Arthenior - Temető
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 91 (1801. - 1820. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1946-1965
1820. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2019-11-04 19:17:02
Üzenet elküldve: 2019-11-04 19:17:02
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//Kertész leszek, fát nevelek//
*A sírok között csend van. Örül, hogy megcsinálta a szénakazlat, mert az idő sokkal rosszabb, mint előző nap, nyirkos köd szitál, elázott volna a széna, ha a földön hagyja.
Úgy emlékszik, még a hatalmas magnóliafa előtt van egy rész, ahol néhány öreg diófa áll. Arrafelé, ahol kövek helyett faragott oszlopok kezdik jelölni utcahosszat a sírokat. Oda tart.
Hamar meg is találja a vén fákat, és lehajolva felszedeget kiválasztva néhány szép, egészséges diót, odalenn hagyva a száradó burkokat.
Aztán hátraindul, ez lesz a nehezebb. A temetőkert végében leereszkedik óvatosan majdnem egészen a folyópartig, ahol jó néhány öreg, göcsörtös fűz lógatja ágait a vízbe, de rá kell jöjjön, hogy teljesen reménytelen, hogy itt, ezen a részen száraz, szőrös kis fűzfamagra leljen, annyira nedves errefelé mindig minden.
Így hát visszaindul, azon törve a fejét, hol nő még Arthenior környékén sok fűzfa. ~Talán el kellene mennem a tisztáson túl a folyópartra, ahol a kis kikötő van.~ gondolkodik, de aztán még valami eszébe jut.
Elindul a kripták irányába. Itt, a barlangfalba vájt ősi, hideg sírboltok környékén sokkal szárazabb a talaj, és maguk a sírkövek is.
Addig böngészik, el-elsöpörve a faleveleket a sziklafal tövében a kripták bejáratainál (olyan helyet keres, ami megakaszthatta a fűz szőrös kis magjait, ám víz mégsem érhette őket sokáig), amíg megtalálja, amit keres. A sűrű rácsot benőtte az iszalag, száraz fű, szélfútta falevelek és apró ágdarabkák akadtak fenn rajta, és egy kis motozás után azt is megtalálja, amit keres: apró, szőrös, száraz fűzfa magoncokat, amik tavasszal fennakadtak, és itt maradtak a kriptarács alig kivehető vaskerítésén.
Gondosan eltesz egy kis maroknyit, aztán dolga végeztével elhagyja a temetőt a templomkerten át, és jókedvűen visszaindul a romvárosi kúriába.*
*A sírok között csend van. Örül, hogy megcsinálta a szénakazlat, mert az idő sokkal rosszabb, mint előző nap, nyirkos köd szitál, elázott volna a széna, ha a földön hagyja.
Úgy emlékszik, még a hatalmas magnóliafa előtt van egy rész, ahol néhány öreg diófa áll. Arrafelé, ahol kövek helyett faragott oszlopok kezdik jelölni utcahosszat a sírokat. Oda tart.
Hamar meg is találja a vén fákat, és lehajolva felszedeget kiválasztva néhány szép, egészséges diót, odalenn hagyva a száradó burkokat.
Aztán hátraindul, ez lesz a nehezebb. A temetőkert végében leereszkedik óvatosan majdnem egészen a folyópartig, ahol jó néhány öreg, göcsörtös fűz lógatja ágait a vízbe, de rá kell jöjjön, hogy teljesen reménytelen, hogy itt, ezen a részen száraz, szőrös kis fűzfamagra leljen, annyira nedves errefelé mindig minden.
Így hát visszaindul, azon törve a fejét, hol nő még Arthenior környékén sok fűzfa. ~Talán el kellene mennem a tisztáson túl a folyópartra, ahol a kis kikötő van.~ gondolkodik, de aztán még valami eszébe jut.
Elindul a kripták irányába. Itt, a barlangfalba vájt ősi, hideg sírboltok környékén sokkal szárazabb a talaj, és maguk a sírkövek is.
Addig böngészik, el-elsöpörve a faleveleket a sziklafal tövében a kripták bejáratainál (olyan helyet keres, ami megakaszthatta a fűz szőrös kis magjait, ám víz mégsem érhette őket sokáig), amíg megtalálja, amit keres. A sűrű rácsot benőtte az iszalag, száraz fű, szélfútta falevelek és apró ágdarabkák akadtak fenn rajta, és egy kis motozás után azt is megtalálja, amit keres: apró, szőrös, száraz fűzfa magoncokat, amik tavasszal fennakadtak, és itt maradtak a kriptarács alig kivehető vaskerítésén.
Gondosan eltesz egy kis maroknyit, aztán dolga végeztével elhagyja a temetőt a templomkerten át, és jókedvűen visszaindul a romvárosi kúriába.*
1819. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2019-10-30 17:18:16
Üzenet elküldve: 2019-10-30 17:18:16
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Keserves múlt//
*Úgy néz ki, Rulcar nem fogja fel a súlyát annak, amivel játszik. Aeral hidegvérrel nekirontana, de az utolsó szavak hallatán meghatódik, de nem úgy, ahogyan azt a mélységi várná.*
-Igen... mindhármat... és tudom is, hol keressem. *Felszegett állal és továbbra is rezzenéstelen fegyverrel kezd el előre menni.*
-Tudod, lesz családom, de nem te. Nem is az alkalmazottaid. A Dwirinthalenekhez megyek, mert tudod, a hozzád hasonlók sodorták őket is oda, ahol tartanak! Ennyit értek! *Köp ki az egykori főnöke elé.*
-Kilyukaszthatnálak, de nem teszem. Nem piszkítom be a pengémet ilyen mocskokkal, mint te. *Továbbra is fogja a fegyvert a másikra, de közben oldalazik kifelé. Ha Rulcar rátámad, csúfoa vége lesz ez a Nivrilnek, hiszen Aeral jóval képzettebb, mint volt.*
*Úgy néz ki, Rulcar nem fogja fel a súlyát annak, amivel játszik. Aeral hidegvérrel nekirontana, de az utolsó szavak hallatán meghatódik, de nem úgy, ahogyan azt a mélységi várná.*
-Igen... mindhármat... és tudom is, hol keressem. *Felszegett állal és továbbra is rezzenéstelen fegyverrel kezd el előre menni.*
-Tudod, lesz családom, de nem te. Nem is az alkalmazottaid. A Dwirinthalenekhez megyek, mert tudod, a hozzád hasonlók sodorták őket is oda, ahol tartanak! Ennyit értek! *Köp ki az egykori főnöke elé.*
-Kilyukaszthatnálak, de nem teszem. Nem piszkítom be a pengémet ilyen mocskokkal, mint te. *Továbbra is fogja a fegyvert a másikra, de közben oldalazik kifelé. Ha Rulcar rátámad, csúfoa vége lesz ez a Nivrilnek, hiszen Aeral jóval képzettebb, mint volt.*
1818. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2019-10-30 15:45:06
Üzenet elküldve: 2019-10-30 15:45:06
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 105
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 105
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Keserves múlt//
//Rulcar//
- Igen barát! *Mondja komor tekintettel és után a végig hallgatja a története, amelyről talán fogalma sem volt. Tudta ő, hogy a másik nem egyszerű utcagyerek, de hogy nemesi származású és még talán annál is több, azt már nem feltételezte.*
- Nehéz volt szembenézni a múlttal? *Teszi hozzá némi éllel a hangjában. Nem kérdésnek szánja inkább szánakozással van felé.*
- Most, hogy tudod ki vagy minek jöttél vissza? Nem kaptad meg amit akartál. Köszönetet kéne mondanod nekem, hogy megtalálhattad és lezárhattad a múltadat. Bosszút kaptál tőlem. Többet mint az arany, vagy bármi nemű vagyon. *Most már belemegy a játékba még akkor is ha ez most fájdalommal fog járni.*
- Nem erre vágytál? Mert úgy hallom igen. De letehetnéd végre a családi dolgaidat és dönthetnél mit akarsz kezdeni magaddal. A JÖVŐDDEL! *Most vár egy kicsit, hogy feleletet kapjon és folytatja.*
- Ne nyafogj már! Megtetted és elérted azt, amit akartál! Szedd össze magad és kezd el végre gondolkodni. Mit akarsz most? Vagyont? Hatalmat? Családot? *Közben megszemléli a másik kardját és még inkább letesz arról, hogy a tőréhez nyúljon. Csak széttárja a kezeit, hogy nyomatékossá tegye a kérdéseit.*
//Rulcar//
- Igen barát! *Mondja komor tekintettel és után a végig hallgatja a története, amelyről talán fogalma sem volt. Tudta ő, hogy a másik nem egyszerű utcagyerek, de hogy nemesi származású és még talán annál is több, azt már nem feltételezte.*
- Nehéz volt szembenézni a múlttal? *Teszi hozzá némi éllel a hangjában. Nem kérdésnek szánja inkább szánakozással van felé.*
- Most, hogy tudod ki vagy minek jöttél vissza? Nem kaptad meg amit akartál. Köszönetet kéne mondanod nekem, hogy megtalálhattad és lezárhattad a múltadat. Bosszút kaptál tőlem. Többet mint az arany, vagy bármi nemű vagyon. *Most már belemegy a játékba még akkor is ha ez most fájdalommal fog járni.*
- Nem erre vágytál? Mert úgy hallom igen. De letehetnéd végre a családi dolgaidat és dönthetnél mit akarsz kezdeni magaddal. A JÖVŐDDEL! *Most vár egy kicsit, hogy feleletet kapjon és folytatja.*
- Ne nyafogj már! Megtetted és elérted azt, amit akartál! Szedd össze magad és kezd el végre gondolkodni. Mit akarsz most? Vagyont? Hatalmat? Családot? *Közben megszemléli a másik kardját és még inkább letesz arról, hogy a tőréhez nyúljon. Csak széttárja a kezeit, hogy nyomatékossá tegye a kérdéseit.*
1817. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2019-10-30 15:20:36
Üzenet elküldve: 2019-10-30 15:20:36
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Keserves múlt//
//Rulcar//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Hát ez a reakció máris másmilyen, mint gondolta volna. Azért legalább ettől a sötételftől többet várt volna. Megvetéssel és undorral mondja neki.*
-Úgy kúszol itt előttem, akár a féreg tábornokok, mielőtt fejüket vettem. Mit hiszel, a tiés különbözik tőlük? *A barát szóra felnevet és ez a kacaj annyi keserűséggel, fájdalommal és félelmetességgel van tele, hogy talán még maga a Nivril is megijedhet tőle, legalábbis elgondolkozhat azon, biztos jó dolog volt e megszólítani azt az egykori utcagyereket, aki jól láthatóan önmagának teljes tükörképévé vált.*
-Barátom? Barát az, akinek bemutatkozok és feltehetőleg tudja, hogy mit jelent a nevem? BARÁT AZ? *Sziszegi hangosan és arcára kiül a méreg. Rulcar nem valószínű, hogy tudna a Teldorelek véres históriájáról, bár a meglepődésén kívül nincs rá garancia, hogy ezt a Száznevű el is hinné.*
-Jól tudtad, hogy kiknek a sarja vagyok és gúnyos módon odaküldesz az Aréna építésére, faszságok után kutatni, miközben a pirtianesi főépítész elmeséli nekem; valójában ki is vagyok! Volt bőr a képeden egy idegentől szájamba rágatni azt, hogy a Teldorelek nem utcanépe, hanem a Föld Városának legnagyobb és legősibb nemesi famíliái között szerepelnek! És ha ez nem lenne elég: eltitkoltad Astralda Meeyirna Teldorelt, az anyámat! Eltitkoltad Drelnát és Hurvectiust! A testvéreimet és mindenkit, akit a vagyonunkra áhítozó tábornok levadásztatott. Tudod mit csináltam? *Itt hangja hűvössé és halkká válik.*
-Mindet megöltem. Minden egyes szarházit, akinek köze volt a halálukhoz és esélyem volt legyilkolni. *A kard szilárdan áll kezében még mindig. Nem tágít, sőt, láthatóan felpaprikázott.*
-Hogy volt képed eltitkolni ezeket? A szarban nőttem fel, miközben a fényben születtem! Önmagamtól újra elértem ezt és még van gerinced azt mondani, hogy elpuhultam? *Elfojtott dühvel sziszeg.*
-Soha nem fogsz annyi fájdalmat és annyi keserűséget átélni, mint én! *A monológ befejeztével arca hideggé válik és a karsot határozottan markolászva, koncentrálva, a férfi mikor reagál, szólal meg.*
-Mit akarsz, felelj, mielőtt lenyakazlak! *Közben szemrebbenés nélkül ügyel a férfi apró mozzanataira is.*
//Rulcar//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Hát ez a reakció máris másmilyen, mint gondolta volna. Azért legalább ettől a sötételftől többet várt volna. Megvetéssel és undorral mondja neki.*
-Úgy kúszol itt előttem, akár a féreg tábornokok, mielőtt fejüket vettem. Mit hiszel, a tiés különbözik tőlük? *A barát szóra felnevet és ez a kacaj annyi keserűséggel, fájdalommal és félelmetességgel van tele, hogy talán még maga a Nivril is megijedhet tőle, legalábbis elgondolkozhat azon, biztos jó dolog volt e megszólítani azt az egykori utcagyereket, aki jól láthatóan önmagának teljes tükörképévé vált.*
-Barátom? Barát az, akinek bemutatkozok és feltehetőleg tudja, hogy mit jelent a nevem? BARÁT AZ? *Sziszegi hangosan és arcára kiül a méreg. Rulcar nem valószínű, hogy tudna a Teldorelek véres históriájáról, bár a meglepődésén kívül nincs rá garancia, hogy ezt a Száznevű el is hinné.*
-Jól tudtad, hogy kiknek a sarja vagyok és gúnyos módon odaküldesz az Aréna építésére, faszságok után kutatni, miközben a pirtianesi főépítész elmeséli nekem; valójában ki is vagyok! Volt bőr a képeden egy idegentől szájamba rágatni azt, hogy a Teldorelek nem utcanépe, hanem a Föld Városának legnagyobb és legősibb nemesi famíliái között szerepelnek! És ha ez nem lenne elég: eltitkoltad Astralda Meeyirna Teldorelt, az anyámat! Eltitkoltad Drelnát és Hurvectiust! A testvéreimet és mindenkit, akit a vagyonunkra áhítozó tábornok levadásztatott. Tudod mit csináltam? *Itt hangja hűvössé és halkká válik.*
-Mindet megöltem. Minden egyes szarházit, akinek köze volt a halálukhoz és esélyem volt legyilkolni. *A kard szilárdan áll kezében még mindig. Nem tágít, sőt, láthatóan felpaprikázott.*
-Hogy volt képed eltitkolni ezeket? A szarban nőttem fel, miközben a fényben születtem! Önmagamtól újra elértem ezt és még van gerinced azt mondani, hogy elpuhultam? *Elfojtott dühvel sziszeg.*
-Soha nem fogsz annyi fájdalmat és annyi keserűséget átélni, mint én! *A monológ befejeztével arca hideggé válik és a karsot határozottan markolászva, koncentrálva, a férfi mikor reagál, szólal meg.*
-Mit akarsz, felelj, mielőtt lenyakazlak! *Közben szemrebbenés nélkül ügyel a férfi apró mozzanataira is.*
1816. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2019-10-30 15:03:58
Üzenet elküldve: 2019-10-30 15:03:58
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 105
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 105
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Keserves múlt//
//Rulcar//
*Nem gondolta, hogy Teldorel ilyen reakcióra kényszerül, de azért számíthatott volna rá. A fickó nagyon ügyes és ezt már a kezdeteknél is tudta.*
- Na na na! *Neveti el magát a másik kardrántásával kapcsolatban és egyet hátra is lép. Nem lenne értelme elővennie a tőrét, hiszen a kard sokkalta komolyabb fegyver és sokat kéne ahhoz ugrálnia, hogy sebet ejtsen a másikon. Emellett pedig nem is ezért jött ide.*
- Meg akarsz ölni öreg barátom? *Hangzik el a költői kérdés és már jön is a folytatás, amelyet a kezdeti vidámság után egy határozottabb folytat.*
- Tedd le azt a kardot, még a végén meghal ma valaki. *Megvárja a másik reakcióját és folytatja.*
- Nem azért jöttem utánad, hogy megöljelek. *Valójában nem utána jött, de így most jobban hangzik, végtére is Rulcar információkból él és ezért ez pont ide illik.*
- Hanem hogy jövőt ajánljak! *Talán eme szövevényes barátság kibontakozásának kezdő momentumaként ennyi éppen elég is lesz. Egyelőre.*
//Rulcar//
*Nem gondolta, hogy Teldorel ilyen reakcióra kényszerül, de azért számíthatott volna rá. A fickó nagyon ügyes és ezt már a kezdeteknél is tudta.*
- Na na na! *Neveti el magát a másik kardrántásával kapcsolatban és egyet hátra is lép. Nem lenne értelme elővennie a tőrét, hiszen a kard sokkalta komolyabb fegyver és sokat kéne ahhoz ugrálnia, hogy sebet ejtsen a másikon. Emellett pedig nem is ezért jött ide.*
- Meg akarsz ölni öreg barátom? *Hangzik el a költői kérdés és már jön is a folytatás, amelyet a kezdeti vidámság után egy határozottabb folytat.*
- Tedd le azt a kardot, még a végén meghal ma valaki. *Megvárja a másik reakcióját és folytatja.*
- Nem azért jöttem utánad, hogy megöljelek. *Valójában nem utána jött, de így most jobban hangzik, végtére is Rulcar információkból él és ezért ez pont ide illik.*
- Hanem hogy jövőt ajánljak! *Talán eme szövevényes barátság kibontakozásának kezdő momentumaként ennyi éppen elég is lesz. Egyelőre.*
1815. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2019-10-30 14:09:13
Üzenet elküldve: 2019-10-30 14:09:13
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Keserves múlt//
//Rulcar//
*Ahogyan álldogáll, lépteket hall. Bárki is legyen az, Aeral kiképzése során érzékei is fejlődtek, így felfigyel a néma csend változására, bár nem reagál. Az a nyirkos, visszataszító hang csak egy valakitől származhat. ~ Rulcar. ~ Somolyog, majd felelmét félretéve, hirtelen megfordul és ha teheti, előhúzza kardját, mivel a lándzsa több idő lenne. Hideg hangon szólal meg, nem kevés gunyorral.*
-Kipróbálnád, Rulcar? Azt hiszed, könnyen adom meg magam? *Szemei gonosz szikrát szórnak, arca elváltozik. Eleget tapasztalt ahhoz, hogy megmutassa erejét.*
-Egyetlen vágással bántam el pirtianesi ork tábornokokkal, te még annyi sem leszel. *Sziszegi. Természetesen a döntés most a másikon áll, de Aeral a részéről, szép ruha és finom jellem ide vagy oda, ugyanaz az utcagyerek maradt, aki képes megvívni a saját harcait, akár szó szerint.*
//Rulcar//
*Ahogyan álldogáll, lépteket hall. Bárki is legyen az, Aeral kiképzése során érzékei is fejlődtek, így felfigyel a néma csend változására, bár nem reagál. Az a nyirkos, visszataszító hang csak egy valakitől származhat. ~ Rulcar. ~ Somolyog, majd felelmét félretéve, hirtelen megfordul és ha teheti, előhúzza kardját, mivel a lándzsa több idő lenne. Hideg hangon szólal meg, nem kevés gunyorral.*
-Kipróbálnád, Rulcar? Azt hiszed, könnyen adom meg magam? *Szemei gonosz szikrát szórnak, arca elváltozik. Eleget tapasztalt ahhoz, hogy megmutassa erejét.*
-Egyetlen vágással bántam el pirtianesi ork tábornokokkal, te még annyi sem leszel. *Sziszegi. Természetesen a döntés most a másikon áll, de Aeral a részéről, szép ruha és finom jellem ide vagy oda, ugyanaz az utcagyerek maradt, aki képes megvívni a saját harcait, akár szó szerint.*
1814. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2019-10-30 09:32:11
Üzenet elküldve: 2019-10-30 09:32:11
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 105
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 105
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Keserves múlt//
//Nyílt//
*Amint végzett a feladatok kiosztásával azonnal a temető irányába vezet az útja. Úgy tudja, hogy furcsa fények és dolgok történnek arrafelé. Nem kell igazán nagy feltalálónak lennie ahhoz, hogy rájöjjön valami nem stimmel a beszámolókkal.
A múltban bőven volt baj a temetővel és a holtak ébredése idején némileg csatatér is volt a terület. A város igazi veszélyforrása a szegénynegyeddel és a csatornákkal egyetemben. Ezért minden apró megnyilvánulás, amely a temető területéről érkezik felkelti a kémmester érdeklődését.
Lassan de biztosan megérkezik a temető bejáratához és érzékei azonnal kiélesednek. Fáról fára oson, hogy megfigyelhesse a környéket, de őt ne lehessen látni.
Minden csendes és életnek semmi nyoma. Úgy tűnik a furcsa hírek beigazolni látszódnak legalább annyira, hogy az emberek nem járnak ide ki.
Ahogy átvizsgálja a sírokat és az azt övező növényzetet feltűnik egy alak, aki virágokkal a kezében álldogál egy sír felett. Eleinte nem tűnik fel neki semmi különös, majd amikor közelebb lopódzik bevillan valami a múlt emlékei közül. A magasság a testtartás és végül egy teljesen világos kép a nemrég a pegazusban látottakról. Szemei beszűkülnek és tekintet mérgessé változik. Már tudja ki az akit lát és azt is mivel tartozik neki a másik.
Csöndesen és hangtalanul lopódzik az ott időző férfi mögé, hogy meglephesse azt.*
- Látom a hosszú kitérő óta kissé elpuhultál.
*Szólítja meg a gyanútlan fajtársat remélve, hogy eléri azt a hatást, amelytől a hideg is kirázza a másikat. Fekete köpenyét némileg félrehúzza, hogy ott pihenő tőrére helyezze a kezét.*
//Nyílt//
*Amint végzett a feladatok kiosztásával azonnal a temető irányába vezet az útja. Úgy tudja, hogy furcsa fények és dolgok történnek arrafelé. Nem kell igazán nagy feltalálónak lennie ahhoz, hogy rájöjjön valami nem stimmel a beszámolókkal.
A múltban bőven volt baj a temetővel és a holtak ébredése idején némileg csatatér is volt a terület. A város igazi veszélyforrása a szegénynegyeddel és a csatornákkal egyetemben. Ezért minden apró megnyilvánulás, amely a temető területéről érkezik felkelti a kémmester érdeklődését.
Lassan de biztosan megérkezik a temető bejáratához és érzékei azonnal kiélesednek. Fáról fára oson, hogy megfigyelhesse a környéket, de őt ne lehessen látni.
Minden csendes és életnek semmi nyoma. Úgy tűnik a furcsa hírek beigazolni látszódnak legalább annyira, hogy az emberek nem járnak ide ki.
Ahogy átvizsgálja a sírokat és az azt övező növényzetet feltűnik egy alak, aki virágokkal a kezében álldogál egy sír felett. Eleinte nem tűnik fel neki semmi különös, majd amikor közelebb lopódzik bevillan valami a múlt emlékei közül. A magasság a testtartás és végül egy teljesen világos kép a nemrég a pegazusban látottakról. Szemei beszűkülnek és tekintet mérgessé változik. Már tudja ki az akit lát és azt is mivel tartozik neki a másik.
Csöndesen és hangtalanul lopódzik az ott időző férfi mögé, hogy meglephesse azt.*
- Látom a hosszú kitérő óta kissé elpuhultál.
*Szólítja meg a gyanútlan fajtársat remélve, hogy eléri azt a hatást, amelytől a hideg is kirázza a másikat. Fekete köpenyét némileg félrehúzza, hogy ott pihenő tőrére helyezze a kezét.*
1813. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2019-10-25 11:29:58
Üzenet elküldve: 2019-10-25 11:29:58
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Keserves múlt//
//Nyílt//
*Egyenesen a Temető felé tart, nem áll meg, csupán előtte. Nem lép még be, ugyanis fél attól, amit látni fog. Szembe szeretne nézni a múlttal. A lázadás során meghalt társainak rója le itt tartozását azzal, hogy meglátogatja sírjukat. Sorban fog haladni, a nevek szerint: Trearold, Hullif, Maawred, Slaorna. A többi sírról szed nekik krizantét, a tolvaj becsület megkívánja, hogy tehetőssé fordult szekere ellenére, ne becstelenítse meg őket holmi vásárolt virággal. Nagyot mosolyog a fiúkra (és a lányra), hogy ezt is megtette. Elidőzik egy kicsit, majd ha senki nem zavarja meg, távozik.*
//Nyílt//
*Egyenesen a Temető felé tart, nem áll meg, csupán előtte. Nem lép még be, ugyanis fél attól, amit látni fog. Szembe szeretne nézni a múlttal. A lázadás során meghalt társainak rója le itt tartozását azzal, hogy meglátogatja sírjukat. Sorban fog haladni, a nevek szerint: Trearold, Hullif, Maawred, Slaorna. A többi sírról szed nekik krizantét, a tolvaj becsület megkívánja, hogy tehetőssé fordult szekere ellenére, ne becstelenítse meg őket holmi vásárolt virággal. Nagyot mosolyog a fiúkra (és a lányra), hogy ezt is megtette. Elidőzik egy kicsit, majd ha senki nem zavarja meg, távozik.*
1812. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2019-10-18 09:59:13
Üzenet elküldve: 2019-10-18 09:59:13
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Rüléer //
* Talán, mintha meg lenne lepve a férfi a lány viselkedése miatt. A tőr a porba kerül és a lány rúgásra készen áll. De aztán elhangzik a neve és fény villan Rüléer fejében. Elteszi a fegyvereit és zavarodottan próbálja meg összekaparni az emlékeit. Úgy néz ki, hogy a temetőig visszamenően ez sikerül is.*
– Ideje volt már. Nem nem okoztál semmit, azt leszámítva, hogy nekem kellett kicipelni téged a temetőből.* A temetőben történtek után érdeklődik a férfi, így hát a lánynak vissza kell emlékeznie, hogy pontosan elmondhassa.*
– Na hogy is volt. Megbolondultál és beszaladtál a ködbe. Aztán mikor nagy nehezen megtaláltalak, úgy néztél ki, mint egy élőhalott. Fú és micsoda borzalmas túlvilági hangot adtál ki magadból. Valami próféciát vagy ilyesmit kezdtél mondani és közben azt nyomorult tört szorongattad. Emlegettél farkast meg sötétséget. Valami almát is ha jól emlékszem. De pontosan nem tudom neked elmondani. Volt olyasmi is, hogy ez a köd a részed meg ilyesmi. A lényeg, hogy összeestél és kicipeltelek. Azt még rám is támadsz. Ez most sokat rontott a bátor kalandor képeden a szememben. De a legjobb lenne, ha lelépnénk innen minél hamarabb.* Azzal ha nem akadályozzák meg, akkor elindul kifelé a temetőből, vissza a templom irányába.*
* Talán, mintha meg lenne lepve a férfi a lány viselkedése miatt. A tőr a porba kerül és a lány rúgásra készen áll. De aztán elhangzik a neve és fény villan Rüléer fejében. Elteszi a fegyvereit és zavarodottan próbálja meg összekaparni az emlékeit. Úgy néz ki, hogy a temetőig visszamenően ez sikerül is.*
– Ideje volt már. Nem nem okoztál semmit, azt leszámítva, hogy nekem kellett kicipelni téged a temetőből.* A temetőben történtek után érdeklődik a férfi, így hát a lánynak vissza kell emlékeznie, hogy pontosan elmondhassa.*
– Na hogy is volt. Megbolondultál és beszaladtál a ködbe. Aztán mikor nagy nehezen megtaláltalak, úgy néztél ki, mint egy élőhalott. Fú és micsoda borzalmas túlvilági hangot adtál ki magadból. Valami próféciát vagy ilyesmit kezdtél mondani és közben azt nyomorult tört szorongattad. Emlegettél farkast meg sötétséget. Valami almát is ha jól emlékszem. De pontosan nem tudom neked elmondani. Volt olyasmi is, hogy ez a köd a részed meg ilyesmi. A lényeg, hogy összeestél és kicipeltelek. Azt még rám is támadsz. Ez most sokat rontott a bátor kalandor képeden a szememben. De a legjobb lenne, ha lelépnénk innen minél hamarabb.* Azzal ha nem akadályozzák meg, akkor elindul kifelé a temetőből, vissza a templom irányába.*
1811. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2019-10-17 23:02:12
Üzenet elküldve: 2019-10-17 23:02:12
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 493
OOC üzenetek: 145
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 493
OOC üzenetek: 145
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Zárás//
~Hogy mi az igazság, mi? Jó kérdés. Megannyi ember, és persze minden más fajú is próbálta már ezt megválaszolni. Bölcs emberek, tudósfélék, professzorok. De igazából csak egy válasz van. Az, hogy nincs válasz. Mert az, hogy mi az igazság, nem egy általánosan elfogadott dolog.~
-Jómagam is próbáltam már választ adni erre, korábban is. Sokaknak. Hogy mi is az igazság. De az egyetlen igazság az, hogy nincs. nincs igazság.
*Mondja teljesen komolyan, és némileg komor hangvétellel.*
-Nem igazságosak a törvények. Épp ezt mondtam korábban, ha emlékszik. Hogy el kell döntenünk, hogy hogy is döntsünk. Hogy miben hiszünk. Hogy a törvények betűje szent, és akár igazságtalan, akár nem, be kell azokat tartani és tartatni, vagy pedig az egyetemes igazságban hiszünk, ami itt jegyzem meg, hogy szintén nagyon szubjektív fogalom, hisz mindenkinek más szinten mozog az igazságérzete, tehát az igazságnak hiszünk, annak szenteljük a tetteink és a döntéseink, és ez alapján cselekszünk. Ez alapján ítélkezünk, és ezért áldozzuk fel akár az életünket is, a törvény betűje ide vagy oda. Mindegy hányat kell megszegni, mindegy hányat kell megkerülni, újra alkotni, vagy éppen eltörölni.
*Nem idegen neki ez a téma, bár tény, hogy nem ez a leggyakoribb felvetődő gondolat a kocsmában két sör után. Legalábbis a legtöbbeknek nem.*
-Látja ebben téved. Az ÉLET egy csatatér. És elhullik a gyenge. Remélem, hogy ebben egyetértünk, de úgy hiszem a korábbiak alapján, hogy ebben nincs köztünk vita.
*Bólint egyet a választ meg sem várva, majd folytatja.*
-Én teljesen megértem amit mondd, legalábbis felfogom, érteni nem teljesen értem. Vagy legalábbis nem értek egyet. A szavaiból az tükröződik, hogy korrupció mindig is volt, és lesz is. Na most én nem vagyok korrupt, nem tudom ön hogy van ezzel, én nem ítélkezem. Ha én lennék a parancsnok, ez akkor sem változna. Attól nem leszek jobb vezető, hogy valaki zsebében vagyok. Persze direkt értem félre, de kérem értse meg, ha nem fogalmaz pontosan, esetleg bajba is kerülhet. No nem velem, de hogy is mondja, Rulcar? Felsőbb, hatalmas emberek körében? Kicsit azt érzem, hogy van egy elképzelése, egy ideája, de ezt számomra oly furcsa megérteni, hogy talán nem is sikerül, bármennyire próbálom. Legalábbis elfogadni biztosan nem.
*Tárja szét karját.*
-Nézze. Én nem óhajtok a törvény mellé járni azért, hogy hatalmasabb legyek. Azért hajlandó vagyok kijárni az útját, hogy igazságot tegyek. A magam szerinti igazságot. Ha ez bárkinek szemet szúr, úgy állok elébe.
*Néz egyenesen Rulcarra, amolyan célzásként.*
-Én nem óhajtok korrumpálódni némi haszonért, hogy hatalmasabb legyek. Nekem nem kell hatalom, nem ilyen áron. Nem vagyok sem király, sem uralkodó. Az őrség sem ez. Így ha ilyen dédálmokat kerget, javaslom lépjen ki. Mert ha a fülembe jut, hogy olyan kétes dolgokat tesz, amik átlépnek egy bizonyos határt, én magam fogom levadászni.
*Hangja teljesen közömbös, nem feldúlt vagy ilyesmi, nem haragszik Rulcarra, egyszerűen csak elmondja a saját maga álláspontját.*
-Én is egy csőcselék vagyok. Annak születtem. Felküzdöttem magam idáig, és ha azt hiszi, ha egy báró megöl egy tolvajt, és susmuskodnak a törvénnyel, meg a politikával próbálnak eltussolni, én ezt hagyni fogom, akkor nagyon téved. Elfogadom azt a tényt, hogy lehet, hogy épp ezért fogják a fejem venni. Nem vagyok naív. De amit én megtehetek, azt meg is fogom tenni.
*Ezzel lezártnak tekinti a témát, látja, hogy akkora különbség van kettejük világképe között, hogy komolyabb hidat építeni szinte lehetetlen. Tudja, hogy szükség van Rulcra, és persze ezek csak szavak, nem tudja, hogy mit és hogyan tenne, hogy döntene egy adott helyzetben. Rulcar az ő szemében olyan, mint egy kiskirály, legalábbis annak képzeli magát, azt hiszi, hogy az őrség majd hatalomra jut, törvényeket hoz, megváltoztatja a dolgokat, elfoglal majd területeket és meghódítja egész Lanawint. Csak legyint egyet kezével.*
-A békét nem lehet háborúval elérni, ahogy a bűnt sem lehet megszüntetni bűnnel. Ha levadászna minden rosszfiút, akkor is marad egy. Saját maga.
*Azzal lassan elindul ki a temetőből. Temérdek dolga van még, és kevés az idő.*
-Ne vegye sértésnek. Úgy látom értelmes annyira, hogy ne vegyen magára egy kis diskurálást.
*Mosolyog őszintén Rulcarra, ahogy kilép a temetőből.*
-Örültem.
*Kissé fejet hajt, majd távozik.*+
//Zárás//
~Hogy mi az igazság, mi? Jó kérdés. Megannyi ember, és persze minden más fajú is próbálta már ezt megválaszolni. Bölcs emberek, tudósfélék, professzorok. De igazából csak egy válasz van. Az, hogy nincs válasz. Mert az, hogy mi az igazság, nem egy általánosan elfogadott dolog.~
-Jómagam is próbáltam már választ adni erre, korábban is. Sokaknak. Hogy mi is az igazság. De az egyetlen igazság az, hogy nincs. nincs igazság.
*Mondja teljesen komolyan, és némileg komor hangvétellel.*
-Nem igazságosak a törvények. Épp ezt mondtam korábban, ha emlékszik. Hogy el kell döntenünk, hogy hogy is döntsünk. Hogy miben hiszünk. Hogy a törvények betűje szent, és akár igazságtalan, akár nem, be kell azokat tartani és tartatni, vagy pedig az egyetemes igazságban hiszünk, ami itt jegyzem meg, hogy szintén nagyon szubjektív fogalom, hisz mindenkinek más szinten mozog az igazságérzete, tehát az igazságnak hiszünk, annak szenteljük a tetteink és a döntéseink, és ez alapján cselekszünk. Ez alapján ítélkezünk, és ezért áldozzuk fel akár az életünket is, a törvény betűje ide vagy oda. Mindegy hányat kell megszegni, mindegy hányat kell megkerülni, újra alkotni, vagy éppen eltörölni.
*Nem idegen neki ez a téma, bár tény, hogy nem ez a leggyakoribb felvetődő gondolat a kocsmában két sör után. Legalábbis a legtöbbeknek nem.*
-Látja ebben téved. Az ÉLET egy csatatér. És elhullik a gyenge. Remélem, hogy ebben egyetértünk, de úgy hiszem a korábbiak alapján, hogy ebben nincs köztünk vita.
*Bólint egyet a választ meg sem várva, majd folytatja.*
-Én teljesen megértem amit mondd, legalábbis felfogom, érteni nem teljesen értem. Vagy legalábbis nem értek egyet. A szavaiból az tükröződik, hogy korrupció mindig is volt, és lesz is. Na most én nem vagyok korrupt, nem tudom ön hogy van ezzel, én nem ítélkezem. Ha én lennék a parancsnok, ez akkor sem változna. Attól nem leszek jobb vezető, hogy valaki zsebében vagyok. Persze direkt értem félre, de kérem értse meg, ha nem fogalmaz pontosan, esetleg bajba is kerülhet. No nem velem, de hogy is mondja, Rulcar? Felsőbb, hatalmas emberek körében? Kicsit azt érzem, hogy van egy elképzelése, egy ideája, de ezt számomra oly furcsa megérteni, hogy talán nem is sikerül, bármennyire próbálom. Legalábbis elfogadni biztosan nem.
*Tárja szét karját.*
-Nézze. Én nem óhajtok a törvény mellé járni azért, hogy hatalmasabb legyek. Azért hajlandó vagyok kijárni az útját, hogy igazságot tegyek. A magam szerinti igazságot. Ha ez bárkinek szemet szúr, úgy állok elébe.
*Néz egyenesen Rulcarra, amolyan célzásként.*
-Én nem óhajtok korrumpálódni némi haszonért, hogy hatalmasabb legyek. Nekem nem kell hatalom, nem ilyen áron. Nem vagyok sem király, sem uralkodó. Az őrség sem ez. Így ha ilyen dédálmokat kerget, javaslom lépjen ki. Mert ha a fülembe jut, hogy olyan kétes dolgokat tesz, amik átlépnek egy bizonyos határt, én magam fogom levadászni.
*Hangja teljesen közömbös, nem feldúlt vagy ilyesmi, nem haragszik Rulcarra, egyszerűen csak elmondja a saját maga álláspontját.*
-Én is egy csőcselék vagyok. Annak születtem. Felküzdöttem magam idáig, és ha azt hiszi, ha egy báró megöl egy tolvajt, és susmuskodnak a törvénnyel, meg a politikával próbálnak eltussolni, én ezt hagyni fogom, akkor nagyon téved. Elfogadom azt a tényt, hogy lehet, hogy épp ezért fogják a fejem venni. Nem vagyok naív. De amit én megtehetek, azt meg is fogom tenni.
*Ezzel lezártnak tekinti a témát, látja, hogy akkora különbség van kettejük világképe között, hogy komolyabb hidat építeni szinte lehetetlen. Tudja, hogy szükség van Rulcra, és persze ezek csak szavak, nem tudja, hogy mit és hogyan tenne, hogy döntene egy adott helyzetben. Rulcar az ő szemében olyan, mint egy kiskirály, legalábbis annak képzeli magát, azt hiszi, hogy az őrség majd hatalomra jut, törvényeket hoz, megváltoztatja a dolgokat, elfoglal majd területeket és meghódítja egész Lanawint. Csak legyint egyet kezével.*
-A békét nem lehet háborúval elérni, ahogy a bűnt sem lehet megszüntetni bűnnel. Ha levadászna minden rosszfiút, akkor is marad egy. Saját maga.
*Azzal lassan elindul ki a temetőből. Temérdek dolga van még, és kevés az idő.*
-Ne vegye sértésnek. Úgy látom értelmes annyira, hogy ne vegyen magára egy kis diskurálást.
*Mosolyog őszintén Rulcarra, ahogy kilép a temetőből.*
-Örültem.
*Kissé fejet hajt, majd távozik.*+
1810. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2019-10-17 22:00:44
Üzenet elküldve: 2019-10-17 22:00:44
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Zrinanda//
*A férfit meglepi a lány magabiztossága és bátorsága. Úgy néz ki, nemcsak hogy nem fél tőle, de egyenesen lenézi.
Azt is felveti, hogy ha kirabolta volna, már rég nem lenne ott. Rüléer ezt jogos érvnek tartja. Hisz a pofon nem egy kiforrott zsebtolvajra vall.
Valahogy azonban a tőre az idegenhez került, s ez utal valamire.
A lány végig foghegyről beszél vele, elsétál, s a falnak támaszkodik. Végül úgy látszik, enged, mert a tőrt a porba hajítja, de nem veszi le róla a szemét.
Rüléer pedig csapdafelismerésben verhetetlen.*
- Köszönöm, Zrinanda!
*Zrinanda? Honnan jött ez a név? Hogy jutott ilyesmi az eszébe?
S egyszerre minden világossá válik.
A Piac, a templom, a temető.
A köd.
A férfi lassan leeresztette a tőröket.*
- Mi a fene... - *tanácstalanul elrakja a tőreit és megvakarja a fejét.* - Zrinanda! Azt hiszem, most már én vagyok az... Úgy néz ki, visszajöttek az emlékeim... Remélem nem bántottam, vagy okoztam bármilyen típusú kárt... Semmire nem emlékszem, ami a temetőben történt, de azt hiszem, már vége...
*Rüléer azt sem tudja, mit mondjon. Mi több, azt sem tudja, a lány hisz-e neki vagy sem. Jobb, ha megtudakolja tőle, mi folyik itt.*
- Mint mondtam, a temetőben történtek homályosak előttem. De tudom, hogy tettem vagy mondtam valamit. Nem emlékszel rá, hogy mi volt az?
*Bizalma jeléül üres kezeit behajlítva felemeli, hogy láttassa: nem jelent veszélyt.
Azt meg, hogy ez valójában egy olcsó zsiványtrükk, és még ebből a helyzetből is másodpercek alatt ki tudja rántani dobótőreit, azt senkinek nem kell tudnia.*
*A férfit meglepi a lány magabiztossága és bátorsága. Úgy néz ki, nemcsak hogy nem fél tőle, de egyenesen lenézi.
Azt is felveti, hogy ha kirabolta volna, már rég nem lenne ott. Rüléer ezt jogos érvnek tartja. Hisz a pofon nem egy kiforrott zsebtolvajra vall.
Valahogy azonban a tőre az idegenhez került, s ez utal valamire.
A lány végig foghegyről beszél vele, elsétál, s a falnak támaszkodik. Végül úgy látszik, enged, mert a tőrt a porba hajítja, de nem veszi le róla a szemét.
Rüléer pedig csapdafelismerésben verhetetlen.*
- Köszönöm, Zrinanda!
*Zrinanda? Honnan jött ez a név? Hogy jutott ilyesmi az eszébe?
S egyszerre minden világossá válik.
A Piac, a templom, a temető.
A köd.
A férfi lassan leeresztette a tőröket.*
- Mi a fene... - *tanácstalanul elrakja a tőreit és megvakarja a fejét.* - Zrinanda! Azt hiszem, most már én vagyok az... Úgy néz ki, visszajöttek az emlékeim... Remélem nem bántottam, vagy okoztam bármilyen típusú kárt... Semmire nem emlékszem, ami a temetőben történt, de azt hiszem, már vége...
*Rüléer azt sem tudja, mit mondjon. Mi több, azt sem tudja, a lány hisz-e neki vagy sem. Jobb, ha megtudakolja tőle, mi folyik itt.*
- Mint mondtam, a temetőben történtek homályosak előttem. De tudom, hogy tettem vagy mondtam valamit. Nem emlékszel rá, hogy mi volt az?
*Bizalma jeléül üres kezeit behajlítva felemeli, hogy láttassa: nem jelent veszélyt.
Azt meg, hogy ez valójában egy olcsó zsiványtrükk, és még ebből a helyzetből is másodpercek alatt ki tudja rántani dobótőreit, azt senkinek nem kell tudnia.*
1809. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2019-10-17 21:05:30
Üzenet elküldve: 2019-10-17 21:05:30
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Rüléer //
* A pofon hatásosnak bizonyul, mert a férfi mozgolódni kezd. Aztán nyomban a fegyveréért nyúl. Vagyis nyúlna, ha ott lenne, de nincs ott. Na de úgy látszik, hogy akad még azért nála ez-az. Két dobótört ránt elő és azzal fenyegetőzik.*
– Teysusra mondom, hogy az idegeimre mész. Nem elég, hogy kicipellek, de még neki állsz itt agyasodni is. Szerinted ha kiraboltalak volna, akkor itt ácsorogtam volna melledet, amíg fel nem ébredsz? Kezd csak el szépen gondolkodni is végre!* Egyelőre nem tervezi neki visszaadni a fegyvert. Arrébb sétál és neki dől a falnak. Hagy némi gondoskodási időt a másiknak. Ha eszhez tér a másik, akkor visszaadja neki a játékát. Ha nem akkor is muszáj lesz, mert csak ott hadonászik azokkal a késekkel.*
– Ha nagyon akarod nesze itt van.* Azzal a földre dobná a fegyvert. Ha az megpróbál lehajolni érte, akkor belerúg egy nagyot. El se hinné az ember, hogy milyen messzire elér egy óriás lába. Na meg milyen erőset tud vele rúgni. Valószínűleg feldőlne és akkor gyorsan lefegyverezné teljesen. Persze nem veszélytelen a folyamat, de csak nem hagyhatja, hogy fenyegessék.*
* A pofon hatásosnak bizonyul, mert a férfi mozgolódni kezd. Aztán nyomban a fegyveréért nyúl. Vagyis nyúlna, ha ott lenne, de nincs ott. Na de úgy látszik, hogy akad még azért nála ez-az. Két dobótört ránt elő és azzal fenyegetőzik.*
– Teysusra mondom, hogy az idegeimre mész. Nem elég, hogy kicipellek, de még neki állsz itt agyasodni is. Szerinted ha kiraboltalak volna, akkor itt ácsorogtam volna melledet, amíg fel nem ébredsz? Kezd csak el szépen gondolkodni is végre!* Egyelőre nem tervezi neki visszaadni a fegyvert. Arrébb sétál és neki dől a falnak. Hagy némi gondoskodási időt a másiknak. Ha eszhez tér a másik, akkor visszaadja neki a játékát. Ha nem akkor is muszáj lesz, mert csak ott hadonászik azokkal a késekkel.*
– Ha nagyon akarod nesze itt van.* Azzal a földre dobná a fegyvert. Ha az megpróbál lehajolni érte, akkor belerúg egy nagyot. El se hinné az ember, hogy milyen messzire elér egy óriás lába. Na meg milyen erőset tud vele rúgni. Valószínűleg feldőlne és akkor gyorsan lefegyverezné teljesen. Persze nem veszélytelen a folyamat, de csak nem hagyhatja, hogy fenyegessék.*
1808. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2019-10-17 20:45:55
Üzenet elküldve: 2019-10-17 20:45:55
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Zrinanda//
*Rüléer ködös fejjel ébred. Minden tagja zsibbad, a szeme pedig szúr. Ekkor egy hatalmas pofont érez az orcáján, amely úgy felébreszti, mintha villám vágott volna belé.
A pofon lendületétől oldalt fordul, amiből továbbküzdi magát álló helyzetbe. Ekkor szemébe öltődik legnagyobb rémálma.
A szemei előtt egy óriás alakja bontakozik ki.
A férfi a tőréhez kap, de annak csak hűlt helyét találja.
Kirabolták!
Egy ugrással hátrébb terem, két kezével megragad egy-egy dobótőrt a lábszárán lévő tokból, s a kezét hátrafeszíti dobóhelyzetbe.*
- Nem tudom, ki maga, vagy hogy hogy kerültem ide. - *Kezd bele. Kezei nem remegnek, s nem az előtte álló szemébe néz, hanem a szívére céloz.* - Azt sem tudom, hogyan lopta el a tőrömet, vagy hogy önnél van-e egyáltalán. De megemlítem, hogy két dobótőr van nálam és kitűnően célzok.
*Valami az elméje legmélyén azt súgja, ne ártson ennek az idegennek. Fogalma sincs, miért, de valamiért a Piac jut az eszébe. Elhessegeti a gondolatot, és ismét a célon tartja a szemét.*
- Fel vagyok fegyverezve, az övemen lóg egy számszeríj, amit szintén nem félek elsütni. Adja vissza az értékeimet, cserébe nem ölöm meg.
*Keze stabilan tartja a pengéket.*
- S ha meglátom, hogy bármivel próbálkozik, tudja meg - kettőnk közül én leszek a gyorsabb. A tőrömet! Most!
*Rüléer ködös fejjel ébred. Minden tagja zsibbad, a szeme pedig szúr. Ekkor egy hatalmas pofont érez az orcáján, amely úgy felébreszti, mintha villám vágott volna belé.
A pofon lendületétől oldalt fordul, amiből továbbküzdi magát álló helyzetbe. Ekkor szemébe öltődik legnagyobb rémálma.
A szemei előtt egy óriás alakja bontakozik ki.
A férfi a tőréhez kap, de annak csak hűlt helyét találja.
Kirabolták!
Egy ugrással hátrébb terem, két kezével megragad egy-egy dobótőrt a lábszárán lévő tokból, s a kezét hátrafeszíti dobóhelyzetbe.*
- Nem tudom, ki maga, vagy hogy hogy kerültem ide. - *Kezd bele. Kezei nem remegnek, s nem az előtte álló szemébe néz, hanem a szívére céloz.* - Azt sem tudom, hogyan lopta el a tőrömet, vagy hogy önnél van-e egyáltalán. De megemlítem, hogy két dobótőr van nálam és kitűnően célzok.
*Valami az elméje legmélyén azt súgja, ne ártson ennek az idegennek. Fogalma sincs, miért, de valamiért a Piac jut az eszébe. Elhessegeti a gondolatot, és ismét a célon tartja a szemét.*
- Fel vagyok fegyverezve, az övemen lóg egy számszeríj, amit szintén nem félek elsütni. Adja vissza az értékeimet, cserébe nem ölöm meg.
*Keze stabilan tartja a pengéket.*
- S ha meglátom, hogy bármivel próbálkozik, tudja meg - kettőnk közül én leszek a gyorsabb. A tőrömet! Most!
1807. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2019-10-17 18:58:28
Üzenet elküldve: 2019-10-17 18:58:28
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Rüléer //
* Rüléer tisztára megváltozott. Úgy áll ott, mint egy élőhalott. És mikor megszólal, Zrinanda hátán jeges iszonyat fut végig. A hangja is el van torzulva és fura zagyvaságokat beszél. Mintha valami ősi prófécia vagy átok szövege lenne. Aztán kirántja a tőrét, ezzel kétségbe ejtve az óriást. Nyilván való válik számára, hogy egyikük vére fog folyni. Felkészülten várja a férfi támadását, de az elmarad. Monológja véget ér és elterül a földön. Zrina óvatosan odasétál és elveszi a tőrt. Megszemléli a földön fekvőt és úgy megállapítja, hogy csak eszméletlen. Jobb ötlet híján felkapja és a vállára dobja Rüléert. Most már csak arra kéne rájönnie, hogy melyik irányban van a temető kijárata. Bizonytalanul indul meg előre. Egy jó ideig jön-megy a sírok között mire végre kiér erről az átkozott helyről. Kiérve ledobja az addigra már egyre nehezebb testet. Próbálja ébresztgetni, de aztán muszáj a jól bevált módszerhez folyamodni. Lezavar neki egy pofont. Ha ez nem akkor más se fogja magához téríteni. Ha magához is tér egy ideig még a tőrt magánál tartja.*
* Rüléer tisztára megváltozott. Úgy áll ott, mint egy élőhalott. És mikor megszólal, Zrinanda hátán jeges iszonyat fut végig. A hangja is el van torzulva és fura zagyvaságokat beszél. Mintha valami ősi prófécia vagy átok szövege lenne. Aztán kirántja a tőrét, ezzel kétségbe ejtve az óriást. Nyilván való válik számára, hogy egyikük vére fog folyni. Felkészülten várja a férfi támadását, de az elmarad. Monológja véget ér és elterül a földön. Zrina óvatosan odasétál és elveszi a tőrt. Megszemléli a földön fekvőt és úgy megállapítja, hogy csak eszméletlen. Jobb ötlet híján felkapja és a vállára dobja Rüléert. Most már csak arra kéne rájönnie, hogy melyik irányban van a temető kijárata. Bizonytalanul indul meg előre. Egy jó ideig jön-megy a sírok között mire végre kiér erről az átkozott helyről. Kiérve ledobja az addigra már egyre nehezebb testet. Próbálja ébresztgetni, de aztán muszáj a jól bevált módszerhez folyamodni. Lezavar neki egy pofont. Ha ez nem akkor más se fogja magához téríteni. Ha magához is tér egy ideig még a tőrt magánál tartja.*
1806. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2019-10-17 16:05:22
Üzenet elküldve: 2019-10-17 16:05:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Zrinanda//
*Rüléer érzékei tompulnak, mintha csak utasa lenne önmagának. Nem tudja, mit gondol, vagy mit fog most tenni.
Lassan kinyílt a szeme. Látni alig lát. Egész létét átjárta, érezi, ahogy a vérében nyargal a lila köd.
Feje megmozdul, üveges, lila szemei az előtte álló Zrinandára tapadnak, aki egy nagyobb husángot szorongatva figyeli őt. Vagy amivé az imént vált.
Érzi, hogy képtelen ellenállni. Bármi is történjék, tehetetlenül kell végignéznie azt.
S ekkor megszólal rajta keresztül a köd. A hangja mélyebb, torzabb, mint általában.*
- Kihúny a fény, a köd oszlik széjjel,
Almát nyújt jobbjával, kést fog bal kézzel.
*A teste egy fél lépést tesz Zrinanda felé. Kezének minden ina megfeszül.
Rüléert életében először elfogja a pánik.*
- A Gonosz Farkas eljő, leomlik hatalma
Sok ártatlan vére mind e földre folyna.
*Még egy fél lépést tesz, kirántja a tőrét, annak pengéje egyelőre a föld felé mutat.*
- Az Avatatlan némán a földre borúl,
Kihúny a Fény, s bealkonyul.
Négy koppanás, s a Hazug meghal végleg,
Nem oldhatja fel senki e Sötétet.
*Rüléer előtt minden elhomályosul. Kezéből kihull a tőr, s a földre esik. Szájából bíborszín füst távozik.
Ezt követően szeme lecsukódik, térdre esik, s eszméletét vesztve elterül a talajon.*
A hozzászólás írója (Rüléer pan Serren) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.10.17 16:07:08
*Rüléer érzékei tompulnak, mintha csak utasa lenne önmagának. Nem tudja, mit gondol, vagy mit fog most tenni.
Lassan kinyílt a szeme. Látni alig lát. Egész létét átjárta, érezi, ahogy a vérében nyargal a lila köd.
Feje megmozdul, üveges, lila szemei az előtte álló Zrinandára tapadnak, aki egy nagyobb husángot szorongatva figyeli őt. Vagy amivé az imént vált.
Érzi, hogy képtelen ellenállni. Bármi is történjék, tehetetlenül kell végignéznie azt.
S ekkor megszólal rajta keresztül a köd. A hangja mélyebb, torzabb, mint általában.*
- Kihúny a fény, a köd oszlik széjjel,
Almát nyújt jobbjával, kést fog bal kézzel.
*A teste egy fél lépést tesz Zrinanda felé. Kezének minden ina megfeszül.
Rüléert életében először elfogja a pánik.*
- A Gonosz Farkas eljő, leomlik hatalma
Sok ártatlan vére mind e földre folyna.
*Még egy fél lépést tesz, kirántja a tőrét, annak pengéje egyelőre a föld felé mutat.*
- Az Avatatlan némán a földre borúl,
Kihúny a Fény, s bealkonyul.
Négy koppanás, s a Hazug meghal végleg,
Nem oldhatja fel senki e Sötétet.
*Rüléer előtt minden elhomályosul. Kezéből kihull a tőr, s a földre esik. Szájából bíborszín füst távozik.
Ezt követően szeme lecsukódik, térdre esik, s eszméletét vesztve elterül a talajon.*
A hozzászólás írója (Rüléer pan Serren) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.10.17 16:07:08
1805. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2019-10-17 14:45:25
Üzenet elküldve: 2019-10-17 14:45:25
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Rüléer //
* Úgy tűnik, hogy sikerül neki megtalálnia a férfit, de ezzel a probléma még nem oldódik meg. Megáll, ahogyan azt kérik tőle és hallgatja amit a másik mond. Elég zavaros a dolgokról hadovál. Egy lényeg az pedig, hogy a másik az öve felé nyúl és közben azt emlegeti, hogy Zrinát még bánthatja is. Már pedig Zrina nem fogja hagyni, hogy őt bántsák az egyszer biztos. Két kézre markolja a husángját és közben megpróbál zöld ágra vergődni a Rüléerrel.*
– Nana! Dobd ide azt a tőrt elém és menjünk innen ki! Rendben? Nem lesz jó vége ha mi itt ostobaságokat csinálunk.* Soha nem volt egy nagy harcos, de véleménye szerint elég ha odacsap ezzel a fával és nem lesz több probléma. A méretes fadarab add neki egy kis önbizalmat. Reméli tud hatni a másikra és nem kell, hogy használja. Legjobban a számszeríjától tart. Ha ahhoz kap a másik, akkor rögtön ráront és megpróbálja lecsapni, még mielőtt lőhetne. Ha csak a tőrét szorongatja, akkor megvárja, hogy mi sül ki ebből. Bántani nem szeretné. Nem igazán volt még élete során szüksége arra, hogy bárkinek is ártson. Persze akadt néhány alkalom, de talán a mostani nem fog közéjük tartozni.*
* Úgy tűnik, hogy sikerül neki megtalálnia a férfit, de ezzel a probléma még nem oldódik meg. Megáll, ahogyan azt kérik tőle és hallgatja amit a másik mond. Elég zavaros a dolgokról hadovál. Egy lényeg az pedig, hogy a másik az öve felé nyúl és közben azt emlegeti, hogy Zrinát még bánthatja is. Már pedig Zrina nem fogja hagyni, hogy őt bántsák az egyszer biztos. Két kézre markolja a husángját és közben megpróbál zöld ágra vergődni a Rüléerrel.*
– Nana! Dobd ide azt a tőrt elém és menjünk innen ki! Rendben? Nem lesz jó vége ha mi itt ostobaságokat csinálunk.* Soha nem volt egy nagy harcos, de véleménye szerint elég ha odacsap ezzel a fával és nem lesz több probléma. A méretes fadarab add neki egy kis önbizalmat. Reméli tud hatni a másikra és nem kell, hogy használja. Legjobban a számszeríjától tart. Ha ahhoz kap a másik, akkor rögtön ráront és megpróbálja lecsapni, még mielőtt lőhetne. Ha csak a tőrét szorongatja, akkor megvárja, hogy mi sül ki ebből. Bántani nem szeretné. Nem igazán volt még élete során szüksége arra, hogy bárkinek is ártson. Persze akadt néhány alkalom, de talán a mostani nem fog közéjük tartozni.*
1804. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2019-10-17 14:16:30
Üzenet elküldve: 2019-10-17 14:16:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Zrinanda//
*Rüléernek fogalma sincs, mióta fut, vagy hogy hova, vagy hogy miért. A köd nem oszlik. A hang nem csitul. Nem szól sem távolabbról, sem közelebbről.
Lebeg a messzeségben, mint a lidércfény.
Rohan, s a léptei visszhangoznak.*
- Gonosz farkas, gonosz farkas, gonosz farkas... - *a lábbelije minden csattanásában, az ágak minden reccsenésében, a fűszálak minden zizzenésében ezt a két szót hallja.
Nagy nehezen visszaszerzi teste fölött az irányítást, és megáll. A szűnni nem akaró éneket a háta mögül léptek zaja zavarja meg.
Rüléer megpördül.*
- Egy tapodtat se! - *Homlokán verejték gyöngyözik. Minden szó, minden ellenállással töltött pillanat hatalmas erőfeszítésébe kerül.*
- Ez nem köd! Nem köd! Ez egy élőlény!
*Rüléer maradék akaraterejével végigfut a gondolatain.
A hajó!
Nem kereskedőhajó volt. Hullaszállító!*
- A hajó... Amivel jöttem... Rajta volt... Felismer és felhasznál! Ez... Ez nem ének... Azonosítójel!
*A fiú fogai csikorognak a fájdalomtól.*
- Elért... Bennem van... Felhasznál...
*Érzi, ahogy keze akarata ellenére megindul az öve felé.*
- Nem tudom, mit fog tenni... Lehet, hogy megkínoz... Vagy eléri, hogy megtámadjalak...
- Gonosz farkas! Gonosz farkas! - *zúg a hang a fejében.*
- Bármit is csinál... Akármit... Nem engedheted, hogy ő... Hogy én kijussak...
*Rüléer érzi, ereje fogytán van. Behunyja a szemét.*
- Gonosz farkas... - *suttogja.*
*Rüléernek fogalma sincs, mióta fut, vagy hogy hova, vagy hogy miért. A köd nem oszlik. A hang nem csitul. Nem szól sem távolabbról, sem közelebbről.
Lebeg a messzeségben, mint a lidércfény.
Rohan, s a léptei visszhangoznak.*
- Gonosz farkas, gonosz farkas, gonosz farkas... - *a lábbelije minden csattanásában, az ágak minden reccsenésében, a fűszálak minden zizzenésében ezt a két szót hallja.
Nagy nehezen visszaszerzi teste fölött az irányítást, és megáll. A szűnni nem akaró éneket a háta mögül léptek zaja zavarja meg.
Rüléer megpördül.*
- Egy tapodtat se! - *Homlokán verejték gyöngyözik. Minden szó, minden ellenállással töltött pillanat hatalmas erőfeszítésébe kerül.*
- Ez nem köd! Nem köd! Ez egy élőlény!
*Rüléer maradék akaraterejével végigfut a gondolatain.
A hajó!
Nem kereskedőhajó volt. Hullaszállító!*
- A hajó... Amivel jöttem... Rajta volt... Felismer és felhasznál! Ez... Ez nem ének... Azonosítójel!
*A fiú fogai csikorognak a fájdalomtól.*
- Elért... Bennem van... Felhasznál...
*Érzi, ahogy keze akarata ellenére megindul az öve felé.*
- Nem tudom, mit fog tenni... Lehet, hogy megkínoz... Vagy eléri, hogy megtámadjalak...
- Gonosz farkas! Gonosz farkas! - *zúg a hang a fejében.*
- Bármit is csinál... Akármit... Nem engedheted, hogy ő... Hogy én kijussak...
*Rüléer érzi, ereje fogytán van. Behunyja a szemét.*
- Gonosz farkas... - *suttogja.*
1803. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2019-10-17 13:38:22
Üzenet elküldve: 2019-10-17 13:38:22
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Rüléer //
* A férfi követi a temetőbe a lányt. A kérdésére, hogy ő is hallja-e a hangokat semmi válasz nem érkezik. Csak meredten bámul maga elé, aztán hirtelen minden úgy felgyorsul a lány számára. Hátra rántják és Rüléer ordítva elé ugrik a kivont tőrével. Nagyon megijed az óriás lány. Úgy tesz, ahogyan a másik parancsolja. Engedelmesen hátrál és közben a ködöt lesi. Úgy látszik Rüléer is be van rezelve, mert idegesen kiabál a ködnek. Választ persze nem kap az éneken kívül. Ahogy a lány hallja néha, mintha az énekbe kísérteties sikoltások is vegyülnek. Fokozatosan hátrál, de aztán azt veszi észre, hogy a másik inkább előre kezd el lépkedni, majd hirtelen beszalad a ködbe.*
– Hé! Te meg hová mész? Gyere vissza, hallod!* Semmi nem történik.* A fenébe! Most mit tegyek? Csak nem hagyhatom itt csak így.* Sóhajt egyet és bizonytalanul megindul előre. Azért a biztonság kedvéért egy takaros kis husángot felkap a földről. Bal kezével megszorítja az ezüst amulettjét, hátha megvédi ettől a szörnyűségtől.*
– Hahó! Hol vagy Rüléer?* Ezeket mondogatja hátha meghallja a másik, miközben a régi sírok között mászkál. Köd előtte köd utána köd minden felé. Már nem is tudja, hogy merre jár. Az eddig rendezett részt egy sokkal öregebb és léamortizálódót rész veszi át. A sírkövek kopottak és mohásak. Néhány bagoly ijesztően huhog le rá az idős fákról. Sárga szemük lyukat éget még a lilás ködbe is. A lány szíve a torkában dobog. Az ének hang pedig körbeöleli minden irányból.*
* A férfi követi a temetőbe a lányt. A kérdésére, hogy ő is hallja-e a hangokat semmi válasz nem érkezik. Csak meredten bámul maga elé, aztán hirtelen minden úgy felgyorsul a lány számára. Hátra rántják és Rüléer ordítva elé ugrik a kivont tőrével. Nagyon megijed az óriás lány. Úgy tesz, ahogyan a másik parancsolja. Engedelmesen hátrál és közben a ködöt lesi. Úgy látszik Rüléer is be van rezelve, mert idegesen kiabál a ködnek. Választ persze nem kap az éneken kívül. Ahogy a lány hallja néha, mintha az énekbe kísérteties sikoltások is vegyülnek. Fokozatosan hátrál, de aztán azt veszi észre, hogy a másik inkább előre kezd el lépkedni, majd hirtelen beszalad a ködbe.*
– Hé! Te meg hová mész? Gyere vissza, hallod!* Semmi nem történik.* A fenébe! Most mit tegyek? Csak nem hagyhatom itt csak így.* Sóhajt egyet és bizonytalanul megindul előre. Azért a biztonság kedvéért egy takaros kis husángot felkap a földről. Bal kezével megszorítja az ezüst amulettjét, hátha megvédi ettől a szörnyűségtől.*
– Hahó! Hol vagy Rüléer?* Ezeket mondogatja hátha meghallja a másik, miközben a régi sírok között mászkál. Köd előtte köd utána köd minden felé. Már nem is tudja, hogy merre jár. Az eddig rendezett részt egy sokkal öregebb és léamortizálódót rész veszi át. A sírkövek kopottak és mohásak. Néhány bagoly ijesztően huhog le rá az idős fákról. Sárga szemük lyukat éget még a lilás ködbe is. A lány szíve a torkában dobog. Az ének hang pedig körbeöleli minden irányból.*
1802. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2019-10-17 11:59:47
Üzenet elküldve: 2019-10-17 11:59:47
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Zrinanda//
*Rüléer csendesen baktat a lány után, gondolatai kavarognak a fejében.
Miért nem zsebelte ki? Máskor sohasem hátrált volna meg ilyen kínálkozó lehetőségtől... Mi változott?
Rüléer nem tudja, mi történik. De nincs jó előérzete.
Kilépnek a templomból. Zrinanda elöl, a tolvaj mögötte.
A templomkert előtt két helyi sugdolózik. Rüléer összpontosít a távoli zagyvára.*
- ... mondom én! S lila köd terjeng!
- Lila? Hogy értve?
- Úgy, hogy lila! A távolból pedig énekhang hallatszik!
- Nem lehet, hogy valamelyik özvegy gyászolja a férjét?
- Akkor mi magyarázza a ködöt?
~ Érdekes.~ *gondolja Rüléer.* ~Lila köd és énekhang egy temetőben? Miért olyan ismerős nekem ez?~
- Ugye te is hallottad, hogy miről beszélnek.*Zrinanda hangja váratlanul éri a tolvajt.* - Nézzük meg! Neked már úgyis van tapasztalatod az effélék terén. Szívesen megnézném, hogy mi történik arrafelé. Veled az oldalamon még félnem se kéne. Meg amúgy is mi történhetne.
*Rüléer nyel egyet, de nem ellenkezik. Viszont nagyon rossz az előérzete. Nem tudja miért, de érzi, hogy valami rettenetes felé közelít.
Rüléer gépiesen gyalogol az óriáslány mögött a temetőig.
A helyiek igazat mondtak. Lila köd, ameddig a szem ellát. Hol látta már ezt?
Kisebb állatok kíváncsi tekintetei veszik körbe őket, a lány pedig elindul befelé a sírok közt. Rüléer szíve elnehezül. Valami nagyon rossz készül. De mi?
Lehajol a földre, s felmarkol egy kevéske füvet. Nedves. De nem a víztől.
S ekkor meghallja. Énekhang. Lágy női dallam.
Lehetetlen.
Zrinanda mond valamit. Hogy mit, azt Rüléer agya nem képes feldolgozni. Csak bámul a ködbe... *
- Hátra! - *mormolja hirtelen.
Meg sem várja, hogy a lány válaszolhasson, bal kezével arrébb löki és eléugrik.*
- Hátrálj! Nagyon lassan, nagyon óvatosan! Végig a ködöt nézd! Ne fordulj meg, csak hátrálj!
*Rüléer kivonja a dísztőrét, s jobbkezével védően maga elé tartja.*
- KI VAGY TE? - *üvölti bele a messzeségbe.
Nincs válasz. Az ének csak zúg tovább, tompán, lágyan.*
- MIÉRT VAGY ITT? - *Faggatózik tovább.
Semmi.
Rüléer legnagyobb rémülettel veszi észre, hogy megindult a hang irányába. Apró, esetlen lépésekkel ugyan, de közelít. Úgy érezte, hamarosan eszét veszti.
Ekkor elveszít minden kontrollt.
Kivont tőrrel, minden izmát megfeszítve futni kezd a hang irányába.*
A hozzászólás írója (Rüléer pan Serren) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.10.17 12:00:40
*Rüléer csendesen baktat a lány után, gondolatai kavarognak a fejében.
Miért nem zsebelte ki? Máskor sohasem hátrált volna meg ilyen kínálkozó lehetőségtől... Mi változott?
Rüléer nem tudja, mi történik. De nincs jó előérzete.
Kilépnek a templomból. Zrinanda elöl, a tolvaj mögötte.
A templomkert előtt két helyi sugdolózik. Rüléer összpontosít a távoli zagyvára.*
- ... mondom én! S lila köd terjeng!
- Lila? Hogy értve?
- Úgy, hogy lila! A távolból pedig énekhang hallatszik!
- Nem lehet, hogy valamelyik özvegy gyászolja a férjét?
- Akkor mi magyarázza a ködöt?
~ Érdekes.~ *gondolja Rüléer.* ~Lila köd és énekhang egy temetőben? Miért olyan ismerős nekem ez?~
- Ugye te is hallottad, hogy miről beszélnek.*Zrinanda hangja váratlanul éri a tolvajt.* - Nézzük meg! Neked már úgyis van tapasztalatod az effélék terén. Szívesen megnézném, hogy mi történik arrafelé. Veled az oldalamon még félnem se kéne. Meg amúgy is mi történhetne.
*Rüléer nyel egyet, de nem ellenkezik. Viszont nagyon rossz az előérzete. Nem tudja miért, de érzi, hogy valami rettenetes felé közelít.
Rüléer gépiesen gyalogol az óriáslány mögött a temetőig.
A helyiek igazat mondtak. Lila köd, ameddig a szem ellát. Hol látta már ezt?
Kisebb állatok kíváncsi tekintetei veszik körbe őket, a lány pedig elindul befelé a sírok közt. Rüléer szíve elnehezül. Valami nagyon rossz készül. De mi?
Lehajol a földre, s felmarkol egy kevéske füvet. Nedves. De nem a víztől.
S ekkor meghallja. Énekhang. Lágy női dallam.
Lehetetlen.
Zrinanda mond valamit. Hogy mit, azt Rüléer agya nem képes feldolgozni. Csak bámul a ködbe... *
- Hátra! - *mormolja hirtelen.
Meg sem várja, hogy a lány válaszolhasson, bal kezével arrébb löki és eléugrik.*
- Hátrálj! Nagyon lassan, nagyon óvatosan! Végig a ködöt nézd! Ne fordulj meg, csak hátrálj!
*Rüléer kivonja a dísztőrét, s jobbkezével védően maga elé tartja.*
- KI VAGY TE? - *üvölti bele a messzeségbe.
Nincs válasz. Az ének csak zúg tovább, tompán, lágyan.*
- MIÉRT VAGY ITT? - *Faggatózik tovább.
Semmi.
Rüléer legnagyobb rémülettel veszi észre, hogy megindult a hang irányába. Apró, esetlen lépésekkel ugyan, de közelít. Úgy érezte, hamarosan eszét veszti.
Ekkor elveszít minden kontrollt.
Kivont tőrrel, minden izmát megfeszítve futni kezd a hang irányába.*
A hozzászólás írója (Rüléer pan Serren) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.10.17 12:00:40
1801. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2019-10-17 10:32:48
Üzenet elküldve: 2019-10-17 10:32:48
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Rüléer //
* A férfi biztosítja a lányt, hogy ő bátor ember. Így megnyugodhat, mert legalább most van mellette valaki, aki megvédi ha esetleg valami történne. A templomba csak jóval Zrina után érkezik meg. Csak távoli szemlélője az óriás és a csuhás beszélgetésének. Miután gyorsan elmormolta az imáját, akár már indulhatnak is tovább. Rüléer nem ellenkezik a tovább haladás ellen, ezért a lány kiindul az épületből. A templom kapuja előtt érdekes beszélgetésnek lesz fültanúja. Pár helyik arról beszél, hogy különös dolgok történnek a temetőben. Lila köd terjeng és néha furcsa hangok hallatszódnak. Zrinandának támad egy ötlete.*
– Ugye te is hallottad, hogy miről beszélnek. Nézzük meg! Neked már úgyis van tapasztalatod az effélék terén. Szívesen megnézném, hogy mi történik arrafelé. Veled az oldalamon még félnem se kéne. Meg amúgy is mi történhetne.* Fordul a férfi felé és mondja el neki az ötletét. Mondhat bármit a másik, mert ő biza megnézi mi van ott, ha jön ha nem. El is indul a temetőbe remélhetőleg nyomában új ismerősével. Nem kell nagyon keresgélnie a kő kerítést. Belép az öreg temetőbe és megtapasztalja, hogy miről beszéltek az emberek. Lila köd borítja a helyet. A javarészt öreg sírok között lépdelve több felől is kíváncsi állatokat vesz észre. Bár mikor észreveszik a lányt akkor azok gyorsan odébb is állnak. Varjak és baglyok hangjára is felfigyel. A szentjánosbogarak is kavargó táncot járnak a levegőben sárga fényt húzva maguk után. A tücskök és kabócák is lelkesen muzsikálnak. Olyan békés a közeg, csak ez a köd nyugtalanítja a lányt. A Vérkertben is ilyen volt és arról neki nagyon rossz emlékei vannak. Jól szemügyre veszi a talajt, de itt nem olyan, mint ott volt. Se vér, se oszladozó tetemek. Aztán valami furcsa dolog történik. Lágy női énekhangot vél hallani. Ha Rüléer is a közelében van meg is kérdezi tőle.*
– Te is hallod ezt? Egy nő énekel valahol. Remélem hallod és nem én kattantam be!* Körbe tekint és a hang forrását keresi.*
* A férfi biztosítja a lányt, hogy ő bátor ember. Így megnyugodhat, mert legalább most van mellette valaki, aki megvédi ha esetleg valami történne. A templomba csak jóval Zrina után érkezik meg. Csak távoli szemlélője az óriás és a csuhás beszélgetésének. Miután gyorsan elmormolta az imáját, akár már indulhatnak is tovább. Rüléer nem ellenkezik a tovább haladás ellen, ezért a lány kiindul az épületből. A templom kapuja előtt érdekes beszélgetésnek lesz fültanúja. Pár helyik arról beszél, hogy különös dolgok történnek a temetőben. Lila köd terjeng és néha furcsa hangok hallatszódnak. Zrinandának támad egy ötlete.*
– Ugye te is hallottad, hogy miről beszélnek. Nézzük meg! Neked már úgyis van tapasztalatod az effélék terén. Szívesen megnézném, hogy mi történik arrafelé. Veled az oldalamon még félnem se kéne. Meg amúgy is mi történhetne.* Fordul a férfi felé és mondja el neki az ötletét. Mondhat bármit a másik, mert ő biza megnézi mi van ott, ha jön ha nem. El is indul a temetőbe remélhetőleg nyomában új ismerősével. Nem kell nagyon keresgélnie a kő kerítést. Belép az öreg temetőbe és megtapasztalja, hogy miről beszéltek az emberek. Lila köd borítja a helyet. A javarészt öreg sírok között lépdelve több felől is kíváncsi állatokat vesz észre. Bár mikor észreveszik a lányt akkor azok gyorsan odébb is állnak. Varjak és baglyok hangjára is felfigyel. A szentjánosbogarak is kavargó táncot járnak a levegőben sárga fényt húzva maguk után. A tücskök és kabócák is lelkesen muzsikálnak. Olyan békés a közeg, csak ez a köd nyugtalanítja a lányt. A Vérkertben is ilyen volt és arról neki nagyon rossz emlékei vannak. Jól szemügyre veszi a talajt, de itt nem olyan, mint ott volt. Se vér, se oszladozó tetemek. Aztán valami furcsa dolog történik. Lágy női énekhangot vél hallani. Ha Rüléer is a közelében van meg is kérdezi tőle.*
– Te is hallod ezt? Egy nő énekel valahol. Remélem hallod és nem én kattantam be!* Körbe tekint és a hang forrását keresi.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1946-1965