljen saját kötelezettségeinek merev igáját újra és újra a nyakába vennie.*
-Hah'!
*Nevetne, de a késztetést a hangjában megbúvó méltatlanság ballasztjai nem hagyják az önfeledt jókedv magaslataiba emelkedni. Teljesen elhűlve figyeli a körülötte ténykedő fickót, mintha egy csapásra tényleg kicserélték volna őt!*
-Ühm!
*Nyekken meglepődve és hitetlenkedve elfordítja fejét jobbra, majd balra, hogy saját szemével meggyőződhessen arról mi is történik. Kőkeménnyé feszült vállaiból elszántan próbálja talán kimasszírozni a görcsöket a férfi? Most tényleg, ez igaziból történik? Nagyon komolyan gondolhatja a korábban megbeszélteket, ha még efféle eszközöket is bevet a siker érdekében.*
-Maradj.
*Nyögi ki ismét. Megerősíti korábbi kijelentését, de ennél bonyolultabb invitálást nem is remélhet a sokk hatása alatt álló nőtől most a másik.*
-Unom a rongyosra használt monológok ismétlését, folyton a ligetről, a szövetségről kell beszélnem.
*Nem biztos hogy a kívánt hatást eléri Khan, az érintésétől csak még inkább ledermed Isu, nehezen tud lazítani és elég furcsa az új helyzet úgy összességében.
Jobbját emeli, hogy kezét a vállát gyúró mancsra fektesse és így késztesse megállásra. Talán még maga sem tudja mit miért tesz, de vélhetőleg számos hibáinak sorát újabbal készül bővíteni éppen most.*
-Felőlem ledolgozhatod az éjszakai szállás árát, de ne a társalgó kellős közepén.
*Igazán el szokta szégyellni magát amikor ilyen és ehhez hasonló gondolatok támadnak fel benne, de néha tényleg úgy érzi, hogy lassan már bárkivel cserélne, csak ne kelljen saját kötelezettségeinek merev igáját újra és újra a nyakába vennie.*
-Hah'!
*Nevetne, de a késztetést a hangjában megbúvó méltatlanság ballasztjai nem hagyják az önfeledt jókedv magaslataiba emelkedni. Teljesen elhűlve figyeli a körülötte ténykedő fickót, mintha egy csapásra tényleg kicserélték volna őt!*
-Ühm!
*Nyekken meglepődve és hitetlenkedve elfordítja fejét jobbra, majd balra, hogy saját szemével meggyőződhessen arról mi is történik. Kőkeménnyé feszült vállaiból elszántan próbálja talán kimasszírozni a görcsöket a férfi? Most tényleg, ez igaziból történik? Nagyon komolyan gondolhatja a korábban megbeszélteket, ha még efféle eszközöket is bevet a siker érdekében.*
-Maradj.
*Nyögi ki ismét. Megerősíti korábbi kijelentését, de ennél bonyolultabb invitálást nem is remélhet a sokk hatása alatt álló nőtől most a másik.*
-Unom a rongyosra használt monológok ismétlését, folyton a ligetről, a szövetségről kell beszélnem.
*Nem biztos hogy a kívánt hatást eléri Khan, az érintésétől csak még inkább ledermed Isu, nehezen tud lazítani és elég furcsa az új helyzet úgy összességében.
Jobbját emeli, hogy kezét a vállát gyúró mancsra fektesse és így késztesse megállásra. Talán még maga sem tudja mit miért tesz, de vélhetőleg számos hibáinak sorát újabbal készül bővíteni éppen most.*
-Felőlem ledolgozhatod az éjszakai szállás árát, de ne a társalgó kellős közepén.
931. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-02-02 21:39:44
Üzenet elküldve: 2016-02-02 21:39:44
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
//Isurii//
*De csak azért, mert a parancs szerint a jelenését az indulás előtte kell időzítenie, ez pedig egész tág értelmezést is kaphat, hisz öt minutummal a kilovaglás előtt is éppúgy lehet jó helyen és jó időben, mintha már három napja várná a felcihelődésre szólító ordibálást. A következő hajrá előtti éjjel még mindenki megkapja saját derékaljának kényelmét, ez alól még az akasztófa-alapanyag zsoldosok sem kivételek, ha ugyanazon urat szolgálják, mint tisztes modorú társaik.
A gyógyitalként beazonosított üvegcsét elsüllyeszti zekéje egyik zsebében és gondolatban egy cetlit is mellékel hozzá, amivel beazonosítható lesz a szükség percében. Persze ezt a legjobb volna elkerülni, vezetőik előrelátása azonban a sajátját is megmentheti.
Összerántja vállát, ennyitől még nem jönnek zavarba a folytatást illetően.*
- Cserélhetünk is, van néhány előre bekészített sztorim az ilyen vén téli estékre. *Mosolya egészen kedves és kivételesen megjátszottságot sem próbál leplezni. Kezeit zsebre vágja, feje enyhén oldalra billen, mintha meghunyászkodni készülne a nő magabiztos pillantása alatt.*
- Üljön le igazgatónő, oda ni. *Két karjánál ragadja meg Isuriit és visszavezeti a kanapéhoz mindkettejüket. A nő leülteti, ha nem akarna a "kérlelésnek" engedni, akkor tisztességtelen fegyvereinek egyikét, az erejét hívja segítségül és ülésre bírja úgy a nőt. Összecsapott tenyereit megdörzsöli és két oldalt Isurii vállaira helyezi őket.*
- A gyógyítóink tuti jobban értenek ehhez is, de úgy festesz, mint akinek még én is megfelelek most. Hülyébb vagy kevésbé kíváncsi pedig nem leszek a grombari kirándulás utánig, igazából csak maradni akartam Synmirán. *A masszírozásban nem számít kiművelt elmének, de amire egy laikus képes normális mozgáskoordinációval, az neki is menni fog.* Mesélhetsz valamit Synmiráról, ha ahhoz több kedved van, vagy hallgass, ha az esne jól. Egyiket se bánom, csak nyikkanni ne felejts el, ha ez itt ellenedre lenne.
*De csak azért, mert a parancs szerint a jelenését az indulás előtte kell időzítenie, ez pedig egész tág értelmezést is kaphat, hisz öt minutummal a kilovaglás előtt is éppúgy lehet jó helyen és jó időben, mintha már három napja várná a felcihelődésre szólító ordibálást. A következő hajrá előtti éjjel még mindenki megkapja saját derékaljának kényelmét, ez alól még az akasztófa-alapanyag zsoldosok sem kivételek, ha ugyanazon urat szolgálják, mint tisztes modorú társaik.
A gyógyitalként beazonosított üvegcsét elsüllyeszti zekéje egyik zsebében és gondolatban egy cetlit is mellékel hozzá, amivel beazonosítható lesz a szükség percében. Persze ezt a legjobb volna elkerülni, vezetőik előrelátása azonban a sajátját is megmentheti.
Összerántja vállát, ennyitől még nem jönnek zavarba a folytatást illetően.*
- Cserélhetünk is, van néhány előre bekészített sztorim az ilyen vén téli estékre. *Mosolya egészen kedves és kivételesen megjátszottságot sem próbál leplezni. Kezeit zsebre vágja, feje enyhén oldalra billen, mintha meghunyászkodni készülne a nő magabiztos pillantása alatt.*
- Üljön le igazgatónő, oda ni. *Két karjánál ragadja meg Isuriit és visszavezeti a kanapéhoz mindkettejüket. A nő leülteti, ha nem akarna a "kérlelésnek" engedni, akkor tisztességtelen fegyvereinek egyikét, az erejét hívja segítségül és ülésre bírja úgy a nőt. Összecsapott tenyereit megdörzsöli és két oldalt Isurii vállaira helyezi őket.*
- A gyógyítóink tuti jobban értenek ehhez is, de úgy festesz, mint akinek még én is megfelelek most. Hülyébb vagy kevésbé kíváncsi pedig nem leszek a grombari kirándulás utánig, igazából csak maradni akartam Synmirán. *A masszírozásban nem számít kiművelt elmének, de amire egy laikus képes normális mozgáskoordinációval, az neki is menni fog.* Mesélhetsz valamit Synmiráról, ha ahhoz több kedved van, vagy hallgass, ha az esne jól. Egyiket se bánom, csak nyikkanni ne felejts el, ha ez itt ellenedre lenne.
930. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-02-02 21:24:34
Üzenet elküldve: 2016-02-02 21:24:34
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A fantasztikus négyes - megbeszélés//
*Szeretné lepasszolni most az irányító szerepét. Saját véleményét egyelőre nem szeretné megosztani, Worenthel pedig már korábban átrágták a történteket, míg egészen friss volt az élmény. Most a két fiúra kíváncsi és őszinte véleményüket nem akarná befolyásolni saját meglátásaival, javaslataival egyelőre.
Hunyorogva figyeli az elfet, állát összekulcsolt kezein támasztva meg közben. Ezt követően tekintete Taitosra rebben, majd Worenthre ereszkedik várva hátha kívánnak valamit hozzáfűzni az elhangzottakhoz.
A döntés a nő kezében van, de azt a bizonyos döntést még nem hozta meg, így mindenre kíváncsi ami esetleg formálhatja, alakíthatja saját álláspontját.*
//A fantasztikus négyes - megbeszélés//
*Szeretné lepasszolni most az irányító szerepét. Saját véleményét egyelőre nem szeretné megosztani, Worenthel pedig már korábban átrágták a történteket, míg egészen friss volt az élmény. Most a két fiúra kíváncsi és őszinte véleményüket nem akarná befolyásolni saját meglátásaival, javaslataival egyelőre.
Hunyorogva figyeli az elfet, állát összekulcsolt kezein támasztva meg közben. Ezt követően tekintete Taitosra rebben, majd Worenthre ereszkedik várva hátha kívánnak valamit hozzáfűzni az elhangzottakhoz.
A döntés a nő kezében van, de azt a bizonyos döntést még nem hozta meg, így mindenre kíváncsi ami esetleg formálhatja, alakíthatja saját álláspontját.*
929. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-02-02 21:17:33
Üzenet elküldve: 2016-02-02 21:17:33
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Khan//
*Kissé meglepi, hogy Khan mégis maradna náluk a teljesen világos parancs ismeretében is, de bízik benne hogy a másik tudja mit csinál. Hiába igyekszik nyomást gyakorolni rá, nem tudja kitessékelni a házból a lovagot. Na persze, kidobni nem akarja, félreértés ne essék.*
-Igen.
*Bólint is a kérdésre megerősítésként. A beleket nem tömködi vissza senkibe a főzet, de legalább enyhít a helyzet súlyosságán amíg a szakemberekig eljut a pórul járt.*
-Nem vagyok jó a mesemondásban, de maradj csak.
*Nincs ellenére az esti/éjjeli munka, ám merőben más formában képzelte volna el, ha azt az ő fantáziájára bízta volna a férfi. De hát legyen így, igyekszik még egy kis ideig a megfontolt vezető hivatalos szerepében tetszelegni, de azért erősen bízik benne, hogy túl sokáig nem akarja őt túráztatni ilyesmivel Khan. Ami azt illeti ő is nemrég érkezett, s azóta meg sem állt. Egyik intézni való jött a másik után, s nem csak fizikailag kezd lemerülni, lelkileg is.*
-Konkrétan mire vagy kíváncsi?
*Néz nyíltan és egyenesen Khan szemébe, állát finoman felvetve. Nagyon jellemző mozdulata ez, bár jelen helyzetben nem csak gőgös büszkesége vezeti efféle cselekedetre, hanem a kettejük közti magasságkülönbség (is).*
*Kissé meglepi, hogy Khan mégis maradna náluk a teljesen világos parancs ismeretében is, de bízik benne hogy a másik tudja mit csinál. Hiába igyekszik nyomást gyakorolni rá, nem tudja kitessékelni a házból a lovagot. Na persze, kidobni nem akarja, félreértés ne essék.*
-Igen.
*Bólint is a kérdésre megerősítésként. A beleket nem tömködi vissza senkibe a főzet, de legalább enyhít a helyzet súlyosságán amíg a szakemberekig eljut a pórul járt.*
-Nem vagyok jó a mesemondásban, de maradj csak.
*Nincs ellenére az esti/éjjeli munka, ám merőben más formában képzelte volna el, ha azt az ő fantáziájára bízta volna a férfi. De hát legyen így, igyekszik még egy kis ideig a megfontolt vezető hivatalos szerepében tetszelegni, de azért erősen bízik benne, hogy túl sokáig nem akarja őt túráztatni ilyesmivel Khan. Ami azt illeti ő is nemrég érkezett, s azóta meg sem állt. Egyik intézni való jött a másik után, s nem csak fizikailag kezd lemerülni, lelkileg is.*
-Konkrétan mire vagy kíváncsi?
*Néz nyíltan és egyenesen Khan szemébe, állát finoman felvetve. Nagyon jellemző mozdulata ez, bár jelen helyzetben nem csak gőgös büszkesége vezeti efféle cselekedetre, hanem a kettejük közti magasságkülönbség (is).*
928. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-02-02 21:15:55
Üzenet elküldve: 2016-02-02 21:15:55
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A fantasztikus négyes - megbeszélés//
*Orkok, akik szövetséget akarnak.*
~Ha valóban ők kezdeményeztek, akkor biztosan lehetett rá valami nyomós okuk. Kevesen is vannak, legalábbis a mester sejtése szerint, orkok is, ráadásul elvileg még az összhang sincs meg. Teljességgel kizárt, hogy bármiféle hátsó szándék lenne mögötte. Ork részről biztosan nem.~
*Bal karját ölében hagyja, másikkal rákönyököl, hogy állát megtarthassa hüvelyk- és mutatóujja között. Némán elmereng. Méghozzá elég hosszasan. Közben beszélnek még körülötte, amit persze nem enged el a füle mellett. Csak maga elé bámul és újra átfutja az elhangzott tényeket.*
~Földet talán adhatunk nekik, ezzel az alap szintű biztonságot is megteremtve mind nekik és nekünk is. Kevés örzőnk van, be kell látni, ezért kifejezetten örülnénk neki, ha lennének harcosaink, akik készek megvédeni a területünket. Véleményem szerint, persze. Ez a szövetség nekik kedvez inkább, ami ugyan nem lenne akadály, ha az én szavam döntene, csak ne legyen élősködés a vége. Lehet, ez csak egy durva előítélet, de nem csak orkokkal fordult már elő visszaélésből fakadó szövetség-bomlás.~
*És a legfontosabb: a bizalom kérdése. Ezen a ponton mélyet sóhajt és a többiekre néz. Mondja ki, amit ki akar mondani? Vagy inkább tartsa meg magának? Végül úgy dönt, árnyékoltan ugyan, de elmondja.*
-Szerény véleményem szerint adhatunk nekik egy esélyt. Abból semmi rossz nem sülhet ki. Orkok ugyan, de csak olyan élőlények, mint mi. Rakjuk félre az előítéleteket erre az alkalomra és adjunk nekik egy lehetőséget, amondó vagyok.
Feltételnek megszabhatnánk, hogy segítsenek a hétköznapi munkákban, védjék meg Synmirát, pontosabban őrizzék. A legkönnyebben úgy ismerkedhetünk meg a tagokkal, ha a közelben helyezkednek el és velük együtt éljük a mindennapokat. Persze, ez problémás, nehezen kivitelezhető, de ki lehet találni rá valamit, biztosan.
*Befejezi mondanivalóját, de tekintete ismét a földre szegeződik. Még mindig gondolkodik. De hamarosan felemeli a fejét, mert kíváncsi a többiek reakciójára.*
//A fantasztikus négyes - megbeszélés//
*Orkok, akik szövetséget akarnak.*
~Ha valóban ők kezdeményeztek, akkor biztosan lehetett rá valami nyomós okuk. Kevesen is vannak, legalábbis a mester sejtése szerint, orkok is, ráadásul elvileg még az összhang sincs meg. Teljességgel kizárt, hogy bármiféle hátsó szándék lenne mögötte. Ork részről biztosan nem.~
*Bal karját ölében hagyja, másikkal rákönyököl, hogy állát megtarthassa hüvelyk- és mutatóujja között. Némán elmereng. Méghozzá elég hosszasan. Közben beszélnek még körülötte, amit persze nem enged el a füle mellett. Csak maga elé bámul és újra átfutja az elhangzott tényeket.*
~Földet talán adhatunk nekik, ezzel az alap szintű biztonságot is megteremtve mind nekik és nekünk is. Kevés örzőnk van, be kell látni, ezért kifejezetten örülnénk neki, ha lennének harcosaink, akik készek megvédeni a területünket. Véleményem szerint, persze. Ez a szövetség nekik kedvez inkább, ami ugyan nem lenne akadály, ha az én szavam döntene, csak ne legyen élősködés a vége. Lehet, ez csak egy durva előítélet, de nem csak orkokkal fordult már elő visszaélésből fakadó szövetség-bomlás.~
*És a legfontosabb: a bizalom kérdése. Ezen a ponton mélyet sóhajt és a többiekre néz. Mondja ki, amit ki akar mondani? Vagy inkább tartsa meg magának? Végül úgy dönt, árnyékoltan ugyan, de elmondja.*
-Szerény véleményem szerint adhatunk nekik egy esélyt. Abból semmi rossz nem sülhet ki. Orkok ugyan, de csak olyan élőlények, mint mi. Rakjuk félre az előítéleteket erre az alkalomra és adjunk nekik egy lehetőséget, amondó vagyok.
Feltételnek megszabhatnánk, hogy segítsenek a hétköznapi munkákban, védjék meg Synmirát, pontosabban őrizzék. A legkönnyebben úgy ismerkedhetünk meg a tagokkal, ha a közelben helyezkednek el és velük együtt éljük a mindennapokat. Persze, ez problémás, nehezen kivitelezhető, de ki lehet találni rá valamit, biztosan.
*Befejezi mondanivalóját, de tekintete ismét a földre szegeződik. Még mindig gondolkodik. De hamarosan felemeli a fejét, mert kíváncsi a többiek reakciójára.*
927. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-02-02 21:00:44
Üzenet elküldve: 2016-02-02 21:00:44
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
//Isurii//
*Épp ellenkezőleg. Szívesen maradna még, ha nem fővesztés terhe mellett tenné, ugyanakkor megfeledkezik arról a tényről, hogy az este ráborul a világukra és annak oltalmában csak az ostoba emberek szoktak, még úgy is, hogy hazai terepen járna. Nem, az éjszaka egyéb foglalatosságoknak szól, amelyek között nem szerepel az utazásé.*
- Ez a tervem, hiszed vagy sem, de elkoppintották a nappalt kint, úgyhogy inkább maradnék az estére. *Apránként lép csak előre, ahogy Isurii megpróbálná kifelé tessékelni a szobából, útravalóul adva néhány jó tanácsot és a kezébe nyomva a zöldes színezetű folyadékkal telt fiolát. Szeme elé emeli és meglötyögteti a készítményt.*
- Ezt erőltessem le, ha meghalni készülnék? *Bájitalkeveréshez és alkímiához ugyanannyit ért, mint az építészmesterséghez vagy a szépirodalmi fogalmazáshoz: vaktában tapogatózik csak és feltételezi a további jóindulatot a nő részéről, hogy nem higanyt akar itatni vele.*
- Kagan sem nekiindulni a romoknak, azok még a béke napjain is veszélyesnek számítanak, ezzel az Argath-szal pedig a franc tudja, mi vette be oda magát. *Száz szónak is egy a vége, csak maradni akar.* Nem kell egész éjjel pesztrálnod és jó alvó is vagyok, ha elmondanak egy mesét betakarózás után.
*Nem mintha egyébként máris elfeküdni készülne, ahhoz túl sok a megismerni való ebben az új, mágiától átszőtt világban.*
- Miért nem teszünk úgy, hogy már meg is jöttem? Még esélyem is van rá, hogy nem lábbal előrefelé hagyom el a Grombart. Tekintsd úgy, hogy a tudás iránti vágyam nem hagy nyugodni a kérdésben. *Mostanra szembefordul Isuriival, hogy a nála úgy fél-egy fejjel alacsonyabb nőt fixírozza. A kérlelő-ártatlan kölyökkutya-szem módszert nem próbálja meg, félvakon nem volna az igazi.*
*Épp ellenkezőleg. Szívesen maradna még, ha nem fővesztés terhe mellett tenné, ugyanakkor megfeledkezik arról a tényről, hogy az este ráborul a világukra és annak oltalmában csak az ostoba emberek szoktak, még úgy is, hogy hazai terepen járna. Nem, az éjszaka egyéb foglalatosságoknak szól, amelyek között nem szerepel az utazásé.*
- Ez a tervem, hiszed vagy sem, de elkoppintották a nappalt kint, úgyhogy inkább maradnék az estére. *Apránként lép csak előre, ahogy Isurii megpróbálná kifelé tessékelni a szobából, útravalóul adva néhány jó tanácsot és a kezébe nyomva a zöldes színezetű folyadékkal telt fiolát. Szeme elé emeli és meglötyögteti a készítményt.*
- Ezt erőltessem le, ha meghalni készülnék? *Bájitalkeveréshez és alkímiához ugyanannyit ért, mint az építészmesterséghez vagy a szépirodalmi fogalmazáshoz: vaktában tapogatózik csak és feltételezi a további jóindulatot a nő részéről, hogy nem higanyt akar itatni vele.*
- Kagan sem nekiindulni a romoknak, azok még a béke napjain is veszélyesnek számítanak, ezzel az Argath-szal pedig a franc tudja, mi vette be oda magát. *Száz szónak is egy a vége, csak maradni akar.* Nem kell egész éjjel pesztrálnod és jó alvó is vagyok, ha elmondanak egy mesét betakarózás után.
*Nem mintha egyébként máris elfeküdni készülne, ahhoz túl sok a megismerni való ebben az új, mágiától átszőtt világban.*
- Miért nem teszünk úgy, hogy már meg is jöttem? Még esélyem is van rá, hogy nem lábbal előrefelé hagyom el a Grombart. Tekintsd úgy, hogy a tudás iránti vágyam nem hagy nyugodni a kérdésben. *Mostanra szembefordul Isuriival, hogy a nála úgy fél-egy fejjel alacsonyabb nőt fixírozza. A kérlelő-ártatlan kölyökkutya-szem módszert nem próbálja meg, félvakon nem volna az igazi.*
926. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-02-02 18:35:40
Üzenet elküldve: 2016-02-02 18:35:40
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Khan//
*A döntés megszületett, további sürgős megbeszélnivalójuk nincs hát, hiszen szemmel láthatóan Khan nem akarja magát belevetni az élvezetekbe most azonnal.*
-Javaslom kötelességeidnek a Grombar kastély irányába járj utána. *Jegyzi meg jó szándékkal, s bár nem mindig választja meg jól szavait, segítő szándék vezérli.*
-A fivérem nagy erővel vonult oda, mágusokért küldette ide az iménti hírhozókat is, csak kicsit megkésve érkeztek.
*A közelebb merészkedő Félszeműhöz dönti vállát egy rövid pillanatra, mintha támaszt keresne benne, de hamar elmúlnak ilyen jellegű késztetései, s inkább meglapogatja a fickó combját, mint ahogy a ló oldalát szokás.*
-Ne keseríts el még jobban. Indulj a dolgodra, mert ha felbőszíted aktuális feletteseid, tartok tőle hogy talicskában kell visszagurigasd magad hozzánk.
*Ő maga is felemelkedik ültéből, hogy magához vegye bögréjét és annak tartalmát magába borítsa míg a fickó az induláshoz készülődik. Lehet átgondolja a szesz-kérdést és beszerez pár palack pálinkát saját használatra is.*
-Ha visszatérsz elárulom.
*Csúsztat 1 Fűzöld varázsitalt Khan Lero markába.
*
-Jobb ha nincs rá szükség, de nem árt ha kéznél van.
*Hajtja rá a férfi ujjait az üvegre, puha kezébe fogva a durva mancsot. Erősen vissza kell fogja magát, hogy ne akasszon egy tarisznyára való bájitalt Khan nyakába, hiszen a nő aggodalmai nem alaptalanok. A holtak seregét ugyan megfékezték a kikötőben és sikerrel visszaverték a támadásukat, a Grombar kastély környékére azonban eddig még békeidőben sem merészkedtek és ez nem lehet véletlen.*
-Na, menj!
*Tereli az ajtó felé a lovagot, hogy búcsút inthessen neki, de talán annyira nem kell majd noszogatni most már, hogy tudomására hozta a legfrissebb fejleményeket.*
~Vigyázz magadra!~
*A döntés megszületett, további sürgős megbeszélnivalójuk nincs hát, hiszen szemmel láthatóan Khan nem akarja magát belevetni az élvezetekbe most azonnal.*
-Javaslom kötelességeidnek a Grombar kastély irányába járj utána. *Jegyzi meg jó szándékkal, s bár nem mindig választja meg jól szavait, segítő szándék vezérli.*
-A fivérem nagy erővel vonult oda, mágusokért küldette ide az iménti hírhozókat is, csak kicsit megkésve érkeztek.
*A közelebb merészkedő Félszeműhöz dönti vállát egy rövid pillanatra, mintha támaszt keresne benne, de hamar elmúlnak ilyen jellegű késztetései, s inkább meglapogatja a fickó combját, mint ahogy a ló oldalát szokás.*
-Ne keseríts el még jobban. Indulj a dolgodra, mert ha felbőszíted aktuális feletteseid, tartok tőle hogy talicskában kell visszagurigasd magad hozzánk.
*Ő maga is felemelkedik ültéből, hogy magához vegye bögréjét és annak tartalmát magába borítsa míg a fickó az induláshoz készülődik. Lehet átgondolja a szesz-kérdést és beszerez pár palack pálinkát saját használatra is.*
-Ha visszatérsz elárulom.
*Csúsztat 1 Fűzöld varázsitalt Khan Lero markába.
* -Jobb ha nincs rá szükség, de nem árt ha kéznél van.
*Hajtja rá a férfi ujjait az üvegre, puha kezébe fogva a durva mancsot. Erősen vissza kell fogja magát, hogy ne akasszon egy tarisznyára való bájitalt Khan nyakába, hiszen a nő aggodalmai nem alaptalanok. A holtak seregét ugyan megfékezték a kikötőben és sikerrel visszaverték a támadásukat, a Grombar kastély környékére azonban eddig még békeidőben sem merészkedtek és ez nem lehet véletlen.*
-Na, menj!
*Tereli az ajtó felé a lovagot, hogy búcsút inthessen neki, de talán annyira nem kell majd noszogatni most már, hogy tudomására hozta a legfrissebb fejleményeket.*
~Vigyázz magadra!~
925. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-02-02 13:05:51
Üzenet elküldve: 2016-02-02 13:05:51
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A fantasztikus négyes - megbeszélés//
*Taitos elgondolkodik a hallottakon, és a fontosabb dolgokat a papírra is firkantja, mint a vezetők nevét, és a létszámot, vagy a célokat.*
-Ha ténylegesen csak ennyien vannak megenni biztosan nem tudnak majd minket. És mivel ők kérik a segítségünket mi szabhatjuk a feltételeket.
*Mutat rá a "vészfékre", persze nem kihasználni akarván a zöld népséget.*
-És igen, ezáltal buzgóbbak voltak, mint a legtöbb ember, így ez az ork okokat ismerve valamilyen hadászati dolog része lehet, de elképzelhető, hogy szimplán csak egy kis kalandot, és egy hazát keresnek.
*Teszi még hozzá.*
-Szívesen megnézném a klánt.
*Végül véleményét összegzi.*
-Szerintem... a legjobban akkor járnánk, ha egy feltételes szövetséget ígérnénk, amolyan próbaidőre, de ezt nem kell mondani nekik. Mint például az, hogy a közös ellenségek ellen összefogunk, gondolok itt az élőholtakra, vagy a mindennapokban könnyítünk egymás terhein, tartunk 1-2 klánközi összejövetelt. Ezek alatt az idők alatt megismerhetjük őket, és nekik is adunk egy lehetőséget, hogy helyet kapjanak itt Lanawin földjén, mint életképes klán, aztán meglátjuk, hogy mit tesznek a jóindulatunkkal, de túlzásba nem esnék elsőre.
//A fantasztikus négyes - megbeszélés//
*Taitos elgondolkodik a hallottakon, és a fontosabb dolgokat a papírra is firkantja, mint a vezetők nevét, és a létszámot, vagy a célokat.*
-Ha ténylegesen csak ennyien vannak megenni biztosan nem tudnak majd minket. És mivel ők kérik a segítségünket mi szabhatjuk a feltételeket.
*Mutat rá a "vészfékre", persze nem kihasználni akarván a zöld népséget.*
-És igen, ezáltal buzgóbbak voltak, mint a legtöbb ember, így ez az ork okokat ismerve valamilyen hadászati dolog része lehet, de elképzelhető, hogy szimplán csak egy kis kalandot, és egy hazát keresnek.
*Teszi még hozzá.*
-Szívesen megnézném a klánt.
*Végül véleményét összegzi.*
-Szerintem... a legjobban akkor járnánk, ha egy feltételes szövetséget ígérnénk, amolyan próbaidőre, de ezt nem kell mondani nekik. Mint például az, hogy a közös ellenségek ellen összefogunk, gondolok itt az élőholtakra, vagy a mindennapokban könnyítünk egymás terhein, tartunk 1-2 klánközi összejövetelt. Ezek alatt az idők alatt megismerhetjük őket, és nekik is adunk egy lehetőséget, hogy helyet kapjanak itt Lanawin földjén, mint életképes klán, aztán meglátjuk, hogy mit tesznek a jóindulatunkkal, de túlzásba nem esnék elsőre.
924. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-02-02 07:25:02
Üzenet elküldve: 2016-02-02 07:25:02
ÚJ
![>Worenth Yosden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11112_1519763981_ember_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//A fantasztikus négyes - megbeszélés//
-Rendben. *bólint Isuriinak, majd összeszedi gondolatait, és belekezd a mondókájába.*
-Isurii Úrnő jól mondja, valóban két különböző tábort alkotott az orkok véleménye. A hadvezérük, Lewonor kissé drasztikus és kekeckedő fellépés fullasztotta meg a tárgyalásunkat, a vezetőjük Hagrar viszont diplomatikusan viselkedett.
*Azért ezt mindenekelőtt jó ha tudják.*
-Eireni én amondó vagyok, hogy előbb szövetségről semmiképpen se beszéljünk, főleg ne ilyen szerződésesről. Ahhoz ez nagyon korai, először csak kisebb közös munkákat kell végezni velük, hogy a bizalom kialakuljon. A haderő és védettség érthető, viszont azt kell átgondolnunk, hogy szükségünk van e erre nekünk, mert jelen állás szerint ők sokkalta többet nyernek velünk mint mi velük. A környező szövetségek mindenképpen semlegesek, semmiképpen sem barátok, kivéve nyilvánvalóan a Thargodar Vérszövetséget, akikkel véleményem szerint emiatt nem szakadna meg a jó kapcsolat. E felől nem aggódom. A kritikákat meg ne vegyük fel olyanoktól, akik még csak az ajtónkon sem kopogtattak egyszer sem... a Tűzdal legalább megtette a lépést, ami szerintem bátor dolog volt az orkoktól, mert nyilván tisztában vannak az előítéletekkel, de ennek ellenére megtették a kezdeményezést. Persze nem sikerült valami fényesre, de a többi szövetséghez képest ez is valami.
*Hosszas kis monológja után tart egy hatásszünetet, egy pillantást vet mindenkire, majd Taitos kérdéseire is elkezd válaszolni.*
-Mágikus segítséget szeretnének, és egy erős, befolyásos szövetséggel lepaktálni. Közös megsegítést szeretnének, mi mágiával szolgálnánk, ők meg harcosokkal. A tárgyaláson Taitos mester három ork vett részt, illetve később arra tévedt még egy... hogy véletlenül e vagy sem, azt pontosan nem tudjuk. Tehát az négy fő, és szerintem legfeljebb a duplájával számolhatunk, legalábbis én erre tippelnék. Hagrar szeretné összefogni őket, szeretne földet maguknak, és ahogy elmondta arra következtetek, hogy normális életmódot szeretne élni a fajtársaival, és békét kötni az itteni népekkel. Mi erősek vagyunk, így egyértelmű, hogy ők mit akarnak, de hogy mi mit akarunk tőlük? Na ez itt a kérdés. Nekem kifejezetten tetszenek az ork vezér elképzelései, tényleg nemes cél vezérli, és a legjobbat akarja a népének, de még nincs meg köztük az összhang. Szövetségesekből persze sosem árt, és én látok lehetőséget bennük, bár a hadvezérüket nem szívesen látnám egyikőtök közelében sem. Mint azt hallhatjátok, ez nagyon kétélű penge. *sóhajt egyet, majd kortyol egy nagyot a teájából, mert kezd kiszáradni itt a nagy beszédben.* -És azt kell nekünk most eldönteni, hogy vállaljuk e a a kockázatot, és az esetleges következményeket, vagy tartózkodjunk. Nem könnyű döntés. *fejezi be, és ezzel mindenki számára világos lesz, hogy nem szabad félvállról venni a dolgot, és komolyan meg kell fontolni ezt az egészet. Kíváncsian várja, kinek mi lesz a meglátása.*
//A fantasztikus négyes - megbeszélés//
-Rendben. *bólint Isuriinak, majd összeszedi gondolatait, és belekezd a mondókájába.*
-Isurii Úrnő jól mondja, valóban két különböző tábort alkotott az orkok véleménye. A hadvezérük, Lewonor kissé drasztikus és kekeckedő fellépés fullasztotta meg a tárgyalásunkat, a vezetőjük Hagrar viszont diplomatikusan viselkedett.
*Azért ezt mindenekelőtt jó ha tudják.*
-Eireni én amondó vagyok, hogy előbb szövetségről semmiképpen se beszéljünk, főleg ne ilyen szerződésesről. Ahhoz ez nagyon korai, először csak kisebb közös munkákat kell végezni velük, hogy a bizalom kialakuljon. A haderő és védettség érthető, viszont azt kell átgondolnunk, hogy szükségünk van e erre nekünk, mert jelen állás szerint ők sokkalta többet nyernek velünk mint mi velük. A környező szövetségek mindenképpen semlegesek, semmiképpen sem barátok, kivéve nyilvánvalóan a Thargodar Vérszövetséget, akikkel véleményem szerint emiatt nem szakadna meg a jó kapcsolat. E felől nem aggódom. A kritikákat meg ne vegyük fel olyanoktól, akik még csak az ajtónkon sem kopogtattak egyszer sem... a Tűzdal legalább megtette a lépést, ami szerintem bátor dolog volt az orkoktól, mert nyilván tisztában vannak az előítéletekkel, de ennek ellenére megtették a kezdeményezést. Persze nem sikerült valami fényesre, de a többi szövetséghez képest ez is valami.
*Hosszas kis monológja után tart egy hatásszünetet, egy pillantást vet mindenkire, majd Taitos kérdéseire is elkezd válaszolni.*
-Mágikus segítséget szeretnének, és egy erős, befolyásos szövetséggel lepaktálni. Közös megsegítést szeretnének, mi mágiával szolgálnánk, ők meg harcosokkal. A tárgyaláson Taitos mester három ork vett részt, illetve később arra tévedt még egy... hogy véletlenül e vagy sem, azt pontosan nem tudjuk. Tehát az négy fő, és szerintem legfeljebb a duplájával számolhatunk, legalábbis én erre tippelnék. Hagrar szeretné összefogni őket, szeretne földet maguknak, és ahogy elmondta arra következtetek, hogy normális életmódot szeretne élni a fajtársaival, és békét kötni az itteni népekkel. Mi erősek vagyunk, így egyértelmű, hogy ők mit akarnak, de hogy mi mit akarunk tőlük? Na ez itt a kérdés. Nekem kifejezetten tetszenek az ork vezér elképzelései, tényleg nemes cél vezérli, és a legjobbat akarja a népének, de még nincs meg köztük az összhang. Szövetségesekből persze sosem árt, és én látok lehetőséget bennük, bár a hadvezérüket nem szívesen látnám egyikőtök közelében sem. Mint azt hallhatjátok, ez nagyon kétélű penge. *sóhajt egyet, majd kortyol egy nagyot a teájából, mert kezd kiszáradni itt a nagy beszédben.* -És azt kell nekünk most eldönteni, hogy vállaljuk e a a kockázatot, és az esetleges következményeket, vagy tartózkodjunk. Nem könnyű döntés. *fejezi be, és ezzel mindenki számára világos lesz, hogy nem szabad félvállról venni a dolgot, és komolyan meg kell fontolni ezt az egészet. Kíváncsian várja, kinek mi lesz a meglátása.*
923. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-02-02 00:59:55
Üzenet elküldve: 2016-02-02 00:59:55
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
//Isurii//
*Ártatlanul, a bűntelen gyermekek lelkét orozva von vállat, egyben emeli meg mindkét kezét: "rám ne nézz, ugyanolyan tanácstalan vagyok, mint te".*
- Ideje volt felnőni. *Megkapja a nő beleegyezését, de a igenlést megelőző folyamat fájdalma szinte fizikálisan is tapintható a levegőben körülötte. Tudja, hogy nagy kockázatot vállal a szavaszegő Félszeművel, de ha az esélyét sem kínálja fel annak, hogy ellenkezőleg rábizonyíthasson a várakozásokra, talán egy olyan momentumától fosztják meg életeiket, ami utólag megérdemelhet néhány ősz hajszálat. Isurii hajszínezetét tekintve ez még talán áldozat sem lenne.*
- Összepakolok mindent, amire szükségem lehet és megkeresem azt a várnagyot is a papírmunkáért. Gabrien üzent értem, de nem árulta el a visszarendelés okát. Gyanítom, nem csapatépítő piknikezésre vár. Letudom a kötelességem, aztán beköltözöm Synmirára. *Az előtte manifesztálódó kép máris abszurd és szürreális, nem is igazán megy, hogy összeegyeztesse saját személyét az akadémia átlagos tanítványaiéval. Bár lehet, hogy ebben téved és egyikük sem olyan, amilyennek képzeli őket, de ennek már hamarost maga járhat utána.
Látván, hogy Isurii arcát a kezeibe temeti, s közben tán már most mélységes megbánást érez döntése felett, Khan közelebb óvakodik, átkarolja a nőt vállánál fogva és biztató célzattal végig is simítja annak felkarját.*
- Semmi baj, sok éved van még vissza, hogy találj egy még nálam is pocsékabb tanítványt. *Ezután már az induláshoz készül, a kard felöltése előtt azonban eszébe ötlik még valami.* Isurii? Igaz, hogy a mesterkardok képesek magukba fogadni a mágiát? Ez a penge egy baráté volt, de egyszerű acélként forgatta csak. Ha igaz, amit ezekről a pengékről hallottam, képes lennél végrehajtani rajta ezt?
*Ártatlanul, a bűntelen gyermekek lelkét orozva von vállat, egyben emeli meg mindkét kezét: "rám ne nézz, ugyanolyan tanácstalan vagyok, mint te".*
- Ideje volt felnőni. *Megkapja a nő beleegyezését, de a igenlést megelőző folyamat fájdalma szinte fizikálisan is tapintható a levegőben körülötte. Tudja, hogy nagy kockázatot vállal a szavaszegő Félszeművel, de ha az esélyét sem kínálja fel annak, hogy ellenkezőleg rábizonyíthasson a várakozásokra, talán egy olyan momentumától fosztják meg életeiket, ami utólag megérdemelhet néhány ősz hajszálat. Isurii hajszínezetét tekintve ez még talán áldozat sem lenne.*
- Összepakolok mindent, amire szükségem lehet és megkeresem azt a várnagyot is a papírmunkáért. Gabrien üzent értem, de nem árulta el a visszarendelés okát. Gyanítom, nem csapatépítő piknikezésre vár. Letudom a kötelességem, aztán beköltözöm Synmirára. *Az előtte manifesztálódó kép máris abszurd és szürreális, nem is igazán megy, hogy összeegyeztesse saját személyét az akadémia átlagos tanítványaiéval. Bár lehet, hogy ebben téved és egyikük sem olyan, amilyennek képzeli őket, de ennek már hamarost maga járhat utána.
Látván, hogy Isurii arcát a kezeibe temeti, s közben tán már most mélységes megbánást érez döntése felett, Khan közelebb óvakodik, átkarolja a nőt vállánál fogva és biztató célzattal végig is simítja annak felkarját.*
- Semmi baj, sok éved van még vissza, hogy találj egy még nálam is pocsékabb tanítványt. *Ezután már az induláshoz készül, a kard felöltése előtt azonban eszébe ötlik még valami.* Isurii? Igaz, hogy a mesterkardok képesek magukba fogadni a mágiát? Ez a penge egy baráté volt, de egyszerű acélként forgatta csak. Ha igaz, amit ezekről a pengékről hallottam, képes lennél végrehajtani rajta ezt?
922. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-02-02 00:35:26
Üzenet elküldve: 2016-02-02 00:35:26
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Khan//
*Ha ez a rafinált kis trükk hamarabb eszébe jut talán a várnagyra is ráteheti a mancsát még Leandana előtt, de annyi baj legyen! Ígyis a férfiak fogják a sírba vinni, pedig állítólag a nők természete sokkal kiállhatatlanabb.
Nem tudja mitől nyílt ki a férfi szemmel látható szeme ennyire, ám túlzottan nem is érdekli, csak ne húzza az idejét tovább. Tiszta vizet önthetnek a pohárba, hiszen Isurii is kezd kifogyni a mondandóból, rizsatára sajnos messze nem kimeríthetetlen.
Jobb is ha nem hozza fel példának Gabrient a lovag, mert Isurii az ő épelméjűségében is kételkedik újabban.
Khan a Thargok kapujában is képes volt sumákolni, elég volt az éj leplének óvó takarása ahhoz, hogy mesterkedése rövid ideig ugyan, de titokban maradjon. Nem tudja mi nyugtatná meg, nem tudja már mit szeretne hallani. A kérdésére választ kap, de lelkét az sem könnyíti. Bögréjét félreteszi és előre hajolva megtámaszkodik térdein. Kezeit összekulcsolja maga előtt és hosszú, hosszú pillanatokig csak nézi csizmája orrát. Szinte hallani ahogy kattognak odabent a fogaskerekek.*
-Legyen!
*Szusszantja végül visszatalálva eredeti szerepéhez.*
-Ugyan meghívást kaptál erre az útra korábban, tőlem és nem tudom azóta minek hatására változtál meg, miért most szeretnél csatlakozni, de legyen.
*Meghozta a döntést, meggyőzte magát, bár arcát ezt követően tenyerébe temeti és kezeit szemeire szorítja.*
~Sírba viszel. És még bele se fogtunk a munkába!~
*Ha ez a rafinált kis trükk hamarabb eszébe jut talán a várnagyra is ráteheti a mancsát még Leandana előtt, de annyi baj legyen! Ígyis a férfiak fogják a sírba vinni, pedig állítólag a nők természete sokkal kiállhatatlanabb.
Nem tudja mitől nyílt ki a férfi szemmel látható szeme ennyire, ám túlzottan nem is érdekli, csak ne húzza az idejét tovább. Tiszta vizet önthetnek a pohárba, hiszen Isurii is kezd kifogyni a mondandóból, rizsatára sajnos messze nem kimeríthetetlen.
Jobb is ha nem hozza fel példának Gabrient a lovag, mert Isurii az ő épelméjűségében is kételkedik újabban.
Khan a Thargok kapujában is képes volt sumákolni, elég volt az éj leplének óvó takarása ahhoz, hogy mesterkedése rövid ideig ugyan, de titokban maradjon. Nem tudja mi nyugtatná meg, nem tudja már mit szeretne hallani. A kérdésére választ kap, de lelkét az sem könnyíti. Bögréjét félreteszi és előre hajolva megtámaszkodik térdein. Kezeit összekulcsolja maga előtt és hosszú, hosszú pillanatokig csak nézi csizmája orrát. Szinte hallani ahogy kattognak odabent a fogaskerekek.*
-Legyen!
*Szusszantja végül visszatalálva eredeti szerepéhez.*
-Ugyan meghívást kaptál erre az útra korábban, tőlem és nem tudom azóta minek hatására változtál meg, miért most szeretnél csatlakozni, de legyen.
*Meghozta a döntést, meggyőzte magát, bár arcát ezt követően tenyerébe temeti és kezeit szemeire szorítja.*
~Sírba viszel. És még bele se fogtunk a munkába!~
921. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-02-02 00:15:45
Üzenet elküldve: 2016-02-02 00:15:45
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
//Isurii//
- Ezek után kénytelen leszek tényleg egy olyan okiratot felmutatni, ami az ő nevével fémjelzett és személyes jóváhagyását tolmácsolja. *A sűrű szemöldökű várnagyot látás-hallomásból ismeri, az a típus, ami nagyjából szöges ellentéte őneki. A fajtájának egy csipetnyi is elég a káoszból ahhoz, hogy fejvesztve meneküljön minél messzebb, kíváncsi lenne rá, hogy a róla alkotott kórkép olvasásakor milyen elképzelések születtek a fejében. Már ha ilyesmi is beletartozik a munkakörébe azon kívül, hogy szorgosan körmöli, amit diktálnak neki.
Isurii meglepő határozottságot ütő hangja ugyanezt csalja el a Félszeműből is: a még palástolhatónál egy leheletnyivel jobban elkerekedik a szeme. Ismeretségük több ízben is meglehetős rossz startot vett, de nem is emiatt van azon a véleményen, hogy Kagan húga ostobának tartaná. Általános vélekedésnek tartja az olyanokról, akik ugyanabban a szakmában tevékenykednek. De ezzel legalább tényleg odahagyják az óvatoskodó fogalmazást és rátérnek a lényegre, megragadva tövénél a problémát.
A bizalom. Élete nagy keresztje. Gabrienen kívül talán senki nincs, aki bizodalmat helyezne belé, annyit sem, ami ártalmatlan dolgot jelente, hát még azt, hogy az élete múljék rajta. A Kolosszus ez utóbbit is hezitálás nélkül megtenné, de a hóhajú lovaggal itt most nem számolhat, mint bizonyító erejű tény.*
- Mondd meg te, hacsak nincsen olyan bűbájotok rá, ami adott szavam megtartására kötelezhetne. Ha ideköltözöm és e falak közt élek majd, nem tehetek semmit, ami titok maradna előtted és ha egy pillanatra is meginogna a belém vetett hited, még mindig visszaküldhetsz kocsmaőrnek. *Nincsen kész válasza Isuriinak arra, amit tudni és hallani szeretne. Rég elhagyták már azt a pontot, ahol a cirkalmasan megfogalmazott esküszó elegendő lehetne, meg sem fordul a fejében, hogy azt ajánlja fel biztosítékként.*
- Nem számít mit teszek ezután, a jövőmet mindig be fogják árnyékolni a múlt ballépései. *Egészen hátradől a kanapén, a támla felnyög, ahogy ránehezedik teljes súlyával. A meztelen acélpengén egy dallamot kezd el kopogtatni ujjaival.* Féltettelek. Nem akartam, hogy az a hatalom, amit kutattál, elvegye a józanságod. Akkorra már szolgáltam olyan urakat, akik e sorsra jutottak, nem akartam ugyanezt végigkísérni veled. Nem hittem, mert előtte soha nem találkoztam olyannal, aki ennyi birtokában is megőrizte tisztánlátását. Sajnálom, hogy akkor nem hittem benned.
- Ezek után kénytelen leszek tényleg egy olyan okiratot felmutatni, ami az ő nevével fémjelzett és személyes jóváhagyását tolmácsolja. *A sűrű szemöldökű várnagyot látás-hallomásból ismeri, az a típus, ami nagyjából szöges ellentéte őneki. A fajtájának egy csipetnyi is elég a káoszból ahhoz, hogy fejvesztve meneküljön minél messzebb, kíváncsi lenne rá, hogy a róla alkotott kórkép olvasásakor milyen elképzelések születtek a fejében. Már ha ilyesmi is beletartozik a munkakörébe azon kívül, hogy szorgosan körmöli, amit diktálnak neki.
Isurii meglepő határozottságot ütő hangja ugyanezt csalja el a Félszeműből is: a még palástolhatónál egy leheletnyivel jobban elkerekedik a szeme. Ismeretségük több ízben is meglehetős rossz startot vett, de nem is emiatt van azon a véleményen, hogy Kagan húga ostobának tartaná. Általános vélekedésnek tartja az olyanokról, akik ugyanabban a szakmában tevékenykednek. De ezzel legalább tényleg odahagyják az óvatoskodó fogalmazást és rátérnek a lényegre, megragadva tövénél a problémát.
A bizalom. Élete nagy keresztje. Gabrienen kívül talán senki nincs, aki bizodalmat helyezne belé, annyit sem, ami ártalmatlan dolgot jelente, hát még azt, hogy az élete múljék rajta. A Kolosszus ez utóbbit is hezitálás nélkül megtenné, de a hóhajú lovaggal itt most nem számolhat, mint bizonyító erejű tény.*
- Mondd meg te, hacsak nincsen olyan bűbájotok rá, ami adott szavam megtartására kötelezhetne. Ha ideköltözöm és e falak közt élek majd, nem tehetek semmit, ami titok maradna előtted és ha egy pillanatra is meginogna a belém vetett hited, még mindig visszaküldhetsz kocsmaőrnek. *Nincsen kész válasza Isuriinak arra, amit tudni és hallani szeretne. Rég elhagyták már azt a pontot, ahol a cirkalmasan megfogalmazott esküszó elegendő lehetne, meg sem fordul a fejében, hogy azt ajánlja fel biztosítékként.*
- Nem számít mit teszek ezután, a jövőmet mindig be fogják árnyékolni a múlt ballépései. *Egészen hátradől a kanapén, a támla felnyög, ahogy ránehezedik teljes súlyával. A meztelen acélpengén egy dallamot kezd el kopogtatni ujjaival.* Féltettelek. Nem akartam, hogy az a hatalom, amit kutattál, elvegye a józanságod. Akkorra már szolgáltam olyan urakat, akik e sorsra jutottak, nem akartam ugyanezt végigkísérni veled. Nem hittem, mert előtte soha nem találkoztam olyannal, aki ennyi birtokában is megőrizte tisztánlátását. Sajnálom, hogy akkor nem hittem benned.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3500-3519