//Isurii//
- Viszlát odaát! *Csak hogy a végszó is fenntartsa annak a hazugságnak a látszatát, amire vashegyi létét alapozta, elköszön az Isurii teremtette álomképtől. Egy napon majd minden tettéért (jóért s rosszakért egyaránt) megkapja majd a javadalmát, ezen nem változtathat. Azon igen, hogy az addig tartó utat megbánás és sajnálat nélkül képes-e megtenni, anélkül, hogy valaha is kétkedve visszafordulna.
A fertőtlenítő tinktúrából nem kér, e krízispontig még nem jutott el a szeszek iránti kötődésében. Esetleg amikor kilovagol, majd eltesz belőle egy-két fiolányit, a következő ütközetnél még jól jöhet. A Kikötőnél látott démonlovas a Grombar irányába hagyta el a csata helyszínét, a Félszemű arra tippel, hogy a legközelebbi csapatmozgások majd akörül összpontosulnak. Hogy kinek a kezdeményezésében, az a közeljövő dala, de nem akar felkészületlenül szembenézni vele. Többek közt ezért is van itt Synmirán, hogy többet megtudjon a mágiahasználatról, s hogy ő miképp hajthat akarata alá minél nagyobb erőket belőle.
Vállat von, mintha semmiségről lenne szó.*
- A "felderítés" óta még nem mentem vissza Amonra, de napfordultával felpakolom a holmim és átteszem a székhelyem ide. Lesz külön szobám? *Baltaarca arra enged következtetni, hogy nem hóbortból beszél. Egy aggályt azért mégis a nevén tud nevezni.* Nincs sörötök, se más piátok.
*De ez nem tűnik orvosolhatatlan problémának, talán újonnan szerzett "Barátja" ebben készségesebb segítséget tud nyújtani, mint a szobabérlet ügyében. Megrázza a fejét, Isurii nem teljesen értette meg, amit mondott, de ez talán az ő hibája, ezért elhagyja a maszlagot.*
- Engem az érdekel, hogy van-e kerülőút? Tiszteletet vársz tőlem a mágia iránt? Megkapod, olyan alázatos leszek amilyet még a keleti hegyvidék kolostoraiból se tudnátok előkaparni. Én csak az időt félem, ami túl sokat kérhet ezért cserébe. Egyszer azt mondtad nekem, hogy hatalmat akarsz: hát én is ezt keresem, Isurii. De mit érek vele, ha az ágyból sem bírok már kikelni, mire megszerzem? *A mágiát mint tudomány körülírását ismeri névlegesen, mint bármely lanawini, aki valamennyire is nyitott füllel járja a világot. Hallott ugyan már szektákról, akik mágikus képességeiket egy túlvilági entitástól származtatták, de számára nem kell ékesebb bizonyíték ennek megcáfolására, hogy az Erő benne is megvan az energiák ilyen irányú formálásához.*
- Akkor ez a kérdés is csak személyes jellegű, nem? És annak akar a mélyére ásni, hogy a növendék készen áll-e rá, hogy egészségesen mérlegeljen egy döntést. Gondolom a "süssük bele a páncélba az ellenséget" elképzelésemmel nem ezt a fajta érettséget támasztom alá előtted. Mi van a fordítottjával annak, amit mondasz? Amikor nincsen más út, minthogy az erődhöz folyamodj? Mi lett volna, ha egyetlen, jól megválasztott varázsszó is véget vet a kikötői mészárlásnak? *Az övéről leoldott mesterkardért nyúl, amit keresztbe elfektet a combjain, utóbb ki is vonja a makulátlan acélpengét.*
- Fájó dolog a harcosnak beismerni, hogy ez itt *bök a kardra* kínos-ritkán jelent megoldást a problémára.
A hozzászólás írója (Khan Lero) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.02.01 21:15:24