Arthenior - Temető
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Templom (új)
TemetőNincs "kisebb" helyszín
<< Előző oldal - Mostani oldal: 7 (121. - 140. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

140. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2012-08-01 23:41:55
 ÚJ
>Caram Solithian avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 406
OOC üzenetek: 68

Játékstílus: Megfontolt

Még nem tudom, szükségem lesz-e segítségre *feleli Gleadyss kérdésére.* De mindjárt meglátjuk.
*Nem törődve az oldalát még mindig égető fájdalommal, egy közeli, valami csoda folytán épségben maradt sírkőbe kapaszkodva feltápászkodik, majd átveszi a felé nyújtott tőrt.*
Menni fog ez *mondja többé-kevésbé magabiztosan, bár mosolya kissé erőltetettnek tűnhet. Óvatosan elengedi a sírkövet, majd felbátorodik attól, hogy még mindig nem esett össze, és elindul, hogy összegyűjtse szanaszét heverő holmiját. Ezzel végezvén egy fa törzsének támaszkodik.*
Nos, Coinleach? Örökké azért nem bírok itt ácsorogni...


139. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2012-08-01 12:09:08
 ÚJ
>Gleadyss Eytheraheal avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Szelíd

*Gleadysst örömmmel tölti el Caram javulása. Ellenben nem kerüli el a figyelmét, hogy teljesen nem sikerült begyógyítani a sebet. Rendben. A szálláshelyen találkozunk, de el tudsz odáig menni, vagy szükséged van segítségre? *teszi fel a kérdést, majd az éppen induló Coinleachhez fordul.* -Szeretném előbb elintézni ezt a folyamatban levő ügyet, de később szívesen veled tartok. Mellesleg nem ártana egy kis pihenés sem. *pillant végig magán* -És szerintem neked sem *kacsint a férfire egy mosoly kíséretében. Körbenéz maga körül, készül összeszedni a szétszóródott dolgait, a földön heverő íját hátára veszi, tegezével együtt, közben meglátja Caram tőrét is, melyet odanyújt tulajdonosának* -Én meg is lennék.*és újra Coinleachhez intézi szavait*-Velünk tartasz végül?


138. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2012-07-28 14:08:03
 ÚJ
>Coinleach Loon avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 8

Játékstílus: Megfontolt

*Coinleach megnyugodva látja, hogy Caram jobban van, így már elindulhatnak a fizetségért. Azonban a mágus úgy érzi indulás előtt neki szüksége van egy kis békességre, amit talán a templom falai közt találhat meg.*
- Én most betérek a templomba, amelyikőtök akar velem tarthat és a szálláshelyen találkozhatunk újra. *mondja, majd Gleadyss felé fordítja tekintetét. Az ember határozottan elindult már, bizonyára a rövidebb úton a templomkert felé, de a mágus nem foglalkozik különösebben ezzel. Csak Gleadysst várja meg, ha kedve van csatlakozni, s úgy együtt térhetnek be a templomba, ellenkező esetben egyedül lépked az épület felé.*


137. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2012-07-26 21:23:31
 ÚJ
>Hawul Raan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 228
OOC üzenetek: 72

Játékstílus: Vakmerő

* Hawul szájában keserű ízt hagy a küldetés e fajta befejezése. A démon jelenléte nem hozta meg azt a fajta izgalmat vagy örömet amit várt, csak egy gyorsan elalvó lángocska volt, holott Hawul egy egész tűzvészt remélt. Hiába, ha sem az e világi sem a máshonnan érkező lények nem képesek felkelteni hosszabb távon az érdeklődését, akkor el kéne gondolkoznia a visszavonuláson. Egy pillanatra elképzeli magát amint egy rozoga házikó teraszán egy nyikorgós hintaszékben üldögélve pipáját szívogatva nézi a csodás naplementét. A gondolatra rögtön mosolyba húzódik a szája. Képtelenség, hogy önként válassza ezt az életet. Akkor már inkább kipróbálja a Hodarilt, holott az egy biztos kezű gyilkos - csak kicsit lassabb, mint a többség.*
- A szálláshelyen mi? * intézi szavait inkább magának, mint a többieknek *Akkor ideje lenne elindulni.
* A gyilkos választ sem várva sarkon fordul, s megindul a fogadó felé. Őszintén sosem a pénz miatt jelentkezett a feladatra, tehát annak hiánya nem is fogja zavarni. A lényeg, hogy megtette amire szüksége volt. Ha úgy adódik akkor az őrségnek könnyű szerrel beszámolhat e hőstettéről, s Caram hálájával élve akár egy kicsit ki is színezheti majd a dolgot.*


136. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2012-07-26 02:35:17
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 42

Játékstílus: Szelíd

//Sherin Valalith részére//

*A fiú nevet a tréfán, majd felmutatja mutatóujját, hogy várjon a lány. Odalép az ajtóhoz, amin egy különleges zárszerkezet található. Meghúz egy kart, mire az ajtó feltárul, és megjelenik Miklein bozontos ábrázata.*
-Azért remélem nem haragszik ránk nagyon a kis hölgy. Az az ütődött bátyja felelős az egészért. *Nyom egy barackot mosolyogva az említett kobakjára, majd int egyet, és távozik az 'inasokkal' egyetemben. Stellian mosolyogva integet utánuk, aztán bezárja maga mögött az ajtót.*
-Körmök által hagyott sebek? Hát nem tanította meg anya, hogy a szúnyogcsípést sohasem szabad vakarni? *Kacsint, majd védekezően maga elé emeli kezeit.* -Oké- oké. Mi több, a fürdő mellé masszázst is kap a hölgy. De arra ne is számíts, hogy kaja előtt lefürödhetsz! Egyrészt kihűl az étel, másrészt egészen bájos lett a zöld ragacstól a pofikád. Szerintem remekül áll a szőke hajadhoz a zöld szín.

*Amit megbeszéltek, úgy lesz. Megvacsoráztak, és Sherin megkapta a jól megérdemelt fürdőt is. Az egész estét végigbeszélgették, s csak a hajnal első sugaraival feküdtek le egymás mellé az egyszemélyes ágyra. A fiú átkarolta a lány vállát és a hajához nyomta arcát, úgy énekelte el a lágy dallamú dalocskát, amit még régen az édesanyjuktól hallottak oly sokszor. Másnap a lány elindul, hogy felfedezze a várost, hiszen most, hogy bátyját megtalálta és biztonságban tudhatja, immár nyugodt szívvel keresheti a lanawin által kínált kalandokat.*

//Vége//


135. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2012-07-26 02:19:30
 ÚJ
>Sherin Valalith avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 14

Játékstílus: Szelíd

//Mesélő #12 részére//

* Sherin kifújva mérgét, csak nézi a férfit, aki az ő kiköpött mása, csak erősebb vonásokkal.Él! Neki nem számít mit csinál. Ha mutatványos, hát mutatványos! Tudta, valahogy bizton tudta, hogy nem lesz elfogadható mesterségük. Soha nem az egyenes utat választották. Lám bocsánatot kér a kissé talán erős tréfa miatt. Ő pedig nem tud rá igazán haragudni.*
- Valamelyik ügyes társulati tag szórta rám a virágport? - pillant az ajtó felé gyanakodva.
- Meg ne mondd melyik volt!* fenyegeti meg a bátyját már játszin. Most már tudja pár perc és a hatás múlóban lesz.*
- Azért lefürödhetek vacsora előtt vagy ezzel a létrehozott démonnal akarsz falatozni? * mutat magán végig fintorogva*
- Oh és mellékbüntetésként ma éjjelre te csinálod meg a Hallorian virágból kiáztatott borogatást, hogy a karmaim nyomát eltűntesd és jössz nekem egy altatódallal, mert már hetek óta nem alszom békésen! * néz rá ellentmondást nem tűrően. Ám a béke szent és nem is lesz ez másként a jövőben sem. Talán azzal a különbséggel, hogy eztán nem hagyja egyedül csínytenni a bátyót!*


134. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2012-07-26 02:04:17
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 42

Játékstílus: Szelíd

//Sherin Valalith részére//

*Stellian nevetve fogadja az ütlegelést.*
-Vigyázz húgom! A végén még ráncos leszel. Ha meg felborítod a vacsoránkat, arra várhatsz, hogy újat kapsz, a következő adagot te főzheted meg.
*A vádakra viszont elkomolyodik. Töprengő arcot vág, mielőtt megszólal.*
-Tudod miért szegődtem a kereskedő mellé nem? Kicsi volt már az otthonunk! Vágytam a világot, s a világ vágyott engem. *A semmibe réved tekintete, úgy kezd el beszélni.*
-Verőfényes napsütésben támadtak ránk. Mi szemben álltunk az égő golyóbissal, így esélyünk sem volt... Én halottnak tettettem magamat, s csak így úsztam meg. Miklein-ék találtak rám végül félholtan. *Biccent az ajtó felé.* -Mutatványosok, akiket mindenki szeret, de az ő szívük is aranyból van. Én is megízleltem a siker ízét, mikor felléptem velük, és eszem ágában sem volt lemondani róla... Ismered apát, nem? Ha megtudja mi lett a fiából, hazarángatja őt és bezárja egy kalitkába, nehogy még egyszer 'szégyent hozzon' a fejére. *Megszívja az orrát, és ismét a húg szemébe néz.*
-Úgyhogy bármilyen fájó is volt, itt maradtam és reméltem, hogy egyszer még összefutunk. A kripta a helyi templomi vezető ajándéka. Ó, ha tudnád mennyit kellett könyörögnöm, hogy áldását adja a mai mulatságra, magad is meglepődnél. Mikor megláttalak a főtéren... Egyszerűen képtelen lettem volna kihagyni a heccelésedet. Már nagyon hiányzott. *Előreveti magát és karjai közé zárja a lányt, miközben valamit végigken a hátán. Valamit, amit ki tudja mióta őrizgethetett a tenyerében.*
-Ourha. A Rekere nevű viszketést okozó növény ellenszere. Csak nem haragszol a bratyódra, aki ilyen gondoskodó, hm? *Kérdi és nyom egy cuppanósat a másik arcára.*


133. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2012-07-26 01:46:45
 ÚJ
>Sherin Valalith avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 14

Játékstílus: Szelíd

//Mesélő #12 részére//

* Sherin gyanakodva néz egyre feljebb és sajgó térde miatt fintorogva lassan tápászkodik fel.
Stellian! A bátyja az! Az elveszettnek hitt testvér. Él! Ám most valahogy nem a viszontlátás öröme önti el a lányt. Végignéz magán, hirtelen lódul meg és székestől dönti fel a férfit, igyekezvén ráfeküdni, ráhemperedni, hogy arra minél több ragacs jusson.*
- Hogy ne bántsalak? * veszi át morranva a démon szerepét és hangja is mélyebb morgósabb lesz*
- Eltűntél! Híred hamvad sem volt! Senki sem tudta merre jársz! Láttak itt meg ott! Bejártam utánad vagy hat falut és négy nagyvárost, míg ideértem és képes vagy csúffá tétetni? Hát nesze testvér! * keni a férfi arcára a keszőcét. Dühe csitulóban öröme éledőben ahogy a régi csínytevőt látja meg a férfiban.Majd lekászálódik róla*
- Jó jó hogy a szabad ég alatt, de mióta laksz egy kriptában? Anyánk ha megtudja! *néz fenyegetőn Stelre*


132. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2012-07-26 01:32:54
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 42

Játékstílus: Szelíd

//Sherin Valalith részére//

*Sherin a térdére érkezik a hideg kőpadlón. Hiába próbálja bevetni elf érzékszerveit, azok most cserben hagyják, de nincs is rájuk szükség. Szikrák pattannak, majd meggyullad egy fáklya világosságba vonva a kripta belsejét.
A lány először egy asztalka lábát pillantja meg, és egy kockás terítő alját. Az asztal túloldalán két csizmás láb mozdul, a méretei alapján egy férfié lehetnek. Aztán ahogy feltápászkodik egészen meglepő látvány tárul a szemei elé.
Az abroszon egy gyertya áll, ami -mire sikerül felkelnie- már ég. Két üres tányér, és egy-egy ezüst fedővel letakart tál foglal még helyet a borospoharak és egy cikornyával díszített borospalack mellett. A helységben még két zárt, egyszerű faszekrény és egy bevetett ágy található.
De mindez nem érdekli a lányt. A férfi, aki szemben áll vele ismerős neki valahonnan, de egyszerűen képtelen rájönni, hogy honnan. Az egyértelmű, hogy egy démontól messze jár az alakja. A férfi is őt fürkészi, először komoly arccal, aztán kirobban belőle a nevetés. Összegörnyed és a hasát fogva kezd el kacagni.*
-Basszus! Basszus! Hogy lehetsz ennyire naiv te lány? *Kérdezi a könnyeit törölgetve. Sherin ekkor rájön, hogy honnan voltak ismerősek számára azok a vonások. A férfi hangja és a vonások, az oly jól ismert vonások... végre a helyükre rakódnak az agyában.
A másik elf még mindig nevet, de -ahogy azt végül észlelni kénytelen a leányzó- kintről is kacagás hangjai szűrődnek be.*
-Te komolyan elhitted, hogy egy démon szállt meg téged? Komolyan? Azt hittem, hogy fél perc alatt levágod, hogy mi van, erre belemész ebbe a hercehurcába. Egek! Évek teltek el, mióta utoljára láttalak, de semmit nem változtál! Hihihihi! Borzalmasan festessz, már megbocsáss. Ó démon! Ó kedves démon, ne báááánts! *Kezd el affektálni, és nyelvet ölt.*


131. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2012-07-26 01:16:52
 ÚJ
>Sherin Valalith avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 14

Játékstílus: Szelíd

//Mesélő #12 részére//

* Visszanéz, hátha feltárul az ajtó a sóhaj nyomán, de nem. Ellenben kisorjáznak az inasok és körbefogják a zavarba jött lányt. *
- Engedjetek be! * próbál kitörni és bejutni, ám az öreg megragadja és a kriptaajtóhoz vonszolja. Élete legfurcsább beszélgetését hallja. Annyira meglepődik, hogy már csak a nyíló ajtóra figyel fel. Menekülne, de késő a pap ellentmondást nem tűrően belöki a sötétbe.
Sikoltva ér földet és sejti ez fájni fog. Megpróbál látni a sötétben, ahogy éjjel az erdőben. Igaz ide nem ér el a Hold fénye, de hátha mégis láthatná legalább az ellenséget.*
- Remélem most boldog vagy! Gyáva dolog, hogy még a szemembe se nézel mielőtt kihuny életem lángja! * szólal meg fogcsikorgatva. Düh és rettegés keveredik benne.*

A hozzászólás írója (Sherin Valalith) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.07.26 01:17:51


130. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2012-07-26 00:56:48
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 42

Játékstílus: Szelíd

//Sherin Valalith részére//

*Úgy néz ki szegény démonnak igaza lett, és valóban magára hagyták. Miközben Sherin távozik, egy hosszú, elnyújtott sóhaj követi útján.
Az ajtón kopogás után ismét megindul a sutyorászás a túloldalon, aztán elhúzzák a reteszt az ajtó elől, és az öreg gyógyító bosszús arca jelent meg.*

-Miért jöttél vissza? Csak bajt hozol ránk, te démon szállta lélek. Menj vissza a kriptába, már várnak rád! *Mielőtt a lány visszaszólhatna, kivonul az összes inas, akikkel Sherin eddig találkozott. A roppant komor, időnként ijedt ábrázatú férfiak, kezüket összefonva szoros láncot alkotnak az elf körül. Az öregember nem törődve azzal, hogy ismét zöld lesz a keze a ragacstól megragadja a lány kezét és a kripta irányába kezdi húzni. Sokkal erősebb, mint amilyennek kinéz, a lánynak így esélye sincs kifordulni a szorításból. Óráknak tűnő percek alatt elérik a kripta ajtaját és megdöngetik az ajtót.*
-Ó démon, ki kiharapott e lány lelkéből egy darabot, fogadd el őt áldozatként, s hagyj minket békén a továbbiakban!
*Várakozás tölti meg a levegőt, aztán egy hang nyafog fel a túloldalról.*
-De háááát neeem kéééér belőőleem! *A szakállas felsóhajt, és elmond egy halk imát a szélhez.*
-Ő a MI ajándékunk a számodra. Megbékél majd a helyzetével. Mást úgy sem tehet.
-Hááát jóóó.
*Az ajtó pillanatnyi tétovázás után kitárul. Odabent korom sötét van, ezzel áll most szemben Sherin. De már nem sokáig. A ráncos öreg egyetlen lökéssel betaszítja őt a hűvös, éjsötét kriptába.*


129. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2012-07-26 00:37:45
 ÚJ
>Sherin Valalith avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 14

Játékstílus: Szelíd

//Mesélő #12 részére//

* Csend van. A rémület csendje? Vagy valami még rosszabb fog történni? A lány kitart az elhatározása mellett, nem engedi le a karját. Vár. Azonban csalódnia kell. Az ajtó, port kavarva bevágódik. Szemét szúrja, orrát csiklandozza, torkát kaparja a por. Köhög, prüszköl és könnye pereg egyszerre. Majd hogy lecsillapodik és lát is valamelyest, kis fintorral apró vállvonással feláll. Még vissza visszafordul, hátha magyarázatot kap a fura történésre, de csend van. A karót magával viszi. A rózsabokorba szúrja vissza, finoman felemelgetve annak ágait. Sajnálja a leszakajtott szárat.*
- Bocsáss meg! * suttogja a saját dallamos nyelvén.
Aztán felkapja a ledobott szövetet, magára kanyarítja és a templom ajtajához lép. Öklével bekopogtat, várva hogy elhúzzák a reteszt.*
- Elmúlt a veszély! Engedjenek be kérem! Atyám! - kiáltja türelmetlenül.Remélve lefürödhet és távozhat innen végre.*


128. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2012-07-26 00:20:24
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 42

Játékstílus: Szelíd

//Sherin Valalith részére//

*A zokogás elhal. Ami azt illeti minden elhallgat. A varjú, a szél, a démon. Még a férgek is abbahagyják a motoszkálást. Aztán a kripta ajtaja egyszerűen bevágódik, felkavarva a lépcsőkre lerakódott porréteget. A porszemek utat találnak a zöld ragacsba, Sherin szemébe és szájába, köhögésre ingerelve őt. Az egész helyzet zavarba ejtő, de nagyon úgy néz ki a démon teljes mértékben megsértődött, hogy már megint felültették, így többet nem kíváncsi a lányra.*


127. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2012-07-26 00:00:18
 ÚJ
>Sherin Valalith avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 14

Játékstílus: Szelíd

//Mesélő #12 részére//

* "Egy gyermek lenne?" tanácstalanodik el és tartása is lazább lesz kissé. Aztán tekintete az ajtóra téved és éles érzékei vészt fújnak. "Csapda! Az ajtó túl nehéz egy kislánynak!" Elmosolyodik a vélt turpisságon. Ám leereszti a karót és a kripta lépcsőjére ül le a térdére fektetett rúddal. Az ajtóra függesztett tekintettel halkan énekelni kezd.*

Az erdő mélyén él egy nyúl
Bokrok között ő az úr!
Jő a róka szimatol
Tapsi füles eliszkol.

Róka bizony fut utána
Lehet nyúl lesz vacsorára?
Nyuszi cikáz jobbra balra
Vörös róka vajh feladja?

Gyere ki és fogd meg kezem!
Hegyen völgyön fussál velem!
Mély a kripta és rideg
Idekint a lég meleg

Ajtó nyitva, szívem tiszta
Mutasd magad, hadd lássalak!

* Hangja bársonyosan cseng a fura félelmetes temetői csendben. Kezét az ajtó felé nyújtja. Ha tényleg egy gyermek szorult be és ha kijön rémülten fog el vagy visszaszaladni. Átkozza apercet, hogy hagyta magát bekenegetni.*


126. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2012-07-25 23:35:16
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 42

Játékstílus: Szelíd

//Sherin Valalith részére//

*Ismét csönd következik. Aztán az ajtó kicsit kintébb tárul, de hogy mi mozgatja azt Sheril meg nem tudná mondani. Hiába meresztgeti szemeit, nem látja az ajtónyitót.
Újabb csöndes pihenő, aztán a kripta mélyéről halk zokogás üti meg a lány fülét.*
-Meegíígééérteed! *Sírja a hang épp csak olyan hangosan, hogy a lány meghallhassa.* -Meegígéérted, hogy bejössz. De mindenki csak... *szipogás hallatszik* -...ígérget...


125. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2012-07-25 23:21:58
 ÚJ
>Sherin Valalith avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 14

Játékstílus: Szelíd

//Mesélő #12 részére//

* Annyira meghökken, hogy a tátva maradt szája széléről a nyelvére csurran a keszőce. Illem és temető ide vagy oda elegánsan félreköpi a fura ízű zöld kencét. Az íz magához téríti. Kínjában halkan felnevet.*
- Azt mondtam esetleg * erősíti meg a kibújás lehetőségét.*
- Mégis inkább ideát látnálak szívesebben! * hátrál egy lépést és vár*
- De úgy gondolom jól hallak idekintről is. Elárulod mit akarsz tőlem? * próbálkozik egy kevésbé formális megoldással. Nem mintha zavarná ha rácsukódna a kriptaajtó, de természetéből adódóan jobb szereti ha szabad ég van a feje felett*


124. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2012-07-25 22:58:03
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 42

Játékstílus: Szelíd

//Sherin Valalith részére//

*Szárnycsattogás hangzik fel a fa környékéről. A varjú odébb lebben, így a lány végleg egyedül marad a démonnal, a holtakkal, és a földben túró férgekkel.
A lány bátorságát sokan megirigyelhetnék, de még a papok is visszahúzódtak a nem várt eseményeket látva. Ha a lány időt nyer nekik, hogy felkészüljenek a túlvilági démon fogadására, azt az utolsó pillanatig kihasználják. Még akkor is, ha ez az elf életébe kerülhet.

A felszólításra egy ideig nem érkezik válasz, aztán a leghajmeresztőbb hangon szólal meg valami odabentről, amit Sherin eddig hallott:*

-Kééérlek szééépen! Láátogassz meg minket!


123. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2012-07-25 21:53:12
 ÚJ
>Sherin Valalith avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 14

Játékstílus: Szelíd

//Mesélő #12 részére//

* Sherinben átfut a fájdalom egy pillanatra, ám az ágak hajlékonyak nem törnek. Az állapot visszaállítható majd később. Persze ha túléli a rá váró perceket. A kripta nyílik. Sherinben megemelkedik a rettegés szintje, de vele együtt az elszántságé is. Két kézre fogja az alig embernyi karót.
A lány vár, a vélt démon nem különben. Vajh csak az éj leszálltával fog előjönni? Féli a fényt? Vagy be akarná őt csalni a saját világába? A pap valami vékonyuló határmezsgyéről beszélt. Ha közel megy a kriptához beránthatják? Vagy át egy másik világba? Anyaszűlt mezítelen könnyű falat lenne! Keserű mosolyt csal arcára a remény hogy esetleg, talán a kenőcsnek lehetne valami rossz íze. Az elmélkedésből egy vészterhes hang zökkenti ki. Egy varjú figyelmeztette az elkerülhetetlenre. "Hát lássuk! Ez így eléggé kényelmetlen helyzet!" dönti el magában. Két lépést tesz a kripta felé óvatosan, minden rezdülésre figyelve.*
- Akarsz? Gyere ki! Mutasd meg magad! Vagy tudod mit? Kérj meg szépen és esetleg meglátogatlak! * veti oda hanyagnak szánt hangon. Ujjai elfehérednek a karót szorongatva. Ám a zöld kenőcs jótékonyan elrejti a félelme jelét.*

A hozzászólás írója (Sherin Valalith) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.07.25 21:55:46


122. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2012-07-25 21:33:40
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 42

Játékstílus: Szelíd

//Sherin Valalith részére//

*Sherin leveti öltözetét, és csupaszon tartja maga elé a karót, ami eddig a rózsabokrot támasztotta. A szépen odakötözött ágak, most a föld irányába dőlnek, hiszen már semmi nem tartja egyben a szétálló levelű, nagy virágú ágakat. Mikor az első bimbó is földet ér, a szél ismét feltámad.
A lánynak egyedül a zöld maszat takarja testét, ami nem ad védelmet a feltámadó erős szélben. Más helyzetben felettébb zavaró lehetne számára meztelensége, de nem ma, amikor a túlvilágról előtörő démonokkal kell megküzdenie: tűz égeti belülről, de hogy a félelemé, vagy az elszántságé, azt ebben a pillanatban ő maga sem tudná megmondani.

A kripta ajtaja döndül még egy nagyot. Végül aztán nagyon lassan, nyüszítve- csikorogva megmozdul a kripta bejárata. A dübörgés abba marad, csak a mély csönd járja át az egész temető területét. Percek múlnak el, és egy távoli fán egy fekete varjú károgása harsan fel, hátborzongatóvá téve az amúgy sem szívbarát helyzetet.
Ahogy tovább pereg a percek homokja, Sherin lassan rájön, hogy az odabent lapuló lény csak akkor mozdul, amikor ő mozdul, így ameddig ő feszülten várakozik, a bent lévő sem tesz egyebet.*


121. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2012-07-25 14:05:34
 ÚJ
>Sherin Valalith avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 14

Játékstílus: Szelíd

//Mesélő #12 részére//

* Máskor talán elgyönyörködne a kőből létrehozott természet kuszaságán és felmerülne benne a kérdés, hogy vajh melyik faj hozta létre a műremeket, ám most inkább sietne. A rózsa a kezéből önkéntelen hullik ki, mikor meghallja az odabentről feltörő hangokat. "A démon! Vagy valamely másik oldal béli társa? Nem űztem hanem előhívtam?" rettegés fut át tagjain. Amint a rózsa az ajtó előtti kőre hull, gyönyörű virágfeje rögtön elveszít pár vöröslő szirmot és lefelé gurultában még párat. Messziről nézve mintha bíborló vércseppek festenék meg a hófehér márványt. Baljós előérzete támad Sherinnek. A pap tudta mit csinál, tudnia kellett. Lehet ezért zárult be mögötte oly gyorsan az idevezető ajtó?
Sosem rettent meg a saját árnyékától, harcolt már emberekkel, egyszer egy orkkal is, de most szorult helyzetbe került. Démon? Hallott már róluk és eddigi rövid élete alatt tapasztalt sok furcsaságot, hát nem vette félvállról a dolgot. Az ajtó felé indult, amin kirakták, ám félúton megtorpanva visszafordul, mert meghallja az ijedt hangokat. Kizárták! Nem fog bejutni sejti meg, így kelletlenül megfordul és a sírhely hatalmas ajtaját fürkészi. Valahol mélyen felmerül benne a gondolat, hogy tán csak egy rokon lehet odabent, aki közelről akarná tiszteletét tenni elődénél. Aztán gúnyos mosoly fut át az ajkán.
"A félelem szól hozzám, az próbál megnyugtatni!" A mosolyból vigyor majd vicsor lesz. *
- Akarsz valamit? Ha képes vagy kilépni a megszentelt kapun, akkor onnan nemigen fogsz továbbjutni! * morranja a felszínre törő hangok felé. Tekintete körbecikkan és fegyvert keres. Egy ásót, vagy kapát, de lehet az elhagyott fakaró is. Az imént megtépett rózsabokorra néz, hátha gyenge törzse valóban egy karóhoz van kikötve. Lesz e ideje kitépni onnan és fegyvernek használni. Az öregek már elfutottak, így magára maradt a vélt rémmel. Dühösen bontakozik ki a vékony lepelből, mely csak korlátozza a mozgásban. Kínnal kuncog fel. Testét még mindig borítja a zöld kenőcs, szőke hajába belekap, az estébe forduló idő, éledő szele. Bármi jön is ki onnan, lehet ha meglátják egymást, nem ő lesz az ki kereket old rémületében. Észre sem veszi, hogy a vakarózási kényszert elnyomja a rémület és az egy lapra feltett bátorság*


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1946-1965