Amon Ruadh - Tharg birtokok
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 191 (3801. - 3820. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
3820. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-03-18 17:46:03
Üzenet elküldve: 2022-03-18 17:46:03
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Krestvir meg a Kalmár és a Kard, továbbá Kagaenae és Kilencedik, illetve Kandúr és a Kísértet, meg Yeza//
*Krestvir elkapja a ruhája ujját, Aenae pedig nem olyan vérmes jószág, hogy kitépje magát a kezéből. Bólint, bár magában azért kiköti azt, hogy maximum egy percet ad a mágusnak a hókuszpókuszokra. Nagyjából addig tart az egész, így szerencsére nem kell heveskednie, anélkül is a férfi elé léphet.
Cha'yss előtt állva tisztán látja, hogy valami nagyon nincsen rendben, mintha Cha'yss... félne? Összevont szemöldökökkel néz rá, majd bólint, amaz szemlátomást nem akar beszámolni az átéltekről, Aenae pedig nem fog erőszakoskodni vele. Pillanatnyi néma szemezés után aztán elereszti a férfit, hogy az csinálhassa, amit kért tőle és összeszedje magát. Tekintete a haját igazgató, bort nyakaló férfin függ lássa, valóban összekaparja magát. Majdnem sikerül is neki, de Aenae is látja, hogy nem olyan tökéletes az összkép, mint máskor.
Az ajtónak - melyet csak annyira tár ki, hogy kényelmesen besétáljon rajta aki odakint van - túloldalán egy lenyűgöző, vörös hajú nő áll. Aenae sárga pillantása végigszalad rajta és csak az önuralmának köszönheti, hogy nem esik le az álla, pedig ilyen hajkoronát még sosem látott, de Yezának nemcsak a haja, hanem mindene lenyűgöző, már legalábbis azon részei, amelyek első pillantásra látszanak. Kurta biccentéssel ereszti be, hogy rögtön visszacsukja mögötte az ajtót.
Tekintetét a nőn tartja, pillantása cseppet sem tolakodó, bárkinek hasonlót kéne elviselnie, aki csak úgy becsöppen valaminek a közelébe.
Kósza gondolatot szentel annak, hogy ha Wegtorenben ilyen nők teremnek, mint Yeza - mert vonásaiból úgy gondolja, hogy onnét származik -, meg olyan férfiak, mint Cha'yss, akkor feltétlenül el kell látogasson oda, hogy kielégítse azon vágyát, hogy csupa szép embereket nézeget.
Félig Yeza mögött, félig mellette áll így láthatja a reakcióit, nem kárhoztatja azért, olyan helyzetbe csöppent, ahol rá lehet könyökölni a feszültségre, természetesen feszülten reagál maga is. Meg ugye a manó... Aenae csak pár lépést halad beljebb, de így már láthatja, hogy Yeza milyen szemeket mereszt a manóra. Aenae úgy gondolja, hogy ez a megrökönyödés csak addig tart majd, míg a manó jártatni kezdi a kis csőrét, amin aztán olyan blődségek esnek ki, mint az imént a békakirály és -királynő, meg az ebihalaik, szóval nem tulajdonít különösebb jelentőséget annak, ahogy Yeza a manóra néz.
Feszült helyzet ide, gonosz szellem oda, az intéző üzenete amoda, de Aenaeben felhorgad némi féltékenység, amely leginkább abból fakad, hogy Yeza sokadik pillantásra is lenyűgöző. Azt is csak önuralmának köszönheti, hogy nem löki félre a szép vöröst, hogy a birtokviszonyokat kinyilvánítva rátapadjon Cha'yssra. Kezei a karosszék támláját markolják, ahogy megáll az ülőalkalmatosság mögött.
Pillantása előbb Krestvirre siklik, majd megállapodik Yezán. Az előbbitől elnézést szeretne kérni, hogy ennyire nem ideálisak a körülmények, hogy valami folyton megzavarja őket, azt meg kíváncsian várja, hogy kiderüljön, hogy az utóbbi miért is jött pontosan. Egy pillanat után már úgy érzi, hogy most már talán átment tolakodóba az, ahogy méregeti Yezát.*
- Magatokra hagyjunk?
*Kérdése elsősorban Yezához szól, végül is lehet, hogy azért torpant meg a mondandójában, mert úgy érezte, túl nagy a társaság és túl sok az olyan fül, akire nem tartozik a dolog.*
*Krestvir elkapja a ruhája ujját, Aenae pedig nem olyan vérmes jószág, hogy kitépje magát a kezéből. Bólint, bár magában azért kiköti azt, hogy maximum egy percet ad a mágusnak a hókuszpókuszokra. Nagyjából addig tart az egész, így szerencsére nem kell heveskednie, anélkül is a férfi elé léphet.
Cha'yss előtt állva tisztán látja, hogy valami nagyon nincsen rendben, mintha Cha'yss... félne? Összevont szemöldökökkel néz rá, majd bólint, amaz szemlátomást nem akar beszámolni az átéltekről, Aenae pedig nem fog erőszakoskodni vele. Pillanatnyi néma szemezés után aztán elereszti a férfit, hogy az csinálhassa, amit kért tőle és összeszedje magát. Tekintete a haját igazgató, bort nyakaló férfin függ lássa, valóban összekaparja magát. Majdnem sikerül is neki, de Aenae is látja, hogy nem olyan tökéletes az összkép, mint máskor.
Az ajtónak - melyet csak annyira tár ki, hogy kényelmesen besétáljon rajta aki odakint van - túloldalán egy lenyűgöző, vörös hajú nő áll. Aenae sárga pillantása végigszalad rajta és csak az önuralmának köszönheti, hogy nem esik le az álla, pedig ilyen hajkoronát még sosem látott, de Yezának nemcsak a haja, hanem mindene lenyűgöző, már legalábbis azon részei, amelyek első pillantásra látszanak. Kurta biccentéssel ereszti be, hogy rögtön visszacsukja mögötte az ajtót.
Tekintetét a nőn tartja, pillantása cseppet sem tolakodó, bárkinek hasonlót kéne elviselnie, aki csak úgy becsöppen valaminek a közelébe.
Kósza gondolatot szentel annak, hogy ha Wegtorenben ilyen nők teremnek, mint Yeza - mert vonásaiból úgy gondolja, hogy onnét származik -, meg olyan férfiak, mint Cha'yss, akkor feltétlenül el kell látogasson oda, hogy kielégítse azon vágyát, hogy csupa szép embereket nézeget.
Félig Yeza mögött, félig mellette áll így láthatja a reakcióit, nem kárhoztatja azért, olyan helyzetbe csöppent, ahol rá lehet könyökölni a feszültségre, természetesen feszülten reagál maga is. Meg ugye a manó... Aenae csak pár lépést halad beljebb, de így már láthatja, hogy Yeza milyen szemeket mereszt a manóra. Aenae úgy gondolja, hogy ez a megrökönyödés csak addig tart majd, míg a manó jártatni kezdi a kis csőrét, amin aztán olyan blődségek esnek ki, mint az imént a békakirály és -királynő, meg az ebihalaik, szóval nem tulajdonít különösebb jelentőséget annak, ahogy Yeza a manóra néz.
Feszült helyzet ide, gonosz szellem oda, az intéző üzenete amoda, de Aenaeben felhorgad némi féltékenység, amely leginkább abból fakad, hogy Yeza sokadik pillantásra is lenyűgöző. Azt is csak önuralmának köszönheti, hogy nem löki félre a szép vöröst, hogy a birtokviszonyokat kinyilvánítva rátapadjon Cha'yssra. Kezei a karosszék támláját markolják, ahogy megáll az ülőalkalmatosság mögött.
Pillantása előbb Krestvirre siklik, majd megállapodik Yezán. Az előbbitől elnézést szeretne kérni, hogy ennyire nem ideálisak a körülmények, hogy valami folyton megzavarja őket, azt meg kíváncsian várja, hogy kiderüljön, hogy az utóbbi miért is jött pontosan. Egy pillanat után már úgy érzi, hogy most már talán átment tolakodóba az, ahogy méregeti Yezát.*
- Magatokra hagyjunk?
*Kérdése elsősorban Yezához szól, végül is lehet, hogy azért torpant meg a mondandójában, mert úgy érezte, túl nagy a társaság és túl sok az olyan fül, akire nem tartozik a dolog.*
3819. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-03-18 16:10:19
Üzenet elküldve: 2022-03-18 16:10:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Krestvir meg a Kalmár és a Kard, továbbá Kagaenae és Kilencedik, illetve Kandúr és a Kísértet, meg Yeza//
*A vörös letoppogatja a csizmájáról a sarat a bejárat előtt és míg a lány mutatja az utat, igyekszik az ujjaival valamelyest rendbe gereblyézni rőt tincseit, aztán igazít a ruháin is, hogy amennyire lehet, javítson a megjelenésén. Mégis csak a Báró elé kell járulnia.
Az információra, hogy Caldorcor épp a tharg tyúkocskával meg még egy nővel van, elsőre csak prüszköl egy cinikusat. ~Tud élni a kurafi!~ Aztán átsuhan a fején, hogy talán konkrétan beletrafált. De ha úgy lenne, csak szólt volna a személyzetnek, hogy ne zavarják. A fene tudja. Az ilyen dolgok egész spontán is nekiindulhatnak.
A bentről kiszűrődő hangok, no meg fényhatások csak tovább szítják a vörösben az aggodalmat. Bár egyre kevésbé amiatt, hogy egy spontán orgiát zavar meg épp. Néhány pillanatnyi csupán a vívódás, ami az illem és a szabad/nem szabad határvonalait cincálja a fejében. Tulajdonképpen már gyakorlatilag félretolta a szolgálót és hajszál híján a kilincsre markol, mikor nyílik az ajtó. Yeza nem siet a köszönéssel, viszont feszült aggodalommal igyekszik minél hamarabb beljebb furakodni. Baj van. A zsigereiben érzi. A férfi arca sápadt és elkínzott. Nem olyan, mint amilyen szokott lenni. Persze, lehet, hogy csak komoly másnappal küzd, de Yeza ösztönei mást súgnak. Pillantása idegesen kutatja végig a szobát, fürkészi végig Caldorcort bárminemű sérülés nyomát keresve. Valamit megzavart, ez a bent lévők képére van írva, de nem bánja.*
- Báróm *hajtja meg magát a wegtoreni felé. A hangjában kis kérdő hangsúly ível, mintha azt tudakolná, minden rendben van-e. Látszik a vörösön, hogy kész egy pillanat alatt fegyvert rántani, ha szükség lenne rá, de egyelőre kivár.* - Hölgyek *biccent a két nő felé is, bár el elég bizalmatlanul. Fogalma sincs, melyik lehet az Úrnő a Kalmár menüjéről, de azért tudna tippelni.*
- Az intéző küldött fontos... *az okfejtés a torkára forr, ahogy meglátja azt az IZÉt. Ha nem taglózná így le a megdöbbenés, biztos kicsúszna a száján valami cifra. Így viszont csak dermedten hőköl hátra. A manóra mered. A szemöldöke ennél magasabbra már nem is szökhetne. Egyszerre ijedt és meglepett. Sosem látott még ilyet és fogalma sincs, hogy mennyire lehet veszélyes. Ebben a pillanatban biztos benne, hogy az a fura, nagyfülű dolog minden baj forrása, aminek a feszültségét szinte tapintani lehetett a szobában, amikor belépett. De azt is biztosra veszi, hogy mágiával él a kis mocsok, mert hát... a fények... és a kard a földön. ~Lefegyverezhette a Bárót?~ Pillantása kérdőn szökik Caldorcorra. Ha rajta múlik, kifilézi a bizarr lényt. Igaz, látta már a Bárót harcolni. Ha vele így elbánt, ő se biztos, hogy sikerrel jár, de mégse véletlenül emlegetik a nevét Wegtorenben.
A keze óvatosan a tőre markolatára siklik, de egyelőre nem ránt fegyvert, feltéve hogy nem kap rá utasítást nagybecsű munkaadójától.*
*A vörös letoppogatja a csizmájáról a sarat a bejárat előtt és míg a lány mutatja az utat, igyekszik az ujjaival valamelyest rendbe gereblyézni rőt tincseit, aztán igazít a ruháin is, hogy amennyire lehet, javítson a megjelenésén. Mégis csak a Báró elé kell járulnia.
Az információra, hogy Caldorcor épp a tharg tyúkocskával meg még egy nővel van, elsőre csak prüszköl egy cinikusat. ~Tud élni a kurafi!~ Aztán átsuhan a fején, hogy talán konkrétan beletrafált. De ha úgy lenne, csak szólt volna a személyzetnek, hogy ne zavarják. A fene tudja. Az ilyen dolgok egész spontán is nekiindulhatnak.
A bentről kiszűrődő hangok, no meg fényhatások csak tovább szítják a vörösben az aggodalmat. Bár egyre kevésbé amiatt, hogy egy spontán orgiát zavar meg épp. Néhány pillanatnyi csupán a vívódás, ami az illem és a szabad/nem szabad határvonalait cincálja a fejében. Tulajdonképpen már gyakorlatilag félretolta a szolgálót és hajszál híján a kilincsre markol, mikor nyílik az ajtó. Yeza nem siet a köszönéssel, viszont feszült aggodalommal igyekszik minél hamarabb beljebb furakodni. Baj van. A zsigereiben érzi. A férfi arca sápadt és elkínzott. Nem olyan, mint amilyen szokott lenni. Persze, lehet, hogy csak komoly másnappal küzd, de Yeza ösztönei mást súgnak. Pillantása idegesen kutatja végig a szobát, fürkészi végig Caldorcort bárminemű sérülés nyomát keresve. Valamit megzavart, ez a bent lévők képére van írva, de nem bánja.*
- Báróm *hajtja meg magát a wegtoreni felé. A hangjában kis kérdő hangsúly ível, mintha azt tudakolná, minden rendben van-e. Látszik a vörösön, hogy kész egy pillanat alatt fegyvert rántani, ha szükség lenne rá, de egyelőre kivár.* - Hölgyek *biccent a két nő felé is, bár el elég bizalmatlanul. Fogalma sincs, melyik lehet az Úrnő a Kalmár menüjéről, de azért tudna tippelni.*
- Az intéző küldött fontos... *az okfejtés a torkára forr, ahogy meglátja azt az IZÉt. Ha nem taglózná így le a megdöbbenés, biztos kicsúszna a száján valami cifra. Így viszont csak dermedten hőköl hátra. A manóra mered. A szemöldöke ennél magasabbra már nem is szökhetne. Egyszerre ijedt és meglepett. Sosem látott még ilyet és fogalma sincs, hogy mennyire lehet veszélyes. Ebben a pillanatban biztos benne, hogy az a fura, nagyfülű dolog minden baj forrása, aminek a feszültségét szinte tapintani lehetett a szobában, amikor belépett. De azt is biztosra veszi, hogy mágiával él a kis mocsok, mert hát... a fények... és a kard a földön. ~Lefegyverezhette a Bárót?~ Pillantása kérdőn szökik Caldorcorra. Ha rajta múlik, kifilézi a bizarr lényt. Igaz, látta már a Bárót harcolni. Ha vele így elbánt, ő se biztos, hogy sikerrel jár, de mégse véletlenül emlegetik a nevét Wegtorenben.
A keze óvatosan a tőre markolatára siklik, de egyelőre nem ránt fegyvert, feltéve hogy nem kap rá utasítást nagybecsű munkaadójától.*
3818. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-03-18 14:14:16
Üzenet elküldve: 2022-03-18 14:14:16
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Krestvir meg a Kalmár és a Kard, továbbá Kagaenae és Kilencedik, illetve Kandúr és a Kísértet, meg Yeza//
*Sosem érzett ehhez hasonlót. Soha életében. Az pedig, hogy most érzi az önpusztító gondolatot, megijeszti, félelemmel tölti el és sziklaszilárddá érleli benne a hitet, hogy valami nagyon nincs rendben.
Komor pillantással mered Krestvirre, igyekszik leplezni keze remegését, amikor Aenae elindul felé. Ha megállítja a mágusnő, ha nem, sárga tekintetét a tharg lány felé fordítja, aki nyugtató gesztusokkal indul el felé. Villás nyelvével megnedvesíti kiszáradt ajkait, tenyerével letörli homlokáról a hideg verejtéket. Amikor Aenae megkérdi, hogy mit érzett, kirázza a hideg, szárazat nyel. Még sosem érezte magát ilyen gyengének. Vagyis de. Akkor éjjel Wegtorenben. Akkor megfogadta, hogy soha többé senki nem láthatja gyengének.*
- Igen, éreztem. *Válaszolja hidegen, szinte mozdulatlan ajkakkal. Nem mondja ki, hogy mit érzett, annál büszkébb, önérzetesebb, hogy megtegye.
A pillantása megkeményedik, amikor jegyese odalép hozzá és megszorítja a karját. Mélyen a szemébe néz és bólint az elhangzottakra. Ha Aenae elengedi, akkor a kisasztalhoz lép és bort tölt a poharába, hogy egy hajtással kiigya. Megigazítja a haját, leteszi a poharat és kurtán jelez a lánynak, hogy engedje be a kopogtatót.
Nem érzi jobban magát attól, hogy már nem fogja a kardot. Az érzés, a gondolat még mindig ott motoszkál benne, mint valami lappangó betegség. De olyan ellentétes saját életfelfogásával és céljaival, hogy összezavarja, félelmet plántál belé.
Krestvirnek nem volna szükséges visszatartania Aenaet, láthatóan nem kíván ártani senkinek, ha mégis ártani kívánna, biztosan nem dobja el a kardot. Hogy a fényes virágnak vagy a villanásnak volt-e köze az érzéseihez, nem tudná megmondani. Az biztos, hogy a varázslat közben-alatt éledt fel benne az önpusztító gondolat. Talán tényleg a kard az? Megszállta az ősök szelleme és most el akarja pusztítani? Ha így van, a kardnak minél messzebb kell kerülnie tőle és Aenaetől.
Úgy tűnik, nem kíván többet mondani az érzéseivel kapcsolatban, talán bezárkózott, mint egy kagyló az átéltek hatására. Azt is érezhetik felőle, hogy nem akarja megosztani velük, hogy mi is játszódott le benne valójában. Ugyan különös nyugalmat, békét érez magában, nem ereszti el az az érzés, ami hatalmába kerítette.*
- Megbocsátasz, ugye? *Fordul Krestvir felé és bármit is mondana a mágusnő, már engedélyt adott Aenaenek, hogy beengedje a kopogót.
Kintről Yanah jelenti be a Kereskedőház tagját, aki a bárót keresi. Az igric kurta szóval megköszöni a lánynak a bejelentést és útjára engedi.
Ha Yeza belép, akkor előbb a tharg úrnőt, Krestvirt és a foteleknél álló bárót pillanthatja meg.*
- Yeza, hát te? *Kérdi kissé barátságtalanabbul, mint kellene. A wegtorenin látni, hogy kissé ideges, bár nem dühös. A keze már nem remeg, a tartása egyenes, mint mindig és a ruházata is kifogástalan. De a vörös valaminek épp a közepén érkezett.*
*Sosem érzett ehhez hasonlót. Soha életében. Az pedig, hogy most érzi az önpusztító gondolatot, megijeszti, félelemmel tölti el és sziklaszilárddá érleli benne a hitet, hogy valami nagyon nincs rendben.
Komor pillantással mered Krestvirre, igyekszik leplezni keze remegését, amikor Aenae elindul felé. Ha megállítja a mágusnő, ha nem, sárga tekintetét a tharg lány felé fordítja, aki nyugtató gesztusokkal indul el felé. Villás nyelvével megnedvesíti kiszáradt ajkait, tenyerével letörli homlokáról a hideg verejtéket. Amikor Aenae megkérdi, hogy mit érzett, kirázza a hideg, szárazat nyel. Még sosem érezte magát ilyen gyengének. Vagyis de. Akkor éjjel Wegtorenben. Akkor megfogadta, hogy soha többé senki nem láthatja gyengének.*
- Igen, éreztem. *Válaszolja hidegen, szinte mozdulatlan ajkakkal. Nem mondja ki, hogy mit érzett, annál büszkébb, önérzetesebb, hogy megtegye.
A pillantása megkeményedik, amikor jegyese odalép hozzá és megszorítja a karját. Mélyen a szemébe néz és bólint az elhangzottakra. Ha Aenae elengedi, akkor a kisasztalhoz lép és bort tölt a poharába, hogy egy hajtással kiigya. Megigazítja a haját, leteszi a poharat és kurtán jelez a lánynak, hogy engedje be a kopogtatót.
Nem érzi jobban magát attól, hogy már nem fogja a kardot. Az érzés, a gondolat még mindig ott motoszkál benne, mint valami lappangó betegség. De olyan ellentétes saját életfelfogásával és céljaival, hogy összezavarja, félelmet plántál belé.
Krestvirnek nem volna szükséges visszatartania Aenaet, láthatóan nem kíván ártani senkinek, ha mégis ártani kívánna, biztosan nem dobja el a kardot. Hogy a fényes virágnak vagy a villanásnak volt-e köze az érzéseihez, nem tudná megmondani. Az biztos, hogy a varázslat közben-alatt éledt fel benne az önpusztító gondolat. Talán tényleg a kard az? Megszállta az ősök szelleme és most el akarja pusztítani? Ha így van, a kardnak minél messzebb kell kerülnie tőle és Aenaetől.
Úgy tűnik, nem kíván többet mondani az érzéseivel kapcsolatban, talán bezárkózott, mint egy kagyló az átéltek hatására. Azt is érezhetik felőle, hogy nem akarja megosztani velük, hogy mi is játszódott le benne valójában. Ugyan különös nyugalmat, békét érez magában, nem ereszti el az az érzés, ami hatalmába kerítette.*
- Megbocsátasz, ugye? *Fordul Krestvir felé és bármit is mondana a mágusnő, már engedélyt adott Aenaenek, hogy beengedje a kopogót.
Kintről Yanah jelenti be a Kereskedőház tagját, aki a bárót keresi. Az igric kurta szóval megköszöni a lánynak a bejelentést és útjára engedi.
Ha Yeza belép, akkor előbb a tharg úrnőt, Krestvirt és a foteleknél álló bárót pillanthatja meg.*
- Yeza, hát te? *Kérdi kissé barátságtalanabbul, mint kellene. A wegtorenin látni, hogy kissé ideges, bár nem dühös. A keze már nem remeg, a tartása egyenes, mint mindig és a ruházata is kifogástalan. De a vörös valaminek épp a közepén érkezett.*
3817. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-03-18 13:20:23
Üzenet elküldve: 2022-03-18 13:20:23
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
/Krestvir meg a Kalmár és a Kard, továbbá Kagaenae és Kilencedik, illetve Kandúr és a Kísértet... Kopp, kopp, ki kopog? Khmm... Yeza!//
*A varázslat létrejön, most már csak várni kell és figyelni. Az első néhány pillanatban még úgy tűnik, hogy nem fog történni semmi szokatlan. Cha'yss csak áll ott feszülten, míg a virág fénye egyre erősödik. Ám a férfi arca kisvártatva megváltozik, méghozzá olyan irányba, hogy még Krestvir számára is egyértelmű, hogy valami nincs rendben. Aztán a báró hirtelen eldobja a fegyvert és hátrálni kezd tőle. Aenae ellenben rögtön menne felé.
Krestvir szabad kezével a nőért nyúl és megpróbálja visszatartani.*
- Várj! - *Határozottan fogja meg a felkarjánál, a ruhájába kapaszkodva, ha van módja. Persze egy kis erővel még így is szabadulhat Kagaenae, de a jelzés egyértelmű: Krestvir szeretné, ha kitartana a türelme és a bizalma még egy rövid ideig.
Akár marad, akár nem, sokáig nem tartóztatja, pusztán míg a virág fénye élesen fölvillan, majd elenyészik. Addig ő maga is szemmel tartja Cha'ysst és lassan tesz felé néhány lépést. Nagy a kísértés, hogy azonnal varázsoljon valami mást és a kardot és a férfit rögvest elzárja egymástól, de kitart a fényvirágnál, nem oszlatja. Már csak néhány hosszabb pillanat kell, hogy a varázslat kifejtse a hatását, s ahogy elnézi, nincs közvetlen veszély, hát megkockáztatja, hogy erre összpontosítsa tovább a manáját, mert ha ez megfelelő varázslat, ennél jobb alkalma nem lesz, hogy ezzel próbálkozzon.
Miután a fény elenyészett, mindenképpen engedi már a nőt, s míg amaz elrúgja a kardot, ő maga megáll a fegyver mellett, de nem érinti még. Helyette a párost figyeli, s a suttogott kérdést hallva ő nem intéz kérdést a férfihoz, csak várja, mit felel amaz Aenaenek, mit tapasztalt az imént, ami így fölzaklatta?
A kopogásra kicsit arra fordul a feje, de nem törődik az érkezővel, amíg a többiek nem foglalkoznak vele. Némileg zavarja ugyan, mert jobb szeretné, ha háborítatlanul a végére tudnának járni ennek. Most egyelőre elég idegesen figyel és vár, mert ugyan bízik benne, de nem veszi biztosra, hogy Cha'yss már rendben van, s nem veszélyes magára vagy másra, hiába távolodott el a kardtól. Ami a biztonságérzetét növeli, az a napvirág varázsának utóhatása, mert ez egyrészt az ő idegeit is nyugtatja, másrészt ezáltal tudhatja, hogy a többiek sem fognak erőszakoskodni egy darabig.*
*A varázslat létrejön, most már csak várni kell és figyelni. Az első néhány pillanatban még úgy tűnik, hogy nem fog történni semmi szokatlan. Cha'yss csak áll ott feszülten, míg a virág fénye egyre erősödik. Ám a férfi arca kisvártatva megváltozik, méghozzá olyan irányba, hogy még Krestvir számára is egyértelmű, hogy valami nincs rendben. Aztán a báró hirtelen eldobja a fegyvert és hátrálni kezd tőle. Aenae ellenben rögtön menne felé.
Krestvir szabad kezével a nőért nyúl és megpróbálja visszatartani.*
- Várj! - *Határozottan fogja meg a felkarjánál, a ruhájába kapaszkodva, ha van módja. Persze egy kis erővel még így is szabadulhat Kagaenae, de a jelzés egyértelmű: Krestvir szeretné, ha kitartana a türelme és a bizalma még egy rövid ideig.
Akár marad, akár nem, sokáig nem tartóztatja, pusztán míg a virág fénye élesen fölvillan, majd elenyészik. Addig ő maga is szemmel tartja Cha'ysst és lassan tesz felé néhány lépést. Nagy a kísértés, hogy azonnal varázsoljon valami mást és a kardot és a férfit rögvest elzárja egymástól, de kitart a fényvirágnál, nem oszlatja. Már csak néhány hosszabb pillanat kell, hogy a varázslat kifejtse a hatását, s ahogy elnézi, nincs közvetlen veszély, hát megkockáztatja, hogy erre összpontosítsa tovább a manáját, mert ha ez megfelelő varázslat, ennél jobb alkalma nem lesz, hogy ezzel próbálkozzon.
Miután a fény elenyészett, mindenképpen engedi már a nőt, s míg amaz elrúgja a kardot, ő maga megáll a fegyver mellett, de nem érinti még. Helyette a párost figyeli, s a suttogott kérdést hallva ő nem intéz kérdést a férfihoz, csak várja, mit felel amaz Aenaenek, mit tapasztalt az imént, ami így fölzaklatta?
A kopogásra kicsit arra fordul a feje, de nem törődik az érkezővel, amíg a többiek nem foglalkoznak vele. Némileg zavarja ugyan, mert jobb szeretné, ha háborítatlanul a végére tudnának járni ennek. Most egyelőre elég idegesen figyel és vár, mert ugyan bízik benne, de nem veszi biztosra, hogy Cha'yss már rendben van, s nem veszélyes magára vagy másra, hiába távolodott el a kardtól. Ami a biztonságérzetét növeli, az a napvirág varázsának utóhatása, mert ez egyrészt az ő idegeit is nyugtatja, másrészt ezáltal tudhatja, hogy a többiek sem fognak erőszakoskodni egy darabig.*
3816. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-03-18 08:11:53
Üzenet elküldve: 2022-03-18 08:11:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 287
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 287
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//A napot követve//
*Rutinosan fordul ahol fordulni kell, és nem fordul ahol nem, így hamar már a Tharg birtokokon jár, korábban synmira felé igyekezett, de talán ideje lenne megnéznie magának azokat a bizonyos Thargokat, ha már ennyit hallani róluk mindenfelé. Talán tudnak szolgálni neki valami érdekes történettel, ami kapóra jönne a könyvéhez. Amon felé indul egy rövid pihenő után, a piacra majd később tér, mindig akad ott valami finomság és hát elf legyen a talpán aki egy pitére nemet tud mondani. Főleg ha almás!*
*Rutinosan fordul ahol fordulni kell, és nem fordul ahol nem, így hamar már a Tharg birtokokon jár, korábban synmira felé igyekezett, de talán ideje lenne megnéznie magának azokat a bizonyos Thargokat, ha már ennyit hallani róluk mindenfelé. Talán tudnak szolgálni neki valami érdekes történettel, ami kapóra jönne a könyvéhez. Amon felé indul egy rövid pihenő után, a piacra majd később tér, mindig akad ott valami finomság és hát elf legyen a talpán aki egy pitére nemet tud mondani. Főleg ha almás!*
3815. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-03-17 15:11:39
Üzenet elküldve: 2022-03-17 15:11:39
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Éné csodaországban//
- Azt hiszem, hogy az vagyok.
*Bólint barátnője szavaira. Igazság szerint nem tudja, hogy ő valójában boldog-e, vagy attól érzi magát annak, hogy Cha'yss annak tűnik? A lánykérés pillanatában minden volt, csak boldog nem, menekülni akart sőt tán Cha'yss szemeit is ki akarta kaparni amiatt, hogy így sarokba szorította. Megeshet, hogy a gazdagnegyedben beleneveltek voltak azok, amik segítettek túllendülni a dolgon, végül is egész életében - mármint az azelőttiben, hogy beütött a krach - azt tanították neki, hogy egyszer majd férjhez fog menni valakihez, akit a szülei választanak ki. Anyja imádta volna Cha'ysst, a tökéletes modorát, a mindig kifogástalan megjelenését, valószínűleg naponta az orra alá dörgölte volna, hogy őrá bezzeg egyik sem jellemző. Milyen kár is, hogy Cha'yss nem pár évvel korábban bukkant fel, minden máshogy alakult volna. Akkor valószínűleg menthetetlenül beleesik, mint vak ló a gödörbe.*
- Kedves tőled, hogy aggódsz, de hidd el, nincs miért. Megannyi ballépés után, azt hiszem, hogy már jó irányban vagyok.
*Illetve reméli, hogy így van. Végül is, Cha'yss mellett jobban alszik, nem vergődik annyit ébren és a lidérces álmok is elkerülik, ezt Aenae pozitívumként értékeli.*
- Hogy arra gondolsz, hogy egy hozományvadász himpellér?
*Elmosolyodik.*
- Nem, a rang a ranggal és a vagyon a vagyonnal házasodik. Bár azt hiszem, hogy kettőnk közül én vagyok a szegényebb, a Vashegy vagyonát nem érzem a sajátomnak, és az ő figyelmét is felhívtam rá, hogy az üzleti ügyeket a kancellárral bonyolítsa, hogy ne érhesse szó a ház elejét. Habrertus, nos nem elfogult vele.
*Meggyőződése, hogy a kancellár komolyan viszketést kap Cha'yssttól, még akkor is, ha igyekszik úgy tenni, mintha rokonszenvezne vele.*
- Hát, ha szigorúan vesszük, akkor Cha'yss földje a tharg birtokok részét képezi. Szóval nem megyünk messze. De szívesen elmennék vele Wegtorenbe.
*Ha pedig már Wegtorenben van, akkor soha többé nem jönne ide vissza. Kinek kell az a nyűg, ami állandóan körülveszi azóta, hogy tharg úrnővé avanzsált? Akar a fene tharg úrnő lenni.*
- Persze, tisztelik a hagyományokat. Én pedig kívülálló vagyok. A városi lány. Az ingyen bornak persze mindenki örülni fog.
//Éné csodaországban//
- Azt hiszem, hogy az vagyok.
*Bólint barátnője szavaira. Igazság szerint nem tudja, hogy ő valójában boldog-e, vagy attól érzi magát annak, hogy Cha'yss annak tűnik? A lánykérés pillanatában minden volt, csak boldog nem, menekülni akart sőt tán Cha'yss szemeit is ki akarta kaparni amiatt, hogy így sarokba szorította. Megeshet, hogy a gazdagnegyedben beleneveltek voltak azok, amik segítettek túllendülni a dolgon, végül is egész életében - mármint az azelőttiben, hogy beütött a krach - azt tanították neki, hogy egyszer majd férjhez fog menni valakihez, akit a szülei választanak ki. Anyja imádta volna Cha'ysst, a tökéletes modorát, a mindig kifogástalan megjelenését, valószínűleg naponta az orra alá dörgölte volna, hogy őrá bezzeg egyik sem jellemző. Milyen kár is, hogy Cha'yss nem pár évvel korábban bukkant fel, minden máshogy alakult volna. Akkor valószínűleg menthetetlenül beleesik, mint vak ló a gödörbe.*
- Kedves tőled, hogy aggódsz, de hidd el, nincs miért. Megannyi ballépés után, azt hiszem, hogy már jó irányban vagyok.
*Illetve reméli, hogy így van. Végül is, Cha'yss mellett jobban alszik, nem vergődik annyit ébren és a lidérces álmok is elkerülik, ezt Aenae pozitívumként értékeli.*
- Hogy arra gondolsz, hogy egy hozományvadász himpellér?
*Elmosolyodik.*
- Nem, a rang a ranggal és a vagyon a vagyonnal házasodik. Bár azt hiszem, hogy kettőnk közül én vagyok a szegényebb, a Vashegy vagyonát nem érzem a sajátomnak, és az ő figyelmét is felhívtam rá, hogy az üzleti ügyeket a kancellárral bonyolítsa, hogy ne érhesse szó a ház elejét. Habrertus, nos nem elfogult vele.
*Meggyőződése, hogy a kancellár komolyan viszketést kap Cha'yssttól, még akkor is, ha igyekszik úgy tenni, mintha rokonszenvezne vele.*
- Hát, ha szigorúan vesszük, akkor Cha'yss földje a tharg birtokok részét képezi. Szóval nem megyünk messze. De szívesen elmennék vele Wegtorenbe.
*Ha pedig már Wegtorenben van, akkor soha többé nem jönne ide vissza. Kinek kell az a nyűg, ami állandóan körülveszi azóta, hogy tharg úrnővé avanzsált? Akar a fene tharg úrnő lenni.*
- Persze, tisztelik a hagyományokat. Én pedig kívülálló vagyok. A városi lány. Az ingyen bornak persze mindenki örülni fog.
3814. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-03-17 07:46:54
Üzenet elküldve: 2022-03-17 07:46:54
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 742
OOC üzenetek: 260
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 742
OOC üzenetek: 260
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Éné csodaországban//
*Relael ha jó barátnője lenne Kagaenaenek, akkor egyszerűen csak örülne a boldogságának, de sajnos az elf leány nem egy kellemes természetű személy.
Az, hogy Kagaenae alábecsüli önmagát kicsit bosszantja Relaelt. Számtalanszor hallhatta már ezt még artheniori nemesi korszakából, amikor a nemesi hölgyek csak a figyelemért, és némi dicséretért cserébe folyamatosan panaszkodtak. Tudja, hogy most nem ez az eset aktuális, mégis rögtön irritálttá válik, amit igyekszik leplezni. Talán irigység is gyötri? Ez is megfordul a fejében, ahogy némán hallgatja miként ecseteli Kagaenae, hogy a báró mennyire fantasztikus férfi, ő pedig mennyire szerencsés nő, hogy szóba áll vele. Igen, egyértelműen irigy egy kicsit, főleg mert Relael tudja mennyire nem szerethető személyiség, pedig régen annyira vágyott rá. Manapság már túl keserű ehhez, meg úgy bármi máshoz.*
- A lényeg, hogy boldog vagy.
*Nyugtázza a hallottakat. Küszköd azzal, hogy mi lelkesítőt, vagy kedveset mondjon, ami szokatlan, hiszen Relael jellemzően szeret és tud is beszélni, most mégsem képes rá. Talán tényleg ennyire megváltozott volna?*
- Kérlek értsd meg, én csak aggódom érted, és szeretném ha óvatos lennél. Lehet, hogy vagyonos volt, de én ezidáig a nevéről sem hallottam.
*Megvonja vállait, hiszen honnan tudhatná ő, hogy a férfi wegtoreni, kézenfekvőbb gondolat az, hogy hazudik a rangjáról és vagyonáról.*
- A tharg úrnő feleségül vétele pedig nem is annyira a vagyon miatt lehet vonzó, hanem a tharg földek és a pozíció miatt. Komoly befolyás. Engem őszintén aggaszt is, hogy ez hogyan fog hatni az életünkre.
*Aenae jelzésére már nyúl is a kancsóért, hogy töltsön némi rumot a csészéjébe. A tharg lány béka kuruttyolásáról szóló rövid megjegyzése teljesen megdöbbenti Relaelt, hiszen ki élvezné annak az utálatosan gusztustalan élőlénynek a hangját? Ő biztosan nem, eleve a természet közelsége sem mozgatja meg, ebben az esetben még taszítja is.*
- Nem lenne ideálisabb inkább a thargok földjén? A nép nem biztos, hogy jó néven venné, hogy miután egy városival házasodsz még az esküvő is máshol lesz. Bár nem ismerem annyira a szokásokat, de elég hagyomány tisztelőek az itteniek, nem?
*Várja a korrekciót Kagaenaetől, aki feltehetően jobban kiigazodik az ittenieken, mint Relael, aki ugyan köztük él egy ideje, de még bőven van mit tanulnia a helyiekről.*
//Éné csodaországban//
*Relael ha jó barátnője lenne Kagaenaenek, akkor egyszerűen csak örülne a boldogságának, de sajnos az elf leány nem egy kellemes természetű személy.
Az, hogy Kagaenae alábecsüli önmagát kicsit bosszantja Relaelt. Számtalanszor hallhatta már ezt még artheniori nemesi korszakából, amikor a nemesi hölgyek csak a figyelemért, és némi dicséretért cserébe folyamatosan panaszkodtak. Tudja, hogy most nem ez az eset aktuális, mégis rögtön irritálttá válik, amit igyekszik leplezni. Talán irigység is gyötri? Ez is megfordul a fejében, ahogy némán hallgatja miként ecseteli Kagaenae, hogy a báró mennyire fantasztikus férfi, ő pedig mennyire szerencsés nő, hogy szóba áll vele. Igen, egyértelműen irigy egy kicsit, főleg mert Relael tudja mennyire nem szerethető személyiség, pedig régen annyira vágyott rá. Manapság már túl keserű ehhez, meg úgy bármi máshoz.*
- A lényeg, hogy boldog vagy.
*Nyugtázza a hallottakat. Küszköd azzal, hogy mi lelkesítőt, vagy kedveset mondjon, ami szokatlan, hiszen Relael jellemzően szeret és tud is beszélni, most mégsem képes rá. Talán tényleg ennyire megváltozott volna?*
- Kérlek értsd meg, én csak aggódom érted, és szeretném ha óvatos lennél. Lehet, hogy vagyonos volt, de én ezidáig a nevéről sem hallottam.
*Megvonja vállait, hiszen honnan tudhatná ő, hogy a férfi wegtoreni, kézenfekvőbb gondolat az, hogy hazudik a rangjáról és vagyonáról.*
- A tharg úrnő feleségül vétele pedig nem is annyira a vagyon miatt lehet vonzó, hanem a tharg földek és a pozíció miatt. Komoly befolyás. Engem őszintén aggaszt is, hogy ez hogyan fog hatni az életünkre.
*Aenae jelzésére már nyúl is a kancsóért, hogy töltsön némi rumot a csészéjébe. A tharg lány béka kuruttyolásáról szóló rövid megjegyzése teljesen megdöbbenti Relaelt, hiszen ki élvezné annak az utálatosan gusztustalan élőlénynek a hangját? Ő biztosan nem, eleve a természet közelsége sem mozgatja meg, ebben az esetben még taszítja is.*
- Nem lenne ideálisabb inkább a thargok földjén? A nép nem biztos, hogy jó néven venné, hogy miután egy városival házasodsz még az esküvő is máshol lesz. Bár nem ismerem annyira a szokásokat, de elég hagyomány tisztelőek az itteniek, nem?
*Várja a korrekciót Kagaenaetől, aki feltehetően jobban kiigazodik az ittenieken, mint Relael, aki ugyan köztük él egy ideje, de még bőven van mit tanulnia a helyiekről.*
3813. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-03-14 21:48:45
Üzenet elküldve: 2022-03-14 21:48:45
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 212
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 212
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Krestvir meg a Kalmár és a Kard, továbbá Kagaenae és Kilencedik, illetve Kandúr és a Kísértet... Kopp, kopp, ki kopog? Khmm... Yeza!//
*Nem alkuszik meg már senkivel sem. Ezt a lehetőséget megvonták tőle a szobában tartózkodók. Gyötri majd az elmét, ameddig kell. Az őrület határát is megcélozza, ha a szükség úgy kívánja. Nem riad vissza attól sem, ha az igric saját kezével vet véget földi létének. így vagy úgy, de vörösre festi a lelkét s teljesíti azoknak akaratát, akik megbízták őt feladatával.
Visszazuttyan egyszerű, képzelt szellemtrónjába, s többé-kevésbé elégedetten mustrálja végig a helyiségben tartózkodó embereket. Ha meg kell halniuk hozzá, hogy az Ősök Akarata megfoganjon, hát megteszi. Idáig kellett jutniuk.
Visszaszáll oda, ahonnan jött, legalábbis kísérletet tesz rá. Az igric elméje, amely a kard előtt adott számára otthont, most ismét kapóra jön. Az immáron közöttük megfeszülő, kéretlen kötelék alighanem kellő kapaszkodóval szolgál majd hozzá. Előbb-utóbb rá fogja bírni a wegtorenit, hogy megfizesse a vér számláját. Elég erős volt hozzá, hogy ellenálljon szellemének, hát most majd rákapcsol. Ha kell, tudatosítja benne, hogy csak így szabadulhat meg kísértetétől. Nem várja el, hogy megértse a miérteket, így ő sem kínál már üzletet többé. Elég volt a trükkökből és a ruhaujjak ráncigálásából.*
*Nem alkuszik meg már senkivel sem. Ezt a lehetőséget megvonták tőle a szobában tartózkodók. Gyötri majd az elmét, ameddig kell. Az őrület határát is megcélozza, ha a szükség úgy kívánja. Nem riad vissza attól sem, ha az igric saját kezével vet véget földi létének. így vagy úgy, de vörösre festi a lelkét s teljesíti azoknak akaratát, akik megbízták őt feladatával.
Visszazuttyan egyszerű, képzelt szellemtrónjába, s többé-kevésbé elégedetten mustrálja végig a helyiségben tartózkodó embereket. Ha meg kell halniuk hozzá, hogy az Ősök Akarata megfoganjon, hát megteszi. Idáig kellett jutniuk.
Visszaszáll oda, ahonnan jött, legalábbis kísérletet tesz rá. Az igric elméje, amely a kard előtt adott számára otthont, most ismét kapóra jön. Az immáron közöttük megfeszülő, kéretlen kötelék alighanem kellő kapaszkodóval szolgál majd hozzá. Előbb-utóbb rá fogja bírni a wegtorenit, hogy megfizesse a vér számláját. Elég erős volt hozzá, hogy ellenálljon szellemének, hát most majd rákapcsol. Ha kell, tudatosítja benne, hogy csak így szabadulhat meg kísértetétől. Nem várja el, hogy megértse a miérteket, így ő sem kínál már üzletet többé. Elég volt a trükkökből és a ruhaujjak ráncigálásából.*
3812. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-03-14 17:49:52
Üzenet elküldve: 2022-03-14 17:49:52
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Krestvir meg a Kalmár és a Kard, továbbá Kagaenae és Kilencedik, illetve Kandúr és a Kísértet... Kopp, kopp, ki kopog? Khmm... Yeza!//
*Más helyzetben a manó valóban szórakoztatná, kacagna azon is, hogy ebihal van a hasában, azon pedig még jobban, hogy Cha'yss és ő a békakirály és -királynő. Most csak egy halovány mosolyra futja.
Krestvir szavára bólint, végre egy lelkesítő gondolat, varázslattal lefegyverezni a Yagnar-féléket, akkor tán nem okoznának neki álmatlan éjszakákat.
A mágusnőt figyeli addig, míg az elmondja, hogy mit is tervez és mit is vár Cha'ysstól. A fény elől elfordítja a fejét és szemét is leárnyékolja, de tekintetével a férfi és a kard felé fordul.
Valahogy rossz érzése van, biztos a vakító fény - ami miatt nem láthatja minden rezdülését a férfinak - az, ami kiváltja ezt a rossz érzést. És lám, a fényesség elenyészése után látszik, igaza volt, a kard talán még nem is koppan a padlón, de Aenae már ott áll az éppen hátráló Cha'yss előtt. Kezeit maga elé emeli, tenyerei a férfi felé néznek, megvadult állatokhoz szoktak hasonlóan közeledni. A földre dobott kard felett átlép, majd csizmája orrával próbálja Krestvir felé taszajtani. Válla fölött a mágusra pillant.*
- Jövök.
*Szólal meg rögtön, amint meghallja a kopogást. Világos, hogy momentán nem igazán fogadóképesek, Cha'yss semmiképpen sem. Zaklatott volt eddig is, de most már rémült is, vagy legalábbis annak tűnik.*
- Mi történt? Éreztél valamit?
*Hangja alig hallható, fojtott suttogás. Nyilvánvaló persze, hogy érzett valamit, nyilvánvaló az is, hogy teljesen rosszul tette fel a kérdést. Elhúzza a száját, közben leküzdi köztük lévő pár lépésnyi távolságot, két keze rászorít a férfi felkarjaira.*
- Szedd össze magad!
*Állával az ajtó felé bök, ami előtt ugyebár áll valaki, akit nem lenne illő sokig váratni és akinek nem szabad látnia a rémültnek tűnő Cha'ysst. Igazából ő sem feltétlenül akarta látni. Annyi bizonyos, hogy az ajtó akkor fog kinyílni, ha Cha'yss már felöltötte a szokásos arcát, a gondtalan aranyifjúét, aki senki nem billent ki a lelki békéjéből. Ha ez megtörténik, akkor Aenae lesz az személyesen, aki kinyitja az ajtót és mosollyal fogadja az érkezőt, meg az őt bevezető szolgálólányt is.*
*Más helyzetben a manó valóban szórakoztatná, kacagna azon is, hogy ebihal van a hasában, azon pedig még jobban, hogy Cha'yss és ő a békakirály és -királynő. Most csak egy halovány mosolyra futja.
Krestvir szavára bólint, végre egy lelkesítő gondolat, varázslattal lefegyverezni a Yagnar-féléket, akkor tán nem okoznának neki álmatlan éjszakákat.
A mágusnőt figyeli addig, míg az elmondja, hogy mit is tervez és mit is vár Cha'ysstól. A fény elől elfordítja a fejét és szemét is leárnyékolja, de tekintetével a férfi és a kard felé fordul.
Valahogy rossz érzése van, biztos a vakító fény - ami miatt nem láthatja minden rezdülését a férfinak - az, ami kiváltja ezt a rossz érzést. És lám, a fényesség elenyészése után látszik, igaza volt, a kard talán még nem is koppan a padlón, de Aenae már ott áll az éppen hátráló Cha'yss előtt. Kezeit maga elé emeli, tenyerei a férfi felé néznek, megvadult állatokhoz szoktak hasonlóan közeledni. A földre dobott kard felett átlép, majd csizmája orrával próbálja Krestvir felé taszajtani. Válla fölött a mágusra pillant.*
- Jövök.
*Szólal meg rögtön, amint meghallja a kopogást. Világos, hogy momentán nem igazán fogadóképesek, Cha'yss semmiképpen sem. Zaklatott volt eddig is, de most már rémült is, vagy legalábbis annak tűnik.*
- Mi történt? Éreztél valamit?
*Hangja alig hallható, fojtott suttogás. Nyilvánvaló persze, hogy érzett valamit, nyilvánvaló az is, hogy teljesen rosszul tette fel a kérdést. Elhúzza a száját, közben leküzdi köztük lévő pár lépésnyi távolságot, két keze rászorít a férfi felkarjaira.*
- Szedd össze magad!
*Állával az ajtó felé bök, ami előtt ugyebár áll valaki, akit nem lenne illő sokig váratni és akinek nem szabad látnia a rémültnek tűnő Cha'ysst. Igazából ő sem feltétlenül akarta látni. Annyi bizonyos, hogy az ajtó akkor fog kinyílni, ha Cha'yss már felöltötte a szokásos arcát, a gondtalan aranyifjúét, aki senki nem billent ki a lelki békéjéből. Ha ez megtörténik, akkor Aenae lesz az személyesen, aki kinyitja az ajtót és mosollyal fogadja az érkezőt, meg az őt bevezető szolgálólányt is.*
3811. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-03-14 15:36:24
Üzenet elküldve: 2022-03-14 15:36:24
ÚJ
![>Valea lae'Natar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11217_1530203834_elf_no.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
*Furcsa, hogy annyi megélt esztendő alatt sosem merészkedett még a híres Thargföldre. Talán azért, mert sosem foglalkoztatták annyira őt ezek a népek, vagy talán azért, mert igen erőszakos hírnévnek örvendenek. Való igaz ez sosem volt akadályozó tényező számára, amikor a Kikötő utcáin barangolt.
Eddig semmi kiemelkedőt nem vett észre. Kicsit másabb az itteniek öltözete, valójában még tetszetős is a számára, mint az artheniori polgárság esetében. Egyszerű embereknek tűnnek a számára, ami jelen esetben inkább erény, mint negatív tulajdonság.*
//Márvány és korom//
*Megpillant egy csinos lányt, meg egy mélységit. Nem alkot róluk semmiféle véleményt a külsejük alapján, ám fordított esetben nem számít erre. Megint mocskos, pár helyen apró sebek és száradt vér tarkítja, öltözete pedig minden csak nem szép. De legalább van. Szipogása, és kipirosodott arca betegséget is jelez, emiatt nem is merészkedik közel, távolabbról szólítja meg a párost.*
- Szép napot, bocsánat a zavarásért...
*Igyekszik alázatos lenni, ami most nem esik nehezére, mert igen megviselték őt a történések.*
- Esetleg ismernek a környéken egy Relael lae'Natar nevű elf lányt? Alacsony, barna hajú, zöld szemű és szeplős arcú.
*Izmai megfeszülnek, felkészülve arra, hogy megütik, megdobják egy kővel, vagy más módon próbálják meg elkergetni. Senkit nem hibáztatna emiatt, bár csak halvány fogalma van arról, hogy milyen benyomást kelthet szakadt külseje.*
A hozzászólás írója (Valea lae'Natar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.03.14 16:13:54
Eddig semmi kiemelkedőt nem vett észre. Kicsit másabb az itteniek öltözete, valójában még tetszetős is a számára, mint az artheniori polgárság esetében. Egyszerű embereknek tűnnek a számára, ami jelen esetben inkább erény, mint negatív tulajdonság.*
//Márvány és korom//
*Megpillant egy csinos lányt, meg egy mélységit. Nem alkot róluk semmiféle véleményt a külsejük alapján, ám fordított esetben nem számít erre. Megint mocskos, pár helyen apró sebek és száradt vér tarkítja, öltözete pedig minden csak nem szép. De legalább van. Szipogása, és kipirosodott arca betegséget is jelez, emiatt nem is merészkedik közel, távolabbról szólítja meg a párost.*
- Szép napot, bocsánat a zavarásért...
*Igyekszik alázatos lenni, ami most nem esik nehezére, mert igen megviselték őt a történések.*
- Esetleg ismernek a környéken egy Relael lae'Natar nevű elf lányt? Alacsony, barna hajú, zöld szemű és szeplős arcú.
*Izmai megfeszülnek, felkészülve arra, hogy megütik, megdobják egy kővel, vagy más módon próbálják meg elkergetni. Senkit nem hibáztatna emiatt, bár csak halvány fogalma van arról, hogy milyen benyomást kelthet szakadt külseje.*
A hozzászólás írója (Valea lae'Natar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.03.14 16:13:54
3810. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-03-14 12:46:44
Üzenet elküldve: 2022-03-14 12:46:44
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Krestvir meg a Kalmár és a Kard, továbbá Kagaenae és Kilencedik, illetve Kandúr és a Kísértet... Kopp, kopp, ki kopog? Khmm... Yeza!//
*Nem sok választásuk van, mint a kísérletezés. Mivel nem tudják, mivel állnak szemben, ezért csak ez a módja, hogy kiderítsék. És ezen nem segít az igric egyre növekvő türelmetlensége, Aenae bejelentése, az esküvő és még sok más részlet. Ahhoz képest, hogy most felhőtlenül boldognak kellene lennie, korántsem az. Bosszantó.
Krestvir megkéri, hogy fogja kezébe a kardot, miközben Aenae mellé sétál. Igazából nem hallja, mit kérdez a varázslótól, mert eléggé lefoglalja a mesterkard. Ha valóban a penge a forrása a bajoknak, akkor az új események tükrében nincs más választása, meg kell szabadulnia tőle, ha nem tudnak a végére járni.
Ahogy a kényelmes markolat a kezébe simul, elgondolkodik, hogy mi is történhetett azóta, hogy megérkezett thargföldre. Valahova a trón mellett lezajlott beszélgetésük idejére datálja a problémák kezdetét, bár már Habrertus irodájának bezárásakor is tapasztalt furcsaságokat. A szokatlan események Artheniorban még nem jelentkeztek. A Vaskorsóban a verekedéskor érezte először, hogy ölnie kell és ráadásul a karddal, ami elég szokatlan tőle. Az igric, bármit is tartsanak felőle, nem gyilkos, bár ha úgy alakul, hidegvérrel öl. Ám sosem ok vagy átgondolás nélkül. Az ilyesmi aztán végképp távol áll a wegtoreni bárótól. Mindig csak jól felfogott önös érdekből és megfelelően átgondolva oltott ki életet.
A manó csacsogására nem is figyel már. Sokkal komolyabb dolgok forognak most kockán. Az ajtónál áll Krestvir és Aenae, míg ő kezébe veszi a kardot és felkészül. Lehet egyáltalán felkészülni erre?
Újra azt a varázslatot látja, amit a mágus korábban is alkalmazott, feltartott tenyeréből egyre növekvő fénnyel éled a fényvirág. Az igric koncentrál, még sárga szemeit is lehunyja és nem csak amiatt, mert a fény egyre erősebb és erősebb lesz.
Az érzés olyan elemi erővel hasít belé, mintha gyomron vágták volna. A gondolat, ami megfogalmazódik a fejében, mindennél ékesebben beszél arról, hogy valami nincs rendben. Úgy dobja el a kardot, mintha megégette volna a markolat. Hátrál három lépést a falig, a bolond is láthatja rajta, hogy valami történt. A homlokát kiveri a verejték, a keze remeg, a szája kissé elnyílik, ahogy rémülten a padlón koppanó mesterpengére mered.*
- Vidd innen. Vidd el. *Mondja kiszáradt ajkakkal. De amikor felnéz már Krestvirre, a pillantása kemény és határozott.*
*Odakint a megérkező Yezát az udvaron sepregető Cyaqi fogadja.*
- A bárónak épp vendégei vannak, de jöjjön csak. *Mondja a vállas férfi és ha a vörös kívánja, akkor elvezeti a lovát. Elmondja, hogy megitatja és lecsutakolja. A gyűrűre csak bólint, látta már a bárónál is.
A házban már Yanah fogadja Yezát és kíséri el a társalgó zárt ajtajáig. Az ajtó alsó résén át látni, hogy odabent valami nagy fényesség van, előtte legalább ketten állnak. A fiatal lány zavartan csak hármat koppant az ajtón és a kezét tördelve várja, hogy választ kapjanak és bevezethesse a vöröst.*
- A tharg úrnő és egy másik nő vannak most a bárónál. *Mondja lesütött szemekkel.*
*Nem sok választásuk van, mint a kísérletezés. Mivel nem tudják, mivel állnak szemben, ezért csak ez a módja, hogy kiderítsék. És ezen nem segít az igric egyre növekvő türelmetlensége, Aenae bejelentése, az esküvő és még sok más részlet. Ahhoz képest, hogy most felhőtlenül boldognak kellene lennie, korántsem az. Bosszantó.
Krestvir megkéri, hogy fogja kezébe a kardot, miközben Aenae mellé sétál. Igazából nem hallja, mit kérdez a varázslótól, mert eléggé lefoglalja a mesterkard. Ha valóban a penge a forrása a bajoknak, akkor az új események tükrében nincs más választása, meg kell szabadulnia tőle, ha nem tudnak a végére járni.
Ahogy a kényelmes markolat a kezébe simul, elgondolkodik, hogy mi is történhetett azóta, hogy megérkezett thargföldre. Valahova a trón mellett lezajlott beszélgetésük idejére datálja a problémák kezdetét, bár már Habrertus irodájának bezárásakor is tapasztalt furcsaságokat. A szokatlan események Artheniorban még nem jelentkeztek. A Vaskorsóban a verekedéskor érezte először, hogy ölnie kell és ráadásul a karddal, ami elég szokatlan tőle. Az igric, bármit is tartsanak felőle, nem gyilkos, bár ha úgy alakul, hidegvérrel öl. Ám sosem ok vagy átgondolás nélkül. Az ilyesmi aztán végképp távol áll a wegtoreni bárótól. Mindig csak jól felfogott önös érdekből és megfelelően átgondolva oltott ki életet.
A manó csacsogására nem is figyel már. Sokkal komolyabb dolgok forognak most kockán. Az ajtónál áll Krestvir és Aenae, míg ő kezébe veszi a kardot és felkészül. Lehet egyáltalán felkészülni erre?
Újra azt a varázslatot látja, amit a mágus korábban is alkalmazott, feltartott tenyeréből egyre növekvő fénnyel éled a fényvirág. Az igric koncentrál, még sárga szemeit is lehunyja és nem csak amiatt, mert a fény egyre erősebb és erősebb lesz.
Az érzés olyan elemi erővel hasít belé, mintha gyomron vágták volna. A gondolat, ami megfogalmazódik a fejében, mindennél ékesebben beszél arról, hogy valami nincs rendben. Úgy dobja el a kardot, mintha megégette volna a markolat. Hátrál három lépést a falig, a bolond is láthatja rajta, hogy valami történt. A homlokát kiveri a verejték, a keze remeg, a szája kissé elnyílik, ahogy rémülten a padlón koppanó mesterpengére mered.*
- Vidd innen. Vidd el. *Mondja kiszáradt ajkakkal. De amikor felnéz már Krestvirre, a pillantása kemény és határozott.*
*Odakint a megérkező Yezát az udvaron sepregető Cyaqi fogadja.*
- A bárónak épp vendégei vannak, de jöjjön csak. *Mondja a vállas férfi és ha a vörös kívánja, akkor elvezeti a lovát. Elmondja, hogy megitatja és lecsutakolja. A gyűrűre csak bólint, látta már a bárónál is.
A házban már Yanah fogadja Yezát és kíséri el a társalgó zárt ajtajáig. Az ajtó alsó résén át látni, hogy odabent valami nagy fényesség van, előtte legalább ketten állnak. A fiatal lány zavartan csak hármat koppant az ajtón és a kezét tördelve várja, hogy választ kapjanak és bevezethesse a vöröst.*
- A tharg úrnő és egy másik nő vannak most a bárónál. *Mondja lesütött szemekkel.*
3809. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-03-11 18:45:38
Üzenet elküldve: 2022-03-11 18:45:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Krestvir meg a Kalmár és a Kard, továbbá Kagaenae és Kilencedik, illetve Kandúr és a Kísértet... Kopp, kopp, ki kopog? Khmm... Yeza!//
*Festői hely ez. A nyüzsgő város után a béke háborítatlan szigete.
~Hogy baszná meg! Hogy a mocsári ragya verné bele a cifra rossebet! Hogy az a jó...~ Sár meg poshadt nyákos békalé mindenfelé. Yeza nem ért a természethez és nem is akar barátkozni vele. Szinte biztos benne, hogy mostanra már az a hülye ló is utálja és minden porcikája azon dolgozik, hogy neki keresztbe tegyen.*
- Ne farolj te átok! Előrefelé! Érted, te... teee! *Mintha kicsit se érdekelné a nyakas jószágot, hogy Yeza merről adja neki a csizmát vagy merre tépi a száját a zablával. Farol, oldalaz, inkább két lábra áll, de csak nem akar arra menni, amerre a vörös szeretné. Amikor viszont kezd megsüllyedni a patája a sáros talajon, Yeza rájön, hogy nem biztos, hogy alaptalan ellenállás volt a ló részéről, hogy nem akart tovább menni. Szóval jobbnak látja visszafordulni, amerről jöttek.*
- Lehet, hogy mégse itt kellett volna letérni arról az útról.
*Kérdezősködött és kért útbaigazítást a békás felé, de az, hogy "ott, ahol a sás kezdődik, forduljon délnek az égeres láperdő mentén" rajta kevéssé segített. Nyirkos, felhős idő van, undok, fagyos széllel. Azt se tudja, épp merre kéne keresnie a napot az égen, nem hogy merre van dél! A sás meg pont olyan gaz, mint a többi. A fa meg fa és kész. A fenyőt és talán a fűzfát még el tudja különíteni, de a többi az fa és kész.
Úgy érzi teljesen elveszett. A civilizáció utolsó pillére az a pár obszcén firka volt egy vadászles oldalán. Nem merne rá megesküdni, de a kecskeszakállból meg a papagájból (no meg Nawanthiri beszámolójából) erős gyanúja támadt, hogy valaki a Kancellár Úr személyét kívánta ily módon megjeleníteni. De tény, hogy az a valaki vagy olyan szerencsés, hogy még sosem látta múzsáját pucéron vagy csak nagyon igyekezett magát a cselekményt hangsúlyozni a határozott megjelenítéssel. (Vagy az egész magának a Kancellár Úrnak az egyik sajátos perverziója.)
Szó mi szó, mire Yeza eléri az udvarházat, eléggé elcsigázottá teszi a viszontagságos út. Sáros és át van fagyva és tulajdonképpen még mindig nem egészen biztos benne, hogy jó helyen jár. A békák megvannak, de hogy ez mennyire jelent garanciát, az majd kiderül. Mindenesetre bezörget és reméli a legjobbakat. Elmondja, hogy sürgős ügyben érkezett a nemes Cha'yss Cano Caldorcor Báró Úrhoz és hogy ő maga a Kereskedőház tagja és hogy átázott a csizmája meg lefagyott a keze és hogy a lova egy gonosz, rosszindulatú dög és hogy biztos derékszíjat csináltat belőle, ha egyszer hazaér, ja és hogy tényleg nagyon fontos és sürgős lenne beszélnie a Báró Úrral. Előhúzza a nyakába akasztott leviatános gyűrűt is, hogy igazolja magát, ha szükséges.*
*Festői hely ez. A nyüzsgő város után a béke háborítatlan szigete.
~Hogy baszná meg! Hogy a mocsári ragya verné bele a cifra rossebet! Hogy az a jó...~ Sár meg poshadt nyákos békalé mindenfelé. Yeza nem ért a természethez és nem is akar barátkozni vele. Szinte biztos benne, hogy mostanra már az a hülye ló is utálja és minden porcikája azon dolgozik, hogy neki keresztbe tegyen.*
- Ne farolj te átok! Előrefelé! Érted, te... teee! *Mintha kicsit se érdekelné a nyakas jószágot, hogy Yeza merről adja neki a csizmát vagy merre tépi a száját a zablával. Farol, oldalaz, inkább két lábra áll, de csak nem akar arra menni, amerre a vörös szeretné. Amikor viszont kezd megsüllyedni a patája a sáros talajon, Yeza rájön, hogy nem biztos, hogy alaptalan ellenállás volt a ló részéről, hogy nem akart tovább menni. Szóval jobbnak látja visszafordulni, amerről jöttek.*
- Lehet, hogy mégse itt kellett volna letérni arról az útról.
*Kérdezősködött és kért útbaigazítást a békás felé, de az, hogy "ott, ahol a sás kezdődik, forduljon délnek az égeres láperdő mentén" rajta kevéssé segített. Nyirkos, felhős idő van, undok, fagyos széllel. Azt se tudja, épp merre kéne keresnie a napot az égen, nem hogy merre van dél! A sás meg pont olyan gaz, mint a többi. A fa meg fa és kész. A fenyőt és talán a fűzfát még el tudja különíteni, de a többi az fa és kész.
Úgy érzi teljesen elveszett. A civilizáció utolsó pillére az a pár obszcén firka volt egy vadászles oldalán. Nem merne rá megesküdni, de a kecskeszakállból meg a papagájból (no meg Nawanthiri beszámolójából) erős gyanúja támadt, hogy valaki a Kancellár Úr személyét kívánta ily módon megjeleníteni. De tény, hogy az a valaki vagy olyan szerencsés, hogy még sosem látta múzsáját pucéron vagy csak nagyon igyekezett magát a cselekményt hangsúlyozni a határozott megjelenítéssel. (Vagy az egész magának a Kancellár Úrnak az egyik sajátos perverziója.)
Szó mi szó, mire Yeza eléri az udvarházat, eléggé elcsigázottá teszi a viszontagságos út. Sáros és át van fagyva és tulajdonképpen még mindig nem egészen biztos benne, hogy jó helyen jár. A békák megvannak, de hogy ez mennyire jelent garanciát, az majd kiderül. Mindenesetre bezörget és reméli a legjobbakat. Elmondja, hogy sürgős ügyben érkezett a nemes Cha'yss Cano Caldorcor Báró Úrhoz és hogy ő maga a Kereskedőház tagja és hogy átázott a csizmája meg lefagyott a keze és hogy a lova egy gonosz, rosszindulatú dög és hogy biztos derékszíjat csináltat belőle, ha egyszer hazaér, ja és hogy tényleg nagyon fontos és sürgős lenne beszélnie a Báró Úrral. Előhúzza a nyakába akasztott leviatános gyűrűt is, hogy igazolja magát, ha szükséges.*
3808. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-03-11 17:24:49
Üzenet elküldve: 2022-03-11 17:24:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
//Krestvir meg a Kalmár és a Kard, továbbá Kagaenae és Kilencedik, illetve Kandúr és a Kísértet//
*Mondhatni meglepően könnyen belemennek az újabb kísérletébe. Krestvir fejet hajt Cha'yss felé, majd elindul a kandallótól, s a kardtól legtávolabb eső ponthoz a szobában.
Kilencedik hasonlóképp tesz, kezeivel apró, dudorodó hasát simogatva, mivel alaposan beevett az Aenae által összeszedett "katonákból".*
- Azt hiszem, én is vár-andós vagyok. Lehet egy egész Varangy-vár-ható... - *Vartyogja Aenae-nek kuncogva.*
- Tényleg, vajon most ebihal van a hasadban? - *Kap észbe a szójátékban újabb tréfalehetőséget találva, persze lehet, csak ő nevetgél rajta.*
- A békakirály és -királynő kis ebihala! - *Lehet hallani még a kuncogását, miközben a másik kettő mellett leül a földre. Hátát a falnak vetve, lábait szétvetve terül el és tovább simogatja a pocakját.
Krestvir Aenae kérdésére értetlenül néz, bár arckifejezését tekintve ez nem sok változás, most is úgy tűnik, mintha lenéző gunyorossággal vetné tekintetét a tharg úrnőre.
Nem teljesen érti a kérdést, hogy mire is vonatkozik, mit szeretne megtanulni Kagaenae? Ismeri ezt a varázslatot? Mert el nem mondta, mire is való. Akkor talán csak a fény tetszik neki? Mert világításra van alkalmasabb varázslat is... Vagy pusztán a nap ág iránt kelt fel az érdeklődése?
Látja azonban, hogy Cha'yss a kard felé hajol, így rövidre zárja a témát.*
- Majd utána beszéljünk. - *Mondja, majd mikor a férfi kezébe veszi a kardot, s közli, hogy készen áll, biccent neki.*
- Csak azonnal szólj, ha bármi furcsát tapasztalsz! Érzés, gondolat... bármi! És lehetőleg ne mozdulj. Ha mégis mozdulsz, az lesz a jel számomra, hogy készülsz valamire. - *Felel a férfinak, s ad némi biztonsági utasítást, majd nem is vár tovább. Oda-odapillant rá, közben ismét elmormolja az igét, amit korábban is alkalmazott, s ha el nem rontja, megint megjelenik kezében a fényvirág. A varázslat ezután már "magától" viszi tovább, amit az ige parancsol, de egy kicsit hosszabb idő kell, hogy kiteljesedjen. Ez idő alatt leárnyékolja a szeme elől a fényét és Cha'ysst tartja szemmel, élénk figyelemmel, hogy közbe tudjon lépni, ha látszólag támadni készülne.*
A varázsló elmormol egy bonyolultabb igét, melynek hatására felfelé tartott tenyerében egy halvány majd egyre erősebben lüktető fényvirág formálódik. A fényvirág feltöltéséhez egy kör szükséges, majd egy erős villanást követően elenyészik. Húsz lépés sugarú körben minden élőlényből elűz minden gonosz entitást, démont, és a leggonoszabb személyek is jámborrá, barátságossá válnak a következő három körre.
*Mondhatni meglepően könnyen belemennek az újabb kísérletébe. Krestvir fejet hajt Cha'yss felé, majd elindul a kandallótól, s a kardtól legtávolabb eső ponthoz a szobában.
Kilencedik hasonlóképp tesz, kezeivel apró, dudorodó hasát simogatva, mivel alaposan beevett az Aenae által összeszedett "katonákból".*
- Azt hiszem, én is vár-andós vagyok. Lehet egy egész Varangy-vár-ható... - *Vartyogja Aenae-nek kuncogva.*
- Tényleg, vajon most ebihal van a hasadban? - *Kap észbe a szójátékban újabb tréfalehetőséget találva, persze lehet, csak ő nevetgél rajta.*
- A békakirály és -királynő kis ebihala! - *Lehet hallani még a kuncogását, miközben a másik kettő mellett leül a földre. Hátát a falnak vetve, lábait szétvetve terül el és tovább simogatja a pocakját.
Krestvir Aenae kérdésére értetlenül néz, bár arckifejezését tekintve ez nem sok változás, most is úgy tűnik, mintha lenéző gunyorossággal vetné tekintetét a tharg úrnőre.
Nem teljesen érti a kérdést, hogy mire is vonatkozik, mit szeretne megtanulni Kagaenae? Ismeri ezt a varázslatot? Mert el nem mondta, mire is való. Akkor talán csak a fény tetszik neki? Mert világításra van alkalmasabb varázslat is... Vagy pusztán a nap ág iránt kelt fel az érdeklődése?
Látja azonban, hogy Cha'yss a kard felé hajol, így rövidre zárja a témát.*
- Majd utána beszéljünk. - *Mondja, majd mikor a férfi kezébe veszi a kardot, s közli, hogy készen áll, biccent neki.*
- Csak azonnal szólj, ha bármi furcsát tapasztalsz! Érzés, gondolat... bármi! És lehetőleg ne mozdulj. Ha mégis mozdulsz, az lesz a jel számomra, hogy készülsz valamire. - *Felel a férfinak, s ad némi biztonsági utasítást, majd nem is vár tovább. Oda-odapillant rá, közben ismét elmormolja az igét, amit korábban is alkalmazott, s ha el nem rontja, megint megjelenik kezében a fényvirág. A varázslat ezután már "magától" viszi tovább, amit az ige parancsol, de egy kicsit hosszabb idő kell, hogy kiteljesedjen. Ez idő alatt leárnyékolja a szeme elől a fényét és Cha'ysst tartja szemmel, élénk figyelemmel, hogy közbe tudjon lépni, ha látszólag támadni készülne.*
A varázsló elmormol egy bonyolultabb igét, melynek hatására felfelé tartott tenyerében egy halvány majd egyre erősebben lüktető fényvirág formálódik. A fényvirág feltöltéséhez egy kör szükséges, majd egy erős villanást követően elenyészik. Húsz lépés sugarú körben minden élőlényből elűz minden gonosz entitást, démont, és a leggonoszabb személyek is jámborrá, barátságossá válnak a következő három körre.
3807. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-03-11 15:20:12
Üzenet elküldve: 2022-03-11 15:20:12
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 212
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 212
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Krestvir meg a Kalmár és a Kard, továbbá Kagaenae és Kilencedik, illetve Kandúr és a Kísértet//
*Őszintén nincs ötlete, mit tehetne még. Tett eleget, még holtában is. Ha a sors felülírja az Ősök Akaratát, nem fog nyugalomra lelni. Az itt jelenlévők fogják viselni ennek átkát, ha van még szólása az Ősök Szelleméhez.
Kap azonban még egy lehetőséget rá, hogy maga alá gyűrje a férfi elméjét. A hallottak alapján bánja már, hogy kesztyűs kézzel bánt az igriccel. Tudja már, nem különb ő sem. Bolond volt, hogy társaként hivatkozott rá önmaga előtt. Ölhetett volna, megtehette volna... Mégsem vitte rá a lélek, hogy vérrel mocskolja az amúgy is szürke lelket. Hisz csupán vendég volt benne... De hibázott, s talán ezért most fog megfizetni.
Ahogy a párosnak, úgy neki is fogytán a türelme. Fogalmuk sincs, mivel van dolguk, s rögvest a folyóba hajítanák...
Oly égető haragra gerjed, mint a legforróbb kohó. Üvöltene és tombolna, ha tudna, s puszta kézzel tépné szét mindet a hegyen, aki az útjába áll. A próbák sorozata kiölte már belőle a türelmet.
Nincs kétsége afelől, hogy a mágus igazat beszél. Képes időben lefegyverezni az igricet, ha az nekik rontana. Biztos távolságban állnak hozzá. A kupec elméjébe plántált, megannyi ige azonban nem lehetett hiábavaló. Ott kell lennie, abban a ravasz kobakban, s értetlen áll mögötte, eleddig miért nem cselekedett. Az idő olybá tűnik azonban, elfogyni látszik. Ahogy az igric kezébe veszi egykor hőn szeretett kardjának markolatját, ő sem habozik már többé.*
~Fogd most a kardot és végezz magaddal.~ *Nincs oly varázs, mi az elhangzottakat visszavonná. Ő pedig csak vár és remél, ahogy eddig, hisz sorsa olybá tűnik, leginkább a szerencsén múlik.*
A hozzászólás írója (Yagnar Rhagodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.03.11 15:23:51
*Őszintén nincs ötlete, mit tehetne még. Tett eleget, még holtában is. Ha a sors felülírja az Ősök Akaratát, nem fog nyugalomra lelni. Az itt jelenlévők fogják viselni ennek átkát, ha van még szólása az Ősök Szelleméhez.
Kap azonban még egy lehetőséget rá, hogy maga alá gyűrje a férfi elméjét. A hallottak alapján bánja már, hogy kesztyűs kézzel bánt az igriccel. Tudja már, nem különb ő sem. Bolond volt, hogy társaként hivatkozott rá önmaga előtt. Ölhetett volna, megtehette volna... Mégsem vitte rá a lélek, hogy vérrel mocskolja az amúgy is szürke lelket. Hisz csupán vendég volt benne... De hibázott, s talán ezért most fog megfizetni.
Ahogy a párosnak, úgy neki is fogytán a türelme. Fogalmuk sincs, mivel van dolguk, s rögvest a folyóba hajítanák...
Oly égető haragra gerjed, mint a legforróbb kohó. Üvöltene és tombolna, ha tudna, s puszta kézzel tépné szét mindet a hegyen, aki az útjába áll. A próbák sorozata kiölte már belőle a türelmet.
Nincs kétsége afelől, hogy a mágus igazat beszél. Képes időben lefegyverezni az igricet, ha az nekik rontana. Biztos távolságban állnak hozzá. A kupec elméjébe plántált, megannyi ige azonban nem lehetett hiábavaló. Ott kell lennie, abban a ravasz kobakban, s értetlen áll mögötte, eleddig miért nem cselekedett. Az idő olybá tűnik azonban, elfogyni látszik. Ahogy az igric kezébe veszi egykor hőn szeretett kardjának markolatját, ő sem habozik már többé.*
~Fogd most a kardot és végezz magaddal.~ *Nincs oly varázs, mi az elhangzottakat visszavonná. Ő pedig csak vár és remél, ahogy eddig, hisz sorsa olybá tűnik, leginkább a szerencsén múlik.*
A hozzászólás írója (Yagnar Rhagodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.03.11 15:23:51
3806. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-03-11 12:37:37
Üzenet elküldve: 2022-03-11 12:37:37
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Krestvir meg a Kalmár és a Kard, továbbá Kagaenae és Kilencedik, illetve Kandúr és a Kísértet//
*Ha Aenaet valaki megkérdezné arról, hogy boldog-e attól, hogy néhány hónapon belül szülő lehet belőle, akkor Cha'yss boldogságát látva, valószínűleg azt mondaná, hogy ő is az. Ha egy őszinte pillanatában kapná meg a kérdést, akkor hosszasan kifejtené ez a körülmény nemhogy boldoggá nem teszi, de kétségbeejtőnek és főleg ijesztőnek találja. Nem is azt a részét, míg a hasában van, bár ha eddigi tapasztalataiból indul ki, akkor több hónapnyi kényelmetlenség áll előtte, mikor alig marad meg benne étel. És akkor aztán ott vannak azon az elvárások, melyeknek azután kell megfelelni, hogy a világra jött az a gyermek, amivel igazából azt sem tudja, hogy mihez kell kezdeni. Vajon tudná egyáltalán szeretni? Mi van akkor, ha nem? Ha csak úgy érezné, hogy kolonc a nyakán? Mi van akkor, ha lányt szülne, de Cha'yss fiút akart? Vagy fordítva? Megannyi kérdés, amibe belelovallhatja magát, és jelleméből fakadóan, mikor épp rosszabb passzban van, meg is teszi.
Nem elég, hogy a keze hideg, de addigra már reszket is, mikor a férfi elengedi, hogy felállhasson. Felemeli a fejét, hogy rápillantson, de aztán tekintete Krestvirre vándorol. Nincs sok kedve az újabb kísérlethez, ahhoz meg aztán pláne nem, hogy bármelyikük is hozzányúljon a fegyverhez, vagy ha már valakinek kell, akkor nem szeretné, ha Cha'yss lenne az.
Míg a férfi a kardért megy, addig Aenae is feltápászkodik a fotelből, Krestvir felé indul. Rajta is látszik, hogy mennyire nincsen ínyére a szituáció. Mellkasa előtt összefont karokkal áll meg a mágus mellett.*
- Meg tudod nekem ezt tanítani?
*Kérdezi fojtott hangon a nőtől, aztán már nem rá, hanem Cha'yssra figyel, topázsárga pillantása azonban a kardon függ. Nekidől a falnak, de muszáj is megtenni, mert különben félő, hogy fészkelődne, egyik lábáról a másikra állna, meg ilyenek. Testtartásán még így is látszik, hogy mennyire feszült, igazából nem is próbálja ezt titkolni.*
*Ha Aenaet valaki megkérdezné arról, hogy boldog-e attól, hogy néhány hónapon belül szülő lehet belőle, akkor Cha'yss boldogságát látva, valószínűleg azt mondaná, hogy ő is az. Ha egy őszinte pillanatában kapná meg a kérdést, akkor hosszasan kifejtené ez a körülmény nemhogy boldoggá nem teszi, de kétségbeejtőnek és főleg ijesztőnek találja. Nem is azt a részét, míg a hasában van, bár ha eddigi tapasztalataiból indul ki, akkor több hónapnyi kényelmetlenség áll előtte, mikor alig marad meg benne étel. És akkor aztán ott vannak azon az elvárások, melyeknek azután kell megfelelni, hogy a világra jött az a gyermek, amivel igazából azt sem tudja, hogy mihez kell kezdeni. Vajon tudná egyáltalán szeretni? Mi van akkor, ha nem? Ha csak úgy érezné, hogy kolonc a nyakán? Mi van akkor, ha lányt szülne, de Cha'yss fiút akart? Vagy fordítva? Megannyi kérdés, amibe belelovallhatja magát, és jelleméből fakadóan, mikor épp rosszabb passzban van, meg is teszi.
Nem elég, hogy a keze hideg, de addigra már reszket is, mikor a férfi elengedi, hogy felállhasson. Felemeli a fejét, hogy rápillantson, de aztán tekintete Krestvirre vándorol. Nincs sok kedve az újabb kísérlethez, ahhoz meg aztán pláne nem, hogy bármelyikük is hozzányúljon a fegyverhez, vagy ha már valakinek kell, akkor nem szeretné, ha Cha'yss lenne az.
Míg a férfi a kardért megy, addig Aenae is feltápászkodik a fotelből, Krestvir felé indul. Rajta is látszik, hogy mennyire nincsen ínyére a szituáció. Mellkasa előtt összefont karokkal áll meg a mágus mellett.*
- Meg tudod nekem ezt tanítani?
*Kérdezi fojtott hangon a nőtől, aztán már nem rá, hanem Cha'yssra figyel, topázsárga pillantása azonban a kardon függ. Nekidől a falnak, de muszáj is megtenni, mert különben félő, hogy fészkelődne, egyik lábáról a másikra állna, meg ilyenek. Testtartásán még így is látszik, hogy mennyire feszült, igazából nem is próbálja ezt titkolni.*
3805. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-03-11 10:18:13
Üzenet elküldve: 2022-03-11 10:18:13
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Krestvir meg a Kalmár és a Kard, továbbá Kagaenae és Kilencedik, illetve Kandúr és a Kísértet//
*Az igric láthatóan örül és boldog, nem úgy, mint legutóbb. Azt nem tudja vagy látja, hogy Aenae mennyire meglepődött ezen, mert teljesen elfoglalja a saját öröme, hogy gyermeke születhet. Sosem gondolt ilyesmire. Valószínűleg van már egy-két fattya Wegtorenben és környékén, de így, hogy saját akaratából és ráadásul attól, akivel összekötné az életét, valahogy csodásan hangzik.*
- Ne aggódj, szerelmem. Így vagy úgy, de ennek most pontot teszünk a végére. Ha kell. magam hajítom a folyóba a kardot. *Biztosítja Aenaet a megoldásról. Az új fejlemények fényében már erre is kész.
Érzi, hogy a tharg lány keze hideg, ahogy Aenae a mellkasára hajtja a fejét, átöleli, óvón és szeretettel. A fény közben fellobban és elmúlik, az igric pedig rákérdez a mágusnál, hogy miféle varázslat volt.
A válasz láthatóan nincs ínyére, de visszafogja magát, hogy kioktassa a varázslónőt arról, ha kérdez, akkor feleletet vár, nem kifogásokat. Felemelkedik Aenae elől, sárga pillantása Krestvirt fürkészi.*
- Rendben. *Mondja és még biztatóan Aeanere mosolyog és elindul a kandalló mellé támasztott mesterkard felé. Visszanéz még, amikor a varázslónő arról biztosítja jegyesét, hogy le tudja fegyverezni, ha arról volna szó.
A kandallónál megáll, hogy végignézzen a pengén, amelyen még ott szárad Aenae vére, majd lehajol érte és a markolatánál megragadja. Valamit vár, valami érzést, de egyelőre nem érez semmit. Ekkor pillantja meg a fekete csíkot a padlón. Gondolhatná, hogy a macska műve, de ahhoz túl egyenes és bár látta a széndarabbal játszani az állatot, mégis nem tűnik úgy, mintha az tette volna. A macska miatt több, kisebb széndarab is leválhatott, így feltűnő, hogy az egyik egyenes vonalból egy másik, vékonyabb is kiindul. Fura mindenesetre, de akár a macska is lehetett.
Karddal a kezében fordul vissza Krestvir és Aenae felé. Eltekint most attól, hogy kifejezze a lánynak, hogy mennyire ellenére van az állat az udvarházában. Összeszőröz mindent és még a padlót is tönkreteszi. Ha nekimegy a fotel karfájának a karmaival, repülni fog.*
- Készen állok. *Mondja komor arccal. Ha Krestvir nem jár sikerrel, mindenképp megszabadul a kardtól.*
*Az igric láthatóan örül és boldog, nem úgy, mint legutóbb. Azt nem tudja vagy látja, hogy Aenae mennyire meglepődött ezen, mert teljesen elfoglalja a saját öröme, hogy gyermeke születhet. Sosem gondolt ilyesmire. Valószínűleg van már egy-két fattya Wegtorenben és környékén, de így, hogy saját akaratából és ráadásul attól, akivel összekötné az életét, valahogy csodásan hangzik.*
- Ne aggódj, szerelmem. Így vagy úgy, de ennek most pontot teszünk a végére. Ha kell. magam hajítom a folyóba a kardot. *Biztosítja Aenaet a megoldásról. Az új fejlemények fényében már erre is kész.
Érzi, hogy a tharg lány keze hideg, ahogy Aenae a mellkasára hajtja a fejét, átöleli, óvón és szeretettel. A fény közben fellobban és elmúlik, az igric pedig rákérdez a mágusnál, hogy miféle varázslat volt.
A válasz láthatóan nincs ínyére, de visszafogja magát, hogy kioktassa a varázslónőt arról, ha kérdez, akkor feleletet vár, nem kifogásokat. Felemelkedik Aenae elől, sárga pillantása Krestvirt fürkészi.*
- Rendben. *Mondja és még biztatóan Aeanere mosolyog és elindul a kandalló mellé támasztott mesterkard felé. Visszanéz még, amikor a varázslónő arról biztosítja jegyesét, hogy le tudja fegyverezni, ha arról volna szó.
A kandallónál megáll, hogy végignézzen a pengén, amelyen még ott szárad Aenae vére, majd lehajol érte és a markolatánál megragadja. Valamit vár, valami érzést, de egyelőre nem érez semmit. Ekkor pillantja meg a fekete csíkot a padlón. Gondolhatná, hogy a macska műve, de ahhoz túl egyenes és bár látta a széndarabbal játszani az állatot, mégis nem tűnik úgy, mintha az tette volna. A macska miatt több, kisebb széndarab is leválhatott, így feltűnő, hogy az egyik egyenes vonalból egy másik, vékonyabb is kiindul. Fura mindenesetre, de akár a macska is lehetett.
Karddal a kezében fordul vissza Krestvir és Aenae felé. Eltekint most attól, hogy kifejezze a lánynak, hogy mennyire ellenére van az állat az udvarházában. Összeszőröz mindent és még a padlót is tönkreteszi. Ha nekimegy a fotel karfájának a karmaival, repülni fog.*
- Készen állok. *Mondja komor arccal. Ha Krestvir nem jár sikerrel, mindenképp megszabadul a kardtól.*
3804. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-03-10 20:24:55
Üzenet elküldve: 2022-03-10 20:24:55
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Éné csodaországban//
- Igazából kicsit nagy az ujjamra, könnyen lecsúszik. Méretre kéne igazíttatni, de nem akarok megválni tőle egy kis időre sem.
*Mikor Rel már elengedte, akkor Aenae a tenyerébe zárja az ékszert. Azt az ékszert, ami egyébként cseppet sem tetszik neki, mert az ő ízlése nagyon más, ennek ellenére mégis a szívéhez nőtt. A blúza alatt hordva el lehet rejteni, viszont megnyugtatja, ahogy a bőréhez ér.
Rel kérdésére vagy egy percig nézi némán a másikat.*
- Tisztában vagyok vele, hogy Cha'yss meg én, hogy is mondjam, nem vagyunk egy súlycsoportban.
*Szavai kicsit túlságosan hidegen koppannak, hidegebben, mint amennyire egyébként szeretné.*
- Tudom, hogy száz, meg száz, nálamnál szebb lányt találna valamennyi ujjára.
*Felemeli a gyűrűt, elég hosszú a lánc, pillantása az ujjai között forgatott ékszeren függ. Topázsárga pillantása ugyanolyan hideg, mint az imént a hangja.*
- Mikor megismertük egymást, ő meg én, akkor valóban igaz volt az, amit mondasz, szemernyi kétségem sincsen. Ki kárhoztathatná?
*Visszaejti a gyűrűt, eltűnik blúzának zsabói között.*
- Ostoba, csúnya, hálás, ha egy ilyen kaliberű férfi éppen csak ránéz.
*Relre nézve elmosolyodik.*
- Nem tagadom, első látásra letaglózott és nem akartam mást, csak olyan közel kerülni hozzá, amennyire férfi és nő közel kerülhetnek...
*Tulajdonképpen nagyon kellemes emlék az első légyottjuk, a Vaskorsó istállójában.*
- Szeretem azt gondolni, hogy rossz a szeme, hogy vonzalmat érezhet irántam. Viszont nem nyer általam semmi olyat, amit még ne birtokolna. Nemesember, gazdag, aki gazdag, annak hatalma is van. Ráadásul kockáztatta miattam az életét. És, ahogy rám néz.
*Ezúttal már felemelés nélkül piszkálgatja a gyűrűt, tényleg valahogy megnyugtatónak találja megérinteni, meg a nyakában a súlyt. Hogy naiv szerelem tüzében égne? A legkevésbé sem, ami azt illeti, a nem-naiv szerelem tüzében sem ég, de kétségtelen, hogy meglehetősen mély érzéseket táplál a férfi iránt.*
- Mindazonáltal megértem, hogy kívülállók számára úgy tűnhet, ahogy mondod.
*Int, hogy jelezze, kér ő is abból a rumból.*
- Kellemes hely. A békakuruttyolás miatt kapta a nevét. Nem is hiszed, hogy milyen jól alszom a kuruttyolástól. Tudod, mikor gyerek voltam, a szobám ablaka előtt volt egy nyírfa, szerettem hallgatni, ahogy zizgeti a leveleit a szél. A kuruttyolás kicsit arra emlékeztet.
A hozzászólás írója (Kagaenae Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.03.10 20:29:15
//Éné csodaországban//
- Igazából kicsit nagy az ujjamra, könnyen lecsúszik. Méretre kéne igazíttatni, de nem akarok megválni tőle egy kis időre sem.
*Mikor Rel már elengedte, akkor Aenae a tenyerébe zárja az ékszert. Azt az ékszert, ami egyébként cseppet sem tetszik neki, mert az ő ízlése nagyon más, ennek ellenére mégis a szívéhez nőtt. A blúza alatt hordva el lehet rejteni, viszont megnyugtatja, ahogy a bőréhez ér.
Rel kérdésére vagy egy percig nézi némán a másikat.*
- Tisztában vagyok vele, hogy Cha'yss meg én, hogy is mondjam, nem vagyunk egy súlycsoportban.
*Szavai kicsit túlságosan hidegen koppannak, hidegebben, mint amennyire egyébként szeretné.*
- Tudom, hogy száz, meg száz, nálamnál szebb lányt találna valamennyi ujjára.
*Felemeli a gyűrűt, elég hosszú a lánc, pillantása az ujjai között forgatott ékszeren függ. Topázsárga pillantása ugyanolyan hideg, mint az imént a hangja.*
- Mikor megismertük egymást, ő meg én, akkor valóban igaz volt az, amit mondasz, szemernyi kétségem sincsen. Ki kárhoztathatná?
*Visszaejti a gyűrűt, eltűnik blúzának zsabói között.*
- Ostoba, csúnya, hálás, ha egy ilyen kaliberű férfi éppen csak ránéz.
*Relre nézve elmosolyodik.*
- Nem tagadom, első látásra letaglózott és nem akartam mást, csak olyan közel kerülni hozzá, amennyire férfi és nő közel kerülhetnek...
*Tulajdonképpen nagyon kellemes emlék az első légyottjuk, a Vaskorsó istállójában.*
- Szeretem azt gondolni, hogy rossz a szeme, hogy vonzalmat érezhet irántam. Viszont nem nyer általam semmi olyat, amit még ne birtokolna. Nemesember, gazdag, aki gazdag, annak hatalma is van. Ráadásul kockáztatta miattam az életét. És, ahogy rám néz.
*Ezúttal már felemelés nélkül piszkálgatja a gyűrűt, tényleg valahogy megnyugtatónak találja megérinteni, meg a nyakában a súlyt. Hogy naiv szerelem tüzében égne? A legkevésbé sem, ami azt illeti, a nem-naiv szerelem tüzében sem ég, de kétségtelen, hogy meglehetősen mély érzéseket táplál a férfi iránt.*
- Mindazonáltal megértem, hogy kívülállók számára úgy tűnhet, ahogy mondod.
*Int, hogy jelezze, kér ő is abból a rumból.*
- Kellemes hely. A békakuruttyolás miatt kapta a nevét. Nem is hiszed, hogy milyen jól alszom a kuruttyolástól. Tudod, mikor gyerek voltam, a szobám ablaka előtt volt egy nyírfa, szerettem hallgatni, ahogy zizgeti a leveleit a szél. A kuruttyolás kicsit arra emlékeztet.
A hozzászólás írója (Kagaenae Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.03.10 20:29:15
3803. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-03-10 18:25:59
Üzenet elküldve: 2022-03-10 18:25:59
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 742
OOC üzenetek: 260
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 742
OOC üzenetek: 260
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Éné csodaországban//
- Nahát.
*Természetesen izgatottá válik, amikor végre sor kerül arra, hogy szemügyre vehesse a becses ékszert, ami nem Kagaenae ujjain pihen.*
- A nyakadban nagyobb biztonságban érzed?
*Kérdezi, miközben előrehajolva szemlélgeti a kis csillogó tárgyat. Még arra is veszi a bátorságot, hogy megérintse, bár nem tudja pontosan miért teszi ezt. Ezt követően nem rohamozza tovább a lány privát terét, és kiegyenesedik a helyén.*
- Jaj, ugyan.
*Legyint, hogy igazán ne törődjön ezzel, látszólag Relael sem teszi. Kivételese a látszat őszinte, és azt tükrözi ami valójában Relaelben zajlik, mégpedig a semmi. Egyáltalán nem haragszik barátnőjére.*
- Ilyen ez a szerelem. Biztos vagy abban, hogy ő is viszonozza ezt, és nem a titulusod érdekli? Mert erős a gyanúm, hogy csak azt akarja tőled.
*Ez a gyanú nem a férfi ellen szól, akit nem is ismer igazán, ez a gyanú bárki más esetében is felmerülne benne, hiszen Relaelt - ha lehetséges jelölt lenne - ugyanúgy a rang motiválná elsők között. Úgy érzi ezt meg is kell osztania a lánnyal.*
- A helyében engem az érdekelne a legjobban, és még szerencsés is lehet, hogy kis szelíd jellemed van és nem egy hárpia járna az örökség mellé.
*Számít rá, hogy megbántja ezzel a másikat, de igyekszik kicsit észhez téríteni, ám úgy sejti ez nem lesz könnyű és rövid folyamat.*
- Varangyvár? Ugh.
*Elhúzza száját, mert egyből egy bűzös mocsarat képzel el.*
- Nem hangzik szívélyes helynek, inkább egy gyerekmese szörnyű helyszínének.
*Ellenszenv? Igen, valami hasonló jelent meg az elf leányban, aki innentől fogva gyanakodva fogja fürkészni a férfit, mert nem fog bízni benne. A férfiakban nem is lehet, és a végén még csak bántaná az ő kedves barátnőjét. Nirs más volt, ő rendes ifjúnak tűnt, de ő csak az a kivétel aki erősíti a szabályokat.*
- Kérsz egy kis szíverősítőt a teába?
*Kínálja fel az alkoholt, aminek lehetőségével eddig nem élt Kagaenae, pedig talán jót tenne neki.*
//Éné csodaországban//
- Nahát.
*Természetesen izgatottá válik, amikor végre sor kerül arra, hogy szemügyre vehesse a becses ékszert, ami nem Kagaenae ujjain pihen.*
- A nyakadban nagyobb biztonságban érzed?
*Kérdezi, miközben előrehajolva szemlélgeti a kis csillogó tárgyat. Még arra is veszi a bátorságot, hogy megérintse, bár nem tudja pontosan miért teszi ezt. Ezt követően nem rohamozza tovább a lány privát terét, és kiegyenesedik a helyén.*
- Jaj, ugyan.
*Legyint, hogy igazán ne törődjön ezzel, látszólag Relael sem teszi. Kivételese a látszat őszinte, és azt tükrözi ami valójában Relaelben zajlik, mégpedig a semmi. Egyáltalán nem haragszik barátnőjére.*
- Ilyen ez a szerelem. Biztos vagy abban, hogy ő is viszonozza ezt, és nem a titulusod érdekli? Mert erős a gyanúm, hogy csak azt akarja tőled.
*Ez a gyanú nem a férfi ellen szól, akit nem is ismer igazán, ez a gyanú bárki más esetében is felmerülne benne, hiszen Relaelt - ha lehetséges jelölt lenne - ugyanúgy a rang motiválná elsők között. Úgy érzi ezt meg is kell osztania a lánnyal.*
- A helyében engem az érdekelne a legjobban, és még szerencsés is lehet, hogy kis szelíd jellemed van és nem egy hárpia járna az örökség mellé.
*Számít rá, hogy megbántja ezzel a másikat, de igyekszik kicsit észhez téríteni, ám úgy sejti ez nem lesz könnyű és rövid folyamat.*
- Varangyvár? Ugh.
*Elhúzza száját, mert egyből egy bűzös mocsarat képzel el.*
- Nem hangzik szívélyes helynek, inkább egy gyerekmese szörnyű helyszínének.
*Ellenszenv? Igen, valami hasonló jelent meg az elf leányban, aki innentől fogva gyanakodva fogja fürkészni a férfit, mert nem fog bízni benne. A férfiakban nem is lehet, és a végén még csak bántaná az ő kedves barátnőjét. Nirs más volt, ő rendes ifjúnak tűnt, de ő csak az a kivétel aki erősíti a szabályokat.*
- Kérsz egy kis szíverősítőt a teába?
*Kínálja fel az alkoholt, aminek lehetőségével eddig nem élt Kagaenae, pedig talán jót tenne neki.*
3802. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-03-10 16:51:17
Üzenet elküldve: 2022-03-10 16:51:17
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 212
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 212
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Krestvir meg a Kalmár és a Kard, továbbá Kagaenae és Kilencedik, illetve Kandúr és a Kísértet//
*Fárasztja lelkét ez a sok kísérlet, de töretlen hisz abban, hogy teljesítenie kell az Ősök Akaratát. Hisz ezért van még itt! Ha ő nincs, népük neve, s vele együtt a nép is csak a legvénebbek emlékezetében él majd tovább, míg szerte nem foszlik teljesen...
Megragadja az imént padlóra söpört szénrögöt, és a már meghúzótt csíkból kiindulva rajzol vele még egyet. Nem, nem betűt kíván formázni. Ötletet kíván adni. Sosem volt írástudó, és nem is bánja igazán. Rajzban viszont jeleskedik, még ha nem is kifejezett művészlélek. Az a célja, hogy felkeltse a szobában tartózkodók figyelmét. Bizony még jelen van.
Ahogy Kagaenae bejelenti, hogy állapotos... Nos, erre még ő is felkapja a fejét. Ugyanakkor azt már tudja, hogy a lánynak nem ez lesz az első állapotossága. Van valahol odakinn egy másik tharg... Saját vérük. Őt is fel kell még kutatni, de ez már egy másik fejezet közös történetükben. Most más feladata van.
A gerlepár eszmecseréjével nem foglalkozik. Volt ideje eleget létezni benne, míg a lányhoz volt láncolva, s nem változott a helyzet semmit az igric bőrében sem. Jobban érdekli, miben mesterkedik most a mágus. Örömest felhorkanna az újabb kísérlet lehetőségére, ha lenne valója, ami felhorkanhatna. Bármiben is mesterkedik, nem ő az egyetlen a szobában, aki tudhatná, hogy trükkökkel nem befolyásolható ily ősi kötelék... Vérre van szükség. Mindenesetre érdeklődéssel szemléli a történéseket, hozzon bármilyen eredményt is.*
*Fárasztja lelkét ez a sok kísérlet, de töretlen hisz abban, hogy teljesítenie kell az Ősök Akaratát. Hisz ezért van még itt! Ha ő nincs, népük neve, s vele együtt a nép is csak a legvénebbek emlékezetében él majd tovább, míg szerte nem foszlik teljesen...
Megragadja az imént padlóra söpört szénrögöt, és a már meghúzótt csíkból kiindulva rajzol vele még egyet. Nem, nem betűt kíván formázni. Ötletet kíván adni. Sosem volt írástudó, és nem is bánja igazán. Rajzban viszont jeleskedik, még ha nem is kifejezett művészlélek. Az a célja, hogy felkeltse a szobában tartózkodók figyelmét. Bizony még jelen van.
Ahogy Kagaenae bejelenti, hogy állapotos... Nos, erre még ő is felkapja a fejét. Ugyanakkor azt már tudja, hogy a lánynak nem ez lesz az első állapotossága. Van valahol odakinn egy másik tharg... Saját vérük. Őt is fel kell még kutatni, de ez már egy másik fejezet közös történetükben. Most más feladata van.
A gerlepár eszmecseréjével nem foglalkozik. Volt ideje eleget létezni benne, míg a lányhoz volt láncolva, s nem változott a helyzet semmit az igric bőrében sem. Jobban érdekli, miben mesterkedik most a mágus. Örömest felhorkanna az újabb kísérlet lehetőségére, ha lenne valója, ami felhorkanhatna. Bármiben is mesterkedik, nem ő az egyetlen a szobában, aki tudhatná, hogy trükkökkel nem befolyásolható ily ősi kötelék... Vérre van szükség. Mindenesetre érdeklődéssel szemléli a történéseket, hozzon bármilyen eredményt is.*
3801. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-03-10 14:56:44
Üzenet elküldve: 2022-03-10 14:56:44
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Éné csodaországban//
*A lány mosolya kiszélesedik, igazából meggyőződése volt, a legtöbb nő örül annak, ha a választott férfi - vagy legalább az a férfi, akivel megfelelő a viszony - elétérdel és felteszi a NAGY kérdést és csak ő működik teljesen fordítva, mint a többiek. Jó tudni, hogy vannak olyan nők, akik megértik a problémáját a dologgal.*
- Tényleg azt hittem, hogy elájulok, egyik pillanatban még ott ül mellettem, a következőben már előttem térdel és teátrálisan megkérdezi: Kagaenae Thargodar, leszel a feleségem? Van gyűrű, meg minden...
*Mikor azt mondja, hogy "gyűrű", akkor előrehajol, közben kihalássza inge alól a nyakláncra akasztott ékszert.*
- Sajnálom, veled kellett volna maradnom. Igazad van.
*Aenae a kétértelmű választ nyilván pont úgy érti, hogy rögtön felülkerekedjen a megfelelési kényszere. Látszik is rajta, hogy komolyan magába száll, mennyire rossz barátnő volt, nem elég, hogy Kagannak - és anyjának is - csalódást okozott, mint a gyermekük, de még Relnek is, mint barátnő. Rel kacsintására ugyan kicsit megkönnyebbül, de annyira mégsem, mosolya bűnbánó. Cha'yss rossz hatással van rá, az első pillanattól kezdve, hogy meglátta. Ez persze nem a férfi hibája, hanem Aenaeéinek egyike, a jellemgyengeség.*
- Nem váltunk el haraggal. De a dolgok jelen állása szerint, úgy gondolom, ő sem akar velem találkozni.
*Megvonja a vállát, mert nagyon kell kondicionálnia önmagát arra, hogy néha önmagának feleljen meg és ne másokat akarjon boldoggá tenni azzal, hogy önmagát és a saját vágyait háttérbe szorítja. Ez valahogy csak Nirsszel szemben sikerül, meg Rellel szemben, az imént Rel pont azért feddte meg, hogy nem aludt mellette egy olyan éjjel, mikor teljesen ki volt ütve.*
- Igen, úgy tervezzük, nem messze van Cha'yss birtoka, Varangyvár névre hallgat.
*Kezével még int is abba az irányba, amerre az említett birtok található.*
- Tavasz végére terveztük, mikor még nincs túl meleg, de már hideg se. Remélem, hogy jól mulatunk majd, mindenkinek jót tenne egy kis vidámság.
*Neki meg aztán pláne, hiszen Yagnar halála óta is rosszul alszik, de már előtte is sokszor forgolódott álmatlanul, vagy riadt fel lidérces álmokból. Cha'yss mellett fekve, néha egészen nyugodtak az éjszakái.*
//Éné csodaországban//
*A lány mosolya kiszélesedik, igazából meggyőződése volt, a legtöbb nő örül annak, ha a választott férfi - vagy legalább az a férfi, akivel megfelelő a viszony - elétérdel és felteszi a NAGY kérdést és csak ő működik teljesen fordítva, mint a többiek. Jó tudni, hogy vannak olyan nők, akik megértik a problémáját a dologgal.*
- Tényleg azt hittem, hogy elájulok, egyik pillanatban még ott ül mellettem, a következőben már előttem térdel és teátrálisan megkérdezi: Kagaenae Thargodar, leszel a feleségem? Van gyűrű, meg minden...
*Mikor azt mondja, hogy "gyűrű", akkor előrehajol, közben kihalássza inge alól a nyakláncra akasztott ékszert.*
- Sajnálom, veled kellett volna maradnom. Igazad van.
*Aenae a kétértelmű választ nyilván pont úgy érti, hogy rögtön felülkerekedjen a megfelelési kényszere. Látszik is rajta, hogy komolyan magába száll, mennyire rossz barátnő volt, nem elég, hogy Kagannak - és anyjának is - csalódást okozott, mint a gyermekük, de még Relnek is, mint barátnő. Rel kacsintására ugyan kicsit megkönnyebbül, de annyira mégsem, mosolya bűnbánó. Cha'yss rossz hatással van rá, az első pillanattól kezdve, hogy meglátta. Ez persze nem a férfi hibája, hanem Aenaeéinek egyike, a jellemgyengeség.*
- Nem váltunk el haraggal. De a dolgok jelen állása szerint, úgy gondolom, ő sem akar velem találkozni.
*Megvonja a vállát, mert nagyon kell kondicionálnia önmagát arra, hogy néha önmagának feleljen meg és ne másokat akarjon boldoggá tenni azzal, hogy önmagát és a saját vágyait háttérbe szorítja. Ez valahogy csak Nirsszel szemben sikerül, meg Rellel szemben, az imént Rel pont azért feddte meg, hogy nem aludt mellette egy olyan éjjel, mikor teljesen ki volt ütve.*
- Igen, úgy tervezzük, nem messze van Cha'yss birtoka, Varangyvár névre hallgat.
*Kezével még int is abba az irányba, amerre az említett birtok található.*
- Tavasz végére terveztük, mikor még nincs túl meleg, de már hideg se. Remélem, hogy jól mulatunk majd, mindenkinek jót tenne egy kis vidámság.
*Neki meg aztán pláne, hiszen Yagnar halála óta is rosszul alszik, de már előtte is sokszor forgolódott álmatlanul, vagy riadt fel lidérces álmokból. Cha'yss mellett fekve, néha egészen nyugodtak az éjszakái.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4228-4247