Arthenior - Temető
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 71 (1401. - 1420. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1946-1965
1420. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2017-02-14 10:33:29
Üzenet elküldve: 2017-02-14 10:33:29
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Reggeli séta//
*Magában taglalja a halál témáját amikor is valami hóhajú leányka félhangosan mereng mellette.*
- Nem vagy fiatal még az ilyen gondolatokhoz jányom?
*Öregnek öreg de még nem sülket. Furcsamód méregeti a fiatal elf lánykát és azon gondolkozik, hogy verset írhat vagy csak úgy gondolkodik.*
- Tán meghalt valakid?
*Tapintatlan egy kérdésnek tűnhet, ez viszont az öreg tündér közvetlenségéből fakad nem pedig a direkt tapintatlanságból.*
- Az istenek híve vagy?
*Testel már a lány felé fordul mert eddig féloldalasan beszélt.*
~Nem tudsz te még semmit az életről gyermekem.~
*Gondolja magában ahogy a lány korán érlelődik. Az istenek hallatán arra következtet, hogy Lauwirrát megbolondíthatta valamelyik istenség és azért beszél ilyeneket.*
//Reggeli séta//
*Magában taglalja a halál témáját amikor is valami hóhajú leányka félhangosan mereng mellette.*
- Nem vagy fiatal még az ilyen gondolatokhoz jányom?
*Öregnek öreg de még nem sülket. Furcsamód méregeti a fiatal elf lánykát és azon gondolkozik, hogy verset írhat vagy csak úgy gondolkodik.*
- Tán meghalt valakid?
*Tapintatlan egy kérdésnek tűnhet, ez viszont az öreg tündér közvetlenségéből fakad nem pedig a direkt tapintatlanságból.*
- Az istenek híve vagy?
*Testel már a lány felé fordul mert eddig féloldalasan beszélt.*
~Nem tudsz te még semmit az életről gyermekem.~
*Gondolja magában ahogy a lány korán érlelődik. Az istenek hallatán arra következtet, hogy Lauwirrát megbolondíthatta valamelyik istenség és azért beszél ilyeneket.*
1419. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2017-02-13 19:34:51
Üzenet elküldve: 2017-02-13 19:34:51
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Reggeli séta//
*Aria nem először jár a temetőben. Egy hozzáhasonló egyén, aki szereti a magányt az jó helyen van itt. Nem háborgatja senki, s csend uralkodik, miközben a saját a gondolataiba burkolózhat.
Ahogy halad a sírok mellett, végig húzza az ujjait.*
~ Vajon mi történik a lelkekkel, miután lejár az idejük itt?~
*Ez egy rejtély, a hóhajú leányzó mindenesetre úgy véli, mint a gyertyának a lángja szerte foszlik, és nincs tovább.*
~ Szegény halandók. Csak egyszer van lehetőségük élni, utána vége mindennek.~
*Valahogy Tyilaria szemében a legkegyetlenebb dolog az egész világon, az az idő. Hiszen az idő vasfoga senkit és semmit nem kímél.*
- Mi ez a tűz amiért foggal körömmel ragaszkodtok, mikor mulandó?
*Nemhogy őt éltetnék, mert akkor egészen biztosan nem vész kárba. Talán nem véletlen, hogy azok a nagy hatalmú magukhoz akarják csábítani mit sem sejtő lelkeket.*
- Eeyr, Teysus és Sa'Tereth.
*Miért jöttek erre a világra? Arról nem is beszélve miért pont most?
Majd lassan, elengedi a sírkövet, s leül elé.
Amire az idős doktor gondol az nem minden esetben van így, habár előbb utóbb, úgyis az enyészeté válik a test, akár bogarak nélkül is. Vannak módszerek amikkel a test épségét meg lehet őrizni, azonban van értelme?*
- Élet, és lélek.
//Reggeli séta//
*Aria nem először jár a temetőben. Egy hozzáhasonló egyén, aki szereti a magányt az jó helyen van itt. Nem háborgatja senki, s csend uralkodik, miközben a saját a gondolataiba burkolózhat.
Ahogy halad a sírok mellett, végig húzza az ujjait.*
~ Vajon mi történik a lelkekkel, miután lejár az idejük itt?~
*Ez egy rejtély, a hóhajú leányzó mindenesetre úgy véli, mint a gyertyának a lángja szerte foszlik, és nincs tovább.*
~ Szegény halandók. Csak egyszer van lehetőségük élni, utána vége mindennek.~
*Valahogy Tyilaria szemében a legkegyetlenebb dolog az egész világon, az az idő. Hiszen az idő vasfoga senkit és semmit nem kímél.*
- Mi ez a tűz amiért foggal körömmel ragaszkodtok, mikor mulandó?
*Nemhogy őt éltetnék, mert akkor egészen biztosan nem vész kárba. Talán nem véletlen, hogy azok a nagy hatalmú magukhoz akarják csábítani mit sem sejtő lelkeket.*
- Eeyr, Teysus és Sa'Tereth.
*Miért jöttek erre a világra? Arról nem is beszélve miért pont most?
Majd lassan, elengedi a sírkövet, s leül elé.
Amire az idős doktor gondol az nem minden esetben van így, habár előbb utóbb, úgyis az enyészeté válik a test, akár bogarak nélkül is. Vannak módszerek amikkel a test épségét meg lehet őrizni, azonban van értelme?*
- Élet, és lélek.
1418. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2017-02-13 12:30:19
Üzenet elküldve: 2017-02-13 12:30:19
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Reggeli séta//
*Az öreg tündérünk jónak látja, hogy a várossal is ismerkedjen egy kicsit. Nem pont a temetőre gondol elsőként, útja mégis ezen keresztül vezet. A temetőn átvezető úton megáll egy néhány szempillantásra.*
~A sok rothadó hulla. Inkább égessenek mint, hogy férgek zabálják a testem.~
*Néha-néha gondol arra, hogy milyen lehet meghalni. Még jó erőben van addig igyekszik ezen gondolatait hamar elhessegetni. Néhány sírkövön, amit szemrevételezik azokon szerepel, hogy milyen fajhoz tartozott az elhunyt. Javarészt embereket lát. Néhány más fajt is felfedez. Szerencsére kevés a tündér közöttük.*
//Reggeli séta//
*Az öreg tündérünk jónak látja, hogy a várossal is ismerkedjen egy kicsit. Nem pont a temetőre gondol elsőként, útja mégis ezen keresztül vezet. A temetőn átvezető úton megáll egy néhány szempillantásra.*
~A sok rothadó hulla. Inkább égessenek mint, hogy férgek zabálják a testem.~
*Néha-néha gondol arra, hogy milyen lehet meghalni. Még jó erőben van addig igyekszik ezen gondolatait hamar elhessegetni. Néhány sírkövön, amit szemrevételezik azokon szerepel, hogy milyen fajhoz tartozott az elhunyt. Javarészt embereket lát. Néhány más fajt is felfedez. Szerencsére kevés a tündér közöttük.*
1417. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2017-01-23 11:21:03
Üzenet elküldve: 2017-01-23 11:21:03
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Az ördög sosem alszik//
*Kár, hogy a leány az önelégült vigyort a csontmaszk miatt nem láthatja, de jobb is így, mivel csak rémálmai lennének a látványtól. Hiába, Sioxius már csak ilyen megszállott, fafejű és csőlátású Sa'Tereth hívő, bár az ő előéletével ez egyáltalán nem meglepő.
A leány végül dacosan elviharzik, a maszkos pedig kis idő múlva utána fordul. Attól függetlenül, hogy most elzavarta, van benne valami különös, amire egyelőre nem találja az ésszerű magyarázatot, de egyszer Sa'Tereth legyen a tanúja, megleli. Vagy... csupán azért ilyen ismerős számára, mert egykori önmagát látja a leányban? Igen ez is egy magyarázat. Reméli, hogy valaha még összefut a leánnyal, mielőtt az enyészet teljesen felfalná testét és bekebelezné lelkét.*
//Az ördög sosem alszik//
*Kár, hogy a leány az önelégült vigyort a csontmaszk miatt nem láthatja, de jobb is így, mivel csak rémálmai lennének a látványtól. Hiába, Sioxius már csak ilyen megszállott, fafejű és csőlátású Sa'Tereth hívő, bár az ő előéletével ez egyáltalán nem meglepő.
A leány végül dacosan elviharzik, a maszkos pedig kis idő múlva utána fordul. Attól függetlenül, hogy most elzavarta, van benne valami különös, amire egyelőre nem találja az ésszerű magyarázatot, de egyszer Sa'Tereth legyen a tanúja, megleli. Vagy... csupán azért ilyen ismerős számára, mert egykori önmagát látja a leányban? Igen ez is egy magyarázat. Reméli, hogy valaha még összefut a leánnyal, mielőtt az enyészet teljesen felfalná testét és bekebelezné lelkét.*
1416. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2017-01-22 15:56:39
Üzenet elküldve: 2017-01-22 15:56:39
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Az ördög sosem alszik//
*A leány fejében, az életető fény az nem olyasmi, mint egy darab sajt, amit csakúgy fel lehetne darabolni, vagy elosztogatni egymás között, aki kapja-marja.
Viszont a szimbólum az már egy másik kérdés, ki milyen mögöttes tartalmat lát bele.*
~ Azért annyira nem mellékes, mivel ez a rendszer önmagát is elpusztítja.~
*Amit Sa'Tereth hirdet, akkor a csontos maszkú egyén is elég könnyen eszközzé válhat, de ez látszólag a férfit nem igazán izgatja mivel azt "hiszi, hogy egy nagyobb célt" szolgálhat, akár az élete legyen az ára, vagy ami rosszabb, hogy azt hiheti, hogy mindenki más rajta kívül eszközzé válhat.
A lány szemszögéből a kígyó az-az ami őt a legjobban megtestesíti, vagy legalábbis amihez a leginkább hasonlítható, azonban ugyanennyire különbözik is tőlük, mert ők csak az "élőszervezet" testével táplálkoznak, míg Tyilaria az "életetőfényüket" is magába olvasztja.*
- Egyes mást tudok róluk, de ezzel én is egyet értek, hogy ezt a két lényt ne keverjük össze.
*Mosolyodik el a nem létező bajusza alatt.*
~ Bizony! A valóság és a képzelet merőben más, de céliránynak mindenképp jó, még akkor is ha mi értjük.~
- Csak az a szomorú, hogy azt hiszik, hogyha "mi nem lennénk" akkor minden "szép és jó lenne."
De ez álszentség! *Ezt lehetne tovább fejtegetni, azonban a beszélgetésük lassan a végéhez közeledik, lehet erre sosem kerül sor, hogy ezt megvitatás egymás között.
Részben igaz amit mond a férfi, de itt most az volt a kérdés, hogy a három "istent" miként fogadják be vagy épp utasítják el.
Amit pedig a férfi mond, az egyenesen dühíti Tyilariát, hogy "bábnak" alacsonyítja le, vagyis egy kalap alá meri venni kettőjüket. Mégis hol érdekli, hogy miben hisz egy halandó?*
~ Sioxios, most túl messzire mentél.~
*Ezen a sértés, valahogy képtelen efölött csakúgy túllépni, mert tudja azt a leány, hogy fizikai korlátok közé van szorítva; emiatt nem tud teljesen kibontakozni, de legszívesebben most letörölné azt az önelégült vigyort az ember arcáról.*
~ Ha ilyen könnyen tudnak rád hatni; arról én nem tehetek.~
*Egy élettelen hal fejet is lehet imádni, amennyiben megkapja a megfelelő körítést, csak a megfelelő pillanatot kell elkapni, és önként fogják választani. Sokan mondják, hogy egy hívő erősebbé válhat, az hogy miben találja meg az erejük forrását az már lényegtelen, többi már placebo.
Szinte egész végig csak hallgatott, mert most már belátja, hogy úgysem fogják egymást megérteni, vagy megértetni. Hiába képviselik mindketten a pusztítást, azonban az érdekeik is különböznek egymástól.*
~ Ó! milyen kis édes.~
- Így fogok tenni ne aggódj!
~ Te is az étlapomon vagy ne aggódj!~
*El sem búcsúzik a másiktól; egyszerűen lelép.*
//Az ördög sosem alszik//
*A leány fejében, az életető fény az nem olyasmi, mint egy darab sajt, amit csakúgy fel lehetne darabolni, vagy elosztogatni egymás között, aki kapja-marja.
Viszont a szimbólum az már egy másik kérdés, ki milyen mögöttes tartalmat lát bele.*
~ Azért annyira nem mellékes, mivel ez a rendszer önmagát is elpusztítja.~
*Amit Sa'Tereth hirdet, akkor a csontos maszkú egyén is elég könnyen eszközzé válhat, de ez látszólag a férfit nem igazán izgatja mivel azt "hiszi, hogy egy nagyobb célt" szolgálhat, akár az élete legyen az ára, vagy ami rosszabb, hogy azt hiheti, hogy mindenki más rajta kívül eszközzé válhat.
A lány szemszögéből a kígyó az-az ami őt a legjobban megtestesíti, vagy legalábbis amihez a leginkább hasonlítható, azonban ugyanennyire különbözik is tőlük, mert ők csak az "élőszervezet" testével táplálkoznak, míg Tyilaria az "életetőfényüket" is magába olvasztja.*
- Egyes mást tudok róluk, de ezzel én is egyet értek, hogy ezt a két lényt ne keverjük össze.
*Mosolyodik el a nem létező bajusza alatt.*
~ Bizony! A valóság és a képzelet merőben más, de céliránynak mindenképp jó, még akkor is ha mi értjük.~
- Csak az a szomorú, hogy azt hiszik, hogyha "mi nem lennénk" akkor minden "szép és jó lenne."
De ez álszentség! *Ezt lehetne tovább fejtegetni, azonban a beszélgetésük lassan a végéhez közeledik, lehet erre sosem kerül sor, hogy ezt megvitatás egymás között.
Részben igaz amit mond a férfi, de itt most az volt a kérdés, hogy a három "istent" miként fogadják be vagy épp utasítják el.
Amit pedig a férfi mond, az egyenesen dühíti Tyilariát, hogy "bábnak" alacsonyítja le, vagyis egy kalap alá meri venni kettőjüket. Mégis hol érdekli, hogy miben hisz egy halandó?*
~ Sioxios, most túl messzire mentél.~
*Ezen a sértés, valahogy képtelen efölött csakúgy túllépni, mert tudja azt a leány, hogy fizikai korlátok közé van szorítva; emiatt nem tud teljesen kibontakozni, de legszívesebben most letörölné azt az önelégült vigyort az ember arcáról.*
~ Ha ilyen könnyen tudnak rád hatni; arról én nem tehetek.~
*Egy élettelen hal fejet is lehet imádni, amennyiben megkapja a megfelelő körítést, csak a megfelelő pillanatot kell elkapni, és önként fogják választani. Sokan mondják, hogy egy hívő erősebbé válhat, az hogy miben találja meg az erejük forrását az már lényegtelen, többi már placebo.
Szinte egész végig csak hallgatott, mert most már belátja, hogy úgysem fogják egymást megérteni, vagy megértetni. Hiába képviselik mindketten a pusztítást, azonban az érdekeik is különböznek egymástól.*
~ Ó! milyen kis édes.~
- Így fogok tenni ne aggódj!
~ Te is az étlapomon vagy ne aggódj!~
*El sem búcsúzik a másiktól; egyszerűen lelép.*
1415. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2017-01-21 09:18:13
Üzenet elküldve: 2017-01-21 09:18:13
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Az ördög sosem alszik//
*Láthatóan a leány nem érti a mögöttes tartalmat, a maszkos meg úgy van vele, hogy ha ez nem világos, akkor ő bizony nem fogja rávezetni. Vagy mégis?*
-A három fej a hatalmat és a fölényt szimbolizálja, amint felfalják a fényt. Aztán, hogy egymást is elkezdik e ölni, amíg végül csak egy marad, nos... az már mellékes.
*Ahogy Sa'Tereth is hirdeti a tanaiban, használj másokat eszközként a céljaid elérésében, aztán már nincs rájuk szükség.*
-Látom sokat tudsz a kígyókról. *állja a pillantást.* -A hidrát ne keverjük ide!
*A leány nem tudhatja, hogy Dramuszon bizony ott a Fekete Kígyók Ligájának törzsi tetoválása, aminek segítségével képes az elernyedt, foszlásnak induló holt tetembe újra életet lehelni.*
-Úgy látom végre kezded kapiskálni, hogy a mögöttes tartalom a lényeg.
~Végre, eljutott a tudatáig!~
*A leány belekontárkodik a rajzba, de végül is nem teszi rosszul, hiszen nem rajzol butaságokat. Lassan csak összeáll a dolog.*
-Normális az, aki családot alapít, dolgozik, taníttatja a gyermekeit és ennek él. Ők a jótétlelkek. Mi meg... az ellenkezője.
*Szerinte ez is teljesen világos, de nem csoda, ha a leány olykor buta kérdésekkel bombázza a maszkost, hiszen oly fiatal és tudatlan még szegény pára.*
-Bölcs beszéd leány. *nevetgél az elhangzottakon, amiben mellesleg semmi újdonság nincs. Nyilván mindenki választhat, ám nem csak egyszer, sőt, többistenhit is létezik a világon.*
-Te csak azt hiszed. Mindannyian bábok vagyunk a nagyhatalmak játszmájában! *itt a nagyhatalmak egyértelműen az entitások, azaz az istenek.* -Nem mondják meg, hogy miben higgy, megteheted azt is, hogy ostoba módon semmiben sem hiszel, bár véleményem szerint az istentagadó embernél nincs rosszabb. Persze, hogy az erősebbet követed! Legalábbis ha ésszerűen cselekszel és nem vagy ütődött.
*Kezd megfájdulni a feje, és akarata ellenére is oda kap, ahol a maszk takarja halántékát. Kissé benyúl alá, majd úgy kezdi masszírozni fejét, mintha egy becsomósodott izmot szeretne újra simává tenni.*
-Kezdelek unni leány.
*Az energiáról való okoskodás végül beteszi a kaput.*
-Akkor menj, szívd magadba az energiát, kezdj el varázsolgatni és meglátjuk, hogy mire mész vele! Most pedig eredj a dolgodra. Zavarsz. *inti el a leányt, nem kíváncsi tovább a társaságára.*
//Az ördög sosem alszik//
*Láthatóan a leány nem érti a mögöttes tartalmat, a maszkos meg úgy van vele, hogy ha ez nem világos, akkor ő bizony nem fogja rávezetni. Vagy mégis?*
-A három fej a hatalmat és a fölényt szimbolizálja, amint felfalják a fényt. Aztán, hogy egymást is elkezdik e ölni, amíg végül csak egy marad, nos... az már mellékes.
*Ahogy Sa'Tereth is hirdeti a tanaiban, használj másokat eszközként a céljaid elérésében, aztán már nincs rájuk szükség.*
-Látom sokat tudsz a kígyókról. *állja a pillantást.* -A hidrát ne keverjük ide!
*A leány nem tudhatja, hogy Dramuszon bizony ott a Fekete Kígyók Ligájának törzsi tetoválása, aminek segítségével képes az elernyedt, foszlásnak induló holt tetembe újra életet lehelni.*
-Úgy látom végre kezded kapiskálni, hogy a mögöttes tartalom a lényeg.
~Végre, eljutott a tudatáig!~
*A leány belekontárkodik a rajzba, de végül is nem teszi rosszul, hiszen nem rajzol butaságokat. Lassan csak összeáll a dolog.*
-Normális az, aki családot alapít, dolgozik, taníttatja a gyermekeit és ennek él. Ők a jótétlelkek. Mi meg... az ellenkezője.
*Szerinte ez is teljesen világos, de nem csoda, ha a leány olykor buta kérdésekkel bombázza a maszkost, hiszen oly fiatal és tudatlan még szegény pára.*
-Bölcs beszéd leány. *nevetgél az elhangzottakon, amiben mellesleg semmi újdonság nincs. Nyilván mindenki választhat, ám nem csak egyszer, sőt, többistenhit is létezik a világon.*
-Te csak azt hiszed. Mindannyian bábok vagyunk a nagyhatalmak játszmájában! *itt a nagyhatalmak egyértelműen az entitások, azaz az istenek.* -Nem mondják meg, hogy miben higgy, megteheted azt is, hogy ostoba módon semmiben sem hiszel, bár véleményem szerint az istentagadó embernél nincs rosszabb. Persze, hogy az erősebbet követed! Legalábbis ha ésszerűen cselekszel és nem vagy ütődött.
*Kezd megfájdulni a feje, és akarata ellenére is oda kap, ahol a maszk takarja halántékát. Kissé benyúl alá, majd úgy kezdi masszírozni fejét, mintha egy becsomósodott izmot szeretne újra simává tenni.*
-Kezdelek unni leány.
*Az energiáról való okoskodás végül beteszi a kaput.*
-Akkor menj, szívd magadba az energiát, kezdj el varázsolgatni és meglátjuk, hogy mire mész vele! Most pedig eredj a dolgodra. Zavarsz. *inti el a leányt, nem kíváncsi tovább a társaságára.*
1414. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2017-01-18 15:50:27
Üzenet elküldve: 2017-01-18 15:50:27
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Az ördög sosem alszik//
//16+ jeleneteket tartalmaz!//
~ Azt a rövid időt amit itt tölthetek ebben a dimenzióban, azt mindenképp ki fogom használni.~
*Csak a véletlen műve, hogy Tyilaria is itt lehet, viszont ha nem figyel oda, akkor megint hosszú időre le kell mondania az itteni világ "kincseiről." Ki tudja mikor idézik meg ismét, már ezért sem fogja az életét unalmasan élni, legalább legyen izgalmas.*
- Amíg tart a szerencsém ki is használom.
*Közben mosolyogva hallgatja a férfi okfejtését a kígyókról.*
- Pont most cáfolt rá. Hehe. *Hiszen a lényeget nem a lány mondta.*
- Ha csak a ragadozó és a préda "keringőjét" nem vesszük bele, akkor igaz. De ezt leszámítva, igencsak külön vannak, továbbá azt se felejtsük el, hogy a zsákmányt sem tudják megosztani.
*Emiatt legfeljebb csak párosodás céljából találkoznak.*
~ És én sem szívesen osztozkodok a fajtársaimmal.~
*Megragadva ezt a kellemesebb hangulatot, leguggol, és egyre közelebb húzodik a férfihez, hogy minél közelebbről mondhassa. Félelmet nem ismerően tekint a vörösen izzó szempárba. Homlokuk majdnemhogy összeérnek.*
- Rengetegféle példány létezik belőlük, s egyik különlegesebb, mint a másik.
*Szinte már sziszegi az ajkai között. Miután ezt elmondta, utána amilyen lassan közeledett a férfihez, ugyanolyan lassan távolodik el tőle, majd visszatér egyből rajzhoz.*
- A kígyókat és a sárkányokat ne mossuk össze, szerintem.
*Kis csintalan mosollyal nyugtázza, ám a hangja inkább segítőkész, mintsem gúnyos.*
- Igen valóban. A mítoszokban sokszor előfordul, hét és kilencfejű társai, de az utóbbit inkább már hidrának nevezik.
Azonban egy kígyónak miért kell több fej?
*Egyre szélesebbre húzza a mosolyát.*
- De ezt innentől csak ön tudhatja. Jobban mutat, ha több a feje, vagy esetleg más üzenetet akar közvetíteni?
~ Szegény kígyó, már "magával" is meg kell küzdeni azért a "ragyogásért." ~
*Elsősorban az alkotónak kell, hogy tetsszen, utána jöhet a közönség.
Amennyiben Sioxius hagyja, akkor a fény köré rajzol egy "emberi" vázat, illetve a kígyónak testére is több sikoly arcot vés fel.*
- Gondolom, maga sem éri be akármivel.
*Egy ördögi vigyorral fejezi be. Az egyik oka, hogy segít, hiszen mondani mindent könnyebb, minthogy érdemileg valamit hozzátenni.
Eközben a beszélgetés egyre érdekesebb fordulatot vesz.*
- Mi számít normálisnak? Egy magunkfajta eleve másképp gondolkozik.
*Ki mondja azt, hogy elment az esze? A _Jók_ szerint? Akkor a másik fél elmélete itt bukott meg.
Ám a történetnek nincs itt vége, most kezd csak igazán izgalmassá válni.*
- Hit az nem több, mint egy eszköz. *Ismét feláll a guggoló helyzetéből, utána folytatja a kis monológját.*
- Hogy miben hiszünk, az a _saját_ döntésük. Számunkra megadatott az a lehetőség, hogy kiválasszuk az életcélunkat. Viszont vannak akiket könnyebben vagy nehezebben lehet befolyásolni az útjukban, miszerint "megvilágosodjanak. " *Ez természetesen átvitt értelemben mondja.* De CSAK EGYSZER. Utána nincs visszaút. Valaki nem lehet egyszerre szűz, és kurva.
*Egy szóval sem mondta, hogy ez lenne igazság. Ez nem mérhető, s nem is bizonyítható, ez rajtunk áll.
Tyilariának ez elvikérdés, hogy miért nem szolgál egyetlen istenséget sem. A pakliban az is benne van, hogy a jövőben egymással fognak farkasszemet nézni.*
- Egy szóval sem mondtam, hogy az erejüket nem ismerem el. De ha annyira hatalmasak, miért van "rátok szükség?"
*Nem veszi magát egy kalap alá, mert tudja jól, hogy más.*
- Ne ők, mondják meg, hogy miben higgyek, nem vagyok senki alárendeltje.
*Vajon az álarcos egyénnek sikerül elérnie a célját? Ez a szép vitában, hogy ki miben látja a az igazát.*
- Az én kérdésem ennek a fordítottja. Valamit azért követünk, mert erősebb?
~ Tőlem hihetnek bennem is, de akkor elfogadják, hogy bármikor felfalhatom őket. Ám ez sosem fog megtörténni, mivel ösztönösen ragaszkodnak az életükhöz.~
*Ezt hangosan nem fogja mondani, mivel ez nem egy halandóra tartozik. A boldogan kapirgáló csirke is jobb ha nem ismeri meg a sorsát addig a pontig, amúgy se célszerű megvillantatni előttük a pengét.
A pillanatnyi heves vérmérséklet, feldobja a hangulatot, legszívesebben felkacagna.*
~ Igazam volt, tényleg érdekes személybe botlottam.~
*Derűssé válik a lány arca.*
- Ki tudja, lehet. *Kacér mosoly jelenik meg az arcán, de nem azért, mert megsértődött az ember kijelentésén, épp ellenlezőleg.*
- Eeyr, hiába védi az életet, mert mulandó. Ölni pedig nem lehet élet kioltása nélkül, vagyis, egyik a másik nélkül nem létezhet.
~ Ami meghalt, az nem halhat meg még egyszer.~
*Hiába támasztanak fel egy testet, az már nem ugyanaz a személy, aki egykor volt.
Nemsokára újabb kérdéseket szegez a lánynak Sioxios.*
~ Vajon mennyire tudom felcsigázni?~
*Stílusa egyik pillanatról a másikra megváltozik, s nem úgy beszél, mint eddig.*
- Ó, kedveském. Látszik, hogy keveset tudsz. Az energia mindenütt ott van, egy pontot nem tudnék mutatni, ahol ne lenne jelen, csak különféle formákat alkot. Minden egyes pillanatban, folyamatosan változik, s átalakul.
*Lehet akár beszélni fényről és sötétségről, csupán szempont kérdése.*
- Hiába akar az egyik dominálni, előbb utóbb egy változó megjelenik. Fény és sötétség. Jó és Rossz, de ki dönti el? Az erő? Az észérv? Határozottan nem.
Te is egy változó vagy, mert ugyanúgy változtathatod a környezetet. Ez a három pedig entitás tételezzük fel hogy, mindig is jelen voltak, de őket mi alkotja? Hiába kölünböznek tőlünk, de ők sem nem tudnak, mindent irányítani, különben nem lenne szükség rátok.
Az energia csak teszi a dolgát, s ami megadatott belőle abból élek én is, ha kevesebb ha több jutott.
~ Ezért sincs két egyforma dolog a világban.~
//Az ördög sosem alszik//
//16+ jeleneteket tartalmaz!//
~ Azt a rövid időt amit itt tölthetek ebben a dimenzióban, azt mindenképp ki fogom használni.~
*Csak a véletlen műve, hogy Tyilaria is itt lehet, viszont ha nem figyel oda, akkor megint hosszú időre le kell mondania az itteni világ "kincseiről." Ki tudja mikor idézik meg ismét, már ezért sem fogja az életét unalmasan élni, legalább legyen izgalmas.*
- Amíg tart a szerencsém ki is használom.
*Közben mosolyogva hallgatja a férfi okfejtését a kígyókról.*
- Pont most cáfolt rá. Hehe. *Hiszen a lényeget nem a lány mondta.*
- Ha csak a ragadozó és a préda "keringőjét" nem vesszük bele, akkor igaz. De ezt leszámítva, igencsak külön vannak, továbbá azt se felejtsük el, hogy a zsákmányt sem tudják megosztani.
*Emiatt legfeljebb csak párosodás céljából találkoznak.*
~ És én sem szívesen osztozkodok a fajtársaimmal.~
*Megragadva ezt a kellemesebb hangulatot, leguggol, és egyre közelebb húzodik a férfihez, hogy minél közelebbről mondhassa. Félelmet nem ismerően tekint a vörösen izzó szempárba. Homlokuk majdnemhogy összeérnek.*
- Rengetegféle példány létezik belőlük, s egyik különlegesebb, mint a másik.
*Szinte már sziszegi az ajkai között. Miután ezt elmondta, utána amilyen lassan közeledett a férfihez, ugyanolyan lassan távolodik el tőle, majd visszatér egyből rajzhoz.*
- A kígyókat és a sárkányokat ne mossuk össze, szerintem.
*Kis csintalan mosollyal nyugtázza, ám a hangja inkább segítőkész, mintsem gúnyos.*
- Igen valóban. A mítoszokban sokszor előfordul, hét és kilencfejű társai, de az utóbbit inkább már hidrának nevezik.
Azonban egy kígyónak miért kell több fej?
*Egyre szélesebbre húzza a mosolyát.*
- De ezt innentől csak ön tudhatja. Jobban mutat, ha több a feje, vagy esetleg más üzenetet akar közvetíteni?
~ Szegény kígyó, már "magával" is meg kell küzdeni azért a "ragyogásért." ~
*Elsősorban az alkotónak kell, hogy tetsszen, utána jöhet a közönség.
Amennyiben Sioxius hagyja, akkor a fény köré rajzol egy "emberi" vázat, illetve a kígyónak testére is több sikoly arcot vés fel.*
- Gondolom, maga sem éri be akármivel.
*Egy ördögi vigyorral fejezi be. Az egyik oka, hogy segít, hiszen mondani mindent könnyebb, minthogy érdemileg valamit hozzátenni.
Eközben a beszélgetés egyre érdekesebb fordulatot vesz.*
- Mi számít normálisnak? Egy magunkfajta eleve másképp gondolkozik.
*Ki mondja azt, hogy elment az esze? A _Jók_ szerint? Akkor a másik fél elmélete itt bukott meg.
Ám a történetnek nincs itt vége, most kezd csak igazán izgalmassá válni.*
- Hit az nem több, mint egy eszköz. *Ismét feláll a guggoló helyzetéből, utána folytatja a kis monológját.*
- Hogy miben hiszünk, az a _saját_ döntésük. Számunkra megadatott az a lehetőség, hogy kiválasszuk az életcélunkat. Viszont vannak akiket könnyebben vagy nehezebben lehet befolyásolni az útjukban, miszerint "megvilágosodjanak. " *Ez természetesen átvitt értelemben mondja.* De CSAK EGYSZER. Utána nincs visszaút. Valaki nem lehet egyszerre szűz, és kurva.
*Egy szóval sem mondta, hogy ez lenne igazság. Ez nem mérhető, s nem is bizonyítható, ez rajtunk áll.
Tyilariának ez elvikérdés, hogy miért nem szolgál egyetlen istenséget sem. A pakliban az is benne van, hogy a jövőben egymással fognak farkasszemet nézni.*
- Egy szóval sem mondtam, hogy az erejüket nem ismerem el. De ha annyira hatalmasak, miért van "rátok szükség?"
*Nem veszi magát egy kalap alá, mert tudja jól, hogy más.*
- Ne ők, mondják meg, hogy miben higgyek, nem vagyok senki alárendeltje.
*Vajon az álarcos egyénnek sikerül elérnie a célját? Ez a szép vitában, hogy ki miben látja a az igazát.*
- Az én kérdésem ennek a fordítottja. Valamit azért követünk, mert erősebb?
~ Tőlem hihetnek bennem is, de akkor elfogadják, hogy bármikor felfalhatom őket. Ám ez sosem fog megtörténni, mivel ösztönösen ragaszkodnak az életükhöz.~
*Ezt hangosan nem fogja mondani, mivel ez nem egy halandóra tartozik. A boldogan kapirgáló csirke is jobb ha nem ismeri meg a sorsát addig a pontig, amúgy se célszerű megvillantatni előttük a pengét.
A pillanatnyi heves vérmérséklet, feldobja a hangulatot, legszívesebben felkacagna.*
~ Igazam volt, tényleg érdekes személybe botlottam.~
*Derűssé válik a lány arca.*
- Ki tudja, lehet. *Kacér mosoly jelenik meg az arcán, de nem azért, mert megsértődött az ember kijelentésén, épp ellenlezőleg.*
- Eeyr, hiába védi az életet, mert mulandó. Ölni pedig nem lehet élet kioltása nélkül, vagyis, egyik a másik nélkül nem létezhet.
~ Ami meghalt, az nem halhat meg még egyszer.~
*Hiába támasztanak fel egy testet, az már nem ugyanaz a személy, aki egykor volt.
Nemsokára újabb kérdéseket szegez a lánynak Sioxios.*
~ Vajon mennyire tudom felcsigázni?~
*Stílusa egyik pillanatról a másikra megváltozik, s nem úgy beszél, mint eddig.*
- Ó, kedveském. Látszik, hogy keveset tudsz. Az energia mindenütt ott van, egy pontot nem tudnék mutatni, ahol ne lenne jelen, csak különféle formákat alkot. Minden egyes pillanatban, folyamatosan változik, s átalakul.
*Lehet akár beszélni fényről és sötétségről, csupán szempont kérdése.*
- Hiába akar az egyik dominálni, előbb utóbb egy változó megjelenik. Fény és sötétség. Jó és Rossz, de ki dönti el? Az erő? Az észérv? Határozottan nem.
Te is egy változó vagy, mert ugyanúgy változtathatod a környezetet. Ez a három pedig entitás tételezzük fel hogy, mindig is jelen voltak, de őket mi alkotja? Hiába kölünböznek tőlünk, de ők sem nem tudnak, mindent irányítani, különben nem lenne szükség rátok.
Az energia csak teszi a dolgát, s ami megadatott belőle abból élek én is, ha kevesebb ha több jutott.
~ Ezért sincs két egyforma dolog a világban.~
1413. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2017-01-17 11:18:15
Üzenet elküldve: 2017-01-17 11:18:15
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Az ördög sosem alszik//
*Hogy is lehetne mesélni valója, hiszen emberszemnek még oly ifjúnak és naivnak tűnik.*
-Szerencsésnek mondhatod magad, hiszen az élet a többségnek szenvedés és átok, semmint élvezet és öröm.
*Érzi a kétes értelmet, de nem tulajdonít neki most nagy figyelmet.*
-Nincsenek azok olyan egyedül. A kígyó a gonoszság megtestesítője. Elevenen felfalja a prédát, majd lassan megemészti, képes egyetlen mozdulattal összeroppantani vagy megfojtani egy felnőtt embert, és persze a méreg... a mérge halálos.
*Ha már így feljött a kígyó szóban is, akkor a kis rajzát kiegészíti. Vastagabb testet rajzol, hogy még két fejet kapjon az első mellé.*
-A három és a hétfejű lények megtalálhatók mindenféle mesekönyvben és legendás történetekben. Ráadásul jobban is mutat, nemde?
*Sokkal hatalmasabb és elpusztíthatatlanabb is egyben.*
-Már akkor elment az eszed leány, mikor beszédre emelted a szádat. Az mindig van. Szükség van a hívekre, akik imára kulcsolják kezüket és elvégzik a feladatokat.
*Érdekes gondolkodásmódja van ennek a leánynak. Ha a Fekete Kígyók Ligájának egyik Nagyurával társalogna, akkor még akár be is fogadnák maguk közé Beavatottnak.*
-Milyen igaz! *jegyzi meg a nevekkel kapcsolatban.*
-Mitől nyernél bizonyosságot? A sötétség pusztító erejéből mit sem láttál? Emberek haltak meg és holtak keltek életre. Ha az nem hatalom leány, akkor semmi.
*Az ércesebb és fülsértő beszédre már oldalra kapja fejét és haragos hangnemre vált.*
-Ki más lenne? Te? Én? Vagy valamelyik hús vér egyén, aki belekontárkodik a mágiába? Ugyan már!
*Ezután kicsit ő is nyugodtabbra veszi a figurát.*
-Balgaságokat beszélsz! A sötétség és a fény két külön út. Egyik az éj, másik a nappal. Egyik gonosz, aki pusztít, a másik jóságos, ki életet véd. Ez két teljesen ellentétes dolog. Nyilván nem fogható meg kézzel, ezért isten! Energia!? *legyint hanyagul.* -Mondd csak. Mire mentek a város mágusai a nagy energiájukkal? Mit tudtak volna kezdeni az égen megjelent Sa'Terethel, ha a fényszolgák nem érkeznek meg? Semmit, a világuk égett volna. Különben is... mit tudsz te az energiáról leány?
//Az ördög sosem alszik//
*Hogy is lehetne mesélni valója, hiszen emberszemnek még oly ifjúnak és naivnak tűnik.*
-Szerencsésnek mondhatod magad, hiszen az élet a többségnek szenvedés és átok, semmint élvezet és öröm.
*Érzi a kétes értelmet, de nem tulajdonít neki most nagy figyelmet.*
-Nincsenek azok olyan egyedül. A kígyó a gonoszság megtestesítője. Elevenen felfalja a prédát, majd lassan megemészti, képes egyetlen mozdulattal összeroppantani vagy megfojtani egy felnőtt embert, és persze a méreg... a mérge halálos.
*Ha már így feljött a kígyó szóban is, akkor a kis rajzát kiegészíti. Vastagabb testet rajzol, hogy még két fejet kapjon az első mellé.*
-A három és a hétfejű lények megtalálhatók mindenféle mesekönyvben és legendás történetekben. Ráadásul jobban is mutat, nemde?
*Sokkal hatalmasabb és elpusztíthatatlanabb is egyben.*
-Már akkor elment az eszed leány, mikor beszédre emelted a szádat. Az mindig van. Szükség van a hívekre, akik imára kulcsolják kezüket és elvégzik a feladatokat.
*Érdekes gondolkodásmódja van ennek a leánynak. Ha a Fekete Kígyók Ligájának egyik Nagyurával társalogna, akkor még akár be is fogadnák maguk közé Beavatottnak.*
-Milyen igaz! *jegyzi meg a nevekkel kapcsolatban.*
-Mitől nyernél bizonyosságot? A sötétség pusztító erejéből mit sem láttál? Emberek haltak meg és holtak keltek életre. Ha az nem hatalom leány, akkor semmi.
*Az ércesebb és fülsértő beszédre már oldalra kapja fejét és haragos hangnemre vált.*
-Ki más lenne? Te? Én? Vagy valamelyik hús vér egyén, aki belekontárkodik a mágiába? Ugyan már!
*Ezután kicsit ő is nyugodtabbra veszi a figurát.*
-Balgaságokat beszélsz! A sötétség és a fény két külön út. Egyik az éj, másik a nappal. Egyik gonosz, aki pusztít, a másik jóságos, ki életet véd. Ez két teljesen ellentétes dolog. Nyilván nem fogható meg kézzel, ezért isten! Energia!? *legyint hanyagul.* -Mondd csak. Mire mentek a város mágusai a nagy energiájukkal? Mit tudtak volna kezdeni az égen megjelent Sa'Terethel, ha a fényszolgák nem érkeznek meg? Semmit, a világuk égett volna. Különben is... mit tudsz te az energiáról leány?
1412. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2017-01-16 21:00:57
Üzenet elküldve: 2017-01-16 21:00:57
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Az ördög sosem alszik//
*Néha jó hallani a közhelyeket, mintha oldanák hangulatot. Eközben a lány elmosolyodik, de csak egy félmosoly erejéig.
Ismét némaságba burkolódzik, miközben hallgatja a férfit, csak szusszan néha egyet kettőt, s nemsokára egy alattomos vigyor jelenik az arcán.*
~ Ó, én azokat nem nevezném borzalomnak.~
*Magából indul ki, a kijelentés hallatán, miközben akarva akaratlanul végig nyalja az ajkait. Egy picit elfordítja a fejét mert azért észreveszi magát, de visszatekint sokat sejttetetően.*
- Nehéz szavakba önteni, miértjét. Vajon a rajz lehet az oka? Ki tudja. Nekem viszont sajnos nincs sok mesélni valóm. Még!
*Kis hatásszünet, s belekezd a meséjébe. Legalábbis megpróbál néhány információ morzsát elszórni*
- Az én bűnöm annyi, hogy élvezem az életet.
*Kétes értelme a mondatának, amit szeretné ennyiben hagyni ezt a részét; s egy megkönnyebbült sóhajtással nyugtázza.*
- Rajzról csak annyi, hogy a kígyókat nagyon szeretem, részben, mintha hasonlítanék rájuk. Általában ők is az életük nagy részében egyedül vannak, mint ahogy én is. Viszont néha érdemes kimozdulni a komfort zónánkból. Nem?
*Részben már az előbb elmondta, hogy Tyilaria keresztje az-az egyedüllét, s nem véletlenül. Aki elfogadja az elvész, aki meg nem az kerüli, vagy ami rosszabb ő kerül ki vesztesként. Valaki biztosan veszít!
Ám férfi másik elképzelésén a lány szemöldöke egy csöppet felkúszik.*
- Roppant érdekes az utóbbi elmélete. Természetesen én is racionálisan gondolkozok, s nem ment el az eszem.
Csupán a kíváncsiság vezérelt, mivel úgy vélem, hogy akik egyedül vannak, azoknak lehet érdekes témájuk. Más különben most éppen ráérek.
~ Már ha azt normálisnak nevezhetjük, hogy egy idegent csakúgy leszólítottam. Hehe.~
*Félelemre direkt nem válaszol, az számára két értelmű, hogy mitől félhet igazán, hiszen a test jobban mondva a teste egyes dolgokra ösztönösen reagál, így emiatt sem tud egyértelműen válaszolni, ezért ezt kerülné.*
- S különben sincs most tagfelvétel, uram.
~ Milyen ironikus vég kifejlett.~
- Sajnálom, ha nem nyűgöztem le a nevemmel. Hehe *Kacag fel hangosan.*
De örülök a szerencsének Sioxius. Nincs semmi furcsa a nevében, mert az életünk kezdeti szakaszába beleszólni módunk nincs.
*Eközben Sioxius tovább boncolgatja az hitéről való elképzelését, amit egy darabig leány érdeklődve hallgat.*
- Igen tisztában vagyok a jelenlétükkel. De attól, hogy nagy az erejük attól még az nem bizonyít nekem semmit. Ha tudnának beszélni a "fejletlenebb" lények, akkor önnek igen érdekes társalgásban lehetne része. Viszont azt nem mondtam, hogy nincs igaza, azonban ezt a témát nem célszerű objektíven kezelni.
*Tyilaria egyik istenséggel sincs kibékülve. Szinte már várja azt a pillanatot, mikor fogja az egyikük megszólítani. (Ami nem igazán lesz baráti társalgás, feltéve ha addig kihúzza.)
Viszont a másik fél, most már kezdi feszegetni a határokat, Launál elszakad a cérna.*
- Attól, hogy vannak olyan lények, amelyeken nem fog az idő vasfoga, attól még nem azt fogja jelenti, hogy ŐK lennének a mindenhatók.
*Itt már eléggé haragosan szólal fel, de ez csak pillanatnyi felindulásból teszi.*
~ Egy-egy az állás.~
*Mondja magában, mivel tudja jól, hogy ő is elvette egyszer egyszer a sulykot. Miután az indulatait sikerült visszafognia, kifújja a levegőt.*
- Fény vagy sötétség? Fekete vagy fehér? Ugyan az másképp megfogalmazva, s nem hiszem azt, hogy csak ez a két variáció létezik. Habár az is lehet, hogy ön találta meg a helyes utat, de nekem is megvannak a saját elképzeléseim.
~ Ennyi erővel engem is lehetne istenként tisztelni, mert én sem vagyok halandó!~
*Végül elérkeznek a lényeghez.*
- Na ebben különbözünk. Hiába lehet hasonló elképzelésünk, azonban bármilyen két személy között az én szememben nincs különbség, még ideiglenesen sem.
~ Arról nem is beszélve, ha be kéne hódolnom valakinek vagy valaminek.~
- Ha van is isten, az kézzel nem megfogható. Véleményem szerint-
*A férfinek nagy valószínűséggel, igaza van de ezt sem cáfolni sem megerősíteni nem lehet.*
- Az-az energia!
//Az ördög sosem alszik//
*Néha jó hallani a közhelyeket, mintha oldanák hangulatot. Eközben a lány elmosolyodik, de csak egy félmosoly erejéig.
Ismét némaságba burkolódzik, miközben hallgatja a férfit, csak szusszan néha egyet kettőt, s nemsokára egy alattomos vigyor jelenik az arcán.*
~ Ó, én azokat nem nevezném borzalomnak.~
*Magából indul ki, a kijelentés hallatán, miközben akarva akaratlanul végig nyalja az ajkait. Egy picit elfordítja a fejét mert azért észreveszi magát, de visszatekint sokat sejttetetően.*
- Nehéz szavakba önteni, miértjét. Vajon a rajz lehet az oka? Ki tudja. Nekem viszont sajnos nincs sok mesélni valóm. Még!
*Kis hatásszünet, s belekezd a meséjébe. Legalábbis megpróbál néhány információ morzsát elszórni*
- Az én bűnöm annyi, hogy élvezem az életet.
*Kétes értelme a mondatának, amit szeretné ennyiben hagyni ezt a részét; s egy megkönnyebbült sóhajtással nyugtázza.*
- Rajzról csak annyi, hogy a kígyókat nagyon szeretem, részben, mintha hasonlítanék rájuk. Általában ők is az életük nagy részében egyedül vannak, mint ahogy én is. Viszont néha érdemes kimozdulni a komfort zónánkból. Nem?
*Részben már az előbb elmondta, hogy Tyilaria keresztje az-az egyedüllét, s nem véletlenül. Aki elfogadja az elvész, aki meg nem az kerüli, vagy ami rosszabb ő kerül ki vesztesként. Valaki biztosan veszít!
Ám férfi másik elképzelésén a lány szemöldöke egy csöppet felkúszik.*
- Roppant érdekes az utóbbi elmélete. Természetesen én is racionálisan gondolkozok, s nem ment el az eszem.
Csupán a kíváncsiság vezérelt, mivel úgy vélem, hogy akik egyedül vannak, azoknak lehet érdekes témájuk. Más különben most éppen ráérek.
~ Már ha azt normálisnak nevezhetjük, hogy egy idegent csakúgy leszólítottam. Hehe.~
*Félelemre direkt nem válaszol, az számára két értelmű, hogy mitől félhet igazán, hiszen a test jobban mondva a teste egyes dolgokra ösztönösen reagál, így emiatt sem tud egyértelműen válaszolni, ezért ezt kerülné.*
- S különben sincs most tagfelvétel, uram.
~ Milyen ironikus vég kifejlett.~
- Sajnálom, ha nem nyűgöztem le a nevemmel. Hehe *Kacag fel hangosan.*
De örülök a szerencsének Sioxius. Nincs semmi furcsa a nevében, mert az életünk kezdeti szakaszába beleszólni módunk nincs.
*Eközben Sioxius tovább boncolgatja az hitéről való elképzelését, amit egy darabig leány érdeklődve hallgat.*
- Igen tisztában vagyok a jelenlétükkel. De attól, hogy nagy az erejük attól még az nem bizonyít nekem semmit. Ha tudnának beszélni a "fejletlenebb" lények, akkor önnek igen érdekes társalgásban lehetne része. Viszont azt nem mondtam, hogy nincs igaza, azonban ezt a témát nem célszerű objektíven kezelni.
*Tyilaria egyik istenséggel sincs kibékülve. Szinte már várja azt a pillanatot, mikor fogja az egyikük megszólítani. (Ami nem igazán lesz baráti társalgás, feltéve ha addig kihúzza.)
Viszont a másik fél, most már kezdi feszegetni a határokat, Launál elszakad a cérna.*
- Attól, hogy vannak olyan lények, amelyeken nem fog az idő vasfoga, attól még nem azt fogja jelenti, hogy ŐK lennének a mindenhatók.
*Itt már eléggé haragosan szólal fel, de ez csak pillanatnyi felindulásból teszi.*
~ Egy-egy az állás.~
*Mondja magában, mivel tudja jól, hogy ő is elvette egyszer egyszer a sulykot. Miután az indulatait sikerült visszafognia, kifújja a levegőt.*
- Fény vagy sötétség? Fekete vagy fehér? Ugyan az másképp megfogalmazva, s nem hiszem azt, hogy csak ez a két variáció létezik. Habár az is lehet, hogy ön találta meg a helyes utat, de nekem is megvannak a saját elképzeléseim.
~ Ennyi erővel engem is lehetne istenként tisztelni, mert én sem vagyok halandó!~
*Végül elérkeznek a lényeghez.*
- Na ebben különbözünk. Hiába lehet hasonló elképzelésünk, azonban bármilyen két személy között az én szememben nincs különbség, még ideiglenesen sem.
~ Arról nem is beszélve, ha be kéne hódolnom valakinek vagy valaminek.~
- Ha van is isten, az kézzel nem megfogható. Véleményem szerint-
*A férfinek nagy valószínűséggel, igaza van de ezt sem cáfolni sem megerősíteni nem lehet.*
- Az-az energia!
1411. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2017-01-16 07:55:08
Üzenet elküldve: 2017-01-16 07:55:08
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Az ördög sosem alszik//
-Kockázat nélkül nincs győzelem. *mondja félhangosan a nagy bölcsességet.* -És nincs jutalom. Igen, másképp döntöttem. *méri végig a leányt.* -Valami azt súgja, hogy megéltél már pár borzalmat életedben. Ha nem így lenne, akkor nem érdekelnének a rajzaim és velem sem foglalkoznál. Mesélj! Azt már tudom, hogy unaloműzésből keresed a veszélyt. Közlöm, hogy meg is találtad. *formálja tovább csontos ujjával a kígyót.* -A másik logikus magyarázat, hogy félsz valakitől vagy valakiktől és olyan alakot keresel, akinek látványától megfagy bennük a vér. Ha ilyen szándékok vezérelnek közlöm, hogy jobb testőrt is találsz, nekem elhiheted.
*Mellesleg ha így lenne, megdicsérné a leányt a leleményessége miatt.*
-Ajuru, Aju. Furcsa egy neved van. Én Sioxius vagyok... csak, hogy fokozzuk a furcsaságokat.
*Aju kijelentésére kicsit összevonja nem létező szemöldökét.*
-Sajnos de, hiszen láthattuk! Először azt hittem, hogy Sa'Tereth az egyetlen. Aztán megjelentek a fény szolgái, majd Teysus, az egyensúly istene. Ez a három istenhit létezik.
*Ha rajta múlna hamar eltörölné a másik kettőt a föld színéről. Kezdené azzal, hogy a templomot és a könyvtárat porig égetné, majd mindenkit lemészárolna, aki a fény tanait hirdeti. Ezután szépen felépítené a saját kis oltárját, a maradék túlélőből pedig rabszolgákat és véráldozatokat csinálna.*
-Szóval istentagadó mi? Vak voltál? Netán a füleden ültél? Láthattad az isteneket úgy, ahogy mindenki más is. Eddig talán nem volt okod, de most már minden ok megvan rá, hogy kövesd a sötétséget! A fény becsap, megvakít, megront! Sa'Tereth nyomán viszont hatalmat szerezhetsz. Aki a sötétséget és a pusztítás útját követi, arra Testvéremként tekintek. Persze, csak addig, amíg szükségem van rájuk... aztán már csak eszközök.
//Az ördög sosem alszik//
-Kockázat nélkül nincs győzelem. *mondja félhangosan a nagy bölcsességet.* -És nincs jutalom. Igen, másképp döntöttem. *méri végig a leányt.* -Valami azt súgja, hogy megéltél már pár borzalmat életedben. Ha nem így lenne, akkor nem érdekelnének a rajzaim és velem sem foglalkoznál. Mesélj! Azt már tudom, hogy unaloműzésből keresed a veszélyt. Közlöm, hogy meg is találtad. *formálja tovább csontos ujjával a kígyót.* -A másik logikus magyarázat, hogy félsz valakitől vagy valakiktől és olyan alakot keresel, akinek látványától megfagy bennük a vér. Ha ilyen szándékok vezérelnek közlöm, hogy jobb testőrt is találsz, nekem elhiheted.
*Mellesleg ha így lenne, megdicsérné a leányt a leleményessége miatt.*
-Ajuru, Aju. Furcsa egy neved van. Én Sioxius vagyok... csak, hogy fokozzuk a furcsaságokat.
*Aju kijelentésére kicsit összevonja nem létező szemöldökét.*
-Sajnos de, hiszen láthattuk! Először azt hittem, hogy Sa'Tereth az egyetlen. Aztán megjelentek a fény szolgái, majd Teysus, az egyensúly istene. Ez a három istenhit létezik.
*Ha rajta múlna hamar eltörölné a másik kettőt a föld színéről. Kezdené azzal, hogy a templomot és a könyvtárat porig égetné, majd mindenkit lemészárolna, aki a fény tanait hirdeti. Ezután szépen felépítené a saját kis oltárját, a maradék túlélőből pedig rabszolgákat és véráldozatokat csinálna.*
-Szóval istentagadó mi? Vak voltál? Netán a füleden ültél? Láthattad az isteneket úgy, ahogy mindenki más is. Eddig talán nem volt okod, de most már minden ok megvan rá, hogy kövesd a sötétséget! A fény becsap, megvakít, megront! Sa'Tereth nyomán viszont hatalmat szerezhetsz. Aki a sötétséget és a pusztítás útját követi, arra Testvéremként tekintek. Persze, csak addig, amíg szükségem van rájuk... aztán már csak eszközök.
1410. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2017-01-15 18:40:26
Üzenet elküldve: 2017-01-15 18:40:26
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Az ördög sosem alszik//
~ Ezt még én sem mondhattam volna szebben.~
*Hallgatja a tényeket, s egyelőre nem mond semmit, csak figyel.*
~ Egy valami lehet nagyszerűbb az-az élet.~
*Ezt nem mondja ki hangosan, de annál nagyszerűbb dolog aligha ha akadna szélese világon.
Viszont ha a leányzó átlagos lenne, akkor nagy valószínűséggel ő is elkerülte volna. Ám a kíváncsiság nagy úr, különben nem beszélgetnének egymással most.*
- Szeretek kockáztatni, különben unatkoznék. *Rögtön szélesebbre húzza ajkait Lau, mikor a férfivel találkozik a tekintetük.*
- Azonban valamiért ön, mégis másképp döntött. Nem? *A hüvelykujját és a mutatóujját az állához teszi, mintha már előre sejtené a másik fél válaszát.*
~ Másokért élnek?~
*Mikor Teysusra terelődik a szó, leginkább huncut mosoly mögül visszakérdez, hiszen a férfi bosszús hangjából már sejteni lehet választ.*
- Igen Teysus. *Mintha csak viccelődne, ám amikor Sa'Terethről beszél egyre érdekölődőbb arcot vág az egészen, miközben fel is áll, mintha elgondolkozna.*
~ Amit mond az igaz, viszont ezt másnak az utasítására hajtja nem önszántából, vagy abban leli a boldogságát ha másnak okoz örömöt. Jelen esetben egy "istennek"~
*Leány részben egyetért vele, viszont abban különbözik az elképzelésük, hogy neki mindegy, miféle "lélekkel" sodorja össze a sors. Nyulat sem kérdezik, hogy mi akar lenni ha nagy lesz. (A válasz nyúlpaprikás)
Ahogy megkérdezi nevét máris válaszol, és a szemébe néz a férfinek, s ismét a "földön jár".*
- Ajichi Ajuru. De szólíthat nyugodtan Ajunak
*Következő kérdés már egy fokkal nehezebb.*
- Ha a három nagy hatalmú entitásra gondol-
~ Akkor a szememben nem többek, mint nagy erejű civakodó gyerekek.~
- Mindhárman nem lehetnek "istenek."
*Gúnyos mosoly jelenik meg az arcán, de nem sokáig van az arcán, majd sóhajt egy nagyot. Nem akar viccet csinálni a másik hitéből, mintha azt mondaná, hogy egy isten van, és az amiben hisz.*
- Jó magam egyikük tanait sem követem, nincs okom egyikük mellett elköteleznem magam. *Kis hatás szünet, remélhetőleg nem sérti a másikat.*
- Viszont ha megenged egy kérdést. Ön hogyan vélekedik, akik hasonlóan követik Sa'Terethet?
*Launak élet és élet között nincs különbség, minél fejlettebb annál jobb, és a lélek a csúcs a szemében.*
A hozzászólás írója (Lauwirra Tyilaria) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.01.15 19:03:27
//Az ördög sosem alszik//
~ Ezt még én sem mondhattam volna szebben.~
*Hallgatja a tényeket, s egyelőre nem mond semmit, csak figyel.*
~ Egy valami lehet nagyszerűbb az-az élet.~
*Ezt nem mondja ki hangosan, de annál nagyszerűbb dolog aligha ha akadna szélese világon.
Viszont ha a leányzó átlagos lenne, akkor nagy valószínűséggel ő is elkerülte volna. Ám a kíváncsiság nagy úr, különben nem beszélgetnének egymással most.*
- Szeretek kockáztatni, különben unatkoznék. *Rögtön szélesebbre húzza ajkait Lau, mikor a férfivel találkozik a tekintetük.*
- Azonban valamiért ön, mégis másképp döntött. Nem? *A hüvelykujját és a mutatóujját az állához teszi, mintha már előre sejtené a másik fél válaszát.*
~ Másokért élnek?~
*Mikor Teysusra terelődik a szó, leginkább huncut mosoly mögül visszakérdez, hiszen a férfi bosszús hangjából már sejteni lehet választ.*
- Igen Teysus. *Mintha csak viccelődne, ám amikor Sa'Terethről beszél egyre érdekölődőbb arcot vág az egészen, miközben fel is áll, mintha elgondolkozna.*
~ Amit mond az igaz, viszont ezt másnak az utasítására hajtja nem önszántából, vagy abban leli a boldogságát ha másnak okoz örömöt. Jelen esetben egy "istennek"~
*Leány részben egyetért vele, viszont abban különbözik az elképzelésük, hogy neki mindegy, miféle "lélekkel" sodorja össze a sors. Nyulat sem kérdezik, hogy mi akar lenni ha nagy lesz. (A válasz nyúlpaprikás)
Ahogy megkérdezi nevét máris válaszol, és a szemébe néz a férfinek, s ismét a "földön jár".*
- Ajichi Ajuru. De szólíthat nyugodtan Ajunak
*Következő kérdés már egy fokkal nehezebb.*
- Ha a három nagy hatalmú entitásra gondol-
~ Akkor a szememben nem többek, mint nagy erejű civakodó gyerekek.~
- Mindhárman nem lehetnek "istenek."
*Gúnyos mosoly jelenik meg az arcán, de nem sokáig van az arcán, majd sóhajt egy nagyot. Nem akar viccet csinálni a másik hitéből, mintha azt mondaná, hogy egy isten van, és az amiben hisz.*
- Jó magam egyikük tanait sem követem, nincs okom egyikük mellett elköteleznem magam. *Kis hatás szünet, remélhetőleg nem sérti a másikat.*
- Viszont ha megenged egy kérdést. Ön hogyan vélekedik, akik hasonlóan követik Sa'Terethet?
*Launak élet és élet között nincs különbség, minél fejlettebb annál jobb, és a lélek a csúcs a szemében.*
A hozzászólás írója (Lauwirra Tyilaria) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.01.15 19:03:27
1409. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2017-01-15 17:04:29
Üzenet elküldve: 2017-01-15 17:04:29
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Sa'Tereth nyomán - este//
*Testvér. Erre a megszólításra majdnem elneveti magát. Még hogy ő Testvér. Eddig csak a szerzetesek között hallotta ezt a megnevezést, így önkéntelenül is elképzeli magát egy hosszú, mindent takaró fekete apácaruhában, és nehezen nyomja el a feltörő kacajt.
A férfi nem veszi át a feléjük nyújtott tőrt, így gondolja, rajta a sor.*
-Sa'Tereth! *Kezdi a monológot. Még sosem fohászkodott senkihez, megszokta, hogy neki könyörögnek, így kénytelen improvizálni.* Taszíts sötétségbe, fesd vérrel az utat, mit követnünk kell!
*Ő is végignyalja a tőrt, majd továbbadja. Nem is hitte volna, hogy ilyen élvezetes imádni a vér és halál istenét. Alig egy napja annak, hogy vért ivott, de ezt az ízt nem lehet megunni.*
-Mehetünk a szegénynegyedbe először. *Este már örült, hogy kikeveredhet onnan, és nem kell a véráztatta mocskos padlón térdelnie, de most semmi akadálya, hogy megnézzenek egy kis zugot. Legalább lesz hol meghúznia magát. Nem ismeri ugyan túlságosan a másik kettőt, de amíg azonos elveket vallanak, biztos benne, hogy nincs mitől félnie.*
//Sa'Tereth nyomán - este//
*Testvér. Erre a megszólításra majdnem elneveti magát. Még hogy ő Testvér. Eddig csak a szerzetesek között hallotta ezt a megnevezést, így önkéntelenül is elképzeli magát egy hosszú, mindent takaró fekete apácaruhában, és nehezen nyomja el a feltörő kacajt.
A férfi nem veszi át a feléjük nyújtott tőrt, így gondolja, rajta a sor.*
-Sa'Tereth! *Kezdi a monológot. Még sosem fohászkodott senkihez, megszokta, hogy neki könyörögnek, így kénytelen improvizálni.* Taszíts sötétségbe, fesd vérrel az utat, mit követnünk kell!
*Ő is végignyalja a tőrt, majd továbbadja. Nem is hitte volna, hogy ilyen élvezetes imádni a vér és halál istenét. Alig egy napja annak, hogy vért ivott, de ezt az ízt nem lehet megunni.*
-Mehetünk a szegénynegyedbe először. *Este már örült, hogy kikeveredhet onnan, és nem kell a véráztatta mocskos padlón térdelnie, de most semmi akadálya, hogy megnézzenek egy kis zugot. Legalább lesz hol meghúznia magát. Nem ismeri ugyan túlságosan a másik kettőt, de amíg azonos elveket vallanak, biztos benne, hogy nincs mitől félnie.*
1408. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2017-01-15 14:07:20
Üzenet elküldve: 2017-01-15 14:07:20
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Az ördög sosem alszik//
*A bámészkodók, ha vannak egyáltalán ilyenek tényleg nem sok vizet zavarnak. Bizonyára elmeháborodottnak tartják a kislányt, hogy olyan alakokkal áll szóba, mint a maszkos.*
-Jobb helyre nem is jöhettél volna. Itt aztán senki sem háborgat. Csend, nyugalom, békesség... mi is lehet ennél nagyszerűbb? *mutat ünnepélyesen körbe. Persze számára a békesség nem ugyanaz, mint egy átlagos embernek, de erre a leány hamar rájöhet, vagy már talán rá is jött.*
-A kíváncsiság sok életet követelt már. *pillant a leányra.* -Ez volt az első gondolatom, de mikor megláttalak, elvetettem ezt a döntést. Egyébként sem gyakori, hogy egy magamfajtával szóba elegyedik valaki. *sóhajt egyet, mintha ez zavarná és gyötörné a lelkét, holott egyáltalán nem bánja.*
-Teysus? *kérdezi kissé utálkozó hangon.* -Aki az egyensúlyt hirdeti? Ne nevettess! Az én istenem a hideg logika és becsvágy megtestesítője, Sa'Tereth. *sziszegi istene nevét.* -A hatalom utáni szenvedély és sóvárgás mindenek felett! Aki pedig ezt cáfolja, az ostoba fajankó! Lelki béke? Harmónia? Az élet védelme? Te hiszel ezekben a balgaságokban? *kérdezi, miközben tovább rajzolgatja a kígyót.* -A világot, amiben élünk nem erre szánták. Az erősebb megöli és kihasználja a gyengét, az okosabb kifosztja és földönfutóvá teszi a szegényt.
*Sa'Tereth tanaiból a kedvence, hogy mindenkit használjon eszközként, amivel igencsak képes azonosulni, hála különleges képességének, ami oly ritkán adatik meg bárkinek is.*
-Mi a neved leány? Te mit gondolsz az istenekről?
A hozzászólás írója (He'zor Yelizius) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.01.15 14:10:24
//Az ördög sosem alszik//
*A bámészkodók, ha vannak egyáltalán ilyenek tényleg nem sok vizet zavarnak. Bizonyára elmeháborodottnak tartják a kislányt, hogy olyan alakokkal áll szóba, mint a maszkos.*
-Jobb helyre nem is jöhettél volna. Itt aztán senki sem háborgat. Csend, nyugalom, békesség... mi is lehet ennél nagyszerűbb? *mutat ünnepélyesen körbe. Persze számára a békesség nem ugyanaz, mint egy átlagos embernek, de erre a leány hamar rájöhet, vagy már talán rá is jött.*
-A kíváncsiság sok életet követelt már. *pillant a leányra.* -Ez volt az első gondolatom, de mikor megláttalak, elvetettem ezt a döntést. Egyébként sem gyakori, hogy egy magamfajtával szóba elegyedik valaki. *sóhajt egyet, mintha ez zavarná és gyötörné a lelkét, holott egyáltalán nem bánja.*
-Teysus? *kérdezi kissé utálkozó hangon.* -Aki az egyensúlyt hirdeti? Ne nevettess! Az én istenem a hideg logika és becsvágy megtestesítője, Sa'Tereth. *sziszegi istene nevét.* -A hatalom utáni szenvedély és sóvárgás mindenek felett! Aki pedig ezt cáfolja, az ostoba fajankó! Lelki béke? Harmónia? Az élet védelme? Te hiszel ezekben a balgaságokban? *kérdezi, miközben tovább rajzolgatja a kígyót.* -A világot, amiben élünk nem erre szánták. Az erősebb megöli és kihasználja a gyengét, az okosabb kifosztja és földönfutóvá teszi a szegényt.
*Sa'Tereth tanaiból a kedvence, hogy mindenkit használjon eszközként, amivel igencsak képes azonosulni, hála különleges képességének, ami oly ritkán adatik meg bárkinek is.*
-Mi a neved leány? Te mit gondolsz az istenekről?
A hozzászólás írója (He'zor Yelizius) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.01.15 14:10:24
1407. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2017-01-15 12:49:38
Üzenet elküldve: 2017-01-15 12:49:38
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Az ördög sosem alszik//
*Teljesen egyedül van Tyilaria, nincs vele senki. Az pedig igazán megmosolyogtató, ahogy a férfi kémleli a területet.
Sajnos vagy nem sajnos, de ez a leányzó is, örök magányra kárhoztatott, hiszen még a saját fajtáján belül is nehézkes szót érteni, nem hogy még más egyénekkel.
Mikor a gyermeki megszólítást kapja a férfitől szinte már felkuncog, de természetesen _tiszteletben_ tartja a másik korát, így hát egy kicsivel _alázatosabb_ beszél, hogy "mégis ki az idősebb".
Szó nélkül közelebb megy, és leguggol elé, és nézegeti a rajzot.*
- Kérem ne aggódjon, én egyedül vagyok, ha a bámészkodó "közönséget" le nem számítjuk.
*Biccent egyet oldalra.*
~ Hogy félnek egyesek az ismeretlentől.~
*Magában szinte dicséri az urat.*
- Csendes helyre vágytam, ahol nem zavar senki és a saját gondolataiba merülhetek.
*A következő kérdésen, egy picit elmélázik, s elfordítja a fejét ég felé, még mielőtt válaszolna.*
- Hm... *Majd visszafordul az izzó tekintetű szempárba.*
- Talán a kíváncsiságnak tudható be.
*Egyszerű indok, de gyakorlatilag ez az igazság.*
- Gondolom azért is, mint ahogy maga sem zavart el egyből.
*Egy csalfa mosoly jelenik meg az arcán, majd a rajzra pillantva Tyilaria is feltesz egy kérdést.*
- Ki a szerencsés? Sa'Tereth? Esetleg Teysus?
*A leány tiszteletben tartja a másiknak a hitét, de ennek ellenére, erősen rákérdez a lényegre.*
//Az ördög sosem alszik//
*Teljesen egyedül van Tyilaria, nincs vele senki. Az pedig igazán megmosolyogtató, ahogy a férfi kémleli a területet.
Sajnos vagy nem sajnos, de ez a leányzó is, örök magányra kárhoztatott, hiszen még a saját fajtáján belül is nehézkes szót érteni, nem hogy még más egyénekkel.
Mikor a gyermeki megszólítást kapja a férfitől szinte már felkuncog, de természetesen _tiszteletben_ tartja a másik korát, így hát egy kicsivel _alázatosabb_ beszél, hogy "mégis ki az idősebb".
Szó nélkül közelebb megy, és leguggol elé, és nézegeti a rajzot.*
- Kérem ne aggódjon, én egyedül vagyok, ha a bámészkodó "közönséget" le nem számítjuk.
*Biccent egyet oldalra.*
~ Hogy félnek egyesek az ismeretlentől.~
*Magában szinte dicséri az urat.*
- Csendes helyre vágytam, ahol nem zavar senki és a saját gondolataiba merülhetek.
*A következő kérdésen, egy picit elmélázik, s elfordítja a fejét ég felé, még mielőtt válaszolna.*
- Hm... *Majd visszafordul az izzó tekintetű szempárba.*
- Talán a kíváncsiságnak tudható be.
*Egyszerű indok, de gyakorlatilag ez az igazság.*
- Gondolom azért is, mint ahogy maga sem zavart el egyből.
*Egy csalfa mosoly jelenik meg az arcán, majd a rajzra pillantva Tyilaria is feltesz egy kérdést.*
- Ki a szerencsés? Sa'Tereth? Esetleg Teysus?
*A leány tiszteletben tartja a másiknak a hitét, de ennek ellenére, erősen rákérdez a lényegre.*
1406. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2017-01-15 12:06:16
Üzenet elküldve: 2017-01-15 12:06:16
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Az ördög sosem alszik//
*Beavatott korában a Nagyurak mindig azt tanították neki, hogy mindig legyen résen és sose lankadjon a figyelme egyetlen másodpercre sem... különben könnyűszerrel kioltják az életét. Rég rájött, hogy ez zagyvaság. Senki emberfia nem képes hosszútávon erre, előbb vagy utóbb mindenki álomba szenderül és kiszolgáltatottá, védtelenné válik.
Egy hangra lesz figyelmes a háta mögül. Eme hang gazdája ebben a pillanatban a torkát metszhette volna el a maszkosnak, mivel az teljes mértékben a rajzaira fókuszált.
A maszk üregében ülő vöröses szempár végigméri a leányt, a látvány pedig igazán ledöbbenti. Még körül is néz, hogy vajon egyedül van e az érkező, vagy a szülei itt somfordálnak e valahol, de úgy fest, édes kettesben vannak.*
-Jöjj közelebb gyermek! *csábítja magához a leányt, közben fél szemmel a környezetét pásztázza esetleges csapda után kutatva.*
-Ülj csak le. *biccent maga mellé.* -Egy ilyen magadfajta, fiatal leány mit keres errefelé? És miért nem rohan fejvesztve a látványomtól?
*Hangja nem faggató, inkább kíváncsi jellegű, és még akár szelídnek is mondható.*
-Egyelőre nincs történetük. A tökéletes jelképet keresem, hogy dicsőítsem istenem nevét.
//Az ördög sosem alszik//
*Beavatott korában a Nagyurak mindig azt tanították neki, hogy mindig legyen résen és sose lankadjon a figyelme egyetlen másodpercre sem... különben könnyűszerrel kioltják az életét. Rég rájött, hogy ez zagyvaság. Senki emberfia nem képes hosszútávon erre, előbb vagy utóbb mindenki álomba szenderül és kiszolgáltatottá, védtelenné válik.
Egy hangra lesz figyelmes a háta mögül. Eme hang gazdája ebben a pillanatban a torkát metszhette volna el a maszkosnak, mivel az teljes mértékben a rajzaira fókuszált.
A maszk üregében ülő vöröses szempár végigméri a leányt, a látvány pedig igazán ledöbbenti. Még körül is néz, hogy vajon egyedül van e az érkező, vagy a szülei itt somfordálnak e valahol, de úgy fest, édes kettesben vannak.*
-Jöjj közelebb gyermek! *csábítja magához a leányt, közben fél szemmel a környezetét pásztázza esetleges csapda után kutatva.*
-Ülj csak le. *biccent maga mellé.* -Egy ilyen magadfajta, fiatal leány mit keres errefelé? És miért nem rohan fejvesztve a látványomtól?
*Hangja nem faggató, inkább kíváncsi jellegű, és még akár szelídnek is mondható.*
-Egyelőre nincs történetük. A tökéletes jelképet keresem, hogy dicsőítsem istenem nevét.
1405. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2017-01-15 11:41:33
Üzenet elküldve: 2017-01-15 11:41:33
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Az ördög sosem alszik//
*A reggeli órákban, már kialszanak a gyertyák lángjai amelyek nem olyan rég az eltávozott halandólelkek fényét szimbolizálta.
Kicsit másabb ilyenkor a légkör mint este, de a csend és nyugalom továbbra jelen van, ebből szempontból igen békésnek mondható ez a terület. (Ameddig persze maguktól ki nem másznak a halottak.)*
~ Szegényeknek lejárt az idejük, és az örök sötétségbe vesztek; céltalanul.~
*Semmivé válnak egyszerűen, egyik pillanatról a másikra, viszont ha meg kell halniuk miért ne éltessenek vele egy másik "életet?"
Azonban hiába van egy-két percük hátra akkor sem adják át önként az éltetőfényüket. Foggal körömmel küzdenek érte, hogy még egy másodperccel tovább élhessenek. Miért?
Szép lassan sétál, amikor egyszer csak egy furcsa alakot vél felfedezni a magnóliafa árnyékában. Hátulról közelíti meg az ismeretlen személyt (akit mások messziről kerülnek), így az arcát takaró maszkot nem látja egyelőre. Amennyire halkan csak lehet odasétál a háta mögé. Egy ideig nem szól hozzá csupán nézi a művészi történetet vagy rajzot.*
~ Nohát?!~
*Egy széles mosoly húzódik az arcán, mikor látja a kígyó formát amely bekebelezi a "ragyogást." *
- Szerbusz kedveském.
*Hiába fordul meg a csontmaszkjával, a derűs mosoly továbbra az "elf" arcán marad. Szeme csukva van, amely tovább fokozza azt a bűbájos pofit, majd pár pillanat múlva kinyitja és egy kérdést szegez az úrnak.*
- Elmondanád, nekem a "rajzod" történetét?
A hozzászólás írója (Lauwirra Tyilaria) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.01.15 11:44:58
//Az ördög sosem alszik//
*A reggeli órákban, már kialszanak a gyertyák lángjai amelyek nem olyan rég az eltávozott halandólelkek fényét szimbolizálta.
Kicsit másabb ilyenkor a légkör mint este, de a csend és nyugalom továbbra jelen van, ebből szempontból igen békésnek mondható ez a terület. (Ameddig persze maguktól ki nem másznak a halottak.)*
~ Szegényeknek lejárt az idejük, és az örök sötétségbe vesztek; céltalanul.~
*Semmivé válnak egyszerűen, egyik pillanatról a másikra, viszont ha meg kell halniuk miért ne éltessenek vele egy másik "életet?"
Azonban hiába van egy-két percük hátra akkor sem adják át önként az éltetőfényüket. Foggal körömmel küzdenek érte, hogy még egy másodperccel tovább élhessenek. Miért?
Szép lassan sétál, amikor egyszer csak egy furcsa alakot vél felfedezni a magnóliafa árnyékában. Hátulról közelíti meg az ismeretlen személyt (akit mások messziről kerülnek), így az arcát takaró maszkot nem látja egyelőre. Amennyire halkan csak lehet odasétál a háta mögé. Egy ideig nem szól hozzá csupán nézi a művészi történetet vagy rajzot.*
~ Nohát?!~
*Egy széles mosoly húzódik az arcán, mikor látja a kígyó formát amely bekebelezi a "ragyogást." *
- Szerbusz kedveském.
*Hiába fordul meg a csontmaszkjával, a derűs mosoly továbbra az "elf" arcán marad. Szeme csukva van, amely tovább fokozza azt a bűbájos pofit, majd pár pillanat múlva kinyitja és egy kérdést szegez az úrnak.*
- Elmondanád, nekem a "rajzod" történetét?
A hozzászólás írója (Lauwirra Tyilaria) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.01.15 11:44:58
1404. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2017-01-15 11:13:49
Üzenet elküldve: 2017-01-15 11:13:49
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Az ördög sosem alszik//
*A hatalmasra nőtt magnóliafa árnyékában pihenget. A nap ereje alig érezhető ezen reggeli órákban, viszont ez is elég ahhoz, hogy az embernek meleg érzete legyen. Napok óta nem aludt rendesen, fejében a fogaskerekek folyamatos mozgásban vannak. Szövögeti saját kis ördögi terveit, mint úgy az esetek többségében. Ha valaki egy pillantást is vet rá messze elkerüli, esze ágában sincs közelebb menni az őrült, csontmaszkos, fekete köpenyes idegenhez... ami teljesen érthető.
Csontos ujjával szimbólumokat rajzol a földbe. Van ott akasztott ember, csupasz koponya, és egy kígyó, ami éppen egy ragyogó pontot készül felfalni. Éppen azon van, hogy kitaláljon egy egyedi jelképet, amivel ő dicsőíti Sa'Tereth Urat. Közben iszik pár csepp vizet, sőt, egy kisebb flaskából valami vöröses színű löttyöt is a szájához emel és hagyja, hogy a felesleg végigcsurogjon nyakán.*
//Az ördög sosem alszik//
*A hatalmasra nőtt magnóliafa árnyékában pihenget. A nap ereje alig érezhető ezen reggeli órákban, viszont ez is elég ahhoz, hogy az embernek meleg érzete legyen. Napok óta nem aludt rendesen, fejében a fogaskerekek folyamatos mozgásban vannak. Szövögeti saját kis ördögi terveit, mint úgy az esetek többségében. Ha valaki egy pillantást is vet rá messze elkerüli, esze ágában sincs közelebb menni az őrült, csontmaszkos, fekete köpenyes idegenhez... ami teljesen érthető.
Csontos ujjával szimbólumokat rajzol a földbe. Van ott akasztott ember, csupasz koponya, és egy kígyó, ami éppen egy ragyogó pontot készül felfalni. Éppen azon van, hogy kitaláljon egy egyedi jelképet, amivel ő dicsőíti Sa'Tereth Urat. Közben iszik pár csepp vizet, sőt, egy kisebb flaskából valami vöröses színű löttyöt is a szájához emel és hagyja, hogy a felesleg végigcsurogjon nyakán.*
1403. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2017-01-14 22:27:25
Üzenet elküldve: 2017-01-14 22:27:25
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt//
//Sa'Tereth nyomán - este//
- Bátorság nélkül nem sokra vinném.
*Morog egy aprót, alig észrevehetőt. Egy gyáva orgyilkos... na, az egy kész vicc lenne.*
- Kaptam. Fizetségként. Arany helyett tőr. Nemesektől.
*A nemesek általában nem akarják bepiszkolni a kezüket, hogy oda legyen í hírnevük és a címük. Erre tökéletesen ott van Vorgarvor.*
- Azért kaptam, mert könnyen el tudok bújni bárhol.
*Nem érzi, hogy veszélyeztetné a munkáját, hogy ezt elárulja.
A tündérrel még mindig nem igazán foglalkozik, sem a vigyorával, azt sem tudja elképzelni, hogy a szárnyas megvágja magát, amég meg nem teszi.
A nyalakodást egyelőre meghagyja a csöppségnek, ő jobban szereti a bort vagy a sört nyalni... vagy inkább inni.*
- Csak sorban, lassan, egyesével.
//Sa'Tereth nyomán - este//
- Bátorság nélkül nem sokra vinném.
*Morog egy aprót, alig észrevehetőt. Egy gyáva orgyilkos... na, az egy kész vicc lenne.*
- Kaptam. Fizetségként. Arany helyett tőr. Nemesektől.
*A nemesek általában nem akarják bepiszkolni a kezüket, hogy oda legyen í hírnevük és a címük. Erre tökéletesen ott van Vorgarvor.*
- Azért kaptam, mert könnyen el tudok bújni bárhol.
*Nem érzi, hogy veszélyeztetné a munkáját, hogy ezt elárulja.
A tündérrel még mindig nem igazán foglalkozik, sem a vigyorával, azt sem tudja elképzelni, hogy a szárnyas megvágja magát, amég meg nem teszi.
A nyalakodást egyelőre meghagyja a csöppségnek, ő jobban szereti a bort vagy a sört nyalni... vagy inkább inni.*
- Csak sorban, lassan, egyesével.
1402. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2017-01-14 10:12:45
Üzenet elküldve: 2017-01-14 10:12:45
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Sa'Tereth nyomán - este//
*Természetesen az igazi nevét sosem adja ki, azonban álneve kettő is van. A pusztítás útjának mondhatni ez a velejárója, a valódi kilétét mindenki titkolja.*
-Üdvözlünk köreinkben Di Testvér!
*A leány szemrebbenés nélkül vágja fel magát, amire a maszkos vörös tekintete felizzik. Kóstolt már tündérvért nem is olyan régen.
Lehajol, aztán a csonttőrrel elkezdi összekavarni a már alvadásnak induló vért a legfrissebbel. A vörös masszával felkeni a tőrt, majd feje fölé a magasba emeli.*
-Sa'Tereth! A Testvériség, ami dicsőségedet hirdeti egyre szaporodik! Vesd ránk fekete tekinteted, árnyékként kövess minket a pusztítás útján!
*Ezt követően lenyalja a vért a tőrhegyről, szentesítve Testvériséget. Persze hagy még rajta nyalakodni valót, amit körbe is ad, hátha megszomjaztak a többiek is.*
-El kell mennünk a Vérkertbe, de szívesen megmutatnám a szegénynegyedben lévő menedékemet, ahol bármikor meghúzhatjátok magatokat. Nos, Testvérek... akkor merre?
//Sa'Tereth nyomán - este//
*Természetesen az igazi nevét sosem adja ki, azonban álneve kettő is van. A pusztítás útjának mondhatni ez a velejárója, a valódi kilétét mindenki titkolja.*
-Üdvözlünk köreinkben Di Testvér!
*A leány szemrebbenés nélkül vágja fel magát, amire a maszkos vörös tekintete felizzik. Kóstolt már tündérvért nem is olyan régen.
Lehajol, aztán a csonttőrrel elkezdi összekavarni a már alvadásnak induló vért a legfrissebbel. A vörös masszával felkeni a tőrt, majd feje fölé a magasba emeli.*
-Sa'Tereth! A Testvériség, ami dicsőségedet hirdeti egyre szaporodik! Vesd ránk fekete tekinteted, árnyékként kövess minket a pusztítás útján!
*Ezt követően lenyalja a vért a tőrhegyről, szentesítve Testvériséget. Persze hagy még rajta nyalakodni valót, amit körbe is ad, hátha megszomjaztak a többiek is.*
-El kell mennünk a Vérkertbe, de szívesen megmutatnám a szegénynegyedben lévő menedékemet, ahol bármikor meghúzhatjátok magatokat. Nos, Testvérek... akkor merre?
1401. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2017-01-13 12:48:39
Üzenet elküldve: 2017-01-13 12:48:39
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Sa'Tereth nyomán - este//
*Érdeklődve figyeli az eseményeket. Annyira sosem merült el a vallásban, hogy tisztában legyen egy szertartás pontos folyamatával, de úgy tűnik, vele ellentétben, a maszkos nagyon is tudja, mit csinál. Az intésre közelebb lép, a gyertyák fénye megvilágítja sötét arcát. ~Véráldozat? Végre valami izgalom.~ A férfiak nem láthatnak a fejébe, csupán a vészjósló vigyor tudathatja velük, min gondolkodik a csöppség.*
-Dramusz és Árnyék. *Bólint mindkettőjük felé. Egyik név jobban bűzlik, mint a másik, de nem meglepő. Legyen valaki bármilyen alvilági és szimpatikus, aki a sötétben jár, nem adja ki a nevét csak úgy senkinek.* Szólítsatok Di-nek.
*A bemutatkozáson túl vannak, jöhet a lényeg: vér. Akár az övé, akár másé, Idya elég zakkant, hogy különösebb ok nélkül felvágja magát. Eddig csak azért nem került rá sor, mert végül mindig talált egy alkalmasabb jelöltet. Lehajol, csizmájából előhúzza a saját tőrét, majd a többiek példájára, vágást ejt a tenyerén. A kelleténél talán kicsit mélyebbre sikerül, vére vékony patakként folyik a földre.*
//Sa'Tereth nyomán - este//
*Érdeklődve figyeli az eseményeket. Annyira sosem merült el a vallásban, hogy tisztában legyen egy szertartás pontos folyamatával, de úgy tűnik, vele ellentétben, a maszkos nagyon is tudja, mit csinál. Az intésre közelebb lép, a gyertyák fénye megvilágítja sötét arcát. ~Véráldozat? Végre valami izgalom.~ A férfiak nem láthatnak a fejébe, csupán a vészjósló vigyor tudathatja velük, min gondolkodik a csöppség.*
-Dramusz és Árnyék. *Bólint mindkettőjük felé. Egyik név jobban bűzlik, mint a másik, de nem meglepő. Legyen valaki bármilyen alvilági és szimpatikus, aki a sötétben jár, nem adja ki a nevét csak úgy senkinek.* Szólítsatok Di-nek.
*A bemutatkozáson túl vannak, jöhet a lényeg: vér. Akár az övé, akár másé, Idya elég zakkant, hogy különösebb ok nélkül felvágja magát. Eddig csak azért nem került rá sor, mert végül mindig talált egy alkalmasabb jelöltet. Lehajol, csizmájából előhúzza a saját tőrét, majd a többiek példájára, vágást ejt a tenyerén. A kelleténél talán kicsit mélyebbre sikerül, vére vékony patakként folyik a földre.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1946-1965