Amon Ruadh - Tharg birtokok
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 88 (1741. - 1760. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1760. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-01-15 18:48:50
Üzenet elküldve: 2019-01-15 18:48:50
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
//A pestis – Gyógymód//
//Kísérleti alanyok//
- Ááá, értem. Ez nagyszerű! *Valószínűleg az asszony sem különösebben foglalkozik az állatok sorsával, látható a kötényén, melyeken még a legutóbb kivégzett nyoma is látszik. Elképzelhető, hogy bőségesen bevacsorázott belőle.*
- A lakat biztos és erős. 3 aranyba kerül. A nyulak, nos... *Azonnal megragad kettőt a grabancánál fogva, sivalkodnak is rendesen, pedig fogása csak szakszerű, fájdalmat nem okoz az állatoknak.*
- Ez itt egy család. Szaporodnak ezek rendesen. Ne hagyja sokáig együtt őket, mert rövidesen háromszor ennyiből gazdálkodhat. Ezek még tudják mi a dörgés, nem úgy, mint az uram. *Legyint bosszúsan.* Persze, ha az a célja... nekem aztán mindegy! *Foglalja össze röviden.*
- Nah... ha egyet vinne, akkor darabja lenne vagy 20 arany, azonban így megszámítom 10-ért. Az összesen 53 arany lesz. *Nyilván nem megy olyan jól az üzlet, vagy a mezőn most annyi nyúl szaladgál, hogy nem vadásznak rá, hogy nagy a túlkínálat. Egyébként is. Ki a fene vesz ilyenkor nyulat? De az asszony nem kérdez, csak halkan számol, majd közli az eredményt. Közben a nyulakra rámutat.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.01.15 18:58:42
//Kísérleti alanyok//
- Ááá, értem. Ez nagyszerű! *Valószínűleg az asszony sem különösebben foglalkozik az állatok sorsával, látható a kötényén, melyeken még a legutóbb kivégzett nyoma is látszik. Elképzelhető, hogy bőségesen bevacsorázott belőle.*
- A lakat biztos és erős. 3 aranyba kerül. A nyulak, nos... *Azonnal megragad kettőt a grabancánál fogva, sivalkodnak is rendesen, pedig fogása csak szakszerű, fájdalmat nem okoz az állatoknak.*
- Ez itt egy család. Szaporodnak ezek rendesen. Ne hagyja sokáig együtt őket, mert rövidesen háromszor ennyiből gazdálkodhat. Ezek még tudják mi a dörgés, nem úgy, mint az uram. *Legyint bosszúsan.* Persze, ha az a célja... nekem aztán mindegy! *Foglalja össze röviden.*
- Nah... ha egyet vinne, akkor darabja lenne vagy 20 arany, azonban így megszámítom 10-ért. Az összesen 53 arany lesz. *Nyilván nem megy olyan jól az üzlet, vagy a mezőn most annyi nyúl szaladgál, hogy nem vadásznak rá, hogy nagy a túlkínálat. Egyébként is. Ki a fene vesz ilyenkor nyulat? De az asszony nem kérdez, csak halkan számol, majd közli az eredményt. Közben a nyulakra rámutat.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.01.15 18:58:42
1759. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-01-15 18:28:36
Üzenet elküldve: 2019-01-15 18:28:36
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 384
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 384
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Vakmerő
//A pestis – Gyógymód//
//Kísérleti alanyok//
*Ha valakit, Dorát egyáltalán nem hatják meg az aranyos kisméretű állatkák, amikből aztán itt dögivel be lehet vásárolni. A lány most egyedül azt tartja fő szempontnak, hogy az adott lényből többet is elbírjon az Ispotályig, erre pedig ők a legalkalmasabbak.*
– Lakat, igen, az jól jönne. Egy jó, biztos lakat. *Bólint a lány, a fehér házinyulakat fürkészve a ragadozótekintetével.* Meg öt ilyen izé… Öt nyuszi kéne. *Fordít gyorsan virágnyelvre.* Olyanok, akik eddig is együtt laktak, és nem végzik ki egymást a ketrecben hazáig. ~ Tényleg hazáigot mondtam? Az Ispotályra? Nagyobb a baj, mint hittem. Kár, hogy Esti nincs itt, így egyedül megy el az eszem. ~
– Kéne nekik legalább pár napra elegendő ennivaló is, meg alom alájuk, igen. Jól szeretném tartani őket. ~ Ha esetleg nem halnak meg. Mert ha attól halnak meg, hogy nem törődöm velük, akkor nem fogok rájönni, hogy meggyógyultak-e, vagy megpusztultak pestisben. ~ *Aztán, hogy érzékletesebb legyen a viszonya ezekkel a másnak aranyosnak tűnő állatokkal, hozzáteszi:* Egy barátom gyerekeinek lesz. *A ketrec öt felnőtt nyúlnak szűkös lenne, ha megnőnének, de Dora ebből is kimagyarázza magát, ha szükséges. Kapja is az erszényét, meg a kalapjához is felnyúl, de az épp nincs rajta. Meg is ijed egy pillanatra, hogy egy mélységire hagyta.*
//Kísérleti alanyok//
*Ha valakit, Dorát egyáltalán nem hatják meg az aranyos kisméretű állatkák, amikből aztán itt dögivel be lehet vásárolni. A lány most egyedül azt tartja fő szempontnak, hogy az adott lényből többet is elbírjon az Ispotályig, erre pedig ők a legalkalmasabbak.*
– Lakat, igen, az jól jönne. Egy jó, biztos lakat. *Bólint a lány, a fehér házinyulakat fürkészve a ragadozótekintetével.* Meg öt ilyen izé… Öt nyuszi kéne. *Fordít gyorsan virágnyelvre.* Olyanok, akik eddig is együtt laktak, és nem végzik ki egymást a ketrecben hazáig. ~ Tényleg hazáigot mondtam? Az Ispotályra? Nagyobb a baj, mint hittem. Kár, hogy Esti nincs itt, így egyedül megy el az eszem. ~
– Kéne nekik legalább pár napra elegendő ennivaló is, meg alom alájuk, igen. Jól szeretném tartani őket. ~ Ha esetleg nem halnak meg. Mert ha attól halnak meg, hogy nem törődöm velük, akkor nem fogok rájönni, hogy meggyógyultak-e, vagy megpusztultak pestisben. ~ *Aztán, hogy érzékletesebb legyen a viszonya ezekkel a másnak aranyosnak tűnő állatokkal, hozzáteszi:* Egy barátom gyerekeinek lesz. *A ketrec öt felnőtt nyúlnak szűkös lenne, ha megnőnének, de Dora ebből is kimagyarázza magát, ha szükséges. Kapja is az erszényét, meg a kalapjához is felnyúl, de az épp nincs rajta. Meg is ijed egy pillanatra, hogy egy mélységire hagyta.*
1758. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-01-15 18:12:00
Üzenet elküldve: 2019-01-15 18:12:00
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
//A pestis – Gyógymód//
//Kísérleti alanyok//
*Dora mondhatni már-már rutinosan mozog az árusok között, kaphat is egy elismerő mosolyt választásáért az asszonytól, kinek pultján szinte nyüzsög az élet. Mindenféle állat kapható, van itt nemrég született kiskutya, macska, vad és házinyúl. Úgy látszik elsősorban a gyerekekre specializálódott, mert szinte mindegyik kis lény kölyök még.*
- Kiváló választás! *Mutat a ketrecre.* Erős, strapabíró, ezen nem megy ki akármilyen állat. *Bólogat bőszen.* Használja egészséggel! Segíthetek még valamiben? *Kérdezi felhúzott szemöldökkel, s két kezét egymásra téve. A lány láthatóan még nézelődik, bizonyára akad még, amire rá tudja beszélni.*
- Esetleg kis lakatot rá? Vagy almot bele? Van itt minden, amit csak akar, nézze meg bátran! *Mutat körbe a pulton, ahol mindenféle kiegészítő elemet is találhat Dora, ha akar. Persze az állatok közül is válogathat.*
//Kísérleti alanyok//
*Dora mondhatni már-már rutinosan mozog az árusok között, kaphat is egy elismerő mosolyt választásáért az asszonytól, kinek pultján szinte nyüzsög az élet. Mindenféle állat kapható, van itt nemrég született kiskutya, macska, vad és házinyúl. Úgy látszik elsősorban a gyerekekre specializálódott, mert szinte mindegyik kis lény kölyök még.*
- Kiváló választás! *Mutat a ketrecre.* Erős, strapabíró, ezen nem megy ki akármilyen állat. *Bólogat bőszen.* Használja egészséggel! Segíthetek még valamiben? *Kérdezi felhúzott szemöldökkel, s két kezét egymásra téve. A lány láthatóan még nézelődik, bizonyára akad még, amire rá tudja beszélni.*
- Esetleg kis lakatot rá? Vagy almot bele? Van itt minden, amit csak akar, nézze meg bátran! *Mutat körbe a pulton, ahol mindenféle kiegészítő elemet is találhat Dora, ha akar. Persze az állatok közül is válogathat.*
1757. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-01-15 17:52:10
Üzenet elküldve: 2019-01-15 17:52:10
ÚJ
![>Sfetts F'iux [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11328_1543704826_gnom_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 235
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 235
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Háztűznéző//
- Ugyan Grotg, előfordul. *Mosolyodik el az óriás szabadkozására, majd Trodd mondataira bólint. Mindegy neki ki hozza a rongyot meg vizet, de a sebet el kell látni. Úgy látszik azonban Grotgnak más tervei vannak, aminek útjába Sfetts nem fog odaállni. Ha egy óriás menni akar, hát menni is fog, akkor is, ha éppen a sávjában tartózkodnak.*
- Ó, hát sajnálom. *Mondja a lánynak kicsit hangosabban, persze nem áll neki kötekedni. Talán inkább csak az fordul meg a fejében, hogy ezek a mai fiatalok mindig sietnek valahová, s egy perc nyugtuk nincs. Legyint egyet kuncogva, s tekintve, hogy közben Learon is megérkezik, inkább visszamegy sarat dagasztani, ami már hamarosan elkészül. Most azonban, hogy az órás lebetegedett nem tudja, hogy az oszlopok hogyan fognak állni, meg persze még az oldalát is fel kellene szegelni. A mestergerendákat feltenni a helyére, majd elkészíteni a tetőt nádból. Dagasztás közben megvakargatja, a már egy kissé saras, agyagos szakállát, majd eszébe jut egy ötlet:*
- Trodd! Van köteled? Az óriás nélkül nem sokra megyünk, viszont a keresztgerendákat fel kell helyezni. Ha valaki felmegy az oszlop tetejére, csigával ketten felhúzzák a gerendát, előbb az egyik végét, rögzítjük egy ponton, aztán a másikat is. Ha tudnál egy csigát faragni persze. Körülbelül ilyen alakú, így nézzen ki és ekkora legyen. *Mutatja gyorsan egy földre rajzolt skiccel Troddnak, mire gondolt.*
- Vagy előbb ebédelni szeretnél? *Kissé türelmetlen, mert valóban szép házat szeretne, de így, hogy Grotg szétkaszabolta magát, itt maradt két emberrel, meg egy lánnyal, aki mindjárt indul. Két embererő, gnómmal kiegészítve, viszont kevés, ezt oldaná meg a csigás emelő.*
- Ugyan Grotg, előfordul. *Mosolyodik el az óriás szabadkozására, majd Trodd mondataira bólint. Mindegy neki ki hozza a rongyot meg vizet, de a sebet el kell látni. Úgy látszik azonban Grotgnak más tervei vannak, aminek útjába Sfetts nem fog odaállni. Ha egy óriás menni akar, hát menni is fog, akkor is, ha éppen a sávjában tartózkodnak.*
- Ó, hát sajnálom. *Mondja a lánynak kicsit hangosabban, persze nem áll neki kötekedni. Talán inkább csak az fordul meg a fejében, hogy ezek a mai fiatalok mindig sietnek valahová, s egy perc nyugtuk nincs. Legyint egyet kuncogva, s tekintve, hogy közben Learon is megérkezik, inkább visszamegy sarat dagasztani, ami már hamarosan elkészül. Most azonban, hogy az órás lebetegedett nem tudja, hogy az oszlopok hogyan fognak állni, meg persze még az oldalát is fel kellene szegelni. A mestergerendákat feltenni a helyére, majd elkészíteni a tetőt nádból. Dagasztás közben megvakargatja, a már egy kissé saras, agyagos szakállát, majd eszébe jut egy ötlet:*
- Trodd! Van köteled? Az óriás nélkül nem sokra megyünk, viszont a keresztgerendákat fel kell helyezni. Ha valaki felmegy az oszlop tetejére, csigával ketten felhúzzák a gerendát, előbb az egyik végét, rögzítjük egy ponton, aztán a másikat is. Ha tudnál egy csigát faragni persze. Körülbelül ilyen alakú, így nézzen ki és ekkora legyen. *Mutatja gyorsan egy földre rajzolt skiccel Troddnak, mire gondolt.*
- Vagy előbb ebédelni szeretnél? *Kissé türelmetlen, mert valóban szép házat szeretne, de így, hogy Grotg szétkaszabolta magát, itt maradt két emberrel, meg egy lánnyal, aki mindjárt indul. Két embererő, gnómmal kiegészítve, viszont kevés, ezt oldaná meg a csigás emelő.*
1756. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-01-15 17:41:25
Üzenet elküldve: 2019-01-15 17:41:25
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 384
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 384
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Vakmerő
//A pestis – Gyógymód//
*Úgy tűnik, Esti nagyon nagyra van az alvásával, pedig Dora már sokkal korábban fent volt, mint ő, és úgy kellett kilökdösnie az ágyból. Igaz, hogy Dora kapott közben összeroppanást, nem Esti, de ezt úgyse ismerné be, még magának sem. Peckes tartással néz el a mélységi felett, mintha meg se hallotta volna, amit mond.*
~ Hiába meresztgeted a szemed, a másik Dora a nyomomba se ér! ~ *Üzeni neki gyilkos pillantásával, miután látja, hogy a másik lány majd' felrobban az elfojtott röhöghetnéktől, persze ettől a fintortól meg már Dora is hülyét csinál magából. Épp elég neki köszöngetni, meg ilyesmi. Ő biztos benne, hogy megköszönte, még ha ki se mondta ilyen kontextusban a k betűs szót – nála ennyire telik. Esti felé lendülő kezével nem tud mit kezdeni. Ő nem tart tőle, hogy a másik lány beteg, nem közösködött a pórnéppel, ezzel kapcsolatban inkább a mindenkit megölelgető Habrertus van kínos helyzetben. Dora egyszerűen csak nem a bújós, ölelkezős típus, szóval nem is dörgöli hozzá magát máshoz.
Töprengése közben úgy tűnik, hogy elkészültek, de amikor Esti kérdőn ránéz, Dora még mindig maga elé pislog, és összevonja szemöldökét. Jobbra, balra tekintget, és közben ujjait pattintgatja. Végül odavezeti Borsot a szekérhez, de nem ül rá, csak felnéz a mélységire, kezével árnyékolva szemét, mert a kalap ellenére is arcába süt a nap.*
- Valamilyen állatokra is szükség lenne, amiken kísérletezhetek. *Magyarázza.* Kísérleti… nyulakra! *Jut eszébe a szókapcsolat.* vagy patkányokra, esetleg egerekre. Amit találok. Ti menjetek az Ispotályba, nemsokára érkezem én is utánatok!
*Elég bizonytalannak tűnhet, de csak a feladatból eredő felelősség nyomja ólomsúlyként. Minden erejével azon van, hogyan ne essen baja, és azon, hogyan tudna segíteni Habrertusnak, sőt, valójában már a növényárust is kezdi megkedvelni.* ~ Abból pedig mindig csak baj lesz, ha a beteg iránt szimpátiát érzünk. ~ *Nagyon komolyan bámul, mintha észre se venné a valóságot maga körül. Most lelki szemei előtt kísérleti állatkák táncolnak. Nagyon lassan jut el a tudatáig, hogy Esti valószínűleg nem engedné el, nyilván labilisnak tartja, arról nem is beszélve, hogy rá maradnak a pestisesek. Dora ezt is számításba veszi, de keze megremeg. Ujjával lassan felnyúl a kalapért, és remegő kézzel, mintha élete utolsó tette volna, átadja Estinek.*
- Vigyázz rá, és ne hagyd, hogy bolhás legyen. *Mondja drámai hangon.* Nemsokára visszatérek.
*Mivel ő maga már az alkimistaműhely megépítésén is részt vett, pár mondatban elmagyarázza Estinek, merre kell menni, aztán el is indul, hogy minél előbb szerezzen magának néhány dögöt. Állatot. Talál is egy helyet, ahol ketrecet árulnak, ezt fel tudja kötni Borsra, fizet 57 aranyat Mesélő (Nyíl) részére.
Már csak meg kell töltenie valamivel. Inkább nyulakra lesz figyelmes a háziállatoknál, azokat nézegeti, de a pestisre pont jók volnának.*
~ Remélem, van ásó a műhelynél. ~ *Morfondírozik a tetemeken máris.*
*Úgy tűnik, Esti nagyon nagyra van az alvásával, pedig Dora már sokkal korábban fent volt, mint ő, és úgy kellett kilökdösnie az ágyból. Igaz, hogy Dora kapott közben összeroppanást, nem Esti, de ezt úgyse ismerné be, még magának sem. Peckes tartással néz el a mélységi felett, mintha meg se hallotta volna, amit mond.*
~ Hiába meresztgeted a szemed, a másik Dora a nyomomba se ér! ~ *Üzeni neki gyilkos pillantásával, miután látja, hogy a másik lány majd' felrobban az elfojtott röhöghetnéktől, persze ettől a fintortól meg már Dora is hülyét csinál magából. Épp elég neki köszöngetni, meg ilyesmi. Ő biztos benne, hogy megköszönte, még ha ki se mondta ilyen kontextusban a k betűs szót – nála ennyire telik. Esti felé lendülő kezével nem tud mit kezdeni. Ő nem tart tőle, hogy a másik lány beteg, nem közösködött a pórnéppel, ezzel kapcsolatban inkább a mindenkit megölelgető Habrertus van kínos helyzetben. Dora egyszerűen csak nem a bújós, ölelkezős típus, szóval nem is dörgöli hozzá magát máshoz.
Töprengése közben úgy tűnik, hogy elkészültek, de amikor Esti kérdőn ránéz, Dora még mindig maga elé pislog, és összevonja szemöldökét. Jobbra, balra tekintget, és közben ujjait pattintgatja. Végül odavezeti Borsot a szekérhez, de nem ül rá, csak felnéz a mélységire, kezével árnyékolva szemét, mert a kalap ellenére is arcába süt a nap.*
- Valamilyen állatokra is szükség lenne, amiken kísérletezhetek. *Magyarázza.* Kísérleti… nyulakra! *Jut eszébe a szókapcsolat.* vagy patkányokra, esetleg egerekre. Amit találok. Ti menjetek az Ispotályba, nemsokára érkezem én is utánatok!
*Elég bizonytalannak tűnhet, de csak a feladatból eredő felelősség nyomja ólomsúlyként. Minden erejével azon van, hogyan ne essen baja, és azon, hogyan tudna segíteni Habrertusnak, sőt, valójában már a növényárust is kezdi megkedvelni.* ~ Abból pedig mindig csak baj lesz, ha a beteg iránt szimpátiát érzünk. ~ *Nagyon komolyan bámul, mintha észre se venné a valóságot maga körül. Most lelki szemei előtt kísérleti állatkák táncolnak. Nagyon lassan jut el a tudatáig, hogy Esti valószínűleg nem engedné el, nyilván labilisnak tartja, arról nem is beszélve, hogy rá maradnak a pestisesek. Dora ezt is számításba veszi, de keze megremeg. Ujjával lassan felnyúl a kalapért, és remegő kézzel, mintha élete utolsó tette volna, átadja Estinek.*
- Vigyázz rá, és ne hagyd, hogy bolhás legyen. *Mondja drámai hangon.* Nemsokára visszatérek.
*Mivel ő maga már az alkimistaműhely megépítésén is részt vett, pár mondatban elmagyarázza Estinek, merre kell menni, aztán el is indul, hogy minél előbb szerezzen magának néhány dögöt. Állatot. Talál is egy helyet, ahol ketrecet árulnak, ezt fel tudja kötni Borsra, fizet 57 aranyat Mesélő (Nyíl) részére.
Már csak meg kell töltenie valamivel. Inkább nyulakra lesz figyelmes a háziállatoknál, azokat nézegeti, de a pestisre pont jók volnának.*~ Remélem, van ásó a műhelynél. ~ *Morfondírozik a tetemeken máris.*
1755. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-01-15 11:29:21
Üzenet elküldve: 2019-01-15 11:29:21
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Háztűznéző//
*Az események gyorsan elsiklanak felette, és érdemben még reagálni sem tud igazán a lány mondataira, már menne is el. Aztán meglátja, hogy Grotg felhasítja a kezét. Ez sajnos azért történt, mert Learon nem a munkára figyelt. El is dönti magában, hogy ettől fogva teljesen a ház építésére koncentrál még akkor is, ha másik lány jelenik meg a színen, aki útbaigazítást kér tőle. Majd foglalkozik vele más. Trodd szokása szerint nem törődik mással, csak azzal, amit éppen csinál, de ez nem szokatlan tőle. Ezután elköszön a lánytól, még egyet int utána, és beleveti magát a munkába. Először vizet hoz, ahogy Trodd kérte. Neki nem esik nehezére két vederrel hozni, és elég gyorsan meg is teszi. Persze az már nem jut el az agyáig, hogy netán az Grotg kezére kellett volna, de biztos jó lesz másra is. Azután átveszi az óriás félbehagyott munkáját. Jobb, ha most nagydarab barátjuk inkább pihen. Persze próbálja még így is bevonni őt a munkába, hogy ne érezze haszontalannak magát a férfi.*
-Grotg, hogy volt az a dal az előbb? Nem figyeltem oda, elénekelnéd megint, biztosan jobban megy úgy a munka! *Kéri tőle éppen ásás közben.*
*Az események gyorsan elsiklanak felette, és érdemben még reagálni sem tud igazán a lány mondataira, már menne is el. Aztán meglátja, hogy Grotg felhasítja a kezét. Ez sajnos azért történt, mert Learon nem a munkára figyelt. El is dönti magában, hogy ettől fogva teljesen a ház építésére koncentrál még akkor is, ha másik lány jelenik meg a színen, aki útbaigazítást kér tőle. Majd foglalkozik vele más. Trodd szokása szerint nem törődik mással, csak azzal, amit éppen csinál, de ez nem szokatlan tőle. Ezután elköszön a lánytól, még egyet int utána, és beleveti magát a munkába. Először vizet hoz, ahogy Trodd kérte. Neki nem esik nehezére két vederrel hozni, és elég gyorsan meg is teszi. Persze az már nem jut el az agyáig, hogy netán az Grotg kezére kellett volna, de biztos jó lesz másra is. Azután átveszi az óriás félbehagyott munkáját. Jobb, ha most nagydarab barátjuk inkább pihen. Persze próbálja még így is bevonni őt a munkába, hogy ne érezze haszontalannak magát a férfi.*
-Grotg, hogy volt az a dal az előbb? Nem figyeltem oda, elénekelnéd megint, biztosan jobban megy úgy a munka! *Kéri tőle éppen ásás közben.*
1754. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-01-14 23:54:29
Üzenet elküldve: 2019-01-14 23:54:29
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Effy birtoka//
*Garik áll délcegen, karba tett kézzel, s vidáman mosolyogva a két hölgyeményre. Az egyik máris tagad, melyet méltóságteljesen bólintva vesz tudomásul, neki aztán mindegy ki fia borja, csak legyen mit csinálni, amiből pénzmagot gyűjt.*
- Rendben, asszonyom! *Rikkant fel, de már nyílik is az ajtó és egy szomorkásnak tűnő másik csuda szép leány lép elébe, aki rögvest kedvesen be is engedi.*
- Köszönöm. *Biccent Garik, aztán hátratett kézzel besétál, persze rögtön körbe is néz.*
- Hijj, ez ám a csudás hodály, ha anyám, nagyanyám, meg szépanyám házát egybetennénk, ennek akkor is csak a pecuja lenne. *Füttyent fel tágra nyílt szemekkel, s dicséri meg rögtön a munkaadó házát.*
- Jó napot kívánok! Garik Branton a böcsületes nevem és munkáért folyamodnék, ahogyan teccett is mondani! *Emelné meg nem létező kalapját a legény. Hanem aztán Kagaenae kisasszony mondataira már felkapja fejét. ~ Itt valami turpisság van! ~ Gondolja mindjárt magában. ~ Hát ezek a mozsarat törik. ~ Már meg ilyet még aztán nem hallott, míg világ a világ. Gyanakodva is nézi, de erre aztán nem mond semmit, nem akarja mindjárt a munkaadókat kellemetlen helyzetbe hozni. Azért csak kérdez.*
- Faragok én magácskának jófajta fabunkót. Azzal többre megy... mint ezzel. *Mutat a félalkarnyi kis fém rúdra.* Ezzel inkább törje a fűszert, meg a diót. *Ezzel annyiban is hagyná a dolgot, s épp összeverné termetes tenyereit, mikor maga a megtestesült gonosz lép előtérbe hátulról. Ha jány lenne bizonyára sikkantana, mert még ilyen banyát nem látott. Már ilyen közvetlen közelről. Nagyanyja mesélt persze róluk, mikor rossz volt, hogy olykor előbújnak az ingoványból, de nem gondolta, hogy az igaz lehet. De aztán csak megszólal, akkor már nem olyan gyanakvó, sőt, előveszi ismét udvariasabbik énjét.*
- Kezét tsókolom instállom, néne! Garik Branton vónék a segíccség! *Vágja haptákba magát, nehogy az öreglány seprűre pattanjon amiért faragatlan.*
- Bíz' a jó fokhajmás vakaró, nincs is annál jobb! Bevágnék, vagy két veknivel! *Mosolyodik el a legény az ismerős szavakra, mert eddig az asszonyok olyan furán beszéltek, de lám a banyával megérti magát, amit egy kicsit furcsáll.*
- Osztán, hol kezdjem a munkát? Mert végeredményben avégett gyüttem vót a birtoknak! *Kérdezi, s ismét karba fonja kezeit.*
//Effy birtoka//
*Garik áll délcegen, karba tett kézzel, s vidáman mosolyogva a két hölgyeményre. Az egyik máris tagad, melyet méltóságteljesen bólintva vesz tudomásul, neki aztán mindegy ki fia borja, csak legyen mit csinálni, amiből pénzmagot gyűjt.*
- Rendben, asszonyom! *Rikkant fel, de már nyílik is az ajtó és egy szomorkásnak tűnő másik csuda szép leány lép elébe, aki rögvest kedvesen be is engedi.*
- Köszönöm. *Biccent Garik, aztán hátratett kézzel besétál, persze rögtön körbe is néz.*
- Hijj, ez ám a csudás hodály, ha anyám, nagyanyám, meg szépanyám házát egybetennénk, ennek akkor is csak a pecuja lenne. *Füttyent fel tágra nyílt szemekkel, s dicséri meg rögtön a munkaadó házát.*
- Jó napot kívánok! Garik Branton a böcsületes nevem és munkáért folyamodnék, ahogyan teccett is mondani! *Emelné meg nem létező kalapját a legény. Hanem aztán Kagaenae kisasszony mondataira már felkapja fejét. ~ Itt valami turpisság van! ~ Gondolja mindjárt magában. ~ Hát ezek a mozsarat törik. ~ Már meg ilyet még aztán nem hallott, míg világ a világ. Gyanakodva is nézi, de erre aztán nem mond semmit, nem akarja mindjárt a munkaadókat kellemetlen helyzetbe hozni. Azért csak kérdez.*
- Faragok én magácskának jófajta fabunkót. Azzal többre megy... mint ezzel. *Mutat a félalkarnyi kis fém rúdra.* Ezzel inkább törje a fűszert, meg a diót. *Ezzel annyiban is hagyná a dolgot, s épp összeverné termetes tenyereit, mikor maga a megtestesült gonosz lép előtérbe hátulról. Ha jány lenne bizonyára sikkantana, mert még ilyen banyát nem látott. Már ilyen közvetlen közelről. Nagyanyja mesélt persze róluk, mikor rossz volt, hogy olykor előbújnak az ingoványból, de nem gondolta, hogy az igaz lehet. De aztán csak megszólal, akkor már nem olyan gyanakvó, sőt, előveszi ismét udvariasabbik énjét.*
- Kezét tsókolom instállom, néne! Garik Branton vónék a segíccség! *Vágja haptákba magát, nehogy az öreglány seprűre pattanjon amiért faragatlan.*
- Bíz' a jó fokhajmás vakaró, nincs is annál jobb! Bevágnék, vagy két veknivel! *Mosolyodik el a legény az ismerős szavakra, mert eddig az asszonyok olyan furán beszéltek, de lám a banyával megérti magát, amit egy kicsit furcsáll.*
- Osztán, hol kezdjem a munkát? Mert végeredményben avégett gyüttem vót a birtoknak! *Kérdezi, s ismét karba fonja kezeit.*
1753. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-01-14 21:35:10
Üzenet elküldve: 2019-01-14 21:35:10
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Effy birtoka//
-Ilyen állapotban biz' nem is tesz jót a szomorkodás *bólogat hevesen, mert hát mindenki tudja boldogtalan anyának a gyermeke is boldogtalan lesz.*
-Aztat kő' a jányok eszébe vésni, hogy a házasság, az bezony nem szerelem. *Ezt bizony Nana is a saját bőrén tapasztalta fiatalkorában. A Yanohoz még azért ment hozzá annak idején, mert alaposan elcsavarta a fiatal fejit, s bár szép volt jó volt, ő is megfogadta, hogy soha többet.*
-Ó kincsem, én ráérek *vigyorog Effyre, tudatva vele, hogy a leves még bőven belefér. Ma épp kimenőnapot tart, s mivel már hajnalban elintézte minden más dolgát, amúgy is csak odahaza üldögélne és hímezgetne. A kajabálás az ő fülét is megüti, pedig a hallása már nem a régi, meg igencsak szelektív, s mikor a kisasszony int neki, lassan és csoszogva, de követi őt. Megpillantva a két leányzót, hunyorogva pillant rajtuk végig, már amennyit lát belőlük, megállapítja, csinos gyermekek. Eztán tekintete a kikapi legénykére vándorol, aki láttán el is vigyorodik, mert már régen látott ilyen csíhos férfiút. Amolyan valódi parasztgyereknek tűnik, biztos igen ügyesen rakja a ganajt. Kicsit emlékezteti is őt Margho egyik unokájára, de reménykedik benne, hogy nem az övé, mert ki nem állhassa azt a ledér fehérnépet, s szinte biztos benne, hogy utódai se jobbak nála.
A mozsár összetörésének emlegetése zökkenti ki, s hallatán jóleső, dohányos nevetésbe kezd.*
-Oszt miféle vakarót süttök ídesjányom? *szól végül a világosbarna hajú gyermekhez, szemeiben (már amennyi látszik belőle lehajló szemhéjától) huncut csillogással.*
A hozzászólás írója (Nanaryein Beilahr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.01.14 21:36:37
//Effy birtoka//
-Ilyen állapotban biz' nem is tesz jót a szomorkodás *bólogat hevesen, mert hát mindenki tudja boldogtalan anyának a gyermeke is boldogtalan lesz.*
-Aztat kő' a jányok eszébe vésni, hogy a házasság, az bezony nem szerelem. *Ezt bizony Nana is a saját bőrén tapasztalta fiatalkorában. A Yanohoz még azért ment hozzá annak idején, mert alaposan elcsavarta a fiatal fejit, s bár szép volt jó volt, ő is megfogadta, hogy soha többet.*
-Ó kincsem, én ráérek *vigyorog Effyre, tudatva vele, hogy a leves még bőven belefér. Ma épp kimenőnapot tart, s mivel már hajnalban elintézte minden más dolgát, amúgy is csak odahaza üldögélne és hímezgetne. A kajabálás az ő fülét is megüti, pedig a hallása már nem a régi, meg igencsak szelektív, s mikor a kisasszony int neki, lassan és csoszogva, de követi őt. Megpillantva a két leányzót, hunyorogva pillant rajtuk végig, már amennyit lát belőlük, megállapítja, csinos gyermekek. Eztán tekintete a kikapi legénykére vándorol, aki láttán el is vigyorodik, mert már régen látott ilyen csíhos férfiút. Amolyan valódi parasztgyereknek tűnik, biztos igen ügyesen rakja a ganajt. Kicsit emlékezteti is őt Margho egyik unokájára, de reménykedik benne, hogy nem az övé, mert ki nem állhassa azt a ledér fehérnépet, s szinte biztos benne, hogy utódai se jobbak nála.
A mozsár összetörésének emlegetése zökkenti ki, s hallatán jóleső, dohányos nevetésbe kezd.*
-Oszt miféle vakarót süttök ídesjányom? *szól végül a világosbarna hajú gyermekhez, szemeiben (már amennyi látszik belőle lehajló szemhéjától) huncut csillogással.*
A hozzászólás írója (Nanaryein Beilahr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.01.14 21:36:37
1752. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-01-14 15:30:05
Üzenet elküldve: 2019-01-14 15:30:05
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Effy birtoka//
*Aenaenek meggyőződése volt, hogy Effy nincsen itthon, erre tessék, úgy néz ki, hogy mégis. Biztosan elkerülték egymást, mert ő eltöltött némi időt a latrinán is, illetve Nirs is igyekezett lemosni magáról és kimosni magából. Ha kis esze lett volna, akkor magával vitte volna a lepedőt is a fürdőbe és akkor most nem lenne a meggyalázott ágynemű a konyhában egy székre gyűrve. Nagyjából ezek a gondolatok futnak végig az agyán, mikor meglátja barátnőjét.*
- A manóba...
*Suttogja, de ez nem Effy megjelenésének, hanem tényleg a lepedőnek szól, a füle hegyéig elvörösödik, mikor ebbe belegondol. Meg amúgy Garik is lehengereli.*
- Jah hát igen persze. Fizetünk. Meg szerintem adunk szállást is.
*Kínosan heherészve Effyre néz, hogy erősítse már meg ebben. Aztán kínosan heherészve a kezében tartott mozsártörőre néz, mikor felvilágosítják, hogy ez bizony nem a habverő, segélykérő pillantása Relre siklik, ekkor észreveszi az öregasszonyt is, majd a topáz szempár visszavándorol Garikra.*
- Kagaenae Thargodar vagyok, a ház asszonya pedig Ephemia d'Aquista. És hátőőőizé... Szóval mozsarat törtünk.
*Logikus, hogy mozsártörővel mozsarat kell törni, bár nem érti igazán, hogy mire is jó, ha összetörik a mozsarat? Amúgy is egy masszív valami, nehéz összetörni, pláne egy ilyen kis béna szerszámmal. Következésképpen nem mozsarat kell vele törni, hanem a mozsárban kell törni ennek az eszköznek a segítségével.*
- Igazából csak megijedtünk, hogy valaki az életünkre törne, míg sütit sütünk, aztán az első nehéznek tűnő eszközt fogtam meg, igaz Relael?
*Néz megint kínlódva az elf nőre, iszonyat bénán hazudik, tudja is magáról, de csak nem vallhatja be, hogy a tojásfehérjét akarta ezzel a vacakkal habbá verni.*
//Effy birtoka//
*Aenaenek meggyőződése volt, hogy Effy nincsen itthon, erre tessék, úgy néz ki, hogy mégis. Biztosan elkerülték egymást, mert ő eltöltött némi időt a latrinán is, illetve Nirs is igyekezett lemosni magáról és kimosni magából. Ha kis esze lett volna, akkor magával vitte volna a lepedőt is a fürdőbe és akkor most nem lenne a meggyalázott ágynemű a konyhában egy székre gyűrve. Nagyjából ezek a gondolatok futnak végig az agyán, mikor meglátja barátnőjét.*
- A manóba...
*Suttogja, de ez nem Effy megjelenésének, hanem tényleg a lepedőnek szól, a füle hegyéig elvörösödik, mikor ebbe belegondol. Meg amúgy Garik is lehengereli.*
- Jah hát igen persze. Fizetünk. Meg szerintem adunk szállást is.
*Kínosan heherészve Effyre néz, hogy erősítse már meg ebben. Aztán kínosan heherészve a kezében tartott mozsártörőre néz, mikor felvilágosítják, hogy ez bizony nem a habverő, segélykérő pillantása Relre siklik, ekkor észreveszi az öregasszonyt is, majd a topáz szempár visszavándorol Garikra.*
- Kagaenae Thargodar vagyok, a ház asszonya pedig Ephemia d'Aquista. És hátőőőizé... Szóval mozsarat törtünk.
*Logikus, hogy mozsártörővel mozsarat kell törni, bár nem érti igazán, hogy mire is jó, ha összetörik a mozsarat? Amúgy is egy masszív valami, nehéz összetörni, pláne egy ilyen kis béna szerszámmal. Következésképpen nem mozsarat kell vele törni, hanem a mozsárban kell törni ennek az eszköznek a segítségével.*
- Igazából csak megijedtünk, hogy valaki az életünkre törne, míg sütit sütünk, aztán az első nehéznek tűnő eszközt fogtam meg, igaz Relael?
*Néz megint kínlódva az elf nőre, iszonyat bénán hazudik, tudja is magáról, de csak nem vallhatja be, hogy a tojásfehérjét akarta ezzel a vacakkal habbá verni.*
1751. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-01-14 12:13:43
Üzenet elküldve: 2019-01-14 12:13:43
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
- Nem, nem tudod elképzelni, hogy mennyire. Meg hát Kriyon tudja, hogy velem hagyott, egyből rám terelődne a gyanú, hogy hagytalak kopogósra fagyni. *Kisfiús, féloldalas mosollyal pillant le a lányra.* - De azért szívesen. *Fejét oldalra biccenti, a lány érezheti, hogy Tizio, egészen pontosan Tizio orra a hajához ér, hallhatja a lélegzetét is, ahogy mélyen leszívja tincseinek illatát. ~Te perverz állat. Mit fog most gondolni rólad?~ Korholja magát, de nem túl sokáig, mert kellemes illatúnak találja és ha Nava nem kapálózik a dolog ellen, akkor egy darabig még szuszog a hajába.*
- A gyapjasteve. Hát olyan, mint egy nagyra nőtt birka. Kicsit hosszabb a nyaka és sokkal jobb minőségű a gyapja, mint egy birkának. Vagy eddig csak gyatra gyapjú birkát láttam. Mindegy, állítólag nem a szőrért tartják, hanem teherhordásra, de mivel Effynek nincs mit cipeltetni velük, ezért gondolom, hogy megmaradnak fonalnak. *Megrántja a vállát, ezt Nava talán nem látja, de érezheti, ahogy moccan az őt ölelő kar.* - Nem tudom. De lássuk be, hogy nem vagyok gyapjastevehajcsárnak való. Viszont Ephemiát szívesen nézem, ahogyan lenyírja a szőrüket, meg mindenféle hasonló dolgokat csinál. Ganézza. *Gonosz mosoly költözik az arcára, ahogy elképzeli.* - Életében nem végzett érdemi munkát, kíméltük, csak annyi dolga lett volna, hogy szép legyen és jól férjhez menjen. ~Qeron Sillerforwhoz, akit atyánk választott neki.~ *A gonosz vigyor eltűnik arcáról, ismét kifejezéstelenné válik, hangja cseppet szomorú.* - Nem volt ő erre felkészülve és mi sem. *Nagyot sóhajt, fejét újra a fának dönti, mikor a lány megszorítja a kezét, akkor hüvelykujja végigsimít Nava kezén. ~Túl finom virágszál vagy te a szegénynegyedhez.~*
- Igazad van, sosem tennék senkivel olyat, amit ő maga nem akar. ~Vagy amit ne fizetnék ki neki.~ És nem hagyok magam után fattyakat sem. Már elnézést a kifejezését. ~Illetve még senki nem jelentkezett, hogy hagytam volna.~ Az a véleményem, hogy átlátsz rajtam. Még a végén lerombolod a renomém. Talán tényleg hagynom kellene, hogy kopogósra fagyj. *Arca és hangja kifürkészhetetlen.* - Vagy egyszerűen foglyul ejtelek. Megannyi remek lehetőség, sérült lábaddal elfutni sem tudsz...
- Nem, nem tudod elképzelni, hogy mennyire. Meg hát Kriyon tudja, hogy velem hagyott, egyből rám terelődne a gyanú, hogy hagytalak kopogósra fagyni. *Kisfiús, féloldalas mosollyal pillant le a lányra.* - De azért szívesen. *Fejét oldalra biccenti, a lány érezheti, hogy Tizio, egészen pontosan Tizio orra a hajához ér, hallhatja a lélegzetét is, ahogy mélyen leszívja tincseinek illatát. ~Te perverz állat. Mit fog most gondolni rólad?~ Korholja magát, de nem túl sokáig, mert kellemes illatúnak találja és ha Nava nem kapálózik a dolog ellen, akkor egy darabig még szuszog a hajába.*
- A gyapjasteve. Hát olyan, mint egy nagyra nőtt birka. Kicsit hosszabb a nyaka és sokkal jobb minőségű a gyapja, mint egy birkának. Vagy eddig csak gyatra gyapjú birkát láttam. Mindegy, állítólag nem a szőrért tartják, hanem teherhordásra, de mivel Effynek nincs mit cipeltetni velük, ezért gondolom, hogy megmaradnak fonalnak. *Megrántja a vállát, ezt Nava talán nem látja, de érezheti, ahogy moccan az őt ölelő kar.* - Nem tudom. De lássuk be, hogy nem vagyok gyapjastevehajcsárnak való. Viszont Ephemiát szívesen nézem, ahogyan lenyírja a szőrüket, meg mindenféle hasonló dolgokat csinál. Ganézza. *Gonosz mosoly költözik az arcára, ahogy elképzeli.* - Életében nem végzett érdemi munkát, kíméltük, csak annyi dolga lett volna, hogy szép legyen és jól férjhez menjen. ~Qeron Sillerforwhoz, akit atyánk választott neki.~ *A gonosz vigyor eltűnik arcáról, ismét kifejezéstelenné válik, hangja cseppet szomorú.* - Nem volt ő erre felkészülve és mi sem. *Nagyot sóhajt, fejét újra a fának dönti, mikor a lány megszorítja a kezét, akkor hüvelykujja végigsimít Nava kezén. ~Túl finom virágszál vagy te a szegénynegyedhez.~*
- Igazad van, sosem tennék senkivel olyat, amit ő maga nem akar. ~Vagy amit ne fizetnék ki neki.~ És nem hagyok magam után fattyakat sem. Már elnézést a kifejezését. ~Illetve még senki nem jelentkezett, hogy hagytam volna.~ Az a véleményem, hogy átlátsz rajtam. Még a végén lerombolod a renomém. Talán tényleg hagynom kellene, hogy kopogósra fagyj. *Arca és hangja kifürkészhetetlen.* - Vagy egyszerűen foglyul ejtelek. Megannyi remek lehetőség, sérült lábaddal elfutni sem tudsz...
1750. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-01-14 12:09:00
Üzenet elküldve: 2019-01-14 12:09:00
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Effy birtoka//
- Jaj kedves Nana, bánkódtam már eleget. Kicsit belefáradtam.
*Mosolyog az asszonyságra, szavaihoz hűen elég fáradtan. Valóban kibánkódta már magát régi otthona, atyja és most Kagan elvesztése miatt, de igyekszik pozitívan tekinteni a jövőbe. A tény, hogy gyermeket vár, valamennyire segít neki, hisz ha nem is magáért, érte már megéri erősnek lennie.
Nana következő szavain azonban már sokkal vidámabban kacag fel. Nem téved nagyot a néne, hisz a Kagan előtti "nagy élete szerelme" esetén valóban közrejátszott a vagyoni és rangbéli különbség, de mint minden más, már az az affér is a múlté.*
- Tényleg nem szabad olyanhoz hozzámenni. Ha valamit, akkor ezt bizony nagyon megtanultam.
*A rangbeli különbség ugyanis a legtöbb baj forrása, mint ahogy az az ő esetében is volt. Aztán mikor Nana számára is kiderül, hogy terhes, ő is osztozik az örömében.*
- Így van. Pont a legjobb időpontban! Bár nem feltétlenül szükséges ma elkezdenie a szolgálatot a nénének, hogyha levest szeretne főzni, akkor én nem állok útba.
*Alighogy e szavak elhagyják a száját, kiabálásra lesz figyelmes. Eleinte még nem áll fel a helyéről, csak mozdulatlanul fülel, hogy vajon ki lehet a notórius rikácsoló. Hanem amikor már egy ideje tart a zsivaj, csak fölpattan és int Nanának is, hogy tartson vele.*
- Egy pillanat, megnézem, ki az.
*~De nagy forgalom van ma!~ A hallba érvén hirtelen megpillantja Aenae-t és Relt amint ajtót nyitnak és akikről az az igazság, hogy teljesen megfeledkezett, hogy jelen vannak. Megborító dolog ez a terhesség. No de másfelől nem csak a két leányzó van az ajtóban, hanem egy szép szál legény is. Feltehetőleg ő a "kajabáló". Áll egy ideig a társalgó ajtajában, a háttérben hallgatja a fiút, aztán mikor elérkezettnek látja az időt, tudatja a többiekkel érkezését.*
- Munka az mindig van.
*Mondja, miközben közéjük lép. A két leányhoz intéz egy barátságos mosolyt, aztán Garikhoz fordul.*
- Üdvözletem. Látom, már ajtót nyitottak. Ha jól hallottam, munkát szeretnél, igaz? Kerülj csak beljebb! Hogy is hívnak?
*Int a többieknek is, hogy jöjjenek. Most már nyugodtan tarthatnak kupaktanácsot a birtok igazgatásával kapcsolatban, aminek már épp ideje is volt.*
//Effy birtoka//
- Jaj kedves Nana, bánkódtam már eleget. Kicsit belefáradtam.
*Mosolyog az asszonyságra, szavaihoz hűen elég fáradtan. Valóban kibánkódta már magát régi otthona, atyja és most Kagan elvesztése miatt, de igyekszik pozitívan tekinteni a jövőbe. A tény, hogy gyermeket vár, valamennyire segít neki, hisz ha nem is magáért, érte már megéri erősnek lennie.
Nana következő szavain azonban már sokkal vidámabban kacag fel. Nem téved nagyot a néne, hisz a Kagan előtti "nagy élete szerelme" esetén valóban közrejátszott a vagyoni és rangbéli különbség, de mint minden más, már az az affér is a múlté.*
- Tényleg nem szabad olyanhoz hozzámenni. Ha valamit, akkor ezt bizony nagyon megtanultam.
*A rangbeli különbség ugyanis a legtöbb baj forrása, mint ahogy az az ő esetében is volt. Aztán mikor Nana számára is kiderül, hogy terhes, ő is osztozik az örömében.*
- Így van. Pont a legjobb időpontban! Bár nem feltétlenül szükséges ma elkezdenie a szolgálatot a nénének, hogyha levest szeretne főzni, akkor én nem állok útba.
*Alighogy e szavak elhagyják a száját, kiabálásra lesz figyelmes. Eleinte még nem áll fel a helyéről, csak mozdulatlanul fülel, hogy vajon ki lehet a notórius rikácsoló. Hanem amikor már egy ideje tart a zsivaj, csak fölpattan és int Nanának is, hogy tartson vele.*
- Egy pillanat, megnézem, ki az.
*~De nagy forgalom van ma!~ A hallba érvén hirtelen megpillantja Aenae-t és Relt amint ajtót nyitnak és akikről az az igazság, hogy teljesen megfeledkezett, hogy jelen vannak. Megborító dolog ez a terhesség. No de másfelől nem csak a két leányzó van az ajtóban, hanem egy szép szál legény is. Feltehetőleg ő a "kajabáló". Áll egy ideig a társalgó ajtajában, a háttérben hallgatja a fiút, aztán mikor elérkezettnek látja az időt, tudatja a többiekkel érkezését.*
- Munka az mindig van.
*Mondja, miközben közéjük lép. A két leányhoz intéz egy barátságos mosolyt, aztán Garikhoz fordul.*
- Üdvözletem. Látom, már ajtót nyitottak. Ha jól hallottam, munkát szeretnél, igaz? Kerülj csak beljebb! Hogy is hívnak?
*Int a többieknek is, hogy jöjjenek. Most már nyugodtan tarthatnak kupaktanácsot a birtok igazgatásával kapcsolatban, aminek már épp ideje is volt.*
1749. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-01-13 20:53:40
Üzenet elküldve: 2019-01-13 20:53:40
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
//Az üllő dolga//
//Kovácsnézőben//
* A birtokra érve Pash körbekémlel, látja, hogy már otthoni terepen vannak, és ez megnyugvással tölti el. A városból senki nem indult utánuk, legalábbis az alapján, amit hátranézve láthat. Sajnálja, hogy kovács nélkül kellett megérkezniük, és hogy még megölni se tudták a makacs öszvért. Laornak hálásan bólint. *
- Köszönöm. * És ezzel el is teszi a majdnem kész alkarvédőt. Hallgatja a többiek beszélgetését, de nem nagyon tud mit hozzátenni. Nem ért se a tündérekhez, se a történelemhez. A nőkhöz meg még annyira se, szóval főleg felesleges beleszóljon a felvidítási próbálkozásra. Inkább egy katonaindulót kezd fütyülni, hogy legalább egy kis aláfestő zenét adjon a visszaútjukhoz. *
//Kovácsnézőben//
* A birtokra érve Pash körbekémlel, látja, hogy már otthoni terepen vannak, és ez megnyugvással tölti el. A városból senki nem indult utánuk, legalábbis az alapján, amit hátranézve láthat. Sajnálja, hogy kovács nélkül kellett megérkezniük, és hogy még megölni se tudták a makacs öszvért. Laornak hálásan bólint. *
- Köszönöm. * És ezzel el is teszi a majdnem kész alkarvédőt. Hallgatja a többiek beszélgetését, de nem nagyon tud mit hozzátenni. Nem ért se a tündérekhez, se a történelemhez. A nőkhöz meg még annyira se, szóval főleg felesleges beleszóljon a felvidítási próbálkozásra. Inkább egy katonaindulót kezd fütyülni, hogy legalább egy kis aláfestő zenét adjon a visszaútjukhoz. *
1748. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-01-13 20:48:08
Üzenet elküldve: 2019-01-13 20:48:08
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
- Igen. - *Biccent a visszakérdezésre, mert azt gondolja, a férfi nem biztos benne, hogy jól hallotta őt. Hogy ez bosszús vagy gúnyos visszakérdezés volna, azt ő nem érzékeli, nem erőssége az ilyen árnyalatnyi különbségek fölfedezése.
Majd ismét fölpillant a férfi arcára, mikor nevetni kezd, mert nem tudja hova rakni ezt a reakciót. De végül kap választ is, amit érdeklődéssel hallgat végig. Meglepi a történet, különösen az, hogy a férfit valami isteni entitás személyesen tanította. S nem különben az az elhatározott állítás, miszerint a Vérúr nem gonosz.
Ahelyett, hogy a panasszal foglalkozna, inkább eziránt érdeklődik. A legnagyobb veszélynek ugyanis a tudatlanságot tartja, igyekszik hát tenni ellene.
Elfogult az ellenérzései miatt, de valójában az összes, magát istennek valló entitást visszaküldené oda, ahonnan jött, ezt az érzést nem tartogatja személyesen csak Sa'Therethnek. Viszont tény, hogy ő taszítja a leginkább.*
- Milyen volt? És mit tanított neked? - *Kérdi, megint csak az úttól.
Közben haladnak is, így az utat hamarosan erdei ösvény, majd pedig a fehér kavicsos kis ösvény váltja fel.*
Majd ismét fölpillant a férfi arcára, mikor nevetni kezd, mert nem tudja hova rakni ezt a reakciót. De végül kap választ is, amit érdeklődéssel hallgat végig. Meglepi a történet, különösen az, hogy a férfit valami isteni entitás személyesen tanította. S nem különben az az elhatározott állítás, miszerint a Vérúr nem gonosz.
Ahelyett, hogy a panasszal foglalkozna, inkább eziránt érdeklődik. A legnagyobb veszélynek ugyanis a tudatlanságot tartja, igyekszik hát tenni ellene.
Elfogult az ellenérzései miatt, de valójában az összes, magát istennek valló entitást visszaküldené oda, ahonnan jött, ezt az érzést nem tartogatja személyesen csak Sa'Therethnek. Viszont tény, hogy ő taszítja a leginkább.*
- Milyen volt? És mit tanított neked? - *Kérdi, megint csak az úttól.
Közben haladnak is, így az utat hamarosan erdei ösvény, majd pedig a fehér kavicsos kis ösvény váltja fel.*
1747. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-01-13 19:01:59
Üzenet elküldve: 2019-01-13 19:01:59
ÚJ
![>Atehaner Nemarek [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11134_1521236723_fel_elf_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 487
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 487
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
//Krestvir//
- Találjam ki.
*Ismétli Kres szavait.*
~Köszönöm, ezzel nem segítettél.~
*Úgy tűnik, ettől a választól újfent nem túl boldog, ám a kérdés mégiscsak egy kicsit megnevetteti.*
- Miből gondolom?
*Különös, kissé fájdalmas mosoly ül ki az arcára.*
- Egyik félistene személyesen tanított engem. Ő volt a... Mesterem.
*Így Kres talán egy kicsit jobban megértheti a félvér érzéseit.*
- A gazdáim folyamatosan bántottak, ezért vagyok tele sebekkel. A Vérúr megmentett tőlük, foglalkozott velem és taníttatott, mikor mindenki más megvetett és átgázolt rajtam. A hűségem felé egyértelmű volt. Sosem volt gonosz, mint ahogyan azt sokan állítják. Ő nem a gonoszság pártfogója. A sötétség sosem egyelő a gonoszsággal. Csak más, ezért nem értik meg sokan. De már nem számít. Tanulhatok valami mást, amiben fele olyan jó sem leszek majd, mint ebben. Én abban voltam tehetséges... Te is tudod, hogy más ágat nem fogok tudni teljesen elsajátítani, és azt is csak nehezebben.
- Találjam ki.
*Ismétli Kres szavait.*
~Köszönöm, ezzel nem segítettél.~
*Úgy tűnik, ettől a választól újfent nem túl boldog, ám a kérdés mégiscsak egy kicsit megnevetteti.*
- Miből gondolom?
*Különös, kissé fájdalmas mosoly ül ki az arcára.*
- Egyik félistene személyesen tanított engem. Ő volt a... Mesterem.
*Így Kres talán egy kicsit jobban megértheti a félvér érzéseit.*
- A gazdáim folyamatosan bántottak, ezért vagyok tele sebekkel. A Vérúr megmentett tőlük, foglalkozott velem és taníttatott, mikor mindenki más megvetett és átgázolt rajtam. A hűségem felé egyértelmű volt. Sosem volt gonosz, mint ahogyan azt sokan állítják. Ő nem a gonoszság pártfogója. A sötétség sosem egyelő a gonoszsággal. Csak más, ezért nem értik meg sokan. De már nem számít. Tanulhatok valami mást, amiben fele olyan jó sem leszek majd, mint ebben. Én abban voltam tehetséges... Te is tudod, hogy más ágat nem fogok tudni teljesen elsajátítani, és azt is csak nehezebben.
1746. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-01-13 18:18:37
Üzenet elküldve: 2019-01-13 18:18:37
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 743
OOC üzenetek: 260
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 743
OOC üzenetek: 260
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Effy birtoka//
*Relael nem érzékeli a hasonlat mélységeit, mert Aenae egy kedves szemérmes lány, nem feltételez róla ilyeneket.*
- Vagy úgy.
*Hümmögve gondolkodik picit.*
- Úgy tudom ott csak eljegyzés volt és Aleimord valami szegény fruskát vett el. Legalábbis a pletyka így szólt, viszont Nairada kezén ott volt a gyűrű. Mindenesetre Nairada érzései őszinték voltak, ezt tudom biztosra, a többit sajnos nem.
*Már amennyire biztos lehet saját megfigyelőképességeiben. A félvéreket ő sem érti, függetlenül attól, hogy baja nincs velük, csupán családalapítás szempontjából tökéletesen haszontalanak. Relaelnek nem is jutna eszébe emberrel ilyen módon keveredni. Pár kósza affér persze belefér, azzal nem lát gondot.
Megnézi azért magának a szép szál legényt aki állítása szerint dolgozni jött.*
- Na micsoda szerencse!
*Mosolyog hol Garikra, hol Aenaere, aki lelkesen szorongatja a mozsártörőt. Kissé feleslegesnek érzi magát, elvégre vendég ő a háznál, ezért jobbára csak hallgat és figyel. Ebben is elég jó tud lenni. Nézi a mozsártörőt és megjegyzi amit Garik mondott róla, ami akár hasznos információ is lehet, hogy legközelebb ne kerüljenek ilyen kissé kínos, de főleg szórakoztató helyzetbe.*
- Ó én csak vendég vagyok itt.
*Szabadkozik, mikor Garik rápillant és asszonyomnak nevezi. Kissé öregnek is érzi magát ettől.*
//Effy birtoka//
*Relael nem érzékeli a hasonlat mélységeit, mert Aenae egy kedves szemérmes lány, nem feltételez róla ilyeneket.*
- Vagy úgy.
*Hümmögve gondolkodik picit.*
- Úgy tudom ott csak eljegyzés volt és Aleimord valami szegény fruskát vett el. Legalábbis a pletyka így szólt, viszont Nairada kezén ott volt a gyűrű. Mindenesetre Nairada érzései őszinték voltak, ezt tudom biztosra, a többit sajnos nem.
*Már amennyire biztos lehet saját megfigyelőképességeiben. A félvéreket ő sem érti, függetlenül attól, hogy baja nincs velük, csupán családalapítás szempontjából tökéletesen haszontalanak. Relaelnek nem is jutna eszébe emberrel ilyen módon keveredni. Pár kósza affér persze belefér, azzal nem lát gondot.
Megnézi azért magának a szép szál legényt aki állítása szerint dolgozni jött.*
- Na micsoda szerencse!
*Mosolyog hol Garikra, hol Aenaere, aki lelkesen szorongatja a mozsártörőt. Kissé feleslegesnek érzi magát, elvégre vendég ő a háznál, ezért jobbára csak hallgat és figyel. Ebben is elég jó tud lenni. Nézi a mozsártörőt és megjegyzi amit Garik mondott róla, ami akár hasznos információ is lehet, hogy legközelebb ne kerüljenek ilyen kissé kínos, de főleg szórakoztató helyzetbe.*
- Ó én csak vendég vagyok itt.
*Szabadkozik, mikor Garik rápillant és asszonyomnak nevezi. Kissé öregnek is érzi magát ettől.*
1745. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-01-13 12:46:28
Üzenet elküldve: 2019-01-13 12:46:28
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 355
OOC üzenetek: 40
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 355
OOC üzenetek: 40
Játékstílus: Vakmerő
//Vissza Amonra//
*Frandr, ezúttal magában, kipihenten, tisztán megy vissza Amonra. Azt tudja, hogy mire odaér, már nem lesz reggel, inkább kora délről lehet majd beszélni.
Még mindig eléggé hideg az idő, bár már a hó csak szállingózik, és világos is van, így most már magában gondolkozhat, nem kell annyira figyelnie, merre lép.
A fő kérdés, amit magában fontolgat, az az, hogy hogyan tovább. Itt tiszta lappal kezd, nem ismeri az ittenieket, nem tud sokat a szokásaikról. Nem tudja, milyen könnyű itt beilleszkedni, nem tudja, hogy a mindennapjai hogy telnének.
Végül arra jut, hogy a legegyszerűbb dolog sodródni az árral. A problémák, ha nem is oldják meg magukat, gyakran eléggé készségesen felfedik idővel a megoldást. Így tűnődve halad tovább Amon felé.*
*Frandr, ezúttal magában, kipihenten, tisztán megy vissza Amonra. Azt tudja, hogy mire odaér, már nem lesz reggel, inkább kora délről lehet majd beszélni.
Még mindig eléggé hideg az idő, bár már a hó csak szállingózik, és világos is van, így most már magában gondolkozhat, nem kell annyira figyelnie, merre lép.
A fő kérdés, amit magában fontolgat, az az, hogy hogyan tovább. Itt tiszta lappal kezd, nem ismeri az ittenieket, nem tud sokat a szokásaikról. Nem tudja, milyen könnyű itt beilleszkedni, nem tudja, hogy a mindennapjai hogy telnének.
Végül arra jut, hogy a legegyszerűbb dolog sodródni az árral. A problémák, ha nem is oldják meg magukat, gyakran eléggé készségesen felfedik idővel a megoldást. Így tűnődve halad tovább Amon felé.*
1744. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-01-12 23:53:07
Üzenet elküldve: 2019-01-12 23:53:07
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 386
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 386
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*Amit ő eddig látott a Szegénynegyedből és az ottani életből, az némileg ellentmond annak, amit Tizio tapasztalt, nem akar azonban ezen a téren hosszas vitába bonyolódni, hisz úgyse tudnának eredményre jutni, összeveszni azonban annál könnyebben sikerülne. Így bár szívesen hallana még többet a korábbi tapasztalatokról, amik után a férfi már nem töri többé magát, inkább csak bólint egyet egyetértése jeléül. Bizony, szíve joga azt gondolni, amit szeretne, ő pedig azt szeretné gondolni, hogy érdemes foglalkozni a szegényekkel, és segíteni őket, ahogy csak lehet. ~Elismerem, időigényes és nehéz folyamat, de hosszú távon számos jó dolog kisülhetne belőle!~ vélekedik magában, ahogy közelebb helyezkedik Tiziohoz. Annyira jól esik neki a férfi közelsége és melegsége, hogy a szemtelen megjegyzést is elengedi a füle mellett, csak egy szemforgatással válaszol rá, bár ezt helyzetéből kifolyólag nem valószínű, hogy Tizio látja. ~Te vagy a leglehetetlenebb alak, akivel eddig találkoztam!~ ismeri el magában, titokban kicsit irigyelve a férfit túlzott önbizalmáért és magabiztosságáért, ő maga ugyanis komoly hiányosságokkal bír e területeken. Nem tiltakozik ugyanakkor az átkarolás ellen, hiszen minden extra védelemnek örül a hideggel szemben, sőt, még lábát is behajlítja, kezével pedig átkarolja felhúzott térdeit, hogy így próbálja minél jobban óvni magát a hűvös fuvallatoktól. Mikor kényelmesen elhelyezkedett, akkor fordítja csak kicsit oldalra a fejét, hogy a lehetőségekhez képest minél jobban lássa a férfi arcát és a rajta tükröződő érzelmeket.*
- Képzelem, mennyire! De ne félj, ott még nem tartunk! *jegyzi meg csípősen, mikor a megfagyás kerül szóba, ám arcán hamarosan elégedett mosoly jelenik meg, ahogy kezd újra visszatérni belé az élet* De azért köszönöm! *pillant a kék szemekbe, hálásan az aggodalomért és a felmelegítésért.*
- Gyapjas tevék? Azok meg micsodák? *kérdez vissza értetlenül, mikor idáig érnek a beszélgetésben. Az állatok többségéről eddig csak könyvekben olvasott, élőben nem sokkal volt szerencséje találkozni, ám gyapjas tevékről még csak nem is hallott ez idáig. ~Bár a nevük aranyosan hangzik!~ mosolyodik el magában.*
- És te mihez akarsz kezdeni? Segítesz a húgodnak a tevék körül? *érdeklődik Tizio szándékai felől, ám kételkedik benne, hogy a férfit annyira vonzaná az állattenyésztés.*
- Csak nem tennél ilyesmit! Neked is van egy lánytestvéred, remélem, az iránta érzett aggodalmad kiterjed arra is, hogy mást se akarj ilyen helyzetbe sodorni! *válaszol őszintén a kérdésre* Különben is, továbbra is az a véleményem, hogy közel sem vagy olyan rossz ember, mint amilyennek próbálod beállítani magad! *folytatja tovább, beszéd közben egy pillanatra megszorítva a férfi karján nyugvó kezét. Abban egy percig sem kételkedik, hogy sok nővel volt már dolga Tizionak, azonban hogy bármelyiket is megrontotta volna, azt nem tudja, vagy legalábbis nem akarja elképzelni róla.*
- Én is remélem! *mosolyodik el, mikor újra a város kerül szóba. Bár már nem ott lakik, de még mindig azt tekinti otthonának, és bízik benne, most talán lehetősége nyílik a Szegénynegyednek is a fejlődésre.*
*Amit ő eddig látott a Szegénynegyedből és az ottani életből, az némileg ellentmond annak, amit Tizio tapasztalt, nem akar azonban ezen a téren hosszas vitába bonyolódni, hisz úgyse tudnának eredményre jutni, összeveszni azonban annál könnyebben sikerülne. Így bár szívesen hallana még többet a korábbi tapasztalatokról, amik után a férfi már nem töri többé magát, inkább csak bólint egyet egyetértése jeléül. Bizony, szíve joga azt gondolni, amit szeretne, ő pedig azt szeretné gondolni, hogy érdemes foglalkozni a szegényekkel, és segíteni őket, ahogy csak lehet. ~Elismerem, időigényes és nehéz folyamat, de hosszú távon számos jó dolog kisülhetne belőle!~ vélekedik magában, ahogy közelebb helyezkedik Tiziohoz. Annyira jól esik neki a férfi közelsége és melegsége, hogy a szemtelen megjegyzést is elengedi a füle mellett, csak egy szemforgatással válaszol rá, bár ezt helyzetéből kifolyólag nem valószínű, hogy Tizio látja. ~Te vagy a leglehetetlenebb alak, akivel eddig találkoztam!~ ismeri el magában, titokban kicsit irigyelve a férfit túlzott önbizalmáért és magabiztosságáért, ő maga ugyanis komoly hiányosságokkal bír e területeken. Nem tiltakozik ugyanakkor az átkarolás ellen, hiszen minden extra védelemnek örül a hideggel szemben, sőt, még lábát is behajlítja, kezével pedig átkarolja felhúzott térdeit, hogy így próbálja minél jobban óvni magát a hűvös fuvallatoktól. Mikor kényelmesen elhelyezkedett, akkor fordítja csak kicsit oldalra a fejét, hogy a lehetőségekhez képest minél jobban lássa a férfi arcát és a rajta tükröződő érzelmeket.*
- Képzelem, mennyire! De ne félj, ott még nem tartunk! *jegyzi meg csípősen, mikor a megfagyás kerül szóba, ám arcán hamarosan elégedett mosoly jelenik meg, ahogy kezd újra visszatérni belé az élet* De azért köszönöm! *pillant a kék szemekbe, hálásan az aggodalomért és a felmelegítésért.*
- Gyapjas tevék? Azok meg micsodák? *kérdez vissza értetlenül, mikor idáig érnek a beszélgetésben. Az állatok többségéről eddig csak könyvekben olvasott, élőben nem sokkal volt szerencséje találkozni, ám gyapjas tevékről még csak nem is hallott ez idáig. ~Bár a nevük aranyosan hangzik!~ mosolyodik el magában.*
- És te mihez akarsz kezdeni? Segítesz a húgodnak a tevék körül? *érdeklődik Tizio szándékai felől, ám kételkedik benne, hogy a férfit annyira vonzaná az állattenyésztés.*
- Csak nem tennél ilyesmit! Neked is van egy lánytestvéred, remélem, az iránta érzett aggodalmad kiterjed arra is, hogy mást se akarj ilyen helyzetbe sodorni! *válaszol őszintén a kérdésre* Különben is, továbbra is az a véleményem, hogy közel sem vagy olyan rossz ember, mint amilyennek próbálod beállítani magad! *folytatja tovább, beszéd közben egy pillanatra megszorítva a férfi karján nyugvó kezét. Abban egy percig sem kételkedik, hogy sok nővel volt már dolga Tizionak, azonban hogy bármelyiket is megrontotta volna, azt nem tudja, vagy legalábbis nem akarja elképzelni róla.*
- Én is remélem! *mosolyodik el, mikor újra a város kerül szóba. Bár már nem ott lakik, de még mindig azt tekinti otthonának, és bízik benne, most talán lehetősége nyílik a Szegénynegyednek is a fejlődésre.*
1743. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-01-12 23:41:55
Üzenet elküldve: 2019-01-12 23:41:55
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//A pestis – Gyógymód//
- Ahogy gondolod! *hagyja rá Dorára a témát, kezével invitáló mozdulatot téve, hogy legyen a vendége, rajta nem múlik, ő bármikor szívesen tanítja bármilyen téren, legyen szó a lovaglás bármelyik formájáról is. Élvezettél nézi viszont a lány mutatványát, jó hangulata pedig még akkor is megmarad, mikor a temetés kerül szóba*
- Kár, hogy lemaradtál róla, nagy buli volt! *jegyzi meg talán kicsit érzéketlenül, de mivel nem ismerte személyesen a halottat, így különösebben sajnálkozni se tud utána, azt viszont kénytelen elismerni, hogy igen jól érezte magát akkor este. ~Kár, hogy azóta nem láttam Riqeliet, még szívesen beszéltem volna vele...~ jut eszébe a vörös hajú lány és a vele folytatott cseveje, ami hosszú idő óta az egyik legérdekesebb beszélgetése volt. ~Ki tudja? Dorában talán megvan a képesség, hogy ugyanolyan jó beszélgetőpartner legyen!~ tekint menet közben a lányra, majd az útját keresztező járókelőkre fordítja a figyelmét, sikeresen elevickélve az árushoz és családjához*
- Jöttünk, amilyen gyorsan csak tudtunk! *válaszol az árusnak, a szeme sarkából Dorára sandítva, mintha csak az ő hibája lett volna a késlekedés. Míg a bemutatás zajlik, nem igazán figyel oda, nem érdekli, kit hogy hívnak, a végén azonban, mikor a feleség kerül sorra, nem tudja megállni nevetés nélkül. ~Ez is Dora, még ilyet! Ez biztos sérti a büszkeségét!~ gondolja, míg az eredeti Dora beszéde alatt prüszkölve próbálja visszafojtani nevetését. Saját bemutatásakor csak egy apró biccentést produkál, hiszen a beszédhez még nincs alkalmas állapotban, a kézfogás meg akkor is távol állna tőle, ha nem kellene aggódniuk a betegség miatt. ~Társnő? Érdekes megfogalmazás!~ mereng el közben magában Dora szóhasználatán.*
- Na gyerünk, szedjük össze, amit csak kell, és induljunk! *jelenti ki határozottan, és ő maga is nekiáll segédkezni a pakolásban. Javában térül-fordul a gyógynövényekkel, mikor Dora egyszer csak megszólítja, ő pedig kíváncsian hallgatja a lányt. ~Tulajdonképpen most se köszönted meg, csak megemlítetted, hogy elfelejtetted, de lépjünk túl ezen!~ gondolja magában, a lehetőségekhez képest kedvesen értelmezve a lány mondandóját*
- Nos, én is örülök, hogy nem vagy egyedül! *válaszol végül. ~Nem is bírnád!~ teszi hozzá gondolatban* De ne aggódj ezen, hidd el, a látszattal ellentétben szeretem hasznosan és értelmesen tölteni az időmet! *kacsint a lányra. Sok mindent nem tud még róla Dora, ez pedig ezen dolgok egyike, de a hosszas kifejtésre nincs most idő* Amúgy meg nem mintha te önként kerültél volna bele ebbe... *zárja le végül a témát, hiszen nyilván a tudása miatt egyedül Dora alkalmas csak ennek a feladatnak az elvégzésére, ez azonban egyáltalán nem jelenti, hogy önként és dalolva vállalta magára ezt a terhet, ez a tény pedig már önmagában valamennyicske tiszteletre ad okot a szemében. Egyik keze már mozdulna is, hogy hátba veregesse a lányt támogatása jeléül, a mozdulat közben azonban észbe kap, és a biztonságosság jegyében inkább tartja a távolságot*
- Na, elég az érzelgősségből! Indulhatunk? *míg az első mondatot csak Dorának szánja, a másodikat már hangosabban kérdi, a családra tekintve, elférnek-e mindannyian a szekéren, vagy képesek-e más módon tartani a tempót. Ha mindenki kész, akkor ő maga is visszakászálódik a bakra, majd Dorára pillant a végső megerősítésre várva, mehet-e a menet.*
- Ahogy gondolod! *hagyja rá Dorára a témát, kezével invitáló mozdulatot téve, hogy legyen a vendége, rajta nem múlik, ő bármikor szívesen tanítja bármilyen téren, legyen szó a lovaglás bármelyik formájáról is. Élvezettél nézi viszont a lány mutatványát, jó hangulata pedig még akkor is megmarad, mikor a temetés kerül szóba*
- Kár, hogy lemaradtál róla, nagy buli volt! *jegyzi meg talán kicsit érzéketlenül, de mivel nem ismerte személyesen a halottat, így különösebben sajnálkozni se tud utána, azt viszont kénytelen elismerni, hogy igen jól érezte magát akkor este. ~Kár, hogy azóta nem láttam Riqeliet, még szívesen beszéltem volna vele...~ jut eszébe a vörös hajú lány és a vele folytatott cseveje, ami hosszú idő óta az egyik legérdekesebb beszélgetése volt. ~Ki tudja? Dorában talán megvan a képesség, hogy ugyanolyan jó beszélgetőpartner legyen!~ tekint menet közben a lányra, majd az útját keresztező járókelőkre fordítja a figyelmét, sikeresen elevickélve az árushoz és családjához*
- Jöttünk, amilyen gyorsan csak tudtunk! *válaszol az árusnak, a szeme sarkából Dorára sandítva, mintha csak az ő hibája lett volna a késlekedés. Míg a bemutatás zajlik, nem igazán figyel oda, nem érdekli, kit hogy hívnak, a végén azonban, mikor a feleség kerül sorra, nem tudja megállni nevetés nélkül. ~Ez is Dora, még ilyet! Ez biztos sérti a büszkeségét!~ gondolja, míg az eredeti Dora beszéde alatt prüszkölve próbálja visszafojtani nevetését. Saját bemutatásakor csak egy apró biccentést produkál, hiszen a beszédhez még nincs alkalmas állapotban, a kézfogás meg akkor is távol állna tőle, ha nem kellene aggódniuk a betegség miatt. ~Társnő? Érdekes megfogalmazás!~ mereng el közben magában Dora szóhasználatán.*
- Na gyerünk, szedjük össze, amit csak kell, és induljunk! *jelenti ki határozottan, és ő maga is nekiáll segédkezni a pakolásban. Javában térül-fordul a gyógynövényekkel, mikor Dora egyszer csak megszólítja, ő pedig kíváncsian hallgatja a lányt. ~Tulajdonképpen most se köszönted meg, csak megemlítetted, hogy elfelejtetted, de lépjünk túl ezen!~ gondolja magában, a lehetőségekhez képest kedvesen értelmezve a lány mondandóját*
- Nos, én is örülök, hogy nem vagy egyedül! *válaszol végül. ~Nem is bírnád!~ teszi hozzá gondolatban* De ne aggódj ezen, hidd el, a látszattal ellentétben szeretem hasznosan és értelmesen tölteni az időmet! *kacsint a lányra. Sok mindent nem tud még róla Dora, ez pedig ezen dolgok egyike, de a hosszas kifejtésre nincs most idő* Amúgy meg nem mintha te önként kerültél volna bele ebbe... *zárja le végül a témát, hiszen nyilván a tudása miatt egyedül Dora alkalmas csak ennek a feladatnak az elvégzésére, ez azonban egyáltalán nem jelenti, hogy önként és dalolva vállalta magára ezt a terhet, ez a tény pedig már önmagában valamennyicske tiszteletre ad okot a szemében. Egyik keze már mozdulna is, hogy hátba veregesse a lányt támogatása jeléül, a mozdulat közben azonban észbe kap, és a biztonságosság jegyében inkább tartja a távolságot*
- Na, elég az érzelgősségből! Indulhatunk? *míg az első mondatot csak Dorának szánja, a másodikat már hangosabban kérdi, a családra tekintve, elférnek-e mindannyian a szekéren, vagy képesek-e más módon tartani a tempót. Ha mindenki kész, akkor ő maga is visszakászálódik a bakra, majd Dorára pillant a végső megerősítésre várva, mehet-e a menet.*
1742. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-01-12 20:36:32
Üzenet elküldve: 2019-01-12 20:36:32
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 743
OOC üzenetek: 260
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 743
OOC üzenetek: 260
Játékstílus: Vakmerő
//Úton a Senkikhez//
- Pfej, biztos nagyon beteg leszek.
*Mondja vacogó fogakkal és kissé bizonytalan kótyagos léptekkel halad tovább. Nem olyan könnyű ez, már eléggé elfáradt és kissé spicces is, ezért már alig várja, hogy megérkezzenek. Azt is alig várja, hogy láthassa Alyot és talán, valami csoda folytán még Syoud is megérkezett haza. Reménykedik és szinte látja is maga előtt a jelenetet, hogy a férfi az idétlen vigyorával – ami valamiért nagyon tetszik neki – ott áll és Relael hülyén érzi magát, hogy aggódott miatta. Persze ez csak egy ábránd.*
- Gondolom neked meg sem kottyan ez az időjárás.
*Hiszen Frandr folyóban is akart volna mosakodni, meg egyébként is valami strapabíró utazónak náz ki, nem olyan nemes kisasszony, mint amilyen Relael.*
- Pfej, biztos nagyon beteg leszek.
*Mondja vacogó fogakkal és kissé bizonytalan kótyagos léptekkel halad tovább. Nem olyan könnyű ez, már eléggé elfáradt és kissé spicces is, ezért már alig várja, hogy megérkezzenek. Azt is alig várja, hogy láthassa Alyot és talán, valami csoda folytán még Syoud is megérkezett haza. Reménykedik és szinte látja is maga előtt a jelenetet, hogy a férfi az idétlen vigyorával – ami valamiért nagyon tetszik neki – ott áll és Relael hülyén érzi magát, hogy aggódott miatta. Persze ez csak egy ábránd.*
- Gondolom neked meg sem kottyan ez az időjárás.
*Hiszen Frandr folyóban is akart volna mosakodni, meg egyébként is valami strapabíró utazónak náz ki, nem olyan nemes kisasszony, mint amilyen Relael.*
1741. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-01-12 18:11:17
Üzenet elküldve: 2019-01-12 18:11:17
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 384
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 384
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Vakmerő
//A pestis – Gyógymód//
*Esti ugyan felajánlja Dorának, hogy tanítja, de abba a lány nem szeretne belefolyni, amire tanítaná.*
- Inkább maradjunk a lónál. *Mosolyog gúnyosan.* Egyszer elfogadnék leckéket, egy szebb időben.
*Az előadott produkció egészen elragadtatja a mélységi lányt, ami legyezi Dora hiúságát. Még meg is dicséri a maga módján, amiből a lány úgy veszi le, hogy egy „nem rossz”-nál jobbat úgyse fog belőle soha kitaposni. El is teszi magának emlékbe ezt a pillanatot, ami undormányok ezután jönnének, ha tényleg rájuk marad a betegség gyógyítása, el is kell a lelki támogatás.*
- A temetés idejére elutaztam. *Teszi hozzá, de hogy hogy láthatta holtan Leandanát, ha nem ott, azt nem fejti ki. Valószínűleg illegális. Ha a lány rákérdezne, sem jutna eszébe se válaszolni, így is elköpte magát. Krákog is egyet.
A piacon nagyon nehezen sikerül átevickélniük, főleg, mert Dora alig veszi észre az árust és a családját. Pillantásával végigméri a rossz állapotban lévő társaságot, és még benne is valami empátiaféle mozdul meg. Főleg az idézi elő, hogy a férfi bemutatja őket. Szinte rászólna, hogy csak megnehezíti a helyzetet, ha a gyerekeknek nevük van, de csak csöndben harapja ajkát, és végigméri a társaságot. Tekintete egyesével állapodik meg a gyerekeken, a középső fiún hosszabban el is időzik, mert ő még betegebbnek tűnik a többieknél. Végül felnéz rájuk, komoly arccal.*
~ A nő még Dora is. Hát nem csodás? Micsoda tanmese: nehogy így járj te is. ~
- Örülök a találkozásnak, és micsoda véletlen, én is Dora vagyok. *Az agya figyelmezteti, hogy illene kezet nyújtania új ismerőseinek, de mielőtt egyáltalán egy izmát is megmozdítaná, ösztöne megdermeszti. Helyette kalapot emel, majd Esti felé int.* Ő a társnőm, Estanellaria. Meghoztuk a szekeret, ahogy ígértük. Szerintem óvatosan álljunk is neki a pakolásnak.
*Dora nem is teketóriázik tovább: felgyűri kabátujját, aztán zavartan visszahúzkodja kezére. Nem mer kockáztatni. Így rakodja a szekérre, amit kell, hogy haladjanak. Persze úgy helyezkedik, hogy inkább az Estivel közös oldalon rakodjon. A munka hevében azt mondja Estinek:*
- Nem szeretek másokkal dolgozni, most azonban örülök, hogy nem vagyok egyedül. Nem volt alkalmam megköszönni, pedig szívességet teszel mindenkinek azzal, hogy önként benne vagy ebben.
*Nem valami beszédes, mert szegény tolltornáztatásból kereste a kenyerét: a folyamatos hajolgatás meg emelgetés így is sokat kivesz belőle, még az arca is belepirul.*
A hozzászólás írója (Dorawyna Olaphine) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.01.12 18:11:30
*Esti ugyan felajánlja Dorának, hogy tanítja, de abba a lány nem szeretne belefolyni, amire tanítaná.*
- Inkább maradjunk a lónál. *Mosolyog gúnyosan.* Egyszer elfogadnék leckéket, egy szebb időben.
*Az előadott produkció egészen elragadtatja a mélységi lányt, ami legyezi Dora hiúságát. Még meg is dicséri a maga módján, amiből a lány úgy veszi le, hogy egy „nem rossz”-nál jobbat úgyse fog belőle soha kitaposni. El is teszi magának emlékbe ezt a pillanatot, ami undormányok ezután jönnének, ha tényleg rájuk marad a betegség gyógyítása, el is kell a lelki támogatás.*
- A temetés idejére elutaztam. *Teszi hozzá, de hogy hogy láthatta holtan Leandanát, ha nem ott, azt nem fejti ki. Valószínűleg illegális. Ha a lány rákérdezne, sem jutna eszébe se válaszolni, így is elköpte magát. Krákog is egyet.
A piacon nagyon nehezen sikerül átevickélniük, főleg, mert Dora alig veszi észre az árust és a családját. Pillantásával végigméri a rossz állapotban lévő társaságot, és még benne is valami empátiaféle mozdul meg. Főleg az idézi elő, hogy a férfi bemutatja őket. Szinte rászólna, hogy csak megnehezíti a helyzetet, ha a gyerekeknek nevük van, de csak csöndben harapja ajkát, és végigméri a társaságot. Tekintete egyesével állapodik meg a gyerekeken, a középső fiún hosszabban el is időzik, mert ő még betegebbnek tűnik a többieknél. Végül felnéz rájuk, komoly arccal.*
~ A nő még Dora is. Hát nem csodás? Micsoda tanmese: nehogy így járj te is. ~
- Örülök a találkozásnak, és micsoda véletlen, én is Dora vagyok. *Az agya figyelmezteti, hogy illene kezet nyújtania új ismerőseinek, de mielőtt egyáltalán egy izmát is megmozdítaná, ösztöne megdermeszti. Helyette kalapot emel, majd Esti felé int.* Ő a társnőm, Estanellaria. Meghoztuk a szekeret, ahogy ígértük. Szerintem óvatosan álljunk is neki a pakolásnak.
*Dora nem is teketóriázik tovább: felgyűri kabátujját, aztán zavartan visszahúzkodja kezére. Nem mer kockáztatni. Így rakodja a szekérre, amit kell, hogy haladjanak. Persze úgy helyezkedik, hogy inkább az Estivel közös oldalon rakodjon. A munka hevében azt mondja Estinek:*
- Nem szeretek másokkal dolgozni, most azonban örülök, hogy nem vagyok egyedül. Nem volt alkalmam megköszönni, pedig szívességet teszel mindenkinek azzal, hogy önként benne vagy ebben.
*Nem valami beszédes, mert szegény tolltornáztatásból kereste a kenyerét: a folyamatos hajolgatás meg emelgetés így is sokat kivesz belőle, még az arca is belepirul.*
A hozzászólás írója (Dorawyna Olaphine) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.01.12 18:11:30
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4228-4247