Arthenior - Temető
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 96 (1901. - 1920. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1946-1965
1920. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2022-10-22 07:15:58
Üzenet elküldve: 2022-10-22 07:15:58
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 156
OOC üzenetek: 126
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 156
OOC üzenetek: 126
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Leon Descobrat//
*Furcsa szerzetnek tűnik az idegen férfi, kissé kótyagosnak is látszik, mint aki egy átmulatott éjszaka után jön ki a kocsmából. Mivel kardja a szokottnál hosszabb, ezért Arskeliss úgy vélekedik, hogy valami harcos figura az ipse valamiféle kalandvágyó fazon.
A férfi kérdésére, szinte majdnem rávágja az igenlő választ, de a folytatás már elgondolkodtatja Arskelisst, hogy ez az alak vajon mit kereshet a temetőben.
Az válasz nélkül továbbáll vagy két parcellával és mikor meglátja a másik kezében a, vélhetőleg, házi kedvencét, egyből arra a megállapításra jut, hogy ez a fickó egy kalóz lehet vagy csak eltávon van.
~Ez most tényleg itt akar pihenni?!~ Morog egy magában, mert még gyűjtóeszköz felől nem sikerült megkérdeznie, de nem hagyja annyiban a dolgot.*
-Elnézést...*Szól oda, miután követte a kalóznak tűnő alakot, egy parcellányira.*...nem avatkozom bele, hogy ön hol akarja kipihenni a fáradalmait, csak egy gyújtóeszközt szeretnék kérni magától, hogy a gyertyámat meggyújtsam a síron.
*Vándorbotja most nincs nála, mert bérelt szobájában hagyta, így csak keresztbe fonja karjait, és bal lábára támaszkodik és várja a másik válaszát. Bele sem gondol, hogy amaz akár meg is támadhatná vagy csak a házikedvencét uszíthatná rá, jóhiszeműen szól hozzá, majd várakozik.*
A hozzászólás írója (Rothawdar Arskeliss) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.10.22 07:19:45
//Leon Descobrat//
*Furcsa szerzetnek tűnik az idegen férfi, kissé kótyagosnak is látszik, mint aki egy átmulatott éjszaka után jön ki a kocsmából. Mivel kardja a szokottnál hosszabb, ezért Arskeliss úgy vélekedik, hogy valami harcos figura az ipse valamiféle kalandvágyó fazon.
A férfi kérdésére, szinte majdnem rávágja az igenlő választ, de a folytatás már elgondolkodtatja Arskelisst, hogy ez az alak vajon mit kereshet a temetőben.
Az válasz nélkül továbbáll vagy két parcellával és mikor meglátja a másik kezében a, vélhetőleg, házi kedvencét, egyből arra a megállapításra jut, hogy ez a fickó egy kalóz lehet vagy csak eltávon van.
~Ez most tényleg itt akar pihenni?!~ Morog egy magában, mert még gyűjtóeszköz felől nem sikerült megkérdeznie, de nem hagyja annyiban a dolgot.*
-Elnézést...*Szól oda, miután követte a kalóznak tűnő alakot, egy parcellányira.*...nem avatkozom bele, hogy ön hol akarja kipihenni a fáradalmait, csak egy gyújtóeszközt szeretnék kérni magától, hogy a gyertyámat meggyújtsam a síron.
*Vándorbotja most nincs nála, mert bérelt szobájában hagyta, így csak keresztbe fonja karjait, és bal lábára támaszkodik és várja a másik válaszát. Bele sem gondol, hogy amaz akár meg is támadhatná vagy csak a házikedvencét uszíthatná rá, jóhiszeműen szól hozzá, majd várakozik.*
A hozzászólás írója (Rothawdar Arskeliss) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.10.22 07:19:45
1919. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2022-10-21 22:22:46
Üzenet elküldve: 2022-10-21 22:22:46
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 929
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 929
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Rothawdar Arskeliss//
*Leon, miután kirúgták a Pegazusból, mert már két napja folyamatosan ott volt és nem csinált mást csak aludt az asztalon meg ivott, úgy döntött, hogy kezd magával valamit és elmegy valami nyugalmasabb helyre aludni vagy pihenni vagy bármit csinálni, csak legyen körülötte csend. Nos, a temető jó választásnak tűnt a fejében, hiszen ott általában csak halottak vannak meg patkányok, de nem úgy van ez most! Valamiért a szokottnál jóval nagyobb a tömeg. Mikor már kinézte, hogy melyik sírnak fogja nekitámasztani a hátát és jól kinyújtózni, egyszer csak megjelenik mellette valaki. A kalóz igyekszik először nem tudomást venni róla és a sírt vizslatni.* ~Na te jó ember, hogy is hívnak?~ *Azonban pár megmohásodott betűn kívül nem is tud kivenni belőle semmit.* ~Na mindegy, nem is vagy fontos, a célnak megfelel akárki is legyél!~ *Azonban az alak még ezután a jó egy percnyi bámészkodás után sem tűnik el mellőle, ami már kezdi aggasztani Leont és már arra gondol, hogy talán ennek az alaknak valami hozzátartozója lehet, akinek a nyughelyére a kalóz éppen rá akar telepedni.*
-Ide vár? *Mutat a sírra, azon belül is arra a részre, ahol a név lehetett valamikor, amikor még olvasható és viszonylag friss volt a sírkő.*
-Mert ha igen, akkor átadom a helyet, nekem mindegy melyiknél vagyok! *A választ meg se várva arrébb megy kettővel és leveszi a tarisznyáját, amit majdnem elhajít már le az egészen sima sírkőre, ami talán még jobb választás is, mint az előző lett volna, amikor rájön, hogy szegény Patkányt aki éppen durmol a kis táskában, rosszul érintené, ha csak úgy lehajtanák a földre vagy a kőre.*
-Csóróm! *Állapítja meg, majd finom mozdulattal kiemeli a jószágot, hogy így már nyugodtan ejtse le az erszényt.*
-Hát akkor pihenjünk! *Még azért odanéz a férfira, hogy nem követte-e vagy valami.*
//Rothawdar Arskeliss//
*Leon, miután kirúgták a Pegazusból, mert már két napja folyamatosan ott volt és nem csinált mást csak aludt az asztalon meg ivott, úgy döntött, hogy kezd magával valamit és elmegy valami nyugalmasabb helyre aludni vagy pihenni vagy bármit csinálni, csak legyen körülötte csend. Nos, a temető jó választásnak tűnt a fejében, hiszen ott általában csak halottak vannak meg patkányok, de nem úgy van ez most! Valamiért a szokottnál jóval nagyobb a tömeg. Mikor már kinézte, hogy melyik sírnak fogja nekitámasztani a hátát és jól kinyújtózni, egyszer csak megjelenik mellette valaki. A kalóz igyekszik először nem tudomást venni róla és a sírt vizslatni.* ~Na te jó ember, hogy is hívnak?~ *Azonban pár megmohásodott betűn kívül nem is tud kivenni belőle semmit.* ~Na mindegy, nem is vagy fontos, a célnak megfelel akárki is legyél!~ *Azonban az alak még ezután a jó egy percnyi bámészkodás után sem tűnik el mellőle, ami már kezdi aggasztani Leont és már arra gondol, hogy talán ennek az alaknak valami hozzátartozója lehet, akinek a nyughelyére a kalóz éppen rá akar telepedni.*
-Ide vár? *Mutat a sírra, azon belül is arra a részre, ahol a név lehetett valamikor, amikor még olvasható és viszonylag friss volt a sírkő.*
-Mert ha igen, akkor átadom a helyet, nekem mindegy melyiknél vagyok! *A választ meg se várva arrébb megy kettővel és leveszi a tarisznyáját, amit majdnem elhajít már le az egészen sima sírkőre, ami talán még jobb választás is, mint az előző lett volna, amikor rájön, hogy szegény Patkányt aki éppen durmol a kis táskában, rosszul érintené, ha csak úgy lehajtanák a földre vagy a kőre.*
-Csóróm! *Állapítja meg, majd finom mozdulattal kiemeli a jószágot, hogy így már nyugodtan ejtse le az erszényt.*
-Hát akkor pihenjünk! *Még azért odanéz a férfira, hogy nem követte-e vagy valami.*
1918. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2022-10-20 20:08:54
Üzenet elküldve: 2022-10-20 20:08:54
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 156
OOC üzenetek: 126
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 156
OOC üzenetek: 126
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Leon Descobrat//
*Telnek-múlnak a hatok, havak, és ismét elérkezett az emlékezés ideje, illetve az évfordulója Arskeliss szüleinek a halálos kimenetelű letámadásánák.
~Soha nem felejtem, az emlékek, a beugró pillanatképek, rémisztő, fájdalmas jajveszékrlések. Az büdös, rohadt gyilkos banda, csak kerülnének egyszer a kezem közé. Habár mégis 8 esztendeje volt már annak, de akkor is...~
Mélyed el emlékeiben Arskeliss, amint szülei sírja előtt álldogál, félig lehajtott fővel.
Friss virágok csokrot, anyja kedvencét rakja a sírkő elé, Cytne Álma volt anyja kedvence, nem csupán gyógyhatásanak köszönhetően.
Elmormol egy imát, majd egy mécsesben gyertyát gyújtana, de nincsen nála gyújtóeszköz, ezért körbenéz, hátha van valakinek a közelben.
Egy megtermett férfit lát meg, vélhetőleg az is a szeretteihez jött ki a temetőbe. Mivel csupán néhány parcella távolságban van, tesz néhány lépést felé és egy sírnyi távolságra megáll mellette.
Nem szól semmit, csak várja, hogy az észre vegye, nehogy megzavarja a gyászolásban vagy épp abban, amit csinál.*
A hozzászólás írója (Rothawdar Arskeliss) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.10.20 20:12:41
//Leon Descobrat//
*Telnek-múlnak a hatok, havak, és ismét elérkezett az emlékezés ideje, illetve az évfordulója Arskeliss szüleinek a halálos kimenetelű letámadásánák.
~Soha nem felejtem, az emlékek, a beugró pillanatképek, rémisztő, fájdalmas jajveszékrlések. Az büdös, rohadt gyilkos banda, csak kerülnének egyszer a kezem közé. Habár mégis 8 esztendeje volt már annak, de akkor is...~
Mélyed el emlékeiben Arskeliss, amint szülei sírja előtt álldogál, félig lehajtott fővel.
Friss virágok csokrot, anyja kedvencét rakja a sírkő elé, Cytne Álma volt anyja kedvence, nem csupán gyógyhatásanak köszönhetően.
Elmormol egy imát, majd egy mécsesben gyertyát gyújtana, de nincsen nála gyújtóeszköz, ezért körbenéz, hátha van valakinek a közelben.
Egy megtermett férfit lát meg, vélhetőleg az is a szeretteihez jött ki a temetőbe. Mivel csupán néhány parcella távolságban van, tesz néhány lépést felé és egy sírnyi távolságra megáll mellette.
Nem szól semmit, csak várja, hogy az észre vegye, nehogy megzavarja a gyászolásban vagy épp abban, amit csinál.*
A hozzászólás írója (Rothawdar Arskeliss) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.10.20 20:12:41
1917. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2022-03-07 13:23:55
Üzenet elküldve: 2022-03-07 13:23:55
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
// Bogarasok //
* Bár az óriás sokat járta a világot (kiváltképp fiatalabb korában), általában nem efféle hosszú nevű családok otthonait látogatta meg. Kivétel ez alól a Thargodarok birtoka, ahol huzamosabb ideig élt. Illetve hallott már egy-két nevesebb családról Arthenioron belül is – például a Dwirinthalenekről, akik közül Moonnal néhány napos útjuk során össze is barátkozott (persze Morwonnal ki nem?). Viszont azt nem mondaná, hogy különösebben odavan a nemes, vagy magukat annak nevező népekért – ő inkább azt tiszteli, aki erre rászolgált. A Sayquevesekről pedig még csak nem is hallott, így róluk aztán valóban nehéz lenne véleményt formálni. Az meg, hogy nem tudja, merre van a rezidenciájuk (ami ráadásul már nem is igazán az övék, hanem Nimerilé), egyenesen következik abból, hogy nem hallott még róluk: hiszen, ha járt is arrafelé, honnan tudná, hogy ott járt? *
– Meg én! * Ígér óriásunk már megint egy jó nagyot, mint az imént a Szellemjáróval kapcsolatban – bár azt legalább komolyan gondolta, még ha jó eséllyel már most elfelejtette, mit ígért Nimerilnek. Persze Morwon nem teljesen flúgos, így még az is lehet, hogy megjegyzi az odavezető utat – főleg, ha lesz valami érdekes látványosság útközben, nem csak a szokásos fák, kavicsok és mókusok. Akkor nem lesz könnyű visszatalálnia oda. Egyszer Amon Ruadhot is elvesztette és közel egy évig nem talált haza, pedig akkor már ott élt egy ideje. Persze még ezt is el lehet nézni neki, hiszen mostanság már a távolságok sem mindig állandók, mint régebben.
Az óriás elmosolyodik a nő magyarázatán. Viccesnek találja, hogy a Sayquevesek csak úgy otthagyták otthonukat és így most Nimeril szabadon rendelkezik vele. Tulajdonképpen az óriás sem utasítana vissza egy ingyen otthont, habár a hosszú névből ítélve valami nemes család lehetnek, s mint ilyen, a házuk is olyan lehet, mint a nemeseké, ezért Morwon nem élvezné annyira, mint egy átlagpolgár, aki a városban nevelkedett és mindig csak álmaiban látta a csodaszép kúriákat. Nos, Morwon nem ilyen. Ő mindig úton van, vagy ha huzamosabb ideig le is telepedik, akkor is ott alszik, ahol talál fekhelyet. Magyarán szólva egy nemesi kúria túl bonyolult lenne számára. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem kíváncsi Nimeril otthonára (hát még a hangyafarmjára!), épp csak hosszútávon nehezen képzelné el magát egy afféle 'rezidenciában'. (Már a szó jelentésében sem biztos, csak hallotta egyszer-kétszer, szóval bizonyára valami városi bolondság az is.) Így felel Nimerilnek. *
– Csak vissza ne gyüjjenek! Tán csak vadászni mentek! Vagy… Vándorolni… Vagy vásárolni. * Próbál ötleteket adni, de nyilván maga is csak sötétben tapogatózik. Ha igény van rá, természetesen napestig tudja sorolni a lehetőségeket, amikből az egyik végül csak talál, de az igazság az, hogy még ha el is találná, semmivel nem járnának előrébb, illetve azt sem tudnák, hogy rálelt az igazságra.
Megbeszélik tehát, hogy könyvtárba mennek, Nimeril azonban meglepően hangosan adja az óriás tudtára, hogy csak oda mennek, és nem máshova. Ezen Morwon egy kissé elszomorodik, mivel ő nem szeret olvasni, hanem inkább kalandozni. A könyvtárban meg (elképzelései szerint) nem sok kalandban lehet része, legfeljebb ha találnak rajzokat is. Az sem túl izgalmas, de legalább látványos. A végtelennek tűnő szövegek tengerében pedig vajmi kevés az, ami mutatós.
Habár a kutya méretű hangyákon eltűnődik és még neki, a legbátrabb óriásnak is eszébe jut, hogy talán jobb volna hagyni azokat a rovarokat, de mégiscsak ő a legbátrabb óriás, ezért így szól: *
– Ne féljé', kicsi emberlány * Ha be is mutatkozott, a nevére már nem emlékszik. Talán majd később eszébe jut, talán nem. * – Értek én a hangyákokhoz, akár törpe-járatokban, akár kupacban laknak! Ha meg eb nagyságúak, s ránk támadnak, akkó' azt köll tenni, mint a farkasokkal: levágni őket! Hisz' hallottá' má' olyanró', hogy hangyákok megettek egy óriást?! * Ezen a lehetetlen képen fel is nevet. Természetesen valójában nem becsüli ennyire le az ebadta hangyákat, de amíg saját szemeivel nem látta őket… *
– Menjünk, oszt' majd lesz, ami lesz! Mármint a könyvtárba… * Teszi hozzá és miután Nimeril megmutatja kezével, hogy merre van az arra, el is indul. Most már egészen biztos benne, hogy a nő nem fogja hátba szúrni, ezért nyugodtan áll fel a boly felől és fordul a kijárat felé. Mondjuk azt egyedül is kitalálhatta volna, hogy arrafelé kell menni, hiszen ő is onnan jött és másfelé nem is nagyon mehetnek a temető ezen eldugott pontjából.
Lassú léptekkel elindul, így Nimeril talán majd tudja tartani a tempót. *
// Bogarasok //
* Bár az óriás sokat járta a világot (kiváltképp fiatalabb korában), általában nem efféle hosszú nevű családok otthonait látogatta meg. Kivétel ez alól a Thargodarok birtoka, ahol huzamosabb ideig élt. Illetve hallott már egy-két nevesebb családról Arthenioron belül is – például a Dwirinthalenekről, akik közül Moonnal néhány napos útjuk során össze is barátkozott (persze Morwonnal ki nem?). Viszont azt nem mondaná, hogy különösebben odavan a nemes, vagy magukat annak nevező népekért – ő inkább azt tiszteli, aki erre rászolgált. A Sayquevesekről pedig még csak nem is hallott, így róluk aztán valóban nehéz lenne véleményt formálni. Az meg, hogy nem tudja, merre van a rezidenciájuk (ami ráadásul már nem is igazán az övék, hanem Nimerilé), egyenesen következik abból, hogy nem hallott még róluk: hiszen, ha járt is arrafelé, honnan tudná, hogy ott járt? *
– Meg én! * Ígér óriásunk már megint egy jó nagyot, mint az imént a Szellemjáróval kapcsolatban – bár azt legalább komolyan gondolta, még ha jó eséllyel már most elfelejtette, mit ígért Nimerilnek. Persze Morwon nem teljesen flúgos, így még az is lehet, hogy megjegyzi az odavezető utat – főleg, ha lesz valami érdekes látványosság útközben, nem csak a szokásos fák, kavicsok és mókusok. Akkor nem lesz könnyű visszatalálnia oda. Egyszer Amon Ruadhot is elvesztette és közel egy évig nem talált haza, pedig akkor már ott élt egy ideje. Persze még ezt is el lehet nézni neki, hiszen mostanság már a távolságok sem mindig állandók, mint régebben.
Az óriás elmosolyodik a nő magyarázatán. Viccesnek találja, hogy a Sayquevesek csak úgy otthagyták otthonukat és így most Nimeril szabadon rendelkezik vele. Tulajdonképpen az óriás sem utasítana vissza egy ingyen otthont, habár a hosszú névből ítélve valami nemes család lehetnek, s mint ilyen, a házuk is olyan lehet, mint a nemeseké, ezért Morwon nem élvezné annyira, mint egy átlagpolgár, aki a városban nevelkedett és mindig csak álmaiban látta a csodaszép kúriákat. Nos, Morwon nem ilyen. Ő mindig úton van, vagy ha huzamosabb ideig le is telepedik, akkor is ott alszik, ahol talál fekhelyet. Magyarán szólva egy nemesi kúria túl bonyolult lenne számára. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem kíváncsi Nimeril otthonára (hát még a hangyafarmjára!), épp csak hosszútávon nehezen képzelné el magát egy afféle 'rezidenciában'. (Már a szó jelentésében sem biztos, csak hallotta egyszer-kétszer, szóval bizonyára valami városi bolondság az is.) Így felel Nimerilnek. *
– Csak vissza ne gyüjjenek! Tán csak vadászni mentek! Vagy… Vándorolni… Vagy vásárolni. * Próbál ötleteket adni, de nyilván maga is csak sötétben tapogatózik. Ha igény van rá, természetesen napestig tudja sorolni a lehetőségeket, amikből az egyik végül csak talál, de az igazság az, hogy még ha el is találná, semmivel nem járnának előrébb, illetve azt sem tudnák, hogy rálelt az igazságra.
Megbeszélik tehát, hogy könyvtárba mennek, Nimeril azonban meglepően hangosan adja az óriás tudtára, hogy csak oda mennek, és nem máshova. Ezen Morwon egy kissé elszomorodik, mivel ő nem szeret olvasni, hanem inkább kalandozni. A könyvtárban meg (elképzelései szerint) nem sok kalandban lehet része, legfeljebb ha találnak rajzokat is. Az sem túl izgalmas, de legalább látványos. A végtelennek tűnő szövegek tengerében pedig vajmi kevés az, ami mutatós.
Habár a kutya méretű hangyákon eltűnődik és még neki, a legbátrabb óriásnak is eszébe jut, hogy talán jobb volna hagyni azokat a rovarokat, de mégiscsak ő a legbátrabb óriás, ezért így szól: *
– Ne féljé', kicsi emberlány * Ha be is mutatkozott, a nevére már nem emlékszik. Talán majd később eszébe jut, talán nem. * – Értek én a hangyákokhoz, akár törpe-járatokban, akár kupacban laknak! Ha meg eb nagyságúak, s ránk támadnak, akkó' azt köll tenni, mint a farkasokkal: levágni őket! Hisz' hallottá' má' olyanró', hogy hangyákok megettek egy óriást?! * Ezen a lehetetlen képen fel is nevet. Természetesen valójában nem becsüli ennyire le az ebadta hangyákat, de amíg saját szemeivel nem látta őket… *
– Menjünk, oszt' majd lesz, ami lesz! Mármint a könyvtárba… * Teszi hozzá és miután Nimeril megmutatja kezével, hogy merre van az arra, el is indul. Most már egészen biztos benne, hogy a nő nem fogja hátba szúrni, ezért nyugodtan áll fel a boly felől és fordul a kijárat felé. Mondjuk azt egyedül is kitalálhatta volna, hogy arrafelé kell menni, hiszen ő is onnan jött és másfelé nem is nagyon mehetnek a temető ezen eldugott pontjából.
Lassú léptekkel elindul, így Nimeril talán majd tudja tartani a tempót. *
1916. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2022-03-05 10:53:08
Üzenet elküldve: 2022-03-05 10:53:08
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 584
OOC üzenetek: 406
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 584
OOC üzenetek: 406
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
// Bogarasok //
* Nimerilnek már természetes, hogy akinek csak említi lakhelyet az rögtön tudja, hogy merre található helyileg. Morwon is olyan fejet vág, mintha rémlene valamit, aztán benyögi, hogy nem, amire Nimeril szája lekonyul. Sajnos Morwon tudása eléggé limitált, ahogy látja. Arcát a kezeibe temeti egy pillanatra, majd aztán felnéz az óriásra.*
- Nem baj, én tudom, hogy merre van az a lényeg. Majd megmutatom neked, úgy meg fogod jegyezni?* Érdeklődik, mert ha nem, akkor inkább nem is erőlködik. Majd megbeszél vele valami bolond biztos találkozóhelyet. Azon viszont jót derül, hogy le Sajtkövezi a rezidenciája korábbi tulajdonosait.*
- Őszintén szólva nem tudom. Szerintem elmenekültek. de nem is számít ez már. Most én lakom ott.* Rántja meg a vállait. Szégyen vagy sem ő biza semmit sem tud ezekről a Sayquevesekről, azon kívül, hogy van egy róluk elnevezett rezidencia, amiben lakik. Továbbra is szépen elbeszélgetnek, pedig, ha tudná Nimeril, hogy mily keveset fogott fel eddig az óriás, akkor biztosan sírva fakadna. Viszont lelkes és ez ragadós, de le kell, hogy hűtse egy kicsit.*
- Álljunk meg egy pillanatra!* Határozottan csendül hangja a temető nyirkos csendjében.* Nem szabad elsietnünk! Előbb kutakodunk és csak aztán indulunk el. Ha tényleg léteznek, akkor előbb az apró hangyákat kell tanulmányoznunk, hogy megértsük a nagyokat. Ha valóban akkora egy-egy olyan óriás hangya, mint mondják, akkor ostobaság volna felkészületlenül odamennünk. Képzeld csak el, hogy ha akkorák, mint egy kutya. Láttad már milyen gyorsak a hangyák? Ha ezek megharagszanak, akkor megesznek minket.* Nincsenek illúziói ezzel kapcsolatban. Sőt jobban félne hat farkas nagyságú hangyától, mint hat farkastól. A rovarok a leghatékonyabb gyilkosok még most is Nimeril álláspontja szerint.*
- Na induljunk a könyvtárba, akkor.* Mutat a kijárat irányába, és ha minden igaz, akkor az óriással együtt a szomszédos templom irányába indul meg.*
// Bogarasok //
* Nimerilnek már természetes, hogy akinek csak említi lakhelyet az rögtön tudja, hogy merre található helyileg. Morwon is olyan fejet vág, mintha rémlene valamit, aztán benyögi, hogy nem, amire Nimeril szája lekonyul. Sajnos Morwon tudása eléggé limitált, ahogy látja. Arcát a kezeibe temeti egy pillanatra, majd aztán felnéz az óriásra.*
- Nem baj, én tudom, hogy merre van az a lényeg. Majd megmutatom neked, úgy meg fogod jegyezni?* Érdeklődik, mert ha nem, akkor inkább nem is erőlködik. Majd megbeszél vele valami bolond biztos találkozóhelyet. Azon viszont jót derül, hogy le Sajtkövezi a rezidenciája korábbi tulajdonosait.*
- Őszintén szólva nem tudom. Szerintem elmenekültek. de nem is számít ez már. Most én lakom ott.* Rántja meg a vállait. Szégyen vagy sem ő biza semmit sem tud ezekről a Sayquevesekről, azon kívül, hogy van egy róluk elnevezett rezidencia, amiben lakik. Továbbra is szépen elbeszélgetnek, pedig, ha tudná Nimeril, hogy mily keveset fogott fel eddig az óriás, akkor biztosan sírva fakadna. Viszont lelkes és ez ragadós, de le kell, hogy hűtse egy kicsit.*
- Álljunk meg egy pillanatra!* Határozottan csendül hangja a temető nyirkos csendjében.* Nem szabad elsietnünk! Előbb kutakodunk és csak aztán indulunk el. Ha tényleg léteznek, akkor előbb az apró hangyákat kell tanulmányoznunk, hogy megértsük a nagyokat. Ha valóban akkora egy-egy olyan óriás hangya, mint mondják, akkor ostobaság volna felkészületlenül odamennünk. Képzeld csak el, hogy ha akkorák, mint egy kutya. Láttad már milyen gyorsak a hangyák? Ha ezek megharagszanak, akkor megesznek minket.* Nincsenek illúziói ezzel kapcsolatban. Sőt jobban félne hat farkas nagyságú hangyától, mint hat farkastól. A rovarok a leghatékonyabb gyilkosok még most is Nimeril álláspontja szerint.*
- Na induljunk a könyvtárba, akkor.* Mutat a kijárat irányába, és ha minden igaz, akkor az óriással együtt a szomszédos templom irányába indul meg.*
1915. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2022-03-05 03:16:33
Üzenet elküldve: 2022-03-05 03:16:33
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
// Bogarasok //
* Minden nap tanul valamit az óriás! Habár nem venne mérget arra, hogy Nimeril állításai igazak a hangyák járataival kapcsolatban. Viszont, ha minden igaz, egyszer majd megmutatja neki az üvegbe zárt hangyabolyát, akkor majd eldől, hogy kinek volt igaza. Persze, ha az a hangyanézés nem mostanában lesz, könnyen előfordulhat, hogy addigra Morwon épp csak arra fog emlékezni mostani beszélgetésükből, hogy a hangyák törpe-módra vájják alagutaitak.
Nimeril ahelyett, hogy nagyjából behatárolná, hogy merre lakik, bonyolult szavakat mond, aminek az óriás nem örül. Rövid ideig úgy csinál, mintha gondolkodna, hogy hallotta-e már a hely nevét, vagy rémlene neki, hogy merre kell keresni, végül aztán megcsóválja fejét. *
– Nem tudom én. Én biz' csak aztat t'om, hogy merre van a Vashegy, meg a Mágustorony, meg Kalácsfalva, meg… * Beletúr szakállába, mert biztos benne, hogy valamire még emlékszik. Ám mégsem jut eszébe egy helynév sem. Tűnődve néz maga elé, majd kisvártatva csak megszólal. * – Itten van a városba'? Oszt' mi történt a Sajtkövesekkel? Mér' nincsenek mán ott?
* A nő megint furcsán viselkedik, amikor a hangyák jönnek szóba. Az előbb még ő próbálta elhitetni Morwonnal, hogy a hangyák törpe-járatokat ásnak maguknak – nem csak úgy kupacban élnek, mint ahogy azt bármely józan óriás megállapítaná. Most viszont kineveti Morwont, amiért ő ezt feltételezte az óriási méretű hangyákról is. Mégsem sértődik meg, inkább csak bólint egyet, ha meg nem is hajol, ezzel nyugtázva az elismerést. Ő már aztán tényleg nem tudja, hogy mi igaz és mi nem az, épp ezért megörül amikor meghallja Nimeril ötletét. Habár ő alig-alig tud olvasni és fogalma sincs, hogy hol a könyvtár, de beleegyezik, hogy menjenek könyvtárba olvasni a hangyákról. *
– Menjünk oda! * Kiált fel lelkesen. * – S, ha mán tudjuk, hogy merrefelé kő keresni őket, menjönk is megkeresni fele őket!
// Bogarasok //
* Minden nap tanul valamit az óriás! Habár nem venne mérget arra, hogy Nimeril állításai igazak a hangyák járataival kapcsolatban. Viszont, ha minden igaz, egyszer majd megmutatja neki az üvegbe zárt hangyabolyát, akkor majd eldől, hogy kinek volt igaza. Persze, ha az a hangyanézés nem mostanában lesz, könnyen előfordulhat, hogy addigra Morwon épp csak arra fog emlékezni mostani beszélgetésükből, hogy a hangyák törpe-módra vájják alagutaitak.
Nimeril ahelyett, hogy nagyjából behatárolná, hogy merre lakik, bonyolult szavakat mond, aminek az óriás nem örül. Rövid ideig úgy csinál, mintha gondolkodna, hogy hallotta-e már a hely nevét, vagy rémlene neki, hogy merre kell keresni, végül aztán megcsóválja fejét. *
– Nem tudom én. Én biz' csak aztat t'om, hogy merre van a Vashegy, meg a Mágustorony, meg Kalácsfalva, meg… * Beletúr szakállába, mert biztos benne, hogy valamire még emlékszik. Ám mégsem jut eszébe egy helynév sem. Tűnődve néz maga elé, majd kisvártatva csak megszólal. * – Itten van a városba'? Oszt' mi történt a Sajtkövesekkel? Mér' nincsenek mán ott?
* A nő megint furcsán viselkedik, amikor a hangyák jönnek szóba. Az előbb még ő próbálta elhitetni Morwonnal, hogy a hangyák törpe-járatokat ásnak maguknak – nem csak úgy kupacban élnek, mint ahogy azt bármely józan óriás megállapítaná. Most viszont kineveti Morwont, amiért ő ezt feltételezte az óriási méretű hangyákról is. Mégsem sértődik meg, inkább csak bólint egyet, ha meg nem is hajol, ezzel nyugtázva az elismerést. Ő már aztán tényleg nem tudja, hogy mi igaz és mi nem az, épp ezért megörül amikor meghallja Nimeril ötletét. Habár ő alig-alig tud olvasni és fogalma sincs, hogy hol a könyvtár, de beleegyezik, hogy menjenek könyvtárba olvasni a hangyákról. *
– Menjünk oda! * Kiált fel lelkesen. * – S, ha mán tudjuk, hogy merrefelé kő keresni őket, menjönk is megkeresni fele őket!
1914. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2022-03-04 09:34:48
Üzenet elküldve: 2022-03-04 09:34:48
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 584
OOC üzenetek: 406
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 584
OOC üzenetek: 406
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
// Bogarasok //
* A városi őrséget túltárgyalták. Nimerilnek ugyan vannak érdekeltségei a köreikben, de egyébiránt nem foglalkozik velük. Elég, ha tudja, hogy jelenlétükkel fenntartják a rendet. Jobban leköti most az, hogy meggyújtsa az értelem lángját az óriás homályos elméjében.*
- Úgy bizony. Ez egy nagyszerű hasonlat. Különféle kamráik és járataik vannak, más és más funkciókra.* Nimeril elégedett azzal, hogy Morwon sikeresen magáévá tette ezt az újfajta tudást. Az meg, hogy ez a tudás mennyire kerül elferdítésre az jobb, ha Morwon titka marad. Feltéve, ha Nimerilt meg nem örvendezteti vele.*
- Remek. Akkor ezt megbeszéltük.* Örül, hogy rá tudta erre venni, mert akkor a cipelésre is ráfogja.*
- Én a Sayqueves Rezidencián lakom, de már nincs ott egy Sayqueves sem. Tudod merre van az a hely?* Ha nem, akkor is megfogja tudni, mert ha elmagyarázni nem tudja, akkor megmutatja neki a helyet. Ilyen hangyás cimboráról le nem mondana.*
- Olyasmik, de ennél többet tényleg nem tudok.* Látszik, hogy ezekkel a hangyákkal rendesen feladta a leckét az óriásnak. Meg sem lepődik azon, hogy Morw még nem hallott ezekről. Nim már csak tájékozott, de ő sem ismeri, akkor egy ilyen Morw féleség, miért tudna róluk? Viszont egy humoros megjegyzést tesz, amire Nimeril felnevet.*
- Ez jó volt.* Dicséri meg a humorát az óriásnak. Aztán csak remélheti, hogy nem viccnek szánta.*
- Ostobaságnak gondolom még most is, de talán utána nézhetnénk. Itt van a könyvtár egy köpésre, ha ott nincs róla anyag, akkor nem is léteznek.* Ez már ajánlatnak minősült, ha megérti az óriás.*
// Bogarasok //
* A városi őrséget túltárgyalták. Nimerilnek ugyan vannak érdekeltségei a köreikben, de egyébiránt nem foglalkozik velük. Elég, ha tudja, hogy jelenlétükkel fenntartják a rendet. Jobban leköti most az, hogy meggyújtsa az értelem lángját az óriás homályos elméjében.*
- Úgy bizony. Ez egy nagyszerű hasonlat. Különféle kamráik és járataik vannak, más és más funkciókra.* Nimeril elégedett azzal, hogy Morwon sikeresen magáévá tette ezt az újfajta tudást. Az meg, hogy ez a tudás mennyire kerül elferdítésre az jobb, ha Morwon titka marad. Feltéve, ha Nimerilt meg nem örvendezteti vele.*
- Remek. Akkor ezt megbeszéltük.* Örül, hogy rá tudta erre venni, mert akkor a cipelésre is ráfogja.*
- Én a Sayqueves Rezidencián lakom, de már nincs ott egy Sayqueves sem. Tudod merre van az a hely?* Ha nem, akkor is megfogja tudni, mert ha elmagyarázni nem tudja, akkor megmutatja neki a helyet. Ilyen hangyás cimboráról le nem mondana.*
- Olyasmik, de ennél többet tényleg nem tudok.* Látszik, hogy ezekkel a hangyákkal rendesen feladta a leckét az óriásnak. Meg sem lepődik azon, hogy Morw még nem hallott ezekről. Nim már csak tájékozott, de ő sem ismeri, akkor egy ilyen Morw féleség, miért tudna róluk? Viszont egy humoros megjegyzést tesz, amire Nimeril felnevet.*
- Ez jó volt.* Dicséri meg a humorát az óriásnak. Aztán csak remélheti, hogy nem viccnek szánta.*
- Ostobaságnak gondolom még most is, de talán utána nézhetnénk. Itt van a könyvtár egy köpésre, ha ott nincs róla anyag, akkor nem is léteznek.* Ez már ajánlatnak minősült, ha megérti az óriás.*
1913. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2022-03-02 16:22:21
Üzenet elküldve: 2022-03-02 16:22:21
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
// Bogarasok //
– Harmadik? Hmmm. * Zárja rövidre a városőrökről és KisMorwról szóló beszélgetésüket. Sok furcsa dolog történt mostanság a városban, de Morwon nem szokott törődni az emberek ügyeivel – így a városi őrséggel sem. Neki fel se tűnt, hogy megváltoztak volna az őrök.
A hangyák őt is sokkal jobban érdeklik, mint a városőrök, ezért erre már hosszabban reagál. *
– Há' úgy a főd alatt, így e! * Mutogat továbbra is a boly felé. Persze aztán megérti, hogy ennél egy kicsit bonyolultabb a teljes kép, de ahhoz már túl bonyolult, hogy az egészet átlássa. * – Aztat mondod, úgy élnek a hangyákok, mint a törpék? * Összeráncolja homlokát, miközben próbálja elképzelni az egymásba nyíló rókalyukak hálózatát, melyeket apró kis fáklyákkal világítanak be és ajtókat tesznek a nyílások közé. Hogy Morwon honnan tudja, hogyan élnek a törpék, az egyelőre titok marad, illetve feltételezhető, hogy csak saját elképzeléseire hagyatkozik etekintetben. *
– Megnézném majd egyszer! * Mondja végül, de egyből folytatja is egy kérdéssel. * – No, de hun van az ahol te lakol?
* A következőket szintén nehezen hiszi el, de az óriási hangyák léte még mindig valóságosabbnak hat, mint a tény, hogy a hangyák kis üregekben élik mindennapjaikat és törpe dalokat énekelve túrják a földet. *
– Óriási hangyákok, hmm… * Szinte hallani lehet, ahogy Morwon fejében kattognak a fogaskerekek, de semmi ilyesmi nem jut eszébe. * – Nem én! Hallottam mán óriási óriásokról, óriási hegyekről, meg vizekről – ezeket láttam is, biza. De hogy óriás hangyákok! Hun élnek azok, e? Csak nem azok is a főd alatt, törpe járatokban?! * Nevet fel rendkívül szellemes megjegyzésén. *
// Bogarasok //
– Harmadik? Hmmm. * Zárja rövidre a városőrökről és KisMorwról szóló beszélgetésüket. Sok furcsa dolog történt mostanság a városban, de Morwon nem szokott törődni az emberek ügyeivel – így a városi őrséggel sem. Neki fel se tűnt, hogy megváltoztak volna az őrök.
A hangyák őt is sokkal jobban érdeklik, mint a városőrök, ezért erre már hosszabban reagál. *
– Há' úgy a főd alatt, így e! * Mutogat továbbra is a boly felé. Persze aztán megérti, hogy ennél egy kicsit bonyolultabb a teljes kép, de ahhoz már túl bonyolult, hogy az egészet átlássa. * – Aztat mondod, úgy élnek a hangyákok, mint a törpék? * Összeráncolja homlokát, miközben próbálja elképzelni az egymásba nyíló rókalyukak hálózatát, melyeket apró kis fáklyákkal világítanak be és ajtókat tesznek a nyílások közé. Hogy Morwon honnan tudja, hogyan élnek a törpék, az egyelőre titok marad, illetve feltételezhető, hogy csak saját elképzeléseire hagyatkozik etekintetben. *
– Megnézném majd egyszer! * Mondja végül, de egyből folytatja is egy kérdéssel. * – No, de hun van az ahol te lakol?
* A következőket szintén nehezen hiszi el, de az óriási hangyák léte még mindig valóságosabbnak hat, mint a tény, hogy a hangyák kis üregekben élik mindennapjaikat és törpe dalokat énekelve túrják a földet. *
– Óriási hangyákok, hmm… * Szinte hallani lehet, ahogy Morwon fejében kattognak a fogaskerekek, de semmi ilyesmi nem jut eszébe. * – Nem én! Hallottam mán óriási óriásokról, óriási hegyekről, meg vizekről – ezeket láttam is, biza. De hogy óriás hangyákok! Hun élnek azok, e? Csak nem azok is a főd alatt, törpe járatokban?! * Nevet fel rendkívül szellemes megjegyzésén. *
1912. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2022-03-02 10:13:46
Üzenet elküldve: 2022-03-02 10:13:46
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 584
OOC üzenetek: 406
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 584
OOC üzenetek: 406
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
// Bogarasok //
* Őszintén szólva Morw ígéretét nem veszi komolyan. Ezt a szellemes témát jobbnak is látja elengedni inkább. Sokkal érdekesebb ennek az óriásnak a kalandozása, ami lázba hozza Nimerilt, de őszintén szólva hamar le is töri. Hallhatóan valami sületlenségről magyaráz már megint ez az alak. Tengeri utazás, de nem is emlékszik erre.*
- Egyszer talán elkísérlek az egyik ilyen utadra.* Nem veti el teljesen az ötletet, de ennyi sületlenséget hallva meg tud rendülni a félvér bizalma.*
- Soha nem hallottam róla. Az igazat megvallva ez a mostani városi őrség már a harmadik, amiről tudok.
~ Ennek azért utána fogok nézni azért. ~* Ez már nem egy leellenőrizhetetlen állítás. Egy kicsi vörös személyről van szó, aki egyszer a városi őrség parancsnoka volt. A VHHK már bajosabb meg nagyobb marhaságnak tűnik, mint ez. Ahogy az is, hogy valaki orvosnak nevezze magát, mert el tud látni kisebb sérüléseket.*
- Értem, az hasznos tudás lehet egy kalandor számára.* Direkt nem is kérdez rá az egyebekre, mert szinte teljesen biztos benne, hogy csak ostobaságot hallana. Viszont a hangyák terén kellemes társaságnak bizony egy egész jó darabon, még ha nem is ő a legélesebb kés az óriások fiókjában.*
Fognak azok tudni, csak keretek köré szorítom azt a területet, ahol terjeszkedhetnek.* A kérdést nem is érti igazán, ami a járatokra vonatkozik.*
- Mit gondolsz hogy élnek ezek a föld alatt? Úgy kell elképzelni sok egybefüggő rókalyukat, csak aprók és hangyák lakják őket. Mindegyiknek meg van a saját funkciója. El kell jönnöd majd megnézni a hangyáimat, amint meglesznek majd. Sőt szívesen venném a segítséged, amikor majd be akarom gyűjteni őket.* Az óriások erősek, a Nimerillek meg nem. Hasznát tudná venni Morwnak, ha másban nem az ásásban meg a cipelésben.*
- Állítólag léteznek ilyen óriási hangyaszerű lények is. Hallottam mendemondát a parasztoktól, amikor még Nestar mester mellett tanultam. Nem tudom mennyi lehet a valóságalapja. A parasztok gyakran túloznak. Te hallottál már ilyen óriási hangyákról a kalandozásaid során?* Kétli, de egy kérdést megért. Ha nagyon kíváncsi, akkor megnézi a könyvtárban majd, hogy talál róluk valami leírást.*
// Bogarasok //
* Őszintén szólva Morw ígéretét nem veszi komolyan. Ezt a szellemes témát jobbnak is látja elengedni inkább. Sokkal érdekesebb ennek az óriásnak a kalandozása, ami lázba hozza Nimerilt, de őszintén szólva hamar le is töri. Hallhatóan valami sületlenségről magyaráz már megint ez az alak. Tengeri utazás, de nem is emlékszik erre.*
- Egyszer talán elkísérlek az egyik ilyen utadra.* Nem veti el teljesen az ötletet, de ennyi sületlenséget hallva meg tud rendülni a félvér bizalma.*
- Soha nem hallottam róla. Az igazat megvallva ez a mostani városi őrség már a harmadik, amiről tudok.
~ Ennek azért utána fogok nézni azért. ~* Ez már nem egy leellenőrizhetetlen állítás. Egy kicsi vörös személyről van szó, aki egyszer a városi őrség parancsnoka volt. A VHHK már bajosabb meg nagyobb marhaságnak tűnik, mint ez. Ahogy az is, hogy valaki orvosnak nevezze magát, mert el tud látni kisebb sérüléseket.*
- Értem, az hasznos tudás lehet egy kalandor számára.* Direkt nem is kérdez rá az egyebekre, mert szinte teljesen biztos benne, hogy csak ostobaságot hallana. Viszont a hangyák terén kellemes társaságnak bizony egy egész jó darabon, még ha nem is ő a legélesebb kés az óriások fiókjában.*
Fognak azok tudni, csak keretek köré szorítom azt a területet, ahol terjeszkedhetnek.* A kérdést nem is érti igazán, ami a járatokra vonatkozik.*
- Mit gondolsz hogy élnek ezek a föld alatt? Úgy kell elképzelni sok egybefüggő rókalyukat, csak aprók és hangyák lakják őket. Mindegyiknek meg van a saját funkciója. El kell jönnöd majd megnézni a hangyáimat, amint meglesznek majd. Sőt szívesen venném a segítséged, amikor majd be akarom gyűjteni őket.* Az óriások erősek, a Nimerillek meg nem. Hasznát tudná venni Morwnak, ha másban nem az ásásban meg a cipelésben.*
- Állítólag léteznek ilyen óriási hangyaszerű lények is. Hallottam mendemondát a parasztoktól, amikor még Nestar mester mellett tanultam. Nem tudom mennyi lehet a valóságalapja. A parasztok gyakran túloznak. Te hallottál már ilyen óriási hangyákról a kalandozásaid során?* Kétli, de egy kérdést megért. Ha nagyon kíváncsi, akkor megnézi a könyvtárban majd, hogy talál róluk valami leírást.*
1911. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2022-03-01 18:45:50
Üzenet elküldve: 2022-03-01 18:45:50
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
// Bogarasok //
– Úgy lesz! * Ígéri meg Morwon, s egyből azon kezd el töprengeni, hogy mikor is látta utoljára a Szellemjárót. Arra jut, hogy bizony sok éve már annak, ráadásul mikor legutoljára Thargiában járt, egy bolond őr elzavarta. Ha kicsit többet értene a világból, talán meg is lenne sértődve egy kicsit, hogy egykori társai már nem látják szívesen, de valahogy nem volt még ideje foglalkozni velük. Mindig is voltak és mindig is lesznek elmeháborodott népek még a Thargok között is, ráadásul azóta vissza sem ment újra próbálkozni, mert eltévedt félúton a kocsmák és a kalandok világa között. Sérülése óta tengeti Artheniorban mindennapjait. *
– Mesélek szívesen, de ha nem félsz, gyühetné' te is egyszer kalandozni! KisMorw-val megjártuk mán a tengert is… Bár aztat lehet, csak álmodtam, mer' nem emlékszek, hogy kerültünk oda, meg arra sem, hogy kerültem vissza… * Persze kalandjuk olyan valódi volt, mint ez a mostani csevegés Nimerillel – csak hát Morwon abban az évben nyerte az ingyen ivásra feljogosító medálját, meg aztán KisMorw még egy kis ördögvigyort is talált valahonnan, ezért olyan ködös az óriás számára minden. *
– KisMorw! * Ismétli el a nevet. * – Ő a városi őrségeseknek a főfőnöke is ám! * Teszi hozzá, hátha ez segít beazonosítani barátnőjét. Ám úgy tűnik, Nimeril más körökben mozog, vagy csak más néven ismeri Zianát. A VHHK-ról Morwon sem tud sokat mondani, de azt még ő is tudja, hogy mihez ért, úgyhogy tulajdonképpen mindkét kérdést megválaszolja. *
– Tudok hegeket kötözni és még egy-két dolgot! * Mondja büszkén. Arra, hogy az "egy-két dolog" mit is takar, szándékosan nem tér ki. Egyébként bár orvosnak aligha nevezhető, mégis többet tud, mint amit a legtöbben kinéznének egy óriásból. Elvégre igazi kalandor, ezáltal a kardforgatás mellett értenie kell a sebek ellátásához is, legalább alapfokon.
Morwon kétkedve hallgatja Nimeril ötletét a hangyákkal kapcsolatban. Alapvetően nincs gondja az emberek hülyeségeivel, de ezt már nem hagyhatja szó nélkül. *
– No, de ha olyan üveg ak- akármicsodába teszed őket, akkó' nem tudnak tovább áskálódni! Meg aztán miféle kamrákró' meg alagutakró' beszélsz?! Hisz' ezek csak kicsi fekete izék, amik ottan élnek e! * Bök az előttük lévő hangyabolyra. Úgy tűnik, ebben a témában kettejük között Nimeril van inkább képben, de ezt Morwon nem tudja és nem is fogja elismerni, amíg nem látja saját szemeivel azt az üveg akármicsodát. *
// Bogarasok //
– Úgy lesz! * Ígéri meg Morwon, s egyből azon kezd el töprengeni, hogy mikor is látta utoljára a Szellemjárót. Arra jut, hogy bizony sok éve már annak, ráadásul mikor legutoljára Thargiában járt, egy bolond őr elzavarta. Ha kicsit többet értene a világból, talán meg is lenne sértődve egy kicsit, hogy egykori társai már nem látják szívesen, de valahogy nem volt még ideje foglalkozni velük. Mindig is voltak és mindig is lesznek elmeháborodott népek még a Thargok között is, ráadásul azóta vissza sem ment újra próbálkozni, mert eltévedt félúton a kocsmák és a kalandok világa között. Sérülése óta tengeti Artheniorban mindennapjait. *
– Mesélek szívesen, de ha nem félsz, gyühetné' te is egyszer kalandozni! KisMorw-val megjártuk mán a tengert is… Bár aztat lehet, csak álmodtam, mer' nem emlékszek, hogy kerültünk oda, meg arra sem, hogy kerültem vissza… * Persze kalandjuk olyan valódi volt, mint ez a mostani csevegés Nimerillel – csak hát Morwon abban az évben nyerte az ingyen ivásra feljogosító medálját, meg aztán KisMorw még egy kis ördögvigyort is talált valahonnan, ezért olyan ködös az óriás számára minden. *
– KisMorw! * Ismétli el a nevet. * – Ő a városi őrségeseknek a főfőnöke is ám! * Teszi hozzá, hátha ez segít beazonosítani barátnőjét. Ám úgy tűnik, Nimeril más körökben mozog, vagy csak más néven ismeri Zianát. A VHHK-ról Morwon sem tud sokat mondani, de azt még ő is tudja, hogy mihez ért, úgyhogy tulajdonképpen mindkét kérdést megválaszolja. *
– Tudok hegeket kötözni és még egy-két dolgot! * Mondja büszkén. Arra, hogy az "egy-két dolog" mit is takar, szándékosan nem tér ki. Egyébként bár orvosnak aligha nevezhető, mégis többet tud, mint amit a legtöbben kinéznének egy óriásból. Elvégre igazi kalandor, ezáltal a kardforgatás mellett értenie kell a sebek ellátásához is, legalább alapfokon.
Morwon kétkedve hallgatja Nimeril ötletét a hangyákkal kapcsolatban. Alapvetően nincs gondja az emberek hülyeségeivel, de ezt már nem hagyhatja szó nélkül. *
– No, de ha olyan üveg ak- akármicsodába teszed őket, akkó' nem tudnak tovább áskálódni! Meg aztán miféle kamrákró' meg alagutakró' beszélsz?! Hisz' ezek csak kicsi fekete izék, amik ottan élnek e! * Bök az előttük lévő hangyabolyra. Úgy tűnik, ebben a témában kettejük között Nimeril van inkább képben, de ezt Morwon nem tudja és nem is fogja elismerni, amíg nem látja saját szemeivel azt az üveg akármicsodát. *
1910. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2022-02-27 19:34:42
Üzenet elküldve: 2022-02-27 19:34:42
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 584
OOC üzenetek: 406
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 584
OOC üzenetek: 406
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
// Bogarasok //
- Valóban ez az egyik legésszerűbb módszer.* Ért vele egyet, bár ha mindenki elégetnének, akkor mihez kezdene a magafajta sírrabló tudós? Mindegy, elengedik ezt, hogy valami ehhez kapcsolódóról ejthessenek pár mondatott.*
- Ahaaa! Oké. Meséld el, hogy mit mondott.* Mondja ezt úgy, mintha el is hinni, amit Morw itt most összehordott neki. A hangyák, na azok máris jobban hangzanak, mint azok a szellemek. Nimeril szép kis hasonlattal él, ami nincs éppen ennek a meláknak a kedvére.*
~ Férfiak és az ő hiúságuk. ~* Nem szól közbe, mert nincs is értelme ilyesmivel kapcsolatban győzködni egy férfit. Még jó, hogy nem tudja miféle gondolatok keringenek az óriás fejében a Mofikról meg a Valianokról. Már így is zakkantnak tartja, hát még akkor mit gondolna, ha ezeket tudná róla. A téma újfent elterelődik. Kiderül, hogy jól gondolta a lány, mert tényleg kalandor az óriás. Nimeril imádja a jó kalandokat hallgattatni, szóval egyszer részletsebben is kifaggatja majd ezt az óriást.*
- Mindig is imádtam a jó kalandokat. Egyszer mesélhetnél nekem az utazásaidról.* Morwon ezzel hivatalosan is felkerült a barátlistájára, amin nem sokan szerepelnek eddig, de azok akik rajta vannak egy sem normális. Ez Morw esetében is igaz lehet.*
- Hogy kit?* Pislog rá és csak néz nagy bociszemekkel.*
~ Ez tuti nem normális. ~ Nem hallottam még se KisMorwról, se pedig erről a Veterán Hegkötözők Harcos Klubjáról.* Nagyon kételkedik abban, hogy ez a kissé primitív óriás konyítana az orvosláshoz. Talán egy kötést fel tud helyezni, meg valakibe egy zöldet belediktálni.*
- Aztán miféle orvos lennél?* Muszáj ennek utána járnia, mert addig nem nyughat. Ha pedig hangyák, akkor jövőbeli terveiről is elárul egy keveset.*
- Ezeket nem háborgatnám. Majd, ha már jó lesz az idő, akkor felások egy sajátot. Egy kisebb kolóniát szeretnék, hogy tanulmányozhassam őket, ahogy szaporodnak. Ha egy üveg akváriumba helyezem őket, akkor láthatom, ahogy kiépítik a föld mélyén lévő alagút rendszereiket, meg a kamráikat. Jó móka lesz.* Osztja meg bele a teljes tervet.*
// Bogarasok //
- Valóban ez az egyik legésszerűbb módszer.* Ért vele egyet, bár ha mindenki elégetnének, akkor mihez kezdene a magafajta sírrabló tudós? Mindegy, elengedik ezt, hogy valami ehhez kapcsolódóról ejthessenek pár mondatott.*
- Ahaaa! Oké. Meséld el, hogy mit mondott.* Mondja ezt úgy, mintha el is hinni, amit Morw itt most összehordott neki. A hangyák, na azok máris jobban hangzanak, mint azok a szellemek. Nimeril szép kis hasonlattal él, ami nincs éppen ennek a meláknak a kedvére.*
~ Férfiak és az ő hiúságuk. ~* Nem szól közbe, mert nincs is értelme ilyesmivel kapcsolatban győzködni egy férfit. Még jó, hogy nem tudja miféle gondolatok keringenek az óriás fejében a Mofikról meg a Valianokról. Már így is zakkantnak tartja, hát még akkor mit gondolna, ha ezeket tudná róla. A téma újfent elterelődik. Kiderül, hogy jól gondolta a lány, mert tényleg kalandor az óriás. Nimeril imádja a jó kalandokat hallgattatni, szóval egyszer részletsebben is kifaggatja majd ezt az óriást.*
- Mindig is imádtam a jó kalandokat. Egyszer mesélhetnél nekem az utazásaidról.* Morwon ezzel hivatalosan is felkerült a barátlistájára, amin nem sokan szerepelnek eddig, de azok akik rajta vannak egy sem normális. Ez Morw esetében is igaz lehet.*
- Hogy kit?* Pislog rá és csak néz nagy bociszemekkel.*
~ Ez tuti nem normális. ~ Nem hallottam még se KisMorwról, se pedig erről a Veterán Hegkötözők Harcos Klubjáról.* Nagyon kételkedik abban, hogy ez a kissé primitív óriás konyítana az orvosláshoz. Talán egy kötést fel tud helyezni, meg valakibe egy zöldet belediktálni.*
- Aztán miféle orvos lennél?* Muszáj ennek utána járnia, mert addig nem nyughat. Ha pedig hangyák, akkor jövőbeli terveiről is elárul egy keveset.*
- Ezeket nem háborgatnám. Majd, ha már jó lesz az idő, akkor felások egy sajátot. Egy kisebb kolóniát szeretnék, hogy tanulmányozhassam őket, ahogy szaporodnak. Ha egy üveg akváriumba helyezem őket, akkor láthatom, ahogy kiépítik a föld mélyén lévő alagút rendszereiket, meg a kamráikat. Jó móka lesz.* Osztja meg bele a teljes tervet.*
1909. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2022-02-24 19:46:37
Üzenet elküldve: 2022-02-24 19:46:37
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
// Bogarasok //
– No, ezér' kell elégetni őket! * Válaszolja Nimerilnek, aki még az emberek között is igen furcsának bizonyul, mikor szóba hozza az asztalán heverő hullákat. Morwon fel is vonja bozontos szemöldökét, de végül úgy dönt, nem firtatja a dolgot – reméli, hogy ez is csak amolyan városi szólás-mondás, amit nem kell szó szerint érteni és ezért az óriások nem érthetik. Ellenben a szellemvilág igen egyszerű dolog, ezért is ért hozzá. *
– Dehogy vótam, hisz' itt állok elébed! * Nevet fel a feltételezésen. * – De a Szellemjáró járt mán ottan… Asszem. De az is lehet, hogy a szellemek járnak hozzája. * Megvonja vállát. *
– Majd megkérdem tőle, ha találkozunk. * Ígérkezik, mit sem sejtve arról, hogy Leandana nemcsak, hogy valóban megjárta már a túlvilágot, de azóta vissza is tért az élők közé. Morwon egészen másfelé járt az utóbbi időkben, ezért sok mindenről lemaradt.
A hangyákról alkotott véleményét némileg árnyalja a tündéres hasonlat, meg is hőköl tőle. *
– Még hogy tökéletes társadalom! * Morogja. * Fél kézzel is legyűrnék még egy sereg tündért is! * El is képzeli, ahogy Valianok és Mofik rohamozzák, ő meg csak nevet, ahogy fegyvereik lepattannak páncéljáról és végül végelgyengülésben meghalnak a szárnyas kis tündérek. Persze ő is érzi, hogy ez a kép kissé túlzó: száz Mofival még csak elbírna, de száz Valiannal már meggyűlne a baja, annál is inkább, mert Valian volt az ütődött tündér, aki egymaga megostromolta Tharg Arod erődjét annak idején.
Talán a fenti történet is felkeltené Nimeril érdeklődését, de ha már az óriás kezéről érdeklődött, akkor Morwon az ahhoz kapcsolódó történetet meséli el. *
– Olyasmi. * Válaszol röviden. Igazából még sosem gondolkodott el azon, hogy micsoda ő: kalandor, vándor, esetleg utazó? Az utóbbi hónapokban persze találóbb a naplopó, vagy a kocsmatöltelék kifejezés, ám az előtte lévő években rendesen rászolgált arra, hogy most pihenhessen. Már csak az a gond, hogy néhány hatra, legfeljebb pár hónapra elegendő vagyona maradt, így hamarosan keresnie kell egy újabb… Kalandot? Hasonló dolgokon töprengve figyeli a hangyabolyt, mikor meghallja, hogy a nő orvos. Morwon majd' felpattan ezt hallva. Egyből kérdezősködni és magyarázni kezd. *
– Akkó'-akkó' ismered KisMorwot? Ilyen kicsi és vörös, mint te, csak tán' még tőled is kisebb és vörösebb! Úgy híjják, hogy KisMorw és ő a legjobb barátom, csak elvesztettem! Erről jut eszembe… * Tart egy lélegzetvételnyi szünetet, aztán sietve folytatja mondandóját. * – Én is orvos vagyok ám! KisMorw és Én alapítottuk a Veterán Hegkötözők Harcos Klubját, vagy mit. * Morwon sosem értette igazán, mit jelent egy ilyen társulat tagjának lenni, de most izgatottan meséli Nimerilnek, hogy ő az egyik alapító tagja.
Bár igencsak eltértek a hangyák témájától, azért még válaszol a nő óhajára-sóhajára. *
– Hisz' itt van, e! * Mutat a közvetlen előttük elterülő bolyra. * – Ez a tiedé lehet, nem?
// Bogarasok //
– No, ezér' kell elégetni őket! * Válaszolja Nimerilnek, aki még az emberek között is igen furcsának bizonyul, mikor szóba hozza az asztalán heverő hullákat. Morwon fel is vonja bozontos szemöldökét, de végül úgy dönt, nem firtatja a dolgot – reméli, hogy ez is csak amolyan városi szólás-mondás, amit nem kell szó szerint érteni és ezért az óriások nem érthetik. Ellenben a szellemvilág igen egyszerű dolog, ezért is ért hozzá. *
– Dehogy vótam, hisz' itt állok elébed! * Nevet fel a feltételezésen. * – De a Szellemjáró járt mán ottan… Asszem. De az is lehet, hogy a szellemek járnak hozzája. * Megvonja vállát. *
– Majd megkérdem tőle, ha találkozunk. * Ígérkezik, mit sem sejtve arról, hogy Leandana nemcsak, hogy valóban megjárta már a túlvilágot, de azóta vissza is tért az élők közé. Morwon egészen másfelé járt az utóbbi időkben, ezért sok mindenről lemaradt.
A hangyákról alkotott véleményét némileg árnyalja a tündéres hasonlat, meg is hőköl tőle. *
– Még hogy tökéletes társadalom! * Morogja. * Fél kézzel is legyűrnék még egy sereg tündért is! * El is képzeli, ahogy Valianok és Mofik rohamozzák, ő meg csak nevet, ahogy fegyvereik lepattannak páncéljáról és végül végelgyengülésben meghalnak a szárnyas kis tündérek. Persze ő is érzi, hogy ez a kép kissé túlzó: száz Mofival még csak elbírna, de száz Valiannal már meggyűlne a baja, annál is inkább, mert Valian volt az ütődött tündér, aki egymaga megostromolta Tharg Arod erődjét annak idején.
Talán a fenti történet is felkeltené Nimeril érdeklődését, de ha már az óriás kezéről érdeklődött, akkor Morwon az ahhoz kapcsolódó történetet meséli el. *
– Olyasmi. * Válaszol röviden. Igazából még sosem gondolkodott el azon, hogy micsoda ő: kalandor, vándor, esetleg utazó? Az utóbbi hónapokban persze találóbb a naplopó, vagy a kocsmatöltelék kifejezés, ám az előtte lévő években rendesen rászolgált arra, hogy most pihenhessen. Már csak az a gond, hogy néhány hatra, legfeljebb pár hónapra elegendő vagyona maradt, így hamarosan keresnie kell egy újabb… Kalandot? Hasonló dolgokon töprengve figyeli a hangyabolyt, mikor meghallja, hogy a nő orvos. Morwon majd' felpattan ezt hallva. Egyből kérdezősködni és magyarázni kezd. *
– Akkó'-akkó' ismered KisMorwot? Ilyen kicsi és vörös, mint te, csak tán' még tőled is kisebb és vörösebb! Úgy híjják, hogy KisMorw és ő a legjobb barátom, csak elvesztettem! Erről jut eszembe… * Tart egy lélegzetvételnyi szünetet, aztán sietve folytatja mondandóját. * – Én is orvos vagyok ám! KisMorw és Én alapítottuk a Veterán Hegkötözők Harcos Klubját, vagy mit. * Morwon sosem értette igazán, mit jelent egy ilyen társulat tagjának lenni, de most izgatottan meséli Nimerilnek, hogy ő az egyik alapító tagja.
Bár igencsak eltértek a hangyák témájától, azért még válaszol a nő óhajára-sóhajára. *
– Hisz' itt van, e! * Mutat a közvetlen előttük elterülő bolyra. * – Ez a tiedé lehet, nem?
1908. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2022-02-23 20:07:31
Üzenet elküldve: 2022-02-23 20:07:31
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 584
OOC üzenetek: 406
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 584
OOC üzenetek: 406
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
// Bogarasok //
~ Nálunk? Thargok? ~* Érdekes információ morzsákat ejt el az óriás.*
- Inkább kihagynám az ilyesmit. Odahaza csak hallottam hírét ennek a szörnyűségnek. Sétáló holtak. Igen megütne a guta, ha felkelne az asztalomról az egyik.* Neki egyértelmű, hogy mire gondolt, de ez az óriásnak biztos nem lesz az. A végén még az ő szemében a lány lesz bogaras.*
- Tán jártál már a szellemvilágban, hogy tudod ezt? Biztos nagy lehet ott most a kavarodás az istenek érkezése miatt.* Ez az egyik téma ami érdekli, de nem a vallási maszlag, hanem a nyers tudomány része. Később majd több időt fog szánni, hogy ebben az irányban is kutasson. Most viszont még a hangyáknál jár. Ez egy közös pont benne és Morwonban.*
- Azt nem mondanám, hogy jók. Kegyetlen és szívtelen gyilkosok. Náluk sokkal nagyobb élőlényeket gyűrnek le. Mintha sok apró tündér egy óriást próbálna megölni. Tökéletes összhangban élnek. Ilyen a tökéletes társadalom.* Szeret magyarázni, de még mennyire. Ez az óriás pedig remek hallgatóság. Bizalmát kiérdemelte, ezért nem kell sok idő, hogy együtt guggoljanak a hangyaboly mellett. Nem véletlen, hogy a nem teljesen működőképes kezét is képes kiszúrni. Szinte csillog a szeme, ahogy az érdekes történetet hallgatja.*
- Komolyan mondod? Valami kalandor vagy, hogy ilyesmi megesett veled?* Ilyenkor bújik elő a benne szunnyadó kisgyermek. Ezek után nem is kérdés, hogy felajánlja a segítségét.*
- Tudod én orvos vagyok. Ha egyszer meglátogatsz a rendelőmben szívesen megnézem a karod. Talán helyre tudom hozni.* Ezt követően újfent a bolyra figyel fel, mivel az egyik apró hangya máris el kezd magot cibálni a boly felé.*
- Micsoda odaadás, micsoda szorgalom. Ha jó lesz az idő, akkor majd akarok egy saját hangyafarmot, ahol megfigyelhetem őket.* Már alig várja, hogy megfigyelhesse ezeket az apró lényeket közelebbről. Az üveg akvárium erre nagyon is jó lesz.*
// Bogarasok //
~ Nálunk? Thargok? ~* Érdekes információ morzsákat ejt el az óriás.*
- Inkább kihagynám az ilyesmit. Odahaza csak hallottam hírét ennek a szörnyűségnek. Sétáló holtak. Igen megütne a guta, ha felkelne az asztalomról az egyik.* Neki egyértelmű, hogy mire gondolt, de ez az óriásnak biztos nem lesz az. A végén még az ő szemében a lány lesz bogaras.*
- Tán jártál már a szellemvilágban, hogy tudod ezt? Biztos nagy lehet ott most a kavarodás az istenek érkezése miatt.* Ez az egyik téma ami érdekli, de nem a vallási maszlag, hanem a nyers tudomány része. Később majd több időt fog szánni, hogy ebben az irányban is kutasson. Most viszont még a hangyáknál jár. Ez egy közös pont benne és Morwonban.*
- Azt nem mondanám, hogy jók. Kegyetlen és szívtelen gyilkosok. Náluk sokkal nagyobb élőlényeket gyűrnek le. Mintha sok apró tündér egy óriást próbálna megölni. Tökéletes összhangban élnek. Ilyen a tökéletes társadalom.* Szeret magyarázni, de még mennyire. Ez az óriás pedig remek hallgatóság. Bizalmát kiérdemelte, ezért nem kell sok idő, hogy együtt guggoljanak a hangyaboly mellett. Nem véletlen, hogy a nem teljesen működőképes kezét is képes kiszúrni. Szinte csillog a szeme, ahogy az érdekes történetet hallgatja.*
- Komolyan mondod? Valami kalandor vagy, hogy ilyesmi megesett veled?* Ilyenkor bújik elő a benne szunnyadó kisgyermek. Ezek után nem is kérdés, hogy felajánlja a segítségét.*
- Tudod én orvos vagyok. Ha egyszer meglátogatsz a rendelőmben szívesen megnézem a karod. Talán helyre tudom hozni.* Ezt követően újfent a bolyra figyel fel, mivel az egyik apró hangya máris el kezd magot cibálni a boly felé.*
- Micsoda odaadás, micsoda szorgalom. Ha jó lesz az idő, akkor majd akarok egy saját hangyafarmot, ahol megfigyelhetem őket.* Már alig várja, hogy megfigyelhesse ezeket az apró lényeket közelebbről. Az üveg akvárium erre nagyon is jó lesz.*
1907. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2022-02-22 22:14:18
Üzenet elküldve: 2022-02-22 22:14:18
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
// Bogarasok //
* Morwon nem emberevő óriás és igazából nem is ismer olyanokat, ezért Nimerilnek igazán nincs mitől félnie. Ha mondjuk egy orkkal találkozott volna össze, akkor már lenne oka az aggodalomra, de Morwon egy pillangónak sem ártana.
Érdeklődve hallgatja a nő magyarázatát a temetők funkciójáról. Tulajdonképpen megérti a dolgot, de még mindig balgaságnak tartja. Szóvá is teszi aggodalmát. *
– Csak osztán vigyázzatok, nehogy felgyüjjenek az élőhalók! Mifölénk, a Thargoknál máglyát rakunk, oszt' elégetjük, aki meghót. Legalábbis az én időmbe' úgy tettünk. * Magyarázza, hátha ő is tud valamit tanítani a kicsi embernek. Aztán hozzáteszi: * – Meg há' aki meghót, aztat kár siratni, mer' má' a szellemvilágba' van.
* A továbbiakból az is kiderül, hogy Nimeril mit keres itt és a magyarázat egyszerűbb, mint amit Morwon kinézett volna bármelyik emberféléből. Ő szereti az egyszerű dolgokat, csak az emberek általában szeretnek mindent túlbonyolítani. Hiszen maga is látta, hogy a nő hangyászott, mikor megzavarta őt, hát mi mást keresett volna a temetőben, mint hangyákat? Elismerően bólint, mint egy bölcs mester a tanítványának, aki valami okosat mondott. *
– Úgy bizony! A hangyákok jók! * Mondja és egy lépéssel közelebb megy. Ha a vörös nem ellenkezik, vagy rémül meg láthatóan, akkor még néhány lépést tesz, aztán ha odáig eljutott, lehajol közelebbről is megnézni azt a hangyabolyt. Bár ő sem lehet biztos benne, hogy a másik nem akarja bántani, de nem látott nála nagyobb fegyvereket, az pedig ki van zárva, hogy egy ilyen sovány nőnek puszta kézzel bármi esélye lenne a messzeföldön híres Morwonnal szemben. Úgyhogy nem nagyon aggódik emiatt.
A karjára vonatkozó kérdésre hümmög egyet, aztán nézegetni kezdi a nem működő végtagot, mintha eddig fel sem tűnt volna neki a hiányosság. *
– Há' ez akkó' történt, mikó' a pusztába' megtámadtak minket a böszme farkasok, meg a gonosz boszorkányok! * Meséli olyan szintű közönnyel, mintha mindennap megtörténne vele az ilyen. * – Oszt' az egyik megharapott, s nem eresztett. Mármint a farkas, nem a boszorkány. * Egészíti ki magát a biztonság kedvéért. Elég rég volt már, ahhoz hogy mindenre tisztán emlékezzen, de úgy rémlik, hogy nem csak a farkasok akarták megenni, hanem a boszorkányok is – viszont a farkasok (illetve az az egy, amelyik megharapta) jutottak közelebb céljuk eléréséhez. *
// Bogarasok //
* Morwon nem emberevő óriás és igazából nem is ismer olyanokat, ezért Nimerilnek igazán nincs mitől félnie. Ha mondjuk egy orkkal találkozott volna össze, akkor már lenne oka az aggodalomra, de Morwon egy pillangónak sem ártana.
Érdeklődve hallgatja a nő magyarázatát a temetők funkciójáról. Tulajdonképpen megérti a dolgot, de még mindig balgaságnak tartja. Szóvá is teszi aggodalmát. *
– Csak osztán vigyázzatok, nehogy felgyüjjenek az élőhalók! Mifölénk, a Thargoknál máglyát rakunk, oszt' elégetjük, aki meghót. Legalábbis az én időmbe' úgy tettünk. * Magyarázza, hátha ő is tud valamit tanítani a kicsi embernek. Aztán hozzáteszi: * – Meg há' aki meghót, aztat kár siratni, mer' má' a szellemvilágba' van.
* A továbbiakból az is kiderül, hogy Nimeril mit keres itt és a magyarázat egyszerűbb, mint amit Morwon kinézett volna bármelyik emberféléből. Ő szereti az egyszerű dolgokat, csak az emberek általában szeretnek mindent túlbonyolítani. Hiszen maga is látta, hogy a nő hangyászott, mikor megzavarta őt, hát mi mást keresett volna a temetőben, mint hangyákat? Elismerően bólint, mint egy bölcs mester a tanítványának, aki valami okosat mondott. *
– Úgy bizony! A hangyákok jók! * Mondja és egy lépéssel közelebb megy. Ha a vörös nem ellenkezik, vagy rémül meg láthatóan, akkor még néhány lépést tesz, aztán ha odáig eljutott, lehajol közelebbről is megnézni azt a hangyabolyt. Bár ő sem lehet biztos benne, hogy a másik nem akarja bántani, de nem látott nála nagyobb fegyvereket, az pedig ki van zárva, hogy egy ilyen sovány nőnek puszta kézzel bármi esélye lenne a messzeföldön híres Morwonnal szemben. Úgyhogy nem nagyon aggódik emiatt.
A karjára vonatkozó kérdésre hümmög egyet, aztán nézegetni kezdi a nem működő végtagot, mintha eddig fel sem tűnt volna neki a hiányosság. *
– Há' ez akkó' történt, mikó' a pusztába' megtámadtak minket a böszme farkasok, meg a gonosz boszorkányok! * Meséli olyan szintű közönnyel, mintha mindennap megtörténne vele az ilyen. * – Oszt' az egyik megharapott, s nem eresztett. Mármint a farkas, nem a boszorkány. * Egészíti ki magát a biztonság kedvéért. Elég rég volt már, ahhoz hogy mindenre tisztán emlékezzen, de úgy rémlik, hogy nem csak a farkasok akarták megenni, hanem a boszorkányok is – viszont a farkasok (illetve az az egy, amelyik megharapta) jutottak közelebb céljuk eléréséhez. *
1906. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2022-02-22 20:54:39
Üzenet elküldve: 2022-02-22 20:54:39
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 584
OOC üzenetek: 406
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 584
OOC üzenetek: 406
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
// Bogarasok //
* A magát Morwonnak nevező óriás kísérletet tesz arra, hogy elnyerje Nimeril bizalmát. Ez sikerül is neki, amint a maga kis egyszerű szinte már ostoba módján válaszolja meg Nimeril kérdéseit. Nem is állhatja meg, hogy ne kezdjen el kuncogni szegény félvér. Aztán ez átcsap nevetésbe, amikor Morw majdnem kidönti az egyik sírkövet.*
~ Úgy látom nem éppen egy zsenivel van dolgom. ~* Pont ez az amiért megnyugszik annyira, hogy ki merjen jönni a fedezéke mögül.*
- Nem lakom én itt. Ez a hely lényegében a holtak lakhelye. Eltemetik őket, aztán kijárnak ide, hogy megemlékezzenek róluk.* Kicsit okítja is, de inkább nem merülne el ebben a kérdéskörben.*
- Tudom mi lenne a következő kérdésed, szóval inkább előre megválaszolom. Azért vagyok itt, hogy furcsaságokat keressek. Régi pénzek, tárgyak, felíratok vagy különleges élőlényeket. Például ezek a hangyák különösen érdekesek. De, mint gondolom ezt te is tudod, mert ha jól emlékszem említetted is.* Időközben kiszúrja, hogy annak a meláknak valami baja van. Az egyik karja felettébb érdekesen áll. Az orvos rögtön dolgozni kezd benne.*
- Valami baja van a bal karodnak?* Fél szemét még mindig rajta tartja, az óvatosság kedvéért, de nem hiszi, hogy ez az óriás bántani akarná.*
// Bogarasok //
* A magát Morwonnak nevező óriás kísérletet tesz arra, hogy elnyerje Nimeril bizalmát. Ez sikerül is neki, amint a maga kis egyszerű szinte már ostoba módján válaszolja meg Nimeril kérdéseit. Nem is állhatja meg, hogy ne kezdjen el kuncogni szegény félvér. Aztán ez átcsap nevetésbe, amikor Morw majdnem kidönti az egyik sírkövet.*
~ Úgy látom nem éppen egy zsenivel van dolgom. ~* Pont ez az amiért megnyugszik annyira, hogy ki merjen jönni a fedezéke mögül.*
- Nem lakom én itt. Ez a hely lényegében a holtak lakhelye. Eltemetik őket, aztán kijárnak ide, hogy megemlékezzenek róluk.* Kicsit okítja is, de inkább nem merülne el ebben a kérdéskörben.*
- Tudom mi lenne a következő kérdésed, szóval inkább előre megválaszolom. Azért vagyok itt, hogy furcsaságokat keressek. Régi pénzek, tárgyak, felíratok vagy különleges élőlényeket. Például ezek a hangyák különösen érdekesek. De, mint gondolom ezt te is tudod, mert ha jól emlékszem említetted is.* Időközben kiszúrja, hogy annak a meláknak valami baja van. Az egyik karja felettébb érdekesen áll. Az orvos rögtön dolgozni kezd benne.*
- Valami baja van a bal karodnak?* Fél szemét még mindig rajta tartja, az óvatosság kedvéért, de nem hiszi, hogy ez az óriás bántani akarná.*
1905. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2022-02-21 20:51:17
Üzenet elküldve: 2022-02-21 20:51:17
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
// Bogarasok //
* A kicsi vörös ember nem olyan bátor, mint mondjuk KisMorw, aki szintén kicsi és vörös és ember, de már a nevéből is lerí, hogy ő bátor és erős. Nem úgy, mint Nimeril, kinek nevének jelentésével nincs tisztában óriásunk, de az egyszer biztos, hogy nem Morwonnak hívják, ennélfogva érthető is, hogy nem olyan bátor, mint ő, vagy KisMorw.
A nő úgy viselkedik, mint aki még nem látott óriást, ami mosolyt csal Morwon szájára, ám nem akarja, hogy bárki is ok nélkül féljen tőle, ezért egyből próbálja megnyugtatni újdonsült-leendő barátnőjét. *
– Há' én csak úgy gyüttem erre-arra, onnan e'! * Nyújtja ki hatalmas kezét és hátrafelé mutat, talán a sírtenger végén (vagy elején?) helyet foglaló vaskapu irányába. Bár a kérdést tulajdonképpen megválaszolta, mégsem akar szó nélkül ácsorogni, mint egy sírkő, ezért újra megszólal. *
– Vajmi igaz, én sem t'om minek, hisz' nincsé itten semmi érdekes. Meg osztán nem is igazin értem ezeket a városi népeket, hogy minek hordják ide eztet a sok követ meg halottat. * Tárja szét hatalmas kezeit, majd bal kezével az egyik kőre támaszkodik. De hamar meggondolja magát, mert a kő egyből megbillen keze alatt. *
– Affene. * Morog magában, miközben egymásnak csapkodja tenyereit, hogy leporolja azokat. Aztán felnéz Nimerilre. *
– Te itten lakol?
// Bogarasok //
* A kicsi vörös ember nem olyan bátor, mint mondjuk KisMorw, aki szintén kicsi és vörös és ember, de már a nevéből is lerí, hogy ő bátor és erős. Nem úgy, mint Nimeril, kinek nevének jelentésével nincs tisztában óriásunk, de az egyszer biztos, hogy nem Morwonnak hívják, ennélfogva érthető is, hogy nem olyan bátor, mint ő, vagy KisMorw.
A nő úgy viselkedik, mint aki még nem látott óriást, ami mosolyt csal Morwon szájára, ám nem akarja, hogy bárki is ok nélkül féljen tőle, ezért egyből próbálja megnyugtatni újdonsült-leendő barátnőjét. *
– Há' én csak úgy gyüttem erre-arra, onnan e'! * Nyújtja ki hatalmas kezét és hátrafelé mutat, talán a sírtenger végén (vagy elején?) helyet foglaló vaskapu irányába. Bár a kérdést tulajdonképpen megválaszolta, mégsem akar szó nélkül ácsorogni, mint egy sírkő, ezért újra megszólal. *
– Vajmi igaz, én sem t'om minek, hisz' nincsé itten semmi érdekes. Meg osztán nem is igazin értem ezeket a városi népeket, hogy minek hordják ide eztet a sok követ meg halottat. * Tárja szét hatalmas kezeit, majd bal kezével az egyik kőre támaszkodik. De hamar meggondolja magát, mert a kő egyből megbillen keze alatt. *
– Affene. * Morog magában, miközben egymásnak csapkodja tenyereit, hogy leporolja azokat. Aztán felnéz Nimerilre. *
– Te itten lakol?
1904. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2022-02-21 20:26:40
Üzenet elküldve: 2022-02-21 20:26:40
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 584
OOC üzenetek: 406
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 584
OOC üzenetek: 406
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
// Bogarasok //
* Nimeril békésen hangyázik, amikor egy hang megszólítja a háta mögül. Eléggé megijed ettől, hogy látványosan összerezzen. Hát még amikor megfordul. Egy termetes óriással találja szembe magát. Elég hamar kiderül, hogy ez az óriás nem biztos, hogy teljesen normális. Nagyjából egy gyermek mutatkozna be így. Ezen úgy meglepődik, hogy még a félelméről is megfeledkezik egy pillanatra.*
- Én Nimeril vagyok, de mit keres itt?* Lép hátrébb egy síkő védelmébe. Az óvatosság az már ráragadt az évek során.*
~ Miféle elvetemült alak mászkál a temető ezen pontján? ~* Ez jó kérdés, mivel ő maga is ilyen elvetemült alak volna. Az biztos, hogy ha valami gyanúsan agresszív merényletet próbál meg elkövetni ellene ez az óriás, akkor gyorsan kereket fog oldani. Egy esélyt viszont azért ad a Morwon nevezetű alaknak, akinek már a megjelenése is eléggé sajátos. Hirtelen nem is nagyon tudja hova tenni Nimeril.*
// Bogarasok //
* Nimeril békésen hangyázik, amikor egy hang megszólítja a háta mögül. Eléggé megijed ettől, hogy látványosan összerezzen. Hát még amikor megfordul. Egy termetes óriással találja szembe magát. Elég hamar kiderül, hogy ez az óriás nem biztos, hogy teljesen normális. Nagyjából egy gyermek mutatkozna be így. Ezen úgy meglepődik, hogy még a félelméről is megfeledkezik egy pillanatra.*
- Én Nimeril vagyok, de mit keres itt?* Lép hátrébb egy síkő védelmébe. Az óvatosság az már ráragadt az évek során.*
~ Miféle elvetemült alak mászkál a temető ezen pontján? ~* Ez jó kérdés, mivel ő maga is ilyen elvetemült alak volna. Az biztos, hogy ha valami gyanúsan agresszív merényletet próbál meg elkövetni ellene ez az óriás, akkor gyorsan kereket fog oldani. Egy esélyt viszont azért ad a Morwon nevezetű alaknak, akinek már a megjelenése is eléggé sajátos. Hirtelen nem is nagyon tudja hova tenni Nimeril.*
1903. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2022-02-21 13:30:42
Üzenet elküldve: 2022-02-21 13:30:42
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
// Bogarasok //
* Mióta Artheniorban tengeti mindennapjait, némileg hozzászokott ugyan a városi emberek furcsaságaihoz, de azt még ő sem mondaná, hogy mindent ért. Így van ez a temetővel is, ahol eddig csak átutazóban volt, még sosem állt le átgondolni, hogy mi ennek a helynek a létjogosultsága. Persze tisztában van a hely rendeltetésével, épp csak az értelme ködös számára. *
– Minek rakják főd alá a halottakat? Nem-e jobb vóna elégetni mind? Akkó' tán nem gyünnének föl az élőhalók! * Tanakodik magában, miközben egyre mélyebbre halad a sírok rengetegében. Nézeget jobbra-balra, egyszer még meg is áll, mert egy ismerős nevet vél felfedezni az egyik kőbe vésve, de némi homlokráncolást követően megállapítja, hogy csak az 'O' és az 'M' volt ismerős és mivel a többi betűt már nem tudja elolvasni, hamar tovább is halad.
Az igazat megvallva kezdi unni az itteni sétáját. Már régen túlvan az olyan témákon, amiken nála kevésbé bölcs filozófusok bizonyára napestig tanakodnának egy ilyen helyen: hogy mi történik a halál után, mi az élet értelme és a többi. Ekkor azonban meglát valakit a fűben guggolni. Morwon először lelassít, aztán megáll és figyeli a hangyákkal társalgó nőt. ~ Kedvesnek látszik. Olyan mint a KisMorw! ~ Úgyhogy meg is szólítja. *
– Üdv neked, kicsi ember! * Ilyen távolsából aligha tűnik fel neki az enyhén hegyes fül, de még ha észre is venné sem valószínű, hogy nagy jelentőséget tulajdonítana neki. Hiszen számára bárki, aki kicsi, de nincs se szakálla, se szárnya, se agyara, se kormos irhája, az ember. *
– Én vagyok a Morwon, te ki vagyol? Úgy látom, te is szereted a hangyákokat. Leszünk barátok?
// Bogarasok //
* Mióta Artheniorban tengeti mindennapjait, némileg hozzászokott ugyan a városi emberek furcsaságaihoz, de azt még ő sem mondaná, hogy mindent ért. Így van ez a temetővel is, ahol eddig csak átutazóban volt, még sosem állt le átgondolni, hogy mi ennek a helynek a létjogosultsága. Persze tisztában van a hely rendeltetésével, épp csak az értelme ködös számára. *
– Minek rakják főd alá a halottakat? Nem-e jobb vóna elégetni mind? Akkó' tán nem gyünnének föl az élőhalók! * Tanakodik magában, miközben egyre mélyebbre halad a sírok rengetegében. Nézeget jobbra-balra, egyszer még meg is áll, mert egy ismerős nevet vél felfedezni az egyik kőbe vésve, de némi homlokráncolást követően megállapítja, hogy csak az 'O' és az 'M' volt ismerős és mivel a többi betűt már nem tudja elolvasni, hamar tovább is halad.
Az igazat megvallva kezdi unni az itteni sétáját. Már régen túlvan az olyan témákon, amiken nála kevésbé bölcs filozófusok bizonyára napestig tanakodnának egy ilyen helyen: hogy mi történik a halál után, mi az élet értelme és a többi. Ekkor azonban meglát valakit a fűben guggolni. Morwon először lelassít, aztán megáll és figyeli a hangyákkal társalgó nőt. ~ Kedvesnek látszik. Olyan mint a KisMorw! ~ Úgyhogy meg is szólítja. *
– Üdv neked, kicsi ember! * Ilyen távolsából aligha tűnik fel neki az enyhén hegyes fül, de még ha észre is venné sem valószínű, hogy nagy jelentőséget tulajdonítana neki. Hiszen számára bárki, aki kicsi, de nincs se szakálla, se szárnya, se agyara, se kormos irhája, az ember. *
– Én vagyok a Morwon, te ki vagyol? Úgy látom, te is szereted a hangyákokat. Leszünk barátok?
1902. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2022-02-20 19:42:59
Üzenet elküldve: 2022-02-20 19:42:59
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 584
OOC üzenetek: 406
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 584
OOC üzenetek: 406
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
// Bogarasok //
* Nimeril gyakorta ellátogat a helyi temetőbe. Hátul a lepusztultabb részen van a kedvenc helye. Az egyik ok, hogy ott csend és béke honol, a másik meg az, hogy rengeteg érdekességet rejt a hely. Öreg sírköveket, kriptákat, ahol lehet érdekességek után kutakodni. Minden érdekli a lányt a csontoktól kezdve az apróbb tárgymaradványokon kívül az itt tanyázó élőlényekig. Az öreg feliratokról pedig ne is beszéljünk. Mostanság nem sokszor volt kijönni ide, mivel az idő elég cudar volt. A mai napon viszont kegyes hozzá az időjárás. Az évszakhoz képest enyhe időt pedig kihasználja. Van itt egy szép nagy hangyaboly azt rendszeresen szokta látogatni. Amíg még aktívak voltak cukrot és egyéb eleséget is szórt nekik, hogy aztán figyelhesse őket, miközben hordják befelé. Most is leguggol a bolyhoz és meglepve látja, hogy néhány apró hangya már kint van.*
- Hát sziasztok! Ti mit csináltok már itt kint? Nem korai ez még egy kicsit?* Beszélget hozzájuk, mintha csak a legjobb barátai volnának. Nem ritka, hogy sokáig elücsörög a hangyák felett őket tanulmányozva. Ilyenkor felelőtlenül nem is nagyon figyeli a környezetét, de itt jórészt a kutya se jár. Ha jön is valaki, akkor azok a friss sírokat jönnek ápolni. Ilyen mélyre nem merészkednek be.*
// Bogarasok //
* Nimeril gyakorta ellátogat a helyi temetőbe. Hátul a lepusztultabb részen van a kedvenc helye. Az egyik ok, hogy ott csend és béke honol, a másik meg az, hogy rengeteg érdekességet rejt a hely. Öreg sírköveket, kriptákat, ahol lehet érdekességek után kutakodni. Minden érdekli a lányt a csontoktól kezdve az apróbb tárgymaradványokon kívül az itt tanyázó élőlényekig. Az öreg feliratokról pedig ne is beszéljünk. Mostanság nem sokszor volt kijönni ide, mivel az idő elég cudar volt. A mai napon viszont kegyes hozzá az időjárás. Az évszakhoz képest enyhe időt pedig kihasználja. Van itt egy szép nagy hangyaboly azt rendszeresen szokta látogatni. Amíg még aktívak voltak cukrot és egyéb eleséget is szórt nekik, hogy aztán figyelhesse őket, miközben hordják befelé. Most is leguggol a bolyhoz és meglepve látja, hogy néhány apró hangya már kint van.*
- Hát sziasztok! Ti mit csináltok már itt kint? Nem korai ez még egy kicsit?* Beszélget hozzájuk, mintha csak a legjobb barátai volnának. Nem ritka, hogy sokáig elücsörög a hangyák felett őket tanulmányozva. Ilyenkor felelőtlenül nem is nagyon figyeli a környezetét, de itt jórészt a kutya se jár. Ha jön is valaki, akkor azok a friss sírokat jönnek ápolni. Ilyen mélyre nem merészkednek be.*
1901. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2022-02-18 14:44:27
Üzenet elküldve: 2022-02-18 14:44:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Szökésben//
- Irány az új élet! *bólint most először halvány lelkesedéssel. Azt nem kell neki kétszer mondani, hogy beburkolózzon minden ruhadarabba, ami jut neki, de még azokban is vacog kissé. A lány szavai meglepően jól esnek neki. Nem csoda, hisz életében először akar neki jót bármiben is, sőt, először törődik vele valaki legalább egy kicsit.*
- Menjünk bárhová, ahol meleg van és nem kell fizetni, mert azt nem tudok.
*Az részlet kérdés, hogy nincs miből vagy csak nem akar, nem is részletezi. Az biztos, hogy melegben akar lenni, és a templom, bár csendes hely volt, nem volt meleg egyáltalán, így oda ő sem akar visszamenni.
Céltudatosan indul el kifelé a temetőből Sysil oldalán, ha a lány vele megy.*
- De, figyelj! Mi lesz, ha mások meglátják a bilincseimet? Mit fognak szólni?
*kérdezi őszinte aggodalommal az arcán. Abban biztos, hogy a közvélemény nem igazán kedveli a rabokat. Végül megrázza kicsit a fejét, nem akar a rossz dolgokra gondolni. Arra nagyon kíváncsi, hogy mennyire lesz valójában csinos, ha majd ki lesz festve. No, meg mennyire fogja emlékeztetni őt egykori önmagára. Új külsejével talán szabadabban járhat majd, mert nem ismerik fel olyan könnyen. Kezdi már ő is felfogni, miért is lesz jó az álca: szabadságot nyújt.*
- Irány az új élet! *bólint most először halvány lelkesedéssel. Azt nem kell neki kétszer mondani, hogy beburkolózzon minden ruhadarabba, ami jut neki, de még azokban is vacog kissé. A lány szavai meglepően jól esnek neki. Nem csoda, hisz életében először akar neki jót bármiben is, sőt, először törődik vele valaki legalább egy kicsit.*
- Menjünk bárhová, ahol meleg van és nem kell fizetni, mert azt nem tudok.
*Az részlet kérdés, hogy nincs miből vagy csak nem akar, nem is részletezi. Az biztos, hogy melegben akar lenni, és a templom, bár csendes hely volt, nem volt meleg egyáltalán, így oda ő sem akar visszamenni.
Céltudatosan indul el kifelé a temetőből Sysil oldalán, ha a lány vele megy.*
- De, figyelj! Mi lesz, ha mások meglátják a bilincseimet? Mit fognak szólni?
*kérdezi őszinte aggodalommal az arcán. Abban biztos, hogy a közvélemény nem igazán kedveli a rabokat. Végül megrázza kicsit a fejét, nem akar a rossz dolgokra gondolni. Arra nagyon kíváncsi, hogy mennyire lesz valójában csinos, ha majd ki lesz festve. No, meg mennyire fogja emlékeztetni őt egykori önmagára. Új külsejével talán szabadabban járhat majd, mert nem ismerik fel olyan könnyen. Kezdi már ő is felfogni, miért is lesz jó az álca: szabadságot nyújt.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1946-1965