Arthenior - Temető
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 27 (521. - 540. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1946-1965
540. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2013-09-12 22:27:34
Üzenet elküldve: 2013-09-12 22:27:34
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
//Csontok, csontok, csontok//
*Elmebeteg valójában fel sem fogja, hogy mi történek, csak ártani akar a maszkosnak, amikor már majdnem eléri, fájdalmat érez, és beáll nála a sötétség. Amikor magához tér fáj mindene, próbál megmozdulni, de valami nem engedi. Próbál úgy helyezkedni, hogy lássa mi az ami fogva tartja, de tekintetét megakasztja egy olyan dolog ami eléggé feltűnő ahhoz, hogy ne legyen ereje tovább haladni a szeme világával. Eme borzadály egy férfi, aki hozzá van láncolva egy kőoltárhoz, és testét sebek borítják. Amikor amaz felnyög megtörik a fogsága így el tudja fordítani a fejét, ekkor tekintete rávetül a csontokra, melyeket annyira szeret, de az már túl sok neki, a két ellentétes érzés visszaviszi őrületébe, melyből az ájulás kigyógyította. Őrületében felüvölt és elkezd rángatódzani.*
*Elmebeteg valójában fel sem fogja, hogy mi történek, csak ártani akar a maszkosnak, amikor már majdnem eléri, fájdalmat érez, és beáll nála a sötétség. Amikor magához tér fáj mindene, próbál megmozdulni, de valami nem engedi. Próbál úgy helyezkedni, hogy lássa mi az ami fogva tartja, de tekintetét megakasztja egy olyan dolog ami eléggé feltűnő ahhoz, hogy ne legyen ereje tovább haladni a szeme világával. Eme borzadály egy férfi, aki hozzá van láncolva egy kőoltárhoz, és testét sebek borítják. Amikor amaz felnyög megtörik a fogsága így el tudja fordítani a fejét, ekkor tekintete rávetül a csontokra, melyeket annyira szeret, de az már túl sok neki, a két ellentétes érzés visszaviszi őrületébe, melyből az ájulás kigyógyította. Őrületében felüvölt és elkezd rángatódzani.*
539. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2013-09-12 21:39:41
Üzenet elküldve: 2013-09-12 21:39:41
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 69
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 69
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Szelíd
//Ördögi örökség//
*A nemeslány tiltakozik, azt mondja, ő már megoldotta. Tényleg nem olyan elkényeztetett, hiszen ez egy talpraesett tett volt. Egy hímzett párnák és aranyserlegek között felnőtt nő nem igazán lett volna képes rögtön ellátni a sebét és ilyen kötést csinálni. Inkább ott ülne és zokogna vagy sikoltozna. Ez a nő még mindig titkol valamit, de Ysdenerinek egyre nagyobb a gyanúja, hogy valami igen rossz dologról van szó. Nem akar a templomba menni, de a sírban még szívesen maradna. Az elf lány ilyen fordított gondolkodással még nem találkozott. Talán a nemeslány nem nem is rosszindulatú, hanem csak képtelen megérteni mások érzéseit, mert ő mindennek az ellenkezőjét gondolja. Még az is lehet, hogy nem teljesen épelméjű vagy súlyos lelki sérüléseket hordoz, ez megmagyarázná a zavaros dolgait. A nevét sem árulja el. Talán ismerik a városban és nincs jó híre?
Ysdeneri megnézi a kötést és egész jó, de azért mégis megigazítja, hogy szoros legyen. A feketehajú úgy reagál arra, hogy nem esett a fejére a kő, mint akinek valójában a fejére esett és egy kissé zavaros. Ez persze nyilván nem történt meg, csak a nemeslány egy kicsit nehezen rakja össze, hogy miről is van szó. Igazából ez legyen a legnagyobb bajuk a mai napon.
Az elf lány sikolyára csak azzal reagál, hogy értetlenkedik a félelmén. Ez teljesen természetes, hiszen ki félne egy fehér rózsától, ami egyike a legszebb virágoknak és általában a tisztaságot, az igazi szerelmet és hasonlókat jelképez. Látja, hogy sem a nemes, sem Kazgo nem értik a dolgot, ezért összeszedi magát és elmagyarázza:*
- Elnézést, de ehhez a virághoz ma szörnyű dolgok kötődtek, ahogy Elena is mondta. Két haláleset is történt a gazdagnegyed egyik házánál és akik végeztek magukkal, mind ilyet hordtak. A városőrök szerint korábban is történtek ilyenek ugyanott és azoknál is volt fehér rózsa.
*A tündérnek nem ismerősek sem a nevek, sem a virág. Talán ezért van még életben. Csak egyszerűen mellé tették a rózsát jelzésként. Dreack most sem beszél, de cselekszik, ahogy egy harcos törphöz illik. Ő is megnézi azt a részt a falon, amit a moha nem nőtt be. Ysdeneri nem ment oda az előbb, mert a nemest gondozgatta, a törp viszont közelmegy és a kopogtatásra üreget érez. Mikor megfogja a pörölyét, Ysdeneri rákiabál:*
- Dreack, ne! Még ránkomlik az egész!
*Végül kiderül, hogy az aggódására nincs ok. A fal nem sérült meg komolyabban, csak egy kis rész tárult fel a vakolat alatt. Dreack int, hogy mindenki nézze meg. Amilyen kicsi felület, olyan ijesztő. Ugyanis pont az az ábra bontakozik ki, amit Ebeth rajzolt a porba. Azt Ysdenerin kívül csak Elena látta, így az elf lány remegő hangon próbálja elmondani:*
- Nem, kedves névtelen nemes leány, itt valami sokkal rosszabbról van szó. A halálesetek, amiket említettem... A ház körül történtek és a városőrök parancsnoka lerajzolta nekünk, hol végeztek magukkal a nemesek. Pont úgy vették körbe a holttestek a házat, ahogy itt a csillagok a négyzeteket. Így rendezték meg. A hangok akkor kezdtek énekelni a nemeseknek, mikor a megfelelő helyre jutottak, hogy ilyen szabályos ötszöget alkotva haljanak meg. Tőrt döftek a saját halántékukba.
*Miközben Ysdeneri beszél, a felkötött karú lány pördül egyet és úgy sétálgat, mint aki unatkozik. Az elf lány kezd rá tényleg úgy tekinteni, mint egy betegre, akire nem lehet haragudni, hanem meg kell érteni, hogy ő egy másik világban jár. Neki nem az az érték és a veszély, mint másoknak, hanem valami olyasmi történhetett a fejében, mint amikor egy rendezett polcról mindent leborítanak. Megmarad minden, csak esetleg eltörve, megsérülve és teljesen összekeverve. És az is világos, hogy a nő elismerésre vágyik, ezért bizonygatja, hogy ő milyen okos és hogy milyen nagy eredmény a felirat felfedezése is. Ez utóbbival nem lehet vitatkozni, hiszen most tényleg hasznukra vált.
Ysdeneri nézi a feliratot és látja, hogy megtalálták Leirel őseinek sírját. A fehér rózsa egy család jelképe volt, de mára már a halál előjele lett. Legalábbis ma kiderült, hogy az. A szálak összefutnak. A holló odarepült, ahova a csapat igyekezett: az Elrithienek sírboltjába. Megkönnyítette a keresést. Arenil Glodrak sírjánál éneket hallottak és a saját halálukról olvastak a felirat megelevenedett betűi közt. Itt olyan erők dolgoznak, amikkel nem lesz könnyű szembeszállni. Valaki rejtvényt talált ki és halállal adja a feladványokat, amik egymásba csavarodnak.*
- Ha ezt a térképfélét nézzük, a csillagokból sok mindent ki lehet rajzolni. Talán egy elforgatott házat is. Minden a házból indult. Ott van a gonoszság és itt van nálam a kulcsa, mert Therumon elejtette, mielőtt eltűnt.
*A nemeslány tiltakozik, azt mondja, ő már megoldotta. Tényleg nem olyan elkényeztetett, hiszen ez egy talpraesett tett volt. Egy hímzett párnák és aranyserlegek között felnőtt nő nem igazán lett volna képes rögtön ellátni a sebét és ilyen kötést csinálni. Inkább ott ülne és zokogna vagy sikoltozna. Ez a nő még mindig titkol valamit, de Ysdenerinek egyre nagyobb a gyanúja, hogy valami igen rossz dologról van szó. Nem akar a templomba menni, de a sírban még szívesen maradna. Az elf lány ilyen fordított gondolkodással még nem találkozott. Talán a nemeslány nem nem is rosszindulatú, hanem csak képtelen megérteni mások érzéseit, mert ő mindennek az ellenkezőjét gondolja. Még az is lehet, hogy nem teljesen épelméjű vagy súlyos lelki sérüléseket hordoz, ez megmagyarázná a zavaros dolgait. A nevét sem árulja el. Talán ismerik a városban és nincs jó híre?
Ysdeneri megnézi a kötést és egész jó, de azért mégis megigazítja, hogy szoros legyen. A feketehajú úgy reagál arra, hogy nem esett a fejére a kő, mint akinek valójában a fejére esett és egy kissé zavaros. Ez persze nyilván nem történt meg, csak a nemeslány egy kicsit nehezen rakja össze, hogy miről is van szó. Igazából ez legyen a legnagyobb bajuk a mai napon.
Az elf lány sikolyára csak azzal reagál, hogy értetlenkedik a félelmén. Ez teljesen természetes, hiszen ki félne egy fehér rózsától, ami egyike a legszebb virágoknak és általában a tisztaságot, az igazi szerelmet és hasonlókat jelképez. Látja, hogy sem a nemes, sem Kazgo nem értik a dolgot, ezért összeszedi magát és elmagyarázza:*
- Elnézést, de ehhez a virághoz ma szörnyű dolgok kötődtek, ahogy Elena is mondta. Két haláleset is történt a gazdagnegyed egyik házánál és akik végeztek magukkal, mind ilyet hordtak. A városőrök szerint korábban is történtek ilyenek ugyanott és azoknál is volt fehér rózsa.
*A tündérnek nem ismerősek sem a nevek, sem a virág. Talán ezért van még életben. Csak egyszerűen mellé tették a rózsát jelzésként. Dreack most sem beszél, de cselekszik, ahogy egy harcos törphöz illik. Ő is megnézi azt a részt a falon, amit a moha nem nőtt be. Ysdeneri nem ment oda az előbb, mert a nemest gondozgatta, a törp viszont közelmegy és a kopogtatásra üreget érez. Mikor megfogja a pörölyét, Ysdeneri rákiabál:*
- Dreack, ne! Még ránkomlik az egész!
*Végül kiderül, hogy az aggódására nincs ok. A fal nem sérült meg komolyabban, csak egy kis rész tárult fel a vakolat alatt. Dreack int, hogy mindenki nézze meg. Amilyen kicsi felület, olyan ijesztő. Ugyanis pont az az ábra bontakozik ki, amit Ebeth rajzolt a porba. Azt Ysdenerin kívül csak Elena látta, így az elf lány remegő hangon próbálja elmondani:*
- Nem, kedves névtelen nemes leány, itt valami sokkal rosszabbról van szó. A halálesetek, amiket említettem... A ház körül történtek és a városőrök parancsnoka lerajzolta nekünk, hol végeztek magukkal a nemesek. Pont úgy vették körbe a holttestek a házat, ahogy itt a csillagok a négyzeteket. Így rendezték meg. A hangok akkor kezdtek énekelni a nemeseknek, mikor a megfelelő helyre jutottak, hogy ilyen szabályos ötszöget alkotva haljanak meg. Tőrt döftek a saját halántékukba.
*Miközben Ysdeneri beszél, a felkötött karú lány pördül egyet és úgy sétálgat, mint aki unatkozik. Az elf lány kezd rá tényleg úgy tekinteni, mint egy betegre, akire nem lehet haragudni, hanem meg kell érteni, hogy ő egy másik világban jár. Neki nem az az érték és a veszély, mint másoknak, hanem valami olyasmi történhetett a fejében, mint amikor egy rendezett polcról mindent leborítanak. Megmarad minden, csak esetleg eltörve, megsérülve és teljesen összekeverve. És az is világos, hogy a nő elismerésre vágyik, ezért bizonygatja, hogy ő milyen okos és hogy milyen nagy eredmény a felirat felfedezése is. Ez utóbbival nem lehet vitatkozni, hiszen most tényleg hasznukra vált.
Ysdeneri nézi a feliratot és látja, hogy megtalálták Leirel őseinek sírját. A fehér rózsa egy család jelképe volt, de mára már a halál előjele lett. Legalábbis ma kiderült, hogy az. A szálak összefutnak. A holló odarepült, ahova a csapat igyekezett: az Elrithienek sírboltjába. Megkönnyítette a keresést. Arenil Glodrak sírjánál éneket hallottak és a saját halálukról olvastak a felirat megelevenedett betűi közt. Itt olyan erők dolgoznak, amikkel nem lesz könnyű szembeszállni. Valaki rejtvényt talált ki és halállal adja a feladványokat, amik egymásba csavarodnak.*
- Ha ezt a térképfélét nézzük, a csillagokból sok mindent ki lehet rajzolni. Talán egy elforgatott házat is. Minden a házból indult. Ott van a gonoszság és itt van nálam a kulcsa, mert Therumon elejtette, mielőtt eltűnt.
538. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2013-09-12 21:14:38
Üzenet elküldve: 2013-09-12 21:14:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 473
OOC üzenetek: 232
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 473
OOC üzenetek: 232
Játékstílus: Vakmerő
//Csontok, csontok, csontok/
*A velőtrázó kiáltás hallatán a zsoldosban megfogalmazódik a gondolat, miszerint a tündérrel most végzett valami nagyranőtt vakond, vagy valami más, ami idelent tanyázik még rajtuk kívül - így talán a sírrabló. Habár Echnal már a lányt sem érzi, vadul rohan a hang irányába, ahol egy gyengécske fényt is megpillant, de éppen csak egy pillanatig. Ez bizony nem a tündér műve, hiszen annál nem volt fáklya. Megvan hát akit keresnek.
Nármennyire is gyors a páros, a tündérnek és a sírrablónak hült helyét lelik csak. Jelenlétükről csak egy csákány és egy kioltott fáklya árulkodik. Torer érthetetlen okból - bár valószínűleg a tehetetlenség érzete miatt - a falba vágja a csákányt, ezzel megnehezítve Echnal dolgát, hogy kiderítse ki is járt itt. Az ütés hatására a föld is megindul a fejük felett, ami ismét csak haladásra készteti őket. Ha ez így folytatódik elérik a föld közepét, anélkül, hogy visszafelé vezetne út.*
- Hozd a csákányt *kiált Torernek, míg ő maga a kioltott fáklyáért nyúl, s végrehajt egy egyszerű varázslatot. Akár sikerül, akár nem, útjukat tovább folytatják a járatban, hiszen bárki is volt itt - s bármerre is hurcolta a tündért - csak arra mehetett.*
A varázsló egy Szimpátia nevű varázslatot varázsolt, melynek hatására a mágiahasználó megtudja, ki volt a birtokába került tárgy utolsó gazdája.
*A velőtrázó kiáltás hallatán a zsoldosban megfogalmazódik a gondolat, miszerint a tündérrel most végzett valami nagyranőtt vakond, vagy valami más, ami idelent tanyázik még rajtuk kívül - így talán a sírrabló. Habár Echnal már a lányt sem érzi, vadul rohan a hang irányába, ahol egy gyengécske fényt is megpillant, de éppen csak egy pillanatig. Ez bizony nem a tündér műve, hiszen annál nem volt fáklya. Megvan hát akit keresnek.
Nármennyire is gyors a páros, a tündérnek és a sírrablónak hült helyét lelik csak. Jelenlétükről csak egy csákány és egy kioltott fáklya árulkodik. Torer érthetetlen okból - bár valószínűleg a tehetetlenség érzete miatt - a falba vágja a csákányt, ezzel megnehezítve Echnal dolgát, hogy kiderítse ki is járt itt. Az ütés hatására a föld is megindul a fejük felett, ami ismét csak haladásra készteti őket. Ha ez így folytatódik elérik a föld közepét, anélkül, hogy visszafelé vezetne út.*
- Hozd a csákányt *kiált Torernek, míg ő maga a kioltott fáklyáért nyúl, s végrehajt egy egyszerű varázslatot. Akár sikerül, akár nem, útjukat tovább folytatják a járatban, hiszen bárki is volt itt - s bármerre is hurcolta a tündért - csak arra mehetett.*
A varázsló egy Szimpátia nevű varázslatot varázsolt, melynek hatására a mágiahasználó megtudja, ki volt a birtokába került tárgy utolsó gazdája.
537. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2013-09-12 20:31:36
Üzenet elküldve: 2013-09-12 20:31:36
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Szelíd
//Csontok, csontok, csontok//
*Kalys helyesel, elfogadja a gnóm felvetéseit, a fajtársa viszont még mindig hangoztatja azt, hogy nem ez a hely az érdekes, hanem a központ. Ha két gnóm elkezd vitatkozni és mindkettejüknek nagyon határozott elképzeléseik vannak, az akár órákig is eltarthat. Tikron most nem kezd bele abba, hogy megmagyarázza, miért mondta, amit mondott. Azt viszont észreveszi, hogy a két nemesi megbízott suttogni kezd a másik gnómra nézve a megjegyzése után. A legkevésbé az hiányzik, hogy itt a föld alatt összevesszenek vagy akár egymás ellen forduljanak.*
- Nos, igaza van abban, hogy a jelek sok mindent elárulhatnak és talán a központig is elvezetnek minket. Látom, fegyver mindenkinél van, de egyelőre csak tartsuk készenlétben. Ha tényleg erősítés kell, akkor gondolom, az urak majd elintézik. Mindenesetre ha már lejöttünk, derítsünk ki annyit, amennyit lehet!
*Clisthe most hallgat és a két férfi között áll. A fáklya fényében kiterítik a térképet. A két végénél fogják és az őrség tagja már mutatja is, hogy merre vannak. Épp egy nemesi sír alatt állnak. Amikor a férfi a falra világít, egy egyenes vonalat látnak ott és mellette egy x-et. Tikron egy kicsit előretolja a sapkáját, összeszorítja a szemöldökeit és a tarkóját vakarja.*
- Ha jól értem, ezt a sírt még nem fosztották ki, különben már beomlott volna oda, ahol most állunk. Ez esetben a jelölés azt jelentheti, hogy ide vissza fog térni a maszkos. Az egyik kérdés az, hogy milyen rendszer szerint halad. Miért nem ásta ki a sírt, ha itt járt? Kalys, megmutatja még a kifosztott sírok helyeit a térképen? Hátha kirajzolódik valami.
*A gnóm elgondolkozik azon is, hogy ha egy nagyon egyszerű értelmi képességekkel megáldott alakról van szó, akkor nem kell bonyolult jelrendszert feltételezni. Épp ellenkezőleg, a legegyszerűbb módszerrel dolgozhat, amivel ő maga is, mikor gyerekeket tanít: lerajzolja, amit akar.*
- A másik kérdés az, hogy mit jelentenek a jelek. Ha egy kevésbé intelligens lényt keresünk (az eddigiek szerint ilyenről lehet szó), akkor képekben kell gondolkozni. A sírokat ugye alulról fosztják ki és omlasztják be. Talán ez a rajz egy eszközt ábrázol. Egy botot, a végén keresztberakott rudakkal. A bányákban is használnak hasonlót. Az egyenes talán üres járatot jelent, amivel nem kell foglalkozni, csak áthaladni rajta. A magányos x-ek pedig a csontok helyei lehetnek, például két egymásra rakott lábszárcsontot ábrázolva.
*A gnóm a talajt nézi először. Ha folytatódnak a nyomok, amiket a maszkos az ugrásokkal hagyott, akkor azok követésére biztatja a társaságot. Ha nincs több nyom, akkor a falakat nézi, hogy az x-ben végződő egyenesen kívül lát-e más jelölést. Ha lát, akkor aszerint próbál helyes utat javasolni.
Eközben Tikron fejében még mindig motoszkál a dal szövege is. A nagy része ismétlés, úgyhogy nem volt olyan nagyon nehéz megjegyezni. A maszkos elviszi a csontokat és erre két oka van. Valakik jönnek a csontokért és meg akarja őket előzni. A másik oka, hogy ő akarja nézegetni a csontokat egy oltáron. Előtte pedig hazaviszi a talált maradványokat és megpucolja őket. Kik jönnének csontokért rajta kívül? A férgek. Esetleg még akkor bolygatják meg a temetkezési helyeket, amikor újabb haláleset van a családban és a korábban elhunytak mellé kéne temetni valakit. Erről lenne szó? Talán valami elfajult, elbujdosott rokon gyűjtögetné a családtagok csontjait?*
- Kalys, még egy kérdésem lenne. Van valami egyéb összefüggés a kifosztott sírok között? Esetleg jellemzően egy családhoz tartoznak?
*Kalys helyesel, elfogadja a gnóm felvetéseit, a fajtársa viszont még mindig hangoztatja azt, hogy nem ez a hely az érdekes, hanem a központ. Ha két gnóm elkezd vitatkozni és mindkettejüknek nagyon határozott elképzeléseik vannak, az akár órákig is eltarthat. Tikron most nem kezd bele abba, hogy megmagyarázza, miért mondta, amit mondott. Azt viszont észreveszi, hogy a két nemesi megbízott suttogni kezd a másik gnómra nézve a megjegyzése után. A legkevésbé az hiányzik, hogy itt a föld alatt összevesszenek vagy akár egymás ellen forduljanak.*
- Nos, igaza van abban, hogy a jelek sok mindent elárulhatnak és talán a központig is elvezetnek minket. Látom, fegyver mindenkinél van, de egyelőre csak tartsuk készenlétben. Ha tényleg erősítés kell, akkor gondolom, az urak majd elintézik. Mindenesetre ha már lejöttünk, derítsünk ki annyit, amennyit lehet!
*Clisthe most hallgat és a két férfi között áll. A fáklya fényében kiterítik a térképet. A két végénél fogják és az őrség tagja már mutatja is, hogy merre vannak. Épp egy nemesi sír alatt állnak. Amikor a férfi a falra világít, egy egyenes vonalat látnak ott és mellette egy x-et. Tikron egy kicsit előretolja a sapkáját, összeszorítja a szemöldökeit és a tarkóját vakarja.*
- Ha jól értem, ezt a sírt még nem fosztották ki, különben már beomlott volna oda, ahol most állunk. Ez esetben a jelölés azt jelentheti, hogy ide vissza fog térni a maszkos. Az egyik kérdés az, hogy milyen rendszer szerint halad. Miért nem ásta ki a sírt, ha itt járt? Kalys, megmutatja még a kifosztott sírok helyeit a térképen? Hátha kirajzolódik valami.
*A gnóm elgondolkozik azon is, hogy ha egy nagyon egyszerű értelmi képességekkel megáldott alakról van szó, akkor nem kell bonyolult jelrendszert feltételezni. Épp ellenkezőleg, a legegyszerűbb módszerrel dolgozhat, amivel ő maga is, mikor gyerekeket tanít: lerajzolja, amit akar.*
- A másik kérdés az, hogy mit jelentenek a jelek. Ha egy kevésbé intelligens lényt keresünk (az eddigiek szerint ilyenről lehet szó), akkor képekben kell gondolkozni. A sírokat ugye alulról fosztják ki és omlasztják be. Talán ez a rajz egy eszközt ábrázol. Egy botot, a végén keresztberakott rudakkal. A bányákban is használnak hasonlót. Az egyenes talán üres járatot jelent, amivel nem kell foglalkozni, csak áthaladni rajta. A magányos x-ek pedig a csontok helyei lehetnek, például két egymásra rakott lábszárcsontot ábrázolva.
*A gnóm a talajt nézi először. Ha folytatódnak a nyomok, amiket a maszkos az ugrásokkal hagyott, akkor azok követésére biztatja a társaságot. Ha nincs több nyom, akkor a falakat nézi, hogy az x-ben végződő egyenesen kívül lát-e más jelölést. Ha lát, akkor aszerint próbál helyes utat javasolni.
Eközben Tikron fejében még mindig motoszkál a dal szövege is. A nagy része ismétlés, úgyhogy nem volt olyan nagyon nehéz megjegyezni. A maszkos elviszi a csontokat és erre két oka van. Valakik jönnek a csontokért és meg akarja őket előzni. A másik oka, hogy ő akarja nézegetni a csontokat egy oltáron. Előtte pedig hazaviszi a talált maradványokat és megpucolja őket. Kik jönnének csontokért rajta kívül? A férgek. Esetleg még akkor bolygatják meg a temetkezési helyeket, amikor újabb haláleset van a családban és a korábban elhunytak mellé kéne temetni valakit. Erről lenne szó? Talán valami elfajult, elbujdosott rokon gyűjtögetné a családtagok csontjait?*
- Kalys, még egy kérdésem lenne. Van valami egyéb összefüggés a kifosztott sírok között? Esetleg jellemzően egy családhoz tartoznak?
536. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2013-09-12 19:48:09
Üzenet elküldve: 2013-09-12 19:48:09
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Szelíd
//Csontok, csontok, csontok//
*Urfang figyelmét nem kerüli el a kísérők gorombasága. Ő lelkesen elindulna végre, hogy ne tötymörögjön tovább a csapat, mire az őrök főnöke otrombán feltartja a kardlapjával és elindul ő maga elől a másik gnómmal. Urfang hátra tekint a többiekhez, hogy mit szólnak ők ehhez a szemtelenséghez, mire a hátulsó őr még arcátlanabbul, az íjával rá célozva jelez neki, hogy induljon meg. Kénytelen közöttük lépdelni, akár egy rab.*
~Az eszem megáll! Mit képzelnek ezek? A gazdájuk a segítségemet kéri, ezek a brigantik meg úgy bánnak velem, mint egy bűnözővel. Persze az ilyen keményfejű bugrisokra is szükség lehet, ha esetleg összecsapnánk a tolvajokkal, de ez azért mégis csak sok. Ezt jelenteni fogom Hrodalnak!~
*Így puffog magában Urfang, de gondosan ügyel rá, hogy ne látszódjon meg a sértődöttsége, sőt többször is kedélyesen rájuk mosolyog, mintha minden rendben lenne. Nem fog ő leállni vitatkozni ezekkel, majd megbeszélik ezt Hrodallal, ahogy értelmes lényekhez illik. Súlyos mulasztásokat vél felfedezni az őrök munkájában. Hiszen ő fontos információkat közölt erről a csontfétis bandáról (na jó, nem erről hanem egy másikról, de ezek egy húron pendülnek, és még az is lehet, hogy az ő városából elűzött banda ütötte fel itt a tanyáját), de az őrök rá se hederítettek. Nemhogy nem segítőkészek, de egyenesen fenyegetőek. Rémes eshetőség merül fel Urfang fejében.*
~Még az is lehet, hogy ezek a hullarablókkal vannak! Ott voltak ezek Hrodalnál az eligazításon? Hiszen csak utánunk érkeztek a temetőbe! Mi van ha a banda így akarja csapdába csalni az ellenük küldött embereket? Jó lesz itt nagyon vigyázni, bár nem sok mindent tehetek, hisz közre vagyok fogva. Sem az apró testvérem, sem a szegény lányka nem tehetne semmit, ha kiderülne, hogy ezek is démonimádók.~
*Urfang kezdi beforgatni magát ebbe a pesszimista forgatókönyvbe, ebben közrejátszhat a hely nyomasztó hangulata is. Halvány hangon teszi fel a kérdést a hirtelen egyre fenyegetőbbnek tűnő társainak.*
- Maguk szerint minden rendben lesz fiúk?
A hozzászólást Wylen (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.09.12 20:05:43, a következő indokkal:
Nem odaillő kifejezés módosítása.
*Urfang figyelmét nem kerüli el a kísérők gorombasága. Ő lelkesen elindulna végre, hogy ne tötymörögjön tovább a csapat, mire az őrök főnöke otrombán feltartja a kardlapjával és elindul ő maga elől a másik gnómmal. Urfang hátra tekint a többiekhez, hogy mit szólnak ők ehhez a szemtelenséghez, mire a hátulsó őr még arcátlanabbul, az íjával rá célozva jelez neki, hogy induljon meg. Kénytelen közöttük lépdelni, akár egy rab.*
~Az eszem megáll! Mit képzelnek ezek? A gazdájuk a segítségemet kéri, ezek a brigantik meg úgy bánnak velem, mint egy bűnözővel. Persze az ilyen keményfejű bugrisokra is szükség lehet, ha esetleg összecsapnánk a tolvajokkal, de ez azért mégis csak sok. Ezt jelenteni fogom Hrodalnak!~
*Így puffog magában Urfang, de gondosan ügyel rá, hogy ne látszódjon meg a sértődöttsége, sőt többször is kedélyesen rájuk mosolyog, mintha minden rendben lenne. Nem fog ő leállni vitatkozni ezekkel, majd megbeszélik ezt Hrodallal, ahogy értelmes lényekhez illik. Súlyos mulasztásokat vél felfedezni az őrök munkájában. Hiszen ő fontos információkat közölt erről a csontfétis bandáról (na jó, nem erről hanem egy másikról, de ezek egy húron pendülnek, és még az is lehet, hogy az ő városából elűzött banda ütötte fel itt a tanyáját), de az őrök rá se hederítettek. Nemhogy nem segítőkészek, de egyenesen fenyegetőek. Rémes eshetőség merül fel Urfang fejében.*
~Még az is lehet, hogy ezek a hullarablókkal vannak! Ott voltak ezek Hrodalnál az eligazításon? Hiszen csak utánunk érkeztek a temetőbe! Mi van ha a banda így akarja csapdába csalni az ellenük küldött embereket? Jó lesz itt nagyon vigyázni, bár nem sok mindent tehetek, hisz közre vagyok fogva. Sem az apró testvérem, sem a szegény lányka nem tehetne semmit, ha kiderülne, hogy ezek is démonimádók.~
*Urfang kezdi beforgatni magát ebbe a pesszimista forgatókönyvbe, ebben közrejátszhat a hely nyomasztó hangulata is. Halvány hangon teszi fel a kérdést a hirtelen egyre fenyegetőbbnek tűnő társainak.*
- Maguk szerint minden rendben lesz fiúk?
A hozzászólást Wylen (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.09.12 20:05:43, a következő indokkal:
Nem odaillő kifejezés módosítása.
535. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2013-09-12 19:04:34
Üzenet elküldve: 2013-09-12 19:04:34
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Ördögi örökség//
*Mindenki indulna kifelé, ráadásul egyenesen a templomba. Caletniát ettől a gondolattól kirázza a hideg. Az kéne még csak, hogy a templomba menjen... amíg egy csepp vér is van az ereiben, amíg egyetlen szusz van a tüdejében, ő egészen biztosan nem tesz egy lépést sem annak az átkozott, mágusoktól hemzsegő épületnek az irányába. Szinte toppant is egyet a padlón, hogy ennek a gondolatnak nyomatékot adjon, ám ekkor egy viszonylag hangos puffanásra lesz figyelmes. Nagy kíváncsi szemeket meresztve oda is fordul a zaj irányába, majd hangtalanul odasétál a törpe mögé, hogy meglesse, mit talált. Legnagyobb megdöbbenésére valami térképfélére akadt, így gyorsan meg is jegyzi:*
- Nocsak, ez egy térképnek tűnik. *majd kicsit oldalra billenti a fejét, miközben elgondolkozik, majd csettint* Biztosan a nagy négyzet jelenti a temetőt, a pici pedig ezt a helyet. A köztük lévő csillagok pedig öt... valamit a temető területén. Hát nem vagyok rendkívül eszes? *fordul oda széles mosollyal a többiekhez. Persze korántsem biztos, hogy eltalálta, de ez nem is érdekli, jelenleg okosnak tűnhet, és ezt ki is fogja használni. Mindenesetre, megpördül egyszer saját tengelye körül, és átsétál keresztbe a kriptán. Ezt csak amolyan időhúzásképpen, amíg a többiek ki nem találják, igaza van-e. Eztán pedig, miközben az elf, akinek a nevét lusta volt megjegyezni, hiszen olyan hosszú, éppen a rózsával van elfoglalva, az eredar véletlenül észrevesz egy jelsort... nevek, meg számok, amik neki nem mondanak sokat, így nem is jegyzi meg, egészen addig, amíg a legfontosabb feliratot meg nem pillantja. A család neve nem mond neki gyakorlatilag semmit, soha nem hallott róluk, azonban a fehér rózsa igazán felkelti az érdeklődését. Köhint egyet, hogy aki esetleg beszél, abba beleforrassza szót. Nem túl illedelmes dolog, de Caletnia sosem volt illedelmes. Ha mindenki ránéz, akkor nem szólal meg, először csak ép kezét felemeli, és a felirat irányába mutat. Ha néhányan már észrevették, mire akar utalni, vagy esetleg szavakat is csatoltak a felfedezésükhöz, akkor ő maga is megszólal, de csak azért, hogy ismét fényezze magát egy kicsit:*
- Valami igencsak fontosnak tűnik, még szerencse, hogy ráakadtam, hát mi is lenne önökkel nélkülem, nem igaz?
*Mindenki indulna kifelé, ráadásul egyenesen a templomba. Caletniát ettől a gondolattól kirázza a hideg. Az kéne még csak, hogy a templomba menjen... amíg egy csepp vér is van az ereiben, amíg egyetlen szusz van a tüdejében, ő egészen biztosan nem tesz egy lépést sem annak az átkozott, mágusoktól hemzsegő épületnek az irányába. Szinte toppant is egyet a padlón, hogy ennek a gondolatnak nyomatékot adjon, ám ekkor egy viszonylag hangos puffanásra lesz figyelmes. Nagy kíváncsi szemeket meresztve oda is fordul a zaj irányába, majd hangtalanul odasétál a törpe mögé, hogy meglesse, mit talált. Legnagyobb megdöbbenésére valami térképfélére akadt, így gyorsan meg is jegyzi:*
- Nocsak, ez egy térképnek tűnik. *majd kicsit oldalra billenti a fejét, miközben elgondolkozik, majd csettint* Biztosan a nagy négyzet jelenti a temetőt, a pici pedig ezt a helyet. A köztük lévő csillagok pedig öt... valamit a temető területén. Hát nem vagyok rendkívül eszes? *fordul oda széles mosollyal a többiekhez. Persze korántsem biztos, hogy eltalálta, de ez nem is érdekli, jelenleg okosnak tűnhet, és ezt ki is fogja használni. Mindenesetre, megpördül egyszer saját tengelye körül, és átsétál keresztbe a kriptán. Ezt csak amolyan időhúzásképpen, amíg a többiek ki nem találják, igaza van-e. Eztán pedig, miközben az elf, akinek a nevét lusta volt megjegyezni, hiszen olyan hosszú, éppen a rózsával van elfoglalva, az eredar véletlenül észrevesz egy jelsort... nevek, meg számok, amik neki nem mondanak sokat, így nem is jegyzi meg, egészen addig, amíg a legfontosabb feliratot meg nem pillantja. A család neve nem mond neki gyakorlatilag semmit, soha nem hallott róluk, azonban a fehér rózsa igazán felkelti az érdeklődését. Köhint egyet, hogy aki esetleg beszél, abba beleforrassza szót. Nem túl illedelmes dolog, de Caletnia sosem volt illedelmes. Ha mindenki ránéz, akkor nem szólal meg, először csak ép kezét felemeli, és a felirat irányába mutat. Ha néhányan már észrevették, mire akar utalni, vagy esetleg szavakat is csatoltak a felfedezésükhöz, akkor ő maga is megszólal, de csak azért, hogy ismét fényezze magát egy kicsit:*
- Valami igencsak fontosnak tűnik, még szerencse, hogy ráakadtam, hát mi is lenne önökkel nélkülem, nem igaz?
534. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2013-09-12 16:39:22
Üzenet elküldve: 2013-09-12 16:39:22
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Szelíd
//Csontok, csontok, csontok//
//A zsoldos//
*Torer bólint, majd elindul a járatban. Fáklyáját maga elé tartja, miközben fülel, hátha megpillant valakit, vagy valamit. A tündér kiáltása töri meg a nyomasztó, vagy olykor dallamokkal áldott csendet. Hangos, fülrepesztő sikoltás ez, mely őrületről árulkodik. A zsoldos már épp megérezte a nő jelenlétét, mikor az ismét futásnak indult. A távolban fáklya fénye tűnik fel. Néhány árny is látszik még, majd egyszerűen eltűnik minden. A fáklya valószínűleg elaludt, mikor a dulakodás kezdetét vette a távolban. Torer azonnal futni kezd, de mikorra a járat görbületén túl jutnak, nem látni mást, csak a földdel kioltott fáklyát és egy csákányszerű eszközt, mely csontokból és zsinegből van eszkábálva. A falon egy x jel látszik. Ha pedig felnéz a páros, nyomokat találhat fejük felett. Torer ingerültté válik. Hirtelen felkapja a csákányt, majd nagy erővel vágja a falba azt, ezzel némi földmozgást előidézve. A fejük fölött meggyengült talaj darabkái hullani kezdenek, de nem csak ott, hanem mögöttük és előttük is a járat mentén.*
//A tündér//
*Echomalerana őrületébe vész. Ennek hála a táncoló árny felé iramodik. Az árnynak hamarosan megmutatkozik gazdája is, ki épp egy másik sír fosztásán fáradozik. A járat kiszélesedik, nő pedig egy maszkos alakot pillanthat meg. Testét lemezek borítják, hol pedig nem, ott kék szövet takarja kilétét. Egyetlen porcikája sem látszik. Elég nagy darabnak tűnik, mi értelmet ad a mély nyomoknak. A falon itt egy x jelzés szerepel. A tündér mielőtt rávethetné magát az alakra, egy nagy ütés következtében eszméletét veszti. Hamarosan pedig már egy teljesen más helyen ébred. Ő egy kemény, kő asztalra van kifeszítve. Karjain láncok, körülötte fáklyák világítanak a vájt teremben, miközben a maszkos alak késekkel kezében táncol körülötte, énekelve dalocskáját. Mellette egy másik hasonló asztal is helyet kapott. Rajta egy még élő férfi. Az ő tagja is ki vannak láncolva, a földhöz rögzített béklyókkal. Testét azonban több foltban is vér borítja. Fájdalmas nyögéseket hallat a férfi, szavait pedig nem lehet kivenni. Torkából vért köp fel, mi kiömlik ajkai között, beszéléssel való próbálkozása közben. Oldalt, a falakon, négyszögletű keretek foglalnak helyet. Rajtuk keresztbe gerendák futnak, kereszteket alkotva. Összerakott csontvázak vannak kipakolva rájuk. Egészben, gondosan letakarítva, hogy fehérségük beragyoghassa a helyet, hol hamarosan valószínűleg újabb csontok látják meg a fáklyák által megvilágított világot.*
//Kalys csapata//
*Kalys bólogat Tikron szavait hallva. Mindennek lehet jelentése, még annak is, amiről nem hiszik, hogy van. Ebben már biztos. Ahogy abban is, hogy a dal is jelent valamit és vonatkozik valakire, csak rá kell jönni, hogy mégis kire. Ami viszont számára furcsa, hogy a másik gnóm igencsak ellene van ennek az egésznek. Lehet, hogy meg sem akarja találni a csontokat? Ha így van, akkor nagy valószínűséggel az ellenség oldalán lehet. Tekintetét gyanakvóan szegezi Ulippora. Ugyanígy tesz Veriar is, s jeleznek is egymásnak valamit. Az íjász lányt maguk közé fogják. Tikront elől Kalys kezdi kísérni, míg az ember leányzót Veriar. A nemesi őrség tagjainak magasabb rangú tagja előszedi saját térképét, fáklyája alá helyezi, jelezve Tikronnak, hogy ragadja meg a másik végét, majd mutogatni kezd, óvatosan, a fáklya végével.*
- Itt jöttünk be. *mutat az egyik sírra.*
- Erre haladtunk eddig. Nagyjából most itt lehetünk. Pont egy nemesi sír alatt. *magyarázza, mutatva az útvonalat. A fáklyával ezek után a falra világít, hol azonban egy egyenes vonal van, mellette egy x-el. Tekintetét ezek után jobbra, majd balra vezeti.*
- Ön szerint merre tovább? *kérdi a gnómot, ki bölcsességről tett eddig tanúbizonyságot. Amelyik irányt az öreg mondja, arra indítja meg a csapatot, némiképp módosított sorrenddel. Ő elől halad Tikronnal, mögötte Ulippo, Veriar pedig a csapat végén halad az íjász lánnyal, szemmel tartva a szakadt küllemű gnómot.*
//A zsoldos//
*Torer bólint, majd elindul a járatban. Fáklyáját maga elé tartja, miközben fülel, hátha megpillant valakit, vagy valamit. A tündér kiáltása töri meg a nyomasztó, vagy olykor dallamokkal áldott csendet. Hangos, fülrepesztő sikoltás ez, mely őrületről árulkodik. A zsoldos már épp megérezte a nő jelenlétét, mikor az ismét futásnak indult. A távolban fáklya fénye tűnik fel. Néhány árny is látszik még, majd egyszerűen eltűnik minden. A fáklya valószínűleg elaludt, mikor a dulakodás kezdetét vette a távolban. Torer azonnal futni kezd, de mikorra a járat görbületén túl jutnak, nem látni mást, csak a földdel kioltott fáklyát és egy csákányszerű eszközt, mely csontokból és zsinegből van eszkábálva. A falon egy x jel látszik. Ha pedig felnéz a páros, nyomokat találhat fejük felett. Torer ingerültté válik. Hirtelen felkapja a csákányt, majd nagy erővel vágja a falba azt, ezzel némi földmozgást előidézve. A fejük fölött meggyengült talaj darabkái hullani kezdenek, de nem csak ott, hanem mögöttük és előttük is a járat mentén.*
//A tündér//
*Echomalerana őrületébe vész. Ennek hála a táncoló árny felé iramodik. Az árnynak hamarosan megmutatkozik gazdája is, ki épp egy másik sír fosztásán fáradozik. A járat kiszélesedik, nő pedig egy maszkos alakot pillanthat meg. Testét lemezek borítják, hol pedig nem, ott kék szövet takarja kilétét. Egyetlen porcikája sem látszik. Elég nagy darabnak tűnik, mi értelmet ad a mély nyomoknak. A falon itt egy x jelzés szerepel. A tündér mielőtt rávethetné magát az alakra, egy nagy ütés következtében eszméletét veszti. Hamarosan pedig már egy teljesen más helyen ébred. Ő egy kemény, kő asztalra van kifeszítve. Karjain láncok, körülötte fáklyák világítanak a vájt teremben, miközben a maszkos alak késekkel kezében táncol körülötte, énekelve dalocskáját. Mellette egy másik hasonló asztal is helyet kapott. Rajta egy még élő férfi. Az ő tagja is ki vannak láncolva, a földhöz rögzített béklyókkal. Testét azonban több foltban is vér borítja. Fájdalmas nyögéseket hallat a férfi, szavait pedig nem lehet kivenni. Torkából vért köp fel, mi kiömlik ajkai között, beszéléssel való próbálkozása közben. Oldalt, a falakon, négyszögletű keretek foglalnak helyet. Rajtuk keresztbe gerendák futnak, kereszteket alkotva. Összerakott csontvázak vannak kipakolva rájuk. Egészben, gondosan letakarítva, hogy fehérségük beragyoghassa a helyet, hol hamarosan valószínűleg újabb csontok látják meg a fáklyák által megvilágított világot.*
//Kalys csapata//
*Kalys bólogat Tikron szavait hallva. Mindennek lehet jelentése, még annak is, amiről nem hiszik, hogy van. Ebben már biztos. Ahogy abban is, hogy a dal is jelent valamit és vonatkozik valakire, csak rá kell jönni, hogy mégis kire. Ami viszont számára furcsa, hogy a másik gnóm igencsak ellene van ennek az egésznek. Lehet, hogy meg sem akarja találni a csontokat? Ha így van, akkor nagy valószínűséggel az ellenség oldalán lehet. Tekintetét gyanakvóan szegezi Ulippora. Ugyanígy tesz Veriar is, s jeleznek is egymásnak valamit. Az íjász lányt maguk közé fogják. Tikront elől Kalys kezdi kísérni, míg az ember leányzót Veriar. A nemesi őrség tagjainak magasabb rangú tagja előszedi saját térképét, fáklyája alá helyezi, jelezve Tikronnak, hogy ragadja meg a másik végét, majd mutogatni kezd, óvatosan, a fáklya végével.*
- Itt jöttünk be. *mutat az egyik sírra.*
- Erre haladtunk eddig. Nagyjából most itt lehetünk. Pont egy nemesi sír alatt. *magyarázza, mutatva az útvonalat. A fáklyával ezek után a falra világít, hol azonban egy egyenes vonal van, mellette egy x-el. Tekintetét ezek után jobbra, majd balra vezeti.*
- Ön szerint merre tovább? *kérdi a gnómot, ki bölcsességről tett eddig tanúbizonyságot. Amelyik irányt az öreg mondja, arra indítja meg a csapatot, némiképp módosított sorrenddel. Ő elől halad Tikronnal, mögötte Ulippo, Veriar pedig a csapat végén halad az íjász lánnyal, szemmel tartva a szakadt küllemű gnómot.*
533. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2013-09-12 16:16:05
Üzenet elküldve: 2013-09-12 16:16:05
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 140
OOC üzenetek: 110
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 140
OOC üzenetek: 110
Játékstílus: Szelíd
//Ördögi örökség//
*A kripta hívogatón ásít, belső sötétségét csak úgy láthatjátok át, ha feledve félelmeiteket beléptek. Odabent nem vár más, csak a holtak békéje, túlvilági csend, amibe nem hatol el semmi zaj, csakis saját neszezésetek hangjai. Ameddig Ysdeneri Caletniának segít, Dreack alaposabban is körbenéz, leginkább a falon levő, tiszta rész vonja magára a figyelmét. Szokatlan, hogy a moha ilyen módon kerüljön el egy darabot, teljesen érintetlenül hagyja. Mivel láthatóan más nem nagyon figyel rá, nem is szól, némán tapogatja, kopogtatja a kis részt, majd váratlanul kalapácsával is odasújt. A falról darabokban potyog valami vakolatféle, ahogy kezével is megtisztogatja a törmeléktől, egy ábra válik láthatóvá: két négyzet, egy nagyobban egy kisebb, a köztük levő keretben pedig látszólag rendszertelenül 5 csillag van elhelyezve. A törpe odainti társait, hogy nézzék meg ők is.
Ezalatt Elena a törött koponyát veszi szemügyre, ami meglátása szerint megérdemli a figyelmet. Ha a fejtető törött részét akárcsak kicsikét is megmozdítja, akkor a csont tehetetlenül zuhan a földre, a koponya belsejéből pedig egy pergamen sárgás papírja kínálva magát a tündérlány felé. Ha veszi a bátorságot, hogy kézbe véve megnézze, akkor különös ábrákat találhat.
Ysdeneri, amíg a rózsától retteg, Caletnia is tehet egy érdekes felfedezést: nevezetesen, hogy a fal tetején egy kis kiszögellés fut körbe, tele nevekkel, évszámokkal, a bejárat fölött pedig pókhálóval benőtt, nehezen olvasható felirat: Elrithien família, a Fehér Rózsa nemzetsége. Rajtatok áll, hogy ki-ki a talált információt megosztja-e a csapattal, netán megtartja magának. A fehér rózsa mindenesetre intő jelként nyugszik a halott ujjai között, némán figyelmeztetve arra, milyen sors várhat rátok.*
*A kripta hívogatón ásít, belső sötétségét csak úgy láthatjátok át, ha feledve félelmeiteket beléptek. Odabent nem vár más, csak a holtak békéje, túlvilági csend, amibe nem hatol el semmi zaj, csakis saját neszezésetek hangjai. Ameddig Ysdeneri Caletniának segít, Dreack alaposabban is körbenéz, leginkább a falon levő, tiszta rész vonja magára a figyelmét. Szokatlan, hogy a moha ilyen módon kerüljön el egy darabot, teljesen érintetlenül hagyja. Mivel láthatóan más nem nagyon figyel rá, nem is szól, némán tapogatja, kopogtatja a kis részt, majd váratlanul kalapácsával is odasújt. A falról darabokban potyog valami vakolatféle, ahogy kezével is megtisztogatja a törmeléktől, egy ábra válik láthatóvá: két négyzet, egy nagyobban egy kisebb, a köztük levő keretben pedig látszólag rendszertelenül 5 csillag van elhelyezve. A törpe odainti társait, hogy nézzék meg ők is.
Ezalatt Elena a törött koponyát veszi szemügyre, ami meglátása szerint megérdemli a figyelmet. Ha a fejtető törött részét akárcsak kicsikét is megmozdítja, akkor a csont tehetetlenül zuhan a földre, a koponya belsejéből pedig egy pergamen sárgás papírja kínálva magát a tündérlány felé. Ha veszi a bátorságot, hogy kézbe véve megnézze, akkor különös ábrákat találhat.
Ysdeneri, amíg a rózsától retteg, Caletnia is tehet egy érdekes felfedezést: nevezetesen, hogy a fal tetején egy kis kiszögellés fut körbe, tele nevekkel, évszámokkal, a bejárat fölött pedig pókhálóval benőtt, nehezen olvasható felirat: Elrithien família, a Fehér Rózsa nemzetsége. Rajtatok áll, hogy ki-ki a talált információt megosztja-e a csapattal, netán megtartja magának. A fehér rózsa mindenesetre intő jelként nyugszik a halott ujjai között, némán figyelmeztetve arra, milyen sors várhat rátok.*
532. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2013-09-12 12:04:36
Üzenet elküldve: 2013-09-12 12:04:36
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 66
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 66
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Szelíd
//Ördögi örökség//
*Semmi ismerős nincs a nevekben, csak fejét tudja rázni. Bár, kicsit szégyelli is magát, hogy nem lehet az elf segítségére, rettegése ezt eltompítja, hogy nyoma se legyen. A többieket is, akik a lovag távozását végignézik, de nem tesznek ellene, csak úgy meri követni, hogy szinte rá tapad fajtársára. Megnyugtató a közelsége, már csak azért is, mert hozzá hasonló, nem pedig színes-habos-babos-cukormázas.
Bár a legkevésbé sem vágyik vissza, az új ismerősöktől való elszakadás a halálos ítélet aláírása volna. Nem szereti a temetőt, bár szokott erre jönni, hiszen a holtak nem bántanak, nem úgy az élők, akik viszont szintén nem sok kedvvel jönnek ide.
A kripta belseje megváltozott, mióta háta mögött hagyta Kazgo. Legutóbb a kisasszonynak meg semmi baja nem volt és a plafonból se volt kiszakadt egy darab. Ysdeneri már megy segíteni neki, majd körbe néz, akárcsak a törpe. Lehet, neki is ezt kéne tennie?
A nemes elég furcsán viselkedik, gyanús, bár ő is eléggé az. Ahogy számára mindenki más is. Igaz Elena rögtön megkapta a bizalom apró szikráját, puszta faji és nemi hovatartozása miatt. Jól tudja, hogy a lányok is tudnak veszélyesek lenni, de a kék tündérlány valahogy inkább bizalom gerjesztő, mint a többiek.*
- Miért félnek? Ez csak egy egyszerű...
*Lassan indulnak a fogaskerekek... Hogy kerül a kriptába egy rózsa?*
- Nálam ugyan nem! Sosem szerettem a fehér színt.
*Milyen meglepő, hisz ha nem vesszük betegesen fehér bőrét, öltözete, haja és szárnyai is feketék.
Nem szívesen maradna a nemes társaságában, inkább a hely, mint a személy hibája ez. Ha nem akarna jönni, rángatná magával Elenát, mivel észre se veszi, de kifelé igyekezve, az elf mögé sorolva, karon ragadja a másik tündért.*
*Semmi ismerős nincs a nevekben, csak fejét tudja rázni. Bár, kicsit szégyelli is magát, hogy nem lehet az elf segítségére, rettegése ezt eltompítja, hogy nyoma se legyen. A többieket is, akik a lovag távozását végignézik, de nem tesznek ellene, csak úgy meri követni, hogy szinte rá tapad fajtársára. Megnyugtató a közelsége, már csak azért is, mert hozzá hasonló, nem pedig színes-habos-babos-cukormázas.
Bár a legkevésbé sem vágyik vissza, az új ismerősöktől való elszakadás a halálos ítélet aláírása volna. Nem szereti a temetőt, bár szokott erre jönni, hiszen a holtak nem bántanak, nem úgy az élők, akik viszont szintén nem sok kedvvel jönnek ide.
A kripta belseje megváltozott, mióta háta mögött hagyta Kazgo. Legutóbb a kisasszonynak meg semmi baja nem volt és a plafonból se volt kiszakadt egy darab. Ysdeneri már megy segíteni neki, majd körbe néz, akárcsak a törpe. Lehet, neki is ezt kéne tennie?
A nemes elég furcsán viselkedik, gyanús, bár ő is eléggé az. Ahogy számára mindenki más is. Igaz Elena rögtön megkapta a bizalom apró szikráját, puszta faji és nemi hovatartozása miatt. Jól tudja, hogy a lányok is tudnak veszélyesek lenni, de a kék tündérlány valahogy inkább bizalom gerjesztő, mint a többiek.*
- Miért félnek? Ez csak egy egyszerű...
*Lassan indulnak a fogaskerekek... Hogy kerül a kriptába egy rózsa?*
- Nálam ugyan nem! Sosem szerettem a fehér színt.
*Milyen meglepő, hisz ha nem vesszük betegesen fehér bőrét, öltözete, haja és szárnyai is feketék.
Nem szívesen maradna a nemes társaságában, inkább a hely, mint a személy hibája ez. Ha nem akarna jönni, rángatná magával Elenát, mivel észre se veszi, de kifelé igyekezve, az elf mögé sorolva, karon ragadja a másik tündért.*
531. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2013-09-11 23:28:08
Üzenet elküldve: 2013-09-11 23:28:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
//Csontok, csontok, csontok//
*Echomalerana idegei megfeszülnek a félelemtől, amikor meglátja a szellemkezeket meg az alakot akkor elméje teljesen elborul. Felsikolt miközben felpattan, és nekirohan az alaknak. Fel se fogja mi történik, csak fut előrenyújtott kezekkel, hogy akármi is az amivel összehozta a sors kikaparja a szemeit a körmeivel. Őrülete teljesen elborítja az elméjét, ezáltal mintha valami fátyol lenne közte és a valóság között. Eddig a félelemtől fel se tudott állni de ez megszűnt amikor elmebaja előtört. Futtában végig valami állati üvöltés és rettegés keltette sikoltás közti hangot ad ki, mely oly hangos, hogy elnyomja az éneket is.*
*Echomalerana idegei megfeszülnek a félelemtől, amikor meglátja a szellemkezeket meg az alakot akkor elméje teljesen elborul. Felsikolt miközben felpattan, és nekirohan az alaknak. Fel se fogja mi történik, csak fut előrenyújtott kezekkel, hogy akármi is az amivel összehozta a sors kikaparja a szemeit a körmeivel. Őrülete teljesen elborítja az elméjét, ezáltal mintha valami fátyol lenne közte és a valóság között. Eddig a félelemtől fel se tudott állni de ez megszűnt amikor elmebaja előtört. Futtában végig valami állati üvöltés és rettegés keltette sikoltás közti hangot ad ki, mely oly hangos, hogy elnyomja az éneket is.*
530. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2013-09-11 14:16:40
Üzenet elküldve: 2013-09-11 14:16:40
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 473
OOC üzenetek: 232
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 473
OOC üzenetek: 232
Játékstílus: Vakmerő
//Csontok, csontok, csontok//
*Echnal tehát nem érzekel olyat, akit a saját szemével nem látott eddig, ami viszonylag jó hír, ám nem könnyíti meg a dolgát, hogy ugyan merre is kéne mennie. A tündér eltűnik a másik járatban, amire a zsoldos igen bosszúsan reagálna, ha éppenséggel nem kéne csöndben maradnia. Ha a sírrabló elég elvetemült, úgy nyilván az élőktől sem rest csontot lopni, még akkor sem, ha azt az illető éppenséggel a saját testében szeretné tudni, így nyilván nem hagyhatják egyedül. Ám ha ez a kis rüfke tovább folytatja ezt a lehetetlen viselkedést, úgy bizony Echnal a saját kezével fogja lecsapni.*
- Menjünk utána *mondja végül a fejét csóválva.
A fáklyát akár el is olthatnáék, de semmi nem garantálja, hogy az éneklős 'barátjuk" nem lát a sötétben, mint mondjuk a sötételfek, így nagy hátrányban lennének ha a sötétet választanák. Tehát fényárban úszva közelítik meg a másik járatot s a lányt, remélvén, hogy még ott van - természetesen ha nincs, akkor is kénytelenek lesznek itt folytatni az utat, hátha meglelik. Talán még kapóra is jön, hogy erre jönnek, hiszen az érzékelő varázslat egy ideig még él, s talán itt több mindenkit tlaálnak, mint a másikban.*
*Echnal tehát nem érzekel olyat, akit a saját szemével nem látott eddig, ami viszonylag jó hír, ám nem könnyíti meg a dolgát, hogy ugyan merre is kéne mennie. A tündér eltűnik a másik járatban, amire a zsoldos igen bosszúsan reagálna, ha éppenséggel nem kéne csöndben maradnia. Ha a sírrabló elég elvetemült, úgy nyilván az élőktől sem rest csontot lopni, még akkor sem, ha azt az illető éppenséggel a saját testében szeretné tudni, így nyilván nem hagyhatják egyedül. Ám ha ez a kis rüfke tovább folytatja ezt a lehetetlen viselkedést, úgy bizony Echnal a saját kezével fogja lecsapni.*
- Menjünk utána *mondja végül a fejét csóválva.
A fáklyát akár el is olthatnáék, de semmi nem garantálja, hogy az éneklős 'barátjuk" nem lát a sötétben, mint mondjuk a sötételfek, így nagy hátrányban lennének ha a sötétet választanák. Tehát fényárban úszva közelítik meg a másik járatot s a lányt, remélvén, hogy még ott van - természetesen ha nincs, akkor is kénytelenek lesznek itt folytatni az utat, hátha meglelik. Talán még kapóra is jön, hogy erre jönnek, hiszen az érzékelő varázslat egy ideig még él, s talán itt több mindenkit tlaálnak, mint a másikban.*
529. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2013-09-11 12:29:43
Üzenet elküldve: 2013-09-11 12:29:43
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Szelíd
//Csontok, csontok, csontok//
*Urfang kissé csalódott amiért így lesöpörték az ő kiváló ötleteit az elárasztásról, kifüstölésről, és elgázosításról. Úgy látszik ezek az alakok fejjel szeretnek nekimenni a falnak, ami bár nem az ő stílusa, de már nincs mit tenni. Megpróbálhatna kimászni innen, de amilyen instabil a terep, könnyen betemethetné őt. A csapattal még mindig nagyobb biztonságban érzi magát, bár jó esélyt lát rá, hogy ezek konfliktusba kerülhetnek az elmebetegekkel. Végső esetben kész megvédenie magát a parittyájával és a csontnyelű késével, azonban ezekkel inkább csak mókusokra szokott vadászni, nem pedig páncélos hullarablókra. De nincs már mit tenni, a helyzet adja magát.*
- Szerintem ezek a jelek csak annyiban érdekesek, hogy honnan erednek és hova tartanak. A járatok szerte-széjjel ágazhatnak a sírok között, de nekünk azt kellene megtalálnunk, ahova mindegyikük vezet. A központot kell felderíteni, ahová a csontokat hordják és ott majd kiderül, hogy elegen vagyunk-e a banda elzavarásához, vagy pedig erősítést kell hívnunk. Ne vesztegessük az időt, kövessük a jeleket, hisz biztosan vezetnek valahová!
*Urfang kissé csalódott amiért így lesöpörték az ő kiváló ötleteit az elárasztásról, kifüstölésről, és elgázosításról. Úgy látszik ezek az alakok fejjel szeretnek nekimenni a falnak, ami bár nem az ő stílusa, de már nincs mit tenni. Megpróbálhatna kimászni innen, de amilyen instabil a terep, könnyen betemethetné őt. A csapattal még mindig nagyobb biztonságban érzi magát, bár jó esélyt lát rá, hogy ezek konfliktusba kerülhetnek az elmebetegekkel. Végső esetben kész megvédenie magát a parittyájával és a csontnyelű késével, azonban ezekkel inkább csak mókusokra szokott vadászni, nem pedig páncélos hullarablókra. De nincs már mit tenni, a helyzet adja magát.*
- Szerintem ezek a jelek csak annyiban érdekesek, hogy honnan erednek és hova tartanak. A járatok szerte-széjjel ágazhatnak a sírok között, de nekünk azt kellene megtalálnunk, ahova mindegyikük vezet. A központot kell felderíteni, ahová a csontokat hordják és ott majd kiderül, hogy elegen vagyunk-e a banda elzavarásához, vagy pedig erősítést kell hívnunk. Ne vesztegessük az időt, kövessük a jeleket, hisz biztosan vezetnek valahová!
528. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2013-09-11 11:37:05
Üzenet elküldve: 2013-09-11 11:37:05
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Szelíd
//Csontok, csontok, csontok//
*Kalys kijavítja a következtetéseket. A dalt már korábban is hallották és ugyanígy szólt. Ezek szerint nem a mostani csapatot örökítette meg az éneklő sírrabló a szövegben.*
- Ez esetben még az is lehet, hogy különböző csapatokról vagy személyekről van szó, akik még harcolnának is egymással a csontokért.
*A másik férfi mutatja a temető térképét, de kétli, hogy az alapján a föld alól is tudnák a sírok helyeit. Elindulnak, ahogy Clisthe is lényegretörően javasolja. A másik gnómnak Kalys is ellentmond és Tikron sem támogatja az ötletet.*
- Ha elárasztjuk vízzel a járatokat, akkor a temető olyan veszélyes hellyé válik, ahova senki nem mer majd belépni. A talajt így is megrongálták, inkább fel kéne majd tölteni, hogy ne omoljon be. Abban viszont igaza van, hogy elvezethetnek minket a szentélyig is és fel kell készülnünk egy esetleges összecsapásra.
*A varázslat sikeres és a gnóm előtt lejátszódik egy jelenet, ami nemrég történt meg ezen a helyen. Beigazolódik a sejtése a belső jelölésekről.*
- Nos, a varázslattal beleláttam a közelmúltba. Egy páncélos alakot járt itt maszkban. Nem teljes a vértje, némely helyen csak szövet borítja. Ezek lehetnek a támadható pontjai. Ugrált és énekelt, mint a gyerekek, amikor játszanak. Fáklyával világított, mint mi és késsel karcolta ezeket a jeleket a falakba.
*Tikron ezzel az x-ekre és az egyenes vonalakra mutat, amiket a falakon lehet látni a fáklya tüzének fényében.*
- Az ugrásokkal elég mély nyomokat hagyott. Ha ezeket követjük, kiderül, merre ment és talán rájövünk a rajzok jelentésére is. Nem hinném, hogy föld alatti életformáról van szó, hiszen fáklyával világított, tehát nem lát a sötétben.
*A gnóm ezután a többiekkel tart és hamarosan az elágazáshoz érnek. Tikron megáll, és vakarja a füle tövét. A jeleken gondolkozik. Az egyenes talán irányt jelöl, az x pedig a vonalak találkozásával egy pontot, valószínűleg a csontok helyét. Vagy a kifosztott sírokét? A rendszer még nem világos, de bizonyára rá lehet jönni.*
- Kalys, megmutatja a térképen azt, ahol most vagyunk? Talán ha összehasonlítjuk az alaprajzzal és a kifosztott vagy kifosztható sírok helyével az itt látható jeleket, akkor meglesz, hogy milyen szabály szerint haladnak.
*Kalys kijavítja a következtetéseket. A dalt már korábban is hallották és ugyanígy szólt. Ezek szerint nem a mostani csapatot örökítette meg az éneklő sírrabló a szövegben.*
- Ez esetben még az is lehet, hogy különböző csapatokról vagy személyekről van szó, akik még harcolnának is egymással a csontokért.
*A másik férfi mutatja a temető térképét, de kétli, hogy az alapján a föld alól is tudnák a sírok helyeit. Elindulnak, ahogy Clisthe is lényegretörően javasolja. A másik gnómnak Kalys is ellentmond és Tikron sem támogatja az ötletet.*
- Ha elárasztjuk vízzel a járatokat, akkor a temető olyan veszélyes hellyé válik, ahova senki nem mer majd belépni. A talajt így is megrongálták, inkább fel kéne majd tölteni, hogy ne omoljon be. Abban viszont igaza van, hogy elvezethetnek minket a szentélyig is és fel kell készülnünk egy esetleges összecsapásra.
*A varázslat sikeres és a gnóm előtt lejátszódik egy jelenet, ami nemrég történt meg ezen a helyen. Beigazolódik a sejtése a belső jelölésekről.*
- Nos, a varázslattal beleláttam a közelmúltba. Egy páncélos alakot járt itt maszkban. Nem teljes a vértje, némely helyen csak szövet borítja. Ezek lehetnek a támadható pontjai. Ugrált és énekelt, mint a gyerekek, amikor játszanak. Fáklyával világított, mint mi és késsel karcolta ezeket a jeleket a falakba.
*Tikron ezzel az x-ekre és az egyenes vonalakra mutat, amiket a falakon lehet látni a fáklya tüzének fényében.*
- Az ugrásokkal elég mély nyomokat hagyott. Ha ezeket követjük, kiderül, merre ment és talán rájövünk a rajzok jelentésére is. Nem hinném, hogy föld alatti életformáról van szó, hiszen fáklyával világított, tehát nem lát a sötétben.
*A gnóm ezután a többiekkel tart és hamarosan az elágazáshoz érnek. Tikron megáll, és vakarja a füle tövét. A jeleken gondolkozik. Az egyenes talán irányt jelöl, az x pedig a vonalak találkozásával egy pontot, valószínűleg a csontok helyét. Vagy a kifosztott sírokét? A rendszer még nem világos, de bizonyára rá lehet jönni.*
- Kalys, megmutatja a térképen azt, ahol most vagyunk? Talán ha összehasonlítjuk az alaprajzzal és a kifosztott vagy kifosztható sírok helyével az itt látható jeleket, akkor meglesz, hogy milyen szabály szerint haladnak.
527. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2013-09-11 09:49:51
Üzenet elküldve: 2013-09-11 09:49:51
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Szelíd
//Csontok, csontok, csontok//
//A zsoldos//
*Miközben Echnal varázsol, a tündér magához tér és elszelel. A zsoldos varázslata sikeres. Egy ideig érzékeli is két társa jelenlétét, majd az egyik eltűnik, a jobb oldali járat irányában. Ezek szerint az 'apró őrült' kikerült a hatótávolságból. Most már csak Torert érzékeli, ki már sietne is a járatba, de megtorpan. Tekintetét a zsoldosra emeli, várva, hogy ő mit tanácsol. Más jelenlétét egyelőre nem érezni. A hang forrása tehát közelebb van. A fiú közben idegesen mocorog. Látszik rajta, hogy elszelelt társuk után menne, mert nem bízik képességeiben, hát még épelméjűségében, de védelmezni akarja. Az egyszer biztos.*
- Utána kellene mennünk. Vagy nem? Mit tanácsol? *kérdi az ifjonc, várva a mihamarabbi választ.
Közben pedig ismét felcsendül az idétlen nóta, visszhangozva minden irányból.*
//Echomalerana//
*A tündér elfutott, mígnem ismét reszketve rogy térdre. Fény nélkül marad, hála annak, hogy csak a két férfinál volt fáklya, nála nem. Talán tartani sem lenne most képes egészében remegő testével. A sötétség rá telepszik, mígnem előtte valamiféle fény jelenik meg és ismét hallhatja a dallamot. A fényhez egy nagyobb árnyék is párosul, mi ugrál. Az árnykép karjai a magasba emelkednek, a lábak olykor szintén, mintha az egész táncolna a tűz körül. A járat ki is szélesedik, láthatóan. Az előtte elkanyarodó járat görbületében néhány csont fehérlik. Apró, kéz formát alkotó fehérségek összessége lapul a fal tövében. Vajon hogy dönt? Előre megy, vagy hátrál, remélve, hogy nem veszik észre? Esetleg marad a helyén?
//Kalys csapata//
*A kis csapat már öt főt számlál, s láthatóan megérkezett az elme is, ki máris fejtegetni kezdi a hallottakat.*
- Nem, a dal már akkor is így szólt, mielőtt megjöttünk. Lehet, hogy embereket említ, de akkor sem minket. Ezek szerint többen lehetnek. *társul az okfejtéshez Kalys.
A továbbiakat figyelmesen végighallgatja, majd bólint. Veriar közben előhúz egy térképet és a fáklyát fölé tartja, hogy láthassák a többiek mi szerepel rajta. A temető térképe az, rajta megjelölve a sírok, ellátva a holtak neveivel.*
- Ezen a térképen rajta van az összes sír. Erről tudhatták, hogy melyik hol van. De a föld alól nyomon követni mindezt? Szerintem lehetetlen. *fejti ki véleményét az íjász.
Ulippo közben hallhatóan nem akar itt tartózkodni. ez talán érthető is, de a felvetései helytelenek. S ezt Kalys jelzi is.*
- A csontokat vissza kell szereznünk. A maga fosztogatói hogy viselkedtek? Ők is csak nemesi sírokat fosztogattak?
*A csapat közben megindul. Tikron egy varázslatot is elmormol és máris megjelennek előtte a múlt képei. Egy páncélba burkolt alak tűnik fel. Arcán maszk, s hol nem fémlemezek, ott kék szövet borítja testét, elfedve minden porcikáját. Az alak ugrál, miközben énekli a dalt. Egyik kezében fáklya, másikban kés. A falakra pedig x-eket és egyenes vonalakat firkant időközönként. Ezek a jelölések meg is mutatkoznak előtte, amint Veriar mellé ér és világít a gnóm számára. Hogy ezek mit jelentenek, azt nemigen lehet tudni, azt viszont tudhatja az öreg, hogy a nyomok, melyek a földbe mélyedtek a maszkos nyomai. Utána már csak patkányok rohangálnak az alak eltűntével. Néha még felcsendül az ének visszhangja, de semmi egyebet nem látni, melyet a közelmúltban átélt az alagutak ezen szeglete. Hogy mennyit mond el az öreg a többieknek, az rajta áll. Ők addig azonban nem tudnak semmit, csak azt, hogy a dal ismét felcsendül, s a távoli falakra fáklyájuk fénye vetül, majd ott megakad, jelezve az elágazást.*
//A zsoldos//
*Miközben Echnal varázsol, a tündér magához tér és elszelel. A zsoldos varázslata sikeres. Egy ideig érzékeli is két társa jelenlétét, majd az egyik eltűnik, a jobb oldali járat irányában. Ezek szerint az 'apró őrült' kikerült a hatótávolságból. Most már csak Torert érzékeli, ki már sietne is a járatba, de megtorpan. Tekintetét a zsoldosra emeli, várva, hogy ő mit tanácsol. Más jelenlétét egyelőre nem érezni. A hang forrása tehát közelebb van. A fiú közben idegesen mocorog. Látszik rajta, hogy elszelelt társuk után menne, mert nem bízik képességeiben, hát még épelméjűségében, de védelmezni akarja. Az egyszer biztos.*
- Utána kellene mennünk. Vagy nem? Mit tanácsol? *kérdi az ifjonc, várva a mihamarabbi választ.
Közben pedig ismét felcsendül az idétlen nóta, visszhangozva minden irányból.*
//Echomalerana//
*A tündér elfutott, mígnem ismét reszketve rogy térdre. Fény nélkül marad, hála annak, hogy csak a két férfinál volt fáklya, nála nem. Talán tartani sem lenne most képes egészében remegő testével. A sötétség rá telepszik, mígnem előtte valamiféle fény jelenik meg és ismét hallhatja a dallamot. A fényhez egy nagyobb árnyék is párosul, mi ugrál. Az árnykép karjai a magasba emelkednek, a lábak olykor szintén, mintha az egész táncolna a tűz körül. A járat ki is szélesedik, láthatóan. Az előtte elkanyarodó járat görbületében néhány csont fehérlik. Apró, kéz formát alkotó fehérségek összessége lapul a fal tövében. Vajon hogy dönt? Előre megy, vagy hátrál, remélve, hogy nem veszik észre? Esetleg marad a helyén?
//Kalys csapata//
*A kis csapat már öt főt számlál, s láthatóan megérkezett az elme is, ki máris fejtegetni kezdi a hallottakat.*
- Nem, a dal már akkor is így szólt, mielőtt megjöttünk. Lehet, hogy embereket említ, de akkor sem minket. Ezek szerint többen lehetnek. *társul az okfejtéshez Kalys.
A továbbiakat figyelmesen végighallgatja, majd bólint. Veriar közben előhúz egy térképet és a fáklyát fölé tartja, hogy láthassák a többiek mi szerepel rajta. A temető térképe az, rajta megjelölve a sírok, ellátva a holtak neveivel.*
- Ezen a térképen rajta van az összes sír. Erről tudhatták, hogy melyik hol van. De a föld alól nyomon követni mindezt? Szerintem lehetetlen. *fejti ki véleményét az íjász.
Ulippo közben hallhatóan nem akar itt tartózkodni. ez talán érthető is, de a felvetései helytelenek. S ezt Kalys jelzi is.*
- A csontokat vissza kell szereznünk. A maga fosztogatói hogy viselkedtek? Ők is csak nemesi sírokat fosztogattak?
*A csapat közben megindul. Tikron egy varázslatot is elmormol és máris megjelennek előtte a múlt képei. Egy páncélba burkolt alak tűnik fel. Arcán maszk, s hol nem fémlemezek, ott kék szövet borítja testét, elfedve minden porcikáját. Az alak ugrál, miközben énekli a dalt. Egyik kezében fáklya, másikban kés. A falakra pedig x-eket és egyenes vonalakat firkant időközönként. Ezek a jelölések meg is mutatkoznak előtte, amint Veriar mellé ér és világít a gnóm számára. Hogy ezek mit jelentenek, azt nemigen lehet tudni, azt viszont tudhatja az öreg, hogy a nyomok, melyek a földbe mélyedtek a maszkos nyomai. Utána már csak patkányok rohangálnak az alak eltűntével. Néha még felcsendül az ének visszhangja, de semmi egyebet nem látni, melyet a közelmúltban átélt az alagutak ezen szeglete. Hogy mennyit mond el az öreg a többieknek, az rajta áll. Ők addig azonban nem tudnak semmit, csak azt, hogy a dal ismét felcsendül, s a távoli falakra fáklyájuk fénye vetül, majd ott megakad, jelezve az elágazást.*
526. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2013-09-10 21:07:48
Üzenet elküldve: 2013-09-10 21:07:48
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 84
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 84
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
//Ördögi örökség//
*A lovag egyre rosszabbul van. Végül távozik is közülük. Pár pillanat múlva el is nyeli a köd. Elena először nem érti merre indul, de rájön, mikor felcsendül a hátborzongató dallam. A tündér megborzong, egyenesen a hideg rázza tőle. Még egy embert ragadott el az átok. Ez a hatalom erősebb volt még a lovagnál is.
Mikor Dreack elindul a kripta belsejébe, ő Kazgo oldalán követi. Therumon a balsejtelmű köd felé indult, hogy mi történt vele, csak sejteni tudják. Inkább a föld alá húzódnak. Még a tündérfi is, aki korábban olyan rémülten menekült onnan. Igaz szorosan mellette halad, de ez őt nem zavarja, sőt jobban érzi magát, hogy a többiek is a közelben vannak.
Hamarosan Calentinát is megpillantják, sérülten.* ~ Tehát emiatt tartózkodhatott idelenn ilyen sokáig. ~ *Elenát nem érinti meg annyira a látvány. A sérülés nem életveszélyes, és egyébként is a nemes akart ide lejönni, és be is tudta kötözni a sebet. Ysdeneri segít neki. És úgy látszik, a nő jól van, nem veszi komolyan a sérülést, még a templomba se akar elmenni.*
- Biztos nem akarja megnézetni egy szakértővel? - *Kérdezi részben azért, mert furcsállta, hogy nemes létére ellenkezett.
Leérnek a kripta belsejébe. Ahol csontvázak fogadják őket, ez nem is fucsa. Az egyik feje viszont elég fucsa szögben áll, Elena közelebb lép, és megvizsgálja, úgy tűnik, mintha valami tartaná.
A rózsát nem veszi észre, csak amikor Ysdeneri felhívja rá a figyelmet. Elena megnézte volna a rózsát is, de megértette az elfet.*
- Igaza van, mennünk kellene.
*A nemes hölgy el akarja venni a virágot, de Elena figyelmezteti.*
- Hagyja inkább! Az a rózsa eddig mindíg rossz jel volt.
*Ha a többiek kifelé indulnak, velük tart.*
*A lovag egyre rosszabbul van. Végül távozik is közülük. Pár pillanat múlva el is nyeli a köd. Elena először nem érti merre indul, de rájön, mikor felcsendül a hátborzongató dallam. A tündér megborzong, egyenesen a hideg rázza tőle. Még egy embert ragadott el az átok. Ez a hatalom erősebb volt még a lovagnál is.
Mikor Dreack elindul a kripta belsejébe, ő Kazgo oldalán követi. Therumon a balsejtelmű köd felé indult, hogy mi történt vele, csak sejteni tudják. Inkább a föld alá húzódnak. Még a tündérfi is, aki korábban olyan rémülten menekült onnan. Igaz szorosan mellette halad, de ez őt nem zavarja, sőt jobban érzi magát, hogy a többiek is a közelben vannak.
Hamarosan Calentinát is megpillantják, sérülten.* ~ Tehát emiatt tartózkodhatott idelenn ilyen sokáig. ~ *Elenát nem érinti meg annyira a látvány. A sérülés nem életveszélyes, és egyébként is a nemes akart ide lejönni, és be is tudta kötözni a sebet. Ysdeneri segít neki. És úgy látszik, a nő jól van, nem veszi komolyan a sérülést, még a templomba se akar elmenni.*
- Biztos nem akarja megnézetni egy szakértővel? - *Kérdezi részben azért, mert furcsállta, hogy nemes létére ellenkezett.
Leérnek a kripta belsejébe. Ahol csontvázak fogadják őket, ez nem is fucsa. Az egyik feje viszont elég fucsa szögben áll, Elena közelebb lép, és megvizsgálja, úgy tűnik, mintha valami tartaná.
A rózsát nem veszi észre, csak amikor Ysdeneri felhívja rá a figyelmet. Elena megnézte volna a rózsát is, de megértette az elfet.*
- Igaza van, mennünk kellene.
*A nemes hölgy el akarja venni a virágot, de Elena figyelmezteti.*
- Hagyja inkább! Az a rózsa eddig mindíg rossz jel volt.
*Ha a többiek kifelé indulnak, velük tart.*
525. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2013-09-10 17:23:37
Üzenet elküldve: 2013-09-10 17:23:37
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Ördögi örökség//
*A kötés elkészülése után elindul kifelé, de összeakad a csapattal, akik beküldték. Nocsak, talán úgy érezték, hogyha még mindig él valaki idebent, akkor biztonságos? Igazán bosszantó, hogy akkor nem jöttek, mikor segítségre szorult, most meg csak úgy tolonganak befelé... Hát ki tud ezeken kiigazodni? Gyávák... Még morog egy kicsit magában, miközben ilyen gondolatláncokat játszik végig, melyek vége mindig vér és halál. Végül mégis megnyugszik, nem azért, mert az elf felajánlja neki a segítséget, hanem sokkal inkább azért, mert egyszerűen szórakoztatónak érzi ebben a helyzetben folytatni az álcát. Még akkor is, ha rendkívüli mód nehezére esik.*
- Nem, köszönöm, már megoldottam *mondja egy mosoly kíséretében, ám ha az elf ennek ellenére is meg akarja igazítani, akkor sem tiltakozik* Hogy a fejemre? *már-már játékosan meglapogatja a fejét ép kezével, mint egy gyerek, majd felkiált* Hogy a kő? Ó, nem, az nem oda esett. Hát igen... szerencse.
*Majd figyeli, ahogyan az elf tovább ténykedik, megfigyelve a kisebb részleteket, míg végül a sikításra széles vigyor terül szét az arcán*
- Milyen szép virág! Ugyan mitől félnek? *odasétálna, és felvenné, de sajnos az elf ismét útját állja. Bosszantó ugye, de gyerekes lenne valakit egy virág miatt megölni. Na meg ott van még a magyarázat is, amit ad a tetteire. Viszonylag elfogadható, bár az eredar nem érti, miért törődik mások életével. Kedve lenne egy óvatlan pillanatban magához venni a virágot, majd egy másikban a nő hajába tűzni. Azonban ha tényleg olyan komoly a helyzet, ahogy amaz lefesti, akkor lehet, mégsem kéne ilyen aljas tréfákra vetemedni. Nem rokonszenvből, mindössze a rózsa érintésével magát is bajba sodorhatná. *
- Ó, hogy a templomba? Nem, kérem, ez a seb nem lesz rosszabb, maradhatunk, amíg csak szeretnének. *majd a nevére vonatkozó kíváncsiskodásra csak annyit felel* Valóban em mondtam még a nevem? *azzal hátat fordít, és elsétál, mintha ennyivel meg lenne oldva. A gondolatait inkább a templom köti le. Az kéne még, hogy ő oda csak egy pillanatra is betegye a lábát. Hát arra soha semmi nem vehetné rá, a hely, ahol hemzsegnek a varázstudók, számára veszélyes. Éppen ezért nem is nagyon sietteti a társaságot, inkább a kriptában nézelődik, amíg csak lehet. A halál kellemesen betölti ezt a helyet, ez már csak a többiek rettegése fűszerezi meg jobban.*
*A kötés elkészülése után elindul kifelé, de összeakad a csapattal, akik beküldték. Nocsak, talán úgy érezték, hogyha még mindig él valaki idebent, akkor biztonságos? Igazán bosszantó, hogy akkor nem jöttek, mikor segítségre szorult, most meg csak úgy tolonganak befelé... Hát ki tud ezeken kiigazodni? Gyávák... Még morog egy kicsit magában, miközben ilyen gondolatláncokat játszik végig, melyek vége mindig vér és halál. Végül mégis megnyugszik, nem azért, mert az elf felajánlja neki a segítséget, hanem sokkal inkább azért, mert egyszerűen szórakoztatónak érzi ebben a helyzetben folytatni az álcát. Még akkor is, ha rendkívüli mód nehezére esik.*
- Nem, köszönöm, már megoldottam *mondja egy mosoly kíséretében, ám ha az elf ennek ellenére is meg akarja igazítani, akkor sem tiltakozik* Hogy a fejemre? *már-már játékosan meglapogatja a fejét ép kezével, mint egy gyerek, majd felkiált* Hogy a kő? Ó, nem, az nem oda esett. Hát igen... szerencse.
*Majd figyeli, ahogyan az elf tovább ténykedik, megfigyelve a kisebb részleteket, míg végül a sikításra széles vigyor terül szét az arcán*
- Milyen szép virág! Ugyan mitől félnek? *odasétálna, és felvenné, de sajnos az elf ismét útját állja. Bosszantó ugye, de gyerekes lenne valakit egy virág miatt megölni. Na meg ott van még a magyarázat is, amit ad a tetteire. Viszonylag elfogadható, bár az eredar nem érti, miért törődik mások életével. Kedve lenne egy óvatlan pillanatban magához venni a virágot, majd egy másikban a nő hajába tűzni. Azonban ha tényleg olyan komoly a helyzet, ahogy amaz lefesti, akkor lehet, mégsem kéne ilyen aljas tréfákra vetemedni. Nem rokonszenvből, mindössze a rózsa érintésével magát is bajba sodorhatná. *
- Ó, hogy a templomba? Nem, kérem, ez a seb nem lesz rosszabb, maradhatunk, amíg csak szeretnének. *majd a nevére vonatkozó kíváncsiskodásra csak annyit felel* Valóban em mondtam még a nevem? *azzal hátat fordít, és elsétál, mintha ennyivel meg lenne oldva. A gondolatait inkább a templom köti le. Az kéne még, hogy ő oda csak egy pillanatra is betegye a lábát. Hát arra soha semmi nem vehetné rá, a hely, ahol hemzsegnek a varázstudók, számára veszélyes. Éppen ezért nem is nagyon sietteti a társaságot, inkább a kriptában nézelődik, amíg csak lehet. A halál kellemesen betölti ezt a helyet, ez már csak a többiek rettegése fűszerezi meg jobban.*
524. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2013-09-10 16:56:57
Üzenet elküldve: 2013-09-10 16:56:57
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
*Kbegemoko Bgulubgulu Adongobetk a temető hátsó kapuján egy számára rendkívül vészjósló és kellemetlen helyre ér. Tudta, hogy sokkal jobbra nem számíthat, de a köd még rátesz egy lapáttal a hangulatra. A temetőnek ezen a részén még kidőlt sírok is vannak. Ami áll, azt sem igazán gondozzák. A baglyok huhogása, ami más fákon kedves lenne számára, itt ijesztő. Közel már az éj és minél előbb ki akar jutni a temetőből. Ez a nap elment a sétálgatással, az emlékezéssel és a feltöltődéssel. A városnak még így is vannak részei, ahol még nem járt, de azokat majd csak holnap keresi fel. Most a legfontosabb, hogy a temetőt elhagyja.*
523. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2013-09-10 15:42:04
Üzenet elküldve: 2013-09-10 15:42:04
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Szelíd
//Csontok, csontok, csontok//
* Clisthe igen meglepődik, mikor földet ér mellette két újabb jövevény, egy gnóm és egy férfi, akit a felszínen még láthatott.*
- Clisthe Sagel vagyok.
* Mondja mindkettőjüknek címezve, majd Veriarhoz fordul a kérdést hallgatva.*
- Szerintem az lenne a legjobb, ha továbbmennénk, hiszen, mint mondta, mögénk nem kerülhetnek és így a másik csapattal párhuzamosan fel tudnánk mérni a járat ezen felét.
* Ekkor felhangzik egy éneklő hang.*
* Mikor újra csönd telepedik rájuk Heuna nekilát értelmezni a hallott dal szövegét. Egyetért a gnóm okfejésével. ugyan nem érti, miért kellenének bárkinek is a csontok, de most ez a legkisebb problémája.*
* Clisthe igen meglepődik, mikor földet ér mellette két újabb jövevény, egy gnóm és egy férfi, akit a felszínen még láthatott.*
- Clisthe Sagel vagyok.
* Mondja mindkettőjüknek címezve, majd Veriarhoz fordul a kérdést hallgatva.*
- Szerintem az lenne a legjobb, ha továbbmennénk, hiszen, mint mondta, mögénk nem kerülhetnek és így a másik csapattal párhuzamosan fel tudnánk mérni a járat ezen felét.
* Ekkor felhangzik egy éneklő hang.*
* Mikor újra csönd telepedik rájuk Heuna nekilát értelmezni a hallott dal szövegét. Egyetért a gnóm okfejésével. ugyan nem érti, miért kellenének bárkinek is a csontok, de most ez a legkisebb problémája.*
522. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2013-09-09 21:54:13
Üzenet elküldve: 2013-09-09 21:54:13
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Szelíd
//Egy lépés a ranglétrán//
//Eralil Namos//
*A szerzetes türemesen kivárja, míg Eralil végez a varázslattal.*
Okos ötlet *bólint elismerően, majd válaszol a varázsló kérdésére is.*
Ellenzem ezt az egész őrült bajnokságot. Bárki tudhatta volna előre, hogy gyilkos gazemberek jelentkeznek majd, akiknek kár hatalmat adni. Tisztelet persze a kivételnek - ez a kivétel vagy te. Én csak azt szeretném, ha minél hamarabb, minél kevesebb vérontással véget érne, és élhetnénk tovább az életünket a nélkül, hogy a fél szemünket folyton egy erőszakos önkényúron kellene tartanunk.
*Míg ezt elmondja, áthaladnak a temetőn, és lassan a folyópartra érnek.
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.09.09 21:54:53
//Eralil Namos//
*A szerzetes türemesen kivárja, míg Eralil végez a varázslattal.*
Okos ötlet *bólint elismerően, majd válaszol a varázsló kérdésére is.*
Ellenzem ezt az egész őrült bajnokságot. Bárki tudhatta volna előre, hogy gyilkos gazemberek jelentkeznek majd, akiknek kár hatalmat adni. Tisztelet persze a kivételnek - ez a kivétel vagy te. Én csak azt szeretném, ha minél hamarabb, minél kevesebb vérontással véget érne, és élhetnénk tovább az életünket a nélkül, hogy a fél szemünket folyton egy erőszakos önkényúron kellene tartanunk.
*Míg ezt elmondja, áthaladnak a temetőn, és lassan a folyópartra érnek.
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.09.09 21:54:53
521. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2013-09-09 12:04:37
Üzenet elküldve: 2013-09-09 12:04:37
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Szelíd
//Csontok, csontok, csontok//
*Urfang nagyon megörül az újonnan érkezett fajtársának, végre egy értelmesnek látszó alak aki nem tűnik olyan vészjóslónak mint a többiek. Bizonyára ő sem akarja felesleges kockázatokba sodorni magát, úgyhogy mellette talán nagyobb biztonságban lesz, mint a bajkeresők között. Üdvözli az öreg gnómot, majd előadja a maga álláspontját.*
- Nos, a hallottak után aligha maradhat kétséges, hogy hová is tűnnek a csontok. Ahonnan én jöttem ott szintén felütötte a tanyáját egy ilyen banda, akik ugyanezt csinálták, amíg fel nem számolták őket. Sajnos a szép szó ezekre egyáltalán nem hat mert teljesen elmebetegek, a tiltást figyelmen kívül hagyják, ha bezárják a szentélyüket, akkor újat alapítanak máshol. Minálunk ki kellett irtani őket, hogy nyugta legyen tőlük a városnak. Az itteniekről viszont nem tudjuk hányan lehetnek és ilyen néhány fős csoportokban könnyen a vesztünkbe rohanhatunk ha rajtuk ütünk, mivel hajlamosak megvadulni ha veszélyben érzik a csontkollekciójukat. Szerintem bőven elég lenne felderítenünk a szentélyük helyét, aztán jelenteni Hrodalnak, hogy az ő katonái felszámolhassák azt. Így pont kerülhet az ügy végére és az értékes szolgálatainkért mi is megkapjuk a jutalmat. Vagy alternatív megoldásként továbbra is javaslom, hogy árasszuk el vízzel a temetőt, hogy rájuk omoljanak a saját járataik, és így még magunkat se kell veszélynek kitennünk. Ti mit gondoltok erről?
A hozzászólást Wylen (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.09.09 12:27:24, a következő indokkal:
Fejléc pótlása.
*Urfang nagyon megörül az újonnan érkezett fajtársának, végre egy értelmesnek látszó alak aki nem tűnik olyan vészjóslónak mint a többiek. Bizonyára ő sem akarja felesleges kockázatokba sodorni magát, úgyhogy mellette talán nagyobb biztonságban lesz, mint a bajkeresők között. Üdvözli az öreg gnómot, majd előadja a maga álláspontját.*
- Nos, a hallottak után aligha maradhat kétséges, hogy hová is tűnnek a csontok. Ahonnan én jöttem ott szintén felütötte a tanyáját egy ilyen banda, akik ugyanezt csinálták, amíg fel nem számolták őket. Sajnos a szép szó ezekre egyáltalán nem hat mert teljesen elmebetegek, a tiltást figyelmen kívül hagyják, ha bezárják a szentélyüket, akkor újat alapítanak máshol. Minálunk ki kellett irtani őket, hogy nyugta legyen tőlük a városnak. Az itteniekről viszont nem tudjuk hányan lehetnek és ilyen néhány fős csoportokban könnyen a vesztünkbe rohanhatunk ha rajtuk ütünk, mivel hajlamosak megvadulni ha veszélyben érzik a csontkollekciójukat. Szerintem bőven elég lenne felderítenünk a szentélyük helyét, aztán jelenteni Hrodalnak, hogy az ő katonái felszámolhassák azt. Így pont kerülhet az ügy végére és az értékes szolgálatainkért mi is megkapjuk a jutalmat. Vagy alternatív megoldásként továbbra is javaslom, hogy árasszuk el vízzel a temetőt, hogy rájuk omoljanak a saját járataik, és így még magunkat se kell veszélynek kitennünk. Ti mit gondoltok erről?
A hozzászólást Wylen (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.09.09 12:27:24, a következő indokkal:
Fejléc pótlása.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1946-1965