Nincs játékban - Synmira
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Synmira | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 63 (1241. - 1260. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3500-3519
1260. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-04-04 22:02:14
Üzenet elküldve: 2016-04-04 22:02:14
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Reggel - Délben //
// A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz! //
*Ha Loka tudná mit gyakorolnak szabadidejükben a fiúk, nem kevéssé lenne bosszús. Elvégre meg akarják nehezíteni az ő munkáját! Bár nagyobb kihívás nagyobb élvezetet is jelent, nem akar befuccsolni amikor halálos mágiát küld a férfire.*
- Kalózok! Annak mind fa lába van. *Ugratja a rátarti elfet, kinek gyerekkori, dicső emlékét igyekszik minél kevésbé előkelőbb fényben feltüntetni csak, hogy bosszantsa őt.
A Zygendar családdal ellentétben a Gorthwenek egészen másfajta nevelési módszereket alkalmaztak. Az eleven, rosszcsont leányt gyakran ítélték szobafogságra, társasága csupán egy nevelőnő, s rengeteg könyv volt sokszor. Ezzel ugyan nem jártak túl a kis csitri agyán, Loka mindig megtalálta módját, hogy kiszökjön vagy elszórakoztassa magát.
Mostanra már a nő is belátja, hogy botorság volt megpróbálni legyőzni a férfit saját területén. Karddal. A tioli pengék még mindig birizgálják fantáziáját, ahogyan azt egy szép pár kardnak kell, de nem veheti fel a harcot valaki olyannal aki születése óta gyakorolja a vívás nemes művészetét. Nem, Lokának a saját eszközeit kell bevetnie, hogy legyőzze fajtársát.
Szeme se rebben a kimondott szavak hallatán.*
- Hogyan ölted meg őket? *Unszolja a fiút, számára nem elég a tényeket felsorolni. Tudni akarja, hogyan lehelte ki lelkét a három bandita, s hogy vérbe fagyva hogyan talált rájuk másnap a városőrség. El akarja képzelni, látni akarja lelki szemei előtt ahogyan Zaras hidegvérrel gyilkol.
~Tizenhárom. Szerencsés szám.~ Lám, a Zygendar fiú sem a megtestesült jóság. Rengeteg olyan kardforgató van, ki halmozza a győzelmeket mégsem elég erős ahhoz, hogy véget vessen ellenfele életének mikor a legyőzöttség szégyene borul rá.*
- Ők már úgyis halottak voltak. *Jegyzi meg halkan a csókok közepette. ~Ahogyan halott leszel te is. Előbb vagy utóbb, de eljön érted a kaszás és enyém lesz az öröm, hogy átadjalak neki.~
A szisszenés hallatán halkan újra kuncogni kezd, és erősebben markolja a szürke tincseket, ezzel is minél nagyobb fájdalmat okozva. Egy-két hamuszín hajszál még az ujjai közt marad, ahogyan végül elengedi Zarast. A fenekébe markoló kéz koordinálására nem sok szükség van, koordinálja ő saját magát az áhított pozitúra irányába. Élvezettel ereszkedik Zaras ölére, ahogyan a legékesebb tioli penge végre-valahára legnemesebb áldozatába döf.
A vízkertben csakhamar felhangzanak az apró nyögések és sóhajok. Loka gyorsan és önzőn dolgozik, egyértelmű, hogy eszközként használja a fiút. Nem is lehetne másképp. Ha Zaras érte nyúlna, lefogja, ha fölébe akar kerekedni, nem enged neki.
Légzése egyre inkább gyorsul, körmei barázdákat szántanak a férfi mellkasán ahogyan az élvezet a tető fokára hág. Mikor végzett lehemperedik Zaras mellé, fél karját a feje alá rakja párnaként majd kezét a kezébe veszi és elégedetten piheg a fűben.*
// A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz! //
*Ha Loka tudná mit gyakorolnak szabadidejükben a fiúk, nem kevéssé lenne bosszús. Elvégre meg akarják nehezíteni az ő munkáját! Bár nagyobb kihívás nagyobb élvezetet is jelent, nem akar befuccsolni amikor halálos mágiát küld a férfire.*
- Kalózok! Annak mind fa lába van. *Ugratja a rátarti elfet, kinek gyerekkori, dicső emlékét igyekszik minél kevésbé előkelőbb fényben feltüntetni csak, hogy bosszantsa őt.
A Zygendar családdal ellentétben a Gorthwenek egészen másfajta nevelési módszereket alkalmaztak. Az eleven, rosszcsont leányt gyakran ítélték szobafogságra, társasága csupán egy nevelőnő, s rengeteg könyv volt sokszor. Ezzel ugyan nem jártak túl a kis csitri agyán, Loka mindig megtalálta módját, hogy kiszökjön vagy elszórakoztassa magát.
Mostanra már a nő is belátja, hogy botorság volt megpróbálni legyőzni a férfit saját területén. Karddal. A tioli pengék még mindig birizgálják fantáziáját, ahogyan azt egy szép pár kardnak kell, de nem veheti fel a harcot valaki olyannal aki születése óta gyakorolja a vívás nemes művészetét. Nem, Lokának a saját eszközeit kell bevetnie, hogy legyőzze fajtársát.
Szeme se rebben a kimondott szavak hallatán.*
- Hogyan ölted meg őket? *Unszolja a fiút, számára nem elég a tényeket felsorolni. Tudni akarja, hogyan lehelte ki lelkét a három bandita, s hogy vérbe fagyva hogyan talált rájuk másnap a városőrség. El akarja képzelni, látni akarja lelki szemei előtt ahogyan Zaras hidegvérrel gyilkol.
~Tizenhárom. Szerencsés szám.~ Lám, a Zygendar fiú sem a megtestesült jóság. Rengeteg olyan kardforgató van, ki halmozza a győzelmeket mégsem elég erős ahhoz, hogy véget vessen ellenfele életének mikor a legyőzöttség szégyene borul rá.*
- Ők már úgyis halottak voltak. *Jegyzi meg halkan a csókok közepette. ~Ahogyan halott leszel te is. Előbb vagy utóbb, de eljön érted a kaszás és enyém lesz az öröm, hogy átadjalak neki.~
A szisszenés hallatán halkan újra kuncogni kezd, és erősebben markolja a szürke tincseket, ezzel is minél nagyobb fájdalmat okozva. Egy-két hamuszín hajszál még az ujjai közt marad, ahogyan végül elengedi Zarast. A fenekébe markoló kéz koordinálására nem sok szükség van, koordinálja ő saját magát az áhított pozitúra irányába. Élvezettel ereszkedik Zaras ölére, ahogyan a legékesebb tioli penge végre-valahára legnemesebb áldozatába döf.
A vízkertben csakhamar felhangzanak az apró nyögések és sóhajok. Loka gyorsan és önzőn dolgozik, egyértelmű, hogy eszközként használja a fiút. Nem is lehetne másképp. Ha Zaras érte nyúlna, lefogja, ha fölébe akar kerekedni, nem enged neki.
Légzése egyre inkább gyorsul, körmei barázdákat szántanak a férfi mellkasán ahogyan az élvezet a tető fokára hág. Mikor végzett lehemperedik Zaras mellé, fél karját a feje alá rakja párnaként majd kezét a kezébe veszi és elégedetten piheg a fűben.*
1259. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-04-04 21:55:03
Üzenet elküldve: 2016-04-04 21:55:03
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
//Reggel - Délben//
* Még szerencse, hogy az intézőjük a szárnyai alá vette Zarast és így lehetősége nyílt a mágia-semlegesítés művészetét megtanulni. Kár, hogy még nagyon-nagyon messze áll a végétől. Biztosan meglepődne a lány is, ha a varázslata nem hatna a fiúra.
Na, ha olyasmit tenne, akkor tényleg nem lenne önmaga. Belegondolni is borzasztó, hogy meddig süllyedhetne, ha Lokán múlna. S nincs kizárva, hogy rajta múlik! *
- Utcakölykök?
* A kérdésre hangosan felnevet. *
- Inkább egy tucatnyi, jól képzett kalóz, semmint utcakölykök!
* Micsoda feltételezés. Szobafogságot még soha nem kapott. Valószínűleg csak azért nem, mert náluk nem volt szokás. Inkább keményített edzések, keményített napirend, magasabb elvárások, rövidebb szabadidők, igen. Odahaza így büntettek, s talán okosabbak is az ősei, mint a legtöbben, hiszen ennek köszönhetően még jobb képességekre tett szert a fiatal elf, melyeket már nem egyszer megköszönt nekik. Mint például abban a sikátorban. Gyerekként ugyan másképp látta, kínzásnak élte meg, amelynek sebeit csak nővére társasága tudta begyógyítani, de mikor szüksége volt a tudására, elmormogott egy köszönömöt, szüleire gondolva, mielőtt átadta volna magát a Kardok Táncának. Kizárt dolog, hogy ő alulmaradjon. Harcban semmiképp, az más, mikor éppen egy páratlanul szép hölgy mártja kését a mellkasába úgy, hogy mindketten tudatában vannak és a férfi hagyja magát. *
- Igen, meghaltak.
* Azt nem tudja, hogy mennyire kéne részleteznie a halálukat, ezért inkább kihagyja, de igen, emlékszik ő mindre. Szégyen is lenne, ha elfelejtené, kiket és hogyan öltek meg a pengéi.
Loka pozícionálására felgyorsul a szívverése. *
- Tizenhármat.
* Jelenti ki a zöldekre fókuszálva, s nem kis erőfeszítésbe telik, hogy ne nézzen egy centivel lejjebb. Tizenhárom nem hangzik elsőre soknak egy ütközethez képest, ahol százak esnek el, de ha katonákra bontják le, akkor bizony ennél kisebb számok is kijönnek. Nem egy tömeggyilkos, s ha valaki ezzel vádolná meg, kiröhögné, de több, mint egy tucatnyi képzett harcossal végzett már. Majd lassan hozzáteszi. *
- Plusz az élőholtak a Kikötőben.
* Ott is ott volt, ahogyan azt a Merinán is említette már, s saját, elesett bajtársaikat vágta le.
A mozdulattal párhuzamos kérdésre nagyot nyel. *
- Amennyit kell.
* Nem akar ő ok nélkül ölni, s meghazudtolni sem magát, így a legjobb válasznak tűnik ez.
Hangosan felszisszen a fülét ért támadásra. Való igaz, annak fájdalomtűrését még nem sikerült edzeni. Kezei végigsimítanak Loka hátán, derekán, és a lány fenekébe markolnak. Lehunyt szemmel reméli csak, hogy nem akarja leharapni a fülét. Az bizony kellemetlen lenne.
A kezek nem csak céltalanul pihennek ott, ahol, lassan próbálja koordinálni a minden bizonnyal éhes hölgyet úgy, hogy a lehető legkényelmesebben helyezkedjenek el mindketten. A fiú számára ez pedig nem máshol van, mint ő rajta. *
* Még szerencse, hogy az intézőjük a szárnyai alá vette Zarast és így lehetősége nyílt a mágia-semlegesítés művészetét megtanulni. Kár, hogy még nagyon-nagyon messze áll a végétől. Biztosan meglepődne a lány is, ha a varázslata nem hatna a fiúra.
Na, ha olyasmit tenne, akkor tényleg nem lenne önmaga. Belegondolni is borzasztó, hogy meddig süllyedhetne, ha Lokán múlna. S nincs kizárva, hogy rajta múlik! *
- Utcakölykök?
* A kérdésre hangosan felnevet. *
- Inkább egy tucatnyi, jól képzett kalóz, semmint utcakölykök!
* Micsoda feltételezés. Szobafogságot még soha nem kapott. Valószínűleg csak azért nem, mert náluk nem volt szokás. Inkább keményített edzések, keményített napirend, magasabb elvárások, rövidebb szabadidők, igen. Odahaza így büntettek, s talán okosabbak is az ősei, mint a legtöbben, hiszen ennek köszönhetően még jobb képességekre tett szert a fiatal elf, melyeket már nem egyszer megköszönt nekik. Mint például abban a sikátorban. Gyerekként ugyan másképp látta, kínzásnak élte meg, amelynek sebeit csak nővére társasága tudta begyógyítani, de mikor szüksége volt a tudására, elmormogott egy köszönömöt, szüleire gondolva, mielőtt átadta volna magát a Kardok Táncának. Kizárt dolog, hogy ő alulmaradjon. Harcban semmiképp, az más, mikor éppen egy páratlanul szép hölgy mártja kését a mellkasába úgy, hogy mindketten tudatában vannak és a férfi hagyja magát. *
- Igen, meghaltak.
* Azt nem tudja, hogy mennyire kéne részleteznie a halálukat, ezért inkább kihagyja, de igen, emlékszik ő mindre. Szégyen is lenne, ha elfelejtené, kiket és hogyan öltek meg a pengéi.
Loka pozícionálására felgyorsul a szívverése. *
- Tizenhármat.
* Jelenti ki a zöldekre fókuszálva, s nem kis erőfeszítésbe telik, hogy ne nézzen egy centivel lejjebb. Tizenhárom nem hangzik elsőre soknak egy ütközethez képest, ahol százak esnek el, de ha katonákra bontják le, akkor bizony ennél kisebb számok is kijönnek. Nem egy tömeggyilkos, s ha valaki ezzel vádolná meg, kiröhögné, de több, mint egy tucatnyi képzett harcossal végzett már. Majd lassan hozzáteszi. *
- Plusz az élőholtak a Kikötőben.
* Ott is ott volt, ahogyan azt a Merinán is említette már, s saját, elesett bajtársaikat vágta le.
A mozdulattal párhuzamos kérdésre nagyot nyel. *
- Amennyit kell.
* Nem akar ő ok nélkül ölni, s meghazudtolni sem magát, így a legjobb válasznak tűnik ez.
Hangosan felszisszen a fülét ért támadásra. Való igaz, annak fájdalomtűrését még nem sikerült edzeni. Kezei végigsimítanak Loka hátán, derekán, és a lány fenekébe markolnak. Lehunyt szemmel reméli csak, hogy nem akarja leharapni a fülét. Az bizony kellemetlen lenne.
A kezek nem csak céltalanul pihennek ott, ahol, lassan próbálja koordinálni a minden bizonnyal éhes hölgyet úgy, hogy a lehető legkényelmesebben helyezkedjenek el mindketten. A fiú számára ez pedig nem máshol van, mint ő rajta. *
1258. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-04-04 21:54:27
Üzenet elküldve: 2016-04-04 21:54:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Reggel - Délben //
*Megbabonázásnál azért jóval többet tervez a lány, s nem csak mana lövedékeket, de ha a birtokába jutnak erősebb, hatalmasabb varázslatok azokat is szívesen teszteli a fiún. A lényeg, hogy fájdalmas legyen.
A mozdulatnak Loka számára nincs olyan sok jelentősége, neki természetes ha kiszolgálják. Szolgák, férfiak, férfiszolgák. Ha pedig Zaras netán zsámoly szeretne lenni a nő ágya végében, hogy az ő hátán ülve vegye fel minden reggel a nadrágját, még azt is természetesnek venné. Ilyen ő, Loka Gorthwen, a nő aki birtokolni akarja az egész világot.
Ő nem is feledkezik meg semmiről, s cinkosan az ajkába harap, ahogy a Zygendar fiú elterül mellette.*
- Utcakölykök bandája? *Dorombolja cinikusan ahogyan fejét a sebhely mellé hajtja és hallgatja a férfi szívverését. Arról szó sem volt, hogy Zaras egyedül, egymaga le is győzte a bandát, akár valami gyerekes verekedés is lehetett és véletlenül sétált bele a saját késébe. Egy kisfiúnak azonban ez mindenképp nagy seb főként, ha még ennyi év után is látszik a nyoma.*
- Szobafogság… *Kuncogás közepette csukja le szemeit melyek lassan nyílnak fel, ahogyan folytatódik a férfi testén felelhető sebek története. Ujjai komótosan derítik fel a többi heget is, és elégedetten mosolyog annak gondolatára, hogy három orgyilkos ront rá az ő kis játékszerére. Szeretné látni a férfit ahogyan forgatja a tioli pengéket. Még jobban szeretné látni azt, ahogyan elbukik és a saját kardja metszi át a szívét, de mindent csak sorjában, ugye.*
- Meghaltak? *Néz fel a szürkékbe, szeme furcsa csillanása mindig elárulja, hogy kedveli a kegyetlen, vérről szóló történeteket.*
- Mondd csak... *Búgja halkan ahogy feltornássza magát és kezével Zaras válla felett támaszkodva néz szembe a tioli szépfiúval.* Hány lelket küldött már a halálba Zygendarék nemes ifja?
*A válasz természetesen nagyon fontos, és annál nagyobb öröme lesz benne a nőnek, minél nagyobb a szám hagyja el a fiú ajkait.
Loka ujjaival végigszánt a hamuszín hajkoronán, majd belemarkol és hátra húzza a férfi fejét*
- És mennyit szándékozik még?
*Lassan kezdi csókokkal hinteni a férfi nyakát. Mit meg nem adna, ha nem hagyta volna fent szobájában a tőrt! Még saját fogaival is átharapná a csinos torkot, de most égészen más tüzek ébredeznek benne, melyek finomkodást kívánnak. Azért nem túlzottan… Loka fülcimpán harapja Zarast, sokkal fájdalmasabban, mint az intim együttlétek során elfogadott volna.*
*Megbabonázásnál azért jóval többet tervez a lány, s nem csak mana lövedékeket, de ha a birtokába jutnak erősebb, hatalmasabb varázslatok azokat is szívesen teszteli a fiún. A lényeg, hogy fájdalmas legyen.
A mozdulatnak Loka számára nincs olyan sok jelentősége, neki természetes ha kiszolgálják. Szolgák, férfiak, férfiszolgák. Ha pedig Zaras netán zsámoly szeretne lenni a nő ágya végében, hogy az ő hátán ülve vegye fel minden reggel a nadrágját, még azt is természetesnek venné. Ilyen ő, Loka Gorthwen, a nő aki birtokolni akarja az egész világot.
Ő nem is feledkezik meg semmiről, s cinkosan az ajkába harap, ahogy a Zygendar fiú elterül mellette.*
- Utcakölykök bandája? *Dorombolja cinikusan ahogyan fejét a sebhely mellé hajtja és hallgatja a férfi szívverését. Arról szó sem volt, hogy Zaras egyedül, egymaga le is győzte a bandát, akár valami gyerekes verekedés is lehetett és véletlenül sétált bele a saját késébe. Egy kisfiúnak azonban ez mindenképp nagy seb főként, ha még ennyi év után is látszik a nyoma.*
- Szobafogság… *Kuncogás közepette csukja le szemeit melyek lassan nyílnak fel, ahogyan folytatódik a férfi testén felelhető sebek története. Ujjai komótosan derítik fel a többi heget is, és elégedetten mosolyog annak gondolatára, hogy három orgyilkos ront rá az ő kis játékszerére. Szeretné látni a férfit ahogyan forgatja a tioli pengéket. Még jobban szeretné látni azt, ahogyan elbukik és a saját kardja metszi át a szívét, de mindent csak sorjában, ugye.*
- Meghaltak? *Néz fel a szürkékbe, szeme furcsa csillanása mindig elárulja, hogy kedveli a kegyetlen, vérről szóló történeteket.*
- Mondd csak... *Búgja halkan ahogy feltornássza magát és kezével Zaras válla felett támaszkodva néz szembe a tioli szépfiúval.* Hány lelket küldött már a halálba Zygendarék nemes ifja?
*A válasz természetesen nagyon fontos, és annál nagyobb öröme lesz benne a nőnek, minél nagyobb a szám hagyja el a fiú ajkait.
Loka ujjaival végigszánt a hamuszín hajkoronán, majd belemarkol és hátra húzza a férfi fejét*
- És mennyit szándékozik még?
*Lassan kezdi csókokkal hinteni a férfi nyakát. Mit meg nem adna, ha nem hagyta volna fent szobájában a tőrt! Még saját fogaival is átharapná a csinos torkot, de most égészen más tüzek ébredeznek benne, melyek finomkodást kívánnak. Azért nem túlzottan… Loka fülcimpán harapja Zarast, sokkal fájdalmasabban, mint az intim együttlétek során elfogadott volna.*
1257. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-04-04 21:49:46
Üzenet elküldve: 2016-04-04 21:49:46
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
//Reggel - Délben//
* Ezt magyarázhatná naphosszat a szürke hajú ficsúrnak, mondhatna akármit, úgyse nagyon értethetné meg vele. Egy hátránya annak, ha valakinek a fejébe szállt a nemesi élet.
Hát igen, van benne valami, szóval nyugodtan kijelenthetjük, hogy Zarast bizony egy boszorkány babonázta meg. Azért abban a nemesben egy kicsivel több is van, mint szimpla tudás ahhoz, hogy ne tudja megállítani. S nem csak a lány az egyetlen, akinek célja a hatalom, az elf is ugyanúgy magasabb szintre akarja emelni magát.
A felé nyújtott kéz valami régen beidegződött reflexre hathat, mert bele sem gondol, úgy cselekszik, s a törölköző már Loka kezében is landol. Régen mindennapos dolog volt kiszolgálni az úrihölgyeket, s most különösen jó érzés ezeket a mozdulatsorokat feleleveníteni. Akkoriban kopár, unalmas hétköznapjait jelentették ezek, s most, hogy oda rángatják vissza, valamiért nem negatív dologként éli meg, sőt, kellemesként.
Egy apró mosoly kíséretében adja át, s teljesen el is feledkezik róla, hogy ő meg egy szál semmiben ácsorog a parton.
A legelső pillanatokban nem érti, mire vár a másik kar, de mikor végre leesik neki, akkor leül mellé, lassan elterül a fűben, nyújtózik. Ekkor éri Loka támadása. Kezeit összekulcsolja a tarkója mögött, rögtönzött fejtámlaként használva azokat, úgy mélyednek szürkéi a lényét felfaló zöldekbe. *
- Ezt...
* Biccent arra, amelyiket a Gorthwen lány éppen cirógatja. *
- ... még Tiolban. Gyerek voltam, ambíciókkal és mi mutatná jobban a tehetségét egy kölyöknek, mint egy törvényen kívüli kis banda elintézése?
* Igen, a Zygendar mesélő módba váltott. A költői kérdés végén halkan felkacag. *
- Gondolhatod, hogy mi sült ki belőle!
* Nevet fel. Talán nem tűnik egy "húdenagy" hőstettnek, melyet a férfiak szívesen mesélnek hölgyeknek, de ha belegondol a lány, hogy egy egész banda ellen menetelt egymagában és még mindig itt van (habár nem rajta múlott a dolog), akkor igenis nagy teljesítmény. Kár, hogy az apja ezt máshogy gondolta. *
- Ezeket meg...
* Bök a jobb oldala felé, ahol a vállán, az oldalán és a karján is egy-egy vágás vagy szúrás nyoma látható. *
- Ezeket már itt, Artheniorban. Egyedül, három orgyilkos ellen egy elhagyatott sikátorban.
* Vigyorogva fejezi be. Nos a gyermekkori énje is ezt a teljesítményt akarta elérni, melyet ő már itt, a városban produkált. Igen, a három támadónak már csak a holttestét találhatták meg, bár ő sem volt éppen a legjobb állapotban. Sőt, nem egyszer volt a sebek és saját ostobasága miatt halálközeli állapotban. Legalábbis a fájdalmak mértéke alapján a halál felé hajazott a mérce. (Bár egy hímről van szó, azokat meg köztudott, hogy a nátha is ágynak dönti, nem?). De végül túlélte, hála Arynának. Persze ezt nem teszi hozzá, ezek apró részletek, amik nem fényeznék a hősies tettét. *
* Ezt magyarázhatná naphosszat a szürke hajú ficsúrnak, mondhatna akármit, úgyse nagyon értethetné meg vele. Egy hátránya annak, ha valakinek a fejébe szállt a nemesi élet.
Hát igen, van benne valami, szóval nyugodtan kijelenthetjük, hogy Zarast bizony egy boszorkány babonázta meg. Azért abban a nemesben egy kicsivel több is van, mint szimpla tudás ahhoz, hogy ne tudja megállítani. S nem csak a lány az egyetlen, akinek célja a hatalom, az elf is ugyanúgy magasabb szintre akarja emelni magát.
A felé nyújtott kéz valami régen beidegződött reflexre hathat, mert bele sem gondol, úgy cselekszik, s a törölköző már Loka kezében is landol. Régen mindennapos dolog volt kiszolgálni az úrihölgyeket, s most különösen jó érzés ezeket a mozdulatsorokat feleleveníteni. Akkoriban kopár, unalmas hétköznapjait jelentették ezek, s most, hogy oda rángatják vissza, valamiért nem negatív dologként éli meg, sőt, kellemesként.
Egy apró mosoly kíséretében adja át, s teljesen el is feledkezik róla, hogy ő meg egy szál semmiben ácsorog a parton.
A legelső pillanatokban nem érti, mire vár a másik kar, de mikor végre leesik neki, akkor leül mellé, lassan elterül a fűben, nyújtózik. Ekkor éri Loka támadása. Kezeit összekulcsolja a tarkója mögött, rögtönzött fejtámlaként használva azokat, úgy mélyednek szürkéi a lényét felfaló zöldekbe. *
- Ezt...
* Biccent arra, amelyiket a Gorthwen lány éppen cirógatja. *
- ... még Tiolban. Gyerek voltam, ambíciókkal és mi mutatná jobban a tehetségét egy kölyöknek, mint egy törvényen kívüli kis banda elintézése?
* Igen, a Zygendar mesélő módba váltott. A költői kérdés végén halkan felkacag. *
- Gondolhatod, hogy mi sült ki belőle!
* Nevet fel. Talán nem tűnik egy "húdenagy" hőstettnek, melyet a férfiak szívesen mesélnek hölgyeknek, de ha belegondol a lány, hogy egy egész banda ellen menetelt egymagában és még mindig itt van (habár nem rajta múlott a dolog), akkor igenis nagy teljesítmény. Kár, hogy az apja ezt máshogy gondolta. *
- Ezeket meg...
* Bök a jobb oldala felé, ahol a vállán, az oldalán és a karján is egy-egy vágás vagy szúrás nyoma látható. *
- Ezeket már itt, Artheniorban. Egyedül, három orgyilkos ellen egy elhagyatott sikátorban.
* Vigyorogva fejezi be. Nos a gyermekkori énje is ezt a teljesítményt akarta elérni, melyet ő már itt, a városban produkált. Igen, a három támadónak már csak a holttestét találhatták meg, bár ő sem volt éppen a legjobb állapotban. Sőt, nem egyszer volt a sebek és saját ostobasága miatt halálközeli állapotban. Legalábbis a fájdalmak mértéke alapján a halál felé hajazott a mérce. (Bár egy hímről van szó, azokat meg köztudott, hogy a nátha is ágynak dönti, nem?). De végül túlélte, hála Arynának. Persze ezt nem teszi hozzá, ezek apró részletek, amik nem fényeznék a hősies tettét. *
1256. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-04-04 21:47:41
Üzenet elküldve: 2016-04-04 21:47:41
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Reggel - Délben //
*Csatlakozásának a Szövetséghez semmi köze Zarashoz, sőt. A sors fintoraként éli meg hogy egy kötelékbe tartoznak most már és ha előre tudta volna, talán át sem kel azon az átkozott tavon, nem vándorol ilyen messze délre és az elágazásnál is a másik irányba fordul. Helyette otthon marad és éli világát, bárhogy, valahogy. De most már nincs mit tenni, Loka pedig kihozza a legtöbbet a helyzetből amit csak tud.
Egy női mágus majdnem olyan mint egy boszorkány, nemde? Az biztos, hogy olyan eltemetett erőt fedezett fel magában a lány melyről nem is álmodhatott mindeddig és feltett szándéka addig gyarapítania tudását, mígnem semmi és senki nem tudja majd megállítani. Még egy tioli nemes sem, aki kevéssel többet tud a kelleténél.
Való igaz, hogy habár a meztelenkedéssel nincs is baj, a bőrén keletkező hideg vízcseppekkel nem szívesen köt jó barátságot. Karját Zaras felé nyújtja, hogy elkérje a törölközőt. De nem áll fel, várja, hogy kiszolgálják miközben tekintetével egyenesen felfalja a másikat.
Ha Zaras odanyújtja a rongyot elveszi és míg fél kézzel tessék-lássék itatgatja magáról a nedvességet másik karját még mindig a fiú felé nyújtva tartja. Így invitálja fajtársát, hogy csatlakozzon hozzá a fűben.
Ha a férfi a vártnak megfelelően cselekszik, Loka újra megtámadja mellkasát. Hasra fordul, lábait kecsesen lóbálja, Zaras törölközője hanyagul a dereka köré csavarodik ahogy odaaraszol a másik testéhez. Ezúttal nem kegyetlen támadásról van szó csak ujjaival, simogatva járja körbe a sebhelyeket.*
- Elmeséled, hogyan szerezted?
*Fejét oldalra dönti és várja, hogy a hamuszín hajú beszámoljon a rajta lévő sebekről. Nem csak ezt az ismeretlen vágást akarja megismerni, hanem mindegyik másikat is, ha van.
~Ha csak leesett egy fáról kitekerem a nyakát.~*
*Csatlakozásának a Szövetséghez semmi köze Zarashoz, sőt. A sors fintoraként éli meg hogy egy kötelékbe tartoznak most már és ha előre tudta volna, talán át sem kel azon az átkozott tavon, nem vándorol ilyen messze délre és az elágazásnál is a másik irányba fordul. Helyette otthon marad és éli világát, bárhogy, valahogy. De most már nincs mit tenni, Loka pedig kihozza a legtöbbet a helyzetből amit csak tud.
Egy női mágus majdnem olyan mint egy boszorkány, nemde? Az biztos, hogy olyan eltemetett erőt fedezett fel magában a lány melyről nem is álmodhatott mindeddig és feltett szándéka addig gyarapítania tudását, mígnem semmi és senki nem tudja majd megállítani. Még egy tioli nemes sem, aki kevéssel többet tud a kelleténél.
Való igaz, hogy habár a meztelenkedéssel nincs is baj, a bőrén keletkező hideg vízcseppekkel nem szívesen köt jó barátságot. Karját Zaras felé nyújtja, hogy elkérje a törölközőt. De nem áll fel, várja, hogy kiszolgálják miközben tekintetével egyenesen felfalja a másikat.
Ha Zaras odanyújtja a rongyot elveszi és míg fél kézzel tessék-lássék itatgatja magáról a nedvességet másik karját még mindig a fiú felé nyújtva tartja. Így invitálja fajtársát, hogy csatlakozzon hozzá a fűben.
Ha a férfi a vártnak megfelelően cselekszik, Loka újra megtámadja mellkasát. Hasra fordul, lábait kecsesen lóbálja, Zaras törölközője hanyagul a dereka köré csavarodik ahogy odaaraszol a másik testéhez. Ezúttal nem kegyetlen támadásról van szó csak ujjaival, simogatva járja körbe a sebhelyeket.*
- Elmeséled, hogyan szerezted?
*Fejét oldalra dönti és várja, hogy a hamuszín hajú beszámoljon a rajta lévő sebekről. Nem csak ezt az ismeretlen vágást akarja megismerni, hanem mindegyik másikat is, ha van.
~Ha csak leesett egy fáról kitekerem a nyakát.~*
1255. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-04-04 21:42:51
Üzenet elküldve: 2016-04-04 21:42:51
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
//Reggel - Délben//
* Hogy ki? Hát Zaras nem. Arra számított, hogy szépen elfelejti mindenki az ott történteket és élik tovább a saját kis világukat. Erre a lány csatlakozott a szövetséghez, mintha csak tudta volna, hogy őt itt találja, s valami oknál fogva a szürke is segíteni akart neki. Lehet, hogy megbabonázta őt? Boszorkány lenne? Nem kizárt, hiszen az meg is magyarázná a vére iránti vonzalmát. Akárhogy is, különös módon nem bánja annyira, hogy éjjel átjött hozzá.
Igaz is, meg egy ilyen gyilkossági kísérlet mennyi vacakolással járna. Ennél sokkal egyszerűbb, ha kardjával ledöfi a lányt. Nem csak egyszerűbb, de tisztább, gyorsabb, biztonságosabb, kevesebb erőfeszítésbe kerül, s ami a legfontosabb, sokkal nemesebb módszer.
Ami azt illeti, igenis számolt vele, mert ő maga is ugyanezt tervezte, de kétségkívül meglepetésként éri, hogy a lány megelőzi őt. Előbb vagy utóbb, de ő is kikecmereg a vízből. Kellemes idő van, de a napon szárítkozáshoz talán még egy kicsit túl hűs szellők lengedeznek. Szerencséjükre a sztori főhőse gondoskodott törölközőről, melyet nem rest felajánlani Lokának először, amint a partra ért. Persze csak szóban említi meg, nem akar egy hűlt hely mellé kiterülni. *
* Hogy ki? Hát Zaras nem. Arra számított, hogy szépen elfelejti mindenki az ott történteket és élik tovább a saját kis világukat. Erre a lány csatlakozott a szövetséghez, mintha csak tudta volna, hogy őt itt találja, s valami oknál fogva a szürke is segíteni akart neki. Lehet, hogy megbabonázta őt? Boszorkány lenne? Nem kizárt, hiszen az meg is magyarázná a vére iránti vonzalmát. Akárhogy is, különös módon nem bánja annyira, hogy éjjel átjött hozzá.
Igaz is, meg egy ilyen gyilkossági kísérlet mennyi vacakolással járna. Ennél sokkal egyszerűbb, ha kardjával ledöfi a lányt. Nem csak egyszerűbb, de tisztább, gyorsabb, biztonságosabb, kevesebb erőfeszítésbe kerül, s ami a legfontosabb, sokkal nemesebb módszer.
Ami azt illeti, igenis számolt vele, mert ő maga is ugyanezt tervezte, de kétségkívül meglepetésként éri, hogy a lány megelőzi őt. Előbb vagy utóbb, de ő is kikecmereg a vízből. Kellemes idő van, de a napon szárítkozáshoz talán még egy kicsit túl hűs szellők lengedeznek. Szerencséjükre a sztori főhőse gondoskodott törölközőről, melyet nem rest felajánlani Lokának először, amint a partra ért. Persze csak szóban említi meg, nem akar egy hűlt hely mellé kiterülni. *
1254. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-04-04 21:42:06
Üzenet elküldve: 2016-04-04 21:42:06
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Reggel - Délben //
*Vagyis mindennap, s még naponta többször is. Ki gondolta volna, hogy a hajón történtek után itt kötnek ki… Sosem hitte volna a nő, hogy még találkozni fog a tioli nemessel. Álmaiban, persze, melyek arról szóltak hogyan zsigereli ki a férfit, kaparja ki a szürke szemeket. A sors azonban úgy intézte nem válnak még külön útjaik.
~Minden rendben lesz.~ Már megint ezek a szavak. Loka mosolyogva szemez úszópartnerével, most másik kezét is annak nyaka köré fonja. Ha a lányon múlik nem lesz, semmi sem lesz rendben.
Zaras szerencséjére a nőnek eszébe sem jut, hogy amaz megkísérelne az életére törni. Elvégre ki az a gyilkos, aki előbb figyelmezteti áldozatát, hogy vegyen nagy levegőt? Loka a kérésnek megfelelően megtölti tüdejét oxigénnel, hogy aztán együtt, egymásba kapaszkodva merüljenek alá a tavacska tiszta vizébe. Ő sem csukja be szemét, a zöldek élessége még a kékségben is áthatóak ahogyan a nő démon módjára fürkészi a Zygendar fiút. Majd hirtelen megragadja a nyakánál fogva, még közelebb húzza és száját rátapasztja a fiúéra.
Ha Zaras nem számított rá -márpedig miért számított volna-, könnyen kicsusszanhat a tartalékolt levegője, a meglepetéstől még el is engedheti a lányt akibe kapaszkodik. Hacsak nem olyan ügyes vízi gyakorlatozó, hogy meg se kottyanjon neki egy ilyen húzás.
Loka ellöki magát, jobban mondva ellöki magától a férfit és arrébb evez majd a felszínre törvén hangos, jóízű kacagásban tör ki.
A víz hőmérséklete ebben az évszakban még nem a legmegfelelőbb hosszú fürdőzésre, ezért a nő úgy dönt számára elég volt a tisztálkodásból. Ruhakupaca mellé evickél és kimászik a partra. Mivel törölközőt vagy bármiféle rongyot nem hozott magával lazán eldobja magát egy füves területen szárítkozás céljából. Erős immunrendszerének hála melyet tökéletes génjeivel örökölt attól sem kell féljen, hogy netán megfázna. Kényelmes, lezser pózban ül, egyik lábát felhúzza és Zarast méricskéli.*
*Vagyis mindennap, s még naponta többször is. Ki gondolta volna, hogy a hajón történtek után itt kötnek ki… Sosem hitte volna a nő, hogy még találkozni fog a tioli nemessel. Álmaiban, persze, melyek arról szóltak hogyan zsigereli ki a férfit, kaparja ki a szürke szemeket. A sors azonban úgy intézte nem válnak még külön útjaik.
~Minden rendben lesz.~ Már megint ezek a szavak. Loka mosolyogva szemez úszópartnerével, most másik kezét is annak nyaka köré fonja. Ha a lányon múlik nem lesz, semmi sem lesz rendben.
Zaras szerencséjére a nőnek eszébe sem jut, hogy amaz megkísérelne az életére törni. Elvégre ki az a gyilkos, aki előbb figyelmezteti áldozatát, hogy vegyen nagy levegőt? Loka a kérésnek megfelelően megtölti tüdejét oxigénnel, hogy aztán együtt, egymásba kapaszkodva merüljenek alá a tavacska tiszta vizébe. Ő sem csukja be szemét, a zöldek élessége még a kékségben is áthatóak ahogyan a nő démon módjára fürkészi a Zygendar fiút. Majd hirtelen megragadja a nyakánál fogva, még közelebb húzza és száját rátapasztja a fiúéra.
Ha Zaras nem számított rá -márpedig miért számított volna-, könnyen kicsusszanhat a tartalékolt levegője, a meglepetéstől még el is engedheti a lányt akibe kapaszkodik. Hacsak nem olyan ügyes vízi gyakorlatozó, hogy meg se kottyanjon neki egy ilyen húzás.
Loka ellöki magát, jobban mondva ellöki magától a férfit és arrébb evez majd a felszínre törvén hangos, jóízű kacagásban tör ki.
A víz hőmérséklete ebben az évszakban még nem a legmegfelelőbb hosszú fürdőzésre, ezért a nő úgy dönt számára elég volt a tisztálkodásból. Ruhakupaca mellé evickél és kimászik a partra. Mivel törölközőt vagy bármiféle rongyot nem hozott magával lazán eldobja magát egy füves területen szárítkozás céljából. Erős immunrendszerének hála melyet tökéletes génjeivel örökölt attól sem kell féljen, hogy netán megfázna. Kényelmes, lezser pózban ül, egyik lábát felhúzza és Zarast méricskéli.*
1253. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-04-04 21:37:48
Üzenet elküldve: 2016-04-04 21:37:48
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
//Reggel - Délben//
* Még szép, hogy megérné. Nem mindennap lehet összefutni Zarashoz hasonló nemesúrral. Vagyis majdnem úrral, de mindenképp nemessel. *
- Igen.
* Bólint, s immár nem elmerülőben, hanem szabadon tapossa a vizet. Most pedig már oka is van, hogy ne süllyedjen le, ugyanis a lány átkarolja őt, amit annak tud be, hogy most rábízza magát. *
- Minden rendben lesz.
* Magához vonja, miután a kapitány elsüllyedt, és amennyire ez lehetséges, szorosan átöleli, ennek következtében lassan merülni kezdenek. Szélesen elvigyorodik, majd egy utolsót odasúg a lánynak, mielőtt szája víz alá kerülne: *
- Mély levegőt.
* Lehet, hogy nem úgy tűnik, mintha vigyázna rá, elvégre elképzelhető, hogy a másik ezt egy gyilkossági kísérletként éli meg, de a víz sem olyan mély, talán ha van két-két és fél méter mély, még éppen barátságos mélység, főleg, hogy a fiú közel két méter (ami Lokáról nem mondható el, ugye). A víz alatt sem hunyja le a szemét, már hozzászokott és ez elég tiszta víz is, hogy ne szorítsa össze. És ez talán segíthet is a lánynak legalább egy pillanatra elszakadnia a "félelmétől". *
* Még szép, hogy megérné. Nem mindennap lehet összefutni Zarashoz hasonló nemesúrral. Vagyis majdnem úrral, de mindenképp nemessel. *
- Igen.
* Bólint, s immár nem elmerülőben, hanem szabadon tapossa a vizet. Most pedig már oka is van, hogy ne süllyedjen le, ugyanis a lány átkarolja őt, amit annak tud be, hogy most rábízza magát. *
- Minden rendben lesz.
* Magához vonja, miután a kapitány elsüllyedt, és amennyire ez lehetséges, szorosan átöleli, ennek következtében lassan merülni kezdenek. Szélesen elvigyorodik, majd egy utolsót odasúg a lánynak, mielőtt szája víz alá kerülne: *
- Mély levegőt.
* Lehet, hogy nem úgy tűnik, mintha vigyázna rá, elvégre elképzelhető, hogy a másik ezt egy gyilkossági kísérletként éli meg, de a víz sem olyan mély, talán ha van két-két és fél méter mély, még éppen barátságos mélység, főleg, hogy a fiú közel két méter (ami Lokáról nem mondható el, ugye). A víz alatt sem hunyja le a szemét, már hozzászokott és ez elég tiszta víz is, hogy ne szorítsa össze. És ez talán segíthet is a lánynak legalább egy pillanatra elszakadnia a "félelmétől". *
1252. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-04-04 21:36:23
Üzenet elküldve: 2016-04-04 21:36:23
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Reggel - Délben //
*Ha netán Zaras arra vágyna, hogy a nő fényes nappal is összeszurkálja, akár az is megoldható. Sőt más válogatott kínzásokat is tartogat még számára és Loka volna a legboldogabb, ha a medence tiszta vizét egy kis vörössel színezhetnék. Megérné tönkretenni a vízkerten végzett munkáját.
Akármennyire is jó úszó a fiú, jelenleg ez egyáltalán nem látszik rajta. Persze Loka sem tudja, hogy a könnyen izgalomba jövő elf épp erekciójával küzd a víz alatt. Van annyi önuralma, hogy a másik arcát, illetve a mellkasán lévő sebet vizsgálja inkább.*
- Értem. *Nyugtázza. Talán jobb így.* Minden rendben? *Felvont szemöldökkel és hangjában egyértelmű éllel teszi fel a költői kérdést. A válasz nem igazán érdekli, csupán éreztetni akarja az elffel hogy teljes tudatában van zavarának és rendkívüli mód szórakoztatja.
A vízben nehezen érzi az egyre erősödő szívdobogást, de igyekszik minél közelebb evickélni, így teljes beleéléssel tapogathatja a jól edzett felsőtestet. Fél kézzel átkarolja a férfi vállát, míg lábaival és másik kezével gondoskodik arról, hogy ne merüljön alá.*
- Igen. Egyelőre jobban. De félek… *Apró sóhaj szakad fel tüdejéből, és zavartságot mímelve lepillant. Nos, ekkor lát meg mindent amit meglehet és igen kemény önuralomra van szüksége, hogy ne vigyorodjon el. Sajnos úszva ennél közelebb nem tud menni, hogy elrejtse arcát de az apró szünet beírható a lelkét nyomó fájdalom vagy valami hasonló badarság számlájára.*
- Nem tudom, meddig bírom. Úgy értem… Mi van, ha újra maga alá kerít? Ha újra akarom? Félek. *Ismétli szimpátiára várva. Ujjai Zaras tarkóján játszanak ahogyan a napfény megcsillan a tiszta vízfelszínen. Egészen idilli kis ottlét ez, még csak nem is hasonlatos az este borzalmaihoz.*
- Ugye vigyázol rám? *Édes hangja mézként csábítja a zavart fiút. Nem rá kell vigyázni, értelemszerűen. Rá nem. Mindenki más testi épsége azonban fontos kell legyen a Zygendar fiúnak, fontos ahhoz hogy mindent megtegyen annak érdekében senki mást ne bánthasson Loka. Ebben a „vigyázásban” benne rejlik az önfeláldozás, a titoktartás és az, hogy tovább tűri az elf szórakozását.*
*Ha netán Zaras arra vágyna, hogy a nő fényes nappal is összeszurkálja, akár az is megoldható. Sőt más válogatott kínzásokat is tartogat még számára és Loka volna a legboldogabb, ha a medence tiszta vizét egy kis vörössel színezhetnék. Megérné tönkretenni a vízkerten végzett munkáját.
Akármennyire is jó úszó a fiú, jelenleg ez egyáltalán nem látszik rajta. Persze Loka sem tudja, hogy a könnyen izgalomba jövő elf épp erekciójával küzd a víz alatt. Van annyi önuralma, hogy a másik arcát, illetve a mellkasán lévő sebet vizsgálja inkább.*
- Értem. *Nyugtázza. Talán jobb így.* Minden rendben? *Felvont szemöldökkel és hangjában egyértelmű éllel teszi fel a költői kérdést. A válasz nem igazán érdekli, csupán éreztetni akarja az elffel hogy teljes tudatában van zavarának és rendkívüli mód szórakoztatja.
A vízben nehezen érzi az egyre erősödő szívdobogást, de igyekszik minél közelebb evickélni, így teljes beleéléssel tapogathatja a jól edzett felsőtestet. Fél kézzel átkarolja a férfi vállát, míg lábaival és másik kezével gondoskodik arról, hogy ne merüljön alá.*
- Igen. Egyelőre jobban. De félek… *Apró sóhaj szakad fel tüdejéből, és zavartságot mímelve lepillant. Nos, ekkor lát meg mindent amit meglehet és igen kemény önuralomra van szüksége, hogy ne vigyorodjon el. Sajnos úszva ennél közelebb nem tud menni, hogy elrejtse arcát de az apró szünet beírható a lelkét nyomó fájdalom vagy valami hasonló badarság számlájára.*
- Nem tudom, meddig bírom. Úgy értem… Mi van, ha újra maga alá kerít? Ha újra akarom? Félek. *Ismétli szimpátiára várva. Ujjai Zaras tarkóján játszanak ahogyan a napfény megcsillan a tiszta vízfelszínen. Egészen idilli kis ottlét ez, még csak nem is hasonlatos az este borzalmaihoz.*
- Ugye vigyázol rám? *Édes hangja mézként csábítja a zavart fiút. Nem rá kell vigyázni, értelemszerűen. Rá nem. Mindenki más testi épsége azonban fontos kell legyen a Zygendar fiúnak, fontos ahhoz hogy mindent megtegyen annak érdekében senki mást ne bánthasson Loka. Ebben a „vigyázásban” benne rejlik az önfeláldozás, a titoktartás és az, hogy tovább tűri az elf szórakozását.*
1251. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-04-04 21:31:25
Üzenet elküldve: 2016-04-04 21:31:25
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
//Reggel - Délben//
* Azért reménykedni még lehet, elvégre a régi elf legendák is említenek egy történetet, miszerint az orkok oldalára titokban átállt Vähder is visszatért a helyes útra. Sajnos ez azután történt, hogy az ork sereg rajtaütött az elf hadtesten és fajtájának nemes vére áztatta az ősi földet. Szégyen és gyalázat. Vähder, karjaiban tartva halott fia, Ekul testét, a halálba sírta magát. Lokával is történhet hasonló, csak valami eléggé motiváló dolgot kell átéljen. A probléma, hogy ilyen kétséges, hogy létezik.
Való igaz, mégis teljesen másként hat, ha éppen nem vaksötétben szurkálják az elfet. Itt, fényes nappal azért igenis zavarba ejtő a helyzet.
Nos úszni éppenséggel elég jól tud, elvégre szigetországi elfről beszélünk. Eleinte megpróbálkozik apró lábmozdulatokkal, de amint eléri a víz az állát feladja és nem rejti véka alá, vagyis combok közé a férfitagját.
~ Ahh, felesleges, úgyis észrevenné. ~
Ha még így is meg akarja tapogatni a mellkasát, hát nem mond rá nemet. *
- Jól, mo-most már nem fáj.
* Próbálja ignorálni víz alatt nyújtózkodó kispajtást és Loka testének vonzását, de az nem olyan egyszerű. *
~ Miért ilyen tiszta ez a víz?! ~
- És te? Biztosan jobban vagy?
* Kérdi aggódva, egyre inkább vörösebben. A lány érezheti is szívének hevesebb verését, míg kezét ott tartja. *
* Azért reménykedni még lehet, elvégre a régi elf legendák is említenek egy történetet, miszerint az orkok oldalára titokban átállt Vähder is visszatért a helyes útra. Sajnos ez azután történt, hogy az ork sereg rajtaütött az elf hadtesten és fajtájának nemes vére áztatta az ősi földet. Szégyen és gyalázat. Vähder, karjaiban tartva halott fia, Ekul testét, a halálba sírta magát. Lokával is történhet hasonló, csak valami eléggé motiváló dolgot kell átéljen. A probléma, hogy ilyen kétséges, hogy létezik.
Való igaz, mégis teljesen másként hat, ha éppen nem vaksötétben szurkálják az elfet. Itt, fényes nappal azért igenis zavarba ejtő a helyzet.
Nos úszni éppenséggel elég jól tud, elvégre szigetországi elfről beszélünk. Eleinte megpróbálkozik apró lábmozdulatokkal, de amint eléri a víz az állát feladja és nem rejti véka alá, vagyis combok közé a férfitagját.
~ Ahh, felesleges, úgyis észrevenné. ~
Ha még így is meg akarja tapogatni a mellkasát, hát nem mond rá nemet. *
- Jól, mo-most már nem fáj.
* Próbálja ignorálni víz alatt nyújtózkodó kispajtást és Loka testének vonzását, de az nem olyan egyszerű. *
~ Miért ilyen tiszta ez a víz?! ~
- És te? Biztosan jobban vagy?
* Kérdi aggódva, egyre inkább vörösebben. A lány érezheti is szívének hevesebb verését, míg kezét ott tartja. *
1250. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-04-04 21:30:51
Üzenet elküldve: 2016-04-04 21:30:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Reggel - Délben //
*Egyvalamiben igaza lehet a fiúnak. Loka képes a változásra. Pár éve még nem is gondolta volna, hogy saját két kezével ont vért és ennyire élvezi majd. Mindig is elfajzott kis nemes liba volt, de hogy ilyen magasságokba emelkedjék arról valószínűleg senki sem álmodott aki ismerte. És esze ágában sincs visszafordulni.
Azért az a vízkerti, szabad ég alatt található víztömeg nem mondható kristálytisztának de valóban, Loka kevésbé dolgos ám annál inkább finnyás kezei alatt lassan kezd jobb formát ölteni a tavacska és környéke. És igen, ennek köszönhetően kissé többet látni a nő (és a fiú) testéből. Lábuk hegye már homályba veszik, ám ami felette van, még kellően szemrevételezhető a derengő hullámocskák alatt.
Na nem mintha bánná az elf. Úgy is lehetne mondani, hogy tökéletesen tisztában van a dologgal. Sőt mi több szándékos kis trükként használja fel. Igazából azok után, hogy gyakorlatilag a férfi vérében fürödtek s aludtak el, már is kevésbé hat intimnek egy kevés meztelenkedés. Látván pedig azt, hogy Zaras milyen zavarba jött keblei látványától, Loka úgy döntött tovább feszíti a húrt és a legkevésbé sem foglalkozik önmaga takargatásával. Elvégre nincs itt senki más. S láss csodát, a Zygendar fiú szavai annak rendje szerint akadozni kezdenek.
Megrázza a fejét ahogyan egyre közelebb evickél.*
- Nem, azt hiszem. *Rendkívül kellemetlen volna ha valaki rajtakapja őket a titkos kis fürdőzésen, de sokkal könnyebben megúsznák, mintha az éjjel leple alatt nyitott volna rájuk valaki.
Loka egészen közel úszik a fiúhoz, ő nem felejti el taposni a vizet. ~Nem tud úszni?~ Egy pillanatra elbizonytalanodik. Nem biztos benne, hogy hóna alatt Zarassal ki tudna evickélni, ha az fulladozni kezd. A Gorthwen lány, lévén a vizek városának szülötte halakat megtévesztő ügyességgel lebeg és várja, hogy Zaras vajon itt leheli-e ki lelkét vagy végre megelfeli magát. Nem, ő nem ilyen véget szán a szürke fiúnak, valami fájdalmasabbat és véresebbet. A fuldoklás kevésbé izgalmas.*
- Hogy érzed magad? *Karját kinyújtja és megérinti a férfi mellkasát, már ha az nem folytatja az elmerülést és kell megmentenie a vízbefúlástól.*
- Fáj? Érzékeny?
*Egyvalamiben igaza lehet a fiúnak. Loka képes a változásra. Pár éve még nem is gondolta volna, hogy saját két kezével ont vért és ennyire élvezi majd. Mindig is elfajzott kis nemes liba volt, de hogy ilyen magasságokba emelkedjék arról valószínűleg senki sem álmodott aki ismerte. És esze ágában sincs visszafordulni.
Azért az a vízkerti, szabad ég alatt található víztömeg nem mondható kristálytisztának de valóban, Loka kevésbé dolgos ám annál inkább finnyás kezei alatt lassan kezd jobb formát ölteni a tavacska és környéke. És igen, ennek köszönhetően kissé többet látni a nő (és a fiú) testéből. Lábuk hegye már homályba veszik, ám ami felette van, még kellően szemrevételezhető a derengő hullámocskák alatt.
Na nem mintha bánná az elf. Úgy is lehetne mondani, hogy tökéletesen tisztában van a dologgal. Sőt mi több szándékos kis trükként használja fel. Igazából azok után, hogy gyakorlatilag a férfi vérében fürödtek s aludtak el, már is kevésbé hat intimnek egy kevés meztelenkedés. Látván pedig azt, hogy Zaras milyen zavarba jött keblei látványától, Loka úgy döntött tovább feszíti a húrt és a legkevésbé sem foglalkozik önmaga takargatásával. Elvégre nincs itt senki más. S láss csodát, a Zygendar fiú szavai annak rendje szerint akadozni kezdenek.
Megrázza a fejét ahogyan egyre közelebb evickél.*
- Nem, azt hiszem. *Rendkívül kellemetlen volna ha valaki rajtakapja őket a titkos kis fürdőzésen, de sokkal könnyebben megúsznák, mintha az éjjel leple alatt nyitott volna rájuk valaki.
Loka egészen közel úszik a fiúhoz, ő nem felejti el taposni a vizet. ~Nem tud úszni?~ Egy pillanatra elbizonytalanodik. Nem biztos benne, hogy hóna alatt Zarassal ki tudna evickélni, ha az fulladozni kezd. A Gorthwen lány, lévén a vizek városának szülötte halakat megtévesztő ügyességgel lebeg és várja, hogy Zaras vajon itt leheli-e ki lelkét vagy végre megelfeli magát. Nem, ő nem ilyen véget szán a szürke fiúnak, valami fájdalmasabbat és véresebbet. A fuldoklás kevésbé izgalmas.*
- Hogy érzed magad? *Karját kinyújtja és megérinti a férfi mellkasát, már ha az nem folytatja az elmerülést és kell megmentenie a vízbefúlástól.*
- Fáj? Érzékeny?
1249. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-04-04 21:26:23
Üzenet elküldve: 2016-04-04 21:26:23
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
//Reggel - Délben//
* A fiú tervében azért az is szerepel, hogy megpróbálja semmissé tenni a lány vérszomját, melyet "valami különös szer okoz", vagy esetleg, ha Zaras is felismeri, hogy itt szó sincs szerről, akkor talán megpróbál magán Lokán változtatni. Elvégre legyen akármilyen személyiség is, ha akarja, ha nem, változásra mindenki képes. Van akinél könnyebben megy, van akinél nem olyan egyszerű, és van akihez már Zaras kell. Nem mintha olyan sok embert terelt volna a pozitív változtatás ösvényére, sőt, igazából még senkit, de reméli, hogy most képes lesz rá. Csupán ez egyszer. *
- Rendben.
* Bólint egy mosoly kíséretében, majd a lány távozása után bezárja ajtaját, s kisurran az ablakon.
A víz meglepően tiszta, szinte csillog a rá sütő napsugaraktól, és a víz alja is tökéletesen látható. Nem is érti az elf, hogy minek ezt rendben tartani, mintha lenne itt egy entitás, aki kitisztítja. Arról fogalma sincs, hogy ki vagy mi lehet ez a lélek, bár könnyen megeshet, hogy éppen az, aki szintén csobban a vízben. Loka.
Kissé kicsavarva magát az érkező felé fordul, így egyelőre nem válik minden szerve láthatóvá, ellenben a lánnyal, akinek, ha el nem takarja, mindenét szemügyre veheti. *
- Senki. T-Téged?
* A sápadt arcot enyhe, alig észrevehető pír önti el, mikor a víz alá tekintve teljes mezítelenségében látja a lányt. Szíve is hevesebben kezd verni, aminek köszönhetően combjai közé kell szorítania azt a bizonyos varázsfuvolát, mert nem akarja, hogy esetleg ez miatt elhajtsa őt. Bár az egyszer biztos, hogy előbb-utóbb elmerül, ha nem evez a lábaival, ezért szemmel látható a szürke elf egyre lejjebb süllyedése. *
* A fiú tervében azért az is szerepel, hogy megpróbálja semmissé tenni a lány vérszomját, melyet "valami különös szer okoz", vagy esetleg, ha Zaras is felismeri, hogy itt szó sincs szerről, akkor talán megpróbál magán Lokán változtatni. Elvégre legyen akármilyen személyiség is, ha akarja, ha nem, változásra mindenki képes. Van akinél könnyebben megy, van akinél nem olyan egyszerű, és van akihez már Zaras kell. Nem mintha olyan sok embert terelt volna a pozitív változtatás ösvényére, sőt, igazából még senkit, de reméli, hogy most képes lesz rá. Csupán ez egyszer. *
- Rendben.
* Bólint egy mosoly kíséretében, majd a lány távozása után bezárja ajtaját, s kisurran az ablakon.
A víz meglepően tiszta, szinte csillog a rá sütő napsugaraktól, és a víz alja is tökéletesen látható. Nem is érti az elf, hogy minek ezt rendben tartani, mintha lenne itt egy entitás, aki kitisztítja. Arról fogalma sincs, hogy ki vagy mi lehet ez a lélek, bár könnyen megeshet, hogy éppen az, aki szintén csobban a vízben. Loka.
Kissé kicsavarva magát az érkező felé fordul, így egyelőre nem válik minden szerve láthatóvá, ellenben a lánnyal, akinek, ha el nem takarja, mindenét szemügyre veheti. *
- Senki. T-Téged?
* A sápadt arcot enyhe, alig észrevehető pír önti el, mikor a víz alá tekintve teljes mezítelenségében látja a lányt. Szíve is hevesebben kezd verni, aminek köszönhetően combjai közé kell szorítania azt a bizonyos varázsfuvolát, mert nem akarja, hogy esetleg ez miatt elhajtsa őt. Bár az egyszer biztos, hogy előbb-utóbb elmerül, ha nem evez a lábaival, ezért szemmel látható a szürke elf egyre lejjebb süllyedése. *
1248. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-04-04 21:25:46
Üzenet elküldve: 2016-04-04 21:25:46
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Reggel - Délben //
*Ha Zaras jól viselkedik, nem lesz szükség rá hogy más életek veszélybe kerüljenek a sajátján kívül. Hősies önfeláldozásának hála Synmirán a félvéren kívül senkinek sem kell azért félnie, hogy egyik reggel vérbe fagyva találnak rá a Szilánkok mindaddig, míg Loka meg nem unja az elfet. A Szövetség berkein kívül pedig… Miért érdekelné a fiút mit tesz a nő?
Csalafinta tekintettel méri végig a férfit.*
- Ott találkozunk.
*Azzal óvatosan, nehogy valakibe belefusson nyitja az ajtót és eltűnik a morbid színház színteréről; Zaras szobájából. Az előző este folyosón hagyott gyertya ott áll ahol hagyta, azonban a lány elfelejtkezik róla hogy felvegye. Saját szobájába igyekszik. Nappali világosnál az út sokkal rövidebb s könnyebb, szerencsére anélkül talál vissza, hogy bárkibe belebotlana. Jobban mondva nem veszi észre, ha valaki netán kifigyeli.
Neki kissé hosszabb időt vesz igénybe amíg elkészül. A férfi ingére veszi rá mellényét, köpenyét, a kötényszerű szoknyát mely elrejti a nadrágjára került apró vérfoltokat. Arcát megmossa a tiszta vízben, az üres üveget, a véres tőrt pedig az éjjeli szekrénye fiókjában hagyja. Az ablaküveg visszatükröződésében leellenőrzi magát, majd bezárja szobaajtaját és a férfi után ő is a vízkert felé indul.
Mikor odaér, már messziről meglátja Zaras hamuszín feje búbját ahogy a zöldben világlik. A medencében lévő víz tiszta -már amennyire egy nyílt víz tiszta lehet-, és a forrás is vidáman bugyog, a környező elburjánzott növényzetet rendbe szedni azonban még nem volt alkalma a nőnek. Lassú léptekkel sétál oda a természetes medencéhez. Idefelé jövet nem látott senkit, remélhetőleg nem fogják megzavarni a fürdőzőket.
Nyugodtan vetkőzik, nemsoká teljesen fedetlen testtel áll a víz mellett. Zaras ingét az ő kupacára dobja, saját gönceit pedig közvetlen a part széléhez helyezi ha véletlen gyorsan volna szükség rá, hogy öltözködni kezdjen. Mindezek után szívbajosság nélkül csatlakozik a Zygendar fiúhoz, tőle ugyan valamivel távolabb csobban. Kissé elmerül majd apró csapásokkal lubickol egy keveset.
Mindeközben a zöldek minduntalan visszatérnek a fiúra, kajánul mosolyog rá épp csak a vízfelszín fölé érő ajkaival. Máris jobban érzi magát. Nyakát, arcát jól kiszámított, kínos lassúsággal mossa meg aztán odaevickél Zarashoz.*
- Meglátott valaki? *Kérdezi a legfontosabbat. Jobb később, mint soha.*
*Ha Zaras jól viselkedik, nem lesz szükség rá hogy más életek veszélybe kerüljenek a sajátján kívül. Hősies önfeláldozásának hála Synmirán a félvéren kívül senkinek sem kell azért félnie, hogy egyik reggel vérbe fagyva találnak rá a Szilánkok mindaddig, míg Loka meg nem unja az elfet. A Szövetség berkein kívül pedig… Miért érdekelné a fiút mit tesz a nő?
Csalafinta tekintettel méri végig a férfit.*
- Ott találkozunk.
*Azzal óvatosan, nehogy valakibe belefusson nyitja az ajtót és eltűnik a morbid színház színteréről; Zaras szobájából. Az előző este folyosón hagyott gyertya ott áll ahol hagyta, azonban a lány elfelejtkezik róla hogy felvegye. Saját szobájába igyekszik. Nappali világosnál az út sokkal rövidebb s könnyebb, szerencsére anélkül talál vissza, hogy bárkibe belebotlana. Jobban mondva nem veszi észre, ha valaki netán kifigyeli.
Neki kissé hosszabb időt vesz igénybe amíg elkészül. A férfi ingére veszi rá mellényét, köpenyét, a kötényszerű szoknyát mely elrejti a nadrágjára került apró vérfoltokat. Arcát megmossa a tiszta vízben, az üres üveget, a véres tőrt pedig az éjjeli szekrénye fiókjában hagyja. Az ablaküveg visszatükröződésében leellenőrzi magát, majd bezárja szobaajtaját és a férfi után ő is a vízkert felé indul.
Mikor odaér, már messziről meglátja Zaras hamuszín feje búbját ahogy a zöldben világlik. A medencében lévő víz tiszta -már amennyire egy nyílt víz tiszta lehet-, és a forrás is vidáman bugyog, a környező elburjánzott növényzetet rendbe szedni azonban még nem volt alkalma a nőnek. Lassú léptekkel sétál oda a természetes medencéhez. Idefelé jövet nem látott senkit, remélhetőleg nem fogják megzavarni a fürdőzőket.
Nyugodtan vetkőzik, nemsoká teljesen fedetlen testtel áll a víz mellett. Zaras ingét az ő kupacára dobja, saját gönceit pedig közvetlen a part széléhez helyezi ha véletlen gyorsan volna szükség rá, hogy öltözködni kezdjen. Mindezek után szívbajosság nélkül csatlakozik a Zygendar fiúhoz, tőle ugyan valamivel távolabb csobban. Kissé elmerül majd apró csapásokkal lubickol egy keveset.
Mindeközben a zöldek minduntalan visszatérnek a fiúra, kajánul mosolyog rá épp csak a vízfelszín fölé érő ajkaival. Máris jobban érzi magát. Nyakát, arcát jól kiszámított, kínos lassúsággal mossa meg aztán odaevickél Zarashoz.*
- Meglátott valaki? *Kérdezi a legfontosabbat. Jobb később, mint soha.*
1247. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-04-04 21:21:22
Üzenet elküldve: 2016-04-04 21:21:22
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
//Reggel - Délben//
* A Merinán nem volt önmaga, s azt nem is nagyon szeretné felhánytorgatni, hiszen nem éppen a legtisztább folt az úriemberi becsületén.
Valószínűleg hiába a bizalomba férkőzés, a szürke ifjú szava még úgy is az övé felett fog állni, ugyanis ki kérdőjelezné meg egy bizonyíthatóan nemes szavát? Úgy van. Senki. Azonban neki esze ágában sincs senkivel megosztani ezt a súlyos titkot. Vagyis... hát nem így, meg nyomós indok nélkül. Ha esetleg más életek veszélybe kerülnek, akkor biztosan, amúgy meg nem. *
- Rendben van, akkor ott találkozunk?
* Még egy utolsó megerősítésre vár, mielőtt ruháit felmarkolva kimásszon az ablakon. Onnan, ha senki nem veszi észre, egyenesen a Vízkert felé veszi az irányt. Nem sokat húzza az időt, épphogy körbe pislog, és már, ruháit a parton hagyva, mászik is be a vízbe. *
* A Merinán nem volt önmaga, s azt nem is nagyon szeretné felhánytorgatni, hiszen nem éppen a legtisztább folt az úriemberi becsületén.
Valószínűleg hiába a bizalomba férkőzés, a szürke ifjú szava még úgy is az övé felett fog állni, ugyanis ki kérdőjelezné meg egy bizonyíthatóan nemes szavát? Úgy van. Senki. Azonban neki esze ágában sincs senkivel megosztani ezt a súlyos titkot. Vagyis... hát nem így, meg nyomós indok nélkül. Ha esetleg más életek veszélybe kerülnek, akkor biztosan, amúgy meg nem. *
- Rendben van, akkor ott találkozunk?
* Még egy utolsó megerősítésre vár, mielőtt ruháit felmarkolva kimásszon az ablakon. Onnan, ha senki nem veszi észre, egyenesen a Vízkert felé veszi az irányt. Nem sokat húzza az időt, épphogy körbe pislog, és már, ruháit a parton hagyva, mászik is be a vízbe. *
1246. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-04-04 21:17:47
Üzenet elküldve: 2016-04-04 21:17:47
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Reggel - Délben //
*Mostanra már Loka is teljesen friss, mind fizikailag mind szellemileg és ez azt jelenti, el kell gondolkodnia rajta hogyan is tovább. Ő még nem felejtette el Zaras Merina-i viselkedését és azt sem, azóta hogyan próbálja játszani a lelkiismeretes jófiút. Azt pedig főleg nem, hogy habár Loka kiváló színésznő, amíg nem férkőzök teljesen Isuriiék kegyeibe a hamuszín nemesnek jobban fognak hinni a mágusszövetség vezetői, amennyiben bármi kitudódik kis titkukból. És bármennyire is tisztában van mindezzel, mégsem képes ellenállni az ő tiltott gyümölcsének.
~Ez könnyen ment.~ Fürkészi a megkönnyebbült mosolyt, nem tudván eldönteni, hogy édes vagy bosszantó a férfi naivsága. Hasznosnak mindenképp hasznos.*
- A tóhoz? *Eredetileg bízott saját, tiszta vizű mosdójában de miután egy gyors pillantást vet Zaras inge alá úgy ítéli, jobb lesz valóban felkeresni egy nagyobb víztömeget fürdés céljából.*
- Igen. Igen, oda.
*Átsurran saját rezidenciájába, egy kicsit rendbe szedi magát, felkapja a váltás ruhát aztán kimegy megfürdeni a medencébe. Most végre profitálhat a munkából, melyet a vízkert rendbe szedésére áldozott. S mivel még nem is igazán fejezte be, így senkinek nem szúr majd szemet, hogy felé veszi az irányt. Mielőtt elhagyná a szobát -gyorsnak kell lennie, nehogy valaki erre találjon lófrálni- meghallgatja Zaras tervét.*
*Mostanra már Loka is teljesen friss, mind fizikailag mind szellemileg és ez azt jelenti, el kell gondolkodnia rajta hogyan is tovább. Ő még nem felejtette el Zaras Merina-i viselkedését és azt sem, azóta hogyan próbálja játszani a lelkiismeretes jófiút. Azt pedig főleg nem, hogy habár Loka kiváló színésznő, amíg nem férkőzök teljesen Isuriiék kegyeibe a hamuszín nemesnek jobban fognak hinni a mágusszövetség vezetői, amennyiben bármi kitudódik kis titkukból. És bármennyire is tisztában van mindezzel, mégsem képes ellenállni az ő tiltott gyümölcsének.
~Ez könnyen ment.~ Fürkészi a megkönnyebbült mosolyt, nem tudván eldönteni, hogy édes vagy bosszantó a férfi naivsága. Hasznosnak mindenképp hasznos.*
- A tóhoz? *Eredetileg bízott saját, tiszta vizű mosdójában de miután egy gyors pillantást vet Zaras inge alá úgy ítéli, jobb lesz valóban felkeresni egy nagyobb víztömeget fürdés céljából.*
- Igen. Igen, oda.
*Átsurran saját rezidenciájába, egy kicsit rendbe szedi magát, felkapja a váltás ruhát aztán kimegy megfürdeni a medencébe. Most végre profitálhat a munkából, melyet a vízkert rendbe szedésére áldozott. S mivel még nem is igazán fejezte be, így senkinek nem szúr majd szemet, hogy felé veszi az irányt. Mielőtt elhagyná a szobát -gyorsnak kell lennie, nehogy valaki erre találjon lófrálni- meghallgatja Zaras tervét.*
1245. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-04-04 21:16:15
Üzenet elküldve: 2016-04-04 21:16:15
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
//Reggel - Délben//
* Fizikailag kutya baja, de szellemileg nem biztos, hogy kibírna még egy "menetet", hiszen szinte most fejezték be.
Nos... nem elképzelhetetlen, hogy valamilyen módon képes lenne a mélybe rántani. A mély sötétségbe, ahol a lány igazi valója is leledzik, s még élvezné is azt.
Kellemetlen? Pedig ezzel igazán számolnia kellett volna. Ha belegondolunk, hogy férfi, az már kizáró ok ilyen női feladatok elvégzésekor, s ehhez még hozzá is járul az, hogy az utóbbi néhány hónap kivételével (többé-kevésbé ugyan, de) szó szerint kinyalták a szebbik felét. Legalábbis ilyen téren, mert azért neki se volt egy leányálom, de sosem kellett a szolgálókhoz csapódnia. Hála az Ősöknek!
Loka nem is jár olyan messze az igazságtól. Gondolatai jó fele terelik a fiatal elf megfejtésében. Szűznek ugyan nem szűz, de az utóbbi talán nem is esik messze a valóságtól, ugyanis a szürkeség jó úton jár, hogy beleessen az őt felkoncolóba.
Elvégre ha csak egyetlen éjszakára, vagy kettőre kap el egy lányt, annak nem tanúsít különösebb figyelmet, de a tény, hogy hagyta magát megszurkálni, holott neki abból látszólag semmi haszna, felettébb gyanús lehet, ha kicsit jobban belegondol. Meg amúgy is. Minek segítene neki? Nem lenne egyszerűbb és biztonságosabb számára, ha elpaterolná Synmira közeléből?
A mesedélután még ráér, Zaras gondolatai akörül forognak, hogy mégis mitévők legyenek. Mert az rendben van, hogy Loka ki tud surranni, de neki attól még nem lesz ruhája és még mindig túlságosan is piroslik sápadt, elf bőre ahhoz, hogy félmeztelenül mászkáljon. Hacsak nem...
~ Az ablak! ~
Ha sikerülne kimásznia, akkor talán észrevétlenül elosonhatna a kis tóhoz, hogy lemossa a mocskot magáról. Előtte persze egyeztetnie kéne Lokával, hogy valamilyen úton-módon szolgáltassa át a ruháját. Nem ártana utána felvenni valamit, mert a jó időtől azért még messze vannak. Még akkor is, ha viszonylag kellemes a víz, mikor a nap éppen áthalad a zenitjén. *
- Akkor jó.
* Bólint egyet, elmosolyodva a lány szavaira, majd mielőtt útjára engedné, felteszi a kérdést. *
- A tóhoz fogsz menni igaz?
* Ha igen, akkor ismerteti vele a fejében összeállított tervet, ha nem, akkor pedig megkéri, hogy vigye ki neki az ingét. Törölközője és a másik nadrágja szolgálatra készen pihennek a szekrényben, azokat most is magával tudja vinni. *
* Fizikailag kutya baja, de szellemileg nem biztos, hogy kibírna még egy "menetet", hiszen szinte most fejezték be.
Nos... nem elképzelhetetlen, hogy valamilyen módon képes lenne a mélybe rántani. A mély sötétségbe, ahol a lány igazi valója is leledzik, s még élvezné is azt.
Kellemetlen? Pedig ezzel igazán számolnia kellett volna. Ha belegondolunk, hogy férfi, az már kizáró ok ilyen női feladatok elvégzésekor, s ehhez még hozzá is járul az, hogy az utóbbi néhány hónap kivételével (többé-kevésbé ugyan, de) szó szerint kinyalták a szebbik felét. Legalábbis ilyen téren, mert azért neki se volt egy leányálom, de sosem kellett a szolgálókhoz csapódnia. Hála az Ősöknek!
Loka nem is jár olyan messze az igazságtól. Gondolatai jó fele terelik a fiatal elf megfejtésében. Szűznek ugyan nem szűz, de az utóbbi talán nem is esik messze a valóságtól, ugyanis a szürkeség jó úton jár, hogy beleessen az őt felkoncolóba.
Elvégre ha csak egyetlen éjszakára, vagy kettőre kap el egy lányt, annak nem tanúsít különösebb figyelmet, de a tény, hogy hagyta magát megszurkálni, holott neki abból látszólag semmi haszna, felettébb gyanús lehet, ha kicsit jobban belegondol. Meg amúgy is. Minek segítene neki? Nem lenne egyszerűbb és biztonságosabb számára, ha elpaterolná Synmira közeléből?
A mesedélután még ráér, Zaras gondolatai akörül forognak, hogy mégis mitévők legyenek. Mert az rendben van, hogy Loka ki tud surranni, de neki attól még nem lesz ruhája és még mindig túlságosan is piroslik sápadt, elf bőre ahhoz, hogy félmeztelenül mászkáljon. Hacsak nem...
~ Az ablak! ~
Ha sikerülne kimásznia, akkor talán észrevétlenül elosonhatna a kis tóhoz, hogy lemossa a mocskot magáról. Előtte persze egyeztetnie kéne Lokával, hogy valamilyen úton-módon szolgáltassa át a ruháját. Nem ártana utána felvenni valamit, mert a jó időtől azért még messze vannak. Még akkor is, ha viszonylag kellemes a víz, mikor a nap éppen áthalad a zenitjén. *
- Akkor jó.
* Bólint egyet, elmosolyodva a lány szavaira, majd mielőtt útjára engedné, felteszi a kérdést. *
- A tóhoz fogsz menni igaz?
* Ha igen, akkor ismerteti vele a fejében összeállított tervet, ha nem, akkor pedig megkéri, hogy vigye ki neki az ingét. Törölközője és a másik nadrágja szolgálatra készen pihennek a szekrényben, azokat most is magával tudja vinni. *
1244. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-04-04 21:12:03
Üzenet elküldve: 2016-04-04 21:12:03
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Reggel - Délben //
*Hisz Zaras jobb, mint újkorában, Loka pedig bármikor szíves-örömest készen állna egy újabb „menetre”! Ráadásul nem volna feltétlenül előnyös időt hagyni a fiúnak arra, hogy feldolgozza, megértse mi is történt. Talán, ha Loka folyamatosan lefoglalja, magával rántja, belefojtja ebbe a szörnyű játékba mire felocsúdhatna már rabjává is válik. És pontosan ez az amit szeretne a lány, de ettől függetlenül ez akkor sem a megfelelő idő most.
Rém kellemetlen, hogy a fiú teljesen inkompetens bárminemű házias kérdésben, az pedig még inkább, hogy valószínűleg a Gorthwen lány is az. Míg egyiknek férfi mivolta ad erre okot, addig a másiknak csupán az, hogy a legkevésbé sem érdekelte eddig hol tartják Synmirán a váltás ágyneműt. És persze hogy szintén egy elkényeztetett nemesről van szó.
Jót szórakozik Zaras pirulásán. Lám a szoknyapecér rögtön elszégyelli magát, ha rajtakapják egy kis leskelődésen. Pedig igazán nem az ő hibája, a nő tökéletes, sima bőre és irigyelni való domborulatai bárkinek szemet szúrnak és megbabonázzák a tekintetet. Ráadásul legtöbbször ezeket több réteg ruha fedi, mert habár lenne rá oka, nem magamutogató hölgyről van szó. Érthető tehát, ha a fedetlen keblek tiltott gyümölcsként hatnak a férfira. A kacér mosoly pedig ahelyett, hogy az önmagát nőfalónak tituláló elf örömére volna, meghunyászkodásra kényszeríti. ~Ez vagy szűz, vagy belém szeretett...~ Folytatja hát a sebes pakolást és önmaga rendbeszedését.
~Ennyi? Rendben, most nem alkalmas.~ Majd legközelebb kiszedi a férfiból a történetet, mind szeret hencegni csatában szerzett sebeivel. A nőktől szerzettekről nem is beszélve, bár ez inkább siránkozásban, mint hencegésben mutatkozik általában meg.
Mikor Zaras elkapja a karját, először meglepve néz a szürke szempárba. Majd mikor rájön mire gondol a másik, igyekszik felvenni a gondolatmenetet. Ellazul és visszalép a férfihoz.*
- Igen. Igen, jobb. *Közli halk szavakkal és a fiú kezéért nyúl félszegen.*
- Sajnálom, hogy bántottalak. *Már majdnem maga is elhiszi amit mond.* Úgy érzem elmúlt. Most nincs… Nincs vérszomj. *Tátogja félve. Megköszönni nem fogja, már a bocsánatkéréssel is túlment önnön határain.*
*Hisz Zaras jobb, mint újkorában, Loka pedig bármikor szíves-örömest készen állna egy újabb „menetre”! Ráadásul nem volna feltétlenül előnyös időt hagyni a fiúnak arra, hogy feldolgozza, megértse mi is történt. Talán, ha Loka folyamatosan lefoglalja, magával rántja, belefojtja ebbe a szörnyű játékba mire felocsúdhatna már rabjává is válik. És pontosan ez az amit szeretne a lány, de ettől függetlenül ez akkor sem a megfelelő idő most.
Rém kellemetlen, hogy a fiú teljesen inkompetens bárminemű házias kérdésben, az pedig még inkább, hogy valószínűleg a Gorthwen lány is az. Míg egyiknek férfi mivolta ad erre okot, addig a másiknak csupán az, hogy a legkevésbé sem érdekelte eddig hol tartják Synmirán a váltás ágyneműt. És persze hogy szintén egy elkényeztetett nemesről van szó.
Jót szórakozik Zaras pirulásán. Lám a szoknyapecér rögtön elszégyelli magát, ha rajtakapják egy kis leskelődésen. Pedig igazán nem az ő hibája, a nő tökéletes, sima bőre és irigyelni való domborulatai bárkinek szemet szúrnak és megbabonázzák a tekintetet. Ráadásul legtöbbször ezeket több réteg ruha fedi, mert habár lenne rá oka, nem magamutogató hölgyről van szó. Érthető tehát, ha a fedetlen keblek tiltott gyümölcsként hatnak a férfira. A kacér mosoly pedig ahelyett, hogy az önmagát nőfalónak tituláló elf örömére volna, meghunyászkodásra kényszeríti. ~Ez vagy szűz, vagy belém szeretett...~ Folytatja hát a sebes pakolást és önmaga rendbeszedését.
~Ennyi? Rendben, most nem alkalmas.~ Majd legközelebb kiszedi a férfiból a történetet, mind szeret hencegni csatában szerzett sebeivel. A nőktől szerzettekről nem is beszélve, bár ez inkább siránkozásban, mint hencegésben mutatkozik általában meg.
Mikor Zaras elkapja a karját, először meglepve néz a szürke szempárba. Majd mikor rájön mire gondol a másik, igyekszik felvenni a gondolatmenetet. Ellazul és visszalép a férfihoz.*
- Igen. Igen, jobb. *Közli halk szavakkal és a fiú kezéért nyúl félszegen.*
- Sajnálom, hogy bántottalak. *Már majdnem maga is elhiszi amit mond.* Úgy érzem elmúlt. Most nincs… Nincs vérszomj. *Tátogja félve. Megköszönni nem fogja, már a bocsánatkéréssel is túlment önnön határain.*
1243. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-04-04 21:10:58
Üzenet elküldve: 2016-04-04 21:10:58
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
//Reggel - Délben//
* Hát Zaras pont annyira eggyel több italt ivott, mint a lány, szóval neki sincs túl nagy tapasztalata azok terén.
Hát azért nem biztos, hogy jót tenne a fiú jövőjének még egy hasonló mértékű kínzás, főleg ilyen kevés idő elteltével.
Fogalma sincs, hogy mi a botránkozó tekintet oka, elvégre neki kell a hely a kis edzéseihez, melyeket olykor-olykor beiktat lefekvések előtt és akkor bizony útban lenne a tál, szóval csak egy hely van, ahol biztosan nem ütközik bele. Mégpedig pontosan ott, ahová mutat.
Nos igen, azzal nem lesz különösebb probléma, inkább a többi ágynemű beszerzésével lesznek gondok, ugyanis egy, ő még soha nem is cserélt ágyneműt, nem hogy beszerzett volna ilyeneket, kettő, mivel mindez a lány hibája, ezért neki is kell összerámolnia, mielőtt Zaras átköltözik. Na jó, utóbbit talán egyikük sem bánná, ezért ezzel nemigazán tudná megfogni. Elvetendő gondolat.
Addig észre sem veszi, hogy lebukott a "leskelődéssel", amíg el nem jut tudatáig, hogy Loka ujjai nem mozdulnak. Nyaka átforrósodik, s érzi, hogy szugerálják, csupán ekkor pillant fel. Arra számít, hogy legalább egy szúrós pillantást vagy egy lebarmozást kap, s mikor csak egy mosolyt lát, kissé elszégyelli magát, inkább a mosdásra kezd koncentrálni. *
- Öhm, nem. Azt még régen szereztem.
* Próbál halkan felnevetni, de nem igazán sikerül. Fejében még mindig a tegnap érzett szenvedés és a lány efelett érzett öröme lebeg, így nem csoda, hogy kissé zavarban van, mikor egy teljesen normális hölgyike ér hozzá. A korábbi véres ajkak fantomképét látja, és egy vörös csóknyomot is a mellkasára képzel, amely egy pillanattal később kámforrá is válik.
Elkapja Loka kezét, mielőtt az az ajtóhoz léphetne. *
- Most már... jobb?
* Valószínűleg a másik is tisztában van azzal, hogy miről is beszél az elf fiú, ezért nem is tesz hozzá egyértelműsítést. *
* Hát Zaras pont annyira eggyel több italt ivott, mint a lány, szóval neki sincs túl nagy tapasztalata azok terén.
Hát azért nem biztos, hogy jót tenne a fiú jövőjének még egy hasonló mértékű kínzás, főleg ilyen kevés idő elteltével.
Fogalma sincs, hogy mi a botránkozó tekintet oka, elvégre neki kell a hely a kis edzéseihez, melyeket olykor-olykor beiktat lefekvések előtt és akkor bizony útban lenne a tál, szóval csak egy hely van, ahol biztosan nem ütközik bele. Mégpedig pontosan ott, ahová mutat.
Nos igen, azzal nem lesz különösebb probléma, inkább a többi ágynemű beszerzésével lesznek gondok, ugyanis egy, ő még soha nem is cserélt ágyneműt, nem hogy beszerzett volna ilyeneket, kettő, mivel mindez a lány hibája, ezért neki is kell összerámolnia, mielőtt Zaras átköltözik. Na jó, utóbbit talán egyikük sem bánná, ezért ezzel nemigazán tudná megfogni. Elvetendő gondolat.
Addig észre sem veszi, hogy lebukott a "leskelődéssel", amíg el nem jut tudatáig, hogy Loka ujjai nem mozdulnak. Nyaka átforrósodik, s érzi, hogy szugerálják, csupán ekkor pillant fel. Arra számít, hogy legalább egy szúrós pillantást vagy egy lebarmozást kap, s mikor csak egy mosolyt lát, kissé elszégyelli magát, inkább a mosdásra kezd koncentrálni. *
- Öhm, nem. Azt még régen szereztem.
* Próbál halkan felnevetni, de nem igazán sikerül. Fejében még mindig a tegnap érzett szenvedés és a lány efelett érzett öröme lebeg, így nem csoda, hogy kissé zavarban van, mikor egy teljesen normális hölgyike ér hozzá. A korábbi véres ajkak fantomképét látja, és egy vörös csóknyomot is a mellkasára képzel, amely egy pillanattal később kámforrá is válik.
Elkapja Loka kezét, mielőtt az az ajtóhoz léphetne. *
- Most már... jobb?
* Valószínűleg a másik is tisztában van azzal, hogy miről is beszél az elf fiú, ezért nem is tesz hozzá egyértelműsítést. *
1242. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-04-04 21:06:41
Üzenet elküldve: 2016-04-04 21:06:41
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Reggel - Délben //
*A nő még sosem próbált bájitalt. Hallott róluk, tudott róluk, látott már olyat, akinek volt szerencséje legurítani nem egy varázshatalmú szomjoltót, de csupán az utóbbi időben mélyedt bele melyik mire való. Szerencsére mind Worenth mester, mind Isurii készségesen okítják nem csak mágiában, hanem más tudományokat tekintve is. De lényegében most először próbálta ki milyen hatalma is van egy zöld üvegcsének, az eredményt pedig elégedetten mustrálja.
Habár van valami rendkívül izgató abban is, hogy csendben kellett véghezvinniük mindazt ami történt, Loka rögtön örömujjongásban törne ki ha volna lehetőség szabadjára engedi magukat. Értve ez alatt Zaras fájdalomüvöltéseit. Micsoda zene volna!
A férfi gyorsan kapcsol Loka pedig nyugtázza, hogy az ajtó zárva, nem nyithat rájuk senki. ~Akkor akár el is játszadozhatnánk még...~ Kezd bele rögtön az álmodozásba, de megrázza fejét. ~Nem, most nem.~ Ideszorultak és ki tudja mi lesz, ha keresni kezdik őket. Valahogy, észrevétlen ki kell jutnia…
Megbotránkozva néz a férfira mikor az az ágy alá int. Mosdótálat nem tartanak az ágy alatt. Ágytálat tartanak az ágy alatt. Mereven áll és meresztgeti a szemét a Zygendar fiúra, ő nem fog a… Nem fog. Még ha így is-úgy is meg kell fürdenie utána, nem fog.
Az ágy egyébként teljesen használható még. Az ágynemű oda, de csak meg kell fordítani a „matracot” és kész is. Mintha új lenne. Na ezt nem ő fogja véghez vinni, ez Zaras szobája, gondoskodjon csak ő dologról.
Az inget elveszi, nem köszöni meg. Sajátját gyorsan kapja le magáról, most nem fog szégyenlősködni. Igazából arra számít, hogy a fiú legalább félrefordul ezért nem is fordít különösebb figyelmet az őt legelésző tekintetre. Csak ahogyan elkezd alulról begombolkozni, emeli fel tekintetét arra, hogy a szürkéket találja ahogyan (egyik) kedvenc domborulatát veszik ostrom alá. Addig bámulja mereven a fiút míg az végre hajlandó esetleg mellvonalnál feljebb emelni tekintetét, ha pedig ez megtörtént, elmosolyodik.
Lévén Zaras igen bátran locsolgatja magát a mosdó- vagy ágytálból származó vizecskével, Loka is tesz egy próbát. Az edényben lévő folyadék meglehetősen áttetsző és szagtalan ahhoz hogy korábbi asszociációi beigazolódni látsszanak, így a nő is vesz a kezébe egy kevés vizet és legalább az arcáról megpróbálja leszedni a rászáradt vért. És a kezéről.
Loka nem rest áttanulmányozni művét, minden zavartól mentesen lép közelebb a fiúhoz és simít végig a mellkasán. Amit a sötétben nem látott, most szépen látszik kirajzolódni, a korábbi sebhely fehér vonala, mellette pedig a sajátja, frissen gyógyult élénk folt mely napok múlva szinte nem is látszik majd.*
- Ezt nem én csináltam. *Jegyzi meg miközben mutatóujja végigszánt a régi sebhelyen.
Odahajol és csókot nyom művére, majd hirtelen sarkon fordul és a kupacba gyűrt ruhákat ledobja a földre. Egy-két gyors mozdulattal feltörli, jobban mondva szétkeni azt a keveset amely a padlóra hullott. Majd berugdossa az egészet az ágy alá. Később a Zygendar fiú lerendezi majd -vagy Lokát rángatja be, hogy ő rendezze le-, de most jobb lesz minél előbb elszelelni mielőtt valakinek feltűnne, hogy hiányoztak reggelinél.
Loka az ajtóhoz surran. Hallgatózik. A folyosón nem hall neszeket, remélhetőleg a többiek a nappaliban vagy kint vannak. A kulcsot óvatosan elfordítja és ha Zaras nem állítja meg, résnyire nyitja az ajtót és kikémlel.*
*A nő még sosem próbált bájitalt. Hallott róluk, tudott róluk, látott már olyat, akinek volt szerencséje legurítani nem egy varázshatalmú szomjoltót, de csupán az utóbbi időben mélyedt bele melyik mire való. Szerencsére mind Worenth mester, mind Isurii készségesen okítják nem csak mágiában, hanem más tudományokat tekintve is. De lényegében most először próbálta ki milyen hatalma is van egy zöld üvegcsének, az eredményt pedig elégedetten mustrálja.
Habár van valami rendkívül izgató abban is, hogy csendben kellett véghezvinniük mindazt ami történt, Loka rögtön örömujjongásban törne ki ha volna lehetőség szabadjára engedi magukat. Értve ez alatt Zaras fájdalomüvöltéseit. Micsoda zene volna!
A férfi gyorsan kapcsol Loka pedig nyugtázza, hogy az ajtó zárva, nem nyithat rájuk senki. ~Akkor akár el is játszadozhatnánk még...~ Kezd bele rögtön az álmodozásba, de megrázza fejét. ~Nem, most nem.~ Ideszorultak és ki tudja mi lesz, ha keresni kezdik őket. Valahogy, észrevétlen ki kell jutnia…
Megbotránkozva néz a férfira mikor az az ágy alá int. Mosdótálat nem tartanak az ágy alatt. Ágytálat tartanak az ágy alatt. Mereven áll és meresztgeti a szemét a Zygendar fiúra, ő nem fog a… Nem fog. Még ha így is-úgy is meg kell fürdenie utána, nem fog.
Az ágy egyébként teljesen használható még. Az ágynemű oda, de csak meg kell fordítani a „matracot” és kész is. Mintha új lenne. Na ezt nem ő fogja véghez vinni, ez Zaras szobája, gondoskodjon csak ő dologról.
Az inget elveszi, nem köszöni meg. Sajátját gyorsan kapja le magáról, most nem fog szégyenlősködni. Igazából arra számít, hogy a fiú legalább félrefordul ezért nem is fordít különösebb figyelmet az őt legelésző tekintetre. Csak ahogyan elkezd alulról begombolkozni, emeli fel tekintetét arra, hogy a szürkéket találja ahogyan (egyik) kedvenc domborulatát veszik ostrom alá. Addig bámulja mereven a fiút míg az végre hajlandó esetleg mellvonalnál feljebb emelni tekintetét, ha pedig ez megtörtént, elmosolyodik.
Lévén Zaras igen bátran locsolgatja magát a mosdó- vagy ágytálból származó vizecskével, Loka is tesz egy próbát. Az edényben lévő folyadék meglehetősen áttetsző és szagtalan ahhoz hogy korábbi asszociációi beigazolódni látsszanak, így a nő is vesz a kezébe egy kevés vizet és legalább az arcáról megpróbálja leszedni a rászáradt vért. És a kezéről.
Loka nem rest áttanulmányozni művét, minden zavartól mentesen lép közelebb a fiúhoz és simít végig a mellkasán. Amit a sötétben nem látott, most szépen látszik kirajzolódni, a korábbi sebhely fehér vonala, mellette pedig a sajátja, frissen gyógyult élénk folt mely napok múlva szinte nem is látszik majd.*
- Ezt nem én csináltam. *Jegyzi meg miközben mutatóujja végigszánt a régi sebhelyen.
Odahajol és csókot nyom művére, majd hirtelen sarkon fordul és a kupacba gyűrt ruhákat ledobja a földre. Egy-két gyors mozdulattal feltörli, jobban mondva szétkeni azt a keveset amely a padlóra hullott. Majd berugdossa az egészet az ágy alá. Később a Zygendar fiú lerendezi majd -vagy Lokát rángatja be, hogy ő rendezze le-, de most jobb lesz minél előbb elszelelni mielőtt valakinek feltűnne, hogy hiányoztak reggelinél.
Loka az ajtóhoz surran. Hallgatózik. A folyosón nem hall neszeket, remélhetőleg a többiek a nappaliban vagy kint vannak. A kulcsot óvatosan elfordítja és ha Zaras nem állítja meg, résnyire nyitja az ajtót és kikémlel.*
1241. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-04-04 21:05:54
Üzenet elküldve: 2016-04-04 21:05:54
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
//Reggel - Délben//
* Lokával ellentétben a fiú frissen ébred. Lehet, hogy az italnak van egy ilyen mellékhatása, ami nem elképzelhetetlen, hogy tényleg így van. Sajnos nem igazán volt még alkalma kikísérletezni, hogy melyiknek van-e és ha van, akkor milyen. Nem mintha érdekelné, de akkor egy jó kis ivászat után ledöntene egy zöld italt, ha bebizonyosodna, hogy segít. S ezek után nem is biztos, hogy rossz ötlet lenne egy kis tivornya.
Meg ha már fejben összeszedi a tanulságokat, akkor nem ártana egy hangszigetelt, vagy a többiektől jól elszeparált kis világ, ahol Zaras kénye-kedve szerint ordíthat a fájdalomtól, ugyanis a hang visszatartása hatalmas erőfeszítéseket igényelt.
A hirtelen pofabefogástól kissé megszeppen, de hamar ráeszmél, hogy nem lenne előnyös, ha valaki benyitna. Márpedig ha akarnak, az csupán egyetlen mozdulat. Odasiet az ajtóhoz és elfordítja a zárban a kulcsot, majd mély levegőt véve lenyugtatja magát.
~ Nincs semmi baj, senki nem látott minket. Hacsak nem néztek be korábban... a fenébe... ~
Hát nem úszta volna meg a takarítást, maximum eltolta volna estére, ugyanis beráncigálta volna, ha nagyon muszáj.
A kérdésre csak az ágy felé mutat, jelezve, hogy ott van alatta. Ha át tudnának osonni Loka szobájába, akkor kétszer annyi vizük lenne, ahhoz viszont le kell mosdaniuk a vörös mocskot.
Szegény ágya járt a legrosszabbul, mert ha a lány képtelen kimosni, akkor bizony szemét az egész, ugyanis Zaras még annyira sem ért hozzá, beavatni egy mosónőt a mocskos kis titkukba pedig nem éri meg. Majd ha legközelebb a városban jár, vesz egyet (vagy valakivel vetet), addig meg talán kölcsönkér valakitől Loka nőbajának vértengerére hivatkozva, vagy pedig tényleg megosztják a lány birodalmát... *
- Tessék.
* Nyújtja át az egyetlen megmaradt ingjét, miután a kis szekrényből kivette. A lány hirtelen jött nudista hajlama megmozgat benne valamit. Mintha egy csontot dobnának a kutyának, esze ágában sincs félre nézni, szürkéi falják, s egy nagyon pontos tippet is tud adni a méreteiről.
~ 88 ~
Nem árt, ha ő is levedli a most már égetni való inget, és egy kis vizet locsolva magára megmossa az arcát, kezeit és úgy nagyjából a felsőtestét. Mikor a korábbi seb helyéhez érnek ujjai, egy pillanatra megáll, mintha csak óvatosabban akarná végigsimítani. *
* Lokával ellentétben a fiú frissen ébred. Lehet, hogy az italnak van egy ilyen mellékhatása, ami nem elképzelhetetlen, hogy tényleg így van. Sajnos nem igazán volt még alkalma kikísérletezni, hogy melyiknek van-e és ha van, akkor milyen. Nem mintha érdekelné, de akkor egy jó kis ivászat után ledöntene egy zöld italt, ha bebizonyosodna, hogy segít. S ezek után nem is biztos, hogy rossz ötlet lenne egy kis tivornya.
Meg ha már fejben összeszedi a tanulságokat, akkor nem ártana egy hangszigetelt, vagy a többiektől jól elszeparált kis világ, ahol Zaras kénye-kedve szerint ordíthat a fájdalomtól, ugyanis a hang visszatartása hatalmas erőfeszítéseket igényelt.
A hirtelen pofabefogástól kissé megszeppen, de hamar ráeszmél, hogy nem lenne előnyös, ha valaki benyitna. Márpedig ha akarnak, az csupán egyetlen mozdulat. Odasiet az ajtóhoz és elfordítja a zárban a kulcsot, majd mély levegőt véve lenyugtatja magát.
~ Nincs semmi baj, senki nem látott minket. Hacsak nem néztek be korábban... a fenébe... ~
Hát nem úszta volna meg a takarítást, maximum eltolta volna estére, ugyanis beráncigálta volna, ha nagyon muszáj.
A kérdésre csak az ágy felé mutat, jelezve, hogy ott van alatta. Ha át tudnának osonni Loka szobájába, akkor kétszer annyi vizük lenne, ahhoz viszont le kell mosdaniuk a vörös mocskot.
Szegény ágya járt a legrosszabbul, mert ha a lány képtelen kimosni, akkor bizony szemét az egész, ugyanis Zaras még annyira sem ért hozzá, beavatni egy mosónőt a mocskos kis titkukba pedig nem éri meg. Majd ha legközelebb a városban jár, vesz egyet (vagy valakivel vetet), addig meg talán kölcsönkér valakitől Loka nőbajának vértengerére hivatkozva, vagy pedig tényleg megosztják a lány birodalmát... *
- Tessék.
* Nyújtja át az egyetlen megmaradt ingjét, miután a kis szekrényből kivette. A lány hirtelen jött nudista hajlama megmozgat benne valamit. Mintha egy csontot dobnának a kutyának, esze ágában sincs félre nézni, szürkéi falják, s egy nagyon pontos tippet is tud adni a méreteiről.
~ 88 ~
Nem árt, ha ő is levedli a most már égetni való inget, és egy kis vizet locsolva magára megmossa az arcát, kezeit és úgy nagyjából a felsőtestét. Mikor a korábbi seb helyéhez érnek ujjai, egy pillanatra megáll, mintha csak óvatosabban akarná végigsimítani. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3500-3519