Arthenior - Temető
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 33 (641. - 660. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1946-1965
660. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2013-12-01 21:40:25
Üzenet elküldve: 2013-12-01 21:40:25
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Szelíd
//Egy lépés a ranglétrán//
*Az Eralil előtt lepergő képek nagy részének semmi köze ahhoz, amit a mágus tudni akar. Lények jönnek, lények mennek, halottakat hoznak, temetnek, még egy titkos randevúból is elkaphat egy képet. Olyasmire is bukkan azonban, ami lényeges a játék szempontjából: láthatja megérkezni Turrogot, ami persze nem újdonság, és láthatja, ahogy Elwyrien elrejtőzik egy kriptában. A kripta azonban nem éppen hivalkodó, nemigen tűnik ki semmivel, nem túl gazdag díszítése épp olyan, mint tucatnyi más polgári temetkezőhelyé.*
*Az Eralil előtt lepergő képek nagy részének semmi köze ahhoz, amit a mágus tudni akar. Lények jönnek, lények mennek, halottakat hoznak, temetnek, még egy titkos randevúból is elkaphat egy képet. Olyasmire is bukkan azonban, ami lényeges a játék szempontjából: láthatja megérkezni Turrogot, ami persze nem újdonság, és láthatja, ahogy Elwyrien elrejtőzik egy kriptában. A kripta azonban nem éppen hivalkodó, nemigen tűnik ki semmivel, nem túl gazdag díszítése épp olyan, mint tucatnyi más polgári temetkezőhelyé.*
659. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2013-12-01 21:36:58
Üzenet elküldve: 2013-12-01 21:36:58
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Alma messze a fájától - Adela lOmenotte, Norderon Dalaris, Dynvorinagari Derve//
*Lassacskán baktatnak és Isrin egyre jobban tekintget hátrafelé. Nem akar meghalni, úgyhogy idazán odafigyel. A fülét is hegyezi és közben a kardjára csúsztatja a kezét. Kihúzza a kardját és ezzel egyidőben a fejszéjét is leakasztja az övéről. Nem mintha hallott vagy látott volna bármit is ami óvatosságra intette volna, de az ork mindig is odafigyelt az ösztöneire. Most éppen veszélyt szimatolt és az ösztönei csak ritkán csapták be. Szóba jöhet persze, hogy most éppen hiábavaló az aggodalma, de őszintén szólva ennek nem adott túl sok esélyt. Gyorsan óvatosságra inti a nőt is.*
- Legyen nagyon óvatos. De nagyon-nagyon. Rosszat sejtek.
*Miután abbahagyta a beszétdet, még jobban hegyezi a fülét. Amit hall az nem nyugtatja meg. Oldalról szapora lábdobogást hall. Amikor már nagyon közel járhat az illető, gyorsan oldalra fordul. Éppen időben ahhoz, hogy kikerüljön egy felé sújtó fejszét. Nem volt teljes a sikere ugyanis a fejsze egy nagyon kicsi vágást ejtett rajta. Gyilkos tekintetet vet a támadójára aki egyébként egy törp. A fejével int a nőnek, hogy tegyen egy vesszőt az idegre, majd újra az ellenfelére emeli a tekintetét. Figyeli a mellizmait, hogy megállapítsa, hova irányul a következő támadása. Elkezd körülötte körözni, majd a könnyű egykezes kardjával az ellenfele jobb karja felé sújt. Ha a vágás sikerül akkor a törp jobb keze valószínűleg használhatatlanul fog lógni. Ha nem sikerül, akkor hátra ugrik és megint körözni kezd körülötte. Közben persze bízik benne, hogy a társa sem tétlenkedik.*
*Lassacskán baktatnak és Isrin egyre jobban tekintget hátrafelé. Nem akar meghalni, úgyhogy idazán odafigyel. A fülét is hegyezi és közben a kardjára csúsztatja a kezét. Kihúzza a kardját és ezzel egyidőben a fejszéjét is leakasztja az övéről. Nem mintha hallott vagy látott volna bármit is ami óvatosságra intette volna, de az ork mindig is odafigyelt az ösztöneire. Most éppen veszélyt szimatolt és az ösztönei csak ritkán csapták be. Szóba jöhet persze, hogy most éppen hiábavaló az aggodalma, de őszintén szólva ennek nem adott túl sok esélyt. Gyorsan óvatosságra inti a nőt is.*
- Legyen nagyon óvatos. De nagyon-nagyon. Rosszat sejtek.
*Miután abbahagyta a beszétdet, még jobban hegyezi a fülét. Amit hall az nem nyugtatja meg. Oldalról szapora lábdobogást hall. Amikor már nagyon közel járhat az illető, gyorsan oldalra fordul. Éppen időben ahhoz, hogy kikerüljön egy felé sújtó fejszét. Nem volt teljes a sikere ugyanis a fejsze egy nagyon kicsi vágást ejtett rajta. Gyilkos tekintetet vet a támadójára aki egyébként egy törp. A fejével int a nőnek, hogy tegyen egy vesszőt az idegre, majd újra az ellenfelére emeli a tekintetét. Figyeli a mellizmait, hogy megállapítsa, hova irányul a következő támadása. Elkezd körülötte körözni, majd a könnyű egykezes kardjával az ellenfele jobb karja felé sújt. Ha a vágás sikerül akkor a törp jobb keze valószínűleg használhatatlanul fog lógni. Ha nem sikerül, akkor hátra ugrik és megint körözni kezd körülötte. Közben persze bízik benne, hogy a társa sem tétlenkedik.*
658. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2013-12-01 10:19:50
Üzenet elküldve: 2013-12-01 10:19:50
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Alma, messze a fájától-Isrin Aral, Adela lOmenotte, Norderon Dalaris//
*Dynvorinagari nem megy azonnal a hármas után, megvárja, hogy biztonságos távolság legyen köztük, és csak akkor indul el. Messziről látja, hogy a temetőbe mennek, és ettől igencsak megörül. Sietve megindul arra, szinte fut, hogy utolérje a díszes társaságot. Sírkőtől sírkőig lépdelve halad, miközben próbál a társaság elé kerülni, de a rövid lábai nem válnak túlságosan hasznossá, ezért csak melléjük ér, és ezt nem tarja a legjobb helyzetnek.~Bár jobban belegondolva, innen lehet a legjobban meglepni őket. Előre figyelnek, mert arra mennek, hátulról félnek a követőiktől.~Ezzel megindul, hogy oldalba kapja őket. A nőtől nem fél komolyabban, de a köpenyes, akinek még nem látta az arcát, az okozhat neki pár kellemetlen pillanatot. Ezzel megindul srégen, hogy oldalba kapja őket, de óvatosan, hogy a lehető legközelebb érjen amikorra észreveszik, nincs kedve nyíllal a testében meghalni. Mozgás közben kezébe veszi a két fegyverét, és amikor elég közel ér szinte roham szerűen támad a célpontjára, a fejére céloz ahogy a két fegyvert két oldalról meglendíti.*
*Dynvorinagari nem megy azonnal a hármas után, megvárja, hogy biztonságos távolság legyen köztük, és csak akkor indul el. Messziről látja, hogy a temetőbe mennek, és ettől igencsak megörül. Sietve megindul arra, szinte fut, hogy utolérje a díszes társaságot. Sírkőtől sírkőig lépdelve halad, miközben próbál a társaság elé kerülni, de a rövid lábai nem válnak túlságosan hasznossá, ezért csak melléjük ér, és ezt nem tarja a legjobb helyzetnek.~Bár jobban belegondolva, innen lehet a legjobban meglepni őket. Előre figyelnek, mert arra mennek, hátulról félnek a követőiktől.~Ezzel megindul, hogy oldalba kapja őket. A nőtől nem fél komolyabban, de a köpenyes, akinek még nem látta az arcát, az okozhat neki pár kellemetlen pillanatot. Ezzel megindul srégen, hogy oldalba kapja őket, de óvatosan, hogy a lehető legközelebb érjen amikorra észreveszik, nincs kedve nyíllal a testében meghalni. Mozgás közben kezébe veszi a két fegyverét, és amikor elég közel ér szinte roham szerűen támad a célpontjára, a fejére céloz ahogy a két fegyvert két oldalról meglendíti.*
657. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2013-11-29 20:31:00
Üzenet elküldve: 2013-11-29 20:31:00
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Laeina Athera//
*Lay gyorsan követi a lányt a temetőn át. Chatery pedig csak megmosolyogja a válaszát, majd legbíztatóbb hangján szólal meg.*
- Meg sem fordult a fejemben, hogy buta lennél! Attól, hogy valamit nem tudunk, mert nincs, vagy nem volt rá lehetőség, hogy megtudjuk, kipróbáljuk, még nem ostoba senki sem. Aki pedig a mágiával akar foglalkozni, az pedig egyáltalán nem buta, sőt inkább kifejezetten okosnak kell lennie, hiszen nehéz az igéket megtanulni. Még én is csak keveset tudok, s azok is csak olyanok, amik nem kapcsolódnak egyetlen elemhez sem.
*Jegyzi meg nevetve, mikor belegondol, hogy mennyi mindent kell még megtanulnia. Nem nagyon foglalkozik a temetővel, őt mindig is kirázta a hideg ettől a helytől, s nem nagyon szereti nézegetni a sírokat. Így inkább csak az utat nézve halad tovább, amíg Laeina megint meg nem szólal. Mire ő mosolyogva felel.*
- Legtöbbeknek igen, de vannak olyanok, akiknek nem telik ilyen szép sírokra, őket a templomtól messzebb temetik el és nem ilyen díszesek a sírköveik. Mad ilyet is fogsz látni a kapu felé.
*Hangja még mindig kedves, s bár a temtő nem a kedvenc beszélgetési témája, így hogy Lay-nak kell elmagyaráznia ezt is élvezi. A kis mókus pedig igen csak felvidítja, főleg mikor rá akar ugrani az egyik sírkőre. Chatery megmosolyogja a helyzetet, de persze a lány leszídja a kis jószágot, majd bocsánatkérően néz a varázsló lányra.*
- Semmi baj! Még jó is, nem kezdem el unni, ahogy magyarázok. Mert képes vagyok a saját agyamra menni. Az pedig természetes, hogy egy kisállatnak kell a mozgás, na de majd a tisztáson furhat egy nagyot! Ha elengeded persze!
*Lay gyorsan követi a lányt a temetőn át. Chatery pedig csak megmosolyogja a válaszát, majd legbíztatóbb hangján szólal meg.*
- Meg sem fordult a fejemben, hogy buta lennél! Attól, hogy valamit nem tudunk, mert nincs, vagy nem volt rá lehetőség, hogy megtudjuk, kipróbáljuk, még nem ostoba senki sem. Aki pedig a mágiával akar foglalkozni, az pedig egyáltalán nem buta, sőt inkább kifejezetten okosnak kell lennie, hiszen nehéz az igéket megtanulni. Még én is csak keveset tudok, s azok is csak olyanok, amik nem kapcsolódnak egyetlen elemhez sem.
*Jegyzi meg nevetve, mikor belegondol, hogy mennyi mindent kell még megtanulnia. Nem nagyon foglalkozik a temetővel, őt mindig is kirázta a hideg ettől a helytől, s nem nagyon szereti nézegetni a sírokat. Így inkább csak az utat nézve halad tovább, amíg Laeina megint meg nem szólal. Mire ő mosolyogva felel.*
- Legtöbbeknek igen, de vannak olyanok, akiknek nem telik ilyen szép sírokra, őket a templomtól messzebb temetik el és nem ilyen díszesek a sírköveik. Mad ilyet is fogsz látni a kapu felé.
*Hangja még mindig kedves, s bár a temtő nem a kedvenc beszélgetési témája, így hogy Lay-nak kell elmagyaráznia ezt is élvezi. A kis mókus pedig igen csak felvidítja, főleg mikor rá akar ugrani az egyik sírkőre. Chatery megmosolyogja a helyzetet, de persze a lány leszídja a kis jószágot, majd bocsánatkérően néz a varázsló lányra.*
- Semmi baj! Még jó is, nem kezdem el unni, ahogy magyarázok. Mert képes vagyok a saját agyamra menni. Az pedig természetes, hogy egy kisállatnak kell a mozgás, na de majd a tisztáson furhat egy nagyot! Ha elengeded persze!
656. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2013-11-29 17:49:06
Üzenet elküldve: 2013-11-29 17:49:06
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Szelíd
//Chaterya Eliath//
*Követi Chateryt a temetőn át.*
- Köszi... Nem is vészes ez a temető... Egyébként nem vagyok buta... Csak sosem próbáltam még meditálni. A dzsungelben sok lehetőségem nem volt rá.
*Megszemléli a sírokat. Megállapítja, hogy igen szépek, és a kevésbé drágák is gondozottak.*
~ Hú, azt hogy kicifrázták... Biztos valami nemesi főúré! ~
*Gondolja, amikor megpillant egy különösen díszes sírt.*
- Itt az embereknek annyi pénzük van, hogy minden elhunyt hozzátartozónak ilyen díszes sírt csináltathatnak? Ez itt ilyen gyakori?
*Kérdezi meglepetten. Elkapja Miát, a kis mókus ugyanis készül ráugrani egy sírra.*
- Ne, Mia, gyere vissza!
*Súgja az állatnak. Bocsánatkérőn rámosolyog Chateryre.*
- Bocsánat amiért folyton félbeszakítalak... Mia kicsit izgága, új neki a környezet. Meg hát ő mégiscsak mókus, akármilyen okos is. Kell neki a mozgás. Csak aztán ne a sírokon ugrándozzon...
*Követi Chateryt a temetőn át.*
- Köszi... Nem is vészes ez a temető... Egyébként nem vagyok buta... Csak sosem próbáltam még meditálni. A dzsungelben sok lehetőségem nem volt rá.
*Megszemléli a sírokat. Megállapítja, hogy igen szépek, és a kevésbé drágák is gondozottak.*
~ Hú, azt hogy kicifrázták... Biztos valami nemesi főúré! ~
*Gondolja, amikor megpillant egy különösen díszes sírt.*
- Itt az embereknek annyi pénzük van, hogy minden elhunyt hozzátartozónak ilyen díszes sírt csináltathatnak? Ez itt ilyen gyakori?
*Kérdezi meglepetten. Elkapja Miát, a kis mókus ugyanis készül ráugrani egy sírra.*
- Ne, Mia, gyere vissza!
*Súgja az állatnak. Bocsánatkérőn rámosolyog Chateryre.*
- Bocsánat amiért folyton félbeszakítalak... Mia kicsit izgága, új neki a környezet. Meg hát ő mégiscsak mókus, akármilyen okos is. Kell neki a mozgás. Csak aztán ne a sírokon ugrándozzon...
655. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2013-11-28 17:08:06
Üzenet elküldve: 2013-11-28 17:08:06
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Laeina Athera//
*Örömmel látja, hogy a lány gyorsan beleegyezik a dolgokba. Az pedig cseppet sem zavarja, hogy ilyen kíváncsi.*
~Amikor nekem kezdték volna el tanítani a mágiát én sem tudtam, hogy mit hogyan kell tanulni. Az lenne a furcsa, ha más tudná. Nem mellesleg szeretem megmutatni, mit tudok. Élvezni fogom, hogy magyarázhatok!~
*Gondolja magában még mindig mosolyogva. Majd a lány következő kérdésén kincog egy kicsit. Int kezével, s kilép azon, a kapun, amin bejöttek, de pont az ellenkező irányba fordul.*
- Gyere utánam! Itt most erre megyünk. Át a temetőn, utána végig a folyó mellett, majd pedig ott a tisztás. Nyugodj meg csak a temtő ilyen rémes kinézetű!
*Mondja még mindig kedves hangon, majd meg is indul, s csak remélni meri, hogy a lány megint kérdez valami, ugyan is nem tudna sok mindenről beszélni.*
*Örömmel látja, hogy a lány gyorsan beleegyezik a dolgokba. Az pedig cseppet sem zavarja, hogy ilyen kíváncsi.*
~Amikor nekem kezdték volna el tanítani a mágiát én sem tudtam, hogy mit hogyan kell tanulni. Az lenne a furcsa, ha más tudná. Nem mellesleg szeretem megmutatni, mit tudok. Élvezni fogom, hogy magyarázhatok!~
*Gondolja magában még mindig mosolyogva. Majd a lány következő kérdésén kincog egy kicsit. Int kezével, s kilép azon, a kapun, amin bejöttek, de pont az ellenkező irányba fordul.*
- Gyere utánam! Itt most erre megyünk. Át a temetőn, utána végig a folyó mellett, majd pedig ott a tisztás. Nyugodj meg csak a temtő ilyen rémes kinézetű!
*Mondja még mindig kedves hangon, majd meg is indul, s csak remélni meri, hogy a lány megint kérdez valami, ugyan is nem tudna sok mindenről beszélni.*
654. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2013-11-27 21:33:58
Üzenet elküldve: 2013-11-27 21:33:58
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 92
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 92
Játékstílus: Vakmerő
//Egy lépés a ranglétrán//
*Amikor meglátja Turrogot, a törpét, először megörül, majd elkomorodik a tekintete.
~Szóval ő is játszik? Ez nem jó hír. Remélem valami jó ajánlata van, nem az az ember - törpe -, aki ellen szívesen kiállnék. Még akkor sem, ha győznék.~
Elindul a templom mellől, a dérmása mozog vele együtt. Igen furcsa, mikor keresztül lépked a szilárd sírokon, mintha átjárható lenne. Végül valódi teste ér oda a törpéhez, hozzávetőlegesen a jó tíz lépéses távolságot tartva tőle.*
- Üdv Néked. Elnézést a kis színjátékért, de nem tudtam, ki az üzenet feladója, nem közölték velem. *Mondja.* Az én szándékaim békések, azonban meg kell bizonyosodnom róla, hogy ez viszont így van. *Kimond pár idegen szót, és ha sikerül a varázslat, megtudhatja, hogy elrejtettek-e bármiféle csapdát a környéken.*
A varázsló egy Rövidtávú emlékezet nevű varázslatot varázsolt, melynek hatására 10 körre visszamenőleg leperegnek előtte az adott helyszín eseményei, melyen tartózkodik, s szabadon kereshet közöttük.
*Amikor meglátja Turrogot, a törpét, először megörül, majd elkomorodik a tekintete.
~Szóval ő is játszik? Ez nem jó hír. Remélem valami jó ajánlata van, nem az az ember - törpe -, aki ellen szívesen kiállnék. Még akkor sem, ha győznék.~
Elindul a templom mellől, a dérmása mozog vele együtt. Igen furcsa, mikor keresztül lépked a szilárd sírokon, mintha átjárható lenne. Végül valódi teste ér oda a törpéhez, hozzávetőlegesen a jó tíz lépéses távolságot tartva tőle.*
- Üdv Néked. Elnézést a kis színjátékért, de nem tudtam, ki az üzenet feladója, nem közölték velem. *Mondja.* Az én szándékaim békések, azonban meg kell bizonyosodnom róla, hogy ez viszont így van. *Kimond pár idegen szót, és ha sikerül a varázslat, megtudhatja, hogy elrejtettek-e bármiféle csapdát a környéken.*
A varázsló egy Rövidtávú emlékezet nevű varázslatot varázsolt, melynek hatására 10 körre visszamenőleg leperegnek előtte az adott helyszín eseményei, melyen tartózkodik, s szabadon kereshet közöttük.
653. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2013-11-26 21:51:29
Üzenet elküldve: 2013-11-26 21:51:29
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
// Alma, messze a fájától - Isrin Aral, Adela lOmenotte //
"Hmm, már azt hittem soha nem kérdeznek rá a nevemre."
- A nevem Norderon Dalaris.
*Majd hirtelen egy szürke sólyom száll le az égből a vállára.*
- Ő pedig a kis társam Druhon. Állunk szolgálatára, hölgyem.
"Nem gondoltam át elég alaposan ezt a mondatot ugyanis fegyvertelenül és megkötözött kézzel nem sokat tud segíteni."
- Vagyis pontosabban Állok, szolgálatára amint visszakapom a kardom és kezem szabadságát.
*Elmosolyodik, mert végre késeiket félretéve haladnak tovább. Bár harcképtelen lett, de ez nem zavarja még mindig jobb mintha kifosztottak volna. Igyekszik a háta mögött baktató lányt figyelni. Szép teremtés nem tagadja, és ahogy elnézi egy szörnyen határozott nő. Ráadásul jobb volt a lány szépségében elmerülni. Mint az ork hátát bámulni. Bár szebbnek találta a hátát, mint a ronda képét. Mondjuk igaz ő egy ork ők pedig természetüknél fogva nem a világ szépei. Majd a sírokat kezdi el nézegetni hát, ha eltemették itt az egyik ősét. De nem. Nem talált itt egyetlen Dalarist sem. Anyja családfáját nem igazán ismerte ezért meg sem próbálta az anyai ágról keresni halott rokonai sírkövét. Majd a temetőben kószáló gyanús alakokat kezdte nézegetni. Jobb, ha ő kiszúrja őket és figyelmezteti fogva tartóit, mint az, hogy figyelmetlensége miatt megölik őket.*
"Nem látok olyat, aki éppen ránk pályázna. A törpöt se látja, biztosan betartja a tisztes távot vagy csak szimplán bujkál."
*Majd a vállán bámészkodó sólymot kezdi el nézni.*
"Mennyire gyönyörű állat és a családom címere miatt pont nekem való állat."
"Hmm, már azt hittem soha nem kérdeznek rá a nevemre."
- A nevem Norderon Dalaris.
*Majd hirtelen egy szürke sólyom száll le az égből a vállára.*
- Ő pedig a kis társam Druhon. Állunk szolgálatára, hölgyem.
"Nem gondoltam át elég alaposan ezt a mondatot ugyanis fegyvertelenül és megkötözött kézzel nem sokat tud segíteni."
- Vagyis pontosabban Állok, szolgálatára amint visszakapom a kardom és kezem szabadságát.
*Elmosolyodik, mert végre késeiket félretéve haladnak tovább. Bár harcképtelen lett, de ez nem zavarja még mindig jobb mintha kifosztottak volna. Igyekszik a háta mögött baktató lányt figyelni. Szép teremtés nem tagadja, és ahogy elnézi egy szörnyen határozott nő. Ráadásul jobb volt a lány szépségében elmerülni. Mint az ork hátát bámulni. Bár szebbnek találta a hátát, mint a ronda képét. Mondjuk igaz ő egy ork ők pedig természetüknél fogva nem a világ szépei. Majd a sírokat kezdi el nézegetni hát, ha eltemették itt az egyik ősét. De nem. Nem talált itt egyetlen Dalarist sem. Anyja családfáját nem igazán ismerte ezért meg sem próbálta az anyai ágról keresni halott rokonai sírkövét. Majd a temetőben kószáló gyanús alakokat kezdte nézegetni. Jobb, ha ő kiszúrja őket és figyelmezteti fogva tartóit, mint az, hogy figyelmetlensége miatt megölik őket.*
"Nem látok olyat, aki éppen ránk pályázna. A törpöt se látja, biztosan betartja a tisztes távot vagy csak szimplán bujkál."
*Majd a vállán bámészkodó sólymot kezdi el nézni.*
"Mennyire gyönyörű állat és a családom címere miatt pont nekem való állat."
652. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2013-11-26 21:02:43
Üzenet elküldve: 2013-11-26 21:02:43
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
// Alma, messze a fájától - Isrin Aral, Norderon Dalaris //
*Lendületes mozdulattal nyúl a köpenyért, és veszi el a férfitól. Nem durva, ám mégis határozott. Laza mozdulattal darabolja csíkokra a köpenyt, és lép a férfi háta mögé. Nem finomkodik, ahogy megkötözi a kezeit, bár az elf legalább annyiban megkönnyebbülhet, hogy már nem érzi a nyúzókés élét a medencéje felett.
Ügyesen köt csomót, először nyolcas alakban az elf kezére hurkolva a köpeny csíkjait, majd a nyolcas kereszteződő részét sokszorosan körbetekerve beszorítja a férfi kezeit az anyaggal, hogy ne tudjon kibújni belőle. Többször köt csomót, így a kezeivel sem tud nagyon babrálni, háttal pedig amúgy is nehézkes egy ilyen kibontása.
Közben hallja az ork határozott röhögését. Nem törődik vele. Persze, nyilván furcsa lehet neki, hogy máshogy ejtik a nevét, talán nem is ez a legfontosabb dolguk mostanság, de legalább ezt is tisztázták.
Az ork szerencsére könnyűszerrel elrendezi a kiáltványos történetet, és az elf orra alá keni, hogy attól még, hogy valaki hirdetést tép, nem biztos, hogy rosszat akar.
Ez így is van, bár az sem biztos, hogy jót. Az orkban – egyelőre – megbízik, nincs oka nem így tenni.
Azt viszont megfogadja magában, hogy mindenképpen figyelni fog, hogy látja-e a törpöt maguk mögött. Eddig tisztán emlékszik, hogy nem látott maga mögött semmiféle gyanús, alacsony alakot, de nyitva fogja tartani a szemét.
Gondolatait nem mondja ki hangosan, azonban mikor az elf megjegyzi, hogy nem túl sokat ajánlanak a fejéért, felnevet.*
- Vannak, akik a saját anyjukat sírba tennék ennek a feléért - *int a hátuk mögött álló tömeg felé fejével, hogy az elf is jól láthassa, mire céloz.
Az orktól elveszi az elf hím fegyvereit. Tegezét a hátára csatolja, oldalára pedig a kardot, melyet frissen kapott. Furcsa viselet számára, de így talán kényelmesebb lesz a történet.
Léptei igen gyorsak, és inkább az elf mögött halad, noszogatva őt a Temető felé. Időnként hátra-hátra pillant így is. Kíváncsi, hogy elkapja-e a törpöt a tekintetével, akiről az elf beszélt.
Nem mellesleg, a temetőn is érdemesebb lenne minél hamarabb átvágni. Nem mintha frusztrálná a holtak közelsége, csak ahogy az elf hím is mondta, itt támadta volna meg őket, ha támadni akar. Hiszen itt kevés az ember, és puha a talaj, könnyű elásni a testeket.*
*Lendületes mozdulattal nyúl a köpenyért, és veszi el a férfitól. Nem durva, ám mégis határozott. Laza mozdulattal darabolja csíkokra a köpenyt, és lép a férfi háta mögé. Nem finomkodik, ahogy megkötözi a kezeit, bár az elf legalább annyiban megkönnyebbülhet, hogy már nem érzi a nyúzókés élét a medencéje felett.
Ügyesen köt csomót, először nyolcas alakban az elf kezére hurkolva a köpeny csíkjait, majd a nyolcas kereszteződő részét sokszorosan körbetekerve beszorítja a férfi kezeit az anyaggal, hogy ne tudjon kibújni belőle. Többször köt csomót, így a kezeivel sem tud nagyon babrálni, háttal pedig amúgy is nehézkes egy ilyen kibontása.
Közben hallja az ork határozott röhögését. Nem törődik vele. Persze, nyilván furcsa lehet neki, hogy máshogy ejtik a nevét, talán nem is ez a legfontosabb dolguk mostanság, de legalább ezt is tisztázták.
Az ork szerencsére könnyűszerrel elrendezi a kiáltványos történetet, és az elf orra alá keni, hogy attól még, hogy valaki hirdetést tép, nem biztos, hogy rosszat akar.
Ez így is van, bár az sem biztos, hogy jót. Az orkban – egyelőre – megbízik, nincs oka nem így tenni.
Azt viszont megfogadja magában, hogy mindenképpen figyelni fog, hogy látja-e a törpöt maguk mögött. Eddig tisztán emlékszik, hogy nem látott maga mögött semmiféle gyanús, alacsony alakot, de nyitva fogja tartani a szemét.
Gondolatait nem mondja ki hangosan, azonban mikor az elf megjegyzi, hogy nem túl sokat ajánlanak a fejéért, felnevet.*
- Vannak, akik a saját anyjukat sírba tennék ennek a feléért - *int a hátuk mögött álló tömeg felé fejével, hogy az elf is jól láthassa, mire céloz.
Az orktól elveszi az elf hím fegyvereit. Tegezét a hátára csatolja, oldalára pedig a kardot, melyet frissen kapott. Furcsa viselet számára, de így talán kényelmesebb lesz a történet.
Léptei igen gyorsak, és inkább az elf mögött halad, noszogatva őt a Temető felé. Időnként hátra-hátra pillant így is. Kíváncsi, hogy elkapja-e a törpöt a tekintetével, akiről az elf beszélt.
Nem mellesleg, a temetőn is érdemesebb lenne minél hamarabb átvágni. Nem mintha frusztrálná a holtak közelsége, csak ahogy az elf hím is mondta, itt támadta volna meg őket, ha támadni akar. Hiszen itt kevés az ember, és puha a talaj, könnyű elásni a testeket.*
651. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2013-11-25 20:28:34
Üzenet elküldve: 2013-11-25 20:28:34
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 763
OOC üzenetek: 678
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 763
OOC üzenetek: 678
Játékstílus: Vakmerő
//Egy lépés a ranglétrán//
*Hát megérkezett. Turrog a temető egyik közelebb eső pontjában meglátja a várakozó alakot, kinek sziluettje nagyon ismerős számára. A törpe reflexszerűen fegyveréért nyúlna, azonban tudja, hogy a mágus varázslatai ellen ebben a helyzetben nincs sok esélye. Kezeit megnyugtatja, teste mellé ereszti őket. Páncélja természetesen rajta van, de ez sem sokkal biztatóbb tény. A fém nehezen állítja meg a mágiát.*
*A törpe lassan megindul az alak felé, remélve hogy Elwyrien figyelemmel követi őket. A harcos körülbelül tíz, tizenkét lépésre áll meg a csuklyástól, majd öblös hangján megszólal.* Azt hiszem, mi már ismerjük egymást.* Jegyzi meg moderált hangerővel, finoman biccentve. Természetesen a köszöntés csak formalitás, szemeit folyamatosan a máguson tartja.* Mint bizonyára hallotta, békés szándékkal hívtam ide, és remélem ön is így érkezett.* Jelenti ki még a társalgás elején, pillantásával gyorsan végigfutva a férfit fegyverek vagy hasonlók iránt.*
*Hát megérkezett. Turrog a temető egyik közelebb eső pontjában meglátja a várakozó alakot, kinek sziluettje nagyon ismerős számára. A törpe reflexszerűen fegyveréért nyúlna, azonban tudja, hogy a mágus varázslatai ellen ebben a helyzetben nincs sok esélye. Kezeit megnyugtatja, teste mellé ereszti őket. Páncélja természetesen rajta van, de ez sem sokkal biztatóbb tény. A fém nehezen állítja meg a mágiát.*
*A törpe lassan megindul az alak felé, remélve hogy Elwyrien figyelemmel követi őket. A harcos körülbelül tíz, tizenkét lépésre áll meg a csuklyástól, majd öblös hangján megszólal.* Azt hiszem, mi már ismerjük egymást.* Jegyzi meg moderált hangerővel, finoman biccentve. Természetesen a köszöntés csak formalitás, szemeit folyamatosan a máguson tartja.* Mint bizonyára hallotta, békés szándékkal hívtam ide, és remélem ön is így érkezett.* Jelenti ki még a társalgás elején, pillantásával gyorsan végigfutva a férfit fegyverek vagy hasonlók iránt.*
650. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2013-11-25 19:24:39
Üzenet elküldve: 2013-11-25 19:24:39
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Alma messze a fájától - Adela lOmenotte, Norderon Dalaris//
*Amikor a nő kijavítja, Isrin először megütődve néz rá, majd elneveti magát. Persze ez amolyan ork féle nevetés. Inkább nevezhető röhögésnek, bár sok időre lenne szükség ahhoz, hogy ezt megtárgyalja magában. A gyülekező tömeg, kezdi rohadtul nyugtalanítani. Amúgy sem valami társas lény, mindig is a magányt kedvelte, de most, hogy itt vannak...valahogy sokkal kényelmetlenebb, mint most. Még meghallgatja az elf mondatait, majd nyugodtan válaszol.*
- Igen, én láttam. Kár, hogy ez nem bizonyít semmit.*ezzel újfent előkapja az általa zsebrevágott kiáltványt és meglobogtatja a vörös páncélos előtt.*Én is elraktam egy kiáltványt. És mégis segítek a hölgynek megszökni.
*A tömeg már kicsit nagy, bár nagy része söpredék, akik sokkal inkább gyilkosok, mint ők. Isrin ennek ellenére lecsatolja a páncélos övét és átnyújtja az Adela nevezetű elfnek.*
- Ha elvenné, semmi pánik. Lehet, hogy több esélyem lenne a közelharcban. Indulás te!
*Az utolsó mondatot már a férfihoz intézte. Végül még egy kérdés villan az eszébe, szintén a férfival kapcsolatban.*
- Hogy hívnak?
"Még egy darabig élveznem kell a társaságát, hát jobb ha tudom a nevét."
*A keze a kardjára csúszik, majd elkezd baktatni a temető felé. Ha időközben valamilyen oknál fogva meg kéne ölnie, akkor van hol elföldelni. Átbaktatnak a templomkertből a temetőbe és Isrin körül pásztáz. Kétsígkívül zord hely, de ez mégiscsak egy temető. Mégis mit vár tőle?
*Amikor a nő kijavítja, Isrin először megütődve néz rá, majd elneveti magát. Persze ez amolyan ork féle nevetés. Inkább nevezhető röhögésnek, bár sok időre lenne szükség ahhoz, hogy ezt megtárgyalja magában. A gyülekező tömeg, kezdi rohadtul nyugtalanítani. Amúgy sem valami társas lény, mindig is a magányt kedvelte, de most, hogy itt vannak...valahogy sokkal kényelmetlenebb, mint most. Még meghallgatja az elf mondatait, majd nyugodtan válaszol.*
- Igen, én láttam. Kár, hogy ez nem bizonyít semmit.*ezzel újfent előkapja az általa zsebrevágott kiáltványt és meglobogtatja a vörös páncélos előtt.*Én is elraktam egy kiáltványt. És mégis segítek a hölgynek megszökni.
*A tömeg már kicsit nagy, bár nagy része söpredék, akik sokkal inkább gyilkosok, mint ők. Isrin ennek ellenére lecsatolja a páncélos övét és átnyújtja az Adela nevezetű elfnek.*
- Ha elvenné, semmi pánik. Lehet, hogy több esélyem lenne a közelharcban. Indulás te!
*Az utolsó mondatot már a férfihoz intézte. Végül még egy kérdés villan az eszébe, szintén a férfival kapcsolatban.*
- Hogy hívnak?
"Még egy darabig élveznem kell a társaságát, hát jobb ha tudom a nevét."
*A keze a kardjára csúszik, majd elkezd baktatni a temető felé. Ha időközben valamilyen oknál fogva meg kéne ölnie, akkor van hol elföldelni. Átbaktatnak a templomkertből a temetőbe és Isrin körül pásztáz. Kétsígkívül zord hely, de ez mégiscsak egy temető. Mégis mit vár tőle?
649. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2013-11-23 17:52:28
Üzenet elküldve: 2013-11-23 17:52:28
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
*Loner besiet a templomkertbe, és megáll, nem tudja merre kéne mennie, de ekkor rájön, hogy nem látta az épületet bentről, tehát meg kell kerülni, meg is indul az egyik oldalon, és akkor szeme elé tárulnak a furcsa szobor szerű valamik, amikről anya valami furcsát magyarázott.~És innen merre? A folyóra emlékszem még, de az hol folyhat? Valahol ez a köves hely mögött lehetett.~Ezzel elindul az emlékművek között, hátha a bolyongás közben megtalálja azt amit keres. Ahogy halad meglát egy fát, alatta egy kővel, nem tetszik neki a kinézete, de emlékszik, hogy ezt is már látta mikor a városba érkezett, ezért megindul felé. Amikor odaér egy hirtelen jött ötlettől vezérelve nekirugaszkodik a fának, és néhány gyors fogással felkapaszkodik rá, gyerekként ebbe igencsak komoly gyakorlattal rendelkezik. A fa egyik ágán leül, és körbenéz, hátha meglátja merre van a folyó. Nem kell sokáig nézelődnie, hamar megpillantja a hullámzó vizet. A fáról pillanatok alatt lejut, és sietve megindul a folyópart felé. A kövek között egy pillanatra mintha meglátná az anyukáját ezért futva megindul abba az irányba, de nem látja sehol az édesanyját.*
648. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2013-11-21 20:54:14
Üzenet elküldve: 2013-11-21 20:54:14
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 92
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 92
Játékstílus: Vakmerő
//Egy lépés a ranglétrán//
*Eralil a templom oldalsó ajtaján keresztül közelíti meg a helyszínt, éjfél előtt csupán pár perccel. Elővigyázatos, mert fogalma sincs arról, hogy ki küldte az üzenetet, és milyen szándékai vannak. Egy trükköt vet be, egy varázslatot. Megpróbál egy dérmásolatot létrehozni messze maga előtt, majdnem a temető közepe felé, és ha ez sikerül, pár lépést tesz előre, oldalra, hogy jól rálásson a temető nagy részére, és dérmásolatára egyaránt, továbbá hallja, hogyha ahhoz beszélnek. Ha bárkinek is rejtett vagy hátsó szándéka lenne Eralillal szemben, valószínűsíthető, hogy a dérmásolat segítségével kiderül a dolog - főleg, ha megpróbálnák megtámadni. Eralil valójában a templom oldalsó bejáratához nagyon közel állva figyel, elsősorban maga és dérmásolata köré. Kicsit jobbra-balra járkál, így hasonmása is mozog vele együtt.*
A hozzászólás írója (Eralil Namos) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.11.21 20:55:58
A varázsló egy Dérmásolat nevű varázslatot varázsolt, melynek hatására a varázsló egy területen megfagyasztja a vízpárát, majd saját magával nagyon hasonlatossá formálja. Az így keletkezett entitás vele együtt mozog. Támadni és varázsolni képtelen, de a varázshasználótól nehezen megkülönböztethető.
*Eralil a templom oldalsó ajtaján keresztül közelíti meg a helyszínt, éjfél előtt csupán pár perccel. Elővigyázatos, mert fogalma sincs arról, hogy ki küldte az üzenetet, és milyen szándékai vannak. Egy trükköt vet be, egy varázslatot. Megpróbál egy dérmásolatot létrehozni messze maga előtt, majdnem a temető közepe felé, és ha ez sikerül, pár lépést tesz előre, oldalra, hogy jól rálásson a temető nagy részére, és dérmásolatára egyaránt, továbbá hallja, hogyha ahhoz beszélnek. Ha bárkinek is rejtett vagy hátsó szándéka lenne Eralillal szemben, valószínűsíthető, hogy a dérmásolat segítségével kiderül a dolog - főleg, ha megpróbálnák megtámadni. Eralil valójában a templom oldalsó bejáratához nagyon közel állva figyel, elsősorban maga és dérmásolata köré. Kicsit jobbra-balra járkál, így hasonmása is mozog vele együtt.*
A hozzászólás írója (Eralil Namos) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.11.21 20:55:58
A varázsló egy Dérmásolat nevű varázslatot varázsolt, melynek hatására a varázsló egy területen megfagyasztja a vízpárát, majd saját magával nagyon hasonlatossá formálja. Az így keletkezett entitás vele együtt mozog. Támadni és varázsolni képtelen, de a varázshasználótól nehezen megkülönböztethető.
647. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2013-11-20 22:38:38
Üzenet elküldve: 2013-11-20 22:38:38
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 763
OOC üzenetek: 678
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 763
OOC üzenetek: 678
Játékstílus: Vakmerő
//Egy lépés a ranglétrán//
*Turrog még éjfél előtt jó félórával érkezik. A hold már régen az égen van, beteges fényével bevilágítva a környéket. A törpe sziluettje esetlenül trappol végig a temető sírja között, ahogyan a harcos igyekszik egyik emlékműre sem rálépni. Találkozóhelynek tökéletes a temető, rengeteg árnyékos zuggal és búvóhellyel rendelkezik, azonban ez a harcost nem izgatja. Nem az a fajta, aki lesből támad. Pár pillanatnyi navigálás után sikerül eljutnia Elwyrien testvérének kövéhez, ami felett egy pillanatra megáll. Pár másodperc csak az egész, azonban neki elég, hogy tisztességesen megemlékezzen a nőről, aki a városért harcolt. Nem mozdul, arca is teljesen rezzenéstelen, azonban fejében elmond egy köszönetet a nő békességéért. Turrog ezután felpillant a várakozásból, fürkészve nézve végig a terepen. Gondolta, hogy nem fog látni senkit, hiszen ha Elwyrien itt van, már biztosan elrejtőzött. Jobb is így. Elég, ha a mágus csak annyit tud, amennyit tudnia kell.*
*Turrog még éjfél előtt jó félórával érkezik. A hold már régen az égen van, beteges fényével bevilágítva a környéket. A törpe sziluettje esetlenül trappol végig a temető sírja között, ahogyan a harcos igyekszik egyik emlékműre sem rálépni. Találkozóhelynek tökéletes a temető, rengeteg árnyékos zuggal és búvóhellyel rendelkezik, azonban ez a harcost nem izgatja. Nem az a fajta, aki lesből támad. Pár pillanatnyi navigálás után sikerül eljutnia Elwyrien testvérének kövéhez, ami felett egy pillanatra megáll. Pár másodperc csak az egész, azonban neki elég, hogy tisztességesen megemlékezzen a nőről, aki a városért harcolt. Nem mozdul, arca is teljesen rezzenéstelen, azonban fejében elmond egy köszönetet a nő békességéért. Turrog ezután felpillant a várakozásból, fürkészve nézve végig a terepen. Gondolta, hogy nem fog látni senkit, hiszen ha Elwyrien itt van, már biztosan elrejtőzött. Jobb is így. Elég, ha a mágus csak annyit tud, amennyit tudnia kell.*
646. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2013-11-20 20:11:32
Üzenet elküldve: 2013-11-20 20:11:32
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 505
OOC üzenetek: 228
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 505
OOC üzenetek: 228
Játékstílus: Szelíd
//Egy lépés a ranglétrán//
*Ahogy tervezte, a napot az erdőben töltötte. Nem csinált igazából semmi mást, csak átadta magát gondolatai örvénylő folyamának, míg az Izzó Gömb alá nem bukott a hegyek mögött. Ekkor már nem bántotta szemét az éles fény, hisz ő az éjszaka sötétjéhez szokott teremtmény. Vigyáznia kell a látására, mert anélkül elveszett, kiszolgáltatott.
Mikor már úgy döntött nem vállal komolyabb kockázatot azzal, ha visszamerészkedik a városba, a folyó felől közelített a temető felé. A sírok, melyek örök emléket állítanak rég eltávozott lelkeknek, némán fogadták maguk között a Halál nevű Sötét Úrnő nagykövetét. Nesztelenül suhant végig köztük, mint egy kósza árny, lidérc ha úgy tetszik, mintha ő is egy volna a holtak lelkei közül. Legkevésbé sem idegen számára a hely, így hamar megtalálta azt a kis obszidiánból faragott lapot, melyen nővére neve áll. Letérdel mellé, s ujjaival lágyan végigsimít a kemény felületen. Semmi pompa, semmi hivalkodó jel, a maga letisztultságában épp olyan, mint a többi sír, mi a város védelmében elesetteknek hivatott emléket állítani. Erazziel nincs itt, sőt sosem volt. A lelkét magához szólította Acrywae az Örök Várakozás Csarnokába, hová halandó nem léphet be soha. Ott várnak ők, a letűnt korok elkárhozott lelkei, míg az istennő nem ítéli úgy, hogy eleget szenvedtek. Nem véletlen hívják a helyet az Örök Várakozás Csarnokának, Acrywae nem egy kegyes, vagy megbocsájtó istenség. Őt szolgálni egyenlő az élet utáni örökké tartó kín vállalásával. S mégis, oly felemelő érzés, oly magasztos dolog a szolgálatába állni...
Elwyrien lassan felemelkedik, s körülkémlel a temetőben. Csend honol, a holtak nyugalmát nem zavarja senki, de közeleg az éjfél. Nemsokára Turrognak is meg kell érkeznie, nem is beszélve a találkozó harmadik részvevőjéről, a mágusról, kivel szemben a nő meglehetős bizalmatlansággal viseltet. Nem is tehetne másként, nem bízik senkiben a világon, sokszor még saját magában sem. Ellenőrzi magán a szíjakat, melyek Tüskét rögzítik jobbjához, majd egyesével a dobótőröket is. Végül pedig kihúzza tokjából Karmot és Tépőfogat, kiknek pengéjén halovány csillámot vet a Hold sápadt fénye. A pengék tökéletesek, mint mindig, nem hiába készültek Odalent olyan mesterek keze által, kiknek nemzedéke már rég letűnt korokat idéz. Nincs a világon párja eme két csodás fegyvernek.
Miután ily módon meggyőződött afelől, hogy készen áll a találkozóra, behúzódik az egyik kripta homályába, honnan szemmel tarthatja az eseményeket, s vár a többiek érkezésére.*
*Ahogy tervezte, a napot az erdőben töltötte. Nem csinált igazából semmi mást, csak átadta magát gondolatai örvénylő folyamának, míg az Izzó Gömb alá nem bukott a hegyek mögött. Ekkor már nem bántotta szemét az éles fény, hisz ő az éjszaka sötétjéhez szokott teremtmény. Vigyáznia kell a látására, mert anélkül elveszett, kiszolgáltatott.
Mikor már úgy döntött nem vállal komolyabb kockázatot azzal, ha visszamerészkedik a városba, a folyó felől közelített a temető felé. A sírok, melyek örök emléket állítanak rég eltávozott lelkeknek, némán fogadták maguk között a Halál nevű Sötét Úrnő nagykövetét. Nesztelenül suhant végig köztük, mint egy kósza árny, lidérc ha úgy tetszik, mintha ő is egy volna a holtak lelkei közül. Legkevésbé sem idegen számára a hely, így hamar megtalálta azt a kis obszidiánból faragott lapot, melyen nővére neve áll. Letérdel mellé, s ujjaival lágyan végigsimít a kemény felületen. Semmi pompa, semmi hivalkodó jel, a maga letisztultságában épp olyan, mint a többi sír, mi a város védelmében elesetteknek hivatott emléket állítani. Erazziel nincs itt, sőt sosem volt. A lelkét magához szólította Acrywae az Örök Várakozás Csarnokába, hová halandó nem léphet be soha. Ott várnak ők, a letűnt korok elkárhozott lelkei, míg az istennő nem ítéli úgy, hogy eleget szenvedtek. Nem véletlen hívják a helyet az Örök Várakozás Csarnokának, Acrywae nem egy kegyes, vagy megbocsájtó istenség. Őt szolgálni egyenlő az élet utáni örökké tartó kín vállalásával. S mégis, oly felemelő érzés, oly magasztos dolog a szolgálatába állni...
Elwyrien lassan felemelkedik, s körülkémlel a temetőben. Csend honol, a holtak nyugalmát nem zavarja senki, de közeleg az éjfél. Nemsokára Turrognak is meg kell érkeznie, nem is beszélve a találkozó harmadik részvevőjéről, a mágusról, kivel szemben a nő meglehetős bizalmatlansággal viseltet. Nem is tehetne másként, nem bízik senkiben a világon, sokszor még saját magában sem. Ellenőrzi magán a szíjakat, melyek Tüskét rögzítik jobbjához, majd egyesével a dobótőröket is. Végül pedig kihúzza tokjából Karmot és Tépőfogat, kiknek pengéjén halovány csillámot vet a Hold sápadt fénye. A pengék tökéletesek, mint mindig, nem hiába készültek Odalent olyan mesterek keze által, kiknek nemzedéke már rég letűnt korokat idéz. Nincs a világon párja eme két csodás fegyvernek.
Miután ily módon meggyőződött afelől, hogy készen áll a találkozóra, behúzódik az egyik kripta homályába, honnan szemmel tarthatja az eseményeket, s vár a többiek érkezésére.*
645. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2013-11-07 21:28:37
Üzenet elküldve: 2013-11-07 21:28:37
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 742
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 742
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
//Learon Derin//
*Mikor a másik hátralép akkor Quantall a pengéjével követi őt. Miközben a másik beszél a sötételf arcán széles vigyor jelzi hogy, mennyire nem veszi magára.*
~Egy bolond utolsó mondatai. Sajnálatos hogy, nekem kell végeznem vele de, legalább a sírásók dolgát megkönnyítem. Nem kell majd messzire vinniük ennek a bolondnak a hulláját.~
*A mozdulata egyszerű és gyors. Nem akar a fickóval bajlódni. Egy egyszerű szúrás mellett dönt, ami remélhetőleg sikerül neki. Így nem szenved olyan sokat. Csak pár percig. Pont elég hogy, utoljára felvilágosíthassa őt Quantall.*
-Tudod az én nevem nem lett bemocskolva. Soha senki sem fogja megtudni hogy, én voltam olyan kegyes és fosztottalak meg az életedtől. De te viszont névtelenül halsz meg és a fejfád üresen fog állni. Téged idézve sajnállak. Te csak egy szerencsétlen vagy akinek elvette az életét az hogy, nem tudta az általános normákat és velem találkozott.
*Ezzel otthagyja a férfit akinek valószínűleg most hagyja el a testét az erő, ha sikerült a támadása. Ha ez áll fent, akkor Quantall letörli a pengéjét és sétál tovább a tündérkert felé. Kicsit szánja a fickót de, ő már akkor aláírta a halálos ítéletét mikor nyíltan szidta a sötételfeket Quantall jelenlétében. Ahogy a varázsló tovább sétál a sírok közt eldönti hogy, ha épp erre fog járni akkor megnézi ennek a fickónak a temetését. Alapvetően Quantall nem egy gonosz ember csak teljesen más helyről jött. Neki ezért más a viselkedése és a gondolkodása az Arthenioriakhoz képest.*
A hozzászólást Mortagroth (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.11.09 15:40:23, a következő indokkal:
Ne irányítsd más karakterét!
*Mikor a másik hátralép akkor Quantall a pengéjével követi őt. Miközben a másik beszél a sötételf arcán széles vigyor jelzi hogy, mennyire nem veszi magára.*
~Egy bolond utolsó mondatai. Sajnálatos hogy, nekem kell végeznem vele de, legalább a sírásók dolgát megkönnyítem. Nem kell majd messzire vinniük ennek a bolondnak a hulláját.~
*A mozdulata egyszerű és gyors. Nem akar a fickóval bajlódni. Egy egyszerű szúrás mellett dönt, ami remélhetőleg sikerül neki. Így nem szenved olyan sokat. Csak pár percig. Pont elég hogy, utoljára felvilágosíthassa őt Quantall.*
-Tudod az én nevem nem lett bemocskolva. Soha senki sem fogja megtudni hogy, én voltam olyan kegyes és fosztottalak meg az életedtől. De te viszont névtelenül halsz meg és a fejfád üresen fog állni. Téged idézve sajnállak. Te csak egy szerencsétlen vagy akinek elvette az életét az hogy, nem tudta az általános normákat és velem találkozott.
*Ezzel otthagyja a férfit akinek valószínűleg most hagyja el a testét az erő, ha sikerült a támadása. Ha ez áll fent, akkor Quantall letörli a pengéjét és sétál tovább a tündérkert felé. Kicsit szánja a fickót de, ő már akkor aláírta a halálos ítéletét mikor nyíltan szidta a sötételfeket Quantall jelenlétében. Ahogy a varázsló tovább sétál a sírok közt eldönti hogy, ha épp erre fog járni akkor megnézi ennek a fickónak a temetését. Alapvetően Quantall nem egy gonosz ember csak teljesen más helyről jött. Neki ezért más a viselkedése és a gondolkodása az Arthenioriakhoz képest.*
A hozzászólást Mortagroth (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.11.09 15:40:23, a következő indokkal:
Ne irányítsd más karakterét!
644. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2013-11-06 22:46:41
Üzenet elküldve: 2013-11-06 22:46:41
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 473
OOC üzenetek: 232
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 473
OOC üzenetek: 232
Játékstílus: Vakmerő
//Csontok, csontok, csontok//
*Echnal hüledezve kapkodja a fejét, hisz pár pillanat alatt annyi váratlan történik, hogy az már túlzás.
Az még valahol érthető, hogy Hagal leteszi a kardot, talán még az is, hogy könnyíteni akar magán ezért leveszi a maszkját - és a sisakját - dehogy az előbb még össze-vissza dobálózó gnóm egy tökéletesen kivitelezett hajtással eszméletlenné teszi ezt a nagydarab valakit, az már a zsoldosba fojtja a szót - bár nem mintha nagyon iparkodott volna beszélni. Eztán pedig, mintegy varázsütésre megjelennek a megbízó emberei.
"Hol voltak eddig?" fordul meg a kérdés Echnal fejében, de inkább csak megrázza üstökét.
Kalys túl gyorsan akarja elhordani a zsoldosokat - és a bőbeszédű gnómot, kinek kiléte még mindig nem tisztázott -, és ez szöget üt Echnal fejében. El is határozza, hogy ő bizony nem megy sehová, csak ha idelent minden rendeződik. A saját térképe amúgy is nála van.
A tündér megbüntetéséről lemarad sajnos, de ami késik nem múlik.*
- Az a szárnyas rüfke ütötte le Torert *mondja miközben Hagal Glip felé közelít* legjobb lenne tömlöcbe vetni, de jutalomban semmiképp ne részesítsétek.
*Azzal közelebb hajol az alélt sírrablóhoz. Szeretné megtudni, hogy miféle fajzat is valójában. Lehet sokaknak evidens, de az ő számára még mindig kérdés, hogy kit is rejtett a maszk.*
*Echnal hüledezve kapkodja a fejét, hisz pár pillanat alatt annyi váratlan történik, hogy az már túlzás.
Az még valahol érthető, hogy Hagal leteszi a kardot, talán még az is, hogy könnyíteni akar magán ezért leveszi a maszkját - és a sisakját - dehogy az előbb még össze-vissza dobálózó gnóm egy tökéletesen kivitelezett hajtással eszméletlenné teszi ezt a nagydarab valakit, az már a zsoldosba fojtja a szót - bár nem mintha nagyon iparkodott volna beszélni. Eztán pedig, mintegy varázsütésre megjelennek a megbízó emberei.
"Hol voltak eddig?" fordul meg a kérdés Echnal fejében, de inkább csak megrázza üstökét.
Kalys túl gyorsan akarja elhordani a zsoldosokat - és a bőbeszédű gnómot, kinek kiléte még mindig nem tisztázott -, és ez szöget üt Echnal fejében. El is határozza, hogy ő bizony nem megy sehová, csak ha idelent minden rendeződik. A saját térképe amúgy is nála van.
A tündér megbüntetéséről lemarad sajnos, de ami késik nem múlik.*
- Az a szárnyas rüfke ütötte le Torert *mondja miközben Hagal Glip felé közelít* legjobb lenne tömlöcbe vetni, de jutalomban semmiképp ne részesítsétek.
*Azzal közelebb hajol az alélt sírrablóhoz. Szeretné megtudni, hogy miféle fajzat is valójában. Lehet sokaknak evidens, de az ő számára még mindig kérdés, hogy kit is rejtett a maszk.*
643. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2013-11-06 20:03:56
Üzenet elküldve: 2013-11-06 20:03:56
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Quantall Ackumien Galanodel//
*Egyáltalán nem ijed meg, mikor a másik neki szegezi fegyverét, ami azt illeti, számított rá, hogy a dolgok ilyesfajta fordulatot is vehetnek. Számított rá, de nem készült fel. Úgy tesz, mintha nem is érdekelné. Elengedi Quantall vállát és hátrébb lép egyet a penge elől. Oldalra tartja a kezeit, hogy mellkasát ne takarja semmivel. Ha a másik le akarja szúrni, akkor nem akar magának lassú, fájdalmas halált.*
-Gyerünk! Ne várakoztass meg, ölj meg, ha akarsz, de garantálom, hogy semmi nem fog megoldódni, attól még a neved ugyanúgy szégyenben marad. Csak annyit fognak tudni az emberek, hogy megöltél, mert annyit mondtam, hogy a sötételfek agresszívak.
*Gúnyos vigyor jelenik meg az arcán, ezután a földre köp.*
-Lám, kiderült mennyire igazam volt a sötételfekkel kapcsolatban. Lehet ez a Galanodel ház bármilyen nagy, attól még nem tudja fegyelemre és értelemre nevelni a gyermekeit. Csak gőgös, semmirekellő, kardal hadonászó kölykökké.
*Gunyoros és lenéző mosolya szemlátomást sajnálkozóvá és legfőképp szomorúvá válik.*
-Nagyon sajnállak, hogy azért, mert más betűkből áll a neved, mint az enyém, már képes vagy gyilkolni. Te csak egy szerencsétlen vagy, akinek tönkretette az életét a felfuvalkodottság.
*Egyáltalán nem ijed meg, mikor a másik neki szegezi fegyverét, ami azt illeti, számított rá, hogy a dolgok ilyesfajta fordulatot is vehetnek. Számított rá, de nem készült fel. Úgy tesz, mintha nem is érdekelné. Elengedi Quantall vállát és hátrébb lép egyet a penge elől. Oldalra tartja a kezeit, hogy mellkasát ne takarja semmivel. Ha a másik le akarja szúrni, akkor nem akar magának lassú, fájdalmas halált.*
-Gyerünk! Ne várakoztass meg, ölj meg, ha akarsz, de garantálom, hogy semmi nem fog megoldódni, attól még a neved ugyanúgy szégyenben marad. Csak annyit fognak tudni az emberek, hogy megöltél, mert annyit mondtam, hogy a sötételfek agresszívak.
*Gúnyos vigyor jelenik meg az arcán, ezután a földre köp.*
-Lám, kiderült mennyire igazam volt a sötételfekkel kapcsolatban. Lehet ez a Galanodel ház bármilyen nagy, attól még nem tudja fegyelemre és értelemre nevelni a gyermekeit. Csak gőgös, semmirekellő, kardal hadonászó kölykökké.
*Gunyoros és lenéző mosolya szemlátomást sajnálkozóvá és legfőképp szomorúvá válik.*
-Nagyon sajnállak, hogy azért, mert más betűkből áll a neved, mint az enyém, már képes vagy gyilkolni. Te csak egy szerencsétlen vagy, akinek tönkretette az életét a felfuvalkodottság.
642. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2013-11-06 17:51:32
Üzenet elküldve: 2013-11-06 17:51:32
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
//Csontok, csontok, csontok//
*Echomelarana megkönnyebbül amikor megjelenik a segítség. Valahogy jobban érzi magát attól, hogy nem kell egy oltárhoz láncolva lennie. Amikor egy térképpel elküldik őket, egy kicsit csalódottnak érzi magát, mert egy csonthoz se jutott hozzá, és mindenképp akar szerezni egyet. Hirtelen támad egy ötlete amivel esetleg ellophatna egy csontot. Odasétál az ájult vagy talán halott támadójához és lehajol hozzá majd szemügyre veszi. Amikor feláll, úgy tesz mintha megszédülne, és nekitámaszkodik a falnak ahol is csontok vannak. Ezzel a mozdulattal megpróbálja magára rántani a csontvázat, de ezt megakadályozza, hogy eszébe jut, ama tény, hogy nem rendelkezik ruhával amibe esetleg elrejthetné a csontokat. Ezért azután kihúzza magát és kicsit rosszkedvűen megindul a gnóm után. Pár lépéssel marad csak le utánuk így könnyedén követheti őket a felszínre vezető úton. Nem hosszú séta így hamar érezheti a nap sütését, amit talán most még annyira se tart sokra mint általában, pedig általában is idegesítőnek tartja a túl erős fényt.~Miért nem szerezhetek én végre egy csontot magamnak? Csontot akarok, csak egy ujjperec is elég lenne, csak csont legyen. De nem, nekem nem lehet egy aprócska csontot találnom? Mit vétettem az istenek ellen, hogy ilyen kárhozatra ítéltek? Csak azt nem érhetem el amit akarok, és minél inkább akarom annál kevésbé érzem közelinek az elérését.~Gondolataiba teljesen belefeledkezik miközben átvág a temetőn és a céljául kitűzött nemesi lak irányába halad.*
A hozzászólás írója (Quaoldanraku Echomalerana) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.11.06 18:06:27
*Echomelarana megkönnyebbül amikor megjelenik a segítség. Valahogy jobban érzi magát attól, hogy nem kell egy oltárhoz láncolva lennie. Amikor egy térképpel elküldik őket, egy kicsit csalódottnak érzi magát, mert egy csonthoz se jutott hozzá, és mindenképp akar szerezni egyet. Hirtelen támad egy ötlete amivel esetleg ellophatna egy csontot. Odasétál az ájult vagy talán halott támadójához és lehajol hozzá majd szemügyre veszi. Amikor feláll, úgy tesz mintha megszédülne, és nekitámaszkodik a falnak ahol is csontok vannak. Ezzel a mozdulattal megpróbálja magára rántani a csontvázat, de ezt megakadályozza, hogy eszébe jut, ama tény, hogy nem rendelkezik ruhával amibe esetleg elrejthetné a csontokat. Ezért azután kihúzza magát és kicsit rosszkedvűen megindul a gnóm után. Pár lépéssel marad csak le utánuk így könnyedén követheti őket a felszínre vezető úton. Nem hosszú séta így hamar érezheti a nap sütését, amit talán most még annyira se tart sokra mint általában, pedig általában is idegesítőnek tartja a túl erős fényt.~Miért nem szerezhetek én végre egy csontot magamnak? Csontot akarok, csak egy ujjperec is elég lenne, csak csont legyen. De nem, nekem nem lehet egy aprócska csontot találnom? Mit vétettem az istenek ellen, hogy ilyen kárhozatra ítéltek? Csak azt nem érhetem el amit akarok, és minél inkább akarom annál kevésbé érzem közelinek az elérését.~Gondolataiba teljesen belefeledkezik miközben átvág a temetőn és a céljául kitűzött nemesi lak irányába halad.*
A hozzászólás írója (Quaoldanraku Echomalerana) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.11.06 18:06:27
641. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2013-11-05 21:28:12
Üzenet elküldve: 2013-11-05 21:28:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
* Ahogy beljebb merészkedik a ködös, és kissé elhagyatott részen. Ismeri a régi trükköt, ami évszázadok óta segítik a maga fajtát, a titoktartásban, és a titkos találkákban. Valami hasomlót sejt most is a háttérben. Épp ezért merészkedik közelebb, és persze a kíváncsiság miatt.
Hangtalanul jár a sírok között, és hamarosan megpillant három csuklyás férfit a félhomályos ködben. Gyorsan megbújik az egyik sír mögött, de továbbra is szemmel tartja őket. Egyértelmű, hogy kicsodák, illetve micsodák ők. Orgyilkosok!
Egy kisebb szövetkezet? Vagy talán egy klán? Mindegy, hiszen mindkettő hasznos lehet neki. Új megbízás, egy új klán, vagy testvériség, vagy talán végre egy hely, ahova tartozhat. Mindenesetre nem kockáztat. Egyelőre próbál hangtalan, és észrevétlen maradni, habár a beszélgetésből nem hall sokat. Megkockáztatja, hogy közelebb kerül a társasághoz.
egy fürge mozdulattal átsuhan a mellette levő sírkő mögé, majd a következő mögé, és ismét. Szinte árnyként suhan előre a poros, és régi sírkövek közt. Már-már ott áll mellettük, és hallja a beszélgetésüket.*
- Nem tudjuk elvállalni. -* Szól egy mélyebb férfi hang.*
- De akkor is, meg kell próbálnunk. Hiszen mi a Mhajtraach klán egyik leszármazotti ágából valók vagyunk. Az egyik legnagyobb orgyilkos klán fiai, és leányai. Meg tudunk birkózni egy egyszerű gyilkossággal.- * A törpe nem hisz a fülének. Hogy mások is az ő klánjából valók? Pedig nem is tűnnek törpének.*
Hangtalanul jár a sírok között, és hamarosan megpillant három csuklyás férfit a félhomályos ködben. Gyorsan megbújik az egyik sír mögött, de továbbra is szemmel tartja őket. Egyértelmű, hogy kicsodák, illetve micsodák ők. Orgyilkosok!
Egy kisebb szövetkezet? Vagy talán egy klán? Mindegy, hiszen mindkettő hasznos lehet neki. Új megbízás, egy új klán, vagy testvériség, vagy talán végre egy hely, ahova tartozhat. Mindenesetre nem kockáztat. Egyelőre próbál hangtalan, és észrevétlen maradni, habár a beszélgetésből nem hall sokat. Megkockáztatja, hogy közelebb kerül a társasághoz.
egy fürge mozdulattal átsuhan a mellette levő sírkő mögé, majd a következő mögé, és ismét. Szinte árnyként suhan előre a poros, és régi sírkövek közt. Már-már ott áll mellettük, és hallja a beszélgetésüket.*
- Nem tudjuk elvállalni. -* Szól egy mélyebb férfi hang.*
- De akkor is, meg kell próbálnunk. Hiszen mi a Mhajtraach klán egyik leszármazotti ágából valók vagyunk. Az egyik legnagyobb orgyilkos klán fiai, és leányai. Meg tudunk birkózni egy egyszerű gyilkossággal.- * A törpe nem hisz a fülének. Hogy mások is az ő klánjából valók? Pedig nem is tűnnek törpének.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1946-1965