Nincs játékban - Synmira
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Synmira | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 71 (1401. - 1420. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Worenth Yosden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11112_1519763981_ember_ferfi.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3500-3519
1420. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-06-11 20:33:22
Üzenet elküldve: 2016-06-11 20:33:22
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 340
OOC üzenetek: 194
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 340
OOC üzenetek: 194
Játékstílus: Megfontolt
//Worenth, Isqeha//
*Essfyh kicsit furcsán érzi magát, amiért kicsit szószátyárabbnak tűnik Isqehánál, ami nagyon szokatlan, hiszen a fél-elf lány általában csöndes szokott lenni. Most mégis megerőlteti magát, hiszen tanulni akar, többet és minél többet, főleg azért, mert segíteni szeretne. Ezért aktivizálja magát és igyekszik Worenth mester kérdéseire válaszolni és huzamosabb beszélgetésbe elegyedni vele.
Némán hallgatja, ahogy a férfi magyaráz és tágítja Ess tudástárát. A lány úgy gondolja, hogy talán az összes varázslatnak csupán a fantázia szab határt. Egy tapasztalt és ruganyos mágus bizonyára a gejzíreket is tudná úgy használni, hogy azzal megakadályozzon néhány támadást vagy éppen ő okozzon sérülést az ellenségnek. Ki tudja?
Habár kicsit lesüti a szemeit és elszégyelli magát, amiért bizonyára Worenth szerint annyi sületlenséget hordott össze. Általában pont ezért nem mer megszólalni, nehogy valami olyasmit mondjon, ami a másikat bántja vagy amivel éppen saját magából csinál bolondot.
Hogy zavarát leplezze, Essfyh kortyol egy nagyot a teájából, pár perc múlva pedig máris kellemesebben érzi magát.*
- Az elmélet könnyen fog menni.
*Motyogja bizonytalanul. *
*Essfyh kicsit furcsán érzi magát, amiért kicsit szószátyárabbnak tűnik Isqehánál, ami nagyon szokatlan, hiszen a fél-elf lány általában csöndes szokott lenni. Most mégis megerőlteti magát, hiszen tanulni akar, többet és minél többet, főleg azért, mert segíteni szeretne. Ezért aktivizálja magát és igyekszik Worenth mester kérdéseire válaszolni és huzamosabb beszélgetésbe elegyedni vele.
Némán hallgatja, ahogy a férfi magyaráz és tágítja Ess tudástárát. A lány úgy gondolja, hogy talán az összes varázslatnak csupán a fantázia szab határt. Egy tapasztalt és ruganyos mágus bizonyára a gejzíreket is tudná úgy használni, hogy azzal megakadályozzon néhány támadást vagy éppen ő okozzon sérülést az ellenségnek. Ki tudja?
Habár kicsit lesüti a szemeit és elszégyelli magát, amiért bizonyára Worenth szerint annyi sületlenséget hordott össze. Általában pont ezért nem mer megszólalni, nehogy valami olyasmit mondjon, ami a másikat bántja vagy amivel éppen saját magából csinál bolondot.
Hogy zavarát leplezze, Essfyh kortyol egy nagyot a teájából, pár perc múlva pedig máris kellemesebben érzi magát.*
- Az elmélet könnyen fog menni.
*Motyogja bizonytalanul. *
1419. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-06-11 20:14:11
Üzenet elküldve: 2016-06-11 20:14:11
ÚJ
![>Worenth Yosden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11112_1519763981_ember_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Essfyh, Isqeha//
*Essfyh az aki válaszol, Isqeha úgy tűnik egyelőre hallgat, vagy a gondolataiba merül, majd később bekapcsolódik és felveszi a beszélgetés fonalát ha szeretné. A félvér lány puhatolózása azt eredményezi, hogy sikerül eltalálni a helyes megoldást.*
-A hamis falakra gondoltam. Egy dobbantás a földre, és egy két méteres falat tudsz emelni a talajból, ami mögé behúzódhatnak a társak.
*A másik ágban a levegő páncél a jó megoldás erre a célra, de annak az a hátrány, hogy közvetlen a mágus háta mögé kell húzódni, a hamis falaknál meg oda húzza fel a falat ahová szeretné... az élethelyzet adja ki melyik a jobb választás.*
-A gejzír nem kifejezetten jó erre, mert noha kellemetlen lehet az ellenfél számára, de attól még pár nyílvesszőt kilőhetnek éppen. A barlangformálás az már kicsit más dolog. A földág csúcsa, és rizikós lenne rápróbálni éles helyzetben, mivel könnyedén el lehetne rontani. A kőburkolatot mondtad még... nos az a varázslat nagyon kétélű penge. Képes lehetsz vele nehézzé és tompává tenni egy tárgyat, mondjuk egy fegyvert. Ha nem elég erős az ellenfél lehúzza a kezét, ezzel elveszíti a helyzeti előnyét és védtelenül hagyja magát. De gondolj bele, ha egy olyan fegyverére varázsolod rá aki fizikailag erős, és képes így is forgatni. Lényegében szívességet teszel vele az ellenfélnek, és a végén még meg is köszönheti. Ez is a helyzettől függ. Mert ha engem keresztül akarnak szúrni egy karddal, de te ezt észreveszed, és a köpenyemre mint tárgyra varázsolod a kőburkolatot akkor megmentetted az életemet. Összefoglalva azt tudnám mondani, hogy mindennek az alapja az elméleti tudás, anélkül a gyakorlatban képtelen vagy jó döntést hozni. Ha a gyakorlat pedig más helyzetet teremt, akkor egy hasznos tapasztalattal leszel gazdagabb amiből tanulhatsz.
*Essfyh az aki válaszol, Isqeha úgy tűnik egyelőre hallgat, vagy a gondolataiba merül, majd később bekapcsolódik és felveszi a beszélgetés fonalát ha szeretné. A félvér lány puhatolózása azt eredményezi, hogy sikerül eltalálni a helyes megoldást.*
-A hamis falakra gondoltam. Egy dobbantás a földre, és egy két méteres falat tudsz emelni a talajból, ami mögé behúzódhatnak a társak.
*A másik ágban a levegő páncél a jó megoldás erre a célra, de annak az a hátrány, hogy közvetlen a mágus háta mögé kell húzódni, a hamis falaknál meg oda húzza fel a falat ahová szeretné... az élethelyzet adja ki melyik a jobb választás.*
-A gejzír nem kifejezetten jó erre, mert noha kellemetlen lehet az ellenfél számára, de attól még pár nyílvesszőt kilőhetnek éppen. A barlangformálás az már kicsit más dolog. A földág csúcsa, és rizikós lenne rápróbálni éles helyzetben, mivel könnyedén el lehetne rontani. A kőburkolatot mondtad még... nos az a varázslat nagyon kétélű penge. Képes lehetsz vele nehézzé és tompává tenni egy tárgyat, mondjuk egy fegyvert. Ha nem elég erős az ellenfél lehúzza a kezét, ezzel elveszíti a helyzeti előnyét és védtelenül hagyja magát. De gondolj bele, ha egy olyan fegyverére varázsolod rá aki fizikailag erős, és képes így is forgatni. Lényegében szívességet teszel vele az ellenfélnek, és a végén még meg is köszönheti. Ez is a helyzettől függ. Mert ha engem keresztül akarnak szúrni egy karddal, de te ezt észreveszed, és a köpenyemre mint tárgyra varázsolod a kőburkolatot akkor megmentetted az életemet. Összefoglalva azt tudnám mondani, hogy mindennek az alapja az elméleti tudás, anélkül a gyakorlatban képtelen vagy jó döntést hozni. Ha a gyakorlat pedig más helyzetet teremt, akkor egy hasznos tapasztalattal leszel gazdagabb amiből tanulhatsz.
1418. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-06-11 17:38:19
Üzenet elküldve: 2016-06-11 17:38:19
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 340
OOC üzenetek: 194
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 340
OOC üzenetek: 194
Játékstílus: Megfontolt
//Worenth, Isqeha//
*Ess kicsit úgy érzi magát mint egy túlontúl lelkes kisgyerek és ez zavarja. Tudja magáról, hogy milyen félénk és bizonytalan, de a sízve a helyén van és noha igencsak kevésszer, de tud határozott is lenni. Főleg ha mások megmentéséről és segítéséről van szó. Lehet, hogy egy igazán durva stresszhelyzet hozná ki belőle a legjobbat. Ki tudja?
A lány kíváncsian és kötelességtudóan hallgatja Worenth szavait, de tagadni sem tudná, hogy Eireni említésére kicsit elbizonytalanodik. Lesüti a szemeit és elpirul, még az is látszik rajta, hogy pár pillanatra elveszti a beszélgetés fonalát és a gondolatai, érzései elragadják.
De mire észbe kap, hevesen kezd el bólogatni, mind a két varázslatról hallott már. Sőt a mágia legtöbb részét elméletben ismeri, de nem olyan könnyű azokat megtanulni könyvekből. Sokkal egyszerűbb, ha valaki megmutatja és elmagyarázza, ezért is örül Essfyh, hogy itt vannak neki a Szilánkok, főleg Worenth mester.*
- Ígérem szorgalmas leszek és megteszem, amit tudok!
*Bizonygatja Essfyh, ezzel arra gondolva, hogy bármilyen feladatot hajlandó elvégezni, amit csak kap. Igazából tűkön ül a stressztől, alig bírja elviselni, hogy egyszerre csak ennyit tud tanulni.
Ess lesüti a szemeit. Esze ágában sem lenne ész nélkül belerohanni egy csata közepébe, de éppen eléggé hibáztatja magát, hogy egyelőre nem képes többnél, mint széppé (makulátlan elegancia) vagy csúnyává (bársonyos irha) varázsolni magát. Ezzel aztán igazán nem tud segíteni senkin. A makulátlan elegancia nem gyógyítja be a sebeket.
Worenth kérdésre Ess elgondolkozik, nem azért mert semmi sem jut eszébe. Hanem inkább mert hirtelen annyi minden kavarog a fejében, hogy szét kell válogatnia őket. Tényleg sok könyvet bújt és nem csak romantikusokat, hanem olyanokat is, amik segítették a tanulását.*
- Kőburkolat, hamis falak, gejzír, barlangformálás...?
*Mondja bizonytalanul.*
- Nem vagyok biztos egyikben sem, egy nyílzáportól nem feltétlenül óvnak meg. De kreatívan lehet őket használni.
*Fejti ki a véleményét, közben reménykedik, hogy nem mondott túl sok vagy túl nagy butaságot. Egyelőre csak az elméleti tudása nagy, gyakorlatban könnyen megbukna.*
*Ess kicsit úgy érzi magát mint egy túlontúl lelkes kisgyerek és ez zavarja. Tudja magáról, hogy milyen félénk és bizonytalan, de a sízve a helyén van és noha igencsak kevésszer, de tud határozott is lenni. Főleg ha mások megmentéséről és segítéséről van szó. Lehet, hogy egy igazán durva stresszhelyzet hozná ki belőle a legjobbat. Ki tudja?
A lány kíváncsian és kötelességtudóan hallgatja Worenth szavait, de tagadni sem tudná, hogy Eireni említésére kicsit elbizonytalanodik. Lesüti a szemeit és elpirul, még az is látszik rajta, hogy pár pillanatra elveszti a beszélgetés fonalát és a gondolatai, érzései elragadják.
De mire észbe kap, hevesen kezd el bólogatni, mind a két varázslatról hallott már. Sőt a mágia legtöbb részét elméletben ismeri, de nem olyan könnyű azokat megtanulni könyvekből. Sokkal egyszerűbb, ha valaki megmutatja és elmagyarázza, ezért is örül Essfyh, hogy itt vannak neki a Szilánkok, főleg Worenth mester.*
- Ígérem szorgalmas leszek és megteszem, amit tudok!
*Bizonygatja Essfyh, ezzel arra gondolva, hogy bármilyen feladatot hajlandó elvégezni, amit csak kap. Igazából tűkön ül a stressztől, alig bírja elviselni, hogy egyszerre csak ennyit tud tanulni.
Ess lesüti a szemeit. Esze ágában sem lenne ész nélkül belerohanni egy csata közepébe, de éppen eléggé hibáztatja magát, hogy egyelőre nem képes többnél, mint széppé (makulátlan elegancia) vagy csúnyává (bársonyos irha) varázsolni magát. Ezzel aztán igazán nem tud segíteni senkin. A makulátlan elegancia nem gyógyítja be a sebeket.
Worenth kérdésre Ess elgondolkozik, nem azért mert semmi sem jut eszébe. Hanem inkább mert hirtelen annyi minden kavarog a fejében, hogy szét kell válogatnia őket. Tényleg sok könyvet bújt és nem csak romantikusokat, hanem olyanokat is, amik segítették a tanulását.*
- Kőburkolat, hamis falak, gejzír, barlangformálás...?
*Mondja bizonytalanul.*
- Nem vagyok biztos egyikben sem, egy nyílzáportól nem feltétlenül óvnak meg. De kreatívan lehet őket használni.
*Fejti ki a véleményét, közben reménykedik, hogy nem mondott túl sok vagy túl nagy butaságot. Egyelőre csak az elméleti tudása nagy, gyakorlatban könnyen megbukna.*
1417. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-06-11 17:22:08
Üzenet elküldve: 2016-06-11 17:22:08
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Essfyh, Isqeha//
*Nem kell, hogy bűntudata legyen, egy családi tragédia minden, csak nem önsajnálat, és még a legkeményebb jellemeket is képes megrengetni egy-egy szerettének a halálhíre. Néha ebbe bele is őrülnek, de Essfyh itt van mégis.*
-Örülök, hogy ezt mondod Essfyh. *mosolyog kedvesen.* -Nagy hangsúlyt fektetünk most majd a tanításokba. Eireni nagyon sokat fejlődött a levegő ágban, Kriyon és Loka pedig úgy általában. Részemről most a legfontosabbnak két független ág varázslatot tartok, név szerint a mana lövedéket, amit úgy tartunk a mágus legjobb barátja.
*Ezt Taitos mester nevezte el így, és hát van is valami alapja.*
-Ezzel képesek vagyunk lassítani az ellenfelünket, időt hagyva ezzel a harcosoknak vagy a tapasztaltabb mágusoknak. A másik a kombinált mana aura, ami a közelharci fegyverektől oltalmaz minket. És ha már aura ide jön az egyszerű mana aura is, is a nyilak és a dobófegyverek ellen nyújt védelmet. Vannak ugye bizonyos szabályok a szövetségen belül, hogy mikor tanítunk valakit, kell egy bizonyos felkészültségi szint... de rendkívüli helyzetekben rendkívüli megoldásokra van szükség. Épp ezért a mana lövedéket meg is tanítom mindkettőtöknek rögvest.
*Mikor ezzel megvannak Worenth szeretne még valami nagyon fontosat mondani.*
-Viszont lenne még valami, amit kérlek fogadjatok meg mindketten. Ne siessetek, ne akarjatok túlságosan hamar az ellenség szemébe nézni! Ti mágustanoncok vagytok, a ti feladatotok nem az, hogy a fronton csatamágusként harcoljatok. Ezt bízzátok csak a mesterekre. Ha a háttérből segítetek, vagy akár a sérülteknél az nagyon jól jön persze.
*Nem akarja, hogy bárki lefagyjon mint Eireni, aki egy pár mana lövedéket dobhatott volna de mégsem sikerült neki.*
-Tisztában kell lenni a varázslatok gyakorlati alkalmazásával is, de úgy vélem tudjátok úgy nagy vonalakban mi mire való. Lenne egy kérdésem mindkettőtökhöz, ha már a földmágiát fogjátok tanulni és alkalmazni. Mit tennétek akkor, ha társaitokra az ellenség megfeszítené az íjakat, és tűz alá akarnák őket venni? Milyen földvarázslattal nyújtanátok támogatást?
*Nem kell, hogy bűntudata legyen, egy családi tragédia minden, csak nem önsajnálat, és még a legkeményebb jellemeket is képes megrengetni egy-egy szerettének a halálhíre. Néha ebbe bele is őrülnek, de Essfyh itt van mégis.*
-Örülök, hogy ezt mondod Essfyh. *mosolyog kedvesen.* -Nagy hangsúlyt fektetünk most majd a tanításokba. Eireni nagyon sokat fejlődött a levegő ágban, Kriyon és Loka pedig úgy általában. Részemről most a legfontosabbnak két független ág varázslatot tartok, név szerint a mana lövedéket, amit úgy tartunk a mágus legjobb barátja.
*Ezt Taitos mester nevezte el így, és hát van is valami alapja.*
-Ezzel képesek vagyunk lassítani az ellenfelünket, időt hagyva ezzel a harcosoknak vagy a tapasztaltabb mágusoknak. A másik a kombinált mana aura, ami a közelharci fegyverektől oltalmaz minket. És ha már aura ide jön az egyszerű mana aura is, is a nyilak és a dobófegyverek ellen nyújt védelmet. Vannak ugye bizonyos szabályok a szövetségen belül, hogy mikor tanítunk valakit, kell egy bizonyos felkészültségi szint... de rendkívüli helyzetekben rendkívüli megoldásokra van szükség. Épp ezért a mana lövedéket meg is tanítom mindkettőtöknek rögvest.
*Mikor ezzel megvannak Worenth szeretne még valami nagyon fontosat mondani.*
-Viszont lenne még valami, amit kérlek fogadjatok meg mindketten. Ne siessetek, ne akarjatok túlságosan hamar az ellenség szemébe nézni! Ti mágustanoncok vagytok, a ti feladatotok nem az, hogy a fronton csatamágusként harcoljatok. Ezt bízzátok csak a mesterekre. Ha a háttérből segítetek, vagy akár a sérülteknél az nagyon jól jön persze.
*Nem akarja, hogy bárki lefagyjon mint Eireni, aki egy pár mana lövedéket dobhatott volna de mégsem sikerült neki.*
-Tisztában kell lenni a varázslatok gyakorlati alkalmazásával is, de úgy vélem tudjátok úgy nagy vonalakban mi mire való. Lenne egy kérdésem mindkettőtökhöz, ha már a földmágiát fogjátok tanulni és alkalmazni. Mit tennétek akkor, ha társaitokra az ellenség megfeszítené az íjakat, és tűz alá akarnák őket venni? Milyen földvarázslattal nyújtanátok támogatást?
1416. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-06-11 16:23:48
Üzenet elküldve: 2016-06-11 16:23:48
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 340
OOC üzenetek: 194
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 340
OOC üzenetek: 194
Játékstílus: Megfontolt
//Worenth, Isqeha//
*Essfyh tágra nyílt szemekkel hallgatja végig Worenthet, tekintetével csak úgy issza az információkat. Bűntudata is van, amiért ekkora harcok voltak a közelében, míg ő csak saját magát sajnálta. Nagyon bánja, hogy nem volt ott segítségül, és az is zavarja, hogy igazából semmi olyan tudás sincs a birtokában, amivel közvetlenül segédkezhetne. Talán amiben jelenleg előnyére lehetne a térségnek, az a sebesültek ellátása vagy egy kis mutatómunka a könyvtárakban és a Mágustoronyban. Rettentő érzés, hogy annyi harctudása sincs, hogy megvédje magát.
Mikor a mágus befejezi a történetet, Ess lesüti a szemeit az asztallapra. Egyik kezével a bögréje forró oldalát tartja, a másikkal pedig a falap mintáit követi.*
- Worenth mester.
*Kezd bele, felemeli kék szemeit és próbál erősnek tűnni.*
- Szeretnék hasznára lenni a Szilánkoknak és a városnak is. Nagyon szeretnék tanulni, fejlődni és segíteni.
*Jelenti be, a hangja ugyan bizonytalan, mint általában, de talán bujkál benne valami erős elhatározás. Akármi is az, amivel a hasznára tud lenni a többieknek, ő készséggel áll elébe a feladatnak. Ha sebesülteket kell ellátni, hát azt fogja tenni. Ha valahol a csaták mögül fedeznie kell a sajátjait, hát akkor úgy lesz. Ha csak tonnányi könyv között kell ücsörögnie és kutakodnia, míg mellette emberek halnak és halottak élnek, akkor kutakodni fog, hogy okosodjon és ezzel segíthessen a többieknek, keresve a tudást, ami győzelemre vezetheti őket. Essfyh elég elszánt a történések hallatán és fel is fogja, hogy itt többről van szó, mint egy kis drámáról. Félre kell tenni az egyéni gondokat és problémákat, hogy a thargok és az arthenioriak együtt védekezhessenek.*
*Essfyh tágra nyílt szemekkel hallgatja végig Worenthet, tekintetével csak úgy issza az információkat. Bűntudata is van, amiért ekkora harcok voltak a közelében, míg ő csak saját magát sajnálta. Nagyon bánja, hogy nem volt ott segítségül, és az is zavarja, hogy igazából semmi olyan tudás sincs a birtokában, amivel közvetlenül segédkezhetne. Talán amiben jelenleg előnyére lehetne a térségnek, az a sebesültek ellátása vagy egy kis mutatómunka a könyvtárakban és a Mágustoronyban. Rettentő érzés, hogy annyi harctudása sincs, hogy megvédje magát.
Mikor a mágus befejezi a történetet, Ess lesüti a szemeit az asztallapra. Egyik kezével a bögréje forró oldalát tartja, a másikkal pedig a falap mintáit követi.*
- Worenth mester.
*Kezd bele, felemeli kék szemeit és próbál erősnek tűnni.*
- Szeretnék hasznára lenni a Szilánkoknak és a városnak is. Nagyon szeretnék tanulni, fejlődni és segíteni.
*Jelenti be, a hangja ugyan bizonytalan, mint általában, de talán bujkál benne valami erős elhatározás. Akármi is az, amivel a hasznára tud lenni a többieknek, ő készséggel áll elébe a feladatnak. Ha sebesülteket kell ellátni, hát azt fogja tenni. Ha valahol a csaták mögül fedeznie kell a sajátjait, hát akkor úgy lesz. Ha csak tonnányi könyv között kell ücsörögnie és kutakodnia, míg mellette emberek halnak és halottak élnek, akkor kutakodni fog, hogy okosodjon és ezzel segíthessen a többieknek, keresve a tudást, ami győzelemre vezetheti őket. Essfyh elég elszánt a történések hallatán és fel is fogja, hogy itt többről van szó, mint egy kis drámáról. Félre kell tenni az egyéni gondokat és problémákat, hogy a thargok és az arthenioriak együtt védekezhessenek.*
1415. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-06-11 16:13:58
Üzenet elküldve: 2016-06-11 16:13:58
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Essfyh, Isqeha//
*Essfyh az aki elsőként kérdez a hóhajú mágusmestertől. Úgy tűnik nem tette rosszul, hogy bevezette a két tanoncot a történtekről, mert a félvér lány részleteket is szeretne megtudni erről.*
-Terjeszkednek... vagyis hát ez így nincs kimondva, de mindenki tudja, hogy erről van szó. A szentélyt már rég lerombolták, a templom a könyvtáron kívül zárva tart egy rejtélyes esemény miatt, a Grombar kastélynál gyűlő felhőket pedig mindenki láthatta. Kagan Thargodar vezetésével kivonultunk maréknyian megküzdeni egy felderítő csapatukkal, ahol ott volt vélhetően az egyik bandavezér... egy félelmetes erejű fekete lovas. Sikerült győznünk, de pár ember élete pengeélen táncolt. *sóhajt egyet, és szomorúan elhúzza száját. Talán Aletai is összeszedett volna egy rút sebet ha Worenth nem avatkozik közbe. Talán az orkokat és őt magát is lenyilazták volna a csontvázak ha nem avatkozik közbe. Talán Turrog felakadt volna a hírnök auráján, ha Worenth nem küld bele egy villámcsapást. És talán a mágust rég megölték volna, ha nem munkálkodtak volna a társak a kimentésében.*
-Szóval az élőholtak sajnos élnek és virulnak, sőt erősek is, és egészen jó és masszív páncélzatuk és felszerelésük van. A Kikötőnél pedig szintén volt ütközet, ott rengeteg városőr elesett a győzelemért. Isurii úrnő, Taitos mester és Zaras is részt vettek a küzdelemben. Az ügyben a tanácson kezdve, a városőrségig mindenki intézkedik, és Kagan is gyűlést fog tartani a Tharg erődben a környező szövetségekkel, továbbá önkéntesek is részt vettek a küzdelmekben. Úgy vélem igen. *bólogat Essfyh utolsó kérdésére.* -A veszély mindenkit fenyeget aki Artheniorban és a térségében él. Ez egy olyan globális vész, ami ellen csak úgy arathatunk végső diadalt, ha szorosan összefogunk, félretesszük az ellentéteket és együttműködünk. Mágusok terén egyébként sem állunk fényesen, ha mi szilánkok nem nyújtunk mágikus segítséget senki sem fog... talán a Rendben reménykedhetünk még, vagy netán ha Wegtoren, Lihanech vagy Pirtianes küld valakiket, de eddig nem történt ilyen.
*A kérdések megválaszolása után felpillant a lányra, hogy mit fűz esetleg hozzá, vagy miket szeretne még megtudni.*
*Essfyh az aki elsőként kérdez a hóhajú mágusmestertől. Úgy tűnik nem tette rosszul, hogy bevezette a két tanoncot a történtekről, mert a félvér lány részleteket is szeretne megtudni erről.*
-Terjeszkednek... vagyis hát ez így nincs kimondva, de mindenki tudja, hogy erről van szó. A szentélyt már rég lerombolták, a templom a könyvtáron kívül zárva tart egy rejtélyes esemény miatt, a Grombar kastélynál gyűlő felhőket pedig mindenki láthatta. Kagan Thargodar vezetésével kivonultunk maréknyian megküzdeni egy felderítő csapatukkal, ahol ott volt vélhetően az egyik bandavezér... egy félelmetes erejű fekete lovas. Sikerült győznünk, de pár ember élete pengeélen táncolt. *sóhajt egyet, és szomorúan elhúzza száját. Talán Aletai is összeszedett volna egy rút sebet ha Worenth nem avatkozik közbe. Talán az orkokat és őt magát is lenyilazták volna a csontvázak ha nem avatkozik közbe. Talán Turrog felakadt volna a hírnök auráján, ha Worenth nem küld bele egy villámcsapást. És talán a mágust rég megölték volna, ha nem munkálkodtak volna a társak a kimentésében.*
-Szóval az élőholtak sajnos élnek és virulnak, sőt erősek is, és egészen jó és masszív páncélzatuk és felszerelésük van. A Kikötőnél pedig szintén volt ütközet, ott rengeteg városőr elesett a győzelemért. Isurii úrnő, Taitos mester és Zaras is részt vettek a küzdelemben. Az ügyben a tanácson kezdve, a városőrségig mindenki intézkedik, és Kagan is gyűlést fog tartani a Tharg erődben a környező szövetségekkel, továbbá önkéntesek is részt vettek a küzdelmekben. Úgy vélem igen. *bólogat Essfyh utolsó kérdésére.* -A veszély mindenkit fenyeget aki Artheniorban és a térségében él. Ez egy olyan globális vész, ami ellen csak úgy arathatunk végső diadalt, ha szorosan összefogunk, félretesszük az ellentéteket és együttműködünk. Mágusok terén egyébként sem állunk fényesen, ha mi szilánkok nem nyújtunk mágikus segítséget senki sem fog... talán a Rendben reménykedhetünk még, vagy netán ha Wegtoren, Lihanech vagy Pirtianes küld valakiket, de eddig nem történt ilyen.
*A kérdések megválaszolása után felpillant a lányra, hogy mit fűz esetleg hozzá, vagy miket szeretne még megtudni.*
1414. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-06-11 15:00:28
Üzenet elküldve: 2016-06-11 15:00:28
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 340
OOC üzenetek: 194
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 340
OOC üzenetek: 194
Játékstílus: Megfontolt
//Worenth, Isqeha//
*Essfyh magában mosolyog a warg emlékére, habár a mai napig nem biztos benne, hogy Taitos honnan szerzett magának egy ilyen jól idomíthatót. Hiszen, amit ezekről az állatokról tudni lehet az nem az, hogy milyen kedvesek és szelídek. Ragront sem lehet feltétlenül aranyosnak mondani, de már az előnyére válik, hogy nem tépi szét azt, aki a szeme elé kerül. Bizonyára mágia lehetett, Essnek tippje is van erre.
A lány is csodálkozik kicsit Isqeha tudatlanságán, de nem hibaként rója fel neki. Igazából azt is csodálja, hogy ő maga tudja miről van szó. Amilyen elzárkózottan élt ezalatt a néhány hónap alatt és csak ételt venni járt ki a lakásból, meglepő, hogy tisztában van a helyzettel. Nem ismeri töviről hegyire a híreket, de amikor a piacon vagy üzletekbe belépett, önkénytelenül hallotta, amint az emberek fojtott hangon, rettegve vagy éppen ellenkezőleg, hangosan és korlátlanul tárgyalták ki a pletykákat. Ess akaratlanul is meghallott néhány dolgot. S noha nem tudja, hogy a herbalista fiú milyen körülmények között élt eddig, hogyha nem érintkezett másokkal, akkor érthető, hogy nem hallott a dolgokról.
Isqeha bemutatja mit tud, majd Essfyh is varázsol egy kicsit. Már amúgy is hiányzott neki a mágia bizsergető érzése. Felszabadultabbnak érzi magát messze a várostól, közel a természethez, ahogy a varázslat újra átárad benne. Felemelő érzés! Nem mellesleg Worenth dicsérete is megmelengeti egy kicsit a szívét.
De attól még Ess úgy érzi, kell neki az a tea. Megpróbálja észrevétlenül elintézni, hogy a saját teafüvéből készítse el magának a teáját, ne abból a szokványosból, amiből bizonyára Worenth mester is készített magának. Míg az egyik bizonyára csak finom, addig a másiknak vannak bizonyos mellékhatásai.
Miután a lány elkészítette a sajátos teáját, leül Isqeha mellé, kicsit zavarban is van miatta. Kék szemeit néha felemeli a mágusra, zavartan harap rá az alsó ajkára.*
- Mi van most az élőhalottakkal? Kik intézkednek az ügyben? Kötelességünk nekünk is segíteni?
*Kérdezgeti Ess a férfit, habár biztos benne, hogy idővel több kérdés is eszébe fog jutni. Első sorban most ez érdekli, mivel a zombik fenyegetőbb veszélyt jelentenek mint Ess tanmenete.*
*Essfyh magában mosolyog a warg emlékére, habár a mai napig nem biztos benne, hogy Taitos honnan szerzett magának egy ilyen jól idomíthatót. Hiszen, amit ezekről az állatokról tudni lehet az nem az, hogy milyen kedvesek és szelídek. Ragront sem lehet feltétlenül aranyosnak mondani, de már az előnyére válik, hogy nem tépi szét azt, aki a szeme elé kerül. Bizonyára mágia lehetett, Essnek tippje is van erre.
A lány is csodálkozik kicsit Isqeha tudatlanságán, de nem hibaként rója fel neki. Igazából azt is csodálja, hogy ő maga tudja miről van szó. Amilyen elzárkózottan élt ezalatt a néhány hónap alatt és csak ételt venni járt ki a lakásból, meglepő, hogy tisztában van a helyzettel. Nem ismeri töviről hegyire a híreket, de amikor a piacon vagy üzletekbe belépett, önkénytelenül hallotta, amint az emberek fojtott hangon, rettegve vagy éppen ellenkezőleg, hangosan és korlátlanul tárgyalták ki a pletykákat. Ess akaratlanul is meghallott néhány dolgot. S noha nem tudja, hogy a herbalista fiú milyen körülmények között élt eddig, hogyha nem érintkezett másokkal, akkor érthető, hogy nem hallott a dolgokról.
Isqeha bemutatja mit tud, majd Essfyh is varázsol egy kicsit. Már amúgy is hiányzott neki a mágia bizsergető érzése. Felszabadultabbnak érzi magát messze a várostól, közel a természethez, ahogy a varázslat újra átárad benne. Felemelő érzés! Nem mellesleg Worenth dicsérete is megmelengeti egy kicsit a szívét.
De attól még Ess úgy érzi, kell neki az a tea. Megpróbálja észrevétlenül elintézni, hogy a saját teafüvéből készítse el magának a teáját, ne abból a szokványosból, amiből bizonyára Worenth mester is készített magának. Míg az egyik bizonyára csak finom, addig a másiknak vannak bizonyos mellékhatásai.
Miután a lány elkészítette a sajátos teáját, leül Isqeha mellé, kicsit zavarban is van miatta. Kék szemeit néha felemeli a mágusra, zavartan harap rá az alsó ajkára.*
- Mi van most az élőhalottakkal? Kik intézkednek az ügyben? Kötelességünk nekünk is segíteni?
*Kérdezgeti Ess a férfit, habár biztos benne, hogy idővel több kérdés is eszébe fog jutni. Első sorban most ez érdekli, mivel a zombik fenyegetőbb veszélyt jelentenek mint Ess tanmenete.*
1413. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-06-09 20:53:29
Üzenet elküldve: 2016-06-09 20:53:29
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Isqeha, Essfyh//
-Ragron Taitos mester wargja. Igen van neki egy. *mosolyodik el mielőtt Isqeha nagyon hüledezni kezdene esetleg.* -Ritka állat az biztos, de elég barátságos, legalábbis nem tudok róla, hogy széttépett volna bárkit is. Egyszer Taitos mesterrel birkóztunk vele, jól szétdobált minket a földön... persze mágiahasználat nélkül.
*Mert hát mágiával a wargot is hatástalanná lehetne tenni egy időre. Kicsit ki is egészíti Essfyh beszédét ami elég szűkszavú, bár érthető.
Azért mikor Isqeha azt mondja, hogy ő erről az égvilágon nem tud semmit Worenth megállítja lépteit.*
-Ezt most komolyan mondod? *vonja fel szemöldökét.* -Nem értek el a Namos házig a hírek? Igaz is ha a rend képviseltette volna magát a harcokban biztosan hallottál volna róla *húzza el a száját. Igen jó lett volna melléje egy Eralil vagy egy Lorew szintű mágus a rendből, de majd talán legközelebb.*
-Sajnos igen Isqeha. A csatát megnyertük, de a háborúnak még koránt sincs vége. Csak idő kérdése, és a harcok tovább fognak folytatódni... szinte érezni a levegőben. *pillant az égre egy pillanatra, és halkan sóhajt egyet. Végül inkább a kosár tartalmát ürítik ki a megfelelő helyre, nem akarja tovább bombázni őket az élőhalottas dologgal. A lényeget tudják, a többit majd később.
Isqeha varázslatán elmosolyodik mikor sikerül leutánoznia Essfyh hangját.*
-Isqeha ezzel idegesítette mesterét... még mindig úgy vélem van benne valami. Ügyes vagy Isqeha, egyre simábban megy a hangutánzás.
*Essfyh is rendelkezik pár varázslattal, amit bizonyára Taitos tanított neki a mágiaalapozós órán. Be is mutatja ő is az egyiket.*
-Áh a makulátlan elegancia. Kiváló! *tapsolja meg a félvér lányt.* -Ezzel mindig tisztán és szépen mutatkozhatunk, ami a karizma szempontjából nagyon fontos. Na igyunk egy kis teát!
*Worenth hamar tölt is magának, hiszen nagy kedvelője ennek az italnak. Helyet foglal, és hellyel kínálja a fiút és a lányt is.*
-Üljetek le ide velem szemben. Mivel most van időnk beszélgetni várom a kérdéseiteket. Bármit kérdezhettek amire kíváncsiak vagytok legyen az mágia, varázslás, vagy akár szövetséggel kapcsolatos dolgok... vagy tényleg bármi. *pillant egyikre majd másikra. Nem véletlenül teszi ezt, hiszen nem lesz mindig erre lehetőség, mivel Worenth azért általában elég elfoglalt.*
-Ragron Taitos mester wargja. Igen van neki egy. *mosolyodik el mielőtt Isqeha nagyon hüledezni kezdene esetleg.* -Ritka állat az biztos, de elég barátságos, legalábbis nem tudok róla, hogy széttépett volna bárkit is. Egyszer Taitos mesterrel birkóztunk vele, jól szétdobált minket a földön... persze mágiahasználat nélkül.
*Mert hát mágiával a wargot is hatástalanná lehetne tenni egy időre. Kicsit ki is egészíti Essfyh beszédét ami elég szűkszavú, bár érthető.
Azért mikor Isqeha azt mondja, hogy ő erről az égvilágon nem tud semmit Worenth megállítja lépteit.*
-Ezt most komolyan mondod? *vonja fel szemöldökét.* -Nem értek el a Namos házig a hírek? Igaz is ha a rend képviseltette volna magát a harcokban biztosan hallottál volna róla *húzza el a száját. Igen jó lett volna melléje egy Eralil vagy egy Lorew szintű mágus a rendből, de majd talán legközelebb.*
-Sajnos igen Isqeha. A csatát megnyertük, de a háborúnak még koránt sincs vége. Csak idő kérdése, és a harcok tovább fognak folytatódni... szinte érezni a levegőben. *pillant az égre egy pillanatra, és halkan sóhajt egyet. Végül inkább a kosár tartalmát ürítik ki a megfelelő helyre, nem akarja tovább bombázni őket az élőhalottas dologgal. A lényeget tudják, a többit majd később.
Isqeha varázslatán elmosolyodik mikor sikerül leutánoznia Essfyh hangját.*
-Isqeha ezzel idegesítette mesterét... még mindig úgy vélem van benne valami. Ügyes vagy Isqeha, egyre simábban megy a hangutánzás.
*Essfyh is rendelkezik pár varázslattal, amit bizonyára Taitos tanított neki a mágiaalapozós órán. Be is mutatja ő is az egyiket.*
-Áh a makulátlan elegancia. Kiváló! *tapsolja meg a félvér lányt.* -Ezzel mindig tisztán és szépen mutatkozhatunk, ami a karizma szempontjából nagyon fontos. Na igyunk egy kis teát!
*Worenth hamar tölt is magának, hiszen nagy kedvelője ennek az italnak. Helyet foglal, és hellyel kínálja a fiút és a lányt is.*
-Üljetek le ide velem szemben. Mivel most van időnk beszélgetni várom a kérdéseiteket. Bármit kérdezhettek amire kíváncsiak vagytok legyen az mágia, varázslás, vagy akár szövetséggel kapcsolatos dolgok... vagy tényleg bármi. *pillant egyikre majd másikra. Nem véletlenül teszi ezt, hiszen nem lesz mindig erre lehetőség, mivel Worenth azért általában elég elfoglalt.*
1412. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-06-09 13:39:30
Üzenet elküldve: 2016-06-09 13:39:30
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 340
OOC üzenetek: 194
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 340
OOC üzenetek: 194
Játékstílus: Megfontolt
//Worenth, Isqeha//
*Ahogy mennek vissza Synmirába, s lassan meg is érkeznek, Ess csak hallgatja Worenth mestert. Kicsit álmatagon bambul maga elé, az apró szemű gyümölcsöket továbbra is tenyereiben tartva.*
- Taitos wargja.
*Válaszol halkan a lány, enyhén elmosolyodik, ahogy eszébe jut rögtön Tai után a vadállat is. Essfyh fél-elf ugyan, de hasonlóan közel érzi magához a természetet mint a tiszta vérvonalú "rokonai". Ebbe pedig beletartozik minden növény és állat, legyenek azok akármilyen rossz hatással a szervezetre.
Essnek nem ismeretlenek annyira az élőhalottakról szóló történetek, hiszen egyenesen Artheniorból jön, ott pedig a pletyka terjed, mint a futótűz. Hiába mozdult ki keveset a lakásáról, néha ennie is kellett, olyankor hallott dolgokat. Akármekkora veszély is fenyegeti őket, nem tudott sokat törődni ezzel a katasztrófával. Most sem reagál rá sehogyan, csak pár pillanatra néz Isqehára, amíg amaz meglepetten botránkozik a híren.
Némán követi a két férfit.*
- Persze.
*Válaszol Worenthnek, miszerint segít nekik. Ez a minimum azok után, hogy itt hagyta őket. Na meg azt sem tudja eldönteni, hogy egyedül szeretne-e lenni, vagy társaságban.*
- Csak egy pillanat.
*Mondja, s mielőtt még bemenne a konyhába, felszalad a lépcsősoron, hogy felkutassa régi szobáját és bedobja a táskáját. Nem akarja minden cuccát indokolatlanul magánál tartani, ha biztonságban lehet a szobájában is. Ahogy benéz, láthatja, hogy tényleg senki sem költözött be a helyére. Ez kicsit megnyugtatja. Előveszi a kicsi dobozkáját, amiben a teafüve van, majd visszaszalad Worenthez és Isqehához.
Essfyh enni nem kér, inkább elővesz egy tálat és beleteszi a szamócákat, a tálat az asztalra teszi. Otthonosan mozog, ahogy elővesz egy kannát, amiben vizet tud melegíteni teának. Amíg forr a víz, apróra összehúzza magát, enyhén a falnak dől.*
- Hát izé... Affinitásérzékelés, tiszta fejjel, szimpátia, bársonyos irha, élelemgyűjtés, beszélő levél, szapora természet, makulátlan elegancia...
*Ahogy félénken motyogja a varázslatokat, az ujjain számolgatja őket, közben erősen gondolkozik.
Kíváncsian nézi, hogy Iseha mit tud, pár pillanatig csak álmatagon bámul rá, miközben a férfi az ő hangját utánozza. Nevetni még nem tud igazán, szóval csak zavartan kapja el a fejét. De a "poén" kedvéért ő is elmond egy varázsigét, remélve, hogy az beválik. A hosszú út jócskán megcibálta és beporozta a ruháját. Ha nem felejtett még el mindent, akkor csak pár másodperc kell hozzá, hogy a piszkos Essfyhből egy tiszta Essfyh legyen. *
A varázsló végigsimít ruháján, melynek hatására róla és felszereléséről minden nem mágikus szennyeződés eltűnik, haja és szakálla rendezett formát ölt.
*Ahogy mennek vissza Synmirába, s lassan meg is érkeznek, Ess csak hallgatja Worenth mestert. Kicsit álmatagon bambul maga elé, az apró szemű gyümölcsöket továbbra is tenyereiben tartva.*
- Taitos wargja.
*Válaszol halkan a lány, enyhén elmosolyodik, ahogy eszébe jut rögtön Tai után a vadállat is. Essfyh fél-elf ugyan, de hasonlóan közel érzi magához a természetet mint a tiszta vérvonalú "rokonai". Ebbe pedig beletartozik minden növény és állat, legyenek azok akármilyen rossz hatással a szervezetre.
Essnek nem ismeretlenek annyira az élőhalottakról szóló történetek, hiszen egyenesen Artheniorból jön, ott pedig a pletyka terjed, mint a futótűz. Hiába mozdult ki keveset a lakásáról, néha ennie is kellett, olyankor hallott dolgokat. Akármekkora veszély is fenyegeti őket, nem tudott sokat törődni ezzel a katasztrófával. Most sem reagál rá sehogyan, csak pár pillanatra néz Isqehára, amíg amaz meglepetten botránkozik a híren.
Némán követi a két férfit.*
- Persze.
*Válaszol Worenthnek, miszerint segít nekik. Ez a minimum azok után, hogy itt hagyta őket. Na meg azt sem tudja eldönteni, hogy egyedül szeretne-e lenni, vagy társaságban.*
- Csak egy pillanat.
*Mondja, s mielőtt még bemenne a konyhába, felszalad a lépcsősoron, hogy felkutassa régi szobáját és bedobja a táskáját. Nem akarja minden cuccát indokolatlanul magánál tartani, ha biztonságban lehet a szobájában is. Ahogy benéz, láthatja, hogy tényleg senki sem költözött be a helyére. Ez kicsit megnyugtatja. Előveszi a kicsi dobozkáját, amiben a teafüve van, majd visszaszalad Worenthez és Isqehához.
Essfyh enni nem kér, inkább elővesz egy tálat és beleteszi a szamócákat, a tálat az asztalra teszi. Otthonosan mozog, ahogy elővesz egy kannát, amiben vizet tud melegíteni teának. Amíg forr a víz, apróra összehúzza magát, enyhén a falnak dől.*
- Hát izé... Affinitásérzékelés, tiszta fejjel, szimpátia, bársonyos irha, élelemgyűjtés, beszélő levél, szapora természet, makulátlan elegancia...
*Ahogy félénken motyogja a varázslatokat, az ujjain számolgatja őket, közben erősen gondolkozik.
Kíváncsian nézi, hogy Iseha mit tud, pár pillanatig csak álmatagon bámul rá, miközben a férfi az ő hangját utánozza. Nevetni még nem tud igazán, szóval csak zavartan kapja el a fejét. De a "poén" kedvéért ő is elmond egy varázsigét, remélve, hogy az beválik. A hosszú út jócskán megcibálta és beporozta a ruháját. Ha nem felejtett még el mindent, akkor csak pár másodperc kell hozzá, hogy a piszkos Essfyhből egy tiszta Essfyh legyen. *
A varázsló végigsimít ruháján, melynek hatására róla és felszereléséről minden nem mágikus szennyeződés eltűnik, haja és szakálla rendezett formát ölt.
1411. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-06-09 13:03:23
Üzenet elküldve: 2016-06-09 13:03:23
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//Worenth, Essfyh//
- Ki az a Ragron? *kérdezi kíváncsian, közbeszólva, ahogy közben Synmirára érnek, bár sejti, hogy valamilyen állatról lesz szó, és a lány is biztosan találkozott már vele, legalábbis Worenth mester úgy beszél róla.
Hanem amikor "az élőhalottak megszállták Artheniort" részhez ér a mester, a fél-elf félrenyeli a szájában lévő szamócaszemet.*
- Micsoda? *Tényleg azt hiszi hogy nem jól hall, pedig Worenth mester még tovább sorolja a dolgokat, amitől Isqeha egy időre elnémul. ~Élőhalottak?? Hogyan?? Honnan?~ nem érti. Amikor elhagyta a várost, senkitől sem hallott ilyesmiről, a Namos-házban sem. Persze, ő már rég ment el onnan, azután pedig sokáig, hetekig távol volt. Odahaza sem beszélt erről senki, Kimmeri sem. Nem volt tudomása minderről, amikor elindult.*
- Ezt én... nem tudtam! *Hebegi. Most már kapisgálja, mire vonatkoztak a mester szavai, amikor nemrég azt mondta, majd tanít neki néhány varázslatot, amivel meg tudja magát védeni az erdőben. Az is eszébe jut, hogy a Karavánpihenő, az jó messze van.*
- Meg... megszállták Artheniort??! *beleborzong, rémülten. Mi lehet a városban élőkkel? De Worenth mester azt mondja, csatáztak velük! A Grombar kastélynál, bár Isqeha azt nem tudja, az hol van.*
- Akkor vége van? Sikerült legyőzni őket?? *kérdezi gyorsan. Elég hihetetlen számára mindez, de a mester csak tudja, mit beszél.*
- Igen, igen *dadogja, de még emészti a dolgot. Azért egyelőre talán legjobb lesz, ha beviszik a kosarakat a fásszínbe, és valóban, bemennek, és megkínálják Essfyht, ha kér esetleg a fűszeres krumpliból, meg a teából. Van még elég.
Ha a lány úgy dönt, hogy elfogadja a kínálást, részéről ő is letelepedik, és iszik egy teát, közben nagyon kíváncsian figyel, hogy varázsol-e a lány valamit. Hiszen kevés varázsolást látott még, de azok mindegyike elbűvölte.*
- Én csak a hangutánzóst tudom, meg ha nagyon zavar, sokszor magától tiszta és rendezett lesz a ruhám. De lehet, hogy még van más is, ami igazából varázslat, csak eddig nem tudtam, hogy az. *mondja kicsit szégyellősen a lány felé fordulva. Azzal megpróbálja a hangutánzós varázslatot újra, hátha sikerül megnevettetnie a lányt.*
- Meg van még a szobám? *kérdezi mosolyogva, de egy az egyben az ő hangján, feltéve, hogy sikerül a varázslat.*
A varázsló megköszörüli a torkát, melynek hatására a varázsló fél órán keresztül képes egy általa korábban hallott személy hangját tökéletesen leutánozni.
- Ki az a Ragron? *kérdezi kíváncsian, közbeszólva, ahogy közben Synmirára érnek, bár sejti, hogy valamilyen állatról lesz szó, és a lány is biztosan találkozott már vele, legalábbis Worenth mester úgy beszél róla.
Hanem amikor "az élőhalottak megszállták Artheniort" részhez ér a mester, a fél-elf félrenyeli a szájában lévő szamócaszemet.*
- Micsoda? *Tényleg azt hiszi hogy nem jól hall, pedig Worenth mester még tovább sorolja a dolgokat, amitől Isqeha egy időre elnémul. ~Élőhalottak?? Hogyan?? Honnan?~ nem érti. Amikor elhagyta a várost, senkitől sem hallott ilyesmiről, a Namos-házban sem. Persze, ő már rég ment el onnan, azután pedig sokáig, hetekig távol volt. Odahaza sem beszélt erről senki, Kimmeri sem. Nem volt tudomása minderről, amikor elindult.*
- Ezt én... nem tudtam! *Hebegi. Most már kapisgálja, mire vonatkoztak a mester szavai, amikor nemrég azt mondta, majd tanít neki néhány varázslatot, amivel meg tudja magát védeni az erdőben. Az is eszébe jut, hogy a Karavánpihenő, az jó messze van.*
- Meg... megszállták Artheniort??! *beleborzong, rémülten. Mi lehet a városban élőkkel? De Worenth mester azt mondja, csatáztak velük! A Grombar kastélynál, bár Isqeha azt nem tudja, az hol van.*
- Akkor vége van? Sikerült legyőzni őket?? *kérdezi gyorsan. Elég hihetetlen számára mindez, de a mester csak tudja, mit beszél.*
- Igen, igen *dadogja, de még emészti a dolgot. Azért egyelőre talán legjobb lesz, ha beviszik a kosarakat a fásszínbe, és valóban, bemennek, és megkínálják Essfyht, ha kér esetleg a fűszeres krumpliból, meg a teából. Van még elég.
Ha a lány úgy dönt, hogy elfogadja a kínálást, részéről ő is letelepedik, és iszik egy teát, közben nagyon kíváncsian figyel, hogy varázsol-e a lány valamit. Hiszen kevés varázsolást látott még, de azok mindegyike elbűvölte.*
- Én csak a hangutánzóst tudom, meg ha nagyon zavar, sokszor magától tiszta és rendezett lesz a ruhám. De lehet, hogy még van más is, ami igazából varázslat, csak eddig nem tudtam, hogy az. *mondja kicsit szégyellősen a lány felé fordulva. Azzal megpróbálja a hangutánzós varázslatot újra, hátha sikerül megnevettetnie a lányt.*
- Meg van még a szobám? *kérdezi mosolyogva, de egy az egyben az ő hangján, feltéve, hogy sikerül a varázslat.*
A varázsló megköszörüli a torkát, melynek hatására a varázsló fél órán keresztül képes egy általa korábban hallott személy hangját tökéletesen leutánozni.
1410. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-06-08 22:12:22
Üzenet elküldve: 2016-06-08 22:12:22
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Isqeha, Essfyh//
-Meg persze. *mosolyog.* -Nem vagyunk azért olyan sokan, hogy ne lenne szabad hely.
*Ha jól emlékszik vissza Essfyh részt vett Taitos mester mágiaalapozós első óráján... a templomban amikor a titkos ajtót próbálgatták már nem volt ott a félvér lány. Menet közben Worenth töri meg a beálló csendet.*
-Synmira maradt a régi, sőt Ragron is megvan még, biztos örülni fog neked... ha gazdája nincs jelen mindig engem piszkál. *nevet fel.* -Annyi változott, hogy Isurii Úrnő most visszavonultan él és a szilánkokat én vezetem. Nem tudom mennyire hallottál pletykákat mikor visszajöttél Essfyh, de tudnod kell, hogy élőhalottak szállták meg Artheniort! Elfoglalták az egész Karavánpihenőt, Amos Thenior eltűnt, és már csatáztunk is egy kisebb csapatukkal a Grombar kastélynál.
*Ha ezekről nincs tudomása akkor hideg zuhanyként érheti a valóság. Noha a lelki állapota így is rossz a lánynak, de úgy véli mégis jobb, ha tisztán látja a dolgokat, elvégre is ezekről muszáj, hogy tudomása legyen mert mindenkit éri. Isqeha számára kizártnak tartja, hogy újak ezek a hírek, a fiúnak hallania kellett a város szívében a történésekről.*
-Szerencsére mindannyian hazatértünk a csatából. Synmira viszont biztonságos így aggodalomra semmi ok. *legalábbis egyelőre. Ha szorul a hurok a Tharg harcosok biztosan segítenek, és hát a szilánk mágusokat sem kell félteni annyira.
Közben hazatérnek végre, hamar észreveszik, hogy senki sem tért még haza.*
-Isqeha akkor elpakoljuk ezeket? *kérdezi a kosarakra biccentve.* -Essfyh segítesz nekünk? Aztán meg bemegyünk a konyhába, és ehetsz még Isqeha főztjéből, és megkóstolhatod a finom teát amit készített.
*De ha a lány úgy gondolja, hogy inkább berendezkedik vissza Worenth azt sem bánja, viszont nem szeretné sokáig magára hagyni, hogy ne eméssze magát folyamatosan, hanem picit társaságban legyen... ezekben a nehéz időkben a bezárkózás és az elvonulás nem mindig jó társ.*
-Essfyh te milyen varázslatot is tudsz? Mert Isqeha is tud már ezt-azt. Mondd csak el mit mutattál nekem!
*Ne csak a hóhajú beszélgessen már, hanem ők is egymással.*
-Meg persze. *mosolyog.* -Nem vagyunk azért olyan sokan, hogy ne lenne szabad hely.
*Ha jól emlékszik vissza Essfyh részt vett Taitos mester mágiaalapozós első óráján... a templomban amikor a titkos ajtót próbálgatták már nem volt ott a félvér lány. Menet közben Worenth töri meg a beálló csendet.*
-Synmira maradt a régi, sőt Ragron is megvan még, biztos örülni fog neked... ha gazdája nincs jelen mindig engem piszkál. *nevet fel.* -Annyi változott, hogy Isurii Úrnő most visszavonultan él és a szilánkokat én vezetem. Nem tudom mennyire hallottál pletykákat mikor visszajöttél Essfyh, de tudnod kell, hogy élőhalottak szállták meg Artheniort! Elfoglalták az egész Karavánpihenőt, Amos Thenior eltűnt, és már csatáztunk is egy kisebb csapatukkal a Grombar kastélynál.
*Ha ezekről nincs tudomása akkor hideg zuhanyként érheti a valóság. Noha a lelki állapota így is rossz a lánynak, de úgy véli mégis jobb, ha tisztán látja a dolgokat, elvégre is ezekről muszáj, hogy tudomása legyen mert mindenkit éri. Isqeha számára kizártnak tartja, hogy újak ezek a hírek, a fiúnak hallania kellett a város szívében a történésekről.*
-Szerencsére mindannyian hazatértünk a csatából. Synmira viszont biztonságos így aggodalomra semmi ok. *legalábbis egyelőre. Ha szorul a hurok a Tharg harcosok biztosan segítenek, és hát a szilánk mágusokat sem kell félteni annyira.
Közben hazatérnek végre, hamar észreveszik, hogy senki sem tért még haza.*
-Isqeha akkor elpakoljuk ezeket? *kérdezi a kosarakra biccentve.* -Essfyh segítesz nekünk? Aztán meg bemegyünk a konyhába, és ehetsz még Isqeha főztjéből, és megkóstolhatod a finom teát amit készített.
*De ha a lány úgy gondolja, hogy inkább berendezkedik vissza Worenth azt sem bánja, viszont nem szeretné sokáig magára hagyni, hogy ne eméssze magát folyamatosan, hanem picit társaságban legyen... ezekben a nehéz időkben a bezárkózás és az elvonulás nem mindig jó társ.*
-Essfyh te milyen varázslatot is tudsz? Mert Isqeha is tud már ezt-azt. Mondd csak el mit mutattál nekem!
*Ne csak a hóhajú beszélgessen már, hanem ők is egymással.*
1409. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-06-08 18:16:25
Üzenet elküldve: 2016-06-08 18:16:25
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 340
OOC üzenetek: 194
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 340
OOC üzenetek: 194
Játékstílus: Megfontolt
//Worenth, Isqeha//
*Essfyh rettentően meg van szeppenve és már szidni sem tudja magát, amiért ennyire elgyengült. Nem mintha régebben jobban magában tudta volna tartani az érzéseit. Ugyanolyan esetlen és szelíd. Nem is meri bevallani, hogy elsősorban nem apja miatt sír, hanem a félelemtől és megkönnyebbüléstől egyszerre. Az úton idefelé az is megfordult a fejében, hogy a többiek már rég elhagyták Synmirát vagy bármi rossz történt az épületben. Na meg persze bármiféle változás is megviseli a lányt. Lehet, hogy napokig ki sem mer majd mozdulni a szobájából, ha még több új tanonccal kell szembesülnie.
Mikor az ismeretlen fiú megszólítja, Ess lesüti a szemeit és nem mer ránézni. Tenyerével gyorsan megtörli a szemeit, már nem sír annyira. Tenyerei élét összeérinti, ahogy Isqeha szamócát nyújt felé, így a fiú könnyen beleejtheti a szemeket a tenyerébe.*
- Köszönöm.
*Motyogja alig hallhatóan. Kicsit úgy nézhet ki, mint egy durcás kisgyerek, fehér arca most ki van pirosodva, a szeme is enyhén bevörösödött. Némán, hevesen bólogat, gyorsan meg is fordul. Az apró szemű gyümölcsöket még mindig a tenyerében tartva.
Worenth szavai többet jelentenek neki, mint azt a mágus hinné. Az, hogy nem ellenségesen viseltet Ess iránt megkönnyebbülést jelent neki. De a többiek reakciójától még tart, nem is beszélve az új tagokról.*
- Szeretném. Meg van még a szobám?
*Válaszol a mester kérdésére, majd feltesz ő maga is egy kérdést. Suttogva beszél, attól fél, ha hangosabban szólalna meg, a hangja nagyon rekedtes lenne. Némán folytatja az útját Synmira felé, de először megvárja míg a mágus kicsit elé kerül, nem szeretne ő menni legelöl. Enyhén megdobja a táskáját, hogy előnyösebben helyezkedjen el a hátán és vállain, közben a tartalmára gondol. A sok könyv, papír, tinta és penna mellett van egy apró doboz tele ördögvigyorral és ezüstcsörgővel. A lányt megviselte az apja halála és csak ezek segítségével tudta átvészelni ezt az időszakot. Ha pedig ilyen ideges lesz az elkövetkező néhány napban, akkor muszáj lesz újra főznie egy adag teát magának.*
A hozzászólás írója (Essfyh Riorenia) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.06.08 18:19:46
*Essfyh rettentően meg van szeppenve és már szidni sem tudja magát, amiért ennyire elgyengült. Nem mintha régebben jobban magában tudta volna tartani az érzéseit. Ugyanolyan esetlen és szelíd. Nem is meri bevallani, hogy elsősorban nem apja miatt sír, hanem a félelemtől és megkönnyebbüléstől egyszerre. Az úton idefelé az is megfordult a fejében, hogy a többiek már rég elhagyták Synmirát vagy bármi rossz történt az épületben. Na meg persze bármiféle változás is megviseli a lányt. Lehet, hogy napokig ki sem mer majd mozdulni a szobájából, ha még több új tanonccal kell szembesülnie.
Mikor az ismeretlen fiú megszólítja, Ess lesüti a szemeit és nem mer ránézni. Tenyerével gyorsan megtörli a szemeit, már nem sír annyira. Tenyerei élét összeérinti, ahogy Isqeha szamócát nyújt felé, így a fiú könnyen beleejtheti a szemeket a tenyerébe.*
- Köszönöm.
*Motyogja alig hallhatóan. Kicsit úgy nézhet ki, mint egy durcás kisgyerek, fehér arca most ki van pirosodva, a szeme is enyhén bevörösödött. Némán, hevesen bólogat, gyorsan meg is fordul. Az apró szemű gyümölcsöket még mindig a tenyerében tartva.
Worenth szavai többet jelentenek neki, mint azt a mágus hinné. Az, hogy nem ellenségesen viseltet Ess iránt megkönnyebbülést jelent neki. De a többiek reakciójától még tart, nem is beszélve az új tagokról.*
- Szeretném. Meg van még a szobám?
*Válaszol a mester kérdésére, majd feltesz ő maga is egy kérdést. Suttogva beszél, attól fél, ha hangosabban szólalna meg, a hangja nagyon rekedtes lenne. Némán folytatja az útját Synmira felé, de először megvárja míg a mágus kicsit elé kerül, nem szeretne ő menni legelöl. Enyhén megdobja a táskáját, hogy előnyösebben helyezkedjen el a hátán és vállain, közben a tartalmára gondol. A sok könyv, papír, tinta és penna mellett van egy apró doboz tele ördögvigyorral és ezüstcsörgővel. A lányt megviselte az apja halála és csak ezek segítségével tudta átvészelni ezt az időszakot. Ha pedig ilyen ideges lesz az elkövetkező néhány napban, akkor muszáj lesz újra főznie egy adag teát magának.*
A hozzászólás írója (Essfyh Riorenia) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.06.08 18:19:46
1408. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-05-30 09:26:08
Üzenet elküldve: 2016-05-30 09:26:08
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Isqeha//
-Róluk sem hallottál még? *vonja fel a szemöldökét kérdően. Úgy gondolná Kagan népéről már mindenki hallott főleg a városban, de hát ezek szerint van ellenpélda... nyilván a Namos háznál nem volt napi téma akkor a Vashegy.*
-A Thargodarok alapvetően egy barbár nép, akik pár éve jöttek Artheniorba. A korábbi történetüket részletesen nem ismerem. A vezetőjük egy bizonyos Kagan Thargodar, aki híres hadúr sőt már nemesúr is. Isurii úrnő a hadúr édes húga. Tőlünk alig egy órányira van Amon Ruadh, ami a vidék legdinamikusabban fejlődő városa... sokan élnek ott. Emberek igen.
*A fiú legalább immáron erről is megtud valamit, bár az meglepné ha még Kagan nevét sem ismerné, vagy nem hallotta volna még soha... ha a népéről nem is róla hallania kellett.*
-Igen szándékosan ilyen az épület, engem a mai napig lenyűgöz. Az alapanyagokban is a Tharg nép nyújtott segítséget, de van amit ki tudtunk nyerni itt is például ugye a faanyagok. A dolmen már itt volt. Ennek a varázslatos helynek a neve Synmira.
*Úgy tűnik a levitációval betalált, azonnal felkelti a fiú érdeklődését.*
-Házat nem hiszem, bár még sosem próbáltam. *mosolyog.* -Alapvetően tárgyak mozgatására szolgál, tehát egy asztalt, könyvet, kosarat, kardot, minden további nélkül több méter magasban is lehet mozgatni... úgy tudom a varázslat csak tárgyakra, élettelen dolgokra hat élőlényekre nem.
*A következő kérdésre bólint.*
-Elárulom neked, hogy én magam is képes vagyok a földről a mágia segítségével bármikor a levegőbe emelkedni. Noha a profi repülés nem megy még, de a lebegés, sétálás minden további nélkül akár két órán keresztül is.
*Ezzel nem szeretné természetesen megijeszteni a fiút, bár ha furán érzi majd mégis magát meg tudja érteni, elvégre is sejtheti micsoda hatalom van a hóhajú kezében.*
-Igen számomra is furcsa ez, mert én sem ilyeneknek ismerem őket... de talán megvilágosodtak, hogy ha nem civilizálják magukat és nem képesek normális "emberi" körülmények között élni a fajuk nem marad fenn. Mert az orkokat tömegével mészárolják le, de elég sok van ettől függetlenül belőlük. Hagrar és Gworash még csak-csak, de a többiekben kételkedünk picit... a hadvezérük a diplomácia tárgyaláson elég ellenségesen viselkedett. Én láttam már egynek-kettőnek az "emberibb" oldalát Isqeha... Borugg is többek között ezért van itt. De való igaz az ő erősségük a harc, és a vér nem válik vízzé. A sámánjaik a spirituális vezetőik, ők elég okosak és félnek is tőlük, sokan nem mennének a közelükbe sem, nehogy valami ocsmánysággá változtassa őket vagy valami kórsággal fertőzze meg. Szóval ott is akad ilyen is olyan is, de ez mindenütt így van... emberben meg elfben is van aki rosszabb egy tucat orknál.
*Úgy véli az orkos témát kipipálhatják, sokkal jobban is kivesézték mint szerette volna, de azért a véleményét róluk legalább már láthatja Isqeha.*
-Télen bizonyára nehezen megközelíthető hely.
*Ő maga a nagy hegyvonulatok felé nem szívesen menne télen.* -És mondd csak hiányzik neked? Sokat gondolsz rá?
*Ha tesznek is egy kört nem mennek messze, így Synmira nem nagyon lesz magára hagyatva, nagyon távolra nem is akar elkószálni.*
-Rendben vigyünk. *bólint majd hoz is két nagy fonott kosarat, meg egy vízzel teli kulacsot ad át a fiúnak, ő maga már megtöltötte a sajátját.*
-Egyik kosarat viszem én a másikat te.
*Kissé mókásan festhet a hóhajú mágus kosárkával a kezében, így még biztosan nem látta senki.*
-Menjünk ki az ösvényre. Az a varázslat a földághoz tartozik, fanevelés a neve. A földág azoknak való akik kedvelik a természetet, hiszen mint látod képes lehetsz teremteni is vele, és amúgy is nagyon erős ág. Mindenekelőtt ágfüggetlen varázslatokat kell tanulnod kisebb szintűeket az életérzékelésig bezárólag, aztán ha képes leszel mana aurát varázsolni az már azt jelenti, hogy mágus titulust kapsz. Ha ezt eléred tanítlak földágra. De vigyázz, ugyanis a titulus megszerzése nem jelenti azt, hogy elérted a célod sőt! Nagyobb lesz a felelősség, több mindent várnak el majd tőled, és a tanoncok akik majd akkor jönnek felnéznek rád, mert te is fogod őket tanítani. Képesnek kell lenned a jó tudást átadni, amivel növekszik majd a nyomás is ezt nem árt tudni... de ez még odébb van.
*Mégis jó azért ha tudja. Ezután várja a további kérdéseket.*
-Róluk sem hallottál még? *vonja fel a szemöldökét kérdően. Úgy gondolná Kagan népéről már mindenki hallott főleg a városban, de hát ezek szerint van ellenpélda... nyilván a Namos háznál nem volt napi téma akkor a Vashegy.*
-A Thargodarok alapvetően egy barbár nép, akik pár éve jöttek Artheniorba. A korábbi történetüket részletesen nem ismerem. A vezetőjük egy bizonyos Kagan Thargodar, aki híres hadúr sőt már nemesúr is. Isurii úrnő a hadúr édes húga. Tőlünk alig egy órányira van Amon Ruadh, ami a vidék legdinamikusabban fejlődő városa... sokan élnek ott. Emberek igen.
*A fiú legalább immáron erről is megtud valamit, bár az meglepné ha még Kagan nevét sem ismerné, vagy nem hallotta volna még soha... ha a népéről nem is róla hallania kellett.*
-Igen szándékosan ilyen az épület, engem a mai napig lenyűgöz. Az alapanyagokban is a Tharg nép nyújtott segítséget, de van amit ki tudtunk nyerni itt is például ugye a faanyagok. A dolmen már itt volt. Ennek a varázslatos helynek a neve Synmira.
*Úgy tűnik a levitációval betalált, azonnal felkelti a fiú érdeklődését.*
-Házat nem hiszem, bár még sosem próbáltam. *mosolyog.* -Alapvetően tárgyak mozgatására szolgál, tehát egy asztalt, könyvet, kosarat, kardot, minden további nélkül több méter magasban is lehet mozgatni... úgy tudom a varázslat csak tárgyakra, élettelen dolgokra hat élőlényekre nem.
*A következő kérdésre bólint.*
-Elárulom neked, hogy én magam is képes vagyok a földről a mágia segítségével bármikor a levegőbe emelkedni. Noha a profi repülés nem megy még, de a lebegés, sétálás minden további nélkül akár két órán keresztül is.
*Ezzel nem szeretné természetesen megijeszteni a fiút, bár ha furán érzi majd mégis magát meg tudja érteni, elvégre is sejtheti micsoda hatalom van a hóhajú kezében.*
-Igen számomra is furcsa ez, mert én sem ilyeneknek ismerem őket... de talán megvilágosodtak, hogy ha nem civilizálják magukat és nem képesek normális "emberi" körülmények között élni a fajuk nem marad fenn. Mert az orkokat tömegével mészárolják le, de elég sok van ettől függetlenül belőlük. Hagrar és Gworash még csak-csak, de a többiekben kételkedünk picit... a hadvezérük a diplomácia tárgyaláson elég ellenségesen viselkedett. Én láttam már egynek-kettőnek az "emberibb" oldalát Isqeha... Borugg is többek között ezért van itt. De való igaz az ő erősségük a harc, és a vér nem válik vízzé. A sámánjaik a spirituális vezetőik, ők elég okosak és félnek is tőlük, sokan nem mennének a közelükbe sem, nehogy valami ocsmánysággá változtassa őket vagy valami kórsággal fertőzze meg. Szóval ott is akad ilyen is olyan is, de ez mindenütt így van... emberben meg elfben is van aki rosszabb egy tucat orknál.
*Úgy véli az orkos témát kipipálhatják, sokkal jobban is kivesézték mint szerette volna, de azért a véleményét róluk legalább már láthatja Isqeha.*
-Télen bizonyára nehezen megközelíthető hely.
*Ő maga a nagy hegyvonulatok felé nem szívesen menne télen.* -És mondd csak hiányzik neked? Sokat gondolsz rá?
*Ha tesznek is egy kört nem mennek messze, így Synmira nem nagyon lesz magára hagyatva, nagyon távolra nem is akar elkószálni.*
-Rendben vigyünk. *bólint majd hoz is két nagy fonott kosarat, meg egy vízzel teli kulacsot ad át a fiúnak, ő maga már megtöltötte a sajátját.*
-Egyik kosarat viszem én a másikat te.
*Kissé mókásan festhet a hóhajú mágus kosárkával a kezében, így még biztosan nem látta senki.*
-Menjünk ki az ösvényre. Az a varázslat a földághoz tartozik, fanevelés a neve. A földág azoknak való akik kedvelik a természetet, hiszen mint látod képes lehetsz teremteni is vele, és amúgy is nagyon erős ág. Mindenekelőtt ágfüggetlen varázslatokat kell tanulnod kisebb szintűeket az életérzékelésig bezárólag, aztán ha képes leszel mana aurát varázsolni az már azt jelenti, hogy mágus titulust kapsz. Ha ezt eléred tanítlak földágra. De vigyázz, ugyanis a titulus megszerzése nem jelenti azt, hogy elérted a célod sőt! Nagyobb lesz a felelősség, több mindent várnak el majd tőled, és a tanoncok akik majd akkor jönnek felnéznek rád, mert te is fogod őket tanítani. Képesnek kell lenned a jó tudást átadni, amivel növekszik majd a nyomás is ezt nem árt tudni... de ez még odébb van.
*Mégis jó azért ha tudja. Ezután várja a további kérdéseket.*
1407. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-05-29 20:24:26
Üzenet elküldve: 2016-05-29 20:24:26
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
// Worenth //
- Ők kicsodák? A Thargodar Vérszövetség? *Eszébe jut, milyen neveket is említett délelőtt Worenth mester, amikor a szilánkok úrnőjéről beszélt. Isurii... Isurii Thargodar. Egy hadúr húga.*
- Isurii úrnő nemzetsége? Nem elf népek, igaz? Emberek, ugye? Azok halott kövekből csuda mit képesek alkotni.
- Nagyon különös épület! *pillant ki önkéntelenül a tágas társalgó hatalmas ablakaira a konyhaasztal mellől, ahogy a mester az építéséről mesél.*
- A túlsó oldalról csak a nagyon magas, kanyarodó kőfal látszik! Nem gondoltam, hogy ez az oldala ilyen lesz. Akár egy félhold, olyan az alakja.
- A kövek amiből az építőmérnökök dolgoztak, azok is itt voltak, úgy, ahogy a *keresi a szót* - a dolmen?
- Van neve ennek a helynek, mester? *kérdezi kíváncsian. Minthogyha nem véletlenül építkeztek volna pont itt az ezek a szilánkok, valamiért úgy érzi.*
-Levitáció? *kérdez vissza, mert nem tud ilyesmit.* - Tárgyakat mozgatni?? Egy házat is?? *Azonnal tovább gondolkodik.*
- Élőlényeket is? Vannak olyan mágusvarázslók, akik fel tudnak emelkedni saját maguk a földről? Tudnak repülni??
*Most az az igazság, megint megijed egy kicsit. Sok neki mindez még. Régebben tartott a mágusoktól és a hatalmuktól. Most meg hirtelen ő is ilyen mágustanonc. Lesz. Vagy ilyesmi. Na és itt ül egy nagy varázslóval. Nagyon kedves meg minden. De azért ha belegondol... lehet hogy tud repülni?? Vagy könnyedén el tudná őt bármivé varázsolni?? ~Neem. A mester délelőtt beszélt a felelősségről. Meg a haragról is. Nem csinál ilyesmit velem, csak úgy, minden ok nélkül. Ez biztos.~ Nyugszik meg, ahogy ezt végiggondolja.
Közben Azilról, az óriás ácsról beszél a mester, aztán meg a küldöttségről.*
- Orkokhoz? Barátságosak?? *a fél-elf enyhén szólva csodálkozik, bár ugyanígy csodálkozott, amikor Artheniorban látott a Fogadóban orkokat. Odahaza keveset hallott róluk, és nem jót. Boruggot nagyon érdekesnek találta, de hogy...*
- Nem, nem hallottam. *rázza a fejét.*
- Baráti szövetség?? *kérdez vissza akaratlan.*
- Az orkok barbárok, csak a harchoz értenek. És más népekkel nem valami barátságosak. *Legalábbis a fél-elf eddig csupa ilyesmit hallott róluk.*
- Meg nem túl okosak, nem így van? Isurii úrnő barátnak akarja ezt a Hagrart és Gworasht? *csodálkozik.* - Olyanok, mint Borugg?
- Kimmeri nélkül sokkal rosszabb lett volna a faluban. *mondja. Erre hamar ráébredt, és hálás is volt a mentorának. Ez könnyű volt, mert amellett, hogy a faluval és a messzibb vidékekről a faluba érkezőkkel együtt ő is tisztelte a nagytudású idős elfet, hamar meg is szerette, és szerencséjére, az is a fiatal, kicsit álmodozó, nagyon magának való de a maga módján értelmes fél-elf fiút.*
- Több mint egy hat járóföldre ide, talán kettő is van. Egy kis elf faluban északon, fenn a nagy hegyvonulat keleti oldalában.
- Az mindenütt nő, réten, erdőben... levesbe finom! *fűzi tovább a szegfűgombás dolgot.* - Errefelé biztosan van sok rókagomba, láttam tinórut is.
-Rendben! *mondja lelkesen a gyűjtőkörút tervére. Annyi mindent lehet ilyenkor, kora nyáron találni még néhány óra leforgása alatt is. Főként ilyen érintetlen környéken.*
- Vigyünk magunkkal vizet, meg kosarat! *javasolja, és ha a mester is összekészülődik, és felszerelkeznek, felőle indulhatnak is.*
- Az melyik varázslás ág, ahol egy magból emberöltő korú növényt lehet növeszteni? Amit a narancsmaggal is varázsoltál, Worenth mester! Azt nagyon szeretném megtanulni. Mennyi idő, amíg én is tudni fogom?? *kérdezi már odakint, ha közben rákanyarodnak valamelyik ösvényre, ami az erdőbe indul.*
A hozzászólás írója (Rinald Isqeha) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.05.29 20:29:29
- Ők kicsodák? A Thargodar Vérszövetség? *Eszébe jut, milyen neveket is említett délelőtt Worenth mester, amikor a szilánkok úrnőjéről beszélt. Isurii... Isurii Thargodar. Egy hadúr húga.*
- Isurii úrnő nemzetsége? Nem elf népek, igaz? Emberek, ugye? Azok halott kövekből csuda mit képesek alkotni.
- Nagyon különös épület! *pillant ki önkéntelenül a tágas társalgó hatalmas ablakaira a konyhaasztal mellől, ahogy a mester az építéséről mesél.*
- A túlsó oldalról csak a nagyon magas, kanyarodó kőfal látszik! Nem gondoltam, hogy ez az oldala ilyen lesz. Akár egy félhold, olyan az alakja.
- A kövek amiből az építőmérnökök dolgoztak, azok is itt voltak, úgy, ahogy a *keresi a szót* - a dolmen?
- Van neve ennek a helynek, mester? *kérdezi kíváncsian. Minthogyha nem véletlenül építkeztek volna pont itt az ezek a szilánkok, valamiért úgy érzi.*
-Levitáció? *kérdez vissza, mert nem tud ilyesmit.* - Tárgyakat mozgatni?? Egy házat is?? *Azonnal tovább gondolkodik.*
- Élőlényeket is? Vannak olyan mágusvarázslók, akik fel tudnak emelkedni saját maguk a földről? Tudnak repülni??
*Most az az igazság, megint megijed egy kicsit. Sok neki mindez még. Régebben tartott a mágusoktól és a hatalmuktól. Most meg hirtelen ő is ilyen mágustanonc. Lesz. Vagy ilyesmi. Na és itt ül egy nagy varázslóval. Nagyon kedves meg minden. De azért ha belegondol... lehet hogy tud repülni?? Vagy könnyedén el tudná őt bármivé varázsolni?? ~Neem. A mester délelőtt beszélt a felelősségről. Meg a haragról is. Nem csinál ilyesmit velem, csak úgy, minden ok nélkül. Ez biztos.~ Nyugszik meg, ahogy ezt végiggondolja.
Közben Azilról, az óriás ácsról beszél a mester, aztán meg a küldöttségről.*
- Orkokhoz? Barátságosak?? *a fél-elf enyhén szólva csodálkozik, bár ugyanígy csodálkozott, amikor Artheniorban látott a Fogadóban orkokat. Odahaza keveset hallott róluk, és nem jót. Boruggot nagyon érdekesnek találta, de hogy...*
- Nem, nem hallottam. *rázza a fejét.*
- Baráti szövetség?? *kérdez vissza akaratlan.*
- Az orkok barbárok, csak a harchoz értenek. És más népekkel nem valami barátságosak. *Legalábbis a fél-elf eddig csupa ilyesmit hallott róluk.*
- Meg nem túl okosak, nem így van? Isurii úrnő barátnak akarja ezt a Hagrart és Gworasht? *csodálkozik.* - Olyanok, mint Borugg?
- Kimmeri nélkül sokkal rosszabb lett volna a faluban. *mondja. Erre hamar ráébredt, és hálás is volt a mentorának. Ez könnyű volt, mert amellett, hogy a faluval és a messzibb vidékekről a faluba érkezőkkel együtt ő is tisztelte a nagytudású idős elfet, hamar meg is szerette, és szerencséjére, az is a fiatal, kicsit álmodozó, nagyon magának való de a maga módján értelmes fél-elf fiút.*
- Több mint egy hat járóföldre ide, talán kettő is van. Egy kis elf faluban északon, fenn a nagy hegyvonulat keleti oldalában.
- Az mindenütt nő, réten, erdőben... levesbe finom! *fűzi tovább a szegfűgombás dolgot.* - Errefelé biztosan van sok rókagomba, láttam tinórut is.
-Rendben! *mondja lelkesen a gyűjtőkörút tervére. Annyi mindent lehet ilyenkor, kora nyáron találni még néhány óra leforgása alatt is. Főként ilyen érintetlen környéken.*
- Vigyünk magunkkal vizet, meg kosarat! *javasolja, és ha a mester is összekészülődik, és felszerelkeznek, felőle indulhatnak is.*
- Az melyik varázslás ág, ahol egy magból emberöltő korú növényt lehet növeszteni? Amit a narancsmaggal is varázsoltál, Worenth mester! Azt nagyon szeretném megtanulni. Mennyi idő, amíg én is tudni fogom?? *kérdezi már odakint, ha közben rákanyarodnak valamelyik ösvényre, ami az erdőbe indul.*
A hozzászólás írója (Rinald Isqeha) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.05.29 20:29:29
1406. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-05-27 21:31:03
Üzenet elküldve: 2016-05-27 21:31:03
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Isqeha//
*A mágust már akkor elvarázsolta a festői táj amikor először elindult a Vashegyről felfedezni a környező térséget, ami mintha csak tegnap lett volna. Szinte azonnal elkezdődött kirajzolódni fejében a terv, hogy hogyan is fog itt majd kinézni a szövetség főhadiszállása... azonban a végeredmény minden elképzelését felülmúlja. A Dolmen segítségével már tudják, hogy nem ők az első mágusok akik ide zarándokolnak, különleges vonzása és energiája van a helynek ez nem vitás.*
-Az építkezésnél nagy segítségünkre voltak a Thargodar Vérszövetség építői mind a mérnöki, mind a kivitelezői munkálatoknál, ők voltak az igazi szakértők. Sokan fogtunk össze így ügyesen végeztünk.
*Ott nagyon jó volt segítségül hívni a mágiát, hiszen nem kellett a rengeteg vizet meghordani a kútról a kötőanyaghoz, hanem Worenth megoldotta egy felhőképzéssel a dolgot.*
-Fontos a biztonság, és rozoga létrán nem is lehet közlekedni fel le főleg nem kosárral vagy edénnyel a kezedben.
*Ha már felhordozás meg létra.*
-Hallottál már a levitáció varázslatról? A levegő ághoz tartozik, és a segítségével képesek vagyunk tárgyakat mozgatni a levegőben... igen látványos, bár csak a haladó szinttől érdemes alkalmazni.
*Ott viszont már egymás után alkalmazva igen kimerítő főleg egy mágustanonc számára... na meg alapból a haladó levitáció már egy magasabb szint azért.*
-Azil a Tharg Szövetség tagja. *legalábbis legutóbbi információi alapján.* -De lényegében mivel a Tharg néppel barátságos, sőt továbbmegyek testvéries a viszony, így lehetőségünk van bármikor felkeresni és felkérni munkákra. Úgy volt, hogy építünk itt egy könyvtárat, ahhoz is kellett volna egy ácsmester, ám ez a terv most szünetel.
*Sajnos Lef urat azóta sem látta, hogy elindult innen a Vashegyre, pedig ő remek lett volna könyvtárvezetőnek... vajon mi lehet vele?*
-Az orkokhoz vitték meg Isurii Úrnő levelét. Az elmúlt időkben az orkok elkezdtek csoportosulni, bár kétlem, hogy a gazdagnegyedben volt ennek látszatja. *pillant a fiúra, aki veheti ezt egyfajta kérdésnek is amit megerősíthet vagy megcáfolhat.* -Kifejezetten barátságosan közelítenek, természetükben és nézeteikben hasonlítanak Boruggra... na persze nem mind, de Hagrar és Gworash biztosan. Ismerős esetlegesen valamelyik név?
*Egyáltalán nem lesz meglepve ha nem.*
-Megkerestek minket egy baráti szövetség kialakításának reményében, aztán majd elválik milyen eredmény születik.
*Egyéb részletekbe nem megy bele, így hirtelen az újonc fiúnak elég ennyi is... azért ha van véleménye természetesen meghallgatja.*
-Kimmeri az elmondottak alapján remek mentorod volt. Egyébként hol van ő most éppen, merre él?
*Isqeha mondandójára bólint.*
-Én még sosem néztem szét részletesen... egyrészről ritkán lenne erre időm, másrészről én úgyis elsiklanék olyan felett amit a tapasztalt szem rögtön kiszúr. A gombák közül is csak a szegfű az amit felismerek, meg egyet-kettőt a mérgezőek közül.
*Ezért is nem indulna el egyedül gombázik soha, pedig a friss szegfűgombának íncsiklandó illata van, és azt szereti is.*
-Hát... végül is tehetünk egy kört ha gondolod. Kimehetünk az ösvényre, aztán a gázlóhoz is meg a folyó mentén is sétálhatunk. Legalább jobban szemügyre veheted a közvetlen környezetet, mert általában aki vetődik az átszalad a helyszíneken és nem néz körül. Közben minden mágiával kapcsolatos dolgot is megbeszélhetünk amire kíváncsi vagy, vagy amire szeretnél választ kapni.
*A mágust már akkor elvarázsolta a festői táj amikor először elindult a Vashegyről felfedezni a környező térséget, ami mintha csak tegnap lett volna. Szinte azonnal elkezdődött kirajzolódni fejében a terv, hogy hogyan is fog itt majd kinézni a szövetség főhadiszállása... azonban a végeredmény minden elképzelését felülmúlja. A Dolmen segítségével már tudják, hogy nem ők az első mágusok akik ide zarándokolnak, különleges vonzása és energiája van a helynek ez nem vitás.*
-Az építkezésnél nagy segítségünkre voltak a Thargodar Vérszövetség építői mind a mérnöki, mind a kivitelezői munkálatoknál, ők voltak az igazi szakértők. Sokan fogtunk össze így ügyesen végeztünk.
*Ott nagyon jó volt segítségül hívni a mágiát, hiszen nem kellett a rengeteg vizet meghordani a kútról a kötőanyaghoz, hanem Worenth megoldotta egy felhőképzéssel a dolgot.*
-Fontos a biztonság, és rozoga létrán nem is lehet közlekedni fel le főleg nem kosárral vagy edénnyel a kezedben.
*Ha már felhordozás meg létra.*
-Hallottál már a levitáció varázslatról? A levegő ághoz tartozik, és a segítségével képesek vagyunk tárgyakat mozgatni a levegőben... igen látványos, bár csak a haladó szinttől érdemes alkalmazni.
*Ott viszont már egymás után alkalmazva igen kimerítő főleg egy mágustanonc számára... na meg alapból a haladó levitáció már egy magasabb szint azért.*
-Azil a Tharg Szövetség tagja. *legalábbis legutóbbi információi alapján.* -De lényegében mivel a Tharg néppel barátságos, sőt továbbmegyek testvéries a viszony, így lehetőségünk van bármikor felkeresni és felkérni munkákra. Úgy volt, hogy építünk itt egy könyvtárat, ahhoz is kellett volna egy ácsmester, ám ez a terv most szünetel.
*Sajnos Lef urat azóta sem látta, hogy elindult innen a Vashegyre, pedig ő remek lett volna könyvtárvezetőnek... vajon mi lehet vele?*
-Az orkokhoz vitték meg Isurii Úrnő levelét. Az elmúlt időkben az orkok elkezdtek csoportosulni, bár kétlem, hogy a gazdagnegyedben volt ennek látszatja. *pillant a fiúra, aki veheti ezt egyfajta kérdésnek is amit megerősíthet vagy megcáfolhat.* -Kifejezetten barátságosan közelítenek, természetükben és nézeteikben hasonlítanak Boruggra... na persze nem mind, de Hagrar és Gworash biztosan. Ismerős esetlegesen valamelyik név?
*Egyáltalán nem lesz meglepve ha nem.*
-Megkerestek minket egy baráti szövetség kialakításának reményében, aztán majd elválik milyen eredmény születik.
*Egyéb részletekbe nem megy bele, így hirtelen az újonc fiúnak elég ennyi is... azért ha van véleménye természetesen meghallgatja.*
-Kimmeri az elmondottak alapján remek mentorod volt. Egyébként hol van ő most éppen, merre él?
*Isqeha mondandójára bólint.*
-Én még sosem néztem szét részletesen... egyrészről ritkán lenne erre időm, másrészről én úgyis elsiklanék olyan felett amit a tapasztalt szem rögtön kiszúr. A gombák közül is csak a szegfű az amit felismerek, meg egyet-kettőt a mérgezőek közül.
*Ezért is nem indulna el egyedül gombázik soha, pedig a friss szegfűgombának íncsiklandó illata van, és azt szereti is.*
-Hát... végül is tehetünk egy kört ha gondolod. Kimehetünk az ösvényre, aztán a gázlóhoz is meg a folyó mentén is sétálhatunk. Legalább jobban szemügyre veheted a közvetlen környezetet, mert általában aki vetődik az átszalad a helyszíneken és nem néz körül. Közben minden mágiával kapcsolatos dolgot is megbeszélhetünk amire kíváncsi vagy, vagy amire szeretnél választ kapni.
1405. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-05-27 11:34:52
Üzenet elküldve: 2016-05-27 11:34:52
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
// Délután //
// Worenth //
*A vajas krumpli remek, a fél-elf gyomra és így egész közérzete lassú elégedettségbe hajlik, ahogy a széttört, fűszeres-bazsalikomos krumplikat egymás után tünteti el a tányérjáról. Worenth mesternek is úgy tűnik kedvére való a dolog. Legalábbis abból, ahogy készségesen letelepedik ő is a konyhában lévő nagy, ácsolt asztal mellé, és hozzá hasonlóan nekilát az illatozó krumplidarabok mielőbbi eltüntetésének, a fél-elf erre vél következtetni.*
- Igven, igen. *bólogat teli szájjal, majd lenyelve az aktuálisan fogyasztott darabot, hangot is ad gyorsan az igenlő válasznak, miután sikerül letörölnie egy darab vajat a szájáról a kézfejével.
Igen, köszöni, nagyot aludt, és igen, csendesebb ez a hely, mint Arthenior Gazdagnegyede, bár az Árnyék utcában nem lehet mondani, hogy akkora forgalom lett volna, arra még a városőrség is ritkán fordult meg. A nagyobb szekeres forgalom, és a díszes lovashintók jövés-menése a libériás kocsisokkal a bakon a főúton zajlott, ahogy a fél-elf eltűnődve visszaemlékszik.*
- Nem gondótam, hogy ennyire szép lesz itt minden. *vallja be hangosan Worenth mesternek, magához véve egy újabb fél krumplit, és örül magában, hogy Kimmeri annyit nógatta az idejövetellel, és hogy végül aztán rá is állt a dologra.*
- Jó lesz!! *bólint újra, miután lenyelte a bekapott krumplidarabot* - én is épp arra gondótam. *válaszolja a szélesebb létra készíttetésének ötletére. Namég hogy egy óriással! Hát azt látnia kell.*
- Hogy szélesebb fokok kellenek, meg hogy végleg oda kell állítani, hogy tudjam fel-le hordani a teli kosarakat rajta.
- Ő is ide tartozik? Azil? Az óriás. *érdeklődik.*
- Milyen küldetésből? *kérdezi újra csak teliszájjal, ahogy eszik. De aztán azért eszébe ugrik, hogy lehet, hogy azt a küldetést nem lehet mindenkinek elárulni, de azért csak kíváncsi a dologra. Egyszer lehet még őt is elküldik küldetésbe, ha sokat megtanul a mágusvarázslásból.*
- Ühhm. *nyeli le az utolsó falatot is, eltüntetve mindent a tányérjáról.*
- Reggel teáztunk mindig, meg ettünk, csak aztán mentünk a dolgunkra. Este meg legtöbbet én csináltam a vacsorát, mikor már tudtam. Megtanultam a mestertől.
- Rengeteg minden van a kertben. *mondja örvendezve arra, hogy talált a teához valót.*
- Ez citromfű meg menta. *int a langyosra hűlt kanna felé.*
- A krumplira meg borsfűt meg bazsalikomot tettem, de van boróka is. Húsra finom.
- Majd körülnézek még, miféle mágiás növények vannak. A vízkertnél asszem láttam valamit. Meg a környéken is körbe akarok járni. A folyónál végig a parton, meg az erdőben.
A hozzászólás írója (Rinald Isqeha) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.05.27 11:38:59
// Worenth //
*A vajas krumpli remek, a fél-elf gyomra és így egész közérzete lassú elégedettségbe hajlik, ahogy a széttört, fűszeres-bazsalikomos krumplikat egymás után tünteti el a tányérjáról. Worenth mesternek is úgy tűnik kedvére való a dolog. Legalábbis abból, ahogy készségesen letelepedik ő is a konyhában lévő nagy, ácsolt asztal mellé, és hozzá hasonlóan nekilát az illatozó krumplidarabok mielőbbi eltüntetésének, a fél-elf erre vél következtetni.*
- Igven, igen. *bólogat teli szájjal, majd lenyelve az aktuálisan fogyasztott darabot, hangot is ad gyorsan az igenlő válasznak, miután sikerül letörölnie egy darab vajat a szájáról a kézfejével.
Igen, köszöni, nagyot aludt, és igen, csendesebb ez a hely, mint Arthenior Gazdagnegyede, bár az Árnyék utcában nem lehet mondani, hogy akkora forgalom lett volna, arra még a városőrség is ritkán fordult meg. A nagyobb szekeres forgalom, és a díszes lovashintók jövés-menése a libériás kocsisokkal a bakon a főúton zajlott, ahogy a fél-elf eltűnődve visszaemlékszik.*
- Nem gondótam, hogy ennyire szép lesz itt minden. *vallja be hangosan Worenth mesternek, magához véve egy újabb fél krumplit, és örül magában, hogy Kimmeri annyit nógatta az idejövetellel, és hogy végül aztán rá is állt a dologra.*
- Jó lesz!! *bólint újra, miután lenyelte a bekapott krumplidarabot* - én is épp arra gondótam. *válaszolja a szélesebb létra készíttetésének ötletére. Namég hogy egy óriással! Hát azt látnia kell.*
- Hogy szélesebb fokok kellenek, meg hogy végleg oda kell állítani, hogy tudjam fel-le hordani a teli kosarakat rajta.
- Ő is ide tartozik? Azil? Az óriás. *érdeklődik.*
- Milyen küldetésből? *kérdezi újra csak teliszájjal, ahogy eszik. De aztán azért eszébe ugrik, hogy lehet, hogy azt a küldetést nem lehet mindenkinek elárulni, de azért csak kíváncsi a dologra. Egyszer lehet még őt is elküldik küldetésbe, ha sokat megtanul a mágusvarázslásból.*
- Ühhm. *nyeli le az utolsó falatot is, eltüntetve mindent a tányérjáról.*
- Reggel teáztunk mindig, meg ettünk, csak aztán mentünk a dolgunkra. Este meg legtöbbet én csináltam a vacsorát, mikor már tudtam. Megtanultam a mestertől.
- Rengeteg minden van a kertben. *mondja örvendezve arra, hogy talált a teához valót.*
- Ez citromfű meg menta. *int a langyosra hűlt kanna felé.*
- A krumplira meg borsfűt meg bazsalikomot tettem, de van boróka is. Húsra finom.
- Majd körülnézek még, miféle mágiás növények vannak. A vízkertnél asszem láttam valamit. Meg a környéken is körbe akarok járni. A folyónál végig a parton, meg az erdőben.
A hozzászólás írója (Rinald Isqeha) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.05.27 11:38:59
1404. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-05-25 21:51:26
Üzenet elküldve: 2016-05-25 21:51:26
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Mentálfonál - Eireni//
~Idővel tényleg hozzá lehet szokni, ilyenkor kicsit jobban kell tudni kontrollálni a gondolataidat, mer minden apró foszlány a felszínre tör, semmi sem marad titokban.~
*Nem könnyű az biztos, de gyakorlással elérhető.*
~Értem... vigyázzatok magatokra, sok veszélyt rejthet az erdő annak aki ismeretlenként járja. Borugg azonban jó vezetőd lehet ezen a terepen. Bármi gond van támaszkodj a képességeidre, és vess be varázslatot! A légi hírnököt ügyesen használtad. Most bontom a kapcsolatot, hamarosan találkozunk.~
*Nyílnak a mágus szemei így a varázslat megszűnik.
Ha már magára marad egy kis ideig hát a lehető leghasznosabban tölti ahogyan csak mágus teheti... meditál. Synmira vetekszik az erdőszéli tisztás meditációs vonzásával, alig marad el tőle, így hamar transzba kerül, kizárja a külvilágot, és eluralkodik rajta a teljes lelki béke.*
//Isqeha//
*Több idő telik el mint azt elsőre gondolta, de mivel senki sem zavarja meg a meditációs gyakorlatát az udvaron ez azt is jelenti, hogy bizony senki sem érkezett haza időközben. Feltápászkodik és elindul a házba, amikor is különös illatokat szimatol meg a levegőben.*
~Hát ez meg mi?~
*Természetesen ez azonnal be is vonzza, nem kell nagyon keresgetni tehát, legalábbis őt nem. A konyhába érve látja meg Isqehat, aki ennek a csodás illatkeveréknek a felelőse.*
-Csodálatos az illata. *mosolyodik el.* -Igen lenni kell. *bólogat és hamar ad is egy darab vajat a fiúnak.* -Köszönöm, elfogadom. *foglal helyet, jó lesz itt rögtön neki a konyhában is. Isqeha önállósága miatt nagyon megörül, de látszik rajta, hogy kicsit meg van lepődve.*
-Sikerült jól pihenned? Csendesebb itt mint a városban.
*A teára is bólogat, éppen kifogyóban volt tehát a lehető legjobbkor jön.*
-Ennek igazán örülök, akkor használd hát bátran. Nem tudom mennyire stabil a létra, főleg ha viszel is a karodon egy kosarat... ha gondolod ácsoltatok egyet Azillal az óriással, aki ácsmester.
*Noha még nem találkoztak de megjegyezte a nevet amit Kagan adott meg neki.*
-Amire szükséged lesz megkapod. Hát most ők éppen az erdőben csavarognak, úgyhogy egy darabig még nem fognak hazajönni. Viszont Kriyonnak és Lapunak hamarosan vissza kellene térniük a küldetésükből.
*Kicsit kezd is aggódni miattuk... tényleg sokszor úgy érzi mintha a gyermekei lennének.*
-Na meg Zarasnak is, akit lovakért küldtem el, hiszen mindig szükség van valamire.
*Miután szed magának a krumpliból, önt egy csésze teát és megízesíti megkóstolja az ételt.*
-Hűha... ez nagyon finom. Kimmeri tanított meg főzni is? Egyébként jó étvágyat! És a tea is nagyon jó ízű, ezek szerint találtál hozzávalókat a kert környékén.
*Újabb remek dolog ami megmutatja az önállóságot.*
~Idővel tényleg hozzá lehet szokni, ilyenkor kicsit jobban kell tudni kontrollálni a gondolataidat, mer minden apró foszlány a felszínre tör, semmi sem marad titokban.~
*Nem könnyű az biztos, de gyakorlással elérhető.*
~Értem... vigyázzatok magatokra, sok veszélyt rejthet az erdő annak aki ismeretlenként járja. Borugg azonban jó vezetőd lehet ezen a terepen. Bármi gond van támaszkodj a képességeidre, és vess be varázslatot! A légi hírnököt ügyesen használtad. Most bontom a kapcsolatot, hamarosan találkozunk.~
*Nyílnak a mágus szemei így a varázslat megszűnik.
Ha már magára marad egy kis ideig hát a lehető leghasznosabban tölti ahogyan csak mágus teheti... meditál. Synmira vetekszik az erdőszéli tisztás meditációs vonzásával, alig marad el tőle, így hamar transzba kerül, kizárja a külvilágot, és eluralkodik rajta a teljes lelki béke.*
//Isqeha//
*Több idő telik el mint azt elsőre gondolta, de mivel senki sem zavarja meg a meditációs gyakorlatát az udvaron ez azt is jelenti, hogy bizony senki sem érkezett haza időközben. Feltápászkodik és elindul a házba, amikor is különös illatokat szimatol meg a levegőben.*
~Hát ez meg mi?~
*Természetesen ez azonnal be is vonzza, nem kell nagyon keresgetni tehát, legalábbis őt nem. A konyhába érve látja meg Isqehat, aki ennek a csodás illatkeveréknek a felelőse.*
-Csodálatos az illata. *mosolyodik el.* -Igen lenni kell. *bólogat és hamar ad is egy darab vajat a fiúnak.* -Köszönöm, elfogadom. *foglal helyet, jó lesz itt rögtön neki a konyhában is. Isqeha önállósága miatt nagyon megörül, de látszik rajta, hogy kicsit meg van lepődve.*
-Sikerült jól pihenned? Csendesebb itt mint a városban.
*A teára is bólogat, éppen kifogyóban volt tehát a lehető legjobbkor jön.*
-Ennek igazán örülök, akkor használd hát bátran. Nem tudom mennyire stabil a létra, főleg ha viszel is a karodon egy kosarat... ha gondolod ácsoltatok egyet Azillal az óriással, aki ácsmester.
*Noha még nem találkoztak de megjegyezte a nevet amit Kagan adott meg neki.*
-Amire szükséged lesz megkapod. Hát most ők éppen az erdőben csavarognak, úgyhogy egy darabig még nem fognak hazajönni. Viszont Kriyonnak és Lapunak hamarosan vissza kellene térniük a küldetésükből.
*Kicsit kezd is aggódni miattuk... tényleg sokszor úgy érzi mintha a gyermekei lennének.*
-Na meg Zarasnak is, akit lovakért küldtem el, hiszen mindig szükség van valamire.
*Miután szed magának a krumpliból, önt egy csésze teát és megízesíti megkóstolja az ételt.*
-Hűha... ez nagyon finom. Kimmeri tanított meg főzni is? Egyébként jó étvágyat! És a tea is nagyon jó ízű, ezek szerint találtál hozzávalókat a kert környékén.
*Újabb remek dolog ami megmutatja az önállóságot.*
1403. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-05-24 11:23:57
Üzenet elküldve: 2016-05-24 11:23:57
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
// Délután //
// Worenth //
*A nap mar délutánba hajlik, mikor a félelf felébred. Először össze kell szednie a gondolatait, hogy ráébredjen, hol is van. Amikor ez megtörténik, hirtelen felül. Felrángatja a csizmáját, aztán az ablakhoz sétál. A kertben a szoba ablakából nem látni senkit, a tavasz végi pompa a rengeteg zölddel és az üde növényekkel odafentről lenyűgöző. Isqeha magához veszi a kését, és lekapaszkodik az alsó szintre a kis csigalépcsőn.
A nagy, napfényes terem üres, egyelőre ott nem találkozik senkivel. Kimegy hát a hátsó teraszra, és elindul, hogy felderítse a fészert, amit Worenth mester említett neki. Hamarosan meg is találja, nincs messze a terasztól.
Először a tárolóba kukkant be. Valóban, van taliga, ásók, metszőkések, bár a félelf úgy látja, élezésre szorulnak, ekekapa, kisebb nagyobb gereblyék, némelyik fogazata hiányos. Majd megjavítja. Talál egy kézreálló ültetőfát. Van néhány hosszú dióverő bot is. Ezekkel el tud majd boldogulni.
Aztán a fás fészerbe megy. Az ajtótól balra végig magasra halmozott tűzifasorok, hátul összekötözött rőzsekupacok. Tuskó, fejsze, fatalicska. A falra akasztva keresztben egy hosszú létra. De a padlásra vezető csapóajtót sehol nem látja. Kimegy, és körbejárja az épületet. Aha. Kint van a tűzfalon, odafenn, a padlásra vezető ajtó. Létra kell. Beletelik egy kis időbe, míg a létra a padlásajtónak támasztódik, de megoldja.
Felmászik a magasan nyíló ajtóig. Nincs lelakatolva, könnyen kinyílik, csak egy erős tolóretesz van rajta. Odabenn félhomály. Feljebb tol egy cserepet, hogy lásson valamit. Száraz, kemény padlózat, szellős, és napmeleg padlás. A végében a túlsó oldalon apró, kerek ablak. Végigjárja az egészet, és már látja is maga előtt a tartókereteket, amin majd a növények száradni fognak. Csak néhány vég laza, hálószövésű vászonanyagra, lécekre és szegre lesz szüksége hozzá. És a keskeny létra helyett kell egy szélesebb fokú a fészer falához rögzítve, hogy könnyen tudja fel-le szállítani a növényekkel teli kosarakat.
~Jó lesz.~
Visszamászik, le, és azon kapja magát, hogy erősen megkordul a gyomra. Visszaviszi a létrát a fészerbe, aztán bemegy, hátha odabenn megtalálja a mestert. Közben benéz a kamrába, ahol egy nagy kosárban talál krumplit. ~Jó.~ A tűz már nem ég, de talál némi parazsat. ~Pont jó lesz arra, hogy a krumpli megsüljön.~
Megpakolja a kemence alját, lezárja, és kimegy a kertbe. Több helyen is látott elvadult szurokfüvet, és bazsalikomot is. Kimegy, és begyűjt egy jó csokorra valót, és szed citromfüvet, meg mentát is. A konyhában ügyesen beirdalja, megsózza és megfűszerezi a krumplit, felteszi a nagy kannát a tűzhelyre, bekészít és meggyújt annyi rőzsét, hogy a teavíz lefőjön. Most már a mester is előkerülhetne, vagy valaki. Ha az illatokra, vagy egyébként is megjelenik Worenth mester a konyhában, megörül.*
- Sütöttem krumplit. Van valahol egy kis darab vaj? *kérdezi, és ha kerül, a forró, fűszeres krumpit tányérokra pakolja azzal együtt.*
- Együnk! *javasolja.*
- Bőségesen készítettem, teát is. *Felőle akár a konyhában, akár a teraszon, akár a tágas lenti teremben ehetnek, ahogy a mester javasolja.*
- Megnéztem a fás fészert meg a szerszámokat, és a padlást is. Nagyon jó lesz! *mondja örömmel, elindítva a beszélgetés fonalát.*
- Csak néhány vég vászonhálóra, és lécekre lesz szükségem. Eireni és Borugg, az ork merre vannak? A többiek mikor várhatók haza? *kérdezi kíváncsian.*
// Worenth //
*A nap mar délutánba hajlik, mikor a félelf felébred. Először össze kell szednie a gondolatait, hogy ráébredjen, hol is van. Amikor ez megtörténik, hirtelen felül. Felrángatja a csizmáját, aztán az ablakhoz sétál. A kertben a szoba ablakából nem látni senkit, a tavasz végi pompa a rengeteg zölddel és az üde növényekkel odafentről lenyűgöző. Isqeha magához veszi a kését, és lekapaszkodik az alsó szintre a kis csigalépcsőn.
A nagy, napfényes terem üres, egyelőre ott nem találkozik senkivel. Kimegy hát a hátsó teraszra, és elindul, hogy felderítse a fészert, amit Worenth mester említett neki. Hamarosan meg is találja, nincs messze a terasztól.
Először a tárolóba kukkant be. Valóban, van taliga, ásók, metszőkések, bár a félelf úgy látja, élezésre szorulnak, ekekapa, kisebb nagyobb gereblyék, némelyik fogazata hiányos. Majd megjavítja. Talál egy kézreálló ültetőfát. Van néhány hosszú dióverő bot is. Ezekkel el tud majd boldogulni.
Aztán a fás fészerbe megy. Az ajtótól balra végig magasra halmozott tűzifasorok, hátul összekötözött rőzsekupacok. Tuskó, fejsze, fatalicska. A falra akasztva keresztben egy hosszú létra. De a padlásra vezető csapóajtót sehol nem látja. Kimegy, és körbejárja az épületet. Aha. Kint van a tűzfalon, odafenn, a padlásra vezető ajtó. Létra kell. Beletelik egy kis időbe, míg a létra a padlásajtónak támasztódik, de megoldja.
Felmászik a magasan nyíló ajtóig. Nincs lelakatolva, könnyen kinyílik, csak egy erős tolóretesz van rajta. Odabenn félhomály. Feljebb tol egy cserepet, hogy lásson valamit. Száraz, kemény padlózat, szellős, és napmeleg padlás. A végében a túlsó oldalon apró, kerek ablak. Végigjárja az egészet, és már látja is maga előtt a tartókereteket, amin majd a növények száradni fognak. Csak néhány vég laza, hálószövésű vászonanyagra, lécekre és szegre lesz szüksége hozzá. És a keskeny létra helyett kell egy szélesebb fokú a fészer falához rögzítve, hogy könnyen tudja fel-le szállítani a növényekkel teli kosarakat.
~Jó lesz.~
Visszamászik, le, és azon kapja magát, hogy erősen megkordul a gyomra. Visszaviszi a létrát a fészerbe, aztán bemegy, hátha odabenn megtalálja a mestert. Közben benéz a kamrába, ahol egy nagy kosárban talál krumplit. ~Jó.~ A tűz már nem ég, de talál némi parazsat. ~Pont jó lesz arra, hogy a krumpli megsüljön.~
Megpakolja a kemence alját, lezárja, és kimegy a kertbe. Több helyen is látott elvadult szurokfüvet, és bazsalikomot is. Kimegy, és begyűjt egy jó csokorra valót, és szed citromfüvet, meg mentát is. A konyhában ügyesen beirdalja, megsózza és megfűszerezi a krumplit, felteszi a nagy kannát a tűzhelyre, bekészít és meggyújt annyi rőzsét, hogy a teavíz lefőjön. Most már a mester is előkerülhetne, vagy valaki. Ha az illatokra, vagy egyébként is megjelenik Worenth mester a konyhában, megörül.*
- Sütöttem krumplit. Van valahol egy kis darab vaj? *kérdezi, és ha kerül, a forró, fűszeres krumpit tányérokra pakolja azzal együtt.*
- Együnk! *javasolja.*
- Bőségesen készítettem, teát is. *Felőle akár a konyhában, akár a teraszon, akár a tágas lenti teremben ehetnek, ahogy a mester javasolja.*
- Megnéztem a fás fészert meg a szerszámokat, és a padlást is. Nagyon jó lesz! *mondja örömmel, elindítva a beszélgetés fonalát.*
- Csak néhány vég vászonhálóra, és lécekre lesz szükségem. Eireni és Borugg, az ork merre vannak? A többiek mikor várhatók haza? *kérdezi kíváncsian.*
1402. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-05-22 21:02:53
Üzenet elküldve: 2016-05-22 21:02:53
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Mentálfonál - Eireni//
*Még mindig mosolyog inasán és éppen azon tűnődik, hogy vajon mindig hasonló gondolatai támadnak? Rendesen átrágja magában a dolgokat meg kell hagyni. Amiket Eireni mond nem új információk, hiszen mikor Isurii Úrnővel beszélt a Tharg erődben többek között erről is szó esett.*
~Isurii Úrnő beszélt nekem erről a Vashegy erődjében... az őrző vezetésével pár szilánk a szántóföldekre ment kivizsgálni az esetet, de nem mentek sokra leginkább a gazda miatt.~
*Valóban úgy tűnik Worenth számára nem ismeretlen a dolog.*
~Biztos vagyok benne, hogy amit a küldöttség tehetett azt megtette, így nem látnám értelmét annak ha személyesen a látogatásomat tenném... többre juthatnék mint a tanoncok, de ha az a gazda akié a föld nem foglalkozik különösebben vele akkor mi miért tegyük? Szerintem sem véletlen, ugyanakkor nincs szükség a pánikra.~
*Eireni meg főleg hajlamos erre, de nem kell mindig túlpörögni.*
~Mindannyian attól tartunk, hogy a vész hamarosan újra megjelenik, sőt ez egészen biztos szóval ezzel a tudattal kell élni.~
*Persze homokba is lehetne dugni a fejeket de mi értelme?*
~Figyelemmel követjük a történéseket, és ha fejlemény van lépünk. Nem természetes dolgok amiket Borugg látott az biztos, de amíg nincs semmi érdemleges kézzel fogható addig várunk. Van még valami? És egyébként... hol vagytok?~
*Hátha végre fény derül erre is.*
*Még mindig mosolyog inasán és éppen azon tűnődik, hogy vajon mindig hasonló gondolatai támadnak? Rendesen átrágja magában a dolgokat meg kell hagyni. Amiket Eireni mond nem új információk, hiszen mikor Isurii Úrnővel beszélt a Tharg erődben többek között erről is szó esett.*
~Isurii Úrnő beszélt nekem erről a Vashegy erődjében... az őrző vezetésével pár szilánk a szántóföldekre ment kivizsgálni az esetet, de nem mentek sokra leginkább a gazda miatt.~
*Valóban úgy tűnik Worenth számára nem ismeretlen a dolog.*
~Biztos vagyok benne, hogy amit a küldöttség tehetett azt megtette, így nem látnám értelmét annak ha személyesen a látogatásomat tenném... többre juthatnék mint a tanoncok, de ha az a gazda akié a föld nem foglalkozik különösebben vele akkor mi miért tegyük? Szerintem sem véletlen, ugyanakkor nincs szükség a pánikra.~
*Eireni meg főleg hajlamos erre, de nem kell mindig túlpörögni.*
~Mindannyian attól tartunk, hogy a vész hamarosan újra megjelenik, sőt ez egészen biztos szóval ezzel a tudattal kell élni.~
*Persze homokba is lehetne dugni a fejeket de mi értelme?*
~Figyelemmel követjük a történéseket, és ha fejlemény van lépünk. Nem természetes dolgok amiket Borugg látott az biztos, de amíg nincs semmi érdemleges kézzel fogható addig várunk. Van még valami? És egyébként... hol vagytok?~
*Hátha végre fény derül erre is.*
1401. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-05-22 18:57:53
Üzenet elküldve: 2016-05-22 18:57:53
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Mentálfonál - Eireni//
*Halványan elmosolyodik Eireni gondolatain.*
~Igen pontosan a mentálfonál nevű varázslatot alkalmazom, így mentálisan tudunk beszélgetni egymással.~
*Némi idő eltelik, de nem jön válasz inasától. Majd egyszer csak egy értelmetlen mondatot csíp el.*
~Mit átlagosan a holtakkal?~
*Az is lehet, hogy Eireni kezeli rosszul a helyzetet, és nem reagál megfelelően a mentálfonálra... nem is baj ez, aki még sosem alkalmazta vagy akit még sosem vontak bele ilyen kommunikációba annak először furcsa lehet. Lényeg a mentális kapcsolat, ami gondolatban történik.*
~Csak lazíts, és beszélj gondolatban hozzám úgy, mintha élőben beszélgetnénk... hamar hozzá lehet szokni. Szóval akkor merre is jártok pontosan, és mit szeretnél mondani? Netán bajotok esett?~
*Halványan elmosolyodik Eireni gondolatain.*
~Igen pontosan a mentálfonál nevű varázslatot alkalmazom, így mentálisan tudunk beszélgetni egymással.~
*Némi idő eltelik, de nem jön válasz inasától. Majd egyszer csak egy értelmetlen mondatot csíp el.*
~Mit átlagosan a holtakkal?~
*Az is lehet, hogy Eireni kezeli rosszul a helyzetet, és nem reagál megfelelően a mentálfonálra... nem is baj ez, aki még sosem alkalmazta vagy akit még sosem vontak bele ilyen kommunikációba annak először furcsa lehet. Lényeg a mentális kapcsolat, ami gondolatban történik.*
~Csak lazíts, és beszélj gondolatban hozzám úgy, mintha élőben beszélgetnénk... hamar hozzá lehet szokni. Szóval akkor merre is jártok pontosan, és mit szeretnél mondani? Netán bajotok esett?~
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3500-3519