Nincs játékban - Synmira
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Synmira | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 174 (3461. - 3480. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3500-3519
3480. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2020-06-04 21:52:38
Üzenet elküldve: 2020-06-04 21:52:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 287
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 287
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//Egy eskü betartása//
//Elvarázsol-lak//
//Áruszállítás, valamikor a vásárlást követő hatokban//
-Szabad? Ez remek hír!
*Konstatálja a dolgot, s mi tagadás, tényleg örül neki. Oly régóta járja ezt a földet, s az igazi otthonát már jó száz esztendeje nem látta.*
-Ahol a szív, ott a haza, mondják..
*Mondja halkan, de hallhatja Therrad, főleg, hogy a korral nem romlott a hallása az öregnek. Val arcán pedig őszinte boldogságot és nyugodt örömöt láthat, ahogy pár lépést tesz az új otthona saját kis zugában, Majd berendezkedik, mindenképp, sajátjára alakítja az arculatát, az ablakokkal és a kilátással pedig tökéletesen meg van elégedve.*
-Nagyon szép, köszönöm. Őszintén.
*Talán kicsit meg is hajtja fejét, majd mint kiderül az intéző is hallja a "vendéget". Valuryen csak követi őt lassan, tartva a tisztes távolságot, elvégre nem akar a dolgaiba avatkozni, vagy esetleg láb alatt lenni, ki tudja, hogy mi dolga lehet egy intézőnek, vagy milyen szándékkal érkezhetett az a kocsis? Talán ellenség, talán barát, talán egyik sem, talán mindkettő. Rábízza a másikra, és bölcsen figyel, ha segítségét kérnék, úgy segítene, de erre úgy látszik, hogy nem kerül sor. Ő maga is megvizsgálja a holmikat, talán meg is simogatja őket finoman, de különösképp nem bíbelődik sokat. Tényleg kivett belőle az út.*
-Igen, azt hiszem azt kellene tennem, köszönöm. Megyek és Valuryen kuckóvá varázsolom azt a szobát!
*Kezét ökölbe szorítva jelzi, hogy milyen motivált, s persze a varázsolni ebben a mondatban nem tényleges mágiára utal. Mosolyog, s ha egyéb nincs, úgy visszavonul a szobájába, bezárja azt, ha kapott kulcsot, az ilyeneket mindig elfelejti ügyesen, úgyhogy némi kutakodás szükséges hozzá az elméjében, majd bedől az ágyba, s mielőtt bármihez fogna jól kialussza magát.*
A hozzászólás írója (Valuryen Meloar'c) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.06.04 22:28:35
//Elvarázsol-lak//
//Áruszállítás, valamikor a vásárlást követő hatokban//
-Szabad? Ez remek hír!
*Konstatálja a dolgot, s mi tagadás, tényleg örül neki. Oly régóta járja ezt a földet, s az igazi otthonát már jó száz esztendeje nem látta.*
-Ahol a szív, ott a haza, mondják..
*Mondja halkan, de hallhatja Therrad, főleg, hogy a korral nem romlott a hallása az öregnek. Val arcán pedig őszinte boldogságot és nyugodt örömöt láthat, ahogy pár lépést tesz az új otthona saját kis zugában, Majd berendezkedik, mindenképp, sajátjára alakítja az arculatát, az ablakokkal és a kilátással pedig tökéletesen meg van elégedve.*
-Nagyon szép, köszönöm. Őszintén.
*Talán kicsit meg is hajtja fejét, majd mint kiderül az intéző is hallja a "vendéget". Valuryen csak követi őt lassan, tartva a tisztes távolságot, elvégre nem akar a dolgaiba avatkozni, vagy esetleg láb alatt lenni, ki tudja, hogy mi dolga lehet egy intézőnek, vagy milyen szándékkal érkezhetett az a kocsis? Talán ellenség, talán barát, talán egyik sem, talán mindkettő. Rábízza a másikra, és bölcsen figyel, ha segítségét kérnék, úgy segítene, de erre úgy látszik, hogy nem kerül sor. Ő maga is megvizsgálja a holmikat, talán meg is simogatja őket finoman, de különösképp nem bíbelődik sokat. Tényleg kivett belőle az út.*
-Igen, azt hiszem azt kellene tennem, köszönöm. Megyek és Valuryen kuckóvá varázsolom azt a szobát!
*Kezét ökölbe szorítva jelzi, hogy milyen motivált, s persze a varázsolni ebben a mondatban nem tényleges mágiára utal. Mosolyog, s ha egyéb nincs, úgy visszavonul a szobájába, bezárja azt, ha kapott kulcsot, az ilyeneket mindig elfelejti ügyesen, úgyhogy némi kutakodás szükséges hozzá az elméjében, majd bedől az ágyba, s mielőtt bármihez fogna jól kialussza magát.*
A hozzászólás írója (Valuryen Meloar'c) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.06.04 22:28:35
3479. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2020-06-03 15:18:42
Üzenet elküldve: 2020-06-03 15:18:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Egy eskü betartása//
//Elvarázsol-lak//
//Áruszállítás, valamikor a vásárlást követő hatokban//
*Míg az elf választ, addig ő elnézelődik. Ritkán jár idefönt, nincs itt dolga, mert az összes helyiség lent van, amit használni szokott. Persze, nincs is valami sok látnivaló, de legalább van egy kis ideje, hogy rendezze gondolatait.
Igazából egy kicsit szégyenli magát, de hát egy ideje már így megy ez és be kell látnia, hogy nincs mit tenni, ez már csak így van. Megöregedett és az elméje frissessége elveszett. Ezért is szokott rá, hogy még magának is emlékeztető kis jegyzeteket írjon... De azért néha rosszul esik, mikor rajtakapják ilyen rosszabb percein...*
- Áh... sza-szabad. L-llássuk csak! - *Kapja oda a fejét, mikor Valuryen jelzi, hogy már sikerült is választania. A szobák egyébként mind ugyanarra néznek, az erdőre és a hátsó kertre, mivel az épület domború oldalán nincsenek ablakok, itt helyezkedik el a folyosó, ami a két vége felől kap egy kis természetes fényt, de eléggé sötét. A szobák ellenben már világosak, mert mindegyik saját ablakkal rendelkezik, ezt a homorú vonalat követve, ahogy egymás mellett sorakoznak.
Therrad a zsebébe kotor és némi keresgélés után meg is találja az ajtóba illő kulcsot.*
- Tessék! Re-rendezkedj be kedved szerint! - *Nyújtja át az apró tárgyat és még egy mosolyt is mellékel hozzá. Úgy sejti, ez az elfnek is nagy dolog lehet, mert csatlakozni egy klánhoz és új otthont kapni mindig izgalmas.
Aztán a zsebéből előkapart kis jegyzetére fölírja a választott szobát is, míg eszében van. És milyen jól teszi, mert a gondolatait rögtön el is terelik!*
- Én is hallottam valamit. - *Feleli, egy pillanatra mozdulatlanná válva, ahogy fülel, hátha még egyszer szól az a valaki. De újabb kiáltás nem érkezik.*
- Nem tudom, mi lehet az. - *Néz Valuryenre, mikor a férfi a segítségét ajánlja.*
- Nézzük meg! - *Fogadja el közvetve az ajánlatot és meg is indul a lépcsőn lefelé. Közben töri a fejét, hogy valaki szólt-e olyasmiről, hogy vár valami szállítmányt, de nem emlékszik ilyenre. Ami persze nem jelent semmit... Azért próbál magabiztos lenni.
Mikor látja, hogy a szállítmányos mennyi mindent hozott és hogy vannak köztük bútordarabok is, megpróbálja befűzni, hogy segítsen bevinni, de azt mondja a fickó, hogy a tornácra kérték.
Therrad nem biztos benne, hogy ez így is van és nem csak a ráadás munkát akarja megúszni a férfi, de belemegy a dologba és hátravezeti őt a teraszhoz. Elég sietős a jóember dolga a jelek szerint, úgyhogy csak köszönő- és búcsúszót kap, italt nem, mert nem várja meg.
Ők meg ott maradnak Valuryennel néhány bútordarab társaságában... Therrad érdeklődve szemez velük, majd a terasz tetejére néz.*
- Hát... me-megázni nem fognak, úgyhogy addig maradnak itt, míg Taitos mester rendelkezik fe-fe-felőlük. - *Közli inkább hangosan gondolkodva, semmint az elfnek szánva.*
- Csak nem vernek gyö-gyökeret és hajtanak ki... - *Szól ez már inkább Valuryennek, miközben fél szemével rá hunyorog.*
- Vi-vi-visszavonulsz a szobádba rendezkedni és pihenni, va-vagy körbevezesselek?
//Elvarázsol-lak//
//Áruszállítás, valamikor a vásárlást követő hatokban//
*Míg az elf választ, addig ő elnézelődik. Ritkán jár idefönt, nincs itt dolga, mert az összes helyiség lent van, amit használni szokott. Persze, nincs is valami sok látnivaló, de legalább van egy kis ideje, hogy rendezze gondolatait.
Igazából egy kicsit szégyenli magát, de hát egy ideje már így megy ez és be kell látnia, hogy nincs mit tenni, ez már csak így van. Megöregedett és az elméje frissessége elveszett. Ezért is szokott rá, hogy még magának is emlékeztető kis jegyzeteket írjon... De azért néha rosszul esik, mikor rajtakapják ilyen rosszabb percein...*
- Áh... sza-szabad. L-llássuk csak! - *Kapja oda a fejét, mikor Valuryen jelzi, hogy már sikerült is választania. A szobák egyébként mind ugyanarra néznek, az erdőre és a hátsó kertre, mivel az épület domború oldalán nincsenek ablakok, itt helyezkedik el a folyosó, ami a két vége felől kap egy kis természetes fényt, de eléggé sötét. A szobák ellenben már világosak, mert mindegyik saját ablakkal rendelkezik, ezt a homorú vonalat követve, ahogy egymás mellett sorakoznak.
Therrad a zsebébe kotor és némi keresgélés után meg is találja az ajtóba illő kulcsot.*
- Tessék! Re-rendezkedj be kedved szerint! - *Nyújtja át az apró tárgyat és még egy mosolyt is mellékel hozzá. Úgy sejti, ez az elfnek is nagy dolog lehet, mert csatlakozni egy klánhoz és új otthont kapni mindig izgalmas.
Aztán a zsebéből előkapart kis jegyzetére fölírja a választott szobát is, míg eszében van. És milyen jól teszi, mert a gondolatait rögtön el is terelik!*
- Én is hallottam valamit. - *Feleli, egy pillanatra mozdulatlanná válva, ahogy fülel, hátha még egyszer szól az a valaki. De újabb kiáltás nem érkezik.*
- Nem tudom, mi lehet az. - *Néz Valuryenre, mikor a férfi a segítségét ajánlja.*
- Nézzük meg! - *Fogadja el közvetve az ajánlatot és meg is indul a lépcsőn lefelé. Közben töri a fejét, hogy valaki szólt-e olyasmiről, hogy vár valami szállítmányt, de nem emlékszik ilyenre. Ami persze nem jelent semmit... Azért próbál magabiztos lenni.
Mikor látja, hogy a szállítmányos mennyi mindent hozott és hogy vannak köztük bútordarabok is, megpróbálja befűzni, hogy segítsen bevinni, de azt mondja a fickó, hogy a tornácra kérték.
Therrad nem biztos benne, hogy ez így is van és nem csak a ráadás munkát akarja megúszni a férfi, de belemegy a dologba és hátravezeti őt a teraszhoz. Elég sietős a jóember dolga a jelek szerint, úgyhogy csak köszönő- és búcsúszót kap, italt nem, mert nem várja meg.
Ők meg ott maradnak Valuryennel néhány bútordarab társaságában... Therrad érdeklődve szemez velük, majd a terasz tetejére néz.*
- Hát... me-megázni nem fognak, úgyhogy addig maradnak itt, míg Taitos mester rendelkezik fe-fe-felőlük. - *Közli inkább hangosan gondolkodva, semmint az elfnek szánva.*
- Csak nem vernek gyö-gyökeret és hajtanak ki... - *Szól ez már inkább Valuryennek, miközben fél szemével rá hunyorog.*
- Vi-vi-visszavonulsz a szobádba rendezkedni és pihenni, va-vagy körbevezesselek?
3478. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2020-06-02 16:42:23
Üzenet elküldve: 2020-06-02 16:42:23
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 287
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 287
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//Egy eskü betartása//
*Talán a kora lehet, talán csak egy ártatlan pillanat, mely bármelyik élővel előfordul, de úgy tűnik Therrad elkeveredik a saját elméjében. Szerencsére sikerül kizökkenteni, vagy csak megzavarni az elmélkedésben, mindenesetre Val célt ér, és ismét a szobák tényleges mivolta a kérdés. Reméli, hogy mókás megjegyzései nem bosszantják fel a gnómot.*
-Ühm.
*Bólint és követi őt a szobákhoz, felérve pedig a szavakat hallva próbál dönteni, hogy melyiket is válassza, már ha ilyen lehetőség került terítékre.*
-Ezt szeretném, ha szabad.
*Bök rá az egyikre, s reményei szerint ez épp az útra néz, legalábbis ablakaiban, vagy legalább a szép természetre. Majd épp kezdene berendezkedni, bár inkább csak várni az intéző válaszát, amikor kiáltást hall.*
-Te is hallottad barárom? Valami áru jött.
*Kukucskál kíváncsian, mintha átlátna a falakon.*
-Segítsek esetleg?
*A szoba dolgát úgy érzi, hogy ráér később is elintézni, főleg, hogy igazából nagyon kevés holmija van, amit egyáltalán pakolnia kellene, vagy ilyesmi.*
*Talán a kora lehet, talán csak egy ártatlan pillanat, mely bármelyik élővel előfordul, de úgy tűnik Therrad elkeveredik a saját elméjében. Szerencsére sikerül kizökkenteni, vagy csak megzavarni az elmélkedésben, mindenesetre Val célt ér, és ismét a szobák tényleges mivolta a kérdés. Reméli, hogy mókás megjegyzései nem bosszantják fel a gnómot.*
-Ühm.
*Bólint és követi őt a szobákhoz, felérve pedig a szavakat hallva próbál dönteni, hogy melyiket is válassza, már ha ilyen lehetőség került terítékre.*
-Ezt szeretném, ha szabad.
*Bök rá az egyikre, s reményei szerint ez épp az útra néz, legalábbis ablakaiban, vagy legalább a szép természetre. Majd épp kezdene berendezkedni, bár inkább csak várni az intéző válaszát, amikor kiáltást hall.*
-Te is hallottad barárom? Valami áru jött.
*Kukucskál kíváncsian, mintha átlátna a falakon.*
-Segítsek esetleg?
*A szoba dolgát úgy érzi, hogy ráér később is elintézni, főleg, hogy igazából nagyon kevés holmija van, amit egyáltalán pakolnia kellene, vagy ilyesmi.*
3477. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2020-06-01 10:56:21
Üzenet elküldve: 2020-06-01 10:56:21
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
//Elvarázsol-lak//
//Áruszállítás, valamikor a vásárlást követő hatokban//
*A Synmirába vezető úton lassú és komótosan haladó szekér tűnik fel, bakján szalmakalapos és szájában fűszálat rágcsáló szerzettel. Jobbjában lágyan tartott ostor, mellyel olykor, csak úgy megszokásból a lova mellé csettint egyet, hogy így inspirálja gyorsabb léptekre, jóllehet nem siet sehová, bőséggel időben érkezik. Szekerén, gondosan összekészített bútorok, melyekből még árad a friss csiszolás és fenyőgyanta illata, vadonatújak, ez szemmel látható.*
- Csiba tee... *utasítja lovát, mikor kanyarodásra kerülne a sor, s a jószágnak éppen nincs ínyére, mert pont kiszúrt egy kedvesebb, nyiladozó virágcsokrot a porzó út mentén, melyből falatozni kíván. Meggondolja magát, gazdája parancsa mind felett, így bár kelletlenül, de végül ráfordul, a sűrű erdőből kiérve, fehér kaviccsal felszórt útra, mely végéhez hamarosan oda is ér.*
- Hóóóóó! *Állítja meg a kocsis a szekeret, s a vaskos fából készült, vaspántokkal megerősített kerekek recsegve ropogva állnak meg. Rálép a fékre, majd egy lendülettel kászálódik le a bakról és pakolni kezd. Asztalt, széket, mindent, mit rendeltek, mert rendelést szállított le, időben, pontosan, ahogyan a jósnő Taitosnak megígérte.*
- Meghoztam az árut! *Kiáltja el magát, mikor a pakolással végzett, az első szembe jövőnek, reményei szerint pont a vevőnek.* Taitos úré lesz, ki van fizetve! No... viszon'látás! *Egészíti ki mondandóját, majd miután végez, jó szokás szerint, kalapját megemelve, s egy új fűszálat tépve a kavicsos út széléről. Bakra szállva, vezényszavakat harsogva komótosan fordul meg, s ahogyan érkezett, úgy távozik is. Az asztalos, ígéretéhez híven különleges asztalt fabrikált, mely minden célt kielégít, talán attól még egy picit több is, érdemes lesz megvizsgálni. A polcos szekrény is kitűnő, a fa láthatóan kezelt, sokáig jó lesz gazdájának, tartós és míves. A szék kényelmes, jó minőségű anyagból, gondos kezek által készült, megéri az árát, nem lesz vele gond. Kis idő múlva a kocsis úgy tűnik el az erdőben, mintha soha nem is lett volna.*
//Áruszállítás, valamikor a vásárlást követő hatokban//
*A Synmirába vezető úton lassú és komótosan haladó szekér tűnik fel, bakján szalmakalapos és szájában fűszálat rágcsáló szerzettel. Jobbjában lágyan tartott ostor, mellyel olykor, csak úgy megszokásból a lova mellé csettint egyet, hogy így inspirálja gyorsabb léptekre, jóllehet nem siet sehová, bőséggel időben érkezik. Szekerén, gondosan összekészített bútorok, melyekből még árad a friss csiszolás és fenyőgyanta illata, vadonatújak, ez szemmel látható.*
- Csiba tee... *utasítja lovát, mikor kanyarodásra kerülne a sor, s a jószágnak éppen nincs ínyére, mert pont kiszúrt egy kedvesebb, nyiladozó virágcsokrot a porzó út mentén, melyből falatozni kíván. Meggondolja magát, gazdája parancsa mind felett, így bár kelletlenül, de végül ráfordul, a sűrű erdőből kiérve, fehér kaviccsal felszórt útra, mely végéhez hamarosan oda is ér.*
- Hóóóóó! *Állítja meg a kocsis a szekeret, s a vaskos fából készült, vaspántokkal megerősített kerekek recsegve ropogva állnak meg. Rálép a fékre, majd egy lendülettel kászálódik le a bakról és pakolni kezd. Asztalt, széket, mindent, mit rendeltek, mert rendelést szállított le, időben, pontosan, ahogyan a jósnő Taitosnak megígérte.*
- Meghoztam az árut! *Kiáltja el magát, mikor a pakolással végzett, az első szembe jövőnek, reményei szerint pont a vevőnek.* Taitos úré lesz, ki van fizetve! No... viszon'látás! *Egészíti ki mondandóját, majd miután végez, jó szokás szerint, kalapját megemelve, s egy új fűszálat tépve a kavicsos út széléről. Bakra szállva, vezényszavakat harsogva komótosan fordul meg, s ahogyan érkezett, úgy távozik is. Az asztalos, ígéretéhez híven különleges asztalt fabrikált, mely minden célt kielégít, talán attól még egy picit több is, érdemes lesz megvizsgálni. A polcos szekrény is kitűnő, a fa láthatóan kezelt, sokáig jó lesz gazdájának, tartós és míves. A szék kényelmes, jó minőségű anyagból, gondos kezek által készült, megéri az árát, nem lesz vele gond. Kis idő múlva a kocsis úgy tűnik el az erdőben, mintha soha nem is lett volna.*
3476. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2020-05-30 13:17:00
Üzenet elküldve: 2020-05-30 13:17:00
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Egy eskü betartása//
*Már épp elgondolkodna azon a csokiszökőkúton, s hogy vállalnak-e ilyen felkérést, mikor az elf fölnevet. Szemöldökét ráncolja, mert úgy hiszi, gúnyolódnak vele. Mivel épp nem látja át a helyzetet, s hogy ő él tévedésben, amire a vele szemben ülő csak tréfával próbál válaszolni, azt gondolja, hogy Valuryen szórakozik vele és az idejét lopja.
Aztán a folytatást hallva sértettsége nagyja elpárolog és megint a zavar kerül előtérbe.*
- A szövetségben... - *Ismétli motyogva, ahogy próbálja megérteni a helyzetet és fölidézni, hogy miről is beszélhettek.
Ekkor jut eszébe az előtte lévő papírokba tekinteni, hátha oda följegyzett már valamit.
Ráérősen olvassa végig a sorokat, ha az elf meg nem zavarja ebben, s mire a végére ér, lassan a gondolatai is kitisztulnak és visszaemlékszik rá, hogy hol is vannak.
Therrad ritkán keseredik el, most mégis elfogja ez az érzés. Kell egy-két pillanat, hogy összeszedje magát. Majd nagyot sóhajtva firkál valamit a saját külön jegyzetébe, majd az zsebre dugva föláll az asztaltól.*
- Gye-gyere! Az emeleten vannak. - *Mondja egy kissé talán kedvetlenül, s el is indul, hogy az emeletre vezető lépcsőhöz kísérje Valuryent. Itt aztán lassan haladnak, mert fölfelé már nem olyan fürge az öreg.
A folyosón végighaladva kinyitja a szabad szobák ajtaját, majd nem olyan jó kedvűen, mint korábban, de azért egy kis mosollyal int az elfnek.*
- Vá-válassz kedv-kedvedre!
*Már épp elgondolkodna azon a csokiszökőkúton, s hogy vállalnak-e ilyen felkérést, mikor az elf fölnevet. Szemöldökét ráncolja, mert úgy hiszi, gúnyolódnak vele. Mivel épp nem látja át a helyzetet, s hogy ő él tévedésben, amire a vele szemben ülő csak tréfával próbál válaszolni, azt gondolja, hogy Valuryen szórakozik vele és az idejét lopja.
Aztán a folytatást hallva sértettsége nagyja elpárolog és megint a zavar kerül előtérbe.*
- A szövetségben... - *Ismétli motyogva, ahogy próbálja megérteni a helyzetet és fölidézni, hogy miről is beszélhettek.
Ekkor jut eszébe az előtte lévő papírokba tekinteni, hátha oda följegyzett már valamit.
Ráérősen olvassa végig a sorokat, ha az elf meg nem zavarja ebben, s mire a végére ér, lassan a gondolatai is kitisztulnak és visszaemlékszik rá, hogy hol is vannak.
Therrad ritkán keseredik el, most mégis elfogja ez az érzés. Kell egy-két pillanat, hogy összeszedje magát. Majd nagyot sóhajtva firkál valamit a saját külön jegyzetébe, majd az zsebre dugva föláll az asztaltól.*
- Gye-gyere! Az emeleten vannak. - *Mondja egy kissé talán kedvetlenül, s el is indul, hogy az emeletre vezető lépcsőhöz kísérje Valuryent. Itt aztán lassan haladnak, mert fölfelé már nem olyan fürge az öreg.
A folyosón végighaladva kinyitja a szabad szobák ajtaját, majd nem olyan jó kedvűen, mint korábban, de azért egy kis mosollyal int az elfnek.*
- Vá-válassz kedv-kedvedre!
3475. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2020-05-30 12:13:30
Üzenet elküldve: 2020-05-30 12:13:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 287
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 287
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//Egy eskü betartása//
*Kezével csak bohókásan legyint a pipafüstöt illetően, hisz tudja, hogy sokan így vélekednek a szenvedélyéről. De nem érez rosszallást, vagy ilyesmit, csak elfogadja a másik álláspontját.*
-Ahogy gondolod, barárom.
*Persze nem akar eltekinteni a bajlós dolgoktól, hisz az, ha homokba dugjuk a fejünket, nem segít semmin. Bár Val egyáltalán nem harcos alkat, és nem is hős, vagy ilyesmi, de ha a helyzet úgy hozná, nem szeretné nem kivenni a helyét.*
-Hát.. ez miféle kérdés?
*Nem igazán tudja hová tenni a dolgot, hogy így kívánhatna dolgokat a szobájába?*
-Egy szökőkutat csokiból.
*Nevet fel hangosan, próbálja mókával elleplezni az értetlenségét a dologgal kapcsolatban.*
-Gondolom nem érdemlek mást, mist bárki a szövetségben, sőt, talán kevesebbet is. *Hisz még épp csak belépett, ha minden igaz, legalábbis a neve bekerült a nagy könyvbe, ha lehet így nevezni.*
-Azért egy ágy remélem akad benne. Hosszú volt az út.
*Nem mintha nem lenne hozzászokva a megannyi gyalogúthoz, mégis azért érzi, ha ereje fogyóban van, és szüksége van némi pihenésre. Ez egyébként is a mágusok kifürkészhetetlen szokásaira vezethető vissza, ha nem alszik három napig, utána pedig ki sem bír kelni az ágyból, vagy épp fordítva.*
*Kezével csak bohókásan legyint a pipafüstöt illetően, hisz tudja, hogy sokan így vélekednek a szenvedélyéről. De nem érez rosszallást, vagy ilyesmit, csak elfogadja a másik álláspontját.*
-Ahogy gondolod, barárom.
*Persze nem akar eltekinteni a bajlós dolgoktól, hisz az, ha homokba dugjuk a fejünket, nem segít semmin. Bár Val egyáltalán nem harcos alkat, és nem is hős, vagy ilyesmi, de ha a helyzet úgy hozná, nem szeretné nem kivenni a helyét.*
-Hát.. ez miféle kérdés?
*Nem igazán tudja hová tenni a dolgot, hogy így kívánhatna dolgokat a szobájába?*
-Egy szökőkutat csokiból.
*Nevet fel hangosan, próbálja mókával elleplezni az értetlenségét a dologgal kapcsolatban.*
-Gondolom nem érdemlek mást, mist bárki a szövetségben, sőt, talán kevesebbet is. *Hisz még épp csak belépett, ha minden igaz, legalábbis a neve bekerült a nagy könyvbe, ha lehet így nevezni.*
-Azért egy ágy remélem akad benne. Hosszú volt az út.
*Nem mintha nem lenne hozzászokva a megannyi gyalogúthoz, mégis azért érzi, ha ereje fogyóban van, és szüksége van némi pihenésre. Ez egyébként is a mágusok kifürkészhetetlen szokásaira vezethető vissza, ha nem alszik három napig, utána pedig ki sem bír kelni az ágyból, vagy épp fordítva.*
3474. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2020-05-26 12:07:13
Üzenet elküldve: 2020-05-26 12:07:13
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Egy eskü betartása//
- U-ugyan! Nagyobb kínzás az a büdös füst, a-amit valamiért olyan nagy élvezettel szívnak egyesek! - *Rázza fejét értetlenül, de engedékeny mosollyal, mert nem hagyja hidegen az elf nevetése és hatásvadász szavai.
A jókedv aztán alábbhagy, mikor Valuryen olyan baljóslatúan beszél. A gyáva kis öreg gondolni sem szeret ilyen veszélyekre, ezért csak némi hümmögéssel válaszol és igyekszik túllendülni a témán. Amire remek lehetőséget is ad a jegyzékbe temetkezés, majd a varázslatok megfigyelése.
Az asztal új díszei mindkettejüknél tetszésre találnak, Therrad kedvtelve nézegeti őket, elkápráztatva az új élménytől, s kicsit el is bambulva, míg Valuryen nem emlékezteti a szoba dolgára.
Akkor előkeríti a kulcsokat, de ezen rövid idő alatt valahogy keletkezik egy kis zűr a fejében és összezavarodnak az emlékei.*
- A szoba? - *Kérdez vissza, mikor az elf próbálja kisegíteni.*
- Mi-mit szeretne a szobájába? - *Tapogatózik. Nem kellemesek az ilyen időszakok, mikor köd borul az elméjére. Most azt hiszi, hogy az egyik korábbi állásában szolgál, ahol különféle megrendeléseket szokott felvenni, ha úgy tetszik, feltalálók felé, akik különlegesebb kéréseknek is eleget tudtak tenni, vagy megoldottak egy-egy problémát, amennyiben az nem volt túl elrugaszkodott még a számukra is...
Az elf nem tűnik teljesen idegennek a számára, valami ott pislákol a fejében az elmúlt fél órácskáról, de valahogy úgy, mint mikor valamit egy pillanattal korábban mondani akartunk, csak sehogy sem jut eszünkbe, hogy mi is volt az. Egészen addig, míg valami apróság meg nem gyújtja a lámpást a fejben és akkor egyszeriben minden újra világos lesz... Therrad fejében azonban egyelőre homály van.*
- U-ugyan! Nagyobb kínzás az a büdös füst, a-amit valamiért olyan nagy élvezettel szívnak egyesek! - *Rázza fejét értetlenül, de engedékeny mosollyal, mert nem hagyja hidegen az elf nevetése és hatásvadász szavai.
A jókedv aztán alábbhagy, mikor Valuryen olyan baljóslatúan beszél. A gyáva kis öreg gondolni sem szeret ilyen veszélyekre, ezért csak némi hümmögéssel válaszol és igyekszik túllendülni a témán. Amire remek lehetőséget is ad a jegyzékbe temetkezés, majd a varázslatok megfigyelése.
Az asztal új díszei mindkettejüknél tetszésre találnak, Therrad kedvtelve nézegeti őket, elkápráztatva az új élménytől, s kicsit el is bambulva, míg Valuryen nem emlékezteti a szoba dolgára.
Akkor előkeríti a kulcsokat, de ezen rövid idő alatt valahogy keletkezik egy kis zűr a fejében és összezavarodnak az emlékei.*
- A szoba? - *Kérdez vissza, mikor az elf próbálja kisegíteni.*
- Mi-mit szeretne a szobájába? - *Tapogatózik. Nem kellemesek az ilyen időszakok, mikor köd borul az elméjére. Most azt hiszi, hogy az egyik korábbi állásában szolgál, ahol különféle megrendeléseket szokott felvenni, ha úgy tetszik, feltalálók felé, akik különlegesebb kéréseknek is eleget tudtak tenni, vagy megoldottak egy-egy problémát, amennyiben az nem volt túl elrugaszkodott még a számukra is...
Az elf nem tűnik teljesen idegennek a számára, valami ott pislákol a fejében az elmúlt fél órácskáról, de valahogy úgy, mint mikor valamit egy pillanattal korábban mondani akartunk, csak sehogy sem jut eszünkbe, hogy mi is volt az. Egészen addig, míg valami apróság meg nem gyújtja a lámpást a fejben és akkor egyszeriben minden újra világos lesz... Therrad fejében azonban egyelőre homály van.*
3473. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2020-05-25 23:27:34
Üzenet elküldve: 2020-05-25 23:27:34
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 287
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 287
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//Egy eskü betartása//
*Szinte felszökik egyik szemöldöke majdcsak a feje búbjáig.*
-Pipa nélkül, barárom? Ne akarj kínozni.
*Neveti el magát, bár nem akar harsogni, ki tudja kik vannak itthon? Ezt ugyan nem kérdezte, de úgy gondolja, hogy ha fontos valami, majd kiderül idővel.*
-Hasznos bizony, bizonytalan idők járnak manapság fejünk felett, s a történelem szele egyre erősebben tör be a hegyek ormai közt. Mi sem úszhatjuk meg örökké.
*Talán kicsit károgónak tűnhet, de ez közel sem igaz, pusztán tudja már, vagy legalábbis tudni véli, hogy hogyan is működik a világ. S ott, ahol túl sok ideig van béke és boldogság, jólét, idővel jönnie kell valaminek. Ő pedig szeretne készen állni, nem pedig meglepetten, letolt gatyával állni.*
-Ez remek ötlet, majd emlékeztet rám, ha messze járnék.
*Vidámabb hangulata ismét erőt vesz a többin, ahogy folytatja. A szoba kérdésére pedig választ kap, s egészen tetszetős neki a dolog, kár lenne tagadni. Hagyja, hogy Therrad tegye a dolgát, s amíg nem szól, úgy nem is szeretné megzavarni benne.*
-A szoba, barárom.
*Segíti ki az intézőt, s nem tudja nem észrevenni, hogy dadogva beszél. Persze ez feltűnt neki sokkal korábban is, de hát ez nem egy olyan dolog, amit ne tudna magáról az ember, meg aztán nem is illendő ezzel piszkálni senkit. Bár piszkálni eleve nem illendő... Talán egyszer, ha olyan lesz az idő és a hely, felajánlja majd a segítségét, mert mily' meglepő, mindenféléhez is ért Val.*
*Szinte felszökik egyik szemöldöke majdcsak a feje búbjáig.*
-Pipa nélkül, barárom? Ne akarj kínozni.
*Neveti el magát, bár nem akar harsogni, ki tudja kik vannak itthon? Ezt ugyan nem kérdezte, de úgy gondolja, hogy ha fontos valami, majd kiderül idővel.*
-Hasznos bizony, bizonytalan idők járnak manapság fejünk felett, s a történelem szele egyre erősebben tör be a hegyek ormai közt. Mi sem úszhatjuk meg örökké.
*Talán kicsit károgónak tűnhet, de ez közel sem igaz, pusztán tudja már, vagy legalábbis tudni véli, hogy hogyan is működik a világ. S ott, ahol túl sok ideig van béke és boldogság, jólét, idővel jönnie kell valaminek. Ő pedig szeretne készen állni, nem pedig meglepetten, letolt gatyával állni.*
-Ez remek ötlet, majd emlékeztet rám, ha messze járnék.
*Vidámabb hangulata ismét erőt vesz a többin, ahogy folytatja. A szoba kérdésére pedig választ kap, s egészen tetszetős neki a dolog, kár lenne tagadni. Hagyja, hogy Therrad tegye a dolgát, s amíg nem szól, úgy nem is szeretné megzavarni benne.*
-A szoba, barárom.
*Segíti ki az intézőt, s nem tudja nem észrevenni, hogy dadogva beszél. Persze ez feltűnt neki sokkal korábban is, de hát ez nem egy olyan dolog, amit ne tudna magáról az ember, meg aztán nem is illendő ezzel piszkálni senkit. Bár piszkálni eleve nem illendő... Talán egyszer, ha olyan lesz az idő és a hely, felajánlja majd a segítségét, mert mily' meglepő, mindenféléhez is ért Val.*
3472. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2020-05-23 11:35:19
Üzenet elküldve: 2020-05-23 11:35:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Egy eskü betartása//
- Le-ll-legyen. Bár bor és pipa nélkül jobb szeretem az ilyen be-be-beszélgetéseket. - *Mondja kedélyesen, a beszélgetés lehetőségének örülve, de azért nem állja meg, hogy ne juttassa kifejezésre ellenérzéseit, melyek elsősorban a pipafüstnek szólnak. A borral nincs baja, míg nem neki kell innia és a társasága sem esik túlzásba.
A papírmunkát izgalom színezi, legalábbis az öreg számára, mikor Valuryen megcsillant egy keveset a varázstudásából.
Kíváncsian hallgatja őt, miközben szemügyre veszi a fegyvert, majd mikor az fényszilánkokra esik szét, megvakarja az orrát, mert úgy érzi, mintha egy sziporka megcsiklandozta volna.*
- E-ez valóban hasznosnak tűnik. - *Bólogat, s le van nyűgözve. A fegyverek talán nem vonzzák, de a mágia igen.
Fölegyenesedik ültében, de hamar vissza is görnyed, mert újabb látnivaló akad az asztal Valuryen felőli oldalán. Annyira tetszik neki a varázslat, hogy elsőre nem is érti az elf kérdését, hogy miért is haragudhatna. Aztán lassan felfogja...*
- Ó... nem-nem haragszom. A fe-fe-felfelé nyúló ágakat talán majd lecsípem, hogy onnan is kényelmesen lehessen írni. - *Méregeti a szegélyt töprengve, de látható rajta, hogy neki amúgy kedvére van a változás. Bár az asztal nem egészen az övé, talán Taitos mester sem haragszik meg érte, ha az asztal a funkcióját továbbra is gond nélkül be tudja tölteni és nem változik át dísztárggyá.*
- Szobád? Igen-igen... Máris nézhetünk egyet. - *Kapja fel fejét az ágacskákról a kérdésre és bólogat. Majd a jegyzékébe néz, minden fontosat felírt-e, de úgy találja, nem maradt ki semmi, csak épp a szoba dolga. Kikulcsol egy fiókot az asztalban és a szabad szobák kulcsát kiemeli onnan és zsebre teszi. Majd ahogy fölegyenesedik, kicsit zavartan néz az elfre, mint aki most látja őt először.*
- Hm... el-elnézést, mit is mondott?
- Le-ll-legyen. Bár bor és pipa nélkül jobb szeretem az ilyen be-be-beszélgetéseket. - *Mondja kedélyesen, a beszélgetés lehetőségének örülve, de azért nem állja meg, hogy ne juttassa kifejezésre ellenérzéseit, melyek elsősorban a pipafüstnek szólnak. A borral nincs baja, míg nem neki kell innia és a társasága sem esik túlzásba.
A papírmunkát izgalom színezi, legalábbis az öreg számára, mikor Valuryen megcsillant egy keveset a varázstudásából.
Kíváncsian hallgatja őt, miközben szemügyre veszi a fegyvert, majd mikor az fényszilánkokra esik szét, megvakarja az orrát, mert úgy érzi, mintha egy sziporka megcsiklandozta volna.*
- E-ez valóban hasznosnak tűnik. - *Bólogat, s le van nyűgözve. A fegyverek talán nem vonzzák, de a mágia igen.
Fölegyenesedik ültében, de hamar vissza is görnyed, mert újabb látnivaló akad az asztal Valuryen felőli oldalán. Annyira tetszik neki a varázslat, hogy elsőre nem is érti az elf kérdését, hogy miért is haragudhatna. Aztán lassan felfogja...*
- Ó... nem-nem haragszom. A fe-fe-felfelé nyúló ágakat talán majd lecsípem, hogy onnan is kényelmesen lehessen írni. - *Méregeti a szegélyt töprengve, de látható rajta, hogy neki amúgy kedvére van a változás. Bár az asztal nem egészen az övé, talán Taitos mester sem haragszik meg érte, ha az asztal a funkcióját továbbra is gond nélkül be tudja tölteni és nem változik át dísztárggyá.*
- Szobád? Igen-igen... Máris nézhetünk egyet. - *Kapja fel fejét az ágacskákról a kérdésre és bólogat. Majd a jegyzékébe néz, minden fontosat felírt-e, de úgy találja, nem maradt ki semmi, csak épp a szoba dolga. Kikulcsol egy fiókot az asztalban és a szabad szobák kulcsát kiemeli onnan és zsebre teszi. Majd ahogy fölegyenesedik, kicsit zavartan néz az elfre, mint aki most látja őt először.*
- Hm... el-elnézést, mit is mondott?
3471. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2020-05-21 21:55:08
Üzenet elküldve: 2020-05-21 21:55:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 287
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 287
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//Egy eskü betartása//
*Látja, hogy nem okoz gondot a másiknak, hogy elolvassa amit ír, ez egy jó jel, mert bizony gyakran Valuryennek bár íráskészsége kiváló, az agya sokszor előrébb jár és gyorsabban gondol, mint ahogy a keze járni tud, és ezért hajalmos elkaparni a betűket a gyorsabb írás végett.*
-Ez igazán kedves tőled, köszönöm.
*Mondja, s tényleg egész kedvesnek és barátságosnak tartja a fogadtatását, jól esik neki.*
-Ez egy nagyon hosszú történet, barárom, talán egyszer, egy jó kupa bor mellett majd elmesélem, ha akkor is érdekelni fog, egy unalmas, hosszú csillagos éjszaka, egy jól megtömött pipával.
*Talán ez a kedvenc elfoglaltsága, csak ritkán adódik hozzá megfelelő partner. Nem szólja meg a másikat, hogy nem fogja meg a fegyverét, teljesen érhető, bár kissé furcsa a számára, de megérti. Azonban hogy mégse lábatlankodjon ott az asztalon a masina, rövid koncentráció után feloldja saját mágiáját, s csak úgy, mintha a semmiből érkezne a parancs, fénnyé foszlik az egyébként szilárd, kézzel fogható számszeríj.*
-Akkor így talán kényelmesebb lehet a számodra. Ez Eeyr mágiája, a fény ereje. Még nem sajátítottam el ugyan, de remélem hamarosan vérteket is képes leszek idézni magamnak, az igazán jó lenne, így nem kellene súlyos és veszélyes fegyvereket és nehéz páncélokat hordanom magamnál, de ha veszély fenyegetne, a parancsomra tudnám hívni a fényből szőtt arzenált.
*Ez is egy cél, amit szeretne elérni, és talán már nincs is olyat messze, mint azt gondolta volna ezelőtt.*
-Rügyfakasztás, igen. Tudod ez is egy fajtája a teremtésnek, és remélem nem haragszol az asztal miatt. Talán így szebb is egy kicsit, nem?
*Kicsit fél, mert nem akarja magára haragítani a másikat azzal, hogy belekontárkodik itt az irodájába.*
-Ó majd elfelejtettem.
*Jut eszébe hirtelen.*
-Lesz nekem is itt szobám? Vagy..
*Szemei csillogva érdeklődnek, akár egy kíváncsi gyermeké, mert szeretné tudni, és ha van rá mód, akkor pedig igazán örülne a dolognak.*
*Látja, hogy nem okoz gondot a másiknak, hogy elolvassa amit ír, ez egy jó jel, mert bizony gyakran Valuryennek bár íráskészsége kiváló, az agya sokszor előrébb jár és gyorsabban gondol, mint ahogy a keze járni tud, és ezért hajalmos elkaparni a betűket a gyorsabb írás végett.*
-Ez igazán kedves tőled, köszönöm.
*Mondja, s tényleg egész kedvesnek és barátságosnak tartja a fogadtatását, jól esik neki.*
-Ez egy nagyon hosszú történet, barárom, talán egyszer, egy jó kupa bor mellett majd elmesélem, ha akkor is érdekelni fog, egy unalmas, hosszú csillagos éjszaka, egy jól megtömött pipával.
*Talán ez a kedvenc elfoglaltsága, csak ritkán adódik hozzá megfelelő partner. Nem szólja meg a másikat, hogy nem fogja meg a fegyverét, teljesen érhető, bár kissé furcsa a számára, de megérti. Azonban hogy mégse lábatlankodjon ott az asztalon a masina, rövid koncentráció után feloldja saját mágiáját, s csak úgy, mintha a semmiből érkezne a parancs, fénnyé foszlik az egyébként szilárd, kézzel fogható számszeríj.*
-Akkor így talán kényelmesebb lehet a számodra. Ez Eeyr mágiája, a fény ereje. Még nem sajátítottam el ugyan, de remélem hamarosan vérteket is képes leszek idézni magamnak, az igazán jó lenne, így nem kellene súlyos és veszélyes fegyvereket és nehéz páncélokat hordanom magamnál, de ha veszély fenyegetne, a parancsomra tudnám hívni a fényből szőtt arzenált.
*Ez is egy cél, amit szeretne elérni, és talán már nincs is olyat messze, mint azt gondolta volna ezelőtt.*
-Rügyfakasztás, igen. Tudod ez is egy fajtája a teremtésnek, és remélem nem haragszol az asztal miatt. Talán így szebb is egy kicsit, nem?
*Kicsit fél, mert nem akarja magára haragítani a másikat azzal, hogy belekontárkodik itt az irodájába.*
-Ó majd elfelejtettem.
*Jut eszébe hirtelen.*
-Lesz nekem is itt szobám? Vagy..
*Szemei csillogva érdeklődnek, akár egy kíváncsi gyermeké, mert szeretné tudni, és ha van rá mód, akkor pedig igazán örülne a dolognak.*
3470. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2020-05-21 20:44:11
Üzenet elküldve: 2020-05-21 20:44:11
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Egy eskü betartása//
*Nem okoz gondot kiolvasnia az elf nevét, s nem csak azért, mert már bemutatkoztak egymásnak, hanem mert Valuryen tényleg szépen ír, ezt meg is állapítja magában. Azért persze a szokott séma szerint fölírja maga is még egyszer a saját kézírásával. Szép rendezetten sorakoznak fel egymás után az elffel kapcsolatos tudnivalók a lapon, sokéves intézői gyakorlat van a gnóm kezében.
A házimunkával kapcsolatban a várt választ kapja a legújabb szilánktól, akit a jelek szerint nem ráz a hideg az ilyen feladatoktól. Azt Valuryen láthatta, hogy a gnóm sem a levegőbe beszél, hiszen maga is éppen a hátsó kertben szorgoskodott, mikor a férfi érkezett.*
- Re-re-remélem, hogy itt hamar otthon érzed majd magad. - *Mosolyog egész melegen, atyáskodón, mielőtt újra körmölni kezdene.*
- Honnan érkeztél? - *Kíváncsiskodik közben, mert nem emlékszik, hogy erről már szó esett volna.
Aztán később akad kérése is, amit Valuryen nem rest teljesíteni.
Mikor a férfi a fegyverért nyúl, akkor nem tart támadástól, mégis kicsit feszültté válik.*
- Nem-nem, én meg nem fogom... Mé-még elsütném. Te-te-tedd csak le! - *Tiltakozik, mert az ilyen fegyvert nagyon veszélyesnek gondolja és látni rajta, hogy tényleg fél tőle.
De nézni azért meri, ha az elf lerakta az asztalra. Még a szemüvegét is megigazítja, úgy hajol egy kicsit közelebb hozzá.*
- Mi-mi-milyen mágia ez? Hold talán? - *Találgat. Majd figyelme átterelődik Valuryenre, mikor mozgolódni kezd, és el sem lehet téveszteni, hogy a következő varázslat igencsak tetszésére válik.*
- Ohohó, ez igen! E-ezt ismerem! Ez a rü-rü-rügyfakasztás, ugye? - *Lelkesedik be az öreg. Őt is érdekli a föld mágia, és olvasott már eleget róla, hogy felismerje ezt az alapszintű varázsigét.*
*Nem okoz gondot kiolvasnia az elf nevét, s nem csak azért, mert már bemutatkoztak egymásnak, hanem mert Valuryen tényleg szépen ír, ezt meg is állapítja magában. Azért persze a szokott séma szerint fölírja maga is még egyszer a saját kézírásával. Szép rendezetten sorakoznak fel egymás után az elffel kapcsolatos tudnivalók a lapon, sokéves intézői gyakorlat van a gnóm kezében.
A házimunkával kapcsolatban a várt választ kapja a legújabb szilánktól, akit a jelek szerint nem ráz a hideg az ilyen feladatoktól. Azt Valuryen láthatta, hogy a gnóm sem a levegőbe beszél, hiszen maga is éppen a hátsó kertben szorgoskodott, mikor a férfi érkezett.*
- Re-re-remélem, hogy itt hamar otthon érzed majd magad. - *Mosolyog egész melegen, atyáskodón, mielőtt újra körmölni kezdene.*
- Honnan érkeztél? - *Kíváncsiskodik közben, mert nem emlékszik, hogy erről már szó esett volna.
Aztán később akad kérése is, amit Valuryen nem rest teljesíteni.
Mikor a férfi a fegyverért nyúl, akkor nem tart támadástól, mégis kicsit feszültté válik.*
- Nem-nem, én meg nem fogom... Mé-még elsütném. Te-te-tedd csak le! - *Tiltakozik, mert az ilyen fegyvert nagyon veszélyesnek gondolja és látni rajta, hogy tényleg fél tőle.
De nézni azért meri, ha az elf lerakta az asztalra. Még a szemüvegét is megigazítja, úgy hajol egy kicsit közelebb hozzá.*
- Mi-mi-milyen mágia ez? Hold talán? - *Találgat. Majd figyelme átterelődik Valuryenre, mikor mozgolódni kezd, és el sem lehet téveszteni, hogy a következő varázslat igencsak tetszésére válik.*
- Ohohó, ez igen! E-ezt ismerem! Ez a rü-rü-rügyfakasztás, ugye? - *Lelkesedik be az öreg. Őt is érdekli a föld mágia, és olvasott már eleget róla, hogy felismerje ezt az alapszintű varázsigét.*
3469. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2020-05-21 19:28:02
Üzenet elküldve: 2020-05-21 19:28:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 287
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 287
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//Egy eskü betartása//
*Talán igaza lehet a gnómnak a kimondatlan dolgok terén, hisz tényleg nem tudja tanítani maga Eeyr hatalmát másoknak, azonban a mágia mibenlétéről, a használatáról bizonyosan adhat át tapasztalatokat azoknak, kik még csak éppen rálépnek erre az útra. Azon felül pedig egész sok ágban jeleskedik. *
-Ennek biz' van értelme.
~Vajon milyen kihívásokon kell majd helytállnom? Elküldenek valami küldetésre? Vagy csak mindig figyelnek majd, mikor nem is hinném? Ki tudja, hogy meddig terjed a főmágus hatalma?~
*Ilyen, és ehhez hasonló gondolatok kergetik egymást a fejében, ahogy hallgatja a szavakat.*
-Ühm.
*Bólint, s a tollat a kezébe véve, ha tinta is akad, márpedig miért is ne akadna egy irodában, játszi könnyedséggel leírja a nevét. Látható, hogy ujjai valószínűleg többet fognak tollat, mint kardot, eléggé rááll a keze az írásra.*
-Tessék. Valuryen Meloar'c.
*Mondja el, ha esetleg csúnyán írt volna.*
-Közös otthon, ez tetszik. Mióta erre a vidékre érkeztem, sosem volt saját otthonom, valahogy mindig egy fa tövében leltem menedéket. Jó lenne tartozni valahová...
*Kotyogja ki titkolt kis vágyait.*
-Szívesen segítek rendben tartani, ha egyéb kötelességeim nem szólítanak el.
*Gondol itt természetesen a szövetséggel kapcsolatos feladatokra, és reméli, hogy ez egyértelműen ki is hallatszik a szövegkörnyeztből. Therrad kérésén pedig elmosolyodik. Talán ha eddig esetleg elkerülte volna az intéző figyelmét, Val hátán egy furcsa fegyver ékeskedik, fényben úszva pompázik és egészen nem e-világi hatása van, mintha az egész egy különös energia fegyver lenne, egy számszeríj. Lassan leveszi azt, hogy még véletlenül se higgye azt, hogy támadó szándéka lenne, vagy ilyesmi.*
-Megfognád kérlek egy pillanatra? Úgy húzza a hátam.
*Vigyorog, s reményei szerint, ha a másik kezét nyújtja érte és megfogja, úgy abban a pillanatban apró fénypontokká esne szét, és szép lassan eltűnne a másik kezében a szilárd fegyver, mi bizonyosan halálosnak tűnt a gazdája kezében. Ha nem szeretne segíteni, úgy csak az asztalra rakja, hogy ne legyen útban.*
-Természetesen.
*Azzal a kezével, amivel írt a papírra, leteszi a tollat, és finoman végig simítja az asztalt, aminek két oldalán ülnek, s ha minden jól megy friss, zsenge és gyönyörű hajtások, egy-egy virág is kinő az asztal peremén Val keze nyomán.*
A varázsló által megérintett fadarab életre kel, és azonnal friss hajtások nőnek ki belőle.
*Talán igaza lehet a gnómnak a kimondatlan dolgok terén, hisz tényleg nem tudja tanítani maga Eeyr hatalmát másoknak, azonban a mágia mibenlétéről, a használatáról bizonyosan adhat át tapasztalatokat azoknak, kik még csak éppen rálépnek erre az útra. Azon felül pedig egész sok ágban jeleskedik. *
-Ennek biz' van értelme.
~Vajon milyen kihívásokon kell majd helytállnom? Elküldenek valami küldetésre? Vagy csak mindig figyelnek majd, mikor nem is hinném? Ki tudja, hogy meddig terjed a főmágus hatalma?~
*Ilyen, és ehhez hasonló gondolatok kergetik egymást a fejében, ahogy hallgatja a szavakat.*
-Ühm.
*Bólint, s a tollat a kezébe véve, ha tinta is akad, márpedig miért is ne akadna egy irodában, játszi könnyedséggel leírja a nevét. Látható, hogy ujjai valószínűleg többet fognak tollat, mint kardot, eléggé rááll a keze az írásra.*
-Tessék. Valuryen Meloar'c.
*Mondja el, ha esetleg csúnyán írt volna.*
-Közös otthon, ez tetszik. Mióta erre a vidékre érkeztem, sosem volt saját otthonom, valahogy mindig egy fa tövében leltem menedéket. Jó lenne tartozni valahová...
*Kotyogja ki titkolt kis vágyait.*
-Szívesen segítek rendben tartani, ha egyéb kötelességeim nem szólítanak el.
*Gondol itt természetesen a szövetséggel kapcsolatos feladatokra, és reméli, hogy ez egyértelműen ki is hallatszik a szövegkörnyeztből. Therrad kérésén pedig elmosolyodik. Talán ha eddig esetleg elkerülte volna az intéző figyelmét, Val hátán egy furcsa fegyver ékeskedik, fényben úszva pompázik és egészen nem e-világi hatása van, mintha az egész egy különös energia fegyver lenne, egy számszeríj. Lassan leveszi azt, hogy még véletlenül se higgye azt, hogy támadó szándéka lenne, vagy ilyesmi.*
-Megfognád kérlek egy pillanatra? Úgy húzza a hátam.
*Vigyorog, s reményei szerint, ha a másik kezét nyújtja érte és megfogja, úgy abban a pillanatban apró fénypontokká esne szét, és szép lassan eltűnne a másik kezében a szilárd fegyver, mi bizonyosan halálosnak tűnt a gazdája kezében. Ha nem szeretne segíteni, úgy csak az asztalra rakja, hogy ne legyen útban.*
-Természetesen.
*Azzal a kezével, amivel írt a papírra, leteszi a tollat, és finoman végig simítja az asztalt, aminek két oldalán ülnek, s ha minden jól megy friss, zsenge és gyönyörű hajtások, egy-egy virág is kinő az asztal peremén Val keze nyomán.*
A varázsló által megérintett fadarab életre kel, és azonnal friss hajtások nőnek ki belőle.
3468. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2020-05-21 12:49:39
Üzenet elküldve: 2020-05-21 12:49:39
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Egy eskü betartása//
*Az elf kacagása meggyőzi róla, hogy nem maradt közöttük rossz érzés, így bajsza alatt ő is somolyog.
Mikor pedig később arról esik szó, hogy Valuryen lehetne az első szakrális mester, eltöpreng egy kicsit. Először arra gondol, hogy úgy tudja, ezt az ágat nem tudják a hívek egymás között tanítani, hanem hogy úgymond a varázslatokat az istennőjüktől kapják a templomban. De aztán meg úgy vélekedik, hogy a mágia attól még mágia marad, ahhoz is kell tudás és megértés, amiben pedig segíthetik egymást a szakrális mágusok is.
Arról nem tud, hogy az isteneket - még a jó és semleges entitásokat sem - annyira nem kedvelik itt Synmirán, mert erről nem kapott tájékoztatást. Úgyhogy az elfet sem figyelmezteti erre, sőt, fel fogja jegyezni ezirányú előmenetelét is a mágiák terén.*
- Úgy legyen, úgy legyen. - *Bólogat és kuncog most már ő is, az elf lelkesedésén.
Nem is lepi meg ilyen módon a döntése és elégedett is vele.*
- Nos, va-va-valóban nem. De nem is kell sok feltételnek megfe-megfelelni a csatlakozáshoz. Hogy úgy mondjam, ez a későbbiekben dől el, hogy a je-je-jelentkező alkalmas-e közénk. Megfelel-e a viselkedése, tiszteletben tartja-e a vezetők és mesterek kéréseit, utasításait, iránymutatásait... Szo-szorgalmas-e... Ó, igen... - *Jut eszébe.*
- A ház és a ke-kert körüli feladatok, a házimunka ellátása a tagok kö-kö-kötelessége. Ez a közös otthonunk. - *Mondja még el ezt is, s bár nem gondolja, hogy ebben kifogásolnivalót találna Valuryen - hisz legfeljebb egy nemes tiltakozhatna a rangon aluli tevékenységekre "kényszerítés" miatt -, de azért lesi, mit szól.*
- És persze az is kiderül, me-me-mekkora tehetsége van egy tanoncnak. - *Zárja mondandóját egy biccentéssel.
Közben új lapot készít elő a tagok jegyzékébe, a jobb felső sarokba húz egy vonást, majd az elf elé tolja a papírt és nyújtja a tollat is.*
- A-a-akkor jegyzékbe is vennélek. Ide írd kérlek a nevedet. - *Magyaráz, hogy mit is szeretne. Jobb kedveli ezt, mint a betűzést és egy mágusnál nincs kétsége, hogy tud írni és olvasni, úgyhogy így biztosítja be, hogy a kiejtéstől olykor különböző írott formában mindenképpen helyesen legyen feljegyezve a jelentkező neve.
Ha az elf teljesíti a kérését, akkor visszaveszi a lapot és rövid jegyzetelés következik. Kerül a lapra rövid személyleírás az elfről, fölírásra kerül, hogy honnan szerzett tudomást a Szövetségről, hogy milyen mágiaágakban jártas és hogy mit szeretne még tanulni.*
- Ne-ne-nem a felvételi része, de mu-mu-mutatnál majd néhány varázslatot az ágakból, melyekben jártas vagy? - *Tartja közben szóval a férfit. Valuryen joggal gondolhatná, hogy tesztelve van, de igazából ez ténylegesen az öreg gnóm kívánsága.*
- Ma-ma-magam is tanonc vagyok, de még nem vagyok képes varázsolni. - *Fűzi hozzá, fél szemével hunyorogva, s ez talán megmagyarázza Valuryennek az érdeklődést. Az más kérdés, hogy egy vén gnóm részéről talán már szokatlan ilyen új, kihívást jelentő dologba kezdeni.*
- Go-gondolom szeretnél szobát itt. Majd azt is nézünk. - *Veti fel, mikor elér a jegyzékben ahhoz a ponthoz, melyben az elfoglalt szobáról ír. Látta ugyan, hogy előfordult már, hogy valaki nem Synmirán élt a tagok közül, de ez ritka, általában be szoktak költözni.*
*Az elf kacagása meggyőzi róla, hogy nem maradt közöttük rossz érzés, így bajsza alatt ő is somolyog.
Mikor pedig később arról esik szó, hogy Valuryen lehetne az első szakrális mester, eltöpreng egy kicsit. Először arra gondol, hogy úgy tudja, ezt az ágat nem tudják a hívek egymás között tanítani, hanem hogy úgymond a varázslatokat az istennőjüktől kapják a templomban. De aztán meg úgy vélekedik, hogy a mágia attól még mágia marad, ahhoz is kell tudás és megértés, amiben pedig segíthetik egymást a szakrális mágusok is.
Arról nem tud, hogy az isteneket - még a jó és semleges entitásokat sem - annyira nem kedvelik itt Synmirán, mert erről nem kapott tájékoztatást. Úgyhogy az elfet sem figyelmezteti erre, sőt, fel fogja jegyezni ezirányú előmenetelét is a mágiák terén.*
- Úgy legyen, úgy legyen. - *Bólogat és kuncog most már ő is, az elf lelkesedésén.
Nem is lepi meg ilyen módon a döntése és elégedett is vele.*
- Nos, va-va-valóban nem. De nem is kell sok feltételnek megfe-megfelelni a csatlakozáshoz. Hogy úgy mondjam, ez a későbbiekben dől el, hogy a je-je-jelentkező alkalmas-e közénk. Megfelel-e a viselkedése, tiszteletben tartja-e a vezetők és mesterek kéréseit, utasításait, iránymutatásait... Szo-szorgalmas-e... Ó, igen... - *Jut eszébe.*
- A ház és a ke-kert körüli feladatok, a házimunka ellátása a tagok kö-kö-kötelessége. Ez a közös otthonunk. - *Mondja még el ezt is, s bár nem gondolja, hogy ebben kifogásolnivalót találna Valuryen - hisz legfeljebb egy nemes tiltakozhatna a rangon aluli tevékenységekre "kényszerítés" miatt -, de azért lesi, mit szól.*
- És persze az is kiderül, me-me-mekkora tehetsége van egy tanoncnak. - *Zárja mondandóját egy biccentéssel.
Közben új lapot készít elő a tagok jegyzékébe, a jobb felső sarokba húz egy vonást, majd az elf elé tolja a papírt és nyújtja a tollat is.*
- A-a-akkor jegyzékbe is vennélek. Ide írd kérlek a nevedet. - *Magyaráz, hogy mit is szeretne. Jobb kedveli ezt, mint a betűzést és egy mágusnál nincs kétsége, hogy tud írni és olvasni, úgyhogy így biztosítja be, hogy a kiejtéstől olykor különböző írott formában mindenképpen helyesen legyen feljegyezve a jelentkező neve.
Ha az elf teljesíti a kérését, akkor visszaveszi a lapot és rövid jegyzetelés következik. Kerül a lapra rövid személyleírás az elfről, fölírásra kerül, hogy honnan szerzett tudomást a Szövetségről, hogy milyen mágiaágakban jártas és hogy mit szeretne még tanulni.*
- Ne-ne-nem a felvételi része, de mu-mu-mutatnál majd néhány varázslatot az ágakból, melyekben jártas vagy? - *Tartja közben szóval a férfit. Valuryen joggal gondolhatná, hogy tesztelve van, de igazából ez ténylegesen az öreg gnóm kívánsága.*
- Ma-ma-magam is tanonc vagyok, de még nem vagyok képes varázsolni. - *Fűzi hozzá, fél szemével hunyorogva, s ez talán megmagyarázza Valuryennek az érdeklődést. Az más kérdés, hogy egy vén gnóm részéről talán már szokatlan ilyen új, kihívást jelentő dologba kezdeni.*
- Go-gondolom szeretnél szobát itt. Majd azt is nézünk. - *Veti fel, mikor elér a jegyzékben ahhoz a ponthoz, melyben az elfoglalt szobáról ír. Látta ugyan, hogy előfordult már, hogy valaki nem Synmirán élt a tagok közül, de ez ritka, általában be szoktak költözni.*
3467. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2020-05-21 07:37:18
Üzenet elküldve: 2020-05-21 07:37:18
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 287
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 287
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//Egy eskü betartása//
*Biccent egyet, mert tényleg nem tudja, hogy mi is lehet az igazság ebben a kérdésben, talán idővel majd lesz lehetősége rá, hogy közelebbről megismerhesse ezt a népet, és akkor nem kell a találgatások ingatag talajára lépnie, ha ez kerül szóba a jövőben. *
-Ugyan, barárom, nem történt semmi. Ez csak természetes, én sem fogadnék csak úgy valakit a körömbe, már ugye ha létezne ilyesmi.
*Kacag fel velősen. *
-Akkor talán én leszek majd az első szakrális mester!
*Mondja bohókásan, és a vicces hangulat mögött komoly ambíciók és talán nem is olyan mókás felvetés bújik meg a dologban. *
-Ez remek hír! Remélem sokat tudok majd én is hozzátenni a szövetséghez, s nem csak élvezni az előnyeit.
*Elgondolkodik egy kicsit, hogy van-e még kérdése, de nem nagyon jut eszébe hirtelen semmi.*
-Azt hittem ez nem csak az én oldaláról egy amolyan felvételi.
*Mosolyog, hisz tudja, hogy valószínűleg róla is véleményt alkotott a gnóm. *
-Én szeretnék csatlakozni, ha egy mód van rá.
*Mondja ki végül a végszót. *
*Biccent egyet, mert tényleg nem tudja, hogy mi is lehet az igazság ebben a kérdésben, talán idővel majd lesz lehetősége rá, hogy közelebbről megismerhesse ezt a népet, és akkor nem kell a találgatások ingatag talajára lépnie, ha ez kerül szóba a jövőben. *
-Ugyan, barárom, nem történt semmi. Ez csak természetes, én sem fogadnék csak úgy valakit a körömbe, már ugye ha létezne ilyesmi.
*Kacag fel velősen. *
-Akkor talán én leszek majd az első szakrális mester!
*Mondja bohókásan, és a vicces hangulat mögött komoly ambíciók és talán nem is olyan mókás felvetés bújik meg a dologban. *
-Ez remek hír! Remélem sokat tudok majd én is hozzátenni a szövetséghez, s nem csak élvezni az előnyeit.
*Elgondolkodik egy kicsit, hogy van-e még kérdése, de nem nagyon jut eszébe hirtelen semmi.*
-Azt hittem ez nem csak az én oldaláról egy amolyan felvételi.
*Mosolyog, hisz tudja, hogy valószínűleg róla is véleményt alkotott a gnóm. *
-Én szeretnék csatlakozni, ha egy mód van rá.
*Mondja ki végül a végszót. *
3466. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2020-05-20 12:07:04
Üzenet elküldve: 2020-05-20 12:07:04
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Egy eskü betartása//
- I-i-igaz lehet. - *Ad egy diplomatikus választ, merthogy városi pletykákon-, egy rövid, útba igazító beszélgetésen- és a Vaskorsóban tett terepszemlén kívül neki sem volt még szerencséje megismerkedni a szóban forgókkal.
Közben, míg Valuryen beszél, ő nekifog valami firkának. Még nem tollal, csak ceruzával. Ez a jegyzet ugyanis saját magának készül, de némely sorát talán fölviszi majd a szövetség jegyzékeibe is, ha úgy alakul a beszélgetés.
Azért látni, hogy figyel, mert néha feltolja orrán a szemüveget és oda-odanéz az elfre. Majd mikor az Eeyrt említi, s vele kívánja igazolni magát, akkor kicsit abba is hagyja a firkálást.*
- Ne-ne-nem akartalak megbántani, vagy gonosznak bély-bély-bélyegzeni, de olyasmi volt ez, mit tisztáznunk kellett. A Szövetség elég nagy szabadságot hagy, de va-va-va-van néhány íratlan szabály. Nem ellened akartam szólni, ezt minden érdeklődőnek elmon-elmondanám. Én hiszek neked, ha azt mondod, ifjúságod meggondolatlan tetteit magad mögött hagytad. - *Érzi szükségét, hogy ezt tisztázza, mert úgy látja, Valuryen magára értelmezhette e kikötést.
Ha ezt megbeszélték, akkor biccent.*
- Szak-szak-szakrális mágiában jártas nincs közöttünk, az elementális mágiában viszont találnál segítséget. - *Jegyzi meg, kicsit eltöprengve a tagokról összeírt tudnivalókon. Mindent persze nem ad ki, de ennyit elárulhat.*
- Nos, mit gon-gondolsz? Van kérdésed? Segítettem dönteni? - *Hagy teret Valuryennek, hogy biztos belátással eldönthesse, mit szeretne.*
- I-i-igaz lehet. - *Ad egy diplomatikus választ, merthogy városi pletykákon-, egy rövid, útba igazító beszélgetésen- és a Vaskorsóban tett terepszemlén kívül neki sem volt még szerencséje megismerkedni a szóban forgókkal.
Közben, míg Valuryen beszél, ő nekifog valami firkának. Még nem tollal, csak ceruzával. Ez a jegyzet ugyanis saját magának készül, de némely sorát talán fölviszi majd a szövetség jegyzékeibe is, ha úgy alakul a beszélgetés.
Azért látni, hogy figyel, mert néha feltolja orrán a szemüveget és oda-odanéz az elfre. Majd mikor az Eeyrt említi, s vele kívánja igazolni magát, akkor kicsit abba is hagyja a firkálást.*
- Ne-ne-nem akartalak megbántani, vagy gonosznak bély-bély-bélyegzeni, de olyasmi volt ez, mit tisztáznunk kellett. A Szövetség elég nagy szabadságot hagy, de va-va-va-van néhány íratlan szabály. Nem ellened akartam szólni, ezt minden érdeklődőnek elmon-elmondanám. Én hiszek neked, ha azt mondod, ifjúságod meggondolatlan tetteit magad mögött hagytad. - *Érzi szükségét, hogy ezt tisztázza, mert úgy látja, Valuryen magára értelmezhette e kikötést.
Ha ezt megbeszélték, akkor biccent.*
- Szak-szak-szakrális mágiában jártas nincs közöttünk, az elementális mágiában viszont találnál segítséget. - *Jegyzi meg, kicsit eltöprengve a tagokról összeírt tudnivalókon. Mindent persze nem ad ki, de ennyit elárulhat.*
- Nos, mit gon-gondolsz? Van kérdésed? Segítettem dönteni? - *Hagy teret Valuryennek, hogy biztos belátással eldönthesse, mit szeretne.*
3465. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2020-05-19 22:50:04
Üzenet elküldve: 2020-05-19 22:50:04
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 287
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 287
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//Egy eskü betartása//
*Talán úgy érzi, hogy ennyi kis csíntevés belefér már az ő korában, s ha nincs is igaza, sokat nem tehet ellene Therrad, ő ugyanis jól szórakozik saját magán, igaz igyekszik meghúzni azt a bizonyos határt.*
-Érdekes. Ezek a barbár népek valahogy mindig olyan szélsőségesnek tűntek nekem, vagy tudja az ember nagyon szeretni őket, vagy nagyon gyűlölni, de igazából nehezen látni bele a kultúrájukba kívülről, általában nehezen engednek be csak úgy idegeneket a bensőséges dolgaikba. Hüm.
*Fejti ki véleményét, már amennyit az évek alatti utazásai során összegyűjtött, hisz mindenféle népeket látott már, ez nem vitás. Igazából nem mintha zavarná, vagy örülne a dolognak, csak tényként elkönyveli, Valnak nem igazán vannak előítéletei, igyekszik megadni mindenkinek az esélyt, hogy megmutathassa milyen is valójában.*
-Nos a tűz és a föld mágiáját kezdtem el tanulmányozni, úgy érzem ez a leginkább hozzám való.
*Vonakodik egy kicsit, gondolkodik, s folytatja.*
-Valamint a hold ág. Igen. Bár még nem űzöm őket magas szinten, de remélem egyszer majd sokkal erősebb leszek. És persze Eeyr tanait sem vetem meg, mi tagadás talán ez már válasz lehet a gonoszsággal kapcsolatos kérdésedre jó Therrad uram.
*Mosolyodik el kurtán, most így belegondolva már 4 ágat is tanul egyszerre, de egyiknek sem mondaná magát mesterének, s ez borzasztó.*
-Szeretnék legalább az egyikben kitűnni, s sajnos vagy nem sajnos, ez persze csak nézőpont kérdése, ennek muszáj Eeyr erejének lennie, a többit csak egy bizonyos szintig vagyok képes a magamévá tenni.
*Hangjában ugyan nem hallatszik bánat, vagy bú, látszólag teljesen tisztában van a helyzetével.*
*Talán úgy érzi, hogy ennyi kis csíntevés belefér már az ő korában, s ha nincs is igaza, sokat nem tehet ellene Therrad, ő ugyanis jól szórakozik saját magán, igaz igyekszik meghúzni azt a bizonyos határt.*
-Érdekes. Ezek a barbár népek valahogy mindig olyan szélsőségesnek tűntek nekem, vagy tudja az ember nagyon szeretni őket, vagy nagyon gyűlölni, de igazából nehezen látni bele a kultúrájukba kívülről, általában nehezen engednek be csak úgy idegeneket a bensőséges dolgaikba. Hüm.
*Fejti ki véleményét, már amennyit az évek alatti utazásai során összegyűjtött, hisz mindenféle népeket látott már, ez nem vitás. Igazából nem mintha zavarná, vagy örülne a dolognak, csak tényként elkönyveli, Valnak nem igazán vannak előítéletei, igyekszik megadni mindenkinek az esélyt, hogy megmutathassa milyen is valójában.*
-Nos a tűz és a föld mágiáját kezdtem el tanulmányozni, úgy érzem ez a leginkább hozzám való.
*Vonakodik egy kicsit, gondolkodik, s folytatja.*
-Valamint a hold ág. Igen. Bár még nem űzöm őket magas szinten, de remélem egyszer majd sokkal erősebb leszek. És persze Eeyr tanait sem vetem meg, mi tagadás talán ez már válasz lehet a gonoszsággal kapcsolatos kérdésedre jó Therrad uram.
*Mosolyodik el kurtán, most így belegondolva már 4 ágat is tanul egyszerre, de egyiknek sem mondaná magát mesterének, s ez borzasztó.*
-Szeretnék legalább az egyikben kitűnni, s sajnos vagy nem sajnos, ez persze csak nézőpont kérdése, ennek muszáj Eeyr erejének lennie, a többit csak egy bizonyos szintig vagyok képes a magamévá tenni.
*Hangjában ugyan nem hallatszik bánat, vagy bú, látszólag teljesen tisztában van a helyzetével.*
3464. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2020-05-18 16:31:54
Üzenet elküldve: 2020-05-18 16:31:54
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Egy eskü betartása//
*Már nyitná a száját, hogy az elf visszakérdezésére válaszoljon, hiszen éppen ezért egészítette ki saját mondókáját, mert filozofálni lehetne még ezen, de fölöslegesnek tartja, mert úgyis értik egymást, s hogy mit akart ezzel mondani. Végül pedig Valuryen is megtoldja saját szavait, hogy valóban értette, hova akart kilyukadni, úgyhogy száját összezárja és csak bólogat...
Végighallgatja az elfet és összességében meg van elégedve a válaszával.*
- A-akkor ezzel rendben is vagyunk. - *Vélekedik, majd belefog hosszú ismertetőjébe a szövetségről, minek végén Valuryen segíti ki egy kérdéssel.*
- A tar-tar... thar-gok egy messziről jött nép, bar-bar-barbárok, úgymond, akik itt telepedtek le. A környéken a le-le-legtöbb birtok is az övék. Hm... - *Válaszol, a végén megint csak hümmögéssel zárva, mert sokkal többet ő sem tud erről a népről, legfeljebb a neves személyekről ejthetne szót még.*
- Jó-jó, ez derék. - *Bólogat.*
- És milyen előme-me-meneteid vannak eddig? S mely ágak érdekelnének még?
*Már nyitná a száját, hogy az elf visszakérdezésére válaszoljon, hiszen éppen ezért egészítette ki saját mondókáját, mert filozofálni lehetne még ezen, de fölöslegesnek tartja, mert úgyis értik egymást, s hogy mit akart ezzel mondani. Végül pedig Valuryen is megtoldja saját szavait, hogy valóban értette, hova akart kilyukadni, úgyhogy száját összezárja és csak bólogat...
Végighallgatja az elfet és összességében meg van elégedve a válaszával.*
- A-akkor ezzel rendben is vagyunk. - *Vélekedik, majd belefog hosszú ismertetőjébe a szövetségről, minek végén Valuryen segíti ki egy kérdéssel.*
- A tar-tar... thar-gok egy messziről jött nép, bar-bar-barbárok, úgymond, akik itt telepedtek le. A környéken a le-le-legtöbb birtok is az övék. Hm... - *Válaszol, a végén megint csak hümmögéssel zárva, mert sokkal többet ő sem tud erről a népről, legfeljebb a neves személyekről ejthetne szót még.*
- Jó-jó, ez derék. - *Bólogat.*
- És milyen előme-me-meneteid vannak eddig? S mely ágak érdekelnének még?
3463. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2020-05-18 11:21:18
Üzenet elküldve: 2020-05-18 11:21:18
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 287
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 287
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//Egy eskü betartása//
*Csak helyeselni tud. *
-Még a levegő is más itt, mint a zsúfolt városokban.
*Bár ő maga mindig is közelebb állt a természethez, mint az emberek sokaságához, nem is bánja, ha sokszor teljesen egyedül tud lenni, s úgy elmerülnia a gondolataiban. Látja a másik reakcióit a történét illetően, de bölcsebb annál, hogy messzemenő következtetéseket vonjon le, amíg nem tud eleget.*
-Köszönöm.
*Feleli, s az érkező víznek bizony nagyon örül. Jó nagyokat is kortyol belőle, s egy elégedett sóhajjal jelzi, hogy mennyire jól esett neki. *
-Dehogy, hagyd csak. Talán egy másik alkalommal.
~Ha lesz másik alkalom. ~
*Bár szereti a teát, nem akar kellemetlenséget okozni, vagy külön feladatot róni a gnónra, ki tudja, hogy egyébként is mi mindent kell csinálnia? *
-És mondd csak barárom, jó szándékkal nem lehet gonosz tetteket elkövetni?
*Zsivány mosoly ül ki arcára, ahogy pimasz módon odaszúr egy picit a gondolatmenetbe. *
-Persze értem, hogy mire gondolsz. Természetesen értem.
*Kuncog még halkan egyet, mielőtt folytatná. *
-Sosem tartottam magam gonosznak, ha ez számít valamit.
*Kissé elbizonyzalanodik, hisz tényleg roppant nehéz kérdés ez. Mi a gonosz és mi a jó?*
-Szeretnék a teremtés eszközeivel nyomot hagyni, nem pedig a pusztításéval.
*És hogy idézze az intéző szavait. *
-Hagyjuk most, hogy nem mindig egyértelmű mi a teremtés és mi a pusztítás, hisz csak nézőpont kérdése, de szerintem érted, hogy miről beszélek.
*Talán még kacsint is egyet, majd azért megkonolyodik kicsit. *
-A mesterem élve nyúzna meg, ha megtudná, hogy gonosz dolgokra használom az erőmet, vagy csak gondolok rá egyáltalán.
*Majd tovább hallgatja a dolgokat, sok érdekes információt hall. *
-Taitosról már hallottam, igen. De a Thargokról nem sokat tudok, kik ők?
*Kérdezi kíváncsian, mert nehéz elkülöníteni a pletykákat és a tényleges tényeket egymástól. *
-Ha tudásom elegendő lesz, szívesen tanítok másokat, ez nem is kérdés. Minél többen vagyunk a világban, annál jobb.
*Teszi még hozzá a mester - tanítvány diszkurzushoz. *
*Csak helyeselni tud. *
-Még a levegő is más itt, mint a zsúfolt városokban.
*Bár ő maga mindig is közelebb állt a természethez, mint az emberek sokaságához, nem is bánja, ha sokszor teljesen egyedül tud lenni, s úgy elmerülnia a gondolataiban. Látja a másik reakcióit a történét illetően, de bölcsebb annál, hogy messzemenő következtetéseket vonjon le, amíg nem tud eleget.*
-Köszönöm.
*Feleli, s az érkező víznek bizony nagyon örül. Jó nagyokat is kortyol belőle, s egy elégedett sóhajjal jelzi, hogy mennyire jól esett neki. *
-Dehogy, hagyd csak. Talán egy másik alkalommal.
~Ha lesz másik alkalom. ~
*Bár szereti a teát, nem akar kellemetlenséget okozni, vagy külön feladatot róni a gnónra, ki tudja, hogy egyébként is mi mindent kell csinálnia? *
-És mondd csak barárom, jó szándékkal nem lehet gonosz tetteket elkövetni?
*Zsivány mosoly ül ki arcára, ahogy pimasz módon odaszúr egy picit a gondolatmenetbe. *
-Persze értem, hogy mire gondolsz. Természetesen értem.
*Kuncog még halkan egyet, mielőtt folytatná. *
-Sosem tartottam magam gonosznak, ha ez számít valamit.
*Kissé elbizonyzalanodik, hisz tényleg roppant nehéz kérdés ez. Mi a gonosz és mi a jó?*
-Szeretnék a teremtés eszközeivel nyomot hagyni, nem pedig a pusztításéval.
*És hogy idézze az intéző szavait. *
-Hagyjuk most, hogy nem mindig egyértelmű mi a teremtés és mi a pusztítás, hisz csak nézőpont kérdése, de szerintem érted, hogy miről beszélek.
*Talán még kacsint is egyet, majd azért megkonolyodik kicsit. *
-A mesterem élve nyúzna meg, ha megtudná, hogy gonosz dolgokra használom az erőmet, vagy csak gondolok rá egyáltalán.
*Majd tovább hallgatja a dolgokat, sok érdekes információt hall. *
-Taitosról már hallottam, igen. De a Thargokról nem sokat tudok, kik ők?
*Kérdezi kíváncsian, mert nehéz elkülöníteni a pletykákat és a tényleges tényeket egymástól. *
-Ha tudásom elegendő lesz, szívesen tanítok másokat, ez nem is kérdés. Minél többen vagyunk a világban, annál jobb.
*Teszi még hozzá a mester - tanítvány diszkurzushoz. *
3462. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2020-05-17 00:13:54
Üzenet elküldve: 2020-05-17 00:13:54
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Egy eskü betartása//
- Magam is így gondolom. Örülök, hogy ide ho-ho-ho-hozott a lábam. Bár a várost is szerettem... De szép itt, a kö-kör...környék is. Kisebb a nyüzsgés. - *Magyaráz, mintha beszédes kedvében volna. A korral egyre többször esik meg vele, hogy bő lére ereszti a mondandóját és fecseg minden apróságról. Valahogy jól esik beszélnie, meg hallgatnia is. Pedig egyébként tényleg örül a csendesebb környezetnek, a természet közelségének. Mondhatni életének pont jó szakaszában került ki a városból, most már igazán jól esik neki ez a nyugalom. Bár némi társaságnak azért örül néha, ezért is hallgatja olyan nagy érdeklődéssel, mikor az elf belekezd a történetébe és nem fukarkodik a szavakkal, hanem igazán mesél és beszélget vele.
Hátradől a székén, s ujjait összefűzve pihenteti a kezeit alig-alig dudorodó hasán. Az a fajta, aki az öregségtől inkább összeaszott, mint elhízott, de azért elég jó bőrben van.
Ahogy az elf is, bár faját tekintve ez így is van rendjén. Nem lepődik meg egyébként Valuryen korán. Mondhatni, a tudományok gnómja, s ez egyébként is tudvalevő, hogy az elfek hosszúéltűek. Nem is olyan sokkal idősebb a vele szemben ülőnél, de talán a kor bölcsessége, hogy nem irigyli el tőle az ifjúságot, mert hát ez az élet rendje. Az ő faja egyedeinek az elméje is hamarabb érik, míg az elfek hosszú évekig maradnak gyermekek...
Therradnál kevés békeszeretőbb szerzet van. És kevés gyávább... E kettő tulajdonsága között pedig lehet némi összefüggés.
Ráncolja is szemöldökét a szemüveg mögött, mikor Valuryen az ifjúkori vérmérsékletéről és bűneiről mesél.
Aztán, a zárszavakat követve hallgat egy keveset, míg nem az elf egy kérést intéz hozzá. Akkor összekapja magát, mint aki azonnal föl akar ugrani, de aztán végül egy kényelmesebb, lassabb fölállás lesz belőle.*
- Óh, igen-igen, persze, bocsánat... már hozom is. - *Mondja, kicsit röstellve, hogy megfeledkezett vendéglátói kötelezettségéről.
Messzire nem megy, csak a közelben lévő kis szekrényig, aminek a tetején van egy tálca, rajta korsónyi vízzel és három kupával. Az egyik kupa áll, azt ő szokta használni, a másik kettő fejjel lefelé van, hogy ne szállja be a por a belsejét. Ez utóbbiak közül tölt az egyikbe, s akkor már magának is.*
- Tessék. Ha kérnél, fö-fö-főzhetek majd teát is. - *Nyújtja át a kupát és ajánlkozik. De most nincs kedve ennél jobban megtörni a beszélgetést, úgyhogy visszaül a helyére, a teát későbbre hagyva.*
- Aztán nyugodtan tö-tö-tölts még, ha kérsz! - *Teszi hozzá, miközben lehelyezi ülepét a székre.*
- Szóval maradandót akarsz alkotni... - *Tér vissza a beszélgetéshez.*
- A-a-azt lehet gonosz tettekkel is, de olyanokkal is, melyek jó szándékúak. - *Jegyzi meg, de emeli is egyből a kezét, intve egyet, mintha magával vitatkozna.*
- Ha-ha-hagyjuk most, hogy nem mindig egyértelmű, hogy mi a jó és mi a gonosz. Szerintem é-érted, miről beszélek. - *Sandít a lencsék mögül az elfre, jóindulatú mosollyal.*
- Aki közénk tartozik, a-a-attól megkívánjuk, hogy a hatalmát ne használja gonosz tettekre. Ha-ha-hajthatod a saját hasznodat, amíg az nem tö-tö-tö-törvénytelen és ártalmas. Ha valaki ilyet követ el, annak előttünk is felelnie kell. - *Magyarázza nem fenyegetőn, inkább tájékoztató jelleggel, hogy milyen - többé-kevésbé - íratlan szabályok vannak a szövetségen belül. Persze elég nagy mellénnyel beszél többes számban, de valószínűleg az ifjú vezetőjük volna az, aki megtorolná a kihágást, ő maga egyelőre nem több, mint aminek látszik: egy öreg, gyenge gnóm.
Megvárja, ha az elfnek van ehhez hozzáfűznivalója, egyébként folytatja.*
- Synmirán tá-tá-támogatjuk egymást, főként a tanulásban. Aki csatlakozik, az kap szá-szá-szállást és ellátást és tanulhat a mesterektől. Jo-jo-jo-jobbára ingyen, de ha valaki távozna, attól elvárt, hogy megtérítse valamilyen módon a taníttatását. Tö-tö-tö-többnyire tanoncként kerül be mindenki, majd ha elsajátított két mágiaágat, mesterré válik. Persze már előtte is lehet tanítani egymást, e-e-ez csak amolyan rang. A vezetőnk neve Taitos, egy fiatal ember, de na-na-na-nagy hatalmú mágus, talán már hallott róla... Az Ezüstszilánk Szövetséget thargok alapították, velük to-to-továbbra is szövetségben állunk, kölcsönösen segítjük egymást, ha kell. Hmmm... - *Akad meg egy kis időre, elgondolkodva, hogy mit nem mondott még el, de egyúttal Valuryenre is néz, hátha akad kérdése, amivel kisegíti, hogy mit volna még fontos átadnia a tudnivalókból.
Persze neki is lesznek még kérdései az elfhez, de előbb hagyja őt ismerkedni a szövetséggel, hogy biztos döntést tudjon hozni, szeretne-e közéjük tartozni.*
A hozzászólás írója (Therrad Gortus) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.17 00:20:08
- Magam is így gondolom. Örülök, hogy ide ho-ho-ho-hozott a lábam. Bár a várost is szerettem... De szép itt, a kö-kör...környék is. Kisebb a nyüzsgés. - *Magyaráz, mintha beszédes kedvében volna. A korral egyre többször esik meg vele, hogy bő lére ereszti a mondandóját és fecseg minden apróságról. Valahogy jól esik beszélnie, meg hallgatnia is. Pedig egyébként tényleg örül a csendesebb környezetnek, a természet közelségének. Mondhatni életének pont jó szakaszában került ki a városból, most már igazán jól esik neki ez a nyugalom. Bár némi társaságnak azért örül néha, ezért is hallgatja olyan nagy érdeklődéssel, mikor az elf belekezd a történetébe és nem fukarkodik a szavakkal, hanem igazán mesél és beszélget vele.
Hátradől a székén, s ujjait összefűzve pihenteti a kezeit alig-alig dudorodó hasán. Az a fajta, aki az öregségtől inkább összeaszott, mint elhízott, de azért elég jó bőrben van.
Ahogy az elf is, bár faját tekintve ez így is van rendjén. Nem lepődik meg egyébként Valuryen korán. Mondhatni, a tudományok gnómja, s ez egyébként is tudvalevő, hogy az elfek hosszúéltűek. Nem is olyan sokkal idősebb a vele szemben ülőnél, de talán a kor bölcsessége, hogy nem irigyli el tőle az ifjúságot, mert hát ez az élet rendje. Az ő faja egyedeinek az elméje is hamarabb érik, míg az elfek hosszú évekig maradnak gyermekek...
Therradnál kevés békeszeretőbb szerzet van. És kevés gyávább... E kettő tulajdonsága között pedig lehet némi összefüggés.
Ráncolja is szemöldökét a szemüveg mögött, mikor Valuryen az ifjúkori vérmérsékletéről és bűneiről mesél.
Aztán, a zárszavakat követve hallgat egy keveset, míg nem az elf egy kérést intéz hozzá. Akkor összekapja magát, mint aki azonnal föl akar ugrani, de aztán végül egy kényelmesebb, lassabb fölállás lesz belőle.*
- Óh, igen-igen, persze, bocsánat... már hozom is. - *Mondja, kicsit röstellve, hogy megfeledkezett vendéglátói kötelezettségéről.
Messzire nem megy, csak a közelben lévő kis szekrényig, aminek a tetején van egy tálca, rajta korsónyi vízzel és három kupával. Az egyik kupa áll, azt ő szokta használni, a másik kettő fejjel lefelé van, hogy ne szállja be a por a belsejét. Ez utóbbiak közül tölt az egyikbe, s akkor már magának is.*
- Tessék. Ha kérnél, fö-fö-főzhetek majd teát is. - *Nyújtja át a kupát és ajánlkozik. De most nincs kedve ennél jobban megtörni a beszélgetést, úgyhogy visszaül a helyére, a teát későbbre hagyva.*
- Aztán nyugodtan tö-tö-tölts még, ha kérsz! - *Teszi hozzá, miközben lehelyezi ülepét a székre.*
- Szóval maradandót akarsz alkotni... - *Tér vissza a beszélgetéshez.*
- A-a-azt lehet gonosz tettekkel is, de olyanokkal is, melyek jó szándékúak. - *Jegyzi meg, de emeli is egyből a kezét, intve egyet, mintha magával vitatkozna.*
- Ha-ha-hagyjuk most, hogy nem mindig egyértelmű, hogy mi a jó és mi a gonosz. Szerintem é-érted, miről beszélek. - *Sandít a lencsék mögül az elfre, jóindulatú mosollyal.*
- Aki közénk tartozik, a-a-attól megkívánjuk, hogy a hatalmát ne használja gonosz tettekre. Ha-ha-hajthatod a saját hasznodat, amíg az nem tö-tö-tö-törvénytelen és ártalmas. Ha valaki ilyet követ el, annak előttünk is felelnie kell. - *Magyarázza nem fenyegetőn, inkább tájékoztató jelleggel, hogy milyen - többé-kevésbé - íratlan szabályok vannak a szövetségen belül. Persze elég nagy mellénnyel beszél többes számban, de valószínűleg az ifjú vezetőjük volna az, aki megtorolná a kihágást, ő maga egyelőre nem több, mint aminek látszik: egy öreg, gyenge gnóm.
Megvárja, ha az elfnek van ehhez hozzáfűznivalója, egyébként folytatja.*
- Synmirán tá-tá-támogatjuk egymást, főként a tanulásban. Aki csatlakozik, az kap szá-szá-szállást és ellátást és tanulhat a mesterektől. Jo-jo-jo-jobbára ingyen, de ha valaki távozna, attól elvárt, hogy megtérítse valamilyen módon a taníttatását. Tö-tö-tö-többnyire tanoncként kerül be mindenki, majd ha elsajátított két mágiaágat, mesterré válik. Persze már előtte is lehet tanítani egymást, e-e-ez csak amolyan rang. A vezetőnk neve Taitos, egy fiatal ember, de na-na-na-nagy hatalmú mágus, talán már hallott róla... Az Ezüstszilánk Szövetséget thargok alapították, velük to-to-továbbra is szövetségben állunk, kölcsönösen segítjük egymást, ha kell. Hmmm... - *Akad meg egy kis időre, elgondolkodva, hogy mit nem mondott még el, de egyúttal Valuryenre is néz, hátha akad kérdése, amivel kisegíti, hogy mit volna még fontos átadnia a tudnivalókból.
Persze neki is lesznek még kérdései az elfhez, de előbb hagyja őt ismerkedni a szövetséggel, hogy biztos döntést tudjon hozni, szeretne-e közéjük tartozni.*
A hozzászólás írója (Therrad Gortus) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.17 00:20:08
3461. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2020-05-16 22:12:37
Üzenet elküldve: 2020-05-16 22:12:37
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 287
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 287
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//Egy eskü betartása//
*Eszébe jutnak az emlékek, hogy miként és hogyan kellett harcolnia a furcsa alantvilágban élő lényekkel Abogr megsegítésére, s finomat meg is simítja az ujján lévő különleges gyűrűt. A hóbortos gnóm szavaira nehezen tudna bármit is mondani, erőltetve meg úgysincs sok értelme, legalábbis az elf szerint, így inkább csak hümmög és bólogat kedvesen, ahogy a lehetőség úgy kívánja, és követi őt figyelmesen az irodába vezető úton, hisz sosem járt még itt.*
-Nagyon szép ez a hely, mondhatom.
*Jegyzi meg azért, hogy mégse tűnjön némának, és tényleg így is gondolja, nem hízelegni akar, vagy ilyesmi, ez talán érződhet is a hangjából, bár ki tudja, hogy mennyire jó emberismerő a másik. Beérve látja, hogy valószínűleg a hálóhelye is egyben az iroda, de ez korántsem olyan furcsa, mint ahogy az elsőre gondolhatná bárki. Főleg, ha mágusokról van szó, hisz náluk semmi sem lehet furcsa, vagy más szóval minden furcsa. ~Ez egy másik világ.~*
-Logikusnak hangzik.
*Kíváncsi tekintete egyre inkább epekedve várja, hogy újabb csepp tudást szívhasson be elméje.*
-Hogy miért is lettem mágus? Nagyon jót kérdezel, barárom.
*Ez is csak az ő sajátossága, hogy mindenkit baráromnak hív, barátom helyett ugyan, de a lényeg ugyanaz.*
-Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem sokat gondolkodtam rajta én magam is az elmúlt száz esztendőben.
*Talán most kicsit árulkodik a koráról is.*
-De nehezen jutok dűlőre vele.
*Közben helyet foglal a székben, és úgy folytatja.*
-Azt hiszem nem is volt választásom gyermekkoromban, utána pedig már teljesen beszippantott. Biztosan tudod milyen érzés az, amikor először jössz rá, hogy képes vagy olyan dolgokra, amikre korábban csak a képzeled volt képes, és mintha valóra válthatnád az álmaidat egyetlen csettintéssel. Ez az érzés volt nekem kölyökkoromban, mikor a mesterem maga mellé fogadott, mikor senki másom nem volt igazán. És bár akkor is volt némi érzékem a mágia rögös útjához, természetesen semmit sem tudtam róla, ahogy magamról sem. De láttam, hogy hogyan alkot a mester, hogyan teremt, és hogyan pusztít, ha úgy hozta a sors. Majdnem a jó szíve lett egyszer a veszte..
*Kezd bele élete egyik sorsfordító pontjának elmesélésébe, s nem is biztos benne, hogy ennyire részletesen kíváncsi-e rá a másik, vagy csupán udvariasságból kérdezi, viszont úgy érzi, hogy beszélhet nyugodtan, hisz oly ritkán találkozik olyanokkal, akik ha kevesébé is, de megértik azt, amiről beszél.*
-Én pedig forrófejű kamaszként csak a bosszúra éheztem, és harag volt minden falat étel, amit lenyeltem, és színtiszta düh volt minden egyes korty ital, mi lefolyt a torkomon, mígnem engedtem a csábításnak, és pusztítottam. Sokat...
*Egyáltalán nem büszke rá, de nem is szégyelli, hisz ez alakította ki olyanná, amilyen most.*
-Sok évtized kellett, mire megnyugodtam, és benőtt a fejem lágya.
*Kopogtatja meg a kobakját mókásan felnevetve.*
-De azóta is igyekszem szebbé tenni a világot, és ha egy dolgot kellene mondanom, hogy miért választottam ezt az utat, akkor azt mondanám, hogy nyomod hagyhassak magam után ezen a földön, miután én már nem leszek. Szeretnék maradandót alkotni, melyre büszke lehetek.
*Fújja ki magát, jó ideje nem beszélt ennyit egyszerre, de talán még külön-külön sem.*
-Bocsánat, de kérhetnék esetleg egy pohár vizet? Hosszú volt gyalogszerrel ez a hely, kicsit kitikkadtam.
*Eszébe jutnak az emlékek, hogy miként és hogyan kellett harcolnia a furcsa alantvilágban élő lényekkel Abogr megsegítésére, s finomat meg is simítja az ujján lévő különleges gyűrűt. A hóbortos gnóm szavaira nehezen tudna bármit is mondani, erőltetve meg úgysincs sok értelme, legalábbis az elf szerint, így inkább csak hümmög és bólogat kedvesen, ahogy a lehetőség úgy kívánja, és követi őt figyelmesen az irodába vezető úton, hisz sosem járt még itt.*
-Nagyon szép ez a hely, mondhatom.
*Jegyzi meg azért, hogy mégse tűnjön némának, és tényleg így is gondolja, nem hízelegni akar, vagy ilyesmi, ez talán érződhet is a hangjából, bár ki tudja, hogy mennyire jó emberismerő a másik. Beérve látja, hogy valószínűleg a hálóhelye is egyben az iroda, de ez korántsem olyan furcsa, mint ahogy az elsőre gondolhatná bárki. Főleg, ha mágusokról van szó, hisz náluk semmi sem lehet furcsa, vagy más szóval minden furcsa. ~Ez egy másik világ.~*
-Logikusnak hangzik.
*Kíváncsi tekintete egyre inkább epekedve várja, hogy újabb csepp tudást szívhasson be elméje.*
-Hogy miért is lettem mágus? Nagyon jót kérdezel, barárom.
*Ez is csak az ő sajátossága, hogy mindenkit baráromnak hív, barátom helyett ugyan, de a lényeg ugyanaz.*
-Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem sokat gondolkodtam rajta én magam is az elmúlt száz esztendőben.
*Talán most kicsit árulkodik a koráról is.*
-De nehezen jutok dűlőre vele.
*Közben helyet foglal a székben, és úgy folytatja.*
-Azt hiszem nem is volt választásom gyermekkoromban, utána pedig már teljesen beszippantott. Biztosan tudod milyen érzés az, amikor először jössz rá, hogy képes vagy olyan dolgokra, amikre korábban csak a képzeled volt képes, és mintha valóra válthatnád az álmaidat egyetlen csettintéssel. Ez az érzés volt nekem kölyökkoromban, mikor a mesterem maga mellé fogadott, mikor senki másom nem volt igazán. És bár akkor is volt némi érzékem a mágia rögös útjához, természetesen semmit sem tudtam róla, ahogy magamról sem. De láttam, hogy hogyan alkot a mester, hogyan teremt, és hogyan pusztít, ha úgy hozta a sors. Majdnem a jó szíve lett egyszer a veszte..
*Kezd bele élete egyik sorsfordító pontjának elmesélésébe, s nem is biztos benne, hogy ennyire részletesen kíváncsi-e rá a másik, vagy csupán udvariasságból kérdezi, viszont úgy érzi, hogy beszélhet nyugodtan, hisz oly ritkán találkozik olyanokkal, akik ha kevesébé is, de megértik azt, amiről beszél.*
-Én pedig forrófejű kamaszként csak a bosszúra éheztem, és harag volt minden falat étel, amit lenyeltem, és színtiszta düh volt minden egyes korty ital, mi lefolyt a torkomon, mígnem engedtem a csábításnak, és pusztítottam. Sokat...
*Egyáltalán nem büszke rá, de nem is szégyelli, hisz ez alakította ki olyanná, amilyen most.*
-Sok évtized kellett, mire megnyugodtam, és benőtt a fejem lágya.
*Kopogtatja meg a kobakját mókásan felnevetve.*
-De azóta is igyekszem szebbé tenni a világot, és ha egy dolgot kellene mondanom, hogy miért választottam ezt az utat, akkor azt mondanám, hogy nyomod hagyhassak magam után ezen a földön, miután én már nem leszek. Szeretnék maradandót alkotni, melyre büszke lehetek.
*Fújja ki magát, jó ideje nem beszélt ennyit egyszerre, de talán még külön-külön sem.*
-Bocsánat, de kérhetnék esetleg egy pohár vizet? Hosszú volt gyalogszerrel ez a hely, kicsit kitikkadtam.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3500-3519