Nincs játékban - Synmira
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Synmira | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 61 (1201. - 1220. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3500-3519
1220. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-04-03 23:30:49
Üzenet elküldve: 2016-04-03 23:30:49
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Egyéjszakás ka… beszélgetés //
*~Nem tudja!~ Ha csupán serpenyők, székek és kötelek szerepelnek a tervben, hát egész könnyen megússza az elf lány. Jó lenne tudni, vajon a Zygendar fiú képes volna-e az életére törni azért, hogy meggátolja abban, amihez kedve van. Bizonyára, szükséghelyzetben… Azonban Loka elszánt terve úgy alakítani a történések folyását, hogy Zaras ne tudjon, ne akarjon kárt tenni őbenne.
Ahogy a férfi eltávolodik tőle hogy a takaróért nyúljon, jó, hogy fel nem mordul a lány. Végül nyugton marad és egy rövid mosollyal köszöni meg a gondoskodást. A kezek gyorsan visszatalálnak az övéire és a férfi csendben hallgatja történetét. Mikor Loka megbizonyosodik róla hogy nem fogják félbeszakítani sem csitítani, folytatja.*
- Sokáig nem tűntek fel bizonyos dolgok. Azt hittem, mindenki olyan sok és különös vendégeket fogad. Eleinte még azt hittem, a dolgok… *Hangja újra megremeg.* A dolgok amire kérnek, amikre kényszeríteni akarnak… *Loka lehajtja fejét és olyan hangot hallat, mint aki sírni kezd. Vár keveset, majd remegő sóhajjal emeli fel tekintetét és aprót ráz fején.*
- Egy idő után egyre merészebb és egyre furcsább dolgokat szerettek volna, hogy tegyek. De én nem akartam! Megtagadtam gyámomat és elmenekültem. *Összébb húzza magán a takarót és olyan közel kúszik Zarashoz, amennyire csak tud.*
- De megtaláltak. És akkor kezdődött… A szer. *Könnybe lábadt szemeivel a férfi arcát fürkészi.* Tizenöt éves lehettem mikor elkezdtek etetni mindenféle furcsa… Furcsa lével. *Undorodva néz a lángba, majd mélyet sóhajt.* Először nem is tűnt fel. Hosszú évekig nem! Újrakezdődött a kedveskedés, a taníttatás a drága ruhák és az ajándékok... Aztán egyszer csak azt vettem észre… Azt vettem észre, hogy hallucinációim vannak. *Zaras kezéből sajtolni lehetne a vizet, olyan szorosan fogja a lány mintha csak kapaszkodna a szürke elfbe.*
- Egyre gyakrabban törtek rám agresszív kirohanások és… Valamiféle furcsa vérszomj. Tudtam, hogy ez nem én vagyok és mára már rájöttem, hogy valamiféle szerrel itattak folyamatosan ami ezeket okozta… Okozza. *Hangtalanul tátogja az utolsó szót.*
- Azt hiszem valamiféle furcsa szekta, vagy társaság lehetett. Gyámom halálával feloszlott, legalábbis úgy tudom… Azt hiszem feloszlottak. Még mindig emlékszem arcokra és nevekre. Meglehet élnek még. Néhányan biztosan. *Ha nem érkezik reakció, tovább beszél.*
- Alkalmam nyílt új életet kezdeni. Sokáig nem tudtam hogyan is élhetném így a mindennapjaim. Feltett szándékom volt megtalálni azokat akik felelősek… Mikor találkoztunk fűtött a bosszúvágy és kínoztak a hallucinációk, ezek a… Ezek a furcsa… Indíttatások.
*A történetnek itt jobbára vége szakad, hacsak a Zygendar fiú nem él bármiféle kérdéssel, vagy kezdi el boncolgatni a részleteket. Ha azonban így tenne, akkor számolnia kell a lány elutasító magatartásával és azzal, hogy a Gorthwen lány nem akarja túlságosan bolygatni a múltat. *
- Megértem, hogy ez nem szolgál mentségül semmire sem. *Fejét újra lehajtja. Egy-két apró hüppögés, és egy könnycsepp gördül le a szép arcon. Túlzásba sem akarja vinni, mély levegőt véve igyekszik önuralmat tanúsítani. Egy sírdogáló lány szimpátiát kelt, míg egy bőgő nő ellenszenvet is ébreszthet.*
*~Nem tudja!~ Ha csupán serpenyők, székek és kötelek szerepelnek a tervben, hát egész könnyen megússza az elf lány. Jó lenne tudni, vajon a Zygendar fiú képes volna-e az életére törni azért, hogy meggátolja abban, amihez kedve van. Bizonyára, szükséghelyzetben… Azonban Loka elszánt terve úgy alakítani a történések folyását, hogy Zaras ne tudjon, ne akarjon kárt tenni őbenne.
Ahogy a férfi eltávolodik tőle hogy a takaróért nyúljon, jó, hogy fel nem mordul a lány. Végül nyugton marad és egy rövid mosollyal köszöni meg a gondoskodást. A kezek gyorsan visszatalálnak az övéire és a férfi csendben hallgatja történetét. Mikor Loka megbizonyosodik róla hogy nem fogják félbeszakítani sem csitítani, folytatja.*
- Sokáig nem tűntek fel bizonyos dolgok. Azt hittem, mindenki olyan sok és különös vendégeket fogad. Eleinte még azt hittem, a dolgok… *Hangja újra megremeg.* A dolgok amire kérnek, amikre kényszeríteni akarnak… *Loka lehajtja fejét és olyan hangot hallat, mint aki sírni kezd. Vár keveset, majd remegő sóhajjal emeli fel tekintetét és aprót ráz fején.*
- Egy idő után egyre merészebb és egyre furcsább dolgokat szerettek volna, hogy tegyek. De én nem akartam! Megtagadtam gyámomat és elmenekültem. *Összébb húzza magán a takarót és olyan közel kúszik Zarashoz, amennyire csak tud.*
- De megtaláltak. És akkor kezdődött… A szer. *Könnybe lábadt szemeivel a férfi arcát fürkészi.* Tizenöt éves lehettem mikor elkezdtek etetni mindenféle furcsa… Furcsa lével. *Undorodva néz a lángba, majd mélyet sóhajt.* Először nem is tűnt fel. Hosszú évekig nem! Újrakezdődött a kedveskedés, a taníttatás a drága ruhák és az ajándékok... Aztán egyszer csak azt vettem észre… Azt vettem észre, hogy hallucinációim vannak. *Zaras kezéből sajtolni lehetne a vizet, olyan szorosan fogja a lány mintha csak kapaszkodna a szürke elfbe.*
- Egyre gyakrabban törtek rám agresszív kirohanások és… Valamiféle furcsa vérszomj. Tudtam, hogy ez nem én vagyok és mára már rájöttem, hogy valamiféle szerrel itattak folyamatosan ami ezeket okozta… Okozza. *Hangtalanul tátogja az utolsó szót.*
- Azt hiszem valamiféle furcsa szekta, vagy társaság lehetett. Gyámom halálával feloszlott, legalábbis úgy tudom… Azt hiszem feloszlottak. Még mindig emlékszem arcokra és nevekre. Meglehet élnek még. Néhányan biztosan. *Ha nem érkezik reakció, tovább beszél.*
- Alkalmam nyílt új életet kezdeni. Sokáig nem tudtam hogyan is élhetném így a mindennapjaim. Feltett szándékom volt megtalálni azokat akik felelősek… Mikor találkoztunk fűtött a bosszúvágy és kínoztak a hallucinációk, ezek a… Ezek a furcsa… Indíttatások.
*A történetnek itt jobbára vége szakad, hacsak a Zygendar fiú nem él bármiféle kérdéssel, vagy kezdi el boncolgatni a részleteket. Ha azonban így tenne, akkor számolnia kell a lány elutasító magatartásával és azzal, hogy a Gorthwen lány nem akarja túlságosan bolygatni a múltat. *
- Megértem, hogy ez nem szolgál mentségül semmire sem. *Fejét újra lehajtja. Egy-két apró hüppögés, és egy könnycsepp gördül le a szép arcon. Túlzásba sem akarja vinni, mély levegőt véve igyekszik önuralmat tanúsítani. Egy sírdogáló lány szimpátiát kelt, míg egy bőgő nő ellenszenvet is ébreszthet.*
1219. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-04-03 23:27:26
Üzenet elküldve: 2016-04-03 23:27:26
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
// Egyéjszakás ka… beszélgetés //
* Hát ha abból indulunk ki, hogy a harci készültségtől elszokott nemesnek jobb napjain is kell egy fél óra, mire rendesen magához tér, akkor most eléggé az ébrenlét és álom határán van. Kizárólag Lokán múlik, hogy mennyire rázkódik ki ebből az állapotból, és hogy melyik irányba.
Szerencsére nem lát bele a hölgyemény fejébe, különben nem vélné úgy, hogy változásra képes, változásra hajlandó. Az egyik dolog, amit nem képes feldolgozni, ha átejtik, s legyen szó nőről, idősről, gyerekről vagy akár egy Loka névre hallgató fiatal fajtársnőről, páros lábbal rugdalná ki a házból. Valószínűleg még a hóhajú is hasonlóképpen járna, ha átverné Zarast. Persze a csínyek nem jelentenek ilyen véresen komoly problémát, de ha komoly dolgokkal játsszák el, az már igencsak bajos helyzetet teremtene. *
- Nem tudom.
* Ó, a megállításra van rengeteg eszköz, ami az adott pillanatban kapóra jöhet; esetleg egy serpenyő, egy szék és kötél. Ebben a sorrendben. Persze a konyhai eszköz sem feltétlenül szükséges, a fiú keze is megteszi. *
- Amíg meg nem próbálom, addig nem tudom.
* Egészíti ki sóhajtva egy kis magyarázattal korábbi bizonytalan válaszát.
Ha rohanni nem is, de hátranyúl az ágyon heverő takaróért, amit ha Loka enged, a hátára terít.
Csendben, a zöldek mélyére tekintve hallgatja az elkezdődő történetet. Hozzászólni nem igazán tud, s csak akkor szorítja meg picit a kezét, mikor a hangja elakad, biztatva, hogy nyugodtan folytassa. Jobb kibeszélni, mintsem magunkban tartani. *
* Hát ha abból indulunk ki, hogy a harci készültségtől elszokott nemesnek jobb napjain is kell egy fél óra, mire rendesen magához tér, akkor most eléggé az ébrenlét és álom határán van. Kizárólag Lokán múlik, hogy mennyire rázkódik ki ebből az állapotból, és hogy melyik irányba.
Szerencsére nem lát bele a hölgyemény fejébe, különben nem vélné úgy, hogy változásra képes, változásra hajlandó. Az egyik dolog, amit nem képes feldolgozni, ha átejtik, s legyen szó nőről, idősről, gyerekről vagy akár egy Loka névre hallgató fiatal fajtársnőről, páros lábbal rugdalná ki a házból. Valószínűleg még a hóhajú is hasonlóképpen járna, ha átverné Zarast. Persze a csínyek nem jelentenek ilyen véresen komoly problémát, de ha komoly dolgokkal játsszák el, az már igencsak bajos helyzetet teremtene. *
- Nem tudom.
* Ó, a megállításra van rengeteg eszköz, ami az adott pillanatban kapóra jöhet; esetleg egy serpenyő, egy szék és kötél. Ebben a sorrendben. Persze a konyhai eszköz sem feltétlenül szükséges, a fiú keze is megteszi. *
- Amíg meg nem próbálom, addig nem tudom.
* Egészíti ki sóhajtva egy kis magyarázattal korábbi bizonytalan válaszát.
Ha rohanni nem is, de hátranyúl az ágyon heverő takaróért, amit ha Loka enged, a hátára terít.
Csendben, a zöldek mélyére tekintve hallgatja az elkezdődő történetet. Hozzászólni nem igazán tud, s csak akkor szorítja meg picit a kezét, mikor a hangja elakad, biztatva, hogy nyugodtan folytassa. Jobb kibeszélni, mintsem magunkban tartani. *
1218. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-04-03 23:25:17
Üzenet elküldve: 2016-04-03 23:25:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Egyéjszakás ka… beszélgetés //
*Lehet, nem a legjobb időben érkezett. ~Mégiscsak hiba volt felébreszteni? Mi van, ha reggel nem is emlékszik majd arra, amit mondok?~ A félhomályban Loka a szürke szempárt fürkészi. Zaras már elég ébernek látszik, ugyanakkor ha most itt hagyná, a fiú valószínűleg könnyen visszazuhanhatna a negédes –vagy talán borzalmas rémálmokkal teli- világába és az egészet álomnak tudná be mikor a hajnal első sugarai ébresztik. Ez akár kapóra is jöhet a Gorthwen lány számára; majd elválik szó esik-e bármiről amit jobb, ha elfelejt a fiú. Ha ma éjjel ágyában fekve nem kerítette volna hatalmába az az érzés, ugyanaz melyet a hajón tapasztalt, talán nem most jött volna.
A kijelentésre keserű félmosollyal válaszol. ~Milyen furcsa játék a bizalom! Azt hiszed azért jöttem, hogy feltétel nélkül rád bízzam magam, amit te könnyűszerrel elfogadnál!~ *
- Nem akarok. *Rebegik a rózsaszín ajkak.
Legmerészebb álmaiban sem gondolna olyanra, ami a férfi agyában fogalmazódik meg. A Zygendar fiú olyan játékszer lenne, amelynek nem tudna ellenállni.*
- Tudnál? *A beszélgetés, a „titkok” megosztása csupán az első lépcsőfok a segítségnyújtásban. Lokát valóban érdekli, milyen ötletei lehetnek a hamuszín elfnek arra, hogy megállítsa az ő kezdődő -vagy folytatódó- ámokfutását.*
- Egy kicsit. *Azzal a férfi kezeit még mindig nem eresztve közelebb húzódik úgy, hogy érintse Zaras fedetlen vállát. Ő ennyivel letudja a kérdést, de ha a férfi netán gyapjútakaróért rohanna, igencsak meglenne róla Loka véleménye. *
- Nem volt… Könnyű fiatalkorom. *Kezd bele a mesébe mert úgy érzi, Zaras magyarázatot vár. A Merinán is minduntalan azt próbálta belőle kiszedni mit miért csinál, ez a félálom-szerű állapot pedig kitűnő az ilyen történeteket megosztani. A nő halkan beszél, lassan, közben pedig zöldjei, melyekben furcsa tompasággal tükröződik vissza a gyertyaláng fénye, Zaras szürkéibe mélyednek. *
- A szüleim korán életüket vesztették, nagyon kicsi voltam még… Egy nemes gyámságára bíztak. Pár évig minden rendben ment, de… *Hangja megakad és révedező tekintetéből arra lehet következtetni, hogy kényes részletekre emlékszik vissza.*
*Lehet, nem a legjobb időben érkezett. ~Mégiscsak hiba volt felébreszteni? Mi van, ha reggel nem is emlékszik majd arra, amit mondok?~ A félhomályban Loka a szürke szempárt fürkészi. Zaras már elég ébernek látszik, ugyanakkor ha most itt hagyná, a fiú valószínűleg könnyen visszazuhanhatna a negédes –vagy talán borzalmas rémálmokkal teli- világába és az egészet álomnak tudná be mikor a hajnal első sugarai ébresztik. Ez akár kapóra is jöhet a Gorthwen lány számára; majd elválik szó esik-e bármiről amit jobb, ha elfelejt a fiú. Ha ma éjjel ágyában fekve nem kerítette volna hatalmába az az érzés, ugyanaz melyet a hajón tapasztalt, talán nem most jött volna.
A kijelentésre keserű félmosollyal válaszol. ~Milyen furcsa játék a bizalom! Azt hiszed azért jöttem, hogy feltétel nélkül rád bízzam magam, amit te könnyűszerrel elfogadnál!~ *
- Nem akarok. *Rebegik a rózsaszín ajkak.
Legmerészebb álmaiban sem gondolna olyanra, ami a férfi agyában fogalmazódik meg. A Zygendar fiú olyan játékszer lenne, amelynek nem tudna ellenállni.*
- Tudnál? *A beszélgetés, a „titkok” megosztása csupán az első lépcsőfok a segítségnyújtásban. Lokát valóban érdekli, milyen ötletei lehetnek a hamuszín elfnek arra, hogy megállítsa az ő kezdődő -vagy folytatódó- ámokfutását.*
- Egy kicsit. *Azzal a férfi kezeit még mindig nem eresztve közelebb húzódik úgy, hogy érintse Zaras fedetlen vállát. Ő ennyivel letudja a kérdést, de ha a férfi netán gyapjútakaróért rohanna, igencsak meglenne róla Loka véleménye. *
- Nem volt… Könnyű fiatalkorom. *Kezd bele a mesébe mert úgy érzi, Zaras magyarázatot vár. A Merinán is minduntalan azt próbálta belőle kiszedni mit miért csinál, ez a félálom-szerű állapot pedig kitűnő az ilyen történeteket megosztani. A nő halkan beszél, lassan, közben pedig zöldjei, melyekben furcsa tompasággal tükröződik vissza a gyertyaláng fénye, Zaras szürkéibe mélyednek. *
- A szüleim korán életüket vesztették, nagyon kicsi voltam még… Egy nemes gyámságára bíztak. Pár évig minden rendben ment, de… *Hangja megakad és révedező tekintetéből arra lehet következtetni, hogy kényes részletekre emlékszik vissza.*
1217. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-04-03 23:18:45
Üzenet elküldve: 2016-04-03 23:18:45
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
// Egyéjszakás ka… beszélgetés //
* Míg a lány a gyertyát vizslatja, addig Zarasnak fogalma sincs, hogy mire is koncentráljon. Azért megpróbálkozik, hátha megállapodnak valamin szürkéi. Bejárja a szobáét ugyanúgy, mint a lány arcának minden szegletét. Ha bele látna Lokába, talán kissé gyanúsabbnak találná, de most csak egy segítségért esedező galambot lát, aki a saját maga által létrehozott vágyak és érzelmek csapdájába esett, s mint olyan, egy szürke nemes nem teheti meg, hogy elutasítja. Pláne, hogy korábban ígéretet tett.
A suttogásra nem tud mit felelni, igazából csoda, hogy öt szónál többet ki tud nyögni egyszerre. Elszokott ő az ilyen hirtelen ébredésektől, de nem hibáztatja a lányt. Sőt, örül neki, különben az az álom még jobban lestrapálja, az biztos. *
- Megbízhatsz.
* Erősíti meg. A kéz hidegét érzi, de azt magának a levegőnek tudja be. Na meg mégis ki az az elborult elméjű, aki ágyából kiugrasztva a másik pulzusát kezdi vizsgálni? Oké, egy gyógyfüvész vagy egy orvos biztosan, de Zaras legjobb tudomása szerint egyik sem.
Fogalma sincs, mi játszódott le, vagy éppen most mi játszódik le odabent. Csupán egy valami; ahogyan azt mondta is, Loka megbízhat a fiúban, s rövid itt tartózkodása alatt még nem adott rá okot, hogy fordítva ne legyen. A tőle tartást az idő elmossa, ha hagyják, hogy megtegye.
Egy rövid ideig eltart, mire kibogozza, hogy miről is beszél. A szürkevérű csak megértően elmosolyodik. *
- Ha nem segítenék, most nem ülnél itt.
* Nem biztos abban, hogy ezt így kellett volna kimondania, de végső soron csak az számít, hogy fajtársnője megértse, ő itt van. *
- Ha nem akarsz...
* Mit is kéne most mondania? *
- ... bántani másokat, akkor...
* Akkor mi? *
- ... akkor én itt leszek, hogy segítsek.
* Azt nem teszi hozzá, hogy miben is, mert mondhatni, szó szerint mindenre gondol. Akár "hagyná" is, hogy rajta élje ki magát egy bizonyos, nagyon szűk határig. Ha valóban ebben fognak megegyezni, egy próbát megér, s ha nem sikerül, hát akkor Lokának nem marad más választása, mint... azt inkább majd akkor...
Csak ekkor talál valamit, amire figyelhet. A kezében pihenő hideg kéz elég, hogy lekösse a figyelmét. Sajnos ez sem sokáig, mert rá kell, kérdezzen. *
- Nem fázol?
* Míg a lány a gyertyát vizslatja, addig Zarasnak fogalma sincs, hogy mire is koncentráljon. Azért megpróbálkozik, hátha megállapodnak valamin szürkéi. Bejárja a szobáét ugyanúgy, mint a lány arcának minden szegletét. Ha bele látna Lokába, talán kissé gyanúsabbnak találná, de most csak egy segítségért esedező galambot lát, aki a saját maga által létrehozott vágyak és érzelmek csapdájába esett, s mint olyan, egy szürke nemes nem teheti meg, hogy elutasítja. Pláne, hogy korábban ígéretet tett.
A suttogásra nem tud mit felelni, igazából csoda, hogy öt szónál többet ki tud nyögni egyszerre. Elszokott ő az ilyen hirtelen ébredésektől, de nem hibáztatja a lányt. Sőt, örül neki, különben az az álom még jobban lestrapálja, az biztos. *
- Megbízhatsz.
* Erősíti meg. A kéz hidegét érzi, de azt magának a levegőnek tudja be. Na meg mégis ki az az elborult elméjű, aki ágyából kiugrasztva a másik pulzusát kezdi vizsgálni? Oké, egy gyógyfüvész vagy egy orvos biztosan, de Zaras legjobb tudomása szerint egyik sem.
Fogalma sincs, mi játszódott le, vagy éppen most mi játszódik le odabent. Csupán egy valami; ahogyan azt mondta is, Loka megbízhat a fiúban, s rövid itt tartózkodása alatt még nem adott rá okot, hogy fordítva ne legyen. A tőle tartást az idő elmossa, ha hagyják, hogy megtegye.
Egy rövid ideig eltart, mire kibogozza, hogy miről is beszél. A szürkevérű csak megértően elmosolyodik. *
- Ha nem segítenék, most nem ülnél itt.
* Nem biztos abban, hogy ezt így kellett volna kimondania, de végső soron csak az számít, hogy fajtársnője megértse, ő itt van. *
- Ha nem akarsz...
* Mit is kéne most mondania? *
- ... bántani másokat, akkor...
* Akkor mi? *
- ... akkor én itt leszek, hogy segítsek.
* Azt nem teszi hozzá, hogy miben is, mert mondhatni, szó szerint mindenre gondol. Akár "hagyná" is, hogy rajta élje ki magát egy bizonyos, nagyon szűk határig. Ha valóban ebben fognak megegyezni, egy próbát megér, s ha nem sikerül, hát akkor Lokának nem marad más választása, mint... azt inkább majd akkor...
Csak ekkor talál valamit, amire figyelhet. A kezében pihenő hideg kéz elég, hogy lekösse a figyelmét. Sajnos ez sem sokáig, mert rá kell, kérdezzen. *
- Nem fázol?
1216. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-04-03 23:17:22
Üzenet elküldve: 2016-04-03 23:17:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Egyéjszakás ka… beszélgetés //
*A gyér gyertyafény ellenére Loka tökéletesen tisztában van az őt vizslató álmos tekintettel. Csak természetes, hogy valaki akit álmából riasztottak csipás szemmel csodálkozik rá a világra, avagy ez esetben a nőre. Van is mire csodálkoznia az elfnek és szintúgy, azt meg kell hagyni.
A néha-néha megrebbenő gyertyaláng jelzi, hogy a csonk nem fogja már sokáig bevilágítani a legényszobát. Loka révedezve figyeli ahogyan a gyenge narancsszínű fény egy apró bogarat vonz a kicsiny lánghoz. Az körbetáncolja új szerelmét majd egy pillanat alatt leheli ki lelkét amint megégeti a forróság. A tioli pengék markolatán csillogva játszik a sárgás derengés. A lányban egy pillanatra újra felizzik a vágy, hogy érinthesse a fegyvert melyhez savanyú emlékek kötik, de most nem ezért jött…*
- Kérlek értsd meg, hogy nem volt könnyű idejönnöm. *Majdhogynem suttogva beszél. Talán attól fél hogy véletlen felébreszti a szomszédban alvókat. Talán attól, hogy az illékony varázs hirtelen eltűnik, amely mintha messze űzné a férfi távolságtartását és a Lokától való félelmét. Meglehet az éjjel leple alatt mindannyian levetkezik a nappal álarcát melytől a tér és az idő egyaránt törékeny üveggömbbé válik, és most csupán az apró láng tartja egyben a valóságot.
A nő engedi, hogy Zaras megfogja a kezét. A férfi érezheti, hogy annak érintése hűvös, pulzusa pedig nyugodt mintha ez a kis találkozó semmiség volna.*
- Úgy érzem, ha nem bízhatok meg benned, akkor… *~Akkor mi?~ Ahogyan lélekszakadva rohant le a Merináról megfogadta magában, hogy egyszer még elkapja a tioli szürke csődört és megfizetteti mindenért. Az összes öt ért sérelmet a Zygendar fiú vérébe akarta fojtani és borzasztó megaláztatásként élte meg amiért nem sikerült véghezvinnie amit ott akart. A kocka azonban fordult, mikor rájött, hogy a fiú is a Szilánkok kötelékéhez tartozik. ~Mégis mit tehetnék?~ Tombolt volna és szemen köpte volna az egész képmutató bagázst, de minél többet gondolkodik annál inkább rájön, hogy nem ez a megoldás.*
- Nem tudom meg nem történtté tenni. *Mondja végül és reméli az álmos szemű rájön, hogy a hajón történtekért akar bocsánatot kérni.* Talán megmagyarázni sem. De azt mondtad segítesz. Én pedig nem akarom, hogy bárki olyannak essen baja, akinek nem kellene. *Ugyan meglehetősen ködös a megfogalmazás amivel él, reméli a férfi szavait a szántnak megfelelően veszi. Kezeit Zaraséban nyugtatja és vár rá, hogy az jelét adja értésének.
Rövid, a félhomály némaságában mégis több percnyi hosszúságúnak ható csend beállta után szólal meg.*
- Félek, veszélyt jelenthetek másokra. *Kriyonra például biztosan. Nem mintha a szövetség tagjait féltené, vagy kételkedne abban, hogy meg tudják védeni magukat egy tanonccal szemben. Csak ő tudja mire gondol eme szavak mögött, melyek után kongó üresség támad.*
*A gyér gyertyafény ellenére Loka tökéletesen tisztában van az őt vizslató álmos tekintettel. Csak természetes, hogy valaki akit álmából riasztottak csipás szemmel csodálkozik rá a világra, avagy ez esetben a nőre. Van is mire csodálkoznia az elfnek és szintúgy, azt meg kell hagyni.
A néha-néha megrebbenő gyertyaláng jelzi, hogy a csonk nem fogja már sokáig bevilágítani a legényszobát. Loka révedezve figyeli ahogyan a gyenge narancsszínű fény egy apró bogarat vonz a kicsiny lánghoz. Az körbetáncolja új szerelmét majd egy pillanat alatt leheli ki lelkét amint megégeti a forróság. A tioli pengék markolatán csillogva játszik a sárgás derengés. A lányban egy pillanatra újra felizzik a vágy, hogy érinthesse a fegyvert melyhez savanyú emlékek kötik, de most nem ezért jött…*
- Kérlek értsd meg, hogy nem volt könnyű idejönnöm. *Majdhogynem suttogva beszél. Talán attól fél hogy véletlen felébreszti a szomszédban alvókat. Talán attól, hogy az illékony varázs hirtelen eltűnik, amely mintha messze űzné a férfi távolságtartását és a Lokától való félelmét. Meglehet az éjjel leple alatt mindannyian levetkezik a nappal álarcát melytől a tér és az idő egyaránt törékeny üveggömbbé válik, és most csupán az apró láng tartja egyben a valóságot.
A nő engedi, hogy Zaras megfogja a kezét. A férfi érezheti, hogy annak érintése hűvös, pulzusa pedig nyugodt mintha ez a kis találkozó semmiség volna.*
- Úgy érzem, ha nem bízhatok meg benned, akkor… *~Akkor mi?~ Ahogyan lélekszakadva rohant le a Merináról megfogadta magában, hogy egyszer még elkapja a tioli szürke csődört és megfizetteti mindenért. Az összes öt ért sérelmet a Zygendar fiú vérébe akarta fojtani és borzasztó megaláztatásként élte meg amiért nem sikerült véghezvinnie amit ott akart. A kocka azonban fordult, mikor rájött, hogy a fiú is a Szilánkok kötelékéhez tartozik. ~Mégis mit tehetnék?~ Tombolt volna és szemen köpte volna az egész képmutató bagázst, de minél többet gondolkodik annál inkább rájön, hogy nem ez a megoldás.*
- Nem tudom meg nem történtté tenni. *Mondja végül és reméli az álmos szemű rájön, hogy a hajón történtekért akar bocsánatot kérni.* Talán megmagyarázni sem. De azt mondtad segítesz. Én pedig nem akarom, hogy bárki olyannak essen baja, akinek nem kellene. *Ugyan meglehetősen ködös a megfogalmazás amivel él, reméli a férfi szavait a szántnak megfelelően veszi. Kezeit Zaraséban nyugtatja és vár rá, hogy az jelét adja értésének.
Rövid, a félhomály némaságában mégis több percnyi hosszúságúnak ható csend beállta után szólal meg.*
- Félek, veszélyt jelenthetek másokra. *Kriyonra például biztosan. Nem mintha a szövetség tagjait féltené, vagy kételkedne abban, hogy meg tudják védeni magukat egy tanonccal szemben. Csak ő tudja mire gondol eme szavak mögött, melyek után kongó üresség támad.*
1215. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-04-03 23:13:11
Üzenet elküldve: 2016-04-03 23:13:11
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
// Egyéjszakás ka… beszélgetés //
* A gyertya már a végét járja ugyan, aprócska lángja mégis elég erős, hogy egy pillanatra elvakítsa az imént ébredt elfet. Miután szürkéi hozzászoknak a pár fokkal fényesebb szobához, a váratlan vendég felé fordul, csendben végigméri szó szerint mindenét, bár próbálja nem túl látványosan tenni azt, erősen kétli, hogy ne tűnt volna fel fajtársának a megbámulás.
Sok minden nincs a szobában; a rendetlen ágy, az asztal, melyen a gyertya utolsóit rúgja (majd Isuriitól, vagy valakitől kell egy újat kérnie, mert nála nincs több), két régi könyv hever. Azok lapjai már régebben megsárgultak, a különösen szépen díszített oldalakon levő arany és fekete írás azonban továbbra is tökéletesen kivehető. Ha egyszer valaki belekukkant, elf betűkkel kell szemezzen. Ezeken kívül egy kisebb szekrény található a szobában, amelyben ömlesztve tárol a fiú mindent. A szekrény oldalának döntve a kettő, Loka által is már jól ismert penge pihen.
A lány mellett foglal helyet, előre dőlve könyökét a térdére támasztja, így próbál még egy kicsit pihentetni testét, mely előbb vagy utóbb, de kénytelen lesz felébredni. Azt tervezte, hogy a lángocskára koncentrál, de a lány szavaira kénytelen megemelkedni és rá pislogni. Nem a bocsánatkérés miatt, azt el is engedi a füle mellett, hanem az azt követőkre. *
- Semmi baj, mondjad csak.
* Valahogy érezhető, hogy most sokkal közvetlenebbül viselkedik, mintha a lánytól való tartása nem is létezne. Ez valószínűleg azért van, mert még mindig nem ébredt fel teljesen, de ki tudja, talán a többiek előtt is kicsit másképp viselkedik.
A halk roppanásoknak elejét veszi, saját mancsát Lokáéira teszi, megállítva a tördelést. *
- Persze, mondjad csak nyugodtan.
* Hunyorog a nőstényre. Nem, nem fogja kitessékelni, ha már itt van, ahogyan inget sem áll szándékában felvenni egyelőre. *
* A gyertya már a végét járja ugyan, aprócska lángja mégis elég erős, hogy egy pillanatra elvakítsa az imént ébredt elfet. Miután szürkéi hozzászoknak a pár fokkal fényesebb szobához, a váratlan vendég felé fordul, csendben végigméri szó szerint mindenét, bár próbálja nem túl látványosan tenni azt, erősen kétli, hogy ne tűnt volna fel fajtársának a megbámulás.
Sok minden nincs a szobában; a rendetlen ágy, az asztal, melyen a gyertya utolsóit rúgja (majd Isuriitól, vagy valakitől kell egy újat kérnie, mert nála nincs több), két régi könyv hever. Azok lapjai már régebben megsárgultak, a különösen szépen díszített oldalakon levő arany és fekete írás azonban továbbra is tökéletesen kivehető. Ha egyszer valaki belekukkant, elf betűkkel kell szemezzen. Ezeken kívül egy kisebb szekrény található a szobában, amelyben ömlesztve tárol a fiú mindent. A szekrény oldalának döntve a kettő, Loka által is már jól ismert penge pihen.
A lány mellett foglal helyet, előre dőlve könyökét a térdére támasztja, így próbál még egy kicsit pihentetni testét, mely előbb vagy utóbb, de kénytelen lesz felébredni. Azt tervezte, hogy a lángocskára koncentrál, de a lány szavaira kénytelen megemelkedni és rá pislogni. Nem a bocsánatkérés miatt, azt el is engedi a füle mellett, hanem az azt követőkre. *
- Semmi baj, mondjad csak.
* Valahogy érezhető, hogy most sokkal közvetlenebbül viselkedik, mintha a lánytól való tartása nem is létezne. Ez valószínűleg azért van, mert még mindig nem ébredt fel teljesen, de ki tudja, talán a többiek előtt is kicsit másképp viselkedik.
A halk roppanásoknak elejét veszi, saját mancsát Lokáéira teszi, megállítva a tördelést. *
- Persze, mondjad csak nyugodtan.
* Hunyorog a nőstényre. Nem, nem fogja kitessékelni, ha már itt van, ahogyan inget sem áll szándékában felvenni egyelőre. *
1214. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-04-03 23:11:58
Üzenet elküldve: 2016-04-03 23:11:58
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Egyéjszakás ka… beszélgetés //
*Az első kopogtatás után nem is, de másodjára már meghallja a várt neszeket és türelmesen állva fogadja ahogyan ajtót nyitnak neki. Nem kérdik miért jött, helyette szótlanul beinvitálják melyet rezzenéstelenül elfogad. Ahogyan belép a szobába, ott sem uralkodik sokkal több fényesség mint kint így nem tudja szemrevételezni a berendezést amíg az elf gyertyát nem gyújt. A hirtelen megjelenő pislákoló fényben egy ágy körvonalai rajzolódnak ki és más bútordaraboké, mikor a zöldek körbekémlelnek. Nincs szükség rá hogy hellyel kínálják, a lehető legtermészetesebben foglal helyet a férfi fekhelyének szélén, melyet hanyagul összegyűrt paplana terít be. Mindaddig nem szólal meg, amíg a Zygendar fiú le nem ül mellette, vagy akár távolabb. Pillantása végigsiklik a férfi fedetlen felsőtestén, és nyugodtan konstatálja a rendszeres edzés eredményét.*
- Elnézést kell kérjek a kései zavarásért. *Mondja halkan, tekintete határozottról gyorsan esdeklővé válik.* Nem tudok elaludni… Reméltem, hogy most volna esélyünk nyugodtan beszélni. *Nappal annyi feladatuk van a tanoncoknak, és oly kevés alkalmuk négyszemközt szót váltani. Mintha folyamatosan figyelő szempárok és éles fülek lennének mindenhol.*
- Ha nem alkalmas, elmegyek, de úgy érzem szükségem lenne… *A lány a gyertyalángra tekint és kezét kezdi el tördelni. Hangja furcsán fátyolos, mintha nem is a mellette ülőhöz beszélne.* Szükségem lenne rád. Azt mondtad, segítesz.
*Ahhoz képest, hogy szabadkozik nyugodtan ül az ágy szélén és esze ágában sincs távozni. Abból, hogy a férfi ilyen egyszerűen beengedte arra következtet, hogy Zaras sem fogja kiebrudalni. Ellenben egy inget igazán felvehetne.*
*Az első kopogtatás után nem is, de másodjára már meghallja a várt neszeket és türelmesen állva fogadja ahogyan ajtót nyitnak neki. Nem kérdik miért jött, helyette szótlanul beinvitálják melyet rezzenéstelenül elfogad. Ahogyan belép a szobába, ott sem uralkodik sokkal több fényesség mint kint így nem tudja szemrevételezni a berendezést amíg az elf gyertyát nem gyújt. A hirtelen megjelenő pislákoló fényben egy ágy körvonalai rajzolódnak ki és más bútordaraboké, mikor a zöldek körbekémlelnek. Nincs szükség rá hogy hellyel kínálják, a lehető legtermészetesebben foglal helyet a férfi fekhelyének szélén, melyet hanyagul összegyűrt paplana terít be. Mindaddig nem szólal meg, amíg a Zygendar fiú le nem ül mellette, vagy akár távolabb. Pillantása végigsiklik a férfi fedetlen felsőtestén, és nyugodtan konstatálja a rendszeres edzés eredményét.*
- Elnézést kell kérjek a kései zavarásért. *Mondja halkan, tekintete határozottról gyorsan esdeklővé válik.* Nem tudok elaludni… Reméltem, hogy most volna esélyünk nyugodtan beszélni. *Nappal annyi feladatuk van a tanoncoknak, és oly kevés alkalmuk négyszemközt szót váltani. Mintha folyamatosan figyelő szempárok és éles fülek lennének mindenhol.*
- Ha nem alkalmas, elmegyek, de úgy érzem szükségem lenne… *A lány a gyertyalángra tekint és kezét kezdi el tördelni. Hangja furcsán fátyolos, mintha nem is a mellette ülőhöz beszélne.* Szükségem lenne rád. Azt mondtad, segítesz.
*Ahhoz képest, hogy szabadkozik nyugodtan ül az ágy szélén és esze ágában sincs távozni. Abból, hogy a férfi ilyen egyszerűen beengedte arra következtet, hogy Zaras sem fogja kiebrudalni. Ellenben egy inget igazán felvehetne.*
1213. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-04-03 23:04:45
Üzenet elküldve: 2016-04-03 23:04:45
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
//Egyéjszakás ka... beszélgetés//
* Eme kései órának csendjét csupán közeli warg vonyítás, a folyosó deszkáinak nyikordulása könnyed léptek alatt, a szobákból kihallatszódó horkolás, illetve egyéb hangok - már akinél - törik meg. Nem sokára Zaras szobájából is hasonló hangok fognak kiszűrődni; beszélgetés hangjai.
Nem túlzottan nyárias az idő, elfünk mégis félmeztelenül, kitakarózva alszik, nappali fénynél csillogna a testét nedvesítő izzadtság. Ezek mindazért vannak, mert nem éppen a legkellemesebb álmát alussza fiatal főhősünk.
Az alvó terrorból halk kopogás rántja ki. Először fogalma sincs róla, hogy valódi e, vagy csak elméje űz vele ostoba tréfát. A kicsit lassú kitisztulás után ismételten, most már érezhetően hangosabban hallja.
Nyikordul az ágy, ahogy a szürke kardforgató lekászálódik róla, majd botladozva eljut az ajtóig. Az aztán az igazi megmérettetés! Hatalmas ásítás közepette nyit ajtót az árnyalaknak. Megismeri, mégis egy szó nélkül lép félre az útjából, beinvitálva őt a legénylakba.
Amint a Gorthwen hölgy belép, becsukja az ajtót és az asztalhoz lép, hogy egy gyertyát gyújtson. Már amennyiben a lánynak szüksége van rá. Ha megállítják, hát leül az ágyra és várja, hogy az álmaiból őt kimentő hölgy belekezdjen a magyarázkodásba.
Fénynél avagy anélkül, de az ágyon ülve pislog rá értetlenül, várva, hogy kinyissa a száját. Még ülőhellyel is elfelejti megkínálni, bár van egy olyan előérzete, hogy a lány így is, úgy is helyet foglal. *
* Eme kései órának csendjét csupán közeli warg vonyítás, a folyosó deszkáinak nyikordulása könnyed léptek alatt, a szobákból kihallatszódó horkolás, illetve egyéb hangok - már akinél - törik meg. Nem sokára Zaras szobájából is hasonló hangok fognak kiszűrődni; beszélgetés hangjai.
Nem túlzottan nyárias az idő, elfünk mégis félmeztelenül, kitakarózva alszik, nappali fénynél csillogna a testét nedvesítő izzadtság. Ezek mindazért vannak, mert nem éppen a legkellemesebb álmát alussza fiatal főhősünk.
Az alvó terrorból halk kopogás rántja ki. Először fogalma sincs róla, hogy valódi e, vagy csak elméje űz vele ostoba tréfát. A kicsit lassú kitisztulás után ismételten, most már érezhetően hangosabban hallja.
Nyikordul az ágy, ahogy a szürke kardforgató lekászálódik róla, majd botladozva eljut az ajtóig. Az aztán az igazi megmérettetés! Hatalmas ásítás közepette nyit ajtót az árnyalaknak. Megismeri, mégis egy szó nélkül lép félre az útjából, beinvitálva őt a legénylakba.
Amint a Gorthwen hölgy belép, becsukja az ajtót és az asztalhoz lép, hogy egy gyertyát gyújtson. Már amennyiben a lánynak szüksége van rá. Ha megállítják, hát leül az ágyra és várja, hogy az álmaiból őt kimentő hölgy belekezdjen a magyarázkodásba.
Fénynél avagy anélkül, de az ágyon ülve pislog rá értetlenül, várva, hogy kinyissa a száját. Még ülőhellyel is elfelejti megkínálni, bár van egy olyan előérzete, hogy a lány így is, úgy is helyet foglal. *
1212. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-04-03 22:52:29
Üzenet elküldve: 2016-04-03 22:52:29
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Egyéjszakás ka… beszélgetés //
*Csend honol Synmirán. Loka nesztelenül halad az éjszakai folyosón, kezében egy gyertyatartó, rajta félig égett csonk melynek gyenge lángját kezével próbálja megóvni. Légzése egyenletes, szívverése lassú mint a leggyakorlottabb éjjeli surranónak.
Egy örökkévalóságnak tűnik amíg elér a keresett ajtóhoz. Gyorsan átgondolja a végigjárt útvonalat és megbizonyosodik róla, hogy jó helyen van. Valószínűtlen, hogy Isurii szobájának ajtaján kopogtasson tévedésből de ha mégis így történne, legfeljebb alvajárást tettet. Vagy kitalál valami nyakatekert fedősztorit.
A gyertyát elfújja és leteszi a fal mellé, vagy egy kredencre ha talál bármi ilyesmit a folyosón. Fülét rátapasztja Zaras ajtajára, bentről csupán a néma csend válaszol vérének forró zubogására.
Háromszor aprót koppant a fán. Az elfek hallása legendás, fajtársának meg kell hallania a jelzést. Kivéve, ha legmélyebb álmát alussza. A nőnek lenne pár ötlete miről szólhatnak a hamuszín hajú fiú ábrándjai, de ez nem segít azon, ha a férfi nem reagál.
Loka türelmesen vár és fülel, hogy hall-e bármit bentről. Ágy nyikordulása, motozás, esetleg egy türelmetlen hang ami afelől érdeklődik, mégis mennyi lehet még hátra napkeltéig és ki lehet az, aki ilyenkor zavarja.
Ha nincs foganatja első próbálkozásának újra kopog, valamivel hangosabban de nem elég zajosan ahhoz, hogy más is meghallhassa aki esetleg nem épp az igazak álmát alussza ezen a kései órán. Reménykedik benne, hogy a Zygendar fiú ajtót nyit majd ahelyett, hogy fennhangon kezdené szidni a felmenőit amiért felébresztette.
Ha így tesz, küszöbén a Gorthwen lányt láthatja, ha nem is hálóköntösben, de nappali ruhájánál jóval kevesebb gönccel magán, csupán nadrágban és ingben. Mellénye, köpenye, a rengeteg lebernyeg nélkül amit magára aggat most igazán jól szemrevételezhető csábos alakja. Vagyis az volna, ha nem lenne korom sötét.*
*Csend honol Synmirán. Loka nesztelenül halad az éjszakai folyosón, kezében egy gyertyatartó, rajta félig égett csonk melynek gyenge lángját kezével próbálja megóvni. Légzése egyenletes, szívverése lassú mint a leggyakorlottabb éjjeli surranónak.
Egy örökkévalóságnak tűnik amíg elér a keresett ajtóhoz. Gyorsan átgondolja a végigjárt útvonalat és megbizonyosodik róla, hogy jó helyen van. Valószínűtlen, hogy Isurii szobájának ajtaján kopogtasson tévedésből de ha mégis így történne, legfeljebb alvajárást tettet. Vagy kitalál valami nyakatekert fedősztorit.
A gyertyát elfújja és leteszi a fal mellé, vagy egy kredencre ha talál bármi ilyesmit a folyosón. Fülét rátapasztja Zaras ajtajára, bentről csupán a néma csend válaszol vérének forró zubogására.
Háromszor aprót koppant a fán. Az elfek hallása legendás, fajtársának meg kell hallania a jelzést. Kivéve, ha legmélyebb álmát alussza. A nőnek lenne pár ötlete miről szólhatnak a hamuszín hajú fiú ábrándjai, de ez nem segít azon, ha a férfi nem reagál.
Loka türelmesen vár és fülel, hogy hall-e bármit bentről. Ágy nyikordulása, motozás, esetleg egy türelmetlen hang ami afelől érdeklődik, mégis mennyi lehet még hátra napkeltéig és ki lehet az, aki ilyenkor zavarja.
Ha nincs foganatja első próbálkozásának újra kopog, valamivel hangosabban de nem elég zajosan ahhoz, hogy más is meghallhassa aki esetleg nem épp az igazak álmát alussza ezen a kései órán. Reménykedik benne, hogy a Zygendar fiú ajtót nyit majd ahelyett, hogy fennhangon kezdené szidni a felmenőit amiért felébresztette.
Ha így tesz, küszöbén a Gorthwen lányt láthatja, ha nem is hálóköntösben, de nappali ruhájánál jóval kevesebb gönccel magán, csupán nadrágban és ingben. Mellénye, köpenye, a rengeteg lebernyeg nélkül amit magára aggat most igazán jól szemrevételezhető csábos alakja. Vagyis az volna, ha nem lenne korom sötét.*
1211. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-04-03 21:34:31
Üzenet elküldve: 2016-04-03 21:34:31
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Isurii//
*Egy pillanatra belegondol, hogy talán ha előbb sikerülne érdemileg is mágiát tanulnia, haladna valamit az alkímiával is. Persze, nem lát a jövőbe, de majd még kipróbálhatja, ha eszébe jut.*
-Nem fog. *Biccent vidáman. Nem valószínű, hogy más helyet fog keresni, ha itt nem zavar senkit, de efelől még messze nem biztos.*
-Ez volt az! *Mosolyodik el szélesen, hogy azért nagyjából emlékezet a névre.*
-Ha nem vagyok terhére, szívesen hallanék többet a Szövetségről. *Mondja, miután sikerül némiképp komolyabb arckifejezést öltenie.*
-Igazából egyikre sem érzem, hogy különösebben szükségem lenne. Vigyázok, merre járok, így a zöldnek is csak akkor lett volna haszna, ha megállok a kikötőben. És tudom, hogy a kékek pozitívan hatnak az elmére, de jobb szeretek megdolgozni azért amim van, szóval tartsa csak meg, hölgyem. Egyébként sem szeretek ilyesmiket magammal hurcolni, mert mindig félek, hogy összetöröm őket.
*Nem akarja ő megsérteni a boszorkányt, de amíg nem igazán tudja megvédeni magát, tart némi távolságot az ellenfelek és maga között, azt meg sosem értette, miért jó valakinek, ha egy ital segítségével lesz tehetségesebb egy téren, mint volt.*
*Egy pillanatra belegondol, hogy talán ha előbb sikerülne érdemileg is mágiát tanulnia, haladna valamit az alkímiával is. Persze, nem lát a jövőbe, de majd még kipróbálhatja, ha eszébe jut.*
-Nem fog. *Biccent vidáman. Nem valószínű, hogy más helyet fog keresni, ha itt nem zavar senkit, de efelől még messze nem biztos.*
-Ez volt az! *Mosolyodik el szélesen, hogy azért nagyjából emlékezet a névre.*
-Ha nem vagyok terhére, szívesen hallanék többet a Szövetségről. *Mondja, miután sikerül némiképp komolyabb arckifejezést öltenie.*
-Igazából egyikre sem érzem, hogy különösebben szükségem lenne. Vigyázok, merre járok, így a zöldnek is csak akkor lett volna haszna, ha megállok a kikötőben. És tudom, hogy a kékek pozitívan hatnak az elmére, de jobb szeretek megdolgozni azért amim van, szóval tartsa csak meg, hölgyem. Egyébként sem szeretek ilyesmiket magammal hurcolni, mert mindig félek, hogy összetöröm őket.
*Nem akarja ő megsérteni a boszorkányt, de amíg nem igazán tudja megvédeni magát, tart némi távolságot az ellenfelek és maga között, azt meg sosem értette, miért jó valakinek, ha egy ital segítségével lesz tehetségesebb egy téren, mint volt.*
1210. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-04-03 20:55:09
Üzenet elküldve: 2016-04-03 20:55:09
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Daniira//
*Értőn bólint a hallottakra. Érdekes módon nála éppen fordtíva alakult. Unaloműzésből mélyedt el az alkímia rejtelmeiben, kedvtelésből. Hasonló képességekre van szüksége a bájitalok tudósának és a mágusnak is, hiszen mint köztudomású: Lanawin világában a mágiára is tudományként tekintenek.*
-Ne tartson vissza semmi.
*Felel Daniirának kissé talán szórakozottan, derűsen. Akadnak olyanok soraikban akik hozzá hasonlóan teljesen laikusként érkeztek, akad olyan is aki nem is gondolta volna hogy mágus lesz belőle. Sokan vannak, sokfélék. Ha a gnómnak megtetszik a színes kis társaság, akkor várják őt is szeretettel, de Isurii teljes mértékben megérti azt is, hogy a döntés meghozása előtt még felmérné a többi lehetőséget is.*
-Zaras.
*Segíti ki a név pontosításával a vendéget.*
-Ahm, értem.
*Remélte, hogy akadt már más aki kicsit bővebben mesélt a gnómnak a Szilánkokról, de ha nem hát majd megteszi ő, amennyiben Daniirát komolyan érdekli.*
-Ó ez nagyon kedves, de inkább cseréljünk, hiszen érdekes volt meghallgatni téged. Mit szólsz?
*Övtáskájából elővesz egy sötétkék bájitalt. Erősségben azonos a két üvegcse tartalma, jellegénél fogva azonban kissé mások. A sötétzöld gyógyítja a sebeket, míg a sötétkék az elmét serkenti.*
*Értőn bólint a hallottakra. Érdekes módon nála éppen fordtíva alakult. Unaloműzésből mélyedt el az alkímia rejtelmeiben, kedvtelésből. Hasonló képességekre van szüksége a bájitalok tudósának és a mágusnak is, hiszen mint köztudomású: Lanawin világában a mágiára is tudományként tekintenek.*
-Ne tartson vissza semmi.
*Felel Daniirának kissé talán szórakozottan, derűsen. Akadnak olyanok soraikban akik hozzá hasonlóan teljesen laikusként érkeztek, akad olyan is aki nem is gondolta volna hogy mágus lesz belőle. Sokan vannak, sokfélék. Ha a gnómnak megtetszik a színes kis társaság, akkor várják őt is szeretettel, de Isurii teljes mértékben megérti azt is, hogy a döntés meghozása előtt még felmérné a többi lehetőséget is.*
-Zaras.
*Segíti ki a név pontosításával a vendéget.*
-Ahm, értem.
*Remélte, hogy akadt már más aki kicsit bővebben mesélt a gnómnak a Szilánkokról, de ha nem hát majd megteszi ő, amennyiben Daniirát komolyan érdekli.*
-Ó ez nagyon kedves, de inkább cseréljünk, hiszen érdekes volt meghallgatni téged. Mit szólsz?
*Övtáskájából elővesz egy sötétkék bájitalt. Erősségben azonos a két üvegcse tartalma, jellegénél fogva azonban kissé mások. A sötétzöld gyógyítja a sebeket, míg a sötétkék az elmét serkenti.*
1209. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-04-03 20:06:54
Üzenet elküldve: 2016-04-03 20:06:54
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Isurii//
-Az alkímiával úgy állok, hogy sosem értettem hozzá túlzottan. Ha nagyon akarnám, biztos meg tudnám tanulni, de eddig nem volt kedvem. Valahogy sosem kötött le túlzottan. *Megvonja a vállát egy kicsit.*
-Ha foglalkoztok, akkor lehet, hogy még visszajönnék... Kicsit messze állok a képezhetőtől. *Elmosolyodik, kezd kicsit lenyugodni a túlzottan izgatott állapotból, ami azóta állt fent, hogy megérkezett.*
-Túl sok mindent nem. Amikor az elf úr... Zars vagy valami ilyesmi, nem értettem a nevét, mert csak távolról hallottam, bemutatkozásig meg nem jutottunk. Szóval, amikor ráparancsolt a hölgyre akivel beszéltem, pár szóban elmagyarázta a helyzetet. *Kicsit összehúzza a szemöldökét, ahogy próbál emlékezni.* -Elmondta, hogy hívják ezt a helyet, hogy találok itt mágusokat, csak nem épp akkor. Lévén az Ezüstszilánk Szövetség mágusok köteléke. Ami azt illeti, nem ismertem fel, csak jól tudok tippelni és következtetni. Feltételeztem csak annyian vannak itt, akikről a hölgy beszélt. Mágust meg csak kettőt mondott, beleértve a nemrégiben távozott urat.
*Megint megáll pár pillanatnyi gondolkodás idejére, majd gyorsan hozzáteszi:* -Ráadásul, beszéltem egy lánnyal még Artheniorban, aki említette, hogy állítólag van errefelé egy mágusiskola. De nem volt benne valami biztos.
*Erről eszébe is jut valami.*
-Ha elfogadja azért cserébe, hogy ostoba kérdésekre kell válaszolnia, akkor fel tudok ajánlani valamit az Ezüstszilánkoknak. *Ezzel előhalássza a köpenyéből formált táskából a nála lévő sötétzöld varázsitalt. Az átadással megvárja, mit mond Isurii, de neki egyébként sincs rá nagy szüksége, szívesen adja.*
-Az alkímiával úgy állok, hogy sosem értettem hozzá túlzottan. Ha nagyon akarnám, biztos meg tudnám tanulni, de eddig nem volt kedvem. Valahogy sosem kötött le túlzottan. *Megvonja a vállát egy kicsit.*
-Ha foglalkoztok, akkor lehet, hogy még visszajönnék... Kicsit messze állok a képezhetőtől. *Elmosolyodik, kezd kicsit lenyugodni a túlzottan izgatott állapotból, ami azóta állt fent, hogy megérkezett.*
-Túl sok mindent nem. Amikor az elf úr... Zars vagy valami ilyesmi, nem értettem a nevét, mert csak távolról hallottam, bemutatkozásig meg nem jutottunk. Szóval, amikor ráparancsolt a hölgyre akivel beszéltem, pár szóban elmagyarázta a helyzetet. *Kicsit összehúzza a szemöldökét, ahogy próbál emlékezni.* -Elmondta, hogy hívják ezt a helyet, hogy találok itt mágusokat, csak nem épp akkor. Lévén az Ezüstszilánk Szövetség mágusok köteléke. Ami azt illeti, nem ismertem fel, csak jól tudok tippelni és következtetni. Feltételeztem csak annyian vannak itt, akikről a hölgy beszélt. Mágust meg csak kettőt mondott, beleértve a nemrégiben távozott urat.
*Megint megáll pár pillanatnyi gondolkodás idejére, majd gyorsan hozzáteszi:* -Ráadásul, beszéltem egy lánnyal még Artheniorban, aki említette, hogy állítólag van errefelé egy mágusiskola. De nem volt benne valami biztos.
*Erről eszébe is jut valami.*
-Ha elfogadja azért cserébe, hogy ostoba kérdésekre kell válaszolnia, akkor fel tudok ajánlani valamit az Ezüstszilánkoknak. *Ezzel előhalássza a köpenyéből formált táskából a nála lévő sötétzöld varázsitalt. Az átadással megvárja, mit mond Isurii, de neki egyébként sincs rá nagy szüksége, szívesen adja.*
1208. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-04-03 19:28:16
Üzenet elküldve: 2016-04-03 19:28:16
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Daniira//
*Egy biccentés is több mint a semmi. Legalább biztosan hallja a másik, hogy beszél, látja hogy mozog a szája és legalább udvariasságból is jelét adja annak, hogy érdekli is amit a nő mond.*
-Hm, ez érdekes. Értesz is az alkímiához, vagy épp a két terület közti válaszút kereszteződésében állsz?
*A hasznosság majdnem olyan relatív fogalom, mint a szépség, de természetesen érteni véli miről beszél neki Daniira, s ilyen mély elemzésekbe most nem veti bele se őt, se magát. Csak bólogat.*
-Van egy régi mondás, talán ismered: csak üres korsóba lehet tölteni. Mi is foglalkozunk ilyesmivel, ahogyan mások is a városban. Természetesen az ő nevükben nem beszélhetek.
*Mielőtt folytatná és ezt bővebben kifejtené, inkább megkérdezi a másikat újfent.*
-Ahogy megláttál megismertél, tudtad hogy én vagyok az Ezüstszilánkok vezetője, Isurii Thargodar. *A boszorkány részéről megkésett bemutatkozást is letudhatják egy kalap alatt.*
-Mit tudsz még az Ezüstszilánk Szövetségről?
*Egy biccentés is több mint a semmi. Legalább biztosan hallja a másik, hogy beszél, látja hogy mozog a szája és legalább udvariasságból is jelét adja annak, hogy érdekli is amit a nő mond.*
-Hm, ez érdekes. Értesz is az alkímiához, vagy épp a két terület közti válaszút kereszteződésében állsz?
*A hasznosság majdnem olyan relatív fogalom, mint a szépség, de természetesen érteni véli miről beszél neki Daniira, s ilyen mély elemzésekbe most nem veti bele se őt, se magát. Csak bólogat.*
-Van egy régi mondás, talán ismered: csak üres korsóba lehet tölteni. Mi is foglalkozunk ilyesmivel, ahogyan mások is a városban. Természetesen az ő nevükben nem beszélhetek.
*Mielőtt folytatná és ezt bővebben kifejtené, inkább megkérdezi a másikat újfent.*
-Ahogy megláttál megismertél, tudtad hogy én vagyok az Ezüstszilánkok vezetője, Isurii Thargodar. *A boszorkány részéről megkésett bemutatkozást is letudhatják egy kalap alatt.*
-Mit tudsz még az Ezüstszilánk Szövetségről?
1207. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-04-03 19:17:31
Üzenet elküldve: 2016-04-03 19:17:31
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Iroda//
*Odabent a varázslat második felvonását készíti elő, becsukja szemét, igét mormol, megnézi, hogy mit lát a múlt hamvai között, ha sikerül neki.*
~Na most lássuk akkor...~
*Gondolja, ahogy kiejti a remélhetőleg sikeres igézés szótagjait.*
~Na, most ugrik a majom a vízbe.~
*Ha sikerült, akkor visszanézi a történteket, látja magát összeesni, majd Loka lép oda, nem aggódik nagyon, de Taitos ezt most nem veszi észre, a könyve után kutat.*
~Hoppá!~
*Látja, ahogy Loka felveszi, ami egy részről jó, másrészt meg.*
~Miért nem bírta a szobámba betenni?!~
*Pislog párat, majd úgy dönt, hogy ha már itt van, akkor lediktálja a tollnak utolsó jegyzeteit így csukott szemmel, valamint azt is, hogy Lokánál van, hisz ahogy megszakítja a varázslatot eltűnik az emlék.
Dolgát végezvén pedig kimegy, Ragronra pattan, és úgy dönt, hogy egy gyors bábupüfölés meg tündérnézés nem árthat.*
A varázsló becsukja szemét és elmormol egy rövid igét, melynek hatására öt körre visszamenőleg leperegnek előtte az adott helyszín eseményei, melyen tartózkodik, és képes megjegyezni ezeket addig, míg szemét csukva tartja.
*Odabent a varázslat második felvonását készíti elő, becsukja szemét, igét mormol, megnézi, hogy mit lát a múlt hamvai között, ha sikerül neki.*
~Na most lássuk akkor...~
*Gondolja, ahogy kiejti a remélhetőleg sikeres igézés szótagjait.*
~Na, most ugrik a majom a vízbe.~
*Ha sikerült, akkor visszanézi a történteket, látja magát összeesni, majd Loka lép oda, nem aggódik nagyon, de Taitos ezt most nem veszi észre, a könyve után kutat.*
~Hoppá!~
*Látja, ahogy Loka felveszi, ami egy részről jó, másrészt meg.*
~Miért nem bírta a szobámba betenni?!~
*Pislog párat, majd úgy dönt, hogy ha már itt van, akkor lediktálja a tollnak utolsó jegyzeteit így csukott szemmel, valamint azt is, hogy Lokánál van, hisz ahogy megszakítja a varázslatot eltűnik az emlék.
Dolgát végezvén pedig kimegy, Ragronra pattan, és úgy dönt, hogy egy gyors bábupüfölés meg tündérnézés nem árthat.*
A varázsló becsukja szemét és elmormol egy rövid igét, melynek hatására öt körre visszamenőleg leperegnek előtte az adott helyszín eseményei, melyen tartózkodik, és képes megjegyezni ezeket addig, míg szemét csukva tartja.
1206. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-04-03 19:04:50
Üzenet elküldve: 2016-04-03 19:04:50
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Isurii//
*Bólint egyet a megértés jeleként. Illetve, inkább azért, hogy a mágus lássa, hogy a füléig eljutott a dolog. Ez azon nem fog segíteni, hogy szégyelli amennyit a szája jár. Nem mintha ez a szégyenérzet valaha akadályozta volna abban, hogy beszéljen.
Nagy levegőt vesz, majd kifújja, hátha attól megnyugszik.*
-Az a helyzet, hogy az alkímia alternatívájaként találkoztam a mágiával. Nagyon szeretnék valami olyasmit tanulni ezen belül, amivel hasznom lehet. Olyasmit, amire szükség van.
*Elmosolyodik a példán, már csak azért is, mert általában, ha ő takarít, ott valaki néhány kék-lila folttal gazdagabb lesz. Szerencsére általában csak ő maga.*
-A másik, nem most, hiszen közel semmi tudással nem igazán várhatom el, hogy bárhol foglalkozzanak velem, szeretnék találni egy helyet, ahol tanulhatok. Nem most, majd ha lesz némi értelme engem képezni! Azt nem tudom, hogy itt foglalkoznak-e Önök tanítással, de ha nem, akkor tudna nekem valakit ajánlani, aki tanítana, ha igen, akkor mit kellene tudnom és mibe kerülne ez nekem? *Zúdít még egy adag kérdést Isuriira egy levegővétellel.*
*Bólint egyet a megértés jeleként. Illetve, inkább azért, hogy a mágus lássa, hogy a füléig eljutott a dolog. Ez azon nem fog segíteni, hogy szégyelli amennyit a szája jár. Nem mintha ez a szégyenérzet valaha akadályozta volna abban, hogy beszéljen.
Nagy levegőt vesz, majd kifújja, hátha attól megnyugszik.*
-Az a helyzet, hogy az alkímia alternatívájaként találkoztam a mágiával. Nagyon szeretnék valami olyasmit tanulni ezen belül, amivel hasznom lehet. Olyasmit, amire szükség van.
*Elmosolyodik a példán, már csak azért is, mert általában, ha ő takarít, ott valaki néhány kék-lila folttal gazdagabb lesz. Szerencsére általában csak ő maga.*
-A másik, nem most, hiszen közel semmi tudással nem igazán várhatom el, hogy bárhol foglalkozzanak velem, szeretnék találni egy helyet, ahol tanulhatok. Nem most, majd ha lesz némi értelme engem képezni! Azt nem tudom, hogy itt foglalkoznak-e Önök tanítással, de ha nem, akkor tudna nekem valakit ajánlani, aki tanítana, ha igen, akkor mit kellene tudnom és mibe kerülne ez nekem? *Zúdít még egy adag kérdést Isuriira egy levegővétellel.*
1205. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-04-03 18:37:39
Üzenet elküldve: 2016-04-03 18:37:39
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Daniira//
*Nem hinné, hogy lehet jókor vagy rosszkor érkezni, hiszen ha rosszkor érkezik valaki, akkor is meg tudják oldani, hogy jó legyen, ha pedig véletlen jókor érkezne, akkor képesek addig kavarni a helyzetet, amíg rossz nem lesz.*
-Könnyen elképzelhető. El nem veszhettek nyomtalan.
*Mosolyog Daniira, a maga részéről egyelőre nem tulajdonítva túl nagy jelentőséget ennek a jegyzet mizériának. Egészen biztos benne, hogy így vagy úgy, előbb vagy utóbb de ki fog derülni ki és hova keverte el a független- és hold ágak mesterének iratait. Sokkal inkább érdekli már megint mi jár a Zöldfülű eszében, miféle megoldáshoz van olyan közel. Ami azt illeti egy kicsit nyugtalanítja is, így hát nem árt ha egy kellemes séta alatt kiszellőzteti a fejét egyik legügyesebb embere mielőtt teljesen belegajdul a vad kutatásba. Az idő gyönyörű és egy vándort egyébként sem lehet hosszasan a négy fal közé zárni.
Daniira kérdéseinek egyelőre nem sok köze van a mágiához, s kissé meg is mosolyogtatja Isut újfent. Ez nem annyira megszokott ám, de talán pont azért találja üde színfoltnak a másikat, mert nem a megszokott kérdésekkel nyaggatja még ha a gnóm szavaiból áradó naiv bájt rég óta nem érzi magához közelinek a nő.*
-Azért vagy itt, hogy beszélj.
*Inti le az apró termetű vendéget, hiszen nem kell szabadkoznia most ilyesmi miatt.*
-Tudod, egészen érdekes gondolatokat vet fel mindaz amit mondtál, de nem biztos hogy csak egy mágus adhat ezekre megfelelő választ neked. Ha a mágia eszközeit szeretnéd megszerezni, akkor csak rajtad áll hogy miként használod fel őket. Jóra, vagy rosszra egyaránt fordíthatod a megszerzett tudást. Egyik ág sem tisztán fekete, vagy fehér, a varázslatok felhasználásának módja dönti el hogy segíted-e vele az embereket, vagy ártasz nekik.
Vegyünk csak egy egyszerű példát a hétköznapi életből. A legnagyobb jószándékkal mossuk fel a padlót, de a vizes felületen bárki megcsúszhat ha nem elég körültekintő. Nem igaz?
*Nem hinné, hogy lehet jókor vagy rosszkor érkezni, hiszen ha rosszkor érkezik valaki, akkor is meg tudják oldani, hogy jó legyen, ha pedig véletlen jókor érkezne, akkor képesek addig kavarni a helyzetet, amíg rossz nem lesz.*
-Könnyen elképzelhető. El nem veszhettek nyomtalan.
*Mosolyog Daniira, a maga részéről egyelőre nem tulajdonítva túl nagy jelentőséget ennek a jegyzet mizériának. Egészen biztos benne, hogy így vagy úgy, előbb vagy utóbb de ki fog derülni ki és hova keverte el a független- és hold ágak mesterének iratait. Sokkal inkább érdekli már megint mi jár a Zöldfülű eszében, miféle megoldáshoz van olyan közel. Ami azt illeti egy kicsit nyugtalanítja is, így hát nem árt ha egy kellemes séta alatt kiszellőzteti a fejét egyik legügyesebb embere mielőtt teljesen belegajdul a vad kutatásba. Az idő gyönyörű és egy vándort egyébként sem lehet hosszasan a négy fal közé zárni.
Daniira kérdéseinek egyelőre nem sok köze van a mágiához, s kissé meg is mosolyogtatja Isut újfent. Ez nem annyira megszokott ám, de talán pont azért találja üde színfoltnak a másikat, mert nem a megszokott kérdésekkel nyaggatja még ha a gnóm szavaiból áradó naiv bájt rég óta nem érzi magához közelinek a nő.*
-Azért vagy itt, hogy beszélj.
*Inti le az apró termetű vendéget, hiszen nem kell szabadkoznia most ilyesmi miatt.*
-Tudod, egészen érdekes gondolatokat vet fel mindaz amit mondtál, de nem biztos hogy csak egy mágus adhat ezekre megfelelő választ neked. Ha a mágia eszközeit szeretnéd megszerezni, akkor csak rajtad áll hogy miként használod fel őket. Jóra, vagy rosszra egyaránt fordíthatod a megszerzett tudást. Egyik ág sem tisztán fekete, vagy fehér, a varázslatok felhasználásának módja dönti el hogy segíted-e vele az embereket, vagy ártasz nekik.
Vegyünk csak egy egyszerű példát a hétköznapi életből. A legnagyobb jószándékkal mossuk fel a padlót, de a vizes felületen bárki megcsúszhat ha nem elég körültekintő. Nem igaz?
1204. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-04-03 18:20:25
Üzenet elküldve: 2016-04-03 18:20:25
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Isurii//
*Udvariasan kivárja a beszélgetés végét, hiszen ő érkezett rosszkor, azaz, Daniira így gondolja az alapján, amit lát.
Kicsit aggódva figyeli, amikor a csuklyás illető távozik, és sok sikert kíván neki, bár csak magában, mert nem akarja tovább feltartani.*
-Lehet, hogy valamelyik elf eltette a jegyzeteket megőrzésre, végül is, ők szedték össze... *Mondja végül Isuriinak. Kicsit zavarban van, mert nem tudja, hogy kéne a frissen odébb állt Taitosra utalnia, bemutatkozás híján.*
-Ami a kérésemet illeti... Csak tudni szeretném, mivel tudnék az embereknek segíteni. Olyasmivel szeretnék foglalkozni, aminek haszna van, de eléggé... Hogy is mondjam? Időnként szórakozott vagyok. *Zavartan elmosolyodik.* -Nem vészes, csak sok dolgon szeretek egyszerre gondolkodni, többnyire valamilyen kutatáson, és kevésbé azon, ami előttem van.
*Érzi, hogy nem ez a legfényesebb bemutatkozás, ha valaki varázslással akar foglalkozni, de azért még folytatja.* -Nem akarok olyan területtel foglalkozni, amivel bántanom kell vagy a figyelmetlenségemből kifolyólag bánthatok valakit. A jó oldala a dolognak az, hogy ami érdekel, arra hosszú időn keresztül és nagyon tudok koncentrálni! *Próbálkozik egy kicsit pozitívabb oldalról is bemutatkozni valami mosolyra homályosan emlékeztető, kissé szégyenteljes arcrángás kíséretében.* -Elnézést, sokat beszélek.
*Udvariasan kivárja a beszélgetés végét, hiszen ő érkezett rosszkor, azaz, Daniira így gondolja az alapján, amit lát.
Kicsit aggódva figyeli, amikor a csuklyás illető távozik, és sok sikert kíván neki, bár csak magában, mert nem akarja tovább feltartani.*
-Lehet, hogy valamelyik elf eltette a jegyzeteket megőrzésre, végül is, ők szedték össze... *Mondja végül Isuriinak. Kicsit zavarban van, mert nem tudja, hogy kéne a frissen odébb állt Taitosra utalnia, bemutatkozás híján.*
-Ami a kérésemet illeti... Csak tudni szeretném, mivel tudnék az embereknek segíteni. Olyasmivel szeretnék foglalkozni, aminek haszna van, de eléggé... Hogy is mondjam? Időnként szórakozott vagyok. *Zavartan elmosolyodik.* -Nem vészes, csak sok dolgon szeretek egyszerre gondolkodni, többnyire valamilyen kutatáson, és kevésbé azon, ami előttem van.
*Érzi, hogy nem ez a legfényesebb bemutatkozás, ha valaki varázslással akar foglalkozni, de azért még folytatja.* -Nem akarok olyan területtel foglalkozni, amivel bántanom kell vagy a figyelmetlenségemből kifolyólag bánthatok valakit. A jó oldala a dolognak az, hogy ami érdekel, arra hosszú időn keresztül és nagyon tudok koncentrálni! *Próbálkozik egy kicsit pozitívabb oldalról is bemutatkozni valami mosolyra homályosan emlékeztető, kissé szégyenteljes arcrángás kíséretében.* -Elnézést, sokat beszélek.
1203. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-04-03 17:43:11
Üzenet elküldve: 2016-04-03 17:43:11
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Isu, Daniira//
-Egy tündér?!
*Néz meghökkenve, mert talán arról a lényről beszélnek, akit Zaras fogadott az első próba után.*
-Ideje lesz a dolgok után járnom.
*Csapja össze kezét.*
-Akkor hát, ha végeztem csatlakozom.
*Biccent és úgy dönt kimegy, odakint bolyong egy ideig.*
~Nem, ezt át kell gondolni még egyszer.~
*Töri fejét a megoldáson, majd végül dolgavégezetlen tér vissza, és kicsit nézelődik a házban, majd elszánja magát, tollat, papírt ragad, és bezárja magát irodájába, megigézve az írószerszámot, hogy lejegyezze következő szavait, így az irodában, ha sikerül belenézhet majd a múltba.*
A varázsló egy írótollal egy jelet rajzol egy pergamenre, melynek hatására az írótoll a következő egy órán keresztül mindent lejegyez, ami a varázsló tíz lépéses környezetében elhangzik, függetlenül attól, hogy azt hallotta-e a mágus.
-Egy tündér?!
*Néz meghökkenve, mert talán arról a lényről beszélnek, akit Zaras fogadott az első próba után.*
-Ideje lesz a dolgok után járnom.
*Csapja össze kezét.*
-Akkor hát, ha végeztem csatlakozom.
*Biccent és úgy dönt kimegy, odakint bolyong egy ideig.*
~Nem, ezt át kell gondolni még egyszer.~
*Töri fejét a megoldáson, majd végül dolgavégezetlen tér vissza, és kicsit nézelődik a házban, majd elszánja magát, tollat, papírt ragad, és bezárja magát irodájába, megigézve az írószerszámot, hogy lejegyezze következő szavait, így az irodában, ha sikerül belenézhet majd a múltba.*
A varázsló egy írótollal egy jelet rajzol egy pergamenre, melynek hatására az írótoll a következő egy órán keresztül mindent lejegyez, ami a varázsló tíz lépéses környezetében elhangzik, függetlenül attól, hogy azt hallotta-e a mágus.
1202. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-04-03 16:46:58
Üzenet elküldve: 2016-04-03 16:46:58
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Taitos, Daniira//
*Daniirának kissé meglepetten bólint. Mindig kellemes meglepetést okoz, ha valaki ennyire tájékozott.
A fiú a megszokottnál is szétszórtabbnak tűnik most, talán kicsit el is ment az esze valamitől, mert kapkod ide oda. Egy elnézést kérő pillantást küld csak a friss vendégnek akit a csuklyás újfent várakozásra kárhoztat.*
~Milyen megoldás? Milyen jegyzetek?~
*Pislog értetlenül a mesterre, fogalma sincs róla miről hadovál.*
-A tegnapi nap folyamán Zaras és Loka tartózkodott még a házban, illetve egy tündér érkezett: Leu'Natika Bauriis. Már úton lehet visszafelé a Vashegyről, ha valóban olyan fontosak azok a jegyzetek kérdezd meg nem-e látta véletlen őket. *Érezhető hangján némi gyanakvó kétkedés.*
-Ha nem találkozol vele idefelé jövet, annál inkább járj utána! Ha látom a két elfünket, majd megérdeklődöm tőlük én is. Menj. A vendégünk kérdéseire majd válaszolok.
*Mosolyog a zavart ifjúra. Egy kis séta alatt talán kiszellőzik a feje és eszébe jut hová pakolta a jegyzeteit. Nem hinné, hogy tolvajok vannak a házban, ez igencsak súlyos vád lenne bárkivel szemben.
Attól függően meddig akar még itt bolyongani Taitos a fiú, vagy Isu válaszol a gnóm kérdéseire.*
-Szolgáltatásaink köre magában foglalja a tanácsadást is, mondd hát miféle kérdésekre keresed a választ Daniira Archren!
*Daniirának kissé meglepetten bólint. Mindig kellemes meglepetést okoz, ha valaki ennyire tájékozott.
A fiú a megszokottnál is szétszórtabbnak tűnik most, talán kicsit el is ment az esze valamitől, mert kapkod ide oda. Egy elnézést kérő pillantást küld csak a friss vendégnek akit a csuklyás újfent várakozásra kárhoztat.*
~Milyen megoldás? Milyen jegyzetek?~
*Pislog értetlenül a mesterre, fogalma sincs róla miről hadovál.*
-A tegnapi nap folyamán Zaras és Loka tartózkodott még a házban, illetve egy tündér érkezett: Leu'Natika Bauriis. Már úton lehet visszafelé a Vashegyről, ha valóban olyan fontosak azok a jegyzetek kérdezd meg nem-e látta véletlen őket. *Érezhető hangján némi gyanakvó kétkedés.*
-Ha nem találkozol vele idefelé jövet, annál inkább járj utána! Ha látom a két elfünket, majd megérdeklődöm tőlük én is. Menj. A vendégünk kérdéseire majd válaszolok.
*Mosolyog a zavart ifjúra. Egy kis séta alatt talán kiszellőzik a feje és eszébe jut hová pakolta a jegyzeteit. Nem hinné, hogy tolvajok vannak a házban, ez igencsak súlyos vád lenne bárkivel szemben.
Attól függően meddig akar még itt bolyongani Taitos a fiú, vagy Isu válaszol a gnóm kérdéseire.*
-Szolgáltatásaink köre magában foglalja a tanácsadást is, mondd hát miféle kérdésekre keresed a választ Daniira Archren!
1201. hozzászólás ezen a helyszínen: Synmira
Üzenet elküldve: 2016-04-03 15:59:20
Üzenet elküldve: 2016-04-03 15:59:20
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Isurii, Taitos//
*Még mindig tartja magát az állítás, hogy fogalma sincs, mikor kellene megijednie valakitől, így figyelmen kívül hagyja Taitos hangsúlyát az üdvözléskor.*
-Üdvözletem! *Köszön a megjelenő nőnek is, meghajolva.* -Daniira Archren vagyok, maga bizonyára az Ezüstszilánkok vezetője lehet, ha nem tévedek.
*Legalábbis ezt feltételezi abból, hogy előző nap Loka csak két itt-tartózkodót említett saját magán és a másik elfen kívül.*
-Csupán rövid időre. Találkoztam két társával, és azt hiszem, önnel is, már ha azt találkozásnak lehet nevezni, hogy láttam, hogy az elf úr elcipelte valamerre... Aztán a hölgy elirányított a Vaskorsó Taverna felé, és azt mondta, ma jöjjek vissza, ha még mindig kérdéseim lennének. *Magyarázkodik a lehető legpontosabban visszaemlékezve az előző estére.
Úgy tesz, ahogy a férfi mondja, de a jegyzeteket azért megjegyzi magának, elgondolkodva látott-e valamit, ami az ezek szerint aggódó mágus segítségére válhatna. Megvárja, amíg megérkezik a válasz, közben igyekszik a lehető legtömörebben összefoglalni, miért is van itt.*
-Kezdő mágus vagyok, elég kevés tudással a mágusokról általában, illetve arról, hogy mivel lehetnék a leghasznosabb mások számára. Ebben szeretnék tanácsot kérni, ha nem vagyok nagy teher...
*Még mindig tartja magát az állítás, hogy fogalma sincs, mikor kellene megijednie valakitől, így figyelmen kívül hagyja Taitos hangsúlyát az üdvözléskor.*
-Üdvözletem! *Köszön a megjelenő nőnek is, meghajolva.* -Daniira Archren vagyok, maga bizonyára az Ezüstszilánkok vezetője lehet, ha nem tévedek.
*Legalábbis ezt feltételezi abból, hogy előző nap Loka csak két itt-tartózkodót említett saját magán és a másik elfen kívül.*
-Csupán rövid időre. Találkoztam két társával, és azt hiszem, önnel is, már ha azt találkozásnak lehet nevezni, hogy láttam, hogy az elf úr elcipelte valamerre... Aztán a hölgy elirányított a Vaskorsó Taverna felé, és azt mondta, ma jöjjek vissza, ha még mindig kérdéseim lennének. *Magyarázkodik a lehető legpontosabban visszaemlékezve az előző estére.
Úgy tesz, ahogy a férfi mondja, de a jegyzeteket azért megjegyzi magának, elgondolkodva látott-e valamit, ami az ezek szerint aggódó mágus segítségére válhatna. Megvárja, amíg megérkezik a válasz, közben igyekszik a lehető legtömörebben összefoglalni, miért is van itt.*
-Kezdő mágus vagyok, elég kevés tudással a mágusokról általában, illetve arról, hogy mivel lehetnék a leghasznosabb mások számára. Ebben szeretnék tanácsot kérni, ha nem vagyok nagy teher...
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3500-3519