- Félni nem félek a haláltól, már annyiszor szembenéztem vele, hogy régi ismerősként üdvözölném, csak most annyi különbség lenne, hogy nem válnának el az útjaink, hanem vele tartanék, akárhova is vinne. Mert még nem találtam célt magamnak, de ami késik, az ugye nem múlik. Ha megtalálnám azt a bizonyos célt, akkor már más lenne a helyzet, de így egyelőre nem félnék tőle. *Majd kíváncsian hallgatja Sis válaszát is, mire hümmög egy sort, mielőtt felelne rá.*
- Csak egy kérdésem van a kívánságoddal kapcsolatban. Jól érzed magad a bőrödben? Mert ha igen a válasz, akkor nem kell törődni azzal, más mit gondol, mert téged ez tesz egyedivé, s így vagy egyéniség. *Kacsint a lányra biztatóan.*
- A gyűrűt? *Pillant önkéntelenül is az ékszerre.* Igen, ugyanis házas voltam, volt kislányom is, de amikor távozni voltam kényszerű, elvesztettem őket, s nem tudok semmit róluk azóta sem, csak ez az egy tárgyi emlék fűz hozzájuk. *Sóhajt egyet, majd belép a kriptába. Majd követve Sis példáját ő is körülnéz, de csak koporsókat lát a polcokon, sehol semmi értékes.*
- Lehet, hogy nem voltak bolondok, de az is lehet, hogy nem telt rá nekik, mert elég kicsi ez a kripta. Persze az sincs kizárva, hogy már valaki járt itt, s elvitte azt a keveset is, amit itt talált. *A tündér ötletére vevő, így ki is lép a kriptából, hogy egy nagyobb után nézzen. Nem is nehéz a kutatás, ugyanis a kriptasoron lejjebb egy tekintélyes méretekkel rendelkező, valószínűleg több generációsra tervezett nemesi kripta foglalja el a temető ezen szegletének földjét.*
- Akkor legyen ez, itt biztos lesz egy-két olyan dolog, amiért érdemes bemenni nézelődni. Gyere, nézzük meg be tudunk-e egyáltalán jutni.
*Odamegy, hogy megvizsgálja az ajtót, de ezen sincs kilincs, ahogy a másikon se, így az ajtófélfát kezdi el nézegetni, majd miután alaposan végignézett rajta, int Sis-nek.*
- Gyere, segítség kellene. Ezt a két követ kellene benyomnod, én meg a másik oldalon nyomok be kettőt, s azt hiszem erre ki kell nyílnia. *Ha sikerült a művelet, akkor nyílik az ajtó és bepillantást nyerhetnek a terjedelmes belső térre, minek oldalán polcokon sorakoznak a koporsók, bársony függönnyel eltakarva némelyik, kidolgozott faragásokkal. És itt már igazi kincsekre is lelhetnek, minden zegzugban található valami.*
- Na ezt nevezem igazi vagyonos családnak. *Néz körbe elismerően.*