Arthenior - Temető
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 58 (1141. - 1160. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Lorew Mazoral [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/562_ember-elf-felelf_ferfi.jpg)
![>Worenth Yosden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11112_1519763981_ember_ferfi.jpg)
![>Eran Fellaa'h [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/2007_ember-elf-felelf-sotetelf_ferfi.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1946-1965
1160. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2016-02-22 11:23:35
Üzenet elküldve: 2016-02-22 11:23:35
ÚJ
![>Lorew Mazoral [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/562_ember-elf-felelf_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 130
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 130
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
- Akár *hümmög egyet, mert hát lehetséges, hogy az ellentéteknek is köze van, bár... Inkább a kiegészítő részekben hisz. Ez persze nem feltétlen két különböző dolog, itt például szinte ugyanaz. Lorewhez ugyanis végtelen türelem és barátságosság szükségeltetik, még ha csak rövid ideig beszélnek is. A kő felkelti az érdeklődését, erről a részről nem igazán hallott. Meg úgy a wegtoreni főmágusról se sokat, Amos Theniorral tanácskoztak egy sort, aztán el is vonultak szépen, és azóta nem mutatkoztak a templomban. Viszont ha hagytak hátra kövecskéket, amin keresztül kommunikálhatnak az itteniekkel, az egészen más megvilágításba helyezi a helyzetet.*
- Érdekes *pillant a kőre* Mintha sereget szerveznének. Legalábbis nekem ez volt az első gondolatom. Amos Thenior pedig nagyon nem szereti az ilyesmit, és ha jól tudom, nem is nagyon volt ínyére a dolog. Habár a mostani dolgok még kevésbé, ahogy kiderült... Nem lehet, hogy a kettő összefügg? Persze nem hinném, hogy a cilinderes állhat egy ilyen méretű akció mögött, akármilyen nagy is az ereje. Ez valami másvilági, valami felsőbbrendű erő kell legyen, de a cilinderes állhat ennek az erőnek a szolgálatában.
*Mondjuk nem sok értelme lenne a dolognak, főleg mivel két teljesen más módszerről van szó. A cilinderes inkább mindenféle állatszerű lényeket húzott elő a kalapjából, itt meg élőholtak vannak. Azok a lények nem élőholtak voltak, sokkal inkább... valamiféle szörnyetegek? Nem tud igazán jobb szót a lényegre, még az is csak tipp a részéről, hogy szokványos állatokból lettek ilyenné. Itt pedig simán csak feltámadtak, emberek és állatok hullái, de semmi más... Legalábbis ő semmi többről nem tud. Meg miért kéne minden fura gonosznak kapcsolatban állni a többivel?*
- Nem a fogadóban volt igazán *helyénvalónak érzi a kis pontosítást, mert azért nagyon nem mindegy, csak neki a város azon része mind a fogadó* A holdudvarban volt a csetepaté, és ha minden igaz, még előbb, mint a templomi. A fogadóban tanyázó harcosok és kalandorok meg nemes egyszerűséggel feldarabolták a termetes csótányt, ami feltűnt. A cilinderes ott is megjelent a beszámolók szerint, de nem lett nagyobb csetepaté, egyszerűen csak... hát, igazából nem is tudni, hogy miért jelent meg. Csak jött, mondott néhány szót, és el is tűnt. És utána néhány nappal került sor a templomi eseményekre. A másik dolog meg... Az régen volt. Egészen friss voltam még a városban, tehát idestova két éve történhetett. Furcsa események történtek mindenütt, a holdudvarban például megjelent a síró hölgy szelleme, és mindenütt hallani lehetett a zokogást. A kovácsműhelyben életre keltek a szerszámok, zörögtek, csörögtek, néha repkedtek is. Furcsa fények a tisztáson, meg az erdőben, a könyvek rendetlenkedtek a könyvtárban... Lehetett akkoriban mindent hallani, és mindez csak éjjel történt. Nappal semmi. Hát ami engem illet, utánajártam a dolognak, legalábbis megkíséreltem, de nagyon úgy fest, hogy lekéstem a jelenségekről. Így sosem tudtam meg, mennyi igaz ezekből a szóbeszédekből...
*Kár érte, igazán kár, csak hát mire a pletykák elérik a kisembert, az nem kevés időt vesz igénybe, a templomnak volt elég ideje lerendezni a dolgot, és besöpörni a mocskot a szőnyeg alá. A csonttemetőnél egyetértően bólint, veszélyes környék az most, de hát pont ez vonz oda néhányakat. Lorewet is vonzaná, és idővel a kíváncsisága biztosan legyőzné a józan észérveket, ha nem itt lenne dolga. Ha oda kell majd mennie, arra is meg fogja kapni a maga kis parancsát, mint mindenre.*
- Érdekesen hangzik *tűnődik el* Sőt, ez olyan, mintha a csonttemető egyszerűen kivetette volna magából. Mint az egészséges test a sérült részt, vagy... beteg test az egészséges részt, ez már nézőpont kérdése. Lehetséges volna, hogy maga a hely ültette el a gondolatot a fejében? Addig-addig erőltette, hogy nincs miért ott lennie, amíg el nem jött. Lehetséges volna, hogy ennyire sűrűek ott a démoni energiák, vagy nevezzük bárhogy? Egyetlen lényként kiűzik azt, akinek ott szerintük semmi keresnivalója?
*Hát hiába, most már muszáj lesz a szerzetesnek is elzarándokolnia oda, amint végzett az itteni dolgaival, nyakába is veszi a világot, na meg a lábát. Igazából abban reménykedik, hogy amennyiben létezik is ilyen... aura ott, őt talán nem lökné ki. Vagy nem ilyen hamar. Az ő szívében kellően sok sötétség, meg egyéb rossz dolog van a maradáshoz... talán.*
- Ismerős helyzet *sóhajt Lorew, elvégre őt már megvette Eralil kilóra* Maxemm? Hát... valami Max mintha rémlene, most ő lett odabent a kisfőnök, nemde? Illetve a főnök, mióta ez a sugár van. Ő irányít odabent mindenfélét. Ha ugyanarról beszélünk, akkor a nevét már hallottam, az arca nagyjából előttem van, de beszélni nem sokat beszéltem vele.
*Aztán lehet nem is kedvelné, ha sokat beszélnének, de még mindenre sor kerülhet. Főleg most. Lehet Maxemm egyfajta második Amos Thenior lesz majd, akkor meg igazán nem lesz a világ kisegítve a fejleményekkel. Kivéve persze ha győznek az élőholtak, amire minden esély megvan a jelenlegi helyzet alapján.*
- Ami azt illeti, igen, egy egészen sajátos rendben neveltek gyakorlatilag születésemtől kezdve közel két évtizeden át. Ez egy hosszú, de ugyanakkor sokak szerint érdekes történet, ha esetleg érdekli *nem vágna bele, ha semmi értelme, mert Worenth ebből aztán nem sokat fog megtudni egy igazi szerzetesrend működéséről, csak azt, hogy milyen is egy pszichopata rémuralma.*
- Akár *hümmög egyet, mert hát lehetséges, hogy az ellentéteknek is köze van, bár... Inkább a kiegészítő részekben hisz. Ez persze nem feltétlen két különböző dolog, itt például szinte ugyanaz. Lorewhez ugyanis végtelen türelem és barátságosság szükségeltetik, még ha csak rövid ideig beszélnek is. A kő felkelti az érdeklődését, erről a részről nem igazán hallott. Meg úgy a wegtoreni főmágusról se sokat, Amos Theniorral tanácskoztak egy sort, aztán el is vonultak szépen, és azóta nem mutatkoztak a templomban. Viszont ha hagytak hátra kövecskéket, amin keresztül kommunikálhatnak az itteniekkel, az egészen más megvilágításba helyezi a helyzetet.*
- Érdekes *pillant a kőre* Mintha sereget szerveznének. Legalábbis nekem ez volt az első gondolatom. Amos Thenior pedig nagyon nem szereti az ilyesmit, és ha jól tudom, nem is nagyon volt ínyére a dolog. Habár a mostani dolgok még kevésbé, ahogy kiderült... Nem lehet, hogy a kettő összefügg? Persze nem hinném, hogy a cilinderes állhat egy ilyen méretű akció mögött, akármilyen nagy is az ereje. Ez valami másvilági, valami felsőbbrendű erő kell legyen, de a cilinderes állhat ennek az erőnek a szolgálatában.
*Mondjuk nem sok értelme lenne a dolognak, főleg mivel két teljesen más módszerről van szó. A cilinderes inkább mindenféle állatszerű lényeket húzott elő a kalapjából, itt meg élőholtak vannak. Azok a lények nem élőholtak voltak, sokkal inkább... valamiféle szörnyetegek? Nem tud igazán jobb szót a lényegre, még az is csak tipp a részéről, hogy szokványos állatokból lettek ilyenné. Itt pedig simán csak feltámadtak, emberek és állatok hullái, de semmi más... Legalábbis ő semmi többről nem tud. Meg miért kéne minden fura gonosznak kapcsolatban állni a többivel?*
- Nem a fogadóban volt igazán *helyénvalónak érzi a kis pontosítást, mert azért nagyon nem mindegy, csak neki a város azon része mind a fogadó* A holdudvarban volt a csetepaté, és ha minden igaz, még előbb, mint a templomi. A fogadóban tanyázó harcosok és kalandorok meg nemes egyszerűséggel feldarabolták a termetes csótányt, ami feltűnt. A cilinderes ott is megjelent a beszámolók szerint, de nem lett nagyobb csetepaté, egyszerűen csak... hát, igazából nem is tudni, hogy miért jelent meg. Csak jött, mondott néhány szót, és el is tűnt. És utána néhány nappal került sor a templomi eseményekre. A másik dolog meg... Az régen volt. Egészen friss voltam még a városban, tehát idestova két éve történhetett. Furcsa események történtek mindenütt, a holdudvarban például megjelent a síró hölgy szelleme, és mindenütt hallani lehetett a zokogást. A kovácsműhelyben életre keltek a szerszámok, zörögtek, csörögtek, néha repkedtek is. Furcsa fények a tisztáson, meg az erdőben, a könyvek rendetlenkedtek a könyvtárban... Lehetett akkoriban mindent hallani, és mindez csak éjjel történt. Nappal semmi. Hát ami engem illet, utánajártam a dolognak, legalábbis megkíséreltem, de nagyon úgy fest, hogy lekéstem a jelenségekről. Így sosem tudtam meg, mennyi igaz ezekből a szóbeszédekből...
*Kár érte, igazán kár, csak hát mire a pletykák elérik a kisembert, az nem kevés időt vesz igénybe, a templomnak volt elég ideje lerendezni a dolgot, és besöpörni a mocskot a szőnyeg alá. A csonttemetőnél egyetértően bólint, veszélyes környék az most, de hát pont ez vonz oda néhányakat. Lorewet is vonzaná, és idővel a kíváncsisága biztosan legyőzné a józan észérveket, ha nem itt lenne dolga. Ha oda kell majd mennie, arra is meg fogja kapni a maga kis parancsát, mint mindenre.*
- Érdekesen hangzik *tűnődik el* Sőt, ez olyan, mintha a csonttemető egyszerűen kivetette volna magából. Mint az egészséges test a sérült részt, vagy... beteg test az egészséges részt, ez már nézőpont kérdése. Lehetséges volna, hogy maga a hely ültette el a gondolatot a fejében? Addig-addig erőltette, hogy nincs miért ott lennie, amíg el nem jött. Lehetséges volna, hogy ennyire sűrűek ott a démoni energiák, vagy nevezzük bárhogy? Egyetlen lényként kiűzik azt, akinek ott szerintük semmi keresnivalója?
*Hát hiába, most már muszáj lesz a szerzetesnek is elzarándokolnia oda, amint végzett az itteni dolgaival, nyakába is veszi a világot, na meg a lábát. Igazából abban reménykedik, hogy amennyiben létezik is ilyen... aura ott, őt talán nem lökné ki. Vagy nem ilyen hamar. Az ő szívében kellően sok sötétség, meg egyéb rossz dolog van a maradáshoz... talán.*
- Ismerős helyzet *sóhajt Lorew, elvégre őt már megvette Eralil kilóra* Maxemm? Hát... valami Max mintha rémlene, most ő lett odabent a kisfőnök, nemde? Illetve a főnök, mióta ez a sugár van. Ő irányít odabent mindenfélét. Ha ugyanarról beszélünk, akkor a nevét már hallottam, az arca nagyjából előttem van, de beszélni nem sokat beszéltem vele.
*Aztán lehet nem is kedvelné, ha sokat beszélnének, de még mindenre sor kerülhet. Főleg most. Lehet Maxemm egyfajta második Amos Thenior lesz majd, akkor meg igazán nem lesz a világ kisegítve a fejleményekkel. Kivéve persze ha győznek az élőholtak, amire minden esély megvan a jelenlegi helyzet alapján.*
- Ami azt illeti, igen, egy egészen sajátos rendben neveltek gyakorlatilag születésemtől kezdve közel két évtizeden át. Ez egy hosszú, de ugyanakkor sokak szerint érdekes történet, ha esetleg érdekli *nem vágna bele, ha semmi értelme, mert Worenth ebből aztán nem sokat fog megtudni egy igazi szerzetesrend működéséről, csak azt, hogy milyen is egy pszichopata rémuralma.*
1159. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2016-02-22 10:16:34
Üzenet elküldve: 2016-02-22 10:16:34
ÚJ
![>Worenth Yosden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11112_1519763981_ember_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*Worenth meg ennek teljesen az ellentéte, ő sokkalta barátságosabb és nyitottabb figura, bár olykor neki is vannak szürke napjai. Lényegében nem is zavarta volna ő meg a fickót, ha nem úgy festett volna mint aki segítségre szorul... elvégre is az, hogy itt szeret meditálni talán az utolsó, ami jelen helyzetben megfordulna bárki fejében a gubbasztó férfiról.*
-Értem. Én ennél valamivel nyitottabb személyiség vagyok, sőt sokszor akkor is barátságos amikor nem kellene. Két ellentét, talán ez lehet az oka ennek a helyzetnek nemde?
*Vagy csak szimplán jó napot fogott ki tényleg a férfi és ennyi. Worenth a túl barátságos mentalitását nem mindig részesíti előnyben, sőt ez pont olyan dolog ami jó és egyben rossz tulajdonság is, mert a rögtön a másikba vetett bizalom nem mindig kedvező még akkor sem, ha a hóhajú magából indul ki az efféle helyzetekben.*
-Pontosan. *bólogat.* -Hiqel a Wegtoreni főmágus adta ezt nekem. *nyúl bele zsebébe, majd annak egy mély szegletéből előveszi az apró kövecskét, és a tenyerében megmutatja a fickónak.* -Anno azt mondta ezzel jelez majd, ha szükség van a segítségre. De azóta sem történt semmi.
*Persze megoldódhatott már azóta az ügy, és a cilinderes kuksolhat akár egy várbörtön mélyén is láncra verve, vagy el is lehet földelve valamelyik temetőben attól függetlenül, hogy a hóhajú erről nem kapott értesítést, viszont mivel Lorew sem tud semmit a történtekről, így talán még a mai napig folyamatban van a nyomozás és a keresés. A továbbiakra nemlegesen megrázza fejét.*
-Nem hallottam a fogadós dologról megmondom őszintén... az utóbbi időkben ritkábban járok a város szívében, de ha valami nagy dolog lett volna bizonyára híre megy mindenhol, pont mint a mostani történéseknek. A korábbi ügyről sem tudok semmit. A pletykának mindig van valami alapja, és szinte minden legendának a fele igaz, persze a valóság kis elferdítésével.
*Roppant szimpatikusnak találja azt, hogy a fickó utánajár a dolgoknak, ezzel igyekszik meggyőződni a dolgok valódiságáról. Worenth is bizonyára ezt tenné ha több szabadideje lenne, mert hát kutatni ezen dolgok után időigényes, fárasztó, kimerítő, és gyakran sikertelen is.*
-Na igen ez tény, viszont én ha választanék akkor ezt a talán soha vissza nem térő alkalmat elmulasztanám. *mosolyog. Persze lehetne tanulmányozni a lényeket sokféleképpen, és egy kis könyvecskét is össze lehetne hozni belőle, de ezt nem véli az ő reszortjának.* -Az mostanság meredek környék.
*A fickó kérdésének megválaszolására kissé vissza kell pörgetnie magában az idő kerekét, de emlékszik még a Csonttemetős kirándulására.*
-Mikor arra jártam különös és rejtélyes energiavonzást éreztem a környéken. Bemerészkedtem a Csonttemető mély bugyraiba, akkorra már egyébként is fáradt voltam, ezért is jött jól egy kis meditálás. Én semmi szokatlant nem tapasztaltam hogy úgy mondjam, viszont végtagjaimban, az izmokban éreztem a feszültséget, meg némi idegességet, zavart. Úgy vélem igazi próbatétel lehet az, hogy ott teljesen kizárja az ember a külvilágot, és teljes értékű meditálást hajtson végre... egy idő után azt vettem észre, hogy önkéntelenül is felteszem magamnak folyamatosan a kérdést... miért is vagyok itt? Miért is vagyok itt? Aztán eljöttem.
*Worenth is csak a saját tapasztalatait tudja elmesélni, hogy ő miket élt át ott, sokat ezzel nem tud segíteni, de a semminél talán több.*
-Örvendek Lorew.
*A mágust nem rendelték erre a vidékre, a sors vezette őt ide vándorlásai során, és milyen jól tette!*
-Azóta már egy mágusszövetség tagja vagyok, ezért is hagytam fel a templomi szolgálataimmal. De ha arra vetődöm mindig fogadnak ismerős arcok, szoktam pár szót váltani a szerzetesekkel, a könyvtárossal, vagy Maxemm úrral.
*Maxemm ismerős lehet akár Lorew számára, ő az egyik kisebb vezetőségféle vagy micsoda a csuhások között.*
-Számos dolgot hallottam életem során a szerzetesek kemény kiképzéséről és életmódjáról. Önt is egészen kisgyermek kora óta erre nevelték?
*A szerzetesi képzés még talán a lovagokétól is megerőltetőbb, bár ezzel talán ők vitatkoznának, mert ott is egészen kisgyermek kortól nevelik a lovagpalántákat.*
*Worenth meg ennek teljesen az ellentéte, ő sokkalta barátságosabb és nyitottabb figura, bár olykor neki is vannak szürke napjai. Lényegében nem is zavarta volna ő meg a fickót, ha nem úgy festett volna mint aki segítségre szorul... elvégre is az, hogy itt szeret meditálni talán az utolsó, ami jelen helyzetben megfordulna bárki fejében a gubbasztó férfiról.*
-Értem. Én ennél valamivel nyitottabb személyiség vagyok, sőt sokszor akkor is barátságos amikor nem kellene. Két ellentét, talán ez lehet az oka ennek a helyzetnek nemde?
*Vagy csak szimplán jó napot fogott ki tényleg a férfi és ennyi. Worenth a túl barátságos mentalitását nem mindig részesíti előnyben, sőt ez pont olyan dolog ami jó és egyben rossz tulajdonság is, mert a rögtön a másikba vetett bizalom nem mindig kedvező még akkor sem, ha a hóhajú magából indul ki az efféle helyzetekben.*
-Pontosan. *bólogat.* -Hiqel a Wegtoreni főmágus adta ezt nekem. *nyúl bele zsebébe, majd annak egy mély szegletéből előveszi az apró kövecskét, és a tenyerében megmutatja a fickónak.* -Anno azt mondta ezzel jelez majd, ha szükség van a segítségre. De azóta sem történt semmi.
*Persze megoldódhatott már azóta az ügy, és a cilinderes kuksolhat akár egy várbörtön mélyén is láncra verve, vagy el is lehet földelve valamelyik temetőben attól függetlenül, hogy a hóhajú erről nem kapott értesítést, viszont mivel Lorew sem tud semmit a történtekről, így talán még a mai napig folyamatban van a nyomozás és a keresés. A továbbiakra nemlegesen megrázza fejét.*
-Nem hallottam a fogadós dologról megmondom őszintén... az utóbbi időkben ritkábban járok a város szívében, de ha valami nagy dolog lett volna bizonyára híre megy mindenhol, pont mint a mostani történéseknek. A korábbi ügyről sem tudok semmit. A pletykának mindig van valami alapja, és szinte minden legendának a fele igaz, persze a valóság kis elferdítésével.
*Roppant szimpatikusnak találja azt, hogy a fickó utánajár a dolgoknak, ezzel igyekszik meggyőződni a dolgok valódiságáról. Worenth is bizonyára ezt tenné ha több szabadideje lenne, mert hát kutatni ezen dolgok után időigényes, fárasztó, kimerítő, és gyakran sikertelen is.*
-Na igen ez tény, viszont én ha választanék akkor ezt a talán soha vissza nem térő alkalmat elmulasztanám. *mosolyog. Persze lehetne tanulmányozni a lényeket sokféleképpen, és egy kis könyvecskét is össze lehetne hozni belőle, de ezt nem véli az ő reszortjának.* -Az mostanság meredek környék.
*A fickó kérdésének megválaszolására kissé vissza kell pörgetnie magában az idő kerekét, de emlékszik még a Csonttemetős kirándulására.*
-Mikor arra jártam különös és rejtélyes energiavonzást éreztem a környéken. Bemerészkedtem a Csonttemető mély bugyraiba, akkorra már egyébként is fáradt voltam, ezért is jött jól egy kis meditálás. Én semmi szokatlant nem tapasztaltam hogy úgy mondjam, viszont végtagjaimban, az izmokban éreztem a feszültséget, meg némi idegességet, zavart. Úgy vélem igazi próbatétel lehet az, hogy ott teljesen kizárja az ember a külvilágot, és teljes értékű meditálást hajtson végre... egy idő után azt vettem észre, hogy önkéntelenül is felteszem magamnak folyamatosan a kérdést... miért is vagyok itt? Miért is vagyok itt? Aztán eljöttem.
*Worenth is csak a saját tapasztalatait tudja elmesélni, hogy ő miket élt át ott, sokat ezzel nem tud segíteni, de a semminél talán több.*
-Örvendek Lorew.
*A mágust nem rendelték erre a vidékre, a sors vezette őt ide vándorlásai során, és milyen jól tette!*
-Azóta már egy mágusszövetség tagja vagyok, ezért is hagytam fel a templomi szolgálataimmal. De ha arra vetődöm mindig fogadnak ismerős arcok, szoktam pár szót váltani a szerzetesekkel, a könyvtárossal, vagy Maxemm úrral.
*Maxemm ismerős lehet akár Lorew számára, ő az egyik kisebb vezetőségféle vagy micsoda a csuhások között.*
-Számos dolgot hallottam életem során a szerzetesek kemény kiképzéséről és életmódjáról. Önt is egészen kisgyermek kora óta erre nevelték?
*A szerzetesi képzés még talán a lovagokétól is megerőltetőbb, bár ezzel talán ők vitatkoznának, mert ott is egészen kisgyermek kortól nevelik a lovagpalántákat.*
1158. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2016-02-22 01:07:11
Üzenet elküldve: 2016-02-22 01:07:11
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 130
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 130
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Hát igen, az tény és való, hogy senki nem láthat a jövőbe, de csak kérdez mindenki ilyen ostobaságokat. Lorew sem kivétel. Az elhangzó szavakra kicsit jobban szemügyre veszi a másik arcát, de nem igazán tűnik ismerősnek. Mivel pedig amannak minden bizonnyal jobb az arcmemóriája, és neki sem ismerős a szerzetes, így valószínűleg tényleg nem találkoztak.*
- Nem vagyok túl barátkozós fajta, jobbára a sarokban gubbasztok, vagy ilyenek. Magasabb szintre emelem a szellememet, és alszom, mikor éppen melyik. Ha ismernek is páran, jót nem igazán mondanak rólam. Általában nem vagyok ilyen kedves, ha megzavarnak. Igazából én is meg vagyok lepődve magamon.
*Persze jobb a kedve a fejlemények tükrében, ezzel magyarázhatná, vagy hogy volt ideje kipihenni magát, mielőtt a másik felzargatta, de igazság szerint ezek egyike sem indokolja, hogy ne üvöltse le rögtön a fejét. Talán öregszik? Ugyan... az teljességgel kizárt.*
- Hallottam hírét *hümmög* A wegtoreniek is itt voltak, meg minden, ami szemnek és szájnak ingere. De azóta sem tudok róla, hogy kiderítették volna, mi történt. A fogadós incidensről is halott? Ha minden igaz, ugyanez az alak csinálta, de ott nem halt meg senki. Persze itt valóságos háború volt, ott meg csak valami nagy bogár... Persze ön biztos informáltabb azt illetően, hogy sikerült-e elkapni, vagy lezárásra került-e a dolog. Nekem régi gyengém az ilyesmi, hogy az ilyesmiknek utánajárok, hátha én is tapasztalok valami természetfelettit, de hát általában nincs szerencsém. Esetleg a korábbi ügyről hallott? Mikor az egész városban furcsa jelenségeket lehetett tapasztalni? Arról sem tudtam meg soha, mi okozta, egyszer csak eltűnt, gondolom azt is a függöny mögött intézték. Vagy pletyka volt az egész.
*Ezt sosem lehet megmondani teljes bizonyossággal, de elég komoly ügy kell ahhoz, hogy Amos Thenior és díszes kompániája ne tudja elrejteni a kisemberek szeme elől. Mint például a mostani káosz.*
- Én kíváncsi lennék *jegyzi meg, persze ezzel nyilván nem mond újat* Igazság szerint akármilyen borzalmas vége lenne is... hányszor van alkalma az embernek megfigyelni egy ilyen dolgot? Nem hiszem, hogy elmulasztanám, ha lehetőségem lenne rá. Legszívesebben kimennék a Csonttemetőbe, hogy az egésznek utánajárjak, de hát az már tényleg öngyilkosság lenne.
*Elvégre azzal, hogy a hullák felemelkedését végignézi, még hagy magának esélyt a menekülésre, de a csonttemetőbe behatolni ilyenkor... Valószínűleg nem is látná azt, ami megölné, olyan gyorsan történne, értelmetlen butaság volna az egész.*
- És milyen ott meditálni? Én még sosem jártam arra, pedig mindig szerettem volna. Vannak ott különös jelenségek, vagy ilyenek? Démonok, szörnyetegek, akár furcsa bogarak?
*Mert persze ha kimegy az utcára, és megkérdezi az ittenieket a csonttemetőről, mindenki (vagy majdnem mindenki) fog tudni bőven mesélni dolgokat, és főleg olyanokat, amiknek semmi alapja, csak hallották valakitől, aki valaki mástól, aki pedig maga találta ki, de azt mondta, hogy egy barátjától hallotta.*
- Lorew Mazoral vagyok, lihanechi szerzetes *viszonozza a bemutatkozást* Néhány éve rendeltek ki ide, azóta eléggé megszoktam a helyet. Ugyanakkor ön azt mondta, régen itt tanított, hát azóta?
*Hát igen, az tény és való, hogy senki nem láthat a jövőbe, de csak kérdez mindenki ilyen ostobaságokat. Lorew sem kivétel. Az elhangzó szavakra kicsit jobban szemügyre veszi a másik arcát, de nem igazán tűnik ismerősnek. Mivel pedig amannak minden bizonnyal jobb az arcmemóriája, és neki sem ismerős a szerzetes, így valószínűleg tényleg nem találkoztak.*
- Nem vagyok túl barátkozós fajta, jobbára a sarokban gubbasztok, vagy ilyenek. Magasabb szintre emelem a szellememet, és alszom, mikor éppen melyik. Ha ismernek is páran, jót nem igazán mondanak rólam. Általában nem vagyok ilyen kedves, ha megzavarnak. Igazából én is meg vagyok lepődve magamon.
*Persze jobb a kedve a fejlemények tükrében, ezzel magyarázhatná, vagy hogy volt ideje kipihenni magát, mielőtt a másik felzargatta, de igazság szerint ezek egyike sem indokolja, hogy ne üvöltse le rögtön a fejét. Talán öregszik? Ugyan... az teljességgel kizárt.*
- Hallottam hírét *hümmög* A wegtoreniek is itt voltak, meg minden, ami szemnek és szájnak ingere. De azóta sem tudok róla, hogy kiderítették volna, mi történt. A fogadós incidensről is halott? Ha minden igaz, ugyanez az alak csinálta, de ott nem halt meg senki. Persze itt valóságos háború volt, ott meg csak valami nagy bogár... Persze ön biztos informáltabb azt illetően, hogy sikerült-e elkapni, vagy lezárásra került-e a dolog. Nekem régi gyengém az ilyesmi, hogy az ilyesmiknek utánajárok, hátha én is tapasztalok valami természetfelettit, de hát általában nincs szerencsém. Esetleg a korábbi ügyről hallott? Mikor az egész városban furcsa jelenségeket lehetett tapasztalni? Arról sem tudtam meg soha, mi okozta, egyszer csak eltűnt, gondolom azt is a függöny mögött intézték. Vagy pletyka volt az egész.
*Ezt sosem lehet megmondani teljes bizonyossággal, de elég komoly ügy kell ahhoz, hogy Amos Thenior és díszes kompániája ne tudja elrejteni a kisemberek szeme elől. Mint például a mostani káosz.*
- Én kíváncsi lennék *jegyzi meg, persze ezzel nyilván nem mond újat* Igazság szerint akármilyen borzalmas vége lenne is... hányszor van alkalma az embernek megfigyelni egy ilyen dolgot? Nem hiszem, hogy elmulasztanám, ha lehetőségem lenne rá. Legszívesebben kimennék a Csonttemetőbe, hogy az egésznek utánajárjak, de hát az már tényleg öngyilkosság lenne.
*Elvégre azzal, hogy a hullák felemelkedését végignézi, még hagy magának esélyt a menekülésre, de a csonttemetőbe behatolni ilyenkor... Valószínűleg nem is látná azt, ami megölné, olyan gyorsan történne, értelmetlen butaság volna az egész.*
- És milyen ott meditálni? Én még sosem jártam arra, pedig mindig szerettem volna. Vannak ott különös jelenségek, vagy ilyenek? Démonok, szörnyetegek, akár furcsa bogarak?
*Mert persze ha kimegy az utcára, és megkérdezi az ittenieket a csonttemetőről, mindenki (vagy majdnem mindenki) fog tudni bőven mesélni dolgokat, és főleg olyanokat, amiknek semmi alapja, csak hallották valakitől, aki valaki mástól, aki pedig maga találta ki, de azt mondta, hogy egy barátjától hallotta.*
- Lorew Mazoral vagyok, lihanechi szerzetes *viszonozza a bemutatkozást* Néhány éve rendeltek ki ide, azóta eléggé megszoktam a helyet. Ugyanakkor ön azt mondta, régen itt tanított, hát azóta?
1157. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2016-02-21 23:35:07
Üzenet elküldve: 2016-02-21 23:35:07
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
-Nem látok a jövőbe, viszont a mostani események fényében semmi sincs biztonságban. Itt él? *vonja fel a szemöldökét.* -Én meg itt tanítottam egy rövid ideig, de úgy hiszem nem volt szerencsénk egymáshoz.
*Bárhogy is nézné egyáltalán nem ismerős neki a másik férfi, pedig a templomban töltött szolgálói ideje alatt látott pár arcot, de teljesen biztos benne, hogy ezt a fickót most látja először.*
-Akkor voltam itt mikor a fekete cilinderes mágus a cinkosaival megtámadta a templomot, és akkor meg is halt sok csuhás... sajnos. *húzza el száját, majd sóhajt egyet, az emlékképek valószínűleg örökké beleégtek az emlékezetébe, és sosem fogja elfelejteni amit akkor ott látott. Azóta persze már rendbe tették a templomot, régen történt már ez, talán sokan már el is felejtették.
A temető valóban nyugodt hely az biztos, de mégis kissé zord és rideg a meditációra, a tisztás meg sokkalta kellemesebb, vidámabb környezet, legfőképpen tavasszal és nyáron, mikor a virágok is különböző színekbe fürödnek a napfényben.*
-Egyszer meditáltam a csonttemetőben. *mosolyodik el.* -Különös volt. Hát őszintén szólva itt nem szívesen hajtanám a fejemet álomra, mégis csak egy temetőben vagyunk. Nem véletlen, a temetőről mindenkinek eszébe jut szerintem az ilyen akkor is, ha nincsenek a mostani események. Különös és ijesztő lenne az biztos, és roppant kellemetlen... az első sorból nézhetnénk végig a felemelkedésüket, amit biztosan nem felejtenénk el egy ideig.
*A legkevésbé sem vágyik ilyesmire, nem egy félénk, sőt kifejezetten bátor fickó a hóhajú mágus, de ha lehet választani akkor inkább maradjon meg a béke és a nyugalom.*
-Nekem nem aranyos... nem kedvelem a szárnyasokat.
*Úgy néz ki a holló már nem okvetetlenkedik, ami talán tényleg varjú, nem igazán ismeri a madárfajtákat, neki aztán teljesen mindegy. Ha már így elbeszélgetnek ideje és illő lenne be is mutatkozni. Mielőtt ezt megtenné hátralöki feje tetejéről a csuklyáját, hófehér hajzuhataga a vállára és hátára simul, csupán egy két szál az ami belelóg az arcába.*
-Worenth vagyok. *mutatkozik be, és afféle mágusosan meghajtja fejét.* -Önben kit tisztelhetek? Régóta áll szerzetesként a templom szolgálatában?
-Nem látok a jövőbe, viszont a mostani események fényében semmi sincs biztonságban. Itt él? *vonja fel a szemöldökét.* -Én meg itt tanítottam egy rövid ideig, de úgy hiszem nem volt szerencsénk egymáshoz.
*Bárhogy is nézné egyáltalán nem ismerős neki a másik férfi, pedig a templomban töltött szolgálói ideje alatt látott pár arcot, de teljesen biztos benne, hogy ezt a fickót most látja először.*
-Akkor voltam itt mikor a fekete cilinderes mágus a cinkosaival megtámadta a templomot, és akkor meg is halt sok csuhás... sajnos. *húzza el száját, majd sóhajt egyet, az emlékképek valószínűleg örökké beleégtek az emlékezetébe, és sosem fogja elfelejteni amit akkor ott látott. Azóta persze már rendbe tették a templomot, régen történt már ez, talán sokan már el is felejtették.
A temető valóban nyugodt hely az biztos, de mégis kissé zord és rideg a meditációra, a tisztás meg sokkalta kellemesebb, vidámabb környezet, legfőképpen tavasszal és nyáron, mikor a virágok is különböző színekbe fürödnek a napfényben.*
-Egyszer meditáltam a csonttemetőben. *mosolyodik el.* -Különös volt. Hát őszintén szólva itt nem szívesen hajtanám a fejemet álomra, mégis csak egy temetőben vagyunk. Nem véletlen, a temetőről mindenkinek eszébe jut szerintem az ilyen akkor is, ha nincsenek a mostani események. Különös és ijesztő lenne az biztos, és roppant kellemetlen... az első sorból nézhetnénk végig a felemelkedésüket, amit biztosan nem felejtenénk el egy ideig.
*A legkevésbé sem vágyik ilyesmire, nem egy félénk, sőt kifejezetten bátor fickó a hóhajú mágus, de ha lehet választani akkor inkább maradjon meg a béke és a nyugalom.*
-Nekem nem aranyos... nem kedvelem a szárnyasokat.
*Úgy néz ki a holló már nem okvetetlenkedik, ami talán tényleg varjú, nem igazán ismeri a madárfajtákat, neki aztán teljesen mindegy. Ha már így elbeszélgetnek ideje és illő lenne be is mutatkozni. Mielőtt ezt megtenné hátralöki feje tetejéről a csuklyáját, hófehér hajzuhataga a vállára és hátára simul, csupán egy két szál az ami belelóg az arcába.*
-Worenth vagyok. *mutatkozik be, és afféle mágusosan meghajtja fejét.* -Önben kit tisztelhetek? Régóta áll szerzetesként a templom szolgálatában?
1156. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2016-02-21 20:53:54
Üzenet elküldve: 2016-02-21 20:53:54
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 130
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 130
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Nincs ok a riadalomra, bár igazság szerint Lorew nem is riadozott annyira, általában ha megzavarják meditáció közben, annak nincs különösen fontos oka. Bár még mindig jobb, mintha a főpap tette volna ugyanezt, ő biztosan adott volna mellé egy bosszantó feladatot is.*
- Még? *vonja fel a szemöldökét* Ne csigázzon, ha a közeljövőben égni fog, tudni szeretnék róla. Szerzetes volnék, itt élek, meg ilyenek, ha most felgyullad, vagy bármi más módon elpusztul az épület, akkor új lakhely után kéne néznem, meg ilyenek.
*Persze ez nem teljesen igaz, hiszen a Namos házban lakik, és talán régen itt töltötte élete nagy részét, de mostanra már nem igazán zavarná, ha eltűnne a templom. Persze annyiban igen, hogy nem kéne benne lennie, mikor leomlik, mert azt bizony igencsak megsínylené. Közben a férfi elfogadja a felajánlást, és letelepedik Lorewvel szemben, így neki nem kell a felállás nehézségeivel küzdenie. A franc tudja egyébként, meddig meditált, mielőtt megzavarták, főleg mert nála ez inkább az alvást jelenti, semmint tényleges meditatív állapot elérését.*
- Szeretem a temetőt, pont ezért *bólint* Igazság szerint nem is tudnék hirtelen jobb helyet a meditációra. Mindenki a tisztást meg az erdőt szokta mondani, viszont a tisztáson mindig megzavarják az embert, az erdőben meg... *eszébe jut, kivel is találkozott legutóbb ott, és némi hümmögés után annyit mond* Az erdő meg veszélyes.
*Ez persze így ebben a formában nem igaz, de akadnak ott sokan, akik szeretik az emberfiára hozni a frászt. Aztán a céljai, hát... Mindet el kéne sorolja? Inkább csak kiemeli a fontosabbakat.*
- Szeretem a helyet, ezt már mondtam, jó itt meditálni, vagy aludni, amelyik hamarabb sikerül. Ezt leszámítva most vannak ezek az izgalmas hírek is, járkáló hullák, meg mindenféléről beszél a nép. Állítólag nagy a felfordulás, és mindig mikor leülök itt a temetőben, arra gondolok, hogy lehet a következő pillanatban itt is felélednek a holtak, és szépen előmásznak a sírokból. Érdekes lenne, nemde?
*Persze az "érdekes" nem feltétlen a legmegfelelőbb szó az esetleges helyzetre, de valahol félúton van aközött, amit Lorew használná szíve szerint, és amit az átlagember. Hirtelen némi károgásra lesz figyelmes, aminek hatására körbe is kémlel, hogy mi ijesztgeti őt. Egy varjú, vagy... holló, sosem tudta igazán a különbséget. Lehet figyelmeztetés? Vigyázzon a férfivel? Ne mondjon neki semmit? Ugyan, valószínűleg csak beképzeli magának mindezt.*
- Aranyos jószág *jegyzi meg, amint a madarat figyeli, miközben eltűnik az égen* De a hangja rettenetesen idegesítő.
*Nincs ok a riadalomra, bár igazság szerint Lorew nem is riadozott annyira, általában ha megzavarják meditáció közben, annak nincs különösen fontos oka. Bár még mindig jobb, mintha a főpap tette volna ugyanezt, ő biztosan adott volna mellé egy bosszantó feladatot is.*
- Még? *vonja fel a szemöldökét* Ne csigázzon, ha a közeljövőben égni fog, tudni szeretnék róla. Szerzetes volnék, itt élek, meg ilyenek, ha most felgyullad, vagy bármi más módon elpusztul az épület, akkor új lakhely után kéne néznem, meg ilyenek.
*Persze ez nem teljesen igaz, hiszen a Namos házban lakik, és talán régen itt töltötte élete nagy részét, de mostanra már nem igazán zavarná, ha eltűnne a templom. Persze annyiban igen, hogy nem kéne benne lennie, mikor leomlik, mert azt bizony igencsak megsínylené. Közben a férfi elfogadja a felajánlást, és letelepedik Lorewvel szemben, így neki nem kell a felállás nehézségeivel küzdenie. A franc tudja egyébként, meddig meditált, mielőtt megzavarták, főleg mert nála ez inkább az alvást jelenti, semmint tényleges meditatív állapot elérését.*
- Szeretem a temetőt, pont ezért *bólint* Igazság szerint nem is tudnék hirtelen jobb helyet a meditációra. Mindenki a tisztást meg az erdőt szokta mondani, viszont a tisztáson mindig megzavarják az embert, az erdőben meg... *eszébe jut, kivel is találkozott legutóbb ott, és némi hümmögés után annyit mond* Az erdő meg veszélyes.
*Ez persze így ebben a formában nem igaz, de akadnak ott sokan, akik szeretik az emberfiára hozni a frászt. Aztán a céljai, hát... Mindet el kéne sorolja? Inkább csak kiemeli a fontosabbakat.*
- Szeretem a helyet, ezt már mondtam, jó itt meditálni, vagy aludni, amelyik hamarabb sikerül. Ezt leszámítva most vannak ezek az izgalmas hírek is, járkáló hullák, meg mindenféléről beszél a nép. Állítólag nagy a felfordulás, és mindig mikor leülök itt a temetőben, arra gondolok, hogy lehet a következő pillanatban itt is felélednek a holtak, és szépen előmásznak a sírokból. Érdekes lenne, nemde?
*Persze az "érdekes" nem feltétlen a legmegfelelőbb szó az esetleges helyzetre, de valahol félúton van aközött, amit Lorew használná szíve szerint, és amit az átlagember. Hirtelen némi károgásra lesz figyelmes, aminek hatására körbe is kémlel, hogy mi ijesztgeti őt. Egy varjú, vagy... holló, sosem tudta igazán a különbséget. Lehet figyelmeztetés? Vigyázzon a férfivel? Ne mondjon neki semmit? Ugyan, valószínűleg csak beképzeli magának mindezt.*
- Aranyos jószág *jegyzi meg, amint a madarat figyeli, miközben eltűnik az égen* De a hangja rettenetesen idegesítő.
1155. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2016-02-21 17:15:43
Üzenet elküldve: 2016-02-21 17:15:43
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*A férfi kérdésére akaratlanul is a templom felé pillant, ám semmi olyan rendkívülit nem vél felfedezni ami aggodalomra adna okot.*
-Nem, nem ég a templom, minden rendben van... még.
*A mi történtre nem igazán tud választ adni, hogy a fickóval esetleg mi történt, hogy miért gubbaszt itt arról fogalma sincsen. Egészen meglepődik, mikor a férfi hellyel kínálja, látszólag nem igazán akaródzik felkászálódni. Ennek több oka is lehet... vagy jó mélyen az üveg fenekére nézett a minap, vagy egy megfáradt vándort ideáig vitte a lába, vagy éppen összeveszett az asszonnyal és az elzavarta melegebb éghajlatra... olyan rengeteg a lehetőség, hogy inkább letelepedik a földre a férfi mellé, mintsem erőltesse annak lábra állását.*
-Köszönöm.
*Lekuporodik törökülésben éppen úgy, ahogy meditálni szokott, csak most a mágusbotját nem maga elé teszi le a földre, hanem az ölébe helyezi.*
-Nem éppen a legmeghittebb hely, de nyugodalmas, főleg aki magányra vágyik. *töri meg a kis csendet, mert a fickó nem kifejezetten kérdezősködik, sőt ekkor még az is felmerül benne, hogy bizony megzavarhatott valamit. De ha nagyon útban van akkor természetesen ért ő a szép szóból.*
-Mi cél vezérelte éppen ide? *érdeklődik a férfitól, aki egyébiránt első benyomásra egyáltalán nem ellenszenves, meg nagyjából korban is azt taposhatja nagyjából mint a hóhajú, vagy legfeljebb néhány évvel lehet fiatalabb. Egy fekete holló ismételten megjelenik, (talán az amelyik az imént) és Lorew feje felett landol. Hangos károgásba kezd, majd mikor a hóhajúra pillant ismételten elrepül, hasonló módon mint néhány perccel ezelőtt. Worenth nem foglalkozik vele különösebben még akkor sem, ha kissé furcsállja a különös egybeesést, talán a fehér ruházat zavarja meg a madarat.*
*A férfi kérdésére akaratlanul is a templom felé pillant, ám semmi olyan rendkívülit nem vél felfedezni ami aggodalomra adna okot.*
-Nem, nem ég a templom, minden rendben van... még.
*A mi történtre nem igazán tud választ adni, hogy a fickóval esetleg mi történt, hogy miért gubbaszt itt arról fogalma sincsen. Egészen meglepődik, mikor a férfi hellyel kínálja, látszólag nem igazán akaródzik felkászálódni. Ennek több oka is lehet... vagy jó mélyen az üveg fenekére nézett a minap, vagy egy megfáradt vándort ideáig vitte a lába, vagy éppen összeveszett az asszonnyal és az elzavarta melegebb éghajlatra... olyan rengeteg a lehetőség, hogy inkább letelepedik a földre a férfi mellé, mintsem erőltesse annak lábra állását.*
-Köszönöm.
*Lekuporodik törökülésben éppen úgy, ahogy meditálni szokott, csak most a mágusbotját nem maga elé teszi le a földre, hanem az ölébe helyezi.*
-Nem éppen a legmeghittebb hely, de nyugodalmas, főleg aki magányra vágyik. *töri meg a kis csendet, mert a fickó nem kifejezetten kérdezősködik, sőt ekkor még az is felmerül benne, hogy bizony megzavarhatott valamit. De ha nagyon útban van akkor természetesen ért ő a szép szóból.*
-Mi cél vezérelte éppen ide? *érdeklődik a férfitól, aki egyébiránt első benyomásra egyáltalán nem ellenszenves, meg nagyjából korban is azt taposhatja nagyjából mint a hóhajú, vagy legfeljebb néhány évvel lehet fiatalabb. Egy fekete holló ismételten megjelenik, (talán az amelyik az imént) és Lorew feje felett landol. Hangos károgásba kezd, majd mikor a hóhajúra pillant ismételten elrepül, hasonló módon mint néhány perccel ezelőtt. Worenth nem foglalkozik vele különösebben még akkor sem, ha kissé furcsállja a különös egybeesést, talán a fehér ruházat zavarja meg a madarat.*
1154. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2016-02-21 14:26:08
Üzenet elküldve: 2016-02-21 14:26:08
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 130
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 130
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*A gondolatai már teljesen elcsendesedtek, egyfajta kellemes árammá váltak a fejében. Nem ő uralja már őket, engedi, hadd mozogjanak kedvük szerint. Persze elviekben a meditáció lényege pont ennek az ellenkezője volna, viszont Lorew nem hisz az ilyesmikben. Szerinte a szellemek így szólhatnak hozzá igazán, ha rendelkezésükre bocsájtja a gondolatait. Rendezzék szabadon, és az emlékek szavaiból rakják össze mondataikat, melyeket saját hangjukon mondanak el. Vagy valami ilyesmiben reménykedik... Aztán hamarosan meg is szólal valami, ráadásul olyan tisztán, mintha csak mellette állna. Azt kérdezi, hogy jól van-e.*
~ Jól vagyok, szellem, ne aggódj. ~
*Viszont ennek ellenére nem kap további szavakat, helyette inkább mintha valaki birizgálná a vállát. Nem igazán tudja hová tenni a dolgot, de szépen lassan rájön, hogy nem valami szellemről van szó, hanem ténylegesen van itt valaki. Ennek hatására kicsit mocorogni kezd, majd mintha félálomból kelne, egy nagyot ásít, és kinyújtóztatja a kezeit. Megdörzsöli a szemeit, majd óvatosan kinyitja őket, és vár néhány másodpercet, mire valami színes masszából egy értelmes, felfogható kép rajzolódik ki előtte a világról. Illetve a világnak azon kis részéről, amelyet éppen most néz. A temető pont olyan, mint volt, csak most már van egy ember is Lorew előtt, aki takarja a kilátást.*
- Mi történt? *kérdezi álomittas hangon, és újból megdörzsöli a szemeit* Ég a templom? Már megint?
*Fel is szeretne állni, hogy nagyjából egy szintbe kerüljön látogatójával, de az még várat magára, ugyanis a lábai eléggé elzsibbadtak, először ki kell bogozza őket, és várni pár percet, addig jobb híján ülésben marad. Sőt, mi több, megkínálja inkább ülőhellyel a másikat is, az a legegyszerűbb, van jó sok hely a földön. Kezével int egyet, majd annyit mond:*
- Foglaljon helyet nyugodtan, elférünk *majd ha ez megtörtént (meg igazából akkor is, ha nem, hiszen nem erőltet ő semmit), akkor már minden figyelmét annak szentelheti, miért zavarták meg a koncentrációjában. Gyors körültekintés után semmi rendkívülit nem vél felfedezni, nem ég a templom, és nem mászkálnak sehol hullák, amik frissen keltek ki a sírból, vagy ilyenek. Akkor csak nem lehet olyan fontos dolog... legalábbis Lorew reménykedik.*
*A gondolatai már teljesen elcsendesedtek, egyfajta kellemes árammá váltak a fejében. Nem ő uralja már őket, engedi, hadd mozogjanak kedvük szerint. Persze elviekben a meditáció lényege pont ennek az ellenkezője volna, viszont Lorew nem hisz az ilyesmikben. Szerinte a szellemek így szólhatnak hozzá igazán, ha rendelkezésükre bocsájtja a gondolatait. Rendezzék szabadon, és az emlékek szavaiból rakják össze mondataikat, melyeket saját hangjukon mondanak el. Vagy valami ilyesmiben reménykedik... Aztán hamarosan meg is szólal valami, ráadásul olyan tisztán, mintha csak mellette állna. Azt kérdezi, hogy jól van-e.*
~ Jól vagyok, szellem, ne aggódj. ~
*Viszont ennek ellenére nem kap további szavakat, helyette inkább mintha valaki birizgálná a vállát. Nem igazán tudja hová tenni a dolgot, de szépen lassan rájön, hogy nem valami szellemről van szó, hanem ténylegesen van itt valaki. Ennek hatására kicsit mocorogni kezd, majd mintha félálomból kelne, egy nagyot ásít, és kinyújtóztatja a kezeit. Megdörzsöli a szemeit, majd óvatosan kinyitja őket, és vár néhány másodpercet, mire valami színes masszából egy értelmes, felfogható kép rajzolódik ki előtte a világról. Illetve a világnak azon kis részéről, amelyet éppen most néz. A temető pont olyan, mint volt, csak most már van egy ember is Lorew előtt, aki takarja a kilátást.*
- Mi történt? *kérdezi álomittas hangon, és újból megdörzsöli a szemeit* Ég a templom? Már megint?
*Fel is szeretne állni, hogy nagyjából egy szintbe kerüljön látogatójával, de az még várat magára, ugyanis a lábai eléggé elzsibbadtak, először ki kell bogozza őket, és várni pár percet, addig jobb híján ülésben marad. Sőt, mi több, megkínálja inkább ülőhellyel a másikat is, az a legegyszerűbb, van jó sok hely a földön. Kezével int egyet, majd annyit mond:*
- Foglaljon helyet nyugodtan, elférünk *majd ha ez megtörtént (meg igazából akkor is, ha nem, hiszen nem erőltet ő semmit), akkor már minden figyelmét annak szentelheti, miért zavarták meg a koncentrációjában. Gyors körültekintés után semmi rendkívülit nem vél felfedezni, nem ég a templom, és nem mászkálnak sehol hullák, amik frissen keltek ki a sírból, vagy ilyenek. Akkor csak nem lehet olyan fontos dolog... legalábbis Lorew reménykedik.*
1153. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2016-02-21 13:24:28
Üzenet elküldve: 2016-02-21 13:24:28
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*Hófehér mágusköpenyében feltűnően fest a sírok között, és ha a haját nem takarná el a fejébe húzott csuklya, úgy még fehérebb lenne a hatás.
Nincs különösebb célja amiért most ide érkezik, de amikor a temetőben járkál elöntik a régi emlékek, leginkább azon személyek emlékei, akik már nincsenek az élők között.*
~Nyugodjatok békében!~
*Volt idő amikor virággal és pár égő gyertyával rótta le a tiszteletét halott családtagjai, rokonai, szerettei előtt, de mára már nem él ezekkel a hagyományokkal. Egy fekete holló röppen az egyik sírkő tetejére, majd mikor megpillantja a fehér hajú mágust azonnal tovaszáll, mintha Worenth jelenléte megzavarta volna valamiben. A temető most sem hemzseg a népektől, csendesség van, viszont az idő kifejezetten kellemes, vagy talán csak az emlékek felelevenítése fűtötte kicsit fel a mágus testét... ez sem kizárt.
Viszont feltűnik neki valami, pontosabban fogalmazva valaki. Egy férfi gubbaszt az egyik zugban, még kicsit talán ijesztő is a jelenség. Elsőre pillantásra még az sem kizárt, hogy valaki halottnak véli, de ha jobban megnézi a fickót a hóhajú látni ahogyan mélyeket lélegzik. Pár másodpercig figyeli, majd kicsit közelebb lép. Azt is megtehetné, hogy mágusbotjával megkocogtatja a férfi lábát, de inkább megszólítja.*
-Öhm... Jól van? Hahó.
*Ha esetleg a gubbasztó férfi egyáltalán nem reagál semmit, akkor jobb kezével kicsit meglökdösi a vállát.*
*Hófehér mágusköpenyében feltűnően fest a sírok között, és ha a haját nem takarná el a fejébe húzott csuklya, úgy még fehérebb lenne a hatás.
Nincs különösebb célja amiért most ide érkezik, de amikor a temetőben járkál elöntik a régi emlékek, leginkább azon személyek emlékei, akik már nincsenek az élők között.*
~Nyugodjatok békében!~
*Volt idő amikor virággal és pár égő gyertyával rótta le a tiszteletét halott családtagjai, rokonai, szerettei előtt, de mára már nem él ezekkel a hagyományokkal. Egy fekete holló röppen az egyik sírkő tetejére, majd mikor megpillantja a fehér hajú mágust azonnal tovaszáll, mintha Worenth jelenléte megzavarta volna valamiben. A temető most sem hemzseg a népektől, csendesség van, viszont az idő kifejezetten kellemes, vagy talán csak az emlékek felelevenítése fűtötte kicsit fel a mágus testét... ez sem kizárt.
Viszont feltűnik neki valami, pontosabban fogalmazva valaki. Egy férfi gubbaszt az egyik zugban, még kicsit talán ijesztő is a jelenség. Elsőre pillantásra még az sem kizárt, hogy valaki halottnak véli, de ha jobban megnézi a fickót a hóhajú látni ahogyan mélyeket lélegzik. Pár másodpercig figyeli, majd kicsit közelebb lép. Azt is megtehetné, hogy mágusbotjával megkocogtatja a férfi lábát, de inkább megszólítja.*
-Öhm... Jól van? Hahó.
*Ha esetleg a gubbasztó férfi egyáltalán nem reagál semmit, akkor jobb kezével kicsit meglökdösi a vállát.*
1152. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2016-02-21 11:52:31
Üzenet elküldve: 2016-02-21 11:52:31
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 130
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 130
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Rég volt, hogy kellemes nyugalom honolt a Namos házban, Lorew pedig ki tudott vonulni a temetőbe. Egyfajta megkönnyebbülést jelent neki itt lenni, így a kis temetői sétáiról nem igazán mondana le senki kedvéért. Még szebb lenne éjszaka, elvégre akkor a legnyugodtabb a hely, még az a néhány fura alak sem járkál erre, mint nappal. Mindenesetre tesz néhány kört a sírok közül, csak hogy kellemesebb legyen majd leülni, és elmélyedni a saját gondolataiban, vagy ilyenek. A tenyerére pillant, melyen azóta is ott éktelenkedik a vágás, egy kellemes emlék arról, mikor legutóbb vért áldozott. Erre most is szükség lenne? Nem, nem akarja erőltetni. Vére persze van bőven, de egyelőre még azt sem sikerült kitalálnia, hogy ér-e valamit a dolog, vagy hogy egyáltalán nem kifejezetten káros-e. Úgy okoskodott, hogy talán néhány alkalommal biztos nem lesz hátrányos, aztán majd egyszerűen nem viszi túlzásba. Ha mégis, arról talán kap valami jelet, vagy sugallatot, vagy ilyesmi. Meg a vér mellett szólt az az érv is, hogy elsőre így jelent meg az entitás. Másodikra a látomás teljes mértékben a semmiből jött, de az első... Vagy talán pont azt akarta mondani ezzel, hogy ne mocskolja be a vérével a pengét? Viszont második alkalommal jóval teljesebb látomás volt, beszélt is vele, és semmi jelét nem adta annak, hogy zavarta volna a vér, ahogy... ahogy annak sem, hogy jót tett volna. Igazság szerint mindez arra engedi következtetni a szerzetest, hogy az entitást egyszerűen nem érdekli, teljesen jelentéktelennek tartja a dolgot, de ha Lorewet boldoggá teszi, vagy úgy érzi, ezzel fejezheti ki a hűségét, akkor csinálja csak. Egy halandót könnyű boldoggá tenni, és persze a szerzetes tisztában van saját értéktelenségével, de ennek ellenére is megtartja véráldozós jó szokását, mert hát... neki tényleg kell valami mód, ahogyan a hűségét kifejezi. Mindenesetre marad a mértéktartásnál, és ezúttal eltekint a vértől, simán csak meditálni tervez, koncentrálni a tőrre, és az entitásra. Ugyanakkor igazán kellemetlen fordulat, hogy a város védve van mágiák ellen, mert ugyebár így nyilván a fonalat is nehezebb az entitásnak létrehozni. El kéne hagynia a várost, és elmenni a csonttemetőbe, elvégre elvileg ott pusztult el a lény teste. Ha ott nem tudna kapcsolatba lépni vele, akkor sehol. Persze ott nem adhatna neki új testet, leszámítva a sajátját, ami pedig nem igazán hasonlít a látomásokra. Talán magával vihetné Sysst, és hátha... Bár mindez egyelőre még ráér.
A séta után egyszerűen letelepedik az egyik kellemesen árnyékos zugba, kinyújtóztatja a tagjait, majd keresztbe tett lábakkal, és összekulcsolt ujjakkal kezd el mélyeket lélegezni. Aztán a szemeit is lehunyja, és igyekszik összpontosítani, a tőrre, az entitásra, és minden ezzel kapcsolatos dologra. Bato ötleteivel ellentétben nem követi a légzését, sőt, inkább zavaró tényezőnek tartja, és igyekszik kizárni, helyette inkább a gondolataira összpontosít. Az entitás és a tőr között valahol félúton igyekszik felfedezni a tűhegynyi lángot, és arra koncentrálni.*
*Rég volt, hogy kellemes nyugalom honolt a Namos házban, Lorew pedig ki tudott vonulni a temetőbe. Egyfajta megkönnyebbülést jelent neki itt lenni, így a kis temetői sétáiról nem igazán mondana le senki kedvéért. Még szebb lenne éjszaka, elvégre akkor a legnyugodtabb a hely, még az a néhány fura alak sem járkál erre, mint nappal. Mindenesetre tesz néhány kört a sírok közül, csak hogy kellemesebb legyen majd leülni, és elmélyedni a saját gondolataiban, vagy ilyenek. A tenyerére pillant, melyen azóta is ott éktelenkedik a vágás, egy kellemes emlék arról, mikor legutóbb vért áldozott. Erre most is szükség lenne? Nem, nem akarja erőltetni. Vére persze van bőven, de egyelőre még azt sem sikerült kitalálnia, hogy ér-e valamit a dolog, vagy hogy egyáltalán nem kifejezetten káros-e. Úgy okoskodott, hogy talán néhány alkalommal biztos nem lesz hátrányos, aztán majd egyszerűen nem viszi túlzásba. Ha mégis, arról talán kap valami jelet, vagy sugallatot, vagy ilyesmi. Meg a vér mellett szólt az az érv is, hogy elsőre így jelent meg az entitás. Másodikra a látomás teljes mértékben a semmiből jött, de az első... Vagy talán pont azt akarta mondani ezzel, hogy ne mocskolja be a vérével a pengét? Viszont második alkalommal jóval teljesebb látomás volt, beszélt is vele, és semmi jelét nem adta annak, hogy zavarta volna a vér, ahogy... ahogy annak sem, hogy jót tett volna. Igazság szerint mindez arra engedi következtetni a szerzetest, hogy az entitást egyszerűen nem érdekli, teljesen jelentéktelennek tartja a dolgot, de ha Lorewet boldoggá teszi, vagy úgy érzi, ezzel fejezheti ki a hűségét, akkor csinálja csak. Egy halandót könnyű boldoggá tenni, és persze a szerzetes tisztában van saját értéktelenségével, de ennek ellenére is megtartja véráldozós jó szokását, mert hát... neki tényleg kell valami mód, ahogyan a hűségét kifejezi. Mindenesetre marad a mértéktartásnál, és ezúttal eltekint a vértől, simán csak meditálni tervez, koncentrálni a tőrre, és az entitásra. Ugyanakkor igazán kellemetlen fordulat, hogy a város védve van mágiák ellen, mert ugyebár így nyilván a fonalat is nehezebb az entitásnak létrehozni. El kéne hagynia a várost, és elmenni a csonttemetőbe, elvégre elvileg ott pusztult el a lény teste. Ha ott nem tudna kapcsolatba lépni vele, akkor sehol. Persze ott nem adhatna neki új testet, leszámítva a sajátját, ami pedig nem igazán hasonlít a látomásokra. Talán magával vihetné Sysst, és hátha... Bár mindez egyelőre még ráér.
A séta után egyszerűen letelepedik az egyik kellemesen árnyékos zugba, kinyújtóztatja a tagjait, majd keresztbe tett lábakkal, és összekulcsolt ujjakkal kezd el mélyeket lélegezni. Aztán a szemeit is lehunyja, és igyekszik összpontosítani, a tőrre, az entitásra, és minden ezzel kapcsolatos dologra. Bato ötleteivel ellentétben nem követi a légzését, sőt, inkább zavaró tényezőnek tartja, és igyekszik kizárni, helyette inkább a gondolataira összpontosít. Az entitás és a tőr között valahol félúton igyekszik felfedezni a tűhegynyi lángot, és arra koncentrálni.*
1151. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2016-02-17 21:29:44
Üzenet elküldve: 2016-02-17 21:29:44
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 45
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 45
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
~ Kéne nekem egy... Ruha. ~ * Körbenéz. A folyópartról hamar elért ide, a temetőbe, viszont most nem tudja mihez kezdjen. Csak nem fog elkezdeni sírt ásni, hogy találjon magának ruhát! Azt azért nem. Meg itt a temetőben általában amúgy is kevés az, aki ruhát hord és oda is adná Viinnek. Na meg nem halott. Azért egy halott ruháját csak nem fogja elvenni!
Sötét van, így a "gyárak" sem igazán működnek már. Azok a gyárak, amelyekben a hullákat szokás elégetni. ~ Ha itt elalszok, halottnak hisznek és eltemetnek... Pedig álmos vagyok... ~ Elgondolkodik magában, majd felcsillan szeme. ~ De én nem is vagyok álmos! ~ Nehéz különbséget tenni már az ilyen apróságok között, ha az ember nem is él és nem is halott... Minden olyan furcsa így, még a járás is. Nem érzi, ahogy a lába éri a talajt, pedig azt még érezhetné. Vagy ahogy a hideg levegő csípi az arcát. Semmit nem érez. Még szerencse, hogy a hallása és a látása egyelőre nem mondott fel.
~ A piac. De ilyenkor még az sem üzemel. Ja, meg nincs pénzem! Fene egye meg! ~ Mérgelődik, majd ismét körbenéz. Hirtelen valami kis sárgás... Valamit fedez fel a földön. Közelebb megy és meglepődötten látja, hogy egy aranyérme az. Nem egyest érő, hanem annál jóval nagyobb... Úgy tűnik a sors ezúttal megsegíti, hiszen ez az első halottként megkeresett aranya! Ebből már el tud kezdeni valamit csinálni. De a piac még mindig nem jó ötlet, mivel éjszaka van. Ám csak nem maradhat egy temetőben, hiszen halott! Így elindul a város felé. Ha kell, egész éjszaka a város sötét utcáit fogja róni. *
Sötét van, így a "gyárak" sem igazán működnek már. Azok a gyárak, amelyekben a hullákat szokás elégetni. ~ Ha itt elalszok, halottnak hisznek és eltemetnek... Pedig álmos vagyok... ~ Elgondolkodik magában, majd felcsillan szeme. ~ De én nem is vagyok álmos! ~ Nehéz különbséget tenni már az ilyen apróságok között, ha az ember nem is él és nem is halott... Minden olyan furcsa így, még a járás is. Nem érzi, ahogy a lába éri a talajt, pedig azt még érezhetné. Vagy ahogy a hideg levegő csípi az arcát. Semmit nem érez. Még szerencse, hogy a hallása és a látása egyelőre nem mondott fel.
~ A piac. De ilyenkor még az sem üzemel. Ja, meg nincs pénzem! Fene egye meg! ~ Mérgelődik, majd ismét körbenéz. Hirtelen valami kis sárgás... Valamit fedez fel a földön. Közelebb megy és meglepődötten látja, hogy egy aranyérme az. Nem egyest érő, hanem annál jóval nagyobb... Úgy tűnik a sors ezúttal megsegíti, hiszen ez az első halottként megkeresett aranya! Ebből már el tud kezdeni valamit csinálni. De a piac még mindig nem jó ötlet, mivel éjszaka van. Ám csak nem maradhat egy temetőben, hiszen halott! Így elindul a város felé. Ha kell, egész éjszaka a város sötét utcáit fogja róni. *
1150. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2016-02-16 14:10:25
Üzenet elküldve: 2016-02-16 14:10:25
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
*Régen járt már erre. Első útja a temetőbe vezet. Vajon miért? A kérdés egyszerű. Régi bajtársak után keresgél. Sírköveket bámulja, hátha felismer egy két nevet. De csak mogorva tekintettel ásít egyet nem talál egy ismerősen csengő vésetet sem.*
~ Talán még Delathar is él. ~
*Emlékezik vissza a fejvadászra akivel része volt egy két csetepaténak. Fejszéjét a sírköveken kocogtatva járja körbe a temetőt. Ha van is ott valaki, nem nagyon foglalkozik vele. Konkrétan senkinek semmi köze ahhoz, hogy mit csinál.*
-Ideje körbenézni a kocsmákban! De merre is volt?
*Megáll és körbenéz, majd megindul lehetőleg a Pegazus fogadó irányába.*
-Heh. Erre is volt egy-két szép bunyó!
*Nosztalgiázik magában, és ez igencsak szórakoztatja.*
~ Talán még Delathar is él. ~
*Emlékezik vissza a fejvadászra akivel része volt egy két csetepaténak. Fejszéjét a sírköveken kocogtatva járja körbe a temetőt. Ha van is ott valaki, nem nagyon foglalkozik vele. Konkrétan senkinek semmi köze ahhoz, hogy mit csinál.*
-Ideje körbenézni a kocsmákban! De merre is volt?
*Megáll és körbenéz, majd megindul lehetőleg a Pegazus fogadó irányába.*
-Heh. Erre is volt egy-két szép bunyó!
*Nosztalgiázik magában, és ez igencsak szórakoztatja.*
1149. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2016-02-14 15:28:33
Üzenet elküldve: 2016-02-14 15:28:33
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
~Ennél kicsit rosszabbra számítottam.~
*Dohog magában. Temetőhöz képest, nem elég félelmetes. Leszámítva a majd ezredéves, kidőlt, mohos sírköveket. Rengeteget nem tud még a maga tudásával sem elolvasni. Pedig tanulta az ősei nyelvét. Végül is nem tudja miért állt neki elolvasgatni, mikor csak a céljától téríti le, minden ilyen tett. No, megpillantja a kivezető kaput. Irány arra!*
*Dohog magában. Temetőhöz képest, nem elég félelmetes. Leszámítva a majd ezredéves, kidőlt, mohos sírköveket. Rengeteget nem tud még a maga tudásával sem elolvasni. Pedig tanulta az ősei nyelvét. Végül is nem tudja miért állt neki elolvasgatni, mikor csak a céljától téríti le, minden ilyen tett. No, megpillantja a kivezető kaput. Irány arra!*
1148. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2016-02-10 11:58:15
Üzenet elküldve: 2016-02-10 11:58:15
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
~Uhh... Azt hiszem elájultam egy hosszú időre.~
*Miközben erre gondol feltápászkodik az egyik bokorból.*
~Hmm... Még sosem ájultam el. Ez volt az első alkalom. Nem tudom mitől lehetett és meddig tartott, de...~
*A gondolat megakad a fejében. Pár régi emlék villan be helyette, amik a mágiával kapcsolatosak.*
- Mi a fene? Kezdek emlékezni?
*Kérdezi hangosan magától, semmire sem figyelve.*
~Úgy tűnik, hogy a mágiával kapcsolatos emlékeim kezdenek visszatérni. Talán nem vesztek el örökre.~
*Arcának száján széles mosoly jelenik meg, majd fura szavakat mormol, s amint abbahagyja, fényleni kezd a varázsbotja végén a kristály színtiszta, ragyogó fehér fényben.*
-Ó, igen, emlékszem már néhány dologra.
*Ismét elmosolyodik, majd néhány fura szót kimondva megszűnik a fényesség a bot végén.*
~Ennek örömére azt hiszem, hogy megiszok egy sört a közeli fogadóban.~
*Ezzel a gondolattal pedig elindul a templomkert felé.*
*Miközben erre gondol feltápászkodik az egyik bokorból.*
~Hmm... Még sosem ájultam el. Ez volt az első alkalom. Nem tudom mitől lehetett és meddig tartott, de...~
*A gondolat megakad a fejében. Pár régi emlék villan be helyette, amik a mágiával kapcsolatosak.*
- Mi a fene? Kezdek emlékezni?
*Kérdezi hangosan magától, semmire sem figyelve.*
~Úgy tűnik, hogy a mágiával kapcsolatos emlékeim kezdenek visszatérni. Talán nem vesztek el örökre.~
*Arcának száján széles mosoly jelenik meg, majd fura szavakat mormol, s amint abbahagyja, fényleni kezd a varázsbotja végén a kristály színtiszta, ragyogó fehér fényben.*
-Ó, igen, emlékszem már néhány dologra.
*Ismét elmosolyodik, majd néhány fura szót kimondva megszűnik a fényesség a bot végén.*
~Ennek örömére azt hiszem, hogy megiszok egy sört a közeli fogadóban.~
*Ezzel a gondolattal pedig elindul a templomkert felé.*
1147. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2016-02-08 11:18:11
Üzenet elküldve: 2016-02-08 11:18:11
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 219
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 219
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//A Városban//
*A temetőt is megtalálja, és amikor belegondol abba, hogy nem is véletlen az, hogy a templom vonzáskörzetében van, egyszerre kicsit elpirul, de azért határozott léptekkel folytatja útját a sírboltok közé. Alapvetően nyugodtnak mondható a temető hangulat, de mégis van benne valami kis feszültség. A holtak hadának támadása, és a temetőben nyugvó megannyi holttest igencsak jó táptalaj lehet az ellenség számára, hogy ha újabb követőket akar toborozni a maga számára. Ez a tény pedig a városi tisztségviselőket is bizonyra aggasztja, éppen ezért fel fel bukkan egy egy katona a sírok közötti ösvényeken. Achim azonban teljesen nyugodt. A háború még messze van a temetőtől. Emiatt aki pánikol az csak közelebb hozza a veszélyt a kelleténél. Otthon északon, aki pánikot kelt a nép körében, vagy hamis híreszteléseket terjeszt, az könnyedén fej nélkül végezheti. Ott nem viccelnek az ilyen dolgokkal és szó nélkül kioltják a rikkancs életét.
A séta mindig érdekes egy temetőben. A kövek és a síremlékek sokat mesélnek magukról. el vannak itt temetve híresek, hatalmasok, gazdagok és szegények egyaránt. A díszítések vagy egy egy szépen megmunkált kő árulkodó jel lehet az adott ember gondolkodásmódjáról, igényességéről, vagy épp hovatartozásáról. Ahogyan arról is tudomást szerez, hogy a faji sokszínűség itt is igencsak meglátszik, miképpen a gazdagnegyedben. A sírkövek legnagyobb eltérését is ez az eltérés okozza igazán. A csöndes légkört kezdi felváltani egy halk alapzaj, amely azt jelzi, hogy a templom bizony közel van már.
Lelkesen lépi át a temetőkert kapuját és toppan át a templom udvarára, de amit ott tapasztal, az nem igazán nyeri el a tetszését.*
*A temetőt is megtalálja, és amikor belegondol abba, hogy nem is véletlen az, hogy a templom vonzáskörzetében van, egyszerre kicsit elpirul, de azért határozott léptekkel folytatja útját a sírboltok közé. Alapvetően nyugodtnak mondható a temető hangulat, de mégis van benne valami kis feszültség. A holtak hadának támadása, és a temetőben nyugvó megannyi holttest igencsak jó táptalaj lehet az ellenség számára, hogy ha újabb követőket akar toborozni a maga számára. Ez a tény pedig a városi tisztségviselőket is bizonyra aggasztja, éppen ezért fel fel bukkan egy egy katona a sírok közötti ösvényeken. Achim azonban teljesen nyugodt. A háború még messze van a temetőtől. Emiatt aki pánikol az csak közelebb hozza a veszélyt a kelleténél. Otthon északon, aki pánikot kelt a nép körében, vagy hamis híreszteléseket terjeszt, az könnyedén fej nélkül végezheti. Ott nem viccelnek az ilyen dolgokkal és szó nélkül kioltják a rikkancs életét.
A séta mindig érdekes egy temetőben. A kövek és a síremlékek sokat mesélnek magukról. el vannak itt temetve híresek, hatalmasok, gazdagok és szegények egyaránt. A díszítések vagy egy egy szépen megmunkált kő árulkodó jel lehet az adott ember gondolkodásmódjáról, igényességéről, vagy épp hovatartozásáról. Ahogyan arról is tudomást szerez, hogy a faji sokszínűség itt is igencsak meglátszik, miképpen a gazdagnegyedben. A sírkövek legnagyobb eltérését is ez az eltérés okozza igazán. A csöndes légkört kezdi felváltani egy halk alapzaj, amely azt jelzi, hogy a templom bizony közel van már.
Lelkesen lépi át a temetőkert kapuját és toppan át a templom udvarára, de amit ott tapasztal, az nem igazán nyeri el a tetszését.*
1146. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2016-01-30 17:41:17
Üzenet elküldve: 2016-01-30 17:41:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Vakmerő
*Lassan felvánszorog a meredek úton ami a temetőbe vezet. Úgy jár-kel mint egy öregember. Bottal támasztja magát és azzal is segíti az előrehaladást. Pedig semmi fizikai sérülése sincs. Valamiért így szokta meg. Legalább így első ránézésre az útonállók és egyéb támadók alábecsülik, és meglepődnek mikor kiderül, hogy nem is olyan mint aminek látszik. A temetőbe beérve csak az unalmas sírok fogadják. Egyszer átfuttatja a szemét rajtuk, majd csuklyáját jobban a szemére húzva tovább indul. Nem érdeke, hogy itt maradjon. Lépteit megszaporázva halad tovább a templom irányába.*
1145. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2016-01-27 10:20:25
Üzenet elküldve: 2016-01-27 10:20:25
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 261
OOC üzenetek: 118
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 261
OOC üzenetek: 118
Játékstílus: Vakmerő
*Kimászna, bár nem megy könnyen. A sírt lezáró kőlap nehezen mozdul el az őt fogságba záró esőhordalék és rátelepedő moha ragaszkodásától. Be is dühödik kicsit amint így erőlködik, s lelke háborgása felhorgasztja az ébenfa botban szunnyadó erőt is. Ebből érzi meg Andreasel, hogy újra összetartoznak. Magához veszi a támaszt, könnyeb lesz a járás, ha a megszokott eszköz simulhat a tenyerébe.
Végre ismét a csodálatos égbolt biztosít számára fejfedőt, s Arthenior Csillaga még a temető fölé erölködő ködpamacsok között is átszüremlik. El kell gondolkoznia, hogy merre is induljon tovább. A ruhája, a teste csupa föld, csupa kosz. Nem lenne túl okos dolog koldusként keresnie fel a várost. A folyó a közelben van, jó lesz megtisztálkodnia. Ez jut eszébe elsőnek, mert a hosszú "álom" után gyomra nem jelzi még a hamarost biztos követelőzni kezdő éhséget.*
//Folyópart felé//
Végre ismét a csodálatos égbolt biztosít számára fejfedőt, s Arthenior Csillaga még a temető fölé erölködő ködpamacsok között is átszüremlik. El kell gondolkoznia, hogy merre is induljon tovább. A ruhája, a teste csupa föld, csupa kosz. Nem lenne túl okos dolog koldusként keresnie fel a várost. A folyó a közelben van, jó lesz megtisztálkodnia. Ez jut eszébe elsőnek, mert a hosszú "álom" után gyomra nem jelzi még a hamarost biztos követelőzni kezdő éhséget.*
//Folyópart felé//
1144. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2016-01-26 12:45:19
Üzenet elküldve: 2016-01-26 12:45:19
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 261
OOC üzenetek: 118
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 261
OOC üzenetek: 118
Játékstílus: Vakmerő
*A temető csendjében néhány bagoly jelzi jelenlétét a sötét félhomálynak figyelmeztetően. Öreg fák állnak itt és még öregebb elfeledett kőhalmok fekszenek alattuk. Lehet évek óta nem járt közöttük senki, hisz a félelem olykor jobban távol tud tartani bárkit, mint egy magas kerítés. Árnyak, elfeledett lelkek, foszlott visszajárók hajléka lenne ez úgy, ahogy azt a folyópartra mosni járó asszonyok mesélik gyermekeiknek, ha a keskeny ösvényen átsietnek? A baglyok nem tapasztaltak ilyesmit, azért is laknak itt.
Most mégis valami megzavarja őket, csakúgy, mint években mérhető időkkel ezelőtt... akkor egy testet hozott magával egy elkötött öszvérrel valaki, hogy elrejtse itt. Egy sárga mintás hátú temetőbogár az első aki szemtanúja lesz a furcsa ténynek, a régóta ott heverő de, mégsem foszlásnak indult test most lélegezni kezd, mikor leomlik róla valami ezüstös furcsa félhomály.*
- Huhhhahhh...
*Tör utat a porral keveredett levegő a régóta mozdulatlanságba fagyott tüdőbe, s megindulnak a légutak vérben gázolva életet szállítva előre. Megfeszülnek a végtagok, ezernyi kín tör utat a frissen magához tért tudat üres terébe, hogy az végre artikulálatlanul üvöltse az élők üzenetét szerteszét...
A baglyoknak már ez sok, arrébb rebbennek... csak néhány ággal odébb.
Fekete bot esik a kripta kövére, most verte le elébb, eddig mellé volt az téve, mint lovagnak pallosát úgy tevék. Lemászik a hideg kőről, most már érzi a hűvös nyoszolyát és nem kér belőle. Az első mi eszébe jut utolsó életben töltött perce, az arc ami beégett s nem lehet, hogy többé elveszejtse.*
- Elwyrien Everhate!
*Kiált végre valami értelmest a temetői csendbe, a nőt hívja aki talán... őt ide temethette.*
A hozzászólás írója (Andreasel D Morra) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.01.26 12:50:45
Most mégis valami megzavarja őket, csakúgy, mint években mérhető időkkel ezelőtt... akkor egy testet hozott magával egy elkötött öszvérrel valaki, hogy elrejtse itt. Egy sárga mintás hátú temetőbogár az első aki szemtanúja lesz a furcsa ténynek, a régóta ott heverő de, mégsem foszlásnak indult test most lélegezni kezd, mikor leomlik róla valami ezüstös furcsa félhomály.*
- Huhhhahhh...
*Tör utat a porral keveredett levegő a régóta mozdulatlanságba fagyott tüdőbe, s megindulnak a légutak vérben gázolva életet szállítva előre. Megfeszülnek a végtagok, ezernyi kín tör utat a frissen magához tért tudat üres terébe, hogy az végre artikulálatlanul üvöltse az élők üzenetét szerteszét...
A baglyoknak már ez sok, arrébb rebbennek... csak néhány ággal odébb.
Fekete bot esik a kripta kövére, most verte le elébb, eddig mellé volt az téve, mint lovagnak pallosát úgy tevék. Lemászik a hideg kőről, most már érzi a hűvös nyoszolyát és nem kér belőle. Az első mi eszébe jut utolsó életben töltött perce, az arc ami beégett s nem lehet, hogy többé elveszejtse.*
- Elwyrien Everhate!
*Kiált végre valami értelmest a temetői csendbe, a nőt hívja aki talán... őt ide temethette.*
A hozzászólás írója (Andreasel D Morra) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.01.26 12:50:45
1143. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2016-01-23 18:13:00
Üzenet elküldve: 2016-01-23 18:13:00
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 260
OOC üzenetek: 120
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 260
OOC üzenetek: 120
Játékstílus: Szelíd
// A Kos lelke //
*Miután a vizsgálódással végeztek, nem maradt sok tennivalójuk itt. Esyae mondd valamit a hullapakolóknak, akik úgy ahogy, kiszenvednek egy beleegyezésfélét. Nem túl meggyőző, de legalább valami, még ha a szavakat szinte csak köpködték kifele. Hát igen, a szimpátiának nem ágyaztak meg, de mindenki mehet, amerre szeretne, rögtön azután, hogy megbeszélték, hánykor találkoznak majd újra. Visszafele menet, feleannyira sem tűnik barátságosnak a temető, mint odafele, pedig érkezés közben sem volt valami magasan a mérce. Az eddig hiányolt munka az égetőbe most megérkezik és nem is csak egy szekérrel. Ez biztos, hogy nem csak az, ami után ők is nyomoznak, de kérdéses, hogy köztük van-e. Vagy, hogy ez hozna-e a számukra többletinformációt.*
*Miután a vizsgálódással végeztek, nem maradt sok tennivalójuk itt. Esyae mondd valamit a hullapakolóknak, akik úgy ahogy, kiszenvednek egy beleegyezésfélét. Nem túl meggyőző, de legalább valami, még ha a szavakat szinte csak köpködték kifele. Hát igen, a szimpátiának nem ágyaztak meg, de mindenki mehet, amerre szeretne, rögtön azután, hogy megbeszélték, hánykor találkoznak majd újra. Visszafele menet, feleannyira sem tűnik barátságosnak a temető, mint odafele, pedig érkezés közben sem volt valami magasan a mérce. Az eddig hiányolt munka az égetőbe most megérkezik és nem is csak egy szekérrel. Ez biztos, hogy nem csak az, ami után ők is nyomoznak, de kérdéses, hogy köztük van-e. Vagy, hogy ez hozna-e a számukra többletinformációt.*
1142. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2016-01-23 10:43:25
Üzenet elküldve: 2016-01-23 10:43:25
ÚJ
![>Eran Fellaa'h [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/2007_ember-elf-felelf-sotetelf_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
// A Kos lelke //
- Remek. Nekem nincs kifogásom az egyedüli munkával. * A következő kérdésre hümmög. Talán viccesebb lenne az éjszaka közepén egy temetőben találkozni, de Eran inkább Aborath szavi után bólint.
Ismerve az utóbbi időben egész híressé vált körülményeket, ő inkább távolabb maradni a temetőtől. *
- Szóval a Pegazusban? Ma este... Valamikor...? * Kérdezi azért, nehogy félreértés történjen és egy másik fogadóról beszéljenek, még ha a Pegazus is a legismertebb a környéken. *
- Akkor hát. * Csapja össze tenyerét. * Ha nincs semmi más megbeszélni való, akkor a magam részéről indulnék is. * Most már tényleg így is tesz. Az idő ezúttal nem a legfontosabb, de jó lenne még sötétedés előtt elindulni egyáltalán a barakkba.
Biccent a párosnak és ő el is indul a barakk felé, ha ebben semmi nem akadályozza. *
- Remek. Nekem nincs kifogásom az egyedüli munkával. * A következő kérdésre hümmög. Talán viccesebb lenne az éjszaka közepén egy temetőben találkozni, de Eran inkább Aborath szavi után bólint.
Ismerve az utóbbi időben egész híressé vált körülményeket, ő inkább távolabb maradni a temetőtől. *
- Szóval a Pegazusban? Ma este... Valamikor...? * Kérdezi azért, nehogy félreértés történjen és egy másik fogadóról beszéljenek, még ha a Pegazus is a legismertebb a környéken. *
- Akkor hát. * Csapja össze tenyerét. * Ha nincs semmi más megbeszélni való, akkor a magam részéről indulnék is. * Most már tényleg így is tesz. Az idő ezúttal nem a legfontosabb, de jó lenne még sötétedés előtt elindulni egyáltalán a barakkba.
Biccent a párosnak és ő el is indul a barakk felé, ha ebben semmi nem akadályozza. *
1141. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2016-01-21 21:49:05
Üzenet elküldve: 2016-01-21 21:49:05
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Edző és gólyatábor //
*Hát persze, hogy nem vágyik most Daranel társaságára. Megalázottnak, sértettnek és dühösnek érzi magát. Más nők talán sírnának ilyen érzelmek hatása alatt, pityeregve bújnának a védelmező őrző karjai közé. De Lokát fűti a harag. Daranel pedig egyébként sem az esete. Nem olyan undorító takonypóc, mint Kriyon, de olyan töketlen… *
- Igazán? *Sóhajt az íjász megnyilvánulására. ~Komolyan ezzel a gyerekes tanmesével próbálkozik?~ Egy pillanat alatt el is száll Lokából a megmaradt méreg és felkuncog a férfi szavai hallatán.
Ha büszkeségről van szó, a Gorthwenek utolérhetetlenek. A nő felől akár évszázadokig is eltarthat a viszály… Addig viszont biztosan nem fog. Egyrészt mert a félvérek csupán feleannyi ideig élnek, mint a tiszta vérű elfek. Másrészt pedig mert ha Lokán múlik, a békaképű kis pondró már úgysem él sokáig.*
- Igazad van. *Mondja megenyhült ábrázattal.* Ezt nem lehet az örökkévalóságig folytatni, véget kell vetnünk ennek a gyerekes marakodásnak. *És olyan szemekkel néz Daranelre, mint a ma született bárány. Ennél messzebbre azonban már nem merészkedik a füllentésben, még a végén valóban elhányja magát.*
- Azt hiszem, tényleg vissza kéne mennem a templomba. *Néz a kérdéses épület irányába.
A legésszerűbb, most már látja, az volna, ha minél többet többet dolgozna. Fejlesztené az affinitás-érzékét, ahogyan azt feladatul kapta. Mert jobban csinálja, biztos, hogy jobban csinálja mint Kriyon. De ha sokáig itt marad ahelyett, hogy tanulna, azzal sosem éri be az előnyt, amellyel a másik tanonc rendelkezik. És ha nem éri be, nem hallhatja majd ahogyan a félvér az életéért könyörög.*
- Ha gondolod, mehetünk. *Néz hátra Daranelre, majd a férfi akár követi, akár nem, Loka megindul.*
*Hát persze, hogy nem vágyik most Daranel társaságára. Megalázottnak, sértettnek és dühösnek érzi magát. Más nők talán sírnának ilyen érzelmek hatása alatt, pityeregve bújnának a védelmező őrző karjai közé. De Lokát fűti a harag. Daranel pedig egyébként sem az esete. Nem olyan undorító takonypóc, mint Kriyon, de olyan töketlen… *
- Igazán? *Sóhajt az íjász megnyilvánulására. ~Komolyan ezzel a gyerekes tanmesével próbálkozik?~ Egy pillanat alatt el is száll Lokából a megmaradt méreg és felkuncog a férfi szavai hallatán.
Ha büszkeségről van szó, a Gorthwenek utolérhetetlenek. A nő felől akár évszázadokig is eltarthat a viszály… Addig viszont biztosan nem fog. Egyrészt mert a félvérek csupán feleannyi ideig élnek, mint a tiszta vérű elfek. Másrészt pedig mert ha Lokán múlik, a békaképű kis pondró már úgysem él sokáig.*
- Igazad van. *Mondja megenyhült ábrázattal.* Ezt nem lehet az örökkévalóságig folytatni, véget kell vetnünk ennek a gyerekes marakodásnak. *És olyan szemekkel néz Daranelre, mint a ma született bárány. Ennél messzebbre azonban már nem merészkedik a füllentésben, még a végén valóban elhányja magát.*
- Azt hiszem, tényleg vissza kéne mennem a templomba. *Néz a kérdéses épület irányába.
A legésszerűbb, most már látja, az volna, ha minél többet többet dolgozna. Fejlesztené az affinitás-érzékét, ahogyan azt feladatul kapta. Mert jobban csinálja, biztos, hogy jobban csinálja mint Kriyon. De ha sokáig itt marad ahelyett, hogy tanulna, azzal sosem éri be az előnyt, amellyel a másik tanonc rendelkezik. És ha nem éri be, nem hallhatja majd ahogyan a félvér az életéért könyörög.*
- Ha gondolod, mehetünk. *Néz hátra Daranelre, majd a férfi akár követi, akár nem, Loka megindul.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1946-1965