//Gyűlés//
*Többnyire némán hallgatja Worenth mester mondandóját. Nincs miért közbeszólnia, még akkor sem, amikor folyamatosan jönnek a rossz vélemények. Elkeseríti a tudat, hogy a két mester igen csalódott a társaságban, melybe ő is beletartozik. De kis gondolkodás után rájön, hogy az általánosításba nem mindenhova illik bele.*
~Kinek nem inge, ne vegye magára?~ *Eleinte úgy gondolja, a hasonlatbéli ruhadarab rá is illik, de megváltozik a véleménye pár pillanat múlva.* ~Világosan a tudtomra adta, hogy jó inasa vagyok, a munkámat jól végzem. Nehéz ezt bevallani, de igazat kell, hogy adjak neki. Becsületes ember, nem hazudna egykönnyen. Egyesek elvetették a súlykot a társaságban, ezért a csalódottság és a fegyelmezés jogos a részükről. Az utóbbi időben viszont én is pihenőre fogtam.~
*Mentségére legyen: épp dolgozni indult, mikor a gyűlést beharangozták.
Szótlanul figyeli Arynát is, aki ötletelni kezd a rendszer felől. Worenth válasza pedig arcul csapja az elfet, mire el is sápad.*
~Nem kapott listát, névsort?!~
*A meglepettség lerí róla, szóhoz sem jut. Ő lett volna a felelős ezekért. Megcsinált mindent, amit kértek tőle: lejegyezte az újak adatait, ellenőrzőt vezet róluk. Azonban még nem volt alkalma beszélni mesterével erről az ügyről.
A jelenet pedig olyan gyorsan lefut, hogy reagálni nincs ideje, Aryna lelép a színről.*
~Valamit azonnal tennem kell, ez így nem állapot!~
-Mester! *Lép oda Worenthez. Arca hófehér a kétségbeesettségtől és habogni kezd.* Én... Esküszöm, hogy beszélni akartam veled. Jogosan mondtad, amit mondtál, mert nem voltál tudatában egyes dolgoknak. Az én hibám, nem szóltam időben a dolgokról. Kérlek, bocsáss meg! Valahogyan helyre fogom hozni!
*Hadar, ahogy csak tud. Nem mentegetőzni akar, de a tények kimondása kötelező az ő szemében. Aryna után néz, de már nem látja sehol. Utána akar futni, hogy tisztázza a helyzetet valahogyan. De ez nem menne olyan egyszerűen: ugyan nem csak az ő hibája játszik jelentős szerepet a két oldal felháborodásában, hanem Aryna beszédstílusa és némely helytelen feltételezése. De gyökeresen ott lapul Eireni végzetes hibája, ami miatt kialakult a helyzet, s ami miatt Aryna már nincs a Szilánkok között.*
~Zaras írtó dühös lesz, biztos vagyok benne. Essfyh is egy jó barátot veszít el vele. Miért nem tudtam egy kicsivel hamarabb beszélni Worenth mesterrel?!~
*Kénytelen lenyugodni egy-két perc múlva, mert a gyűlés mindezek ellenére megy tovább. Isurii utasítását elfogadja egy bólintás mellett.*
-Értettem, mester.
*Learon távozása inkább békés és indokolt. Ugyan alig ismeri a férfit, de jót beszélgetett vele egyszer és segített is neki. Köszönés nélkül nem engedheti el.*
-Béke legyen útján! *Mondja normál hangerőn, majd kicsit halkabban, sejtetően teszi oda Learonnak:* Köszönöm a tanácsokat!
*Talán nem érti meg, mit köszön az elf, de többet nem tud kifejteni belőle.
Közben Worenth is távozni készül valahova.*
~Nem tudom, mi történt itt, amiről nem tudok. De az biztos, hogy nagy a feszültség a Szilánkok között. Remélem, idővel, na meg az új rendszerrel feloldódik ez az átkozott szituáció.~
*Fájdalmasan felsóhajt. Valamiért az utóbbi időben az ő tettei is kudarcot tükröztek. Folyamatos csalódást okozott Worenthnek, ennek ellenére az csak dicsérte őt.*
~Valami baj van, de nem a közösséggel ezúttal. Hanem velem...~
*Tudja, hogy önbizalomhiányos. De ez most más. Valamiért a hibái nem olyan súlyosak, mint amilyennek hiszi őket, s a törekvés nem olyan gyümölcsöt hoz, amilyet vár.*
~Egy kis meditáció jól jönne. Átgondolni a történteket, a baklövéseimet és a jóra való törekvéseim kudarcait. Át kell gondolnom pár dolgot, mert úgy érzem, valami nincs rendben velem.~
*Ha dolgait itt elrendezte, mint például Worenthel való beszélgetését, akkor megy és "szedelőzködik", ahogyan Isurii utasította.*