Amon Ruadh - Tharg birtokok
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 124 (2461. - 2480. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2480. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-06-08 16:23:48
Üzenet elküldve: 2019-06-08 16:23:48
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Cha'yss//
- Dehogyis bántottál.
*Rázza a fejét és nem tudja megállni, hogy ne futtassa végig tekintetét a férfi testén, mikor az ültében felé fordul. Tetszik neki, kezdettől és a múltkor meg az imént történtek ellenére is belevörösödik abba, hogy ilyen szemérmetlenül mustrálja a másikat.
Cha'yss megmagyarázza, hogy mit is köszönt meg, mire megszeppenve, némán bólint egyet. Bár tudna ilyen szépeket mondani, de sajnos képtelen rá, mivel eleve komoly gondjai vannak azzal, hogy kifejezze az érzelmeit, illetve némi bűntudat is bujkál benne, mivel számára ez valóban csak valami ösztönszerű játék, ami miatt végtelenül gonosznak érzi magát.*
- Jól vagyok. Köszönöm.
*Nem csak azzal van baja, hogy kifejezze az érzelmeit, de azt sem igazán tudja, hogy mikor mit is kell mondani. Pedig tényleg jól van, legalábbis fizikálisan, jelen pillanatban majd kicsattan, ennek elég egyértelmű jele a mosolya.*
- Nagyon jól.
*Teszi hozzá, mert hamar felismeri, hogy nagyon sután fejezte ki magát. Egyáltalán sutának érzi magát. De az ujjai hegyén a csók nagyon is jól esik neki, olyan aprócska gyengédség ez, ami simogatja a lelkét is, nemcsak a bőrét.*
- Hát gondolom.
*Válaszolja halkan és ha Cha'yss engedi, akkor odahúzza a hasára a tenyerét. Ha nem engedi, akkor természetesen nem erőlteti.*
- Mozog. Ijesztő. Sosem akartam gyereket. Vagy férjet. De téged ez nem zavar? Férj, gyerek... Lopott percek.
*Ezen a ponton odabújik a férfihoz, ha annak nincsen ez ellen kifogása azok után, amit Aenae most felsorolt. Ha nem engedi ezt meg, akkor a lány azt is teljes mértékben megérti. Szüksége lenne egy ölelésre, nagyon jót tenne neki.*
//Cha'yss//
- Dehogyis bántottál.
*Rázza a fejét és nem tudja megállni, hogy ne futtassa végig tekintetét a férfi testén, mikor az ültében felé fordul. Tetszik neki, kezdettől és a múltkor meg az imént történtek ellenére is belevörösödik abba, hogy ilyen szemérmetlenül mustrálja a másikat.
Cha'yss megmagyarázza, hogy mit is köszönt meg, mire megszeppenve, némán bólint egyet. Bár tudna ilyen szépeket mondani, de sajnos képtelen rá, mivel eleve komoly gondjai vannak azzal, hogy kifejezze az érzelmeit, illetve némi bűntudat is bujkál benne, mivel számára ez valóban csak valami ösztönszerű játék, ami miatt végtelenül gonosznak érzi magát.*
- Jól vagyok. Köszönöm.
*Nem csak azzal van baja, hogy kifejezze az érzelmeit, de azt sem igazán tudja, hogy mikor mit is kell mondani. Pedig tényleg jól van, legalábbis fizikálisan, jelen pillanatban majd kicsattan, ennek elég egyértelmű jele a mosolya.*
- Nagyon jól.
*Teszi hozzá, mert hamar felismeri, hogy nagyon sután fejezte ki magát. Egyáltalán sutának érzi magát. De az ujjai hegyén a csók nagyon is jól esik neki, olyan aprócska gyengédség ez, ami simogatja a lelkét is, nemcsak a bőrét.*
- Hát gondolom.
*Válaszolja halkan és ha Cha'yss engedi, akkor odahúzza a hasára a tenyerét. Ha nem engedi, akkor természetesen nem erőlteti.*
- Mozog. Ijesztő. Sosem akartam gyereket. Vagy férjet. De téged ez nem zavar? Férj, gyerek... Lopott percek.
*Ezen a ponton odabújik a férfihoz, ha annak nincsen ez ellen kifogása azok után, amit Aenae most felsorolt. Ha nem engedi ezt meg, akkor a lány azt is teljes mértékben megérti. Szüksége lenne egy ölelésre, nagyon jót tenne neki.*
2479. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-06-08 15:16:10
Üzenet elküldve: 2019-06-08 15:16:10
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Kagaenae//
- Ahogy parancsolod, úrnőm. *Jön a válasz azonnal.
Persze nem, vagyis, ha erre akad dolga, biztosan jön sűrűbben, de ha csak a havonta fizetendő bérleti díj miatt kell jönnie, akkor nem fog hatonta feljárni a Vashegyre Kagaenae miatt. Bár, ha lát esélyt rá, hogy teljesen behálózza a lányt ezalatt, akkor lehet, hogy meggondolja magát.*
- Köszönöm, úrnőm. *Mosolyodik el kedvesen a megengedő szavakra. Szívesen legelteti sárga szemeit a lányon, itt-ott lehetne vastagabb, de a terhesség miatt úgyis fel kell szednie pár kilót és a mellei is kikerekednek majd.
A köszönetre érzi, hogy megáll a cirógató kéz a mellkasán, de megállja, hogy elmosolyodjon. Elégedettségét elnyomja, csak akkor nyitja ki szemeit, amikor Aenae megszólal. Látja az értetlen arcot és hasonlóval válaszol, mintha nem értené, a lány mit nem ért azon, amit megköszönt neki.*
- Bocsáss meg, megbántottalak valamivel? *Kérdi elébb, majd mintha csak akkor esne le neki kissé felülve Kagaenae felé fordul felsőtesttel.*
- Megköszöntem, mert csodálatos volt veled, rég éreztem ilyet. Ez nem csak a hús ösztöne volt, hanem valami több. *Hadarja lelkesen, majd elhallgat, kérdő-kérlelő szemekkel nézve a lányra.*
- Nekem. *Mintha nem tudná, hogy Aenae is hasonlóan érezte-e, mint ő lefesti.*
- Elsodort a szenvedély, sajnálom. De remélem, most elégedettebb vagy. *Mint egy szűz kisfiú az első liezon után, úgy kérdez.
Amikor a lány eltávolodik kissé tőle és csak az ujjai érik el, megfogja a kezét, ha Aenae is engedi és csókot lehet az ujjaira.*
- Minden rendben? *Kérdi szokatlanul őszintén és még a hangjából is eltűnik a bizonyítani kívánó szerető tónusa.*
//Kagaenae//
- Ahogy parancsolod, úrnőm. *Jön a válasz azonnal.
Persze nem, vagyis, ha erre akad dolga, biztosan jön sűrűbben, de ha csak a havonta fizetendő bérleti díj miatt kell jönnie, akkor nem fog hatonta feljárni a Vashegyre Kagaenae miatt. Bár, ha lát esélyt rá, hogy teljesen behálózza a lányt ezalatt, akkor lehet, hogy meggondolja magát.*
- Köszönöm, úrnőm. *Mosolyodik el kedvesen a megengedő szavakra. Szívesen legelteti sárga szemeit a lányon, itt-ott lehetne vastagabb, de a terhesség miatt úgyis fel kell szednie pár kilót és a mellei is kikerekednek majd.
A köszönetre érzi, hogy megáll a cirógató kéz a mellkasán, de megállja, hogy elmosolyodjon. Elégedettségét elnyomja, csak akkor nyitja ki szemeit, amikor Aenae megszólal. Látja az értetlen arcot és hasonlóval válaszol, mintha nem értené, a lány mit nem ért azon, amit megköszönt neki.*
- Bocsáss meg, megbántottalak valamivel? *Kérdi elébb, majd mintha csak akkor esne le neki kissé felülve Kagaenae felé fordul felsőtesttel.*
- Megköszöntem, mert csodálatos volt veled, rég éreztem ilyet. Ez nem csak a hús ösztöne volt, hanem valami több. *Hadarja lelkesen, majd elhallgat, kérdő-kérlelő szemekkel nézve a lányra.*
- Nekem. *Mintha nem tudná, hogy Aenae is hasonlóan érezte-e, mint ő lefesti.*
- Elsodort a szenvedély, sajnálom. De remélem, most elégedettebb vagy. *Mint egy szűz kisfiú az első liezon után, úgy kérdez.
Amikor a lány eltávolodik kissé tőle és csak az ujjai érik el, megfogja a kezét, ha Aenae is engedi és csókot lehet az ujjaira.*
- Minden rendben? *Kérdi szokatlanul őszintén és még a hangjából is eltűnik a bizonyítani kívánó szerető tónusa.*
2478. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-06-07 22:04:27
Üzenet elküldve: 2019-06-07 22:04:27
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Úton a birtokokra//
//Learon//
*Nehezen hiszi el, hogy Arthenior tele lenne rossz emberekkel, hiszen ő egyet sem látott. Meggyőződése, hogy félreértik az ott lakókat, és külsejük olyan megtévesztő lehet, mint Vasborda bácsinak, aki szintén nagyon kedves szerzet. Ennek ellenére nem ad hangot annak, hogy nem feltétlenül ért egyet, csupán nagy szemeivel kíváncsian fürkészi a kecskepásztort.*
- Persze, hogy van kedvem!
*Csattan fel lelkesen. Tapsolni is lenne kedve, de mivel keze tele van, így csak széles mosollyal pördül egyet.*
- Máshoz sincs kedvem.
*Teszi még hozzá töretlenül örömmel, közben láthatóan elkalandozik a kis álomvilágában, amiben egy ilyen ételosztás kedves és reményteli esemény. Túl idilli, de ez természetesen nem akadályozza meg Cerlynát semmiben.*
- Juj, a gyümölcsök nagyon finomak! Meg jót tesznek a betegeknek.
*Örömködik tovább, közben hevesen bólogat, mintha saját mondandóját kívánná maga számára megerősíteni. Közvetlen ezután pedig elképed.*
- Étel készítő varázslat? Az milyen? Meggyúrja a kenyér tésztáját?
*Meg sem várja a választ, már vágja is rá saját megjegyzését.*
- Az milyen hasznos! Olyan nehéz, mindig úgy elfárad tőle a kezem és olyan gyenge vagyok hozzá.
*Kicsit el is szontyolodik, még alsó ajkát is lebiggyeszti. Fel is emeli vékonyka karját, hogy reprezentálja milyen nehéz dolga van, amikor hasonló feladatot kap. Ezen hiányosságát viszont kitartással és motiváltsággal igyekszik kompenzálni, több-kevesebb sikerrel.*
- Szerintem is ugyanolyan.
*Továbbra is hevesen biccentget.*
- Kicsi, vagy nagy, tollas, vagy két lábon járó, mindenki szeret élni, boldognak lenni és szereti ha szeretik. A többi különbség meg ugye nem számít. Minden élet fontos, ugye madárkám?
*Orrát az állat fejéhez dugja, aki természetesen ezt a gesztust nem ismerve törekszik arra, hogy elhúzódjon, de ez Cerlynát cseppet sem zavarja.*
- Oh..
*Kicsit úgy tűnik, hogy letörik végtelen jó kedélye, valójában csak megáll picit töprengeni.*
- Igen, megértem. Az elhivatottság nagyon fontos, hiszen ez értékes tudás, muszáj jó kezekbe kerüljön. Igazad van Learon bácsi! Én meg majd igyekszem elég elhivatott lenni és nem csalódást okozni.
*Mivel a férfi biccent, ezért Cerlyna úgy veszi, hogy tényleg érdekli őt a megtanult tudása, ezért kicsit lecsillapodik. Igyekszik koncentrálni, főleg mert még cseppet sem biztos magában. A siker vagy sikertelenség ellenére folytatja a beszélgetést ott, ahol abbahagyták.*
- Ó hát történt egy-két dolog, ami miatt jobbnak tűnt eljönnöm onnan. Már kicsit másképp néztek rám és azelőtt jöttem el, hogy a jó kapcsolatból rossz lett volna.
*Magyarázza, miközben fél kezével a testéhez szorítja a galambot. Learon ajánlatára csupán szelíden mosolyog.*
- Jaj, köszönöm szépen! Ez igazán nagyon nagylelkű Learon bácsi. Hálás vagyok érte, de tényleg.
*Ennyi elegendő is, hogy a férfi bizalmába fogadja, na nem mintha ezelőtt ne lett volna így, de mostantól Learont egy nagyon jó barátjának tekinti. Fejének megcirógatását kedves gesztusnak tartja, ezért hagyja is, ahogy azon is jót mulat, hogy a kecskepásztor hű állata is figyelmet követel magának. Cerlyna pedig boldogan megadja neki azt, amire vágyik és finoman megsimogatja az állat fejét.*
- Nagyon bátor lehet akkor.
A varázsló elmormol egy rövid igét, majd felfelé nyúl egyik kezével, melynek hatására fényből tetszőleges fegyvert formáz a kezébe, annak előnyeivel és hátrányaival együtt, mely tíz kör múlva semmivé foszlik. A fegyver nem átadható.
//Learon//
*Nehezen hiszi el, hogy Arthenior tele lenne rossz emberekkel, hiszen ő egyet sem látott. Meggyőződése, hogy félreértik az ott lakókat, és külsejük olyan megtévesztő lehet, mint Vasborda bácsinak, aki szintén nagyon kedves szerzet. Ennek ellenére nem ad hangot annak, hogy nem feltétlenül ért egyet, csupán nagy szemeivel kíváncsian fürkészi a kecskepásztort.*
- Persze, hogy van kedvem!
*Csattan fel lelkesen. Tapsolni is lenne kedve, de mivel keze tele van, így csak széles mosollyal pördül egyet.*
- Máshoz sincs kedvem.
*Teszi még hozzá töretlenül örömmel, közben láthatóan elkalandozik a kis álomvilágában, amiben egy ilyen ételosztás kedves és reményteli esemény. Túl idilli, de ez természetesen nem akadályozza meg Cerlynát semmiben.*
- Juj, a gyümölcsök nagyon finomak! Meg jót tesznek a betegeknek.
*Örömködik tovább, közben hevesen bólogat, mintha saját mondandóját kívánná maga számára megerősíteni. Közvetlen ezután pedig elképed.*
- Étel készítő varázslat? Az milyen? Meggyúrja a kenyér tésztáját?
*Meg sem várja a választ, már vágja is rá saját megjegyzését.*
- Az milyen hasznos! Olyan nehéz, mindig úgy elfárad tőle a kezem és olyan gyenge vagyok hozzá.
*Kicsit el is szontyolodik, még alsó ajkát is lebiggyeszti. Fel is emeli vékonyka karját, hogy reprezentálja milyen nehéz dolga van, amikor hasonló feladatot kap. Ezen hiányosságát viszont kitartással és motiváltsággal igyekszik kompenzálni, több-kevesebb sikerrel.*
- Szerintem is ugyanolyan.
*Továbbra is hevesen biccentget.*
- Kicsi, vagy nagy, tollas, vagy két lábon járó, mindenki szeret élni, boldognak lenni és szereti ha szeretik. A többi különbség meg ugye nem számít. Minden élet fontos, ugye madárkám?
*Orrát az állat fejéhez dugja, aki természetesen ezt a gesztust nem ismerve törekszik arra, hogy elhúzódjon, de ez Cerlynát cseppet sem zavarja.*
- Oh..
*Kicsit úgy tűnik, hogy letörik végtelen jó kedélye, valójában csak megáll picit töprengeni.*
- Igen, megértem. Az elhivatottság nagyon fontos, hiszen ez értékes tudás, muszáj jó kezekbe kerüljön. Igazad van Learon bácsi! Én meg majd igyekszem elég elhivatott lenni és nem csalódást okozni.
*Mivel a férfi biccent, ezért Cerlyna úgy veszi, hogy tényleg érdekli őt a megtanult tudása, ezért kicsit lecsillapodik. Igyekszik koncentrálni, főleg mert még cseppet sem biztos magában. A siker vagy sikertelenség ellenére folytatja a beszélgetést ott, ahol abbahagyták.*
- Ó hát történt egy-két dolog, ami miatt jobbnak tűnt eljönnöm onnan. Már kicsit másképp néztek rám és azelőtt jöttem el, hogy a jó kapcsolatból rossz lett volna.
*Magyarázza, miközben fél kezével a testéhez szorítja a galambot. Learon ajánlatára csupán szelíden mosolyog.*
- Jaj, köszönöm szépen! Ez igazán nagyon nagylelkű Learon bácsi. Hálás vagyok érte, de tényleg.
*Ennyi elegendő is, hogy a férfi bizalmába fogadja, na nem mintha ezelőtt ne lett volna így, de mostantól Learont egy nagyon jó barátjának tekinti. Fejének megcirógatását kedves gesztusnak tartja, ezért hagyja is, ahogy azon is jót mulat, hogy a kecskepásztor hű állata is figyelmet követel magának. Cerlyna pedig boldogan megadja neki azt, amire vágyik és finoman megsimogatja az állat fejét.*
- Nagyon bátor lehet akkor.
A varázsló elmormol egy rövid igét, majd felfelé nyúl egyik kezével, melynek hatására fényből tetszőleges fegyvert formáz a kezébe, annak előnyeivel és hátrányaival együtt, mely tíz kör múlva semmivé foszlik. A fegyver nem átadható.
2477. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-06-07 13:02:22
Üzenet elküldve: 2019-06-07 13:02:22
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Cha'yss//
- Gyere sűrűbben.
*Hangzik a rövid parancs, amihez majdnem hozzáteszi, hogy "Persze csak akkor, ha tudsz időt szakítani.", ha hozzátenné, akkor már nem hangzana parancsnak. Ettől függetlenül hülyén érzi magát a dologtól, de próbálja elhessegetni az érzést és csak a meztelen férfitestre koncentrálni.*
- Jó, ma kegyes kedvemben vagyok, úgyhogy megengedem, hogy nézz.
*Hiába na, nem tud ellenállni azoknak a kérlelő szemeknek, mintha csak egy éhes, kivert kutya nézne rá, illetve egy éhes és kivert kutyának nagyobb sikerrel ellenállna, mint Cha'yssnak.
Akkor is nehéz ellenállnia neki, mikor már csak pihegnek, csak nézi, anélkül, hogy hozzászólna, illetve hosszasan nézné szótlanul, ha a férfi száját nem hagyná el az, ami. Aenae tökéletes értetlenséggel pislog, keze is megáll a cirógatásban, el ugyan nem húzza, de felkönyököl.*
- Szívesen.
*Ha Cha'yss kinyitja a szemeit, akkor az értetlen Aenae arcát láthatja maga előtt, nem teszi ugyan fel a kérdést, hogy mit is köszön meg neki a másik, de ez a kérdés enélkül is az arcára van írva. Merthogy Aenae tényleg nem is érti, hogy mit köszön, hiszen ha itt valaki köszönhet valamit, akkor az ő. Gazdagabb lett egy jó élménnyel. Sokkal jobbal, mint a múltkori, az sietős volt, elkapkodott, bár szenvedélyesre sikeredett, de mégsem hozta el a kielégülést Aenaenek.*
- Jobban kitettél magadért, mint a múltkor.
*Most már elereszti Cha'ysst és a hátára fordul, mert a fattyú a hasában pont ezt a pillanatot választja ki arra, hogy mozogni kezdjen. Aenae számára ez még mindig nagyon ijesztő élmény, morran is egyet, hogy kifejezze a nemtetszését. Ezzel a mozdulattal kicsit távolabb kerül a férfitól, így csak ujjai hegyével éri el Cha'yss vállát. Kicsit fáradtnak érzi magát, de azért elégedett, csak továbbra is értetlen.*
//Cha'yss//
- Gyere sűrűbben.
*Hangzik a rövid parancs, amihez majdnem hozzáteszi, hogy "Persze csak akkor, ha tudsz időt szakítani.", ha hozzátenné, akkor már nem hangzana parancsnak. Ettől függetlenül hülyén érzi magát a dologtól, de próbálja elhessegetni az érzést és csak a meztelen férfitestre koncentrálni.*
- Jó, ma kegyes kedvemben vagyok, úgyhogy megengedem, hogy nézz.
*Hiába na, nem tud ellenállni azoknak a kérlelő szemeknek, mintha csak egy éhes, kivert kutya nézne rá, illetve egy éhes és kivert kutyának nagyobb sikerrel ellenállna, mint Cha'yssnak.
Akkor is nehéz ellenállnia neki, mikor már csak pihegnek, csak nézi, anélkül, hogy hozzászólna, illetve hosszasan nézné szótlanul, ha a férfi száját nem hagyná el az, ami. Aenae tökéletes értetlenséggel pislog, keze is megáll a cirógatásban, el ugyan nem húzza, de felkönyököl.*
- Szívesen.
*Ha Cha'yss kinyitja a szemeit, akkor az értetlen Aenae arcát láthatja maga előtt, nem teszi ugyan fel a kérdést, hogy mit is köszön meg neki a másik, de ez a kérdés enélkül is az arcára van írva. Merthogy Aenae tényleg nem is érti, hogy mit köszön, hiszen ha itt valaki köszönhet valamit, akkor az ő. Gazdagabb lett egy jó élménnyel. Sokkal jobbal, mint a múltkori, az sietős volt, elkapkodott, bár szenvedélyesre sikeredett, de mégsem hozta el a kielégülést Aenaenek.*
- Jobban kitettél magadért, mint a múltkor.
*Most már elereszti Cha'ysst és a hátára fordul, mert a fattyú a hasában pont ezt a pillanatot választja ki arra, hogy mozogni kezdjen. Aenae számára ez még mindig nagyon ijesztő élmény, morran is egyet, hogy kifejezze a nemtetszését. Ezzel a mozdulattal kicsit távolabb kerül a férfitól, így csak ujjai hegyével éri el Cha'yss vállát. Kicsit fáradtnak érzi magát, de azért elégedett, csak továbbra is értetlen.*
2476. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-06-07 10:12:57
Üzenet elküldve: 2019-06-07 10:12:57
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Kagaenae//
-Azt mondod, úrnőm, hogy jövő hónapban is parancsod szerint legyek itt? *Kérdi hunyt szemmel, féloldalas mosollyal.*
- Új dolgokat tanulni mindig helyes dolog. Ha azt parancsolod, nem teszem, de nagy örömtől fosztanád meg alázatos alattvalód. *Néz fel a topáz szemekbe kérlelőn. Szerencsére nem skatulyázza be a nőket favorit szerint, a gyengébbik nem minden képviselőjében képes megtalálni a neki tetsző dolgot és Kagaenaeben többet is talál.*
- Olyasmi. *Válaszol kitérőn, mert nincs kedve már a múlttal foglalkozni. Helyette az előtte térdelő, testéhez szorított testre kíván figyelni és kedvét lelni benne.
Ő már nem kíván kapaszkodni semmibe, csak alá akar merülni a kéj tengerében Aenaevel és megmutatni neki, miféle gyönyöröket képesek együtt átélni. Amikor a lány fel-felnyög a liezon alatt, elégedetten elmosolyodik. Valóban odaadón tanítja partnerét, s mivel a lány tanulékony diáknak mutatkozik, így mindketten roppant elégedettek lehetnek amikor a gyönyörben úszva elterülnek az állatbőrökön. Az igric is kellően megizzadt, de most jóleső mámorban, hunyt szemmel fekszik és hagyja, hogy Kagaenae hozzáérjen, meg is simítja a karját, látható elégedettséggel mosolyog, mint egy jóllakott ragadozó.*
- Köszönöm, úrnőm. *Leheli a szavakat halkan, de széles mosollyal, ami bizonyosan meglepetésként éri majd a lányt. Nem kezdi el bizonygatni, hogy milyen jó volt, inkább megköszöni és ezzel úgy érzi, ha nem is minden kétségét, de azok nagy részét sikerülhet eltüntetni. Bár abban is biztos, jó pár azért marad még benne.*
//Kagaenae//
-Azt mondod, úrnőm, hogy jövő hónapban is parancsod szerint legyek itt? *Kérdi hunyt szemmel, féloldalas mosollyal.*
- Új dolgokat tanulni mindig helyes dolog. Ha azt parancsolod, nem teszem, de nagy örömtől fosztanád meg alázatos alattvalód. *Néz fel a topáz szemekbe kérlelőn. Szerencsére nem skatulyázza be a nőket favorit szerint, a gyengébbik nem minden képviselőjében képes megtalálni a neki tetsző dolgot és Kagaenaeben többet is talál.*
- Olyasmi. *Válaszol kitérőn, mert nincs kedve már a múlttal foglalkozni. Helyette az előtte térdelő, testéhez szorított testre kíván figyelni és kedvét lelni benne.
Ő már nem kíván kapaszkodni semmibe, csak alá akar merülni a kéj tengerében Aenaevel és megmutatni neki, miféle gyönyöröket képesek együtt átélni. Amikor a lány fel-felnyög a liezon alatt, elégedetten elmosolyodik. Valóban odaadón tanítja partnerét, s mivel a lány tanulékony diáknak mutatkozik, így mindketten roppant elégedettek lehetnek amikor a gyönyörben úszva elterülnek az állatbőrökön. Az igric is kellően megizzadt, de most jóleső mámorban, hunyt szemmel fekszik és hagyja, hogy Kagaenae hozzáérjen, meg is simítja a karját, látható elégedettséggel mosolyog, mint egy jóllakott ragadozó.*
- Köszönöm, úrnőm. *Leheli a szavakat halkan, de széles mosollyal, ami bizonyosan meglepetésként éri majd a lányt. Nem kezdi el bizonygatni, hogy milyen jó volt, inkább megköszöni és ezzel úgy érzi, ha nem is minden kétségét, de azok nagy részét sikerülhet eltüntetni. Bár abban is biztos, jó pár azért marad még benne.*
2475. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-06-05 19:31:58
Üzenet elküldve: 2019-06-05 19:31:58
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 237
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 237
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Holdfényes éjszakák//
//Egy kis kerülő//
*A gyengéd mozdulat, ahogy Natalayda a sötételf felkarjára teszi egy pillanatra a kezét, a kérlelő pillantás, a halk szavak, majd ahogy Quantall gyengéden megfogja a lány mindkét kezét: elbizonytalanítják Drannt a felállított elméletében. ~Hát mégis egy pár! Csak nem verik nagydobra, érthető módon.~ véli magában, és igyekszik nem tudomást venni a dologról.
~Végül is csupán csak alkalmi útitársaim! Hiszen csak a véletlen sodort bennünket akkor is egymás útjába, az ostromot követően itt, a thargok földjén!
Akkor és ott egyedül néztem szembe a Hóhérral!~ hunyja be egy pillanatra a szemét, ahogy az megpendülő, végül neki szánt nyílvessző az emlékeibe idéződik. ~S hogy én hazatértem, azzal el is váltak útjaink!
A szőke lányt, Natalaydát pedig, nos... alig ismered!~ győzködi és korholja magát, hogy ne érezze kirekesztettnek magát, bármennyire is felkavaró élmény neki újból találkozni a fehérhajúval. Hiszen talán ő az egyetlen azok közül, akikkel az elmúlt években szóba elegyedett, aki tudja, mi is történt akkoriban a várostól északra fekvő Karavánpihenőben. Még ha nem is harcolt a védőkkel sem a falon, sem odakinn.
Mindenesetre ő most örül, hogy összetalálkozott mindkettejükkel.
Aztán Quantall kérdésére csak megrázza a fejét, Natalaydának is szánva a választ annak halkan kiejtett, de általa azért jól hallott kérdésére - kérésére.*
- Akkoriban még nem volt nyilvánult meg Eeyr mágiája és hatalma. Ahogyan Sa'Terethé sem. *mondja.*
- A thargoknál a máguslány a vízmágia gyógyító erejével többször is enyhített a fájdalmamon. De teljesen és végleg begyógyítani nem tudta a sebet. Ahogyan más sem azóta. Még a Torony mágusához is elmentem, de ő sem tudott segíteni.
- Eeyr vagy Teysus gyógyító mágiáját még sohasem próbálták ki rajtam. *teszi még hozzá.*
- Ha úgy gondolod, és valóban értesz hozzá, a lóvásárlás után szívesen alávetném magam a varázslatnak.
- Talán mégsem véletlen a találkozásunk. *gondolkozik el ő maga is egy kicsit döbbenten. Talán több köze van Quantallhoz, mint azt gondolja. Talán a sorsuk valami módon összeköttetett, bármennyire is ágálnának ellene.
Ha valóban sikerülne, és az új istenek mágiája tényleg képes lenne legyűrni a sebhely bélyegét, amit Sa'Tereth szolgája ütött rá, Drann talán fel sem tudná fogni a dolgot azonnal, ennyi év fájdalommal való együttélés után! Talán még Quantallal is tartana a Pihenő romjaihoz.
~Nem.~ rázza meg a fejét. Nem mer hinni mindebben. Vagy legalábbis egyelőre félreteszi a dolgot.
Főként mivel alig hisz a fülének.*
- Visszafoglaltátok a Templomot? *rázza hitetlenül a fejét. Persze nyilván nem kérkednek ilyesmivel. És akkor meglátja azt Natlayda arcán, amiről Quantall beszélt korábban. Hogy van, amikortól és akinek már semmi sem lehet többé a régi. Ha átélte a szembenézést a gonosz erejével. Úgy, hogy tudja, ha elbukik, maga is azzá: borzalommá válik menthetetlenül. És tudja, már tudja, hogy csak egy hajszál választotta el ettől. És azt, hogy mennyire, ó mennyire vékonyka az a hajszál. Natalayda arcán ott van ez a tudás. Drann lassan engedi ki a levegőt, nem is vette észre, hogy mennyi ideig odabenn tartotta, nem véve lélegzetet.
Nem fűz többet a dologhoz, nincs miért. A lovakhoz indulnak. Mindhárman.
A lány hamar kiválaszt magának egy tarkát, és ki is fizeti a fiatal kupecet. Drann összemosolyog Quantallal, ahogy látják az örömöt Naty arcán. ~Mennyivel jobb így látni őt!~
Neki egy kicsit hosszabb ideig tart az ügylet, úgyhogy magukra hagyja őket, amíg körbenéz.
Végül ő is talál egy kedvére valót az egyik árusnál, bár ő a lószerszámra is nagy hangsúlyt helyez. A kinézett csillagos homlokú, sötét pej kanca nyugodt, békés jószágnak látszik, utazásra kiválóan megfelelne Drannak. Úgyhogy alkudozásba kezd, míg végül kiegyeznek 380 aranyban Mesélő (Hádész).
Drann úgy véli, igazán jó vásárt csinált.*
- Mehetünk! *tér vissza hozzájuk a pej kancát vezetve, aki engedelmesen lépdel mellette.*
- Ha nem nagyon siettek, akkor talán betérhetnénk egy rövid időre a Tavernába. *ajánlja fel, bár feltartani semmiképp nem szeretné őket.*
//Egy kis kerülő//
*A gyengéd mozdulat, ahogy Natalayda a sötételf felkarjára teszi egy pillanatra a kezét, a kérlelő pillantás, a halk szavak, majd ahogy Quantall gyengéden megfogja a lány mindkét kezét: elbizonytalanítják Drannt a felállított elméletében. ~Hát mégis egy pár! Csak nem verik nagydobra, érthető módon.~ véli magában, és igyekszik nem tudomást venni a dologról.
~Végül is csupán csak alkalmi útitársaim! Hiszen csak a véletlen sodort bennünket akkor is egymás útjába, az ostromot követően itt, a thargok földjén!
Akkor és ott egyedül néztem szembe a Hóhérral!~ hunyja be egy pillanatra a szemét, ahogy az megpendülő, végül neki szánt nyílvessző az emlékeibe idéződik. ~S hogy én hazatértem, azzal el is váltak útjaink!
A szőke lányt, Natalaydát pedig, nos... alig ismered!~ győzködi és korholja magát, hogy ne érezze kirekesztettnek magát, bármennyire is felkavaró élmény neki újból találkozni a fehérhajúval. Hiszen talán ő az egyetlen azok közül, akikkel az elmúlt években szóba elegyedett, aki tudja, mi is történt akkoriban a várostól északra fekvő Karavánpihenőben. Még ha nem is harcolt a védőkkel sem a falon, sem odakinn.
Mindenesetre ő most örül, hogy összetalálkozott mindkettejükkel.
Aztán Quantall kérdésére csak megrázza a fejét, Natalaydának is szánva a választ annak halkan kiejtett, de általa azért jól hallott kérdésére - kérésére.*
- Akkoriban még nem volt nyilvánult meg Eeyr mágiája és hatalma. Ahogyan Sa'Terethé sem. *mondja.*
- A thargoknál a máguslány a vízmágia gyógyító erejével többször is enyhített a fájdalmamon. De teljesen és végleg begyógyítani nem tudta a sebet. Ahogyan más sem azóta. Még a Torony mágusához is elmentem, de ő sem tudott segíteni.
- Eeyr vagy Teysus gyógyító mágiáját még sohasem próbálták ki rajtam. *teszi még hozzá.*
- Ha úgy gondolod, és valóban értesz hozzá, a lóvásárlás után szívesen alávetném magam a varázslatnak.
- Talán mégsem véletlen a találkozásunk. *gondolkozik el ő maga is egy kicsit döbbenten. Talán több köze van Quantallhoz, mint azt gondolja. Talán a sorsuk valami módon összeköttetett, bármennyire is ágálnának ellene.
Ha valóban sikerülne, és az új istenek mágiája tényleg képes lenne legyűrni a sebhely bélyegét, amit Sa'Tereth szolgája ütött rá, Drann talán fel sem tudná fogni a dolgot azonnal, ennyi év fájdalommal való együttélés után! Talán még Quantallal is tartana a Pihenő romjaihoz.
~Nem.~ rázza meg a fejét. Nem mer hinni mindebben. Vagy legalábbis egyelőre félreteszi a dolgot.
Főként mivel alig hisz a fülének.*
- Visszafoglaltátok a Templomot? *rázza hitetlenül a fejét. Persze nyilván nem kérkednek ilyesmivel. És akkor meglátja azt Natlayda arcán, amiről Quantall beszélt korábban. Hogy van, amikortól és akinek már semmi sem lehet többé a régi. Ha átélte a szembenézést a gonosz erejével. Úgy, hogy tudja, ha elbukik, maga is azzá: borzalommá válik menthetetlenül. És tudja, már tudja, hogy csak egy hajszál választotta el ettől. És azt, hogy mennyire, ó mennyire vékonyka az a hajszál. Natalayda arcán ott van ez a tudás. Drann lassan engedi ki a levegőt, nem is vette észre, hogy mennyi ideig odabenn tartotta, nem véve lélegzetet.
Nem fűz többet a dologhoz, nincs miért. A lovakhoz indulnak. Mindhárman.
A lány hamar kiválaszt magának egy tarkát, és ki is fizeti a fiatal kupecet. Drann összemosolyog Quantallal, ahogy látják az örömöt Naty arcán. ~Mennyivel jobb így látni őt!~
Neki egy kicsit hosszabb ideig tart az ügylet, úgyhogy magukra hagyja őket, amíg körbenéz.
Végül ő is talál egy kedvére valót az egyik árusnál, bár ő a lószerszámra is nagy hangsúlyt helyez. A kinézett csillagos homlokú, sötét pej kanca nyugodt, békés jószágnak látszik, utazásra kiválóan megfelelne Drannak. Úgyhogy alkudozásba kezd, míg végül kiegyeznek 380 aranyban Mesélő (Hádész).
Drann úgy véli, igazán jó vásárt csinált.* - Mehetünk! *tér vissza hozzájuk a pej kancát vezetve, aki engedelmesen lépdel mellette.*
- Ha nem nagyon siettek, akkor talán betérhetnénk egy rövid időre a Tavernába. *ajánlja fel, bár feltartani semmiképp nem szeretné őket.*
2474. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-06-05 13:30:37
Üzenet elküldve: 2019-06-05 13:30:37
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Cha'yss//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Én ráérek. És a jövő hónapban is.
*Mármint, mikor Cha'yss legközelebb hozza a bérleti díjat, de amúgy meg ő a thargok úrnője, ugyan kinek kéne elszámolnia az idejével? Tulajdonképpen senkinek. Nirsnek talán, de még ő sem kérte soha számon, hogy mikor, kivel és mit csinál. Szóval akkor találkozik Cha'ysszal, mikor csak akar.*
- Szeretek új dolgokat tanulni.
*És viszonylag gyorsan is tanul.*
- Akkor is zavarba hoz, ha néznek.
*Kapásból vagy tíz olyan nőt tudna mondani, akik sokkal kellemesebb látványt nyújtanak nála. Nehezen fér a fejébe, hogy bárki szépnek találhatja, majdnem meg is kérdezi a férfit, hogy csakugyan szépnek látja-e, de végül inkább magában tartja.*
- Hatalom... Mindig a hátam mögé kell néznem, hogy nem lihegnek-e bérkardok a nyomomban?
*Próbál kapaszkodni valamibe, hogy Cha'yss ne vegye már el teljesen az eszét, de ez egyre kevésbé sikerül, pláne, hogy a két meztelen test már egymáshoz ér. Az ő teste remeg, de már nem zavarában, egész egyszerűen a vágytól, amit a férfi ígérete csak még jobban felkorbácsolja ezt a vágyat. Mikor pedig azt hinné, hogy ezt fokozni már nem lehet, akkor Cha'yss mégis tesz róla. Próbálja visszafogni magát és nem felzavarni a környék valamennyi állatát a hangoskodással, de néha bizony nem tud megálljt parancsolni egy-egy hangosabb nyögésnek. Talán észleli, hogy a férfi nyelve valahogy más, egy pillantással ugyan próbálja feltárni a másság okát, de túl sok energiát nem fektet a dologba, talán el sem hiszi amit lát. Meg amúgy sem érdekes jelenleg.
Aenaeben örökké dolgozik egy jó adag megfelelési kényszer, ez pedig nem hagyja neki, hogy tétlenkedjen. Alapvetően rábízza magát a férfira, hagyja, hogy vezesse, de Cha'yss meg rájöhet, hogy a lány valóban szeret új dolgokat tanulni és azokat elég hamar el is sajátítja, csak kicsit sutácska és bátortalan. Haja izzadt hátára tapad, ahogy hason elnyúlik a férfi mellett, kell neki pár perc, hogy kicsit összeszedje magát, ez alatt a pár perc alatt a Cha'ysst nézi, jobban mondva a férfi száját, a férfihez közelebb eső karját átveti annak mellkasán, lábát meg a férfi lábszárán. Szólni nem szól, pedig nagyon-nagyon sok kérdése lenne, például arról, hogy vajon Cha'yss végtelenül bénának tartja-e? Vagy, hogy nem zavarja-e a hasában a másik férfi gyereke? Vagy egyáltalán az, hogy másik férfi jegyese? És csomó ehhez hasonló, a lány számára fontosnak tűnő ostobaság.*
//Cha'yss//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Én ráérek. És a jövő hónapban is.
*Mármint, mikor Cha'yss legközelebb hozza a bérleti díjat, de amúgy meg ő a thargok úrnője, ugyan kinek kéne elszámolnia az idejével? Tulajdonképpen senkinek. Nirsnek talán, de még ő sem kérte soha számon, hogy mikor, kivel és mit csinál. Szóval akkor találkozik Cha'ysszal, mikor csak akar.*
- Szeretek új dolgokat tanulni.
*És viszonylag gyorsan is tanul.*
- Akkor is zavarba hoz, ha néznek.
*Kapásból vagy tíz olyan nőt tudna mondani, akik sokkal kellemesebb látványt nyújtanak nála. Nehezen fér a fejébe, hogy bárki szépnek találhatja, majdnem meg is kérdezi a férfit, hogy csakugyan szépnek látja-e, de végül inkább magában tartja.*
- Hatalom... Mindig a hátam mögé kell néznem, hogy nem lihegnek-e bérkardok a nyomomban?
*Próbál kapaszkodni valamibe, hogy Cha'yss ne vegye már el teljesen az eszét, de ez egyre kevésbé sikerül, pláne, hogy a két meztelen test már egymáshoz ér. Az ő teste remeg, de már nem zavarában, egész egyszerűen a vágytól, amit a férfi ígérete csak még jobban felkorbácsolja ezt a vágyat. Mikor pedig azt hinné, hogy ezt fokozni már nem lehet, akkor Cha'yss mégis tesz róla. Próbálja visszafogni magát és nem felzavarni a környék valamennyi állatát a hangoskodással, de néha bizony nem tud megálljt parancsolni egy-egy hangosabb nyögésnek. Talán észleli, hogy a férfi nyelve valahogy más, egy pillantással ugyan próbálja feltárni a másság okát, de túl sok energiát nem fektet a dologba, talán el sem hiszi amit lát. Meg amúgy sem érdekes jelenleg.
Aenaeben örökké dolgozik egy jó adag megfelelési kényszer, ez pedig nem hagyja neki, hogy tétlenkedjen. Alapvetően rábízza magát a férfira, hagyja, hogy vezesse, de Cha'yss meg rájöhet, hogy a lány valóban szeret új dolgokat tanulni és azokat elég hamar el is sajátítja, csak kicsit sutácska és bátortalan. Haja izzadt hátára tapad, ahogy hason elnyúlik a férfi mellett, kell neki pár perc, hogy kicsit összeszedje magát, ez alatt a pár perc alatt a Cha'ysst nézi, jobban mondva a férfi száját, a férfihez közelebb eső karját átveti annak mellkasán, lábát meg a férfi lábszárán. Szólni nem szól, pedig nagyon-nagyon sok kérdése lenne, például arról, hogy vajon Cha'yss végtelenül bénának tartja-e? Vagy, hogy nem zavarja-e a hasában a másik férfi gyereke? Vagy egyáltalán az, hogy másik férfi jegyese? És csomó ehhez hasonló, a lány számára fontosnak tűnő ostobaság.*
2473. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-06-05 11:44:04
Üzenet elküldve: 2019-06-05 11:44:04
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Kagaenae//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Kagaenae kezd egészen belejönni a dologba. Az igric is jobban szereti, ha az ilyen helyzetekben van akarata a partnernek és nem neki kell mindent megmondania. Tetszik neki az új Aenae, jobban is, mint elsőre gondolta volna.
A wegtoreni utazás lehet, hogy csak említés szintű marad, Cha'yss nem szívesen látogatna haza egy ideig, nem véletlen lépett le onnan.*
- A megfelelő partnerrel nem probléma. *Válaszol széles mosollyal a lány szavaira.*
- Gyakorlat teszi a mestert és remélem, lesz időnk gyakorolni. *Teszi hozzá és jólesőn legelteti a szemét a lány meztelen testén. Neki kicsit vékony, de Kagaenaenek jól áll, bár talán pár kiló még jobban állna neki.*
- Nincs okod szégyenkezni, így nekem sincs okom panaszra. És a szép attól szép igazán, hogy van benne egy apró tökéletlenség. Így egész. *Megtanulta már, hogy nincs tökéletes, a tökéletes az hamis is egyben.
A kérdés ezúttal már nem billenti ki, elégedett morranással veszi a testének préselődő testet, maga is átkarolja a derekán a lányt és a nyakába csókol.*
- Hatalom. *Válaszol kurtán, remélve, hogy Aenae megelégszik a válasszal.*
- Nem tudom, elvetted az eszem. *Suttogja két csók között a nyakába, kezdi maga is átadni magát az élvezetnek és a helyzetnek. Kevésbé gondol már az üzleti előnyökre, a testi örömökre helyezi inkább a hangsúlyt.
Együtt dőlnek le vissza a bőrökre, a sárga tekintet párját keresi.*
- Úgy lesz, úrnőm. *Mondja mosolyogva.
Aztán lassan elindul lefelé, a nyak vonalától a mellekig és onnan egészen le, hogy odaadón szolgálja úrnőjét a busás jutalom reményében. Most már nem érdekli az anyagi előny szerzése vagy a lánnyal járó hatalom és kapcsolatrendszer, magukra koncentrál, s jó szeretőként előbb villás nyelvével szolgál, majd összefonódva, férfiasságával is kiszolgálja Kagaenaet. Minden bevet, amit a szajhák között tanult, pózokat, ritmust, kombinációkat, nem csak Aenae miatt, maga miatt is, hogy végül elégedett lihegéssel terüljön el a bőrökön, izzadtan és roppant elégedetten, remélve, hogy hasonlóan elégedett az eltelt idővel.*
//Kagaenae//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Kagaenae kezd egészen belejönni a dologba. Az igric is jobban szereti, ha az ilyen helyzetekben van akarata a partnernek és nem neki kell mindent megmondania. Tetszik neki az új Aenae, jobban is, mint elsőre gondolta volna.
A wegtoreni utazás lehet, hogy csak említés szintű marad, Cha'yss nem szívesen látogatna haza egy ideig, nem véletlen lépett le onnan.*
- A megfelelő partnerrel nem probléma. *Válaszol széles mosollyal a lány szavaira.*
- Gyakorlat teszi a mestert és remélem, lesz időnk gyakorolni. *Teszi hozzá és jólesőn legelteti a szemét a lány meztelen testén. Neki kicsit vékony, de Kagaenaenek jól áll, bár talán pár kiló még jobban állna neki.*
- Nincs okod szégyenkezni, így nekem sincs okom panaszra. És a szép attól szép igazán, hogy van benne egy apró tökéletlenség. Így egész. *Megtanulta már, hogy nincs tökéletes, a tökéletes az hamis is egyben.
A kérdés ezúttal már nem billenti ki, elégedett morranással veszi a testének préselődő testet, maga is átkarolja a derekán a lányt és a nyakába csókol.*
- Hatalom. *Válaszol kurtán, remélve, hogy Aenae megelégszik a válasszal.*
- Nem tudom, elvetted az eszem. *Suttogja két csók között a nyakába, kezdi maga is átadni magát az élvezetnek és a helyzetnek. Kevésbé gondol már az üzleti előnyökre, a testi örömökre helyezi inkább a hangsúlyt.
Együtt dőlnek le vissza a bőrökre, a sárga tekintet párját keresi.*
- Úgy lesz, úrnőm. *Mondja mosolyogva.
Aztán lassan elindul lefelé, a nyak vonalától a mellekig és onnan egészen le, hogy odaadón szolgálja úrnőjét a busás jutalom reményében. Most már nem érdekli az anyagi előny szerzése vagy a lánnyal járó hatalom és kapcsolatrendszer, magukra koncentrál, s jó szeretőként előbb villás nyelvével szolgál, majd összefonódva, férfiasságával is kiszolgálja Kagaenaet. Minden bevet, amit a szajhák között tanult, pózokat, ritmust, kombinációkat, nem csak Aenae miatt, maga miatt is, hogy végül elégedett lihegéssel terüljön el a bőrökön, izzadtan és roppant elégedetten, remélve, hogy hasonlóan elégedett az eltelt idővel.*
2472. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-06-05 00:41:05
Üzenet elküldve: 2019-06-05 00:41:05
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 742
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 742
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
//Holdfényes éjszakák//
//Egy kis kerülő//
*Lesegíti Naty-t a lóról. Közben pedig választ kap a sebhelyt illetően. Úgy tűnik rosszul gondolta a dolgot. Komolyabb az a seb amit akkor kapott mint hitte. Tényleg mágikus lehet. Egyébként csak bólintana, hogy a templomban tényleg segíthetnek rajta hisz ott vannak nagy tudású papok, de a lány megkéri, hogy segítsen. Talán ez is elég lenne, de az ahogy megérinti a karját majd ahogy a múltkori dolgot előhozza ismét előhozza a fiúból, azt aki megvédi őt. A kezébe veszi a másikét és nagyon komolyan a szemeibe nézve bólint.*
-Megpróbálom. Minden rendben?
*Kérdezi meg a szőkét mert látja, hogy megviselték az emlékek. Meg is érti őt. Ha jól van akkor fordul Drann felé.*
-Ismerem Eeyr legegyszerebb gyógyító varázslatát. Ezzel próbáltak már segíteni rajtad? Esetleg Teysus mágia oszlatását.
*Ha nem akkor egy próbát valóban megér. A múltkori említése nagyon feltűnően megviseli a szőkét. Amit a mélységi teljesen megért. Röviden válaszol.*
-Visszafoglaltuk a templomot Sa'tereth szolgáitól.
*Most ő az aki gyengéden megérinti a lány karját. Támogatni szeretné mert ott volt és emlékszik ahogy Xotara holtestét mozgatta. Szörnyű visszaemlékezni még neki is pedig ő látott már szörnyűségeket. A lovak vásárlását a lányra bízza. Ő csak fogja a sajátját és figyel. Annyira nem is ért a lovakhoz. A sajátjával is szerencséje volt. Egy városőr egykori harchoz szokott hátasa. Viszonylag úgy tűnik, hogy hamar ki lesz választva a megfelelő ló. Mivel a fiú nem tudja, hogy amúgy mit kell megnézni egy ilyen állaton így biztos benne, hogy jót választott. A vidám mosolya meg a maradék kételyeket is eloszlatja. Quantall is elmosolyodik a láttán.*
-Szép állat.
//Egy kis kerülő//
*Lesegíti Naty-t a lóról. Közben pedig választ kap a sebhelyt illetően. Úgy tűnik rosszul gondolta a dolgot. Komolyabb az a seb amit akkor kapott mint hitte. Tényleg mágikus lehet. Egyébként csak bólintana, hogy a templomban tényleg segíthetnek rajta hisz ott vannak nagy tudású papok, de a lány megkéri, hogy segítsen. Talán ez is elég lenne, de az ahogy megérinti a karját majd ahogy a múltkori dolgot előhozza ismét előhozza a fiúból, azt aki megvédi őt. A kezébe veszi a másikét és nagyon komolyan a szemeibe nézve bólint.*
-Megpróbálom. Minden rendben?
*Kérdezi meg a szőkét mert látja, hogy megviselték az emlékek. Meg is érti őt. Ha jól van akkor fordul Drann felé.*
-Ismerem Eeyr legegyszerebb gyógyító varázslatát. Ezzel próbáltak már segíteni rajtad? Esetleg Teysus mágia oszlatását.
*Ha nem akkor egy próbát valóban megér. A múltkori említése nagyon feltűnően megviseli a szőkét. Amit a mélységi teljesen megért. Röviden válaszol.*
-Visszafoglaltuk a templomot Sa'tereth szolgáitól.
*Most ő az aki gyengéden megérinti a lány karját. Támogatni szeretné mert ott volt és emlékszik ahogy Xotara holtestét mozgatta. Szörnyű visszaemlékezni még neki is pedig ő látott már szörnyűségeket. A lovak vásárlását a lányra bízza. Ő csak fogja a sajátját és figyel. Annyira nem is ért a lovakhoz. A sajátjával is szerencséje volt. Egy városőr egykori harchoz szokott hátasa. Viszonylag úgy tűnik, hogy hamar ki lesz választva a megfelelő ló. Mivel a fiú nem tudja, hogy amúgy mit kell megnézni egy ilyen állaton így biztos benne, hogy jót választott. A vidám mosolya meg a maradék kételyeket is eloszlatja. Quantall is elmosolyodik a láttán.*
-Szép állat.
2471. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-06-04 22:43:54
Üzenet elküldve: 2019-06-04 22:43:54
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Cha'yss//
- Egyszer talán úgy kívánom majd.
*Leheli, nemigen tud már koncentrálni, pedig tényleg nagyon próbálkozik vele.*
- Bah, megőrjítesz. Hogy csinálod?
*Szökik ki a kérdés, próbál kicsit elhúzódni ugyan, de elég hamar feladja ezeket a törekvéseket, mert komplett hülye lenne, ha el akarna szakadni.*
- Zavarba jövök, ha így bámulsz. Biztos a legkisebb hibát is megtalálod.
*A ruhában lenne és Cha'yss úgy bámulná, akkor is ugyanígy zavarba jönne, de a férfi talán már ezt is észrevehette. Attól is zavarban van, hogy a másikon nincs ruha, pedig hát ő kérte arra, hogy vetkőzzön le. A zavartól viszont kicsit észhez tér.*
- Nő vagy pénz?
*Hüvelykujja végigsimít a sebhelyen, hogy ezzel is pontosítsa a kérdését, közben közelebb araszol a férfihez, hozzásimul, a másik kezével pedig átkarolja a nyakát. Jó taktika ez ahhoz, hogy Cha'yss ne tudja bámulni.*
- Igen, van mit bepótolni. De eleve miért nem így csináltuk? És miért nem itt?
*Teszi fel a költői kérdéseket, amikre amúgy nem vár választ, válasz helyett inkább magához húzza Cha'ysst.*
- Mint az úrnő, elvárom, hogy jól szolgálj. Odaadón.
*Visszahanyatlik, tervei szerint magával húzza a férfit, úgy hogy a nyakába kapaszkodik.*
- A jó szolgálatért jutalom jár. Busás.
*Félszegen mosolyog, fülig elvörösödve, de ez most annak szól, hogy tudja, hogy az a jutalom minden, csak nem busás, mert a vézna testéről van szó, semmi másról.*
//Cha'yss//
- Egyszer talán úgy kívánom majd.
*Leheli, nemigen tud már koncentrálni, pedig tényleg nagyon próbálkozik vele.*
- Bah, megőrjítesz. Hogy csinálod?
*Szökik ki a kérdés, próbál kicsit elhúzódni ugyan, de elég hamar feladja ezeket a törekvéseket, mert komplett hülye lenne, ha el akarna szakadni.*
- Zavarba jövök, ha így bámulsz. Biztos a legkisebb hibát is megtalálod.
*A ruhában lenne és Cha'yss úgy bámulná, akkor is ugyanígy zavarba jönne, de a férfi talán már ezt is észrevehette. Attól is zavarban van, hogy a másikon nincs ruha, pedig hát ő kérte arra, hogy vetkőzzön le. A zavartól viszont kicsit észhez tér.*
- Nő vagy pénz?
*Hüvelykujja végigsimít a sebhelyen, hogy ezzel is pontosítsa a kérdését, közben közelebb araszol a férfihez, hozzásimul, a másik kezével pedig átkarolja a nyakát. Jó taktika ez ahhoz, hogy Cha'yss ne tudja bámulni.*
- Igen, van mit bepótolni. De eleve miért nem így csináltuk? És miért nem itt?
*Teszi fel a költői kérdéseket, amikre amúgy nem vár választ, válasz helyett inkább magához húzza Cha'ysst.*
- Mint az úrnő, elvárom, hogy jól szolgálj. Odaadón.
*Visszahanyatlik, tervei szerint magával húzza a férfit, úgy hogy a nyakába kapaszkodik.*
- A jó szolgálatért jutalom jár. Busás.
*Félszegen mosolyog, fülig elvörösödve, de ez most annak szól, hogy tudja, hogy az a jutalom minden, csak nem busás, mert a vézna testéről van szó, semmi másról.*
2470. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-06-04 21:58:55
Üzenet elküldve: 2019-06-04 21:58:55
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 342
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 342
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Holdfényes éjszakák//
//Egy kis kerülő//
*Natalaydának meg sem fordul a fejében, hogy bármelyik férfinak is gondja volna azzal, ahogyan a másik beszél hozzá, bókol, vagy netán ránéz. Régebben jobban vette a hasonló jelzéseket, legyen az csupán egy fintor, egy villanó tekintet, vagy egy kifehéredő bütyök, az ökölbe szorított kézen.
Quantall lesegíti a lóról, melyet illedelmesen megköszön, még egy halvány mosoly is előtűnik szája szegletében.
Ahogy megfordul, csak most tűnik fel, hogy a melléjük szegődött elf tulajdonképpen milyen magas. Eddig főleg a beszélgetésre figyelt, és ezután is. Csak egy pár pillanat, amíg egyre felfelé haladva átható szürkészöld tekintetével felméri. Aztán főként a beszélgetésre figyel, és szánja Drannt, hogy örök-sebet szerzett. Elkeserítő lehet egy ilyen, és biztosan legalább annyira nehéz megszokni vele az életet, mint egy lelki sérüléssel. Soha be nem gyógyuló.*
- Quantall. Annak idején, próbáltad begyógyítani? Lehet, hogy neked sikerülne *halk szavaival fordul a mélységi varázslóhoz, miközben felkarját érinti gyengéden. Szinte kérlelőn.*
- Tudod, úgy mint... *Elakad. Nem folytatja a mondatot azzal hogy "mint azt az embert, akit ágyékon szúrtam". Bűntudata van még mindig miatta, de minden olyan zavaros volt, egy tömeg őrjöngő támadott rájuk, szeme előtt újra él a kép, amit gyorsan megpróbál kiverni. Sűrű pislogással igyekszik eltüntetni a makacs emléket. *
- A legutóbbit. Az artheniori templomért *arca kicsit sápataggá világosodik. Amúgy sem volt sohasem pirospozsgás, még szája is inkább barackvirágra hajaz, mint hogy rózsaszirommal hasonlítsák össze, de most még haloványabb, mint egyébként. Pata dobban a közeli standnál, amire a szőke lány megrezzen, s bár tudja, hogy piacon vannak, valamiért porba puffanó fej, és kar villan elméjébe, egy sötét bőrű lila ruhás torzó borul mellé.*
- Őhm. Azt hiszem, várnak a lovak *szakítja meg erővel az emléket, erőltet elkínzott mosolyt arcára, s lép az első árus felé nyomban. Azt hitte, már túl van rajta. Azt hitte, Quantallal már megbeszélték. De rá kel jönnie, hogy egyelőre csak a Rezidencán elesett gyermek emlékét sikerült valahová elsimítani. Nem temetni, arra sosem lenne képes, de őt már talán helyén tudja kezelni.
Szoknyáját igazítja maga előtt ahogy lép. Az első árusnál nem lát olyan lovat, ami a kedvére való volna, és eléggé magára vonná a figyelmét. Hiába, nem tud úgy vásárolni, ahogyan apja. Nem tud úgy üzletelni sem. Érzéseire hagyatkozik, hogy melyik állattal érez valamiféle közösséget. Egy kis kupec mellett áll meg, aki fiatal kora ellenére is komolyan áll "portékája" mellett. Azon túl, hogy a kupec kora kísértetiesen a balul járt fiúéhoz hasonló, mellette egy világos szőrű pettyes ló vonja magára Natalayda pillantását, melybe ha lehet így mondani, azonnal beleszeret.*
- Szervusz *köszönti a kupecet.* Mennyiért adod azt a pettyes lovat? *Kérdez rá nyomban, és tudja, bármennyit is mond a fiú, még valószínűleg meg is fogja toldani. Szerencse, hogy Aleimord aranyából még mindig van, így egy kicsit vezekelhet is.
Az üzlet, hamar megköttetik, talán a két kisérője fel sem eszmél, már a fiú (Mesélő (Hádész)) kezébe nyomja a 310 aranyat csilingelő erszényt. Lehet, hogy nem a legjobb vásár, de Natalayda örömmel fogja meg a hátas kantárát. Neki ez a pettyes a legszebb mind közül.*
- Köszönöm *mondja még a fiúnak, aki többet kapott a kért aranynál, s már fordul is társai felé, szemei a korábbi mélabút vetkőzve örömmel csillannak. Régen érzett ilyen örömet, régen nevezhetett a sajátjának bármit is. Most pedig mindez szinte ragyog az arcán. Ám az is lehet, hogy a megsegített fiú miatt érzi magát sokkal jobban.*
//Egy kis kerülő//
*Natalaydának meg sem fordul a fejében, hogy bármelyik férfinak is gondja volna azzal, ahogyan a másik beszél hozzá, bókol, vagy netán ránéz. Régebben jobban vette a hasonló jelzéseket, legyen az csupán egy fintor, egy villanó tekintet, vagy egy kifehéredő bütyök, az ökölbe szorított kézen.
Quantall lesegíti a lóról, melyet illedelmesen megköszön, még egy halvány mosoly is előtűnik szája szegletében.
Ahogy megfordul, csak most tűnik fel, hogy a melléjük szegődött elf tulajdonképpen milyen magas. Eddig főleg a beszélgetésre figyelt, és ezután is. Csak egy pár pillanat, amíg egyre felfelé haladva átható szürkészöld tekintetével felméri. Aztán főként a beszélgetésre figyel, és szánja Drannt, hogy örök-sebet szerzett. Elkeserítő lehet egy ilyen, és biztosan legalább annyira nehéz megszokni vele az életet, mint egy lelki sérüléssel. Soha be nem gyógyuló.*
- Quantall. Annak idején, próbáltad begyógyítani? Lehet, hogy neked sikerülne *halk szavaival fordul a mélységi varázslóhoz, miközben felkarját érinti gyengéden. Szinte kérlelőn.*
- Tudod, úgy mint... *Elakad. Nem folytatja a mondatot azzal hogy "mint azt az embert, akit ágyékon szúrtam". Bűntudata van még mindig miatta, de minden olyan zavaros volt, egy tömeg őrjöngő támadott rájuk, szeme előtt újra él a kép, amit gyorsan megpróbál kiverni. Sűrű pislogással igyekszik eltüntetni a makacs emléket. *
- A legutóbbit. Az artheniori templomért *arca kicsit sápataggá világosodik. Amúgy sem volt sohasem pirospozsgás, még szája is inkább barackvirágra hajaz, mint hogy rózsaszirommal hasonlítsák össze, de most még haloványabb, mint egyébként. Pata dobban a közeli standnál, amire a szőke lány megrezzen, s bár tudja, hogy piacon vannak, valamiért porba puffanó fej, és kar villan elméjébe, egy sötét bőrű lila ruhás torzó borul mellé.*
- Őhm. Azt hiszem, várnak a lovak *szakítja meg erővel az emléket, erőltet elkínzott mosolyt arcára, s lép az első árus felé nyomban. Azt hitte, már túl van rajta. Azt hitte, Quantallal már megbeszélték. De rá kel jönnie, hogy egyelőre csak a Rezidencán elesett gyermek emlékét sikerült valahová elsimítani. Nem temetni, arra sosem lenne képes, de őt már talán helyén tudja kezelni.
Szoknyáját igazítja maga előtt ahogy lép. Az első árusnál nem lát olyan lovat, ami a kedvére való volna, és eléggé magára vonná a figyelmét. Hiába, nem tud úgy vásárolni, ahogyan apja. Nem tud úgy üzletelni sem. Érzéseire hagyatkozik, hogy melyik állattal érez valamiféle közösséget. Egy kis kupec mellett áll meg, aki fiatal kora ellenére is komolyan áll "portékája" mellett. Azon túl, hogy a kupec kora kísértetiesen a balul járt fiúéhoz hasonló, mellette egy világos szőrű pettyes ló vonja magára Natalayda pillantását, melybe ha lehet így mondani, azonnal beleszeret.*
- Szervusz *köszönti a kupecet.* Mennyiért adod azt a pettyes lovat? *Kérdez rá nyomban, és tudja, bármennyit is mond a fiú, még valószínűleg meg is fogja toldani. Szerencse, hogy Aleimord aranyából még mindig van, így egy kicsit vezekelhet is.
Az üzlet, hamar megköttetik, talán a két kisérője fel sem eszmél, már a fiú (Mesélő (Hádész)) kezébe nyomja a 310 aranyat csilingelő erszényt.
Lehet, hogy nem a legjobb vásár, de Natalayda örömmel fogja meg a hátas kantárát. Neki ez a pettyes a legszebb mind közül.*- Köszönöm *mondja még a fiúnak, aki többet kapott a kért aranynál, s már fordul is társai felé, szemei a korábbi mélabút vetkőzve örömmel csillannak. Régen érzett ilyen örömet, régen nevezhetett a sajátjának bármit is. Most pedig mindez szinte ragyog az arcán. Ám az is lehet, hogy a megsegített fiú miatt érzi magát sokkal jobban.*
2469. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-06-04 21:31:10
Üzenet elküldve: 2019-06-04 21:31:10
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Kagaenae//
*Hallja, hogy jó úton jár, de ez nem meglepő a számára. Sok lány szereti, ha a nyakát csókolják vagy harapják, a nyak vonala különösen érzékeny az ilyesmire. Ő pedig mestere a kéjelgésnek, szajhák között nőtt fel, tud mindent, amit tudnia kell és a szajhák között voltak, akik előszeretettel tanították az ifjú igricet, mit és hogyan tegyen rajtuk, így van tapasztalata ebben.*
- Ha kívánod, úrnőm, egyszer elviszlek oda. *Suttogja halkan válaszként, de sejti, hogy ha később az itt beszélgetettekre kerülne szó, a lány talán nem is tudná, mifélékről diskuráltak. De most nem is beszélgetni vannak itt.*
- Nem vagy inkvizítor, de a hatalom nem is a kényszerből fakad, hanem abból, hogy tudod, hogy képes lennél rá, ha akarnád. *Suttogja a választ.
Helyet ad Kagaenaenek, hogy kimásszon alóla és elé térdeljen. Kedvtelve gyönyörködik a testében, szinte legelteti rajta a szemét. Megnézi magának a sebet és a köldökékszert is. Nem is gondolta volna, hogy a lány ilyesmi ékszert visel a testén. Biztosan nem mostanság szerezte.*
- Most mindent bepótolhatunk. *Mondja széles mosollyal. Legutóbb valóban kapkodóra, sietősre sikerült az együttlétük, de most, itt a távoli kunyhóban nem kell sietniük.
Hagyja, hogy Aenae jól megnézze magának, hogy megtámaszkodjon a térdén és közel hajoljon hozzá, hogy csókolja, ízlelje, próbálgassa a szárnyait és alázatos szolgája az igyekvő lánynak. Engedi kibontakozni, hogy megízlelje az irányított akarat hatalmát, hogy kiélvezhesse, hogy irányít és az történik, ami neki kedves, nem az, amit parancsolnak neki.*
//Kagaenae//
*Hallja, hogy jó úton jár, de ez nem meglepő a számára. Sok lány szereti, ha a nyakát csókolják vagy harapják, a nyak vonala különösen érzékeny az ilyesmire. Ő pedig mestere a kéjelgésnek, szajhák között nőtt fel, tud mindent, amit tudnia kell és a szajhák között voltak, akik előszeretettel tanították az ifjú igricet, mit és hogyan tegyen rajtuk, így van tapasztalata ebben.*
- Ha kívánod, úrnőm, egyszer elviszlek oda. *Suttogja halkan válaszként, de sejti, hogy ha később az itt beszélgetettekre kerülne szó, a lány talán nem is tudná, mifélékről diskuráltak. De most nem is beszélgetni vannak itt.*
- Nem vagy inkvizítor, de a hatalom nem is a kényszerből fakad, hanem abból, hogy tudod, hogy képes lennél rá, ha akarnád. *Suttogja a választ.
Helyet ad Kagaenaenek, hogy kimásszon alóla és elé térdeljen. Kedvtelve gyönyörködik a testében, szinte legelteti rajta a szemét. Megnézi magának a sebet és a köldökékszert is. Nem is gondolta volna, hogy a lány ilyesmi ékszert visel a testén. Biztosan nem mostanság szerezte.*
- Most mindent bepótolhatunk. *Mondja széles mosollyal. Legutóbb valóban kapkodóra, sietősre sikerült az együttlétük, de most, itt a távoli kunyhóban nem kell sietniük.
Hagyja, hogy Aenae jól megnézze magának, hogy megtámaszkodjon a térdén és közel hajoljon hozzá, hogy csókolja, ízlelje, próbálgassa a szárnyait és alázatos szolgája az igyekvő lánynak. Engedi kibontakozni, hogy megízlelje az irányított akarat hatalmát, hogy kiélvezhesse, hogy irányít és az történik, ami neki kedves, nem az, amit parancsolnak neki.*
2468. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-06-04 20:15:59
Üzenet elküldve: 2019-06-04 20:15:59
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Cha'yss//
- Értem.
*Súgja-nyögi, bár nem érti különösebben, hiszen egyrészt nincsen semmi rálátása Wegtorenre - már azonkívül, amit tanult róla -, másrészt meg Cha'yss a nyakát csókolgatja, harapdálja és egyszerre vetkőzteti, így nem is igazán tud lamentálni Wegtoren veszélyességéről.*
- Érdekes város lehet. Egyszer talán megnézem.
*Próbálna eszén maradni, de tényleg nagyon nehéz koncentrálnia.*
- Ugyan, mindenkinek joga van a magánügyeihez. Nem vagyok valami inkvizítor, hogy kikényszerítsem a titkaid.
*Aenae maga is csodálkozik önmagán, hogy két értelmes mondatot is képes egymás után kimondani, ráadásul olyan szavakkal, mint "magánügy" meg "inkvizítor". Kicsit még fel is bátorodik és ahogy a férfi lemezteleníti őt, ő ugyanúgy a férfit, ehhez pedig kimászik már Cha'yss alól, tervei szerint szembe térdel vele. Két kézzel akarja végigcirógatni a férfi testét, nagyon megnézni még most sem meri, viszont ha a saját ujjait követi a tekintete, akkor mégsem olyan direkt a bámulás. Féloldalas mosollyal néz fel Cha'yss arcára, mikor ujjai már elértek a térdeiig.*
- A múltkor is kellett volna időt szánnunk erre.
*Cha'yss combjaira támaszkodva előrehajol, mert ezúttal ő akarja harapdálni és csókolgatni a másik nyakát. Nincs túl nagy rutinja az ilyesmiben, de igazán lelkes és igyekvő.*
//Cha'yss//
- Értem.
*Súgja-nyögi, bár nem érti különösebben, hiszen egyrészt nincsen semmi rálátása Wegtorenre - már azonkívül, amit tanult róla -, másrészt meg Cha'yss a nyakát csókolgatja, harapdálja és egyszerre vetkőzteti, így nem is igazán tud lamentálni Wegtoren veszélyességéről.*
- Érdekes város lehet. Egyszer talán megnézem.
*Próbálna eszén maradni, de tényleg nagyon nehéz koncentrálnia.*
- Ugyan, mindenkinek joga van a magánügyeihez. Nem vagyok valami inkvizítor, hogy kikényszerítsem a titkaid.
*Aenae maga is csodálkozik önmagán, hogy két értelmes mondatot is képes egymás után kimondani, ráadásul olyan szavakkal, mint "magánügy" meg "inkvizítor". Kicsit még fel is bátorodik és ahogy a férfi lemezteleníti őt, ő ugyanúgy a férfit, ehhez pedig kimászik már Cha'yss alól, tervei szerint szembe térdel vele. Két kézzel akarja végigcirógatni a férfi testét, nagyon megnézni még most sem meri, viszont ha a saját ujjait követi a tekintete, akkor mégsem olyan direkt a bámulás. Féloldalas mosollyal néz fel Cha'yss arcára, mikor ujjai már elértek a térdeiig.*
- A múltkor is kellett volna időt szánnunk erre.
*Cha'yss combjaira támaszkodva előrehajol, mert ezúttal ő akarja harapdálni és csókolgatni a másik nyakát. Nincs túl nagy rutinja az ilyesmiben, de igazán lelkes és igyekvő.*
2467. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-06-04 19:15:41
Üzenet elküldve: 2019-06-04 19:15:41
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Kagaenae//
*Kagaenae afelett érzett örömét, hogy nem halt meg annak idején, mosolyogva fogadja. Ő is örül neki, mert sok mindent köszönhet annak az éjjelnek. Ám sok mindent el is vesztett akkor, amelyek még a mai napig is mélyen vöröslő, sosem gyógyuló sebbel ajándékozták meg a lelkét. A legnehezebb döntésekhez kell a legerősebb akarat.
Kellemes neki, ahogy a lány a meztelen bőrét érinti, annak ellenére is, hogy a heg körül matatnak ujjai. A csókok és a harapás közben elmond egy-egy dolgot a heg keletkezésének történetéről, természetesen koránt sem fejti ki túl részletesen, de bizonyosan nem is kíváncsi rá Kagaenae.
Tudja, hogy nem hagyhat látható nyomot, ezért különösen figyel a harapásokra, de ennek ellenére nem hagyja abba, tudja, miféle kéjes érzés az.
Újra előrehajol egy csókét, egy apró harapásért, miközben válaszol.*
- Wegtoren veszélyes város, aki túl gyorsan emelkedik, az sokaknak szúr szemet. *Nesze semmi, fogd meg jól válasz, de ebbe Kagaenae beleképzelhet bármit. Jobb, ha nem tudja a valódi okot.*
- Te vagy az úrnőm, azt teszem, amit parancsolsz. *Súgja a nyakába sokat sejtetőn. Persze ettől még csak annyit fog elmondani, amennyit szeretne. Nagyon sok mindennek kellene történnie közöttük, hogy az igric valóban engedelmeskedjen a lánynak.
Amikor újra felegyenesedik Kagaenae felett, a lány ujjai a szemöldökét kettészelő hegre siklanak.*
- Igen. *Válaszolja szinte suttogva a kérdésre, ahogy az arcát simító kezek után nyúlna és apró csókokat lehelne az ujjak végére, mindre, miközben mohó, elégedett pillantással néz végig az alatta fekvő meztelen testen. Ha pedig nem volna meztelen teljesen, hát tesz róla, hogy úgy legyen, ha a lány is engedi.*
//Kagaenae//
*Kagaenae afelett érzett örömét, hogy nem halt meg annak idején, mosolyogva fogadja. Ő is örül neki, mert sok mindent köszönhet annak az éjjelnek. Ám sok mindent el is vesztett akkor, amelyek még a mai napig is mélyen vöröslő, sosem gyógyuló sebbel ajándékozták meg a lelkét. A legnehezebb döntésekhez kell a legerősebb akarat.
Kellemes neki, ahogy a lány a meztelen bőrét érinti, annak ellenére is, hogy a heg körül matatnak ujjai. A csókok és a harapás közben elmond egy-egy dolgot a heg keletkezésének történetéről, természetesen koránt sem fejti ki túl részletesen, de bizonyosan nem is kíváncsi rá Kagaenae.
Tudja, hogy nem hagyhat látható nyomot, ezért különösen figyel a harapásokra, de ennek ellenére nem hagyja abba, tudja, miféle kéjes érzés az.
Újra előrehajol egy csókét, egy apró harapásért, miközben válaszol.*
- Wegtoren veszélyes város, aki túl gyorsan emelkedik, az sokaknak szúr szemet. *Nesze semmi, fogd meg jól válasz, de ebbe Kagaenae beleképzelhet bármit. Jobb, ha nem tudja a valódi okot.*
- Te vagy az úrnőm, azt teszem, amit parancsolsz. *Súgja a nyakába sokat sejtetőn. Persze ettől még csak annyit fog elmondani, amennyit szeretne. Nagyon sok mindennek kellene történnie közöttük, hogy az igric valóban engedelmeskedjen a lánynak.
Amikor újra felegyenesedik Kagaenae felett, a lány ujjai a szemöldökét kettészelő hegre siklanak.*
- Igen. *Válaszolja szinte suttogva a kérdésre, ahogy az arcát simító kezek után nyúlna és apró csókokat lehelne az ujjak végére, mindre, miközben mohó, elégedett pillantással néz végig az alatta fekvő meztelen testen. Ha pedig nem volna meztelen teljesen, hát tesz róla, hogy úgy legyen, ha a lány is engedi.*
2466. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-06-04 17:38:45
Üzenet elküldve: 2019-06-04 17:38:45
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Cha'yss//
*Aenaet általában könnyű zavarba hozni, mikor pedig zavarban van, akkor olyan dolgokat is kimond, amiket nem kéne. Van alkalma most megfigyelni a pillanatnyi változást a férfi arcán, egy pillanatra meg is ijed, hogy olyasmi csúszott ki a száján, ami elrontja a pillanat varázsát.*
- Örülök, hogy mégsem haltál bele.
*Válaszolja meglehetősen sután, de ez igazán nem róható fel neki, mikor a tenyere alatt dobog Cha'yss szíve.*
- Bérkardok. Értem.
*Észre sem veszi, de félrebiccenti a fejét, hogy a férfi könnyebben hozzáférjen, kezét nem veszi le a hegről, ezért keze közéjük szorul, ahogy Cha'yss előre hajol.*
- Bérgyilkos.
*Visszhangozza a szót, fejét pedig átbiccenti a másik oldalra. A harapásra elakadó lélegzettel nyög fel. Egy pillanatra ugyan megfordul a fejében, hogy megkéri Cha'ysst, hogy ne hagyjon rajta semmiféle nyomot, de végül mégsem teszi.*
- Tudom, hogy kik a bérgyilkosok.
*Legalábbis tiszta fejjel bizonyosan tudná, meg azt is, hogy a fekete csuklyás férfiak is azok voltak, csak ő élve többet ért volna nekik, mint holtan.*
- Mit tettél, hogy meg akartak gyilkolni?
*Tesz fel újra egy kérdést, ami nem illik a jelen helyzetbe.*
- Bocsáss meg, biztos nem tartozik rám.
*Engedi, hogy Cha'yss lefejtse róla a tunikát, és elnyomja az ingert, hogy eltakarja magát a férfi esetlegesen rávetülő tekintete elől. Keze továbbra is a Cha'yss mellkasán éktelenkedő heget cirógatja, de aztán ujjai felkúsznak, hogy végigsimítsa a férfi arcán is a sebhelyet. Nagyon karizmatikussá teszi a másik arcát, talán ezért is olyan nehéz ellenállni neki.*
- Ugyanakkor szerezted?
*Karjai Cha'yss nyakára fonódnak, ujjai a tarkójánál a hajába túrnak. Ebben a pillanatban biztos benne, hogy imádja a hosszú hajat és a hegeket. Elgyengül mindkettőtől, külön is, de Cha'ysson olyan remek kombinációban van ez a kettő, hogy nem tud ellenállni neki. De már nem is akar.*
//Cha'yss//
*Aenaet általában könnyű zavarba hozni, mikor pedig zavarban van, akkor olyan dolgokat is kimond, amiket nem kéne. Van alkalma most megfigyelni a pillanatnyi változást a férfi arcán, egy pillanatra meg is ijed, hogy olyasmi csúszott ki a száján, ami elrontja a pillanat varázsát.*
- Örülök, hogy mégsem haltál bele.
*Válaszolja meglehetősen sután, de ez igazán nem róható fel neki, mikor a tenyere alatt dobog Cha'yss szíve.*
- Bérkardok. Értem.
*Észre sem veszi, de félrebiccenti a fejét, hogy a férfi könnyebben hozzáférjen, kezét nem veszi le a hegről, ezért keze közéjük szorul, ahogy Cha'yss előre hajol.*
- Bérgyilkos.
*Visszhangozza a szót, fejét pedig átbiccenti a másik oldalra. A harapásra elakadó lélegzettel nyög fel. Egy pillanatra ugyan megfordul a fejében, hogy megkéri Cha'ysst, hogy ne hagyjon rajta semmiféle nyomot, de végül mégsem teszi.*
- Tudom, hogy kik a bérgyilkosok.
*Legalábbis tiszta fejjel bizonyosan tudná, meg azt is, hogy a fekete csuklyás férfiak is azok voltak, csak ő élve többet ért volna nekik, mint holtan.*
- Mit tettél, hogy meg akartak gyilkolni?
*Tesz fel újra egy kérdést, ami nem illik a jelen helyzetbe.*
- Bocsáss meg, biztos nem tartozik rám.
*Engedi, hogy Cha'yss lefejtse róla a tunikát, és elnyomja az ingert, hogy eltakarja magát a férfi esetlegesen rávetülő tekintete elől. Keze továbbra is a Cha'yss mellkasán éktelenkedő heget cirógatja, de aztán ujjai felkúsznak, hogy végigsimítsa a férfi arcán is a sebhelyet. Nagyon karizmatikussá teszi a másik arcát, talán ezért is olyan nehéz ellenállni neki.*
- Ugyanakkor szerezted?
*Karjai Cha'yss nyakára fonódnak, ujjai a tarkójánál a hajába túrnak. Ebben a pillanatban biztos benne, hogy imádja a hosszú hajat és a hegeket. Elgyengül mindkettőtől, külön is, de Cha'ysson olyan remek kombinációban van ez a kettő, hogy nem tud ellenállni neki. De már nem is akar.*
2465. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-06-04 16:49:38
Üzenet elküldve: 2019-06-04 16:49:38
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Kagaenae//
*A lány talán már sokkal korábban elveszett, csak hiszi, hogy képes lett volna megválaszolatlanul hagyni az igric levelét. A legutóbbi liezon után talán már nem is tudta volna megszakítani a kapcsolatot Cha'yss-szal.
Érzi Kagaenae zavarát, érzi a kismadárként verdeső szívet mellkasának ketrecében és elégedettséggel tölti el, hogy ilyen hatással tud lenni a lányra. Az állatbőrök és a párnák kényelmesebbek, mint elsőre gondolta, halovány mosollyal néz le a lábai közt fekvő lányra és kiszélesedik a mosolya a kapkodó érintésre, mintha nem tudna parancsolni a cselekedeteinek.
Szinte válaszra sem vár, már gombolja is ki Kagaenae felsőruhájának gombjait, lassan, óvatosan, egyre csak fokozva a pillanat nyomását.
Második alkalommal esik ki a szerepéből mióta a lány ismeri. A heg említésére elsötétül az arca, sárga szemei megvillannak, mellkasán megfeszülnek az izmok. De múló pillanat csak, talán az árnyékok játéka.*
- Majdnem belehaltam a szúrásba. *Szólal meg halkan. Maga is megérinti a heget, majd Kagaenae keze után nyúl és ha engedi, akkor ráteszi a hegre. Alatta gyorsuló ütemben ver az igric szíve is, talán a helyzet van rá is ilyen izgató hatással, pedig csak a heg emlékétől lódul meg dobogás. De ezt a lány aligha tudhatja.*
- Bérkardok támadtak ránk. *Kezd bele és miközben tovább dolgozik a gombokon, lehajol, hogy megcsókolja Kagaenae nyakát.*
- Bérgyilkosok. *Pontosít, mert talán csak Wegtorenben hívják bérkardnak őket, majd fordul, hogy a másik oldalt is megízlelje a lány bőrét.*
- Olyan kardvívók, akik aranyért ölnek. *Magyarázza és aprót harap a nyakba, éppen csak fájdalmat okozva, de talán az felolvad a kéjben, amelyet a tett okoz és fokozza.*
- A mesterem és én ketten voltunk. A mesterem meghalt, kis híján magam is. Örök emléke annak, hogy úrrá kell lennünk sorsunk felett. *Talán jó lecke lesz ez a lánynak is, hátha merít egy kis motivációt belőle.
Újra felegyenesedik, s eddigre talán végzett a felsőrész kigombolásával, ha Kagaenae engedi, leveszi róla a ruhát.*
//Kagaenae//
*A lány talán már sokkal korábban elveszett, csak hiszi, hogy képes lett volna megválaszolatlanul hagyni az igric levelét. A legutóbbi liezon után talán már nem is tudta volna megszakítani a kapcsolatot Cha'yss-szal.
Érzi Kagaenae zavarát, érzi a kismadárként verdeső szívet mellkasának ketrecében és elégedettséggel tölti el, hogy ilyen hatással tud lenni a lányra. Az állatbőrök és a párnák kényelmesebbek, mint elsőre gondolta, halovány mosollyal néz le a lábai közt fekvő lányra és kiszélesedik a mosolya a kapkodó érintésre, mintha nem tudna parancsolni a cselekedeteinek.
Szinte válaszra sem vár, már gombolja is ki Kagaenae felsőruhájának gombjait, lassan, óvatosan, egyre csak fokozva a pillanat nyomását.
Második alkalommal esik ki a szerepéből mióta a lány ismeri. A heg említésére elsötétül az arca, sárga szemei megvillannak, mellkasán megfeszülnek az izmok. De múló pillanat csak, talán az árnyékok játéka.*
- Majdnem belehaltam a szúrásba. *Szólal meg halkan. Maga is megérinti a heget, majd Kagaenae keze után nyúl és ha engedi, akkor ráteszi a hegre. Alatta gyorsuló ütemben ver az igric szíve is, talán a helyzet van rá is ilyen izgató hatással, pedig csak a heg emlékétől lódul meg dobogás. De ezt a lány aligha tudhatja.*
- Bérkardok támadtak ránk. *Kezd bele és miközben tovább dolgozik a gombokon, lehajol, hogy megcsókolja Kagaenae nyakát.*
- Bérgyilkosok. *Pontosít, mert talán csak Wegtorenben hívják bérkardnak őket, majd fordul, hogy a másik oldalt is megízlelje a lány bőrét.*
- Olyan kardvívók, akik aranyért ölnek. *Magyarázza és aprót harap a nyakba, éppen csak fájdalmat okozva, de talán az felolvad a kéjben, amelyet a tett okoz és fokozza.*
- A mesterem és én ketten voltunk. A mesterem meghalt, kis híján magam is. Örök emléke annak, hogy úrrá kell lennünk sorsunk felett. *Talán jó lecke lesz ez a lánynak is, hátha merít egy kis motivációt belőle.
Újra felegyenesedik, s eddigre talán végzett a felsőrész kigombolásával, ha Kagaenae engedi, leveszi róla a ruhát.*
2464. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-06-04 12:16:27
Üzenet elküldve: 2019-06-04 12:16:27
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Cha'yss//
*Aenae egy ideje már sodródik az árral, talán ép eszűen visszakozni kellett volna még addig, míg megtehette. Már ha egyáltalán volt olyan pillanat, mikor még képes lett volna erre. Mélyen belegondolva volt, akkor, mikor kézhez vette a férfi levelét, nem szabadott volna elmennie a találkozóra. Ha eleve el sem megy, akkor most nem nézné elnyíló szájjal a vetkőző Cha'ysst. A szíve ezalatt a torkában dobog, úgy izgul, mint szűzleány a nászéjszaka előtt, pedig egyrészt nem szűzleány, másrészt ez nem is a nászéjszakája, harmadrészt nem most gabalyodnak össze először. Ennek ellenére sem meri végigmérni a férfit, ahogy leveti a ruháját, végig Cha'yss szemébe néz. Csak akkor pásztázza végig a topáz tekintet a férfi testét, mikor azon kapja magát, hogy a hátán fekszik, a másik meg fölötte térdel. Végképp elakad erre a tényre a lélegzete, próbál felkönyökölni maga mögött, akár sikerül, akár nem, jobb keze kinyúl és megérinti a férfi mellkasán a heget. Zavartan kapja el a kezét és a pillantását is és ha az előbb sikerül felkönyökölnie, akkor most visszahanyatlik.*
- De. Szeretné.
*Nem is beszél, inkább csak sóhajt, némi pánik lesz úrrá rajta attól, hogy Cha'yss az ő ingének gombjain kezd matatni. A férfi tán nem szégyellős, Aenae viszont nagyon is, ezért nem is csoda, hogy még vörösebb lesz az arca, de még a mellkasa is.*
- Mesélj a hegről.
*Próbálkozik kicsit elterelni a figyelmet saját magáról, ő ugyanis közel sem nyújt - saját meggyőződése szerint - olyan kellemes látványt, mint Cha'yss. A rosszullétek miatt sovány és noha már napok óta nem hányt, de enni továbbra sem nagyon mer, amúgy sem volt nagyétkű, ráadásul kifejezetten válogatós, de mostanra megutálta az evést magát. Egyéb adottságait tekintve teljesen átlagos, csupán a szegycsontjától a gerincéig futó sebhely az, ami feltűnő, meg talán az ékszer a köldökében. Illetve lassan látszik rajta, hogy állapotos, bár egyelőre ez csak meztelenül ennyire szembetűnő.*
//Cha'yss//
*Aenae egy ideje már sodródik az árral, talán ép eszűen visszakozni kellett volna még addig, míg megtehette. Már ha egyáltalán volt olyan pillanat, mikor még képes lett volna erre. Mélyen belegondolva volt, akkor, mikor kézhez vette a férfi levelét, nem szabadott volna elmennie a találkozóra. Ha eleve el sem megy, akkor most nem nézné elnyíló szájjal a vetkőző Cha'ysst. A szíve ezalatt a torkában dobog, úgy izgul, mint szűzleány a nászéjszaka előtt, pedig egyrészt nem szűzleány, másrészt ez nem is a nászéjszakája, harmadrészt nem most gabalyodnak össze először. Ennek ellenére sem meri végigmérni a férfit, ahogy leveti a ruháját, végig Cha'yss szemébe néz. Csak akkor pásztázza végig a topáz tekintet a férfi testét, mikor azon kapja magát, hogy a hátán fekszik, a másik meg fölötte térdel. Végképp elakad erre a tényre a lélegzete, próbál felkönyökölni maga mögött, akár sikerül, akár nem, jobb keze kinyúl és megérinti a férfi mellkasán a heget. Zavartan kapja el a kezét és a pillantását is és ha az előbb sikerül felkönyökölnie, akkor most visszahanyatlik.*
- De. Szeretné.
*Nem is beszél, inkább csak sóhajt, némi pánik lesz úrrá rajta attól, hogy Cha'yss az ő ingének gombjain kezd matatni. A férfi tán nem szégyellős, Aenae viszont nagyon is, ezért nem is csoda, hogy még vörösebb lesz az arca, de még a mellkasa is.*
- Mesélj a hegről.
*Próbálkozik kicsit elterelni a figyelmet saját magáról, ő ugyanis közel sem nyújt - saját meggyőződése szerint - olyan kellemes látványt, mint Cha'yss. A rosszullétek miatt sovány és noha már napok óta nem hányt, de enni továbbra sem nagyon mer, amúgy sem volt nagyétkű, ráadásul kifejezetten válogatós, de mostanra megutálta az evést magát. Egyéb adottságait tekintve teljesen átlagos, csupán a szegycsontjától a gerincéig futó sebhely az, ami feltűnő, meg talán az ékszer a köldökében. Illetve lassan látszik rajta, hogy állapotos, bár egyelőre ez csak meztelenül ennyire szembetűnő.*
2463. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-06-04 10:59:03
Üzenet elküldve: 2019-06-04 10:59:03
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Kagaenae//
*Az igric nem tartja ostobának a lány, csak nagyon befolyásolhatónak és naivnak. Persze emellett Kagaenae jó adag bizonytalanságban, önértékelési gondokban és kisebbségi komplexusban is szenved, de ezek már csak a jéghegy csúcsa. El sem tudja képzelni, miféle múltja lehetett, ha idáig jutott. Persze a megfelelően erős akaratúak biztosan kitörtek volna a szorongás rácsai közül, de a lány végleg a fogságukba esett látszólag.
Már az is hatalmas eredmény volt tőle, hogy sikerült rávennie, hogy kimondja, amit valóban akar. Ez az akarat jelen esetben éppen összecseng az igricével, szívesen töltene egy kellemes estét a lánnyal, így az utolsó szavakon jót mosolyogva, végre elindulnak.
Ha szükséges, némán követi a lányt a kunyhóhoz, nem szeretné beszélgetéssel elrontani a pillanatot, úgyhogy csak mosolyog és követ.
A kunyhó mérföldekkel jobb, mint az istálló, így egészen megörül a látásának. A szegényes berendezés nem zavarja, bár mostanában már sokkal nagyobb luxushoz szokott, mégsem ismeretlen számára az ilyesmi. Ha van egy kényelmes ágy, akkor baj nem lehet.
Kagaenae aztán elhelyezkedik az állatbőrökből és párnákból összepakolt ágynak nemigen nevezhető alkalmatosságon, de egyébként van az egésznek valami vad romantikája, ami megihleti az igricet.
Leveszi a kalapját és a kesztyűjét és az asztalhoz lép, hogy letegye őket, lekanyarintja válláról a köpenyt és az egyik székre teríti. A fegyverkabátot kigombolja és a köpeny mellé teszi, majd Kagaenae felé fordul. A bőrvért alatt csak egy fekete, szűk szabású ing van, amit előbb csak félig gombol ki.
Az állatbőrök mellett lerúgja csizmáit és a lány fölé áll. Szája szélén kihívó mosollyal gombolja ki teljesen ingét.
Nem, nem táncol. Nincs olyan tánc, ami ezt a cselekvést ne tenné nevettetővé és amúgy sem szokott az ilyesmihez. Viszont mindvégig rabságban tartja Kagaenae pillantását, s ha engedi, a lány arra eszmélhet, hogy Cha'yss felette térdel, miközben ő hanyatt fekszik, nincs már más a férfin csak egy ágyékkötő.
A teste szabályos, nem túl izmos, de nem elhanyagolt. Heg alig van rajta, egyetlen nagyobb forradás van a szíve alatt, bal oldalon, egy penge nyoma, amely csaknem a vesztét okozta Wegtorenben. A mellkasát puha szőr borítja, vállai szélesek, dereka keskeny.*
- Úrnőm nem szeretné levenni ruháit? *Kérdi duruzsolva, majd, ha Kagaenae hagyja, óvatos, finom mozdulatokkal elkezdi kigombolni a ruháját.*
//Kagaenae//
*Az igric nem tartja ostobának a lány, csak nagyon befolyásolhatónak és naivnak. Persze emellett Kagaenae jó adag bizonytalanságban, önértékelési gondokban és kisebbségi komplexusban is szenved, de ezek már csak a jéghegy csúcsa. El sem tudja képzelni, miféle múltja lehetett, ha idáig jutott. Persze a megfelelően erős akaratúak biztosan kitörtek volna a szorongás rácsai közül, de a lány végleg a fogságukba esett látszólag.
Már az is hatalmas eredmény volt tőle, hogy sikerült rávennie, hogy kimondja, amit valóban akar. Ez az akarat jelen esetben éppen összecseng az igricével, szívesen töltene egy kellemes estét a lánnyal, így az utolsó szavakon jót mosolyogva, végre elindulnak.
Ha szükséges, némán követi a lányt a kunyhóhoz, nem szeretné beszélgetéssel elrontani a pillanatot, úgyhogy csak mosolyog és követ.
A kunyhó mérföldekkel jobb, mint az istálló, így egészen megörül a látásának. A szegényes berendezés nem zavarja, bár mostanában már sokkal nagyobb luxushoz szokott, mégsem ismeretlen számára az ilyesmi. Ha van egy kényelmes ágy, akkor baj nem lehet.
Kagaenae aztán elhelyezkedik az állatbőrökből és párnákból összepakolt ágynak nemigen nevezhető alkalmatosságon, de egyébként van az egésznek valami vad romantikája, ami megihleti az igricet.
Leveszi a kalapját és a kesztyűjét és az asztalhoz lép, hogy letegye őket, lekanyarintja válláról a köpenyt és az egyik székre teríti. A fegyverkabátot kigombolja és a köpeny mellé teszi, majd Kagaenae felé fordul. A bőrvért alatt csak egy fekete, szűk szabású ing van, amit előbb csak félig gombol ki.
Az állatbőrök mellett lerúgja csizmáit és a lány fölé áll. Szája szélén kihívó mosollyal gombolja ki teljesen ingét.
Nem, nem táncol. Nincs olyan tánc, ami ezt a cselekvést ne tenné nevettetővé és amúgy sem szokott az ilyesmihez. Viszont mindvégig rabságban tartja Kagaenae pillantását, s ha engedi, a lány arra eszmélhet, hogy Cha'yss felette térdel, miközben ő hanyatt fekszik, nincs már más a férfin csak egy ágyékkötő.
A teste szabályos, nem túl izmos, de nem elhanyagolt. Heg alig van rajta, egyetlen nagyobb forradás van a szíve alatt, bal oldalon, egy penge nyoma, amely csaknem a vesztét okozta Wegtorenben. A mellkasát puha szőr borítja, vállai szélesek, dereka keskeny.*
- Úrnőm nem szeretné levenni ruháit? *Kérdi duruzsolva, majd, ha Kagaenae hagyja, óvatos, finom mozdulatokkal elkezdi kigombolni a ruháját.*
2462. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-06-03 16:39:48
Üzenet elküldve: 2019-06-03 16:39:48
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Efföld//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Idha néni nehezen viseli Kar'oi sértegetéseit is, de az, hogy még a fokossal fenyegetik is, ez több a kettőnél. Persze az nem számít, hogy a másiknak mi a célja, de Fréridha határozottan fenyegetve érzi magát és nem is hagyhatja ám annyiban.*
- Tudod kit fenyegessél átok fajzatja! Te engem aztán ne!
*Csattan fel harsányan, vékony rikoltozó hangon. Orrlyukai kitágulnak mérgében, száját is erősen összeszorítja, miközben azon töpreng, hogy megharapja a férfit. Illetve nem is töpreng, hanem érzi, hogy ez a késztetés akar utat törni magának, éppen csak moderálja magát Tizio úrficska miatt. Nem akar neki gondot okozni, hiszen olyan rendes és helyes fiú. Főleg helyes.*
- Csak nehogy aztán meglepődjél! Nem kell átok ahhoz, hogy töketlenítselek te...
~ Gennybe pácolt szarkupac. ~
*Szívesen hozzátenné még, de úgy tűnik, hogy Kar'oi kompromisszumot akar kötni, és bár Fréridha szemei villámokat szórnak, de csak nem dühöng tovább, pedig szívesen feldugná rücskös fa boját Kar'oi bácsi ülepébe.*
- Ha nyugtot hagysz nekem, én is neked. Addig sem kell látnom a pofádat.
*Nézi a felé nyújtott nyálas tenyeret, de nem fogadja el. Az undor miatt, de nem a nyál váltja ezt ki belőle, hanem a férfi jelenléte maga.*
- Akkor sem kellenél, ha az életem múlna rajta! Inkább vetném magam megnyúzva a tengerbe! Egyébként is lefogadom, hogy nem kell már téged töketleníteni, mert nem tudsz mit kezdeni magaddal sem, nemhogy mással.
*Puffog és morog, közben meg már fordul sarkon, hogy végre neki kezdhessen munkájának, addig sem kell Kar'oit hallgatnia.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Idha néni nehezen viseli Kar'oi sértegetéseit is, de az, hogy még a fokossal fenyegetik is, ez több a kettőnél. Persze az nem számít, hogy a másiknak mi a célja, de Fréridha határozottan fenyegetve érzi magát és nem is hagyhatja ám annyiban.*
- Tudod kit fenyegessél átok fajzatja! Te engem aztán ne!
*Csattan fel harsányan, vékony rikoltozó hangon. Orrlyukai kitágulnak mérgében, száját is erősen összeszorítja, miközben azon töpreng, hogy megharapja a férfit. Illetve nem is töpreng, hanem érzi, hogy ez a késztetés akar utat törni magának, éppen csak moderálja magát Tizio úrficska miatt. Nem akar neki gondot okozni, hiszen olyan rendes és helyes fiú. Főleg helyes.*
- Csak nehogy aztán meglepődjél! Nem kell átok ahhoz, hogy töketlenítselek te...
~ Gennybe pácolt szarkupac. ~
*Szívesen hozzátenné még, de úgy tűnik, hogy Kar'oi kompromisszumot akar kötni, és bár Fréridha szemei villámokat szórnak, de csak nem dühöng tovább, pedig szívesen feldugná rücskös fa boját Kar'oi bácsi ülepébe.*
- Ha nyugtot hagysz nekem, én is neked. Addig sem kell látnom a pofádat.
*Nézi a felé nyújtott nyálas tenyeret, de nem fogadja el. Az undor miatt, de nem a nyál váltja ezt ki belőle, hanem a férfi jelenléte maga.*
- Akkor sem kellenél, ha az életem múlna rajta! Inkább vetném magam megnyúzva a tengerbe! Egyébként is lefogadom, hogy nem kell már téged töketleníteni, mert nem tudsz mit kezdeni magaddal sem, nemhogy mással.
*Puffog és morog, közben meg már fordul sarkon, hogy végre neki kezdhessen munkájának, addig sem kell Kar'oit hallgatnia.*
2461. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-06-03 09:14:57
Üzenet elküldve: 2019-06-03 09:14:57
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 237
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 237
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Holdfényes éjszakák//
//Egy kis kerülő//
*Natalayda, a szőke lány nem igazán vehető le a lábáról (avagy a ló hátáról) egyszerű közhelyes bókokkal, erre Drann hamar rá kell ébredjen, nem mintha annyira az udvarláson járna jelen állapotában és mostanság az esze. De ami azt illeti, mégis tetszik neki a dolog. Még egy felragyogó, kedves mosolyt sem sikerül kicsikarnia, pedig biztos benne, az egészen megváltoztatná a lány arcát.
~Persze az is lehet, hogy valami más miatt ilyen visszafogott és szótalan. Talán... egy pár lennének a sötételffel? Csak én nem veszem észre azt, ami kiböki a szememet?~ gondolkodik el egy pillanatra, végigfuttatva rajtuk a tekintetét, de ez a dolog valahogy nem esne jól neki. Nem tudja elképzelni.
Nem is a sötétekkel kapcsolatos tagadhatatlan előítéletei miatt; Quantall nyilván egy nagy kivétel a fajtársai között, ahogy az orkok is mennyire keményen helyt álltak a Pihenő védelmében, pedig mennyit fröcsögnek rájuk is sokan.
Hanem csak érzés alapján. De valahogy nem igazán tudja ezt elfogadni. ~Máshogy ülnének azon a közös lovon. Inkább úgy tűnik, kölcsönösen tisztelik egymást.~ rak össze egy általános képet az egymás iránti megnyilvánulásaikból legvégül, amikor már odaérnek a piachoz, mindannyian körülnéznek, és Quantall lesegíti a lányt a lóról.
A hátán lévő sebhelyet illető kérdésre csak keserűen felnevet.*
- Mitől? Attól, hogy nem gyógyul be a hátamon a seb! Bájital, gyógyító mágia, sebforrasztófű: mintha semmi sem történne!
- Talán Eeyr templomában enyhülést nyerek. *teszi még hozzá. Legalábbis a mágus, akivel utoljára beszélt, ezzel biztatta.
Ha Quantall úgy látta, hogy Drann jobban néz ki, mint akkoriban, hát bizony megcsalják az emlékei. A még fiatalnak mondható elf hajába fehér csíkokat vont a fájdalommal való állandó együttélés, szemei mintha mindig lázasan csillognának, na és az ördögvigyor... elmaradhatatlan társa lett esténként.
Csak éppen erről Drann nemigen beszél senkinek, de emiatt gyakorlatilag remete életet élt az elmúlt időkben, még a családjával is alig érintkezett, akik pedig mindent megpróbáltak. De végül már az ő jelenlétük is csak terhet jelentett az elf számára.
Amit a sötételf mond a Pihenőbeli romokról és a sötét erőkről, azt figyelmesen hallgatja. Aki ott volt a Karavánpihenő pusztulásánál, vagy másutt találkozott szembe a gonosz erőkkel, ami akkortájt mindenfelé felütötte a fejét, nem gondolkozik már úgy, mint régebben.
Megrázza a fejét, önkéntelen mozdulatává vált ez, amikor visszagondol azokra az időkre, mintha csak lerázni akarná az akkoriban megjelent veszedelmet a világról.
Aztán Natalayda rövid válaszára visszakapja rá a tekintetét.*
- A legutóbbit? *kérdez rá.*
- Miféle legutóbbit? *kérdezi meghökkenten, sürgetőn és ki tudja miért, féltőn választ várva, miközben ők ketten a lány részvételéről váltanak szót a most tervezett felderítésben.
De aztán eljön az ideje a lóvásárlásra koncentrálni. Drann érdeklődve néz körül. Vajon talál egyáltalán egy olyan nyugodt vérmérsékletű, békés hátast, ami megfelelne neki? Nem, nem csataménben gondolkodik. Nem teheti jelenleg, bármennyire is fáj a szíve emiatt, de ezzel tisztában van. De még nem adta fel. Legalábbis, fogalmazzunk úgy, a hajóút újra felélesztette a reményeit.*
- Ott látok néhányat. *int a marhák és nagy ekhós szekerek utáni részre, ahol lovakat jártatnak éppen.*
- Menjünk, nézzük meg közelebbről. *javasolja.*
//Egy kis kerülő//
*Natalayda, a szőke lány nem igazán vehető le a lábáról (avagy a ló hátáról) egyszerű közhelyes bókokkal, erre Drann hamar rá kell ébredjen, nem mintha annyira az udvarláson járna jelen állapotában és mostanság az esze. De ami azt illeti, mégis tetszik neki a dolog. Még egy felragyogó, kedves mosolyt sem sikerül kicsikarnia, pedig biztos benne, az egészen megváltoztatná a lány arcát.
~Persze az is lehet, hogy valami más miatt ilyen visszafogott és szótalan. Talán... egy pár lennének a sötételffel? Csak én nem veszem észre azt, ami kiböki a szememet?~ gondolkodik el egy pillanatra, végigfuttatva rajtuk a tekintetét, de ez a dolog valahogy nem esne jól neki. Nem tudja elképzelni.
Nem is a sötétekkel kapcsolatos tagadhatatlan előítéletei miatt; Quantall nyilván egy nagy kivétel a fajtársai között, ahogy az orkok is mennyire keményen helyt álltak a Pihenő védelmében, pedig mennyit fröcsögnek rájuk is sokan.
Hanem csak érzés alapján. De valahogy nem igazán tudja ezt elfogadni. ~Máshogy ülnének azon a közös lovon. Inkább úgy tűnik, kölcsönösen tisztelik egymást.~ rak össze egy általános képet az egymás iránti megnyilvánulásaikból legvégül, amikor már odaérnek a piachoz, mindannyian körülnéznek, és Quantall lesegíti a lányt a lóról.
A hátán lévő sebhelyet illető kérdésre csak keserűen felnevet.*
- Mitől? Attól, hogy nem gyógyul be a hátamon a seb! Bájital, gyógyító mágia, sebforrasztófű: mintha semmi sem történne!
- Talán Eeyr templomában enyhülést nyerek. *teszi még hozzá. Legalábbis a mágus, akivel utoljára beszélt, ezzel biztatta.
Ha Quantall úgy látta, hogy Drann jobban néz ki, mint akkoriban, hát bizony megcsalják az emlékei. A még fiatalnak mondható elf hajába fehér csíkokat vont a fájdalommal való állandó együttélés, szemei mintha mindig lázasan csillognának, na és az ördögvigyor... elmaradhatatlan társa lett esténként.
Csak éppen erről Drann nemigen beszél senkinek, de emiatt gyakorlatilag remete életet élt az elmúlt időkben, még a családjával is alig érintkezett, akik pedig mindent megpróbáltak. De végül már az ő jelenlétük is csak terhet jelentett az elf számára.
Amit a sötételf mond a Pihenőbeli romokról és a sötét erőkről, azt figyelmesen hallgatja. Aki ott volt a Karavánpihenő pusztulásánál, vagy másutt találkozott szembe a gonosz erőkkel, ami akkortájt mindenfelé felütötte a fejét, nem gondolkozik már úgy, mint régebben.
Megrázza a fejét, önkéntelen mozdulatává vált ez, amikor visszagondol azokra az időkre, mintha csak lerázni akarná az akkoriban megjelent veszedelmet a világról.
Aztán Natalayda rövid válaszára visszakapja rá a tekintetét.*
- A legutóbbit? *kérdez rá.*
- Miféle legutóbbit? *kérdezi meghökkenten, sürgetőn és ki tudja miért, féltőn választ várva, miközben ők ketten a lány részvételéről váltanak szót a most tervezett felderítésben.
De aztán eljön az ideje a lóvásárlásra koncentrálni. Drann érdeklődve néz körül. Vajon talál egyáltalán egy olyan nyugodt vérmérsékletű, békés hátast, ami megfelelne neki? Nem, nem csataménben gondolkodik. Nem teheti jelenleg, bármennyire is fáj a szíve emiatt, de ezzel tisztában van. De még nem adta fel. Legalábbis, fogalmazzunk úgy, a hajóút újra felélesztette a reményeit.*
- Ott látok néhányat. *int a marhák és nagy ekhós szekerek utáni részre, ahol lovakat jártatnak éppen.*
- Menjünk, nézzük meg közelebbről. *javasolja.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4228-4247