Nincs játékban - Synmira
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Synmira | Nincs "kisebb" helyszín |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 4 (61. - 80. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 89-108
80. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2020-07-22 07:54:10
Üzenet elküldve: 2020-07-22 07:54:10
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Gyermek adatik//
*Kiáltására hamar érkezik a válasz és egy magas termetű elf férfi jön üdvözölni. Lényegre törő, hiszen köszönti és itt létének okát kérdezi. Szándékai nemesek. Harcos szeretne lenni, ha nagy lesz, épp ezért most is úgy viselkedik, mint egy felnőtt, persze külső szemlélő számára, akkor is csak egy gyerek, aki meglett katonának akar látszani. A kérdésére barátságosan felel.*
- Harcos vagyok, és munkát keresek. A nevem Morzden, de röviden csak Morz. *Hangját próbálja mélyíteni és valamennyire sikerül is. A tekintete lelkes és kíváncsi egyszerre. Az elf vele szemben távolságtartónak tűnik. Talán nem bízik az idegenekben, főleg ha egy harcossal találkozik. Kis idő múlva egy idős gnóm is megjelenik, majd köszönti, és szintén az itt létének okát kérdezi. Türelmesen elmondja neki is.*
- Harcos vagyok, és munkát keresek. A nevem Morzden, de röviden csak Morz. *Nem szereti magát ismételni, de az idős gnóm nem hallhatta az első bemutatkozását. Most kíváncsian várja, hogy mit reagálnak a helyiek.*
*Kiáltására hamar érkezik a válasz és egy magas termetű elf férfi jön üdvözölni. Lényegre törő, hiszen köszönti és itt létének okát kérdezi. Szándékai nemesek. Harcos szeretne lenni, ha nagy lesz, épp ezért most is úgy viselkedik, mint egy felnőtt, persze külső szemlélő számára, akkor is csak egy gyerek, aki meglett katonának akar látszani. A kérdésére barátságosan felel.*
- Harcos vagyok, és munkát keresek. A nevem Morzden, de röviden csak Morz. *Hangját próbálja mélyíteni és valamennyire sikerül is. A tekintete lelkes és kíváncsi egyszerre. Az elf vele szemben távolságtartónak tűnik. Talán nem bízik az idegenekben, főleg ha egy harcossal találkozik. Kis idő múlva egy idős gnóm is megjelenik, majd köszönti, és szintén az itt létének okát kérdezi. Türelmesen elmondja neki is.*
- Harcos vagyok, és munkát keresek. A nevem Morzden, de röviden csak Morz. *Nem szereti magát ismételni, de az idős gnóm nem hallhatta az első bemutatkozását. Most kíváncsian várja, hogy mit reagálnak a helyiek.*
79. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2020-07-21 23:00:46
Üzenet elküldve: 2020-07-21 23:00:46
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Gyermek adatik//
*Szomorúan bólogat Valuryennek.*
- A-azért remélem, nem mész túl messzire, a-akadhat hi-hi-hi-hihetetlen történet errefelé is. Aztán ki tudja, az a Kres-krestir-krestvir mester is mikor tér haza! - *Böki a végére, a bajsza alatt sandán elmosolyodva, mert emlékszik ő még arra a bemutatkozóra az elftől. Furcsán működik a memóriája, néha teljesen jelentéktelen dolgok ragadnak meg benne, a közelmúlt eseményei meg elillannak...
Aztán kiáltást hallanak, s ez mindkettejük figyelmét eltereli. De apropó, furcsa memória... Hirtelen eszébe jut valami, amit feltétlenül el kell intéznie.*
- Mhm... Mi-mindjárt megyek. Tereld csak erre... - *Motyogja, miközben tintába mártja a tollát és az iratai fölé hajol.
Talán illenék személyesen mennie, ha már ez a munkája, de érzi már magát annyira kényelmesen itt, meg annyira jónak a viszonyát az újonccal, hogy meg merjen engedni magának egy ilyen kérést, az elfre hagyva a jövevény fogadását.
Addig is ő följegyzi a szövetségi ügyben fontos pontot, mielőtt kimenne a fejéből.
Karheia Rhagodar nevét kiiktatja a szövetség listájából, mert elég régóta nem adott hírt maga felől és fölösleges kiadásokat jelent a fenntartási költségeket tekintve, hisz a részére szóló ellátmány fölhasználatlan marad. Megjegyzésként fölírja, hogy a tag neve visszatérés esetén azonnal újra beiktatandó a klán listájába, s ezt alá is húzza.
Miután ezzel végzett, félreteszi a tollat és elpillant oldalra, jön-e már Valuryen a jövevénnyel, de egyelőre nem látja sehol...
Nyűgösen, tagjait fájlalva föláll a karosszékéből, hogy utána menjen és megnézze ő is, ki érkezett...*
- Oh... Ü-üdv, fiatalúr! - *Köszön, amint megpillantja őket. Barátságosan rámosolyog a gyerekre, amitől egy kicsit nagypapás benyomást kelthet.*
- Mi járatban? - *Kérdi reszelős hangon, pillantását az elfre is vetve, mert sejti, hogy ezen már túl eshettek, de azért még ő is kíváncsi, úgyhogy tekintetét visszavezeti a legénykére, hátha megismétli magát.*
*Szomorúan bólogat Valuryennek.*
- A-azért remélem, nem mész túl messzire, a-akadhat hi-hi-hi-hihetetlen történet errefelé is. Aztán ki tudja, az a Kres-krestir-krestvir mester is mikor tér haza! - *Böki a végére, a bajsza alatt sandán elmosolyodva, mert emlékszik ő még arra a bemutatkozóra az elftől. Furcsán működik a memóriája, néha teljesen jelentéktelen dolgok ragadnak meg benne, a közelmúlt eseményei meg elillannak...
Aztán kiáltást hallanak, s ez mindkettejük figyelmét eltereli. De apropó, furcsa memória... Hirtelen eszébe jut valami, amit feltétlenül el kell intéznie.*
- Mhm... Mi-mindjárt megyek. Tereld csak erre... - *Motyogja, miközben tintába mártja a tollát és az iratai fölé hajol.
Talán illenék személyesen mennie, ha már ez a munkája, de érzi már magát annyira kényelmesen itt, meg annyira jónak a viszonyát az újonccal, hogy meg merjen engedni magának egy ilyen kérést, az elfre hagyva a jövevény fogadását.
Addig is ő följegyzi a szövetségi ügyben fontos pontot, mielőtt kimenne a fejéből.
Karheia Rhagodar nevét kiiktatja a szövetség listájából, mert elég régóta nem adott hírt maga felől és fölösleges kiadásokat jelent a fenntartási költségeket tekintve, hisz a részére szóló ellátmány fölhasználatlan marad. Megjegyzésként fölírja, hogy a tag neve visszatérés esetén azonnal újra beiktatandó a klán listájába, s ezt alá is húzza.
Miután ezzel végzett, félreteszi a tollat és elpillant oldalra, jön-e már Valuryen a jövevénnyel, de egyelőre nem látja sehol...
Nyűgösen, tagjait fájlalva föláll a karosszékéből, hogy utána menjen és megnézze ő is, ki érkezett...*
- Oh... Ü-üdv, fiatalúr! - *Köszön, amint megpillantja őket. Barátságosan rámosolyog a gyerekre, amitől egy kicsit nagypapás benyomást kelthet.*
- Mi járatban? - *Kérdi reszelős hangon, pillantását az elfre is vetve, mert sejti, hogy ezen már túl eshettek, de azért még ő is kíváncsi, úgyhogy tekintetét visszavezeti a legénykére, hátha megismétli magát.*
78. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2020-07-21 21:27:38
Üzenet elküldve: 2020-07-21 21:27:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 380
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 380
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
//Gyermek adatik//
*Valahol örül neki, hogy az öreg nem nézi bolondnak, noha talán oka még volna is rá, de nem lát kivetnivalót a furcsa elgondolásokban. ~Helyes, helyes.~ Gondolja magában, hisz aki nem nyitott az új, és furcsa dolgokra, talán nem is igazán való egy mágusokból álló szövetségbe.*
-Talán.
*Feleli, hogy máris menne.*
-Nem ülhetek csak itt tétlenül örökké, ezt megértheted, barárom. Bár jó lett volna Taitos mesterrel találkozni, az biztos.
*Mondja mosolyogva, s éppen becsukja a könyvet, talán mondana is még valamit, amikor hangot hall.*
-Te is hallottad? Azt hiszem vendégünk érkezett.
*Lassan feláll, leporolja magát, a könyvet a hóna alá csapja, s kíváncsian, némi óvatossággal kezd el előre sétálni, oda, ahol egy gyermeket lát. Egyszerű ruházata van, de látszik rajta, hogy nem szegény sorsból való, legalábbis nem utcalegény, az biztos. Kérdőn néz Therradra, már ha követi egyáltalán, mintha csak engedélyt, vagy jóváhagyást kérne, s ha megkapja, ha nem, akkor is szól a fiúhoz. Persze jól esne neki, de az is lehet, hogy fogalma sincs, hogy miért néz rá kérdőn Valuryen, és akkor oka sem nagyon lehet haragudni.*
-Szervusz fiam. Mi jártban erre?
*Hangja egyszerre kíváncsi és kedves, de elméje egy eldugott kis zugában készen áll arra, hogy nem baráti szándékkal érkezett az érkező. Sajnos túl öreg ahhoz, hogy vakon bízzon mindenben és mindenkiben.*
*Valahol örül neki, hogy az öreg nem nézi bolondnak, noha talán oka még volna is rá, de nem lát kivetnivalót a furcsa elgondolásokban. ~Helyes, helyes.~ Gondolja magában, hisz aki nem nyitott az új, és furcsa dolgokra, talán nem is igazán való egy mágusokból álló szövetségbe.*
-Talán.
*Feleli, hogy máris menne.*
-Nem ülhetek csak itt tétlenül örökké, ezt megértheted, barárom. Bár jó lett volna Taitos mesterrel találkozni, az biztos.
*Mondja mosolyogva, s éppen becsukja a könyvet, talán mondana is még valamit, amikor hangot hall.*
-Te is hallottad? Azt hiszem vendégünk érkezett.
*Lassan feláll, leporolja magát, a könyvet a hóna alá csapja, s kíváncsian, némi óvatossággal kezd el előre sétálni, oda, ahol egy gyermeket lát. Egyszerű ruházata van, de látszik rajta, hogy nem szegény sorsból való, legalábbis nem utcalegény, az biztos. Kérdőn néz Therradra, már ha követi egyáltalán, mintha csak engedélyt, vagy jóváhagyást kérne, s ha megkapja, ha nem, akkor is szól a fiúhoz. Persze jól esne neki, de az is lehet, hogy fogalma sincs, hogy miért néz rá kérdőn Valuryen, és akkor oka sem nagyon lehet haragudni.*
-Szervusz fiam. Mi jártban erre?
*Hangja egyszerre kíváncsi és kedves, de elméje egy eldugott kis zugában készen áll arra, hogy nem baráti szándékkal érkezett az érkező. Sajnos túl öreg ahhoz, hogy vakon bízzon mindenben és mindenkiben.*
77. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2020-07-17 13:23:00
Üzenet elküldve: 2020-07-17 13:23:00
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Gyermek adatik//
*A sűrű erdőben bolyong a kis felfedező gnóm. Koránál érettebben viselkedik, mégis a gyermekkorban jár az éveit tekintve. Bátor jelleme mutatkozik meg, amikor a sűrű erdőben halad. Némi félelem azért van benne az ismeretlen miatt, de ezzel még megbirkózik. Az erdőben haladva, az ösvényről megpillant egy fehér kaviccsal felszórt utat, amin elkezd haladni. Ez a kavicsos út egy tisztáshoz vezet, ahol egy nagyobb épületbe botlik. Nem szeretne tolakodó lenni ezért inkább hangosan köszön, hátha valaki meghallja az épület környékén, vagy talán be is hallatszik.*
- Jó napot kívánok! *Igyekszik mélyíteni a hangján, de mivel még nem kezdett el mutálni, ezért a hangja lágy, gyermeki. A kis gnóm az épület előtt várakozik, a fehér kavicsokon, hátha meghallja valaki. Tekintete a fehér kavicsokon ragad. Nagyon szépnek és hangulatosnak találja, hogy ilyen megoldással alakították ki az idevezető utat.*
*A sűrű erdőben bolyong a kis felfedező gnóm. Koránál érettebben viselkedik, mégis a gyermekkorban jár az éveit tekintve. Bátor jelleme mutatkozik meg, amikor a sűrű erdőben halad. Némi félelem azért van benne az ismeretlen miatt, de ezzel még megbirkózik. Az erdőben haladva, az ösvényről megpillant egy fehér kaviccsal felszórt utat, amin elkezd haladni. Ez a kavicsos út egy tisztáshoz vezet, ahol egy nagyobb épületbe botlik. Nem szeretne tolakodó lenni ezért inkább hangosan köszön, hátha valaki meghallja az épület környékén, vagy talán be is hallatszik.*
- Jó napot kívánok! *Igyekszik mélyíteni a hangján, de mivel még nem kezdett el mutálni, ezért a hangja lágy, gyermeki. A kis gnóm az épület előtt várakozik, a fehér kavicsokon, hátha meghallja valaki. Tekintete a fehér kavicsokon ragad. Nagyon szépnek és hangulatosnak találja, hogy ilyen megoldással alakították ki az idevezető utat.*
76. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2020-07-16 15:11:36
Üzenet elküldve: 2020-07-16 15:11:36
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*Kezd magához térni lassan, ahogy az elfet hallgatja. Értőn bólogat aztán, de abba is hagyja rajtakapottan, mikor Valuryen kérdést intéz hozzá, mert még olybá tűnhet, arra bólogat helyeslőn, hogy butaság, amit az elf csinál, pedig csak elbambult egy kissé...*
- Bu-butaság? Nem. I-i-inkább elmés. Csúnya az, ha egy írás te-tele van javításokkal. A módszer ugyan szokatlan, de ha ez segít... - *Bök Valuryen lapon futó ujjára, jelezve, hogy milyen módszerre gondol, majd vállat von, hogy szerinte ez rendben van.*
- É-én inkább fejben gondolom át előbb, ho-hogy mit akarok és csak el-el-elképzelem a leírandó szöveget. - *Mondja csevegőn, miközben megtámasztja a derekát és kicsit kihúzza magát. Fölpillant az égre, ahol sötét felhők gyülekeznek, s mintha tompa dörgést is hozna az egyelőre enyhe szél feléjük. Kicsit odébb talán már zuhog az eső... Lehet, hogy ez az időváltozás lesz a ludas sajgó tagjaiért?
Hallgatja közben az elfet, mondandója végén rá vetve tekintetét.*
- Ez o-o-olyanfajta kalandnak hangzik, ami még nekem sem volna el-el-ellenemre. - *Jegyzi meg, majd kicsit igazít a szemüvegén.*
- De máris mennél? A-a-azt hittem letel-letelepedsz nálunk egy időre...
- Bu-butaság? Nem. I-i-inkább elmés. Csúnya az, ha egy írás te-tele van javításokkal. A módszer ugyan szokatlan, de ha ez segít... - *Bök Valuryen lapon futó ujjára, jelezve, hogy milyen módszerre gondol, majd vállat von, hogy szerinte ez rendben van.*
- É-én inkább fejben gondolom át előbb, ho-hogy mit akarok és csak el-el-elképzelem a leírandó szöveget. - *Mondja csevegőn, miközben megtámasztja a derekát és kicsit kihúzza magát. Fölpillant az égre, ahol sötét felhők gyülekeznek, s mintha tompa dörgést is hozna az egyelőre enyhe szél feléjük. Kicsit odébb talán már zuhog az eső... Lehet, hogy ez az időváltozás lesz a ludas sajgó tagjaiért?
Hallgatja közben az elfet, mondandója végén rá vetve tekintetét.*
- Ez o-o-olyanfajta kalandnak hangzik, ami még nekem sem volna el-el-ellenemre. - *Jegyzi meg, majd kicsit igazít a szemüvegén.*
- De máris mennél? A-a-azt hittem letel-letelepedsz nálunk egy időre...
75. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2020-07-13 17:43:23
Üzenet elküldve: 2020-07-13 17:43:23
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 380
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 380
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
*Látja, hogy szegény öreget valószínűleg jól meglephette hirtelen feltűnése, bár egy alvó ember mindenki feltűnése hirtelen lehet, hisz csak akkor eszmél rá, hogy ott van, amikor már nem alszik tovább ugyebár. Bocsánatkérően enyhén meghajtja fejét, majd leül.*
-Baj? Nincsen baj, ne aggódj.
*Bár azért ez elmond valamit Val számára, valószínűleg ahhoz szokhatott Therrad, hogy ha valaki segítséget kér, akkor bajban van, legalábbis nem olyasfélében, mint az elf.*
-Hmm.
*Hümmög a kérdésre válasz helyett, mert el kell gondolkodnia, hogy mit is mondjon, hogy ne tűnjön bolondnak. Bár a varázslók egyébként is mind furcsák, szóval talán annyira nem lóg ki a sorból ő sem, meg aztán ha kilógna sem igazán zavarná a dolog, főleg ha nem is tudna róla!*
-Tudod írok, az elmémmel. Nem varázslat, ne aggódj, csak elképzelem a történetet, mielőtt leírnám. Nem szeretném javítgatni, vagy áthúzgálni a sorokat ha nem tetszenek, szóval előbb fejben összerakom a történetet, és mikor már teljesen kész van, akkor vetem papírra a gondolataim.
*Gondolkodik el egy pillanatra.*
-Ez nagy butaság szerinted?
*Őszintén kíváncsi a másik véleményére, úgy vette észre, hogy az intéző sokat ír, legalábbis van hozzá érzéke és tapasztalata biztosan, már ha csak a szobairodára gondol, az is egy erős megerősítés ebben.*
-Szeretnék meséket írni, legendákat lejegyezni, krónikákat, járni a világot és megosztani mindenkivel a hihetetlen történeteket.
*Talán gyermeteg ötletnek tűnhet, néha ő is így gondol erre, de valahol tudja, hogy a tudás megosztása, a mese, a tanítás mind-mind nagyon fontos mozgatórugói a világnak. Ő pedig ha részese lehet, csak egy kicsit is, akkor már nem élt hiába.*
-Baj? Nincsen baj, ne aggódj.
*Bár azért ez elmond valamit Val számára, valószínűleg ahhoz szokhatott Therrad, hogy ha valaki segítséget kér, akkor bajban van, legalábbis nem olyasfélében, mint az elf.*
-Hmm.
*Hümmög a kérdésre válasz helyett, mert el kell gondolkodnia, hogy mit is mondjon, hogy ne tűnjön bolondnak. Bár a varázslók egyébként is mind furcsák, szóval talán annyira nem lóg ki a sorból ő sem, meg aztán ha kilógna sem igazán zavarná a dolog, főleg ha nem is tudna róla!*
-Tudod írok, az elmémmel. Nem varázslat, ne aggódj, csak elképzelem a történetet, mielőtt leírnám. Nem szeretném javítgatni, vagy áthúzgálni a sorokat ha nem tetszenek, szóval előbb fejben összerakom a történetet, és mikor már teljesen kész van, akkor vetem papírra a gondolataim.
*Gondolkodik el egy pillanatra.*
-Ez nagy butaság szerinted?
*Őszintén kíváncsi a másik véleményére, úgy vette észre, hogy az intéző sokat ír, legalábbis van hozzá érzéke és tapasztalata biztosan, már ha csak a szobairodára gondol, az is egy erős megerősítés ebben.*
-Szeretnék meséket írni, legendákat lejegyezni, krónikákat, járni a világot és megosztani mindenkivel a hihetetlen történeteket.
*Talán gyermeteg ötletnek tűnhet, néha ő is így gondol erre, de valahol tudja, hogy a tudás megosztása, a mese, a tanítás mind-mind nagyon fontos mozgatórugói a világnak. Ő pedig ha részese lehet, csak egy kicsit is, akkor már nem élt hiába.*
74. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2020-07-09 21:52:15
Üzenet elküldve: 2020-07-09 21:52:15
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
- Hrmf... *A kiáltásra összekapódik székében, majd fájdalmasan grimaszol, mert valahogy mindene fáj és el van gémberedve. Fejét meg kapkodja, a hang forrását keresve, de rá kell csodálkozzon, hogy mennyire szétfolyt minden... Aztán rájön, hogy csak a szemüvege csúszott le, úgyhogy a helyére illeszti és így kisvártatva meg is találja szunyókája megzavaróját.
Az elf az, aki lassan közelebb is sétál hozzá. Még mákonyos szemekkel és elmével néz rá.*
- Baj van? *Pillant körbe még egyszer, hátha azért kiabált a másik. Valuryen szavai és nyugodt viselkedése azonban őt is meggyőzik, hogy minden rendben, nem érte őket támadás. Mióta a szövetség ifjú vezetője olyan baljósan beszélt neki mindenféle fenyegetésről, ami őket érheti, folyton ott motoszkál a gondolatai között, hogy egyszer tényleg baj érheti őket. Ilyen szempontból nagyobb biztonságban érezte magát a városban. Ugyan itt meg hatalmas varázslók élnek, de olyan elfoglalt mind, hogy alig látja őket idehaza; nem bízik benne, hogy volna, aki megvédje.*
- Hm... Mo-mondjad... Barárom. - *Az utóbbi, kissé késve érkező szónál álmosan elmosolyodik a bajsza alatt, az elf nyilván tudja, hogy miért.
Közben szabályosan összeszedi és rendezi a tagjait a székben, gépiesen mozogva. Valami talán megártott, lehet a kert gondozásánál vitte túlzásba a munkát, de olyan nehezére esik a mozgás.*
- Mi-mi-mit csinálsz? - *Kérdi aztán érdeklődve, az üres lapon futó ujjra fölfigyelve.*
A hozzászólás írója (Therrad Gortus) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.07.09 21:54:40
Az elf az, aki lassan közelebb is sétál hozzá. Még mákonyos szemekkel és elmével néz rá.*
- Baj van? *Pillant körbe még egyszer, hátha azért kiabált a másik. Valuryen szavai és nyugodt viselkedése azonban őt is meggyőzik, hogy minden rendben, nem érte őket támadás. Mióta a szövetség ifjú vezetője olyan baljósan beszélt neki mindenféle fenyegetésről, ami őket érheti, folyton ott motoszkál a gondolatai között, hogy egyszer tényleg baj érheti őket. Ilyen szempontból nagyobb biztonságban érezte magát a városban. Ugyan itt meg hatalmas varázslók élnek, de olyan elfoglalt mind, hogy alig látja őket idehaza; nem bízik benne, hogy volna, aki megvédje.*
- Hm... Mo-mondjad... Barárom. - *Az utóbbi, kissé késve érkező szónál álmosan elmosolyodik a bajsza alatt, az elf nyilván tudja, hogy miért.
Közben szabályosan összeszedi és rendezi a tagjait a székben, gépiesen mozogva. Valami talán megártott, lehet a kert gondozásánál vitte túlzásba a munkát, de olyan nehezére esik a mozgás.*
- Mi-mi-mit csinálsz? - *Kérdi aztán érdeklődve, az üres lapon futó ujjra fölfigyelve.*
A hozzászólás írója (Therrad Gortus) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.07.09 21:54:40
73. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2020-07-09 20:05:56
Üzenet elküldve: 2020-07-09 20:05:56
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 380
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 380
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
//Therrad//
*Beletelik egy kis időbe, mire helyén találja az öreget, már ha az az ő helye, ezt nem tudja természetesen Valuryen, mindenesetre most biztosan az.*
-Adjon isten komám!
*Kiált oda neki látótávolságból, remélhetőleg erre biztosan felébred, s mire közelebb ér az elf, talán kicsit meg is bocsájt neki, ha esetleg haragudna, esetleg megnyugodhat a riadalomtól. Csak magából tud kiindulni a varázsló, ő biztosan kellemetlenül kel fel minden egyes alkalommal, akár keltik, akár nem.*
-Szeretnék kérni egy szívességet, Therrad.
*Kezd bele félénken, persze, csak akkor, ha észlelni véli bármi jelét annak, hogy komája felébredt, és nem durmol továbbra is zavartalanul. Akkor kénytelen keményebb és mókásabb eszközökhöz folyamodni. Mindenesetre megközelíti őt, s a keresés közben a megszáradt könyvet is a hóna alá csapja, úgy ül oda a szék mellé a földre térdeit keresztbe téve. Kinyitja a köynvet, s az üres lapon, az üres sorokon húzza végig ujjait, mintha lenne ott bármi is a címen kívül: "A bárdok söre." Persze nem mágikus olvasásról és láthatatlan tintáról van szó, egyszerűen csak elméjével próbál írni, hogy kezének utána majd könnyebb dolga legyen.*
*Beletelik egy kis időbe, mire helyén találja az öreget, már ha az az ő helye, ezt nem tudja természetesen Valuryen, mindenesetre most biztosan az.*
-Adjon isten komám!
*Kiált oda neki látótávolságból, remélhetőleg erre biztosan felébred, s mire közelebb ér az elf, talán kicsit meg is bocsájt neki, ha esetleg haragudna, esetleg megnyugodhat a riadalomtól. Csak magából tud kiindulni a varázsló, ő biztosan kellemetlenül kel fel minden egyes alkalommal, akár keltik, akár nem.*
-Szeretnék kérni egy szívességet, Therrad.
*Kezd bele félénken, persze, csak akkor, ha észlelni véli bármi jelét annak, hogy komája felébredt, és nem durmol továbbra is zavartalanul. Akkor kénytelen keményebb és mókásabb eszközökhöz folyamodni. Mindenesetre megközelíti őt, s a keresés közben a megszáradt könyvet is a hóna alá csapja, úgy ül oda a szék mellé a földre térdeit keresztbe téve. Kinyitja a köynvet, s az üres lapon, az üres sorokon húzza végig ujjait, mintha lenne ott bármi is a címen kívül: "A bárdok söre." Persze nem mágikus olvasásról és láthatatlan tintáról van szó, egyszerűen csak elméjével próbál írni, hogy kezének utána majd könnyebb dolga legyen.*
72. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2020-07-05 19:20:49
Üzenet elküldve: 2020-07-05 19:20:49
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Valuryen//
//Napváltás(ok)//
*Therradot nem olyan egyszerű megtalálni éppen. Az irodájában nincs, a konyhában sem, de még a könyvtár is hiányolja... Na, ez utóbbi nem annyira, mert nem olyan régen látogatta meg. Ki is kölcsönzött onnan egy-két tekercset, azokkal ült ki a terasz egyik árnyékos sarkába, hogy átmásolja azokat.
A trükkje az, hogy úgy helyezkedik, hogy a feje takarásban legyen, könnyen átfagyosodó lábait viszont kellemesen melengesse a nap fénye. Legalábbis így volt ez még egy kis idővel ezelőtt. Azóta viszont a nap is arrébb vonult már, így most egészen árnyékban van, ahogy csendesen szuszog egy karosszékben. Csak pihentetni hunyta le a szemeit egy kis időre, de ez lett belőle... A toll még leejtett kezében lóg, szemüvege félrecsúszva. Nem a legjobb "őrizője" a háznak, az egyszer biztos.*
//Napváltás(ok)//
*Therradot nem olyan egyszerű megtalálni éppen. Az irodájában nincs, a konyhában sem, de még a könyvtár is hiányolja... Na, ez utóbbi nem annyira, mert nem olyan régen látogatta meg. Ki is kölcsönzött onnan egy-két tekercset, azokkal ült ki a terasz egyik árnyékos sarkába, hogy átmásolja azokat.
A trükkje az, hogy úgy helyezkedik, hogy a feje takarásban legyen, könnyen átfagyosodó lábait viszont kellemesen melengesse a nap fénye. Legalábbis így volt ez még egy kis idővel ezelőtt. Azóta viszont a nap is arrébb vonult már, így most egészen árnyékban van, ahogy csendesen szuszog egy karosszékben. Csak pihentetni hunyta le a szemeit egy kis időre, de ez lett belőle... A toll még leejtett kezében lóg, szemüvege félrecsúszva. Nem a legjobb "őrizője" a háznak, az egyszer biztos.*
71. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2020-07-05 11:33:43
Üzenet elküldve: 2020-07-05 11:33:43
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 380
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 380
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
//Therrad//
//Napváltás(ok)//
*Alaposan kipiheni magát, s újult erővel veti bele magát a korábban már eltervezett dolgainak a kivitelezésébe. Nagyon tetszik neki Synmira, mi tagadás, kellemes környezet, igazán inspiráló és szinte érezni, ahogy feltölti az ember szellemét. Hamarosan Val kezébe kerül az, mire már egy ideje vágyik, ujjai finoman nyitják a nagy, díszes borítású könyvet, s az első lapot végigsimítván érzi, hogy már nincs mire várnia. Tollat és tintát vesz elő, s a toll néhány apró gondolat után sercegni kezd, szinte ég a keze alatt. Egy aprócska bevezetőt vés papírra, hogy ki is ő, mire fel veti le gondolatait és hasonlók. ~Az első lépések.~ Önelégült mosollyal az arcán várja meg, míg megszárad a tinta, s lapozás után fel is vési az első címet: A bárdok söre. Persze ez a történet még nincs kész, részek már vannak belőle az tény, de talán várat még magára egy kicsit a befejezés. Ekkor ötlik fel benne, hogy Therrad is itt van, és ki tudja még, hogy ki más jött meg, míg aludt, úgyhogy a tintát gondosan elzárva, palástját felöltve nyitja ki szobája ajtaját, hogy keressen valakit. Kicsit magányosnak is érzi magát, de ez vegyes érzéseket kelt benne, valahol örül is neki, hogy teljes nyugalomban lehet, és senki az ég világon nem zaklatja, másfelől azért hiányzik neki a társaság. Talán ma a másik belső farkasát eteti meg, és valamiféle élőlényt keres, hogy enyhítse ezt az éhségét. Bízik benne, hogy egy rövid keresés után sikerül megtalálni az intézőt.*
//Napváltás(ok)//
*Alaposan kipiheni magát, s újult erővel veti bele magát a korábban már eltervezett dolgainak a kivitelezésébe. Nagyon tetszik neki Synmira, mi tagadás, kellemes környezet, igazán inspiráló és szinte érezni, ahogy feltölti az ember szellemét. Hamarosan Val kezébe kerül az, mire már egy ideje vágyik, ujjai finoman nyitják a nagy, díszes borítású könyvet, s az első lapot végigsimítván érzi, hogy már nincs mire várnia. Tollat és tintát vesz elő, s a toll néhány apró gondolat után sercegni kezd, szinte ég a keze alatt. Egy aprócska bevezetőt vés papírra, hogy ki is ő, mire fel veti le gondolatait és hasonlók. ~Az első lépések.~ Önelégült mosollyal az arcán várja meg, míg megszárad a tinta, s lapozás után fel is vési az első címet: A bárdok söre. Persze ez a történet még nincs kész, részek már vannak belőle az tény, de talán várat még magára egy kicsit a befejezés. Ekkor ötlik fel benne, hogy Therrad is itt van, és ki tudja még, hogy ki más jött meg, míg aludt, úgyhogy a tintát gondosan elzárva, palástját felöltve nyitja ki szobája ajtaját, hogy keressen valakit. Kicsit magányosnak is érzi magát, de ez vegyes érzéseket kelt benne, valahol örül is neki, hogy teljes nyugalomban lehet, és senki az ég világon nem zaklatja, másfelől azért hiányzik neki a társaság. Talán ma a másik belső farkasát eteti meg, és valamiféle élőlényt keres, hogy enyhítse ezt az éhségét. Bízik benne, hogy egy rövid keresés után sikerül megtalálni az intézőt.*
70. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2020-06-12 19:59:44
Üzenet elküldve: 2020-06-12 19:59:44
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Egy eskü betartása//
*Az elf megjegyzésén hümmög egy keveset, majd rákérdezne, hogy az ő szíve merre is jár, de ekkor érkezik ugye lentről a kiáltás...
A szállítmányt lerendezik, majd felajánlja a férfinek, hogy körbevezeti, de amaz alighanem elfáradt az ide úton, vagy a szobát szeretné már nagyon belakni, mert inkább a visszavonulás mellett dönt.*
- Mmm... rendben. A-az irodámban leszek, vagy itt há-hátul folytatom a munkát. - *Bocsátja útjára Valuryent, s számol be róla, hol találja, ha később kedve volna még a társasághoz.
Egy darabon követi őt befelé, mert a jegyzéket még befejezi és elkönyveli, a kulcsokat meg visszateszi az asztalába. Keres magának valami harapnivalót is, aztán nem túlzottan nagy lelkesedéssel, de visszatér a kertbe és folytatja az elburjánzott növényzet ritkítását.*
*Az elf megjegyzésén hümmög egy keveset, majd rákérdezne, hogy az ő szíve merre is jár, de ekkor érkezik ugye lentről a kiáltás...
A szállítmányt lerendezik, majd felajánlja a férfinek, hogy körbevezeti, de amaz alighanem elfáradt az ide úton, vagy a szobát szeretné már nagyon belakni, mert inkább a visszavonulás mellett dönt.*
- Mmm... rendben. A-az irodámban leszek, vagy itt há-hátul folytatom a munkát. - *Bocsátja útjára Valuryent, s számol be róla, hol találja, ha később kedve volna még a társasághoz.
Egy darabon követi őt befelé, mert a jegyzéket még befejezi és elkönyveli, a kulcsokat meg visszateszi az asztalába. Keres magának valami harapnivalót is, aztán nem túlzottan nagy lelkesedéssel, de visszatér a kertbe és folytatja az elburjánzott növényzet ritkítását.*
69. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2020-06-04 21:52:38
Üzenet elküldve: 2020-06-04 21:52:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 380
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 380
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
//Egy eskü betartása//
//Elvarázsol-lak//
//Áruszállítás, valamikor a vásárlást követő hatokban//
-Szabad? Ez remek hír!
*Konstatálja a dolgot, s mi tagadás, tényleg örül neki. Oly régóta járja ezt a földet, s az igazi otthonát már jó száz esztendeje nem látta.*
-Ahol a szív, ott a haza, mondják..
*Mondja halkan, de hallhatja Therrad, főleg, hogy a korral nem romlott a hallása az öregnek. Val arcán pedig őszinte boldogságot és nyugodt örömöt láthat, ahogy pár lépést tesz az új otthona saját kis zugában, Majd berendezkedik, mindenképp, sajátjára alakítja az arculatát, az ablakokkal és a kilátással pedig tökéletesen meg van elégedve.*
-Nagyon szép, köszönöm. Őszintén.
*Talán kicsit meg is hajtja fejét, majd mint kiderül az intéző is hallja a "vendéget". Valuryen csak követi őt lassan, tartva a tisztes távolságot, elvégre nem akar a dolgaiba avatkozni, vagy esetleg láb alatt lenni, ki tudja, hogy mi dolga lehet egy intézőnek, vagy milyen szándékkal érkezhetett az a kocsis? Talán ellenség, talán barát, talán egyik sem, talán mindkettő. Rábízza a másikra, és bölcsen figyel, ha segítségét kérnék, úgy segítene, de erre úgy látszik, hogy nem kerül sor. Ő maga is megvizsgálja a holmikat, talán meg is simogatja őket finoman, de különösképp nem bíbelődik sokat. Tényleg kivett belőle az út.*
-Igen, azt hiszem azt kellene tennem, köszönöm. Megyek és Valuryen kuckóvá varázsolom azt a szobát!
*Kezét ökölbe szorítva jelzi, hogy milyen motivált, s persze a varázsolni ebben a mondatban nem tényleges mágiára utal. Mosolyog, s ha egyéb nincs, úgy visszavonul a szobájába, bezárja azt, ha kapott kulcsot, az ilyeneket mindig elfelejti ügyesen, úgyhogy némi kutakodás szükséges hozzá az elméjében, majd bedől az ágyba, s mielőtt bármihez fogna jól kialussza magát.*
A hozzászólás írója (Valuryen Meloar'c) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.06.04 22:28:35
//Elvarázsol-lak//
//Áruszállítás, valamikor a vásárlást követő hatokban//
-Szabad? Ez remek hír!
*Konstatálja a dolgot, s mi tagadás, tényleg örül neki. Oly régóta járja ezt a földet, s az igazi otthonát már jó száz esztendeje nem látta.*
-Ahol a szív, ott a haza, mondják..
*Mondja halkan, de hallhatja Therrad, főleg, hogy a korral nem romlott a hallása az öregnek. Val arcán pedig őszinte boldogságot és nyugodt örömöt láthat, ahogy pár lépést tesz az új otthona saját kis zugában, Majd berendezkedik, mindenképp, sajátjára alakítja az arculatát, az ablakokkal és a kilátással pedig tökéletesen meg van elégedve.*
-Nagyon szép, köszönöm. Őszintén.
*Talán kicsit meg is hajtja fejét, majd mint kiderül az intéző is hallja a "vendéget". Valuryen csak követi őt lassan, tartva a tisztes távolságot, elvégre nem akar a dolgaiba avatkozni, vagy esetleg láb alatt lenni, ki tudja, hogy mi dolga lehet egy intézőnek, vagy milyen szándékkal érkezhetett az a kocsis? Talán ellenség, talán barát, talán egyik sem, talán mindkettő. Rábízza a másikra, és bölcsen figyel, ha segítségét kérnék, úgy segítene, de erre úgy látszik, hogy nem kerül sor. Ő maga is megvizsgálja a holmikat, talán meg is simogatja őket finoman, de különösképp nem bíbelődik sokat. Tényleg kivett belőle az út.*
-Igen, azt hiszem azt kellene tennem, köszönöm. Megyek és Valuryen kuckóvá varázsolom azt a szobát!
*Kezét ökölbe szorítva jelzi, hogy milyen motivált, s persze a varázsolni ebben a mondatban nem tényleges mágiára utal. Mosolyog, s ha egyéb nincs, úgy visszavonul a szobájába, bezárja azt, ha kapott kulcsot, az ilyeneket mindig elfelejti ügyesen, úgyhogy némi kutakodás szükséges hozzá az elméjében, majd bedől az ágyba, s mielőtt bármihez fogna jól kialussza magát.*
A hozzászólás írója (Valuryen Meloar'c) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.06.04 22:28:35
68. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2020-06-03 15:18:42
Üzenet elküldve: 2020-06-03 15:18:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Egy eskü betartása//
//Elvarázsol-lak//
//Áruszállítás, valamikor a vásárlást követő hatokban//
*Míg az elf választ, addig ő elnézelődik. Ritkán jár idefönt, nincs itt dolga, mert az összes helyiség lent van, amit használni szokott. Persze, nincs is valami sok látnivaló, de legalább van egy kis ideje, hogy rendezze gondolatait.
Igazából egy kicsit szégyenli magát, de hát egy ideje már így megy ez és be kell látnia, hogy nincs mit tenni, ez már csak így van. Megöregedett és az elméje frissessége elveszett. Ezért is szokott rá, hogy még magának is emlékeztető kis jegyzeteket írjon... De azért néha rosszul esik, mikor rajtakapják ilyen rosszabb percein...*
- Áh... sza-szabad. L-llássuk csak! - *Kapja oda a fejét, mikor Valuryen jelzi, hogy már sikerült is választania. A szobák egyébként mind ugyanarra néznek, az erdőre és a hátsó kertre, mivel az épület domború oldalán nincsenek ablakok, itt helyezkedik el a folyosó, ami a két vége felől kap egy kis természetes fényt, de eléggé sötét. A szobák ellenben már világosak, mert mindegyik saját ablakkal rendelkezik, ezt a homorú vonalat követve, ahogy egymás mellett sorakoznak.
Therrad a zsebébe kotor és némi keresgélés után meg is találja az ajtóba illő kulcsot.*
- Tessék! Re-rendezkedj be kedved szerint! - *Nyújtja át az apró tárgyat és még egy mosolyt is mellékel hozzá. Úgy sejti, ez az elfnek is nagy dolog lehet, mert csatlakozni egy klánhoz és új otthont kapni mindig izgalmas.
Aztán a zsebéből előkapart kis jegyzetére fölírja a választott szobát is, míg eszében van. És milyen jól teszi, mert a gondolatait rögtön el is terelik!*
- Én is hallottam valamit. - *Feleli, egy pillanatra mozdulatlanná válva, ahogy fülel, hátha még egyszer szól az a valaki. De újabb kiáltás nem érkezik.*
- Nem tudom, mi lehet az. - *Néz Valuryenre, mikor a férfi a segítségét ajánlja.*
- Nézzük meg! - *Fogadja el közvetve az ajánlatot és meg is indul a lépcsőn lefelé. Közben töri a fejét, hogy valaki szólt-e olyasmiről, hogy vár valami szállítmányt, de nem emlékszik ilyenre. Ami persze nem jelent semmit... Azért próbál magabiztos lenni.
Mikor látja, hogy a szállítmányos mennyi mindent hozott és hogy vannak köztük bútordarabok is, megpróbálja befűzni, hogy segítsen bevinni, de azt mondja a fickó, hogy a tornácra kérték.
Therrad nem biztos benne, hogy ez így is van és nem csak a ráadás munkát akarja megúszni a férfi, de belemegy a dologba és hátravezeti őt a teraszhoz. Elég sietős a jóember dolga a jelek szerint, úgyhogy csak köszönő- és búcsúszót kap, italt nem, mert nem várja meg.
Ők meg ott maradnak Valuryennel néhány bútordarab társaságában... Therrad érdeklődve szemez velük, majd a terasz tetejére néz.*
- Hát... me-megázni nem fognak, úgyhogy addig maradnak itt, míg Taitos mester rendelkezik fe-fe-felőlük. - *Közli inkább hangosan gondolkodva, semmint az elfnek szánva.*
- Csak nem vernek gyö-gyökeret és hajtanak ki... - *Szól ez már inkább Valuryennek, miközben fél szemével rá hunyorog.*
- Vi-vi-visszavonulsz a szobádba rendezkedni és pihenni, va-vagy körbevezesselek?
//Elvarázsol-lak//
//Áruszállítás, valamikor a vásárlást követő hatokban//
*Míg az elf választ, addig ő elnézelődik. Ritkán jár idefönt, nincs itt dolga, mert az összes helyiség lent van, amit használni szokott. Persze, nincs is valami sok látnivaló, de legalább van egy kis ideje, hogy rendezze gondolatait.
Igazából egy kicsit szégyenli magát, de hát egy ideje már így megy ez és be kell látnia, hogy nincs mit tenni, ez már csak így van. Megöregedett és az elméje frissessége elveszett. Ezért is szokott rá, hogy még magának is emlékeztető kis jegyzeteket írjon... De azért néha rosszul esik, mikor rajtakapják ilyen rosszabb percein...*
- Áh... sza-szabad. L-llássuk csak! - *Kapja oda a fejét, mikor Valuryen jelzi, hogy már sikerült is választania. A szobák egyébként mind ugyanarra néznek, az erdőre és a hátsó kertre, mivel az épület domború oldalán nincsenek ablakok, itt helyezkedik el a folyosó, ami a két vége felől kap egy kis természetes fényt, de eléggé sötét. A szobák ellenben már világosak, mert mindegyik saját ablakkal rendelkezik, ezt a homorú vonalat követve, ahogy egymás mellett sorakoznak.
Therrad a zsebébe kotor és némi keresgélés után meg is találja az ajtóba illő kulcsot.*
- Tessék! Re-rendezkedj be kedved szerint! - *Nyújtja át az apró tárgyat és még egy mosolyt is mellékel hozzá. Úgy sejti, ez az elfnek is nagy dolog lehet, mert csatlakozni egy klánhoz és új otthont kapni mindig izgalmas.
Aztán a zsebéből előkapart kis jegyzetére fölírja a választott szobát is, míg eszében van. És milyen jól teszi, mert a gondolatait rögtön el is terelik!*
- Én is hallottam valamit. - *Feleli, egy pillanatra mozdulatlanná válva, ahogy fülel, hátha még egyszer szól az a valaki. De újabb kiáltás nem érkezik.*
- Nem tudom, mi lehet az. - *Néz Valuryenre, mikor a férfi a segítségét ajánlja.*
- Nézzük meg! - *Fogadja el közvetve az ajánlatot és meg is indul a lépcsőn lefelé. Közben töri a fejét, hogy valaki szólt-e olyasmiről, hogy vár valami szállítmányt, de nem emlékszik ilyenre. Ami persze nem jelent semmit... Azért próbál magabiztos lenni.
Mikor látja, hogy a szállítmányos mennyi mindent hozott és hogy vannak köztük bútordarabok is, megpróbálja befűzni, hogy segítsen bevinni, de azt mondja a fickó, hogy a tornácra kérték.
Therrad nem biztos benne, hogy ez így is van és nem csak a ráadás munkát akarja megúszni a férfi, de belemegy a dologba és hátravezeti őt a teraszhoz. Elég sietős a jóember dolga a jelek szerint, úgyhogy csak köszönő- és búcsúszót kap, italt nem, mert nem várja meg.
Ők meg ott maradnak Valuryennel néhány bútordarab társaságában... Therrad érdeklődve szemez velük, majd a terasz tetejére néz.*
- Hát... me-megázni nem fognak, úgyhogy addig maradnak itt, míg Taitos mester rendelkezik fe-fe-felőlük. - *Közli inkább hangosan gondolkodva, semmint az elfnek szánva.*
- Csak nem vernek gyö-gyökeret és hajtanak ki... - *Szól ez már inkább Valuryennek, miközben fél szemével rá hunyorog.*
- Vi-vi-visszavonulsz a szobádba rendezkedni és pihenni, va-vagy körbevezesselek?
67. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2020-06-02 16:42:23
Üzenet elküldve: 2020-06-02 16:42:23
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 380
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 380
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
//Egy eskü betartása//
*Talán a kora lehet, talán csak egy ártatlan pillanat, mely bármelyik élővel előfordul, de úgy tűnik Therrad elkeveredik a saját elméjében. Szerencsére sikerül kizökkenteni, vagy csak megzavarni az elmélkedésben, mindenesetre Val célt ér, és ismét a szobák tényleges mivolta a kérdés. Reméli, hogy mókás megjegyzései nem bosszantják fel a gnómot.*
-Ühm.
*Bólint és követi őt a szobákhoz, felérve pedig a szavakat hallva próbál dönteni, hogy melyiket is válassza, már ha ilyen lehetőség került terítékre.*
-Ezt szeretném, ha szabad.
*Bök rá az egyikre, s reményei szerint ez épp az útra néz, legalábbis ablakaiban, vagy legalább a szép természetre. Majd épp kezdene berendezkedni, bár inkább csak várni az intéző válaszát, amikor kiáltást hall.*
-Te is hallottad barárom? Valami áru jött.
*Kukucskál kíváncsian, mintha átlátna a falakon.*
-Segítsek esetleg?
*A szoba dolgát úgy érzi, hogy ráér később is elintézni, főleg, hogy igazából nagyon kevés holmija van, amit egyáltalán pakolnia kellene, vagy ilyesmi.*
*Talán a kora lehet, talán csak egy ártatlan pillanat, mely bármelyik élővel előfordul, de úgy tűnik Therrad elkeveredik a saját elméjében. Szerencsére sikerül kizökkenteni, vagy csak megzavarni az elmélkedésben, mindenesetre Val célt ér, és ismét a szobák tényleges mivolta a kérdés. Reméli, hogy mókás megjegyzései nem bosszantják fel a gnómot.*
-Ühm.
*Bólint és követi őt a szobákhoz, felérve pedig a szavakat hallva próbál dönteni, hogy melyiket is válassza, már ha ilyen lehetőség került terítékre.*
-Ezt szeretném, ha szabad.
*Bök rá az egyikre, s reményei szerint ez épp az útra néz, legalábbis ablakaiban, vagy legalább a szép természetre. Majd épp kezdene berendezkedni, bár inkább csak várni az intéző válaszát, amikor kiáltást hall.*
-Te is hallottad barárom? Valami áru jött.
*Kukucskál kíváncsian, mintha átlátna a falakon.*
-Segítsek esetleg?
*A szoba dolgát úgy érzi, hogy ráér később is elintézni, főleg, hogy igazából nagyon kevés holmija van, amit egyáltalán pakolnia kellene, vagy ilyesmi.*
66. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2020-06-01 10:56:21
Üzenet elküldve: 2020-06-01 10:56:21
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
//Elvarázsol-lak//
//Áruszállítás, valamikor a vásárlást követő hatokban//
*A Synmirába vezető úton lassú és komótosan haladó szekér tűnik fel, bakján szalmakalapos és szájában fűszálat rágcsáló szerzettel. Jobbjában lágyan tartott ostor, mellyel olykor, csak úgy megszokásból a lova mellé csettint egyet, hogy így inspirálja gyorsabb léptekre, jóllehet nem siet sehová, bőséggel időben érkezik. Szekerén, gondosan összekészített bútorok, melyekből még árad a friss csiszolás és fenyőgyanta illata, vadonatújak, ez szemmel látható.*
- Csiba tee... *utasítja lovát, mikor kanyarodásra kerülne a sor, s a jószágnak éppen nincs ínyére, mert pont kiszúrt egy kedvesebb, nyiladozó virágcsokrot a porzó út mentén, melyből falatozni kíván. Meggondolja magát, gazdája parancsa mind felett, így bár kelletlenül, de végül ráfordul, a sűrű erdőből kiérve, fehér kaviccsal felszórt útra, mely végéhez hamarosan oda is ér.*
- Hóóóóó! *Állítja meg a kocsis a szekeret, s a vaskos fából készült, vaspántokkal megerősített kerekek recsegve ropogva állnak meg. Rálép a fékre, majd egy lendülettel kászálódik le a bakról és pakolni kezd. Asztalt, széket, mindent, mit rendeltek, mert rendelést szállított le, időben, pontosan, ahogyan a jósnő Taitosnak megígérte.*
- Meghoztam az árut! *Kiáltja el magát, mikor a pakolással végzett, az első szembe jövőnek, reményei szerint pont a vevőnek.* Taitos úré lesz, ki van fizetve! No... viszon'látás! *Egészíti ki mondandóját, majd miután végez, jó szokás szerint, kalapját megemelve, s egy új fűszálat tépve a kavicsos út széléről. Bakra szállva, vezényszavakat harsogva komótosan fordul meg, s ahogyan érkezett, úgy távozik is. Az asztalos, ígéretéhez híven különleges asztalt fabrikált, mely minden célt kielégít, talán attól még egy picit több is, érdemes lesz megvizsgálni. A polcos szekrény is kitűnő, a fa láthatóan kezelt, sokáig jó lesz gazdájának, tartós és míves. A szék kényelmes, jó minőségű anyagból, gondos kezek által készült, megéri az árát, nem lesz vele gond. Kis idő múlva a kocsis úgy tűnik el az erdőben, mintha soha nem is lett volna.*
//Áruszállítás, valamikor a vásárlást követő hatokban//
*A Synmirába vezető úton lassú és komótosan haladó szekér tűnik fel, bakján szalmakalapos és szájában fűszálat rágcsáló szerzettel. Jobbjában lágyan tartott ostor, mellyel olykor, csak úgy megszokásból a lova mellé csettint egyet, hogy így inspirálja gyorsabb léptekre, jóllehet nem siet sehová, bőséggel időben érkezik. Szekerén, gondosan összekészített bútorok, melyekből még árad a friss csiszolás és fenyőgyanta illata, vadonatújak, ez szemmel látható.*
- Csiba tee... *utasítja lovát, mikor kanyarodásra kerülne a sor, s a jószágnak éppen nincs ínyére, mert pont kiszúrt egy kedvesebb, nyiladozó virágcsokrot a porzó út mentén, melyből falatozni kíván. Meggondolja magát, gazdája parancsa mind felett, így bár kelletlenül, de végül ráfordul, a sűrű erdőből kiérve, fehér kaviccsal felszórt útra, mely végéhez hamarosan oda is ér.*
- Hóóóóó! *Állítja meg a kocsis a szekeret, s a vaskos fából készült, vaspántokkal megerősített kerekek recsegve ropogva állnak meg. Rálép a fékre, majd egy lendülettel kászálódik le a bakról és pakolni kezd. Asztalt, széket, mindent, mit rendeltek, mert rendelést szállított le, időben, pontosan, ahogyan a jósnő Taitosnak megígérte.*
- Meghoztam az árut! *Kiáltja el magát, mikor a pakolással végzett, az első szembe jövőnek, reményei szerint pont a vevőnek.* Taitos úré lesz, ki van fizetve! No... viszon'látás! *Egészíti ki mondandóját, majd miután végez, jó szokás szerint, kalapját megemelve, s egy új fűszálat tépve a kavicsos út széléről. Bakra szállva, vezényszavakat harsogva komótosan fordul meg, s ahogyan érkezett, úgy távozik is. Az asztalos, ígéretéhez híven különleges asztalt fabrikált, mely minden célt kielégít, talán attól még egy picit több is, érdemes lesz megvizsgálni. A polcos szekrény is kitűnő, a fa láthatóan kezelt, sokáig jó lesz gazdájának, tartós és míves. A szék kényelmes, jó minőségű anyagból, gondos kezek által készült, megéri az árát, nem lesz vele gond. Kis idő múlva a kocsis úgy tűnik el az erdőben, mintha soha nem is lett volna.*
65. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2020-05-30 13:17:00
Üzenet elküldve: 2020-05-30 13:17:00
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Egy eskü betartása//
*Már épp elgondolkodna azon a csokiszökőkúton, s hogy vállalnak-e ilyen felkérést, mikor az elf fölnevet. Szemöldökét ráncolja, mert úgy hiszi, gúnyolódnak vele. Mivel épp nem látja át a helyzetet, s hogy ő él tévedésben, amire a vele szemben ülő csak tréfával próbál válaszolni, azt gondolja, hogy Valuryen szórakozik vele és az idejét lopja.
Aztán a folytatást hallva sértettsége nagyja elpárolog és megint a zavar kerül előtérbe.*
- A szövetségben... - *Ismétli motyogva, ahogy próbálja megérteni a helyzetet és fölidézni, hogy miről is beszélhettek.
Ekkor jut eszébe az előtte lévő papírokba tekinteni, hátha oda följegyzett már valamit.
Ráérősen olvassa végig a sorokat, ha az elf meg nem zavarja ebben, s mire a végére ér, lassan a gondolatai is kitisztulnak és visszaemlékszik rá, hogy hol is vannak.
Therrad ritkán keseredik el, most mégis elfogja ez az érzés. Kell egy-két pillanat, hogy összeszedje magát. Majd nagyot sóhajtva firkál valamit a saját külön jegyzetébe, majd az zsebre dugva föláll az asztaltól.*
- Gye-gyere! Az emeleten vannak. - *Mondja egy kissé talán kedvetlenül, s el is indul, hogy az emeletre vezető lépcsőhöz kísérje Valuryent. Itt aztán lassan haladnak, mert fölfelé már nem olyan fürge az öreg.
A folyosón végighaladva kinyitja a szabad szobák ajtaját, majd nem olyan jó kedvűen, mint korábban, de azért egy kis mosollyal int az elfnek.*
- Vá-válassz kedv-kedvedre!
*Már épp elgondolkodna azon a csokiszökőkúton, s hogy vállalnak-e ilyen felkérést, mikor az elf fölnevet. Szemöldökét ráncolja, mert úgy hiszi, gúnyolódnak vele. Mivel épp nem látja át a helyzetet, s hogy ő él tévedésben, amire a vele szemben ülő csak tréfával próbál válaszolni, azt gondolja, hogy Valuryen szórakozik vele és az idejét lopja.
Aztán a folytatást hallva sértettsége nagyja elpárolog és megint a zavar kerül előtérbe.*
- A szövetségben... - *Ismétli motyogva, ahogy próbálja megérteni a helyzetet és fölidézni, hogy miről is beszélhettek.
Ekkor jut eszébe az előtte lévő papírokba tekinteni, hátha oda följegyzett már valamit.
Ráérősen olvassa végig a sorokat, ha az elf meg nem zavarja ebben, s mire a végére ér, lassan a gondolatai is kitisztulnak és visszaemlékszik rá, hogy hol is vannak.
Therrad ritkán keseredik el, most mégis elfogja ez az érzés. Kell egy-két pillanat, hogy összeszedje magát. Majd nagyot sóhajtva firkál valamit a saját külön jegyzetébe, majd az zsebre dugva föláll az asztaltól.*
- Gye-gyere! Az emeleten vannak. - *Mondja egy kissé talán kedvetlenül, s el is indul, hogy az emeletre vezető lépcsőhöz kísérje Valuryent. Itt aztán lassan haladnak, mert fölfelé már nem olyan fürge az öreg.
A folyosón végighaladva kinyitja a szabad szobák ajtaját, majd nem olyan jó kedvűen, mint korábban, de azért egy kis mosollyal int az elfnek.*
- Vá-válassz kedv-kedvedre!
64. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2020-05-30 12:13:30
Üzenet elküldve: 2020-05-30 12:13:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 380
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 380
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
//Egy eskü betartása//
*Kezével csak bohókásan legyint a pipafüstöt illetően, hisz tudja, hogy sokan így vélekednek a szenvedélyéről. De nem érez rosszallást, vagy ilyesmit, csak elfogadja a másik álláspontját.*
-Ahogy gondolod, barárom.
*Persze nem akar eltekinteni a bajlós dolgoktól, hisz az, ha homokba dugjuk a fejünket, nem segít semmin. Bár Val egyáltalán nem harcos alkat, és nem is hős, vagy ilyesmi, de ha a helyzet úgy hozná, nem szeretné nem kivenni a helyét.*
-Hát.. ez miféle kérdés?
*Nem igazán tudja hová tenni a dolgot, hogy így kívánhatna dolgokat a szobájába?*
-Egy szökőkutat csokiból.
*Nevet fel hangosan, próbálja mókával elleplezni az értetlenségét a dologgal kapcsolatban.*
-Gondolom nem érdemlek mást, mist bárki a szövetségben, sőt, talán kevesebbet is. *Hisz még épp csak belépett, ha minden igaz, legalábbis a neve bekerült a nagy könyvbe, ha lehet így nevezni.*
-Azért egy ágy remélem akad benne. Hosszú volt az út.
*Nem mintha nem lenne hozzászokva a megannyi gyalogúthoz, mégis azért érzi, ha ereje fogyóban van, és szüksége van némi pihenésre. Ez egyébként is a mágusok kifürkészhetetlen szokásaira vezethető vissza, ha nem alszik három napig, utána pedig ki sem bír kelni az ágyból, vagy épp fordítva.*
*Kezével csak bohókásan legyint a pipafüstöt illetően, hisz tudja, hogy sokan így vélekednek a szenvedélyéről. De nem érez rosszallást, vagy ilyesmit, csak elfogadja a másik álláspontját.*
-Ahogy gondolod, barárom.
*Persze nem akar eltekinteni a bajlós dolgoktól, hisz az, ha homokba dugjuk a fejünket, nem segít semmin. Bár Val egyáltalán nem harcos alkat, és nem is hős, vagy ilyesmi, de ha a helyzet úgy hozná, nem szeretné nem kivenni a helyét.*
-Hát.. ez miféle kérdés?
*Nem igazán tudja hová tenni a dolgot, hogy így kívánhatna dolgokat a szobájába?*
-Egy szökőkutat csokiból.
*Nevet fel hangosan, próbálja mókával elleplezni az értetlenségét a dologgal kapcsolatban.*
-Gondolom nem érdemlek mást, mist bárki a szövetségben, sőt, talán kevesebbet is. *Hisz még épp csak belépett, ha minden igaz, legalábbis a neve bekerült a nagy könyvbe, ha lehet így nevezni.*
-Azért egy ágy remélem akad benne. Hosszú volt az út.
*Nem mintha nem lenne hozzászokva a megannyi gyalogúthoz, mégis azért érzi, ha ereje fogyóban van, és szüksége van némi pihenésre. Ez egyébként is a mágusok kifürkészhetetlen szokásaira vezethető vissza, ha nem alszik három napig, utána pedig ki sem bír kelni az ágyból, vagy épp fordítva.*
63. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2020-05-26 12:07:13
Üzenet elküldve: 2020-05-26 12:07:13
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Egy eskü betartása//
- U-ugyan! Nagyobb kínzás az a büdös füst, a-amit valamiért olyan nagy élvezettel szívnak egyesek! - *Rázza fejét értetlenül, de engedékeny mosollyal, mert nem hagyja hidegen az elf nevetése és hatásvadász szavai.
A jókedv aztán alábbhagy, mikor Valuryen olyan baljóslatúan beszél. A gyáva kis öreg gondolni sem szeret ilyen veszélyekre, ezért csak némi hümmögéssel válaszol és igyekszik túllendülni a témán. Amire remek lehetőséget is ad a jegyzékbe temetkezés, majd a varázslatok megfigyelése.
Az asztal új díszei mindkettejüknél tetszésre találnak, Therrad kedvtelve nézegeti őket, elkápráztatva az új élménytől, s kicsit el is bambulva, míg Valuryen nem emlékezteti a szoba dolgára.
Akkor előkeríti a kulcsokat, de ezen rövid idő alatt valahogy keletkezik egy kis zűr a fejében és összezavarodnak az emlékei.*
- A szoba? - *Kérdez vissza, mikor az elf próbálja kisegíteni.*
- Mi-mit szeretne a szobájába? - *Tapogatózik. Nem kellemesek az ilyen időszakok, mikor köd borul az elméjére. Most azt hiszi, hogy az egyik korábbi állásában szolgál, ahol különféle megrendeléseket szokott felvenni, ha úgy tetszik, feltalálók felé, akik különlegesebb kéréseknek is eleget tudtak tenni, vagy megoldottak egy-egy problémát, amennyiben az nem volt túl elrugaszkodott még a számukra is...
Az elf nem tűnik teljesen idegennek a számára, valami ott pislákol a fejében az elmúlt fél órácskáról, de valahogy úgy, mint mikor valamit egy pillanattal korábban mondani akartunk, csak sehogy sem jut eszünkbe, hogy mi is volt az. Egészen addig, míg valami apróság meg nem gyújtja a lámpást a fejben és akkor egyszeriben minden újra világos lesz... Therrad fejében azonban egyelőre homály van.*
- U-ugyan! Nagyobb kínzás az a büdös füst, a-amit valamiért olyan nagy élvezettel szívnak egyesek! - *Rázza fejét értetlenül, de engedékeny mosollyal, mert nem hagyja hidegen az elf nevetése és hatásvadász szavai.
A jókedv aztán alábbhagy, mikor Valuryen olyan baljóslatúan beszél. A gyáva kis öreg gondolni sem szeret ilyen veszélyekre, ezért csak némi hümmögéssel válaszol és igyekszik túllendülni a témán. Amire remek lehetőséget is ad a jegyzékbe temetkezés, majd a varázslatok megfigyelése.
Az asztal új díszei mindkettejüknél tetszésre találnak, Therrad kedvtelve nézegeti őket, elkápráztatva az új élménytől, s kicsit el is bambulva, míg Valuryen nem emlékezteti a szoba dolgára.
Akkor előkeríti a kulcsokat, de ezen rövid idő alatt valahogy keletkezik egy kis zűr a fejében és összezavarodnak az emlékei.*
- A szoba? - *Kérdez vissza, mikor az elf próbálja kisegíteni.*
- Mi-mit szeretne a szobájába? - *Tapogatózik. Nem kellemesek az ilyen időszakok, mikor köd borul az elméjére. Most azt hiszi, hogy az egyik korábbi állásában szolgál, ahol különféle megrendeléseket szokott felvenni, ha úgy tetszik, feltalálók felé, akik különlegesebb kéréseknek is eleget tudtak tenni, vagy megoldottak egy-egy problémát, amennyiben az nem volt túl elrugaszkodott még a számukra is...
Az elf nem tűnik teljesen idegennek a számára, valami ott pislákol a fejében az elmúlt fél órácskáról, de valahogy úgy, mint mikor valamit egy pillanattal korábban mondani akartunk, csak sehogy sem jut eszünkbe, hogy mi is volt az. Egészen addig, míg valami apróság meg nem gyújtja a lámpást a fejben és akkor egyszeriben minden újra világos lesz... Therrad fejében azonban egyelőre homály van.*
62. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2020-05-25 23:27:34
Üzenet elküldve: 2020-05-25 23:27:34
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 380
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 380
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
//Egy eskü betartása//
*Szinte felszökik egyik szemöldöke majdcsak a feje búbjáig.*
-Pipa nélkül, barárom? Ne akarj kínozni.
*Neveti el magát, bár nem akar harsogni, ki tudja kik vannak itthon? Ezt ugyan nem kérdezte, de úgy gondolja, hogy ha fontos valami, majd kiderül idővel.*
-Hasznos bizony, bizonytalan idők járnak manapság fejünk felett, s a történelem szele egyre erősebben tör be a hegyek ormai közt. Mi sem úszhatjuk meg örökké.
*Talán kicsit károgónak tűnhet, de ez közel sem igaz, pusztán tudja már, vagy legalábbis tudni véli, hogy hogyan is működik a világ. S ott, ahol túl sok ideig van béke és boldogság, jólét, idővel jönnie kell valaminek. Ő pedig szeretne készen állni, nem pedig meglepetten, letolt gatyával állni.*
-Ez remek ötlet, majd emlékeztet rám, ha messze járnék.
*Vidámabb hangulata ismét erőt vesz a többin, ahogy folytatja. A szoba kérdésére pedig választ kap, s egészen tetszetős neki a dolog, kár lenne tagadni. Hagyja, hogy Therrad tegye a dolgát, s amíg nem szól, úgy nem is szeretné megzavarni benne.*
-A szoba, barárom.
*Segíti ki az intézőt, s nem tudja nem észrevenni, hogy dadogva beszél. Persze ez feltűnt neki sokkal korábban is, de hát ez nem egy olyan dolog, amit ne tudna magáról az ember, meg aztán nem is illendő ezzel piszkálni senkit. Bár piszkálni eleve nem illendő... Talán egyszer, ha olyan lesz az idő és a hely, felajánlja majd a segítségét, mert mily' meglepő, mindenféléhez is ért Val.*
*Szinte felszökik egyik szemöldöke majdcsak a feje búbjáig.*
-Pipa nélkül, barárom? Ne akarj kínozni.
*Neveti el magát, bár nem akar harsogni, ki tudja kik vannak itthon? Ezt ugyan nem kérdezte, de úgy gondolja, hogy ha fontos valami, majd kiderül idővel.*
-Hasznos bizony, bizonytalan idők járnak manapság fejünk felett, s a történelem szele egyre erősebben tör be a hegyek ormai közt. Mi sem úszhatjuk meg örökké.
*Talán kicsit károgónak tűnhet, de ez közel sem igaz, pusztán tudja már, vagy legalábbis tudni véli, hogy hogyan is működik a világ. S ott, ahol túl sok ideig van béke és boldogság, jólét, idővel jönnie kell valaminek. Ő pedig szeretne készen állni, nem pedig meglepetten, letolt gatyával állni.*
-Ez remek ötlet, majd emlékeztet rám, ha messze járnék.
*Vidámabb hangulata ismét erőt vesz a többin, ahogy folytatja. A szoba kérdésére pedig választ kap, s egészen tetszetős neki a dolog, kár lenne tagadni. Hagyja, hogy Therrad tegye a dolgát, s amíg nem szól, úgy nem is szeretné megzavarni benne.*
-A szoba, barárom.
*Segíti ki az intézőt, s nem tudja nem észrevenni, hogy dadogva beszél. Persze ez feltűnt neki sokkal korábban is, de hát ez nem egy olyan dolog, amit ne tudna magáról az ember, meg aztán nem is illendő ezzel piszkálni senkit. Bár piszkálni eleve nem illendő... Talán egyszer, ha olyan lesz az idő és a hely, felajánlja majd a segítségét, mert mily' meglepő, mindenféléhez is ért Val.*
61. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2020-05-23 11:35:19
Üzenet elküldve: 2020-05-23 11:35:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Egy eskü betartása//
- Le-ll-legyen. Bár bor és pipa nélkül jobb szeretem az ilyen be-be-beszélgetéseket. - *Mondja kedélyesen, a beszélgetés lehetőségének örülve, de azért nem állja meg, hogy ne juttassa kifejezésre ellenérzéseit, melyek elsősorban a pipafüstnek szólnak. A borral nincs baja, míg nem neki kell innia és a társasága sem esik túlzásba.
A papírmunkát izgalom színezi, legalábbis az öreg számára, mikor Valuryen megcsillant egy keveset a varázstudásából.
Kíváncsian hallgatja őt, miközben szemügyre veszi a fegyvert, majd mikor az fényszilánkokra esik szét, megvakarja az orrát, mert úgy érzi, mintha egy sziporka megcsiklandozta volna.*
- E-ez valóban hasznosnak tűnik. - *Bólogat, s le van nyűgözve. A fegyverek talán nem vonzzák, de a mágia igen.
Fölegyenesedik ültében, de hamar vissza is görnyed, mert újabb látnivaló akad az asztal Valuryen felőli oldalán. Annyira tetszik neki a varázslat, hogy elsőre nem is érti az elf kérdését, hogy miért is haragudhatna. Aztán lassan felfogja...*
- Ó... nem-nem haragszom. A fe-fe-felfelé nyúló ágakat talán majd lecsípem, hogy onnan is kényelmesen lehessen írni. - *Méregeti a szegélyt töprengve, de látható rajta, hogy neki amúgy kedvére van a változás. Bár az asztal nem egészen az övé, talán Taitos mester sem haragszik meg érte, ha az asztal a funkcióját továbbra is gond nélkül be tudja tölteni és nem változik át dísztárggyá.*
- Szobád? Igen-igen... Máris nézhetünk egyet. - *Kapja fel fejét az ágacskákról a kérdésre és bólogat. Majd a jegyzékébe néz, minden fontosat felírt-e, de úgy találja, nem maradt ki semmi, csak épp a szoba dolga. Kikulcsol egy fiókot az asztalban és a szabad szobák kulcsát kiemeli onnan és zsebre teszi. Majd ahogy fölegyenesedik, kicsit zavartan néz az elfre, mint aki most látja őt először.*
- Hm... el-elnézést, mit is mondott?
- Le-ll-legyen. Bár bor és pipa nélkül jobb szeretem az ilyen be-be-beszélgetéseket. - *Mondja kedélyesen, a beszélgetés lehetőségének örülve, de azért nem állja meg, hogy ne juttassa kifejezésre ellenérzéseit, melyek elsősorban a pipafüstnek szólnak. A borral nincs baja, míg nem neki kell innia és a társasága sem esik túlzásba.
A papírmunkát izgalom színezi, legalábbis az öreg számára, mikor Valuryen megcsillant egy keveset a varázstudásából.
Kíváncsian hallgatja őt, miközben szemügyre veszi a fegyvert, majd mikor az fényszilánkokra esik szét, megvakarja az orrát, mert úgy érzi, mintha egy sziporka megcsiklandozta volna.*
- E-ez valóban hasznosnak tűnik. - *Bólogat, s le van nyűgözve. A fegyverek talán nem vonzzák, de a mágia igen.
Fölegyenesedik ültében, de hamar vissza is görnyed, mert újabb látnivaló akad az asztal Valuryen felőli oldalán. Annyira tetszik neki a varázslat, hogy elsőre nem is érti az elf kérdését, hogy miért is haragudhatna. Aztán lassan felfogja...*
- Ó... nem-nem haragszom. A fe-fe-felfelé nyúló ágakat talán majd lecsípem, hogy onnan is kényelmesen lehessen írni. - *Méregeti a szegélyt töprengve, de látható rajta, hogy neki amúgy kedvére van a változás. Bár az asztal nem egészen az övé, talán Taitos mester sem haragszik meg érte, ha az asztal a funkcióját továbbra is gond nélkül be tudja tölteni és nem változik át dísztárggyá.*
- Szobád? Igen-igen... Máris nézhetünk egyet. - *Kapja fel fejét az ágacskákról a kérdésre és bólogat. Majd a jegyzékébe néz, minden fontosat felírt-e, de úgy találja, nem maradt ki semmi, csak épp a szoba dolga. Kikulcsol egy fiókot az asztalban és a szabad szobák kulcsát kiemeli onnan és zsebre teszi. Majd ahogy fölegyenesedik, kicsit zavartan néz az elfre, mint aki most látja őt először.*
- Hm... el-elnézést, mit is mondott?
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 89-108