Nincs játékban - Synmira
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Synmira | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 107 (2121. - 2140. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Leandana Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10216_ember_no.jpg)
![>Worenth Yosden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11112_1519763981_ember_ferfi.jpg)
![>Eran Fellaa'h [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/2007_ember-elf-felelf-sotetelf_ferfi.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3500-3519
2140. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2017-01-10 08:50:31
Üzenet elküldve: 2017-01-10 08:50:31
ÚJ
![>Leandana Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10216_ember_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Worenth//
*Bólint, hiszen ő is tisztában van vele, hogy ez a dolog egyelőre meghaladja a képességeiket, talán idővel, talán összeszedhetik ugyanúgy a morzsákat. Csak hol kezdje a kutatást? A mondáik mélyén ott az Alvó Isten, nagyon sok mindent megtalálhattak róla az eredetregéjükben, de azokban szó sincs arról, hogy vissza is csinálhatják valahogy. Talán ha lenne valahol egy szótöredék, vagy legalább egy szótöredék arra, hogy hol talál egy szótöredéket. Ejj, nehéz ez.
Borostyánszínű tekintete a borostyánosan derengő rúnákról Worenth kezére siklik. Újra bólint, de ettől még nem enged szabad folyást az érzelmeinek, túl sokat sírt az elmúlt napokban és most már valahogyan nincs ehhez kedve. Inkább valami semleges témáról beszél, vagyis Achimról és az alkoholizmusáról.*
- Igazából úgy voltam vele, hogy nem zavar a problémája, amíg nem megy a munka rovására, és sokáig úgy nézett ki, hogy nem is okoz neki gondot. De újabban sokszor nem tudja, hogy mi is történik körülötte, betegesen sárga a bőre, hányástól bűzlik. Azt hiszem, hogy az ő feladatai is rám fognak hárulni. Mindegy, megoldom.
*Persze, hogy megoldja, mert muszáj megoldania.*
- Learont ezer éve nem láttam, ami azt illeti, hogy a másik kettőt sem. De majd elgondolkodom, előbb felmérjük a károkat, és ha vannak, akkor azt, hogy mekkorák. Viszont most azt hiszem, hogy elmegyek haza. Kihúzom Achim fejét a saját hányásából, meg ilyenek.
*Feláll, majd felhörpinti az utolsó pár korty borát. Worenth amúgy is Azilnak ígérte magát az imént az ablakból. Neki tényleg van egy csomó dolga. Elsőnek levetni az inget, ami csupa maszat. Vagy először Achimot menti meg a hányásba fulladástól? Akárhogy is, ő most tényleg elindul.*
*Bólint, hiszen ő is tisztában van vele, hogy ez a dolog egyelőre meghaladja a képességeiket, talán idővel, talán összeszedhetik ugyanúgy a morzsákat. Csak hol kezdje a kutatást? A mondáik mélyén ott az Alvó Isten, nagyon sok mindent megtalálhattak róla az eredetregéjükben, de azokban szó sincs arról, hogy vissza is csinálhatják valahogy. Talán ha lenne valahol egy szótöredék, vagy legalább egy szótöredék arra, hogy hol talál egy szótöredéket. Ejj, nehéz ez.
Borostyánszínű tekintete a borostyánosan derengő rúnákról Worenth kezére siklik. Újra bólint, de ettől még nem enged szabad folyást az érzelmeinek, túl sokat sírt az elmúlt napokban és most már valahogyan nincs ehhez kedve. Inkább valami semleges témáról beszél, vagyis Achimról és az alkoholizmusáról.*
- Igazából úgy voltam vele, hogy nem zavar a problémája, amíg nem megy a munka rovására, és sokáig úgy nézett ki, hogy nem is okoz neki gondot. De újabban sokszor nem tudja, hogy mi is történik körülötte, betegesen sárga a bőre, hányástól bűzlik. Azt hiszem, hogy az ő feladatai is rám fognak hárulni. Mindegy, megoldom.
*Persze, hogy megoldja, mert muszáj megoldania.*
- Learont ezer éve nem láttam, ami azt illeti, hogy a másik kettőt sem. De majd elgondolkodom, előbb felmérjük a károkat, és ha vannak, akkor azt, hogy mekkorák. Viszont most azt hiszem, hogy elmegyek haza. Kihúzom Achim fejét a saját hányásából, meg ilyenek.
*Feláll, majd felhörpinti az utolsó pár korty borát. Worenth amúgy is Azilnak ígérte magát az imént az ablakból. Neki tényleg van egy csomó dolga. Elsőnek levetni az inget, ami csupa maszat. Vagy először Achimot menti meg a hányásba fulladástól? Akárhogy is, ő most tényleg elindul.*
2139. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2017-01-09 19:10:16
Üzenet elküldve: 2017-01-09 19:10:16
ÚJ
![>Worenth Yosden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11112_1519763981_ember_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Leandana//
*Kétli, hogy a közeljövőben ezt vissza lehetne csinálni, de fordított esetben nyilván ő is ezt hajtaná, így végül is megérti.*
-Attól tartok, hogy ez meghaladja a Synmirai és a Vashegyi nép tudományát. *sóhajt keserűen.* -De, ha módunkban fog állni, akkor megtesszük.
*Vagyis Worenth segíteni fog ez ügyben, de tényleg jobb, ha Lea nem áltatja magát és nem táplál hiú reményeket.
Érzi, hogy Leandana szenved, és őszintén szólva egyáltalán nem szeretne most helyet cserélni vele. Itt nem kell keménynek lenni, nem szükséges magába fojtani az érzéseit, kiadhatja magából egy sírás formájában a feszültséget, hátha utána jobb lesz. A hóhajú biztosan nem kürtöli világgá.
Finoman rátapasztja kézfejét a nő karjára.*
-Bárhogy is alakul tudd, hogy nem vagy egyedül. Vannak barátaid, és itt vagyok én is. Bármikor számíthatsz a segítségemre, és ne aggódj, egyáltalán nem tartalak gyöngének.
*Eztán elhúzza kezét, majd megjelenik ismét az a már jól megszokott mosoly Lea arcán.*
-Csak a munkáját végzi. Achim egy bürokrata, ők meg ilyen... merevek. Azért is azok, amik. Szerintem nem rossz a rendszerezés és a nyilvántartás, legalább mindent vissza lehet keresni és van írásos formája. Nem mondod? *mondja őszinte megdöbbenéssel.* -Erről fogalmam sem volt. A gond az, hogy most érted... helyette is ki? Valami intézőre szükség van, Achim posztjára meg gondolom nincs túljelentkezés. Olyat meg nehéz találni, aki ennyire precíz.
*Leandana majd megoldja a dolgot, fájjon emiatt neki a feje.*
-Lássuk csak. *esik mély gondolkodóba. Több szempontot is meg kell vizsgálni, hiszen akárki jöttment mégsem lehet.* -Olyan kell, akinek van elég tapasztalata a munkáséletben, és tud írni, olvasni. Mit szólnál Learonhoz? Esetleg Trodd, vagy Azil? Ha egyáltalán vállalnák persze.
*Kétli, hogy a közeljövőben ezt vissza lehetne csinálni, de fordított esetben nyilván ő is ezt hajtaná, így végül is megérti.*
-Attól tartok, hogy ez meghaladja a Synmirai és a Vashegyi nép tudományát. *sóhajt keserűen.* -De, ha módunkban fog állni, akkor megtesszük.
*Vagyis Worenth segíteni fog ez ügyben, de tényleg jobb, ha Lea nem áltatja magát és nem táplál hiú reményeket.
Érzi, hogy Leandana szenved, és őszintén szólva egyáltalán nem szeretne most helyet cserélni vele. Itt nem kell keménynek lenni, nem szükséges magába fojtani az érzéseit, kiadhatja magából egy sírás formájában a feszültséget, hátha utána jobb lesz. A hóhajú biztosan nem kürtöli világgá.
Finoman rátapasztja kézfejét a nő karjára.*
-Bárhogy is alakul tudd, hogy nem vagy egyedül. Vannak barátaid, és itt vagyok én is. Bármikor számíthatsz a segítségemre, és ne aggódj, egyáltalán nem tartalak gyöngének.
*Eztán elhúzza kezét, majd megjelenik ismét az a már jól megszokott mosoly Lea arcán.*
-Csak a munkáját végzi. Achim egy bürokrata, ők meg ilyen... merevek. Azért is azok, amik. Szerintem nem rossz a rendszerezés és a nyilvántartás, legalább mindent vissza lehet keresni és van írásos formája. Nem mondod? *mondja őszinte megdöbbenéssel.* -Erről fogalmam sem volt. A gond az, hogy most érted... helyette is ki? Valami intézőre szükség van, Achim posztjára meg gondolom nincs túljelentkezés. Olyat meg nehéz találni, aki ennyire precíz.
*Leandana majd megoldja a dolgot, fájjon emiatt neki a feje.*
-Lássuk csak. *esik mély gondolkodóba. Több szempontot is meg kell vizsgálni, hiszen akárki jöttment mégsem lehet.* -Olyan kell, akinek van elég tapasztalata a munkáséletben, és tud írni, olvasni. Mit szólnál Learonhoz? Esetleg Trodd, vagy Azil? Ha egyáltalán vállalnák persze.
2138. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2017-01-09 19:07:01
Üzenet elküldve: 2017-01-09 19:07:01
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 319
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 319
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Szelíd
//Mágikus kutatás//
*Félmosolyra húzódik a mágusnő szája, ahogy kineveti Sa'Tereth ajánlatát ifjú tanítványa. Örül neki, hogy nem választ őrült istent, aki megbízhatatlan és a gyilkoláson és cselszövéseken kívül nem is igazán jó semmire. Tiszteli ezeket a magasabb entitásokat, de jobb őket elkerülni.*
-Ezt örömmel hallom. *A kérdés meglepi és egyik szemöldöke fel is szökik magasabbra. Nem tartja jó ötletnek válaszolni, na de ha már megidézték és így hosszabban létezhet, talán ennyit megtehet Taitosnak.*
-Add ide és rávésem. *Ha megkap egy csontot, akkor kis tőrével neki is áll a választ tolmácsolni ugyanolyan írással.*
-Remélem tudod, hogy ez kockázatos, maradj résen mindig. *Tanácsolja még miközben átadja a csontot és érzi, hogy a kapcsolat meg fog szűnni.*
-Gyakorolj sokat és ha szükséged van rám, itt megtalálsz. *Szólni már nem tud, ha szeretne sem, mert az első találkozásra összpontosította minden erejét, na de megidézni még meg tudja őt a vándor.*
*Félmosolyra húzódik a mágusnő szája, ahogy kineveti Sa'Tereth ajánlatát ifjú tanítványa. Örül neki, hogy nem választ őrült istent, aki megbízhatatlan és a gyilkoláson és cselszövéseken kívül nem is igazán jó semmire. Tiszteli ezeket a magasabb entitásokat, de jobb őket elkerülni.*
-Ezt örömmel hallom. *A kérdés meglepi és egyik szemöldöke fel is szökik magasabbra. Nem tartja jó ötletnek válaszolni, na de ha már megidézték és így hosszabban létezhet, talán ennyit megtehet Taitosnak.*
-Add ide és rávésem. *Ha megkap egy csontot, akkor kis tőrével neki is áll a választ tolmácsolni ugyanolyan írással.*
-Remélem tudod, hogy ez kockázatos, maradj résen mindig. *Tanácsolja még miközben átadja a csontot és érzi, hogy a kapcsolat meg fog szűnni.*
-Gyakorolj sokat és ha szükséged van rám, itt megtalálsz. *Szólni már nem tud, ha szeretne sem, mert az első találkozásra összpontosította minden erejét, na de megidézni még meg tudja őt a vándor.*
2137. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2017-01-09 14:13:05
Üzenet elküldve: 2017-01-09 14:13:05
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Worenth//
*Végül is nem kell, hogy mindenkit ugyanolyan viszony fűzzön Kaganhoz, amilyen Leát, ezért aztán senkitől nem várható el, hogy könnyeket ontson annak szoborrá válása miatt. Még csak azt nem várja el, hogy mások különbséget tudjanak, vagy akár különbséget tudjanak tenni Kagan jelen állapota és a tényleges halál között. Ebben az állapotban még van remény, persze lehet, hogy csak Lea áltatja magát, mert egyelőre fogalma sincsen, hogy hogyan lehetne ezt visszacsinálni. Újra viszketni kezdenek a karján az Alvó Isten borostyános szimbólumai. A borospoharat tompa puffanás kíséretében az asztalra teszi. Lenéz a karjára, előrehajolva megtámaszkodik a térdein, jobb mutatóujja éppen befér bal ingujjába, feljebb tudja húzni karjáról az anyagot, hogy láthatóvá váljanak.*
- Valahogy vissza kell tudnunk csinálni, Worenth.
*Egy pillanatra megint megroppanni látszik a hirtelen a nyakába szakadt felelősség súlyától, de ezúttal nem engedi meg senkinek, így Worenthnek sem, hogy olyan elesettnek lássa, mint Laor azon az estén, mikor Kagan borostyába fagyott. A keserű könnyek elfutják ugyan a szemét, de összeszorított foggal küzd az ellen, hogy legördüljenek. Lehajtott fejjel továbbra is felé mered, a rúnákra, melyek a bőrébe égtek, mintha csak az Alvó Isten billogja lenne. Ehhez képest a halántékán az a piszkosfehér tincs elenyésző, pedig azzal sem tud megbékélni, és bár igyekszik úgy fésülni a haját, hogy ne látszódjon, de most mégis észrevehető, ahogy előre hajol. Míg nem rendezi a vonásait, addig nem is emeli rá újra borostyánszínű tekintetét a mágusra.
Elmosolyodik. Természetesen viccelt azzal, hogy Worenth írja meg neki Azil és Chiari viszonyát, ugyanis továbbra sem akar mások magánéletében vájkálni. Ezennel le is zárta a beszélgetésnek az óriást és az elfet érintő részét. Sőt azt a részét is, hogy mely pózban maszatolták össze a Taverna konyhaasztalát.*
- Tudom, hogy ezt mind meg kell tennem. Achim mester előkészített egy parancsot, hogy pár ember kimenjen felmérni a terepet. Borzasztó az az ember, mindenről nyilvántartást vezet. Szerintem még zoknikról is, meg kihullott hajszálakról. Nagy kár, hogy problémái vannak az itallal, azt hiszem, hogy hamarosan el kell távolítsam a hivatalából.
*Elgondolkodik azon, hogy ki olyat is ismer, akit megtenne a falu elöljárójának, aztán nagyon hamar arra jut magában, hogy senkit. Vagy senki olyat, aki ne érezné kiszúrásnak azt, ha Kalácsfalvára küldené. Megrázza a fejét.*
- Te ismersz valakit, aki ne érezné ezt büntetésnek?
*Végül is nem kell, hogy mindenkit ugyanolyan viszony fűzzön Kaganhoz, amilyen Leát, ezért aztán senkitől nem várható el, hogy könnyeket ontson annak szoborrá válása miatt. Még csak azt nem várja el, hogy mások különbséget tudjanak, vagy akár különbséget tudjanak tenni Kagan jelen állapota és a tényleges halál között. Ebben az állapotban még van remény, persze lehet, hogy csak Lea áltatja magát, mert egyelőre fogalma sincsen, hogy hogyan lehetne ezt visszacsinálni. Újra viszketni kezdenek a karján az Alvó Isten borostyános szimbólumai. A borospoharat tompa puffanás kíséretében az asztalra teszi. Lenéz a karjára, előrehajolva megtámaszkodik a térdein, jobb mutatóujja éppen befér bal ingujjába, feljebb tudja húzni karjáról az anyagot, hogy láthatóvá váljanak.*
- Valahogy vissza kell tudnunk csinálni, Worenth.
*Egy pillanatra megint megroppanni látszik a hirtelen a nyakába szakadt felelősség súlyától, de ezúttal nem engedi meg senkinek, így Worenthnek sem, hogy olyan elesettnek lássa, mint Laor azon az estén, mikor Kagan borostyába fagyott. A keserű könnyek elfutják ugyan a szemét, de összeszorított foggal küzd az ellen, hogy legördüljenek. Lehajtott fejjel továbbra is felé mered, a rúnákra, melyek a bőrébe égtek, mintha csak az Alvó Isten billogja lenne. Ehhez képest a halántékán az a piszkosfehér tincs elenyésző, pedig azzal sem tud megbékélni, és bár igyekszik úgy fésülni a haját, hogy ne látszódjon, de most mégis észrevehető, ahogy előre hajol. Míg nem rendezi a vonásait, addig nem is emeli rá újra borostyánszínű tekintetét a mágusra.
Elmosolyodik. Természetesen viccelt azzal, hogy Worenth írja meg neki Azil és Chiari viszonyát, ugyanis továbbra sem akar mások magánéletében vájkálni. Ezennel le is zárta a beszélgetésnek az óriást és az elfet érintő részét. Sőt azt a részét is, hogy mely pózban maszatolták össze a Taverna konyhaasztalát.*
- Tudom, hogy ezt mind meg kell tennem. Achim mester előkészített egy parancsot, hogy pár ember kimenjen felmérni a terepet. Borzasztó az az ember, mindenről nyilvántartást vezet. Szerintem még zoknikról is, meg kihullott hajszálakról. Nagy kár, hogy problémái vannak az itallal, azt hiszem, hogy hamarosan el kell távolítsam a hivatalából.
*Elgondolkodik azon, hogy ki olyat is ismer, akit megtenne a falu elöljárójának, aztán nagyon hamar arra jut magában, hogy senkit. Vagy senki olyat, aki ne érezné kiszúrásnak azt, ha Kalácsfalvára küldené. Megrázza a fejét.*
- Te ismersz valakit, aki ne érezné ezt büntetésnek?
2136. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2017-01-09 09:52:39
Üzenet elküldve: 2017-01-09 09:52:39
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Leandana//
*Worenth már csak ilyen, szeret elmélkedni és filozofálni akár a legártatlanabban elejtett szavakon is és próbálja magát teljesen beleképzelni az adott helyzetekbe. Ezért is jó beszélgetőpartner ő sokak szerint, bár való igaz, lehet ennek egy idegesítő oldala is.
Semmiképpen sem érzéketlen Kagan, akin átgázolt azt érzéssel tette, ami nagy különbség. Tapasztalata szerint egyre kevesebben kedvelték a hadurat, aminek ékes példája, hogy oly annyi embere hátat fordított neki. És miért is? Hűtlenségből? Árulásból? Lehet, de az is előfordulhat, hogy több volt már a szörnyeteg, mint kellett volna. Egy biztos tény van, hogy Kagan Thargodar borostyánszoborrá változásáért nem sokan hullajtottak könnyeket.*
-Legyen úgy, csak aztán nehogy csalódás érjen.
*Leandana csak megerősíti gondolatait. Némileg valóban helyre lettek hozva a dolgok, mert az erőd újjáépült, megnövelve a Vashegyiek biztonságát.*
-Ez az, amit nem nézek ki belőled. *mosolyog, miután belekortyol az édes italba.* -Biztos vagyok benne, hogy egyiket sem ráncigáltad a hajánál fogva, vagy ragadtad meg a torkát. Miért is tetted volna? Hiszen te magad mondtad, hogy mindig visszatért hozzád. Így csak felesleges erőfitogtatás lett volna.
*A harag hamar elszáll, Worenth egyébként is remekül kezeli az ilyesmit, de azért jó újra mosolyt látni vendége arcán, elvégre is az égvilágon semmi rosszat nem mondott.*
-Úgy vélem domináns személyiség vagy. Bár megesik, hogy tévedek, de ez nem az a perc.
*Innen a gondolat, hogy ő volt felül.*
-Nem fogom faggatni, még kevésbé galambot küldeni ilyen személyes információval. Szerintem fontos, hogy mielőbb tudd meg Kalácsfalva helyzetét. Noha új életre kapott a falu a hírek szerint, nem árt tájékozódni, hogy a lakosság érezze a törődést és a megbecsülést. A földművesek biztonságát pedig garantálni kell, elvégre is számos nyersanyag és áru érkezik onnan. Akkor kell valaki a helyére. *dörzsölgeti meg állát.* -Ki kellene nevezned egy elöljárót, akit elég rátermettnek érzel a feladatra. Ismersz ilyet?
*Worenth szívén viseli a kis falu sorsát.*
*Worenth már csak ilyen, szeret elmélkedni és filozofálni akár a legártatlanabban elejtett szavakon is és próbálja magát teljesen beleképzelni az adott helyzetekbe. Ezért is jó beszélgetőpartner ő sokak szerint, bár való igaz, lehet ennek egy idegesítő oldala is.
Semmiképpen sem érzéketlen Kagan, akin átgázolt azt érzéssel tette, ami nagy különbség. Tapasztalata szerint egyre kevesebben kedvelték a hadurat, aminek ékes példája, hogy oly annyi embere hátat fordított neki. És miért is? Hűtlenségből? Árulásból? Lehet, de az is előfordulhat, hogy több volt már a szörnyeteg, mint kellett volna. Egy biztos tény van, hogy Kagan Thargodar borostyánszoborrá változásáért nem sokan hullajtottak könnyeket.*
-Legyen úgy, csak aztán nehogy csalódás érjen.
*Leandana csak megerősíti gondolatait. Némileg valóban helyre lettek hozva a dolgok, mert az erőd újjáépült, megnövelve a Vashegyiek biztonságát.*
-Ez az, amit nem nézek ki belőled. *mosolyog, miután belekortyol az édes italba.* -Biztos vagyok benne, hogy egyiket sem ráncigáltad a hajánál fogva, vagy ragadtad meg a torkát. Miért is tetted volna? Hiszen te magad mondtad, hogy mindig visszatért hozzád. Így csak felesleges erőfitogtatás lett volna.
*A harag hamar elszáll, Worenth egyébként is remekül kezeli az ilyesmit, de azért jó újra mosolyt látni vendége arcán, elvégre is az égvilágon semmi rosszat nem mondott.*
-Úgy vélem domináns személyiség vagy. Bár megesik, hogy tévedek, de ez nem az a perc.
*Innen a gondolat, hogy ő volt felül.*
-Nem fogom faggatni, még kevésbé galambot küldeni ilyen személyes információval. Szerintem fontos, hogy mielőbb tudd meg Kalácsfalva helyzetét. Noha új életre kapott a falu a hírek szerint, nem árt tájékozódni, hogy a lakosság érezze a törődést és a megbecsülést. A földművesek biztonságát pedig garantálni kell, elvégre is számos nyersanyag és áru érkezik onnan. Akkor kell valaki a helyére. *dörzsölgeti meg állát.* -Ki kellene nevezned egy elöljárót, akit elég rátermettnek érzel a feladatra. Ismersz ilyet?
*Worenth szívén viseli a kis falu sorsát.*
2135. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2017-01-09 01:51:49
Üzenet elküldve: 2017-01-09 01:51:49
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Megfontolt
// Worenthre várva //
// Nellara //
* A mágusnak még nyoma sincs, így jobb híján Azil a tündérrel próbál meg kapcsolatot teremteni. Igaz, nincs könnyű helyzetben, ám akad egy titkos fegyvere, amire az aprócska lány sem tud majd ellenérvet felhozni: Ena. *
- Persze hogy biztos. Ha nem szaladtál volna el olyan gyorsan, láthattad volna, hogy nem vagyok egyedül.
* Beszéd közben leemeli Enát, s le is guggol, hogy ezzel is csökkentse a másik félelemérzetét. *
- Ő itt a nevelt lányom, Ena. Worenth mesterhez jöttem, aki a kicsi anyjának jó barátja, talán ismered is. Chiarinak hívják. Én Azil vagyok.
* Kezd bele egy tömör magyaráttal összekötött bemutatkozásba, aminek a kislány is hangot ad vékonyka hangján megszólalva. *
- Ana. Hol? Cia. -
* Próbálkozik meg a tájékozódással, amire az óriás gyengéd hangon válaszol. *
- Kincsem, anya nincs itt, csak egy lányka. Azért jöttünk, hogy megtudjuk, hogy hol van anya.
* Csendesíti el a hölgyikét, majd a rejtőzködő tündér felé néz. *
- Na, előbújsz?
* Kérdezi kedvesen, továbbra is lent maradva. *
// Nellara //
* A mágusnak még nyoma sincs, így jobb híján Azil a tündérrel próbál meg kapcsolatot teremteni. Igaz, nincs könnyű helyzetben, ám akad egy titkos fegyvere, amire az aprócska lány sem tud majd ellenérvet felhozni: Ena. *
- Persze hogy biztos. Ha nem szaladtál volna el olyan gyorsan, láthattad volna, hogy nem vagyok egyedül.
* Beszéd közben leemeli Enát, s le is guggol, hogy ezzel is csökkentse a másik félelemérzetét. *
- Ő itt a nevelt lányom, Ena. Worenth mesterhez jöttem, aki a kicsi anyjának jó barátja, talán ismered is. Chiarinak hívják. Én Azil vagyok.
* Kezd bele egy tömör magyaráttal összekötött bemutatkozásba, aminek a kislány is hangot ad vékonyka hangján megszólalva. *
- Ana. Hol? Cia. -
* Próbálkozik meg a tájékozódással, amire az óriás gyengéd hangon válaszol. *
- Kincsem, anya nincs itt, csak egy lányka. Azért jöttünk, hogy megtudjuk, hogy hol van anya.
* Csendesíti el a hölgyikét, majd a rejtőzködő tündér felé néz. *
- Na, előbújsz?
* Kérdezi kedvesen, továbbra is lent maradva. *
2134. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2017-01-08 23:48:00
Üzenet elküldve: 2017-01-08 23:48:00
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
// Még a gyűlés estéjén //
- Ez igaz. De ha nem tudom magam megoldani… Hát akkor majd újra megkérem, varázslat nélkül is. *feleli, egy picit talán szomorkás - vagy egyszerűen csak elfogódott? – mosollyal. Mintha valamin elgondolkodna, tekintetét lesütve. De aztán felemeli az állát és a nénére néz, immár nyíltabban.*
- Vagy pedig Hümpüffmüff nénéért kiáltok! *vigyorodik el, ugratva a gnómot.
Aztán a néne - ismét csak paranoiás - észrevételén mulat magában, mert érti a célzást.*
- De, azt kell, mondjam. *biccent derűs, de kimerültsége okán fáradt mosollyal.*
- Bár én távolabb voltam. Közelebb a kikötőhöz, távolabb a vándorokat elkapdosó fáktól. *bök oda kicsit, majd álmosságát elűzi néhány pillanatra, hogy a holló arcon csapja a szárnyával, mivel ezt a pillanatot választja ki a távozásra, bárhová is menjen… Fölocsúdva az ablakon kiröppenő madár után néz, majd pedig föl is áll, s úgy kémlel ki az ablakon, de csak sötétséget lát odakint. A feje meg kóvályog, meg kell kapaszkodnia az asztalban. Nem olyan vészes, hogy elesés fenyegetné, úgyhogy mozdulata nem is annyira feltűnő, épp csak megtámaszkodik, hogy biztos pontot leljen. Lehet mégis megártott kicsit a pipafüst?
Mélyet szippant a kinti hűvös levegőből, majd bezárja az ablakot. Aztán visszafordul a nénéhez. Változatlanul furán érzi magát, szeretne lefeküdni. Elhatározásával szembemenve, némi ebből fakadó kellemetlen érzéssel felveti hát…*
- Fáradt vagyok. Haragudna, ha lefeküdnék?... Ha nem tud még aludni, nyugodtan nézzen körül még a házban, talán még társasága is akad odalenn… de nekem muszáj lefeküdnöm. *Farinc is láthatja, hogy Krestvir valóban elég kimerült lehet, kicsit mintha máris az álmok földjén járna, zavaros a tekintete.*
- Égve hagyom a lámpást. Visszatalál hozzám. Érezze otthon magát! *int az ágy felé, még egy mosolyt is az arcára erőltet, ám még a választ sem igazán várja meg, s már ül is le a szalmazsákra. Visszahúzza fejére a csuklyát, leveti a csizmáit, majd köpenyébe és takarójába burkolózva elfekszik a zsákon.
Ha pedig a néne nem zavarja meg, magához mérten rendkívül hamar álomba zuhan. Nyugtalan, mély, szokatlan álomba, de kívülre mintha csak békésen aludna.
És reggel is sokáig alszik, akárha fel sem akarna kelni. Talán mert olyan borús a reggeli ég, hogy azt képzeli, még csak hajnal van?*
- Ez igaz. De ha nem tudom magam megoldani… Hát akkor majd újra megkérem, varázslat nélkül is. *feleli, egy picit talán szomorkás - vagy egyszerűen csak elfogódott? – mosollyal. Mintha valamin elgondolkodna, tekintetét lesütve. De aztán felemeli az állát és a nénére néz, immár nyíltabban.*
- Vagy pedig Hümpüffmüff nénéért kiáltok! *vigyorodik el, ugratva a gnómot.
Aztán a néne - ismét csak paranoiás - észrevételén mulat magában, mert érti a célzást.*
- De, azt kell, mondjam. *biccent derűs, de kimerültsége okán fáradt mosollyal.*
- Bár én távolabb voltam. Közelebb a kikötőhöz, távolabb a vándorokat elkapdosó fáktól. *bök oda kicsit, majd álmosságát elűzi néhány pillanatra, hogy a holló arcon csapja a szárnyával, mivel ezt a pillanatot választja ki a távozásra, bárhová is menjen… Fölocsúdva az ablakon kiröppenő madár után néz, majd pedig föl is áll, s úgy kémlel ki az ablakon, de csak sötétséget lát odakint. A feje meg kóvályog, meg kell kapaszkodnia az asztalban. Nem olyan vészes, hogy elesés fenyegetné, úgyhogy mozdulata nem is annyira feltűnő, épp csak megtámaszkodik, hogy biztos pontot leljen. Lehet mégis megártott kicsit a pipafüst?
Mélyet szippant a kinti hűvös levegőből, majd bezárja az ablakot. Aztán visszafordul a nénéhez. Változatlanul furán érzi magát, szeretne lefeküdni. Elhatározásával szembemenve, némi ebből fakadó kellemetlen érzéssel felveti hát…*
- Fáradt vagyok. Haragudna, ha lefeküdnék?... Ha nem tud még aludni, nyugodtan nézzen körül még a házban, talán még társasága is akad odalenn… de nekem muszáj lefeküdnöm. *Farinc is láthatja, hogy Krestvir valóban elég kimerült lehet, kicsit mintha máris az álmok földjén járna, zavaros a tekintete.*
- Égve hagyom a lámpást. Visszatalál hozzám. Érezze otthon magát! *int az ágy felé, még egy mosolyt is az arcára erőltet, ám még a választ sem igazán várja meg, s már ül is le a szalmazsákra. Visszahúzza fejére a csuklyát, leveti a csizmáit, majd köpenyébe és takarójába burkolózva elfekszik a zsákon.
Ha pedig a néne nem zavarja meg, magához mérten rendkívül hamar álomba zuhan. Nyugtalan, mély, szokatlan álomba, de kívülre mintha csak békésen aludna.
És reggel is sokáig alszik, akárha fel sem akarna kelni. Talán mert olyan borús a reggeli ég, hogy azt képzeli, még csak hajnal van?*
2133. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2017-01-08 21:33:24
Üzenet elküldve: 2017-01-08 21:33:24
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 135
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 135
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Még a gyűlés estéjén //
*Krestvir előbb-utóbb amúgy is kénytelen volna elfogadni, hogy Farincnak van igaza hisz, ez a világ rendje. Hümpüffmüff néne vagy a titkok mestere, vagy egyszerűen nincs miről mesélnie és egy hatalmas ködösítő, hantás nőszemély. Ez esetben meg jobb, ha nem hisz neki a lány.*
- De hát sosem tudhatod, mikor lesz rá megint szükség. *Néz maga elé a gnóm sejtelmesen.
Aztán hallgatja mennyire jó fej ez a Tajtosz meg mennyire szép az élet itt Synmirában, de aztán csak megüti a fülét a monológ vége.*
- Hehh! Tán nem azt mondod, hogy errefelé mindenki azon a fránya ösvényen mentődik meg!
*A végén még kénytelen lesz a nő arra gondolni, hogy a mágusok megbűvölték az utat, így cserkészik be áldozataikat.
A házigazda fáradtsága nem olyan, amely feltűnik az örökösen izgága és az illemet aligha ismerő gnómnak, aki márpedig nem úgy néz ki, mint aki korán ágyba szeretne bújni és pihenni.*
*Krestvir előbb-utóbb amúgy is kénytelen volna elfogadni, hogy Farincnak van igaza hisz, ez a világ rendje. Hümpüffmüff néne vagy a titkok mestere, vagy egyszerűen nincs miről mesélnie és egy hatalmas ködösítő, hantás nőszemély. Ez esetben meg jobb, ha nem hisz neki a lány.*
- De hát sosem tudhatod, mikor lesz rá megint szükség. *Néz maga elé a gnóm sejtelmesen.
Aztán hallgatja mennyire jó fej ez a Tajtosz meg mennyire szép az élet itt Synmirában, de aztán csak megüti a fülét a monológ vége.*
- Hehh! Tán nem azt mondod, hogy errefelé mindenki azon a fránya ösvényen mentődik meg!
*A végén még kénytelen lesz a nő arra gondolni, hogy a mágusok megbűvölték az utat, így cserkészik be áldozataikat.
A házigazda fáradtsága nem olyan, amely feltűnik az örökösen izgága és az illemet aligha ismerő gnómnak, aki márpedig nem úgy néz ki, mint aki korán ágyba szeretne bújni és pihenni.*
2132. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2017-01-08 19:50:15
Üzenet elküldve: 2017-01-08 19:50:15
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Szülői szoba //
*Nem csak anya, ő is kimerült. És ahogy végre megnyugszik, az álom is közel kerül hozzá. Abbahagyja anya mellének szívogatását, már-már úgy tűnhet, elaludt. De a következő pillanatban keze-lába megfeszül, mintha megijedt volna, és viaskodna valamivel… aztán láthatólag a szopásban keres vigaszt és megnyugvást, mert kicsi kezét visszaejti anya mellére, és pufók arcocskája csak úgy mozog. Majd lassan elcsendesül újra, szemecskéit lehunyja, és elalszik. Ekkor már szülei beszélgetése és mozgolódása sem ébreszti fel, de még csak a testvérétől érkező nedvesség sem. Mélyen alszik, amíg nem zaklatják túlságosan, vagy testvére nem kezd visításba.*
*Nem csak anya, ő is kimerült. És ahogy végre megnyugszik, az álom is közel kerül hozzá. Abbahagyja anya mellének szívogatását, már-már úgy tűnhet, elaludt. De a következő pillanatban keze-lába megfeszül, mintha megijedt volna, és viaskodna valamivel… aztán láthatólag a szopásban keres vigaszt és megnyugvást, mert kicsi kezét visszaejti anya mellére, és pufók arcocskája csak úgy mozog. Majd lassan elcsendesül újra, szemecskéit lehunyja, és elalszik. Ekkor már szülei beszélgetése és mozgolódása sem ébreszti fel, de még csak a testvérétől érkező nedvesség sem. Mélyen alszik, amíg nem zaklatják túlságosan, vagy testvére nem kezd visításba.*
2131. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2017-01-08 16:45:49
Üzenet elküldve: 2017-01-08 16:45:49
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Szülői szoba //
*Az igazat megvallva jelen pillanatban is éppoly nehéz elképzelni Zarast szerető apaként, mint bármikor. De fel kell nőjön a feladathoz, hisz Loka kérés nélkül fogja ráhagyni a felelősséget amint a két kis élősködő nem szorul majd az ő gondoskodására. Hogy ettől rossz anya volna, az korántsem igaz. Az állatvilágban is megfigyelhető hasonló.
~Zatár? Zetor?~*
- Jó, miért is ne. Zakt'ar. *Biccent rá nemtörődöm.*
- A másik lehetne mondjuk…
*Elhúzza száját ahogyan a szürke pihés, fehér denevérnek tetsző másodszülöttjét fürkészi.*
- Melton.
*Talán egy hosszú, érzelmes történet áll a név mögött, de az is lehet csak eszébe jutott és jól cseng.
Fáradt sóhajjal dől előre, Zakt'art Zaras kezébe próbálja adni.*
- Vedd át!
*Szoptatással azért jobb, ha nem próbálkozik a fiú. Elveszi tőle a rongyot és megpróbálja magát tisztára törölni de sajnos gyengécske kísérlete nem túl eredményes. Mocskosnak érzi magát, büdösnek. Ez az orrfacsaró bűz ami a babákból jön szintén kikezdi fitos orrát.
Csuklóját homlokára teszi, színpadias fáradtsággal dől hátra anélkül, hogy akár csak megpróbálná visszavenni a -minden bizonnyal már az anyjáért bömbölő- picit.*
- Le kell fürdenem. És aludnom.
*Az igazat megvallva jelen pillanatban is éppoly nehéz elképzelni Zarast szerető apaként, mint bármikor. De fel kell nőjön a feladathoz, hisz Loka kérés nélkül fogja ráhagyni a felelősséget amint a két kis élősködő nem szorul majd az ő gondoskodására. Hogy ettől rossz anya volna, az korántsem igaz. Az állatvilágban is megfigyelhető hasonló.
~Zatár? Zetor?~*
- Jó, miért is ne. Zakt'ar. *Biccent rá nemtörődöm.*
- A másik lehetne mondjuk…
*Elhúzza száját ahogyan a szürke pihés, fehér denevérnek tetsző másodszülöttjét fürkészi.*
- Melton.
*Talán egy hosszú, érzelmes történet áll a név mögött, de az is lehet csak eszébe jutott és jól cseng.
Fáradt sóhajjal dől előre, Zakt'art Zaras kezébe próbálja adni.*
- Vedd át!
*Szoptatással azért jobb, ha nem próbálkozik a fiú. Elveszi tőle a rongyot és megpróbálja magát tisztára törölni de sajnos gyengécske kísérlete nem túl eredményes. Mocskosnak érzi magát, büdösnek. Ez az orrfacsaró bűz ami a babákból jön szintén kikezdi fitos orrát.
Csuklóját homlokára teszi, színpadias fáradtsággal dől hátra anélkül, hogy akár csak megpróbálná visszavenni a -minden bizonnyal már az anyjáért bömbölő- picit.*
- Le kell fürdenem. És aludnom.
2130. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2017-01-08 16:35:49
Üzenet elküldve: 2017-01-08 16:35:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Worenth//
*Tényleg kezdi magát egy kicsit hülyén érezni attól, hogy Worenth mindenféle elméleteket állít fel pár elejtett szóból. Természetesen nem haragszik rá emiatt, mindig is ilyen analitikus személyiségnek gondolta, ő maga sosem elemezte még így a saját, vagy akár a mások életét, érdekes ezt így hallani. Ettől kicsit magába nézhet, és Worenth szemén keresztül látva önmagát talán sikerül képet kapni arról, hogy idegenek mit is gondolhatnak róla, vagy a thargokról. Ez egy pöttyet lesújtó, vajon ha Worenth, aki némiképp megismerte Kagant, azt gondolja róla, hogy egy érzéketlen szörnyeteg, aki átgázol másokon a maga érdekeit nézve, akkor idegenek még ettől szörnyűbbeket gondolnak? Ez nyilvánvalóan árnyékot vet a másokkal való kapcsolatukra, az érdekérvényesítési szándékukra, sőt a Leához való hozzáállásukra. Ez utóbbit remekül példázza Ziana nagydarab, kőagyú őrmestere is. Lea elhúzza a száját.*
- Akkor lenne mártír, ha meghalt volna. De ő nagyon is él.
*Szavai meglepően élesen, haraggal csattannak.*
- Egy új Kagan Thargodar lovagolt annak idején vissza a Vashegyre.
*Ezzel nem tud, és nem is akar vitatkozni, az pedig filozófiai kérdés, hogy egy régi, vagy egy új Kagan volt-e. Ő azt állította, hogy egy régi, Lea inkább úgy gondolta, hogy a túl nagy nyomástól némiképp meghasadt az elméje. Szerencsére aztán hamar helyreállt a mentális egészsége, de akkor és ott ijesztő volt végignézni, de szerencsére hamar el is múlt az az állapot, és minden visszatért a régi kerékvágásba, a porig égett erőd pedig kőből épült újjá, hogy aztán tiszteletet parancsolón, és félelmet keltőn hirdess a thargok nagyságát.*
- Vagy a többi eltüntetéséról magam gondoskodtam!
*Az előbbi hirtelen jött haragja már elszállt, most még egy kacsintást is produkál, miközben vidoran belekortyol a borba. Sosem csinált semmit Kagan egy szeretőjével sem, legalábbis semmi olyat, amitől meghaltak, vagy megnyomorodtak volna, de ettől függetlenül mindig pletykáltak ilyesmiről. Meg fülekből készített nyakláncról is terjedt a mindent tudni-vélő szóbeszéd. Lea ezeket sosem cáfolta, viszont mindig is jót mulatott rajta.*
- Honnan tudod, hogy nem én voltam felül?
*Szemöldöke rándul meg ezúttal, de már kifejezetten vidáman mind rekedtes hangja, mind pedig az arckifejezése. Egy pillanatra eljátszik a gondolattal, hogy elmeséli az egész estét Worenthnek, mármint a Taverna konyhaasztalán esett gyalázatot, de aztán inkább bölcsen magában tartja, szörnyű lenne, ha emiatt a Taverna akár csak egy vendéget is veszítene.*
- Azil biztos válaszol, ha megkérdezed. Ha esetleg megtennéd, akkor írd már meg levélben, hogy mi is az igazság róluk, még mielőtt beleképzelek mindenfélét. Nem, egyelőre nem tervezek változásokat, szokjuk meg előbb az új helyzetet. Kalácsfalva, nos egyelőre nem tudom, hogy mi is ott a helyzet, de terveztem kiküldeni valakit, hogy felmérje a helyzetet. És nem, a Kalapos lelépett már egy ideje, a kitelepítés után nem sok dolga maradt.
*Ő lényegesen lassabban issza meg a poharából a bort, mint Worenth, apró kortyonként. Nem siet haza, pedig jó lenne lassan hazatérni, és megnézni, hogy áll-e még Thargarod.*
*Tényleg kezdi magát egy kicsit hülyén érezni attól, hogy Worenth mindenféle elméleteket állít fel pár elejtett szóból. Természetesen nem haragszik rá emiatt, mindig is ilyen analitikus személyiségnek gondolta, ő maga sosem elemezte még így a saját, vagy akár a mások életét, érdekes ezt így hallani. Ettől kicsit magába nézhet, és Worenth szemén keresztül látva önmagát talán sikerül képet kapni arról, hogy idegenek mit is gondolhatnak róla, vagy a thargokról. Ez egy pöttyet lesújtó, vajon ha Worenth, aki némiképp megismerte Kagant, azt gondolja róla, hogy egy érzéketlen szörnyeteg, aki átgázol másokon a maga érdekeit nézve, akkor idegenek még ettől szörnyűbbeket gondolnak? Ez nyilvánvalóan árnyékot vet a másokkal való kapcsolatukra, az érdekérvényesítési szándékukra, sőt a Leához való hozzáállásukra. Ez utóbbit remekül példázza Ziana nagydarab, kőagyú őrmestere is. Lea elhúzza a száját.*
- Akkor lenne mártír, ha meghalt volna. De ő nagyon is él.
*Szavai meglepően élesen, haraggal csattannak.*
- Egy új Kagan Thargodar lovagolt annak idején vissza a Vashegyre.
*Ezzel nem tud, és nem is akar vitatkozni, az pedig filozófiai kérdés, hogy egy régi, vagy egy új Kagan volt-e. Ő azt állította, hogy egy régi, Lea inkább úgy gondolta, hogy a túl nagy nyomástól némiképp meghasadt az elméje. Szerencsére aztán hamar helyreállt a mentális egészsége, de akkor és ott ijesztő volt végignézni, de szerencsére hamar el is múlt az az állapot, és minden visszatért a régi kerékvágásba, a porig égett erőd pedig kőből épült újjá, hogy aztán tiszteletet parancsolón, és félelmet keltőn hirdess a thargok nagyságát.*
- Vagy a többi eltüntetéséról magam gondoskodtam!
*Az előbbi hirtelen jött haragja már elszállt, most még egy kacsintást is produkál, miközben vidoran belekortyol a borba. Sosem csinált semmit Kagan egy szeretőjével sem, legalábbis semmi olyat, amitől meghaltak, vagy megnyomorodtak volna, de ettől függetlenül mindig pletykáltak ilyesmiről. Meg fülekből készített nyakláncról is terjedt a mindent tudni-vélő szóbeszéd. Lea ezeket sosem cáfolta, viszont mindig is jót mulatott rajta.*
- Honnan tudod, hogy nem én voltam felül?
*Szemöldöke rándul meg ezúttal, de már kifejezetten vidáman mind rekedtes hangja, mind pedig az arckifejezése. Egy pillanatra eljátszik a gondolattal, hogy elmeséli az egész estét Worenthnek, mármint a Taverna konyhaasztalán esett gyalázatot, de aztán inkább bölcsen magában tartja, szörnyű lenne, ha emiatt a Taverna akár csak egy vendéget is veszítene.*
- Azil biztos válaszol, ha megkérdezed. Ha esetleg megtennéd, akkor írd már meg levélben, hogy mi is az igazság róluk, még mielőtt beleképzelek mindenfélét. Nem, egyelőre nem tervezek változásokat, szokjuk meg előbb az új helyzetet. Kalácsfalva, nos egyelőre nem tudom, hogy mi is ott a helyzet, de terveztem kiküldeni valakit, hogy felmérje a helyzetet. És nem, a Kalapos lelépett már egy ideje, a kitelepítés után nem sok dolga maradt.
*Ő lényegesen lassabban issza meg a poharából a bort, mint Worenth, apró kortyonként. Nem siet haza, pedig jó lenne lassan hazatérni, és megnézni, hogy áll-e még Thargarod.*
2129. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2017-01-08 15:13:07
Üzenet elküldve: 2017-01-08 15:13:07
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
//Szülői szoba//
* Mintha a múltbéli Zaras valaha is elképzelte volna saját magát a szerető, gondoskodó apa szerepében. De mindig tud meglepetéseket okozni az idő, s a drasztikus változás. Mint például két gyermek. Két fiú. Az ő fiai.
A kis szőrtelen, hosszúfülű majom, ujjainak érintésére megrándul. A büszke apuka erre elmosolyodik. Ha hagyják, a masik kis picit is megérinti. *
- Az egyikük lehetne akár...
* Mivel fiúk, s nem csak egy van, így valamilyen szinten jogos, hogy egyikük tovább vihetné a nevet, melyre apja oly büszke. *
- ... Za-
* De egy tüsszentés közbeszól, így elharapja a végét. *
- -ktar. Ahh, ez fájt.
* Rázza meg fejét. Nyugalom, nem prüszkölt le senkit s semmit, a legszárazabb, fájdalmasabb tüsszentés volt ez, amit a közelmúltban átélt. *
- Kendőt? Ó, hát persze. Azonnal.
* Pattan fel, miután a fintort látva felismeri a szituációt. Az egyikük minden bizonnyal jóllakott, s ezt egy kellemetlen bimbóharapással adta anyja tudtára - innen a fintor. A kendő meg természetesen azért kell, hogy megtörölje a kis úrfi szája szélét vele.
Feltápászkodik, a legközelebbi, szék lába mellett heverő rong,ot viszi oda Lokának. *
- Nézd a kis füleiket!
* Nevet fel a látványra. A testhez képest nagyméretű, de mégis oly' apró fejen szinte már rendellenesen nagynak tűnnek. Ilyen téren talán az emberkölykök szerencsésebbek, bár ezt soha, senkinek nem vallaná be, elvégre az elfek a tökéletesség szimbólumai, nem számít, hogy felnőtt, kidolgozott testű, nők vágya, mint Zaras, vagy húgyos újszülött, mint a Loka csecseit szopkodó két kis mitugrász. *
* Mintha a múltbéli Zaras valaha is elképzelte volna saját magát a szerető, gondoskodó apa szerepében. De mindig tud meglepetéseket okozni az idő, s a drasztikus változás. Mint például két gyermek. Két fiú. Az ő fiai.
A kis szőrtelen, hosszúfülű majom, ujjainak érintésére megrándul. A büszke apuka erre elmosolyodik. Ha hagyják, a masik kis picit is megérinti. *
- Az egyikük lehetne akár...
* Mivel fiúk, s nem csak egy van, így valamilyen szinten jogos, hogy egyikük tovább vihetné a nevet, melyre apja oly büszke. *
- ... Za-
* De egy tüsszentés közbeszól, így elharapja a végét. *
- -ktar. Ahh, ez fájt.
* Rázza meg fejét. Nyugalom, nem prüszkölt le senkit s semmit, a legszárazabb, fájdalmasabb tüsszentés volt ez, amit a közelmúltban átélt. *
- Kendőt? Ó, hát persze. Azonnal.
* Pattan fel, miután a fintort látva felismeri a szituációt. Az egyikük minden bizonnyal jóllakott, s ezt egy kellemetlen bimbóharapással adta anyja tudtára - innen a fintor. A kendő meg természetesen azért kell, hogy megtörölje a kis úrfi szája szélét vele.
Feltápászkodik, a legközelebbi, szék lába mellett heverő rong,ot viszi oda Lokának. *
- Nézd a kis füleiket!
* Nevet fel a látványra. A testhez képest nagyméretű, de mégis oly' apró fejen szinte már rendellenesen nagynak tűnnek. Ilyen téren talán az emberkölykök szerencsésebbek, bár ezt soha, senkinek nem vallaná be, elvégre az elfek a tökéletesség szimbólumai, nem számít, hogy felnőtt, kidolgozott testű, nők vágya, mint Zaras, vagy húgyos újszülött, mint a Loka csecseit szopkodó két kis mitugrász. *
2128. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2017-01-08 14:15:31
Üzenet elküldve: 2017-01-08 14:15:31
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Szülőszoba //
*Mintha hibát hibára halmozna a nő. Azzal a különbséggel, hogy ő sosem hibázik. Ki fog, ki kell másszon ebből a gödörből is, ebből a mézes-mázos, idilli családi kis képből. A pár évvel fiatalabb Loka most hasát fogná a nevetéstől ha látná önmagát amint két újszülöttel karján, mellettük a boldog apával mintha csak egy festmény lennének, boldog bárgyú mosollyal képükön fürkészik egymást.
Mikor Zaras feléjük nyúl, Loka ösztönösen szorítja magához a piciket és próbál elhúzódni mintha a szürke elf bántani akarná az ő kincseit. De ahogy a szelíd kifejezést meglátja az újdonsült apuka szemeiben hagyja, hadd érintse meg őket a férfi.*
- El kéne őket nevezni.
*Ide-oda pillant a két kis nyamvadék közt. Kizárt, hogy megkülönböztesse őket valahogy. Baba egy és baba kettő talán megteszi.
Elsőszülöttje oldaláról nedves érzés keríti hatalmába, mikor a pici becsurgat. Fintorog s mivel kezei foglaltak, fejével int Zarasnak.*
- Hozz egy rongyot!
*~Jól kezdődik. Mocskos, hugyos kis semmirekellők.~
Annyi öröme az anyukának is akad, hogy keblei kényelmetlen feszessége csillapodni látszik ahogyan a két kicsi ösztönösen szürcsöli az anyatejet.*
*Mintha hibát hibára halmozna a nő. Azzal a különbséggel, hogy ő sosem hibázik. Ki fog, ki kell másszon ebből a gödörből is, ebből a mézes-mázos, idilli családi kis képből. A pár évvel fiatalabb Loka most hasát fogná a nevetéstől ha látná önmagát amint két újszülöttel karján, mellettük a boldog apával mintha csak egy festmény lennének, boldog bárgyú mosollyal képükön fürkészik egymást.
Mikor Zaras feléjük nyúl, Loka ösztönösen szorítja magához a piciket és próbál elhúzódni mintha a szürke elf bántani akarná az ő kincseit. De ahogy a szelíd kifejezést meglátja az újdonsült apuka szemeiben hagyja, hadd érintse meg őket a férfi.*
- El kéne őket nevezni.
*Ide-oda pillant a két kis nyamvadék közt. Kizárt, hogy megkülönböztesse őket valahogy. Baba egy és baba kettő talán megteszi.
Elsőszülöttje oldaláról nedves érzés keríti hatalmába, mikor a pici becsurgat. Fintorog s mivel kezei foglaltak, fejével int Zarasnak.*
- Hozz egy rongyot!
*~Jól kezdődik. Mocskos, hugyos kis semmirekellők.~
Annyi öröme az anyukának is akad, hogy keblei kényelmetlen feszessége csillapodni látszik ahogyan a két kicsi ösztönösen szürcsöli az anyatejet.*
2127. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2017-01-08 13:46:28
Üzenet elküldve: 2017-01-08 13:46:28
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//Azil//
*A hatalmas óriás persze követi, miért ne követni, így a legjobb megoldásnak jelenleg az tűnik, hogy elbújjon valami olyan helyen, ahol nem láthatják meg. Ez a kis méretei miatt sikeresnek bizonyul, így hát itt próbálja meg lélegzetvisszafojtva várni azt, hogy az a hatalmas ember eltűnjön. Még akkor sem nyugszik meg, mikor meghallja az óriás szavait.*
- Biztos?
*Kérdezi, majd kidugja a fejét a rejtekhelyéről, hogy alaposan végignézhessen a nála háromszor akkora alakon, de még mindig arra a következtetésre jut, hogyha az óriás becsapja, akkor a kisujját sem kell megmozdítania ahhoz, hogy végezzen a tündérrel.*
*A hatalmas óriás persze követi, miért ne követni, így a legjobb megoldásnak jelenleg az tűnik, hogy elbújjon valami olyan helyen, ahol nem láthatják meg. Ez a kis méretei miatt sikeresnek bizonyul, így hát itt próbálja meg lélegzetvisszafojtva várni azt, hogy az a hatalmas ember eltűnjön. Még akkor sem nyugszik meg, mikor meghallja az óriás szavait.*
- Biztos?
*Kérdezi, majd kidugja a fejét a rejtekhelyéről, hogy alaposan végignézhessen a nála háromszor akkora alakon, de még mindig arra a következtetésre jut, hogyha az óriás becsapja, akkor a kisujját sem kell megmozdítania ahhoz, hogy végezzen a tündérrel.*
2126. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2017-01-08 10:56:16
Üzenet elküldve: 2017-01-08 10:56:16
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Leandana//
*A mágus már annál inkább szereti a kifinomult dolgokat, mindig is adott az ilyen részletekre, mint aki politikai vagy diplomata pályára készült volna. Bár, még most sincs késő, hátha kap egyszer valamiféle rangot a városi tanácsban.*
-Nyilván mindenki elsőre a külső alapján ítél, ez tiszta sor. Én is sok mindent megadnék, hogy visszakapjam Isuriit és kiteljesedjen a szerelmünk.
*Az utóbbi időkben nem gondolt a mágusnőre, gondolatai máshol jártak, most azonban képtelen ellenállni és felidéznie a gyönyörű arcot, a formás testet, a tengerkék szemeket, ami úgy hasonlít az övéhez, a mosolyt, a mézédes, telt ajkakat. Jó is meg nem is ezekben az emlékekben fürdőzni.*
-Ez is érthető. Kagan pedig éppen ideális mintája volt annak a hősnek, akire vágytál. Nem mindig jó, ha az ember túl gyorsan felnő, mivel a tapasztalatlanság a vesztét is okozhatja.
*Ezért valóban nem törhet senki pálcát Leandana fölött, bizonyára más lányok is ugyanezt csinálták volna, ha módjuk lett volna rá. Worenth meg egyébként sem ismeri a barbár törzsek szokásait, meg amúgy is idegen az ilyen számára. Isurii elmondott neki egyet s mást, de nem kifejezetten nyűgözték le ezek a történetek. Ízlések és pofonok.*
-Egyesek mártírnak tartják. *pillant Lea szemeibe, csakhogy tisztában legyen a tényekkel.* -Lehet, hogy a világ javát szolgálta, de nem gondolod, hogy túlságosan fel lett magasztalva? Csak azért kérdezem, mert megváltozott. Egyszer hátat fordított az egész Vashegynek, majd egyszer csak hopp... visszatért. De, már másként. Mintha egy új Kagan Thargodar lovagolt volna vissza. Mit gondolsz erről?
*Ha valaki, akkor aztán Leandana képes ezt megcáfolni, vagy kifejteni az ő álláspontját. Esetleg elmondja, hogy mi vezette vissza a hadurat, hiszen Lea mellette volt mindvégig.
Az édes bor sokkal hamarabb beüt a cukorfoka miatt, mint a száraz, a hóhajú azonban elég jól bírja, hiszen jó ideje nagy borkedvelő hírében áll. Természetesen a mértékletességet megtartja, nem részeg disznó ő, hogy el legyen ázva.*
-Biztos tudtál valamit, amit a többi nem. *nevetgél. Hát na, most mire gondoljon? Minden férfinak ez fut át hirtelen az agyán. Sajnos Kagantól az erőszakosság sem állt távol. Konkrétan Worenth tud is egy esetről, de ennek nincs most igazán aktualitása, viszont tanúi vannak a dolognak. Ennél kevesebbért is börtönöztek már be embereket.*
-Az alkohol rossz hatással van a férfiasságra, szóval a leitatás nem igazán opció. *fut végig arcán egy mosoly.* -Ha te lettél volna felül, akkor biztos rájön Laorra a hányinger, és fuccs az élvezeteknek.
*Szó sincs itt bűbájról, egyébként is az ilyen fortélyokkal a holdmágusok élnek, Worenth meg nem az. Ő maga is ritkán beszél ilyen dolgokról, de legalább most már tudja, hogy ha ilyen van kit kell keresni.*
-Akkor jót kérdeztem. Kicsit vicces lenne, de mindegy is. *legyint.* -Majd tudják ők.
*A bor hamar fogyogat, és bizony az idő is repül, ahogyan az a jó társaságban lenni szokott. Mondjuk ő itthon van, szóval ráér.*
-Vezetsz be valami változásokat a Vashegyen? Kalácsfalvával mi a helyzet? Mert ugye, ha jól tudom onnan ki lettek telepítve a népek. Svir tölti be most is a falusi elöljáró szerepét?
*A mágus már annál inkább szereti a kifinomult dolgokat, mindig is adott az ilyen részletekre, mint aki politikai vagy diplomata pályára készült volna. Bár, még most sincs késő, hátha kap egyszer valamiféle rangot a városi tanácsban.*
-Nyilván mindenki elsőre a külső alapján ítél, ez tiszta sor. Én is sok mindent megadnék, hogy visszakapjam Isuriit és kiteljesedjen a szerelmünk.
*Az utóbbi időkben nem gondolt a mágusnőre, gondolatai máshol jártak, most azonban képtelen ellenállni és felidéznie a gyönyörű arcot, a formás testet, a tengerkék szemeket, ami úgy hasonlít az övéhez, a mosolyt, a mézédes, telt ajkakat. Jó is meg nem is ezekben az emlékekben fürdőzni.*
-Ez is érthető. Kagan pedig éppen ideális mintája volt annak a hősnek, akire vágytál. Nem mindig jó, ha az ember túl gyorsan felnő, mivel a tapasztalatlanság a vesztét is okozhatja.
*Ezért valóban nem törhet senki pálcát Leandana fölött, bizonyára más lányok is ugyanezt csinálták volna, ha módjuk lett volna rá. Worenth meg egyébként sem ismeri a barbár törzsek szokásait, meg amúgy is idegen az ilyen számára. Isurii elmondott neki egyet s mást, de nem kifejezetten nyűgözték le ezek a történetek. Ízlések és pofonok.*
-Egyesek mártírnak tartják. *pillant Lea szemeibe, csakhogy tisztában legyen a tényekkel.* -Lehet, hogy a világ javát szolgálta, de nem gondolod, hogy túlságosan fel lett magasztalva? Csak azért kérdezem, mert megváltozott. Egyszer hátat fordított az egész Vashegynek, majd egyszer csak hopp... visszatért. De, már másként. Mintha egy új Kagan Thargodar lovagolt volna vissza. Mit gondolsz erről?
*Ha valaki, akkor aztán Leandana képes ezt megcáfolni, vagy kifejteni az ő álláspontját. Esetleg elmondja, hogy mi vezette vissza a hadurat, hiszen Lea mellette volt mindvégig.
Az édes bor sokkal hamarabb beüt a cukorfoka miatt, mint a száraz, a hóhajú azonban elég jól bírja, hiszen jó ideje nagy borkedvelő hírében áll. Természetesen a mértékletességet megtartja, nem részeg disznó ő, hogy el legyen ázva.*
-Biztos tudtál valamit, amit a többi nem. *nevetgél. Hát na, most mire gondoljon? Minden férfinak ez fut át hirtelen az agyán. Sajnos Kagantól az erőszakosság sem állt távol. Konkrétan Worenth tud is egy esetről, de ennek nincs most igazán aktualitása, viszont tanúi vannak a dolognak. Ennél kevesebbért is börtönöztek már be embereket.*
-Az alkohol rossz hatással van a férfiasságra, szóval a leitatás nem igazán opció. *fut végig arcán egy mosoly.* -Ha te lettél volna felül, akkor biztos rájön Laorra a hányinger, és fuccs az élvezeteknek.
*Szó sincs itt bűbájról, egyébként is az ilyen fortélyokkal a holdmágusok élnek, Worenth meg nem az. Ő maga is ritkán beszél ilyen dolgokról, de legalább most már tudja, hogy ha ilyen van kit kell keresni.*
-Akkor jót kérdeztem. Kicsit vicces lenne, de mindegy is. *legyint.* -Majd tudják ők.
*A bor hamar fogyogat, és bizony az idő is repül, ahogyan az a jó társaságban lenni szokott. Mondjuk ő itthon van, szóval ráér.*
-Vezetsz be valami változásokat a Vashegyen? Kalácsfalvával mi a helyzet? Mert ugye, ha jól tudom onnan ki lettek telepítve a népek. Svir tölti be most is a falusi elöljáró szerepét?
2125. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2017-01-07 20:59:59
Üzenet elküldve: 2017-01-07 20:59:59
ÚJ
![>Eran Fellaa'h [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/2007_ember-elf-felelf-sotetelf_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
* Tehát a dolgok nem úgy alakulnak, mint ahogy azt Eran előre eltervezte. Mármint nem idejött, legyőzte a zsarnokot, aztán hazament; vagy idejött, legyőzte őt a zsarnok, hanem idejött és most mehet haza. Végül is, ez is egy opció, ezt már akkor is tudhatta, mikor elindult. De azért elég hülyén érzi most magát. *
- Fekete? * Fordul az erdő irányába, ahol még mindig ott tanyázik a feketeségben Fekete. *
- Jer ide, paripám. * Szól a lónak, mire az tovább legelészik, s így történt, hogy Eran ment oda hozzá, s nem pedig fordítva. ~ Akkor ezt hagyjuk. Úgy tűnik még sincs akkora nyomor itt, Synmirában. Irány... ~ Elgondolkozik, hogy most akkor hová is menjen. A városban legalább annyira nincs mit csinálnia, mint itt. Viszont éhes és pénze csak kevés van. Hátrapillant. A wargot nem látja, de ez nem jelenti azt, hogy nincs a közelben, illetve, hogy amaz nem látja akár most is Erant.
~ A legjobb lesz, ha csak simán el innen. Utána is ráér még eldönteni a továbbiakat. ~ Fut végig az agyán, a hatalmas fogakra gondolva, majd felül a lóra és fél perc múlva már el is tűnik a fák között, hacsak valami nem indokolja azt, hogy másképp alakuljanak a dolgok. *
- Fekete? * Fordul az erdő irányába, ahol még mindig ott tanyázik a feketeségben Fekete. *
- Jer ide, paripám. * Szól a lónak, mire az tovább legelészik, s így történt, hogy Eran ment oda hozzá, s nem pedig fordítva. ~ Akkor ezt hagyjuk. Úgy tűnik még sincs akkora nyomor itt, Synmirában. Irány... ~ Elgondolkozik, hogy most akkor hová is menjen. A városban legalább annyira nincs mit csinálnia, mint itt. Viszont éhes és pénze csak kevés van. Hátrapillant. A wargot nem látja, de ez nem jelenti azt, hogy nincs a közelben, illetve, hogy amaz nem látja akár most is Erant.
~ A legjobb lesz, ha csak simán el innen. Utána is ráér még eldönteni a továbbiakat. ~ Fut végig az agyán, a hatalmas fogakra gondolva, majd felül a lóra és fél perc múlva már el is tűnik a fák között, hacsak valami nem indokolja azt, hogy másképp alakuljanak a dolgok. *
2124. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2017-01-07 19:50:13
Üzenet elküldve: 2017-01-07 19:50:13
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Worenth//
*Lea nő, és mint olyan valóban hajlamos arra, hogy túlkombinálja a dolgokat, meg, hogy túl sokat gondolkozzon lényegtelen apróságokon. Nem mintha a thargok lényegtelen apróság lennének, vagy akár a Laorral való kapcsolata az lenne. De indokolatlanul sokat agyal ezeken a dolgokon, valószínűleg egyszerűbb lenne sodródni az árral.
Borostyánszín tekintete Worenth kezére tapad, hogy mit is művel az a borral. Lea ital tekintetében nem túl kifinomult, meg valószínűleg egyéb dolgokban sem az, de végtére is mit várhat az ember egy barbártól? Hímzett csipketerítőket? Megemeli ő is a poharát, Worenth szemébe nézve biccent.*
- Hát rosszul indult, de később sokkal jobb lett, hidd el. Persze mit látsz, ha elsőre ránézel? Egy szőrös, marcona északit, aki szó szerint vasököllel csap oda, ahova kell. Kívülállók csak ezt ismerték belőle, pedig nem ilyen. A legjobb barátomat is elveszítettem, és bármit megadnék, hogy visszacsinálhassam.
*Nagyon sóhajt, és megízleli a bort. Neki azonban a bor az csak bor, csak annyit tud megállapítani, hogy nem valami savanyú, főzéshez is csak legvégső esetben használt lőre. Közben megint ellenállhatatlan vágyat érez arra, hogy vakarni kezdje bal alkarján a halványan derengő borostyános rúnákat. Valahányszor, mikor az Alvó Isten kerül szóba viszketni kezd, az agya játszik vele valami ostoba játékot.*
- Sosem gyűlöltem őt, persze sajnáltam magam az elején, mert melyik kamaszlánynak nincsenek romantikus vágyai a szerelemről, meg hősökről? És melyik kamaszlánynak nem imponál az, hogy ő a törzs egyik legmagasabb rangú tagja? Tucatnyi rabszolgával körülötte, ékszerekkel, drága prémekkel elhalmozva? Könnyű megszokni ezt, hamar kinyílik az ember csipája. A bátortalan kislány gyorsan eltűnik.
*Furcsa mosoly költözik az arcára. Végtére is ki kárhoztathatná azért, hogy a hatalomba kóstolva már nem akart megválni attól? Mindezt úgy, hogy Kagannal az első pillanattól törekedtek arra, hogy jól csinálják, és az idő őket igazolta, mert a nép végtére is elégedett, bőségben él, és a nevüket is félik. Az évek során összeszedték az apró morzsákat is az Alvó Istenről, és bár az elején alig volt valami a kezükben, de végül megint csak nekik volt igazuk. Megrázza a fejét.*
- Sok mindennel vádolhatod Kagan Thargodart, de azzal semmiképpen sem, hogy ne szolgálta volna a népe javát, és az utolsó cselekedetével pedig az egész világét. Ennél jóval kevesebbért is megszerettem volna. Nem olyan ő valójában, mint amilyennek gondolod. De abban kétségkívül igazad van, hogy könnyebb volt úgy élni, hogy szeretem, és pont emiatt volt nehezebb is.
*Eddig elég komor volt az ábrázata, de most egészen váratlanul felnevet.*
- Tudod, hogy hány szeretőt elfogyasztott az évek alatt? Lehet pártucatnyi fattya is szerte a világban. És lám csak hozzám tért vissza mindig, pedig én egyik fattyát sem szültem meg.
*Elgondolkozva hallgat el, újra kortyolva a borból és megállapítva, hogy ez bizony tényleg a jobbak közül való, vagy Lea azt gondolja, hogy jobbnak számít, mert tényleg nem ért hozzá. Ő csak azt tudja, hogy minél édesebb, annál hamarabb csiccsen be tőle.*
- Igazából nem hinném, hogy a figyelmesség, vagy a romantika lett volna a célja, még csak az sem, hogy a combjaim közé jusson. Bár megittunk két üveggel valami kutyaütő bort is, joggal hihetném, hogy az volt a hátsó szándéka, hogy leitasson.
*Nosztalgikus mosoly kúszik az arcára, aztán felkuncog.*
- Nem, csak megköszönni szerette volna az életét, aztán valahogy így alakult.
*aztán meg ugye volt az a kétes eset Ziana hadnagy házában, meg az a kellemetes este a Pintyben, aztán tényleg azon kapta magát, hogy beleszeretett, noha ezt Laornak csak nagyon nehezen vallotta meg, de valahogy Leának nem az erőssége magáról és az érzéseiről beszélni. Lehet, hogy Worenth bűbájt bocsájtott rá, hogy mégis ilyen könnyen mesél neki? Ha így lenne sem haragudna rá, mert kifejezetten jól esik egy külső szemlélőnek beszélni erről.*
- Tyű, én nem tudom, hogy mi van közöttük. Nekem nagyon bensőségesnek tűnt, mikor láttam őket együtt, de valahogy nehezen tudom elképzelni, hogy ők mást is... Szóval érted, nagy a méretkülönbség.
*Lea mondjuk nem különösebben foglalkozik mások magánéletével, pont azért magánélet, de ez mindenképpen érdekes kérdés, már csak a méretkülönbség miatt is.*
*Lea nő, és mint olyan valóban hajlamos arra, hogy túlkombinálja a dolgokat, meg, hogy túl sokat gondolkozzon lényegtelen apróságokon. Nem mintha a thargok lényegtelen apróság lennének, vagy akár a Laorral való kapcsolata az lenne. De indokolatlanul sokat agyal ezeken a dolgokon, valószínűleg egyszerűbb lenne sodródni az árral.
Borostyánszín tekintete Worenth kezére tapad, hogy mit is művel az a borral. Lea ital tekintetében nem túl kifinomult, meg valószínűleg egyéb dolgokban sem az, de végtére is mit várhat az ember egy barbártól? Hímzett csipketerítőket? Megemeli ő is a poharát, Worenth szemébe nézve biccent.*
- Hát rosszul indult, de később sokkal jobb lett, hidd el. Persze mit látsz, ha elsőre ránézel? Egy szőrös, marcona északit, aki szó szerint vasököllel csap oda, ahova kell. Kívülállók csak ezt ismerték belőle, pedig nem ilyen. A legjobb barátomat is elveszítettem, és bármit megadnék, hogy visszacsinálhassam.
*Nagyon sóhajt, és megízleli a bort. Neki azonban a bor az csak bor, csak annyit tud megállapítani, hogy nem valami savanyú, főzéshez is csak legvégső esetben használt lőre. Közben megint ellenállhatatlan vágyat érez arra, hogy vakarni kezdje bal alkarján a halványan derengő borostyános rúnákat. Valahányszor, mikor az Alvó Isten kerül szóba viszketni kezd, az agya játszik vele valami ostoba játékot.*
- Sosem gyűlöltem őt, persze sajnáltam magam az elején, mert melyik kamaszlánynak nincsenek romantikus vágyai a szerelemről, meg hősökről? És melyik kamaszlánynak nem imponál az, hogy ő a törzs egyik legmagasabb rangú tagja? Tucatnyi rabszolgával körülötte, ékszerekkel, drága prémekkel elhalmozva? Könnyű megszokni ezt, hamar kinyílik az ember csipája. A bátortalan kislány gyorsan eltűnik.
*Furcsa mosoly költözik az arcára. Végtére is ki kárhoztathatná azért, hogy a hatalomba kóstolva már nem akart megválni attól? Mindezt úgy, hogy Kagannal az első pillanattól törekedtek arra, hogy jól csinálják, és az idő őket igazolta, mert a nép végtére is elégedett, bőségben él, és a nevüket is félik. Az évek során összeszedték az apró morzsákat is az Alvó Istenről, és bár az elején alig volt valami a kezükben, de végül megint csak nekik volt igazuk. Megrázza a fejét.*
- Sok mindennel vádolhatod Kagan Thargodart, de azzal semmiképpen sem, hogy ne szolgálta volna a népe javát, és az utolsó cselekedetével pedig az egész világét. Ennél jóval kevesebbért is megszerettem volna. Nem olyan ő valójában, mint amilyennek gondolod. De abban kétségkívül igazad van, hogy könnyebb volt úgy élni, hogy szeretem, és pont emiatt volt nehezebb is.
*Eddig elég komor volt az ábrázata, de most egészen váratlanul felnevet.*
- Tudod, hogy hány szeretőt elfogyasztott az évek alatt? Lehet pártucatnyi fattya is szerte a világban. És lám csak hozzám tért vissza mindig, pedig én egyik fattyát sem szültem meg.
*Elgondolkozva hallgat el, újra kortyolva a borból és megállapítva, hogy ez bizony tényleg a jobbak közül való, vagy Lea azt gondolja, hogy jobbnak számít, mert tényleg nem ért hozzá. Ő csak azt tudja, hogy minél édesebb, annál hamarabb csiccsen be tőle.*
- Igazából nem hinném, hogy a figyelmesség, vagy a romantika lett volna a célja, még csak az sem, hogy a combjaim közé jusson. Bár megittunk két üveggel valami kutyaütő bort is, joggal hihetném, hogy az volt a hátsó szándéka, hogy leitasson.
*Nosztalgikus mosoly kúszik az arcára, aztán felkuncog.*
- Nem, csak megköszönni szerette volna az életét, aztán valahogy így alakult.
*aztán meg ugye volt az a kétes eset Ziana hadnagy házában, meg az a kellemetes este a Pintyben, aztán tényleg azon kapta magát, hogy beleszeretett, noha ezt Laornak csak nagyon nehezen vallotta meg, de valahogy Leának nem az erőssége magáról és az érzéseiről beszélni. Lehet, hogy Worenth bűbájt bocsájtott rá, hogy mégis ilyen könnyen mesél neki? Ha így lenne sem haragudna rá, mert kifejezetten jól esik egy külső szemlélőnek beszélni erről.*
- Tyű, én nem tudom, hogy mi van közöttük. Nekem nagyon bensőségesnek tűnt, mikor láttam őket együtt, de valahogy nehezen tudom elképzelni, hogy ők mást is... Szóval érted, nagy a méretkülönbség.
*Lea mondjuk nem különösebben foglalkozik mások magánéletével, pont azért magánélet, de ez mindenképpen érdekes kérdés, már csak a méretkülönbség miatt is.*
2123. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2017-01-07 18:43:47
Üzenet elküldve: 2017-01-07 18:43:47
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Leandana//
-Igen... valóban különleges.
*Ez fordítva is igaz volt, tehát Isurii számára meg Worenth volt különleges. Ha hallaná a halk szavú kifejezést, azzal kicsit vitába szállna, mivel miután Kagan hátat fordított népének, majd visszatért, és Isurii a mágusok vezetője lett, jócskán megerősödött, határozottá és keménnyé vált.*
-A kettő nem üti egymást, Leandana. Feleslegesen aggódsz, ráadásul a néped nem úgy fest, mint akik szét akarnak hullani.
*Kicsit túlkombinálja a dolgokat Lea, bár a hóhajú is folyamatosan ezt csinálta korábban.
Így két kupa bor kerül az asztalra, mindkettőt félig tölti, hogy lehetőség legyen csuklóból mozgatni az édes nedűt, így szépen, körkörösen fog mozogni.*
-Mesélted már, de még most sem teljesen világos.
*Nem mintha nagyon sokat számítana, hogy Worenth mennyit ért ebből a szellemes dologból. Tulajdonképpen így megfosztották mindentől, ami igazi nővé és anyává tehetné, mondhatni, hogy a természet rendjének mentek ellen. Ha meg tisztában volt a dolgokkal, akkor nem is érti, hogy miért csinálta ezt. Kicsit álszentnek tűnik, de mindegy.*
-Ez nem valami kedves történet. *húzza el száját, majd mielőtt belekortyolna a borba, Leandana felé emeli a kupát.* -Egészség!
*Szereti az édes vörösbor kellemes aromáját, remélhetőleg vendége tetszését is elnyeri.*
-Kagan sosem a kedvességéről, vagy a gyengédségéről volt híres, ezt mind tudjuk, kár lenne tagadni. Vasmarokkal uralkodott, saját terveit és vágyait mindennél fontosabbnak tartotta. Megszeretted, mert más választásod nem volt, vagy pedig azt hitted, így könnyebb lesz. De javíts ki, ha tévedek.
*Kényes téma, de két barát és lelki társ között nincsenek tabuk, nyíltan ki kell beszélni a dolgokat, ha már leültek és belementek a mélyebb témák kivesézésébe.
Furcsa, ha egy nőt idegesít a gyermek, mert ez mindenféle alapvető természeti dolognak ellentmond, de emiatt senki felett sem lehet pálcát törni, egyszerűen nem mindenki egyforma. Vagy túl önző, hogy megossza türelmét és tudását egy utóddal? Ez sem lehetetlen, mert így csak magával foglalkozhat.*
-Van benne valami. *mosolyog.* -Tipikus szerelmi történet. A férfi, akit először gyűlölsz és legszívesebben elvennéd az életét, végül a közeledbe férkőzik és belopja magát a szívedbe. Nem először hallok ilyet. Ó, ez igazán figyelmes és romantikus tőle.
*Érdekes, mert általában a nők főznek a férfiak, mert a szívükhöz a hasukon keresztül vezet az út. És valljuk be őszintén, van benne valami.*
-Látszott, hogy nem először bábáskodsz. Egyébként, ha már Azil és Chiari. Egészen pontosan milyen kapcsolatban állnak ők. Barátok lennének, kik segítik egymást az életben, vagy egymás kedvesei? Kicsit kellemetlen, ha nem tudja az ember és szóba kerül.
-Igen... valóban különleges.
*Ez fordítva is igaz volt, tehát Isurii számára meg Worenth volt különleges. Ha hallaná a halk szavú kifejezést, azzal kicsit vitába szállna, mivel miután Kagan hátat fordított népének, majd visszatért, és Isurii a mágusok vezetője lett, jócskán megerősödött, határozottá és keménnyé vált.*
-A kettő nem üti egymást, Leandana. Feleslegesen aggódsz, ráadásul a néped nem úgy fest, mint akik szét akarnak hullani.
*Kicsit túlkombinálja a dolgokat Lea, bár a hóhajú is folyamatosan ezt csinálta korábban.
Így két kupa bor kerül az asztalra, mindkettőt félig tölti, hogy lehetőség legyen csuklóból mozgatni az édes nedűt, így szépen, körkörösen fog mozogni.*
-Mesélted már, de még most sem teljesen világos.
*Nem mintha nagyon sokat számítana, hogy Worenth mennyit ért ebből a szellemes dologból. Tulajdonképpen így megfosztották mindentől, ami igazi nővé és anyává tehetné, mondhatni, hogy a természet rendjének mentek ellen. Ha meg tisztában volt a dolgokkal, akkor nem is érti, hogy miért csinálta ezt. Kicsit álszentnek tűnik, de mindegy.*
-Ez nem valami kedves történet. *húzza el száját, majd mielőtt belekortyolna a borba, Leandana felé emeli a kupát.* -Egészség!
*Szereti az édes vörösbor kellemes aromáját, remélhetőleg vendége tetszését is elnyeri.*
-Kagan sosem a kedvességéről, vagy a gyengédségéről volt híres, ezt mind tudjuk, kár lenne tagadni. Vasmarokkal uralkodott, saját terveit és vágyait mindennél fontosabbnak tartotta. Megszeretted, mert más választásod nem volt, vagy pedig azt hitted, így könnyebb lesz. De javíts ki, ha tévedek.
*Kényes téma, de két barát és lelki társ között nincsenek tabuk, nyíltan ki kell beszélni a dolgokat, ha már leültek és belementek a mélyebb témák kivesézésébe.
Furcsa, ha egy nőt idegesít a gyermek, mert ez mindenféle alapvető természeti dolognak ellentmond, de emiatt senki felett sem lehet pálcát törni, egyszerűen nem mindenki egyforma. Vagy túl önző, hogy megossza türelmét és tudását egy utóddal? Ez sem lehetetlen, mert így csak magával foglalkozhat.*
-Van benne valami. *mosolyog.* -Tipikus szerelmi történet. A férfi, akit először gyűlölsz és legszívesebben elvennéd az életét, végül a közeledbe férkőzik és belopja magát a szívedbe. Nem először hallok ilyet. Ó, ez igazán figyelmes és romantikus tőle.
*Érdekes, mert általában a nők főznek a férfiak, mert a szívükhöz a hasukon keresztül vezet az út. És valljuk be őszintén, van benne valami.*
-Látszott, hogy nem először bábáskodsz. Egyébként, ha már Azil és Chiari. Egészen pontosan milyen kapcsolatban állnak ők. Barátok lennének, kik segítik egymást az életben, vagy egymás kedvesei? Kicsit kellemetlen, ha nem tudja az ember és szóba kerül.
2122. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2017-01-07 11:55:48
Üzenet elküldve: 2017-01-07 11:55:48
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Megfontolt
// Nellara, majd Worenth //
* Tétlenül álldogál, amikor megpillant egy aprócska lánykát. A törékeny teremtés még harmad akkora sincs mint a férfi. Nem is meglepő, hogy rémülten szalad vissza az épületbe, amint megpillantja az óriást. *
- Várj, nem akarlak bántani!
* Szól a tündér után, ám az olyan fürge, hogy egy pillanat alatt eltűnik. Már indulna utána, amikor valahonnan a magasból egy hangot hall. *
- Üdv! Akkor bent megvárunk!
* Válaszolja, majd besétál Enával abba az épületbe, ahol a tündérke is eltűnt. *
- Hahó! Ne félj, Worenth barátja vagyok. Nem bántok senkit.
* Mondja, amint betér a házba, hátha sikerül előcsalogatnia a pöttöm lánykát. *
* Tétlenül álldogál, amikor megpillant egy aprócska lánykát. A törékeny teremtés még harmad akkora sincs mint a férfi. Nem is meglepő, hogy rémülten szalad vissza az épületbe, amint megpillantja az óriást. *
- Várj, nem akarlak bántani!
* Szól a tündér után, ám az olyan fürge, hogy egy pillanat alatt eltűnik. Már indulna utána, amikor valahonnan a magasból egy hangot hall. *
- Üdv! Akkor bent megvárunk!
* Válaszolja, majd besétál Enával abba az épületbe, ahol a tündérke is eltűnt. *
- Hahó! Ne félj, Worenth barátja vagyok. Nem bántok senkit.
* Mondja, amint betér a házba, hátha sikerül előcsalogatnia a pöttöm lánykát. *
2121. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2017-01-07 10:53:25
Üzenet elküldve: 2017-01-07 10:53:25
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Worenth//
- Óh Isurii, ő különleges, mindig is tudtam, hogy az, már akkor is, mikor először láttam, nem csodálom, hogy elrabolta a szíved.
*Vagy, hogy bárki szívét elrabolja, mindig is olyan volt, szelíd, halk szavú leány volt, de mégis mindenki rögtön felfigyelt rá, pláne a férfiak.
Lea kicsit hiányolja a bőrkárpitos díványt, hogy azon elfekve mesélje el Worenthnek minden lelki nyomorát. Merthogy van neki egy pár, ez csak egy a sok közül.*
- Lehet, hogy igazad van, sőt biztos, hogy igazad van és ez a dolog nincsen korhoz kötve, csak ennyi idősen már illene kicsit mérlegelni, hogy mi mennyire fontos. A legfontosabb most az kéne legyen, hogy együtt tartsam a thargokat, de én mégis ilyeneken gondolkodom.
*Kész szerencse, hogy a thargokat nem kell félteni, mert olajozott gépezetként működnek, de Lea ettől függetlenül is érzi a felelősség súlyát és volt egy pont, Kagan szoborrá válásának éjjelén, mikor kis híján össze is roppant a felelősség alatt.*
- Kérek köszönöm.
*Bár ő nem egy italozós fajta, és nagyon szükség sem lenne rá, hogy megoldja a nyelvét, de hát csak egyszer él az ember. Kanca meg hazatalál akkor is, ha totálisan részeg a nyergében ülő lovasa. No nem mintha az lenne a cél, hogy részegre igya magát, bár neki pár pohár is elég ehhez.*
- Nőül menni, bah!
*horkan fel, arckifejezésén látszik, hogy tényleg komolyan felháborítja maga a feltételezés is, hogy ő esetleg hozzámenjen bárkihez. Az a rangját tekintve is komoly visszalépés lett volna. Megrázza a fejét.*
- Talán meséltem már neked a szertartásról. Dióhéjban annyi a lényeg, hogy mikor a vágyad beteljesül, akkor az elméd megnyílik és a Szellemek ilyenkor utat találnak hozzád. Persze ehhez szükséged van valakire, aki ilyenkor veled van, vezet, aki kapcsolatban van a Szellemekkel.
*Ugyebár Worenth számára is világos, hogy ez a személy, a vezető a Szellemjáró, vagyis Lea, ő viseli a Szellemek jegyét, születésétől kezdve ezt a sorsot szánták neki, ezért tanították. Persze nem Kagannak, csak ugye a lázadása megkavarta a dolgokat. Persze kezdettől tisztában volt azzal, hogy az egész szertartás egy olyan humbug, ami inkább a népnek szólt, a thargok babonás népség, szükségük volt arra, hogy a vezetőjük a Szellemekkel beszélje meg a döntéseit. Pedig a vezetőjüknek nem volt több ez egy kellemes hancúrnál, ami legitimálta a saját döntését.*
- Nem voltam én mindig ilyen, Worenth, tízenpár téllel ezelőtt rám sem ismersz. Emlékszem az első szertartásra. Zokogtam a fájdalomtól, Isurii még gyermek volt, rémülten kérdezte utána, hogy bántott-e a bátyja. Pedig sosem volt durva, csak ritkán volt gyengéd, én meg egy félénk kislány voltam és nagyon lassan szerettem meg őt. De sosem akartam nőül menni hozzá.
*Egy asszonynak az a feladata, hogy gondot viseljen az urára, gyermeket szüljön és a többi, Lea pedig ilyen dolgokra sosem vágyott. A gyerekek kifejezetten idegesítik, kihordani sem akart egyet sem, pedig az évek során Kagan többször is teherbe ejtette, minden elővigyázatosság ellenére.*
- Ha a hatalmam kellene neki, akkor szerinted a thargok hány másodperc alatt kapnák szét úgy, mint medgoly a lábtörlőt?
*Elneveti magát, hiszen ő egyáltalán nem tart ilyesmitől, persze ha útközben kiderül, hogy mégis csak az alatta lévő trónszéket szereti, akkor még bőven a thargok elé vetheti.*
- Hát mit is meséljek róla? Még a háború alatt zsoldosként csatlakozott. Mikor először találkoztam vele, akkor majdnem a kezeim között lehelte ki a lelkét miután a démon egy csatlósával találkoztak az erdőben. Szerencsére jókor találkoztunk.
*Vagyis Lea szerencsére időben teletöltötte azt a gyógyító italt, ha Lea nincs jókor a jó helyen, akkor most valószínűleg nem beszélgetnek Laorról.*
- Mikor pedig először közelebb kerültünk egymáshoz, akkor képzeld el, hogy vacsorát főzött nekem. Nagyon finom volt!
*felkuncog, mert ő is tudja, hogy ez most úgy hangzik, hogy egy jó kecskesülttől már egyből hanyatt dobja magát, ez nem nyilván nem igaz, viszont az sem túl gyakori, hogy egy férfi ilyennel kápráztasson el egy nőt.*
- Egyébként az ő szája a legszebb, amit valaha is láttam. Bár sosem gondoltam, hogy egy férfiben éppen a szája tetszik meg.
*elmosolyodik, ahogy lelki szemei előtt elképzeli azt a szép szájat, pillantásán látszik, hogy egészen el van varázsolva.*
- Sokat beszél egyébként, néha talán túl sokat is, de szeretem hallgatni. Gyengéd. Bár nincs sok tapasztalatom, de én úgy látom, hogy szeret engem.
*Az Alvó Isten feltámadásának éjjelén látta ezt először meg, mikor folyamatosan testen kívüli élménye volt, valahányszor elveszítette az eszméletét, persze lehet, hogy csupán egy delíriumos álom volt, de Lea szeret úgy gondolni rá, hogy mégsem csak álmodta.
Worenth közben kinyitja az ablakot és kiabálni kezd. Azilnak. Akinek a neve hallatán Lea kicsit meglepődik, mert már olyan régen nem hallott az ácsról, hogy azt hitte, hogy ő is a háború áldozatává vált. Elmosolyodik. A kislány is vele van. Chiari meg a Vashegyen.*
- Ena születésénél is ott voltam.
- Óh Isurii, ő különleges, mindig is tudtam, hogy az, már akkor is, mikor először láttam, nem csodálom, hogy elrabolta a szíved.
*Vagy, hogy bárki szívét elrabolja, mindig is olyan volt, szelíd, halk szavú leány volt, de mégis mindenki rögtön felfigyelt rá, pláne a férfiak.
Lea kicsit hiányolja a bőrkárpitos díványt, hogy azon elfekve mesélje el Worenthnek minden lelki nyomorát. Merthogy van neki egy pár, ez csak egy a sok közül.*
- Lehet, hogy igazad van, sőt biztos, hogy igazad van és ez a dolog nincsen korhoz kötve, csak ennyi idősen már illene kicsit mérlegelni, hogy mi mennyire fontos. A legfontosabb most az kéne legyen, hogy együtt tartsam a thargokat, de én mégis ilyeneken gondolkodom.
*Kész szerencse, hogy a thargokat nem kell félteni, mert olajozott gépezetként működnek, de Lea ettől függetlenül is érzi a felelősség súlyát és volt egy pont, Kagan szoborrá válásának éjjelén, mikor kis híján össze is roppant a felelősség alatt.*
- Kérek köszönöm.
*Bár ő nem egy italozós fajta, és nagyon szükség sem lenne rá, hogy megoldja a nyelvét, de hát csak egyszer él az ember. Kanca meg hazatalál akkor is, ha totálisan részeg a nyergében ülő lovasa. No nem mintha az lenne a cél, hogy részegre igya magát, bár neki pár pohár is elég ehhez.*
- Nőül menni, bah!
*horkan fel, arckifejezésén látszik, hogy tényleg komolyan felháborítja maga a feltételezés is, hogy ő esetleg hozzámenjen bárkihez. Az a rangját tekintve is komoly visszalépés lett volna. Megrázza a fejét.*
- Talán meséltem már neked a szertartásról. Dióhéjban annyi a lényeg, hogy mikor a vágyad beteljesül, akkor az elméd megnyílik és a Szellemek ilyenkor utat találnak hozzád. Persze ehhez szükséged van valakire, aki ilyenkor veled van, vezet, aki kapcsolatban van a Szellemekkel.
*Ugyebár Worenth számára is világos, hogy ez a személy, a vezető a Szellemjáró, vagyis Lea, ő viseli a Szellemek jegyét, születésétől kezdve ezt a sorsot szánták neki, ezért tanították. Persze nem Kagannak, csak ugye a lázadása megkavarta a dolgokat. Persze kezdettől tisztában volt azzal, hogy az egész szertartás egy olyan humbug, ami inkább a népnek szólt, a thargok babonás népség, szükségük volt arra, hogy a vezetőjük a Szellemekkel beszélje meg a döntéseit. Pedig a vezetőjüknek nem volt több ez egy kellemes hancúrnál, ami legitimálta a saját döntését.*
- Nem voltam én mindig ilyen, Worenth, tízenpár téllel ezelőtt rám sem ismersz. Emlékszem az első szertartásra. Zokogtam a fájdalomtól, Isurii még gyermek volt, rémülten kérdezte utána, hogy bántott-e a bátyja. Pedig sosem volt durva, csak ritkán volt gyengéd, én meg egy félénk kislány voltam és nagyon lassan szerettem meg őt. De sosem akartam nőül menni hozzá.
*Egy asszonynak az a feladata, hogy gondot viseljen az urára, gyermeket szüljön és a többi, Lea pedig ilyen dolgokra sosem vágyott. A gyerekek kifejezetten idegesítik, kihordani sem akart egyet sem, pedig az évek során Kagan többször is teherbe ejtette, minden elővigyázatosság ellenére.*
- Ha a hatalmam kellene neki, akkor szerinted a thargok hány másodperc alatt kapnák szét úgy, mint medgoly a lábtörlőt?
*Elneveti magát, hiszen ő egyáltalán nem tart ilyesmitől, persze ha útközben kiderül, hogy mégis csak az alatta lévő trónszéket szereti, akkor még bőven a thargok elé vetheti.*
- Hát mit is meséljek róla? Még a háború alatt zsoldosként csatlakozott. Mikor először találkoztam vele, akkor majdnem a kezeim között lehelte ki a lelkét miután a démon egy csatlósával találkoztak az erdőben. Szerencsére jókor találkoztunk.
*Vagyis Lea szerencsére időben teletöltötte azt a gyógyító italt, ha Lea nincs jókor a jó helyen, akkor most valószínűleg nem beszélgetnek Laorról.*
- Mikor pedig először közelebb kerültünk egymáshoz, akkor képzeld el, hogy vacsorát főzött nekem. Nagyon finom volt!
*felkuncog, mert ő is tudja, hogy ez most úgy hangzik, hogy egy jó kecskesülttől már egyből hanyatt dobja magát, ez nem nyilván nem igaz, viszont az sem túl gyakori, hogy egy férfi ilyennel kápráztasson el egy nőt.*
- Egyébként az ő szája a legszebb, amit valaha is láttam. Bár sosem gondoltam, hogy egy férfiben éppen a szája tetszik meg.
*elmosolyodik, ahogy lelki szemei előtt elképzeli azt a szép szájat, pillantásán látszik, hogy egészen el van varázsolva.*
- Sokat beszél egyébként, néha talán túl sokat is, de szeretem hallgatni. Gyengéd. Bár nincs sok tapasztalatom, de én úgy látom, hogy szeret engem.
*Az Alvó Isten feltámadásának éjjelén látta ezt először meg, mikor folyamatosan testen kívüli élménye volt, valahányszor elveszítette az eszméletét, persze lehet, hogy csupán egy delíriumos álom volt, de Lea szeret úgy gondolni rá, hogy mégsem csak álmodta.
Worenth közben kinyitja az ablakot és kiabálni kezd. Azilnak. Akinek a neve hallatán Lea kicsit meglepődik, mert már olyan régen nem hallott az ácsról, hogy azt hitte, hogy ő is a háború áldozatává vált. Elmosolyodik. A kislány is vele van. Chiari meg a Vashegyen.*
- Ena születésénél is ott voltam.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3500-3519