Amon Ruadh - Tharg birtokok
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 209 (4161. - 4180. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
4180. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2023-08-28 01:42:13
Üzenet elküldve: 2023-08-28 01:42:13
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Második szál//
//Tharasy//
*Ha következőnek elindul botot gyűjteni, előtte biztos, hogy megkeresi a dagadt kereskedőt a csacsi miatt. Mert ám ő azt nem felejtette el. Persze még be kell szereznie valamit, amiből ehet a jószág, meg amit ehet persze. Mondjuk egy nagy láda vagy ilyesmi biztos megfelel. Még akár, ha deszkát szerez, akkor olcsóbban megoldja, ha megcsinálja magának. Persze, ha talál jó állapotú deszkát a környé...
Egy apró fejrázást követően először bamba pislogással, majd egy széles mosollyal nyugtázza, hogy az idegenfi, aki igencsak úgy fest, hogy fajtabéli már a figyelmét neki szenteli. Így nem kell már nyújtózkodnia. Szerencsés, mert a lábujja hegyén biztos akad vízhólyag, a talpáról nem is beszélve. Fene sem tudja, hogy mennyi ideje bandukolhat. Arra azért emlékszik, hogy aludni volt szerencséje út közben itt és ott. Egyszer vizet is töltött, meg...
Újabb fejrázás, majd a torkát köszörülve lép egyet hátrébb. A "He?" tökéletesen megfogalmazott kérdés arra, hogy meg is válaszolja, de úgy tűnik, hogy a másik nem elégszik meg ennyivel. Így egy sóhaj kíséretében hallgatja végig a kíváncsiskodást, ami igazából érthető is a másik részéről. Amikor viszont kiderül, hogy merre is jár vidoran csapja össze a kezeit.*
- A thargok!
*Rikkantja, majd pár pillanat múltán a száját elhúzva engedi le a kezeit, s arcán is megjelenik az enyhe tanácstalanság.*
- A thargok?
*Kérdez vissza óvatosan. Hallott már innen-onnan dolgokat, de nem biztos abban, hogy a fiú ugyan azokról beszél, mint amire a leány gondol. Jobb biztosra menni, ha már egyszer gőze sincs, hogy hol is van. Ám közben nem szándékozik illetlen lenni, hogy a többi kérdést a levegőben lógva hagyja. Főleg, ha ilyen szépen becézik. Bár édes rózsának éppen nem érzi magát. A rajta éktelenkedő merő koszról és a melegnek köszönhető izzadás okozta szagról inkább azok a helyes kis sárga virágok jutnak az eszébe, amik a házikó előtt nyílnak. Büdöske, vagy mi fene.*
- Artheniorból.
*Vakar az állára, miközben azon tűnődik, hogy az messzinek számít e. Így ahogy visszagondol és kezd derengeni egy és más az útjáról valószínűleg nem túl közeli. Ám igen gyakran veszik el a gondolataiban, olyankor meg csak úgy repül az idő.*
- Van esetleg... *Kapja el tekintetét a fiúról, amíg a batyuba túrva kiveszi a butykosát.* vized?
*Tartja is fel a fiú orra elé a kis víztároló eszközét. Nehogy félreértés essék, hogy esetleg locsolni akarna itt a földeken, nem pedig inni. Na nem mintha egy kannából nem lenne képes kiinni az utolsó csepp vizet is.
Amíg megkapja a választ lepillant az ásóra, ami újabb gondolatokat kelteget a fejében. Ettől kíváncsisága is megindul és kénytelen a kérdést fel is tenni.*
- Te ilyen paraszt vagy? Az a földműves féle?
*Mert hát eléggé arra utal minden jel. Ám ez a víz kérdésében igazából lényegtelen is lenne, de Alexy valahogy kényszert érzett rá, hogy ezt gyorsan tisztázza.*
//Tharasy//
*Ha következőnek elindul botot gyűjteni, előtte biztos, hogy megkeresi a dagadt kereskedőt a csacsi miatt. Mert ám ő azt nem felejtette el. Persze még be kell szereznie valamit, amiből ehet a jószág, meg amit ehet persze. Mondjuk egy nagy láda vagy ilyesmi biztos megfelel. Még akár, ha deszkát szerez, akkor olcsóbban megoldja, ha megcsinálja magának. Persze, ha talál jó állapotú deszkát a környé...
Egy apró fejrázást követően először bamba pislogással, majd egy széles mosollyal nyugtázza, hogy az idegenfi, aki igencsak úgy fest, hogy fajtabéli már a figyelmét neki szenteli. Így nem kell már nyújtózkodnia. Szerencsés, mert a lábujja hegyén biztos akad vízhólyag, a talpáról nem is beszélve. Fene sem tudja, hogy mennyi ideje bandukolhat. Arra azért emlékszik, hogy aludni volt szerencséje út közben itt és ott. Egyszer vizet is töltött, meg...
Újabb fejrázás, majd a torkát köszörülve lép egyet hátrébb. A "He?" tökéletesen megfogalmazott kérdés arra, hogy meg is válaszolja, de úgy tűnik, hogy a másik nem elégszik meg ennyivel. Így egy sóhaj kíséretében hallgatja végig a kíváncsiskodást, ami igazából érthető is a másik részéről. Amikor viszont kiderül, hogy merre is jár vidoran csapja össze a kezeit.*
- A thargok!
*Rikkantja, majd pár pillanat múltán a száját elhúzva engedi le a kezeit, s arcán is megjelenik az enyhe tanácstalanság.*
- A thargok?
*Kérdez vissza óvatosan. Hallott már innen-onnan dolgokat, de nem biztos abban, hogy a fiú ugyan azokról beszél, mint amire a leány gondol. Jobb biztosra menni, ha már egyszer gőze sincs, hogy hol is van. Ám közben nem szándékozik illetlen lenni, hogy a többi kérdést a levegőben lógva hagyja. Főleg, ha ilyen szépen becézik. Bár édes rózsának éppen nem érzi magát. A rajta éktelenkedő merő koszról és a melegnek köszönhető izzadás okozta szagról inkább azok a helyes kis sárga virágok jutnak az eszébe, amik a házikó előtt nyílnak. Büdöske, vagy mi fene.*
- Artheniorból.
*Vakar az állára, miközben azon tűnődik, hogy az messzinek számít e. Így ahogy visszagondol és kezd derengeni egy és más az útjáról valószínűleg nem túl közeli. Ám igen gyakran veszik el a gondolataiban, olyankor meg csak úgy repül az idő.*
- Van esetleg... *Kapja el tekintetét a fiúról, amíg a batyuba túrva kiveszi a butykosát.* vized?
*Tartja is fel a fiú orra elé a kis víztároló eszközét. Nehogy félreértés essék, hogy esetleg locsolni akarna itt a földeken, nem pedig inni. Na nem mintha egy kannából nem lenne képes kiinni az utolsó csepp vizet is.
Amíg megkapja a választ lepillant az ásóra, ami újabb gondolatokat kelteget a fejében. Ettől kíváncsisága is megindul és kénytelen a kérdést fel is tenni.*
- Te ilyen paraszt vagy? Az a földműves féle?
*Mert hát eléggé arra utal minden jel. Ám ez a víz kérdésében igazából lényegtelen is lenne, de Alexy valahogy kényszert érzett rá, hogy ezt gyorsan tisztázza.*
4179. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2023-08-28 00:18:28
Üzenet elküldve: 2023-08-28 00:18:28
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 67
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 67
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Alexywenna//
-A nagy Thargiáért... *Szólal meg, hangja pedig csak úgy csöpög a gúnytól, ahogy jó erővel belevágja egy felkeményedett rögbe az ásót. Roppant mód unja az ilyen munkákat; mostanában pedig egészen sok hasonlóban van része. Legszívesebben agyonvágná az ásóval Kalácsfalva összes előljáróját, beleértve a családfát is felfelé és lefelé. Ilyen és ehhez hasonló gondolatok cikáznak fejében, mikor váratlanul valaki megkocogtatja vállát. Hogy nem látta jönni, az leginkább annak tudható be, hogy a legkevésbé sem számított hasonlóra. Kietlen e vidék ily melegben. Nem is bánja a dolgot; őszintén nem vágyik az együgyű parasztok társaságára.
Megpördül tengelye körül és nagy szemeket mereszt a jövevényre. Annál is inkább, merthogy fajtásról van szó. Olyan pedig nemigen jár errefelé, főleg nem kétlábon.*
-He? *Pillant végig a hosszúfülűn, leginkább szándékot keresve. Nem hiszi, hogy valamelyik környező faluból jött, azt pedig végképp nem, hogy a Vashegyről. Nemigen foglalkoztatnak rajta és testvérén kívül másokat népük soraiból.*
-He? *Ismétli meg, miközben megtámaszkodik az ásó nyelén és megtörli homlokát. Nem fejti ki, milyen veszélyes is az ilyesmi. Még akkor is, ha nem Tharasyról van szó. Egy ijedt paraszt is pofán vághatja ijedtében az ásóval a nem kívánt vendéget, hát még ő. Na ő nem ijedelemből persze.*
-Mit szeretnél erre, édes rózsa? Messziről jöttél tán? Biztosan. Ugye tudod, hogy a thargok földje veszélyes terep a magányos utazónak? *Elmorzsol egy farkasvigyort, ahogy üdvözli az egyhangúságból ébredező fantáziáját. Közben nem rest futólag végigmérni az elfet, na meg a kurta ruhánycskát. Úgy érzi, joga van az ilyesmihez, hisz őt közelítették meg és nem fordítva. Számot kell vessen vele, kivel van dolga. Munkahelyi ártalom.*
//Alexywenna//
-A nagy Thargiáért... *Szólal meg, hangja pedig csak úgy csöpög a gúnytól, ahogy jó erővel belevágja egy felkeményedett rögbe az ásót. Roppant mód unja az ilyen munkákat; mostanában pedig egészen sok hasonlóban van része. Legszívesebben agyonvágná az ásóval Kalácsfalva összes előljáróját, beleértve a családfát is felfelé és lefelé. Ilyen és ehhez hasonló gondolatok cikáznak fejében, mikor váratlanul valaki megkocogtatja vállát. Hogy nem látta jönni, az leginkább annak tudható be, hogy a legkevésbé sem számított hasonlóra. Kietlen e vidék ily melegben. Nem is bánja a dolgot; őszintén nem vágyik az együgyű parasztok társaságára.
Megpördül tengelye körül és nagy szemeket mereszt a jövevényre. Annál is inkább, merthogy fajtásról van szó. Olyan pedig nemigen jár errefelé, főleg nem kétlábon.*
-He? *Pillant végig a hosszúfülűn, leginkább szándékot keresve. Nem hiszi, hogy valamelyik környező faluból jött, azt pedig végképp nem, hogy a Vashegyről. Nemigen foglalkoztatnak rajta és testvérén kívül másokat népük soraiból.*
-He? *Ismétli meg, miközben megtámaszkodik az ásó nyelén és megtörli homlokát. Nem fejti ki, milyen veszélyes is az ilyesmi. Még akkor is, ha nem Tharasyról van szó. Egy ijedt paraszt is pofán vághatja ijedtében az ásóval a nem kívánt vendéget, hát még ő. Na ő nem ijedelemből persze.*
-Mit szeretnél erre, édes rózsa? Messziről jöttél tán? Biztosan. Ugye tudod, hogy a thargok földje veszélyes terep a magányos utazónak? *Elmorzsol egy farkasvigyort, ahogy üdvözli az egyhangúságból ébredező fantáziáját. Közben nem rest futólag végigmérni az elfet, na meg a kurta ruhánycskát. Úgy érzi, joga van az ilyesmihez, hisz őt közelítették meg és nem fordítva. Számot kell vessen vele, kivel van dolga. Munkahelyi ártalom.*
4178. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2023-08-27 21:17:45
Üzenet elküldve: 2023-08-27 21:17:45
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Második szál//
//Tharasy//
*Hogy hogyan került erre? Egészen Artheniorból? Nos a történet egyszerű. Legalábbis az ő számára. Hisz azon a reggelen ugyanúgy kelt, mint az összes többin, amióta beköszöntött a meleg. A kissé lyukas tetőn át beszivárgott a reggeli napnak a fénye, ami éppen az ő szemének adott kellemetlen fényt. Minek hatására az álomvilágot maga mögött kényszeredett hagyni, hogy azután a szemeit dörzsölgetve üljön fel az ágy szélén. Már nagyon érik, hogy meg legyen csinálva az a tető. Hogy miért nem csinálta meg? Nos ahhoz kéne egy létra, meg valaki, aki nem tojja le a bokáját, ha két foknál magasabbra kell lépni azon a vackon. Ez pedig nem ő egyelőre.
Szóval folytatta útját a dézsáig, hogy arcot mosson. Közben meg a gyomra is megkordult. Így ideje volt reggelit nézni, amire jó helynek tűnt a Pegazus. Ott meg is reggelizett, közben pedig eszébe ötlött, hogy botot kéne szerezni. Abból talán eszkábálhatna valami létra félét a tetőhöz. De mivel nem tudta meddig lesz el, így megpakolta a batyuját egy butykos vízzel és kenyérrel, két almával, hogy nekiinduljon. Mert ugye nem mindegy, hogy az a bot milyen bot. Erős kell, hogy bírja a súlyt. Így indult meg fát fa után vizsgálva. Azután követni kezdett egy cicát, amit úgy gondolt, hogy egész helyes lenne otthon kisállatnak. De eszébe jutott, hogy annak tálka kell a tejhez, meg valami fekhely. A piacokon egész pofás kosarakat látott. Meg friss gyümölcsöt. Pitét sem lenne rossz majd sütnie.
S mire észbe kapott a megannyi dolga listázásával a fejében már ott volt, hogy fogalma sem volt róla, hogy hol is van. Az nem igazán rémlik neki, hogy bármit is akart volna a földekről.
Hosszú sóhajjal fékezi meg lépteit, miközben tanácstalanul pillant körbe, s próbálja felidézni, hogy miken keresztül vághatott át idefele jövet. Ám nem jár sok sikerrel. Egy biztos, hogy baromira szomjas, így gyorsan a táskájába nyúl, hogy a butykost kivegye. Szaporán húzza ki a dugóját és ajkához emelve dönti meg, ám egy kósza cseppen kívül más nem igen ürül ki belőle.*
- Aaaahj...
*Nyögi, ahogy biztosra menve még ráz párat a butykoson. Ám az továbbra sem hajlandó engedni egy korty vizet sem. Sóhajtva kémlel körbe, hogy akad e valaki a közelben, aki ki tudná segíteni. Hisz volna pár kérdése, amit sürgősen muszáj magából kiadnia. Milyen szerencse, hogy épp lát nem messze valakit egy butykossal a kezében.
Vidor mosollyal pakolja el a sajátját, majd sietős léptekkel indul is meg az idegen háta felé, hogy azután lábujjhegyre állva kocogtassa meg annak vállát.*
//Tharasy//
*Hogy hogyan került erre? Egészen Artheniorból? Nos a történet egyszerű. Legalábbis az ő számára. Hisz azon a reggelen ugyanúgy kelt, mint az összes többin, amióta beköszöntött a meleg. A kissé lyukas tetőn át beszivárgott a reggeli napnak a fénye, ami éppen az ő szemének adott kellemetlen fényt. Minek hatására az álomvilágot maga mögött kényszeredett hagyni, hogy azután a szemeit dörzsölgetve üljön fel az ágy szélén. Már nagyon érik, hogy meg legyen csinálva az a tető. Hogy miért nem csinálta meg? Nos ahhoz kéne egy létra, meg valaki, aki nem tojja le a bokáját, ha két foknál magasabbra kell lépni azon a vackon. Ez pedig nem ő egyelőre.
Szóval folytatta útját a dézsáig, hogy arcot mosson. Közben meg a gyomra is megkordult. Így ideje volt reggelit nézni, amire jó helynek tűnt a Pegazus. Ott meg is reggelizett, közben pedig eszébe ötlött, hogy botot kéne szerezni. Abból talán eszkábálhatna valami létra félét a tetőhöz. De mivel nem tudta meddig lesz el, így megpakolta a batyuját egy butykos vízzel és kenyérrel, két almával, hogy nekiinduljon. Mert ugye nem mindegy, hogy az a bot milyen bot. Erős kell, hogy bírja a súlyt. Így indult meg fát fa után vizsgálva. Azután követni kezdett egy cicát, amit úgy gondolt, hogy egész helyes lenne otthon kisállatnak. De eszébe jutott, hogy annak tálka kell a tejhez, meg valami fekhely. A piacokon egész pofás kosarakat látott. Meg friss gyümölcsöt. Pitét sem lenne rossz majd sütnie.
S mire észbe kapott a megannyi dolga listázásával a fejében már ott volt, hogy fogalma sem volt róla, hogy hol is van. Az nem igazán rémlik neki, hogy bármit is akart volna a földekről.
Hosszú sóhajjal fékezi meg lépteit, miközben tanácstalanul pillant körbe, s próbálja felidézni, hogy miken keresztül vághatott át idefele jövet. Ám nem jár sok sikerrel. Egy biztos, hogy baromira szomjas, így gyorsan a táskájába nyúl, hogy a butykost kivegye. Szaporán húzza ki a dugóját és ajkához emelve dönti meg, ám egy kósza cseppen kívül más nem igen ürül ki belőle.*
- Aaaahj...
*Nyögi, ahogy biztosra menve még ráz párat a butykoson. Ám az továbbra sem hajlandó engedni egy korty vizet sem. Sóhajtva kémlel körbe, hogy akad e valaki a közelben, aki ki tudná segíteni. Hisz volna pár kérdése, amit sürgősen muszáj magából kiadnia. Milyen szerencse, hogy épp lát nem messze valakit egy butykossal a kezében.
Vidor mosollyal pakolja el a sajátját, majd sietős léptekkel indul is meg az idegen háta felé, hogy azután lábujjhegyre állva kocogtassa meg annak vállát.*
4177. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2023-08-27 19:43:11
Üzenet elküldve: 2023-08-27 19:43:11
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 67
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 67
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Alexywenna//
*Megtörli verejtéktől gyöngyöző homlokát, ahogy egy pillanatra megáll a munkában. Nem, nem az a fajta, aki néhány guruló aranyért a földeken senyved a parasztokkal. Sokkal magasztosabb feladatok ihletik meg, mint a kémkedés vagy a gyilkolás. Most mégis kénytelen a földet túrni, kezében pedig nem kard vagy íj van, hanem ásó. Vízelvezetőben segédkezik épp a szántó mellé. Az elmúlt hónap esőzései szinte tóvá varázsolták a szántót, s noha a belvíz már a múlté, Kalácsfalva előljárói nem szívelnék a hasonló állapotot a jövőben. És hogy ő hogyan jön a képbe? Nos, tartozik. Itt pedig nem jó dolog tartozni egy gazdának sem, ha továbbra is szeretne ingyen kosztot.
Egyszerű inget és vászonnadrágot visel, a jól megszokott fegyverek most sehol. Még a csizmáját is levetette, hogy jobban bírja a meleget. Még az oly nagy becsben tartott és szépen fonott haja is barnulni látszik a portól. Az egyszer biztos, hogy ha visszaér a Vaskorsóba, testvére dézsába fogja parancsolni. Bánja a fene, talán még jól is fog esni. Csak legyen hideg.
Nyelvével nedvesíti cserepes ajkát, ahogy ismét nekifog az ásásnak. Hiába törli bőrét, az ragad a portól. Ajkához emeli butykosát, és ledönti torkán a maradék, hugymeleg vizet.*
//Alexywenna//
*Megtörli verejtéktől gyöngyöző homlokát, ahogy egy pillanatra megáll a munkában. Nem, nem az a fajta, aki néhány guruló aranyért a földeken senyved a parasztokkal. Sokkal magasztosabb feladatok ihletik meg, mint a kémkedés vagy a gyilkolás. Most mégis kénytelen a földet túrni, kezében pedig nem kard vagy íj van, hanem ásó. Vízelvezetőben segédkezik épp a szántó mellé. Az elmúlt hónap esőzései szinte tóvá varázsolták a szántót, s noha a belvíz már a múlté, Kalácsfalva előljárói nem szívelnék a hasonló állapotot a jövőben. És hogy ő hogyan jön a képbe? Nos, tartozik. Itt pedig nem jó dolog tartozni egy gazdának sem, ha továbbra is szeretne ingyen kosztot.
Egyszerű inget és vászonnadrágot visel, a jól megszokott fegyverek most sehol. Még a csizmáját is levetette, hogy jobban bírja a meleget. Még az oly nagy becsben tartott és szépen fonott haja is barnulni látszik a portól. Az egyszer biztos, hogy ha visszaér a Vaskorsóba, testvére dézsába fogja parancsolni. Bánja a fene, talán még jól is fog esni. Csak legyen hideg.
Nyelvével nedvesíti cserepes ajkát, ahogy ismét nekifog az ásásnak. Hiába törli bőrét, az ragad a portól. Ajkához emeli butykosát, és ledönti torkán a maradék, hugymeleg vizet.*
4176. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2023-08-24 18:21:28
Üzenet elküldve: 2023-08-24 18:21:28
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Sifrald//
*Megtette? Megtette. Tényleg beinvitálta Sifraldot maga mellé a vízbe. Ennyi erővel már azt is mondhatta volna neki, hogy menjenek szobára, az se lett volna sokkal egyértelműbb keringőre való felhívás.
A visszakérdezésre inkább nem is válaszol, így is kellően fő a saját levében, de szerencséjére nem is kell többet mondania, a Kilencéletű már dobálja is le magáról a ruhákat.*
~A ruhákat...?~
*Egy helyben ledermedve realizálja, hogy a férfi tényleg nekiállt vetkőzni. Persze, mire is számított volna? Hiszen ruhában mégsem lehet értelmesen fürdőzni. És elég nagy valószínűségét látja annak is, hogy a másik nem hozott magával váltás ruhát. Így tehát marad a pőreség. Amit, be kell valljon, egyáltalán nem bán. Ahogy tekintetével végig követi a kifejezetten sietősnek ható vetkőzést, érzi, hogy arcát egyre jobban égetni kezdi a szemérmes pír, mégsem tudja rávenni magát, hogy illedelmesen félrenézzen. Egy kifinomult úri hölgyecske bizonyára így tenne, de ő nem kifinomult úri hölgyecske. És mire észbe kap, Sifrald már Ádám-kosztümben jár a sekély vízben.*
- Magamra vessek...
*Motyogja maga elé megismételve társa szavait. Valami emlékfoszlány a thargokról és a testiségről átfut a gondolatai között...
Saját magán is meglepődik, amikor önnön torkát elégedett dorombolás-szerű mormogás hagyja el, ahogy pillantása megragad a férfi ékesebbik részén, és a jelenetet egészen addig figyelemmel is kíséri, míg a másik el nem merül a hullámok között. Ekkor végre újra mozdulásra bírja magát, és nyel is egy jó nagyot.
Mivel a továbbiakban már csak Sifrald felső részeit látja, sikerül magát túltennie az első sokkon, így mikor a hínárszálak repülnek felé, már vidám mosoly terül el arcán. A növények természetesen el sem érik őt, így különösebb védekezésre nincs szüksége.*
- Nem talált!
*Kiáltja Sifraldnak, mielőtt amaz megérkezne mellé.*
- Na azért a nagyságos urat sem kellett sokáig noszogatni, hogy csobbanjon egyet. Minden bizonnyal megizzaszthatta a kemény munka.
*Vág vissza a férfinak, majd vidáman sikkantva emeli védekezőleg karjait maga elé, ahogy a haj- és szakállzuhatagból kirepülő víz támadást indít ellene. Ledörzsöli arcáról a cseppeket.*
- Nem is értem, minek ráztad ki.
*Mutat a szakállra, majd egy hirtelen mozdulattal újabb adag vizet fröcsköl Sifraldra. Ezúttal azonban gyorsan igyekszik el is iszkolni a férfi útjából, mielőtt még visszakapná. Úszva indul meg a part, egyúttal a sekélyebb víz irányába, és ahol már alkalmasnak ítéli a mélységet, lebukik, hogy kezeivel tapogatózva meg tudjon markolni egy kis iszapot. Az akciót követően lendületesen, de azért óvatosan bukkan fel újra, szabad kezével kitörli a vizet szemgödreiből, hogy újra ki tudja nyitni szemeit, és körbe néz, Sifraldot keresve. Iszapot markoló kezét gyorsan a víz fölé emeli, nehogy a nedves föld kimosódjon belőle, azonban nem támad. Egyelőre csak vésztartalékként tartogatja markában a kis adagnyi sarat, várva, milyen akcióra készül a másik.*
//Sifrald//
*Megtette? Megtette. Tényleg beinvitálta Sifraldot maga mellé a vízbe. Ennyi erővel már azt is mondhatta volna neki, hogy menjenek szobára, az se lett volna sokkal egyértelműbb keringőre való felhívás.
A visszakérdezésre inkább nem is válaszol, így is kellően fő a saját levében, de szerencséjére nem is kell többet mondania, a Kilencéletű már dobálja is le magáról a ruhákat.*
~A ruhákat...?~
*Egy helyben ledermedve realizálja, hogy a férfi tényleg nekiállt vetkőzni. Persze, mire is számított volna? Hiszen ruhában mégsem lehet értelmesen fürdőzni. És elég nagy valószínűségét látja annak is, hogy a másik nem hozott magával váltás ruhát. Így tehát marad a pőreség. Amit, be kell valljon, egyáltalán nem bán. Ahogy tekintetével végig követi a kifejezetten sietősnek ható vetkőzést, érzi, hogy arcát egyre jobban égetni kezdi a szemérmes pír, mégsem tudja rávenni magát, hogy illedelmesen félrenézzen. Egy kifinomult úri hölgyecske bizonyára így tenne, de ő nem kifinomult úri hölgyecske. És mire észbe kap, Sifrald már Ádám-kosztümben jár a sekély vízben.*
- Magamra vessek...
*Motyogja maga elé megismételve társa szavait. Valami emlékfoszlány a thargokról és a testiségről átfut a gondolatai között...
Saját magán is meglepődik, amikor önnön torkát elégedett dorombolás-szerű mormogás hagyja el, ahogy pillantása megragad a férfi ékesebbik részén, és a jelenetet egészen addig figyelemmel is kíséri, míg a másik el nem merül a hullámok között. Ekkor végre újra mozdulásra bírja magát, és nyel is egy jó nagyot.
Mivel a továbbiakban már csak Sifrald felső részeit látja, sikerül magát túltennie az első sokkon, így mikor a hínárszálak repülnek felé, már vidám mosoly terül el arcán. A növények természetesen el sem érik őt, így különösebb védekezésre nincs szüksége.*
- Nem talált!
*Kiáltja Sifraldnak, mielőtt amaz megérkezne mellé.*
- Na azért a nagyságos urat sem kellett sokáig noszogatni, hogy csobbanjon egyet. Minden bizonnyal megizzaszthatta a kemény munka.
*Vág vissza a férfinak, majd vidáman sikkantva emeli védekezőleg karjait maga elé, ahogy a haj- és szakállzuhatagból kirepülő víz támadást indít ellene. Ledörzsöli arcáról a cseppeket.*
- Nem is értem, minek ráztad ki.
*Mutat a szakállra, majd egy hirtelen mozdulattal újabb adag vizet fröcsköl Sifraldra. Ezúttal azonban gyorsan igyekszik el is iszkolni a férfi útjából, mielőtt még visszakapná. Úszva indul meg a part, egyúttal a sekélyebb víz irányába, és ahol már alkalmasnak ítéli a mélységet, lebukik, hogy kezeivel tapogatózva meg tudjon markolni egy kis iszapot. Az akciót követően lendületesen, de azért óvatosan bukkan fel újra, szabad kezével kitörli a vizet szemgödreiből, hogy újra ki tudja nyitni szemeit, és körbe néz, Sifraldot keresve. Iszapot markoló kezét gyorsan a víz fölé emeli, nehogy a nedves föld kimosódjon belőle, azonban nem támad. Egyelőre csak vésztartalékként tartogatja markában a kis adagnyi sarat, várva, milyen akcióra készül a másik.*
4175. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2023-08-23 22:02:49
Üzenet elküldve: 2023-08-23 22:02:49
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Nettienaya//
* Józan eszének engedelmeskedve már lépne is egyet előre, hogy mielőbb távozzon. Majd megtorpan. Pár másodpercig tanakodik, vajon jól hallotta-e. Mert hogy kizártnak gondolja. *
- Hogy?
* Kiált vissza azért a biztonság kedvéért, és megkockáztat egy gyors vállon átpislantást. *
- Nem-e...
* Göcög halkan a szakálla mögött és bárgyú vigyorra húzza a száját. Neki ez már felér egy konkrét felszólítással, így mire Nettienaya ajkát elhagyja az utolsó, ígéretes kérdés, Sifrald már régen megpördült. Sőt, az ingét lóbálja a kezében és épp a második csizmáját igyekszik lerúgni magáról. *
- Egy ilyen szívélyes invitalásnak nem mondhatok nemet.
* Motyogja fogai között derékszíjával, mert hogy már a nadrágját hámozza magáról. *
- De aztán magadra vess.
* Úgy ahogy van, anyaszülten gázol bele a vízbe, fogait összeszorítva, de azért egy öblös morgás-sziszegés elhagyja a száját, ahogy a hideg eléri kényes testtájait. A lassan csordogáló hullámok alá búvik, majd rövidesen fröcskölve megérkezik a felszínre a hatalmas test, nedves haját hátrasimítva a szakállas pofa elől. Jólesően sóhajt és vidáman kurjantva tempózik pár hossznyit. *
- Eeez már igen.
* Most már sort kerít a leányra is. Hajít is felé pár mellette elúszó hínárszálat. *
- Szóval míg mi, férfiak, kidolgozzuk a belünket is, addig a naccsasszony idejár élvezkedni meg fürdőzni, he?
* Nettienaya közelébe úszik és akár egy loncsos kutya, lerázza a vizet a hajáról-szakálláról. *
//Nettienaya//
* Józan eszének engedelmeskedve már lépne is egyet előre, hogy mielőbb távozzon. Majd megtorpan. Pár másodpercig tanakodik, vajon jól hallotta-e. Mert hogy kizártnak gondolja. *
- Hogy?
* Kiált vissza azért a biztonság kedvéért, és megkockáztat egy gyors vállon átpislantást. *
- Nem-e...
* Göcög halkan a szakálla mögött és bárgyú vigyorra húzza a száját. Neki ez már felér egy konkrét felszólítással, így mire Nettienaya ajkát elhagyja az utolsó, ígéretes kérdés, Sifrald már régen megpördült. Sőt, az ingét lóbálja a kezében és épp a második csizmáját igyekszik lerúgni magáról. *
- Egy ilyen szívélyes invitalásnak nem mondhatok nemet.
* Motyogja fogai között derékszíjával, mert hogy már a nadrágját hámozza magáról. *
- De aztán magadra vess.
* Úgy ahogy van, anyaszülten gázol bele a vízbe, fogait összeszorítva, de azért egy öblös morgás-sziszegés elhagyja a száját, ahogy a hideg eléri kényes testtájait. A lassan csordogáló hullámok alá búvik, majd rövidesen fröcskölve megérkezik a felszínre a hatalmas test, nedves haját hátrasimítva a szakállas pofa elől. Jólesően sóhajt és vidáman kurjantva tempózik pár hossznyit. *
- Eeez már igen.
* Most már sort kerít a leányra is. Hajít is felé pár mellette elúszó hínárszálat. *
- Szóval míg mi, férfiak, kidolgozzuk a belünket is, addig a naccsasszony idejár élvezkedni meg fürdőzni, he?
* Nettienaya közelébe úszik és akár egy loncsos kutya, lerázza a vizet a hajáról-szakálláról. *
4174. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2023-08-22 21:28:54
Üzenet elküldve: 2023-08-22 21:28:54
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Sifrald//
*Tökéletesen elvan a víz ringató hullámai között, igyekszik teljesen kizárni a kényszerűséget, hogy igazából akadna még takarítani-valója a házikóban, és össze is kéne pakolnia a holmijait. Gondolatai egészen elkalandoznak mindenfelé, így fordulhat elő, hogy egy hosszabb időre el is feledkezik arról, hogy körbe kémleljen, nem leskelődik-e valaki a partról, vagy a közeli erdőből. Így pedig az éppen erre járkáló és lovát itató Sifraldnak bőven van alkalma eldönteni, hány hosszú percig viaskodjon saját lelkiismeretével a kukkolásról. Még az a szerencse, hogy a lány testének stratégiailag fontos részeit -javarészt- elfedi a víz, így azért a férfiban fellobbanó természetes kíváncsiság kielégítetlen marad. Nos, többnyire. A háton való lubickolás sajnálatos módon nem kedvez keblei egy részének...
A kiáltás hirtelen meglepetéssel rángatja ki az ábrándozásból.*
- Mi a...?
*Hagyja el ismét a rendkívül összeszedett kifejezés ajkait. Felkapja fejét a vízről, a kényelmes úszkálást pedig azonnal abbahagyva lábait leengedi az iszapos talajra. Bár így testének most már nyaktól lefelé minden pontja biztonságban van a kutató szemektől, mégis ösztönösen karolja át magát, hogy így takarja el melleit és lábai közét, miközben a hang irányába fordul, hogy megkeresse a (vélhetően) idegent, aki kileste őt.
Mikor meglátja, hogy az, utólag belegondolva egyébként ismerős hangon szóló férfi nem más, mint Sifrald -már amennyire a hajából és a Kilencéletű korábban többször is alaposan végigmért tomporából megállapítható-, nagy megkönnyebbülés járja át, egyszersmind idegesítően izgalmas bizsergés fut végig a gerince mentén, melynek hatására mégis enged a védekező testtartáson.
Kezeit leengedi amúgy is fedett teste elől, de haját megpróbálja úgy terelni a vízben, hogy fürtjei lehetőleg blokkoljanak bármilyen további belátást. Ahogy Sifrald közben afelől biztosítja, hogy azonnal távozik, tekintetét újra a férfira kapja, és gondolkodás nélkül kiált neki vissza.*
- Nem kell elmenned!
*Persze ezt a meggondolatlan kijelentést azonnal meg is bánja valamelyest, mégse tudja rávenni magát, hogy visszakozzon. Inkább köhécsel egy sort kínjában.*
- Mármint, maradhatsz, ha akarsz... és leteheted a kezed is... Hogyhogy éppen erre jártál? Dolgod van errefelé?
*Kérdezi, hogy oldja a feszültséget, bár a helyzet adta bűnös izgalom egyre jobban rabul ejti gondolatait. Esze ágában sincs kikászálódni a vízből, hiszen egyik ruha szettjét sincs kedve törölközőnek használni, azt meg nem várhatja el Sifraldtól, hogy álljon még így strázsát, amíg ő megszárad a napon. Helyette egy sokkal kellemesebb ötlet kezd körvonalazódni a gondolataiban, és csak az Ősök tudják, miért, a szemérmességi szűrő szertefoszlik agya és ajkai között.*
- Nem szeretnél csatlakozni?
//Sifrald//
*Tökéletesen elvan a víz ringató hullámai között, igyekszik teljesen kizárni a kényszerűséget, hogy igazából akadna még takarítani-valója a házikóban, és össze is kéne pakolnia a holmijait. Gondolatai egészen elkalandoznak mindenfelé, így fordulhat elő, hogy egy hosszabb időre el is feledkezik arról, hogy körbe kémleljen, nem leskelődik-e valaki a partról, vagy a közeli erdőből. Így pedig az éppen erre járkáló és lovát itató Sifraldnak bőven van alkalma eldönteni, hány hosszú percig viaskodjon saját lelkiismeretével a kukkolásról. Még az a szerencse, hogy a lány testének stratégiailag fontos részeit -javarészt- elfedi a víz, így azért a férfiban fellobbanó természetes kíváncsiság kielégítetlen marad. Nos, többnyire. A háton való lubickolás sajnálatos módon nem kedvez keblei egy részének...
A kiáltás hirtelen meglepetéssel rángatja ki az ábrándozásból.*
- Mi a...?
*Hagyja el ismét a rendkívül összeszedett kifejezés ajkait. Felkapja fejét a vízről, a kényelmes úszkálást pedig azonnal abbahagyva lábait leengedi az iszapos talajra. Bár így testének most már nyaktól lefelé minden pontja biztonságban van a kutató szemektől, mégis ösztönösen karolja át magát, hogy így takarja el melleit és lábai közét, miközben a hang irányába fordul, hogy megkeresse a (vélhetően) idegent, aki kileste őt.
Mikor meglátja, hogy az, utólag belegondolva egyébként ismerős hangon szóló férfi nem más, mint Sifrald -már amennyire a hajából és a Kilencéletű korábban többször is alaposan végigmért tomporából megállapítható-, nagy megkönnyebbülés járja át, egyszersmind idegesítően izgalmas bizsergés fut végig a gerince mentén, melynek hatására mégis enged a védekező testtartáson.
Kezeit leengedi amúgy is fedett teste elől, de haját megpróbálja úgy terelni a vízben, hogy fürtjei lehetőleg blokkoljanak bármilyen további belátást. Ahogy Sifrald közben afelől biztosítja, hogy azonnal távozik, tekintetét újra a férfira kapja, és gondolkodás nélkül kiált neki vissza.*
- Nem kell elmenned!
*Persze ezt a meggondolatlan kijelentést azonnal meg is bánja valamelyest, mégse tudja rávenni magát, hogy visszakozzon. Inkább köhécsel egy sort kínjában.*
- Mármint, maradhatsz, ha akarsz... és leteheted a kezed is... Hogyhogy éppen erre jártál? Dolgod van errefelé?
*Kérdezi, hogy oldja a feszültséget, bár a helyzet adta bűnös izgalom egyre jobban rabul ejti gondolatait. Esze ágában sincs kikászálódni a vízből, hiszen egyik ruha szettjét sincs kedve törölközőnek használni, azt meg nem várhatja el Sifraldtól, hogy álljon még így strázsát, amíg ő megszárad a napon. Helyette egy sokkal kellemesebb ötlet kezd körvonalazódni a gondolataiban, és csak az Ősök tudják, miért, a szemérmességi szűrő szertefoszlik agya és ajkai között.*
- Nem szeretnél csatlakozni?
4173. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2023-08-22 09:35:00
Üzenet elküldve: 2023-08-22 09:35:00
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Nettienaya//
* Sifrald éppen a környéket járja keresztül-kasul, ismerkedik a tájjal. Nem itt nőtt fel, így jobbnak látja, ha alaposan felderít minden sarkot. A feladatait is így tudja a legjobban ellátni.
Kölcsön-hátasával egész jól összecsiszolódott mostanra, ha teheti, az erős mént választja kóborlásaira. Ráérősen léptet a közeli nagyobb falu határában, kezét a combján pihentetve.
A lassú sodrású folyót követve jut el egy széles, sekélyebb részhez. Leugrik a nyeregből és meglazítva a szíjakat könnyít a lovon, majd engedi inni is. A szeme sarkából valami világosat lát megvillanni, mire odakapja a fejét. Egy nő. Egy úszkáló, gyaníthatóan meztelen nő. *
~ Nettienaya. ~
* Most kellene szép csendesen szedelőzködnie és továbbállnia. Igen, pontosan ezt kellene tennie, de mégis még mindig itt ácsorog, mint aki gyökeret eresztett. Elkínzottan megdörzsöli a képét a lapáttenyereivel, majd röviden sóhajt. Viaskodik a férfiúi önfegyelem és kíváncsiság.
De mivel ennyi idő elteltével már valóban egy megátalkodott kukkolónak érzi magát, ideje megmozdulnia végre. *
- Ne ijedj meg!
* Kiált oda a leánynak, majd látványosan hátat fordít és feltartja a kezeit békítőleg. *
- Csak éppen erre jártam. Merülj a víz alá és már itt sem vagyok.
* Gondolatban vállon veregeti magát, hogy nahát, sikerült jól cselekednie. *
//Nettienaya//
* Sifrald éppen a környéket járja keresztül-kasul, ismerkedik a tájjal. Nem itt nőtt fel, így jobbnak látja, ha alaposan felderít minden sarkot. A feladatait is így tudja a legjobban ellátni.
Kölcsön-hátasával egész jól összecsiszolódott mostanra, ha teheti, az erős mént választja kóborlásaira. Ráérősen léptet a közeli nagyobb falu határában, kezét a combján pihentetve.
A lassú sodrású folyót követve jut el egy széles, sekélyebb részhez. Leugrik a nyeregből és meglazítva a szíjakat könnyít a lovon, majd engedi inni is. A szeme sarkából valami világosat lát megvillanni, mire odakapja a fejét. Egy nő. Egy úszkáló, gyaníthatóan meztelen nő. *
~ Nettienaya. ~
* Most kellene szép csendesen szedelőzködnie és továbbállnia. Igen, pontosan ezt kellene tennie, de mégis még mindig itt ácsorog, mint aki gyökeret eresztett. Elkínzottan megdörzsöli a képét a lapáttenyereivel, majd röviden sóhajt. Viaskodik a férfiúi önfegyelem és kíváncsiság.
De mivel ennyi idő elteltével már valóban egy megátalkodott kukkolónak érzi magát, ideje megmozdulnia végre. *
- Ne ijedj meg!
* Kiált oda a leánynak, majd látványosan hátat fordít és feltartja a kezeit békítőleg. *
- Csak éppen erre jártam. Merülj a víz alá és már itt sem vagyok.
* Gondolatban vállon veregeti magát, hogy nahát, sikerült jól cselekednie. *
4172. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2023-08-20 14:50:27
Üzenet elküldve: 2023-08-20 14:50:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Sifrald//
- Hát, jó nagy kosz lett itt.
*Kezét csípőjére téve, elégedetlenül pislant körbe pár napja (vagy már hatja?) itt hagyott házikójának apró nappaliján. Amikor Yagnar meghívását követően sebtében összepakolta holmiját, azért még igyekezett ügyelni arra, hogy ne a legnagyobb káosz maradjon utána, de persze a használatlan helyiségen így is meglátszanak a kezeletlenség és az időjárás nyomai. És ezt már az ajtónyílásban állva észre lehet venni. Mit fog találni, ha beljebb megy és alaposabban szemügyre veszi az épületet? Hát a szomszéd nénik egyszer se jártak itt kicsit rendet rakni?
Egy morgós szusszanással lép be a házba. Az volt a terve, hogy még több ingóságát összeszedje, melyeket átköltöztethet a Vashegyre, ha már az állandó szállását ott rendezte be. De így most még takaríthat is. Kelletlenül veszi kezébe a sarokba állított seprűt... igazán nem ezzel akarta tölteni a szabadidejét.*
~Majd ha egyszer több pénzem lesz, felveszek valami takarító cselédet... Igen, az jó lesz.~
*Elmélkedik rendkívül kényelmes jövőjéről, mert ha a szomszéd nagyikban nem bízhat, hogy gondját viselnék régi kedves "minthacsakakisunokánklennél"-jük házának, akkor mást kell kitalálnia ahhoz, hogy ne kelljen hatonta visszajönnie ide a thargoktól egy jó sepregetésre és portörlésre. Apropó portörlés... azt talán pont nem ártana előbb elintézni, mint a padlót. Félrerakja a seprűt, hogy a portörlő rongyot kapja kézbe, és célba veszi a polcokat. A kemencénél az egyik magas polc rogyásig van pakolva különböző csuprokkal és edényekkel, némelyikre már nem is emlékszik, mit tárolt benne.
Miközben azon igyekszik, hogy a lehető legóvatosabban próbálja áttörölgetni a zsúfolt polcot, Fajal hirtelen horkantását hallja odakintről, amitől összerezzen - és balszerencséjére sikerül az egyik bödönt ledöntenie a polcról. Még nagyobb balszerencséjére a halálugrást végrehajtó edényben nem más volt, mint alvadt tej, ami magától értetődő módon hol máshol is köthetne ki, ha nem a háziasszony ruháján. A bödön pedig, mint aki jól végezte dolgát, elterül a padlón. Millió darabban.*
- Hogy az a...
*Reagál nem túl finoman az incidensre, miközben pár lépést hátrál az esemény helyszínétől, nehogy az agyag-szilánkokba taposson.*
- Gratulálok Nettie. Pont így kell takarítani.
*Szidja le saját magát, míg végignéz csupa alvadt tejes ruháján, majd a romokban álló padlón. Ha eddig kelletlen volt a takarítás, hát ezt felnyalni kész öröm lesz. De nincs más választása, értelemszerűen nem hagyhatja ott az egészet.
Eltelik egy kis idő, mire sikerül úgy-ahogy összeszedegetnie a cserép darabokat, és felmosni a tejet a padlóról, ez idő alatt a ruhájába is egyre kényelmetlenebbül érzi beleragadni a savanyú szagú anyagot. Miután végzett a romos konyha visszarendezésével, fáradtan sóhajtva dönti el, hogy jöhet a mosás. Még az a szerencse, hogy közel a folyó, melynek egy meglehetősen széles és nyugalmas része van Kalácsfalva tőszomszédságában, így az tökéletes hely volt mindig is a ruhái kimosására. Saját ügyetlenségének levében főve vág neki a házikó kertjén túl elterülő természetnek, magához ragadva egy váltóruha szettet - legalább ehhez legyen esze, ha már a viseltes ruháit akarja kimosni. Még mindig puffogva ér a folyó partjához, ahol eszébe jut, hogy igazából sokkal könnyebb lett volna a váltóruhát már otthon átvennie, és a tejes ruhát kézben hoznia...*
~Mindegy. Jó lesz így.~
*Egy napra elég volt ennyi szemforgatás. Körülnéz. A környéken senkit nem lát, a távolban felsejlő rév is nyugodtan ringatózik a vízen (már amennyire ki tudja venni), így alkalmasnak ítéli levetni magáról az ázott blúzt és szoknyát, hogy nekiláthasson a foltok eltávolításának. Mielőtt azonban felvenné a váltás darabokat, gondol egyet, és a partra guggolva beledugja egyik kezét a vízbe. A nyári melegnek köszönhetően a folyó (itt szinte tó) hőmérséklete is kiváló, kellemesen meleg, így ahelyett, hogy felöltözne, egy újabb körbepillantás után inkább kényelmesen a lágy hullámok közé ereszkedik. Dolgáról természetesen nem feledkezik meg, koszos ruháiból hamar kidörzsöli a szerencsére még nem teljesen megszáradt foltokat, majd szépen kiteríti őket a partra száradni. Ő azonban tovább marad a vízben, a langyos hullámok simogatásának nem tud ellenállni. Ráérősen fürdőzik, néha úszkálva, néha csak háton lebegve a vízen, csak időnként fel-felpillantva, nehogy valaki a közelben járjon, és meglesse mezítelen lubickolását...*
//Sifrald//
- Hát, jó nagy kosz lett itt.
*Kezét csípőjére téve, elégedetlenül pislant körbe pár napja (vagy már hatja?) itt hagyott házikójának apró nappaliján. Amikor Yagnar meghívását követően sebtében összepakolta holmiját, azért még igyekezett ügyelni arra, hogy ne a legnagyobb káosz maradjon utána, de persze a használatlan helyiségen így is meglátszanak a kezeletlenség és az időjárás nyomai. És ezt már az ajtónyílásban állva észre lehet venni. Mit fog találni, ha beljebb megy és alaposabban szemügyre veszi az épületet? Hát a szomszéd nénik egyszer se jártak itt kicsit rendet rakni?
Egy morgós szusszanással lép be a házba. Az volt a terve, hogy még több ingóságát összeszedje, melyeket átköltöztethet a Vashegyre, ha már az állandó szállását ott rendezte be. De így most még takaríthat is. Kelletlenül veszi kezébe a sarokba állított seprűt... igazán nem ezzel akarta tölteni a szabadidejét.*
~Majd ha egyszer több pénzem lesz, felveszek valami takarító cselédet... Igen, az jó lesz.~
*Elmélkedik rendkívül kényelmes jövőjéről, mert ha a szomszéd nagyikban nem bízhat, hogy gondját viselnék régi kedves "minthacsakakisunokánklennél"-jük házának, akkor mást kell kitalálnia ahhoz, hogy ne kelljen hatonta visszajönnie ide a thargoktól egy jó sepregetésre és portörlésre. Apropó portörlés... azt talán pont nem ártana előbb elintézni, mint a padlót. Félrerakja a seprűt, hogy a portörlő rongyot kapja kézbe, és célba veszi a polcokat. A kemencénél az egyik magas polc rogyásig van pakolva különböző csuprokkal és edényekkel, némelyikre már nem is emlékszik, mit tárolt benne.
Miközben azon igyekszik, hogy a lehető legóvatosabban próbálja áttörölgetni a zsúfolt polcot, Fajal hirtelen horkantását hallja odakintről, amitől összerezzen - és balszerencséjére sikerül az egyik bödönt ledöntenie a polcról. Még nagyobb balszerencséjére a halálugrást végrehajtó edényben nem más volt, mint alvadt tej, ami magától értetődő módon hol máshol is köthetne ki, ha nem a háziasszony ruháján. A bödön pedig, mint aki jól végezte dolgát, elterül a padlón. Millió darabban.*
- Hogy az a...
*Reagál nem túl finoman az incidensre, miközben pár lépést hátrál az esemény helyszínétől, nehogy az agyag-szilánkokba taposson.*
- Gratulálok Nettie. Pont így kell takarítani.
*Szidja le saját magát, míg végignéz csupa alvadt tejes ruháján, majd a romokban álló padlón. Ha eddig kelletlen volt a takarítás, hát ezt felnyalni kész öröm lesz. De nincs más választása, értelemszerűen nem hagyhatja ott az egészet.
Eltelik egy kis idő, mire sikerül úgy-ahogy összeszedegetnie a cserép darabokat, és felmosni a tejet a padlóról, ez idő alatt a ruhájába is egyre kényelmetlenebbül érzi beleragadni a savanyú szagú anyagot. Miután végzett a romos konyha visszarendezésével, fáradtan sóhajtva dönti el, hogy jöhet a mosás. Még az a szerencse, hogy közel a folyó, melynek egy meglehetősen széles és nyugalmas része van Kalácsfalva tőszomszédságában, így az tökéletes hely volt mindig is a ruhái kimosására. Saját ügyetlenségének levében főve vág neki a házikó kertjén túl elterülő természetnek, magához ragadva egy váltóruha szettet - legalább ehhez legyen esze, ha már a viseltes ruháit akarja kimosni. Még mindig puffogva ér a folyó partjához, ahol eszébe jut, hogy igazából sokkal könnyebb lett volna a váltóruhát már otthon átvennie, és a tejes ruhát kézben hoznia...*
~Mindegy. Jó lesz így.~
*Egy napra elég volt ennyi szemforgatás. Körülnéz. A környéken senkit nem lát, a távolban felsejlő rév is nyugodtan ringatózik a vízen (már amennyire ki tudja venni), így alkalmasnak ítéli levetni magáról az ázott blúzt és szoknyát, hogy nekiláthasson a foltok eltávolításának. Mielőtt azonban felvenné a váltás darabokat, gondol egyet, és a partra guggolva beledugja egyik kezét a vízbe. A nyári melegnek köszönhetően a folyó (itt szinte tó) hőmérséklete is kiváló, kellemesen meleg, így ahelyett, hogy felöltözne, egy újabb körbepillantás után inkább kényelmesen a lágy hullámok közé ereszkedik. Dolgáról természetesen nem feledkezik meg, koszos ruháiból hamar kidörzsöli a szerencsére még nem teljesen megszáradt foltokat, majd szépen kiteríti őket a partra száradni. Ő azonban tovább marad a vízben, a langyos hullámok simogatásának nem tud ellenállni. Ráérősen fürdőzik, néha úszkálva, néha csak háton lebegve a vízen, csak időnként fel-felpillantva, nehogy valaki a közelben járjon, és meglesse mezítelen lubickolását...*
4171. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2023-08-07 13:16:17
Üzenet elküldve: 2023-08-07 13:16:17
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 849
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 849
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Megfontolt
*Bár visszafele az utazása arányos újdonsággal éri, sajnálatosan ismerős maradt még a táj egy régebbi időről. Vagy nem is olyan régi, hiszen számára az idő nem sokat telt, elzárkózott viskójába nem ér el a nap és a hold körkörös tánca, amivel a nappalt éjjellé pörgetik, majd viszont. A tudós egyszerű létében ezek csak fölösleges folyamatok, számára csak az olaj fogy a lámpásból, melyre néha akkor is szüksége vagyon, ha a nap állása meggyőzőbb lenne fényviszonyok tekintetében. Nem minden szobájának van ablaka és van, ahova nem is érdemes tenni, mint például a pince, ahol a legtöbb kísérlete történik.*
4170. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2023-07-23 22:14:41
Üzenet elküldve: 2023-07-23 22:14:41
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 213
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 213
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Báránybőrbe bújt thargok//
//Zárás//
-El nem hinném, ha nem a Te szádból hallom, jó Learon mester. *Fordul a pásztor felé.* -De az Ősök mágiát helyeztek a kezedbe, az életbe miért ne hoztak volna vissza? Feladat vár rád, amiket csak Ők láthatnak előre. *Bólint nagy bölcsen.*
-Ki megfut a bajban, nem barát. Nem bánom, ha eltűntek köreinkből, kik nem szívvel szolgálták az ügyet. *Szólal meg halkan, mikor Learon azt ecseteli, miként tűntek el a varázshasználók Kagan "távoztával".*
-Látni fogod, mikor kezdetét veszi, jó Trodd mester! *Szólal meg mosolyogva, mikor mindkét pásztor szavát adja a meghívásra.*
-Oly máglyát rakunk, hogy az egész vidéken látszódni fog! Onnan tudod majd, hogy a szertartás kezdetét vette. Becsülném, ha hoznál egy-két birkát... Nem csak a hús miatt. A szertartás miatt is. *Pillant Troddra.*
-De a holnap dolga az a holnapé a ma pedig a máé. Mutasd hát meg nekünk most, hogyan sütik ezt az angolnát és beszéljünk a tűz körül. Ezer és egy dolog van, amit tudni akarok a nagy nyájakról. Igaz, hogy egy kutya jobban képes terelni, mint a pásztor? És ha ez így van, mi szükség a pásztorra? *Nevet fel, természetesen nem komoly a kérdés. Alighanem hosszan és jót fognak csevegni az étel és az ital társaságában, s talán csak a nap első sugarai vetnek majd véget ennek.*
//Báránybőrbe bújt thargok//
//Zárás//
-El nem hinném, ha nem a Te szádból hallom, jó Learon mester. *Fordul a pásztor felé.* -De az Ősök mágiát helyeztek a kezedbe, az életbe miért ne hoztak volna vissza? Feladat vár rád, amiket csak Ők láthatnak előre. *Bólint nagy bölcsen.*
-Ki megfut a bajban, nem barát. Nem bánom, ha eltűntek köreinkből, kik nem szívvel szolgálták az ügyet. *Szólal meg halkan, mikor Learon azt ecseteli, miként tűntek el a varázshasználók Kagan "távoztával".*
-Látni fogod, mikor kezdetét veszi, jó Trodd mester! *Szólal meg mosolyogva, mikor mindkét pásztor szavát adja a meghívásra.*
-Oly máglyát rakunk, hogy az egész vidéken látszódni fog! Onnan tudod majd, hogy a szertartás kezdetét vette. Becsülném, ha hoznál egy-két birkát... Nem csak a hús miatt. A szertartás miatt is. *Pillant Troddra.*
-De a holnap dolga az a holnapé a ma pedig a máé. Mutasd hát meg nekünk most, hogyan sütik ezt az angolnát és beszéljünk a tűz körül. Ezer és egy dolog van, amit tudni akarok a nagy nyájakról. Igaz, hogy egy kutya jobban képes terelni, mint a pásztor? És ha ez így van, mi szükség a pásztorra? *Nevet fel, természetesen nem komoly a kérdés. Alighanem hosszan és jót fognak csevegni az étel és az ital társaságában, s talán csak a nap első sugarai vetnek majd véget ennek.*
4169. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2023-07-21 19:49:27
Üzenet elküldve: 2023-07-21 19:49:27
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 697
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 697
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Báránybőrbe bújt thargok//
*Trodd a hagyományokkal annyira nem foglalkozik. Városi lány valószínűleg az ottani szokások szerint keltek egybe. Jó nekik. A fő, hogy egészség legyen. Az viszont meglepi, hogy a harcos aki mellette sétál volna az új vezér. Enyhén meg is emelkedik a szemöldöke a hír hallatán. Arra, hogy a tettek beszéljenek ne a szavak arra biccent egyet. Annak idején Kagan vezér is maga bizonyította be, hogy érdemes őt követni. Hogy ez a harcos is ilyen-e az majd kiderül. A cifra beszédet amúgy Trodd nem nagyon érti. A szellemek földjét, meg a béklyók törését. Így csak hallgat. Learon egyértelműbben fejti ki a helyzetét. Viszont ezt már a pásztor nem szívesen hallja. Feltámadt volna? Az nem egy jó dolog. Mindenki, azt mondja, hogy aki halott annak úgy is kell maradnia. Úgy van rendben. Lehet a másik valami élőholt vagy kísértet csak nem látszik rajta. Vigyázni kell vele. Ezek a gondolatok futnak át Trodd agyában miközben azok ketten a mágiahasználók dolgát beszélik ki. Akkor tér vissza a társalgásba mikor megint meg lesz szólítva. Ritkán hagyja magára a nyájat az év ezen szakaszán, de egy napra megteheti.*
-Ha tudom mikor lesz akkor elmehetek.
*Közli ő is a maga szerény stílusában.*
//Báránybőrbe bújt thargok//
*Trodd a hagyományokkal annyira nem foglalkozik. Városi lány valószínűleg az ottani szokások szerint keltek egybe. Jó nekik. A fő, hogy egészség legyen. Az viszont meglepi, hogy a harcos aki mellette sétál volna az új vezér. Enyhén meg is emelkedik a szemöldöke a hír hallatán. Arra, hogy a tettek beszéljenek ne a szavak arra biccent egyet. Annak idején Kagan vezér is maga bizonyította be, hogy érdemes őt követni. Hogy ez a harcos is ilyen-e az majd kiderül. A cifra beszédet amúgy Trodd nem nagyon érti. A szellemek földjét, meg a béklyók törését. Így csak hallgat. Learon egyértelműbben fejti ki a helyzetét. Viszont ezt már a pásztor nem szívesen hallja. Feltámadt volna? Az nem egy jó dolog. Mindenki, azt mondja, hogy aki halott annak úgy is kell maradnia. Úgy van rendben. Lehet a másik valami élőholt vagy kísértet csak nem látszik rajta. Vigyázni kell vele. Ezek a gondolatok futnak át Trodd agyában miközben azok ketten a mágiahasználók dolgát beszélik ki. Akkor tér vissza a társalgásba mikor megint meg lesz szólítva. Ritkán hagyja magára a nyájat az év ezen szakaszán, de egy napra megteheti.*
-Ha tudom mikor lesz akkor elmehetek.
*Közli ő is a maga szerény stílusában.*
4168. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2023-07-21 14:17:49
Üzenet elküldve: 2023-07-21 14:17:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Báránybőrbe bújt thargok//
-A leány mindig inkább a városi dolgokat erőltette. *Erősíti meg Learon is azt, amit Yagnar elmond. Aztán rajta a meglepődés sora. Nem gondolta, hogy Rheiáék családjának ága venné át a vezetést bármikor is, hiszen végtében is nem tisztavérű thargok. Na, nem mintha ez őt zavarná, csak meglepődik a dolgon.*
-Nos, hihetetlennek fog hangzani, de nem te vagy az egyetlen, akit a Szellemek és istenek visszahoztak a halálból, mert még célja van itt, hanem én is, szóval én hiszek neked és ha népünk számára érdemesnek látom a tetteid, követni foglak, Vezér! *Biccenti meg a fejét az újdonsült jarl előtt, de nem hajlong, mint annak idején Kagan előtt. Akkor még egy aprócska pásztor volt, most pedig a környék legnagyobb mágusa. Tiszteli a hatalmat, de ismeri saját erejét is.*
-Learon Derinre, a pásztormágusra számíthatsz a terveidben. *Aztán a következőkre először csak mosolyog, majd maga is hozzáteszi saját gondolatait.*
-Nos, aki vérségileg a thargokhoz tartozik és számottevő mágikus ereje van, az csak én vagyok és Rheia, akiről tudok. Egy időben sokan voltunk, de mint a harcosoknál is, a legtöbb eltűnt, mikor Kagan szoborrá vált. *Megvonja vállát, hiszen most ezzel nincs idő törődni, hiszen fontosabb dolgokról beszélnek.*
-Természetesen én elmegyek! Jó lesz látni egy reményteli jövő kezdetét és látni, hogy felemelkedik még a népünk, mint régen!
//Báránybőrbe bújt thargok//
-A leány mindig inkább a városi dolgokat erőltette. *Erősíti meg Learon is azt, amit Yagnar elmond. Aztán rajta a meglepődés sora. Nem gondolta, hogy Rheiáék családjának ága venné át a vezetést bármikor is, hiszen végtében is nem tisztavérű thargok. Na, nem mintha ez őt zavarná, csak meglepődik a dolgon.*
-Nos, hihetetlennek fog hangzani, de nem te vagy az egyetlen, akit a Szellemek és istenek visszahoztak a halálból, mert még célja van itt, hanem én is, szóval én hiszek neked és ha népünk számára érdemesnek látom a tetteid, követni foglak, Vezér! *Biccenti meg a fejét az újdonsült jarl előtt, de nem hajlong, mint annak idején Kagan előtt. Akkor még egy aprócska pásztor volt, most pedig a környék legnagyobb mágusa. Tiszteli a hatalmat, de ismeri saját erejét is.*
-Learon Derinre, a pásztormágusra számíthatsz a terveidben. *Aztán a következőkre először csak mosolyog, majd maga is hozzáteszi saját gondolatait.*
-Nos, aki vérségileg a thargokhoz tartozik és számottevő mágikus ereje van, az csak én vagyok és Rheia, akiről tudok. Egy időben sokan voltunk, de mint a harcosoknál is, a legtöbb eltűnt, mikor Kagan szoborrá vált. *Megvonja vállát, hiszen most ezzel nincs idő törődni, hiszen fontosabb dolgokról beszélnek.*
-Természetesen én elmegyek! Jó lesz látni egy reményteli jövő kezdetét és látni, hogy felemelkedik még a népünk, mint régen!
4167. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2023-07-13 23:37:01
Üzenet elküldve: 2023-07-13 23:37:01
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 213
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 213
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Báránybőrbe bújt thargok//
-Az. Legalábbis úgy hiszem, szerelmet fogadtak egymásnak a wegtorenivel. Még ha nem is tharg hagyományok szerint.
*Halkan felkuncog, miközben a ház felé veszik az irányt. Távol áll tőle, hogy önmagát dicsőítse, ám most a két pásztornak színt kell vallania.*
-Ódzkodom ily derék népek között megvallani, de én magam lennék. Hogy elég erős-e a markom a feladatra, azt majd Ti megmondjátok idővel. Beszéljenek a tettek, s ne a szavak. *Nem akarja bő lére ereszteni ezt a témát. Jogot formált a hadúr megüresedett székére, s noha ellenszél nem fújt a Vashegyen, tisztában van vele, hogy kell lennie olyannak is, ki rossz szemmel nézi ténykedését.*
-Átkeltem a szellemek földjén, legyőztem a halált és béklyókat törtem. Az Ősök Szelleme rendelt vissza, hogy segíthessem népünket. És lelkem rajta, így is teszek. Nem hagyom a megmaradtakat veszni hagyni. Rendbe fogjuk szedni népünk bárkáját, mielőtt átcsapnak fejünk felett a hullámok. *Fogadkozik a két pásztornak.*
-Mulatságot csapunk, de egyben az Ősöknek is áldozunk majd. Nagy nap lesz ez! *Bólogat serényen.*
-Megmondom őszintén, Learon mester, nincs bizadalmam az idegen mágiahasználókat illetően. Azokhoz, kik nem tartoznak népünkhöz... Taitos és Worenth... Idegen nevek ezek számomra. Ahogy idegen Arthenior is a magamfajtának. Úgy mondom neked, ahogy itt állok melletted; artheniori szónak és kardnak itt sem haszna, sem parancsa nincsen.
*Keményen csengenek szavai, s arcizmai is megfeszülnek.*
-De mondjátok csak, thargföld pásztorai; eljöttök-e a beavatási szertartásra? Már feleskedtetek a Szellemekre, látom a rúnát, vak az nem vagyok. De mint régi thargfiaknak, sokat jelentene a jelenlétetek.
//Báránybőrbe bújt thargok//
-Az. Legalábbis úgy hiszem, szerelmet fogadtak egymásnak a wegtorenivel. Még ha nem is tharg hagyományok szerint.
*Halkan felkuncog, miközben a ház felé veszik az irányt. Távol áll tőle, hogy önmagát dicsőítse, ám most a két pásztornak színt kell vallania.*
-Ódzkodom ily derék népek között megvallani, de én magam lennék. Hogy elég erős-e a markom a feladatra, azt majd Ti megmondjátok idővel. Beszéljenek a tettek, s ne a szavak. *Nem akarja bő lére ereszteni ezt a témát. Jogot formált a hadúr megüresedett székére, s noha ellenszél nem fújt a Vashegyen, tisztában van vele, hogy kell lennie olyannak is, ki rossz szemmel nézi ténykedését.*
-Átkeltem a szellemek földjén, legyőztem a halált és béklyókat törtem. Az Ősök Szelleme rendelt vissza, hogy segíthessem népünket. És lelkem rajta, így is teszek. Nem hagyom a megmaradtakat veszni hagyni. Rendbe fogjuk szedni népünk bárkáját, mielőtt átcsapnak fejünk felett a hullámok. *Fogadkozik a két pásztornak.*
-Mulatságot csapunk, de egyben az Ősöknek is áldozunk majd. Nagy nap lesz ez! *Bólogat serényen.*
-Megmondom őszintén, Learon mester, nincs bizadalmam az idegen mágiahasználókat illetően. Azokhoz, kik nem tartoznak népünkhöz... Taitos és Worenth... Idegen nevek ezek számomra. Ahogy idegen Arthenior is a magamfajtának. Úgy mondom neked, ahogy itt állok melletted; artheniori szónak és kardnak itt sem haszna, sem parancsa nincsen.
*Keményen csengenek szavai, s arcizmai is megfeszülnek.*
-De mondjátok csak, thargföld pásztorai; eljöttök-e a beavatási szertartásra? Már feleskedtetek a Szellemekre, látom a rúnát, vak az nem vagyok. De mint régi thargfiaknak, sokat jelentene a jelenlétetek.
4166. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2023-07-13 00:32:37
Üzenet elküldve: 2023-07-13 00:32:37
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 697
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 697
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Báránybőrbe bújt thargok//
*Trodd-nak nincs dolga a vashegyen úgyhogy valóban el tudnak a feje fölött menni a dolgok. A jarl kifejezést ő még nem hallotta. A törpéknek mikor voltak, azoknak volt thánjuk, Kagan vezér volt meg törzsfő. Aztán városi nemes is állítólag. Ez is valami hasonló cím lehet. Hogy a lány eltűnt Trodd egy kicsit sajnálja, de nem azért mert vezetőként tartotta olyan értékesnek, bár azzal, hogy személyesen ellátogatott hozzá elnyerte a pásztor tiszteletét. A vezér lányának inkább az őszinte kicsit ártatlan természete, ami miatt megkedvelte, az-az oka, hogy sajnálja az eltűnését. Hogy a vezetést feladta megérti. Mégiscsak anya most már. Bizonyára a gyereknevelés sok idejét elveszi.*
-A wegtoreni a lány ura?
*Kérdez rá az egyértelműre. Ha nem a férje lenne akkor miért menne vele az a fiatal anya a gyerekével? A kancellár hiánya még kevésbé érinti őt. Annyi dolga volt vele, hogy időnként felment a rováspálcát megmutatni az meg kikérdezte a nyáj állapotáról. Egyszer együtt építették a kovácsműhelyt. Akkor megmutatta, hogy dolgozni is tud öregember létére. Viszont nem sok mást tett a vashegyért. Trodd mindenesetre nem látta eredményét. Viszont jó hírek is vannak. Új thargok érkeztek. És van köztük egy új szellemjáró is. Ezt a pásztor már rég várta. Igaz manapság nem hallani a démonokról, de nem lehet elég óvatos az ember. Jobb lenne ha megáldanák a házát nehogy valami rontás kerüljön rá. Már ha nincs rajta már most is csak még nem vette észre. Hallgatja a mágusok dolgát. Azokról ő se tud sokat. Felé minden esetre nem járnak. Így ebbe a témába nem szól bele. Csak viszi a vödrét.*
//Báránybőrbe bújt thargok//
*Trodd-nak nincs dolga a vashegyen úgyhogy valóban el tudnak a feje fölött menni a dolgok. A jarl kifejezést ő még nem hallotta. A törpéknek mikor voltak, azoknak volt thánjuk, Kagan vezér volt meg törzsfő. Aztán városi nemes is állítólag. Ez is valami hasonló cím lehet. Hogy a lány eltűnt Trodd egy kicsit sajnálja, de nem azért mert vezetőként tartotta olyan értékesnek, bár azzal, hogy személyesen ellátogatott hozzá elnyerte a pásztor tiszteletét. A vezér lányának inkább az őszinte kicsit ártatlan természete, ami miatt megkedvelte, az-az oka, hogy sajnálja az eltűnését. Hogy a vezetést feladta megérti. Mégiscsak anya most már. Bizonyára a gyereknevelés sok idejét elveszi.*
-A wegtoreni a lány ura?
*Kérdez rá az egyértelműre. Ha nem a férje lenne akkor miért menne vele az a fiatal anya a gyerekével? A kancellár hiánya még kevésbé érinti őt. Annyi dolga volt vele, hogy időnként felment a rováspálcát megmutatni az meg kikérdezte a nyáj állapotáról. Egyszer együtt építették a kovácsműhelyt. Akkor megmutatta, hogy dolgozni is tud öregember létére. Viszont nem sok mást tett a vashegyért. Trodd mindenesetre nem látta eredményét. Viszont jó hírek is vannak. Új thargok érkeztek. És van köztük egy új szellemjáró is. Ezt a pásztor már rég várta. Igaz manapság nem hallani a démonokról, de nem lehet elég óvatos az ember. Jobb lenne ha megáldanák a házát nehogy valami rontás kerüljön rá. Már ha nincs rajta már most is csak még nem vette észre. Hallgatja a mágusok dolgát. Azokról ő se tud sokat. Felé minden esetre nem járnak. Így ebbe a témába nem szól bele. Csak viszi a vödrét.*
4165. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2023-06-30 19:26:26
Üzenet elküldve: 2023-06-30 19:26:26
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Új nap az Ősök útján//
*Megvonja a vállait.*
- Ha úgy néznek ki, mint te vagy Yagnar, valóban nem lesz nehéz. De nagy az az erdő. Ha csak ők ketten járnak a fák között, akkor is rámehet a teljes napunk.
*Aggódni ő sem aggódik. Errefelé kevesebb 'hatalmas termetű' férfi szokott járkálni, mint amennyit a Vashegyen össze tudott számolni. Pláne nővel.*
- Az erdő másik vége felé, de igen, itt lakom Kalácsfalván. *válaszolja Sifraldnak* - Igazából ha tényleg nagyon elhúzódik a keresésünk, betérhetünk hozzám is, hogy együnk valamit.
*Elvégre ki tudja, mennyire lesz szerencséjük a kutatásban.
A következő kérdésen el kell gondolkodjon, így pár másodpercig nem felel a férfi szavaira.*
- Úgy... gondolom. Igen.
*Böki ki végül. Túl friss még az emlék, hogy tegnap reggel hosszú időre bezárta maga mögött a kis házikó ajtaját, még nem emésztette meg teljesen.*
- De talán nem adom el a házam. Jó lenne tudni, hogy van egy hely, ami az enyém, ha történne valami. *és a szíve is jobban megnyugodna erre a tudatra* - Vagy ha például ebédre lenne szükségem egy egész napos erdőjárás közben.
*Végül csak megtalálja a vidámságot újra, és játékosan kacsint egyet a Kilencéletűre.
Vidámsága nem múlik, de azért fáradtan sóhajt egyet, mikor kiderül, hogy Sifrald csak nem hagyja alább az íjazási készségeinek tesztelését.*
- Ha mindenképp látni akarod... *és már folytatná is az erdőben meghúzódó tisztás megemlítésével, de társa előbb szúr oda neki újfent* - Hogy harapok-e? Tudok olyat is, de nem kell aggódnod, fájdalmat nem okozok vele... Túl nagyot.
*Igen, érti azt a tipikusan férfias vigyort. Át is fut újra a gyomrán az a kellemes bizsergés, amit előző éjjel is érzett, és nem bírja megállni, hogy tovább ne hergelje a férfit. Elvégre amaz is látványosan hergeli őt. Próbál ellenállni az érzésnek, hiszen ismeretségük továbbra sem nevezhető még egy napnyinak se... mégis túl jól esik neki a rég nem érzett vonzódás.*
- Na és veled mi lesz? Te mit fogsz bebizonyítani nekem?
*Megvonja a vállait.*
- Ha úgy néznek ki, mint te vagy Yagnar, valóban nem lesz nehéz. De nagy az az erdő. Ha csak ők ketten járnak a fák között, akkor is rámehet a teljes napunk.
*Aggódni ő sem aggódik. Errefelé kevesebb 'hatalmas termetű' férfi szokott járkálni, mint amennyit a Vashegyen össze tudott számolni. Pláne nővel.*
- Az erdő másik vége felé, de igen, itt lakom Kalácsfalván. *válaszolja Sifraldnak* - Igazából ha tényleg nagyon elhúzódik a keresésünk, betérhetünk hozzám is, hogy együnk valamit.
*Elvégre ki tudja, mennyire lesz szerencséjük a kutatásban.
A következő kérdésen el kell gondolkodjon, így pár másodpercig nem felel a férfi szavaira.*
- Úgy... gondolom. Igen.
*Böki ki végül. Túl friss még az emlék, hogy tegnap reggel hosszú időre bezárta maga mögött a kis házikó ajtaját, még nem emésztette meg teljesen.*
- De talán nem adom el a házam. Jó lenne tudni, hogy van egy hely, ami az enyém, ha történne valami. *és a szíve is jobban megnyugodna erre a tudatra* - Vagy ha például ebédre lenne szükségem egy egész napos erdőjárás közben.
*Végül csak megtalálja a vidámságot újra, és játékosan kacsint egyet a Kilencéletűre.
Vidámsága nem múlik, de azért fáradtan sóhajt egyet, mikor kiderül, hogy Sifrald csak nem hagyja alább az íjazási készségeinek tesztelését.*
- Ha mindenképp látni akarod... *és már folytatná is az erdőben meghúzódó tisztás megemlítésével, de társa előbb szúr oda neki újfent* - Hogy harapok-e? Tudok olyat is, de nem kell aggódnod, fájdalmat nem okozok vele... Túl nagyot.
*Igen, érti azt a tipikusan férfias vigyort. Át is fut újra a gyomrán az a kellemes bizsergés, amit előző éjjel is érzett, és nem bírja megállni, hogy tovább ne hergelje a férfit. Elvégre amaz is látványosan hergeli őt. Próbál ellenállni az érzésnek, hiszen ismeretségük továbbra sem nevezhető még egy napnyinak se... mégis túl jól esik neki a rég nem érzett vonzódás.*
- Na és veled mi lesz? Te mit fogsz bebizonyítani nekem?
4164. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2023-06-30 18:01:59
Üzenet elküldve: 2023-06-30 18:01:59
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 282
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 282
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
// Vissza Artheniorba //
*Orthus Morthimer a szekere bakján ülve, kocsisa, Japher Campa társaságában tart haza, Artheniorba.
Van min merengenie a hazaúton, és ebben hallgatag szolgálója nem fogja megzavarni.
Úgy érzi, hogy újabb áru-kategóriát ismert meg. Van a bóvli, amivel soha nem is foglalkoztak. Van az átlagos, amit a piacon szerez be az ember, és bárkinek hozzáférhető, még ha nem is ugyanazon az áron. Van a luxus, a Morthimer ház specialitása. És most úgy érzi, hogy van a kapcsolat, a befolyás és az ismeret. Ezeket eddig senki nem kérte tőle. Befolyást és kapcsolatot azért nem, mert amíg nemesség volt Artheniorban, egy közrendű kalmár nem ért annyit, még ha nagyon is gazdag volt. De Arthenior már nem a régi, megszilárdult már valamiféle rend, neki pedig meg kell találnia benne a helyét. Minél magasabban. Erre Yagnar Rhagodar ébresztette rá. Még nem tudja, hogy mihez kezdjen ezzel a tudással. De hosszú az út, lesz ideje kitalálni.*
*Orthus Morthimer a szekere bakján ülve, kocsisa, Japher Campa társaságában tart haza, Artheniorba.
Van min merengenie a hazaúton, és ebben hallgatag szolgálója nem fogja megzavarni.
Úgy érzi, hogy újabb áru-kategóriát ismert meg. Van a bóvli, amivel soha nem is foglalkoztak. Van az átlagos, amit a piacon szerez be az ember, és bárkinek hozzáférhető, még ha nem is ugyanazon az áron. Van a luxus, a Morthimer ház specialitása. És most úgy érzi, hogy van a kapcsolat, a befolyás és az ismeret. Ezeket eddig senki nem kérte tőle. Befolyást és kapcsolatot azért nem, mert amíg nemesség volt Artheniorban, egy közrendű kalmár nem ért annyit, még ha nagyon is gazdag volt. De Arthenior már nem a régi, megszilárdult már valamiféle rend, neki pedig meg kell találnia benne a helyét. Minél magasabban. Erre Yagnar Rhagodar ébresztette rá. Még nem tudja, hogy mihez kezdjen ezzel a tudással. De hosszú az út, lesz ideje kitalálni.*
4163. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2023-06-30 10:56:13
Üzenet elküldve: 2023-06-30 10:56:13
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Új nap az Ősök útján//
* Nem vesztegeti az idejét mindenféle csevegéssel, ő most csak mint futár szerepel a történetben. Nem akadékoskodna mindenféle bájcsevegéssel, mikor az egész kikötpi erdőséget a nyakukba kell venniük, de előtte még át kell vágniuk a tharg földeken is. Nem bánja, jó szétnézni a Vas népének háza táján, ahogy földet művelnek és gyarapodnak. Kellemes látvány a szemnek a sok mező és aratásra kész szántó. *
- Nem ismerem őket. De csak nem lesz nehéz felismerni egy tharg férfit és egy nőt az erdőben, egymaguk.
* Nem aggódik. Már csak ezt a feladatot kapták, határidőt nem szabtak, hát majd csak boldogulnak a kereséssel. Addig sem ellenszenves társaságban tartózkodik, igaz?
Fürgén átügetnek a vidéken, egyelőre a leányra bízza a vezetést. *
- Valahol errefelé van a korábbi otthonod?
* Sandít át rá, hiszen rémlik neki valami ilyesmi. *
- A Vashegyen szándékozol egyáltalán maradni?
* Üt szöget a fejébe a gondolat, hiszen nincs megszabva úgy tudja, hogy hol kell élniük, miközben urukat szolgálják. *
- Ne gondold, hogy elfelejtettem a korábbit. Próbára teszem a célzó tudományod, ne félj! Talán útközben akad egy erre alkalmas terület. Kíváncsivá tettél.
* Somolyogva megsimogatja a szakállát. *
- Azt mondják, amelyik kutya ugat, az nem harap. Szívesen a végére járnék.
* Többféle módon is szívesen a végére járna a kérdésnek, de ezt már csak a képén elterülő otromba vigyorból sejtheti a leány. Nem hiába, mostanság kedvenc elfoglaltsága lett Nettienaya bajszának rángatása, de mit csináljon, ha egyszer ennyire élvezi, hogy bosszanthatja? *
* Nem vesztegeti az idejét mindenféle csevegéssel, ő most csak mint futár szerepel a történetben. Nem akadékoskodna mindenféle bájcsevegéssel, mikor az egész kikötpi erdőséget a nyakukba kell venniük, de előtte még át kell vágniuk a tharg földeken is. Nem bánja, jó szétnézni a Vas népének háza táján, ahogy földet művelnek és gyarapodnak. Kellemes látvány a szemnek a sok mező és aratásra kész szántó. *
- Nem ismerem őket. De csak nem lesz nehéz felismerni egy tharg férfit és egy nőt az erdőben, egymaguk.
* Nem aggódik. Már csak ezt a feladatot kapták, határidőt nem szabtak, hát majd csak boldogulnak a kereséssel. Addig sem ellenszenves társaságban tartózkodik, igaz?
Fürgén átügetnek a vidéken, egyelőre a leányra bízza a vezetést. *
- Valahol errefelé van a korábbi otthonod?
* Sandít át rá, hiszen rémlik neki valami ilyesmi. *
- A Vashegyen szándékozol egyáltalán maradni?
* Üt szöget a fejébe a gondolat, hiszen nincs megszabva úgy tudja, hogy hol kell élniük, miközben urukat szolgálják. *
- Ne gondold, hogy elfelejtettem a korábbit. Próbára teszem a célzó tudományod, ne félj! Talán útközben akad egy erre alkalmas terület. Kíváncsivá tettél.
* Somolyogva megsimogatja a szakállát. *
- Azt mondják, amelyik kutya ugat, az nem harap. Szívesen a végére járnék.
* Többféle módon is szívesen a végére járna a kérdésnek, de ezt már csak a képén elterülő otromba vigyorból sejtheti a leány. Nem hiába, mostanság kedvenc elfoglaltsága lett Nettienaya bajszának rángatása, de mit csináljon, ha egyszer ennyire élvezi, hogy bosszanthatja? *
4162. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2023-06-30 07:48:59
Üzenet elküldve: 2023-06-30 07:48:59
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Báránybőrbe bújt thargok//
-A hagyma az jó, az biztos van itthon. *Bólint az angolna dolgára egy jó nagyot. Learon maga sem látta mostanában a Vashegyet, így az információk őt meglepik. Igyekszik azért leplezni ezt, főleg a wegtoreni ficsúr dolgával kapcsolatban, akit egyébként ki nem állhat, szóval ez a legjobb hír, hogy eltűntek a környékről. A leánnyal nem volt baja, bár nyilván a Szellemjáró óta egyik hatalomban lévő női vezéralakra sem tudott igazán jó szemmel tekinteni.*
-Új jarl? Ennyire én sem vagyok képben Yagnar! Ki lenne az, aki végre új dicsőséget hozhat a környéknek? Mostanában nem voltunk eleresztve erősmarkú thargokkal. *Lehet, hogy ezzel sokakat megsért, de a tények azok tények. Amon Ruadh egyáltalán nem tündököl olyan fényesen, mint pár évvel ezelőtt, Kagan korában.*
-Nos, ha Rheia is ott lesz, akkor bizony nagy mulatságot kell csapni, nincs igazam? A maradék boromat elviszem, még vagy negyven liter van, meg sajtot is szolgálhatok! *A tharg harcos nagyon jó kérdést tesz fel neki, amire nem tud érdemben válaszolni.*
-A mágusok olyanok itt, mint a kérészek a folyónál. *Húzza el a száját.*
-Régen nagyon sokan voltunk, itt volt Synmira is, de mostanában egyet sem látok. Eltűnt Taitos és Worenth mester is, meg a tanítványok is felszívódtak. Biztos megvannak valahol, de hogy a Vashegynek segítői-e, azt én nem tudom. *Közben megindul a kisebb ház felé, ahol nekiláthatnak a sütésnek és főzésnek.*
//Báránybőrbe bújt thargok//
-A hagyma az jó, az biztos van itthon. *Bólint az angolna dolgára egy jó nagyot. Learon maga sem látta mostanában a Vashegyet, így az információk őt meglepik. Igyekszik azért leplezni ezt, főleg a wegtoreni ficsúr dolgával kapcsolatban, akit egyébként ki nem állhat, szóval ez a legjobb hír, hogy eltűntek a környékről. A leánnyal nem volt baja, bár nyilván a Szellemjáró óta egyik hatalomban lévő női vezéralakra sem tudott igazán jó szemmel tekinteni.*
-Új jarl? Ennyire én sem vagyok képben Yagnar! Ki lenne az, aki végre új dicsőséget hozhat a környéknek? Mostanában nem voltunk eleresztve erősmarkú thargokkal. *Lehet, hogy ezzel sokakat megsért, de a tények azok tények. Amon Ruadh egyáltalán nem tündököl olyan fényesen, mint pár évvel ezelőtt, Kagan korában.*
-Nos, ha Rheia is ott lesz, akkor bizony nagy mulatságot kell csapni, nincs igazam? A maradék boromat elviszem, még vagy negyven liter van, meg sajtot is szolgálhatok! *A tharg harcos nagyon jó kérdést tesz fel neki, amire nem tud érdemben válaszolni.*
-A mágusok olyanok itt, mint a kérészek a folyónál. *Húzza el a száját.*
-Régen nagyon sokan voltunk, itt volt Synmira is, de mostanában egyet sem látok. Eltűnt Taitos és Worenth mester is, meg a tanítványok is felszívódtak. Biztos megvannak valahol, de hogy a Vashegynek segítői-e, azt én nem tudom. *Közben megindul a kisebb ház felé, ahol nekiláthatnak a sütésnek és főzésnek.*
4161. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2023-06-27 23:56:11
Üzenet elküldve: 2023-06-27 23:56:11
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 213
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 213
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Báránybőrbe bújt thargok//
*Felderül a tényálláson, hogy Trodd ennyire nem tájékozott semmiről. Valószínűleg elvan a földjén, s elég neki a nyáj gondja. Valahol irigyli e létet.*
-Nem jártál mostanság a Vashegyen, igaz-e jó Trodd Molound? *Kacag fel jóízűen.*
-Nincs már helyén a leány, eltávozott a wegtoreni bájgúnárral! S kancellár sincsen, nem is látták hírét egy ideje! Azt beszélik, párosával szedte a lábát, ahogy meghallotta, hogy új jarl dolgát.
*A tharg rúna dolgára értően s komolyan bólint. Nagy tisztelet övezi a Szellemjárót. Nagy kár, hogy ő éltében nem is találkozhatott vele.*
-Új szelek fúnak, ám a messzi északról érkeznek. És érkeztek vele thargok is szép számmal. Tűz és hamu terül szét előttünk, de meglássátok, a szél majd kifújja nekik az ösvényt keresztül rajta. *Bólintással toldja meg szavait, miközben feltápászkodik.*
-Learon már ismeri a véremet. Karheia. Beszél a leány az Ősökhöz, Trodd mester. Én mondom. Ő majd megejti a beavatást. Na de lássuk az angolna dolgát! *Trodd is tanúbizonyságot szerezhet róla, hogy Yagnar igen csak szószátyár természet.*
-Mondd csak, Learon úr, akadnak más mágusok is e földön rajtad kívül? Tudnom kell, mivel és kivel vessek számot a szükség órájában.
//Báránybőrbe bújt thargok//
*Felderül a tényálláson, hogy Trodd ennyire nem tájékozott semmiről. Valószínűleg elvan a földjén, s elég neki a nyáj gondja. Valahol irigyli e létet.*
-Nem jártál mostanság a Vashegyen, igaz-e jó Trodd Molound? *Kacag fel jóízűen.*
-Nincs már helyén a leány, eltávozott a wegtoreni bájgúnárral! S kancellár sincsen, nem is látták hírét egy ideje! Azt beszélik, párosával szedte a lábát, ahogy meghallotta, hogy új jarl dolgát.
*A tharg rúna dolgára értően s komolyan bólint. Nagy tisztelet övezi a Szellemjárót. Nagy kár, hogy ő éltében nem is találkozhatott vele.*
-Új szelek fúnak, ám a messzi északról érkeznek. És érkeztek vele thargok is szép számmal. Tűz és hamu terül szét előttünk, de meglássátok, a szél majd kifújja nekik az ösvényt keresztül rajta. *Bólintással toldja meg szavait, miközben feltápászkodik.*
-Learon már ismeri a véremet. Karheia. Beszél a leány az Ősökhöz, Trodd mester. Én mondom. Ő majd megejti a beavatást. Na de lássuk az angolna dolgát! *Trodd is tanúbizonyságot szerezhet róla, hogy Yagnar igen csak szószátyár természet.*
-Mondd csak, Learon úr, akadnak más mágusok is e földön rajtad kívül? Tudnom kell, mivel és kivel vessek számot a szükség órájában.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4230-4249