//Második szál//
* Hát igen, a Vízkert, mióta Aryna nem gondozza, bizony itt-ott elburjánzott. Persze nem Loka hibája, aki, mint egyetlen vízmágus a kommunában, magára vállalta a feladatot, hiszen neki ott a két kölyök, akiket null-huszonnégy gondozni kell. Zarasról meg ne is beszéljünk... Legfrissebb szerzeménye egy hegesedett vágás a jobb alkarján, melyet bárki szemügyre vehet, pláne most, hogy nem takarja ing. *
- Mit? Ja...
* Megnézegeti talpait, mintha nem lenne biztos benne, hogy ő a ludas, de csak szélesen vigyorogva annyit mond, hogy... *
- Majd akit zavar.
* Ami azt illeti... De, nagyon is könnyen beválna az "itt egy kis bor, idd már meg" f éle taktika. Ugyanígy a becsalogatással sincsen probléma, elég egyszerűen azt mondania, hogy menjenek szobára. Bár akkor a bor másodlagos szerepet kapna csak, mégiscsak jobb így, hogy a bort lebegteti meg Zaras előtt. *
- Ú, bor, persze.
* Nyúlna érte, de félúton megakad a keze, és Daewe szavait hallva rövid ideig fürkészi a lány arcát, szemeit. Ez eléggé mondvacsinált ürügynek hangzik, hogy becsalogassa a medvét a barlangba. Meg is csillannak azok a szürkék, mint akik tisztában vannak Daewe hátsó szándékával. Nos... azt legalábbis tudják, hogy van hátsó szándéka, még ha tévednek is. *
- Tarts velem, kérlek.
* Feleli, aztán megindul jobbja, hogy elmarja a poharat.
Nem is vár sokat, belép a szobába, és ledobja magát az ágy szélére, jó nagy terpeszben, szinte félreérthetetlen, hogy a gondolt hátsó szándék fonalát felvette az elf. *
- Nos akkor... egészségünkre.
* Emeli fel poharát, amint a lány is kézhez vett egyet, és férfihoz híven ledönti a torkán. *