Arthenior - Temető
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 99 (1961. - 1965. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása:
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1946-1965
1950. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2024-02-09 10:50:09
Üzenet elküldve: 2024-02-09 10:50:09
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 528
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 528
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Esti mese//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Lassan ő is kifogy a hangzatos mondatokból, a logikusnak tűnő magyarázatokból, hogy miért is csinálta ezt az egészet Maival. Azért annyit mégiscsak ferdít a dolgokon, hogy azt már nem vallja be, hogy élvezte minden percét. Azt is, amikor halálra ijeszthette a lányt, mert a belőle áradó félelem valamiféle boldogsággal és elégedettséggel töltötte el Norit, mert ő okozta ezeket az érzéseket. Volt valami bájos és kellemes érzés abban is, mikor meg volt kötözve és teljes mértékben a félvér irányítása alá került. Valami hibbant módon futhatnak Nori agytekervényei, mert ezt is élvezte. Végül az, hogy kihozta a dühöt, a tombolást a lányból, az pedig maga a sikerélmény.*
- Lehet, hogy még a tudomány terén is van mit tanulnod. Ez nem így működik, hogy egy éles határ mentén külön tudod választani őket. Hol az egyikük a dominánsabb, hol a másikuk, de mindig mindketten jelen vannak, és keverednek a tulajdonságaik, érzéseik, gondolataik még a döntéseik is.
*Úgy látszik, mégis többet tud a saját állapotáról, mint azt legutóbb mondta, vagy ez a Nori sokkal intelligensebb, mint az ártatlan, cuki kislány, és jelen formájában képes maga is felfogni, hogy mi történik odabent az elméjében.
Mai következő szavaival pedig nem is érthetne jobban egyet. Pontosan ugyanonnan indult ő is, ahol most tart, és nem volt kényelmes vagy egyszerű az út, de ha ő is ugyanezt az utat járja majd, nem kell félnie tőle. Nori rá az élő példa, hogy bármennyire is rögös, járható.*
- Képes vagy többre is. *Ismétli meg a lány szavait, de már tényként kezelve.* Ma még egy korhadt fa, holnap pedig lehet, hogy egy ártatlan tündér lesz az áldozatod. Összeomlasz, de felállsz újra, és olyannyira megrémülsz magadtól, hogy azt mondod, ez így nem mehet tovább. Elkezded megismerni a sötétséget a lelkedben, és addig feszegeted a határait, míg végül be nem töröd. Nem, én sem tudtam azonnal elfogadni, de ha az út végére érsz, már nem kell tőle félned, mert te fogod irányítani. Aszerint fogsz cselekedni, amit te megengedsz magadnak.
*Próbálja már sokféleképp elmagyarázni szerencsétlen párának, hogy felnyissa a szemét, bár kívülállók még akár arra is következtetnek, hogy belőle is könyörtelen gyilkost akar csinálni Nori, pedig nem így van. Mai egy szép napon maga dönt majd arról, hogy mihez kezd a benne lakozó erővel. Ha gyilkolásra használja majd, akkor arra, ha másra, az is rajta múlik.
Nori korábbi szavai az utolsók Maihoz, talán örökre. Ugyanis, mikor ő elindul kifelé a temetőből, Nori nem szól egy szót sem. Nem próbálja meggyőzni, hogy maradjon, nem állítja meg, és nem is megy utána. Végignézi, míg a megtört lány annyira eltávolodik, hogy teljesen eltűnik a sötétben, aztán ő egyedül marad a temetőben a korhadt fa maradványai és édesapja sírjának társaságában.*
//Esti mese//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Lassan ő is kifogy a hangzatos mondatokból, a logikusnak tűnő magyarázatokból, hogy miért is csinálta ezt az egészet Maival. Azért annyit mégiscsak ferdít a dolgokon, hogy azt már nem vallja be, hogy élvezte minden percét. Azt is, amikor halálra ijeszthette a lányt, mert a belőle áradó félelem valamiféle boldogsággal és elégedettséggel töltötte el Norit, mert ő okozta ezeket az érzéseket. Volt valami bájos és kellemes érzés abban is, mikor meg volt kötözve és teljes mértékben a félvér irányítása alá került. Valami hibbant módon futhatnak Nori agytekervényei, mert ezt is élvezte. Végül az, hogy kihozta a dühöt, a tombolást a lányból, az pedig maga a sikerélmény.*
- Lehet, hogy még a tudomány terén is van mit tanulnod. Ez nem így működik, hogy egy éles határ mentén külön tudod választani őket. Hol az egyikük a dominánsabb, hol a másikuk, de mindig mindketten jelen vannak, és keverednek a tulajdonságaik, érzéseik, gondolataik még a döntéseik is.
*Úgy látszik, mégis többet tud a saját állapotáról, mint azt legutóbb mondta, vagy ez a Nori sokkal intelligensebb, mint az ártatlan, cuki kislány, és jelen formájában képes maga is felfogni, hogy mi történik odabent az elméjében.
Mai következő szavaival pedig nem is érthetne jobban egyet. Pontosan ugyanonnan indult ő is, ahol most tart, és nem volt kényelmes vagy egyszerű az út, de ha ő is ugyanezt az utat járja majd, nem kell félnie tőle. Nori rá az élő példa, hogy bármennyire is rögös, járható.*
- Képes vagy többre is. *Ismétli meg a lány szavait, de már tényként kezelve.* Ma még egy korhadt fa, holnap pedig lehet, hogy egy ártatlan tündér lesz az áldozatod. Összeomlasz, de felállsz újra, és olyannyira megrémülsz magadtól, hogy azt mondod, ez így nem mehet tovább. Elkezded megismerni a sötétséget a lelkedben, és addig feszegeted a határait, míg végül be nem töröd. Nem, én sem tudtam azonnal elfogadni, de ha az út végére érsz, már nem kell tőle félned, mert te fogod irányítani. Aszerint fogsz cselekedni, amit te megengedsz magadnak.
*Próbálja már sokféleképp elmagyarázni szerencsétlen párának, hogy felnyissa a szemét, bár kívülállók még akár arra is következtetnek, hogy belőle is könyörtelen gyilkost akar csinálni Nori, pedig nem így van. Mai egy szép napon maga dönt majd arról, hogy mihez kezd a benne lakozó erővel. Ha gyilkolásra használja majd, akkor arra, ha másra, az is rajta múlik.
Nori korábbi szavai az utolsók Maihoz, talán örökre. Ugyanis, mikor ő elindul kifelé a temetőből, Nori nem szól egy szót sem. Nem próbálja meggyőzni, hogy maradjon, nem állítja meg, és nem is megy utána. Végignézi, míg a megtört lány annyira eltávolodik, hogy teljesen eltűnik a sötétben, aztán ő egyedül marad a temetőben a korhadt fa maradványai és édesapja sírjának társaságában.*
1949. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2024-02-08 20:50:12
Üzenet elküldve: 2024-02-08 20:50:12
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 331
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 331
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Esti mese//
*Beleharap alsó ajkába, egészen erősen, mert megint kezdi felbőszíteni valami. Az a valami pedig az, hogy amit mondd, azt Nori nem érti úgy, ahogyan azt ő gondolja. Rohadtul fáradt és lehet, hogy nem hangzanak olyan tudományosan és megfontoltan a szavai, mint szoktak, de attól nem felejtette el a lány egyetlen oldalát sem. Az érzelmek, azok pedig érzelmek, felfokozott állapotban vajmi kevés realitás van bennük.*
- Igen te vagy. De a két kis szilánkod összebeszéltek és kezet fogtak arra vonatkozóan, hogy majd ti megmutatjátok? Vagy külön lehet őket választani, néha szövetkeznek? Egyszer megölelsz aztán gúnyos vagy. Én szeretném, de nem olyan könnyű tartani a lépést. Kimerültem.
*Nagyot sóhajt, hiszen tényleg sok. Ami nem azt jelenti, hogy ezelől el akar futni, de ilyen rövid idő alatt annyi minden történt, hogy feldolgozni sem volt idő, most mégis, mintha köszönetet kellene mondania azért, hogy néhány órával ezelőtt megtudhatta, hogy milyen rettegni és, hogy az mit hoz ki belőle. Még nem tudott lecsengeni.*
-Hát, most nem úgy tűnik, mint akit nagyon érdekel, ha megutállak. *Megrázza a fejét és még mindig az ajkát harapja. * - De ez most mindegy.
*A gúnyos nevetés felidézi benne a pár pillanattal ezelőtt elhangzottakat. Igazából tényleg összemosódott a kép, egyszerűen csak nehéz szétválasztani a két elég markáns ént. Meg akarja tanulni ezt kezelni, hiszen élete munkája ezen áll, vagy bukik. És a jelenlegi életének legfontosabb szereplője is. De ez egycsapásra ma éjszaka nem fog menni.*
- Elhiszed, hogy értem? Attól még lehet, hogy nekem ez most nem jó. Szétkaszaboltam azt a korhadt fát, és élveztem, aztán megnyugodtam egy időre és ez ijesztő. Csak azért álltam le, mert elfáradtam benne. Mi van, ha képes vagyok ettől többre is? Én... én nem tudtam, hogy ez itt van. *Nyúl akaratlanul a mellkasa közepéhez.* - Megmutattad, de ez túl új és túl sok. Te képes voltál azonnal elfogadni?
*A kérdésben őszinte érdeklődés van. Bőven lehet, hogy van akinek ez simán megy. Az ő kis lelke, viszont olyan tiszta és most mégis ráömlött a kosz.
A következő mondat, viszont már tényleg üt. Mintha még mindig valamit ki akarnának belőle harcolni, de most elvesztette magát teljesen. *
- Baszd meg Nori. Bőgve nem fog menni? *Letörli az utolsó könnycseppet is, mélyen a másik szemébe néz, majd sarkon fordul.* - Akkor majd, ha már nem bőgök találkozunk. Vagy nem.
*Ha valami fájt ebben az estében, akkor az az, amit most tesz. Úgy húzza vissza teste a másikhoz, mint a mágnes, de ellenáll. Elindul, kifelé a temetőből. Ez most nem az a menekülés, amit akkor csinált, amikor elköltözött. Nagyon szeretné még látni Norit, sőt azt is, ha megállítaná. Szeretne vele olyan békésen aludni, mint a múltkor. De ha itt marad és hallgatja tovább, az csak fokozza a sértődését és nem fog tudni belőle kilábalni. Ki kell tisztulnia.*
//Esti mese//
*Beleharap alsó ajkába, egészen erősen, mert megint kezdi felbőszíteni valami. Az a valami pedig az, hogy amit mondd, azt Nori nem érti úgy, ahogyan azt ő gondolja. Rohadtul fáradt és lehet, hogy nem hangzanak olyan tudományosan és megfontoltan a szavai, mint szoktak, de attól nem felejtette el a lány egyetlen oldalát sem. Az érzelmek, azok pedig érzelmek, felfokozott állapotban vajmi kevés realitás van bennük.*
- Igen te vagy. De a két kis szilánkod összebeszéltek és kezet fogtak arra vonatkozóan, hogy majd ti megmutatjátok? Vagy külön lehet őket választani, néha szövetkeznek? Egyszer megölelsz aztán gúnyos vagy. Én szeretném, de nem olyan könnyű tartani a lépést. Kimerültem.
*Nagyot sóhajt, hiszen tényleg sok. Ami nem azt jelenti, hogy ezelől el akar futni, de ilyen rövid idő alatt annyi minden történt, hogy feldolgozni sem volt idő, most mégis, mintha köszönetet kellene mondania azért, hogy néhány órával ezelőtt megtudhatta, hogy milyen rettegni és, hogy az mit hoz ki belőle. Még nem tudott lecsengeni.*
-Hát, most nem úgy tűnik, mint akit nagyon érdekel, ha megutállak. *Megrázza a fejét és még mindig az ajkát harapja. * - De ez most mindegy.
*A gúnyos nevetés felidézi benne a pár pillanattal ezelőtt elhangzottakat. Igazából tényleg összemosódott a kép, egyszerűen csak nehéz szétválasztani a két elég markáns ént. Meg akarja tanulni ezt kezelni, hiszen élete munkája ezen áll, vagy bukik. És a jelenlegi életének legfontosabb szereplője is. De ez egycsapásra ma éjszaka nem fog menni.*
- Elhiszed, hogy értem? Attól még lehet, hogy nekem ez most nem jó. Szétkaszaboltam azt a korhadt fát, és élveztem, aztán megnyugodtam egy időre és ez ijesztő. Csak azért álltam le, mert elfáradtam benne. Mi van, ha képes vagyok ettől többre is? Én... én nem tudtam, hogy ez itt van. *Nyúl akaratlanul a mellkasa közepéhez.* - Megmutattad, de ez túl új és túl sok. Te képes voltál azonnal elfogadni?
*A kérdésben őszinte érdeklődés van. Bőven lehet, hogy van akinek ez simán megy. Az ő kis lelke, viszont olyan tiszta és most mégis ráömlött a kosz.
A következő mondat, viszont már tényleg üt. Mintha még mindig valamit ki akarnának belőle harcolni, de most elvesztette magát teljesen. *
- Baszd meg Nori. Bőgve nem fog menni? *Letörli az utolsó könnycseppet is, mélyen a másik szemébe néz, majd sarkon fordul.* - Akkor majd, ha már nem bőgök találkozunk. Vagy nem.
*Ha valami fájt ebben az estében, akkor az az, amit most tesz. Úgy húzza vissza teste a másikhoz, mint a mágnes, de ellenáll. Elindul, kifelé a temetőből. Ez most nem az a menekülés, amit akkor csinált, amikor elköltözött. Nagyon szeretné még látni Norit, sőt azt is, ha megállítaná. Szeretne vele olyan békésen aludni, mint a múltkor. De ha itt marad és hallgatja tovább, az csak fokozza a sértődését és nem fog tudni belőle kilábalni. Ki kell tisztulnia.*
1948. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2024-02-08 19:59:28
Üzenet elküldve: 2024-02-08 19:59:28
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 528
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 528
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Esti mese//
*Mikor Mai tiltakozni kezd az ellen, hogy Nori nem csinált semmit, ő csak kérdőn oldalra billenti a fejét, merthogy most nem érti, hogy a másik csak azt nem meri beismerni, hogy ez a sötétség bizony belőle jött, akkor is, ha kellett egy kis segítség, hogy előbújjon, vagy komolyan nem érti, mi történt. Az utóbbit Mai esetében erősen kétli.*
- Úgy emlékszem, három hattal ezelőtt legalább háromszor figyelmeztettelek, hogy én ilyen is tudok lenni. Egy percig sem játszottam, hogy nem én vagyok, és te is tudtál arról, hogy van egy ilyen oldalam. A magyarázatod, hogy Lil és Nori külön lélek, nagyon szépen és tudományosan hangzik, de attól még mindkettő én vagyok.
*Arra pedig még fel is nevet gúnyosan, hogy maga miatt akart volna bármit megtudni Mairól. Ez még lehetetlenebbül hangzik, mint bármi más, amit eddig hallott a lány szájából.*
- Hülyének nézel, vagy mi? Ha magam miatt tettem volna, akkor nem hozom rád a frászt és nem kockáztatom meg, hogy megutálsz. Nekem is sokkal könnyebb lenne, ha a naiv kis érzéseid segítségével teljesen az ujjaim köré csavarnálak, és addig játszanám a jó kislányt, míg teljesen meg nem bíznál bennem. Az lett volna az igazi manipuláció.
*Azt már nem teszi hozzá, hogy őt igazából egyáltalán nem érdekli az sem, ha Mai elcseszi az életét és azt a szabadságot, amit kiharcolt magának. Szóval nem is érte tette ezt az egészet, hanem csak úgy megtette. Ok nélkül. Hogy Mai jól vagy rosszul használja fel a ma este tanulságait, az már csak rajta múlik.*
- Nem kell bíznod bennem, nem is várom el. Én csak mutattam neked valamit, igazából saját magadból, és csak rajtad áll, hogy mit kezdesz a tapasztalattal. Egyébként, hogy bízz bennem, azt nem hagynom kell, hanem kiérdemelnem, amit például pont úgy lehet, ha a sértettségedet elhessegetve megérted végre, hogy mire volt jó ez az egész.
*Amikor pedig Mai szinte megparancsolja neki, hogy többet ne bántsa, ne játszadozzon az érzéseivel, ne járassa vele a bolondját, kifejezetten gonoszkás mosoly jelenik meg az arcán.*
- Hogy mondod? Mármint úgy gondolod, megmondhatod nekem, mit tehetek meg és mit nem? Nos, elképzelhető, ha kihasználod, amit tanultál. Büntess meg azért, amiért így bántam veled, és érd el, hogy engedelmeskedjek a „parancsodnak”! Segítek egy kicsit: Bőgve nem fog menni.
*Ismét karba tett kezekkel néz mélyen a lány szemeibe. Most már azt akarja, hogy Mai erősebbé váljon vagy így vagy úgy. Az pedig, hogy mer-e érezni… hát, abból csak akkor lesz valami, ha nem fog legalább annyira félni a negatív érzésektől, mint a tűztől.*
A hozzászólás írója (Norileina Vylrien) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.02.08 20:00:46
//Esti mese//
*Mikor Mai tiltakozni kezd az ellen, hogy Nori nem csinált semmit, ő csak kérdőn oldalra billenti a fejét, merthogy most nem érti, hogy a másik csak azt nem meri beismerni, hogy ez a sötétség bizony belőle jött, akkor is, ha kellett egy kis segítség, hogy előbújjon, vagy komolyan nem érti, mi történt. Az utóbbit Mai esetében erősen kétli.*
- Úgy emlékszem, három hattal ezelőtt legalább háromszor figyelmeztettelek, hogy én ilyen is tudok lenni. Egy percig sem játszottam, hogy nem én vagyok, és te is tudtál arról, hogy van egy ilyen oldalam. A magyarázatod, hogy Lil és Nori külön lélek, nagyon szépen és tudományosan hangzik, de attól még mindkettő én vagyok.
*Arra pedig még fel is nevet gúnyosan, hogy maga miatt akart volna bármit megtudni Mairól. Ez még lehetetlenebbül hangzik, mint bármi más, amit eddig hallott a lány szájából.*
- Hülyének nézel, vagy mi? Ha magam miatt tettem volna, akkor nem hozom rád a frászt és nem kockáztatom meg, hogy megutálsz. Nekem is sokkal könnyebb lenne, ha a naiv kis érzéseid segítségével teljesen az ujjaim köré csavarnálak, és addig játszanám a jó kislányt, míg teljesen meg nem bíznál bennem. Az lett volna az igazi manipuláció.
*Azt már nem teszi hozzá, hogy őt igazából egyáltalán nem érdekli az sem, ha Mai elcseszi az életét és azt a szabadságot, amit kiharcolt magának. Szóval nem is érte tette ezt az egészet, hanem csak úgy megtette. Ok nélkül. Hogy Mai jól vagy rosszul használja fel a ma este tanulságait, az már csak rajta múlik.*
- Nem kell bíznod bennem, nem is várom el. Én csak mutattam neked valamit, igazából saját magadból, és csak rajtad áll, hogy mit kezdesz a tapasztalattal. Egyébként, hogy bízz bennem, azt nem hagynom kell, hanem kiérdemelnem, amit például pont úgy lehet, ha a sértettségedet elhessegetve megérted végre, hogy mire volt jó ez az egész.
*Amikor pedig Mai szinte megparancsolja neki, hogy többet ne bántsa, ne játszadozzon az érzéseivel, ne járassa vele a bolondját, kifejezetten gonoszkás mosoly jelenik meg az arcán.*
- Hogy mondod? Mármint úgy gondolod, megmondhatod nekem, mit tehetek meg és mit nem? Nos, elképzelhető, ha kihasználod, amit tanultál. Büntess meg azért, amiért így bántam veled, és érd el, hogy engedelmeskedjek a „parancsodnak”! Segítek egy kicsit: Bőgve nem fog menni.
*Ismét karba tett kezekkel néz mélyen a lány szemeibe. Most már azt akarja, hogy Mai erősebbé váljon vagy így vagy úgy. Az pedig, hogy mer-e érezni… hát, abból csak akkor lesz valami, ha nem fog legalább annyira félni a negatív érzésektől, mint a tűztől.*
A hozzászólás írója (Norileina Vylrien) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.02.08 20:00:46
1947. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2024-02-08 18:55:37
Üzenet elküldve: 2024-02-08 18:55:37
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 331
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 331
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Esti mese//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Nem akar egyedül lenni, egy percet sem. Mégis kíváncsi arra, hogy hogyan rakja össze a mai napi történéseket a négy fal rabságában, amibe talán majd hazatér. Annyira nagy most a zavar és a felismerések sokasága, hogy nem tud olyan ésszerű lenni, mint a legtöbb esetben. Fordul a kocka. Nori magyaráz neki összefüggésekről, kísérletről, amiket ő eddig olyan gondosan tanult, tanulmányozott és kutatott. Persze nem egy a két dolog, mégis kihozott belőle olyat, amit Mai csak óvatosan, és tudatosan felépítve tudott elképzelni. Nem ilyen ösztönösen és zsigerből. Vajon ezt megtervezte a másik, vagy csak adta a pillanat? Gondolt egyet, és ez lett belőle? Ijesztő és mégis nagyon éhezik egy ilyen mélyről jövő tudásra. De ezt a másikba belenevelte az élet, Mai pedig egyszerűen még sehol nem tart, csak most kezdi megízlelni a nagyvilágot. Vagy csak okos magyarázat az egész?*
- De! De manipuláltál! Az, hogy a nyakamhoz fogtad a pengédet és végignézetted velem azt a kis aranyos dögöt amint elpusztul... és azt mutattad, hogy te nem Te vagy, az puszta manipuláció. Féltem tőled és közben féltettelek. *Nem haraggal beszél, ismét a megértésre törekszik, de azért feldúlt, teljesen érthető módon.* - Szerintem csak magad miatt akartad tudni ezt az egészet, hogy biztos lehessél abban, hogy milyen vagyok. Nem miattam.
*Nem is tudná elképzelni, hogy valaki miatta tegyen bármit is. Ez az elmúlt idő mindent mutatott, csak azt nem, hogy érte bárki bármit megtenne.*
- Lehet, hogy megfog történni és te erre felkészítesz, amit valahogy, furcsa módon köszönök neked. De ha nem hagyod, hogy legalább benned bízzak, szerinted valaha fogok másban?
*Könnye belefolyik a szájába és ismét felfordul a gyomra, de attól, mert azt érzi, hogy puszta gyengeséget iszik. Eszébe jut Yvon, a csalódás, és hogy még a feketesége is a bolondját járatja vele, kicsit talán pedagógiai céllal, de szerinte igazából önös érdekből. Az ölelésnek vége, és hideg a helye megint, ahol már nem érinti a lány. Letörli a könnyeket, ami megint jól esik neki, de kezd kételkedni minden mozdulatban akkor is, ha kíván minden mozzanatot. Hagyja, hogy a segítségével álljon fel, majd csak nézi, kissé meggyötört arccal Norit. Bármennyit is tanult magáról a mai napon, egyszerűen fájdalmas minden.*
- Felállni csak akkor lehet, ha merek érezni. Ha az kiveszik belőlem, akkor is teljesen fölösleges az életem. Ha a barátom vagy, ezt többet nem csinálhatod velem. Így nem.
//Esti mese//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Nem akar egyedül lenni, egy percet sem. Mégis kíváncsi arra, hogy hogyan rakja össze a mai napi történéseket a négy fal rabságában, amibe talán majd hazatér. Annyira nagy most a zavar és a felismerések sokasága, hogy nem tud olyan ésszerű lenni, mint a legtöbb esetben. Fordul a kocka. Nori magyaráz neki összefüggésekről, kísérletről, amiket ő eddig olyan gondosan tanult, tanulmányozott és kutatott. Persze nem egy a két dolog, mégis kihozott belőle olyat, amit Mai csak óvatosan, és tudatosan felépítve tudott elképzelni. Nem ilyen ösztönösen és zsigerből. Vajon ezt megtervezte a másik, vagy csak adta a pillanat? Gondolt egyet, és ez lett belőle? Ijesztő és mégis nagyon éhezik egy ilyen mélyről jövő tudásra. De ezt a másikba belenevelte az élet, Mai pedig egyszerűen még sehol nem tart, csak most kezdi megízlelni a nagyvilágot. Vagy csak okos magyarázat az egész?*
- De! De manipuláltál! Az, hogy a nyakamhoz fogtad a pengédet és végignézetted velem azt a kis aranyos dögöt amint elpusztul... és azt mutattad, hogy te nem Te vagy, az puszta manipuláció. Féltem tőled és közben féltettelek. *Nem haraggal beszél, ismét a megértésre törekszik, de azért feldúlt, teljesen érthető módon.* - Szerintem csak magad miatt akartad tudni ezt az egészet, hogy biztos lehessél abban, hogy milyen vagyok. Nem miattam.
*Nem is tudná elképzelni, hogy valaki miatta tegyen bármit is. Ez az elmúlt idő mindent mutatott, csak azt nem, hogy érte bárki bármit megtenne.*
- Lehet, hogy megfog történni és te erre felkészítesz, amit valahogy, furcsa módon köszönök neked. De ha nem hagyod, hogy legalább benned bízzak, szerinted valaha fogok másban?
*Könnye belefolyik a szájába és ismét felfordul a gyomra, de attól, mert azt érzi, hogy puszta gyengeséget iszik. Eszébe jut Yvon, a csalódás, és hogy még a feketesége is a bolondját járatja vele, kicsit talán pedagógiai céllal, de szerinte igazából önös érdekből. Az ölelésnek vége, és hideg a helye megint, ahol már nem érinti a lány. Letörli a könnyeket, ami megint jól esik neki, de kezd kételkedni minden mozdulatban akkor is, ha kíván minden mozzanatot. Hagyja, hogy a segítségével álljon fel, majd csak nézi, kissé meggyötört arccal Norit. Bármennyit is tanult magáról a mai napon, egyszerűen fájdalmas minden.*
- Felállni csak akkor lehet, ha merek érezni. Ha az kiveszik belőlem, akkor is teljesen fölösleges az életem. Ha a barátom vagy, ezt többet nem csinálhatod velem. Így nem.
1946. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2024-02-08 18:16:55
Üzenet elküldve: 2024-02-08 18:16:55
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 528
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 528
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Esti mese//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Csss… *Próbálja most már nyugtatni szegényt, nehogy még a végén idegösszeomlást kapjon. Mondjuk olyat még nem csinált senkivel, hogy nem fizikailag, hanem lelkileg végezte ki, de nem az a célja, hogy Mai legyen az első ilyen áldozat.*
- Tényleg ez vagy. *Jelenti ki hidegen, de őszintén.* Azonban ne utáld magad emiatt, sőt, tanuld meg jól használni. Ez egy képesség, egy lehetőség a kezedben, nem egy átok. Egyébként nem csináltam semmi mást, csak tettem egy kísérletet, ahogy te is szoktad. Kipróbáltam, mi történik, ha magadra hagylak a fogadóban. Aztán megnéztem, hogy reagálsz, ha megpróbállak megölni. Utána megnéztem, hogy viselkedsz, ha tejhatalmat kapsz egy kis időre valaki felett. Végül kipróbáltam azt, hogy miként használod ki a felszínre törő dühödet, ha fegyvert adok a kezedbe.
*Sorolgatja fel az este legfontosabb mozzanatait, hogy Mai is megértse, mindennek oka volt. Tudósként pontosan értenie kell, hogy mi történt most vele.*
- De ismétlem, én nem csináltam semmit, nem manipuláltalak, nem kényszerítettelek, nem mondtam meg, hogy mit tegyél. Te döntöttél, és mindez te voltál és vagy még mindig.
*Az ölelésben nem kell annyira fészkelődnie, amúgy sem engedné ki belőle egyhamar. Szorosan tartja, akárcsak a kötelek az ő csuklóit, azonban ez más. Mai akár úgy is érezheti, hogy egy hatalmas, sötét árnyék próbálja épp bekebelezni Nori ölelésén keresztül, de úgy is, hogy ez az árnyék épp elrejti őt minden elől, miközben a legtörékenyebb állapotában, védtelenül szenved.*
- Az egy dolog, hogy nekem azt mondod, ne játsszak veled, de ha valaki egyszer majd tényleg ellened fordul, őt is megkéred erre? El kell bírnod a terhet, ha akarod, ha nem. A szüleid elől elmenekültél, a korábbi életed elől szintén. Magad elől is el akarsz? Kár lenne érted. Inkább fogjuk ezt itt…
*Azzal egy óvatos mozdulattal előre nyúl, és letöröl néhányat Mai kis könnycseppjeiből.*
- Aztán felállsz szépen. *Ő is feláll, aztán a hóna alatt megfogva megpróbálja felállítani a földről Mait. Ha esetleg nem hagyja, nem állítja erőszakkal talpra, csak megtartja és noszogatja kicsit, hogy ne maradjon a földön.*
- Fogsz még ugyanígy a sárban térdelni, ebben biztos vagyok. A kérdés az, hogy hányszor tudsz majd felállni a onnan, mert ha egyszer nem sikerül… akkor már nem is lesz szükség arra, hogy ezt beléd döfjem, anélkül is halott leszel. *Ha felállt közben Mai, ha nem, elengedi őt, és felveszi a földről a kardját, amit visszacsúsztat a hátán lévő tokjába. Gondolataival arra célzott, ha Mai hagyja, hogy a saját magától való félelme feleméssze, az elméje és a lelke teljesen össze fog roppanni, akkor pedig nem lesz szükség rá, hogy fizikai értelemben megölje. Ő már csak tudja, majdnem így járt ő maga is. Ha nem hagyta volna legalább egy kicsit eluralkodni magán a benne rejlő sötétséget, már lehet, hogy élettelen zombiként létezne csak e világon.*
//Esti mese//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Csss… *Próbálja most már nyugtatni szegényt, nehogy még a végén idegösszeomlást kapjon. Mondjuk olyat még nem csinált senkivel, hogy nem fizikailag, hanem lelkileg végezte ki, de nem az a célja, hogy Mai legyen az első ilyen áldozat.*
- Tényleg ez vagy. *Jelenti ki hidegen, de őszintén.* Azonban ne utáld magad emiatt, sőt, tanuld meg jól használni. Ez egy képesség, egy lehetőség a kezedben, nem egy átok. Egyébként nem csináltam semmi mást, csak tettem egy kísérletet, ahogy te is szoktad. Kipróbáltam, mi történik, ha magadra hagylak a fogadóban. Aztán megnéztem, hogy reagálsz, ha megpróbállak megölni. Utána megnéztem, hogy viselkedsz, ha tejhatalmat kapsz egy kis időre valaki felett. Végül kipróbáltam azt, hogy miként használod ki a felszínre törő dühödet, ha fegyvert adok a kezedbe.
*Sorolgatja fel az este legfontosabb mozzanatait, hogy Mai is megértse, mindennek oka volt. Tudósként pontosan értenie kell, hogy mi történt most vele.*
- De ismétlem, én nem csináltam semmit, nem manipuláltalak, nem kényszerítettelek, nem mondtam meg, hogy mit tegyél. Te döntöttél, és mindez te voltál és vagy még mindig.
*Az ölelésben nem kell annyira fészkelődnie, amúgy sem engedné ki belőle egyhamar. Szorosan tartja, akárcsak a kötelek az ő csuklóit, azonban ez más. Mai akár úgy is érezheti, hogy egy hatalmas, sötét árnyék próbálja épp bekebelezni Nori ölelésén keresztül, de úgy is, hogy ez az árnyék épp elrejti őt minden elől, miközben a legtörékenyebb állapotában, védtelenül szenved.*
- Az egy dolog, hogy nekem azt mondod, ne játsszak veled, de ha valaki egyszer majd tényleg ellened fordul, őt is megkéred erre? El kell bírnod a terhet, ha akarod, ha nem. A szüleid elől elmenekültél, a korábbi életed elől szintén. Magad elől is el akarsz? Kár lenne érted. Inkább fogjuk ezt itt…
*Azzal egy óvatos mozdulattal előre nyúl, és letöröl néhányat Mai kis könnycseppjeiből.*
- Aztán felállsz szépen. *Ő is feláll, aztán a hóna alatt megfogva megpróbálja felállítani a földről Mait. Ha esetleg nem hagyja, nem állítja erőszakkal talpra, csak megtartja és noszogatja kicsit, hogy ne maradjon a földön.*
- Fogsz még ugyanígy a sárban térdelni, ebben biztos vagyok. A kérdés az, hogy hányszor tudsz majd felállni a onnan, mert ha egyszer nem sikerül… akkor már nem is lesz szükség arra, hogy ezt beléd döfjem, anélkül is halott leszel. *Ha felállt közben Mai, ha nem, elengedi őt, és felveszi a földről a kardját, amit visszacsúsztat a hátán lévő tokjába. Gondolataival arra célzott, ha Mai hagyja, hogy a saját magától való félelme feleméssze, az elméje és a lelke teljesen össze fog roppanni, akkor pedig nem lesz szükség rá, hogy fizikai értelemben megölje. Ő már csak tudja, majdnem így járt ő maga is. Ha nem hagyta volna legalább egy kicsit eluralkodni magán a benne rejlő sötétséget, már lehet, hogy élettelen zombiként létezne csak e világon.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1946-1965