Arthenior - Temető
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 92 (1821. - 1840. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1946-1965
1840. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2020-05-10 22:16:40
Üzenet elküldve: 2020-05-10 22:16:40
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// Második szál //
// Lainor Fairawell //
- Semmim - * rázza a fejét mielőtt a kesztyűre is rákérdezne. Ritkán kerül szóba az ő anyagi vagyona, s ilyenkor kicsit el is szégyelli magát, hogy tényleg nem rendelkezik semmivel sem.*
- Itt Arheinorban van egy pár - * vonja meg a vállát, ő tényleg látott néhányat, meg pletykák is keringenek erről, arról, nemes ifjakról, hölgyekről akiknek füle hegye Lainoréhoz hasonlóan bizony roppantul hegyeske.
Kicsit elkámpicsorodik a reakciót hallva, azt hitte az elf veszi a lapot, vagy elmosolyodik vagy kicsit kényelmetlenül ficánkolni kezd. *
- Azért megoldható, ruha kitömésekkel mondjuk - * nem kíván ebbe belemenni, de ismer olyan lányokat akik ezt csinálják. Kicsit értékesebbnek tűnik a portéka ha nagyobb csomagolást kap alapon. Rlilla ezt a módszert nem próbálta ki soha, neki szerencsére nem kell hasonló trükkökhöz folyamodnia, minden jó dologból kijutott neki, legalábbis ami a testét illeti.
Ezután egy kisebb ösvényen haladnak tovább, ezért Rlilla is közelebb simul. Ő ezt észre sem veszi, szeret közel lenni a másikhoz. Megnyugtató és annyira de nagyon ösztönös. Legalábbis a részéről mindenképp. Ezért is néz fel kíváncsian mikor a férfi rákérdez fél-e. A lány ritkán fél. Legalábbis érzelmileg. Fajilag mindig fél. *
- Tényleg? - * kérdez rá meglepetten. Kicsit még közelebb simul. Tetszik neki ez az ígéret. Annyira...édes? *
- Na és mi van azzal? Azon sok a faragott elem, talán nemesebb is - * próbálkozik tovább, egy másik, régebbi sírra mutatva. *
// Lainor Fairawell //
- Semmim - * rázza a fejét mielőtt a kesztyűre is rákérdezne. Ritkán kerül szóba az ő anyagi vagyona, s ilyenkor kicsit el is szégyelli magát, hogy tényleg nem rendelkezik semmivel sem.*
- Itt Arheinorban van egy pár - * vonja meg a vállát, ő tényleg látott néhányat, meg pletykák is keringenek erről, arról, nemes ifjakról, hölgyekről akiknek füle hegye Lainoréhoz hasonlóan bizony roppantul hegyeske.
Kicsit elkámpicsorodik a reakciót hallva, azt hitte az elf veszi a lapot, vagy elmosolyodik vagy kicsit kényelmetlenül ficánkolni kezd. *
- Azért megoldható, ruha kitömésekkel mondjuk - * nem kíván ebbe belemenni, de ismer olyan lányokat akik ezt csinálják. Kicsit értékesebbnek tűnik a portéka ha nagyobb csomagolást kap alapon. Rlilla ezt a módszert nem próbálta ki soha, neki szerencsére nem kell hasonló trükkökhöz folyamodnia, minden jó dologból kijutott neki, legalábbis ami a testét illeti.
Ezután egy kisebb ösvényen haladnak tovább, ezért Rlilla is közelebb simul. Ő ezt észre sem veszi, szeret közel lenni a másikhoz. Megnyugtató és annyira de nagyon ösztönös. Legalábbis a részéről mindenképp. Ezért is néz fel kíváncsian mikor a férfi rákérdez fél-e. A lány ritkán fél. Legalábbis érzelmileg. Fajilag mindig fél. *
- Tényleg? - * kérdez rá meglepetten. Kicsit még közelebb simul. Tetszik neki ez az ígéret. Annyira...édes? *
- Na és mi van azzal? Azon sok a faragott elem, talán nemesebb is - * próbálkozik tovább, egy másik, régebbi sírra mutatva. *
1839. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2020-05-09 19:16:22
Üzenet elküldve: 2020-05-09 19:16:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// Rlilla Ravaatris //
*Rlilla problémát közöl. Nincsen másik ruhája. ~Ez baj.~ Ezen főhet a feje az elfnek, mert hogy nem olyan egyszerű elmenni az erdőbe egy fiatal fél-elffel, akire vigyáznia kell, ha már odaviszi. De ha még nem is tud könnyeden mozogni, és ha lemarad, mert minden növényzeten fennakad a ruhája miatt. És akkor a szúró bogáncsos növényekről ne is beszéljünk.*
- Valami zárt cipőd sincs? *kérdezi halkan, nem zökkent ki, de mégis nem egyszerű ez így. Vagy ejtik a témát, vagy megoldják valahogy. Elképzelhető, hogy a tisztáson is lenne rá lehetőség, bár ehhez utána kellene néznie.*
- Azt te csak hiszed. *látott már szegény elf családot, és olyant, akiknek pénzük volt de rangjuk nem.*
- Igazán attól függ melyik városban vagy. Wegtorenben egész biztos kevés nemes elf családot találhatsz. *csak egyet emel ki a többi város körül. Az ezután érkező feleselésbe is beillő válaszra elkomorodva néz Rlillára. Zavarba nem jön tőle, de úgy veszi ez egy buta kislányos vicc volt.*
- Nem igazán ilyesmire gondoltam. Tudod, a testi adottságoktól nehezen tudnak eltérni még az elfek is. *magyarázza meg. Noha sejti Rlilla viccelt, de ezt az elf nem igen tartja annak. Az hogy álomba ringatja magát a lány az aranyos, és nincsen szíve ebből kiverni. Így rábólint erre, és csak úgy hümmög egyet, megadóan.*
- Akár. *aztán beljebb haladva a temetőbe Rlilla egészen közel simul az elfhez. Ezt egészen másnak tudja be.*
- Csak nem félsz? *kérdezi érzelemmentesen, erre az egy alkalomra kissé védelmezőn lép fel.*
- Ne aggódj, nem hagyom, hogy bajod essen. *mondja, aztán tovább indul keresni a sírt szorosan nyomában Rlillával. A mutatott sírra pillant.*
- Ez biztos nem lehet az. *hiszen már látta a sírt, és nagyjából az emlékei között meg van, milyennek kell lennie.*
// Rlilla Ravaatris //
*Rlilla problémát közöl. Nincsen másik ruhája. ~Ez baj.~ Ezen főhet a feje az elfnek, mert hogy nem olyan egyszerű elmenni az erdőbe egy fiatal fél-elffel, akire vigyáznia kell, ha már odaviszi. De ha még nem is tud könnyeden mozogni, és ha lemarad, mert minden növényzeten fennakad a ruhája miatt. És akkor a szúró bogáncsos növényekről ne is beszéljünk.*
- Valami zárt cipőd sincs? *kérdezi halkan, nem zökkent ki, de mégis nem egyszerű ez így. Vagy ejtik a témát, vagy megoldják valahogy. Elképzelhető, hogy a tisztáson is lenne rá lehetőség, bár ehhez utána kellene néznie.*
- Azt te csak hiszed. *látott már szegény elf családot, és olyant, akiknek pénzük volt de rangjuk nem.*
- Igazán attól függ melyik városban vagy. Wegtorenben egész biztos kevés nemes elf családot találhatsz. *csak egyet emel ki a többi város körül. Az ezután érkező feleselésbe is beillő válaszra elkomorodva néz Rlillára. Zavarba nem jön tőle, de úgy veszi ez egy buta kislányos vicc volt.*
- Nem igazán ilyesmire gondoltam. Tudod, a testi adottságoktól nehezen tudnak eltérni még az elfek is. *magyarázza meg. Noha sejti Rlilla viccelt, de ezt az elf nem igen tartja annak. Az hogy álomba ringatja magát a lány az aranyos, és nincsen szíve ebből kiverni. Így rábólint erre, és csak úgy hümmög egyet, megadóan.*
- Akár. *aztán beljebb haladva a temetőbe Rlilla egészen közel simul az elfhez. Ezt egészen másnak tudja be.*
- Csak nem félsz? *kérdezi érzelemmentesen, erre az egy alkalomra kissé védelmezőn lép fel.*
- Ne aggódj, nem hagyom, hogy bajod essen. *mondja, aztán tovább indul keresni a sírt szorosan nyomában Rlillával. A mutatott sírra pillant.*
- Ez biztos nem lehet az. *hiszen már látta a sírt, és nagyjából az emlékei között meg van, milyennek kell lennie.*
1838. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2020-05-08 20:10:17
Üzenet elküldve: 2020-05-08 20:10:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// Második szál //
// Lainor Fairawell //
- oh - * húzza el a száját szomorúan * - Nekem nincsen másik ruhám - * feleli zavartan, majd felnéz a férfira. *
- Így miért nem jó? - * kérdez rá. Nem egészen ismeri az erdőt, a miérteket, az öltözéket, amiben praktikus odamenni.*
- Sok nemes család elf család - * bólint Rlilla is alátámasztva a városlakó elf létezését. *
- Szóval ha nekem nagyobb mellem van mint neked akkor te megpróbálsz nagyobbat növeszteni? - * vigyorodik el. Hallatszódik hangján s látszik arcán, hogy tréfának szánja a dolgot, aprócska ugratásnak. *
- Úgy vettem észre, hogy általában a saját fajunkkal sokkal szigorúbbak vagyunk, mint a többi fajjal - * mosolyodik el a lány. * - Talán nem is utálják annyira a fél-elfeket a többiek mint amennyire mi gondoljuk - * legalábbis Rlilla ebben reménykedik. Az a felfogás, hogy valaki ránéz és megállapítja, hogy meg sem szabadott volna születnie...az elég fájó tud lenni.*
- Sok rossz állapotú sír van - * állapítja meg, aztán elindul Lainor után *
- Mondjuk az? Abból hiányzik egy darab és csupa moha - * mutat egy sírra, aztán másikra mellettük *
- Ezen már az írás is lekopott - * próbál ötleteket adni. Közel húzódik a férfihoz, mert a sírok között kevés a hely, vékonyka a kitaposott ösvény. Néha talán akaratlanul hozzá is ér a másikhoz. *
// Lainor Fairawell //
- oh - * húzza el a száját szomorúan * - Nekem nincsen másik ruhám - * feleli zavartan, majd felnéz a férfira. *
- Így miért nem jó? - * kérdez rá. Nem egészen ismeri az erdőt, a miérteket, az öltözéket, amiben praktikus odamenni.*
- Sok nemes család elf család - * bólint Rlilla is alátámasztva a városlakó elf létezését. *
- Szóval ha nekem nagyobb mellem van mint neked akkor te megpróbálsz nagyobbat növeszteni? - * vigyorodik el. Hallatszódik hangján s látszik arcán, hogy tréfának szánja a dolgot, aprócska ugratásnak. *
- Úgy vettem észre, hogy általában a saját fajunkkal sokkal szigorúbbak vagyunk, mint a többi fajjal - * mosolyodik el a lány. * - Talán nem is utálják annyira a fél-elfeket a többiek mint amennyire mi gondoljuk - * legalábbis Rlilla ebben reménykedik. Az a felfogás, hogy valaki ránéz és megállapítja, hogy meg sem szabadott volna születnie...az elég fájó tud lenni.*
- Sok rossz állapotú sír van - * állapítja meg, aztán elindul Lainor után *
- Mondjuk az? Abból hiányzik egy darab és csupa moha - * mutat egy sírra, aztán másikra mellettük *
- Ezen már az írás is lekopott - * próbál ötleteket adni. Közel húzódik a férfihoz, mert a sírok között kevés a hely, vékonyka a kitaposott ösvény. Néha talán akaratlanul hozzá is ér a másikhoz. *
1837. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2020-05-08 17:07:59
Üzenet elküldve: 2020-05-08 17:07:59
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//A városban//
*Amint így sétálgatnak a síremlékek közötti szűk utcácskákban, Khiri Lynhez fordulva súgva kérdezi, mintha csak attól tartana, hogy bármelyik halott nyugalmát megzavarná.*
- Ismersz ezek közül egy nevet is?
*Kötve hiszi, hogy Lyn ismerné bármelyik nemes vésett nevét, de ezzel ő sincs másképp. Egy-kettő olyan ismerősnek tetszett számára, de biztosra egyikre sem mondaná, hogy teljes mértékben ismeri.*
- Amúgy szólj, ha menjünk tovább.
*Amint így sétálgatnak a síremlékek közötti szűk utcácskákban, Khiri Lynhez fordulva súgva kérdezi, mintha csak attól tartana, hogy bármelyik halott nyugalmát megzavarná.*
- Ismersz ezek közül egy nevet is?
*Kötve hiszi, hogy Lyn ismerné bármelyik nemes vésett nevét, de ezzel ő sincs másképp. Egy-kettő olyan ismerősnek tetszett számára, de biztosra egyikre sem mondaná, hogy teljes mértékben ismeri.*
- Amúgy szólj, ha menjünk tovább.
1836. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2020-05-08 12:54:42
Üzenet elküldve: 2020-05-08 12:54:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// Rlilla Ravaatris //
*Rlilla benne van, hogy erdőben nyomolvasást mutasson. Hát nem gondolta volna, hogy érdekelni fogja a lányt. Azonban a jelenlegi ruházatában nem mehetne.*
- Viszont ha tényleg jönni akarsz, úgy nadrágot és csizmát kell majd húznod, hogy könnyebben tudj mozogni. *tanácsolja, de ha a lány nem fogadja meg az úgy érdekes erdőjárás lesz.*
- Az elfek között sokan inkább erdőjárók, természet kedvelők. Bár ismertem olyant, aki városban élt szívesen. *vállat vonva gondolkodik el, mert biztos, hogy nem sok ilyen van. Rlilla kérdésére meg hát pont egy elf válaszolja meg ezt neki?*
- Nem biztos, hogy jó személyt kérdezel erről. *kezd bele, de megpróbálja leírni az elfeket.*
- Makacs, ez biztos. Irigyek, kapzsik, ha valamiben jobb vagy nálunk, akkor túl akarnak tenni rajtad. *mondja, ezt nem tudja, hogyan magyarázza el, az ilyen versenyszellemet Lainorból kiölték mikor engedelmes harcosnak nevelték. A férfi így inkább parancskövetőbb, és nem áll le vitázni, makacskodni olyan helyzetekben.*
- Nem tudom, nem vagyok benne biztos, hogy elfogulatlanul tudok erről beszélni, hiszen elf vagyok. *jelenti ki tényként. Gát amit Rlilla érezhet Lainorban az az, hogy félvérrel nem akar semmilyen közelibb kapcsolatot kialakítani, testit meg pláne nem. Az hogy most találkoznak, beszélgetnek, és esetleg még egyszer összefutnak az erődben pár alkalom. De ebből semmi hosszú életűt nem vonna le az elf férfi.
Rlilla kijelentésér e, hogy ezer éve nem járt itt. Ismét egy mosoly kiülhetne az ajkára, de nem ezúttal ilyen nem történik.*
- Akkor keressünk, egy nagyon elhanyagolt sírt. Szerintem már biztos húsz vagy akár harminc éve se járhatott erre senki, hacsak nem több ideje volt. *magyarázza Rlillának. A szétválást nem díjazza. A sírt úgy is Lainor ismerheti fel.*
- Kezdjük, mondjuk erre.* mutat az egyik irányba, aztán elindul. Most kicsit csendben van, hacsak Rlilla nem kezdeményez valamit.*
// Rlilla Ravaatris //
*Rlilla benne van, hogy erdőben nyomolvasást mutasson. Hát nem gondolta volna, hogy érdekelni fogja a lányt. Azonban a jelenlegi ruházatában nem mehetne.*
- Viszont ha tényleg jönni akarsz, úgy nadrágot és csizmát kell majd húznod, hogy könnyebben tudj mozogni. *tanácsolja, de ha a lány nem fogadja meg az úgy érdekes erdőjárás lesz.*
- Az elfek között sokan inkább erdőjárók, természet kedvelők. Bár ismertem olyant, aki városban élt szívesen. *vállat vonva gondolkodik el, mert biztos, hogy nem sok ilyen van. Rlilla kérdésére meg hát pont egy elf válaszolja meg ezt neki?*
- Nem biztos, hogy jó személyt kérdezel erről. *kezd bele, de megpróbálja leírni az elfeket.*
- Makacs, ez biztos. Irigyek, kapzsik, ha valamiben jobb vagy nálunk, akkor túl akarnak tenni rajtad. *mondja, ezt nem tudja, hogyan magyarázza el, az ilyen versenyszellemet Lainorból kiölték mikor engedelmes harcosnak nevelték. A férfi így inkább parancskövetőbb, és nem áll le vitázni, makacskodni olyan helyzetekben.*
- Nem tudom, nem vagyok benne biztos, hogy elfogulatlanul tudok erről beszélni, hiszen elf vagyok. *jelenti ki tényként. Gát amit Rlilla érezhet Lainorban az az, hogy félvérrel nem akar semmilyen közelibb kapcsolatot kialakítani, testit meg pláne nem. Az hogy most találkoznak, beszélgetnek, és esetleg még egyszer összefutnak az erődben pár alkalom. De ebből semmi hosszú életűt nem vonna le az elf férfi.
Rlilla kijelentésér e, hogy ezer éve nem járt itt. Ismét egy mosoly kiülhetne az ajkára, de nem ezúttal ilyen nem történik.*
- Akkor keressünk, egy nagyon elhanyagolt sírt. Szerintem már biztos húsz vagy akár harminc éve se járhatott erre senki, hacsak nem több ideje volt. *magyarázza Rlillának. A szétválást nem díjazza. A sírt úgy is Lainor ismerheti fel.*
- Kezdjük, mondjuk erre.* mutat az egyik irányba, aztán elindul. Most kicsit csendben van, hacsak Rlilla nem kezdeményez valamit.*
1835. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2020-05-07 19:29:05
Üzenet elküldve: 2020-05-07 19:29:05
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// Második szál //
// Lainor Fairawell //
- Hűha igen, benne vagyok - * bólogat lelkesen. Neki ez a művészet, hogy nyomból olvasson az ember eléggé magas, de nyitott rá. *
- Akkor te inkább olyan természetben járó figura vagy ugye? Magányosan utazol vagy többen vagytok? Én nem szeretek egyedül lenni, viszont tudom, hogy sokan igen - * nem tudná elképzelni az életét egy erdőben. Olyan furcsa lenne, hogy nem lökné őt félre senki vagy nem hallaná sétálás közben a suttogásokat, pletykákat, kacagásokat. A zsongás valahogy az élete része lett, amitől nem tud, sőt nem is akar megszabadulni. *
- Miért az elfek milyenek? Kevéssel...hm beszélgettem - * kicsit elgondolkodik a fogalmazáson, mert volt már elf kuncsaftja, nem is egy. Sőt néhány nemesebb ficsúr is, de egyikőjükkel sem beszélgetett. Valószínűleg nem is lettek volna nyitottak rá. *
- Az jó - * bólint, bár ahogy végigméri a férfit, nem tudja elképzelni, hogy mondjuk megbocsájtó lenne. Nem is egészen tudja megmagyarázni miért nem, csak érez egy gátat Lainorban.
Ezután lassan megérkeznek. A lány a csokrot szorongatva néz szét. Sok síron csücsül az övéhez hasonló virág. Néhány mellett ültetve van, de a legtöbb kopár és elhagyatott. *
- Nem jártam itt már ezer éve. Akkor sem tudom miért. Hogy kezdjük? - * néz fel a férfira hatalmas kék szemeivel. Nem egészen tudja a menetét. Esetleg szét kell válni, mindegyik sírfát elolvasva? Vagy nagyjából megvan a hely csak oda kell sétálni? *
// Lainor Fairawell //
- Hűha igen, benne vagyok - * bólogat lelkesen. Neki ez a művészet, hogy nyomból olvasson az ember eléggé magas, de nyitott rá. *
- Akkor te inkább olyan természetben járó figura vagy ugye? Magányosan utazol vagy többen vagytok? Én nem szeretek egyedül lenni, viszont tudom, hogy sokan igen - * nem tudná elképzelni az életét egy erdőben. Olyan furcsa lenne, hogy nem lökné őt félre senki vagy nem hallaná sétálás közben a suttogásokat, pletykákat, kacagásokat. A zsongás valahogy az élete része lett, amitől nem tud, sőt nem is akar megszabadulni. *
- Miért az elfek milyenek? Kevéssel...hm beszélgettem - * kicsit elgondolkodik a fogalmazáson, mert volt már elf kuncsaftja, nem is egy. Sőt néhány nemesebb ficsúr is, de egyikőjükkel sem beszélgetett. Valószínűleg nem is lettek volna nyitottak rá. *
- Az jó - * bólint, bár ahogy végigméri a férfit, nem tudja elképzelni, hogy mondjuk megbocsájtó lenne. Nem is egészen tudja megmagyarázni miért nem, csak érez egy gátat Lainorban.
Ezután lassan megérkeznek. A lány a csokrot szorongatva néz szét. Sok síron csücsül az övéhez hasonló virág. Néhány mellett ültetve van, de a legtöbb kopár és elhagyatott. *
- Nem jártam itt már ezer éve. Akkor sem tudom miért. Hogy kezdjük? - * néz fel a férfira hatalmas kék szemeivel. Nem egészen tudja a menetét. Esetleg szét kell válni, mindegyik sírfát elolvasva? Vagy nagyjából megvan a hely csak oda kell sétálni? *
1834. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2020-05-07 15:25:50
Üzenet elküldve: 2020-05-07 15:25:50
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// A városban //
*Mikor Khiri megindul vissza a felszínre csak egy bólintással követi. Elbúcsúzik a könyvtártól, de megígéri magának is, hogy hamar visszafog térni amoda. Mikor kiérnek és meghallja a lány szavait elmosolyodik. Nem teljesen gondolta komolyan emez kijelentését a tegnapi nap folyamán, de olykor mégis kellemes efféle csendes helyeken megismerni a térség múltját. Talpa alatt a temető földjének apró moraja hallatszik. Szemei lassan siklanak egyik sírról a másikra.*
*Mikor Khiri megindul vissza a felszínre csak egy bólintással követi. Elbúcsúzik a könyvtártól, de megígéri magának is, hogy hamar visszafog térni amoda. Mikor kiérnek és meghallja a lány szavait elmosolyodik. Nem teljesen gondolta komolyan emez kijelentését a tegnapi nap folyamán, de olykor mégis kellemes efféle csendes helyeken megismerni a térség múltját. Talpa alatt a temető földjének apró moraja hallatszik. Szemei lassan siklanak egyik sírról a másikra.*
1833. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2020-05-06 21:36:18
Üzenet elküldve: 2020-05-06 21:36:18
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//A városban//
*Mint eddig, most is figyelmesen hallgatja Lyn szavait. Látja, hogy útra készen áll, miután fölkapja hátára zsákját.*
- Hát akkor menjünk fel.* Kijelentésével egy időben el is indul a lépcső irányába. Felfelé menet tájékoztatásképpen ismerteti Lynnel a következő helyszínt.*
- Tegnap említetted, hogy szeretnél temetőt látogatni. Hát, most beviszlek a templom kertjébe, ami egyben temető is. Elég békés hely, s rengeteg nemesi család sarja alussza örök álmát.
*Hamarosan fel is ér a templomcsarnokba, s egyenest a kertbe vezető ajtó irányába megy. Keskeny úton halad, s kis séta után meg is érkezik a kőfallal körülhatárolt temetőbe. Szólni nem szól semmit, hisz úgy gondolja, a látvány magáért beszél. Mindössze lassú léptekkel megindul a síremlékek között, s némán olvasgatja a vésett rúnákat.*
*Mint eddig, most is figyelmesen hallgatja Lyn szavait. Látja, hogy útra készen áll, miután fölkapja hátára zsákját.*
- Hát akkor menjünk fel.* Kijelentésével egy időben el is indul a lépcső irányába. Felfelé menet tájékoztatásképpen ismerteti Lynnel a következő helyszínt.*
- Tegnap említetted, hogy szeretnél temetőt látogatni. Hát, most beviszlek a templom kertjébe, ami egyben temető is. Elég békés hely, s rengeteg nemesi család sarja alussza örök álmát.
*Hamarosan fel is ér a templomcsarnokba, s egyenest a kertbe vezető ajtó irányába megy. Keskeny úton halad, s kis séta után meg is érkezik a kőfallal körülhatárolt temetőbe. Szólni nem szól semmit, hisz úgy gondolja, a látvány magáért beszél. Mindössze lassú léptekkel megindul a síremlékek között, s némán olvasgatja a vésett rúnákat.*
1832. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2020-05-06 07:48:17
Üzenet elküldve: 2020-05-06 07:48:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// Rlilla Ravaatris //
*Megfontolja a választ, mielőtt rávágná, hogy igen.*
- Olykor igen, máskor meg nem lehetsz biztos benne. A környezet az időjárás is befolyásolhatja. *magyarázza halkan.*
- Szívesen megmutatom, ha gondolod. *ki tudja, miért mondja ezt ki. Talán az a bűntudat éled fel benne, hogy egy fajtársa volt olyan, aki elhagyta. Hagyta megtörténni azokat a szörnyű dolgokat a lánnyal. Rlilla naivan gondolkozik, és reményeket dédelget. Lainor azonban szinte biztos benne, hogy az elf felmenője egyszerűen nem akart tudomást venni, hogy született egy félvér gyermeke. Nagyon is jól ismeri a fajtájabelieket. Ez utáni szóáradatot nem vallja be, de egy kicsit sem érti. Aztán inkább felel.*
- Nem igazán szoktam városokban járni. Arthenior az egyetlen, illetve jártam régebben Holdkaravánpihenőn, mielőtt még létezett. *A szökőkútból víz helyett bor folyik, az igazán meglepő számára. El se tudja képzelni a kis vörösnek, hogy juthat ennyi sületlenség az eszébe. Elmeséli a saját álláspontját a szüleiről. Akár hihetné azt is, de mégsem tesz így. Viszont nincsen szíve kirágatni ebből az illúzióból a lányt. Van, akinek csak a hit marad, és akkor boldogabb lehet, ha nem tudja az igazságot. Az elfek egyáltalán nem ilyenek. Az emberek lehet, őket annyira nem ismeri. De kár ezen gondolkoznia, ki úgy sem derül, s mégis nem rontaná el ezt a képet a lányban.*
- Sokan példát vehetnének rólad. *mondja halkan elgondolkodva.*
- Például sok elf. *jegyzi meg unottan. Néha azt veszi észre magán, hogy nem csak bizonyos fajokat utál, hanem az összest. Nem is fajokat, hanem a városokban élőket.*
- Én sem szoktam dühös lenni. *igazán más érzelmet se mutat ki. Talán ez az oka, hogy mindig végül egyedül marad, mert sosem mutatja ki, hogy mit érez. Rlilla nem reagál negatívan a temetőbe való indulásra, így határozottan afelé veszi az irányt. Azonban ahogy elérik azt a templomot kerülve, a keskeny ösvényen jutnak el a temetőbe.*
- Na meg is érkeztünk. *jöhet a munka oroszlán része. Megtalálni egy több mint hatvan éve eltemetett elf sírját. ~Teljesen biztos, hogy már nincs meg. ~ Gondolja.*
- Akkor kezdjük, bár szerintem már nem fogjuk meglelni. *mondja egyhangúan, vállat vonva.*
// Rlilla Ravaatris //
*Megfontolja a választ, mielőtt rávágná, hogy igen.*
- Olykor igen, máskor meg nem lehetsz biztos benne. A környezet az időjárás is befolyásolhatja. *magyarázza halkan.*
- Szívesen megmutatom, ha gondolod. *ki tudja, miért mondja ezt ki. Talán az a bűntudat éled fel benne, hogy egy fajtársa volt olyan, aki elhagyta. Hagyta megtörténni azokat a szörnyű dolgokat a lánnyal. Rlilla naivan gondolkozik, és reményeket dédelget. Lainor azonban szinte biztos benne, hogy az elf felmenője egyszerűen nem akart tudomást venni, hogy született egy félvér gyermeke. Nagyon is jól ismeri a fajtájabelieket. Ez utáni szóáradatot nem vallja be, de egy kicsit sem érti. Aztán inkább felel.*
- Nem igazán szoktam városokban járni. Arthenior az egyetlen, illetve jártam régebben Holdkaravánpihenőn, mielőtt még létezett. *A szökőkútból víz helyett bor folyik, az igazán meglepő számára. El se tudja képzelni a kis vörösnek, hogy juthat ennyi sületlenség az eszébe. Elmeséli a saját álláspontját a szüleiről. Akár hihetné azt is, de mégsem tesz így. Viszont nincsen szíve kirágatni ebből az illúzióból a lányt. Van, akinek csak a hit marad, és akkor boldogabb lehet, ha nem tudja az igazságot. Az elfek egyáltalán nem ilyenek. Az emberek lehet, őket annyira nem ismeri. De kár ezen gondolkoznia, ki úgy sem derül, s mégis nem rontaná el ezt a képet a lányban.*
- Sokan példát vehetnének rólad. *mondja halkan elgondolkodva.*
- Például sok elf. *jegyzi meg unottan. Néha azt veszi észre magán, hogy nem csak bizonyos fajokat utál, hanem az összest. Nem is fajokat, hanem a városokban élőket.*
- Én sem szoktam dühös lenni. *igazán más érzelmet se mutat ki. Talán ez az oka, hogy mindig végül egyedül marad, mert sosem mutatja ki, hogy mit érez. Rlilla nem reagál negatívan a temetőbe való indulásra, így határozottan afelé veszi az irányt. Azonban ahogy elérik azt a templomot kerülve, a keskeny ösvényen jutnak el a temetőbe.*
- Na meg is érkeztünk. *jöhet a munka oroszlán része. Megtalálni egy több mint hatvan éve eltemetett elf sírját. ~Teljesen biztos, hogy már nincs meg. ~ Gondolja.*
- Akkor kezdjük, bár szerintem már nem fogjuk meglelni. *mondja egyhangúan, vállat vonva.*
1831. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2020-05-05 17:22:29
Üzenet elküldve: 2020-05-05 17:22:29
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Új élet//
*Nila két kézzel töri át a földsávot, fulladozva köhög és kapkod levegő után. Gyorsan körbenéz, hogy vannak-e a közelben, de, amint látja nincs senki se a temetőben. Kikászálódik a sírból, lesöprögeti magát és jelenleg csak az jár a fejében, hogy ezt hogyan élhette túl, még el sem meri hinni. Elcsodálkozva látja, hogy a fegyvereket nem vették el minden halottól. Elvesz néhány fegyvert, hogyha kell megvédhesse magát, majd visszatemeti a sírhantot. Aztán Nila elindul kifelé a temetőből. Egy madáritatónál megáll, hogy lemossa arcáról és kezeiről a rászáradt vért, hiszen nem volna szerencsés, ha véres képpel sétálna ki a temetőből az artheniori polgárok közé.*
~ Furán venné ki magát. ~
*Amúgy is kerülnie kell a feltűnést. És ki kell találnia, hogy mihez is kezdjen magával, hiszen itt kell új életet kezdenie. Régi életét el kell felejtenie, hiszen most már hivatalosan is halott. Ahogy ezen gondolkozik, végignéz a fejfákon, sírköveken és rájön, hogy új névre is szüksége lesz, nem használhatja a sajátját. Ahogy olvassa a neveket, több névből is a következő mozaik nevet alkotja meg magának: ”Xenilla”.*
*Nila két kézzel töri át a földsávot, fulladozva köhög és kapkod levegő után. Gyorsan körbenéz, hogy vannak-e a közelben, de, amint látja nincs senki se a temetőben. Kikászálódik a sírból, lesöprögeti magát és jelenleg csak az jár a fejében, hogy ezt hogyan élhette túl, még el sem meri hinni. Elcsodálkozva látja, hogy a fegyvereket nem vették el minden halottól. Elvesz néhány fegyvert, hogyha kell megvédhesse magát, majd visszatemeti a sírhantot. Aztán Nila elindul kifelé a temetőből. Egy madáritatónál megáll, hogy lemossa arcáról és kezeiről a rászáradt vért, hiszen nem volna szerencsés, ha véres képpel sétálna ki a temetőből az artheniori polgárok közé.*
~ Furán venné ki magát. ~
*Amúgy is kerülnie kell a feltűnést. És ki kell találnia, hogy mihez is kezdjen magával, hiszen itt kell új életet kezdenie. Régi életét el kell felejtenie, hiszen most már hivatalosan is halott. Ahogy ezen gondolkozik, végignéz a fejfákon, sírköveken és rájön, hogy új névre is szüksége lesz, nem használhatja a sajátját. Ahogy olvassa a neveket, több névből is a következő mozaik nevet alkotja meg magának: ”Xenilla”.*
1830. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2020-03-09 07:28:46
Üzenet elküldve: 2020-03-09 07:28:46
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
//Temetetlen múlt//
*A temető, nem egy szövevényes rendszerű labirintus, persze vannak részei, melyek kevéssé átláthatóak, azonban mivel a hatalmas kiterjedésű gazdag sírboltozatból kevesebb akad, így viszonylag könnyebben átlátható. Amikor a két lovas megérkezik csend van, csak az ültetett fák ágai között zizeg a szél. Akad néhány látogató is, de nem sok figyelmet fordítanak Grüksunoszra és Raeneroldra, hallottak már a mai napról, s nem először fordul meg ma hullaszállítmány. A gondnok háza nincs messze, egyszerű, fából készített tákolmány, előkertjébe fektetett különböző méretű koporsókkal. Szerencséjük van, ugyanis a férfi éppen kint dolgozik, halk kopácsolása szakítja meg a temető nyugalmát. Koporsót készít. A fickót könnyen elérik, persze némiképp lavírozni kell a sírok között, de, amint kiérnek a ház felé vezető szélesebb útra, már könnyebb dolguk lesz.
A fickó pont ugyanúgy néz ki, mint a sírásók általában. Viseltes öltözet, mégis higgadt elegancia, párosulva vélhetően az állandóan körme alá ragadt kosszal és a szél által kifútt, ráncos arccal, hideg tekintettel, mely jelenleg mogorván maga elé néz, a kalap alatt. Magas, talán, úgy száznyolcvan centiméter lehet, a fejébe csapott kalap, mely nem mai gyermek már, mélyen szemébe húzva. Egyelőre nem áll fel, s különösebb figyelmet sem szentel az érkezőknek, csak kopácsol tovább, féltérdre ereszkedve a földön, félkész koporsó előtt. Az durva, csiszolatlan fából készül, semmi cicoma, vélhetően nem megrendelésre, inkább csak elhárításra kerül összetákolásra érzelemmentesen.*
*A temető, nem egy szövevényes rendszerű labirintus, persze vannak részei, melyek kevéssé átláthatóak, azonban mivel a hatalmas kiterjedésű gazdag sírboltozatból kevesebb akad, így viszonylag könnyebben átlátható. Amikor a két lovas megérkezik csend van, csak az ültetett fák ágai között zizeg a szél. Akad néhány látogató is, de nem sok figyelmet fordítanak Grüksunoszra és Raeneroldra, hallottak már a mai napról, s nem először fordul meg ma hullaszállítmány. A gondnok háza nincs messze, egyszerű, fából készített tákolmány, előkertjébe fektetett különböző méretű koporsókkal. Szerencséjük van, ugyanis a férfi éppen kint dolgozik, halk kopácsolása szakítja meg a temető nyugalmát. Koporsót készít. A fickót könnyen elérik, persze némiképp lavírozni kell a sírok között, de, amint kiérnek a ház felé vezető szélesebb útra, már könnyebb dolguk lesz.
A fickó pont ugyanúgy néz ki, mint a sírásók általában. Viseltes öltözet, mégis higgadt elegancia, párosulva vélhetően az állandóan körme alá ragadt kosszal és a szél által kifútt, ráncos arccal, hideg tekintettel, mely jelenleg mogorván maga elé néz, a kalap alatt. Magas, talán, úgy száznyolcvan centiméter lehet, a fejébe csapott kalap, mely nem mai gyermek már, mélyen szemébe húzva. Egyelőre nem áll fel, s különösebb figyelmet sem szentel az érkezőknek, csak kopácsol tovább, féltérdre ereszkedve a földön, félkész koporsó előtt. Az durva, csiszolatlan fából készül, semmi cicoma, vélhetően nem megrendelésre, inkább csak elhárításra kerül összetákolásra érzelemmentesen.*
1829. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2020-03-09 07:16:14
Üzenet elküldve: 2020-03-09 07:16:14
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 126
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 126
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
//Temetetlen múlt//
*A tiszteket valamilyen téren mindig is furcsállta Raenerold. A hatalom megváltoztatja az embert, az elfet, a olyanná formálja, amilyenné szeretné, amivé szükséges, s hiába hiszi azt a balga, hogy erre lehet befolyása, talán ez a gondolat az, amit életének legnagyobb baklövésének hihet. A lovak megállnak, Rae leszáll, Fogó mély hangján vakkant egyet, majd fültővakarásért unszolja Fandaront, aki a történtek és az időszűke ellenére, megteszi ezt. Az utasítások elhangzanak, persze, hogy ráhagyják a piszkos munkát. ~ Na, gyere! Vajon mi lehetett a vétked abban a harcban, hogy te haltál meg? ~ Intézi gondolatait a hullához, miközben igyekszik felsőtestét megemelni, s vonszolni azt, a sírok mellé, ahová szerinte kerülnie kell. Érthetően ebben nincs rutina, nem ismeri a pontos eljárást. Várja, hogy megtalálják az itteni illetékest, ez nem az ő feladata, úgy véli. Ő biztosan nem fog beszélgetést kezdeményezni, eleve nem ismeri a másikat, csak a felvételénél segített neki, de mintha itt másabb lenne, vele kapcsolatban. Az elhangzó kérdésre pedig alaposan megkettőzik, nem csak azért, mert magázásból tegezésbe vált a másik, hanem olyannak is hangzik, mintha... ~ Ez most tényleg azt hiszi, hogy részese voltam ennek az egésznek? ~ Nem probléma, ő egyenes és önmaga marad.*
- Uram, amit tudtam, elmondtam, röviden, tömören. Mire visszatértem, ez fogadott. Ha részletekre kíváncsi, kérdezze a bárót, ő ott volt a pontos helyszínen. *Hangja nem kekeckedő, de nem is tisztelettel teljes. Közönséges és komoly az orgánuma.*
*A tiszteket valamilyen téren mindig is furcsállta Raenerold. A hatalom megváltoztatja az embert, az elfet, a olyanná formálja, amilyenné szeretné, amivé szükséges, s hiába hiszi azt a balga, hogy erre lehet befolyása, talán ez a gondolat az, amit életének legnagyobb baklövésének hihet. A lovak megállnak, Rae leszáll, Fogó mély hangján vakkant egyet, majd fültővakarásért unszolja Fandaront, aki a történtek és az időszűke ellenére, megteszi ezt. Az utasítások elhangzanak, persze, hogy ráhagyják a piszkos munkát. ~ Na, gyere! Vajon mi lehetett a vétked abban a harcban, hogy te haltál meg? ~ Intézi gondolatait a hullához, miközben igyekszik felsőtestét megemelni, s vonszolni azt, a sírok mellé, ahová szerinte kerülnie kell. Érthetően ebben nincs rutina, nem ismeri a pontos eljárást. Várja, hogy megtalálják az itteni illetékest, ez nem az ő feladata, úgy véli. Ő biztosan nem fog beszélgetést kezdeményezni, eleve nem ismeri a másikat, csak a felvételénél segített neki, de mintha itt másabb lenne, vele kapcsolatban. Az elhangzó kérdésre pedig alaposan megkettőzik, nem csak azért, mert magázásból tegezésbe vált a másik, hanem olyannak is hangzik, mintha... ~ Ez most tényleg azt hiszi, hogy részese voltam ennek az egésznek? ~ Nem probléma, ő egyenes és önmaga marad.*
- Uram, amit tudtam, elmondtam, röviden, tömören. Mire visszatértem, ez fogadott. Ha részletekre kíváncsi, kérdezze a bárót, ő ott volt a pontos helyszínen. *Hangja nem kekeckedő, de nem is tisztelettel teljes. Közönséges és komoly az orgánuma.*
1828. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2020-03-08 20:48:33
Üzenet elküldve: 2020-03-08 20:48:33
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Temetetlen múlt//
*A szegénynegyedből gyorsan átér a temetőbe lóháton, a közlegény kíséretében és közben nem szól semmit, csak lovagol előre és gondolatai azon járnak, hogy mi történhetett a kaszárnyában.*
~Néhány zsoldos, hogy volt képes elrabolni valakit az őrök tömkelegéből? Ki az a Terwy Burghe? Mi volt az emberrablás inditéka?~
*Sok a kérdés, de nincs rájuk válasz, legalábbis Grük nem ismeri azokat. Odaérve céljukhoz leszáll lováról és vállára veszi a cipelt holttestet.*
-Na keressük meg azt a fránya gondnokot.
*Szól a közlegényhez és megindul a gondnokot megkeresi és átadja a már rég mozdulatlan testet.*
-Kérem gondoskodjon róla!
*Mondja, majd visszaindul a lovakhoz, és csak ekkor kezd el beszélgetni Raevel, kivéve ha már az elf kezdeményezett beszélgetést.*
-Azt ugye tudja, hogy kíváncsi leszek rá, hogy mi történt a tudomásod szerint? És valószínűleg
Denjaar parancsnok is rákérdez majd.
*Mondja már a lovon ülve és ha tud már indul is vissza, mert ha már a közlegény megbeszélte a báróval a találkát, akkor ne késsenek már el nagyon.*
*A szegénynegyedből gyorsan átér a temetőbe lóháton, a közlegény kíséretében és közben nem szól semmit, csak lovagol előre és gondolatai azon járnak, hogy mi történhetett a kaszárnyában.*
~Néhány zsoldos, hogy volt képes elrabolni valakit az őrök tömkelegéből? Ki az a Terwy Burghe? Mi volt az emberrablás inditéka?~
*Sok a kérdés, de nincs rájuk válasz, legalábbis Grük nem ismeri azokat. Odaérve céljukhoz leszáll lováról és vállára veszi a cipelt holttestet.*
-Na keressük meg azt a fránya gondnokot.
*Szól a közlegényhez és megindul a gondnokot megkeresi és átadja a már rég mozdulatlan testet.*
-Kérem gondoskodjon róla!
*Mondja, majd visszaindul a lovakhoz, és csak ekkor kezd el beszélgetni Raevel, kivéve ha már az elf kezdeményezett beszélgetést.*
-Azt ugye tudja, hogy kíváncsi leszek rá, hogy mi történt a tudomásod szerint? És valószínűleg
Denjaar parancsnok is rákérdez majd.
*Mondja már a lovon ülve és ha tud már indul is vissza, mert ha már a közlegény megbeszélte a báróval a találkát, akkor ne késsenek már el nagyon.*
1827. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2020-03-03 09:48:32
Üzenet elküldve: 2020-03-03 09:48:32
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A szél feltámad//
//10. próbatétel//
*Kutakodik furakodik bámészkodik meg kérdezősködik. Mid hasztalan. Senki nem ad neki semmi jó értelmességet ami a megfejtéshez közelebb gördítené a vén tündért. Lassan be kellene fejeznie az egész furkászást itt. Nincsen itt már semmi csak a bőzlő hullák amiket a gólem kikotort mikor felbuggyant a sírok közül. Elgémberedve a semmibe rájön, hogy teljes felesleges az itteni ténykedése. Fogja a botját és meglódul vissza a főtérre. Talán valami okos megfejtette közbe és a papus meg hiába jött a temetőbe. Itt csak sírkövet vehetett volna magának de ahhoz még korán van.*
//10. próbatétel//
*Kutakodik furakodik bámészkodik meg kérdezősködik. Mid hasztalan. Senki nem ad neki semmi jó értelmességet ami a megfejtéshez közelebb gördítené a vén tündért. Lassan be kellene fejeznie az egész furkászást itt. Nincsen itt már semmi csak a bőzlő hullák amiket a gólem kikotort mikor felbuggyant a sírok közül. Elgémberedve a semmibe rájön, hogy teljes felesleges az itteni ténykedése. Fogja a botját és meglódul vissza a főtérre. Talán valami okos megfejtette közbe és a papus meg hiába jött a temetőbe. Itt csak sírkövet vehetett volna magának de ahhoz még korán van.*
1826. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2020-02-27 09:37:29
Üzenet elküldve: 2020-02-27 09:37:29
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A szél feltámad//
//10. próbatétel//
*Nagy sebesen és lobosan fújtatva bocsánkázik be a temetőbe.*
~Aszondta a gólem, hogy nem e világon van a megódás. Hát hun lenne másutt mint a túvilágon?~
*Ezt az oktondiságot követve idejött az öreg a temetőhöz szétnézegetni. Elkezd a sírok között hallgatózni meg kutatgatni. Kikérdezi a csuhásokat is mit láttak meg mit hallottak furcsaságokat. Tán valamelyik leírt valami értelmeset. Az látszik, hogy a gólem megdíbolta a temetőt rendesen. Talán még csontos hullák is szanaszét szóródtak mire a márványsírjaikat magába gyúrta. Itt kutakodik furakodik az öreg a megoldás után kajtatva.*
//10. próbatétel//
*Nagy sebesen és lobosan fújtatva bocsánkázik be a temetőbe.*
~Aszondta a gólem, hogy nem e világon van a megódás. Hát hun lenne másutt mint a túvilágon?~
*Ezt az oktondiságot követve idejött az öreg a temetőhöz szétnézegetni. Elkezd a sírok között hallgatózni meg kutatgatni. Kikérdezi a csuhásokat is mit láttak meg mit hallottak furcsaságokat. Tán valamelyik leírt valami értelmeset. Az látszik, hogy a gólem megdíbolta a temetőt rendesen. Talán még csontos hullák is szanaszét szóródtak mire a márványsírjaikat magába gyúrta. Itt kutakodik furakodik az öreg a megoldás után kajtatva.*
1825. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2020-02-16 18:28:37
Üzenet elküldve: 2020-02-16 18:28:37
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
//A szél feltámad//
*Az elmúlt egy-két éjszaka során a fényes kötegek csak lassan hullámozni és halkan sisteregni kezdtek, de nem történt semmi. Páran igyekeztek is megérinteni őket, tanulmányozni, hogy mik is lehetnek, de legtöbbjük sokkal került a padlóra és néhány óra borzalmas fejfájás gyötörte ezután. Ezt leszámítva ártalmatlannak tűnnek a párak által távolról már megcsodált alakzatok. Hogy pontosan mik is lehetnek? Nos ezt a Tengerek havának második lenyugvó teliholdjának utolsó fénye tárhatja csak az erre járkálók szeme elé. Akkor sem sokáig, és a legtöbben talán kint sincsenek ilyenkor nem csak a korai időpont miatt, de a borzalmas szélvihar miatt is, ami a városra ült rá ezen a szépnek nem mondható napon. Az aranyszín indák mostanra teljesen behálózták a temetőt, a szél pedig mintha őket is el-elkapná ahogy egyre jobban süvít és örvénylik a temetőben. Mintha csak egy apró tornádó akarna megszületni, úgy örvénylik a szél egy-egy gyengébb fejfa el is szabadul, ám a dolgok logikus menetével ellentétben nem repül el. Mintha csak az arany indák tartanák erősen, a temető közepére ugranak. Aztán követi őket néhány kisebb díszkő is a mauzóleumokról. Az indák kötege eddigre teljesen körbefonja a temető közepére gyűlő lebegő komplexumot, és lágyan, ütemesen lüktetni kezd ott egyben az egész képződmény. Talán egy szív? Annak elsőre méretes lenne, legalább akkora, mint egy jól táplált gwuffcsecsemő. Azonban a sírkövek zápora nem lassul, sőt, az első pár perc szinte véletlennek tűnő elszabadulásai után most mintha már az indák rántanák magukhoz az újabb és újabb sírköveket. A középen gyűlő darabok most mintha két lábat is növesztenének, aztán erre érkezik egy test, két kar, egy mellkas. Egy gigantikus gólem áll össze a sírkövekből minden porcikáját arany hálózza át, ahogyan éles arcvonásai kő-köpenye és mellkasát verdeső szakálla is kiformálódik az apróbb darabokból. Az egész alakzat, mely egy magasztos ember férfiú vonásait idézi közel nyolc méter magas. Mellette újabb sírkövek kezdenek kiemelkedni, azonban ezek egy újabb formát öltenek a lény mellett. Az gólem pislog egyet, ám rezzenéstelen arccal várja meg a mágikus vihar végét, ami jócskán hatással van a városra is. A szelek azonban lassan csillapodni látszanak. Nem csapódik be több ablaktábla, az utolsó sírkövek pedig most egy takaros kis arannyal befuttatott márványos trónus alakjában találnak végső nyughelyre az alak mellett, akinek mostanra szeme is rikító aranyban ragyog.*
-Áhh, a Levegő Városa!
*Dörmögi minden óriást megszégyenítően mély hangján.*
-Oly rég, olyan rég voltam itt utoljára.
*Csettint egyet, mire a trónusa elemelkedik a talajtól néhány hüvelyknyire, ő maga pedig elé lép, meglibbenti kő-köpönyegét és magasztos testtartással leül, majd néhány földöntúli szót suttogva elf magasra emelkedik trónusával és elkezd lebegni a Főtér irányába.*
*A templom bejáratánál ekkor persze áll egy pár csuhás már. Egyesek csak szájtátva bámulnak, mások védköröket kezdenek a küszöbre rajzolni, míg megint mások körmölnek és rajzolnak, egyedül egy pápaszemes ifjonc mered csak az alakra szájtátva.*
-Nem, ez nem lehet... ez ő?
*Kérdezi fejjebbvalóját, aki hümmögve pillant fel a pergamenről, melyre éppen történelmet jegyez le.*
-Igen fiacskám. Úgy tűnik Ar Thenior visszatért városába.
*Az elmúlt egy-két éjszaka során a fényes kötegek csak lassan hullámozni és halkan sisteregni kezdtek, de nem történt semmi. Páran igyekeztek is megérinteni őket, tanulmányozni, hogy mik is lehetnek, de legtöbbjük sokkal került a padlóra és néhány óra borzalmas fejfájás gyötörte ezután. Ezt leszámítva ártalmatlannak tűnnek a párak által távolról már megcsodált alakzatok. Hogy pontosan mik is lehetnek? Nos ezt a Tengerek havának második lenyugvó teliholdjának utolsó fénye tárhatja csak az erre járkálók szeme elé. Akkor sem sokáig, és a legtöbben talán kint sincsenek ilyenkor nem csak a korai időpont miatt, de a borzalmas szélvihar miatt is, ami a városra ült rá ezen a szépnek nem mondható napon. Az aranyszín indák mostanra teljesen behálózták a temetőt, a szél pedig mintha őket is el-elkapná ahogy egyre jobban süvít és örvénylik a temetőben. Mintha csak egy apró tornádó akarna megszületni, úgy örvénylik a szél egy-egy gyengébb fejfa el is szabadul, ám a dolgok logikus menetével ellentétben nem repül el. Mintha csak az arany indák tartanák erősen, a temető közepére ugranak. Aztán követi őket néhány kisebb díszkő is a mauzóleumokról. Az indák kötege eddigre teljesen körbefonja a temető közepére gyűlő lebegő komplexumot, és lágyan, ütemesen lüktetni kezd ott egyben az egész képződmény. Talán egy szív? Annak elsőre méretes lenne, legalább akkora, mint egy jól táplált gwuffcsecsemő. Azonban a sírkövek zápora nem lassul, sőt, az első pár perc szinte véletlennek tűnő elszabadulásai után most mintha már az indák rántanák magukhoz az újabb és újabb sírköveket. A középen gyűlő darabok most mintha két lábat is növesztenének, aztán erre érkezik egy test, két kar, egy mellkas. Egy gigantikus gólem áll össze a sírkövekből minden porcikáját arany hálózza át, ahogyan éles arcvonásai kő-köpenye és mellkasát verdeső szakálla is kiformálódik az apróbb darabokból. Az egész alakzat, mely egy magasztos ember férfiú vonásait idézi közel nyolc méter magas. Mellette újabb sírkövek kezdenek kiemelkedni, azonban ezek egy újabb formát öltenek a lény mellett. Az gólem pislog egyet, ám rezzenéstelen arccal várja meg a mágikus vihar végét, ami jócskán hatással van a városra is. A szelek azonban lassan csillapodni látszanak. Nem csapódik be több ablaktábla, az utolsó sírkövek pedig most egy takaros kis arannyal befuttatott márványos trónus alakjában találnak végső nyughelyre az alak mellett, akinek mostanra szeme is rikító aranyban ragyog.*
-Áhh, a Levegő Városa!
*Dörmögi minden óriást megszégyenítően mély hangján.*
-Oly rég, olyan rég voltam itt utoljára.
*Csettint egyet, mire a trónusa elemelkedik a talajtól néhány hüvelyknyire, ő maga pedig elé lép, meglibbenti kő-köpönyegét és magasztos testtartással leül, majd néhány földöntúli szót suttogva elf magasra emelkedik trónusával és elkezd lebegni a Főtér irányába.*
*A templom bejáratánál ekkor persze áll egy pár csuhás már. Egyesek csak szájtátva bámulnak, mások védköröket kezdenek a küszöbre rajzolni, míg megint mások körmölnek és rajzolnak, egyedül egy pápaszemes ifjonc mered csak az alakra szájtátva.*
-Nem, ez nem lehet... ez ő?
*Kérdezi fejjebbvalóját, aki hümmögve pillant fel a pergamenről, melyre éppen történelmet jegyez le.*
-Igen fiacskám. Úgy tűnik Ar Thenior visszatért városába.
1824. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2020-02-13 12:10:42
Üzenet elküldve: 2020-02-13 12:10:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 258
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 258
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//A szél feltámad//
//Úton//
- És az Erdő szívének nincsenek is más papjai, csak te?
*Ha ismerné Niev a hierarchia szót, akkor rákérdezne arra, hogy hogyan is van ez a Pycta-féle szerzetesekkel, de hát nem ismeri a szót. Meg a beszélgetés a papokról úgyis az evésre terelődik. Niev bőszen rázza a fejét és még a nyálelválasztása is beindul az ennivaló gondolatára.*
- Mindkettőt?
*Kérdez vissza egyből a felajánlott ételre. Fejlődő szervezet, fejlődő szervezeteknek sokat kell enniük és ő nem egy válogatós jószág, így mindent befal, amit csak elé tesznek. A reggeli meg nem kevés lovaglással ezelőtt volt, szóval érthető is, hogy megéhezik és az is, hogy pikkpakk eltüntetni azt, ami enni kap.*
- Ha nem imádkozik, akkor nyugtalankodnak?
*Kérdi két falat között, félig teli szájjal. A cipőviselés mellett ez is olyan dolog, amire nehéz rávenni: hogy lenyelje a falatot, mielőtt kinyitja a száját.*
- Miért jó sírt ásni? És mi van, ha már nincs hely több sírnak? Ez egy tőőőők nagy város.
*Menet közben eszik, és dumál is és Pycta bizonyára tudja, hogy milyen nehéz is belefojtani a szót, de most megtörténik. Bár csak egy pillanatra. Ez a pillanat arra elég csak, hogy engedelmesen megálljon.*
- Úáááóóó!
*Hangzik az elragadtatás.*
- Milyen szép! Apa! Ez a kedvenc színem! Neked melyik a kedvenc színed? Hogy kéne kinéznie?
*Mivel Niev még sosem járt temetőben, ezért nem is tudja, hogy normál állapotában mit is kellene látnia. Abban viszont teljesen biztos, hogy ez nagyon tetszik neki.*
//Úton//
- És az Erdő szívének nincsenek is más papjai, csak te?
*Ha ismerné Niev a hierarchia szót, akkor rákérdezne arra, hogy hogyan is van ez a Pycta-féle szerzetesekkel, de hát nem ismeri a szót. Meg a beszélgetés a papokról úgyis az evésre terelődik. Niev bőszen rázza a fejét és még a nyálelválasztása is beindul az ennivaló gondolatára.*
- Mindkettőt?
*Kérdez vissza egyből a felajánlott ételre. Fejlődő szervezet, fejlődő szervezeteknek sokat kell enniük és ő nem egy válogatós jószág, így mindent befal, amit csak elé tesznek. A reggeli meg nem kevés lovaglással ezelőtt volt, szóval érthető is, hogy megéhezik és az is, hogy pikkpakk eltüntetni azt, ami enni kap.*
- Ha nem imádkozik, akkor nyugtalankodnak?
*Kérdi két falat között, félig teli szájjal. A cipőviselés mellett ez is olyan dolog, amire nehéz rávenni: hogy lenyelje a falatot, mielőtt kinyitja a száját.*
- Miért jó sírt ásni? És mi van, ha már nincs hely több sírnak? Ez egy tőőőők nagy város.
*Menet közben eszik, és dumál is és Pycta bizonyára tudja, hogy milyen nehéz is belefojtani a szót, de most megtörténik. Bár csak egy pillanatra. Ez a pillanat arra elég csak, hogy engedelmesen megálljon.*
- Úáááóóó!
*Hangzik az elragadtatás.*
- Milyen szép! Apa! Ez a kedvenc színem! Neked melyik a kedvenc színed? Hogy kéne kinéznie?
*Mivel Niev még sosem járt temetőben, ezért nem is tudja, hogy normál állapotában mit is kellene látnia. Abban viszont teljesen biztos, hogy ez nagyon tetszik neki.*
1823. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2020-02-12 14:58:52
Üzenet elküldve: 2020-02-12 14:58:52
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//A szél feltámad//
//Úton//
*Még odabent, a templomban záporoznak a kérdések és az erdőmélyi elf mérhetetlen türelemről tanúbizonyságot téve válaszolgat csendesen.*
- Nem, én nem vagyok főnökpap, mert én senkinek sem mondom meg, mit csináljon. Nincsenek is más papok beosztva hozzám. Ha lennének, akkor akár az is lehetnék, de nincsenek, így nem vagyok. *Mosolyog az aranyos kérdésre válaszolva.*
- Az imához lehet használni, csirkecombikát sajnos nem lehet kérni vele. *Szélesedik ki a mosolya.*
- Éhes vagy, kincsem? *Kérdi ezzel összefüggésben.*
- Szeretnéd, hogy együnk valamit az ima után? *Teszi hozzá. Valószínűleg igenlő választ kap és a fohász alatti hangok is erről tanúskodnak. Korog Nievesha kis gyomra.
A temető felé tartva hátizsákjába nyúl és onnan egy kis kenyeret és füstölt húst vesz elő, amikor elindultak, kevés élelmet is csomagolt maguknak.*
- Szeretnéd valamelyiket? Míg odaérünk, meg tudod enni. *Ajánlja fel az ételeket, s ha a kicsi kér, akkor ad neki belőlük. De a kérdések ettől még nem fogynak el.*
- Vagy imádkozik a holtak nyugalmáért. Nem tudom, hogy temet-e. Majd kiderül, ha odaértünk. *Mondja kifelé tartva. A temetésre vonatkozó kérdésen előbb elgondolkodik, hogy hogyan válaszoljon, de úgy dönt, Niev elég nagy már az ilyesmihez.*
- A városban sírt ásnak és abba temetik az elhunytat a föld alá, nálunk az erdőben inkább elégetjük a testet, hogy a szelleme a füsttel együtt szálljon fel az égbe. *Magyarázza egyszerűsítve kicsit a dolgokat, de biztos benne, hogy csak még több kérdést szülnek majd a válaszai.
Amikor aztán a temető kapujába érnek, minden bizonnyal elkerülhetetlenül észlelik a sírboltokat és kriptákat összekötő aranyló indákat, amelyek szabálytalanul szövik át az egész temetőt. Az erdőmélyi elf megtorpan a kapuban a látottaktól, ha teheti, Nievesha vállára teszi a kezét és közelebb húzná magához.*
- Állj meg, kérlek. *Mondja halkan. Lombzöld tekintete a temető furcsa képét fürkészi.*
- Ennek nem így kellene kinéznie. *Előre néz, de szavai akár a kislánynak is szólnak magyarázatként megállásukra.
Sosem látott még ehhez foghatót, de ha valami a sírokat köti össze, az nem valószínű, hogy valami jót jelent. Az aranyszín indákat sem tudja mire vélni, ijesztő az egész látkép. Ha tudja, visszatartja a mozgástól a kislányt, egészen közel tartva magához. El sem tudja képzelni, hogy hogyan nem vette ezt észre senki eddig.*
//Úton//
*Még odabent, a templomban záporoznak a kérdések és az erdőmélyi elf mérhetetlen türelemről tanúbizonyságot téve válaszolgat csendesen.*
- Nem, én nem vagyok főnökpap, mert én senkinek sem mondom meg, mit csináljon. Nincsenek is más papok beosztva hozzám. Ha lennének, akkor akár az is lehetnék, de nincsenek, így nem vagyok. *Mosolyog az aranyos kérdésre válaszolva.*
- Az imához lehet használni, csirkecombikát sajnos nem lehet kérni vele. *Szélesedik ki a mosolya.*
- Éhes vagy, kincsem? *Kérdi ezzel összefüggésben.*
- Szeretnéd, hogy együnk valamit az ima után? *Teszi hozzá. Valószínűleg igenlő választ kap és a fohász alatti hangok is erről tanúskodnak. Korog Nievesha kis gyomra.
A temető felé tartva hátizsákjába nyúl és onnan egy kis kenyeret és füstölt húst vesz elő, amikor elindultak, kevés élelmet is csomagolt maguknak.*
- Szeretnéd valamelyiket? Míg odaérünk, meg tudod enni. *Ajánlja fel az ételeket, s ha a kicsi kér, akkor ad neki belőlük. De a kérdések ettől még nem fogynak el.*
- Vagy imádkozik a holtak nyugalmáért. Nem tudom, hogy temet-e. Majd kiderül, ha odaértünk. *Mondja kifelé tartva. A temetésre vonatkozó kérdésen előbb elgondolkodik, hogy hogyan válaszoljon, de úgy dönt, Niev elég nagy már az ilyesmihez.*
- A városban sírt ásnak és abba temetik az elhunytat a föld alá, nálunk az erdőben inkább elégetjük a testet, hogy a szelleme a füsttel együtt szálljon fel az égbe. *Magyarázza egyszerűsítve kicsit a dolgokat, de biztos benne, hogy csak még több kérdést szülnek majd a válaszai.
Amikor aztán a temető kapujába érnek, minden bizonnyal elkerülhetetlenül észlelik a sírboltokat és kriptákat összekötő aranyló indákat, amelyek szabálytalanul szövik át az egész temetőt. Az erdőmélyi elf megtorpan a kapuban a látottaktól, ha teheti, Nievesha vállára teszi a kezét és közelebb húzná magához.*
- Állj meg, kérlek. *Mondja halkan. Lombzöld tekintete a temető furcsa képét fürkészi.*
- Ennek nem így kellene kinéznie. *Előre néz, de szavai akár a kislánynak is szólnak magyarázatként megállásukra.
Sosem látott még ehhez foghatót, de ha valami a sírokat köti össze, az nem valószínű, hogy valami jót jelent. Az aranyszín indákat sem tudja mire vélni, ijesztő az egész látkép. Ha tudja, visszatartja a mozgástól a kislányt, egészen közel tartva magához. El sem tudja képzelni, hogy hogyan nem vette ezt észre senki eddig.*
1822. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2020-02-04 11:16:28
Üzenet elküldve: 2020-02-04 11:16:28
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
//A szél feltámad//
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz//
*Két sírrabló munkálkodik serényen a ködös éjszakában. Dolgosak, nem késlekednek, igazi mintapéldái a szorgos munkásoknak. Egyik ásó ciccenés a másik után, miközben a földkupacok rendre puffannak hátuk mögött. Pont a várva várt koppanás előtti pillanatban vagyunk, mikor hősünk, egy zsákruhás félelf megtörli homlokát megtorpanva, és körbekémlel. Apró arany csillanást vesz észre.*
-Te, Rezs!
*Szól oda társának.*
-Mi van már Tren?
*Tren csak a kezét nyújtja előre és egy aranyosan fénylő pontra mutat miközben folytatja az agresszív suttogást.*
-Rezs, mi csillan ott?
*Rezs is leszúrja az ásót, és kikecmeregnek a félig feltárt hantból. Aztán pár gyanakvó lépést tesznek az egyik repkényes sírkő aranyló sarka felé.*
-Te, Tren, ez biztos, hogy nem volt aranyból eddig?
*Ugyebár ők észrevették volna. Tren azonban nem válaszol, csak megütögeti Rezs vállát és oda mutat ahol eddig dolgoztak.*
-Azon is!
*Kicsit torkán akad a szó, mikor eddigre már egy tucat folt jelenik meg a temetőben megtörve a ködön.*
-Szerintem pakoljunk!
*Szólal meg Rezs és elkezd visszafutni az ásókért és a zsákért. Hallott ő már babonákat, látott mászkáló holtakat, az utolsó amire most vágyik az ez. Tren azonban kevésbé aggódós típus. A félelf halkan kommentálja társának az eseményeket.*
-Olyan... Mintha kinyúlna?
*És tényleg, a fénypontokból apró fényes fonalak, indák kacskaringóznak elő lassan. Tren pedig óvatosan közelíti az ujját, aztán megérinti.*
-Mi a?!
*Kiált fel Rezs, aki távolról, még mielőtt futásnak indulna, szemléli meg az eseményeket. Az érintés nyomán sercenő pukkanás hallatszik, egy kisebb szikra villan el, és Tren ujját szopogatva szitkozódik.*
-Maffa meb av öffef Iften! Huffunp a pifáva!
*Néz Rezsre, és elveszi tőle a zsákot, ahogy kiiszkolnak ezen a ködös éjszakán a temető kapuján, mögöttük pedig szabálytalan rendben az aranyszín ragyogó indák elkezdik behálózi a temetőt összekötve a sírköveket és kriptákat.*
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz//
*Két sírrabló munkálkodik serényen a ködös éjszakában. Dolgosak, nem késlekednek, igazi mintapéldái a szorgos munkásoknak. Egyik ásó ciccenés a másik után, miközben a földkupacok rendre puffannak hátuk mögött. Pont a várva várt koppanás előtti pillanatban vagyunk, mikor hősünk, egy zsákruhás félelf megtörli homlokát megtorpanva, és körbekémlel. Apró arany csillanást vesz észre.*
-Te, Rezs!
*Szól oda társának.*
-Mi van már Tren?
*Tren csak a kezét nyújtja előre és egy aranyosan fénylő pontra mutat miközben folytatja az agresszív suttogást.*
-Rezs, mi csillan ott?
*Rezs is leszúrja az ásót, és kikecmeregnek a félig feltárt hantból. Aztán pár gyanakvó lépést tesznek az egyik repkényes sírkő aranyló sarka felé.*
-Te, Tren, ez biztos, hogy nem volt aranyból eddig?
*Ugyebár ők észrevették volna. Tren azonban nem válaszol, csak megütögeti Rezs vállát és oda mutat ahol eddig dolgoztak.*
-Azon is!
*Kicsit torkán akad a szó, mikor eddigre már egy tucat folt jelenik meg a temetőben megtörve a ködön.*
-Szerintem pakoljunk!
*Szólal meg Rezs és elkezd visszafutni az ásókért és a zsákért. Hallott ő már babonákat, látott mászkáló holtakat, az utolsó amire most vágyik az ez. Tren azonban kevésbé aggódós típus. A félelf halkan kommentálja társának az eseményeket.*
-Olyan... Mintha kinyúlna?
*És tényleg, a fénypontokból apró fényes fonalak, indák kacskaringóznak elő lassan. Tren pedig óvatosan közelíti az ujját, aztán megérinti.*
-Mi a?!
*Kiált fel Rezs, aki távolról, még mielőtt futásnak indulna, szemléli meg az eseményeket. Az érintés nyomán sercenő pukkanás hallatszik, egy kisebb szikra villan el, és Tren ujját szopogatva szitkozódik.*
-Maffa meb av öffef Iften! Huffunp a pifáva!
*Néz Rezsre, és elveszi tőle a zsákot, ahogy kiiszkolnak ezen a ködös éjszakán a temető kapuján, mögöttük pedig szabálytalan rendben az aranyszín ragyogó indák elkezdik behálózi a temetőt összekötve a sírköveket és kriptákat.*
1821. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2019-11-06 13:08:03
Üzenet elküldve: 2019-11-06 13:08:03
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 105
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 105
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Keserves múlt//
*Csak figyeli a másik hisztijét és közben azon gondolkodik, hogy a szépreményű fiatal hím milyen ostoba érzelmi elcsúszások áldozatává vált. Kár érte, mert tehetségesnek ígérkezett és jó munkaerőnek tűnt az elején. De ilyen az élet a városban, nem mindenki képes feldolgozni a kapott igazságokat. Ez is Rulcart igazolja, hiszen jobb a csőcseléket tudatlanságban tartani.*
- Vigyázz magadra. *Mondja kedvesen és megnyugtatóan a feldúlt fajtársnak, majd nemes egyszerűséggel elsétál, mint aki csak a piacon vett volna valamit. Nem érdekli a kardal hadakozás sem az, hogy ha hátat fordít neki akkor megtámadja e. Csak elsétál békével, de közben a szívében már a bosszú fogalmazódik meg. Nem fogja annyiban hagyni az árulást és szemi előtt a sötételf átvágott torkának képei villannak be, amiként vérben úszva távozik eme remek világból.*
*Csak figyeli a másik hisztijét és közben azon gondolkodik, hogy a szépreményű fiatal hím milyen ostoba érzelmi elcsúszások áldozatává vált. Kár érte, mert tehetségesnek ígérkezett és jó munkaerőnek tűnt az elején. De ilyen az élet a városban, nem mindenki képes feldolgozni a kapott igazságokat. Ez is Rulcart igazolja, hiszen jobb a csőcseléket tudatlanságban tartani.*
- Vigyázz magadra. *Mondja kedvesen és megnyugtatóan a feldúlt fajtársnak, majd nemes egyszerűséggel elsétál, mint aki csak a piacon vett volna valamit. Nem érdekli a kardal hadakozás sem az, hogy ha hátat fordít neki akkor megtámadja e. Csak elsétál békével, de közben a szívében már a bosszú fogalmazódik meg. Nem fogja annyiban hagyni az árulást és szemi előtt a sötételf átvágott torkának képei villannak be, amiként vérben úszva távozik eme remek világból.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1946-1965