Arthenior - Temető
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Templom (új)
TemetőNincs "kisebb" helyszín
<< Előző oldal - Mostani oldal: 54 (1061. - 1080. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

1080. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2015-12-12 09:59:00
 ÚJ
>Fängus Ghodarion avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//

- Ami meghalt, már nem bánt...
*Mondja maga elé, tűnődve, és közben eszébe jut az egyik tanonctársa, akit saját halottja ölt meg, mert nem volt elég erős ahhoz, hogy irányítsa. Az beszélik, az a halott még mindig valahol az erdőben kószál, emberre éhezve. Hogy ebből mi igaz, nem tudja, és nem is érdekli.*
- Az élőkkel csak a gond van. A legjobb, hogy önmagukat pusztítják. Egymást ritkítják hatalmas csatákban, hogy etessék a keselyűket, farkasokat, és minden holtevőt. A patkány, a legutáltabb féreg az élők között, mondd, ő irtja saját magát?
*Mindig szórakoztatta őt az élők marhaságai. És ami az egészben a legjobb, ha a fejéhez vágják, hogy ő is élő, teljes joggal tiltakozhat ellene. Hiszen félig ő is halott, hála a megannyi sötét erőnek, ami felemészti őt.*
- Én nem félek a holtaktól. És ők sem félnek tőlem. Jöjj csak!
*Ezt a ködbe kiáltja, szóval Lorew aligha értelmezheti úgy, hogy neki szólt az utolsó felszólalás.
Az árny újra átsuhan a férfi feje felett, majd Fängus vállán telepedik le. Egy jókora sólyom, melyet a nyári forgatagon vásárolt. Valaha elég erős madár lehetett, most már azonban az idő vasfoga megtépázta; mellkasán kirothadt a hús, a bordákon keresztül tökéletesen be lehet látni a madár belsejébe, ahol zöldes derengéssel dobog a szíve. Pofáját sem kímélte a halál, a bőr nagyrészt lefejtődött róla, itt-ott van néhány cafat, a nyaka közepéig nem más, mint egy koponya, melynek szemében az előbb látott zöld láng ég.*
- Szép teremtés, nem? *Mondja, miközben megsimogatja a mozdulatlanná dermedt madár tarkóját, majd néhány másodperc múlva visszafordul.* - Egyébiránt maga is ismerős nekem. De nem járok olyan fertőkbe, mint az a fogadó.


1079. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2015-12-11 21:43:56
 ÚJ
>Lorew Mazoral [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 128

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//

*Érdekes, létezik, hogy nem vette észre, hogy nem egyedül van? Persze nem is figyelt annyira, vannak ugyan pletykák, történik most minden, fények az égen, holtak elevenednek, mindent lehet már hallani... Ilyenkor mellesleg az átlagember még annyira se jön a temetőbe este, szóval a nyugalom garantált. Hogy aztán igaz-e bármi is abból, amit pletykálnak itt-ott, és tényleg megelevenednek-e a holtak, az már nem Lorew dolga, főleg amíg nem mellette történik. Az mondjuk egészen más megvilágításba helyezné a dolgokat, ez tény és való, de nincs neki semmi gondja a megelevenedő hullákkal. Se mondjuk azzal, ha beköszönt a káosz korszaka, hát lássuk be, ideje volt már. Hulljanak csak a halandók, túl csendes volt már a vidék egy ideje, elfelejtettek félni. Elfelejtették értékelni azt a szánalmas szikráját az életnek, amit mind kaptak, és a nagyjuk természetesen nem érdemelte meg. Most majd kicsit megritkítják ezeket a fajokat, is ki derül, mi lesz a maradék. Persze lesz olyan most is, aki meglepődik a történéseken, de... Az már úgy kell nekik.
Akárhogyan is, eredeti szándékaitól eltérően nem egy üres helyre érkezett nemrég, és ez persze nem rajta múlott... Ő azóta is hiszi, hogy nincs itt rajta kívül senki, így őszintén meglepődik, mikor lépteket hall maga mögül. Ő maga nem lassít a tempón még két-három lépés erejéig (elvégre nem hallott ő semmit, kérdezze akárki...), majd pedig hirtelen vesz egy félfordulatot, hogy szembe kerülhessen üldözőjével. Aki pedig nem tűnik annyira fenyegetőnek első pillantásra, ennek ellenére Lorew felkészül a legrosszabbra. Fegyvert nem ránt, ugyanis nincs neki, de eltűnődik rajta, van-e valami értelmes mágia a tarsolyában harc esetére. Viszont mindössze csak egy kérdést kap, eléggé cizellált megfogalmazásban, de a lényege az, hogy... Nos, lássuk be, buta kérdés.*
- A holtak? Mi értelme félni a holtaktól? Ami meghalt, az már nem bánt, az élők sokkal problémásabbak, azok még... Azok még zavaróak. Némelyik meg elég nehezen hal meg. Na és te? *tüzetesebben szemügyre véve ismerősnek tűnik az alak, nem őt késelték meg Wegtorenben? Ki tudja...* Te nem félsz, hogy elkapnak a holtak, és lerágják a... nem is tudom mit rágnak le először a holtak.
*A férfi mellesleg nem veszi észre az árnyat, amely ijesztő némasággal halad el felette, mivel... Hallani nem hallhatja az ilyesmit, a feje búbján pedig nincsen szeme. Viszont némi gondolkodás után arra jut, hogy az, akit ott megkéseltek, aligha lenne már itt, szóval kénytelen rákérdezni:*
- Találkoztunk már valahol? Olyan... ismerős a képed... Meg nem esküdnék rá, de... Nem, fogalmam sincs, de majd gondolkozom. Nem voltál véletlenül ott a fogadóban? A Pegazusban. Az az idegesítő épület a főtéren...
*Ennél jobban nem tudja leírni. Közben úgy ítéli meg, hogy a figura túlzottan közel merészkedett hozzá, ezért hátralép egyet. A világért sem szeretne tapintatlan lenni, de hát nem szereti, ha a képébe másznak. A végtelenségig persze nem is hátrálhat, így ha az alak még közelebb merészkedne, akkor már szóvá fogja tenni, hogy nem véletlenül ment távolabb.*


1078. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2015-12-11 17:14:46
 ÚJ
>Caleth Wynr avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

//Freyai//

*Aprókat szív a pipaszárból, bár ez a fajta füst nem járja be a tüdőt, maga a belélegzés folyamata mégis mindig kellemesen nyugodttá tudja varázsolni pillanatokon belül. Csak arra kell figyelnie, hogy ki ne aludjon közben, ami könnyen megtörténhet, mint kezdő füstös korában, amikor még nagyokat szívott a füstből, s hamar kialudt.
Szeretne továbbra is valami tanácsot adni, valamit, amibe kapaszkodhat, ami némileg megnyugtatja, de nincs ilyen továbbra is, ezért is burkolózik inkább hallgatásba. Na meg ezzel is időt a lánynak, hogy esetleg elmondja még ami nyomasztja, vagy összeszedje saját gondolatait.
Magában persze jót mosolyog, hiszen gondolhatta volna, hogy az elfnek bejön az alkohol, csak az nem szereti, aki még nem próbálkozott vele.*
- Elviszlek egy helyre ott van bőven. *Kacsint oldalról a lányra és újabb füstöt enged ki a száján. * Mellesleg, minél többet beszélsz róla, annál természetesebbnek fog tűnni a dolog, vagy legalábbis könnyebbnek. *Mondja miközben fél kézzel leporolja kabátja hátsó részét, még véletlenül sem lehet koszos a kőtől, ahol ült. A kapunál persze megint nem adja meg az elsőbbséget, de hát ő tudja az útvonalat, így talán a másik sem bánja. Míg a Pegazusig érnek, újra beszélni kezd.*
- Mellesleg… hogy értetted azt, hogy széttépik a tested?



1077. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2015-12-11 15:34:24
 ÚJ
>Organthela Freyai avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69

Játékstílus: Megfontolt

//Caleth//

*Haloványan mosolyodik csak el, hogy a férfi nem kéri, hogy máshogy gondolkozzon. Érdekes, hiszen eddig majdnem mindenki elvárta tőle. Talán egyedül a jégszemű harcos, s Nily nem kívánták ezt tőle. Ők elfogadták így. Igaz az északi harcossal nem is sokat beszélgettek, ha igen, akkor sem boncolgattak ilyen témákat.
A története végén a férfi újra csak egy egyszerű „aha”-t mond. Már rájött a lány, ha ezt mondja, nem figyel rá teljesen. Már első meséjekor eljátszották ezt…
S most újra, hiszen mi másra gondolhatna. Itt van, egyszer nyílik meg, s akkor sem figyelnek rá. Nagyot nyel, hogy az újra kialakuló gombócot visszaszorítsa, szemei égését csillapítja. Ezért nem akarta elmondani. Úgysem érdekelné senkit… Egyedül is elvan a gondjaival.
Ettől még oldalra hajtja a fejét, végigfekteti karján, s úgy tekint a férfira. Nem zavarja, hogy nem figyelt rá. Megszokta már az emberektől ezt a viselkedést. Nem haragszik rájuk. De ezért zárkózik be inkább. Nem mások orrára tartozik, hogy mi van vele.
Lustán, félig lehunyt szemmel nézi a füstkarikát ahogy az kikerekedik az ajkak mögül, s elszáll a semmibe.
Caleth szavai talán mégis arra ösztönözhetnék a szőkeséget, hogy mégis meghallgatta szavait. Ám ezeket csak a legvégén mondta el, így a tényen, hogy mit gondol, nem változtat.*
- Más nem tudok.
*Mondja csak csendesen.
Mikor már felegyenesedik s igyekszenek másról beszélgetni, a tea említésére elmosolyodik. Nem volt olyan rossz, amikor eltévedt most, hallotta két nőtől, akik ezt tárgyalták.*
- Talán az segítene. *Mosolyodik halványan. Ha elvileg megnyugszik tőle, kipróbálja. Talán segít az alvásba is. Lassan feláll, hogy elinduljon, valamerre a városba. Már kezdi sejteni, hogy mindegy, hogy merre indul, úgyis eltévedés lesz belőle, s majd egyszer odaér.*
- Akkor hol is lehet venni? *Fordul a férfi felé.*



1076. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2015-12-11 14:47:33
 ÚJ
>Aborath Artois avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 250
OOC üzenetek: 11

Játékstílus: Megfontolt

//A Kos lelke//

*Kérdések válaszok, kérdések válaszok. Addig jó míg vannak válaszok. Valószínűleg ha elkezdenek kutakodni akkor inkább kérdések lesznek mint válaszok. Mikor elindulnak és kiérnek a szabadba Aborath első kérdése nem az üggyel függ össze. Előveszi a pipáját és megkérdezi a hölgyet.*
-Elnézést zavarja?
*Ha a válasz nem akkor megtömi és hamar el is kezd pöfékelni. A szemfülesek észrevehetik, hogy a dohányában kis rózsaszín növény is előfordul. Majd hallgatja a nőt. Valóban érdekes dolgokat hoz fel.*
-A szektákhoz nekem sincs semmi közöm. Viszont a csillagokhoz és a mágiához már valamennyire értek. Már ha a kis tudásomat lehet hasznosítani. Azt tudom, hogy a mágiának van köze a csillagokhoz. Tudniillik a mágikus erők köztünk vannak. Sok titok van előttünk az tény, de ezt biztosan tudhatjuk. Arról is hallottam már történeteket, hogy a különböző égitestek szerencsések vagy szerencsétlenek voltak a mágiahasználók szempontjából. Ha ismeri a kis legendát a Hold karavánpihenő szentélyéről akkor megérti mire gondolok. A másik gondolat is érdekes. Meg is sikerült az én gondolataimat is mozgatnia kisasszony. Az előző esetekben is lovon üldözték vajon az áldozatokat? Ugyanis ha igen akkor minden bizonnyal ez úgy történhetett, hogy a városba hátasokkal együtt vágtattak be. Ez pedig felveti szerintem a kérdést, hogy honnan? Hol kezdődhetett ez a hajsza? Esetleg huszonöt évig nem volt senki aki eljutott volna a városig? Persze ezek csak felvetések. Ahogy az ön mérgezéses ötlete is. Bár meg kell jegyeznem, hogy a méreg általi halál általában nyomot hagy. De mindenesetre maradjon az elménk befogadó és rugalmas. Ezek csak lehetőségek. Ne ragadjunk le náluk mert az komoly hiba lenne.
*Megtalálta a hangját Aborath. Ez már a rá jellemző hosszas fejtegetés amitől sok tanítványa az asztalt lefejeli.*


1075. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2015-12-11 14:17:06
 ÚJ
>Caleth Wynr avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

//Freyai//

- Nem is kértem az ellenkezőjét. *Mondja egész barátságos hangon a lány kijelentésére, halvány mosollyal az arcán, ami egészen odafagy, addig amíg a komolyabb témához nem érnek.
Valahogy elönti valamiféle örömérzet, annak hatására, hogy Freynek a sok könyörgés után sikerült némileg kitárulkoznia és legalább már nem tagadja, hogy baj van vele, nem csak a férfi előtt, de még saját maga előtt sem. Azért ez mégis csak haladásnak tekinthető, még akkor is, ha nem igazán érti, hogy mi okozta ezt a hirtelen meginduló beszédet.
Míg a lány beszél, fészkelődik a helyén, ő a zsebébe nyúl a pipájáért. A már megszokott módon, kő segítségével szikrát pattint, majd egy apró ágat meggyújt vele és újra beizzítja a pipában levő dohányt. Az első szippantás hatására aprót köhécsel, arca kissé megrándul, talán már túl régi a dohány, ami használ. Szerencsére viszont vett a Pintyben másikat.*
- Aha. *Feleli ismét tömören, majd ajkával nagy O-betűt formálva kör alakú füstöket enged a levegőbe. Éppen csak egy pillanatig látszanak, majd a hűs szellő tovább is repíti őket.*
- Tény, hogy az a legegyszerűbb, ha nem veszel róla tudomást. De nem a legjobb. *Reagál végül, bár ezzel a lány túl sokra nem jut egyelőre, hiszen tanácsot továbbra sem adott neki. Nem is akarja túlságosan terhelni ezzel a témával, már annak is örül, hogy ennyit megtudott.
Halkan töpreng a megoldáson, ami már haloványan, de kezd kibontakozni szemei előtt, amikor a lány megszakítja a gondolkodását egy meglepő kérdéssel. Ajkai szélei sunyin felfelé ívelnek rögtön.*
- Ó igen, a tea. *Mosolyog továbbra is.* Fogadókban, kocsmákban. Talán még a piacon is, de ott még nem próbáltam. Vehetünk, ha gondolod, talán ránk férne egy kis… tea. *Maga sem hiszi, hogy ezt mondta, de hát ő tudja az igazságot, még pedig, hogy annak amit a lánnyal itatott, köze sincs a teához.*



1074. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2015-12-10 23:01:37
 ÚJ
>An'orux, a Gyűjtögető avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Megfontolt

~ Oh a temető illata! Milyen nagyszerű! Milyen édes! Nem gondolod An? Mindig szeretek erre járni. ~ *A többórás koldulás után amit a templomnál tett, végül úgy dönt, hogy a közeli temetőben keres valami érdekeset. A hely ideális tanulóterep, mivel egyszerre vannak jelen a hatalmas kripták ahol a kő és az értelem keze által alkotott építmények vannak jelen, emellett a számtalan cserje és fa, valamint a gyakran feltűnő borostyán tarkítja a tájat. Ehhez terephez ismét megfelelő álcára van szükség.* ~ De vajon mi lehet az ide illő. ~ *Végül leveti szürke kopottas felső köpenyét és az alatta viselt fekete csuklyás csuháját fedi fel. A fejére hajtja a ruha megfelelő szövetét és kihúzza magát, mint egy gyászoló férfi, ki egykori családját jön gyászolni a temetőbe, lehajtott fejjel kezd körbesétálni a végtelen utakon. Amikor megpillant valakit, érzékei kitisztulnak, és észrevétlenül figyelni kezdi.
Egy fekete ruhás asszony halad el mellette az ellenkező irányba és ügyet sem vet az elfre. A gyűjtögető a nő mellett elhaladva megejt, egy apró mosolyt és amikor már messzi távolból hallja csak a lépteit megáll. Fejét a távolba még halványan kivehető asszony után fordítja és megindul utána. Visszaveszi kopottas szürkés gúnyáját, majd elf szemeit le sem veszi a célról. Kíváncsi, vajon mikor veszi észre őt a nő, ha egyáltalán megtörténik ez. Ad magának egy órát, hogy megfigyelje és kielemezze a nőt. Meg akarja tudni, milyen korú, milyen társadalmi rangú, milyen a gyásza, még a ráncainak számát is tudni vágyja.
A követés halad a maga medrében. Az elf hol a fák rejtekében, hol egy padon ücsörögve, hol pedig az egyik sírnál térdepel. Az álcázás célja kettős. Egyszerre kell teljes takarásból figyelni és egyszerre látszani úgy, hogy nem látszik. A megfigyelésre szánt idő lassan lejár, amikor is az összegyűjteni kívánt információk még közel sem elégségesek. Habár kiderült, hogy az asszony egy gazdagabb polgár és a kora valószínűleg ötven hatvan között lehet, mégis az arcát nem sikerült egészen megfigyelni. Nem sikerült rájönnie mit érez, mit gyászol, mennyire friss seb még az elvesztett rokon, vagy barát. Az asszony végigjár három sírt is, ahol a feliratokból jól megállapíthatóak, hogy kit mikor ért a halál és lépte át ezen, nyomorú világ határát. Ezeket az elf elolvassa, de vajmi keveset kárpótol az időben meg nem szerzetteken.
Legalább elütötte valahogy az időt és fejleszthette kedvenc tudományát. Nincs, mit tenni újabb akciót kell kitalálnia, hogy inspirációt gyűjtsön az újabb és újabb álcázó technológiák és technikák kifejlesztéséhez.*


1073. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2015-12-10 17:56:51
 ÚJ
>Fängus Ghodarion avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//

*Hideg van. A temetőben az ember még hidegebbnek érzi a hideget, a rémület csontig hatol, akárcsak a fagy. Mindenki fél a temetőtől, mindenki fél a holtaktól. Csak az nem, aki hazai pályán van.
A köd most is kitesz magáért. A folyó miatt itt szinte mindig köd van, mintha a temető tervezői direkt ilyen sejtelmes légkört akartak volna teremteni eme amúgy is sejtelmes helynek. Már csak úgy szellemességből is, hogy a rossz szóviccet repertoárját bővítsük.
A sírokat rója. Régieket, újakat, névteleneket és nevezetteket, fényűzőeket és szerényeket. Teljesen mindegy, hogy miben fekszik valaki; a halál után mindenki egyenlő, nem több holmi porhüvelynél.
A ködben lassacskán egy alak rajzolódik ki. Ritka, hogy valaki ilyen időben merészkedjen ki a holtak birodalmába, eltérve egy-két speciális esettől. Persze, egy ilyen szokatlan jelenés egyből felkelti akárki figyelmét. A nap utolsó sugarai világították meg az árnyat, aki a ködben cirkál, lassacskán már a mélység gyermekei sem fognak túl messzire látni, olyan sötét ül ki a temetőre, ami tetéz a tejfehér köd.
Lábai megindítják az idézőjeles rohamot, könnyed, halk léptekkel közelít a sétáló férfi felé, melyeket az utolsó méteren felerősít, azért kell a fenének, hogy a másik szívrohamot kapjon a hirtelen üdvözléstől.*
- E kései órán a temetőben sétálni... Nem fél, hogy elkapják a holtak?
*Benne van a pakliban, hogy nekromantával van dolga, Sa'argathot ébredése talán a többi holtmágusnak is felkeltette a figyelmét. Ahogy azonban közelebb ér, meglepve konstatálja, hogy egy egyszerű ember az. Egy ember, aki ismerős számára, de nem tudja hova tenni. Ha tényleg találkoztak, akkor a másik talán felismeri őt, hiszen könnyebben lehet emlékezni egy hozzá hasonlatos jelenésre.
Mindeközben Lorew feje felett egy hatalmas árny suhan el, ijesztő némasággal.*


1072. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2015-12-09 18:58:01
 ÚJ
>Organthela Freyai avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69

Játékstílus: Megfontolt

//Caleth//

- Lehet.
*Mondja egyszerűen. A férfinak is igaza lehet. De semmit sem lehet kizárni. Mégis ez a nyugodtság, mely a városon uralkodik furcsa. Nem kéne ilyennek lennie. Ő nem így képzeli el.
Kelletlenül húzza el a száját a további szavakra, de eltökéltsége mit sem változik.*
- Akkor is kitartok emellett, még akkor is, ha senki sem ért egyet ezzel.
*Válaszolja. Nem a férfi ellen, úgy általánosságban. Kitart állítása mellett, miszerint nem lehet általánosítani. Sokszor tapasztalja, hogy kinevetik, vagy lenézik nézetei miatt. Sokszor vitatkoztak már vele, próbálták véleményét megmásítani. Eddig még senkinek sem ment. Ezután sem hagyja magát. Addig nem, amíg nem tapasztalja az ellenkezőjét.
De nem elmélkedik ezek után. Meséje után csend telepszik rájuk. Azt mondják, ha kiadják magukból a népek a dolgaikat megkönnyebbülnek. Ez most nincs így. Nem könnyebbült meg, de visszaszorítja a gombócot torkába, kezd magán úrrá lenni. Fejét felemelve egyenesedik ki, s dől a sírkőnek. Egyik lábát kinyújtja, majd a másikat is, miután rájön, hogy kényelmetlen neki.*
- Próbáltam. *Hangzik az egyszerű válasz, majd még pár pillanatnyi csend.* - Próbáltam megállni. Próbáltam, hogy a szobába elképzelem, amit mondtál. De akkor… Az árnyak közre fogtak, s széttépték a testem… *Nem mondja hogy szó szerint, számára egyértelmű.*
- Köszönöm, hogy segíteni akarsz, de már sok mindent próbáltam. S az a legegyszerűbb, ha nem veszek róla tudomást. Legalább a nappalaim legyenek ettől nyugodtak. *Válaszolja csendesen.*
- Amúgy… Idefele jövet azt hallottam, hogy a teától megnyugszik az ember. *Fordítja fejét Caleth felé.* - Amit tegnap ittunk… Azt hol lehet venni?
*Igen, még ilyen alapvető dolgokkal sincs tisztában.*



1071. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2015-12-09 18:42:37
 ÚJ
>Caleth Wynr avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

//Freyai//

*Nem katona, mindig is távol állt tőle a hadakozás, így idegen területen lépked, amikor egy efféle téma vetül fel.*
- Tudja a fene, lehet csak a Pihenőre fáj a foga. *Rántja meg a vállát a füstként mozgó árny felelevenítésére. Bár az is lehet, hogy csak magát akarja nyugtatni ezzel, hiszen igaza van a lánynak, hogy egész könnyen eljuthat idáig is az a valami.
Frey persze ismét nem érzékeli a mondatában rejlő humorizálást, de lassan már fel sem tűnik neki.*
- Ez a dolog sohasem fog így működni, még akkor sem, ha így viselkedsz. Mindig lesznek ellenérzések mindenkivel szemben, még fajon belül is. *Teszi hozzá. Persze egyetért a dologgal, a maga részéről ő sem első látásra dönt valakiről, inkább mozdulatokból, beszédstílusból, apró elejtett félmondatokból, de nem a legelső pillanatra. Így végül is kelletlenül, de be kell ismernie, hogy még egy pont amivel nem tud hadakozni, a megismerés fontos. Csak éppen a szőkeség azt nem fogja sohasem érzékelni, hogy a világ ugyanúgy fog működni mindig, mint most, és csak kevesen fognak úgy gondolkodni, mint ahogy ő.
Félretéve ezt a témát, inkább a lány beszámolóját, vagy inkább kitárulkozását hallgatja, olykor megköszörüli a torkát, vagy ajka sarkába harap, vagy éppen egy pillanatra kimereszti a szemét meglepetten.*
- Értem. *Valószínű, hogy ennyi nyaggatás után valami másra számítana az ember tőle, de nehezen tudna mit mondani. Semmi jelszerűt nem vesz észre az elmondásban, inkább úgy hangzik, mint egy részeg ember éber álma. De Frey ugye nem is ittas, így ez kizárva. Hiába akar segíteni, nem tud mit felelni.*
- Talán, ha meg tudnád, mi elől menekülsz, jobb lenne. *Mintha az álmokat persze lehetne irányítani. Ezzel már bepróbálkozott a fogadóban is, teljesen feleslegesen.* Ha nem menekülnél, hanem megállnál és megnéznéd mi az. Jó, tudom, könnyű mondani.



1070. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2015-12-09 17:53:17
 ÚJ
>Organthela Freyai avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69

Játékstílus: Megfontolt

//Caleth//

*Haloványan mosolyodik a férfira. A jókedvű mosoly tova szállt, átadva helyét a folyamatos fáradt mosolyoknak. Nem csoda, hiszen alig alszik. S egy idő után ezt bárkit megterhel. Még a szőkeséget is, s még akkor is, ha nem hitte volna, hogy ez valaha megtörténik.*
- Valóban. De valahogy úgy képzelek egy ilyet, hogy rögtön harckészültségbe kerülnek. Hiszen holtak nem csak a Pihenőbe vannak. Az az árny, füstként mozgott. Egy füstnek pedig nem sok idő kell, hogy elérjen a városba, s itt is feltámassza őket.
*Fejti ki továbbra is véleményét az eseményekről. S ahogy halad tovább a beszélgetés, a férfi úgy próbálja bátorítani őt. Véleménye mellett, hogy a mélységiek nem gonoszak, csak annak vannak beállítva, kitart. Még ha találkozna is ilyennel, s ez már előfordult, megpróbálná meggyőzni, hogy rosszul gondolja. Nem gonoszak, nem rosszak. Ilyen egyszerűen nincs, hogy valakit önkényesen annak kiáltsanak ki.*
- Nem rászorulás miatt. Egyszer el kell indulnia a világba egy ilyen nézetnek. El kell ismerni, el kell fogadni őket, s meg kell ismerni. Ha senki sem kezdi el, akkor továbbra is minden csak olyan marad, mint most. *Közli naivan. Az élet dolgairól nem sok fogalma van, s ez látszik. Ettől függetlenül teljesen kiáll elveiért.
Fejét lehajtva beszél, meséli el, mi történt. Haja a konty miatt most nem lóg le, de így is alig lehet érteni mit beszél. Miután elmondja néma csend telepszik rájuk. Hallgatja a szél fújását, a fák ágainak recsegését, az azon átfújó szél süvítését. Hallja, hogy borzolja fel a leveleket.
A kérdés után egy pillanatig csendben marad. Könnyeivel küszködik, úgy, hogy nem is tudja, hogy mi az. Nem akarja elmondani, mert tudja, hogy újra átélné, immár ébrenlétbe. De valahol sejti, hogy addig fogják nyaggatni, amíg el nem mondja.*
- Egy hosszú folyosón futok. Menekülök valami elől, üldöz. Nem tudom, hogy mi vagy ki az. A folyosó egyik oldalát masszív kőtömbök alkotják, a másik oldalán hatalmas boltíves ablakok. A hold süt be. Addig-addig futok, amíg el nem érek egy tölgyfaajtót. Nincs más út, visszafelé nem mehetek. Nem tudom miért, de nem mehetek. Benyitok az ajtón. *Itt megáll egy darabig, s nem beszél. Hangja halk, rekedtes. Kezeit újra ökölbe szorítja. Caleth már hihetné, hogy befejezte mondandóját, amikor újra megszólal.*
- Az ajtó hirtelen becsapódik mögöttem, s végtelen sötétségbe találom magam. Egy kis fény sincs, semennyi. Valahonnan vörös köd manifesztálódik, melyek apró gömbökbe végződnek. Előbb csak kettő volt, majd három… immár négy.
*A többit meg tudja, mert már elmesélte. Befejezve a történetét hallgat, s ül összegubbasztva továbbra is.*



1069. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2015-12-09 16:58:46
 ÚJ
>Caleth Wynr avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

//Freyai//

*Valahol igaza van a lánynak, hiszen a városban sétálva, vagy éppen a temetőben ücsörögve kora reggel, nem igazán tűnik úgy, mintha háború közelegne, még csak a szelét sem érezni, minden ugyanabban a mederben folyik továbbra is, mint eddig. Mintha csak ők ketten tudnának róla, s ők sem szólnak senkinek, pedig ők ott voltak a kezdeteknél.*
- Nem tudom elképzelni, hogy a Tanács még ne tudjon a dologról, minden bizonnyal már régen megérkezett a futár, akivel elindultunk, de mégsem rohanhatnak végig a városon azt kiabálva, hogy: Fussatoook! *Némileg persze elvicceli a dolgot, erre utal a viccelődő hangsúlya is.
Halvány mosoly fut át arcán, amikor a lány a mélységiekről kezd beszélni. Hát őt pedig tényleg kinézték sok helyről, sokszor már a csak a kalózszerű fizimiska is elég volt, pedig igen csak távoláll attól a népségtől. De az emberek szeretnek általánosítani.*
- Nem hiszem, hogy rászorulnának a megértésedre. Pont emiatt a kiközösítés miatt lehet az, hogy a hegy hátán is megélnek. *Mondja némi bátorítással a hangjában.
Ami inkább újabb meglepetést okoz számára az az, hogy amikor már végképp felkészült az újabb ellenkezésbe, a lány hirtelen megnyílik, már nincs szükség arra, hogy rázza, vagy a dög megölésével fenyegetőzzön, egész egyszerűen elkezd beszélni. A gond inkább az, hogy amit mond, az már régen túlmegy Caleth hatáskörén. Nem ördögűző ő, nem is mágus, nem lát a fejekbe, nem ért hozzá miként lehet a gondokat ekképpen elűzni, hiszen amivel próbálkozott az kudarcba fulladt.
Ezért is hagy magának és a lánynak is egy néma percet, amíg csak a szél süvít körülöttük, s csak azután szólal meg.*
- Inkább hangzik úgy, mint valami látomás. Persze nem gondoltam volna, hogy tényleg létezik ilyen. De mi lenne, ha megpróbálnád elmondani pontosan mi történik az álmodban, utána kitaláljuk mit kezdjünk vele?



1068. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2015-12-09 11:22:08
 ÚJ
>Organthela Freyai avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69

Játékstílus: Megfontolt

//Caleth//

- Viszont nekem nem úgy tűnik, mintha tudna itt bárki is bármiről. S az emberek alapjáraton bepánikolnak egy ilyen hír hallatán. Valaki biztos. S a legtöbben el is indulhatnának más városok felé, hogy ne itt legyen.
*Gondolkozik, számára logikusan. Apja sokat mesélt a háborús területekről. S neki nem illik a képbe az, amit most látnak itt. Hiszen ez… Olyan, mintha a polgárok nem tudnának semmit.*
- S ha nem tudják a Karavánpihenőt elérni, s idejönnek? Pár nap alatt nem tudnak felkészülni.
*Vélekedik, de lehet, hogy teljesen jogtalanul. Nem tudja, hogy mi folyik a városon belül, hogy megy ennek igazgatása. Valójában semmit sem tud a városról, de már több mint egy éve itt van. Nem is érdekli, de nem tudja, hogy ilyen esetben kihez fordulhatna.*
- Persze, hogy nem barátságosak ha mindenki elítéli őket. Te se lennél barátságos ha az egész életed úgy kellett volna leélned, hogy mindenhonnan kinéznek. Csak mert általánosítanak. Én megértem őket. *Hiszi naivan a lány. Elképzelése meredek, más talán ezt tisztán láthatja. Ő nem.
Caleth újra számon kéri őt. S teljesen jogosan. Kezeit térdén összefekteti, fejét pedig rá hajtja, s így kezd el előre s hátra dőlni. Ringatja magát.
Torkán újra ott érzi a furcsa gombócot, szemeit, s halántékát is újra szúrja a fájdalom. Újra visszatértek a témához, amiről mindig sikerül elkanyarodnia. Talán igaza van a férfinak. De számára ez nehéz. Sose mondott el még semmit magáról. Mindig mindent egyedül oldott meg. Kezeit ökölbe szorítja, miközben azok térdei mellett lógnak le. A fenyegetésre hirtelen emeli fel a fejét.*
- Ne. *Mondja, szinte kétségbeesetten.* - Miattam nem kell magad bántanod.
*Fogalma sincs róla, hogy ez csak egy metafora volt.*
- Az álmaim… *Kezd bele, s újra maga elé néz csak. Zöld lélektükreibe egy kósza könnycsepp jelenik meg. Nehezen tud beszélni, de igyekszik magán erőt venni.* - Újra és újra visszatérnek. Hol rövidebb, hol hosszabb ideig tart. Először csak ritkán, de most már minden nap. Nem tudom miért, nem tudom mit jelent. Nem tudom, hogy mit lehet ellenne tenni.
*Vallja be végül töredelmesen.*



1067. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2015-12-09 10:09:01
 ÚJ
>Caleth Wynr avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

//Freyai//

*Egy pillanatra elmereng a lány kérdésén.*
- Mármint Arthenior? *Kérdez vissza és elnéz a távolba a sírok felé. Valahogy a hideg rázza a dologtól, de közben mégis izgatottá válik, hogy legalább lesz valami, amit megírhat, kivéve persze, ha meghal közben.* Azt hiszem. Amit te láttál, az nem nyugodtság volt, csak hideg vér. Senki sem lehet nyugodt, amikor egy holt sereg száguldozik felé, de a katonák dolga, hogy rendet tegyenek, nem az, hogy pánikot keltsenek azzal, hogy azt lássák az emberek, még ők is félnek. *Állapítja meg nem túl elmésen, de a maga részéről eltudja képzelni, hogy a pihenőben levő őrség még nem nagyon nézett szemet hasonlóval, így elképzelhetetlen, hogy ne féljenek.*
- A mélységiek pont jó példa arra, hogy a társadalom rájuk aggatta a veszélyes gyilkos titulust. Bár tény, hogy nem a legbarátságosabb népség. *Húzza el a száját. A mélységi férfiak még egész kezelhetőek, ellenben a nőkkel, akik közül mindenki matrónának képzeli magát.
Arra, hogy a lány nem figyelt csak megrázza a fejét, nincs kedve újból kifejteni a dolgot ezért is döntött inkább úgy, hogy más vizekre evez.
A lány reakciójára gúnyosan felkacag.*
- Általában. *Emeli ki az első szót a feleletből.* ÉS tényleg csak általában. Mondod itt, hogy „semmi baj”, meg „jól vagyok” *Még a hangját is elváltoztatja.* Közben meg lerí az ellenkezője, te is tudod. Ide vonulsz a temetőbe, leülsz a hideg kőre, és úgy kell belőled kihúzni a szavakat. Nem értem miért játszod ezt. Add ki magadból a gondokat aztán könnyebb lesz. És ne gyere azzal, hogy nincsenek gondok, mert leszúrom magam a pennámmal.



1066. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2015-12-08 18:33:41
 ÚJ
>Lorew Mazoral [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 128

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//

*Végre kipihenhette magát, alhatott egy jót a Namos házban, csak persze ebben is vannak, illetve voltak elszámítások. Ha ugyanis ő a nap kellős közepén kezdi az alvást, akkor jó eséllyel az éjszaka közepén ébred fel. Ezúttal viszont ennyire azért nem volt rossz a helyzet, már este felébredt, kicsivel a naplemente után. Nem érezte magát teljesen kipihentnek, de hát aludni ott lesz még az egész éjszaka, miért ne sétálhatna egyet előtte? Jót tesz a friss levegő, még ha egy nagyobb túra van is a háta mögött.
És így jut el a temetőbe is. Az emlékek hozták volna vissza? Egyéb ilyen nagy szavak, melyek legalább annyira megfoghatatlanok, mint a puszta levegő? Nem, valószínűleg nem ilyesmiről van szó. Egyszerűen csak ez egy nyugodt hely, főleg esténként. Senki nem jár ide, mert félnek a démonoktól, szellemektől, és egyéb kitalált, és főleg részben kitalált lényektől. Tény és való, hogy élnek entitások, démonok, nevezzük akárhogy őket, ráadásul Lorew hiszi, amit mások tudnak, hogy akad pár Lanawinszerte, talán halandó formában, talán máshogyan... De az az egy biztos, hogy a mindenféle ostoba babonákkal ellentétben ennek az egésznek semmi köze ahhoz, hogy éppen a temetőben vannak, vagy nem. Csak egy bolond fél a temetőben, itt is ugyanakkora eséllyel botlik bármi halandók felettibe az emberfia, mint bárhol máshol. Beleértve akár a saját házát, a saját szobáját is. A kis életterét, a teknőjét, melyben úgy érzi, teljes biztonságban van. Bár a legtöbben felfogják ugyan, hogy nincsenek teljes biztonságban sehol a világon, de némelyek mindenáron igyekeznek ebbe a hitbe ringatni magukat. Azt hiszik, hogy sebezhetetlenek, és halhatatlanok, hogy a világ nem velük együtt, hanem tőlük függetlenül működik. Van egy áthatolhatatlan fal... Nos, bármennyire is szánnivalóak az ilyenek, néha vicces, hogy milyen sokáig élnek.
De hát kit érdekelnek az ilyenek? A temető talán pont azért jó, mert a gyengék elkerülik, Lorew pedig nyugalomban lehet. Tény, nem szeretne még itt örökre lepihenni, de ha meditálni szottyanna kedve, még azt a hajlamot is ezerszer jobban kiélhetné itt, mint a tisztáson, a folyóparton, vagy bent a templomban. Azok a helyek úgyis túl zajosak, teljes mértékben esélytelen, hogy bárki elmélyülhessen a gondolataiban. Ugyanakkor a szerzetesnek ezúttal még ennyi konkrét célja sincs, hogy meditáljon, simán csak... körülnézne. Nem mintha nem látta volna még elégszer a helyet, de hát lássuk be, van, amiből sosem elég. Pláne hogy lent a föld alatt megannyi rothadó hulla található, halandók, akik már nem tagadhatják le saját mulandóságukat. Az ilyen mindig jobb kedvre deríti, bár ugyanakkor elkeserítő, hogy ennek ellenére is van olyan ember, aki nem fogadja el a halált. Mintha csak nem is létezne. Mintha a temetőben a holtak csak kényelmi okokból feküdnének a föld alatt. Persze, lehet így is hozzáállni a dolgokhoz, így életében idegesítő lesz a személy, aztán mikor eljön a halál, akkor szórakoztatóan nagyot csalódik. Nem szándékozik sokáig maradni, csak tesz néhány kört, magába szívja a kellemes esti levegőt, meg ilyenek, aztán már megy is.*


1065. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2015-12-08 18:11:30
 ÚJ
>Esyae Rugarth avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 179
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Megfontolt

//A Kos lelke//

* Kérdések válaszok, kérdések válaszok. Ez a játék megy, míg nem el nem indulhatnak. A papírost átveszi Khazimtól, mely jogot ad arra, hogy megvizsgálják a testeket. A felé nyúló kézen megakad tekintete. Nőből van, s így természete is kíváncsi. Látott már testfestést, varratot, például Dwirinthalen-en. Igaz az máshol, más helyen volt, s nem is mostanában, ennek ellenére szemügyre veszi. Nem mintha nagy jelentősége lenne a dolognak, csakúgy, mert nő és kíváncsi, másrészt mert ha tetszetős alkotás, az szemet szúrna amúgy is. Persze, ha a férfi jelét adja annak, hogy nem igazán örül, hogy mustrálják, elkapja tekintetét és amolyan bárgyú vigyorral, köszöni meg a papírost s fogja össze jegyzeteivel. Nem hiányzik neki, hogy lángokba borítsák, mert éppen megsértette a wegtonerit, ártatlan szemlélődésével. Búcsút intve Khazimnak indulnak meg a temetőbe. *
- Nem tudom. Jelenleg nem sokat tudunk, azon kívül, hogy a huszonöt évvel ezelőtti esetek sokban hasonlítanak a mostanihoz. S bár a jelentések alapján – melyek hiányosak- minden jel arra mutat, hogy erre a hétre estek. Persze ez lehet puszta véletlen is. Bár lehet, nem lenne utolsó gondolat, ha a Barakk után vagy még előtte- mivel itt vagyunk-, a Könyvtárba is benéznénk. Mert ha tényleg mágiával van dolgunk vagy esetleg egy szektával, akkor elképzelhető, hogy köze lehet valami égi jelenséghez. Gondolok itt nap éj egyenlőségre, vagy bármiféle csillag összeállásra. Nem mintha olyan sok fogalmam lenne a csillagokról, azon kívül, hogy fényesen ragyognak, minthogy a mágiához se sokat konyítok és nem is tudom lehet e a kettőnek köze egymáshoz, a gonosz s elvetemült szekták pedig még ennyire sem vonzanak. De talán…
* Kezd bele, ha már egyszer kérdezték. S vall némileg színt is, hogy még életében nem volt ilyen nyomozásban része, s minden, amit az előbb összehordott csak fantáziájának szüleménye, hogy ilyen lehetséges. *
- Persze, ha ezek között az események között kell egyáltalán valami összefüggést keresni és nem csak egy buta s perverz, unatkozó nemes játéka. Bár akkor is ott van az a huszonöt év kiesés, hacsak nem történtek minden évben, csak akkor ügyesebben játszottak. De akkor is nyitva marad az a kérdés, miért is haltak meg az üldözők? Talán valami méreg. De minden bizonnyal, ha az lenne, akkor lenne róla valami feljegyzés. Ezt majd ne felejtsük el megkérdezni.
* Feltételezhetően inkább már magának beszél, mint társának, bár ha érdeklődnek mondanivalója iránt, azt örömmel veszi. Mindenesetre most már bánja, hogy nem kérdezett többet Nestartól, elképzelhető, hogy most tudása jól jönne. De az biztos, ha újra találkozik vele, lesz hozzá néhány kérdése. Például, létezik-e olyan méreg, mely egy bizonyos idő után öl. Vagy, ha nem kap rá választ a Temetőben, akkor, egyáltalán ki lehet-e mutatni a szervezetben, ha az nem az ember elrohadásával jár. Ajkait a gondolatra félre húzza, s lelkileg felkészül arra, ami rá vár. *
- Mit gondolsz?
* Fordul a férfi felé, hátha van valami hozzáfűzni valója az elhangzottakhoz. Lassan már úgyis elérnek a temetőbe, ahol valami épületet keres, ami nem hasonlít egy kriptához, és nem díszeleg felette „Béke poraidra.” vagy ehhez hasonló, „szívszaggató „felírat. Ha megtalálják az épületet, akkor halkan kopog, s utána nyit csak be. *
- Üdvözletem, néhány halottat jöttünk volna megnézni.
* Nyújtja át a papírost a személynek, akit elsőnek meglát. Ha megkapják a testeket, valószínűleg jó pár mély lélegzet után veszi őket szemügyre. Valami külsérelmi nyomokat keres vagy bármi szokatlant, mind a prédán, mint a vadászokon. Persze azért előtte megtudakolja, hogy mégis melyik, melyik. Ha szükséges, - ami valószínű, ha jobban meg akarja vizsgálni őket-, akkor az ott jelenlévőket, már ha van ilyen, megkéri, hogy fordítsák meg őket. Nem szívesen nyúlna hozzájuk, de ha muszáj, hát muszáj. Akkor viszont kénytelen megkérni Aborathot, a művelet végre hajtásában. Valahogy csak sikerül. *
- Vannak valami feljegyzések a halottakról? Hogy mibe haltak bele például?
* Keres valakit, akitől kérdezhet, ha netán egyedül maradtak volna a testekkel. *
- Kicsit karót nyeltek.
* Jegyzi meg, miközben olvas, vagy éppen furcsa, nem oda illő dolgokat keres a testeken. *



1064. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2015-12-08 12:04:39
 ÚJ
>Organthela Freyai avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69

Játékstílus: Megfontolt

//Caleth//

*Könnyed beszélgetéseikből gyorsan komoly témák váltak. Nem gondolta volna az első találkozásnál, hogy ilyen dolgokat fognak boncolgatni. Ráadásul egy temetőbe, s épp azért, hogy elterelje gondolatait.*
- Ha meg feltámasztanak, támadnak.
*Utal ő is a Csonttemetőben lévő eseményekre. Egy pillanatra elgondolkozik, hogy vajon mi lehet ott. S ami ott van, el fog e ide érni.*
- Szerinted a város veszélyben lesz? Elég nyugodtnak tűnnek az emberek…
*Jegyzi meg. Bármit megjegyez, csak ne kelljen foglalkoznia álmaival, gondolataival.*
- Én általában nem tartom gonosznak, mely mások annak tartanak. Ott vannak a mélységiek. Mindenki fél, vagy megveti őket. Gyilkosoknak hívják őket és más egyéb jelzőket. Én nem tekintem annak. Egykor egy faj voltunk, most is azok vagyunk.
*Mond egy példát, mely első hallára talán több sebből is vérezhet.*
- Minden lény más, senki sem ugyanolyan. Senkiről nem tudom elhinni, hogy gonosz, amíg nem tapasztalom… *No az már más kérdés, hogy a szőkeség mit tekint annak. Mert a medvés baglyot nem tekintette gonosznak… A mágus házában lévő lényt sem, pedig ő a túlvilágról jött… Ő próbál mindig mindenkit megérteni.*
- Tudom, hogy nem vagyunk sebezhetetlenek.
*Mondja halkan. Pont ő tudja, hiszen nemrég fejtette ki a férfinak, hogy mennyi testvére halt meg még csecsemőkorukban.
Zavarodott tekintettel nézi a férfit.*
- Én… de… csak nem mindig.
*Mondja meg az őszintét. Amikor Caleth egész testtel fordul felé, hirtelen a szőkeség vállán terem Alyna. Mintha rosszat sejtene a férfi felől.*
- Általában mindig kimondom, hogy mit gondolok. *S hogy teljesen félreértette volna-e a férfi szavait. Talán.*



1063. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2015-12-08 11:11:27
 ÚJ
>Caleth Wynr avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

//Freyai//

- Hát, a halál az halál. Vége, kampec. Onnantól nincs semmi, kivéve, ha nem támasztanak fel. *Utal ismét a csonttemetőben látottakra. Részéről tényleg ennyire egyszerű, nem szokott azon gondolkodni mi van utána, hiszen mi lenne? Semmi, a sötétség. Még ha a lelkek meg is maradnak egy másik világban, azt nem tudni, így számára nem elfogadható opció. Majd, ha egyszer odakerül és meglátja, akkor elhiszi, addig azonban nem akar vele foglalkozni.
Hallgatja Frey további véleményét. Jól esik neki ez az eszmecsere, főleg, hogy időnként kiderül, hogy nem is különbözik annyira a felfogásuk.*
- Tudod, ez csak egy nézőpont. Mindenki a másik szemszögéből gonosz. Egy igazán romlott ember nem fogja azt mondani magáról, hogy „Igen én gonosz vagyok”, mert egyszerűen nem lehet így nézni a dolgokat. Azért rossz, vagy jó valaki, mert a társadalom megmondja mi a helyes. Például, honnan tudod, hogy mi a jó, hogy ki cselekszik jól? Onnan, hogy tudod, hogy mi a rossz. Egy közösség kimondatlan szabályait onnan fogod megérteni, ha megnézed, hogy kit tartanak deviánsnak. De ettől még ahogy te is mondtad, nekünk nem kell őt feltétlenül rossznak tartanunk. *Fejti ki kicsit hosszasan és talán túl elvontan a véleményét, amit a hosszú évek megfigyelései adtak számára.*
- Jobb esetben. *Javítja ki a lányt.* Észrevettem, hogy nálatok ez a felfogás mondhatni teljesen általános. Mivel alapból hosszabb élet adatott nektek, így képesek vagytok így is szemlélni az életeteket. De, ha most szíven szúrlak, te meghalsz, ugyanúgy ahogy én is. Ha jön egy járvány, titeket is elvisz, hiába az eredendő hosszú élet. Így te is csak egyszer éltek. *Mondja némi rosszallással a hangjában. Számtalan vitát megvívott már az üggyel kapcsolatban, többnyire olyan elfekkel, kik túl magasan hordták az orrukat pontosan ezért.
Miután hosszasan kifejti Niselle elméletét, sajnos úgy kell tapasztalnia, hogy a lány elkalandozik gondolatban. Ez pedig inkább ráillik, nem pedig a szöszikére, aki mindig annyira figyelt, ha valamiről elkezdett beszélni. Nem firtatja a dolgot továbbra sem.*
- Eh, nem figyelsz? *Vonja magasra a szemöldökét. Látja, hogy a másik teljesen zavarodott, ki tudja mi zajlik az elméjében.*
- Tudod Freyai. *Fordul teljes testtel a lány felé.* Vannak az embernek gondolatai, de attól még, hogy kimondod őket, nem válnak valóssá. *Mondja, vélhetően a lány számára teljesen érthetetlenül, bár ki tudja, lehet végre megérti mire akar célozni.*



1062. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2015-12-07 18:22:16
 ÚJ
>Botjo Gaear avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 224
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

*Kisvártatva egy kőfalhoz ér, rajta egy kapuval. ~Vajon mi van a túloldalon?~ A kölyök vizsgálgatja egy darabig, majd úgy dönt, belép. Ha már ideáig eljött, miért ne mehetne tovább is. Kis kezével lenyomja a méretes kilincset, és ahogy előre lép bepillantást nyer a temető zord komorságába. Földbe süppedt, mohával borított sírkövek veszik körbe, ő pedig csendben lépdel közöttük. A bátorsága gyorsan elszáll, de mégis mit tehetne? Menne vissza a partra, ahol el találják kapni és megfenyítik, amiért megint potyautasként volt a fedélzeten? Bízik benne, hogy a félelmetes hely túloldalán valami sokkal bizalomgerjesztőbb is várja.
Hirtelen zajt hall és összerándul. Teljesen megfagy a félelemtől, de erőt vesz magán, lassan oldalra fordítja a fejét.
Egy madár csipeget az egyik sírkő oldalában. Botjo a mellkasához szorított kezekkel áll és bámul az állatra, majd hirtelen rákiált, mire az sebtében elrepül. A kislány pedig újra szalad. Szalad előre, remélhetőleg a kijárat irányába.*


1061. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2015-12-07 17:01:35
 ÚJ
>Organthela Freyai avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69

Játékstílus: Megfontolt


//Caleth//

*Enyhén félrehajtott fejjel hallgatja a férfi elmélkedését.*
- Sokféle szokás van, ezt tudom. A legtöbb nép fél a haláltól. Fél, mert nem tudja mi vár reá. Mi sem tudjuk, csak sejtjük. Valahogy belénk nem nevelték, amit másokba. A haláltól való félelmet. Ezt csak akkor tapasztaltam amikor eljöttem otthonról.
*Néz körbe, akaratlanul is. A Temetőbe sok sír van. Mindegyik árulkodik magáról valamit.*
- Szerintem nincs olyan hogy jó, vagy nem jó. Nem lehet minden fekete és fehér. Az élet, ahogy a halál is, és minden sokszínű, sokrétű. Nem lehet feltétlenül az egyikre azt mondani, hogy jó, a másikra meg hogy rossz. Ez mind a saját véleményünk, hiszen másnak lehet más az értékrendje. Meg kell találni az okokat, hogy mi miért van. *Fejti ki véleményét. Igazából sose hibáztatott senkit semmiért. Sose nézte rossznak az embert, csak mert azt mondták rá, hogy rossz. Mindenkinek megadja az esélyt, hiszen mindenki más és más. Máshogy gondolkoznak, máshogy látják a dolgokat. Ahogy az a mélységi is a forgatagon.*
- Mh? *Kérdez vissza, a sok minden megmagyarázza. Nem érti, hogy mire és miért mondja ezt a férfi. De az újabb mese hallgatására, állát visszateszi térdére, s a csizmájába bújtatott lábát figyeli. Elképzeli az alakot. Hogy fiatal volt, mégis öreg. Hogy hosszú haja volt. Sose értetet, miért dívik a férfiaknál, a hosszú haj. Igen, férfinak hiszi, hiszen számára a Tata egy öregember volt. Caleth meg nem egyértelműsítette, hogy milyen nemről is beszél. Habár a neve árulkodható lehetne.
~Sose kérdeztem meg, a Tata nevét. Elfogadta annak, hogy így hívom.~
Morfondírozik magába.*
- Egyszer élünk. *Ismétli suttogva, inkább magának, mint a férfinak.* - Mi sokáig élünk.
*S való igaz. Ő megélhet kétszer annyi évet is, mint egy ember. Lassan fejlődnek, lassan cseperednek fel. Az élet számukra lassabban telik, s ezért nyugisabban is. Ők nem sietnek, számukra van idő.*
- Hiba? *Ismétli újra, de csak magának. Ő sosem tekintett úgy a tetteire, mintha hibák lennének. Mindent, amit tett, azt azért tette, mert úgy látta jónak. Sose gondolkozott el azon, hogy amit csinál, azt lehetne máshogy. Vagy, hogy rossz.
Egy emlékkép úszik be látóterébe. A barlangban vannak Caival. A sövénylabirintus folyamatosan záródik össze mögöttük. Társnője csuklójánál fogva rántja, ketten futnak. Egy szélesebb résznél két ember van. Az egyik fekszik, a másik mellette térdel. Kérik a segítségük, s ő csak fut tovább. Vissza sem néz, csak egyszer, de akkor már késő. A sövény elnyelte a két alakot…
Újabb kép kúszik be lány lelki szemei elé. Újra a sötét szobában van, de most ébren van, nem alszik. Látja a ködfoltokat. Látja, ahogy érte nyúlnak, őt akarják.
Hirtelen egyenesedik fel. Nem hallotta, hogy a férfi mit mondott utoljára. Értetlenkedve fordul felé.*
- Hogyan? *Kérdez vissza, mintha egyszerűen csak nem értette volna. Próbál mosolyogni, de szemeiben zavarodottság uralkodik. A kezdeti megnyugvást újra felváltotta az idegesség.*



1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1946-1965