Amon Ruadh - Tharg birtokok
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 192 (3821. - 3840. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
3840. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-03-25 16:42:19
Üzenet elküldve: 2022-03-25 16:42:19
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 746
OOC üzenetek: 261
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 746
OOC üzenetek: 261
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Éné csodaországban//
*Relael rumos teájába kortyol annak reményében, hogy az alkohol lenyugtatja idegeit, ahogy általában teszi. Ha az nem is, de a kellemes összhatás okozta elégedettség csökkenti a báró és Kagaenae házassága miatt felszaladt vérnyomását.
~ Biztos nem lesz baj. ~
Csitítja magát és szilaj gondolatait.*
- Jaj!
*Ismét elfogja a lelkesedés ahogy a ruhák és a hajviselet kerül szóba, szinte rögtön elillan a korábbi ellenszenve.*
- Csodaszép leszel, persze mindig az vagy, de ennek emlékezetesnek kell lennie. Fonatok kellenek egyébként, abba pedig illeszthetünk apró díszeket. Vaaagy lehet egy ízléses fejdíszed is. Melyik tetszene jobban?
*Az már annyira nem szimpatikus neki, hogy Kagaenae annyira közömbös a tharg hagyományokat illetően, talán azért mert Relael szeret itt lenni, és kedveli a barbárokat a maga nyakatekert módján. Hiába a dolgosabb életmód, ami nem feltétlenül áll közel hozzá, de sokkal felszabadultabb, mint egykori nemesi életében.*
- Hát pedig azt fontos lenne kideríteni, mégis uralkodónő vagy, nemde? Néha a nép kedvében kell járni, különben lázadozni kezdenek. Látod velünk is mi lett. De ne aggódj, a nép ostoba és egyszerű, elég csak kicsit kedvezni nekik és nem lesz gond.
*Bár talán nem ő a legjobb tanácsadó, aki otthonából elűzetett, de Relaelt többnyire szerették a felszolgálói, hiszen megfizette őket, és nem verte. Nagyjából többre nincs is szükség véleménye szerint.*
- Hüm, fogós kérdés.
*Nagyon nincs is ideje töprengenie a válaszon, mert egy megdöbbentő hír kerül napvilágra, ha nem verték volna az illemet olyannyira, akkor talán még száját is eltátaná.*
- Tessék? Jaj!
*Úgy jajdul fel mintha ő lenne ismét várandós.*
- Nem vettem észre rajtad.
*Sóhajtva nyúl megint a teáért és leheletnyi ítélet sem jelenik meg benne azért, amiért Kagaenae is így tesz. Csendben marad egy ideig, emésztgeti a dolgot.*
- Ő örül neki?
*Teszi fel első kérdését, majd rövid szünet után a következőt is.*
- Na és te?
//Éné csodaországban//
*Relael rumos teájába kortyol annak reményében, hogy az alkohol lenyugtatja idegeit, ahogy általában teszi. Ha az nem is, de a kellemes összhatás okozta elégedettség csökkenti a báró és Kagaenae házassága miatt felszaladt vérnyomását.
~ Biztos nem lesz baj. ~
Csitítja magát és szilaj gondolatait.*
- Jaj!
*Ismét elfogja a lelkesedés ahogy a ruhák és a hajviselet kerül szóba, szinte rögtön elillan a korábbi ellenszenve.*
- Csodaszép leszel, persze mindig az vagy, de ennek emlékezetesnek kell lennie. Fonatok kellenek egyébként, abba pedig illeszthetünk apró díszeket. Vaaagy lehet egy ízléses fejdíszed is. Melyik tetszene jobban?
*Az már annyira nem szimpatikus neki, hogy Kagaenae annyira közömbös a tharg hagyományokat illetően, talán azért mert Relael szeret itt lenni, és kedveli a barbárokat a maga nyakatekert módján. Hiába a dolgosabb életmód, ami nem feltétlenül áll közel hozzá, de sokkal felszabadultabb, mint egykori nemesi életében.*
- Hát pedig azt fontos lenne kideríteni, mégis uralkodónő vagy, nemde? Néha a nép kedvében kell járni, különben lázadozni kezdenek. Látod velünk is mi lett. De ne aggódj, a nép ostoba és egyszerű, elég csak kicsit kedvezni nekik és nem lesz gond.
*Bár talán nem ő a legjobb tanácsadó, aki otthonából elűzetett, de Relaelt többnyire szerették a felszolgálói, hiszen megfizette őket, és nem verte. Nagyjából többre nincs is szükség véleménye szerint.*
- Hüm, fogós kérdés.
*Nagyon nincs is ideje töprengenie a válaszon, mert egy megdöbbentő hír kerül napvilágra, ha nem verték volna az illemet olyannyira, akkor talán még száját is eltátaná.*
- Tessék? Jaj!
*Úgy jajdul fel mintha ő lenne ismét várandós.*
- Nem vettem észre rajtad.
*Sóhajtva nyúl megint a teáért és leheletnyi ítélet sem jelenik meg benne azért, amiért Kagaenae is így tesz. Csendben marad egy ideig, emésztgeti a dolgot.*
- Ő örül neki?
*Teszi fel első kérdését, majd rövid szünet után a következőt is.*
- Na és te?
3839. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-03-25 13:31:14
Üzenet elküldve: 2022-03-25 13:31:14
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 355
OOC üzenetek: 40
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 355
OOC üzenetek: 40
Játékstílus: Vakmerő
*Már a kapuban látja, hogy nem biztos, hogy a legjobb alkalmat választotta ki egy piaci túrára. Az ég borús, és a széllöketek még a páncélján keresztül is a fagy érzetét keltik. Érezni a levegőben az esőszagot, és a távolban látja is, hogy van, ahol már szakadni kezdett az eső...
Szerencse kérdése csak, hogy odaér-e a piacra, mielőtt hidegzuhanyban részesíti az időjárás. Nem is nagyon tudja, hogy végül miért indul mégis útnak. Talán nincs igazán kedvére, hogy a következő pár órát bezárva töltse... mindenesetre megindul, útközben magában tűnődve pár dolgon.
Egy rövid teszt elárulja, hogy a köpenyét azzal szemben, amire számított, nem tépi szét az erős szél, habár észrevesz pár ködfoszlányt. Az időjárási viszontagságokkal szemben viszont nem elég nagy, hogy védelmet nyújtson. Valami olyan kéne, amit maga köré tekerhet, és szerencsére pont olyan helyre is megy, ahol ez beszerezhető.
Emellett persze több egyéb dolog is van, amit be akar szerezni. Kötél, fáklya, hátizsák, és pár egyéb alapvető szükséglet. Ahogy sietősen szedi a lábát a piac felé, nem csak azon gondolkozik, hogy mit akar vásárolni. Lefoglalja az is, hogy mit kezd magával ezután, mivel foglalja le magát, amíg elkészül a rendelés a műhelyben.
Elég pénze van, hogy jó pár hónapig eltartsa magát még akkor is, ha semmit sem csinál, csak eszik és iszik. Ettől függetlenül viszont nem akar ellustulni, és nem vonzza igazán az unalom, ami ezzel járna. Különösebben a kapuőrség időnkénti felvállalása sem imponál neki, és habár nem veti meg a kétkezi munkát, szívesen felderítené először még az egyéb opcióit.
Ezzel egyelőre várnia kell viszont, hiszen megérkezvén a tharg piacra látja, hogy az árusok a közelgő esőtől tartva kezdik elpakolni a portékáikat. Elég hamar érkezett, hogy még megvásárolhassa, amiért jött, de hosszasabb alkudozásra akkor sem lenne ideje, ha értene hozzá.
Mikor elkezdi elpakolni a frissen vásárolt árukat, már elkezd cseperegni az eső, és mire felvette a köpenyt, rendesen esik is.
Zuhogó esőben ér végül vissza a szerpentin aljához, a köpeny ellenére is rendesen elázva, és nem különösebben jó hangulatban.*
Szerencse kérdése csak, hogy odaér-e a piacra, mielőtt hidegzuhanyban részesíti az időjárás. Nem is nagyon tudja, hogy végül miért indul mégis útnak. Talán nincs igazán kedvére, hogy a következő pár órát bezárva töltse... mindenesetre megindul, útközben magában tűnődve pár dolgon.
Egy rövid teszt elárulja, hogy a köpenyét azzal szemben, amire számított, nem tépi szét az erős szél, habár észrevesz pár ködfoszlányt. Az időjárási viszontagságokkal szemben viszont nem elég nagy, hogy védelmet nyújtson. Valami olyan kéne, amit maga köré tekerhet, és szerencsére pont olyan helyre is megy, ahol ez beszerezhető.
Emellett persze több egyéb dolog is van, amit be akar szerezni. Kötél, fáklya, hátizsák, és pár egyéb alapvető szükséglet. Ahogy sietősen szedi a lábát a piac felé, nem csak azon gondolkozik, hogy mit akar vásárolni. Lefoglalja az is, hogy mit kezd magával ezután, mivel foglalja le magát, amíg elkészül a rendelés a műhelyben.
Elég pénze van, hogy jó pár hónapig eltartsa magát még akkor is, ha semmit sem csinál, csak eszik és iszik. Ettől függetlenül viszont nem akar ellustulni, és nem vonzza igazán az unalom, ami ezzel járna. Különösebben a kapuőrség időnkénti felvállalása sem imponál neki, és habár nem veti meg a kétkezi munkát, szívesen felderítené először még az egyéb opcióit.
Ezzel egyelőre várnia kell viszont, hiszen megérkezvén a tharg piacra látja, hogy az árusok a közelgő esőtől tartva kezdik elpakolni a portékáikat. Elég hamar érkezett, hogy még megvásárolhassa, amiért jött, de hosszasabb alkudozásra akkor sem lenne ideje, ha értene hozzá.
Mikor elkezdi elpakolni a frissen vásárolt árukat, már elkezd cseperegni az eső, és mire felvette a köpenyt, rendesen esik is.
Zuhogó esőben ér végül vissza a szerpentin aljához, a köpeny ellenére is rendesen elázva, és nem különösebben jó hangulatban.*
3838. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-03-24 21:02:46
Üzenet elküldve: 2022-03-24 21:02:46
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 145
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 145
Játékstílus: Vakmerő
//Márvány és korom//
* Calenek nem tetszik a dolgok alakulása, és az sem, hogy a nő számára szimpatikusabb a Vaskorsó, mint a Senkik földjének ígérete. Ha mást nem, hát legalább azért jó lenne elindulni Relael lakása felé, hogy kicsi távolságot tudjon közte, és bármiféle lehetséges ellenséges tharg között. *
- Nem itt, de innen nem messze. * Siet leszögezni a mélységi, és bele gondolva úgy látja, hogy még egy mondatot hozzá tűzhet. * Nekünk nem nagy kitérő, útba esik, mert a városba tartunk. * Azt már nem meri hozzátenni, hogy elkísérik, korábban még könnyedén kicsúszott a száján a mondat, mert úgy tervezte, hogy az ismeretlent akár az elf küszöbén is hagyhatják kivérezni, de már belátja, hogy mennyire botor dolog lenne egy ilyen ötlet. Sokkal egyszerűbb lenne félúton elvágni a torkát. *
- Egy darabon veled tarthatunk, ha szeretnéd. * Teszi még hozzá. Látja, hogy milyen szerencsétlen helyzetben van a nő, és szívesen levetné köpenyét, hogy ezzel férkőzzön a bizalmába - a semminél még ez is jobban tartja a meleget, meg a szakadozott ruhánál is, amit visel szerencsétlen. *
- Arra * mutat a nő háta mögé, kalácsfalva felé * vehetsz magadnak melegebb ruhát. Arra * mutat ezúttal a vaskorsó irányába * barátságtalan népek, és egy drága fogadó vár.
* A világ nagy, és tele van barátságtalan emberekkel, Salwar pedig csak a fogadó irányába mutat, nem konkrétan arra. Nem is esik nehezére ilyen kijelentést tenni. *
- Arra viszont * int most a Senkik földje felé, ahol előző este elidőztek a tolvajjal * Relael Ellerin lae'Natar lakása található. * Teszi hozzá, a nő teljes nevét használva, még ha az ismeretlen nem is mondta az Ellerint. Ezzel is próbál valamennyi bizalmat gerjeszteni tudat alatt, hogy nem csak felszínesen, hanem valóban ismerik. *
- Hogy merre mész, az a te dolgod. Viszont bármerre is indulsz, ha egyedül leszel, én szedném a lábam. A thargok nem a jóindulatukról híresek, főleg nem az ismeretlennek szemben.
* Calenek nem tetszik a dolgok alakulása, és az sem, hogy a nő számára szimpatikusabb a Vaskorsó, mint a Senkik földjének ígérete. Ha mást nem, hát legalább azért jó lenne elindulni Relael lakása felé, hogy kicsi távolságot tudjon közte, és bármiféle lehetséges ellenséges tharg között. *
- Nem itt, de innen nem messze. * Siet leszögezni a mélységi, és bele gondolva úgy látja, hogy még egy mondatot hozzá tűzhet. * Nekünk nem nagy kitérő, útba esik, mert a városba tartunk. * Azt már nem meri hozzátenni, hogy elkísérik, korábban még könnyedén kicsúszott a száján a mondat, mert úgy tervezte, hogy az ismeretlent akár az elf küszöbén is hagyhatják kivérezni, de már belátja, hogy mennyire botor dolog lenne egy ilyen ötlet. Sokkal egyszerűbb lenne félúton elvágni a torkát. *
- Egy darabon veled tarthatunk, ha szeretnéd. * Teszi még hozzá. Látja, hogy milyen szerencsétlen helyzetben van a nő, és szívesen levetné köpenyét, hogy ezzel férkőzzön a bizalmába - a semminél még ez is jobban tartja a meleget, meg a szakadozott ruhánál is, amit visel szerencsétlen. *
- Arra * mutat a nő háta mögé, kalácsfalva felé * vehetsz magadnak melegebb ruhát. Arra * mutat ezúttal a vaskorsó irányába * barátságtalan népek, és egy drága fogadó vár.
* A világ nagy, és tele van barátságtalan emberekkel, Salwar pedig csak a fogadó irányába mutat, nem konkrétan arra. Nem is esik nehezére ilyen kijelentést tenni. *
- Arra viszont * int most a Senkik földje felé, ahol előző este elidőztek a tolvajjal * Relael Ellerin lae'Natar lakása található. * Teszi hozzá, a nő teljes nevét használva, még ha az ismeretlen nem is mondta az Ellerint. Ezzel is próbál valamennyi bizalmat gerjeszteni tudat alatt, hogy nem csak felszínesen, hanem valóban ismerik. *
- Hogy merre mész, az a te dolgod. Viszont bármerre is indulsz, ha egyedül leszel, én szedném a lábam. A thargok nem a jóindulatukról híresek, főleg nem az ismeretlennek szemben.
3837. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-03-24 20:49:37
Üzenet elküldve: 2022-03-24 20:49:37
ÚJ
![>Valea lae'Natar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11217_1530203834_elf_no.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Márvány és korom//
*A mélységi veszi át a szóvivő szerepét, és ebben a kellemetlen helyzetben ő tűnik higgadtabbnak, ami valamelyest megnyugtatja Valeát, de továbbra is kész, hogy szaladásnak eredjen, ha esetleg meggondolnák magukat.*
- Itt lakik?
*Érkezik a meglepődött kérdés, közben tekintetével javarészt a lányt fürkészi, aki olyan hirtelen elvesztette türelmét korábban, bár most barátságosnak tűnik. Az apró kirohanás viszont érthető módon gyanakvóvá tette Valeát. Látszólag a bocsánatkérést elfogadta, mivel nem firtatja tovább, és még nem rohant el. Egyelőre.
A kíséret önmagában nem lenne ellenére, csak azzal kapcsolatban merül fel kérdés benne, hogyha ilyen reakciót váltott ki Relael vélt cimboráinak esetleges jelenléte, akkor milyenek lehetnek azok a cimborák? Tényleg ilyen közegbe akar kerülni, amikor egy sokkal békésebb társaságban is a halál szörnyűsége várt rá? Ezen elmereng, illetve következő lépésén hezitál, végül az udvarias válasz mellett dönt.*
- Nem szükséges fáradni, biztos eltalálok én oda egymagam is. Lehet először az említett Vaskorsóba megyek. Ott lehet fürdeni, ugye?
*Amennyiben esetleg közelítenének felé, úgy Valea hátrál, szeretné ha a távolság megmaradna közöttük. Magassága eltörpül görnyedő tartása miatt, hiszen a viseltes ruhák vékonyak, ezért fázik bennük, ennek köszönhetően szipog, tüsszög, illetve köhécsel bizonyos időközönként.*
*A mélységi veszi át a szóvivő szerepét, és ebben a kellemetlen helyzetben ő tűnik higgadtabbnak, ami valamelyest megnyugtatja Valeát, de továbbra is kész, hogy szaladásnak eredjen, ha esetleg meggondolnák magukat.*
- Itt lakik?
*Érkezik a meglepődött kérdés, közben tekintetével javarészt a lányt fürkészi, aki olyan hirtelen elvesztette türelmét korábban, bár most barátságosnak tűnik. Az apró kirohanás viszont érthető módon gyanakvóvá tette Valeát. Látszólag a bocsánatkérést elfogadta, mivel nem firtatja tovább, és még nem rohant el. Egyelőre.
A kíséret önmagában nem lenne ellenére, csak azzal kapcsolatban merül fel kérdés benne, hogyha ilyen reakciót váltott ki Relael vélt cimboráinak esetleges jelenléte, akkor milyenek lehetnek azok a cimborák? Tényleg ilyen közegbe akar kerülni, amikor egy sokkal békésebb társaságban is a halál szörnyűsége várt rá? Ezen elmereng, illetve következő lépésén hezitál, végül az udvarias válasz mellett dönt.*
- Nem szükséges fáradni, biztos eltalálok én oda egymagam is. Lehet először az említett Vaskorsóba megyek. Ott lehet fürdeni, ugye?
*Amennyiben esetleg közelítenének felé, úgy Valea hátrál, szeretné ha a távolság megmaradna közöttük. Magassága eltörpül görnyedő tartása miatt, hiszen a viseltes ruhák vékonyak, ezért fázik bennük, ennek köszönhetően szipog, tüsszög, illetve köhécsel bizonyos időközönként.*
3836. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-03-24 19:28:47
Üzenet elküldve: 2022-03-24 19:28:47
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 213
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 213
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Krestvir meg a Kalmár és a Kard, továbbá Kagaenae és Kilencedik, illetve Kandúr és a Kísértet, valamint Yeza//
*Az élet és a halál mezsgyéjén létezni nem kimondottan szívderítő élmény. A tehetetlenség béklyói szorosan szegezik hátra karjait, s hiába akarna kitörni belőlük. Vajon megéri-e küszködni, s nem hiábavaló tán az egész, amit tesz?
Elhessegeti a baljós gondolatokat, elvégre feladata van. Holtában, s éltében is. Ez az a dolog, ami megacélozza elméjét, s emiatt küldték vissza az Ősök is. Tudja, hogy csak ő képes teljesíteni Őseik akaratát, ahogy azt is, hogy ha a kilátástalanság ellenére nem adja fel, elnyeri jutalmát. A jutalma pedig az, hogy bevégezheti feladatát. A tűz még mindig lobog anyagtalan szívében. A kilépő igric után "libben", s ha szellemláncai meg is feszülnek, bizonyosan nem szakad darabokra. Ott kell megragadnia a gyeplőt, ahol elengedte.*
*Az élet és a halál mezsgyéjén létezni nem kimondottan szívderítő élmény. A tehetetlenség béklyói szorosan szegezik hátra karjait, s hiába akarna kitörni belőlük. Vajon megéri-e küszködni, s nem hiábavaló tán az egész, amit tesz?
Elhessegeti a baljós gondolatokat, elvégre feladata van. Holtában, s éltében is. Ez az a dolog, ami megacélozza elméjét, s emiatt küldték vissza az Ősök is. Tudja, hogy csak ő képes teljesíteni Őseik akaratát, ahogy azt is, hogy ha a kilátástalanság ellenére nem adja fel, elnyeri jutalmát. A jutalma pedig az, hogy bevégezheti feladatát. A tűz még mindig lobog anyagtalan szívében. A kilépő igric után "libben", s ha szellemláncai meg is feszülnek, bizonyosan nem szakad darabokra. Ott kell megragadnia a gyeplőt, ahol elengedte.*
3835. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-03-24 18:53:23
Üzenet elküldve: 2022-03-24 18:53:23
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Krestvir meg a Kalmár és a Kard, továbbá Kagaenae és Kilencedik, illetve Kandúr és a Kísértet, valamint Yeza//
*Aenae eleve feszült volt és ahogy haladnak a dolgok úgy lesz egyre feszültebb, bár a manónak szentel azért egy röpke mosolyt. A macska irányába is elpillant, a szerencsétlen jószág azóta az egyik karosszék alatt kuksol, hogy Cha'yss földre dobta a kardot. Az ülőalkalmatosság alól csak a macska farka látszik ki, amin úgy felborzolta a szőrt, hogy eredeti méretének sokszorosának látszik, ráadásul idegesen csóválja. Aenae arra gondol, hogy tán ki kéne húzni onnan és simogatással lenyugtatni, de az ötletet egy pillanat alatt elveti, mivel nem akarja, hogy a kandúr lekarmolja az arcát.
Figyelme azután a két távozóra, Cha'yssra és Yezára irányul. Érzi a mardosó féltékenységet, de józan esze ismét felülkerekedik, Cha'yss nem adott neki okot a féltékenységre - ami roppant irracionális és zavaró érzés egyébként -, ezért a bizalmát élvezi, akkor is, ha Yeza különleges és feltűnő szépség. Viszont talán ír majd Aztyannak, hogy legközelebb vagy egy férfit küldjön vagy egy bányarémet. Miután távoztak, int Krestvirnek.*
- Szerintem üljünk le, míg várunk.
*Ő maga így is tesz, leül abba a karosszékbe, ami alatt a macska rejtőzködik, a kardot a maga részéről egyelőre hagyja ott, ahová esett, vagyis ahova odébb rugdalta.*
- Sajnálom, hogy nem ideálisak a körülmények. Türelmetlenek vagyunk már emiatt a dolog miatt.
*Úgy érzi, hogy elnézést kell kérjen Krestvirtől, akit ide rángattak és aki készségesen jött is, ők pedig cseppet sem tűnnek hálásnak és még türelmetlenek is.*
- Tudod Krestvir mester, engem is érdekel a varázslás. Valami kis érzékem lehet, mert egy-két dolog megy, sebek begyógyítása, fájdalom elűzése. Szeretnék neki...
*Biccent abba az ajtó irányába, amin át Cha'yss és a vörös távoztak.*
- Hajlandó vagyok bármire, hogy ennek véget vessünk. Tényleg bármire. Ha elmagyaráznád, hogy az amit csináltál, szerinted miért segíthet rajta, ha meg tudnám tanulni, akkor talán én is...
*Hangsúlya egyszerre kérdő és kérlelő, még a kezét is tördeli. Ki ne sajnálna meg egy szerelmes(nek tűnő) nőt? Az ilyen nők valószínűleg tényleg mindenre hajlandók. Aenae pedig legalább annyira Cha'yss, mint maga miatt szeretne pontot tenni az ügy végére. Kifejezetten áldásos lenne, ha nem kéne ennyire óvatosnak lennie a férfival és attól félni, hogy legközelebb mi miatt sértődik meg. Merthogy Aenae hiszi, hogy Cha'yss furcsa viselkedéséért - azelőtt sosem vette észre, hogy például sértődékeny lenne - a kísértet a felelős.*
*Aenae eleve feszült volt és ahogy haladnak a dolgok úgy lesz egyre feszültebb, bár a manónak szentel azért egy röpke mosolyt. A macska irányába is elpillant, a szerencsétlen jószág azóta az egyik karosszék alatt kuksol, hogy Cha'yss földre dobta a kardot. Az ülőalkalmatosság alól csak a macska farka látszik ki, amin úgy felborzolta a szőrt, hogy eredeti méretének sokszorosának látszik, ráadásul idegesen csóválja. Aenae arra gondol, hogy tán ki kéne húzni onnan és simogatással lenyugtatni, de az ötletet egy pillanat alatt elveti, mivel nem akarja, hogy a kandúr lekarmolja az arcát.
Figyelme azután a két távozóra, Cha'yssra és Yezára irányul. Érzi a mardosó féltékenységet, de józan esze ismét felülkerekedik, Cha'yss nem adott neki okot a féltékenységre - ami roppant irracionális és zavaró érzés egyébként -, ezért a bizalmát élvezi, akkor is, ha Yeza különleges és feltűnő szépség. Viszont talán ír majd Aztyannak, hogy legközelebb vagy egy férfit küldjön vagy egy bányarémet. Miután távoztak, int Krestvirnek.*
- Szerintem üljünk le, míg várunk.
*Ő maga így is tesz, leül abba a karosszékbe, ami alatt a macska rejtőzködik, a kardot a maga részéről egyelőre hagyja ott, ahová esett, vagyis ahova odébb rugdalta.*
- Sajnálom, hogy nem ideálisak a körülmények. Türelmetlenek vagyunk már emiatt a dolog miatt.
*Úgy érzi, hogy elnézést kell kérjen Krestvirtől, akit ide rángattak és aki készségesen jött is, ők pedig cseppet sem tűnnek hálásnak és még türelmetlenek is.*
- Tudod Krestvir mester, engem is érdekel a varázslás. Valami kis érzékem lehet, mert egy-két dolog megy, sebek begyógyítása, fájdalom elűzése. Szeretnék neki...
*Biccent abba az ajtó irányába, amin át Cha'yss és a vörös távoztak.*
- Hajlandó vagyok bármire, hogy ennek véget vessünk. Tényleg bármire. Ha elmagyaráznád, hogy az amit csináltál, szerinted miért segíthet rajta, ha meg tudnám tanulni, akkor talán én is...
*Hangsúlya egyszerre kérdő és kérlelő, még a kezét is tördeli. Ki ne sajnálna meg egy szerelmes(nek tűnő) nőt? Az ilyen nők valószínűleg tényleg mindenre hajlandók. Aenae pedig legalább annyira Cha'yss, mint maga miatt szeretne pontot tenni az ügy végére. Kifejezetten áldásos lenne, ha nem kéne ennyire óvatosnak lennie a férfival és attól félni, hogy legközelebb mi miatt sértődik meg. Merthogy Aenae hiszi, hogy Cha'yss furcsa viselkedéséért - azelőtt sosem vette észre, hogy például sértődékeny lenne - a kísértet a felelős.*
3834. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-03-24 17:58:19
Üzenet elküldve: 2022-03-24 17:58:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Krestvir meg a Kalmár és a Kard, továbbá Kagaenae és Kilencedik, illetve Kandúr és a Kísértet, valamint Yeza//
*Nem gondolná az ember, hogy a döbbenetet lehet még fokozni Yeza arcán. Pedig lehet. Ezt be is bizonyítja a csaknem harmad részben szemből és fülből álló, lustán terpeszkedő manó, aki... megszólal. Jó, sejthető, hogy az ilyen aljas kis entitások, mint ez, tudnak beszélni, a vörös valahogy mégsem volt felkészülve rá. Egyre csak az a baljós válaszokért nyúló gondolat lüktet a fejében, hogy vajon mivel táplálkozhat ez a bizarr lény, amivel most úgy telezabálta magát. Még véletlenül se sajttal és szalonnával púpozott falatkák jutnak az eszébe. Akkor sem, ha tulajdonképpen látta is az asztalon az étellel teli tálcát. Életerővel, jó szerencsével, elorzott emlékekkel... A kis rohadék!
Csak akkor lazít egy kicsit a tartásán, amikor Caldorcor nyugalomra inti. Az azért túlzás, hogy elpárolgott volna minden gyanakvása. A manó továbbra is szörnyen feszélyezi. Éppen ezért sűrűn vissza is pillant rá. Mindazonáltal nem mondhatni, hogy közelebb került annak megfejtéséhez, hogy vajon mit zavarhatott meg. Kagaenae fixírozása viszont hamar feltűnik neki, és elmondhatatlanul jó érzéssel tölti el. Sütkérezik benne és hagyja, hogy átjárja minden porcikáját. Az elmúlt időben gyakorta érezte úgy, hogy szinte láthatatlan. Odahaza egy volt a Niyss virágai közül. Figyelem, csodálat, éhes vagy épp irigy pillantások vették körül. Ehhez képest a Kalmárban a gnóm pultoslány talán a mai napig meg van róla győződve, hogy mosónő. Ő! Persze Xavynak van baja (és nem a térdével), de az ilyesmi akkor is jócskán meg tudja rágni az önérzetet.*
- Ige...nemm *harap az ajkába, amikor a válasza engedelmesen becsúszik a Báróé alá. Azért ő is szemügyre veszi a nevezetes Úrnőt. Meg kell hagyni, egyáltalán semmiféle úrnős nincs benne, legalábbis Yeza szerint. Ha ahhoz a sápatag hatujjú némberhez hasonlítja, aki ugyanezen a címen mutatta be magát, akkor semmiképp. Ami viszont nagyon is van benne, az a báj. Olyan, mint az első tavaszi jó idő, amitől virágba borulnak a fák és trillára fogják a madarak. Utálatosan kedves jelenségnek tűnik a maga természetes módján. Yeza nem zavartatja magát, szemtelenül kiértékeli azt a csókot. Magában már elkönyvelte, hogy ez a dolog pont olyan üzlet a Báró számára, mint bármi más. Ennyiből mondjuk aligha állapíthatna meg bármit, de ez a gondolat a kedvére való. És a büszkesége kedvére is.
A másik nőt is megnézi magának. Míg a tharg úrnő könnyed és derűs jelenség a szobában, mint egy frissen szedett mezei virágcsokor, addig ennek a másiknak a jelenléte határozott súllyal bír. Az biztos, hogy az arca tapintatlanul őszinte. A hármasból talán ő az, aki leginkább nem örül Yeza betoppanásának. Az a köpeny, amit visel, és úgy az egész kisugárzása azt sejteti, hogy talán varázshasználó lehet. Yeza sosem kedvelte őket. A mágia érthetetlen, veszélyes és alattomos tudomány; és ami a legrosszabb: a fegyver túl sokszor haszontalan ellene. Azok számára, akik a pengéknek szentelték az életüket, ez komoly érv. S ha már penge... Nem sokon múlik, hogy Yeza odalépjen a méltatlanul földön heverő mesterkardhoz. Dolgozik benne az inger, hogy legalább a falnak támassza, de végül legyűri a késztetést. Ő is biccent a két nő felé, aztán szorosan a Báró nyomában elindul kifelé. Örül neki, hogy négyszemközt beszélhetnek, bár a hálószoba intimitása azért kicsit meglepi. Azonnal végigpásztáz mindent. Főleg, mikor a Báró hátat fordít neki. A gondosan bevetett ágyat látva azért gunyorosan megrándul az ajka, bár a dolog valószínűleg csak a szorgos személyzet keze munkáját dicséri.*
- Nos... *kapja vissza a pillantását a kérdésre. Egy kicsit csalódott, mert biztosra vette, hogy a férfi tölt neki is, ám se itallal, se hellyel nem kínálják.* - Több dolog is van. Az első, hogy a városban eléggé felkavaró jelenség zajlik épp. Talán nem is csak a városban *teszi hozzá.* - Minden jel arra mutat, hogy holtak térnek vissza az élők közé. Elevenen és pőrén ébrednek a haláluk helyszínén, és senki nem tudja, miért. Sulim, a fejvadász, aki megtalált a Kalmárban és a Pincearénában lelte a halál, a szemünk láttára tépte fel az ajtót és pár fenyegetés után eltűnt az éjszakában. Nem tudtuk megállítani. A Kalmárban ugyanis épp ekkor *kelletlenül megköszörüli a torkát* - némi fennforgás borzolta fel a kedélyeket. Sulim fenyegetése mellett jobb, ha tudsz róla, Báróm, hogy a néhai tharg úrnő, aki a Hadúr asszonya volt, Leandana Thargodar, szintén visszatért holtából. Anyaszült meztelenül sétált be a fogadóba és khmm... *Erősen gondolkodik rajta, hogyan fogalmazzon. Szeretné magát kihúzni a feketelistáról, de ha elszeparálja magát a személyzet többi részétől, az igazságtalanul rosszul venné ki magát.* - Őszintén fogok szólni *mondja nagyot sóhajtva.* - Lehet hogy maradt benne némi tüske a Kalmár személyzete iránt. Ragaszkodtunk hozzá, hogy értesítsük a Városi Őrséget, addig nem engedtük útjára Habrertus Kancellárral. De kapott ételt, italt, öltözéket. Egy páncélos osztag jött, hogy a Kaszárnyába kísérje őket.
*Kibújik a fehér medveprém kabátból és egy alkalmas karfára vagy háttámlára rakja, hogy ne kelljen a kezében szorongatnia.*
- A Kancellár Úr kapcsán szintén volt egy kis affér, de nem untatnálak vele *legyint, ahogy a jelentéktelen apróságokon szokás átugrani.* - És különben is, azt a dolgot el is simítottam. De ha már a Kancellárt említem *köt át nagyon-nagyon gyorsan.* - Aztyan említette, hogy szóljak valami fa ügyletetekkel kapcsolatban. Azt mondta, te tudni fogod, miről van szó.
*Egészen elégedett magával, hogy így sikerült elmaszatolnia a kényes részleteket anélkül, hogy konkrétan elhallgatta volna a dolgokat Caldorcor elől.*
- Ó, és még valami *jut eszébe még valami.* - Idefelé jövet láttam néhány khmm... illetlen firkálmányt gyaníthatóan Habrertus Kancellár Úrról, de ami ennél lényegesebb, láttam egy felhívást, amiben valaki több száz aranyat ajánl azoknak, akik bizonyítani tudják, hogy egy bizonyos wegtoreni kereskedőnek, és itt aztán név szerint is említ téged, Báróm *pontosít* - néhány öklös képében átadják jókívánságait. De ennél tovább is megy. Konkrétan az életedre tűz ki arányosan megnövelt vérdíjat. Azt írta, hogy a kifizetésért a Vaskorsó csaposánál lehet jelentkezni.
*Nem gondolná az ember, hogy a döbbenetet lehet még fokozni Yeza arcán. Pedig lehet. Ezt be is bizonyítja a csaknem harmad részben szemből és fülből álló, lustán terpeszkedő manó, aki... megszólal. Jó, sejthető, hogy az ilyen aljas kis entitások, mint ez, tudnak beszélni, a vörös valahogy mégsem volt felkészülve rá. Egyre csak az a baljós válaszokért nyúló gondolat lüktet a fejében, hogy vajon mivel táplálkozhat ez a bizarr lény, amivel most úgy telezabálta magát. Még véletlenül se sajttal és szalonnával púpozott falatkák jutnak az eszébe. Akkor sem, ha tulajdonképpen látta is az asztalon az étellel teli tálcát. Életerővel, jó szerencsével, elorzott emlékekkel... A kis rohadék!
Csak akkor lazít egy kicsit a tartásán, amikor Caldorcor nyugalomra inti. Az azért túlzás, hogy elpárolgott volna minden gyanakvása. A manó továbbra is szörnyen feszélyezi. Éppen ezért sűrűn vissza is pillant rá. Mindazonáltal nem mondhatni, hogy közelebb került annak megfejtéséhez, hogy vajon mit zavarhatott meg. Kagaenae fixírozása viszont hamar feltűnik neki, és elmondhatatlanul jó érzéssel tölti el. Sütkérezik benne és hagyja, hogy átjárja minden porcikáját. Az elmúlt időben gyakorta érezte úgy, hogy szinte láthatatlan. Odahaza egy volt a Niyss virágai közül. Figyelem, csodálat, éhes vagy épp irigy pillantások vették körül. Ehhez képest a Kalmárban a gnóm pultoslány talán a mai napig meg van róla győződve, hogy mosónő. Ő! Persze Xavynak van baja (és nem a térdével), de az ilyesmi akkor is jócskán meg tudja rágni az önérzetet.*
- Ige...nemm *harap az ajkába, amikor a válasza engedelmesen becsúszik a Báróé alá. Azért ő is szemügyre veszi a nevezetes Úrnőt. Meg kell hagyni, egyáltalán semmiféle úrnős nincs benne, legalábbis Yeza szerint. Ha ahhoz a sápatag hatujjú némberhez hasonlítja, aki ugyanezen a címen mutatta be magát, akkor semmiképp. Ami viszont nagyon is van benne, az a báj. Olyan, mint az első tavaszi jó idő, amitől virágba borulnak a fák és trillára fogják a madarak. Utálatosan kedves jelenségnek tűnik a maga természetes módján. Yeza nem zavartatja magát, szemtelenül kiértékeli azt a csókot. Magában már elkönyvelte, hogy ez a dolog pont olyan üzlet a Báró számára, mint bármi más. Ennyiből mondjuk aligha állapíthatna meg bármit, de ez a gondolat a kedvére való. És a büszkesége kedvére is.
A másik nőt is megnézi magának. Míg a tharg úrnő könnyed és derűs jelenség a szobában, mint egy frissen szedett mezei virágcsokor, addig ennek a másiknak a jelenléte határozott súllyal bír. Az biztos, hogy az arca tapintatlanul őszinte. A hármasból talán ő az, aki leginkább nem örül Yeza betoppanásának. Az a köpeny, amit visel, és úgy az egész kisugárzása azt sejteti, hogy talán varázshasználó lehet. Yeza sosem kedvelte őket. A mágia érthetetlen, veszélyes és alattomos tudomány; és ami a legrosszabb: a fegyver túl sokszor haszontalan ellene. Azok számára, akik a pengéknek szentelték az életüket, ez komoly érv. S ha már penge... Nem sokon múlik, hogy Yeza odalépjen a méltatlanul földön heverő mesterkardhoz. Dolgozik benne az inger, hogy legalább a falnak támassza, de végül legyűri a késztetést. Ő is biccent a két nő felé, aztán szorosan a Báró nyomában elindul kifelé. Örül neki, hogy négyszemközt beszélhetnek, bár a hálószoba intimitása azért kicsit meglepi. Azonnal végigpásztáz mindent. Főleg, mikor a Báró hátat fordít neki. A gondosan bevetett ágyat látva azért gunyorosan megrándul az ajka, bár a dolog valószínűleg csak a szorgos személyzet keze munkáját dicséri.*
- Nos... *kapja vissza a pillantását a kérdésre. Egy kicsit csalódott, mert biztosra vette, hogy a férfi tölt neki is, ám se itallal, se hellyel nem kínálják.* - Több dolog is van. Az első, hogy a városban eléggé felkavaró jelenség zajlik épp. Talán nem is csak a városban *teszi hozzá.* - Minden jel arra mutat, hogy holtak térnek vissza az élők közé. Elevenen és pőrén ébrednek a haláluk helyszínén, és senki nem tudja, miért. Sulim, a fejvadász, aki megtalált a Kalmárban és a Pincearénában lelte a halál, a szemünk láttára tépte fel az ajtót és pár fenyegetés után eltűnt az éjszakában. Nem tudtuk megállítani. A Kalmárban ugyanis épp ekkor *kelletlenül megköszörüli a torkát* - némi fennforgás borzolta fel a kedélyeket. Sulim fenyegetése mellett jobb, ha tudsz róla, Báróm, hogy a néhai tharg úrnő, aki a Hadúr asszonya volt, Leandana Thargodar, szintén visszatért holtából. Anyaszült meztelenül sétált be a fogadóba és khmm... *Erősen gondolkodik rajta, hogyan fogalmazzon. Szeretné magát kihúzni a feketelistáról, de ha elszeparálja magát a személyzet többi részétől, az igazságtalanul rosszul venné ki magát.* - Őszintén fogok szólni *mondja nagyot sóhajtva.* - Lehet hogy maradt benne némi tüske a Kalmár személyzete iránt. Ragaszkodtunk hozzá, hogy értesítsük a Városi Őrséget, addig nem engedtük útjára Habrertus Kancellárral. De kapott ételt, italt, öltözéket. Egy páncélos osztag jött, hogy a Kaszárnyába kísérje őket.
*Kibújik a fehér medveprém kabátból és egy alkalmas karfára vagy háttámlára rakja, hogy ne kelljen a kezében szorongatnia.*
- A Kancellár Úr kapcsán szintén volt egy kis affér, de nem untatnálak vele *legyint, ahogy a jelentéktelen apróságokon szokás átugrani.* - És különben is, azt a dolgot el is simítottam. De ha már a Kancellárt említem *köt át nagyon-nagyon gyorsan.* - Aztyan említette, hogy szóljak valami fa ügyletetekkel kapcsolatban. Azt mondta, te tudni fogod, miről van szó.
*Egészen elégedett magával, hogy így sikerült elmaszatolnia a kényes részleteket anélkül, hogy konkrétan elhallgatta volna a dolgokat Caldorcor elől.*
- Ó, és még valami *jut eszébe még valami.* - Idefelé jövet láttam néhány khmm... illetlen firkálmányt gyaníthatóan Habrertus Kancellár Úrról, de ami ennél lényegesebb, láttam egy felhívást, amiben valaki több száz aranyat ajánl azoknak, akik bizonyítani tudják, hogy egy bizonyos wegtoreni kereskedőnek, és itt aztán név szerint is említ téged, Báróm *pontosít* - néhány öklös képében átadják jókívánságait. De ennél tovább is megy. Konkrétan az életedre tűz ki arányosan megnövelt vérdíjat. Azt írta, hogy a kifizetésért a Vaskorsó csaposánál lehet jelentkezni.
3833. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-03-23 19:48:12
Üzenet elküldve: 2022-03-23 19:48:12
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 396
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 396
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Márvány és korom//
*A lánytól - mint azt ahogy egy tisztes tolvajtól egyébként az ember elvárhatná - messze áll az elővigyázatlanság, legalább is az esetek nagy többségében. Az templomban történtek óta, talán az átok okozta folyvást elhatalmasodó paranoia következtében, de szokványos következetessége egyre többször cserben hagyja. Mintha nem is lenne tisztában azzal, hogy a szerencsétlen elf egy fikarcnyi fenyegetést sem jelent, bőszen munkálkodik benne a tegnap este elfojtott félelemérzetének emléke.
Cale hidegen csendülő hangjától azonban egy pillanat alatt kijózanodik. A tőr végül a helyén marad, épp csak egy pillanatra fonódnak nyelére ujjai, aztán már húzódik is el üresen maradt marka. Nem néz a mélységire, csak feszülten ökölbe szorítja kezét, miután visszaereszti maga mellé. Aztán mintha mi sem történt volna szórakozottan hollófekete fürtjei közé túr, és egy nagy, megkönnyebbültnek látszó sóhajjal újra derűssé varázsolja magát.*
- Ne haragudj! *szólal meg végül sajnálkozva, mintha csak az idegen üres kezei ébresztették volna rá ostoba felindulására. Bár a hosszúfülűre pillant megjátszott szelídséggel, a szavak valójában a férfinak szólnak* - Kissé borús hangulatban váltunk el tegnap Relael rosszarcú cimboráitól *vágja ki magát a bárd magyarázatára támaszkodva, a tőle telhető leghitelesebb őszinteséggel, de többet nem is szól ezután. Nem áll szándékában maguk alatt vágni a fát. Ugyan a legkevésbé sem ért egyet ezzel a kísérgetéssel, és fogalma sincs, mire készül Cale, most úgy dönt, nem ágál a kis homályos terve ellen. Aztán majd kiderül, mennyire fogja megbánni később.*
*A lánytól - mint azt ahogy egy tisztes tolvajtól egyébként az ember elvárhatná - messze áll az elővigyázatlanság, legalább is az esetek nagy többségében. Az templomban történtek óta, talán az átok okozta folyvást elhatalmasodó paranoia következtében, de szokványos következetessége egyre többször cserben hagyja. Mintha nem is lenne tisztában azzal, hogy a szerencsétlen elf egy fikarcnyi fenyegetést sem jelent, bőszen munkálkodik benne a tegnap este elfojtott félelemérzetének emléke.
Cale hidegen csendülő hangjától azonban egy pillanat alatt kijózanodik. A tőr végül a helyén marad, épp csak egy pillanatra fonódnak nyelére ujjai, aztán már húzódik is el üresen maradt marka. Nem néz a mélységire, csak feszülten ökölbe szorítja kezét, miután visszaereszti maga mellé. Aztán mintha mi sem történt volna szórakozottan hollófekete fürtjei közé túr, és egy nagy, megkönnyebbültnek látszó sóhajjal újra derűssé varázsolja magát.*
- Ne haragudj! *szólal meg végül sajnálkozva, mintha csak az idegen üres kezei ébresztették volna rá ostoba felindulására. Bár a hosszúfülűre pillant megjátszott szelídséggel, a szavak valójában a férfinak szólnak* - Kissé borús hangulatban váltunk el tegnap Relael rosszarcú cimboráitól *vágja ki magát a bárd magyarázatára támaszkodva, a tőle telhető leghitelesebb őszinteséggel, de többet nem is szól ezután. Nem áll szándékában maguk alatt vágni a fát. Ugyan a legkevésbé sem ért egyet ezzel a kísérgetéssel, és fogalma sincs, mire készül Cale, most úgy dönt, nem ágál a kis homályos terve ellen. Aztán majd kiderül, mennyire fogja megbánni később.*
3832. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-03-23 13:45:09
Üzenet elküldve: 2022-03-23 13:45:09
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Éné csodaországban//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Aenae nem a legjobb ember(elf)ismerő, de ezen képessége azért sokat fejlődött az utóbbi években és valamennyire képes olvasni a nonverbális jelekben. Rel megmagyarázhatatlan ellenszenvvel viseltetik Cha'yss irányába, már legalábbis Aenae nem érti, hogy mi is a baj pontosan? A törpés eset? Összevont szemöldökökkel néz Relre, nyelve hegyén a kérdés, hogy akkor most tulajdonképpen mi is a baja Relnek Cha'ysszal, de végül inkább nem teszi fel. Egy örömhírt jött megosztani, nem pedig vitatkozni Cha'yss vélt vagy valós házasulási indokait illetően. Elmosolyodik.*
- Hát, te nálam sokkal jobban értesz az ilyen dolgokhoz. Mit vegyek fel? Hogy fésüljem a hajam? Sosem kellett ilyesmit tudnom, anyám tudta helyettem is.
*A mosoly most eltűnik az arcáról, sokszor elkomorodik mikor eszébe jut az anyja. Régebben haraggal gondolt rá. Anyja sosem értette meg őt, ráadásul azt sem rejtette véka alá, hogy Aenae nemhogy nem a kedvenc gyermeke, de soha nem tudott neki megfelelni, egy idő után bárkiből dacot váltana ki az ilyesmi. Egy ideje már nem haragszik rá, tulajdonképpen már azért sem, hogy férjhez akarta adni egy visszataszító alakhoz. Azzal meg igen nehéz vitatkozni, hogy anyjának kiváló ízlése volt és kiválóan játszotta a szerepet, amit ráosztottak. Aenae ízlése közel sem olyan kifinomult, mint az övé volt és pocsék alakításokat nyújt, minden igyekezete ellenére is.*
- De, hallottam ezt-azt Wegtorenről.
*Higgadtan válaszol, Rel furcsán heves reakciójára. Vajon rajta van barátnőjén a havibaj, hogy ennyire szélsőséges?*
- Hát, nem állítom, hogy sokat tudnék a hagyományaikról, de szüzeket biztosan nem áldoznak. Vagy ha igen, hát más értelemben.
*Flegmán megvonja a vállát, tulajdonképpen nem érdekli ennek az esküvősdi, ő inkább csak szűk körben szeretne túlesni rajta, de Cha'yss ennél nagyszabásúbb vigadalomra vágyik, Aenae meg - a hiszti elkerülése miatt -, rábólintott erre.*
- Szerinted illendő fehér ruhát húznom, ha Cha'yss meg én... Khm...
*Zavarba jön, konkrétan a füle hegyéig elvörösödik. Körül akarja írni, de aztán úgy dönt, hogy jobb kibökni.*
- Terhes vagyok. Fogalmam sincs, hogy hogyan történt. Mármint persze tudom, nem figyeltem. Nem figyeltünk. De ki gondolta volna, hogy ilyen gyorsan.
*Kell az a rum a teába, hogy megnyugtassa az idegeit. Dühös magára emiatt egyébként, több eszének kellett volna lennie, tudnia kellett volna, hogy nem élvezhetik következmények nélkül egymás testét.*
- És már előbb megkérte a kezem.
*Jegyzi meg, még azelőtt, hogy Rel azzal vádolná Cha'ysst, hogy megbecstelenítette, vagy egyéb aljasságokat cselekedett.*
//Éné csodaországban//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Aenae nem a legjobb ember(elf)ismerő, de ezen képessége azért sokat fejlődött az utóbbi években és valamennyire képes olvasni a nonverbális jelekben. Rel megmagyarázhatatlan ellenszenvvel viseltetik Cha'yss irányába, már legalábbis Aenae nem érti, hogy mi is a baj pontosan? A törpés eset? Összevont szemöldökökkel néz Relre, nyelve hegyén a kérdés, hogy akkor most tulajdonképpen mi is a baja Relnek Cha'ysszal, de végül inkább nem teszi fel. Egy örömhírt jött megosztani, nem pedig vitatkozni Cha'yss vélt vagy valós házasulási indokait illetően. Elmosolyodik.*
- Hát, te nálam sokkal jobban értesz az ilyen dolgokhoz. Mit vegyek fel? Hogy fésüljem a hajam? Sosem kellett ilyesmit tudnom, anyám tudta helyettem is.
*A mosoly most eltűnik az arcáról, sokszor elkomorodik mikor eszébe jut az anyja. Régebben haraggal gondolt rá. Anyja sosem értette meg őt, ráadásul azt sem rejtette véka alá, hogy Aenae nemhogy nem a kedvenc gyermeke, de soha nem tudott neki megfelelni, egy idő után bárkiből dacot váltana ki az ilyesmi. Egy ideje már nem haragszik rá, tulajdonképpen már azért sem, hogy férjhez akarta adni egy visszataszító alakhoz. Azzal meg igen nehéz vitatkozni, hogy anyjának kiváló ízlése volt és kiválóan játszotta a szerepet, amit ráosztottak. Aenae ízlése közel sem olyan kifinomult, mint az övé volt és pocsék alakításokat nyújt, minden igyekezete ellenére is.*
- De, hallottam ezt-azt Wegtorenről.
*Higgadtan válaszol, Rel furcsán heves reakciójára. Vajon rajta van barátnőjén a havibaj, hogy ennyire szélsőséges?*
- Hát, nem állítom, hogy sokat tudnék a hagyományaikról, de szüzeket biztosan nem áldoznak. Vagy ha igen, hát más értelemben.
*Flegmán megvonja a vállát, tulajdonképpen nem érdekli ennek az esküvősdi, ő inkább csak szűk körben szeretne túlesni rajta, de Cha'yss ennél nagyszabásúbb vigadalomra vágyik, Aenae meg - a hiszti elkerülése miatt -, rábólintott erre.*
- Szerinted illendő fehér ruhát húznom, ha Cha'yss meg én... Khm...
*Zavarba jön, konkrétan a füle hegyéig elvörösödik. Körül akarja írni, de aztán úgy dönt, hogy jobb kibökni.*
- Terhes vagyok. Fogalmam sincs, hogy hogyan történt. Mármint persze tudom, nem figyeltem. Nem figyeltünk. De ki gondolta volna, hogy ilyen gyorsan.
*Kell az a rum a teába, hogy megnyugtassa az idegeit. Dühös magára emiatt egyébként, több eszének kellett volna lennie, tudnia kellett volna, hogy nem élvezhetik következmények nélkül egymás testét.*
- És már előbb megkérte a kezem.
*Jegyzi meg, még azelőtt, hogy Rel azzal vádolná Cha'ysst, hogy megbecstelenítette, vagy egyéb aljasságokat cselekedett.*
3831. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-03-23 11:09:39
Üzenet elküldve: 2022-03-23 11:09:39
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Krestvir meg a Kalmár és a Kard, továbbá Kagaenae és Kilencedik, illetve Kandúr és a Kísértet, meg Yeza//
-Később. *Válaszolja kurtán, hidegen Krestvirnek a történteket firtató kérdésre. Egyelőre magának is nehezen vallja be, miféle gondolatok környékezték meg, amikor kezébe vette a kardot. Be kell vallania, hogy fél tőle. Fél a gondolattól, a kardtól és az egésztől. Furcsa érzés újra félelemet érezni. Furcsa és nem kedveli. Arra emlékezteti, hogy még ő is múlandó.
Aenae kinyitja az ajtót, az igric pedig bár nem tudná letagadni meglepettségét, nem mutatja ki, amikor a vörös wegotreni lány jelenik meg a társalgóban. Csak sárga pillantása szűkül össze némiképp. Ha Aztyan őt küldte, akkor valami történt odahaza. Yeza a kiképzésére jellemző alapossággal fürkészi végig a szoba minden részletét. Úgy tűnik, hogy mostanában csak ilyen kétséges helyzetekben érkezik vendégük. Előző este a tharg csapat, most pedig Yeza toppan be úgy, hogy a helyzetet többféleképp is lehet értelmezni.
A vörös már épp elmondaná, hogy miért érkezett, de csak addig jut el, hogy ki küldte. A sárga tekintet követé a lányét és megállapodik a manón. Egyértelmű, hogy a manót azonosítja a zavar forrásaként és kész lenne cselekedni is.*
- Nyugalom, Yeza, ez... ő... velünk van. *Sóhajtja, amikor a vörös pillantása az övét keresi. Nem tudja, hogyan definiálja a kis lényt, amit a mágusnő hurcolász magával. Bár abban biztos, hogy nem céltalanul.
Aenae is észleli a manó körüli zavart, de ő tudja, hogy a kis izé veszélytelen. Legalábbis most. Ám nem kerüli el az igric figyelmét, hogy jegyese mennyire megnézi magának Yezát. Aenae mindig önértékelési zavarokkal küzdött és a vörös valóban szemrevaló teremtés, reméli, hogy ebből később nem lesz probléma.*
- Nem, maradjatok csak. *Válaszol Aenae kérdésére és elindulna a lány felé, hogy csókkal búcsúzzon a rövidke időre, míg elhagyják a társalgót, de a kardra pillantva megtorpan és csak egy szomorú mosollyal indul el.
A manó is bizonyítja, hogy azon kívül, hogy csupa ostobaságot beszél, ártalmatlan. Az igric csak egy fáradt legyintéssel jelzi Yezának, ne törődjön a fecsegő manóval.*
- Gyere. *Mondja röviden és elindul kifelé a társalgóból.*
- Bocsássatok meg. *Hajtja meg magát Aenae, majd Krestvir felé is, majd kilép az ajtón, minden bizonnyal nyomában a vörössel.
Átsétál a hálószobába, ahol Yanah már takaros rendet tett a reggeli ébredésük után. Az igric hálásan gondol a szerencséjére, hogy megtalálta a családot. A fal mellett álló alacsony szekrényhez lép és egy kristálypohárba wegtoreni rumot tölt magának, jó kétujjnyit. Jót fog tenni neki.*
- Miért küldött Aztyan? *Kérdi sóhajtva, ahogy az egyik fotelbe telepszik és felhajtja az egész italt.*
-Később. *Válaszolja kurtán, hidegen Krestvirnek a történteket firtató kérdésre. Egyelőre magának is nehezen vallja be, miféle gondolatok környékezték meg, amikor kezébe vette a kardot. Be kell vallania, hogy fél tőle. Fél a gondolattól, a kardtól és az egésztől. Furcsa érzés újra félelemet érezni. Furcsa és nem kedveli. Arra emlékezteti, hogy még ő is múlandó.
Aenae kinyitja az ajtót, az igric pedig bár nem tudná letagadni meglepettségét, nem mutatja ki, amikor a vörös wegotreni lány jelenik meg a társalgóban. Csak sárga pillantása szűkül össze némiképp. Ha Aztyan őt küldte, akkor valami történt odahaza. Yeza a kiképzésére jellemző alapossággal fürkészi végig a szoba minden részletét. Úgy tűnik, hogy mostanában csak ilyen kétséges helyzetekben érkezik vendégük. Előző este a tharg csapat, most pedig Yeza toppan be úgy, hogy a helyzetet többféleképp is lehet értelmezni.
A vörös már épp elmondaná, hogy miért érkezett, de csak addig jut el, hogy ki küldte. A sárga tekintet követé a lányét és megállapodik a manón. Egyértelmű, hogy a manót azonosítja a zavar forrásaként és kész lenne cselekedni is.*
- Nyugalom, Yeza, ez... ő... velünk van. *Sóhajtja, amikor a vörös pillantása az övét keresi. Nem tudja, hogyan definiálja a kis lényt, amit a mágusnő hurcolász magával. Bár abban biztos, hogy nem céltalanul.
Aenae is észleli a manó körüli zavart, de ő tudja, hogy a kis izé veszélytelen. Legalábbis most. Ám nem kerüli el az igric figyelmét, hogy jegyese mennyire megnézi magának Yezát. Aenae mindig önértékelési zavarokkal küzdött és a vörös valóban szemrevaló teremtés, reméli, hogy ebből később nem lesz probléma.*
- Nem, maradjatok csak. *Válaszol Aenae kérdésére és elindulna a lány felé, hogy csókkal búcsúzzon a rövidke időre, míg elhagyják a társalgót, de a kardra pillantva megtorpan és csak egy szomorú mosollyal indul el.
A manó is bizonyítja, hogy azon kívül, hogy csupa ostobaságot beszél, ártalmatlan. Az igric csak egy fáradt legyintéssel jelzi Yezának, ne törődjön a fecsegő manóval.*
- Gyere. *Mondja röviden és elindul kifelé a társalgóból.*
- Bocsássatok meg. *Hajtja meg magát Aenae, majd Krestvir felé is, majd kilép az ajtón, minden bizonnyal nyomában a vörössel.
Átsétál a hálószobába, ahol Yanah már takaros rendet tett a reggeli ébredésük után. Az igric hálásan gondol a szerencséjére, hogy megtalálta a családot. A fal mellett álló alacsony szekrényhez lép és egy kristálypohárba wegtoreni rumot tölt magának, jó kétujjnyit. Jót fog tenni neki.*
- Miért küldött Aztyan? *Kérdi sóhajtva, ahogy az egyik fotelbe telepszik és felhajtja az egész italt.*
3830. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-03-22 21:37:45
Üzenet elküldve: 2022-03-22 21:37:45
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 145
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 145
Játékstílus: Vakmerő
//Márvány és korom//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Cale felkészül rá, hogy gyorsan pontot tegyen az ügy végére, de Ysanee megint úgy cselekszik, hogy a férfi csak a szemét forgatja. Persze csak gondolatban, mert az arca hűvös, és számító. Viszont célszerű lesz elbeszéljen a lánnyal a későbbiekben, sok mindenről, de legfontosabb a váratlanság egy esetleges támadásnál. Hiszen még nem járnak messze a korsótól, ha az ismeretlen ordítani kezd, akár meg is hallhatja valaki odabent, és kijöhet. Akkor pedig aztán felverhetik az egész környéket, nekik pedig annyi. Ilyen helyzetben nem szabad támadóan fellépni, gyorsan kell cselekedni, és az előtt vágni el a másik torkát, hogy az megérezhetné a veszélyt. Tapasztalatlannak érzi a tolvajt, olyannak, aki jobb szeretni kerülni a tettlegességet, talán ezért is került keze ügyébe a tőr ilyen látványosan. Azt remélheti, hogy a másik futni kezd, és megoldódik a helyzetük. De épp ellenkezőleg, ha most futni hagyják, azzal csak elrontanak mindent. Hiszen gyalogszerrel vannak, a fogadónál viszont ott vannak a lovak, ha segítséget kér az ismeretlen, akkor hamar utolérik őket. *
- Arra semmi szükség. * Szólal meg hideg, és már-már parancsoló hangon, Ysaneere villantva szürke tekintetét. Kezével is int, hogy engedje el a tőrt, miközben Relael ismerőséhez fordul. *
- Ha egyet értünk, akkor egyet értünk. * Jelenti ki inkább, és mosolyt varázsol arcára, bár amaz még mindig nem láthatja a csuklya takarásának hála. Hanghordozása viszont kedves, és nyugodt. * Kérlek nézd el a bizalmatlanságunkat, csupán nem tudhattuk, hogy mire számítsunk tőled. Közös ismerősünk olyan alakokkal vette körül magát, akik lesték minden szavát, és úgy tűnt, ennél kisebb sértésre is fegyvert ragadnának. De látszik, hogy tőled nem kell tartanunk.
* Teszi hozzá, széttárva karjait - de csak annyira, amennyire a csuklya takarása engedi - ezzel is jelezve, hogy nem akar ártani neki. *
- Ha jobban belegondolok, nem láttam odabent amikor felkeltünk, viszont tudjuk, hogy hol lakik. Tegnap este megvendégelt minket, mielőtt az este véget ért volna számunkra. Talán még mindig ott vannak. Ha gondolod, elkísérünk. * Teszi hozzá, ezúttal már alaposan figyelve arra, hogy megválogassa szavait, ne próbáljon meg hazudni, de azért a másik bizalmába férkőzhessen. Az is lehet, hogy a nő ugyan úgy utálja Relaelt, mint ők, és akkor talán még a hasznukra is válhat. Végül is, a jellemzésre rábólintott, tehát úgy tűnik ő sincs túl jó véleménnyel az egykori nemesről. *
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Cale felkészül rá, hogy gyorsan pontot tegyen az ügy végére, de Ysanee megint úgy cselekszik, hogy a férfi csak a szemét forgatja. Persze csak gondolatban, mert az arca hűvös, és számító. Viszont célszerű lesz elbeszéljen a lánnyal a későbbiekben, sok mindenről, de legfontosabb a váratlanság egy esetleges támadásnál. Hiszen még nem járnak messze a korsótól, ha az ismeretlen ordítani kezd, akár meg is hallhatja valaki odabent, és kijöhet. Akkor pedig aztán felverhetik az egész környéket, nekik pedig annyi. Ilyen helyzetben nem szabad támadóan fellépni, gyorsan kell cselekedni, és az előtt vágni el a másik torkát, hogy az megérezhetné a veszélyt. Tapasztalatlannak érzi a tolvajt, olyannak, aki jobb szeretni kerülni a tettlegességet, talán ezért is került keze ügyébe a tőr ilyen látványosan. Azt remélheti, hogy a másik futni kezd, és megoldódik a helyzetük. De épp ellenkezőleg, ha most futni hagyják, azzal csak elrontanak mindent. Hiszen gyalogszerrel vannak, a fogadónál viszont ott vannak a lovak, ha segítséget kér az ismeretlen, akkor hamar utolérik őket. *
- Arra semmi szükség. * Szólal meg hideg, és már-már parancsoló hangon, Ysaneere villantva szürke tekintetét. Kezével is int, hogy engedje el a tőrt, miközben Relael ismerőséhez fordul. *
- Ha egyet értünk, akkor egyet értünk. * Jelenti ki inkább, és mosolyt varázsol arcára, bár amaz még mindig nem láthatja a csuklya takarásának hála. Hanghordozása viszont kedves, és nyugodt. * Kérlek nézd el a bizalmatlanságunkat, csupán nem tudhattuk, hogy mire számítsunk tőled. Közös ismerősünk olyan alakokkal vette körül magát, akik lesték minden szavát, és úgy tűnt, ennél kisebb sértésre is fegyvert ragadnának. De látszik, hogy tőled nem kell tartanunk.
* Teszi hozzá, széttárva karjait - de csak annyira, amennyire a csuklya takarása engedi - ezzel is jelezve, hogy nem akar ártani neki. *
- Ha jobban belegondolok, nem láttam odabent amikor felkeltünk, viszont tudjuk, hogy hol lakik. Tegnap este megvendégelt minket, mielőtt az este véget ért volna számunkra. Talán még mindig ott vannak. Ha gondolod, elkísérünk. * Teszi hozzá, ezúttal már alaposan figyelve arra, hogy megválogassa szavait, ne próbáljon meg hazudni, de azért a másik bizalmába férkőzhessen. Az is lehet, hogy a nő ugyan úgy utálja Relaelt, mint ők, és akkor talán még a hasznukra is válhat. Végül is, a jellemzésre rábólintott, tehát úgy tűnik ő sincs túl jó véleménnyel az egykori nemesről. *
3829. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-03-22 21:26:24
Üzenet elküldve: 2022-03-22 21:26:24
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Márvány és korom//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Azt hitte a társalgás a végéhez ért, ám igencsak tévedett, hiszen a beszédes leány társa is megszólal, és amit mond mindenkit kicsit megdöbbent, talán még őt magát is. Rövid, de hosszúnak érződő csend alatt értetlenül pislog a másikra, amíg arcát egy fakó mosoly lágyítja meg.*
- Igen, ez jellemző rá. Bár a tündér meglep, de a többi stimmel, főleg a beképzelt ribanc rész.
*Látszólag nem csinál ezen kirohanásból bármiféle ügyet, miért is tenné? Ismeri jól féltestvérét, és annak igen különleges ízlését, életvitelét, illetve nem túl szívélyes jellemét. Arról nem is beszélve hányszor vetette már ő ezen bántó - de nagyon igaz - jelzőket a fejéhez.
Számára váratlanul válik fenyegetővé a nő, aki eddig barátságosnak tűnt, bár egy mosoly igen csalóka lehet, főleg egy szociálisan suta személy számára, mint amilyen Valea is. Persze megint csak ő az ostoba, aki Relael mellett nem tanulta azt meg, hogy egy bájos mosoly nem jelent semmit, de főleg jót nem.*
- Kislány?
*Felel a kérdésre kérdéssel, miközben homlokát ráncolja amiért egy kérészéletű ember "kislány" jelzővel illeti. Igyekszik lassan, és óvatosan hátrálni, kezeit jól látható helyen tartja.*
- Nem akartam senkit feldühíteni.
*Mondaná éppen, hogy fegyvertelen, de ez nyilvánvalóan látszik a páros számára. Válaszolni érthető okokból nem szeretne, miután sekély sírjából alig pár napja mászott ki, és úgy tűnik rögvest vissza is kerül oda. Egyelőre csak félelem járja át őt, ám érzi, hogy mélyen mellkasában a gyűlölet apró lángja is fellobban az emberek iránt.*
~ Még a patkányok is kellemesebb társaság ezeknél. ~
*Ha teheti, akkor lassan hátrál, és felkészül arra, hogy futni kezdjen, talán lenne esélye lehagyni a párost, másban nem reménykedhet.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Azt hitte a társalgás a végéhez ért, ám igencsak tévedett, hiszen a beszédes leány társa is megszólal, és amit mond mindenkit kicsit megdöbbent, talán még őt magát is. Rövid, de hosszúnak érződő csend alatt értetlenül pislog a másikra, amíg arcát egy fakó mosoly lágyítja meg.*
- Igen, ez jellemző rá. Bár a tündér meglep, de a többi stimmel, főleg a beképzelt ribanc rész.
*Látszólag nem csinál ezen kirohanásból bármiféle ügyet, miért is tenné? Ismeri jól féltestvérét, és annak igen különleges ízlését, életvitelét, illetve nem túl szívélyes jellemét. Arról nem is beszélve hányszor vetette már ő ezen bántó - de nagyon igaz - jelzőket a fejéhez.
Számára váratlanul válik fenyegetővé a nő, aki eddig barátságosnak tűnt, bár egy mosoly igen csalóka lehet, főleg egy szociálisan suta személy számára, mint amilyen Valea is. Persze megint csak ő az ostoba, aki Relael mellett nem tanulta azt meg, hogy egy bájos mosoly nem jelent semmit, de főleg jót nem.*
- Kislány?
*Felel a kérdésre kérdéssel, miközben homlokát ráncolja amiért egy kérészéletű ember "kislány" jelzővel illeti. Igyekszik lassan, és óvatosan hátrálni, kezeit jól látható helyen tartja.*
- Nem akartam senkit feldühíteni.
*Mondaná éppen, hogy fegyvertelen, de ez nyilvánvalóan látszik a páros számára. Válaszolni érthető okokból nem szeretne, miután sekély sírjából alig pár napja mászott ki, és úgy tűnik rögvest vissza is kerül oda. Egyelőre csak félelem járja át őt, ám érzi, hogy mélyen mellkasában a gyűlölet apró lángja is fellobban az emberek iránt.*
~ Még a patkányok is kellemesebb társaság ezeknél. ~
*Ha teheti, akkor lassan hátrál, és felkészül arra, hogy futni kezdjen, talán lenne esélye lehagyni a párost, másban nem reménykedhet.*
3828. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-03-22 20:53:44
Üzenet elküldve: 2022-03-22 20:53:44
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 746
OOC üzenetek: 261
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 746
OOC üzenetek: 261
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Éné csodaországban//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Relael nem erőlteti tovább a témát, hiszen álláspontját kellőképpen körbejárták már, és igazán nem szeretné Kagaenaet elmarni magától, hiszen jóformán ő az egyedüli ember akit még közel érez magához, és aki meg is maradt neki. Alyo, Syoud, Samonyr, Valea, és még hosszan sorolhatná a listát azokról, akikért tűzbe ment volna, és akiket vagy elüldözött maga mellől, vagy egyszerűen csak elhagyták.
Egy biccentéssel jelzi barátnője felé, hogy elfogadja az álláspontját, bár azt sem palástolja, hogy nem sikerült meggyőznie őt arról, hogy a báró nem aljas szándékkal kérte meg a kezét.*
- A lényeg, hogy boldog vagy, ennek örülök. Ha pedig bármiben tudok segíteni, akkor a szolgálatodra állok.
*Relael még mindig adósnak érzi magát amiatt, amikor a tharg úrnő kiállt mellette a tolvaj törpével szemben, részben ezért is dönt amellett, hogy véleményét a továbbiakban megtartja magának.*
- Wegtorenbe?
*Csattan fel döbbenten, még a csészéjét is majd elejti meglepettsége pillanatában.*
- Az kéne még, hogy a sok óriás egyike megtaposson, vagy az ottani műveletlen, vad népek megkéseljenek. Nem hallottad, hogy ott nincs törvénykezés? Nem lennél ott biztonságban.
*Ingatja fejét rosszallóan, holott Relaelt vonzza annak a szabad szemléletű városnak a gondolata, ám Kagaenae számára nem tartja ideális közegnek azt, amivel ott szembesülhet.*
- Na és vannak különleges hagyományai a tharg esküvőnek? Teszem azt fel kell áldozni egy szüzet, hogy áldott legyen a frigyetek, vagy tudom is én.
*Reméli van, egy ilyen ceremóniát nagyon szívesen megnézne.*
//Éné csodaországban//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Relael nem erőlteti tovább a témát, hiszen álláspontját kellőképpen körbejárták már, és igazán nem szeretné Kagaenaet elmarni magától, hiszen jóformán ő az egyedüli ember akit még közel érez magához, és aki meg is maradt neki. Alyo, Syoud, Samonyr, Valea, és még hosszan sorolhatná a listát azokról, akikért tűzbe ment volna, és akiket vagy elüldözött maga mellől, vagy egyszerűen csak elhagyták.
Egy biccentéssel jelzi barátnője felé, hogy elfogadja az álláspontját, bár azt sem palástolja, hogy nem sikerült meggyőznie őt arról, hogy a báró nem aljas szándékkal kérte meg a kezét.*
- A lényeg, hogy boldog vagy, ennek örülök. Ha pedig bármiben tudok segíteni, akkor a szolgálatodra állok.
*Relael még mindig adósnak érzi magát amiatt, amikor a tharg úrnő kiállt mellette a tolvaj törpével szemben, részben ezért is dönt amellett, hogy véleményét a továbbiakban megtartja magának.*
- Wegtorenbe?
*Csattan fel döbbenten, még a csészéjét is majd elejti meglepettsége pillanatában.*
- Az kéne még, hogy a sok óriás egyike megtaposson, vagy az ottani műveletlen, vad népek megkéseljenek. Nem hallottad, hogy ott nincs törvénykezés? Nem lennél ott biztonságban.
*Ingatja fejét rosszallóan, holott Relaelt vonzza annak a szabad szemléletű városnak a gondolata, ám Kagaenae számára nem tartja ideális közegnek azt, amivel ott szembesülhet.*
- Na és vannak különleges hagyományai a tharg esküvőnek? Teszem azt fel kell áldozni egy szüzet, hogy áldott legyen a frigyetek, vagy tudom is én.
*Reméli van, egy ilyen ceremóniát nagyon szívesen megnézne.*
3827. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-03-22 20:47:40
Üzenet elküldve: 2022-03-22 20:47:40
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 396
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 396
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Márvány és korom//
*Ysaneet nehezen lehetne azzal vádolni, hogy képes felülemelkedni kicsinyes bosszúvágyán. Sőt, kifejezetten az a teremtés, aki rögvest, gondolkodás nélkül elégtételt vesz, amint alkalma adódik rá. Most mégis, talán a fáradtság teszi, vagy az égető vágy, hogy minél hamarabb tűnjenek el innen, most mégsem szomjazik úgy a visszavágásra, ahogy egykor. Csak ott akarja hagyni a lányt, és nem hallani többet Relael nevét, melyet még oly lelkesen emlegetett idefelé jövet.
Ahogy Caleből kibukik Eeyr átka nyomán az őszinteség, hirtelen nem is tudja mit fűzhetne hozzá. Nem a csalódottság, netán a méreg akasztja meg szavát, sokkal inkább a meglepettség. Pedig, ha jobban belegondol az ember, erre igazán számítani lehetett. Egyre csak az idegen arcát fürkészi, miképp is reagál a hallottakra, de az állapotából ítélve nem tartja valószínűnek, hogy túlzottan harciassá merne válni a sértegetésre. Amúgy se tudják milyen kapcsolat fűzi őt az elfhez.
Felkészülve egy feszültebb helyzetre azonban az ő fejében is cikázni kezdenek az egyre sötétebb gondolatok, hamar ki is zökken a korábbi közönyből. Noha a gyilkolást teljességgel hasztalannak látja ebben a pillanatban.
Hosszú a csend míg Cale várja, mit is szól az egészhez a tolvaj.*
- Mondd csak, kislány *nyugodt, cseverészően derűs hangja valahogy mégiscsak fenyegetően csendül* - Kije is vagy te Relaelnek? *csupán egy lépést tesz előre, miközben lassan, nagyon lassan nyúl a tőréért a helyén. Aligha lehetne persze észrevétlennek titulálni a mozdulatot.
Hogy csak megijeszteni kívánja szerencsétlent, netán ennél sokkal komolyabb terveket forgat, valójában még maga sem döntötte el. Minden épp csak a lányka reakcióitól függ.*
*Ysaneet nehezen lehetne azzal vádolni, hogy képes felülemelkedni kicsinyes bosszúvágyán. Sőt, kifejezetten az a teremtés, aki rögvest, gondolkodás nélkül elégtételt vesz, amint alkalma adódik rá. Most mégis, talán a fáradtság teszi, vagy az égető vágy, hogy minél hamarabb tűnjenek el innen, most mégsem szomjazik úgy a visszavágásra, ahogy egykor. Csak ott akarja hagyni a lányt, és nem hallani többet Relael nevét, melyet még oly lelkesen emlegetett idefelé jövet.
Ahogy Caleből kibukik Eeyr átka nyomán az őszinteség, hirtelen nem is tudja mit fűzhetne hozzá. Nem a csalódottság, netán a méreg akasztja meg szavát, sokkal inkább a meglepettség. Pedig, ha jobban belegondol az ember, erre igazán számítani lehetett. Egyre csak az idegen arcát fürkészi, miképp is reagál a hallottakra, de az állapotából ítélve nem tartja valószínűnek, hogy túlzottan harciassá merne válni a sértegetésre. Amúgy se tudják milyen kapcsolat fűzi őt az elfhez.
Felkészülve egy feszültebb helyzetre azonban az ő fejében is cikázni kezdenek az egyre sötétebb gondolatok, hamar ki is zökken a korábbi közönyből. Noha a gyilkolást teljességgel hasztalannak látja ebben a pillanatban.
Hosszú a csend míg Cale várja, mit is szól az egészhez a tolvaj.*
- Mondd csak, kislány *nyugodt, cseverészően derűs hangja valahogy mégiscsak fenyegetően csendül* - Kije is vagy te Relaelnek? *csupán egy lépést tesz előre, miközben lassan, nagyon lassan nyúl a tőréért a helyén. Aligha lehetne persze észrevétlennek titulálni a mozdulatot.
Hogy csak megijeszteni kívánja szerencsétlent, netán ennél sokkal komolyabb terveket forgat, valójában még maga sem döntötte el. Minden épp csak a lányka reakcióitól függ.*
3826. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-03-22 19:11:47
Üzenet elküldve: 2022-03-22 19:11:47
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 145
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 145
Játékstílus: Vakmerő
//Márvány és korom//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Ha egy valamit el lehet mondani a bárdról, az az, hogy szereti a kreativitást, és ha valakit át lehet verni. Ysanee viszont mindkét szempontból csalódást okoz feleletével, és ez annyira bántja a mélységi amúgy is sértett önérzetét, hogy úgy dönt, a saját kezébe veszi a dolgot. Már tudja is, hogy mivel tudná igazán tőrbe csalni a másikat, és épp bele is kezdene, amikor átjárja őt Eeyr szeretete. Gyorsan forgó agytekervényeit annyira lefoglalta a kieszelt hazugság, hogy teljesen megfeledkezett az áldásról. *
- Az a beképzeld ribanc alighanem a Vaskorsóban nyalatja magát egy félkarú öregemberrel, és egy kiskorúnak kinéző tündérrel. * Szalad ki a férfi száján, majd gyorsan elhallgat, és meglepődve pislog maga elé. Arckifejezésére bosszúság kúszik, amiért ilyen gondatlan volt, és így elárulta magukat. *
- A picsába... * sziszegi, és körbe pillant, szemtanúkat keresve. Mivel úgy látja, hogy csak hárman vannak, eljátszadozik a gondolattal, hogy talán jobb lenne, ha a lány sose érné el Ysanee egykori barátnőjét. Akkor legalább a kompromittáló igazság is vele együtt menne a sírba. Kérdőn pillant a tolvaj felé, hogy ki tudja-e menteni magukat valahogy, mert ő talán jobb, ha most nem folytatja. *
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Ha egy valamit el lehet mondani a bárdról, az az, hogy szereti a kreativitást, és ha valakit át lehet verni. Ysanee viszont mindkét szempontból csalódást okoz feleletével, és ez annyira bántja a mélységi amúgy is sértett önérzetét, hogy úgy dönt, a saját kezébe veszi a dolgot. Már tudja is, hogy mivel tudná igazán tőrbe csalni a másikat, és épp bele is kezdene, amikor átjárja őt Eeyr szeretete. Gyorsan forgó agytekervényeit annyira lefoglalta a kieszelt hazugság, hogy teljesen megfeledkezett az áldásról. *
- Az a beképzeld ribanc alighanem a Vaskorsóban nyalatja magát egy félkarú öregemberrel, és egy kiskorúnak kinéző tündérrel. * Szalad ki a férfi száján, majd gyorsan elhallgat, és meglepődve pislog maga elé. Arckifejezésére bosszúság kúszik, amiért ilyen gondatlan volt, és így elárulta magukat. *
- A picsába... * sziszegi, és körbe pillant, szemtanúkat keresve. Mivel úgy látja, hogy csak hárman vannak, eljátszadozik a gondolattal, hogy talán jobb lenne, ha a lány sose érné el Ysanee egykori barátnőjét. Akkor legalább a kompromittáló igazság is vele együtt menne a sírba. Kérdőn pillant a tolvaj felé, hogy ki tudja-e menteni magukat valahogy, mert ő talán jobb, ha most nem folytatja. *
3825. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-03-22 19:02:56
Üzenet elküldve: 2022-03-22 19:02:56
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Márvány és korom//
*Valea természetese nem érzékeli a feszültséget, amit jelenléte eredményez. Akkor sem tűnne fel a Ysanee mosolyában megjelenő rossz szándék, ha nagyon odafigyelne, hiszen ő közel sem ismeri olyan jól az embereket, hát még az olyan összetettek személyiségeket, mint amilyen az előtte álló ember nő. Úgy tűnik a párosból ő a beszédesebb, a férfi meghúzza magát, ahogy Valea is tenné adott esetben.*
- Értem. Rendben. Köszönöm.
*Szavait követően biccent, és mivel semmi egyéb dolga nincsen az idegenekkel, ezért nem kívánja őket akadályozni a haladásban, és illedelmesen félreáll. Ám mielőtt tovább indulna ő maga is, hirtelen eszébe jut, hogy fogalma sincs merre van az odafent, ezért még egyszer utánuk szól.*
- És a kapuőrt merre is találom?
*Kérdezi naivan, majd csorgó orrát koszos felsőjének ujjába törli.*
*Valea természetese nem érzékeli a feszültséget, amit jelenléte eredményez. Akkor sem tűnne fel a Ysanee mosolyában megjelenő rossz szándék, ha nagyon odafigyelne, hiszen ő közel sem ismeri olyan jól az embereket, hát még az olyan összetettek személyiségeket, mint amilyen az előtte álló ember nő. Úgy tűnik a párosból ő a beszédesebb, a férfi meghúzza magát, ahogy Valea is tenné adott esetben.*
- Értem. Rendben. Köszönöm.
*Szavait követően biccent, és mivel semmi egyéb dolga nincsen az idegenekkel, ezért nem kívánja őket akadályozni a haladásban, és illedelmesen félreáll. Ám mielőtt tovább indulna ő maga is, hirtelen eszébe jut, hogy fogalma sincs merre van az odafent, ezért még egyszer utánuk szól.*
- És a kapuőrt merre is találom?
*Kérdezi naivan, majd csorgó orrát koszos felsőjének ujjába törli.*
3824. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-03-22 18:38:22
Üzenet elküldve: 2022-03-22 18:38:22
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 396
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 396
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Márvány és korom//
*Rég volt már ennyire üdítő a városba való visszatérés gondolata. Túl sok szép emlék nem fűzi Artheniorhoz, az elmúlt évek fájdalmai szinte mind ott kezdődtek vagy értek véget, az ottlét folyvást kéz a kézben járt a szenvedéssel és a soha el nem következő gyógyulással. Talán csak a mélységivel töltött idő az, amely némi derűt csempész a borús emlékezés homályába, de még azt is beárnyékolja kissé Eeyr átka. A környékező melankólia szerencsére sietve elrebben a varázslatos előkerülő szesz ígéretével. Nincs egészen kibékülve azzal, hogy a mélységi ilyenkor is iszik, de a kabátja alá néha-néha belibbenő hűvös szellő most meggyőzi arról, ez nem a megfelelő alkalom, hogy megjegyzést tegyen. Főleg azok után, hogy egy hálás mosollyal elveszi a felkínált üveget és maga is nagyot kortyol belőle. Átszalad egy kis grimasz az arcán, de az ital melege csakhamar kisimítja vonásait.*
- Ezt meg honnan csented el? *hangjában nincs korholás, csupán valódi kíváncsiság. Emlékei szerint nem volt nála ez az üveg, mikor útnak indultak.
Eleinte nem igazán vesz tudomást a feléjük közeledő leányról, megnézi persze, érez is némi szánalmat szerencsétlen láttán, de szemrebbenés nélkül sétálnának el mellette, ha az nem szólítaná meg őket. Egy pillanatra alig láthatóan megfeszülnek vonásai az elhangzó név hallatán. Talán a kimerültség vagy a munkálkodni kezdő alkohol miatt, de most fürkészve az idegen arcát felfedez némi hasonlóságot közötte és az emlegetett között. Lehet ez persze puszta véletlen.
Egy szempillantás alatt kanyarul kedves mosoly szája sarkába. Még annak, aki jól ismeri -már ha ilyen ember létezik- sem volna könnyű felfedezni a baljós árnyat arcán.*
- Ó *a bárdra pillant mintha megerősítésre várna, valójában csak csendre inti, hogy igazmondása ne rontsa el a mókát* - Sajnos nem ismerünk semmilyen Relaelt kedvesem. *ingatja meg sajnálkozva fejét aztán Amon felé pillant*
- De talán odafent többet tudnak mondani. A kapuőr egy végtelenül segítőkész fiatalember, talán látott valamit.
*Rég volt már ennyire üdítő a városba való visszatérés gondolata. Túl sok szép emlék nem fűzi Artheniorhoz, az elmúlt évek fájdalmai szinte mind ott kezdődtek vagy értek véget, az ottlét folyvást kéz a kézben járt a szenvedéssel és a soha el nem következő gyógyulással. Talán csak a mélységivel töltött idő az, amely némi derűt csempész a borús emlékezés homályába, de még azt is beárnyékolja kissé Eeyr átka. A környékező melankólia szerencsére sietve elrebben a varázslatos előkerülő szesz ígéretével. Nincs egészen kibékülve azzal, hogy a mélységi ilyenkor is iszik, de a kabátja alá néha-néha belibbenő hűvös szellő most meggyőzi arról, ez nem a megfelelő alkalom, hogy megjegyzést tegyen. Főleg azok után, hogy egy hálás mosollyal elveszi a felkínált üveget és maga is nagyot kortyol belőle. Átszalad egy kis grimasz az arcán, de az ital melege csakhamar kisimítja vonásait.*
- Ezt meg honnan csented el? *hangjában nincs korholás, csupán valódi kíváncsiság. Emlékei szerint nem volt nála ez az üveg, mikor útnak indultak.
Eleinte nem igazán vesz tudomást a feléjük közeledő leányról, megnézi persze, érez is némi szánalmat szerencsétlen láttán, de szemrebbenés nélkül sétálnának el mellette, ha az nem szólítaná meg őket. Egy pillanatra alig láthatóan megfeszülnek vonásai az elhangzó név hallatán. Talán a kimerültség vagy a munkálkodni kezdő alkohol miatt, de most fürkészve az idegen arcát felfedez némi hasonlóságot közötte és az emlegetett között. Lehet ez persze puszta véletlen.
Egy szempillantás alatt kanyarul kedves mosoly szája sarkába. Még annak, aki jól ismeri -már ha ilyen ember létezik- sem volna könnyű felfedezni a baljós árnyat arcán.*
- Ó *a bárdra pillant mintha megerősítésre várna, valójában csak csendre inti, hogy igazmondása ne rontsa el a mókát* - Sajnos nem ismerünk semmilyen Relaelt kedvesem. *ingatja meg sajnálkozva fejét aztán Amon felé pillant*
- De talán odafent többet tudnak mondani. A kapuőr egy végtelenül segítőkész fiatalember, talán látott valamit.
3823. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-03-20 14:47:17
Üzenet elküldve: 2022-03-20 14:47:17
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 145
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 145
Játékstílus: Vakmerő
//Márvány és korom//
* A távozás talán még jobb érzéssel tölti el a mélységit, mint az előző esti engesztelések. Nagyon nem szívesen érkezett ide, és most örül neki, hogy ép bőrrel, és minden tulajdonával együtt hagyhatja háta mögött a helyet. Persze még korai az öröm, mert vár rájuk egy kis utazás, mielőtt újra Arthenior biztonságát élvezheti, de egyelőre nincs oka félni. Összehúzza magán a koszos pokrócból eszkábált köpenyt, ami személyazonosságát jobban védi, mint testét a csípős hidegtől. *
- Vissza a városba. * Bólint, és ha nem lenne mélyen az arcába húzva a hevenyészett csuklya, akkor a tolvaj lány láthatná rajta, hogy igen csak menne már, minél gyorsabban, és minél messzebb. *
- A Pegazus, ahol az ágyak tisztábbak, a szobák melegebbek, és a fürdő víz lemossa rólunk a tharg koszt. * Sóhajt nagyot ábrándozva, és egy palackot húz elő ingujjából, mint egy bűvész. Ysanee sejtheti, hogy nem víz lötyög az üvegben, ahogy a mélységi egy mélyet kortyol belőle. Természetesen a lányt is megkínálja vele. *
- Felmelegít a hidegben. * Jegyzi meg, mintha magyarázkodnia kellene. Egy hirtelen széllökés azonban lefújja a csuklyát a férfi fejéről, aki ijedten kap utána, hogy rögvest visszahúzza. Alighanem ekkor pillantja meg őket Valea, aki nem elég, hogy ezt a titkot megtudja, egy igen szerencsétlen kérdéssel fordul feléjük. Cale a csuklya sötétje alatt, ahová nem láthat be a másik, szúrós szemmel méregeti a nőt, de nem szól semmit. Hagyja, hogy kedvese válaszoljon, ha szeretne. Inkább iszik ismételten egy jól megérdemelt kortyot, hogy megnyugtassa idegeit. *
* A távozás talán még jobb érzéssel tölti el a mélységit, mint az előző esti engesztelések. Nagyon nem szívesen érkezett ide, és most örül neki, hogy ép bőrrel, és minden tulajdonával együtt hagyhatja háta mögött a helyet. Persze még korai az öröm, mert vár rájuk egy kis utazás, mielőtt újra Arthenior biztonságát élvezheti, de egyelőre nincs oka félni. Összehúzza magán a koszos pokrócból eszkábált köpenyt, ami személyazonosságát jobban védi, mint testét a csípős hidegtől. *
- Vissza a városba. * Bólint, és ha nem lenne mélyen az arcába húzva a hevenyészett csuklya, akkor a tolvaj lány láthatná rajta, hogy igen csak menne már, minél gyorsabban, és minél messzebb. *
- A Pegazus, ahol az ágyak tisztábbak, a szobák melegebbek, és a fürdő víz lemossa rólunk a tharg koszt. * Sóhajt nagyot ábrándozva, és egy palackot húz elő ingujjából, mint egy bűvész. Ysanee sejtheti, hogy nem víz lötyög az üvegben, ahogy a mélységi egy mélyet kortyol belőle. Természetesen a lányt is megkínálja vele. *
- Felmelegít a hidegben. * Jegyzi meg, mintha magyarázkodnia kellene. Egy hirtelen széllökés azonban lefújja a csuklyát a férfi fejéről, aki ijedten kap utána, hogy rögvest visszahúzza. Alighanem ekkor pillantja meg őket Valea, aki nem elég, hogy ezt a titkot megtudja, egy igen szerencsétlen kérdéssel fordul feléjük. Cale a csuklya sötétje alatt, ahová nem láthat be a másik, szúrós szemmel méregeti a nőt, de nem szól semmit. Hagyja, hogy kedvese válaszoljon, ha szeretne. Inkább iszik ismételten egy jól megérdemelt kortyot, hogy megnyugtassa idegeit. *
3822. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-03-18 19:43:13
Üzenet elküldve: 2022-03-18 19:43:13
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
//Krestvir meg a Kalmár és a Kard, továbbá Kagaenae és Kilencedik, illetve Kandúr és a Kísértet, meg Yeza//
- De mi történt az előbb? Miért dobtad el? - *Kérdi, mikor hallja ugyan a férfi Aenaenek adott válaszát, de nem lesz tőle okosabb. Amúgy sem ő a tapintat mintaképe, de most még előrébb valónak is tartja a minél több tudnivaló begyűjtését, semmint mások lelkiállapotának figyelembevételét. Ami nem jelenti azt, hogy ne volna benne együttérzés. Sejti, hogy a szobában nagyjából mindenki meg lehet ijedve. Talán Kilencedik a kivétel, de még ő is kíváncsian figyeli az események alakulását, bár egyébként látszólag elég kényelmesen ül ott a falnak támaszkodva, hasán pihentetett kezekkel.
Krestvir Cha'yss kérdésére biccent, bár magában kissé kelletlenül fogadja, hogy ezt itt most félbe kell szakítaniuk. Ő sem tudja, hogyan oldja föl a saját feszültségét. Az ajtó azonban nyílik és az események gördülnek tovább.
Az érkezőt egy enyhe meghajlással fogadja, majd mint egy tyúkanyó a csibéjét, úgy őrzi a kardot és áll mellette tovább. Tekintete egy darabig érdeklődőn csüng Yezán, ám egyúttal a látómezejébe kerül ismét az asztalka is az étellel, s akkor már azt kezdi nézegetni. De most sem találja alkalmasnak az időt. Kivéve persze, ha ez eltart egy darabig az érkező és a másik kettő között...
Hogy a nő fenyegetőn figyelné a manót, az nem tűnik föl neki, csak az, hogy hosszabban nézi. De ebben meg nincs semmi meglepő, egy elég egyedi lényről van szó. Gyanússá akkor válik számára a dolog, mikor a nő mintha keresne valamit, nyúlna valamiért...
Kilencedik nem mozdul a helyéről, ugyanolyan lustán pihen az evés után, ahogy eddig. Ám nagy kíváncsisággal szemléli hatalmas szemeivel Yezát, vagyis leginkább a nő hosszú, vörös tincseit. Amíg észre nem veszi, hogy amaz meg őt méregeti, nem éppen kedvesen.*
- Te is szeretsz farkasszemezni? - *Szólal meg vékonyka hangján, félelmet nem mutatva.*
- Őt már legyőztem. - *Mutat a macska felé.*
- Téged is le tudlak. - *Jelenti ki magabiztosan.*
- Csak hagyj egy kis pihenőt. Az előbb ettem, és nem tudom, te hogy vagy vele, de ilyenkor nehéz egyáltalán nyitva tartani a szemeimet. - *Sóhajt és nyújtózik nagyot, mintha ő mit sem tapasztalna a szobában uralkodó feszültségből.
Yezának egyébként feltűnhet az is, ha már túl van az első meglepetésen, hogy Krestvir egy határozottan mágikusnak látszó köpenyt visel, ami ezüstösen dereng, akár a hold fénye. Ez talán közelebb vezeti őt ahhoz, hogy a lányhoz kösse a fényjelenségeket korábbról, bár való igaz, hogy abban sem tévedett, hogy a manó maga is mágiával él.*
- De mi történt az előbb? Miért dobtad el? - *Kérdi, mikor hallja ugyan a férfi Aenaenek adott válaszát, de nem lesz tőle okosabb. Amúgy sem ő a tapintat mintaképe, de most még előrébb valónak is tartja a minél több tudnivaló begyűjtését, semmint mások lelkiállapotának figyelembevételét. Ami nem jelenti azt, hogy ne volna benne együttérzés. Sejti, hogy a szobában nagyjából mindenki meg lehet ijedve. Talán Kilencedik a kivétel, de még ő is kíváncsian figyeli az események alakulását, bár egyébként látszólag elég kényelmesen ül ott a falnak támaszkodva, hasán pihentetett kezekkel.
Krestvir Cha'yss kérdésére biccent, bár magában kissé kelletlenül fogadja, hogy ezt itt most félbe kell szakítaniuk. Ő sem tudja, hogyan oldja föl a saját feszültségét. Az ajtó azonban nyílik és az események gördülnek tovább.
Az érkezőt egy enyhe meghajlással fogadja, majd mint egy tyúkanyó a csibéjét, úgy őrzi a kardot és áll mellette tovább. Tekintete egy darabig érdeklődőn csüng Yezán, ám egyúttal a látómezejébe kerül ismét az asztalka is az étellel, s akkor már azt kezdi nézegetni. De most sem találja alkalmasnak az időt. Kivéve persze, ha ez eltart egy darabig az érkező és a másik kettő között...
Hogy a nő fenyegetőn figyelné a manót, az nem tűnik föl neki, csak az, hogy hosszabban nézi. De ebben meg nincs semmi meglepő, egy elég egyedi lényről van szó. Gyanússá akkor válik számára a dolog, mikor a nő mintha keresne valamit, nyúlna valamiért...
Kilencedik nem mozdul a helyéről, ugyanolyan lustán pihen az evés után, ahogy eddig. Ám nagy kíváncsisággal szemléli hatalmas szemeivel Yezát, vagyis leginkább a nő hosszú, vörös tincseit. Amíg észre nem veszi, hogy amaz meg őt méregeti, nem éppen kedvesen.*
- Te is szeretsz farkasszemezni? - *Szólal meg vékonyka hangján, félelmet nem mutatva.*
- Őt már legyőztem. - *Mutat a macska felé.*
- Téged is le tudlak. - *Jelenti ki magabiztosan.*
- Csak hagyj egy kis pihenőt. Az előbb ettem, és nem tudom, te hogy vagy vele, de ilyenkor nehéz egyáltalán nyitva tartani a szemeimet. - *Sóhajt és nyújtózik nagyot, mintha ő mit sem tapasztalna a szobában uralkodó feszültségből.
Yezának egyébként feltűnhet az is, ha már túl van az első meglepetésen, hogy Krestvir egy határozottan mágikusnak látszó köpenyt visel, ami ezüstösen dereng, akár a hold fénye. Ez talán közelebb vezeti őt ahhoz, hogy a lányhoz kösse a fényjelenségeket korábbról, bár való igaz, hogy abban sem tévedett, hogy a manó maga is mágiával él.*
3821. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-03-18 19:37:40
Üzenet elküldve: 2022-03-18 19:37:40
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 213
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 213
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Krestvir meg a Kalmár és a Kard, továbbá Kagaenae és Kilencedik, illetve Kandúr és a Kísértet, meg Yeza//
*Fényes villanás, majd érzi, ahogy szelleme kilökődik az igric testéből. Mintha csak egy vaskos lánccal a derekán rántanák ki helyéről.*
~Tehát még sem csak szemfényvesztés.~ *Bármilyen is dühítő helyzet, ő valahogy még sem haragos most. Sokkal inkább csalódott. Elvégre jóformán kezdheti elölről az egész hajcihőt.
Könnyebb a teste, mint a nyári fuvallat, s el is időzik a levegőben egy darabon, míg gondolataiba merülve végighordozza láthatatlan szellemtekintetét a helyiségben. Látja az új jövevényt, hogyne látná... Számtalan test áll rendelkezésre, hogy elvégezhesse feladatát. Ő azonban már kiszemelte a megfelelőt. A megannyi gondolat, amit elültetett, mostanra már biztosan gyökeret vert... Nem hagyná kárba veszni munkája gyümölcsét.*
*Fényes villanás, majd érzi, ahogy szelleme kilökődik az igric testéből. Mintha csak egy vaskos lánccal a derekán rántanák ki helyéről.*
~Tehát még sem csak szemfényvesztés.~ *Bármilyen is dühítő helyzet, ő valahogy még sem haragos most. Sokkal inkább csalódott. Elvégre jóformán kezdheti elölről az egész hajcihőt.
Könnyebb a teste, mint a nyári fuvallat, s el is időzik a levegőben egy darabon, míg gondolataiba merülve végighordozza láthatatlan szellemtekintetét a helyiségben. Látja az új jövevényt, hogyne látná... Számtalan test áll rendelkezésre, hogy elvégezhesse feladatát. Ő azonban már kiszemelte a megfelelőt. A megannyi gondolat, amit elültetett, mostanra már biztosan gyökeret vert... Nem hagyná kárba veszni munkája gyümölcsét.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4229-4248