Amon Ruadh - Tharg birtokok
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 165 (3281. - 3300. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
3300. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2021-02-04 22:33:32
Üzenet elküldve: 2021-02-04 22:33:32
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Nem ettem én ma egyebet...//
- Ne haragudj- * szól bocsánatkérően, ahogy Trodd kijavítja. * - Annyira megszoktam, hogy nehéz elhagyni így már, hogy egészen belém vésődött - * nem panaszkodni akar, s mikor átfut agyán, hogy esetleg a másik így érti zavartan le is hunyja szemét. Amint hellyel kínálják leül, szépen behajtogatva maga alá szoknyáját és kihúzva magát ültében. Közben tovább fürkészi a belső teret. Azt is megjegyzi, hogy ha esetleg legközelebb erre jár, na már ha valaha jön még erre, akkor hoz egy csokorra való virágot, mert itt ilyen nincsen, aztán az úgy mindenhol szokott lenni. Ha másért nem a szokás miatt,de különben is a megfelelő virágok illatukkal is meghálálják, hogy széppé tették őket, s dísszé avanzsáltak az asztal közepibe. *
- Nincs az már meg - * legyint * - meg aztán nem is igazán hinném, hogy lenne ok elásni. Nem úgy látom, mintha tervezne több gyermeket a kisasszony, úri népeknél aztán különben sem igazán szokás egynél vagy kettőnél több, igaz ha lány a jövevény akkor azért szoktak próbálkozni tovább, de Rel kisasszony ebben a tekintetben úgy veszem észre más - * mondja, hiszen úgy véli ez nem pletyka, se kibeszélés. Nem is akar csúnyán beszélni szeretett úrnőjéről, egyszerűen a személyisége alapján vont le egy következtetést.
A köszönetére a felelet meglepi. *
- Városban nem tenné meg bárki - * szól csendesen, szomorkásan, hiszen ő azt ismeri, az ottani szokást, az ottani közömbösséget. Itt vidéken ugyan már van egy ideje, de nem látott még hasonlót, csak mikor Relnek kellett segíteni. *
- Igen, régebben dolgoztam konyhán, s mostanában a gyermek mellett nem mindig jut idő a pékhez is elmenni, így felfrissítettem tudásomat. Remélem ízleni fog - * mosolyodik el. * - Ha nem evett ma még, akkor hozza azt a sajtot és kóstolja meg - * teszi hozzá, összehajtogatva a kis takarót amivel eddig a kosár volt letakarva. *
- Ne haragudj- * szól bocsánatkérően, ahogy Trodd kijavítja. * - Annyira megszoktam, hogy nehéz elhagyni így már, hogy egészen belém vésődött - * nem panaszkodni akar, s mikor átfut agyán, hogy esetleg a másik így érti zavartan le is hunyja szemét. Amint hellyel kínálják leül, szépen behajtogatva maga alá szoknyáját és kihúzva magát ültében. Közben tovább fürkészi a belső teret. Azt is megjegyzi, hogy ha esetleg legközelebb erre jár, na már ha valaha jön még erre, akkor hoz egy csokorra való virágot, mert itt ilyen nincsen, aztán az úgy mindenhol szokott lenni. Ha másért nem a szokás miatt,de különben is a megfelelő virágok illatukkal is meghálálják, hogy széppé tették őket, s dísszé avanzsáltak az asztal közepibe. *
- Nincs az már meg - * legyint * - meg aztán nem is igazán hinném, hogy lenne ok elásni. Nem úgy látom, mintha tervezne több gyermeket a kisasszony, úri népeknél aztán különben sem igazán szokás egynél vagy kettőnél több, igaz ha lány a jövevény akkor azért szoktak próbálkozni tovább, de Rel kisasszony ebben a tekintetben úgy veszem észre más - * mondja, hiszen úgy véli ez nem pletyka, se kibeszélés. Nem is akar csúnyán beszélni szeretett úrnőjéről, egyszerűen a személyisége alapján vont le egy következtetést.
A köszönetére a felelet meglepi. *
- Városban nem tenné meg bárki - * szól csendesen, szomorkásan, hiszen ő azt ismeri, az ottani szokást, az ottani közömbösséget. Itt vidéken ugyan már van egy ideje, de nem látott még hasonlót, csak mikor Relnek kellett segíteni. *
- Igen, régebben dolgoztam konyhán, s mostanában a gyermek mellett nem mindig jut idő a pékhez is elmenni, így felfrissítettem tudásomat. Remélem ízleni fog - * mosolyodik el. * - Ha nem evett ma még, akkor hozza azt a sajtot és kóstolja meg - * teszi hozzá, összehajtogatva a kis takarót amivel eddig a kosár volt letakarva. *
3299. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2021-02-04 12:08:45
Üzenet elküldve: 2021-02-04 12:08:45
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Nana//
*Amikor Learon hallja, hogy az asszony milyen együtt érző vele, egyből kicsit jobb kedvre derül, hiszen tudja, hogy amaz nem akarta kellemetlen helyzetbe hozni őt ezzel, csak hát így sikerült. Teljesen véletlenül, szóval ki ő, hogy emiatt nehezteljen a nénire?*
-Ugyan, hagyja el! *Legyint a lány dolgára és próbálja elfeledni a gondolatot.*
-Ebben lehet igazság. De az asszonyok se olyanok, mint régen. *Ezt így nyitva hagyja, ha akar majd rákérdez a töpörödött kis asszonyság, de a pásztormágus úgy sejti, hogy érti, hogy mire gondolt ő ezzel. A tanítványainak ügye egy félmosolyt csal az arcára, hiszen eddig csak egyetlen egy esetben volt, hogy megbánta, hogy valakit mágiára tanított, hiszen a többi mind jól sült el és olyanok kezébe adott hatalmat, akik rászorultak.*
-A mágiához nem feltétlenül kor kell, hiszen akkor minden öregember mágus volna! *Próbál egy kis viccet belecsempészni a témába, ami egyébként egész komoly is lehetne, ha abba az irányba húzná el a beszélgetést, de nem célja ez.*
-Inkább szerencse kell ahhoz is és ész. Nekem volt szerencsém azzal, hogy korán felismerték, hogy érzékem van hozzá é anyám kitanított olvasni és írni és gyerekkoromban is láttam már mágiával foglalkozó könyveket és mágusokat is. *Aztán eszébe jut Taitos mester, aki talán még a Sajt-mesternél is nagyobb tudású alak, mégis alig a fele lehet az életkora.*
-Volt itt egy nálam is fiatalabb mester. Persze sokat számított nála, hogy ő csak tanul és semmi munkát nem végez. Nekem jó pár év kimaradt a tanulásból mikor megszereztem a birtokom és ott ténykedtem. *Persze most már megtalálta az egyensúlyt a munka és a mágia között, sőt az egyiket ötvözi a másikkal és így sokkal jobbá válhat idővel mindkettőben.*
-Sok hívük lett, igen. *Erről azonban a pásztormágusnak megvan a véleménye, amit egy vállvonás után meg is oszt a nénikével.*
-De ne képzelje, hogy olyan nagy tudás az. Könnyen meg lehet szerezni, de egy igazi mágus, mint én vagy akik itt laktak, egy csettintéssel legyőzzük őket. A mi mágiánk jóval erősebb és többet ér. Nehezebb is megszerezni. Én azonban azt mondom, hogy könnyen jött tudással könnyen a végzetébe szalad az ember! *Aztán hogy kicsit az istenekről is kinyilvánítsa nemtetszését, azoknak is odaszól egyet.*
-Ezek az istenek elég szűkmarkúan mérik a hatalmukat és általában elég rossz embereknek. Nemrég beszéltem egy Eeyr pappal a városban és olyan ostobaságokat hordott össze, hogy csak fogtam a fejem! *Szinte érzi is, ahogy megfájdul most is, ha visszagondol arra az útra Rheiával az erdőben.*
//Nana//
*Amikor Learon hallja, hogy az asszony milyen együtt érző vele, egyből kicsit jobb kedvre derül, hiszen tudja, hogy amaz nem akarta kellemetlen helyzetbe hozni őt ezzel, csak hát így sikerült. Teljesen véletlenül, szóval ki ő, hogy emiatt nehezteljen a nénire?*
-Ugyan, hagyja el! *Legyint a lány dolgára és próbálja elfeledni a gondolatot.*
-Ebben lehet igazság. De az asszonyok se olyanok, mint régen. *Ezt így nyitva hagyja, ha akar majd rákérdez a töpörödött kis asszonyság, de a pásztormágus úgy sejti, hogy érti, hogy mire gondolt ő ezzel. A tanítványainak ügye egy félmosolyt csal az arcára, hiszen eddig csak egyetlen egy esetben volt, hogy megbánta, hogy valakit mágiára tanított, hiszen a többi mind jól sült el és olyanok kezébe adott hatalmat, akik rászorultak.*
-A mágiához nem feltétlenül kor kell, hiszen akkor minden öregember mágus volna! *Próbál egy kis viccet belecsempészni a témába, ami egyébként egész komoly is lehetne, ha abba az irányba húzná el a beszélgetést, de nem célja ez.*
-Inkább szerencse kell ahhoz is és ész. Nekem volt szerencsém azzal, hogy korán felismerték, hogy érzékem van hozzá é anyám kitanított olvasni és írni és gyerekkoromban is láttam már mágiával foglalkozó könyveket és mágusokat is. *Aztán eszébe jut Taitos mester, aki talán még a Sajt-mesternél is nagyobb tudású alak, mégis alig a fele lehet az életkora.*
-Volt itt egy nálam is fiatalabb mester. Persze sokat számított nála, hogy ő csak tanul és semmi munkát nem végez. Nekem jó pár év kimaradt a tanulásból mikor megszereztem a birtokom és ott ténykedtem. *Persze most már megtalálta az egyensúlyt a munka és a mágia között, sőt az egyiket ötvözi a másikkal és így sokkal jobbá válhat idővel mindkettőben.*
-Sok hívük lett, igen. *Erről azonban a pásztormágusnak megvan a véleménye, amit egy vállvonás után meg is oszt a nénikével.*
-De ne képzelje, hogy olyan nagy tudás az. Könnyen meg lehet szerezni, de egy igazi mágus, mint én vagy akik itt laktak, egy csettintéssel legyőzzük őket. A mi mágiánk jóval erősebb és többet ér. Nehezebb is megszerezni. Én azonban azt mondom, hogy könnyen jött tudással könnyen a végzetébe szalad az ember! *Aztán hogy kicsit az istenekről is kinyilvánítsa nemtetszését, azoknak is odaszól egyet.*
-Ezek az istenek elég szűkmarkúan mérik a hatalmukat és általában elég rossz embereknek. Nemrég beszéltem egy Eeyr pappal a városban és olyan ostobaságokat hordott össze, hogy csak fogtam a fejem! *Szinte érzi is, ahogy megfájdul most is, ha visszagondol arra az útra Rheiával az erdőben.*
3298. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2021-02-04 09:03:02
Üzenet elküldve: 2021-02-04 09:03:02
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
//Hallani és felkutatni//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Nem igazán ért a lovakhoz és ha az őt hordozó éjparipának bármi baja is esne út közben, esélyes, hogy egyedül nem tudná helyre tenni. Miután kicsúszott a száján már szívná is vissza, hiszen a férfi nyilván jobban ért a lovakhoz, itt a szántók között biztos nap mint nap kettecskén sétálgatnak.*
-Oh értem. *Biccent a válaszra, hiszen ezeknek a tiszteletteljes állatoknak is bizony pont ugyan olyan személyisége van, mint az embereknek, némelyik szeszélyes, valamelyik félős, a túl makacsokról már nem is beszélve.*
-Ebbe nem mennék bele, de van, aki ilyen szervezett keretek között még élvezi is, néha.*Von vállat, nem igazán szeretné kibeszélni a szakma jó és rossz oldalait, meg aztán mostanában nem igazán ezen a poszton játszik.*
-Nem csak ebben a szakmában kell „megjátszani” magát az embernek. Szerintem a kereskedőknek is pont ugyan annyira el kell tudni rejteni a valóságot, hogy jó üzletet tudjanak kialkudni. Őszinte leszek veled, róluk sose tudom mit gondolnak, az sokkal ijesztőbb és kellemetlenebb nekem, mint bármelyik visszajáró vendégem. *Most, hogy inkább üzletasszony, mint kurva, egyre inkább azt érzi, hogy nem változott a munkaköre. Néha pedig az is megfordul a fejében, hogy jobb alkut tudna kicsikarni, ha beszéd helyett inkább csak ledobná a textilt. ~De ezeket az se hatná meg, olyanok, mint a sakálok, messziről kiszagolják, ha valaki szorult helyzetben van.~ Arra csak egy helyeslőt bólogat, hogy a férfi megmondja, ezért nem nézi le. Majd közli, hogy csak a kedvesétől várja el, hogy legalább szeresse, amire egy kicsit meglepődik. Bár azt tudja, hogy a fiatalon nemeshez adott leányzók még változnak az évek során, de valahogy úgy képzeli el, hogy ők is ugyan azt a munkát végzik, csak arrafelé több az elvárás. Ez most ki is derült. Erre rákérdezni nem akar, ennyire mélyen vájkálni a másik magán dolgai között már tényleg illetlenség lenne.*
-Ez igazán kedves tőled. *Jegyzi meg, miután Tizio leszögezi, hogy a kóstoló nem feltétele az útbaigazításnak. Mikor viszont ugyan olyan komoly képpel odafordul és előadja, hogy bizony mindenkitől ezt kéri és általában nem is okoznak neki csalódást, megszeppenve pislog, nem tudja eldönteni, hogy ez most csak tréfa vagy komolyan beszél. ~Neeem, ezt nem mondhatja komolyan, bakker pedig kurvára fapofát vág. Ennyi erővel zsákot is húzhatna a fejére.~*
-Tudod, nem igazán vagyok az alkalomhoz öltözve, de ha… eljössz érte a kikötői ott kaphatsz előkóstolást. *Tesz mellé egy feltételt, de úgy érzi, ő bizony nyitva hagyta a lehetőséget.*
-De ha jó árat tudsz kialkudni, még az is lehet, hogy egy ingyen éjszakát is kaphattok a kedveseddel, bárkit is hozol oda. *Emel rá még egyet, mert neki ez még így is megéri.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Nem igazán ért a lovakhoz és ha az őt hordozó éjparipának bármi baja is esne út közben, esélyes, hogy egyedül nem tudná helyre tenni. Miután kicsúszott a száján már szívná is vissza, hiszen a férfi nyilván jobban ért a lovakhoz, itt a szántók között biztos nap mint nap kettecskén sétálgatnak.*
-Oh értem. *Biccent a válaszra, hiszen ezeknek a tiszteletteljes állatoknak is bizony pont ugyan olyan személyisége van, mint az embereknek, némelyik szeszélyes, valamelyik félős, a túl makacsokról már nem is beszélve.*
-Ebbe nem mennék bele, de van, aki ilyen szervezett keretek között még élvezi is, néha.*Von vállat, nem igazán szeretné kibeszélni a szakma jó és rossz oldalait, meg aztán mostanában nem igazán ezen a poszton játszik.*
-Nem csak ebben a szakmában kell „megjátszani” magát az embernek. Szerintem a kereskedőknek is pont ugyan annyira el kell tudni rejteni a valóságot, hogy jó üzletet tudjanak kialkudni. Őszinte leszek veled, róluk sose tudom mit gondolnak, az sokkal ijesztőbb és kellemetlenebb nekem, mint bármelyik visszajáró vendégem. *Most, hogy inkább üzletasszony, mint kurva, egyre inkább azt érzi, hogy nem változott a munkaköre. Néha pedig az is megfordul a fejében, hogy jobb alkut tudna kicsikarni, ha beszéd helyett inkább csak ledobná a textilt. ~De ezeket az se hatná meg, olyanok, mint a sakálok, messziről kiszagolják, ha valaki szorult helyzetben van.~ Arra csak egy helyeslőt bólogat, hogy a férfi megmondja, ezért nem nézi le. Majd közli, hogy csak a kedvesétől várja el, hogy legalább szeresse, amire egy kicsit meglepődik. Bár azt tudja, hogy a fiatalon nemeshez adott leányzók még változnak az évek során, de valahogy úgy képzeli el, hogy ők is ugyan azt a munkát végzik, csak arrafelé több az elvárás. Ez most ki is derült. Erre rákérdezni nem akar, ennyire mélyen vájkálni a másik magán dolgai között már tényleg illetlenség lenne.*
-Ez igazán kedves tőled. *Jegyzi meg, miután Tizio leszögezi, hogy a kóstoló nem feltétele az útbaigazításnak. Mikor viszont ugyan olyan komoly képpel odafordul és előadja, hogy bizony mindenkitől ezt kéri és általában nem is okoznak neki csalódást, megszeppenve pislog, nem tudja eldönteni, hogy ez most csak tréfa vagy komolyan beszél. ~Neeem, ezt nem mondhatja komolyan, bakker pedig kurvára fapofát vág. Ennyi erővel zsákot is húzhatna a fejére.~*
-Tudod, nem igazán vagyok az alkalomhoz öltözve, de ha… eljössz érte a kikötői ott kaphatsz előkóstolást. *Tesz mellé egy feltételt, de úgy érzi, ő bizony nyitva hagyta a lehetőséget.*
-De ha jó árat tudsz kialkudni, még az is lehet, hogy egy ingyen éjszakát is kaphattok a kedveseddel, bárkit is hozol oda. *Emel rá még egyet, mert neki ez még így is megéri.*
3297. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2021-02-03 21:15:26
Üzenet elküldve: 2021-02-03 21:15:26
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Learon//
*Nana igazán nem akart kellemetlenkedve a férfi múltjába vájkálni, mindössze viccelődve próbált rámutatni, a szerhasználókat annyira nem kedvelik ám a hölgyek. Az elkámpicsorodott képet látva hát igencsak úrrá lesz rajta a bűntudat, ha amaz hagyja hát kedvesen megtapogatja a vállát.*
-Ne haragudjon kedvesem!
*Szól bűnbánón majd májfoltos arcán biztató mosoly nyúlik el*
-Biztos jól van a kisasszonka, ne aggódjék!
*Ahogy láthatóan újra visszatér a derű a pásztor képére, a nyanya lelke is megnyugszik.*
-Azé' a négy-öt nem olyan sok ám! Én asszondom régen több vót belőlük, jobban törekedtek arra, hogy jobbak legyenek. Mostmán még mímelni se akarják.
*Ő is ismer természetesen derék férfiakat meg asszonykákat most is, de úgy tapasztalja, egyre kevesebb a jó szándékú ember, sokkal kevésbé vannak tekintettel egymásra. Na persze az is megfordul fejében, talán nagyanyái és épp így gondolkodtak, mikor épp ő volt fiatal, ilyen öreg fejjel már nehéz igazságot tenni.*
-Kend ilyen ügyes mán, hogy tanítványai is vótak?
*Kérdez illetődve, no nem mintha épp nem nézné ki belőle, csak mindig úgy képzelte, az ilyen mágusmesterek már bokáig érő, ősz szakállú vénemberek, kik az utolsókat rúgják már ezen a világon.
Elgondolkodva hümment, mikor gúnyoros göcögések közepette osztja meg vele véleményét a másik. Ha a Nana őszinte akarna lenni, megmondaná, neki ezek a boszorkányságok valahogy -istenek ide vagy oda- kicsit mindig is bűzlöttek. Tart a varázslástól, hiszen nem igazán ismeri, de nem tetszik neki, hogy mindenféle ember ekkora hatalommal kezében járkál közöttük, s csak a kisujjuk mozdításával kitekerik a nyakát valakinek, ha kedvük úgy hozza.*
-No ha nem ők adták a varázslatokat, akkó meg kell hagyni, igencsak ügyesek benne, hogy elhitessék az emberrel, hogy mégis. Igen sok hívük lett nagy hirtelenjébe', amint megérkeztek ide.
*Az öreglány úgy emlékszik arra a napra, mintha csak tegnap lett volna. A különös jelenések az égen, az a furcsa közérzet, soha előtte nem érzett még ahhoz hasonlót. Már akkor tudta, azok aztán semmi jót nem jelentek, s azóta sem változott erről a véleménye.*
-Nem is képzeltem magáról csillagom, nyugodjék meg! Tartsa is magát távol ezektűl, mert higgye el, semmi jó nem származék belőle!
//Learon//
*Nana igazán nem akart kellemetlenkedve a férfi múltjába vájkálni, mindössze viccelődve próbált rámutatni, a szerhasználókat annyira nem kedvelik ám a hölgyek. Az elkámpicsorodott képet látva hát igencsak úrrá lesz rajta a bűntudat, ha amaz hagyja hát kedvesen megtapogatja a vállát.*
-Ne haragudjon kedvesem!
*Szól bűnbánón majd májfoltos arcán biztató mosoly nyúlik el*
-Biztos jól van a kisasszonka, ne aggódjék!
*Ahogy láthatóan újra visszatér a derű a pásztor képére, a nyanya lelke is megnyugszik.*
-Azé' a négy-öt nem olyan sok ám! Én asszondom régen több vót belőlük, jobban törekedtek arra, hogy jobbak legyenek. Mostmán még mímelni se akarják.
*Ő is ismer természetesen derék férfiakat meg asszonykákat most is, de úgy tapasztalja, egyre kevesebb a jó szándékú ember, sokkal kevésbé vannak tekintettel egymásra. Na persze az is megfordul fejében, talán nagyanyái és épp így gondolkodtak, mikor épp ő volt fiatal, ilyen öreg fejjel már nehéz igazságot tenni.*
-Kend ilyen ügyes mán, hogy tanítványai is vótak?
*Kérdez illetődve, no nem mintha épp nem nézné ki belőle, csak mindig úgy képzelte, az ilyen mágusmesterek már bokáig érő, ősz szakállú vénemberek, kik az utolsókat rúgják már ezen a világon.
Elgondolkodva hümment, mikor gúnyoros göcögések közepette osztja meg vele véleményét a másik. Ha a Nana őszinte akarna lenni, megmondaná, neki ezek a boszorkányságok valahogy -istenek ide vagy oda- kicsit mindig is bűzlöttek. Tart a varázslástól, hiszen nem igazán ismeri, de nem tetszik neki, hogy mindenféle ember ekkora hatalommal kezében járkál közöttük, s csak a kisujjuk mozdításával kitekerik a nyakát valakinek, ha kedvük úgy hozza.*
-No ha nem ők adták a varázslatokat, akkó meg kell hagyni, igencsak ügyesek benne, hogy elhitessék az emberrel, hogy mégis. Igen sok hívük lett nagy hirtelenjébe', amint megérkeztek ide.
*Az öreglány úgy emlékszik arra a napra, mintha csak tegnap lett volna. A különös jelenések az égen, az a furcsa közérzet, soha előtte nem érzett még ahhoz hasonlót. Már akkor tudta, azok aztán semmi jót nem jelentek, s azóta sem változott erről a véleménye.*
-Nem is képzeltem magáról csillagom, nyugodjék meg! Tartsa is magát távol ezektűl, mert higgye el, semmi jó nem származék belőle!
3296. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2021-02-03 14:49:45
Üzenet elküldve: 2021-02-03 14:49:45
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Hallani és felkutatni//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Persze, miért ne lenne? *Néz a nőre, ezúttal megengedi magának, hogy bal szemének sarka és vele együtt a szemöldöke is kérdőn felszaladjon.* - Vétkes szeszélyes paripa, nem mindig szereti a társaságot. ~Meg is értem.~ *Tizio láthatóan remekül uralja az állat nyugtalanságát, a nyakán a paskolás elég ahhoz, hogy abbahagyja a táncikálást.*
- Biztos jó üzlet, ha van hozzá gyomrod. ~Nyilván van, ha ezt csinálod.~ És ha képes vagy megjátszani magad. ~Ephemiának ideális megélhetés lenne.~ De ne gondold, hogy lenézem a hozzád hasonlókat. ~Valakinek ezt is kell csinálni.~
*Bólint egyet, a szekrény említésére, róla sem mondható el, hogy csak és kizárólag úri körökben mozgott volna világ életében. ~A legtöbb aberrált bordélyokba jár.~ Örök érvényű igazság, hogy "mindenki úgy élvez, ahogy tud" és nem mindenki olyan egyszerű eset, mint ő, aki nem akarja, hogy elverjék, vagy hogy ő verjen el bárkit, nem akar szűzlányokat megrontani, sem kisfiúkat, nem vágyik arra sem, hogy megkötözzék, szexuális fantáziája igen szegényes, mondhatni, hogy átlagos.*
- Csak a kedvesemtől várom el, hogy ne legyen közömbös. ~Szép is lenne, ha az lenne.~ De megértem, ha valakinek ilyesmire van igénye, pénzért könnyű kielégíteni az igényeket. ~Legyen az bármi is.~ *A nő nevetésére megint nem reagál, csak egy pillantással, de abban sincsen semmi, csupán ránéz arra, akivel beszélgetést folytat.* - Félreérted, nem kértem semmit cserébe, hogy útba igazítalak. Csak arról beszélgettünk, hogy kapnék-e ingyen valamit, mint reménybeli törzsvendég. ~Az se baj ha, igen.~ Egyáltalán nem feltétele az útbaigazításnak. *Előre néz, de így is látszik rajta, hogy nem látszik rajta semmi, nem rendíti meg, hogy a nő úgy gondolja, elvárja azt, hogy kielégítse a szájával. ~Bár legalább csöndben lennél kicsit.~ De aztán odafordul, mások talán elmosolyodnának, de ő nem mások.*
- De, lebuktattál, mindenkitől ezt kérem. És meg is kapom, mert bárkiből kialkuszok bármit, legyen az nő, férfi, tündér vagy óriás. ~Óriás férfi, az a szőrös, hegyi fajta.~ *Mivel arca és hangja is olyan, mint eddig ezért May akár komolyan is veheti, de aki kicsit is ismeri, az tudja, hogy viccel, kétségtelen, hogy kifacsart humora van.*
- Ismerem a helyet. ~És a könyvelési anomáliákat is.~ Meglátom, hogy mit tehetek érted. ~És le se kell szopnod érte, csak ha nagyon akarod.~
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Persze, miért ne lenne? *Néz a nőre, ezúttal megengedi magának, hogy bal szemének sarka és vele együtt a szemöldöke is kérdőn felszaladjon.* - Vétkes szeszélyes paripa, nem mindig szereti a társaságot. ~Meg is értem.~ *Tizio láthatóan remekül uralja az állat nyugtalanságát, a nyakán a paskolás elég ahhoz, hogy abbahagyja a táncikálást.*
- Biztos jó üzlet, ha van hozzá gyomrod. ~Nyilván van, ha ezt csinálod.~ És ha képes vagy megjátszani magad. ~Ephemiának ideális megélhetés lenne.~ De ne gondold, hogy lenézem a hozzád hasonlókat. ~Valakinek ezt is kell csinálni.~
*Bólint egyet, a szekrény említésére, róla sem mondható el, hogy csak és kizárólag úri körökben mozgott volna világ életében. ~A legtöbb aberrált bordélyokba jár.~ Örök érvényű igazság, hogy "mindenki úgy élvez, ahogy tud" és nem mindenki olyan egyszerű eset, mint ő, aki nem akarja, hogy elverjék, vagy hogy ő verjen el bárkit, nem akar szűzlányokat megrontani, sem kisfiúkat, nem vágyik arra sem, hogy megkötözzék, szexuális fantáziája igen szegényes, mondhatni, hogy átlagos.*
- Csak a kedvesemtől várom el, hogy ne legyen közömbös. ~Szép is lenne, ha az lenne.~ De megértem, ha valakinek ilyesmire van igénye, pénzért könnyű kielégíteni az igényeket. ~Legyen az bármi is.~ *A nő nevetésére megint nem reagál, csak egy pillantással, de abban sincsen semmi, csupán ránéz arra, akivel beszélgetést folytat.* - Félreérted, nem kértem semmit cserébe, hogy útba igazítalak. Csak arról beszélgettünk, hogy kapnék-e ingyen valamit, mint reménybeli törzsvendég. ~Az se baj ha, igen.~ Egyáltalán nem feltétele az útbaigazításnak. *Előre néz, de így is látszik rajta, hogy nem látszik rajta semmi, nem rendíti meg, hogy a nő úgy gondolja, elvárja azt, hogy kielégítse a szájával. ~Bár legalább csöndben lennél kicsit.~ De aztán odafordul, mások talán elmosolyodnának, de ő nem mások.*
- De, lebuktattál, mindenkitől ezt kérem. És meg is kapom, mert bárkiből kialkuszok bármit, legyen az nő, férfi, tündér vagy óriás. ~Óriás férfi, az a szőrös, hegyi fajta.~ *Mivel arca és hangja is olyan, mint eddig ezért May akár komolyan is veheti, de aki kicsit is ismeri, az tudja, hogy viccel, kétségtelen, hogy kifacsart humora van.*
- Ismerem a helyet. ~És a könyvelési anomáliákat is.~ Meglátom, hogy mit tehetek érted. ~És le se kell szopnod érte, csak ha nagyon akarod.~
3295. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2021-02-03 09:40:38
Üzenet elküldve: 2021-02-03 09:40:38
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
//Hallani és felkutatni//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Nagy csodálattal viseltetik az ismeretlen nő irányába, most, hogy tudja mennyi mindenben tehetséges, kicsit irigy is rá.*
-Balra, értem. *Csak ez zökkenti ki a gondolatmenetből, meg is rántja a szárat, ekkor érzékeli az inzultus következményét, amelyről persze fogalma sincsen mi is lehetett.*
-Minden rendben? *Kérdez rá a lóra, nem mintha ellenkező esetben tehetne bármit is hosszas nyaksimogatáson túl. Mikor a férfi a tudtára hozza, hogy mégis pontosan mi is az a tevékenység amit olyan szívesen végez szórakozás címén a kikötőben, egy pillanatra meglepődik. ~Végül is tudja hol dolgozom és csak kettecskén vagyunk. ~ Magyarázza meg magának a hirtelen jött őszinteséget. Odahaza hallja ezt tőlük egyéb cifra megfogalmazásokban is, így nem akad fenn rajta.*
-Azt mások is szeretnek, ezért jó üzlet a dolog. *Állapítja meg, nem biztos, hogy jobban bele kéne mennie a témába, úgy érzi, főleg ha ilyen komoly hangulatban kerül rá sor.*
-Néha, ha arra van szükség. *Von vállat.*
-Nem szeretek feleslegesen fecsegni, de van, aki külön azt kéri, mindenkinek másra van igénye, nem véletlenül tartunk bizonyos eszközöket is a szekrényben. *Itt már lepereg róla a kedves, mosolygós arc, hiszen minek erőltetné. A férfi sem könnyíti meg a helyzetét ezzel a komoly és egyhangú ábrázatával, ezúttal viszont nem fizetnek neki azért, hogy ezen változtasson.*
-Azt hiszem már nagyon benne vagy a dologban, elárulom, sokkal jobban esik a férfinak is, ha látja, hogy a másik sem közömbös, van, aki erre is játszik. Persze nem teljesen önzetlen az idő és energia befektetés nyilván.*Aztán elhangzik a konkrét igény is, amin megint csak felnevet.*
-Szóóóval ez lenne az ára az útbaigazításnak? *Nem látszik rajta, hogy nagyon megtörné a gondolat.*
-Hagyjuk a mellébeszélést. *Ha már ilyen őszinteséggel áll hozzá a férfi, akkor ezt ő is megteszi, nem hiszi, hogy csak azért el fog menni a kikötőbe mert most lecidázza.*
-Csak engem tisztelsz meg ezzel a feltétellel vagy minden erre járó ezt fizeti? *Kérdi széles mosollyal, nyilván megjelenik a szemei előtt, ahogy ez kivitelezésre is kerül.*
-Könyvelő? Értem. Gondolom jól ismered a helyet ahova megyünk. *Hozza fel, ha már így alakult, hogy még viteldíjat is kér a férfi tőle, akkor talán még rátehet egy plusz kérést is.*
-Nem igazán tudom hogyan néz ki az, amit be kell szerezzek, csak azt tudom, hogy valami szokatlanul sötét ital, amely nem kapható a város tisztességesebb környékein. Ha megvennéd nekem, téged itt úgyis jobban ismernek, azért hálás lennék.
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Nagy csodálattal viseltetik az ismeretlen nő irányába, most, hogy tudja mennyi mindenben tehetséges, kicsit irigy is rá.*
-Balra, értem. *Csak ez zökkenti ki a gondolatmenetből, meg is rántja a szárat, ekkor érzékeli az inzultus következményét, amelyről persze fogalma sincsen mi is lehetett.*
-Minden rendben? *Kérdez rá a lóra, nem mintha ellenkező esetben tehetne bármit is hosszas nyaksimogatáson túl. Mikor a férfi a tudtára hozza, hogy mégis pontosan mi is az a tevékenység amit olyan szívesen végez szórakozás címén a kikötőben, egy pillanatra meglepődik. ~Végül is tudja hol dolgozom és csak kettecskén vagyunk. ~ Magyarázza meg magának a hirtelen jött őszinteséget. Odahaza hallja ezt tőlük egyéb cifra megfogalmazásokban is, így nem akad fenn rajta.*
-Azt mások is szeretnek, ezért jó üzlet a dolog. *Állapítja meg, nem biztos, hogy jobban bele kéne mennie a témába, úgy érzi, főleg ha ilyen komoly hangulatban kerül rá sor.*
-Néha, ha arra van szükség. *Von vállat.*
-Nem szeretek feleslegesen fecsegni, de van, aki külön azt kéri, mindenkinek másra van igénye, nem véletlenül tartunk bizonyos eszközöket is a szekrényben. *Itt már lepereg róla a kedves, mosolygós arc, hiszen minek erőltetné. A férfi sem könnyíti meg a helyzetét ezzel a komoly és egyhangú ábrázatával, ezúttal viszont nem fizetnek neki azért, hogy ezen változtasson.*
-Azt hiszem már nagyon benne vagy a dologban, elárulom, sokkal jobban esik a férfinak is, ha látja, hogy a másik sem közömbös, van, aki erre is játszik. Persze nem teljesen önzetlen az idő és energia befektetés nyilván.*Aztán elhangzik a konkrét igény is, amin megint csak felnevet.*
-Szóóóval ez lenne az ára az útbaigazításnak? *Nem látszik rajta, hogy nagyon megtörné a gondolat.*
-Hagyjuk a mellébeszélést. *Ha már ilyen őszinteséggel áll hozzá a férfi, akkor ezt ő is megteszi, nem hiszi, hogy csak azért el fog menni a kikötőbe mert most lecidázza.*
-Csak engem tisztelsz meg ezzel a feltétellel vagy minden erre járó ezt fizeti? *Kérdi széles mosollyal, nyilván megjelenik a szemei előtt, ahogy ez kivitelezésre is kerül.*
-Könyvelő? Értem. Gondolom jól ismered a helyet ahova megyünk. *Hozza fel, ha már így alakult, hogy még viteldíjat is kér a férfi tőle, akkor talán még rátehet egy plusz kérést is.*
-Nem igazán tudom hogyan néz ki az, amit be kell szerezzek, csak azt tudom, hogy valami szokatlanul sötét ital, amely nem kapható a város tisztességesebb környékein. Ha megvennéd nekem, téged itt úgyis jobban ismernek, azért hálás lennék.
3294. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2021-02-02 10:08:01
Üzenet elküldve: 2021-02-02 10:08:01
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Nana//
*Az asszonyság mondatára már szándékosan nem válaszol. Ha illetlenség, ha nem, túl akar kerülni a Zia témán és elfelejteni, hogy egyáltalán szóba került. Nem kell mindig a múlton keseregni.*
-Ki tudja. Csak úgy eltűnt. Kerestem egy ideig, de talán valami baleset érte vagy nem tudom. *Ül ki szomorú kifejezés az arcára, hiszen azokról a lányokról, akik lelépnek mellőle rendszerint hall időnként mindenféle emberektől, de erről bizony azóta se egy szót se. Nem úgy, mint Akheel, akinek a neve pár évente felmerül egy-egy beszélgetés során, hogy itt vagy ott látták csámborogni.*
-Ne tessék ezt mondani! *Tér vissza a Sajt-mester jókedve, ahogy átugrik a régi szerelmei emlékén egy kis időre.*
-Sok jó ember van itt. Ismerek rögtön négyet- ötöt is vagy többet, ha gondolkodom! *Persze nem sorolja, de hát Trodd és Morwon meg Grotg és a Fortas fiúk az apjukkal csak a legjobbak közé tartoznak és számtalan dolgos jó ember él a környéken. Nayka közben, amint látja, hogy az asszonyság szeretné egy kicsit megcirógatni, készségesen közelebb megy hozzá, de azért figyel rá, hogy gazdájától se maradjon távol, hiszen elsődleges feladata, hogy őt megvédje, de azért kijár neki a simogatás, hiszen nagyon jó fiú volt eddig és ezt tudja is.*
-Sok mágus, tudom én. *Bár arról nem hallott, hogy eltűntek volna, de meg kell hagyni, tény, hogy mostanában egy elf lányka vagy tündére sem tért be a birtokára, hogy tanítsa őket, azelőtt pedig havi szinten volt legalább egy.*
-Sokat én magam is tanítottam közölük. *Persze ő maga is tanult a legnagyobbtól, Worenthtől, de ez már sok-sok éve volt. Az egyik mondat igencsak megüti a fülét és egyből fel is háborodik rajta.*
-Még, hogy ők osztották meg? *Neveti el magát, de most nem az a kedélyeskedő kuncogás, mint általában a pásztortól, hanem keserves és gunyoros.*
-Azok az istenek elorozták a mágiánkat! Tudja, nagyon sok varázslatot tudtunk régen, ami nem kötődött elemekhez. Volt egy olyan, hogy egy kisállatból tucatnyi másikat lehet teremteni! Vagy fákat és sziklákat megenni, energialövedéket lőni a tenyerünkből! Aztán jöttek és elvették és úgy csináltak, mintha mindig az övék lett volna a mágiánk, pedig évekig tanultuk! *Aztán megrázza a fejét és kissé megnyugszik, mintha elpárologna a haragja.*
-Nem istenek ők, de nagyon hatalmasok hozzánk képest, tudja? Nem jó dolog rosszban lenni velük. Az egyik szimpatizál velem és a bajnoka is vagyok, de csak addig, amíg egy az ügyünk. *Aztán hogy az asszonyság ne gondolja, hogy ő valami térítő, hozzáteszi.*
-De ne gondolja, hogy majd elkezdek róla szónokolni! Hogy is ne! A papjaik olyan ostobák és felelőtlenek, mint a csuda! Nem is értem miért hagyják ezek az istenek vagy mik, hogy ennyi hülyeséget összehordjanak a nevükben!
//Nana//
*Az asszonyság mondatára már szándékosan nem válaszol. Ha illetlenség, ha nem, túl akar kerülni a Zia témán és elfelejteni, hogy egyáltalán szóba került. Nem kell mindig a múlton keseregni.*
-Ki tudja. Csak úgy eltűnt. Kerestem egy ideig, de talán valami baleset érte vagy nem tudom. *Ül ki szomorú kifejezés az arcára, hiszen azokról a lányokról, akik lelépnek mellőle rendszerint hall időnként mindenféle emberektől, de erről bizony azóta se egy szót se. Nem úgy, mint Akheel, akinek a neve pár évente felmerül egy-egy beszélgetés során, hogy itt vagy ott látták csámborogni.*
-Ne tessék ezt mondani! *Tér vissza a Sajt-mester jókedve, ahogy átugrik a régi szerelmei emlékén egy kis időre.*
-Sok jó ember van itt. Ismerek rögtön négyet- ötöt is vagy többet, ha gondolkodom! *Persze nem sorolja, de hát Trodd és Morwon meg Grotg és a Fortas fiúk az apjukkal csak a legjobbak közé tartoznak és számtalan dolgos jó ember él a környéken. Nayka közben, amint látja, hogy az asszonyság szeretné egy kicsit megcirógatni, készségesen közelebb megy hozzá, de azért figyel rá, hogy gazdájától se maradjon távol, hiszen elsődleges feladata, hogy őt megvédje, de azért kijár neki a simogatás, hiszen nagyon jó fiú volt eddig és ezt tudja is.*
-Sok mágus, tudom én. *Bár arról nem hallott, hogy eltűntek volna, de meg kell hagyni, tény, hogy mostanában egy elf lányka vagy tündére sem tért be a birtokára, hogy tanítsa őket, azelőtt pedig havi szinten volt legalább egy.*
-Sokat én magam is tanítottam közölük. *Persze ő maga is tanult a legnagyobbtól, Worenthtől, de ez már sok-sok éve volt. Az egyik mondat igencsak megüti a fülét és egyből fel is háborodik rajta.*
-Még, hogy ők osztották meg? *Neveti el magát, de most nem az a kedélyeskedő kuncogás, mint általában a pásztortól, hanem keserves és gunyoros.*
-Azok az istenek elorozták a mágiánkat! Tudja, nagyon sok varázslatot tudtunk régen, ami nem kötődött elemekhez. Volt egy olyan, hogy egy kisállatból tucatnyi másikat lehet teremteni! Vagy fákat és sziklákat megenni, energialövedéket lőni a tenyerünkből! Aztán jöttek és elvették és úgy csináltak, mintha mindig az övék lett volna a mágiánk, pedig évekig tanultuk! *Aztán megrázza a fejét és kissé megnyugszik, mintha elpárologna a haragja.*
-Nem istenek ők, de nagyon hatalmasok hozzánk képest, tudja? Nem jó dolog rosszban lenni velük. Az egyik szimpatizál velem és a bajnoka is vagyok, de csak addig, amíg egy az ügyünk. *Aztán hogy az asszonyság ne gondolja, hogy ő valami térítő, hozzáteszi.*
-De ne gondolja, hogy majd elkezdek róla szónokolni! Hogy is ne! A papjaik olyan ostobák és felelőtlenek, mint a csuda! Nem is értem miért hagyják ezek az istenek vagy mik, hogy ennyi hülyeséget összehordjanak a nevükben!
3293. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2021-02-01 18:34:14
Üzenet elküldve: 2021-02-01 18:34:14
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Learon//
-Úgy legyen, kedves!
*Igazán szomorú lenne, ha egy ilyen derék embernek nem lenne utódja, kevés van az ilyenből mostanság, bezzeg az ilyen együgyű, semmirekellő népség meg úgy szaporodik, mint a nyúl. Hiába, a sors sohasem volt igazságos, mindig azokhoz volt kegyes, akik a legkevésbé érdemlik.*
-Igazi tűzrű' pattant menyecske vót!
*Emlékszik vissza mosolyogva, mert hát ő kedvelte a vöröset, nem volt ugyan könnyű természete, de hát milyen mégis milyen legyen egy tapasztalt katona?
Elgondolkodva hümment, mikor holmi füstölő lányokat emleget amaz majd ujját emeli.*
-Asszondja jól érezte magát és nem zavarta a jányt. De akkó' hol van most?
*Csillan pimaszság a sokat látott, öreg szemekben, s bizony el is neveti magát.*
-Helyes-helyes.
*A vénasszony közben összeszedi magát, kicsit megigazgatja kendőjét, s kabátját is leporolgatja, mintha ennyi idő alatt már el is lepte volna a piszok. Biccentve a otthona irányában indul meg, szokásos fontolva haladásával.*
-Igazán nagy kár lenne magáért! Régen se vót sok a jóravaló férfiemberekbűl, de máma már oly ritka, mint a fehér holló.
*Együtt kacarászik derűsen kísérőjével a szavakat hallva majd nyújtja kezét, hátha meg tudja simogatni a szimpatikus ebet.*
-Régen sok mágus élt errefele, de képzelje az egyik naprúl a másikra köddé váltak. Rendes kölyköknek tűntek azok is, nem követték ezeket a gyüttment új istenféléket, mint némelyik. Tudja a háború után igen sok térítő járt felénk, azok asszondták az entitások osztották meg a varázslatukat velük.
*Összeráncolja a homlokát visszaidézve az eseményeket.*
-Meg kő mondjam, nekem már az elejitől bűzlöttek azok a lények. Egyszer csak megjelennek a semmibű oszt azt várják az ember kövesse őket. Mondanom se kő, nagyon sok gyereket vittek magukkal akkor a környékről, egy se tért vissza közülük.
//Learon//
-Úgy legyen, kedves!
*Igazán szomorú lenne, ha egy ilyen derék embernek nem lenne utódja, kevés van az ilyenből mostanság, bezzeg az ilyen együgyű, semmirekellő népség meg úgy szaporodik, mint a nyúl. Hiába, a sors sohasem volt igazságos, mindig azokhoz volt kegyes, akik a legkevésbé érdemlik.*
-Igazi tűzrű' pattant menyecske vót!
*Emlékszik vissza mosolyogva, mert hát ő kedvelte a vöröset, nem volt ugyan könnyű természete, de hát milyen mégis milyen legyen egy tapasztalt katona?
Elgondolkodva hümment, mikor holmi füstölő lányokat emleget amaz majd ujját emeli.*
-Asszondja jól érezte magát és nem zavarta a jányt. De akkó' hol van most?
*Csillan pimaszság a sokat látott, öreg szemekben, s bizony el is neveti magát.*
-Helyes-helyes.
*A vénasszony közben összeszedi magát, kicsit megigazgatja kendőjét, s kabátját is leporolgatja, mintha ennyi idő alatt már el is lepte volna a piszok. Biccentve a otthona irányában indul meg, szokásos fontolva haladásával.*
-Igazán nagy kár lenne magáért! Régen se vót sok a jóravaló férfiemberekbűl, de máma már oly ritka, mint a fehér holló.
*Együtt kacarászik derűsen kísérőjével a szavakat hallva majd nyújtja kezét, hátha meg tudja simogatni a szimpatikus ebet.*
-Régen sok mágus élt errefele, de képzelje az egyik naprúl a másikra köddé váltak. Rendes kölyköknek tűntek azok is, nem követték ezeket a gyüttment új istenféléket, mint némelyik. Tudja a háború után igen sok térítő járt felénk, azok asszondták az entitások osztották meg a varázslatukat velük.
*Összeráncolja a homlokát visszaidézve az eseményeket.*
-Meg kő mondjam, nekem már az elejitől bűzlöttek azok a lények. Egyszer csak megjelennek a semmibű oszt azt várják az ember kövesse őket. Mondanom se kő, nagyon sok gyereket vittek magukkal akkor a környékről, egy se tért vissza közülük.
3292. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2021-02-01 17:43:04
Üzenet elküldve: 2021-02-01 17:43:04
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
- Szerintem ő verne meg téged.
*Félrebiccentett fejjel és teljes komolysággal mondja ezt, no nem azért gondolja ezt, mert Laort ügyetlennek, vagy pocsék harcosnak tartja, hanem azért mert bácsikája egyszerűen nagyobb nála. Merthogy a Thargodarok mind nagyra nőttek, ő talán az egyetlen kivétel, hiszen a termete átlagos, sőt talán valamivel átlag alatti.*
- De nem venném a lelkemre, ha bajod esne, szóval majd megoldom valahogy.
*Nagyot slukkol a pipából, hátra dől. Egyre inkább kezdi elveszíteni a városi nevelést kapott, gazdag leánynak a látszatát is. Illedelmes lányok egyenes derékkal ülnének és lábukat nem teszik közönséges módon keresztbe, maximum bokáikat kulcsolják össze, de azt is diszkréten maguk alá húzva. Aenae ehhez képest eléggé nyegle módon ül, hátra dőlve, lecsúszva, bal sarka a pad szélén, jobb bokája a bal, égnek meredő térdén. Még a bokája is kilátszik kissé. Egykori illem- és tánctanára úgy verné el a kristályfogójú pálcájával, hogy hetekig véraláfutásos lenne mindene. Aenae egy pillanatra meg is ugrik és körbe pillant, hogy nem látja-e az öreglányt, de mivel nem, ezért újra felveszi ugyanazt a pózt.*
- Szerintem a saját nemesi házának feje lenne. És szerintem túlél mindannyiunkat. Ha ügyes, akkor felkoppint pár parasztlányt is, hogy legyen örököse. Sőt, tudod mit, legközelebb megkérdem, hogy van-e gyereke.
*Nagyon lassan beszél, bár ő úgy érzékeli, hogy hadar.*
- Mert nekem ugye nincsen és nem is lesz több. Waldrannak állítólag van egy lánya valahol északon. Bár ha igazak a Kaganról szóló pletykák, akkor valahol a világban van még pár öcsém és húgom.
*Pipával a kezében gesztikulál, éppen olyan lassan, mint ahogyan beszél.*
- Szerintem halmozná a neveket. Első ezen a néven, a pestis legyőzője. Megtartaná a kancellár címet is.
*Laor felé kapja a fejét. Vagyis ő érzi, de ez a mozdulat is rendkívül lassú.*
- Ugye nem közeledtél felém is "úgy"?
*Bár nem gondolja magát különösebben szemrevalónak.*
- Mármint ha igen, akkor bocs, de nem vettem észre. Lehet, hogy Habrertus is próbálta, csak azt sem vettem észre?
*Aztán felnevet.*
- Velem rossz lóra tett, én ugyan nem adom senkinek a kezem! Az az én kezem! És fele királyság sem járna hozzá.
- Szerintem ő verne meg téged.
*Félrebiccentett fejjel és teljes komolysággal mondja ezt, no nem azért gondolja ezt, mert Laort ügyetlennek, vagy pocsék harcosnak tartja, hanem azért mert bácsikája egyszerűen nagyobb nála. Merthogy a Thargodarok mind nagyra nőttek, ő talán az egyetlen kivétel, hiszen a termete átlagos, sőt talán valamivel átlag alatti.*
- De nem venném a lelkemre, ha bajod esne, szóval majd megoldom valahogy.
*Nagyot slukkol a pipából, hátra dől. Egyre inkább kezdi elveszíteni a városi nevelést kapott, gazdag leánynak a látszatát is. Illedelmes lányok egyenes derékkal ülnének és lábukat nem teszik közönséges módon keresztbe, maximum bokáikat kulcsolják össze, de azt is diszkréten maguk alá húzva. Aenae ehhez képest eléggé nyegle módon ül, hátra dőlve, lecsúszva, bal sarka a pad szélén, jobb bokája a bal, égnek meredő térdén. Még a bokája is kilátszik kissé. Egykori illem- és tánctanára úgy verné el a kristályfogójú pálcájával, hogy hetekig véraláfutásos lenne mindene. Aenae egy pillanatra meg is ugrik és körbe pillant, hogy nem látja-e az öreglányt, de mivel nem, ezért újra felveszi ugyanazt a pózt.*
- Szerintem a saját nemesi házának feje lenne. És szerintem túlél mindannyiunkat. Ha ügyes, akkor felkoppint pár parasztlányt is, hogy legyen örököse. Sőt, tudod mit, legközelebb megkérdem, hogy van-e gyereke.
*Nagyon lassan beszél, bár ő úgy érzékeli, hogy hadar.*
- Mert nekem ugye nincsen és nem is lesz több. Waldrannak állítólag van egy lánya valahol északon. Bár ha igazak a Kaganról szóló pletykák, akkor valahol a világban van még pár öcsém és húgom.
*Pipával a kezében gesztikulál, éppen olyan lassan, mint ahogyan beszél.*
- Szerintem halmozná a neveket. Első ezen a néven, a pestis legyőzője. Megtartaná a kancellár címet is.
*Laor felé kapja a fejét. Vagyis ő érzi, de ez a mozdulat is rendkívül lassú.*
- Ugye nem közeledtél felém is "úgy"?
*Bár nem gondolja magát különösebben szemrevalónak.*
- Mármint ha igen, akkor bocs, de nem vettem észre. Lehet, hogy Habrertus is próbálta, csak azt sem vettem észre?
*Aztán felnevet.*
- Velem rossz lóra tett, én ugyan nem adom senkinek a kezem! Az az én kezem! És fele királyság sem járna hozzá.
3291. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2021-02-01 15:24:35
Üzenet elküldve: 2021-02-01 15:24:35
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Hallani és felkutatni//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Pontosan, csak ahhoz kell érteniük. *Bólint egyet, igaz, ami igaz, ha az ember lányát cselédek veszik körül, akkor nem kell törnie magát. ~Ephemia biztos elszarná a rántottát is.~* - Az, roppant tehetséges. ~Tehetségesen adja össze magát mindenféle barbár söpredékkel.~ *Ismét bólint.* - Itt balra. *Kanyarodik a megadott irányba, láthatatlan mozdulattal irányítva Vétkest, aki most kicsit megmakacsolja magát, mert túl közel kerül a nő lovához, ugyanolyan magának való, mint gazdája.*
- Nyugalom, pajtás. *Tizio megpaskolja az állat nyakát és ezt a kis zavart felhasználja arra, hogy elkerülje a polipokról és egyéb tengeri herkentyűkről való hosszas értekezést. ~Ennyit dumálni, nem hűl ki a gyomrod?~ A nő nevetésére nem reagál, vagy sértődötten nem, de ismer olyanokat, akik a puszta feltételezéstől is felhúznák az orrukat.*
- Nem szeretek kockázni, vagy kártyázni, sem az izgalmat. Dugni szeretek. *Arca még mindig ugyanolyan kifejezéstelen, nem fog pironkodni azért, mert ilyesmiről beszélget. ~Egy szakmabelivel.~* - Gondolom, hogy a magadfajták hallanak egyet és mást, ha beszédes a kuncsaft. Kiváló hallgatóság vagytok. ~Ha valakinek arra van igénye.~ A többség remek színésznő is, hogy elhiteti az ügyféllel, hogy a dolog mindkettejük örömére történik. ~Engem csak a saját örömöm érdekel.~ Konkrétan egy grátisz szopásra gondoltam. ~Van abban valami báj, hogy adod itt az ártatlan szűzlányt.~ Hogy tudjam, el akarok-e látogatni a kikötőbe a jövőben. *Kezével int a nő felé, aki ugyan nem dolgozni jött a Vashegyre, de már tisztázták, hogy a legősibb mesterséget űzi. ~Kivéve ha csak konyhalány vagy a környék leghíresebb kupijában.~*
- Kelmekereskedelemmel foglalkozott a családom a lázadás előtt. *Nem árul el titkot ezzel, családneve valóban jól cseng, senkinek nem kell mélyre ásnia ahhoz, hogy megtudja róluk, mivel foglalkoztak azelőtt.* - Jómagam könyvelő vagyok. *Zsebéből újra előkerül a szelence, majd a szertartás után újra el is süllyeszti a zsebében.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Pontosan, csak ahhoz kell érteniük. *Bólint egyet, igaz, ami igaz, ha az ember lányát cselédek veszik körül, akkor nem kell törnie magát. ~Ephemia biztos elszarná a rántottát is.~* - Az, roppant tehetséges. ~Tehetségesen adja össze magát mindenféle barbár söpredékkel.~ *Ismét bólint.* - Itt balra. *Kanyarodik a megadott irányba, láthatatlan mozdulattal irányítva Vétkest, aki most kicsit megmakacsolja magát, mert túl közel kerül a nő lovához, ugyanolyan magának való, mint gazdája.*
- Nyugalom, pajtás. *Tizio megpaskolja az állat nyakát és ezt a kis zavart felhasználja arra, hogy elkerülje a polipokról és egyéb tengeri herkentyűkről való hosszas értekezést. ~Ennyit dumálni, nem hűl ki a gyomrod?~ A nő nevetésére nem reagál, vagy sértődötten nem, de ismer olyanokat, akik a puszta feltételezéstől is felhúznák az orrukat.*
- Nem szeretek kockázni, vagy kártyázni, sem az izgalmat. Dugni szeretek. *Arca még mindig ugyanolyan kifejezéstelen, nem fog pironkodni azért, mert ilyesmiről beszélget. ~Egy szakmabelivel.~* - Gondolom, hogy a magadfajták hallanak egyet és mást, ha beszédes a kuncsaft. Kiváló hallgatóság vagytok. ~Ha valakinek arra van igénye.~ A többség remek színésznő is, hogy elhiteti az ügyféllel, hogy a dolog mindkettejük örömére történik. ~Engem csak a saját örömöm érdekel.~ Konkrétan egy grátisz szopásra gondoltam. ~Van abban valami báj, hogy adod itt az ártatlan szűzlányt.~ Hogy tudjam, el akarok-e látogatni a kikötőbe a jövőben. *Kezével int a nő felé, aki ugyan nem dolgozni jött a Vashegyre, de már tisztázták, hogy a legősibb mesterséget űzi. ~Kivéve ha csak konyhalány vagy a környék leghíresebb kupijában.~*
- Kelmekereskedelemmel foglalkozott a családom a lázadás előtt. *Nem árul el titkot ezzel, családneve valóban jól cseng, senkinek nem kell mélyre ásnia ahhoz, hogy megtudja róluk, mivel foglalkoztak azelőtt.* - Jómagam könyvelő vagyok. *Zsebéből újra előkerül a szelence, majd a szertartás után újra el is süllyeszti a zsebében.*
3290. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2021-02-01 14:17:23
Üzenet elküldve: 2021-02-01 14:17:23
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
//Hallani és felkutatni//
-Hasznosnak, hasznos, az kétségtelen. A többiben is egyetértek, most, hogy így mondod, a gazdag nemes kisasszonyoknak nem igazán kell máshoz érteniük, mint a férjük szórakoztatásához. *Felötlik benne, hogy valószínű Tizio húga már elkelt, a nemesek lányait úgy hallotta érdekházassággal szokták továbbadni, arra amerre a családnak érdekeltsége van. Nem igazán tudja eldönteni, hogy ő melyiket szeretné jobban, a mostani pozícióját vagy egy földbirtokos feleségének lenni. ~Talán a mostanit. ~ *
-Nem semmi, mind a kettőt, ez igen. Biztos nagyon tehetséges lány. *Biccent maga elé elismerően. Mikor érzékeli, hogy a férfi felé pillant, ő is odafordítja a fejét egy bájos mosolyt villantva, majd szendén lesüti a tekintetét. Az ilyesmiben mindig is jó volt, de most más végkimenetelt kell a dolognak keríteni és ez a helyzet merőben új számára.*
-OOoh! A tengeri ételeket nagyon kedvelem, a polip a kedvencem, nálunk az nagyon jól készítik az biztos. *Máshol még nem igazán evett, de látta már nyersen az állatot, szerencsére döglötten, a szaga és az állaga ellenére a tányéron és a villán meglehetősen kellemes összhatást tudnak kisajtolni belőle. Mikor a férfi említi, hogy a kikötőbe főleg szórakozni jár, már meg sem lepi a dolog. Nem egy nemessel találkozni, akit egy maréknyi kísérő sétáltat az utcán, hogy az arra bökjön az orrával amerre ingerenciát érez.*
-Szeret kártyázni vagy kockázni? Sokan ezért is jönnek el a városból. Vagy csupán az izgalom kedvéért, mert fennáll a lehetősége, hogy jól pofán csapják őket. *Ezt már ő sem bírja nevetés nélkül és kiszökik a száján, azonnal oda is kapja az egyik kezét.*
-Hopp… elnézést, csak…hallottam már egyet s mást. *Hessegeti el a gondolatot a feje környékéről néhány szúnyogriasztó mozdulattal.*
-Ízelítőt?! *Lepődik meg egy kicsit, elsőre valóban nem igazán érti vajon mire is gondolhat a férfi.*
-Mindenből a legjobbat tudjuk adni, bármit is választ nem hiszen, hogy csalódni fog. De mire gondol pontosan? *Bár megfordul a fejében a másodjelentés, de mivel a férfi annyira komoly arcot vág továbbra is, így azt talán ki is zárja a lehetőségek köréből.*
-Oh, hogy arra gondol… *A következő mondatból próbál következtetni és magyarázni utólag.*
-Mielőtt kivenne egy szobát, persze előtte körbe nézhet benne, az természetes. *Húzza ki magát büszkén.*
-d'Aquista. *Ismétli utána.*
-Milyen jól csengő név, megjegyzem. *Valóban felfelé nézve néhányszor elismétli magában, csak, hogy később leírhassa. *
-Hasznosnak, hasznos, az kétségtelen. A többiben is egyetértek, most, hogy így mondod, a gazdag nemes kisasszonyoknak nem igazán kell máshoz érteniük, mint a férjük szórakoztatásához. *Felötlik benne, hogy valószínű Tizio húga már elkelt, a nemesek lányait úgy hallotta érdekházassággal szokták továbbadni, arra amerre a családnak érdekeltsége van. Nem igazán tudja eldönteni, hogy ő melyiket szeretné jobban, a mostani pozícióját vagy egy földbirtokos feleségének lenni. ~Talán a mostanit. ~ *
-Nem semmi, mind a kettőt, ez igen. Biztos nagyon tehetséges lány. *Biccent maga elé elismerően. Mikor érzékeli, hogy a férfi felé pillant, ő is odafordítja a fejét egy bájos mosolyt villantva, majd szendén lesüti a tekintetét. Az ilyesmiben mindig is jó volt, de most más végkimenetelt kell a dolognak keríteni és ez a helyzet merőben új számára.*
-OOoh! A tengeri ételeket nagyon kedvelem, a polip a kedvencem, nálunk az nagyon jól készítik az biztos. *Máshol még nem igazán evett, de látta már nyersen az állatot, szerencsére döglötten, a szaga és az állaga ellenére a tányéron és a villán meglehetősen kellemes összhatást tudnak kisajtolni belőle. Mikor a férfi említi, hogy a kikötőbe főleg szórakozni jár, már meg sem lepi a dolog. Nem egy nemessel találkozni, akit egy maréknyi kísérő sétáltat az utcán, hogy az arra bökjön az orrával amerre ingerenciát érez.*
-Szeret kártyázni vagy kockázni? Sokan ezért is jönnek el a városból. Vagy csupán az izgalom kedvéért, mert fennáll a lehetősége, hogy jól pofán csapják őket. *Ezt már ő sem bírja nevetés nélkül és kiszökik a száján, azonnal oda is kapja az egyik kezét.*
-Hopp… elnézést, csak…hallottam már egyet s mást. *Hessegeti el a gondolatot a feje környékéről néhány szúnyogriasztó mozdulattal.*
-Ízelítőt?! *Lepődik meg egy kicsit, elsőre valóban nem igazán érti vajon mire is gondolhat a férfi.*
-Mindenből a legjobbat tudjuk adni, bármit is választ nem hiszen, hogy csalódni fog. De mire gondol pontosan? *Bár megfordul a fejében a másodjelentés, de mivel a férfi annyira komoly arcot vág továbbra is, így azt talán ki is zárja a lehetőségek köréből.*
-Oh, hogy arra gondol… *A következő mondatból próbál következtetni és magyarázni utólag.*
-Mielőtt kivenne egy szobát, persze előtte körbe nézhet benne, az természetes. *Húzza ki magát büszkén.*
-d'Aquista. *Ismétli utána.*
-Milyen jól csengő név, megjegyzem. *Valóban felfelé nézve néhányszor elismétli magában, csak, hogy később leírhassa. *
3289. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2021-02-01 13:09:03
Üzenet elküldve: 2021-02-01 13:09:03
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Hallani és felkutatni//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Szereti magát elfoglalni. ~Aki meg nyilatkozni tudna a kézügyességéről, az már meghalt.~ *Bólint a nő felé, hogy ezzel is elfogadja a bókot a húga nevében.* - A kettő gondolom nem zárja ki egymást. Hangszeren is játszik. ~Kevés annál borzasztóbb dolgot tudok elképzelni, mint mikor Ephemia a húrokat tépi.~ *Tizio kicsit megrázkódik, ahogy kirázza a hideg Ephemia hárfajátékának gondolatára.* - Úgy gondolom, hogy a gazdag lányoknak sok haszontalan dolgot megtanítanak, pusztán azért, hogy megmutassák azt, hogy az ő leányaiknak nincs szükségük hasznos tudásra, mert annyira gazdagok. ~Ha pedig anyátlanul nőnek fel, akkor még el is kurvulnak. De hát ezért van hol laknunk.~
*Újra a nőre néz, mivel a tájat ismeri. ~Másra is annyit használod a szádat, mint beszédre?~ Kék pillantása a másik ajkain pihen, amit amaz folyamatosan jártat.*
- Persze, a tengeri halakat. Meg a tengeren túli árukat. De az ilyesmi a fivérem asztala. Magam inkább a szórakozást keresem. ~Ahh, az a vörös bozont.~ *Tizio nem csinál problémát ebből, a testnek vannak szükségletei, amiket anélkül elégítene ki, hogy hosszasan udvarolnia kelljen, vagy bármi energiát belefekteteni. ~Ez is csak üzlet.~*
- És a reménybeli törzsvendégek kapnak ízelítőt? ~Száj- vagy kézimunkát?~ *Talán illő lenne elmosolyodnia, hogy biztosítsa a nőt arról, hogy csupán tréfál, de arca rezzenéstelen marad, mert a búza árát is ugyanilyen rezzenéstelen arccal alkudja le félárra.* - Majd észben tartom, hogy ha a kikötőben volnék kénytelen éjszakázni, akkor azt a Sellőház vérszívóktól mentes szobáinak egyikében tegyem meg. *Biccent a nő felé, aki nagyon ki akarja hangsúlyozni, hogy magánügyben jár el. ~Tényleg a te dolgod.~*
- Tizio. Tizio d'Aquista. ~Jó kedvemben találsz, mert kurváknak ritkán mutatkozom be.~ *Megdönti magát kissé a nyeregben.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Szereti magát elfoglalni. ~Aki meg nyilatkozni tudna a kézügyességéről, az már meghalt.~ *Bólint a nő felé, hogy ezzel is elfogadja a bókot a húga nevében.* - A kettő gondolom nem zárja ki egymást. Hangszeren is játszik. ~Kevés annál borzasztóbb dolgot tudok elképzelni, mint mikor Ephemia a húrokat tépi.~ *Tizio kicsit megrázkódik, ahogy kirázza a hideg Ephemia hárfajátékának gondolatára.* - Úgy gondolom, hogy a gazdag lányoknak sok haszontalan dolgot megtanítanak, pusztán azért, hogy megmutassák azt, hogy az ő leányaiknak nincs szükségük hasznos tudásra, mert annyira gazdagok. ~Ha pedig anyátlanul nőnek fel, akkor még el is kurvulnak. De hát ezért van hol laknunk.~
*Újra a nőre néz, mivel a tájat ismeri. ~Másra is annyit használod a szádat, mint beszédre?~ Kék pillantása a másik ajkain pihen, amit amaz folyamatosan jártat.*
- Persze, a tengeri halakat. Meg a tengeren túli árukat. De az ilyesmi a fivérem asztala. Magam inkább a szórakozást keresem. ~Ahh, az a vörös bozont.~ *Tizio nem csinál problémát ebből, a testnek vannak szükségletei, amiket anélkül elégítene ki, hogy hosszasan udvarolnia kelljen, vagy bármi energiát belefekteteni. ~Ez is csak üzlet.~*
- És a reménybeli törzsvendégek kapnak ízelítőt? ~Száj- vagy kézimunkát?~ *Talán illő lenne elmosolyodnia, hogy biztosítsa a nőt arról, hogy csupán tréfál, de arca rezzenéstelen marad, mert a búza árát is ugyanilyen rezzenéstelen arccal alkudja le félárra.* - Majd észben tartom, hogy ha a kikötőben volnék kénytelen éjszakázni, akkor azt a Sellőház vérszívóktól mentes szobáinak egyikében tegyem meg. *Biccent a nő felé, aki nagyon ki akarja hangsúlyozni, hogy magánügyben jár el. ~Tényleg a te dolgod.~*
- Tizio. Tizio d'Aquista. ~Jó kedvemben találsz, mert kurváknak ritkán mutatkozom be.~ *Megdönti magát kissé a nyeregben.*
3288. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2021-02-01 10:27:40
Üzenet elküldve: 2021-02-01 10:27:40
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
//Hallani és felkutatni//
-Biztos nagyon jó kézügyessége lehet. *Már látta korábban az idősebbek ezt hogyan is csinálják, de csak fél szemmel, neki nagyon bonyolultnak tűnt a dolog, főleg annak fakeretes valaminek a használatával gyűlne meg a baja.*
-Bár úgy hallottam, hogy a nemes kisasszonyok inkább a hangszerekhez értenek, de ez valóban hasznosabb tudomány. *Jegyzi meg, mert így átgondolva a dolgot, ő is inkább ruhákat tanulna meg készíteni, természetesen magának, mint valami furcsa hangszeren játszani. A nemességgel kapcsolatos megállapításra nem igazán tud mit felelni, nem ismer minden vidéket. Ő maga nem veszi észre, hogy két mondat között a másik lovon andalgó mit is csinál, csak lesi a tájat és nézi, merre is kell majd visszafelé mennie.*
-Hát igen, így is lehet nézni a dolgokat. Azonban ezúttal inkább arra akartam utalni, hogy biztos vagyok benne, hogy vannak olyan áruk, amelyeket ti is onnan szereztek be. Ha meg már arra jár az ember fia, hall ezt-azt, betér ide-oda. *Egyáltalán nem akar arra célozni, hogy Tizio valaha járt már náluk, hiszen sokan ezt tabuként kezelik, minél magasabban lóg ki a seggük a gatyából.*
-De a törzsvendégek mindig jól jönnek. *Az kéne még, hogy rontsa a saját üzletüket.*
-Nálunk minden tiszta, tetű és atka mentes. Már csak éjszakára megszállni is biztonságosabb, mint a Rumosban. *Ad még egy kis felhajtást a Sellő neve mellé, aztán többet már nem mondd, ennyi pont elég. Mikor pedig felteszi a kérdést a nőnek, ami párhuzamba hozza a sellő mivoltot a bájitallal, úgy érzi ezt már nem tudja majd lemosni magáról.*
-Mostanában más elfoglaltságaim vannak, jelenleg nem a Sellőház érdekei miatt vagyok itt. *Szeretné tisztázni a dolgokat, mielőtt még odáig fajulna a dolog, hogy valami furcsa betegség meglétét feltételezi a férfi.*
-Helyes, helyes. *Bólogat csak a dologra, mi szerint Tizio, szavai alapján hitelt ad az állításának.*
-Amúgy… Maydeleine vagyok, de a legtöbben csak Maynek szólítanak. Benned kit tisztelhetek? *Ha már úgyis majdnem ott vannak, ideje megtudnia az eddig titokzatos kereskedő- nemes nevét.*
-Biztos nagyon jó kézügyessége lehet. *Már látta korábban az idősebbek ezt hogyan is csinálják, de csak fél szemmel, neki nagyon bonyolultnak tűnt a dolog, főleg annak fakeretes valaminek a használatával gyűlne meg a baja.*
-Bár úgy hallottam, hogy a nemes kisasszonyok inkább a hangszerekhez értenek, de ez valóban hasznosabb tudomány. *Jegyzi meg, mert így átgondolva a dolgot, ő is inkább ruhákat tanulna meg készíteni, természetesen magának, mint valami furcsa hangszeren játszani. A nemességgel kapcsolatos megállapításra nem igazán tud mit felelni, nem ismer minden vidéket. Ő maga nem veszi észre, hogy két mondat között a másik lovon andalgó mit is csinál, csak lesi a tájat és nézi, merre is kell majd visszafelé mennie.*
-Hát igen, így is lehet nézni a dolgokat. Azonban ezúttal inkább arra akartam utalni, hogy biztos vagyok benne, hogy vannak olyan áruk, amelyeket ti is onnan szereztek be. Ha meg már arra jár az ember fia, hall ezt-azt, betér ide-oda. *Egyáltalán nem akar arra célozni, hogy Tizio valaha járt már náluk, hiszen sokan ezt tabuként kezelik, minél magasabban lóg ki a seggük a gatyából.*
-De a törzsvendégek mindig jól jönnek. *Az kéne még, hogy rontsa a saját üzletüket.*
-Nálunk minden tiszta, tetű és atka mentes. Már csak éjszakára megszállni is biztonságosabb, mint a Rumosban. *Ad még egy kis felhajtást a Sellő neve mellé, aztán többet már nem mondd, ennyi pont elég. Mikor pedig felteszi a kérdést a nőnek, ami párhuzamba hozza a sellő mivoltot a bájitallal, úgy érzi ezt már nem tudja majd lemosni magáról.*
-Mostanában más elfoglaltságaim vannak, jelenleg nem a Sellőház érdekei miatt vagyok itt. *Szeretné tisztázni a dolgokat, mielőtt még odáig fajulna a dolog, hogy valami furcsa betegség meglétét feltételezi a férfi.*
-Helyes, helyes. *Bólogat csak a dologra, mi szerint Tizio, szavai alapján hitelt ad az állításának.*
-Amúgy… Maydeleine vagyok, de a legtöbben csak Maynek szólítanak. Benned kit tisztelhetek? *Ha már úgyis majdnem ott vannak, ideje megtudnia az eddig titokzatos kereskedő- nemes nevét.*
3287. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2021-01-31 19:10:34
Üzenet elküldve: 2021-01-31 19:10:34
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Nana//
*Magában mosolyog, de belül sír, amikor a nő végig szántja tekintetével, hiszen nyilvánvalóvá válik számára, hogy nem gondolta annyi idősnek amennyi, és ezt a következő mondata is alátámasztja. Persze jól esik neki, hogy fiatalabbnak néz ki, mint valójában, ez bizonyosan mostanra összeszedett jelentős izomtömegének köszönhető és alig őszülő hajának, de az is tény, hogy benne van a korban és legalább négy gyermekének és sokszor annyi lányának már lenni kellene, abból egynek pedig már felnőttkorban.*
-Lesz itt még onoka, ne féltsen engem! *Vakarja meg tarkóját, hiszen, ha úgy van, majd fog egy semmirevaló lányt, akitől szabadulni akar az apja, ha mást nem.*
-Persze, hogy! Kinézetre biza, de jellemre már annál kevésbé! *Neveti el magát, remélve, hogy ennyiben marad a téma a vörös boszorkányról és áttérhetnek valami sokkal kevésbé kényes témára. Azonban nem úgy halad ez a beszélgetés ahogy szeretné és enyhe függéséből egész nagy felfújt problémát csinál a néne.*
-Ebben látja nincs teljesen igaza. *Most először kérdőjelezi meg a hajlott korú- és hátú hölgyet és annak bölcsességét, de ezt nem hagyhatja szó nélkül.*
-Bizony van elég olyan lány, aki maga is és az ilyen füvekkel és nagyon is jól érzi magát egy füstölő mágus társaságában. *Emlékszik vissza a pusztában talált vajákoskára, akivel olyan kellemes napot vagy napokat töltött. Már arra sem emlékszik mennyi idő is volt, mert nagyrészét nem józanul töltötte.*
-Ettől ne féltsen. Tudok mértéket tartani és a kikötőbe nem megyek. Nincs dolgom azon az elzüllött helyen. Még jobban utálom, mint a várost. Minden csupa zsúfoltság és kosz meg bűzölgő halak. *Be is fogja az orrát színpadiasan és eltorzított arcot vág hozzá.*
-És a gazfickók se okoznak problémát. Ha kell egy csettintéssel a föld alá süllyesztek mindenkit, elvégre mágus vagyok vagy mi a szösz! *Neveti el magát csípőre tett kézzel.*
//Nana//
*Magában mosolyog, de belül sír, amikor a nő végig szántja tekintetével, hiszen nyilvánvalóvá válik számára, hogy nem gondolta annyi idősnek amennyi, és ezt a következő mondata is alátámasztja. Persze jól esik neki, hogy fiatalabbnak néz ki, mint valójában, ez bizonyosan mostanra összeszedett jelentős izomtömegének köszönhető és alig őszülő hajának, de az is tény, hogy benne van a korban és legalább négy gyermekének és sokszor annyi lányának már lenni kellene, abból egynek pedig már felnőttkorban.*
-Lesz itt még onoka, ne féltsen engem! *Vakarja meg tarkóját, hiszen, ha úgy van, majd fog egy semmirevaló lányt, akitől szabadulni akar az apja, ha mást nem.*
-Persze, hogy! Kinézetre biza, de jellemre már annál kevésbé! *Neveti el magát, remélve, hogy ennyiben marad a téma a vörös boszorkányról és áttérhetnek valami sokkal kevésbé kényes témára. Azonban nem úgy halad ez a beszélgetés ahogy szeretné és enyhe függéséből egész nagy felfújt problémát csinál a néne.*
-Ebben látja nincs teljesen igaza. *Most először kérdőjelezi meg a hajlott korú- és hátú hölgyet és annak bölcsességét, de ezt nem hagyhatja szó nélkül.*
-Bizony van elég olyan lány, aki maga is és az ilyen füvekkel és nagyon is jól érzi magát egy füstölő mágus társaságában. *Emlékszik vissza a pusztában talált vajákoskára, akivel olyan kellemes napot vagy napokat töltött. Már arra sem emlékszik mennyi idő is volt, mert nagyrészét nem józanul töltötte.*
-Ettől ne féltsen. Tudok mértéket tartani és a kikötőbe nem megyek. Nincs dolgom azon az elzüllött helyen. Még jobban utálom, mint a várost. Minden csupa zsúfoltság és kosz meg bűzölgő halak. *Be is fogja az orrát színpadiasan és eltorzított arcot vág hozzá.*
-És a gazfickók se okoznak problémát. Ha kell egy csettintéssel a föld alá süllyesztek mindenkit, elvégre mágus vagyok vagy mi a szösz! *Neveti el magát csípőre tett kézzel.*
3286. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2021-01-31 17:32:52
Üzenet elküldve: 2021-01-31 17:32:52
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Learon//
*Meghallva, hogy mennyi idős a férfi, megszaladt szemöldökkel rohan végig tekintete rajta. Bizony nem gondolta volna, hogy ennyi nyarat látott már, ha nem is gondolta serdülőnek ugyan, de valamivel fiatalabbnak hitte.*
-Ejnye no, akkó' mán biz onokázni kellene.
*Na nem megbántani akarja szegényt, egyszerűen csak a Nana olyan, hogy néha kimondja, amit nagy hirtelenjében gondol.
Széles, fogatlan vigyor kúszik ráncos arcára hallva a nagy háborgást, s bizony nem lankad akkor sem, mikor a szép vöröst hajat említi meg a másik.*
-Akkó' mégiscsak kedvére való vót?
*Mondjuk a visszakérdezés meglepi, jól tudja, hangjában nyomot hagyott a sok évnyi pipázgatás, s ki először találkozik vele, általában nem is átall megkérdezni, a sok füstölés az oka-e mély, rekedtes orgánumának.
Összehúzza szemeit ám, mikor amaz holmi kábító füvekkel akarja itten megkínálni. A Nana persze nem akar álszenteskedni, fiatal korában bizony sok mindent kipróbált, talán olyanokat is, amiket a pásztornemesnek eszébe sem jutna. De tudja ám, hisz saját szemével látta, ha sok mókás dohányt fogyaszt az ember, nem marad következmények nélkül. Hát egészséges dologtól nem lehet ám úgy beállni, mint az öreg Nana dereka fél nap kapálás után.*
-Kend jobban is vigyázhatna ám magára! Bizony a jányok se szívlelik túlzottan, ha egy férfiember nincs magánál.
*Vagy hát legalább is, az öreglány sose szerette, azt amelyik férje rákapott a szipákolásra, mindig gyorsan kipenderítette.*
-No meg máma még vigyor, hónap meg mán a hodarilt szíjja a kikötői gazfickók között.
*Egészen szimpatikusnak találta a fiatalembert, nem szeretné, ha ilyen sorsa jutna.*
A hozzászólás írója (Nanaryein Beilahr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.01.31 17:33:57
//Learon//
*Meghallva, hogy mennyi idős a férfi, megszaladt szemöldökkel rohan végig tekintete rajta. Bizony nem gondolta volna, hogy ennyi nyarat látott már, ha nem is gondolta serdülőnek ugyan, de valamivel fiatalabbnak hitte.*
-Ejnye no, akkó' mán biz onokázni kellene.
*Na nem megbántani akarja szegényt, egyszerűen csak a Nana olyan, hogy néha kimondja, amit nagy hirtelenjében gondol.
Széles, fogatlan vigyor kúszik ráncos arcára hallva a nagy háborgást, s bizony nem lankad akkor sem, mikor a szép vöröst hajat említi meg a másik.*
-Akkó' mégiscsak kedvére való vót?
*Mondjuk a visszakérdezés meglepi, jól tudja, hangjában nyomot hagyott a sok évnyi pipázgatás, s ki először találkozik vele, általában nem is átall megkérdezni, a sok füstölés az oka-e mély, rekedtes orgánumának.
Összehúzza szemeit ám, mikor amaz holmi kábító füvekkel akarja itten megkínálni. A Nana persze nem akar álszenteskedni, fiatal korában bizony sok mindent kipróbált, talán olyanokat is, amiket a pásztornemesnek eszébe sem jutna. De tudja ám, hisz saját szemével látta, ha sok mókás dohányt fogyaszt az ember, nem marad következmények nélkül. Hát egészséges dologtól nem lehet ám úgy beállni, mint az öreg Nana dereka fél nap kapálás után.*
-Kend jobban is vigyázhatna ám magára! Bizony a jányok se szívlelik túlzottan, ha egy férfiember nincs magánál.
*Vagy hát legalább is, az öreglány sose szerette, azt amelyik férje rákapott a szipákolásra, mindig gyorsan kipenderítette.*
-No meg máma még vigyor, hónap meg mán a hodarilt szíjja a kikötői gazfickók között.
*Egészen szimpatikusnak találta a fiatalembert, nem szeretné, ha ilyen sorsa jutna.*
A hozzászólás írója (Nanaryein Beilahr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.01.31 17:33:57
3285. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2021-01-31 17:15:43
Üzenet elküldve: 2021-01-31 17:15:43
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Hallani és felkutatni//
- Ümm. *Nem tudja, hogy valójában tetszik-e neki a ruhadarab, vagy sem. ~Végül is láttam már rosszabbat.~ A kérdésre sem számított, de Tizio eleve nincs is felkészülve egy könnyed társalgásra, mert nem szeret a semmiről fecserészni, meglepődését kiválóan leplezi, csakúgy, mint valamennyi érzelmet.* - A húgom kedvtelésből csinál ilyeneket. ~Bolondériából. Kicsit nem figyelünk és egy szövőszéket is beállít a hálójába.~ *A kantárszárat a nyeregkápára akasztja, de Vétkes így sem kezd a saját feje után menni, egy út menti fűcsomó sem téríti el, Tizio meg gyakorlatilag azt csinálhat a nyeregben ülve, amit csak akar, márpedig Tizio szippantani akar az ezüstszelencéből. Lóháton ezt bajos kivitelezni, de nem Tizio számára, nincs is olyan helyszín, vagy élethelyzet, ahol ne tudná elővenni a szelencét a zsebéből és egy csipetnyit kiadagolni a hüvelyk- és mutatóujja találkozásához, majd felszippantani, mindezt olyan természetességgel, mintha csak meginna egy pohár vizet.*
- Alighanem nincs olyan vidék, ahol ne élnének nemesek. ~Artheniorban talán kevesebben.~ Akadnak, igen. ~Még azelőtt, hogy Briwalt elkapták.~ De kupiba járni is egyfajta kereskedelmi érdekeltség, nem? *A szelence eltűnik a kabátzsebében, kék pillantása újra a nőn pihen.* - Én fizetek, ha kellően kielégítő a szolgáltatás, akkor törzsvendég is leszek. *Filozofálgat ezen egy sort, bár a nő valószínűleg nem is ilyesféle üzleti érdekeltségekre gondolt, de a valódiakról nem is szándékozik beszélni egy ismeretlennek.* - Értem. Szóval egy sellőnek az a vágya, hogy mindenféle varázslatos gyógyitalokat és mérgeket vásároljon. *Int egyet a nő ütemesen csörgő nyeregtáskája felé, nem kerülte el a figyelmét a dolog.* - De, elhiszem. Miért ne hinném? ~Miért akarod megmagyarázni? A magánügyed.~ Nem, pár kanyar és ott is vagyunk.
- Ümm. *Nem tudja, hogy valójában tetszik-e neki a ruhadarab, vagy sem. ~Végül is láttam már rosszabbat.~ A kérdésre sem számított, de Tizio eleve nincs is felkészülve egy könnyed társalgásra, mert nem szeret a semmiről fecserészni, meglepődését kiválóan leplezi, csakúgy, mint valamennyi érzelmet.* - A húgom kedvtelésből csinál ilyeneket. ~Bolondériából. Kicsit nem figyelünk és egy szövőszéket is beállít a hálójába.~ *A kantárszárat a nyeregkápára akasztja, de Vétkes így sem kezd a saját feje után menni, egy út menti fűcsomó sem téríti el, Tizio meg gyakorlatilag azt csinálhat a nyeregben ülve, amit csak akar, márpedig Tizio szippantani akar az ezüstszelencéből. Lóháton ezt bajos kivitelezni, de nem Tizio számára, nincs is olyan helyszín, vagy élethelyzet, ahol ne tudná elővenni a szelencét a zsebéből és egy csipetnyit kiadagolni a hüvelyk- és mutatóujja találkozásához, majd felszippantani, mindezt olyan természetességgel, mintha csak meginna egy pohár vizet.*
- Alighanem nincs olyan vidék, ahol ne élnének nemesek. ~Artheniorban talán kevesebben.~ Akadnak, igen. ~Még azelőtt, hogy Briwalt elkapták.~ De kupiba járni is egyfajta kereskedelmi érdekeltség, nem? *A szelence eltűnik a kabátzsebében, kék pillantása újra a nőn pihen.* - Én fizetek, ha kellően kielégítő a szolgáltatás, akkor törzsvendég is leszek. *Filozofálgat ezen egy sort, bár a nő valószínűleg nem is ilyesféle üzleti érdekeltségekre gondolt, de a valódiakról nem is szándékozik beszélni egy ismeretlennek.* - Értem. Szóval egy sellőnek az a vágya, hogy mindenféle varázslatos gyógyitalokat és mérgeket vásároljon. *Int egyet a nő ütemesen csörgő nyeregtáskája felé, nem kerülte el a figyelmét a dolog.* - De, elhiszem. Miért ne hinném? ~Miért akarod megmagyarázni? A magánügyed.~ Nem, pár kanyar és ott is vagyunk.
3284. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2021-01-31 15:04:47
Üzenet elküldve: 2021-01-31 15:04:47
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
//Hallani és felkutatni//
*Ha a férfi jobban megnézi, láthatja, hogy a kék poncsó, ami a vállain pihen még új, a fehér ing, amit visel, azonban már látott néhány mosást, az egyik kényelmesebb ruhája. A nadrág sem volt még sokat rajta, nem volt ideje kibolyhosodni vagy megkopni. A csizma már elég koszos, nem kímélte az út pora, amit maga mögött tudhat. Ahogy egymás mellett léptetnek a férfi figyelmesen érdeklődve rákérdez a kék poncsó eredetére, ami talán beilleszthető egy bóknak, bár ő maga ezt a felszerelését nem sorolná a tetszetősebb összeállítások közé.*
-Tetszik önnek? Vásároltam, én magam nem értek az ilyesmihez. *Őszintén belegondolva, nem is igazán akar ilyesmivel foglalkozni, most túlságosan is lefoglalják az intézendő ügyei. Majd a tudomására hozza Tizio, hogy bizony mind a két csoportba beletartozik, amiket említ, kereskedő és nemes is egyben.*
-Azt hiszem akkor ráhibáztam! Micsoda szerencse. Bár nem gondoltam, hogy nemesség él ezeken a vidékeken is. *Bár valóban már nem a város közelében járnak, a szántók, erdők, legelők bár nyugodt, békés tájak, ha ő lenne nemes, minden bizonnyal a városban élne. Az viszont tagadhatatlan, hogy errefelé is kell valakinek fognia a gyeplőt, átvitt értelemben. A rendet fenn kell tartani. Ekkor kérdez rá nyíltan a két legismertebb fogadóra, amelyek híre már a kikötőből is kiszivárgott.*
-Tájékozottnak tűnik, bizonyára vannak kereskedelmi érdekeltségei a kikötőben.~Miért is ne lennének, onnan jön a legtöbb magasabb minőségű portéka.~ *Nem igazán akart ilyen dolgokat elárulni, mert most nincs úgy öltözve, mint akire ott büszkék lennének, de most már mindegy.*
-A Sellőház. De ezúttal a saját ügyeim szólítottak el ilyen messzire. Mindenki keres valamit az életében, ami fontos számára, ez velünk sincsen másképpen. *Magyarázza és reméli, hogy közelebb segíti ehhez az álmához a férfi és a befolyása. Látja, hogy ismét átsiklik rajta a férfi tekintete, nem veszi rossz néven, hiszen talán a sellőt keresi benne, ha már ilyen jártas a kikötőben, tudja is hova nézzen.*
-Nem hiszi? *Fordul pilla rebegtetve a másik irányába, hogy a szemébe tudjon nézni, nem mintha bizonyítani kellene bármelyik állítását is.*
-Messze kell még menjünk? *Hallja, hogy a folyó, amelyen nemrég átkelt már közel lehet, mert a csobogás már elért hozzá is.*
*Ha a férfi jobban megnézi, láthatja, hogy a kék poncsó, ami a vállain pihen még új, a fehér ing, amit visel, azonban már látott néhány mosást, az egyik kényelmesebb ruhája. A nadrág sem volt még sokat rajta, nem volt ideje kibolyhosodni vagy megkopni. A csizma már elég koszos, nem kímélte az út pora, amit maga mögött tudhat. Ahogy egymás mellett léptetnek a férfi figyelmesen érdeklődve rákérdez a kék poncsó eredetére, ami talán beilleszthető egy bóknak, bár ő maga ezt a felszerelését nem sorolná a tetszetősebb összeállítások közé.*
-Tetszik önnek? Vásároltam, én magam nem értek az ilyesmihez. *Őszintén belegondolva, nem is igazán akar ilyesmivel foglalkozni, most túlságosan is lefoglalják az intézendő ügyei. Majd a tudomására hozza Tizio, hogy bizony mind a két csoportba beletartozik, amiket említ, kereskedő és nemes is egyben.*
-Azt hiszem akkor ráhibáztam! Micsoda szerencse. Bár nem gondoltam, hogy nemesség él ezeken a vidékeken is. *Bár valóban már nem a város közelében járnak, a szántók, erdők, legelők bár nyugodt, békés tájak, ha ő lenne nemes, minden bizonnyal a városban élne. Az viszont tagadhatatlan, hogy errefelé is kell valakinek fognia a gyeplőt, átvitt értelemben. A rendet fenn kell tartani. Ekkor kérdez rá nyíltan a két legismertebb fogadóra, amelyek híre már a kikötőből is kiszivárgott.*
-Tájékozottnak tűnik, bizonyára vannak kereskedelmi érdekeltségei a kikötőben.~Miért is ne lennének, onnan jön a legtöbb magasabb minőségű portéka.~ *Nem igazán akart ilyen dolgokat elárulni, mert most nincs úgy öltözve, mint akire ott büszkék lennének, de most már mindegy.*
-A Sellőház. De ezúttal a saját ügyeim szólítottak el ilyen messzire. Mindenki keres valamit az életében, ami fontos számára, ez velünk sincsen másképpen. *Magyarázza és reméli, hogy közelebb segíti ehhez az álmához a férfi és a befolyása. Látja, hogy ismét átsiklik rajta a férfi tekintete, nem veszi rossz néven, hiszen talán a sellőt keresi benne, ha már ilyen jártas a kikötőben, tudja is hova nézzen.*
-Nem hiszi? *Fordul pilla rebegtetve a másik irányába, hogy a szemébe tudjon nézni, nem mintha bizonyítani kellene bármelyik állítását is.*
-Messze kell még menjünk? *Hallja, hogy a folyó, amelyen nemrég átkelt már közel lehet, mert a csobogás már elért hozzá is.*
3283. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2021-01-31 14:05:48
Üzenet elküldve: 2021-01-31 14:05:48
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Hallani és felkutatni//
- Értem. ~Eggen, jobb helyeken házhoz jön a doktor.~ *Pillantása újra végigszalad a nőn, nem zavartatja magát, hogy az illendőnél tovább időzik tekintete, bár nem az alakját, sokkal inkább a ruháját méri fel.*
- Ön kötötte, vagy készen vásárolta? *A férfiak általában nem tudják, hogy mi fán terem a kötés, a horgolás vagy a makramé, Tizio azonban mégis egy kelmekereskedő család sarja, nemcsak a különböző anyagokat ismeri fel egy pillantásra, de az ilyesmihez is van szeme, pláne, hogy újabban Ephemia ronda kis dögjei miatt már a gyapjúval is megismerkedhetett közelebbről.*
- Kitűntem a tömegből. Értem. ~Szóval pont kiszúrtál.~ Nem "vagy", hanem "és", földbirtokos és kereskedő. Mindkettő. ~És egyik sem.~ *Valójában húgáé a föld és valójában nem szeret magára kereskedőként tekinteni, mert ahhoz túl sok személlyel kell kontaktusba kerülni, ő félhomályos irodákban, számlakönyvek fölött érzi magát igazán jól, mikor békén hagyják, mióta azonban a városi nemességnek leáldozott Artheniorban, azóta nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy visszavonjon egy csöndes zugba, sűrűn megtalálják valami aprós szívességgel, főként a "szomszédok", vagy most ez a nő.*
- Rumos rókalyuk, vagy Sellőház? ~Nem tűnsz zsebmetszőnek, de sellőnek beillessz.~ *Ismét végigmustrálja a nőt. ~A lovaglást még gyakorolnod kell.~ Ismét nem zavartatja magát, hogy szemlélődése illetlen, ha jó a tippje és a nő valóban a Sellőházban dolgozik, akkor már bizonyára megszokta, hogy férfiak vizslatják a bájait, márpedig bizonyára sokat megnézik, ha másért nem, hát azért mert termetével kitűnik.*
- Értem. ~Eggen, jobb helyeken házhoz jön a doktor.~ *Pillantása újra végigszalad a nőn, nem zavartatja magát, hogy az illendőnél tovább időzik tekintete, bár nem az alakját, sokkal inkább a ruháját méri fel.*
- Ön kötötte, vagy készen vásárolta? *A férfiak általában nem tudják, hogy mi fán terem a kötés, a horgolás vagy a makramé, Tizio azonban mégis egy kelmekereskedő család sarja, nemcsak a különböző anyagokat ismeri fel egy pillantásra, de az ilyesmihez is van szeme, pláne, hogy újabban Ephemia ronda kis dögjei miatt már a gyapjúval is megismerkedhetett közelebbről.*
- Kitűntem a tömegből. Értem. ~Szóval pont kiszúrtál.~ Nem "vagy", hanem "és", földbirtokos és kereskedő. Mindkettő. ~És egyik sem.~ *Valójában húgáé a föld és valójában nem szeret magára kereskedőként tekinteni, mert ahhoz túl sok személlyel kell kontaktusba kerülni, ő félhomályos irodákban, számlakönyvek fölött érzi magát igazán jól, mikor békén hagyják, mióta azonban a városi nemességnek leáldozott Artheniorban, azóta nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy visszavonjon egy csöndes zugba, sűrűn megtalálják valami aprós szívességgel, főként a "szomszédok", vagy most ez a nő.*
- Rumos rókalyuk, vagy Sellőház? ~Nem tűnsz zsebmetszőnek, de sellőnek beillessz.~ *Ismét végigmustrálja a nőt. ~A lovaglást még gyakorolnod kell.~ Ismét nem zavartatja magát, hogy szemlélődése illetlen, ha jó a tippje és a nő valóban a Sellőházban dolgozik, akkor már bizonyára megszokta, hogy férfiak vizslatják a bájait, márpedig bizonyára sokat megnézik, ha másért nem, hát azért mert termetével kitűnik.*
3282. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2021-01-31 12:54:38
Üzenet elküldve: 2021-01-31 12:54:38
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
//Hallani és felkutatni//
-Ispotály. Értem, nem igazán voltam még ilyen helyen. Nálunk mindig volt orvos, aki kijárt megnézni minket, nem kellett ilyen helyekre elmenjünk. *Magyarázza a tudatlanságának okát, valamiért belső késztetést érez, hogy ezt tudassa a férfivel. Közben előkerül az ő lova is, aminek a nyeregtáskája néha-néha magától megmoccan, de a nő mintha szándékosan észre se venné. Minden figyelmét a férfi kapja meg, aki olyan kedvesen felajánlotta ismeretlenül is a segítségét. Az már csak hab a tortán, hogy a körülötte állóktól homlokegyenest eltérően még jólöltözött és egészen helyes is. Ha választani lehetett volna, ki mutassa az utat neki, bizony egy hasonlóra esett volna a választása.*
-Milyen szokatlan megfogalmazás, a környékben, de mégsem helybeli. Már első ránézésre is egyértelműen kitűnt a piaci tömegből. Talán földbirtokos vagy kereskedő? *Ezt a kettőt tudja elképzelni, bár egy pillanatra se fordul meg a fejében, hogy esetleg a férfi ezt tolakodónak fogja vélni, hogy így faggatja. Közben ő maga is felül a lóra, látszik rajta, hogy nem mindennapos a rutin, de már egészen jól megy neki. Erősen megragadja a kantárt és irányba állítja a lovat néhány apróbb rántással, az pedig, hogy ilyen kis jelekből is érzi, merre az arra, inkább a ló tapasztalt mivoltára írható fel. Majd a férfi is érdeklődést mutat az irányába, ami számára természetes és megerősíti benne, hogy talán ő sem olyan tolakodó, ha beszélgetést kezdeményez vagy folytatja a hátralévő idő alatt.*
-Most a városból érkeztem, de amúgy a Kikötőben lakom. Ott számítok „helybélinek.” Egy fogadóban dolgozom. *Talán ez a helyes megfogalmazás, hiszen nem az övé a hely, csak vezeti.*
-Ispotály. Értem, nem igazán voltam még ilyen helyen. Nálunk mindig volt orvos, aki kijárt megnézni minket, nem kellett ilyen helyekre elmenjünk. *Magyarázza a tudatlanságának okát, valamiért belső késztetést érez, hogy ezt tudassa a férfivel. Közben előkerül az ő lova is, aminek a nyeregtáskája néha-néha magától megmoccan, de a nő mintha szándékosan észre se venné. Minden figyelmét a férfi kapja meg, aki olyan kedvesen felajánlotta ismeretlenül is a segítségét. Az már csak hab a tortán, hogy a körülötte állóktól homlokegyenest eltérően még jólöltözött és egészen helyes is. Ha választani lehetett volna, ki mutassa az utat neki, bizony egy hasonlóra esett volna a választása.*
-Milyen szokatlan megfogalmazás, a környékben, de mégsem helybeli. Már első ránézésre is egyértelműen kitűnt a piaci tömegből. Talán földbirtokos vagy kereskedő? *Ezt a kettőt tudja elképzelni, bár egy pillanatra se fordul meg a fejében, hogy esetleg a férfi ezt tolakodónak fogja vélni, hogy így faggatja. Közben ő maga is felül a lóra, látszik rajta, hogy nem mindennapos a rutin, de már egészen jól megy neki. Erősen megragadja a kantárt és irányba állítja a lovat néhány apróbb rántással, az pedig, hogy ilyen kis jelekből is érzi, merre az arra, inkább a ló tapasztalt mivoltára írható fel. Majd a férfi is érdeklődést mutat az irányába, ami számára természetes és megerősíti benne, hogy talán ő sem olyan tolakodó, ha beszélgetést kezdeményez vagy folytatja a hátralévő idő alatt.*
-Most a városból érkeztem, de amúgy a Kikötőben lakom. Ott számítok „helybélinek.” Egy fogadóban dolgozom. *Talán ez a helyes megfogalmazás, hiszen nem az övé a hely, csak vezeti.*
3281. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2021-01-31 10:41:35
Üzenet elküldve: 2021-01-31 10:41:35
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Hallani és felkutatni//
- Ispotálynak hívják a helyet, ahol betegeket gyógyítanak, némely varázsital alkalmas a betegek gyógyítására, vagy akár a beteggé tételére. *Hangja közönyös, bezzeg ha húgával beszélgetne, akkor nem mulasztaná el Ephemia orra alá dörgölni, hogy milyen ostobaságot kérdez, sóhajtana és a szemét is forgatná. Olyan dolgokon nagylelkűen átlépne, hogy azt az ótvaros kézírást kisilabizálni ő sem tudta, csupán ismeri a környéket és emiatt tudhatta, hogy a nő mit is keres. ~Igen, csodás, ennél csodásabbat elképzelni sem tudok.~
Kivezeti Vétkest a tömegből, bólint arra, hogy úriember volna. ~Elképzelni sem tudod, hogy mennyire az vagyok.~ Mindenesetre a dicséret nyomán megenged magának egy rövid, kisfiús mosolyt, egyébként is jóképű férfinek mondják, de a mosoly kifejezetten jól áll neki.*
- A környéken lakom, de egyáltalán nem vagyok helybeli. ~Még csak az kéne.~ *Felszáll Vétkes hátára, gyengéden megpaskolja az állat nyakát, elsőre is látszik kettejük között az összehang, mert a csődör Tizio csípőjének alig látható mozdulatára megindul és az irányba állításához sem kell a kantárt rángatnia, csak a sarkával érinti röviden az állat oldalát.* - Kegyed honnan érkezett? *Teszi fel végül az udvariassági kérdést, amire valójában nem érdekli a válasz, de ennek semmi jelét nem adja.*
- Ispotálynak hívják a helyet, ahol betegeket gyógyítanak, némely varázsital alkalmas a betegek gyógyítására, vagy akár a beteggé tételére. *Hangja közönyös, bezzeg ha húgával beszélgetne, akkor nem mulasztaná el Ephemia orra alá dörgölni, hogy milyen ostobaságot kérdez, sóhajtana és a szemét is forgatná. Olyan dolgokon nagylelkűen átlépne, hogy azt az ótvaros kézírást kisilabizálni ő sem tudta, csupán ismeri a környéket és emiatt tudhatta, hogy a nő mit is keres. ~Igen, csodás, ennél csodásabbat elképzelni sem tudok.~
Kivezeti Vétkest a tömegből, bólint arra, hogy úriember volna. ~Elképzelni sem tudod, hogy mennyire az vagyok.~ Mindenesetre a dicséret nyomán megenged magának egy rövid, kisfiús mosolyt, egyébként is jóképű férfinek mondják, de a mosoly kifejezetten jól áll neki.*
- A környéken lakom, de egyáltalán nem vagyok helybeli. ~Még csak az kéne.~ *Felszáll Vétkes hátára, gyengéden megpaskolja az állat nyakát, elsőre is látszik kettejük között az összehang, mert a csődör Tizio csípőjének alig látható mozdulatára megindul és az irányba állításához sem kell a kantárt rángatnia, csak a sarkával érinti röviden az állat oldalát.* - Kegyed honnan érkezett? *Teszi fel végül az udvariassági kérdést, amire valójában nem érdekli a válasz, de ennek semmi jelét nem adja.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4228-4247