Amon Ruadh - Tharg birtokok
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 164 (3261. - 3280. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
3280. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2021-01-30 13:15:10
Üzenet elküldve: 2021-01-30 13:15:10
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
//Hallani és felkutatni//
*Nagyon bízik benne, hogy a férfi jobban kiismeri magát a macskakaparáson, mint ő maga.*
-Ispotály? Hát… valóban. *Nyílnak tágra a szemei a felismeréstől, bár neki ez talán sose jutott volna eszébe, azt se tudja az mi fán terem.*
-Szóval így hívják a helyet, ahol azokat az italokat árulják. Micsoda megkönnyebbülés, hogy összegubancolta az útjainkat. *Gyorsan el is teszi a papírost, mert egyéb fontos információkat is tartalmaz.*
-Az csodás lenne! *Lelkesül fel, hiszen ezek szerint ma már többször nem fog eltévedni és gyorsabban letudja ezt a dolgot.*
-Öh… igen, van. *Pördül meg, majd siet el Fantomért, aki egy fekete éjparipa.*
-Nagyon hálás vagyok az idejéért és a segítségéért. Micsoda úriember. *Dicséri egy kicsit a férfit, mert az náluk soha nem árt, ezt már megtanulta.*
-Itt él a környéken? Helybeli igaz? *Bár kicsit sem hasonlít a piacon látott emberek többségéhez, de az ismeretei miatt ezt feltételezi. Ez pedig neki piszok jól jön most. Ha pedig felszáll a lóra, ő is hasonlóképpen tesz.*
*Nagyon bízik benne, hogy a férfi jobban kiismeri magát a macskakaparáson, mint ő maga.*
-Ispotály? Hát… valóban. *Nyílnak tágra a szemei a felismeréstől, bár neki ez talán sose jutott volna eszébe, azt se tudja az mi fán terem.*
-Szóval így hívják a helyet, ahol azokat az italokat árulják. Micsoda megkönnyebbülés, hogy összegubancolta az útjainkat. *Gyorsan el is teszi a papírost, mert egyéb fontos információkat is tartalmaz.*
-Az csodás lenne! *Lelkesül fel, hiszen ezek szerint ma már többször nem fog eltévedni és gyorsabban letudja ezt a dolgot.*
-Öh… igen, van. *Pördül meg, majd siet el Fantomért, aki egy fekete éjparipa.*
-Nagyon hálás vagyok az idejéért és a segítségéért. Micsoda úriember. *Dicséri egy kicsit a férfit, mert az náluk soha nem árt, ezt már megtanulta.*
-Itt él a környéken? Helybeli igaz? *Bár kicsit sem hasonlít a piacon látott emberek többségéhez, de az ismeretei miatt ezt feltételezi. Ez pedig neki piszok jól jön most. Ha pedig felszáll a lóra, ő is hasonlóképpen tesz.*
3279. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2021-01-29 09:47:54
Üzenet elküldve: 2021-01-29 09:47:54
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Hallani és felkutatni//
*Tizio alapvetően magának való ember, viszont úriember, és mint olyan, sosem utasítana vissza egy bajban lévő nőt, kiváltképp, ha az csinos is. ~Szép nagyra nőttél, aranyom. De hát nagyobb az élvezet is, ugye?~ Mutatóujjával lenyomja a papíros hozzá közelebb eső csöcskét, de a macskakaparás ettől sem olvashatóbb, mozdulata könnyed, nem is sejteni, hogy amúgy mennyire nehezére esik a dolog, el nem fogja venni az irományt.*
- Ispotály, az ispotály szót keresi, hölgyem. ~Meg aki ezt idefirkálta, az is csak kereste.~ Ha gondolja, akkor megmutathatom, hogy merre találja. *El is magyarázhatná, de akkor sokkal tovább kéne beszélnie, mint azt szeretné, így az egyszerűbb utat választja. ~És egy nyamvadt selyemsálat sem lehet venni ezen a tetves piacon.~ Ha a nő beleegyezik, akkor finoman megrántja Vétkes kantárszárát, hogy irányba állítsa a csődört, aki horkantva kapkodja kecses lábait.* - Van lova, hölgyem? ~Mert az enyémre fel nem ülsz.~
*Tizio alapvetően magának való ember, viszont úriember, és mint olyan, sosem utasítana vissza egy bajban lévő nőt, kiváltképp, ha az csinos is. ~Szép nagyra nőttél, aranyom. De hát nagyobb az élvezet is, ugye?~ Mutatóujjával lenyomja a papíros hozzá közelebb eső csöcskét, de a macskakaparás ettől sem olvashatóbb, mozdulata könnyed, nem is sejteni, hogy amúgy mennyire nehezére esik a dolog, el nem fogja venni az irományt.*
- Ispotály, az ispotály szót keresi, hölgyem. ~Meg aki ezt idefirkálta, az is csak kereste.~ Ha gondolja, akkor megmutathatom, hogy merre találja. *El is magyarázhatná, de akkor sokkal tovább kéne beszélnie, mint azt szeretné, így az egyszerűbb utat választja. ~És egy nyamvadt selyemsálat sem lehet venni ezen a tetves piacon.~ Ha a nő beleegyezik, akkor finoman megrántja Vétkes kantárszárát, hogy irányba állítsa a csődört, aki horkantva kapkodja kecses lábait.* - Van lova, hölgyem? ~Mert az enyémre fel nem ülsz.~
3278. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2021-01-29 07:51:46
Üzenet elküldve: 2021-01-29 07:51:46
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
//Hallani és felkutatni//
*Nem is sejti mennyire sarokba szorított a szerencsétlen férfit, de ez most mindenképpen jól jön neki. Egyrészt sikerült magára vonnia a figyelmet, másrészt nem tűnik neki úgy, hogy nagyon zavarná a másikat bámészkodás közben.*
-Jó napot. *Pótol rá az üdvözlési formára, ahogy azt a másiktól is hallja.*
-Oh ez nagyszerű! *Válik gyerekesen lelkessé, mikor a másik megerősíti benne, amit már sejteni vélt, hogy nem zavarja a kérdésével túlságosan.*
-Esetleg útba tudna igazítani? A városból jöttem és azt mondták nekem, hogy erre fele van egy hely… *Hajtja ki a papírost a kezében, hogy a férfi is láthassa az öreg gnóm firkálmányát.*
-Ahol… varázsitalokat árulnak. *Ezt a végét már csak halkabban teszi hozzá, mert eddig mindenki valamiért ódzkodott ettől az italtól, vagy az összetevőitől.*
-Valami ilyesmi neve van… Ispátál… Ispoltágy vagy hasonló lehet. Elég csúnya az írás… de már olyan hosszú utat megtettem, vétek lenne csak ezért visszakullognom. *Mutogatja a papírt, ha a férfi elveszi, hogy közelebbről lássa, simán odaadja neki. Ő nem igazán ment vele semmire, sőt talán még a közelében sem jár a jó megfejtésnek.*
*Nem is sejti mennyire sarokba szorított a szerencsétlen férfit, de ez most mindenképpen jól jön neki. Egyrészt sikerült magára vonnia a figyelmet, másrészt nem tűnik neki úgy, hogy nagyon zavarná a másikat bámészkodás közben.*
-Jó napot. *Pótol rá az üdvözlési formára, ahogy azt a másiktól is hallja.*
-Oh ez nagyszerű! *Válik gyerekesen lelkessé, mikor a másik megerősíti benne, amit már sejteni vélt, hogy nem zavarja a kérdésével túlságosan.*
-Esetleg útba tudna igazítani? A városból jöttem és azt mondták nekem, hogy erre fele van egy hely… *Hajtja ki a papírost a kezében, hogy a férfi is láthassa az öreg gnóm firkálmányát.*
-Ahol… varázsitalokat árulnak. *Ezt a végét már csak halkabban teszi hozzá, mert eddig mindenki valamiért ódzkodott ettől az italtól, vagy az összetevőitől.*
-Valami ilyesmi neve van… Ispátál… Ispoltágy vagy hasonló lehet. Elég csúnya az írás… de már olyan hosszú utat megtettem, vétek lenne csak ezért visszakullognom. *Mutogatja a papírt, ha a férfi elveszi, hogy közelebbről lássa, simán odaadja neki. Ő nem igazán ment vele semmire, sőt talán még a közelében sem jár a jó megfejtésnek.*
3277. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2021-01-28 19:05:42
Üzenet elküldve: 2021-01-28 19:05:42
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Laor másként emlékezik Kaganra, de neki megadatott az a kegy, hogy nem a Hadúr volt az apja. Azt azért érzi, még jelen állapotában is, hogy Aenae nem felhőtlenül boldog amikor a társalgás a Vashegy néhai urára terelődik, így ezentúl igyekszik nem szóba hozni.*
- Az is egy megoldás lehet. *bólogat az ötletre, miszerint Waldran iszákosságát a Gödörrel lehetne kúrálni* Ott aligha juthat italhoz. De ha gondolod, én is beszélek vele.
*A hangsúly az én szócskán van, közben pedig jobb öklével bal tenyerébe csap párszor és elég aljas módon vigyorog. Laor régivágású úriember, aki ugyan hisz a szó erejében és abban, hogy csodákat lehet elérni azzal, ha hatunk az ember lelkére, de nézete szerint egy kiadós verés a legjobb, mondhatni legütősebb érv. Ez természetesen nem ellentmondásos egy korábbi gondolatával. Waldrant tiszteli, elvégre Kagan rokona és nehéz időkben birkózott meg a Vashegy vezetésének embert próbáló feladatával, de ha Aenae erre utasítja, probléma nélkül veri be az orrát. Amikor pedig a kancellárra terelődik a szó, már ő is vihog. Ebben a pillanatban nem is gondol arra, hogy miért kezdte szívni ezt a füvet. Talán jobb is. Idejét sem tudja, hogy mikor volt jó kedve. Egyelőre kár lenne elrontani.*
- Hatalom? *kuncog a nem létező bajsza alatt* Igen, biztosan ezzel szédíti a fehérnépet. A Vashegy mindenható kancellárja. Ez jól hangzik.
*Most már nagyon nevet, mert tovább gondolja a dolgot.*
- Csak nehogy többet akarjon! Hiszen kinek van még a Vashegy kancellárjánál is több hatalma? Aztán hajlonghatnék előtte.
*Könnyeit törölgeti ahogy elképzeli Hubit ahogy a Vashegy trónján ül, gőgös arckifejezéssel.*
- Képes lenne felvenni Kagan címeit. Hogy is?... Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr, a Thargodar Nemesi Ház feje, Amon Ruadh Hadura, a Délvidék Felvigyázója, tagja a vitéz és nemes Nagytanácsnak. Iszonyú! Bár szerintem ehhez gyáva lenne.
*Annál is inkább, mert azt Laor sem vitatja el, hogy Hubinak megvan a magához való esze és pontosan tisztában van vele, hogy az életével játszana.*
- Ha engem kérdezel, minden szemrevaló nőhöz igyekszik úgy közeledni. A te esetedben erre különös oka is lenne. Ha nem vigyázol, képes és megkéri a kezed. Biztos imádná a Vashegy úrnőjének férje címet.
*Laor másként emlékezik Kaganra, de neki megadatott az a kegy, hogy nem a Hadúr volt az apja. Azt azért érzi, még jelen állapotában is, hogy Aenae nem felhőtlenül boldog amikor a társalgás a Vashegy néhai urára terelődik, így ezentúl igyekszik nem szóba hozni.*
- Az is egy megoldás lehet. *bólogat az ötletre, miszerint Waldran iszákosságát a Gödörrel lehetne kúrálni* Ott aligha juthat italhoz. De ha gondolod, én is beszélek vele.
*A hangsúly az én szócskán van, közben pedig jobb öklével bal tenyerébe csap párszor és elég aljas módon vigyorog. Laor régivágású úriember, aki ugyan hisz a szó erejében és abban, hogy csodákat lehet elérni azzal, ha hatunk az ember lelkére, de nézete szerint egy kiadós verés a legjobb, mondhatni legütősebb érv. Ez természetesen nem ellentmondásos egy korábbi gondolatával. Waldrant tiszteli, elvégre Kagan rokona és nehéz időkben birkózott meg a Vashegy vezetésének embert próbáló feladatával, de ha Aenae erre utasítja, probléma nélkül veri be az orrát. Amikor pedig a kancellárra terelődik a szó, már ő is vihog. Ebben a pillanatban nem is gondol arra, hogy miért kezdte szívni ezt a füvet. Talán jobb is. Idejét sem tudja, hogy mikor volt jó kedve. Egyelőre kár lenne elrontani.*
- Hatalom? *kuncog a nem létező bajsza alatt* Igen, biztosan ezzel szédíti a fehérnépet. A Vashegy mindenható kancellárja. Ez jól hangzik.
*Most már nagyon nevet, mert tovább gondolja a dolgot.*
- Csak nehogy többet akarjon! Hiszen kinek van még a Vashegy kancellárjánál is több hatalma? Aztán hajlonghatnék előtte.
*Könnyeit törölgeti ahogy elképzeli Hubit ahogy a Vashegy trónján ül, gőgös arckifejezéssel.*
- Képes lenne felvenni Kagan címeit. Hogy is?... Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr, a Thargodar Nemesi Ház feje, Amon Ruadh Hadura, a Délvidék Felvigyázója, tagja a vitéz és nemes Nagytanácsnak. Iszonyú! Bár szerintem ehhez gyáva lenne.
*Annál is inkább, mert azt Laor sem vitatja el, hogy Hubinak megvan a magához való esze és pontosan tisztában van vele, hogy az életével játszana.*
- Ha engem kérdezel, minden szemrevaló nőhöz igyekszik úgy közeledni. A te esetedben erre különös oka is lenne. Ha nem vigyázol, képes és megkéri a kezed. Biztos imádná a Vashegy úrnőjének férje címet.
3276. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2021-01-28 19:00:42
Üzenet elküldve: 2021-01-28 19:00:42
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 423
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 423
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Küldetésben//
*Thargföld. Egészen máshogy képzelné a hallottak alapján. Hűvös, hideg fennsík, nomádok, ménesek... Gyakorlatilag a Wegtorentől délre eső földek nomán népeinek megfelelője. Az ő utóduk, még ha sosem tudta vagy érezte magáénak életvitelük.
Itt azonban kövér földek, falvak határolják útjuk, mik semmiben sem különböznek az Artheniorral határosakkal. Ezen a legkevésbé sincs miért csodálkozni, hisz a két város nem is esik túlontúl messze egymástól.
A távoli horizonton, Arthenior irányába lassú, vaskos füstfelhő kanyarog az ég felé, hogy eggyé válljon az ég alján laposodó testvérével. Ki átélt már ostromot vagy nagy csatát, felismeri az efféle jelenséget. Ő azonban nem kommentálja a látottakat, csupán a hatalmas mén tempóját szaporázza kissé alattuk.*
-Gyí!
*Ha ők látják, mindenki látja, kétli, hogy a Vashegy nem értesült már a szomszédságukban történtekről. Abban is kételkedik, hogy a mögötte ébredező elf túl sok ilyet megélt volna már... És még ha fel is ismeri a távolban gomolygó jeleket, biztosan nem ő lesz hírének hozója.
Tekintetét a mutatott irányba emeli, hogy maga is szemügyre vegye a kőtornyokat. Kagan Thargodar bizonyára paranoiás ember lehetett... Vagy előrelátó. Bárhogy is, a kép önmagában valóban erőt sugároz.*
-A kancellárod bizonyára elfoglalt ember, nem kívánom rabolni az idejét és nem is a jutalmáért hoztalak el... Habár lehet, hogy egyszer majd behajtom. *Elmosolyodik, de ezt a mögötte utazó Dora aligha szúrhatja ki.*
-Vannak nálad bosszantóbb teremtmények is. *Hagyja helyben a locsogást, bár nem állít valótlant. Meg tudja érteni, ha a tudálékos lány valakinek az idegeire megy... Ám őt egyáltalán nem feszélyezte az elf jelenléte, sőt, épp ellenkezőleg. A finom test közelsége egészen felélénkítette. Arra nem is tér ki, hogy Dora szerencséje könnyűszerrel hozhatott volna a lány számára balszerencsés kimenetelt is... Saját erényére szóljon, hogy nem így lett.
A hatalmas állat prüszköl alattuk a vágtától, de nem lassít a tempón. Hamarosan elérik a kaput, onnan pedig saját dolga után mehet... És nem is volt oly nagy kerülő ez az út, mint előre gondolta.*
-Mihez kezdesz, ha megérkeztünk? Szolgálod tovább a Vashegyet? *Kérdi szórakozottan, ahogy a kapuhoz érnek.* -Tudod, egy olyanfajta intéző mint Te... Tudnálak mire használni, ha megunnád a barbárok béklyóit.
*Thargföld. Egészen máshogy képzelné a hallottak alapján. Hűvös, hideg fennsík, nomádok, ménesek... Gyakorlatilag a Wegtorentől délre eső földek nomán népeinek megfelelője. Az ő utóduk, még ha sosem tudta vagy érezte magáénak életvitelük.
Itt azonban kövér földek, falvak határolják útjuk, mik semmiben sem különböznek az Artheniorral határosakkal. Ezen a legkevésbé sincs miért csodálkozni, hisz a két város nem is esik túlontúl messze egymástól.
A távoli horizonton, Arthenior irányába lassú, vaskos füstfelhő kanyarog az ég felé, hogy eggyé válljon az ég alján laposodó testvérével. Ki átélt már ostromot vagy nagy csatát, felismeri az efféle jelenséget. Ő azonban nem kommentálja a látottakat, csupán a hatalmas mén tempóját szaporázza kissé alattuk.*
-Gyí!
*Ha ők látják, mindenki látja, kétli, hogy a Vashegy nem értesült már a szomszédságukban történtekről. Abban is kételkedik, hogy a mögötte ébredező elf túl sok ilyet megélt volna már... És még ha fel is ismeri a távolban gomolygó jeleket, biztosan nem ő lesz hírének hozója.
Tekintetét a mutatott irányba emeli, hogy maga is szemügyre vegye a kőtornyokat. Kagan Thargodar bizonyára paranoiás ember lehetett... Vagy előrelátó. Bárhogy is, a kép önmagában valóban erőt sugároz.*
-A kancellárod bizonyára elfoglalt ember, nem kívánom rabolni az idejét és nem is a jutalmáért hoztalak el... Habár lehet, hogy egyszer majd behajtom. *Elmosolyodik, de ezt a mögötte utazó Dora aligha szúrhatja ki.*
-Vannak nálad bosszantóbb teremtmények is. *Hagyja helyben a locsogást, bár nem állít valótlant. Meg tudja érteni, ha a tudálékos lány valakinek az idegeire megy... Ám őt egyáltalán nem feszélyezte az elf jelenléte, sőt, épp ellenkezőleg. A finom test közelsége egészen felélénkítette. Arra nem is tér ki, hogy Dora szerencséje könnyűszerrel hozhatott volna a lány számára balszerencsés kimenetelt is... Saját erényére szóljon, hogy nem így lett.
A hatalmas állat prüszköl alattuk a vágtától, de nem lassít a tempón. Hamarosan elérik a kaput, onnan pedig saját dolga után mehet... És nem is volt oly nagy kerülő ez az út, mint előre gondolta.*
-Mihez kezdesz, ha megérkeztünk? Szolgálod tovább a Vashegyet? *Kérdi szórakozottan, ahogy a kapuhoz érnek.* -Tudod, egy olyanfajta intéző mint Te... Tudnálak mire használni, ha megunnád a barbárok béklyóit.
3275. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2021-01-28 12:48:53
Üzenet elküldve: 2021-01-28 12:48:53
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Nana//
-Hogy ne bírnám! Én ne bírnám? *Neveti el magát jó hangosan és élettelin.*
-El se hinné miken vagyok túl már így ötvenvalahány éves koromra. Egy papucs már nem fog ki rajtam! *Dülleszti ki a mellét, mert azért démonurak legyőzése mellé egy pár papucspofon már szinte semmi, ha egy jót ehet cserébe. Learon egészen furcsa keveréke sokféle népszokásnak, amibe vegyül a vidéki, a tharg és a városi is, így hozva létre egy felvilágosult és modern embert, aki mégis tisztában van vendégfogadás hagyományaival. Persze ezt csak ő gondolja magáról, mert a legtöbb jó Kalácsfalvai paraszt az első rosszabb megszólalásánál kijelentené, hogy ez bizony nem idevalósi, hanem a nagyvárosba. Amazok pedig leküldenék rögtön a poros vidékre, ahogy az lenni szokott. A thargokat pedig jóformán nem is érdekli, hogy mit beszél, amíg hasznos tagja a csoportnak.*
-Ugye? *Élénkül fel most már, hogy az asszonyság is érti mire fel a nagy felháborodása.*
-Ugye? *Kérdi ismét, leplezetlen felháborodással.*
-Én is ezt mondom! Nagy szemtelenség volt tőle! KI tudja mit tettem volna vele, ha nem nőből van és nem olyan szép vörös a haja! *Teszi csípőre a kezét és nyomja ki a mellkasát, hogy bizonyítsa, ő olyan férfi, aki nem üt meg vagy nem éget el elevenen egy nőt sem.*
-Pipázott? *Egyre több közös jellemzőt talál az asszonnyal és magában eldönti, hogy legközelebb, amikor almaszedés van, vagy nyitják az egyik hordó bort jövőre, Nana az elsők között lesz, akinek visz egy kis ajándékot belőle. Sőt, még az is lehet, hogy nemsoká átküldi hozzá az egyik Fortas-fiút egy nagy kulacs borral, hogy az is tanuljon valamit egy ilyen bölcs asszonytól.*
-Szeretne esetleg rágyújtani? Nagyon jó dohányom van, sőt egy kis ördögvigyor is akad, ha szeretne! *Kacsint a korosodó szépségre, de mosolya egy kicsit lehervad, amikor amaz közli, hogy a dohány nem jótékony. Learon maga még sosem érezte rossz hatását, még akkor sem amikor meztelenül rohangálva kergetett valami felhőt a pusztán.* ~Amire emlékszem belőle, az bizony jó volt!~
//Nana//
-Hogy ne bírnám! Én ne bírnám? *Neveti el magát jó hangosan és élettelin.*
-El se hinné miken vagyok túl már így ötvenvalahány éves koromra. Egy papucs már nem fog ki rajtam! *Dülleszti ki a mellét, mert azért démonurak legyőzése mellé egy pár papucspofon már szinte semmi, ha egy jót ehet cserébe. Learon egészen furcsa keveréke sokféle népszokásnak, amibe vegyül a vidéki, a tharg és a városi is, így hozva létre egy felvilágosult és modern embert, aki mégis tisztában van vendégfogadás hagyományaival. Persze ezt csak ő gondolja magáról, mert a legtöbb jó Kalácsfalvai paraszt az első rosszabb megszólalásánál kijelentené, hogy ez bizony nem idevalósi, hanem a nagyvárosba. Amazok pedig leküldenék rögtön a poros vidékre, ahogy az lenni szokott. A thargokat pedig jóformán nem is érdekli, hogy mit beszél, amíg hasznos tagja a csoportnak.*
-Ugye? *Élénkül fel most már, hogy az asszonyság is érti mire fel a nagy felháborodása.*
-Ugye? *Kérdi ismét, leplezetlen felháborodással.*
-Én is ezt mondom! Nagy szemtelenség volt tőle! KI tudja mit tettem volna vele, ha nem nőből van és nem olyan szép vörös a haja! *Teszi csípőre a kezét és nyomja ki a mellkasát, hogy bizonyítsa, ő olyan férfi, aki nem üt meg vagy nem éget el elevenen egy nőt sem.*
-Pipázott? *Egyre több közös jellemzőt talál az asszonnyal és magában eldönti, hogy legközelebb, amikor almaszedés van, vagy nyitják az egyik hordó bort jövőre, Nana az elsők között lesz, akinek visz egy kis ajándékot belőle. Sőt, még az is lehet, hogy nemsoká átküldi hozzá az egyik Fortas-fiút egy nagy kulacs borral, hogy az is tanuljon valamit egy ilyen bölcs asszonytól.*
-Szeretne esetleg rágyújtani? Nagyon jó dohányom van, sőt egy kis ördögvigyor is akad, ha szeretne! *Kacsint a korosodó szépségre, de mosolya egy kicsit lehervad, amikor amaz közli, hogy a dohány nem jótékony. Learon maga még sosem érezte rossz hatását, még akkor sem amikor meztelenül rohangálva kergetett valami felhőt a pusztán.* ~Amire emlékszem belőle, az bizony jó volt!~
3274. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2021-01-28 11:12:57
Üzenet elküldve: 2021-01-28 11:12:57
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Hallani és felkutatni//
~Barbárok.~ *Állapítja meg magában, lefitymáló megállapítása nem látszik az arcán, vagy akár a gesztusaiban.*
~Ephemiának ilyen kéne, biztosan a kedvére tehetne benne annak az iszákos állatnak.~ *A bőrökből összefércelt szoknyákat nézegeti, meg a rázókendőket, amiknek pontos funkcióját nem érti, de elképzelései vannak.* ~Biztos ilyenben riszálják az orgiákon két vérszerződés között.~ *Felemeli az egyik élénk színű rázókendőt.* ~Remélem, hogy csak a nők.~ Az árus szeme felcsillan, de Tizio egy kurta fejrázással fojtja belé a szót, a kendőt leteszi és tovább is lép, Vétkest anélkül lép utána, hogy megrántaná a kantárt, a fekete csőröd pofája Tizio vállához ér, de Tizio ezzel éppúgy nem törődik, mint ahogyan a körülötte lévőkkel sem.*
~Tényleg ekkora luxus a selyem?!~ *Egy kelmekereskedő család sarjaként ez a kérdés csak félig lehet jogos.* ~Lehet, hogy be kell menni a városba emiatt.~
Ekkor kizökken a bámészkodásból, mert valaki a vállát érinti, ráadásul meg is szólítja.*
~Hiányzott ez, mint ablakos artheniorinak a hanyatt esés.~ *Nem szeret érintkezésbe lépni másokkal és Vétkes miatt nem tud ellépni sem, de a nő sem tapogatja sokáig, kék tekintete végigszalad a nőn, mikor felé fordul.*
- Jó napot. ~Köszönni nem szoktak ott, ahonnan jöttél?~ Nem, nem zavar, miben segíthetek? ~De, de mit tehetek ellene?~ *Arcán bosszúság nem látszik, mert a szeme sem rebben, hangja is színtelen.*
~Barbárok.~ *Állapítja meg magában, lefitymáló megállapítása nem látszik az arcán, vagy akár a gesztusaiban.*
~Ephemiának ilyen kéne, biztosan a kedvére tehetne benne annak az iszákos állatnak.~ *A bőrökből összefércelt szoknyákat nézegeti, meg a rázókendőket, amiknek pontos funkcióját nem érti, de elképzelései vannak.* ~Biztos ilyenben riszálják az orgiákon két vérszerződés között.~ *Felemeli az egyik élénk színű rázókendőt.* ~Remélem, hogy csak a nők.~ Az árus szeme felcsillan, de Tizio egy kurta fejrázással fojtja belé a szót, a kendőt leteszi és tovább is lép, Vétkest anélkül lép utána, hogy megrántaná a kantárt, a fekete csőröd pofája Tizio vállához ér, de Tizio ezzel éppúgy nem törődik, mint ahogyan a körülötte lévőkkel sem.*
~Tényleg ekkora luxus a selyem?!~ *Egy kelmekereskedő család sarjaként ez a kérdés csak félig lehet jogos.* ~Lehet, hogy be kell menni a városba emiatt.~
Ekkor kizökken a bámészkodásból, mert valaki a vállát érinti, ráadásul meg is szólítja.*
~Hiányzott ez, mint ablakos artheniorinak a hanyatt esés.~ *Nem szeret érintkezésbe lépni másokkal és Vétkes miatt nem tud ellépni sem, de a nő sem tapogatja sokáig, kék tekintete végigszalad a nőn, mikor felé fordul.*
- Jó napot. ~Köszönni nem szoktak ott, ahonnan jöttél?~ Nem, nem zavar, miben segíthetek? ~De, de mit tehetek ellene?~ *Arcán bosszúság nem látszik, mert a szeme sem rebben, hangja is színtelen.*
3273. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2021-01-28 10:38:11
Üzenet elküldve: 2021-01-28 10:38:11
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
//Hallani és felkutatni//
*Nem is igazán tudja, mi tévő legyen, talán itt sem ártana megkérdezni valakit, aki útba tudja igazítani. Azonban, ahogy körbe néz maga körül, a piacoló tömeg egyetlen tagjáról sem tudja elképzelni, hogy valaha vett vagy akár jártas a fiolák keverésében. ~Akkor meg honnan tudnák azt, amit még én se vagyok képes kiolvasni? ~ Nagyot sóhajt és félreáll a lóval, hogy ne legyen útjában az amúgy egyenes vonalban haladó piacolók tömegének. Néhányan meg is állnak összetömörödve az egyik zöldséges ponyva mellett és néha felé- felé tekintenek. A szerzetessel szerencséje volt meg az árussal a piacon, nem igazán tudta mi a pontos megfogalmazás, de mivel sikerült körbe írnia a saját szavaival így végül közös nevezőre jutottak. Itt azonban nincsenek jó kilátásai. Ám a szeme sarkából látja, hogy a piac egyik végébe érkezik egy lovas. Az öltözéke elüt a többi járókelőjétől, talán hivatali ember vagy esetleg nemes lehet. Bár korábban úgy tapasztalta, hogy azok csak kísérettel mozdulnak a mostani vészterhes időkben. Egy próbát mindenesetre megér a dolog. A lovát kiköti a legközelebbi helyhez, ami még fél szemmel is belát, majd átsétál a másik oldalra, ahol a férfi már nagyban a piaci portékát mustrálja.*
-Öh… Elnézést! Csak egy pillanatra! Ha nem zavarom nagyon… *Meg is érinti a vállát, hogy tudja, hozzá szeretne szólni, de azonnal el is ereszti, az kéne még, hogy azt hitte rá akar tapadni.*
*Nem is igazán tudja, mi tévő legyen, talán itt sem ártana megkérdezni valakit, aki útba tudja igazítani. Azonban, ahogy körbe néz maga körül, a piacoló tömeg egyetlen tagjáról sem tudja elképzelni, hogy valaha vett vagy akár jártas a fiolák keverésében. ~Akkor meg honnan tudnák azt, amit még én se vagyok képes kiolvasni? ~ Nagyot sóhajt és félreáll a lóval, hogy ne legyen útjában az amúgy egyenes vonalban haladó piacolók tömegének. Néhányan meg is állnak összetömörödve az egyik zöldséges ponyva mellett és néha felé- felé tekintenek. A szerzetessel szerencséje volt meg az árussal a piacon, nem igazán tudta mi a pontos megfogalmazás, de mivel sikerült körbe írnia a saját szavaival így végül közös nevezőre jutottak. Itt azonban nincsenek jó kilátásai. Ám a szeme sarkából látja, hogy a piac egyik végébe érkezik egy lovas. Az öltözéke elüt a többi járókelőjétől, talán hivatali ember vagy esetleg nemes lehet. Bár korábban úgy tapasztalta, hogy azok csak kísérettel mozdulnak a mostani vészterhes időkben. Egy próbát mindenesetre megér a dolog. A lovát kiköti a legközelebbi helyhez, ami még fél szemmel is belát, majd átsétál a másik oldalra, ahol a férfi már nagyban a piaci portékát mustrálja.*
-Öh… Elnézést! Csak egy pillanatra! Ha nem zavarom nagyon… *Meg is érinti a vállát, hogy tudja, hozzá szeretne szólni, de azonnal el is ereszti, az kéne még, hogy azt hitte rá akar tapadni.*
3272. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2021-01-28 09:46:15
Üzenet elküldve: 2021-01-28 09:46:15
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Hallani és felkutatni//
*Tizio naponta szeret kilovagolni, ez teljesen felüdíti, mert bár imádja a munkáját, de az mégis monoton, illetve Vétkest is le kell mozgatni, szociális igényeit meg kielégíti a lovaglás.
Tizio a mai napon is bokáig érő lovaglókabátot visel, lovaglócsizmája tiszta, nadrágján sehol egy kósza ránc, a kigombolt kabát alatti ing makulátlanul fehér, ropogósra keményített, a mellény tökéletsen illik a nadrághoz, szabása kitűnő. A nyakkendője szokatlanul hanyagul, lazán van megkötve, de az összképen ez sem ront, és az sem, hogy fekete haját összekuszálta a vágta.*
- Jól van, cimbora. *Paskolja az állat nyakát, mielőtt átemeli lábát Vétkes feje fölött, hogy leszálljon a hátáról, mozdulata könnyed, már-már légies.* - Vigyünk a lányoknak ajándékot? *Tizio magától ugyan nem nagyon adna ajándékot, de Ephemia célozgatott rá, hogy a lányok kedvelik az ilyesmit, Tizio nagyon nem kedveli a társadalmi konvenciókat, de két nővel él együtt, így inkább kerülné a hisztit, ha ahhoz ajándék kell, ám legyen.* - Hoznom kellett volna a hülye húgom is. *Dörmögi Vétkes fejét simogatva, kék tekintete a különböző, nőknek szánt portékákat pásztázza, tanácstalan, mert a hálószobán kívül nemigen tudja, hogy mi is kell a nőknek, bár nemcsak a nőkkel áll hadilábon ez ügyben, hanem mindenki mással is, mert egy szociális analfabéta.*
A hozzászólás írója (Tizio d'Aquista) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.01.28 09:53:07
*Tizio naponta szeret kilovagolni, ez teljesen felüdíti, mert bár imádja a munkáját, de az mégis monoton, illetve Vétkest is le kell mozgatni, szociális igényeit meg kielégíti a lovaglás.
Tizio a mai napon is bokáig érő lovaglókabátot visel, lovaglócsizmája tiszta, nadrágján sehol egy kósza ránc, a kigombolt kabát alatti ing makulátlanul fehér, ropogósra keményített, a mellény tökéletsen illik a nadrághoz, szabása kitűnő. A nyakkendője szokatlanul hanyagul, lazán van megkötve, de az összképen ez sem ront, és az sem, hogy fekete haját összekuszálta a vágta.*
- Jól van, cimbora. *Paskolja az állat nyakát, mielőtt átemeli lábát Vétkes feje fölött, hogy leszálljon a hátáról, mozdulata könnyed, már-már légies.* - Vigyünk a lányoknak ajándékot? *Tizio magától ugyan nem nagyon adna ajándékot, de Ephemia célozgatott rá, hogy a lányok kedvelik az ilyesmit, Tizio nagyon nem kedveli a társadalmi konvenciókat, de két nővel él együtt, így inkább kerülné a hisztit, ha ahhoz ajándék kell, ám legyen.* - Hoznom kellett volna a hülye húgom is. *Dörmögi Vétkes fejét simogatva, kék tekintete a különböző, nőknek szánt portékákat pásztázza, tanácstalan, mert a hálószobán kívül nemigen tudja, hogy mi is kell a nőknek, bár nemcsak a nőkkel áll hadilábon ez ügyben, hanem mindenki mással is, mert egy szociális analfabéta.*
A hozzászólás írója (Tizio d'Aquista) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.01.28 09:53:07
3271. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2021-01-28 09:18:04
Üzenet elküldve: 2021-01-28 09:18:04
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
//Hallani és felkutatni//
*Ahogy letér a kikötőbe vezető útról tovább halad a szántók takarásában, ám már kirajzolódik a távolban egy településféle. Ám még a folyón át kell kelnie hozzá, de a rév erre is biztosít lehetőséget. Mielőtt odaérnének, a sárkánylegyet betuszkolja az egyik nyeregtáskába, a végén még elkóborol tőle vagy azt hiszik valami termésdézsmáló szörnyeteg. Ez neki látszólag nem igazán tetszik, de egy idő után felhagy a mocorgással. Erre még sose járt, így szépen lassan halad, nehogy a nagy nézelődés közben a lóval orra bukjon. A révnél kellemesen csalódik az itteniek vendégszeretetében, mindig is azt gondolta, hogy az idegenekkel gorombák és lenézőek, de a mosoly erejét nem szabad alábecsülni. A hatalmas malom robusztusan emelkedik ki a település képéből, egyértelműen kinyilvánítva, hogy miből is élnek az itteni emberek. ~Kalácsfalva. ~ Jegyzi, azaz próbálja jegyezni a nevet, gyakorta pedig a papírra pillant, ami menekülő utat biztosít a kíváncsi tekintetek elől. Leszáll a lóról, majd a továbbiakban maga mellett vezeti.*
-Ez lesz a piac, az még felismerem… *Motyog magában, a kíváncsi tekintetek kereszttüze viszont egyre inkább zavarja, már hallja is, hogy összesúgnak a háta mögött, szerencsére az, hogy mit beszélnek nem jut el a fülébe. Járja egymás után a kiterített ponyvákat, de a csalódott arckifejezés valahogy nem akar eltűnni az arcáról.*
-Ez sem az… *Nézegeti a még neki is furcsa zöldségeket és növényeket, amiket ott árulnak. ~Lehet, hogy ez a kis ficka a papíron még írás? Isp...éj. Nem bírom kiolvasni a közepét.~ Ráncolja össze a szemöldökeit a homlokán megtorpanva az út kellős közepén.*
*Ahogy letér a kikötőbe vezető útról tovább halad a szántók takarásában, ám már kirajzolódik a távolban egy településféle. Ám még a folyón át kell kelnie hozzá, de a rév erre is biztosít lehetőséget. Mielőtt odaérnének, a sárkánylegyet betuszkolja az egyik nyeregtáskába, a végén még elkóborol tőle vagy azt hiszik valami termésdézsmáló szörnyeteg. Ez neki látszólag nem igazán tetszik, de egy idő után felhagy a mocorgással. Erre még sose járt, így szépen lassan halad, nehogy a nagy nézelődés közben a lóval orra bukjon. A révnél kellemesen csalódik az itteniek vendégszeretetében, mindig is azt gondolta, hogy az idegenekkel gorombák és lenézőek, de a mosoly erejét nem szabad alábecsülni. A hatalmas malom robusztusan emelkedik ki a település képéből, egyértelműen kinyilvánítva, hogy miből is élnek az itteni emberek. ~Kalácsfalva. ~ Jegyzi, azaz próbálja jegyezni a nevet, gyakorta pedig a papírra pillant, ami menekülő utat biztosít a kíváncsi tekintetek elől. Leszáll a lóról, majd a továbbiakban maga mellett vezeti.*
-Ez lesz a piac, az még felismerem… *Motyog magában, a kíváncsi tekintetek kereszttüze viszont egyre inkább zavarja, már hallja is, hogy összesúgnak a háta mögött, szerencsére az, hogy mit beszélnek nem jut el a fülébe. Járja egymás után a kiterített ponyvákat, de a csalódott arckifejezés valahogy nem akar eltűnni az arcáról.*
-Ez sem az… *Nézegeti a még neki is furcsa zöldségeket és növényeket, amiket ott árulnak. ~Lehet, hogy ez a kis ficka a papíron még írás? Isp...éj. Nem bírom kiolvasni a közepét.~ Ráncolja össze a szemöldökeit a homlokán megtorpanva az út kellős közepén.*
3270. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2021-01-27 20:46:13
Üzenet elküldve: 2021-01-27 20:46:13
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Learon//
-Bűnnek éppen nem bűn, kedves.
*Szólal meg görbe ujját emelve*
-De remélem jól bírja Kend, ha papuccsal csapják a tarkóját.
*Göcög dohányos hangján, s bizony felidéződik benne egy kép, ahogy az elmondottakhoz hasonlatosan járt el a második férjénél, mikor az leszólta a puliszkáját. Vagy tán a harmadik volt? Mindegy is, lényeg, hogy kapott biz a fakanállal a sejhajára a megjegyzésért. Attól kezdve bizony nem is mert szólni egy szót sem.*
-Helyén van a szíve, csillagom!
*Jegyzi meg kedveskedve, mert akárhogyan is, de nem sok thargról feltételezné, hogy hasonlatosan cselekedne, ha betolakodót észlelne a portáján. Elvégre akárhogy is igyekeznek a városi népek dolgait magukra ölteni, a sok máz meg megválogatott szó alatt ugyanazok a barbárok maradnak. Persze ezzel az öreg Nanának baja nincs, ameddig a fajtájukat nem bántják, s rendben tartják a környéket, nem tud neheztelni rájuk természetük miatt.
A vénlány bizony igencsak kíváncsi lesz, mi lehet az oka annak, hogy ennyire nem szívleli a nemes úr a kedves hadnagyot. Szemöldöke megemelkedik mielőtt az aljas tettbe beavatnák, már mindenféle dolog megfordul öreg fejében. Tán megverte, megcsonkította vagy bántotta valamelyik jószágát - ilyenekre gondol a Nana, mert hát mi más oka lehetne, hogy ennyire megveti a hölgyet. Megtudván miféle gaz cselekedetet követett el a gonosz Ziana, bizony derűsen csillan meg az öreg fekete szeme.*
-Micsoda álnok nőszemély!
*Hangjában átlátszóan színlelt felháborodás csendül*
-Ily nemes lelkű ember csodafüveit csak úgy elorozni, hát gyalázat.
*Kicsit közelebb inti eztán a férfit, hogy halkabban -már amennyire halkan egy félsüket vénasszony képes- folytassa.*
-Tudja ám a vén Nana es sokat pipázott.
*Magára mutat természetesen a félreértések elkerülése végett*
-Azok a dohányok biz, ha sokat használja az ember fia, nem olyan jótékonyak ám!
//Learon//
-Bűnnek éppen nem bűn, kedves.
*Szólal meg görbe ujját emelve*
-De remélem jól bírja Kend, ha papuccsal csapják a tarkóját.
*Göcög dohányos hangján, s bizony felidéződik benne egy kép, ahogy az elmondottakhoz hasonlatosan járt el a második férjénél, mikor az leszólta a puliszkáját. Vagy tán a harmadik volt? Mindegy is, lényeg, hogy kapott biz a fakanállal a sejhajára a megjegyzésért. Attól kezdve bizony nem is mert szólni egy szót sem.*
-Helyén van a szíve, csillagom!
*Jegyzi meg kedveskedve, mert akárhogyan is, de nem sok thargról feltételezné, hogy hasonlatosan cselekedne, ha betolakodót észlelne a portáján. Elvégre akárhogy is igyekeznek a városi népek dolgait magukra ölteni, a sok máz meg megválogatott szó alatt ugyanazok a barbárok maradnak. Persze ezzel az öreg Nanának baja nincs, ameddig a fajtájukat nem bántják, s rendben tartják a környéket, nem tud neheztelni rájuk természetük miatt.
A vénlány bizony igencsak kíváncsi lesz, mi lehet az oka annak, hogy ennyire nem szívleli a nemes úr a kedves hadnagyot. Szemöldöke megemelkedik mielőtt az aljas tettbe beavatnák, már mindenféle dolog megfordul öreg fejében. Tán megverte, megcsonkította vagy bántotta valamelyik jószágát - ilyenekre gondol a Nana, mert hát mi más oka lehetne, hogy ennyire megveti a hölgyet. Megtudván miféle gaz cselekedetet követett el a gonosz Ziana, bizony derűsen csillan meg az öreg fekete szeme.*
-Micsoda álnok nőszemély!
*Hangjában átlátszóan színlelt felháborodás csendül*
-Ily nemes lelkű ember csodafüveit csak úgy elorozni, hát gyalázat.
*Kicsit közelebb inti eztán a férfit, hogy halkabban -már amennyire halkan egy félsüket vénasszony képes- folytassa.*
-Tudja ám a vén Nana es sokat pipázott.
*Magára mutat természetesen a félreértések elkerülése végett*
-Azok a dohányok biz, ha sokat használja az ember fia, nem olyan jótékonyak ám!
3269. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2021-01-25 12:04:19
Üzenet elküldve: 2021-01-25 12:04:19
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*A lány szemérmetlenül és hangosan nevet, minden bizonnyal az ördögvigyor tehet arról, hogy ilyen felszabadult. A szellemek viszont elkerülik. Talán szégyellősek. Vagy talán csak akkor látogatják meg, ha pocsék a hangulata? Mert most nagyon messze van a pocséktól. Bár ha Kagan szóba kerül, akkor minden egyes alkalommal elkomorodik, most sincs ez másképpen.*
- Ja, nyilván volt oka.
*Az, hogy bunkó barbár volt. Mármint nem azért volt bunkó, mert barbár volt, hanem azért, mert egyszerűen csak bunkó volt. Aki ráadásul barbár is volt, a barbároknak meg van annyira rossz renoméja a városban, hogy szitokszó legyen, ha valakire rámondják. Szokták mondani, hogy a vér nem válik vízzé, és jelen pillanatban ez egy nagyon riasztó gondolat, hiszen Aenae nem akarja, hogy bárki bunkónak titulálja. Vagy akár barbárnak, főleg bunkó barbárnak.*
- Beszéltem már vele. Azt mondta, hogy az ital segít neki felejteni. Vagy valami ilyesmit.
*Aenae hirtelen nem is tud visszaemlékezni a beszélgetésre, lehet, hogy nem is Waldrannak beszélt erről? De, ővele, meg arról is, hogy az északon hagyott gyermekét akarja feledni. Vagy ilyesmi. Laornak nyilván nem fogja kifejteni, hogy Waldran mit is feledne azzal, hogy állandóan részeg, így mindegy is, hogy mi volt a beszélgetés.*
- De mit csináljak vele, dobassam a Gödörbe, még kijózanodik?
*Tanácstalanul tárja szét a karjait. Persze tudja ő is, hogy problémát okoz, vagy ha most még nem is, de a jövőben fog. Viszont tényleg nem tudja, hogy mit is csinálhatna vele? Valóban dobassa a Gödörbe, míg kijózanodik és már nem kívánja többé?*
- Egek, ha kiugrana egy fa mögül, akkor egészen biztosan megállna a szívem!
*Neki fel sem tűnik, hogy Laor mit mondott, bárgyúságát betudja az ördögvigyornak és nagyon jól mulat is rajta.*
- Hát, a pénz és a hatalom vonzzák az ilyen nőket. És neki mindkettőből kijutott!
*Vagy legalábbis Habrertus úgy véli, hogy kijutott neki ezekből. Vajon sikkaszt? És ha igen, akkor ügyesen csinálja? Effy bolond bátyja a körmére nézhetne. Mármint ha Aenae hajlandó lenne arra, hogy szóba álljon bármelyikükkel is. Briwalnak szíves örömest kikaparná a szemét, Tizionak meg csak amiatt, mert Briwalét is.*
- Mármint, hogy közeledett-e felém "úgy"? Nem. Egek. Még csak az kéne. Vagy nem vettem észre.
*Végül is az se baj, ha nem vette észre, csak akkor majd nagyon kell koncentrálnia arra, hogy ne nézzen sandán a kancellárra.*
*A lány szemérmetlenül és hangosan nevet, minden bizonnyal az ördögvigyor tehet arról, hogy ilyen felszabadult. A szellemek viszont elkerülik. Talán szégyellősek. Vagy talán csak akkor látogatják meg, ha pocsék a hangulata? Mert most nagyon messze van a pocséktól. Bár ha Kagan szóba kerül, akkor minden egyes alkalommal elkomorodik, most sincs ez másképpen.*
- Ja, nyilván volt oka.
*Az, hogy bunkó barbár volt. Mármint nem azért volt bunkó, mert barbár volt, hanem azért, mert egyszerűen csak bunkó volt. Aki ráadásul barbár is volt, a barbároknak meg van annyira rossz renoméja a városban, hogy szitokszó legyen, ha valakire rámondják. Szokták mondani, hogy a vér nem válik vízzé, és jelen pillanatban ez egy nagyon riasztó gondolat, hiszen Aenae nem akarja, hogy bárki bunkónak titulálja. Vagy akár barbárnak, főleg bunkó barbárnak.*
- Beszéltem már vele. Azt mondta, hogy az ital segít neki felejteni. Vagy valami ilyesmit.
*Aenae hirtelen nem is tud visszaemlékezni a beszélgetésre, lehet, hogy nem is Waldrannak beszélt erről? De, ővele, meg arról is, hogy az északon hagyott gyermekét akarja feledni. Vagy ilyesmi. Laornak nyilván nem fogja kifejteni, hogy Waldran mit is feledne azzal, hogy állandóan részeg, így mindegy is, hogy mi volt a beszélgetés.*
- De mit csináljak vele, dobassam a Gödörbe, még kijózanodik?
*Tanácstalanul tárja szét a karjait. Persze tudja ő is, hogy problémát okoz, vagy ha most még nem is, de a jövőben fog. Viszont tényleg nem tudja, hogy mit is csinálhatna vele? Valóban dobassa a Gödörbe, míg kijózanodik és már nem kívánja többé?*
- Egek, ha kiugrana egy fa mögül, akkor egészen biztosan megállna a szívem!
*Neki fel sem tűnik, hogy Laor mit mondott, bárgyúságát betudja az ördögvigyornak és nagyon jól mulat is rajta.*
- Hát, a pénz és a hatalom vonzzák az ilyen nőket. És neki mindkettőből kijutott!
*Vagy legalábbis Habrertus úgy véli, hogy kijutott neki ezekből. Vajon sikkaszt? És ha igen, akkor ügyesen csinálja? Effy bolond bátyja a körmére nézhetne. Mármint ha Aenae hajlandó lenne arra, hogy szóba álljon bármelyikükkel is. Briwalnak szíves örömest kikaparná a szemét, Tizionak meg csak amiatt, mert Briwalét is.*
- Mármint, hogy közeledett-e felém "úgy"? Nem. Egek. Még csak az kéne. Vagy nem vettem észre.
*Végül is az se baj, ha nem vette észre, csak akkor majd nagyon kell koncentrálnia arra, hogy ne nézzen sandán a kancellárra.*
3268. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2021-01-25 10:32:27
Üzenet elküldve: 2021-01-25 10:32:27
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Nana//
*A Sajt-mester csatlakozik a nevetéshez, hiszen tudja, hogy a néni ezt csak amolyan viccből mondta, nem teljesen komolyan. A falusi népek ugyanis szeretnek viccelni a munkával, de azért komolyan veszik a dolgot. A főztök dolgára továbbra sem áll el a nevetése, bár egy kicsit visszavesz a kuncogásból, hiszen emlékszik bátyja egykori hitvesére, aki egyszer főzött parajlevest és Learonék anyja majdnem elverte egy vesszővel olyan rossz lett.* ~Oh azok a szép idők! Persze aztán anyám kezelésbe vette és megtanította főzni!~
-Ne is tessék mondani! Bár én jól főzök, megtanítanám és legalább mindig olyat ennék, amilyet én szeretek! *Vonja meg a vállát, hiszen ez egy eléggé jó kimenetele lenne a történetnek.*
-Nem mondom, hogy nem enném meg amit ad, de hát elmondani, hogy miben javíthat, csak nem olyan nagy bűn! *Lehet, hogy ebben téved, hiszen sosem volt jó az asszonyi ész megértésében. A pásztormágus szerint egy asszony abból áll, hogy bókolnak neki és eltartják tisztesen, persze a kertben azért dolgozik, ezért pedig megtesz mindent, amit kötelessége. Főz, mos és takarít, valamint szül legalább egy gyereket meg egy tucatnyi lányt.*
-Én azt mondom, előbb mindig a szája járjon az embernek aztán a keze, kivéve, ha segítőleg nyúl vele! Nem tudja, hány falubeli és vándor lenne már elföldelve a kertemben, ha mindenkit elégetek, aki átmegy rajta! *Persze ez csak annak köszönhető, hogy a birtoka pont az út szélén megy és néha gyorsabb keresztülvágni rajta és néha a gyümölcsösből lekapni egy almát, mint megkerülni.*
-Azt is adott, de sokkal rosszabbat is tett ellenem. *Halkítja le a hangját, hogy a főbenjáró bűnt ki ne kelljen mondania hangosan. Talán attól fél, hogy meghallja a nő és a végén még itt terem és megteszi ezt a szörnyűséget, amit akkor, a pusztán.*
-Biztosan tudja, de egy mágus él hal a pipájáért és a belevaló dohányért. Na de! A mágus nem csak magában dohányzik, hanem belerak mindenféle füveket, amik jót tesznek az agynak és a gondolkodásnak. *Fejezi ki ilyen szép szavakkal a függését, mintha csak nem is arról szólna az egész, hogy unalmas óráit tartalmatlanul és haszontalanul töltse a pipázással.*
-Nos, ez a démon orvul és csellel elvette tőlem a jótékony füveimet. Az utolsó adagot! El sem hiszi milyen sok időbe telt fele olyan jót is találnom!
//Nana//
*A Sajt-mester csatlakozik a nevetéshez, hiszen tudja, hogy a néni ezt csak amolyan viccből mondta, nem teljesen komolyan. A falusi népek ugyanis szeretnek viccelni a munkával, de azért komolyan veszik a dolgot. A főztök dolgára továbbra sem áll el a nevetése, bár egy kicsit visszavesz a kuncogásból, hiszen emlékszik bátyja egykori hitvesére, aki egyszer főzött parajlevest és Learonék anyja majdnem elverte egy vesszővel olyan rossz lett.* ~Oh azok a szép idők! Persze aztán anyám kezelésbe vette és megtanította főzni!~
-Ne is tessék mondani! Bár én jól főzök, megtanítanám és legalább mindig olyat ennék, amilyet én szeretek! *Vonja meg a vállát, hiszen ez egy eléggé jó kimenetele lenne a történetnek.*
-Nem mondom, hogy nem enném meg amit ad, de hát elmondani, hogy miben javíthat, csak nem olyan nagy bűn! *Lehet, hogy ebben téved, hiszen sosem volt jó az asszonyi ész megértésében. A pásztormágus szerint egy asszony abból áll, hogy bókolnak neki és eltartják tisztesen, persze a kertben azért dolgozik, ezért pedig megtesz mindent, amit kötelessége. Főz, mos és takarít, valamint szül legalább egy gyereket meg egy tucatnyi lányt.*
-Én azt mondom, előbb mindig a szája járjon az embernek aztán a keze, kivéve, ha segítőleg nyúl vele! Nem tudja, hány falubeli és vándor lenne már elföldelve a kertemben, ha mindenkit elégetek, aki átmegy rajta! *Persze ez csak annak köszönhető, hogy a birtoka pont az út szélén megy és néha gyorsabb keresztülvágni rajta és néha a gyümölcsösből lekapni egy almát, mint megkerülni.*
-Azt is adott, de sokkal rosszabbat is tett ellenem. *Halkítja le a hangját, hogy a főbenjáró bűnt ki ne kelljen mondania hangosan. Talán attól fél, hogy meghallja a nő és a végén még itt terem és megteszi ezt a szörnyűséget, amit akkor, a pusztán.*
-Biztosan tudja, de egy mágus él hal a pipájáért és a belevaló dohányért. Na de! A mágus nem csak magában dohányzik, hanem belerak mindenféle füveket, amik jót tesznek az agynak és a gondolkodásnak. *Fejezi ki ilyen szép szavakkal a függését, mintha csak nem is arról szólna az egész, hogy unalmas óráit tartalmatlanul és haszontalanul töltse a pipázással.*
-Nos, ez a démon orvul és csellel elvette tőlem a jótékony füveimet. Az utolsó adagot! El sem hiszi milyen sok időbe telt fele olyan jót is találnom!
3267. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2021-01-24 13:41:37
Üzenet elküldve: 2021-01-24 13:41:37
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Learon//
-Nemesít a francokat!
*Neveti el magát néha-néha könyökhajlatába köhécselve, a hosszú évek pipázása bizony nyomot hagy az emberben.*
-Sokat tanul az ember fia a kemény munkábúl, kedvesem, de ha nemesítene a fődeken mán mindenki úr lenne!
*Érti félre természetesen szánt szándékkal a bölcs ősi mondást. Közben kicsit finoman dörzsölgeti térdkalácsát, amit már csak nehézkesen ér el, a hajolgatáshoz már nem elég bátor. Főleg nem azóta, mióta a Johska bácsi a szomszéd utcából egyszer a kocsmából hazafelé menet lehajolt egy aranyérméért -s bizony fiatalabb is volt a Nanánál- és többet nem egyenesedett fel.*
-Jó is az biz'!
*Ért egyet, mert a hosszú földeken töltött nap után valóban jól esik a főtt étel az embernek, ám a feleségek dolgára csak legyint.*
-Azt képzeli egy feleség csak jót főzhet? Van, hogy a fiatal asszony nem mozog oly ügyesen a konyhába'. A férjnek viszont kutya kötelessége jó képet vágni hozzája!
*Osztja meg gondolatait, sőt, inkább tanácsol, hadd tudja meg a férfi, soha nem illik egy nő főztjére megjegyzést tenni.*
-Há' persze, jobb lett vón tán meghallgatni szerencsétlent, mit garázdálkodott arrafele.
*Valahol végül is egyet ért jólelkű útitársával, úgy lett volna helyes, ha csak elfogják, s a Hadúr elé küldik, neki kellett volna döntenie sorsáról. Emlékei szerint emiatt össze is akasztották a bajszukat a thargokkal.*
-De tudja, ezek zsoldosok. Előbb lőnek, csak aztán kérdeznek.
*Összevont szemöldökkel pillant fel a nemesre, mikor az az eget szólítja, s azt szűri le a látottakból, bizony ismerheti a vöröst. Furcsa reakciójának okát természetesen nem érti, vele mindvégig tündéri volt a hadnagy, arra is gondol, talán összetéveszti a másik valakivel.*
-Nősténydémon?
*Kérdez vissza megilletődve, s megvakarja ráncos állát*
-Ejj tán kosarat adott magának, hogy így neheztel rá?
//Learon//
-Nemesít a francokat!
*Neveti el magát néha-néha könyökhajlatába köhécselve, a hosszú évek pipázása bizony nyomot hagy az emberben.*
-Sokat tanul az ember fia a kemény munkábúl, kedvesem, de ha nemesítene a fődeken mán mindenki úr lenne!
*Érti félre természetesen szánt szándékkal a bölcs ősi mondást. Közben kicsit finoman dörzsölgeti térdkalácsát, amit már csak nehézkesen ér el, a hajolgatáshoz már nem elég bátor. Főleg nem azóta, mióta a Johska bácsi a szomszéd utcából egyszer a kocsmából hazafelé menet lehajolt egy aranyérméért -s bizony fiatalabb is volt a Nanánál- és többet nem egyenesedett fel.*
-Jó is az biz'!
*Ért egyet, mert a hosszú földeken töltött nap után valóban jól esik a főtt étel az embernek, ám a feleségek dolgára csak legyint.*
-Azt képzeli egy feleség csak jót főzhet? Van, hogy a fiatal asszony nem mozog oly ügyesen a konyhába'. A férjnek viszont kutya kötelessége jó képet vágni hozzája!
*Osztja meg gondolatait, sőt, inkább tanácsol, hadd tudja meg a férfi, soha nem illik egy nő főztjére megjegyzést tenni.*
-Há' persze, jobb lett vón tán meghallgatni szerencsétlent, mit garázdálkodott arrafele.
*Valahol végül is egyet ért jólelkű útitársával, úgy lett volna helyes, ha csak elfogják, s a Hadúr elé küldik, neki kellett volna döntenie sorsáról. Emlékei szerint emiatt össze is akasztották a bajszukat a thargokkal.*
-De tudja, ezek zsoldosok. Előbb lőnek, csak aztán kérdeznek.
*Összevont szemöldökkel pillant fel a nemesre, mikor az az eget szólítja, s azt szűri le a látottakból, bizony ismerheti a vöröst. Furcsa reakciójának okát természetesen nem érti, vele mindvégig tündéri volt a hadnagy, arra is gondol, talán összetéveszti a másik valakivel.*
-Nősténydémon?
*Kérdez vissza megilletődve, s megvakarja ráncos állát*
-Ejj tán kosarat adott magának, hogy így neheztel rá?
3266. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2021-01-23 17:57:47
Üzenet elküldve: 2021-01-23 17:57:47
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
~Ó, hogy a ragya verje ki! A szutykos remetéje rakja bele a pestises pöcsét!~ *Nyilván rossz irányba küldte az a nyomorult kis kikötői csencselő. Persze, mindez az ő hibája, csakis saját magának köszönheti. Ha jobban bízik emlékeiben, akkor most nem sétálgatna itt, a város helyett a tharg földeken kóvályogva. Szándéka szerint döngő, termetéből kifolyólag csupán a felső porréteget megmozgató léptekkel, dúlva-fúlva trappol visszafelé, hogy ezúttal már saját ösztöneiben bízva találja meg a helyes utat. Azt, ami a Pegazusba vezeti. Merthogy a kikötőből oda indult, és egészen mostanáig azt is hitte, hogy arra tart. ~Hogy az élőholt borzoi rágja le a lába ujját!~ Szitkozódik fejben tovább, mert csupán akkor jött rá, hogy rossz az irány, mikor a barbár föld kapuja már feltűnt a láthatáron. Ennyi felesleges kilométer, ennyi elpazarolt idő. Most már egészen biztos, hogy rá fog sötétedni. Az évszak sincs segítségére a rövid nappalokkal, de arra meg igazán nem haragudhat. Elindul hát arra, amerről jött, úgy döntve, a rumosban fogja tölteni az éjszakát. Egy kevésbé puccos szobára még futja erszénye tartalmából. Talán valami lőrére is, mert idegből szopogatott butykosa kezd kiapadni. ~Ez is annak a félkegyelműnek a hibája.~ Rejti vissza tarisznyájába, fejét morcosan csóválva.
Serényen kapkodja lábát, hiszen hideg van. Hiába húzza össze magán egészen szorosan prémes kabátját, a csípős szél kíméletlenül belekap fedetlen szőke fürtjeibe. Mondjuk legalább gondolatai kitisztulnak hatására, már, ha a mindenféle összeesküvéselméletek gyártása annak számít. Felmerül benne, hogy mi van, ha ez csupán egy ravasz csapda, hiszen annyira senki sem lehet sültbolond, hogy nem tudja, merre van Arthenior. Pláne nem egy kikötői kofa. Akkor meg lehet, hogy a halálba küldte. Hogy az ösvény mellett fosztogatók rejtőznek. Akik csak arra várnak, hogy a szerencsétlenek, akiket félre navigáltak, a karjaikba szaladjanak. Bár azt is meg kell hagyni, hogy akkor már ideúton is elkaphatták volna. ~Bassza meg!~ Csóvál megint egyet kobakján dühösen, kezével tőre után kutatva. Feszülten fog rá a markolatra, s el is dönti, hogy visszaúton végig szorongatni fogja.
Nem indul jól ez az egész, kicsit kezd is elbizonytalanodni visszatértének helyességében.*
~Ó, hogy a ragya verje ki! A szutykos remetéje rakja bele a pestises pöcsét!~ *Nyilván rossz irányba küldte az a nyomorult kis kikötői csencselő. Persze, mindez az ő hibája, csakis saját magának köszönheti. Ha jobban bízik emlékeiben, akkor most nem sétálgatna itt, a város helyett a tharg földeken kóvályogva. Szándéka szerint döngő, termetéből kifolyólag csupán a felső porréteget megmozgató léptekkel, dúlva-fúlva trappol visszafelé, hogy ezúttal már saját ösztöneiben bízva találja meg a helyes utat. Azt, ami a Pegazusba vezeti. Merthogy a kikötőből oda indult, és egészen mostanáig azt is hitte, hogy arra tart. ~Hogy az élőholt borzoi rágja le a lába ujját!~ Szitkozódik fejben tovább, mert csupán akkor jött rá, hogy rossz az irány, mikor a barbár föld kapuja már feltűnt a láthatáron. Ennyi felesleges kilométer, ennyi elpazarolt idő. Most már egészen biztos, hogy rá fog sötétedni. Az évszak sincs segítségére a rövid nappalokkal, de arra meg igazán nem haragudhat. Elindul hát arra, amerről jött, úgy döntve, a rumosban fogja tölteni az éjszakát. Egy kevésbé puccos szobára még futja erszénye tartalmából. Talán valami lőrére is, mert idegből szopogatott butykosa kezd kiapadni. ~Ez is annak a félkegyelműnek a hibája.~ Rejti vissza tarisznyájába, fejét morcosan csóválva.
Serényen kapkodja lábát, hiszen hideg van. Hiába húzza össze magán egészen szorosan prémes kabátját, a csípős szél kíméletlenül belekap fedetlen szőke fürtjeibe. Mondjuk legalább gondolatai kitisztulnak hatására, már, ha a mindenféle összeesküvéselméletek gyártása annak számít. Felmerül benne, hogy mi van, ha ez csupán egy ravasz csapda, hiszen annyira senki sem lehet sültbolond, hogy nem tudja, merre van Arthenior. Pláne nem egy kikötői kofa. Akkor meg lehet, hogy a halálba küldte. Hogy az ösvény mellett fosztogatók rejtőznek. Akik csak arra várnak, hogy a szerencsétlenek, akiket félre navigáltak, a karjaikba szaladjanak. Bár azt is meg kell hagyni, hogy akkor már ideúton is elkaphatták volna. ~Bassza meg!~ Csóvál megint egyet kobakján dühösen, kezével tőre után kutatva. Feszülten fog rá a markolatra, s el is dönti, hogy visszaúton végig szorongatni fogja.
Nem indul jól ez az egész, kicsit kezd is elbizonytalanodni visszatértének helyességében.*
3265. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2021-01-21 22:14:10
Üzenet elküldve: 2021-01-21 22:14:10
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 696
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 696
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Nem ettem én ma egyebet...//
-Ugyan nálam tényleg szívesen vagy látva. Örülök, hogy eljöttél.
*Vallja be őszintén. Tényleg így van. Nagyobb öröm nem érhette volna a pásztort minthogy meglátogatja őt a lány. A háza pedig egy úri rezidenciához tényleg nem hasonlítható. Már csak azért se hisz csak három szobája van és ahova a lány belép az-az étkező és a konyha egyben. A bútorok egyszerűek. Az asztalon se virág, se terítő. Férfi él a házban. Trodd asztaldíszei a szerény reggelijének maradéka és az egyik faragókése amit miután a kemence mellé letette a terhét gyorsan el is vesz onnan. A földön még ott a faforgács. A férfi nem várt vendéget. Főleg a lányt nem így nem söpört össze maga után az esti farigcsálása óta.*
-Érezd csak magad otthon. Én múltkor már megbeszéltük, de nem vagyok én úr. Csak Trodd.
*Ha jobban szétnéz valódi díszeket is láthat a lány. Amik részben díszek csak. A falra akasztott hétköznapi és ácsmunkához való eszközök, fakupák, tányérok, köcsögök, sőt a múltkor még a pásztor övén csüngő készségek is most csak oda vannak felakasztva egy szögre. Rajta a férfi kulacsával, tűzszerszámaival, kis késével már ha ezeket ki tudja venni a mellettük lévő több bőrsallangból és díszes kis faragványból amit a pásztor az eszközei mellett hord. Hellyel kínálja a lányt és hallgatja a történetét.*
-Szóval lány lett? Ha még megvan a szülésből a lepény, azt el kell ásni körtefa alá és a következő már fiú lesz.
*Trodd nem a szavak embere. Látszik rajta, hogy nem akar ő rosszat, de egy lány ugye nem gyerek. Kell majd egy fiú is amiért jobb mindent megtenni. A dicséretre csak megrázza a fejét.*
-Nem azért csináltam én. Meg más is megtette volna.
*A pásztor világképében egy teljesen természetes dolog, hogy egy rosszul lévő nőnél megáll és segít neki. Az lenne a fura ha valaki nem így tenne. Persze a kosár tartalmát látva jól láthatóan megörül. Mármint csak úgy Trodd-hoz illően jól láthatóan. A férfi arcvonásai csak kicsit szoktak változni.*
-Ezt ti csináltátok? És bocsánat. Ritkán jár ide vendég. Megkínálhatlak egy kis friss tejjel vagy sajttal? A tejet most reggel fejtem.
-Ugyan nálam tényleg szívesen vagy látva. Örülök, hogy eljöttél.
*Vallja be őszintén. Tényleg így van. Nagyobb öröm nem érhette volna a pásztort minthogy meglátogatja őt a lány. A háza pedig egy úri rezidenciához tényleg nem hasonlítható. Már csak azért se hisz csak három szobája van és ahova a lány belép az-az étkező és a konyha egyben. A bútorok egyszerűek. Az asztalon se virág, se terítő. Férfi él a házban. Trodd asztaldíszei a szerény reggelijének maradéka és az egyik faragókése amit miután a kemence mellé letette a terhét gyorsan el is vesz onnan. A földön még ott a faforgács. A férfi nem várt vendéget. Főleg a lányt nem így nem söpört össze maga után az esti farigcsálása óta.*
-Érezd csak magad otthon. Én múltkor már megbeszéltük, de nem vagyok én úr. Csak Trodd.
*Ha jobban szétnéz valódi díszeket is láthat a lány. Amik részben díszek csak. A falra akasztott hétköznapi és ácsmunkához való eszközök, fakupák, tányérok, köcsögök, sőt a múltkor még a pásztor övén csüngő készségek is most csak oda vannak felakasztva egy szögre. Rajta a férfi kulacsával, tűzszerszámaival, kis késével már ha ezeket ki tudja venni a mellettük lévő több bőrsallangból és díszes kis faragványból amit a pásztor az eszközei mellett hord. Hellyel kínálja a lányt és hallgatja a történetét.*
-Szóval lány lett? Ha még megvan a szülésből a lepény, azt el kell ásni körtefa alá és a következő már fiú lesz.
*Trodd nem a szavak embere. Látszik rajta, hogy nem akar ő rosszat, de egy lány ugye nem gyerek. Kell majd egy fiú is amiért jobb mindent megtenni. A dicséretre csak megrázza a fejét.*
-Nem azért csináltam én. Meg más is megtette volna.
*A pásztor világképében egy teljesen természetes dolog, hogy egy rosszul lévő nőnél megáll és segít neki. Az lenne a fura ha valaki nem így tenne. Persze a kosár tartalmát látva jól láthatóan megörül. Mármint csak úgy Trodd-hoz illően jól láthatóan. A férfi arcvonásai csak kicsit szoktak változni.*
-Ezt ti csináltátok? És bocsánat. Ritkán jár ide vendég. Megkínálhatlak egy kis friss tejjel vagy sajttal? A tejet most reggel fejtem.
3264. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2021-01-21 21:10:55
Üzenet elküldve: 2021-01-21 21:10:55
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Nem ettem én ma egyebet...//
* A kutyára szelíden elmosolyodik, ki is nyújtja felé kezét, hogy ha akarja akkor meg tudja szimatolni. Ő az ilyen állatoktól amúgy sem fél, meg aztán ez a feketeség egyáltalán nem tűnik veszélyesnek, de majd kiderül. *
- Köszönöm, igazán nem maradok sokáig - * szabadkozik tovább,miközben belép a házba. Az ajtótól ellép, hogy a férfi is be tudjon jönni, de tovább nem megy, inkább megvárja, míg a házigazda mutatja az utat, hogy ha esetleg leülhet hova üljön. Addig akaratlanul is, de felméri a ház belsejét. Talán még nem járt ilyen viskóban, leginkább gazdag házaknál szolgált, azonban érdekesnek tartja, és legalább a paraszté nem pedig bérelt. Legalábbis ha jól sejti. *
- Egészséges gyermek az úrnak hála -* feleli rá boldogan. * - Igazán szemre való, formás baba, pontosan olyan gyönyörű teremtés lesz mint az anyja - * teszi még hozzá haloványan elmosolyodva. Ez egyáltalán nem csak légből kapott bók, inkább egy mélyről jövő érzés, ami boldoggá teszi őt.*
- Ha maga nem lett volna,talán máshogy alakult volna, ezért is jöttem el, hogy köszönetet mondjak - * szól, s a kosárkáról most lehúzza a takarót. *
- Hoztam friss zsemléket és pogácsákat, a nappal együtt látták meg a világot, úgyhogy még igazán kellemesen melegek
* A kutyára szelíden elmosolyodik, ki is nyújtja felé kezét, hogy ha akarja akkor meg tudja szimatolni. Ő az ilyen állatoktól amúgy sem fél, meg aztán ez a feketeség egyáltalán nem tűnik veszélyesnek, de majd kiderül. *
- Köszönöm, igazán nem maradok sokáig - * szabadkozik tovább,miközben belép a házba. Az ajtótól ellép, hogy a férfi is be tudjon jönni, de tovább nem megy, inkább megvárja, míg a házigazda mutatja az utat, hogy ha esetleg leülhet hova üljön. Addig akaratlanul is, de felméri a ház belsejét. Talán még nem járt ilyen viskóban, leginkább gazdag házaknál szolgált, azonban érdekesnek tartja, és legalább a paraszté nem pedig bérelt. Legalábbis ha jól sejti. *
- Egészséges gyermek az úrnak hála -* feleli rá boldogan. * - Igazán szemre való, formás baba, pontosan olyan gyönyörű teremtés lesz mint az anyja - * teszi még hozzá haloványan elmosolyodva. Ez egyáltalán nem csak légből kapott bók, inkább egy mélyről jövő érzés, ami boldoggá teszi őt.*
- Ha maga nem lett volna,talán máshogy alakult volna, ezért is jöttem el, hogy köszönetet mondjak - * szól, s a kosárkáról most lehúzza a takarót. *
- Hoztam friss zsemléket és pogácsákat, a nappal együtt látták meg a világot, úgyhogy még igazán kellemesen melegek
3263. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2021-01-21 16:59:53
Üzenet elküldve: 2021-01-21 16:59:53
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Nana//
*Magában kuncog egy kicsit az öregasszony zavarán és eldönti, hogy kicsit visszavesz a tempóból mielőtt terhes lenne a néninek.*
-Pedig a munka nemesít, ahogy tartja a mondás! *Azt pedig, hogy a városban milyen tejfel van, csak bólogatással nyugtázza, hiszen a maga részéről sosem szertett ott lenni. Amikor megállnak, ő is egy kicsit kifújja magát, habár egyáltalán nem fáradt és nem is ilyesmi sétákhoz van szokva, hanem a kemény túrákhoz és erdőjárásokhoz. Az ilyesmi már meg se kottyan, de nem szeretne illetlen lenni a mamóval.*
-Csak nyugodtan, nem sietünk ám sehova! *Aztán kutyája hátát kezdi el simogatni, mert látja az ebe, hogy kicsit elhanyagolva érzi magát. Ilyenkor amikor sétálgatni szokott, gyakran beszél a jószághoz mindenféle ostobaságokat és talán ezt hiányolja most az állat.*
-Biztosan! Én is ismerek egy péket a városban. *Vonja meg a vállát vigyorogva.*
-A sütés és főzés nem is rászorultság kérdése! *Húzza fel a szemöldökét.*
-Jót tesz az ember lelkének, ha maga készítette ételt ehet a munka után. *Persze, hogy ne tűnjön úgy, mint egy örökös agglegény, aki teljesen független mindenkitől, hozzáteszi.*
-Annál már csak az a jobb, ha az ember felesége süt rá! *Neki jelenleg meg kell elégedni a saját vagy Fortas-asszony főztjével, de az az asszony már majdnem olyan mintha a felesége lenne. Mossa a gatyáig és elmossa az edényeit. Ahogy végig hallgatja a történetet, egy egészen más perspektívából láthat rá a múlt ezen részletére az óriással és a gaz városőrökkel kapcsolatban, ami nem kicsit bizonytalanítja el.*
-Aha! Így egészen más, bár felénk azért nem ölik meg azt, aki bemászik a birtokra. Csak gondoljon bele, minden második almatolvaj kiskölyköt elégetném egy lángcsóvával akkor! *Neveti el magát.*
-Belépne a kettővel odébb lévő szomszéd gyereke azt rögtön elvarázsolnám! Nem így megy ez! *Ahogy meghallja a Ziana nevet egyből meg is áll és le is fagy a nagy vigyor az arcáról.*
-Te jó ég! *Valami félelemmel vegyes ború ül ki a képére.*
-Itt lakik az a nősténydémon? *Nem tudja hirtelen, hogy milyen reakciót is vált ki belőle ez az egész mert valahol örül is neki, de ha tehetné inkább elfelejtené ezt az információt, amit az imént hallott.*
-Jobban tesszük, ha neki inkább nem ejtjük ki a nevét! A végén még itt terem! *Aztán színpadiasan az ujja elé teszi a kezét és száján egy közepesen hangos „sssss” hangot hallat.*
-Tudja, nem szabad megidézni a démonokat!
//Nana//
*Magában kuncog egy kicsit az öregasszony zavarán és eldönti, hogy kicsit visszavesz a tempóból mielőtt terhes lenne a néninek.*
-Pedig a munka nemesít, ahogy tartja a mondás! *Azt pedig, hogy a városban milyen tejfel van, csak bólogatással nyugtázza, hiszen a maga részéről sosem szertett ott lenni. Amikor megállnak, ő is egy kicsit kifújja magát, habár egyáltalán nem fáradt és nem is ilyesmi sétákhoz van szokva, hanem a kemény túrákhoz és erdőjárásokhoz. Az ilyesmi már meg se kottyan, de nem szeretne illetlen lenni a mamóval.*
-Csak nyugodtan, nem sietünk ám sehova! *Aztán kutyája hátát kezdi el simogatni, mert látja az ebe, hogy kicsit elhanyagolva érzi magát. Ilyenkor amikor sétálgatni szokott, gyakran beszél a jószághoz mindenféle ostobaságokat és talán ezt hiányolja most az állat.*
-Biztosan! Én is ismerek egy péket a városban. *Vonja meg a vállát vigyorogva.*
-A sütés és főzés nem is rászorultság kérdése! *Húzza fel a szemöldökét.*
-Jót tesz az ember lelkének, ha maga készítette ételt ehet a munka után. *Persze, hogy ne tűnjön úgy, mint egy örökös agglegény, aki teljesen független mindenkitől, hozzáteszi.*
-Annál már csak az a jobb, ha az ember felesége süt rá! *Neki jelenleg meg kell elégedni a saját vagy Fortas-asszony főztjével, de az az asszony már majdnem olyan mintha a felesége lenne. Mossa a gatyáig és elmossa az edényeit. Ahogy végig hallgatja a történetet, egy egészen más perspektívából láthat rá a múlt ezen részletére az óriással és a gaz városőrökkel kapcsolatban, ami nem kicsit bizonytalanítja el.*
-Aha! Így egészen más, bár felénk azért nem ölik meg azt, aki bemászik a birtokra. Csak gondoljon bele, minden második almatolvaj kiskölyköt elégetném egy lángcsóvával akkor! *Neveti el magát.*
-Belépne a kettővel odébb lévő szomszéd gyereke azt rögtön elvarázsolnám! Nem így megy ez! *Ahogy meghallja a Ziana nevet egyből meg is áll és le is fagy a nagy vigyor az arcáról.*
-Te jó ég! *Valami félelemmel vegyes ború ül ki a képére.*
-Itt lakik az a nősténydémon? *Nem tudja hirtelen, hogy milyen reakciót is vált ki belőle ez az egész mert valahol örül is neki, de ha tehetné inkább elfelejtené ezt az információt, amit az imént hallott.*
-Jobban tesszük, ha neki inkább nem ejtjük ki a nevét! A végén még itt terem! *Aztán színpadiasan az ujja elé teszi a kezét és száján egy közepesen hangos „sssss” hangot hallat.*
-Tudja, nem szabad megidézni a démonokat!
3262. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2021-01-21 16:20:38
Üzenet elküldve: 2021-01-21 16:20:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
// Hazafelé //
* Nincs mit tenni vissza kell menni a városba. Totálisan bedőlt ez az utazás. Ráadásul gúnyolták, ami nagyon nem tetszik neki. Rossz a kedve teljesen. A kietlen táj egyhangúsága sem javít ezen semmit. Paripát megsarkantyúzza hát, hogy mihamarabb visszaérjenek a városba. Egy szerencséje van, hogy még reggel van. Délutánra már Arthenior utcáit fogja koptatni.*
~ Jó lenne a saját házamba hazatérni. Igaza van Yezza kisasszonynak. Kéne egy saját hajlék nekem. Megmutathatnám ennek a poros kis városnak, hogy mit tud egy igazi építész. ~* Na ezt is eldöntötte, így már a kedve is jobb lett, hiszen leendő házát kezdi el tervezgetni.*
* Nincs mit tenni vissza kell menni a városba. Totálisan bedőlt ez az utazás. Ráadásul gúnyolták, ami nagyon nem tetszik neki. Rossz a kedve teljesen. A kietlen táj egyhangúsága sem javít ezen semmit. Paripát megsarkantyúzza hát, hogy mihamarabb visszaérjenek a városba. Egy szerencséje van, hogy még reggel van. Délutánra már Arthenior utcáit fogja koptatni.*
~ Jó lenne a saját házamba hazatérni. Igaza van Yezza kisasszonynak. Kéne egy saját hajlék nekem. Megmutathatnám ennek a poros kis városnak, hogy mit tud egy igazi építész. ~* Na ezt is eldöntötte, így már a kedve is jobb lett, hiszen leendő házát kezdi el tervezgetni.*
3261. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2021-01-20 21:40:09
Üzenet elküldve: 2021-01-20 21:40:09
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Synmira//
//Elvarázsol-lak//
*Az elismerésre Taitos csak elmosolyodik. Néhány gondolat fut át elméjén, de végül nem incselkedik, csak magában tesz pár megjegyzést.*
~Ha ilyen lányok járnának csak arra, már rég szabó lennék.~
*A méricskélés végére azonban kiderül, hogy mindketten elég pirulósak ahhoz, hogy ezek az alkalmak ne munkaként kerüljenek a történelemkönyvekbe róluk. Végül csak két búcsúzó marad, akik pironkodva, szinte ajkaikat harapdálva azt sem tudják hogyan intsenek a másiknak. Végül Wym veszi kezébe a kezdeményezést, és Taitos arcán hamarosan egy puha puszi cuppan.*
~Ohhh, szellemek!~
*A fiú zavara immár teljes, csak mosolyogni tud, de mást nem igazán, végigsimítja Wymni bal vállát, ujjai mintha nem akarnának leszaladni róla, lágyan, lassan távoznak.*
-Azt hiszem már látom.
*Biccent kicsit összeszedve magát.*
-Másképp...
*Lesüti szemét.*
-Nem is pirulnék ennyire.
~Jobb ha indulok!~ *Fut át a gondolat villámként, mely a helyzetet igyekszik menteni.*
-De jobb ha tudod, hogy én sem a szokványos mágus.
*Botjáért nyúl, holmija hátán fityeg, ideje indulnia.*
-Vigyázz magadra, sietek is! Gyakorolj míg nem vagyok itt, ha hazaértem jön a következő lecke.
*Még egy kedves, szeretetteljes mosolyt dob vissza a lánynak, mielőtt kilépne az ajtón, és elindulna a bejárat felé. Arca még mindig vörös, a lépcsőn lefelé ujjai a lány ajkainak édes nyomát tapintják ki arcán, szíve pedig dobog, akár egy ork sereg menetelése.
De mennie kell, Abogr, már így is nagyon el fogja marasztalni. Indulnia kell. Ragront még felkeresi a tornácon.*
-Üdv öreg harcos!
*Elmosolyodik.*
-Nem utazhatok rajtad... de...
*Dobbant botjával kicsit.*
-Gyere utánam a toronyba, megvárlak ott, északon!
*Lendíti karját a torony irányába. A warg elég okos, látta már párszor, no meg lelkét paranccsal köti az ifjú mester, még ha ez most kérés is, így nem esik nehezére majd odatalálni.*
-Csak kényelmesen, ne kelts feltűnést, és jó vadászatot!
*Búcsúzik onnan is, majd a vízkertbe indul. Ránéz a csobogó, hullámzó medencére, melyet a folyó kanyarulata tölt ki, és felidézi az északi tó képét, a toronnyal felette, az égbe vezető lépcsősort.*
~Akkor hát... merüljünk.~
*Igét mormol, és belelép a vízbe, remélve azt, hogy akár egy tükör túloldalán, úgy lép ki északon.*
A varázsló átlép bármilyen víz- vagy jégfelületen, melynek hatására azon keresztül egy másikba tud átutazni, az egyiken belépni, majd a másikon ki. Szükséges hozzá, hogy a mágus tudja, hogy ott van jég- vagy vízfelület (járt már ott, látta), és hogy kellő nagyságú legyen a be- és kilépéshez.
//Elvarázsol-lak//
*Az elismerésre Taitos csak elmosolyodik. Néhány gondolat fut át elméjén, de végül nem incselkedik, csak magában tesz pár megjegyzést.*
~Ha ilyen lányok járnának csak arra, már rég szabó lennék.~
*A méricskélés végére azonban kiderül, hogy mindketten elég pirulósak ahhoz, hogy ezek az alkalmak ne munkaként kerüljenek a történelemkönyvekbe róluk. Végül csak két búcsúzó marad, akik pironkodva, szinte ajkaikat harapdálva azt sem tudják hogyan intsenek a másiknak. Végül Wym veszi kezébe a kezdeményezést, és Taitos arcán hamarosan egy puha puszi cuppan.*
~Ohhh, szellemek!~
*A fiú zavara immár teljes, csak mosolyogni tud, de mást nem igazán, végigsimítja Wymni bal vállát, ujjai mintha nem akarnának leszaladni róla, lágyan, lassan távoznak.*
-Azt hiszem már látom.
*Biccent kicsit összeszedve magát.*
-Másképp...
*Lesüti szemét.*
-Nem is pirulnék ennyire.
~Jobb ha indulok!~ *Fut át a gondolat villámként, mely a helyzetet igyekszik menteni.*
-De jobb ha tudod, hogy én sem a szokványos mágus.
*Botjáért nyúl, holmija hátán fityeg, ideje indulnia.*
-Vigyázz magadra, sietek is! Gyakorolj míg nem vagyok itt, ha hazaértem jön a következő lecke.
*Még egy kedves, szeretetteljes mosolyt dob vissza a lánynak, mielőtt kilépne az ajtón, és elindulna a bejárat felé. Arca még mindig vörös, a lépcsőn lefelé ujjai a lány ajkainak édes nyomát tapintják ki arcán, szíve pedig dobog, akár egy ork sereg menetelése.
De mennie kell, Abogr, már így is nagyon el fogja marasztalni. Indulnia kell. Ragront még felkeresi a tornácon.*
-Üdv öreg harcos!
*Elmosolyodik.*
-Nem utazhatok rajtad... de...
*Dobbant botjával kicsit.*
-Gyere utánam a toronyba, megvárlak ott, északon!
*Lendíti karját a torony irányába. A warg elég okos, látta már párszor, no meg lelkét paranccsal köti az ifjú mester, még ha ez most kérés is, így nem esik nehezére majd odatalálni.*
-Csak kényelmesen, ne kelts feltűnést, és jó vadászatot!
*Búcsúzik onnan is, majd a vízkertbe indul. Ránéz a csobogó, hullámzó medencére, melyet a folyó kanyarulata tölt ki, és felidézi az északi tó képét, a toronnyal felette, az égbe vezető lépcsősort.*
~Akkor hát... merüljünk.~
*Igét mormol, és belelép a vízbe, remélve azt, hogy akár egy tükör túloldalán, úgy lép ki északon.*
A varázsló átlép bármilyen víz- vagy jégfelületen, melynek hatására azon keresztül egy másikba tud átutazni, az egyiken belépni, majd a másikon ki. Szükséges hozzá, hogy a mágus tudja, hogy ott van jég- vagy vízfelület (járt már ott, látta), és hogy kellő nagyságú legyen a be- és kilépéshez.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4229-4248