Amon Ruadh - Tharg birtokok
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 189 (3761. - 3780. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
3780. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-02-25 10:44:36
Üzenet elküldve: 2022-02-25 10:44:36
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Krestvir meg a Kalmár és a Kard, továbbá Kagaenae és Kilencedik, illetve Kandúr és a Kísértet//
*Krestvirrel gyorsan túllépnek a fahéj dolgán, megesik az ilyesmi. Közben nem értékeli viccként a macskás kérdést Aenaetől és ez a tekintetén is látszik. Nem kedvelte meg a macskát és úgy tűnik, ez már így is marad. Ám nem is foglalkozik vele tovább, meghagyja Aenaenek ezt a megtisztelő feladatot. A brióssal kapcsolatos kérdés akasztja meg újra, ha a szalonna nem is, az újabb étel szóbahozatala már felkelti az érdeklődését.*
- Szólok Lloslienak. *Válaszolja bávatagon és ennek megfelelően el is indul a konyhába, hogy megkeresse a házvezetőnőt és kiadja neki az ételek beszerzését.
Míg távol van, addig Aenae és Krestvir megbeszélhetik a dolgokat a furcsa jelenségekről és a vélt vagy valós szellemkérdésről. Akkor tér vissza, amikor a mágusnő arról beszél, hogy valaki más vehetné kezébe a kardot, Aenae vagy a személyzet egyik tagja. Amikor pedig kifejezi nemtetszését a dologgal kapcsolatban, természetesen kiváltja a tharg lány ellenkezését. Ekkor történik a csésze-incidens, az ivószer lerepül az asztalról és összetörik a padlón. Ennek már csak hozománya, hogy a rohadt kis szőrös dög ijedtében Aenaebe karmol. Az igric leköveti sárga tekintetével a macska menekülését, majd onnan bosszúsan a lányra néz.
Az események láthatóan Krestvirbe is belefojtják a szót még mielőtt kérdőre vonhatná a wegtorenit tiltakozását illetőn, de közben valami más is történik, ami eddig nem volt. Hirtelen sötétsébe borul a szoba, az igric idegesen pattan fel, de az átláthatatlan feketeségben képtelen bármit is megpillantani. Két pillanat csak és a sötétség oszlik és Krestvir válaszából arra következtet, hogy ő tehet róla.*
- Nem. *Válaszolja komor arccal és visszaül a fotelébe. Még szerencse, hogy a személyzet nincs a közelben, mert ha látták volna, nem biztos, hogy maradnak. Aztán a varázslónő a manóval kezd vitázni, ami kissé idegesíti az igricet.*
- Remélem, ez megerősített abban, hogy amiről beszéltünk, igaz. Valami nem stimmel és nem tudom, hogy a kard vagy én vagyok az oka vagy forrása, de kérlek, próbáld meg kideríteni, hogy miről lehet szó. *A hangjában megbújik némi türelmetlenség, ám továbbra sem kívánja belevonni sem Aenaet, sem a személyzet valamelyik tagját.*
*Krestvirrel gyorsan túllépnek a fahéj dolgán, megesik az ilyesmi. Közben nem értékeli viccként a macskás kérdést Aenaetől és ez a tekintetén is látszik. Nem kedvelte meg a macskát és úgy tűnik, ez már így is marad. Ám nem is foglalkozik vele tovább, meghagyja Aenaenek ezt a megtisztelő feladatot. A brióssal kapcsolatos kérdés akasztja meg újra, ha a szalonna nem is, az újabb étel szóbahozatala már felkelti az érdeklődését.*
- Szólok Lloslienak. *Válaszolja bávatagon és ennek megfelelően el is indul a konyhába, hogy megkeresse a házvezetőnőt és kiadja neki az ételek beszerzését.
Míg távol van, addig Aenae és Krestvir megbeszélhetik a dolgokat a furcsa jelenségekről és a vélt vagy valós szellemkérdésről. Akkor tér vissza, amikor a mágusnő arról beszél, hogy valaki más vehetné kezébe a kardot, Aenae vagy a személyzet egyik tagja. Amikor pedig kifejezi nemtetszését a dologgal kapcsolatban, természetesen kiváltja a tharg lány ellenkezését. Ekkor történik a csésze-incidens, az ivószer lerepül az asztalról és összetörik a padlón. Ennek már csak hozománya, hogy a rohadt kis szőrös dög ijedtében Aenaebe karmol. Az igric leköveti sárga tekintetével a macska menekülését, majd onnan bosszúsan a lányra néz.
Az események láthatóan Krestvirbe is belefojtják a szót még mielőtt kérdőre vonhatná a wegtorenit tiltakozását illetőn, de közben valami más is történik, ami eddig nem volt. Hirtelen sötétsébe borul a szoba, az igric idegesen pattan fel, de az átláthatatlan feketeségben képtelen bármit is megpillantani. Két pillanat csak és a sötétség oszlik és Krestvir válaszából arra következtet, hogy ő tehet róla.*
- Nem. *Válaszolja komor arccal és visszaül a fotelébe. Még szerencse, hogy a személyzet nincs a közelben, mert ha látták volna, nem biztos, hogy maradnak. Aztán a varázslónő a manóval kezd vitázni, ami kissé idegesíti az igricet.*
- Remélem, ez megerősített abban, hogy amiről beszéltünk, igaz. Valami nem stimmel és nem tudom, hogy a kard vagy én vagyok az oka vagy forrása, de kérlek, próbáld meg kideríteni, hogy miről lehet szó. *A hangjában megbújik némi türelmetlenség, ám továbbra sem kívánja belevonni sem Aenaet, sem a személyzet valamelyik tagját.*
3779. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-02-24 19:03:37
Üzenet elküldve: 2022-02-24 19:03:37
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
//Krestvir meg a Kalmár és a Kard, továbbá Kagaenae és Kilencedik, illetve Kandúr és a Kísértet//
- Nem sejthetted. - *Emeli fel jobbját elengedőn Cha'yss bocsánatkérésére, ami a fahéjat illeti. Mindig mosolyra álló ajkai pedig mintha feljebb kúsznának - ezúttal egy igazi mosolyra -, de az említett fizimiska miatt ezt a különbséget nem egyszerű kiszúrni. Mindenesetre Krestvir tényleg jól szórakozik a saját ballépésén. Elképzeli, hogyan örülhetnek, hogy nem a csészét próbálta megenni.
Bár, ami azt illeti, ahogy a tharg úrnő sorolja a kívánságait különféle ételekre, az a csésze is egyre étvágygerjesztőbb lesz... Ő is tudna enni.
De figyelmét hamar tereli a beszélgetés újonnan fölvett fonala.
Kagaenae beszámolóját érdekesnek találja. Még mindig lehetne pusztán képzelődés az egész, de mivel azon a nyomon nincs mit vizsgálni, így marad a feltételezésnél, hogy a jegyespár tapasztalata valós és nem az érzékeik csalódása, vagy jelenségek babonás félremagyarázása. Már csak az a kérdés, hogy mi okozhatna ilyesmit, s valóban a kardhoz kapcsolódik-e mindez?
Biccent Aenaenek, hogy tudomásul vette a szavait, majd előhozakodik a tervével, ám a báró azonnal ki is fejezi, hogy egyáltalán nem támogatja, hogy más a kardhoz nyúljon.
Krestvir számára ez is egy nyom. Vajon ez is a kard befolyása, vagy pusztán aggodalom az övéiért?
Maga is kérdőre vonná Cha'ysst, hogy mi áll a fölvetés mögött, de az események további alakulása megakadályozza ebben.
Valószínűleg balesetnek könyvelné el az esetet, ha nem a szeme láttára történne az egész. Nos, a csésze nem az asztalka szélén volt, meg nem is egyszerűen lefordul onnan a földre, hanem távolabb repül, mintha valaki erővel lesöpörte volna.
Persze, alighanem a fülébe ültetett bogár is tehet róla, hogy kapásból a korábban említett jelenségekkel kapcsolja össze a "magától repülő" csészét. Így pedig egy pillanattal később már ugrik is föl, az edény röptének irányába hátrálva, míg tekintetét a levegőre szegezi, mintha egy láthatatlan személyt nézne. A szája pedig mormolva jár mindeközben, s ha csak meg nem csalja varázsképessége, úgy a következő, amit a szobában tartózkodók láthatnak, az a koromfekete sötétség...
Nem tart tovább két pillanatnál, utána oszlatja a varázst. S mivel feltehetően mindez nem változtatott semmin, mert a szellemeket vélhetően nem fedi föl a mágikus sötétség, így Krestvir tanácstalanul néz a másik kettőre.*
- Bocsánat. Remélem, nem ijedtetek meg. - *Mondja szórakozottan.*
- Azt hittem, máris este lett. - *Vartyog közbe Kilencedik álmos fejjel, mert a csörömpölésre ő is fölébredt, s most még zavartan nézelődve ül a karfán.*
- Hé! Leverted a csészét! - *Mutat aztán az edény romjaira, mikor fölfedezi azokat a földön a lány lábainál.*
- Nem én voltam. - *Feleli Krestvir, majd Cha'yssra és Aenaere néz.*
- Azt hiszem. - *Teszi hozzá, de nem sok kétsége van.*
- Úgy tűnik, fogni sem muszáj a kardot... - *Jegyzi meg később, de még ő sem tudja, mit gondoljon.*
A hozzászólás írója (Krestvir Drelm) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.02.24 19:35:36
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására a varázsló harminc lépéses körzetében koromfekete sötétség keletkezik, melyben csak ő lát, és tud pontosan tájékozódni, de az nem mozog vele együtt. Hatása három körig tart.
- Nem sejthetted. - *Emeli fel jobbját elengedőn Cha'yss bocsánatkérésére, ami a fahéjat illeti. Mindig mosolyra álló ajkai pedig mintha feljebb kúsznának - ezúttal egy igazi mosolyra -, de az említett fizimiska miatt ezt a különbséget nem egyszerű kiszúrni. Mindenesetre Krestvir tényleg jól szórakozik a saját ballépésén. Elképzeli, hogyan örülhetnek, hogy nem a csészét próbálta megenni.
Bár, ami azt illeti, ahogy a tharg úrnő sorolja a kívánságait különféle ételekre, az a csésze is egyre étvágygerjesztőbb lesz... Ő is tudna enni.
De figyelmét hamar tereli a beszélgetés újonnan fölvett fonala.
Kagaenae beszámolóját érdekesnek találja. Még mindig lehetne pusztán képzelődés az egész, de mivel azon a nyomon nincs mit vizsgálni, így marad a feltételezésnél, hogy a jegyespár tapasztalata valós és nem az érzékeik csalódása, vagy jelenségek babonás félremagyarázása. Már csak az a kérdés, hogy mi okozhatna ilyesmit, s valóban a kardhoz kapcsolódik-e mindez?
Biccent Aenaenek, hogy tudomásul vette a szavait, majd előhozakodik a tervével, ám a báró azonnal ki is fejezi, hogy egyáltalán nem támogatja, hogy más a kardhoz nyúljon.
Krestvir számára ez is egy nyom. Vajon ez is a kard befolyása, vagy pusztán aggodalom az övéiért?
Maga is kérdőre vonná Cha'ysst, hogy mi áll a fölvetés mögött, de az események további alakulása megakadályozza ebben.
Valószínűleg balesetnek könyvelné el az esetet, ha nem a szeme láttára történne az egész. Nos, a csésze nem az asztalka szélén volt, meg nem is egyszerűen lefordul onnan a földre, hanem távolabb repül, mintha valaki erővel lesöpörte volna.
Persze, alighanem a fülébe ültetett bogár is tehet róla, hogy kapásból a korábban említett jelenségekkel kapcsolja össze a "magától repülő" csészét. Így pedig egy pillanattal később már ugrik is föl, az edény röptének irányába hátrálva, míg tekintetét a levegőre szegezi, mintha egy láthatatlan személyt nézne. A szája pedig mormolva jár mindeközben, s ha csak meg nem csalja varázsképessége, úgy a következő, amit a szobában tartózkodók láthatnak, az a koromfekete sötétség...
Nem tart tovább két pillanatnál, utána oszlatja a varázst. S mivel feltehetően mindez nem változtatott semmin, mert a szellemeket vélhetően nem fedi föl a mágikus sötétség, így Krestvir tanácstalanul néz a másik kettőre.*
- Bocsánat. Remélem, nem ijedtetek meg. - *Mondja szórakozottan.*
- Azt hittem, máris este lett. - *Vartyog közbe Kilencedik álmos fejjel, mert a csörömpölésre ő is fölébredt, s most még zavartan nézelődve ül a karfán.*
- Hé! Leverted a csészét! - *Mutat aztán az edény romjaira, mikor fölfedezi azokat a földön a lány lábainál.*
- Nem én voltam. - *Feleli Krestvir, majd Cha'yssra és Aenaere néz.*
- Azt hiszem. - *Teszi hozzá, de nem sok kétsége van.*
- Úgy tűnik, fogni sem muszáj a kardot... - *Jegyzi meg később, de még ő sem tudja, mit gondoljon.*
A hozzászólás írója (Krestvir Drelm) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.02.24 19:35:36
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására a varázsló harminc lépéses körzetében koromfekete sötétség keletkezik, melyben csak ő lát, és tud pontosan tájékozódni, de az nem mozog vele együtt. Hatása három körig tart.
3778. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-02-23 14:49:07
Üzenet elküldve: 2022-02-23 14:49:07
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Krestvir meg a Kalmár és a Kard, továbbá Kagaenae és Kilencedik, illetve Kandúr és a Kísértet//
- Semmi baja, csak viccből kérdeztem.
*Lehet, hogy a macskát illetően nincsenek egy hullámhosszon? Nagyon úgy tűnik. Aenae persze hamar túllép ezen, a macskák megosztó jószágok, Cha'yss látszólag nem annyira kedveli őket. Szerencsére a macska olyan állat, amelyik tűpontosan megérzi, hogy ki az, aki nem kedveli és annak a ruháját szőrözik össze a legnagyobb élvezettel, de nyilván kedveskedésnek álcázva. Szóval lehet, hogy Cha'yss most elkerüli, hogy macskaszőrös legyen, de ez a későbbiekben biztosan változni fog.
Hümmögve bólint, talán tényleg jobb lesz, ha Krestvir magyarázza el, hogy mit is óhajt tenni.*
- Szerinted brióst is tudnak szerezni?
*Néz elgondolkodva Cha'yssra, miután úgy tűnik, hogy a férfi meghallotta, hogy mit is enne. Olthatatlan vágyat érez arra is, hogy megkóstolja Eqtor cukkínijét is, de annak most pont nincsen idénye. Tiszta szerencse, mert amúgy fura gondolat, hogy cukkínit érintsen önként a szájához.
Ő nem törődik a fahéj okozta zavarral, elkönyveli magában, hogy Krestvir bizonyára más - valószínűleg jóval szerényebb - körülmények közül érkezik, hogy ismeretlen volt számára a dolog. A szeme sarkából ugyan látja, hogy Krestvir a zsebkendőbe köpi, de nem reagál, szemmel láthatóan a macska simogatásával van elfoglalva.
Csak akkor pillant újra a mágusra, mikor már érkezésének céljáról beszélnek. Bólint, mert az elmondottak helytállóak.*
- Mármint azonkívül furcsaságokat, hogy Cha'yss meglehetősen furcsán viselkedik?
*Előbb a férfira, majd a kardra pillant, amire rászáradt a vére. Úgy dönt, hogy a rendszeresen megjelenő szellemeiről nem számol be, hiszen azok egészen más lapra tartoznak. Bár ki tudja?*
- Tegnap, mikor kipróbáltuk az elméletem... Akkor úgy éreztem, mintha valaki a hajamba túrna. És ez a szoba, de a ház többi része sem huzatos.
*A második mondatot azért teszi hozzá, hogy a mágusnő ne gondolhassa, hogy képzelődött, vagy, hogy a légáram tehet a dologról. Aztán pedig Cha'yssra kapja a tekintetét, arcán totális értetlenség.*
- De hát... Miért nem?
*Krestvirre néz, talán kicsit segítségkérőn is, a mágusnő talán megnyugtathatná a férfit, hogy Aenae ezúttal a kard markolatát és nem tudná a pengéjével összeszabdalni magát. Különben meg, ő segíteni akar, Cha'yss miért nem akarja, hogy segítsen?
Abban, hogy minden további pampogásának hangot tudjon adni, megakadályozza a csésze földre zuhanása és millió darabra törése. Illetve a macskában a hanghatás olyan sokkot okoz, ami hangos vernyogásban, fújásban és minden körmének Aenaebe meresztésében nyilvánul meg. Aenae szemébe könnyek szöknek, miközben már ugrik is fel, hogy lerázza magáról a kandúrt.*
- 'nyádat karmold.
*Oda is rúg a kandúr irányába, de aztán visszaül. Cha'yssra pillant, de a topázsárga pillantása Krestviren állapodik meg. Persze gyanakodhatnának arra, hogy macska, vagy a manó volt a bűnös, de a macska Aenae ölében feküdt egész eddig, a manó meg a karfán szendergett, míg a csésze az asztalon.
A macska nemsoká újra megpróbál visszamászni Aenae ölébe, de a lány már sokkal kevésbé lelkesedik ezért, annyira összemarta az imént.*
- Semmi baja, csak viccből kérdeztem.
*Lehet, hogy a macskát illetően nincsenek egy hullámhosszon? Nagyon úgy tűnik. Aenae persze hamar túllép ezen, a macskák megosztó jószágok, Cha'yss látszólag nem annyira kedveli őket. Szerencsére a macska olyan állat, amelyik tűpontosan megérzi, hogy ki az, aki nem kedveli és annak a ruháját szőrözik össze a legnagyobb élvezettel, de nyilván kedveskedésnek álcázva. Szóval lehet, hogy Cha'yss most elkerüli, hogy macskaszőrös legyen, de ez a későbbiekben biztosan változni fog.
Hümmögve bólint, talán tényleg jobb lesz, ha Krestvir magyarázza el, hogy mit is óhajt tenni.*
- Szerinted brióst is tudnak szerezni?
*Néz elgondolkodva Cha'yssra, miután úgy tűnik, hogy a férfi meghallotta, hogy mit is enne. Olthatatlan vágyat érez arra is, hogy megkóstolja Eqtor cukkínijét is, de annak most pont nincsen idénye. Tiszta szerencse, mert amúgy fura gondolat, hogy cukkínit érintsen önként a szájához.
Ő nem törődik a fahéj okozta zavarral, elkönyveli magában, hogy Krestvir bizonyára más - valószínűleg jóval szerényebb - körülmények közül érkezik, hogy ismeretlen volt számára a dolog. A szeme sarkából ugyan látja, hogy Krestvir a zsebkendőbe köpi, de nem reagál, szemmel láthatóan a macska simogatásával van elfoglalva.
Csak akkor pillant újra a mágusra, mikor már érkezésének céljáról beszélnek. Bólint, mert az elmondottak helytállóak.*
- Mármint azonkívül furcsaságokat, hogy Cha'yss meglehetősen furcsán viselkedik?
*Előbb a férfira, majd a kardra pillant, amire rászáradt a vére. Úgy dönt, hogy a rendszeresen megjelenő szellemeiről nem számol be, hiszen azok egészen más lapra tartoznak. Bár ki tudja?*
- Tegnap, mikor kipróbáltuk az elméletem... Akkor úgy éreztem, mintha valaki a hajamba túrna. És ez a szoba, de a ház többi része sem huzatos.
*A második mondatot azért teszi hozzá, hogy a mágusnő ne gondolhassa, hogy képzelődött, vagy, hogy a légáram tehet a dologról. Aztán pedig Cha'yssra kapja a tekintetét, arcán totális értetlenség.*
- De hát... Miért nem?
*Krestvirre néz, talán kicsit segítségkérőn is, a mágusnő talán megnyugtathatná a férfit, hogy Aenae ezúttal a kard markolatát és nem tudná a pengéjével összeszabdalni magát. Különben meg, ő segíteni akar, Cha'yss miért nem akarja, hogy segítsen?
Abban, hogy minden további pampogásának hangot tudjon adni, megakadályozza a csésze földre zuhanása és millió darabra törése. Illetve a macskában a hanghatás olyan sokkot okoz, ami hangos vernyogásban, fújásban és minden körmének Aenaebe meresztésében nyilvánul meg. Aenae szemébe könnyek szöknek, miközben már ugrik is fel, hogy lerázza magáról a kandúrt.*
- 'nyádat karmold.
*Oda is rúg a kandúr irányába, de aztán visszaül. Cha'yssra pillant, de a topázsárga pillantása Krestviren állapodik meg. Persze gyanakodhatnának arra, hogy macska, vagy a manó volt a bűnös, de a macska Aenae ölében feküdt egész eddig, a manó meg a karfán szendergett, míg a csésze az asztalon.
A macska nemsoká újra megpróbál visszamászni Aenae ölébe, de a lány már sokkal kevésbé lelkesedik ezért, annyira összemarta az imént.*
3777. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-02-23 11:21:00
Üzenet elküldve: 2022-02-23 11:21:00
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Krestvir meg a Kalmár és a Kard, továbbá Kagaenae és Kilencedik, illetve Kandúr és a Szellem//
*Talán azért nem dereng neki a macska, mert nem kedveli a macskákat. Ha látta is, gyorsan feledte és bár tudja, mi a macska, azt nem érti, miért van most ott Aenaevel. Aztán magyarázatot kap a dologra és ezzel el is veszíti figyelmét a helyzet. Van más, fontosabb dolga is.*
- Nem tudom, de akkor ne nyomorgasd. *Válaszolja rosszalló tekintettel. De tényleg örül annak, hogy a lány hamar visszatért és ezt a macska jelenléte sem tudja elrontani. Ad neki egy csókot, ügyelve, hogy ne érjen a szőrös állathoz és visszaindul Krestvirhez.*
- Akkor jó. *Mondja még a városőrség kérdésére adott válaszra. Nem ütközik meg azon a szóhasználaton, amit Aenae használ, egyszerű, tömör és érthető kifejezés.*
- Igen, valamit. De majd a mágusnő elmondja érthetőbben. *Jelzi, hogy ő maga sem tudja pontosan, hogy mi is fog történni valójában. Nem ért a varázsláshoz, így nem is beszélne ostobaságokat.
Amikor Aenae leülve melléjük szalonnáról kezd beszélni, felfigyel rá, bár tudja, hogy a lány nem szokott sokat enni, a szalonna említésére összeszalad a szemöldöke.*
- Ha szeretnéd, hozatok neked. *Mondja halkan és a lány válaszától függően keríttet neki a személyzettel. A valamire jutás kérdésénél pedig átadja a szót Krestvirnek, akivel sikerül apró zavarral túllendülniük azon, hogy megpróbálta elrágni a fahéjrudat.*
- Bocsánat, nem szóltam előre. *Kér elnézést pedig nem kellene, de így illik.
Aztán a varázslónő átveszi a szót és elmondja, hogy nem sokra jutottak és kérdéseket kezd feltenni Aenaenek is. Az igric valahol elégtételt érez, hogy most a lánynak is végig kell mennie ezen a tortúrán és miközben a két másik beszélget, nekikezd leszedegetni a nadrágjára került szőrszálakat, amik valahogy mégis rátapadtak a macskáról. Ám amikor Krestvir azt kérdi, hogy Aenae vagy bárki a személyzetből megfogná-e a kardot, felszólal.*
- Én nem szeretném, hogy ha Aenae megérintené a kardot és a személyzetet is kihagynám ebből. *Emeli fel jobbját elutasítón. Jegyesét nem tenné ki semminek és annak is örül, hogy ilyen gyorsan talált magának teljes személyzetet, nem akarná kiteregetni eléjük a történteket. Még a végén felmondanak.
Aztán a teáscsésze, ami a manó mellett pihent eddig, biztonságban, lebucskázik onnan és a padlón törik szilánkokra, a félig elrágott fahéjrúd pedig elszánkázik talán a falig.
Az igric szemöldöke összerándul, előbb a csészére, majd Krestvirre és végül Aenaere néz. Egyelőre nem mond semmit. A mágusnő elég szkeptikus, de kíváncsi, hogy a történteket hogyan magyarázza vagy reagálja le.*
*Talán azért nem dereng neki a macska, mert nem kedveli a macskákat. Ha látta is, gyorsan feledte és bár tudja, mi a macska, azt nem érti, miért van most ott Aenaevel. Aztán magyarázatot kap a dologra és ezzel el is veszíti figyelmét a helyzet. Van más, fontosabb dolga is.*
- Nem tudom, de akkor ne nyomorgasd. *Válaszolja rosszalló tekintettel. De tényleg örül annak, hogy a lány hamar visszatért és ezt a macska jelenléte sem tudja elrontani. Ad neki egy csókot, ügyelve, hogy ne érjen a szőrös állathoz és visszaindul Krestvirhez.*
- Akkor jó. *Mondja még a városőrség kérdésére adott válaszra. Nem ütközik meg azon a szóhasználaton, amit Aenae használ, egyszerű, tömör és érthető kifejezés.*
- Igen, valamit. De majd a mágusnő elmondja érthetőbben. *Jelzi, hogy ő maga sem tudja pontosan, hogy mi is fog történni valójában. Nem ért a varázsláshoz, így nem is beszélne ostobaságokat.
Amikor Aenae leülve melléjük szalonnáról kezd beszélni, felfigyel rá, bár tudja, hogy a lány nem szokott sokat enni, a szalonna említésére összeszalad a szemöldöke.*
- Ha szeretnéd, hozatok neked. *Mondja halkan és a lány válaszától függően keríttet neki a személyzettel. A valamire jutás kérdésénél pedig átadja a szót Krestvirnek, akivel sikerül apró zavarral túllendülniük azon, hogy megpróbálta elrágni a fahéjrudat.*
- Bocsánat, nem szóltam előre. *Kér elnézést pedig nem kellene, de így illik.
Aztán a varázslónő átveszi a szót és elmondja, hogy nem sokra jutottak és kérdéseket kezd feltenni Aenaenek is. Az igric valahol elégtételt érez, hogy most a lánynak is végig kell mennie ezen a tortúrán és miközben a két másik beszélget, nekikezd leszedegetni a nadrágjára került szőrszálakat, amik valahogy mégis rátapadtak a macskáról. Ám amikor Krestvir azt kérdi, hogy Aenae vagy bárki a személyzetből megfogná-e a kardot, felszólal.*
- Én nem szeretném, hogy ha Aenae megérintené a kardot és a személyzetet is kihagynám ebből. *Emeli fel jobbját elutasítón. Jegyesét nem tenné ki semminek és annak is örül, hogy ilyen gyorsan talált magának teljes személyzetet, nem akarná kiteregetni eléjük a történteket. Még a végén felmondanak.
Aztán a teáscsésze, ami a manó mellett pihent eddig, biztonságban, lebucskázik onnan és a padlón törik szilánkokra, a félig elrágott fahéjrúd pedig elszánkázik talán a falig.
Az igric szemöldöke összerándul, előbb a csészére, majd Krestvirre és végül Aenaere néz. Egyelőre nem mond semmit. A mágusnő elég szkeptikus, de kíváncsi, hogy a történteket hogyan magyarázza vagy reagálja le.*
3776. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-02-22 11:43:01
Üzenet elküldve: 2022-02-22 11:43:01
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Éné csodaországban//
- Azt hiszem, hogy tudom, miről beszélsz. *Túlságosan is jól tudja, hogy milyen haszontalannak lenni. Mikor még a gazdagnegyedi libák gondtalan életét élte, akkor mindenről úgy gondolta, hogy az neki jár, neki ahhoz joga van. Talán még a csirkéről is azt hitte, hogy panírozva terem. De érthető is, hogy tudatlan liba volt, hisz úgy nevelték, hogy neki csak ahhoz kell érteni, hogy elfecserésszen a semmiről és a megjelenése minden alkalommal kifogástalan legyen. Ezek az egykori szokások már lefoszlottak róla, nagyjából azzal egyidőben, hogy kitette a lábát a gazdagnegyedből. Anyja órákat pörölne vele, ha most látná, megütközne mind ruhájának, mind frizurájának egyszerűségén, meg azon a nyári nap lebarnult az arca, meg azon, hogy milyen stílusban képes megnyilvánulni néha.*- Elhiszed, hogy jobban örültem volna, ha megírja előre levélben? Akkor nem akartam volna elájulni.*Nevetve mondja, amiből Rel joggal gondolhatja azt, hogy csupán viccel. Pedig nem... Teljesen komolyan gondolja. Továbbra is úgy érzi, hogy mennyire nem volt fair az eljárás vele szemben, hiszen Cha'yss állítása szerint sokat gondolkodott ezen, de neki alig egy percet hagyott ugyanerre, mikor pedig ezzel szembesítette, akkor még a férfi volt megsértődve. Aenae meg megtanulta egy életre, hogy a férfi egy igen sértődékeny fajta. Szóval, ha nem akar hisztit, akkor óvatosan kell fogalmazzon és cselekedjen. Nem mintha ez különösebben kellemes állapot lenne, hogy mindig ő alkalmazkodjon, de legalább csendes és hisztimentes.*
- Igen-igen, a sárgaszemű, a fogadóból.*Nem hitte volna, hogy Rel emlékszik Cha'yssra, hiszen előbb igen felfokozott érzelmi állapotban volt a törpe miatt, aztán pedig a Kalmár személyzete olyan mennyiségű ördögvigyort adott neki, ami egy fél falut is kiütött volna.*- Relael, aznap éjjel is vele aludtam, nem veled.*Relnek akkora mennyiségű ördögvigyor után mindegy volt, hogy alszik-e mellette valaki, vagy sem. Bár Aenae annyit azért a szobában töltött, hogy meghallja azt, hogy mit motyog a nő álmában Denjaar karizmairól. Ezen az emléken még mosolyogna is, de Rel felhozza Nirst, amire Aenae kissé elkomorodik. Végül megvonja a vállát.*- Ezt a problémát már megoldottam. Nirs meg én már semmiféle módon nem kötődünk egymáshoz. Régóta nem is láttam, nem is baj. Igazából nem is akarom látni, gondolom, hogy ő sem engem.
//Éné csodaországban//
- Azt hiszem, hogy tudom, miről beszélsz. *Túlságosan is jól tudja, hogy milyen haszontalannak lenni. Mikor még a gazdagnegyedi libák gondtalan életét élte, akkor mindenről úgy gondolta, hogy az neki jár, neki ahhoz joga van. Talán még a csirkéről is azt hitte, hogy panírozva terem. De érthető is, hogy tudatlan liba volt, hisz úgy nevelték, hogy neki csak ahhoz kell érteni, hogy elfecserésszen a semmiről és a megjelenése minden alkalommal kifogástalan legyen. Ezek az egykori szokások már lefoszlottak róla, nagyjából azzal egyidőben, hogy kitette a lábát a gazdagnegyedből. Anyja órákat pörölne vele, ha most látná, megütközne mind ruhájának, mind frizurájának egyszerűségén, meg azon a nyári nap lebarnult az arca, meg azon, hogy milyen stílusban képes megnyilvánulni néha.*- Elhiszed, hogy jobban örültem volna, ha megírja előre levélben? Akkor nem akartam volna elájulni.*Nevetve mondja, amiből Rel joggal gondolhatja azt, hogy csupán viccel. Pedig nem... Teljesen komolyan gondolja. Továbbra is úgy érzi, hogy mennyire nem volt fair az eljárás vele szemben, hiszen Cha'yss állítása szerint sokat gondolkodott ezen, de neki alig egy percet hagyott ugyanerre, mikor pedig ezzel szembesítette, akkor még a férfi volt megsértődve. Aenae meg megtanulta egy életre, hogy a férfi egy igen sértődékeny fajta. Szóval, ha nem akar hisztit, akkor óvatosan kell fogalmazzon és cselekedjen. Nem mintha ez különösebben kellemes állapot lenne, hogy mindig ő alkalmazkodjon, de legalább csendes és hisztimentes.*
- Igen-igen, a sárgaszemű, a fogadóból.*Nem hitte volna, hogy Rel emlékszik Cha'yssra, hiszen előbb igen felfokozott érzelmi állapotban volt a törpe miatt, aztán pedig a Kalmár személyzete olyan mennyiségű ördögvigyort adott neki, ami egy fél falut is kiütött volna.*- Relael, aznap éjjel is vele aludtam, nem veled.*Relnek akkora mennyiségű ördögvigyor után mindegy volt, hogy alszik-e mellette valaki, vagy sem. Bár Aenae annyit azért a szobában töltött, hogy meghallja azt, hogy mit motyog a nő álmában Denjaar karizmairól. Ezen az emléken még mosolyogna is, de Rel felhozza Nirst, amire Aenae kissé elkomorodik. Végül megvonja a vállát.*- Ezt a problémát már megoldottam. Nirs meg én már semmiféle módon nem kötődünk egymáshoz. Régóta nem is láttam, nem is baj. Igazából nem is akarom látni, gondolom, hogy ő sem engem.
3775. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-02-22 01:35:04
Üzenet elküldve: 2022-02-22 01:35:04
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 213
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 213
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Krestvir meg a Kalmár és a Kard, továbbá Kagaenae és Kilencedik, illetve Kandúr és a Szellem//
*Felsejlik körülötte a világ, legalábbis ebben a furcsa, tejfehér köddel telitődött valójában. Egyre többször fordul magába, lét és nemlét között senyvedve. Itt, a halál küszöbén rekedve nem is igazán figyel már mindig arra, mi zajlik az ég alatt. Az Ősök Szavát csak ő hallja. Szörnyű állapot ez így, ebbe az átokverte kardba zárva... Szörnyű, mert hiába küldték vissza, hogy segítsen, nincs oly lélek, ki meghallaná. Ennél még a halál is kegyesebb. Még az a setét és rideg is, melyben nem koccinthat végül őseivel szent aranycsarnokukban.
Nehéz lenne megmondani, miképp képes érzékelni környezetét. Ebben a sajátos szellemvilágban nem az élőkre szabott törvények érvényesek. Elvégre itt van közöttük, és még sincs. Lát és hall acélbörtönén keresztül, de nem úgy, ahogy azt elvárná az ember. Nem elmélkedik azonban állapotán, mert nem is érdekli igazán. Az sokkal inkább, amit hallani vél.*
~Megszüntetni a gondot? Gondot?!~ *Ezt a fancsali képű leányt még nem látta, de lenne hozzá egy-két szava. Ami azt illeti, minden jelenlévőhöz. Úgy süvíti le az asztalról a teáscsészét fahéjastól, mindenestül, ahogy éri. Az igricet lesi, s reméli, hogy megjön a magához való esze. Elvégre a gondolat, mit egész idáig plántált bele, nem a kardon áll vagy bukik. Ott van az még most is, az elméjén ülve. Habár felelőtlen jóindulattal sugdosta a szavakat a nyugati fülébe, s kellően nagy kaput hagyott, hogy mindketten épséggel vészeljék át a dolgot, azért még ott kell legyen.
Dühös. Nem tudja, ez a kutakodó emberleány itt kicsoda, de kötve hiszi, hogy sámán lenne. Másban ő meg nem bízik. Amennyiben még is sikerrel járna, s legalább szólhatna hozzájuk... Akkor talán megbocsátaná őseik akaratát gyalázó szavait.
Fortyogó harag, ami lelkében rejlik, még ha előtörni képtelen is. Ami a thargok leányát illeti... Neki kellene a legjobban tudnia, mit jelent egy hasonló jelenség. Bizonyára tudná ezt, s a dolog mikéntjét is, ha atyja nevelte volna. Véreinek egy szellemét elűzni lemoshatatlan bűn fajtájában, s meri remélni, hogy vele együtt az Ősök is figyelnek. A lányra is dühös, ahogy az egész világra.*
*Felsejlik körülötte a világ, legalábbis ebben a furcsa, tejfehér köddel telitődött valójában. Egyre többször fordul magába, lét és nemlét között senyvedve. Itt, a halál küszöbén rekedve nem is igazán figyel már mindig arra, mi zajlik az ég alatt. Az Ősök Szavát csak ő hallja. Szörnyű állapot ez így, ebbe az átokverte kardba zárva... Szörnyű, mert hiába küldték vissza, hogy segítsen, nincs oly lélek, ki meghallaná. Ennél még a halál is kegyesebb. Még az a setét és rideg is, melyben nem koccinthat végül őseivel szent aranycsarnokukban.
Nehéz lenne megmondani, miképp képes érzékelni környezetét. Ebben a sajátos szellemvilágban nem az élőkre szabott törvények érvényesek. Elvégre itt van közöttük, és még sincs. Lát és hall acélbörtönén keresztül, de nem úgy, ahogy azt elvárná az ember. Nem elmélkedik azonban állapotán, mert nem is érdekli igazán. Az sokkal inkább, amit hallani vél.*
~Megszüntetni a gondot? Gondot?!~ *Ezt a fancsali képű leányt még nem látta, de lenne hozzá egy-két szava. Ami azt illeti, minden jelenlévőhöz. Úgy süvíti le az asztalról a teáscsészét fahéjastól, mindenestül, ahogy éri. Az igricet lesi, s reméli, hogy megjön a magához való esze. Elvégre a gondolat, mit egész idáig plántált bele, nem a kardon áll vagy bukik. Ott van az még most is, az elméjén ülve. Habár felelőtlen jóindulattal sugdosta a szavakat a nyugati fülébe, s kellően nagy kaput hagyott, hogy mindketten épséggel vészeljék át a dolgot, azért még ott kell legyen.
Dühös. Nem tudja, ez a kutakodó emberleány itt kicsoda, de kötve hiszi, hogy sámán lenne. Másban ő meg nem bízik. Amennyiben még is sikerrel járna, s legalább szólhatna hozzájuk... Akkor talán megbocsátaná őseik akaratát gyalázó szavait.
Fortyogó harag, ami lelkében rejlik, még ha előtörni képtelen is. Ami a thargok leányát illeti... Neki kellene a legjobban tudnia, mit jelent egy hasonló jelenség. Bizonyára tudná ezt, s a dolog mikéntjét is, ha atyja nevelte volna. Véreinek egy szellemét elűzni lemoshatatlan bűn fajtájában, s meri remélni, hogy vele együtt az Ősök is figyelnek. A lányra is dühös, ahogy az egész világra.*
3774. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-02-21 21:54:09
Üzenet elküldve: 2022-02-21 21:54:09
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 480
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 480
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Kapuban//
//A +bízás//
*Maguk mögött hagyva Amon Ruadhot, akár fel is lélegezhetne. Legalább is, ahogy eredetileg eltervezte ezen a ponton már éreznie kellene némi megkönnyebbülést, helyette azonban csak több indulat és felelősség terhe nyomja most a vállát. Úgy érzi már most elbukott, pedig neki sem kezdtek még igazán feladatuknak, egy alattomos hang folyvást sutyorogja fülébe, hogy nem neki való ez a szakaszvezetősdi. Minden bizonnyal az első dolga lesz visszatértükkor tiszteletteljesen lemondani a tisztségről.
Jenarit sokáig keresik. A nyomukban lovagoló tharg láthatóan nem örül neki, hogy kénytelen most velük tartani, de ez jelenleg a hosszúéltűt a legkevésbé sem érdekli. Csak akkor hajlandó végül már letenni az egészről, ha megmaradt közlegénye megkéri erre. Csalódottan, de tudomásul veszi, hogy elveszített egy embert. Csupán remélni tudja, hogy jól van.*
- Mutasd az utat! *biccent végül fáradtan az úrnő emberére, aki végül irányba állítja lovát, hogy felkutathassák a fosztogatót. Reménykedik benne őszintén, hogy a Vashegy újdonsült uralkodójának szava elég lesz az együttműködéséhez és nem kell egyéb módszerekhez folyamodniuk. Még úgyis, hogy szívesen kitöltené most valakin haragját.*
//A +bízás//
*Maguk mögött hagyva Amon Ruadhot, akár fel is lélegezhetne. Legalább is, ahogy eredetileg eltervezte ezen a ponton már éreznie kellene némi megkönnyebbülést, helyette azonban csak több indulat és felelősség terhe nyomja most a vállát. Úgy érzi már most elbukott, pedig neki sem kezdtek még igazán feladatuknak, egy alattomos hang folyvást sutyorogja fülébe, hogy nem neki való ez a szakaszvezetősdi. Minden bizonnyal az első dolga lesz visszatértükkor tiszteletteljesen lemondani a tisztségről.
Jenarit sokáig keresik. A nyomukban lovagoló tharg láthatóan nem örül neki, hogy kénytelen most velük tartani, de ez jelenleg a hosszúéltűt a legkevésbé sem érdekli. Csak akkor hajlandó végül már letenni az egészről, ha megmaradt közlegénye megkéri erre. Csalódottan, de tudomásul veszi, hogy elveszített egy embert. Csupán remélni tudja, hogy jól van.*
- Mutasd az utat! *biccent végül fáradtan az úrnő emberére, aki végül irányba állítja lovát, hogy felkutathassák a fosztogatót. Reménykedik benne őszintén, hogy a Vashegy újdonsült uralkodójának szava elég lesz az együttműködéséhez és nem kell egyéb módszerekhez folyamodniuk. Még úgyis, hogy szívesen kitöltené most valakin haragját.*
3773. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-02-21 17:22:51
Üzenet elküldve: 2022-02-21 17:22:51
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
/Krestvir meg a Kalmár és a Kard, továbbá Kagaenae és Kilencedik, illetve Kandúr//
*Figyelmesen hallgatja a férfi válaszát, Cha'yss pedig a jelek szerint nem talál kivetnivalót a betervezett kísérletezésben, rögtön készenlétét is jelzi az ügyben.
Aztán érkezik Kagaenae és a báró figyelme érthetően átterelődik rá. Míg a szerelmesek egymással vannak elfoglalva, ő kihasználja az alkalmat a teázásra, s nagy reményekkel fordul a süteménynek tűnő fűszer felé is, de csalódnia kell. Nem borzalmas ugyan az élmény, evett már rosszabbat valódi ételből, mert egyes gyökerek és gombák élvezhetetlenebbek rendes elkészítés és fűszerezés nélkül, ő pedig volt már olyan körülmények között, hogy ilyesmiket fogyasszon, ám ez esetben egészen másra számított.
A fogai között ropogó fahéjat forgatja-forgatja a szájában, de az éles-érdes darabokat csak nem bírja lenyelni jó érzéssel. Majd meghallja Cha'yss figyelmeztetését, meglepetten néz rá egy pillanatig, aztán már fordítja is el az arcát és túr a zsebébe. Egy zsebkendőbe köpi a törmeléket, majd fölhajtja az utolsó korty teát, hogy a száját kiöblítse.*
- Azt hittem, sütemény. - *Vallja be, nézegetve a maradék rudat.*
- Jó illata van. - *Teszi hozzá, mélyeket szippantva az orrához emelt fűszerből. Mintha teljesen kizökkent volna a korábbi témából és csak teázni jött volna...
Ám ugyanígy gond nélkül tér vissza szinte azonnal a "feladathoz", mikor Aenae fölhozza.
A rudat visszateszi a csészébe, a kendőt a zsebébe, s előbb Cha'yssra néz, hátha ő kíván beszélni, de aztán megelőzi.*
- Még nem. - *Rázza meg a fejét.*
- Arról beszéltünk, hogy szeretnék kísérletet tenni néhány varázslattal, ami segíthet vagy a gondot megszüntetni, vagy kideríteni, hogy miről is van szó.
Cha'yss elmondta, hogy mozogtak tárgyak körülöttetek maguktól, illetve hogy cselekedett rá nem jellemző módon és hogy úgy gondolja, ez a kard miatt volt, s mióta nincs vele érintkezésben, megszűntek ezek a jelenségek. - *Foglalja össze, a végén a férfi felé fordulva.*
- Ez így helytálló? - *Kérdez is rá, megerősítést, vagy kiigazítást várva.*
- Te tapasztaltál bármit ezeken kívül? Hangok, látomások, szokatlan érzések... - *Szól ez már a tharg úrnőnek, puhatolózva. Hátha a másik nézőpont közelebb viszi őket a megoldáshoz.
Csak ha ezt megbeszélték, akkor halad tovább, a tervei fölvázolásával.*
- Szeretném megnézni, másra is hatással van-e kard. Mi távolabb mennénk a szoba túlfelére. Kezedbe fognád a kardot? Vagy valaki más a házból...
*Figyelmesen hallgatja a férfi válaszát, Cha'yss pedig a jelek szerint nem talál kivetnivalót a betervezett kísérletezésben, rögtön készenlétét is jelzi az ügyben.
Aztán érkezik Kagaenae és a báró figyelme érthetően átterelődik rá. Míg a szerelmesek egymással vannak elfoglalva, ő kihasználja az alkalmat a teázásra, s nagy reményekkel fordul a süteménynek tűnő fűszer felé is, de csalódnia kell. Nem borzalmas ugyan az élmény, evett már rosszabbat valódi ételből, mert egyes gyökerek és gombák élvezhetetlenebbek rendes elkészítés és fűszerezés nélkül, ő pedig volt már olyan körülmények között, hogy ilyesmiket fogyasszon, ám ez esetben egészen másra számított.
A fogai között ropogó fahéjat forgatja-forgatja a szájában, de az éles-érdes darabokat csak nem bírja lenyelni jó érzéssel. Majd meghallja Cha'yss figyelmeztetését, meglepetten néz rá egy pillanatig, aztán már fordítja is el az arcát és túr a zsebébe. Egy zsebkendőbe köpi a törmeléket, majd fölhajtja az utolsó korty teát, hogy a száját kiöblítse.*
- Azt hittem, sütemény. - *Vallja be, nézegetve a maradék rudat.*
- Jó illata van. - *Teszi hozzá, mélyeket szippantva az orrához emelt fűszerből. Mintha teljesen kizökkent volna a korábbi témából és csak teázni jött volna...
Ám ugyanígy gond nélkül tér vissza szinte azonnal a "feladathoz", mikor Aenae fölhozza.
A rudat visszateszi a csészébe, a kendőt a zsebébe, s előbb Cha'yssra néz, hátha ő kíván beszélni, de aztán megelőzi.*
- Még nem. - *Rázza meg a fejét.*
- Arról beszéltünk, hogy szeretnék kísérletet tenni néhány varázslattal, ami segíthet vagy a gondot megszüntetni, vagy kideríteni, hogy miről is van szó.
Cha'yss elmondta, hogy mozogtak tárgyak körülöttetek maguktól, illetve hogy cselekedett rá nem jellemző módon és hogy úgy gondolja, ez a kard miatt volt, s mióta nincs vele érintkezésben, megszűntek ezek a jelenségek. - *Foglalja össze, a végén a férfi felé fordulva.*
- Ez így helytálló? - *Kérdez is rá, megerősítést, vagy kiigazítást várva.*
- Te tapasztaltál bármit ezeken kívül? Hangok, látomások, szokatlan érzések... - *Szól ez már a tharg úrnőnek, puhatolózva. Hátha a másik nézőpont közelebb viszi őket a megoldáshoz.
Csak ha ezt megbeszélték, akkor halad tovább, a tervei fölvázolásával.*
- Szeretném megnézni, másra is hatással van-e kard. Mi távolabb mennénk a szoba túlfelére. Kezedbe fognád a kardot? Vagy valaki más a házból...
3772. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-02-21 13:30:57
Üzenet elküldve: 2022-02-21 13:30:57
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Krestvir meg a Kalmár és a Kard, továbbá Kagaenae//
*Persze lehet, hogy Cha'yss, még nem látott macskát, de ezt nehéz elhinnie, továbbá Aenaenek meggyőződése az is, hogy ezt a konkrét macskát is látta már. Mindenesetre arcán ott az értetlenség.*
- Hát... Ez egy macska. Nem tudtam hazazavarni. Gyanúsan kedves egyébként, mert máskor nem szokott az lenni. Lehet, hogy beteg?
*A macskát feljebb emeli, ő maga kicsit lejjebb hajol. A kandúr nyivákol egyet, de nem panaszosan, így a lány végül csak megrántja a vállát. Nem tűnik betegnek.*
- De aztán már felvettem, mert nem akartam áttaknyolni rajta.
*Aenae szokatlan módon csicsereg, láthatóan jó kedve van és valószínűleg a macskától, mert a városőrökhöz nem sok kedve volt és azok fel sem dobták közönösebben. Egy csók persze feldobná, úgy lép hát a férfihez, hogy ezt megkaphassa, de olyan módon, hogy kicsit oldalt fordul, hogy ne macskázza össze, mert a feketén ragyogóan látszik a macskaszőr.*
- Igen. Persze. Elhúztak a vérbe.
*Egyszóval - vagyis kettővel -: semmi túlkapás, mindenki megtarthatta a fejét és egy csontja sem tört el, vagy folyt ki a vére.*
- Vala-mit?
*Kérdezi kissé élesen, szerinte lógva kéne hagyni azt a kardot. Vagy be kéne dobni a folyóba, igen, az lenne a legjobb, ha megszabadulnának tőle. Összevont szemöldökkel néz Cha'yssra, de tekintete egy pillanat alatt csodálkozóvá válik, mikor meglátja a fahéjat rágcsáló Krestvirt. Viszont nem is ez, ami zavarba hozza, hanem a férfi helyreigazítása. Aztán úgy dönt, hogy inkább nem törődik ezzel a kis intermezzoval, hanem leül, macskástól. Más esetben talán egyenes derékkal ülne, de mivel a mágus az előbb még fahéjat rágott, ezért úgy dönt, hogy inkább kényelmesen hátradől, ezzel is nagyobb fekvőfelületet biztosítva a doromboló kandúrnak.*
- Úgy ennék szalonnát. És te, Sicc?
*Valójában csak a nagyra nőtt kandúr szőrös füleinek szánja a kérdést, de természetesen a másik kettő is meghallhatja. De hiába is teszi fel a kérdést a macskának, az nem válaszol, ő meg örül, hogy leülhet, így eszében sincs szalonna-szerző körútra indulni. Amúgy is milyen abszurd a gondolat, hogy szalonnát egyen.*
- Jutottatok valamire?
*Fordul figyelme végül a macskáról előbb Cha'yssra, majd Krestvirre. Azt mondjuk már tudja Cha'ysstól, hogy ki akarnak próbálni valamit, de a mágus talán ennél konkrétabban is meg tudja fogalmazni.*
*Persze lehet, hogy Cha'yss, még nem látott macskát, de ezt nehéz elhinnie, továbbá Aenaenek meggyőződése az is, hogy ezt a konkrét macskát is látta már. Mindenesetre arcán ott az értetlenség.*
- Hát... Ez egy macska. Nem tudtam hazazavarni. Gyanúsan kedves egyébként, mert máskor nem szokott az lenni. Lehet, hogy beteg?
*A macskát feljebb emeli, ő maga kicsit lejjebb hajol. A kandúr nyivákol egyet, de nem panaszosan, így a lány végül csak megrántja a vállát. Nem tűnik betegnek.*
- De aztán már felvettem, mert nem akartam áttaknyolni rajta.
*Aenae szokatlan módon csicsereg, láthatóan jó kedve van és valószínűleg a macskától, mert a városőrökhöz nem sok kedve volt és azok fel sem dobták közönösebben. Egy csók persze feldobná, úgy lép hát a férfihez, hogy ezt megkaphassa, de olyan módon, hogy kicsit oldalt fordul, hogy ne macskázza össze, mert a feketén ragyogóan látszik a macskaszőr.*
- Igen. Persze. Elhúztak a vérbe.
*Egyszóval - vagyis kettővel -: semmi túlkapás, mindenki megtarthatta a fejét és egy csontja sem tört el, vagy folyt ki a vére.*
- Vala-mit?
*Kérdezi kissé élesen, szerinte lógva kéne hagyni azt a kardot. Vagy be kéne dobni a folyóba, igen, az lenne a legjobb, ha megszabadulnának tőle. Összevont szemöldökkel néz Cha'yssra, de tekintete egy pillanat alatt csodálkozóvá válik, mikor meglátja a fahéjat rágcsáló Krestvirt. Viszont nem is ez, ami zavarba hozza, hanem a férfi helyreigazítása. Aztán úgy dönt, hogy inkább nem törődik ezzel a kis intermezzoval, hanem leül, macskástól. Más esetben talán egyenes derékkal ülne, de mivel a mágus az előbb még fahéjat rágott, ezért úgy dönt, hogy inkább kényelmesen hátradől, ezzel is nagyobb fekvőfelületet biztosítva a doromboló kandúrnak.*
- Úgy ennék szalonnát. És te, Sicc?
*Valójában csak a nagyra nőtt kandúr szőrös füleinek szánja a kérdést, de természetesen a másik kettő is meghallhatja. De hiába is teszi fel a kérdést a macskának, az nem válaszol, ő meg örül, hogy leülhet, így eszében sincs szalonna-szerző körútra indulni. Amúgy is milyen abszurd a gondolat, hogy szalonnát egyen.*
- Jutottatok valamire?
*Fordul figyelme végül a macskáról előbb Cha'yssra, majd Krestvirre. Azt mondjuk már tudja Cha'ysstól, hogy ki akarnak próbálni valamit, de a mágus talán ennél konkrétabban is meg tudja fogalmazni.*
3771. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-02-21 11:19:55
Üzenet elküldve: 2022-02-21 11:19:55
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Krestvir meg a Kalmár és a Kard//
*A manóról - vagy legyen bármi is az, ami Krestvirt kíséri - meg is feledkezik. Egészen addig, amíg mozogni nem kezd a tea körül. Miközben beszél és válaszol a mágusnő kérdéseire, sárga pillantása oda-odarebben a tevékenykedő szerzetre, míg az el nem terül a fotel karfáján. Nem kérdez rá, mert annyira nem érdekli, a varázslókat pedig mindig is fura szerzeteknek tartotta. Olyan lehet, mint Aztyan sárkánylegye, amit az irodájában tart egy kalitkában.
Válaszának pozitív fogadtatására kurtán bólint, úgy érzi, végre haladnak valamerre. De legalábbis örül annak, hogy Krestvir kezd hinni neki. Vagy ha nem is, legalább úgy tűnik és ez egyelőre elég. Rövid ideje ismeri a nőt és eddig abban a tudatban él, hogy a megpróbáltatások festik az arcát ilyen kétkedőre, egyelőre még nem töltött vele annyi időt, hogy felfigyelhessen azokra a jelekre, amelyekből levonhatna következtetéseket.*
- Nem, nem volt másnál. *Gondolkodik el, ahogy felidézi, tartotta-e más a kardot a tavernabeli események óta.*
- Aenae csak a pengét érintette meg, amikor a vérével próbálkozott. *Erősíti meg magában is az emlékeit.
A folytatásban élénk figyelemmel, de némi bizalmatlansággal hallgatja a továbbiakat. Bár örömmel fogadja, hogy végre a tettek mezejére is lépnek a karddal kapcsolatban.*
- Persze, értem. *Válaszol határozottan. Kathlyn a másik szobában pihen, más fegyver pedig momentán nincs nála. Egyelőre nem indul a kandalló mellé támasztott fegyverért, majd ha Krestvir mondja, csak akkor.*
- Készen állok. *Dörzsöli össze a tenyerét tettrekészen. Valójában nem tudja, mit vár ettől az egésztől, de neki nem is kell.
Valamikor ilyenkor figyel fel a hangokra a bejárat felől. Először nem tudja beazonosítani, de pár szívdobbanás és rájön, hogy Aenae tért vissza.*
- Bocsánat. *Kel fel ültéből, hogy az előszoba felé induljon. Nem remélte, hogy a tharg lány ilyen hamar visszaér, hisz csak vacsorára ígérte magát. Korábbi haragja, hogy itt hagyta a mágusnővel, már elszállt, így örömmel indul az üdvözlésére.*
- Ez meg mi? *Bukik ki ajkain a kérdés, amikor megpillantja Aenaet ölében a macskával. Nem szereti a macskákat, haszontalan szőrkupacoknak tartja csak őket, amik naphosszat csak heverésznek.*
- Örülök, hogy gyorsan visszatértél. Minden rendben? *Kérdi röviden, de nem akarja megváratni Krestvirt sem, így megelégszik egy igennel vagy nemmel is.*
- Épp ott tartunk, hogy kipróbáljunk valamit... *Mondja Aenaenek, de rájön, hogy ez mennyire amatőren hangzik és elharapja a folytatást. Már csak azért is, mert visszatérve észreveszi, hogy Krestvir nekikezd elcsócsálni a teához kapott fahéjrudat.*
- Öhm... bocsánat, Krestvir mester, de az nem ehető, csak a teát kell kavargatni vele. Meg jó íze lesz tőle. *Figyelmezteti zavartan a nőt, hisz nem gondolta, hogy erre fel kell majd hívnia a figyelmét.*
*A manóról - vagy legyen bármi is az, ami Krestvirt kíséri - meg is feledkezik. Egészen addig, amíg mozogni nem kezd a tea körül. Miközben beszél és válaszol a mágusnő kérdéseire, sárga pillantása oda-odarebben a tevékenykedő szerzetre, míg az el nem terül a fotel karfáján. Nem kérdez rá, mert annyira nem érdekli, a varázslókat pedig mindig is fura szerzeteknek tartotta. Olyan lehet, mint Aztyan sárkánylegye, amit az irodájában tart egy kalitkában.
Válaszának pozitív fogadtatására kurtán bólint, úgy érzi, végre haladnak valamerre. De legalábbis örül annak, hogy Krestvir kezd hinni neki. Vagy ha nem is, legalább úgy tűnik és ez egyelőre elég. Rövid ideje ismeri a nőt és eddig abban a tudatban él, hogy a megpróbáltatások festik az arcát ilyen kétkedőre, egyelőre még nem töltött vele annyi időt, hogy felfigyelhessen azokra a jelekre, amelyekből levonhatna következtetéseket.*
- Nem, nem volt másnál. *Gondolkodik el, ahogy felidézi, tartotta-e más a kardot a tavernabeli események óta.*
- Aenae csak a pengét érintette meg, amikor a vérével próbálkozott. *Erősíti meg magában is az emlékeit.
A folytatásban élénk figyelemmel, de némi bizalmatlansággal hallgatja a továbbiakat. Bár örömmel fogadja, hogy végre a tettek mezejére is lépnek a karddal kapcsolatban.*
- Persze, értem. *Válaszol határozottan. Kathlyn a másik szobában pihen, más fegyver pedig momentán nincs nála. Egyelőre nem indul a kandalló mellé támasztott fegyverért, majd ha Krestvir mondja, csak akkor.*
- Készen állok. *Dörzsöli össze a tenyerét tettrekészen. Valójában nem tudja, mit vár ettől az egésztől, de neki nem is kell.
Valamikor ilyenkor figyel fel a hangokra a bejárat felől. Először nem tudja beazonosítani, de pár szívdobbanás és rájön, hogy Aenae tért vissza.*
- Bocsánat. *Kel fel ültéből, hogy az előszoba felé induljon. Nem remélte, hogy a tharg lány ilyen hamar visszaér, hisz csak vacsorára ígérte magát. Korábbi haragja, hogy itt hagyta a mágusnővel, már elszállt, így örömmel indul az üdvözlésére.*
- Ez meg mi? *Bukik ki ajkain a kérdés, amikor megpillantja Aenaet ölében a macskával. Nem szereti a macskákat, haszontalan szőrkupacoknak tartja csak őket, amik naphosszat csak heverésznek.*
- Örülök, hogy gyorsan visszatértél. Minden rendben? *Kérdi röviden, de nem akarja megváratni Krestvirt sem, így megelégszik egy igennel vagy nemmel is.*
- Épp ott tartunk, hogy kipróbáljunk valamit... *Mondja Aenaenek, de rájön, hogy ez mennyire amatőren hangzik és elharapja a folytatást. Már csak azért is, mert visszatérve észreveszi, hogy Krestvir nekikezd elcsócsálni a teához kapott fahéjrudat.*
- Öhm... bocsánat, Krestvir mester, de az nem ehető, csak a teát kell kavargatni vele. Meg jó íze lesz tőle. *Figyelmezteti zavartan a nőt, hisz nem gondolta, hogy erre fel kell majd hívnia a figyelmét.*
3770. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-02-18 17:26:45
Üzenet elküldve: 2022-02-18 17:26:45
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
//Krestvir meg a Kalmár és a Kard//
*Míg ők beszélgetnek, Kilencedik félbehagyja a csészében evezést-kavargatást a fahéjrúddal, helyette az ujja hegyét dugja a teába. Mivel kellően hűltnek véli, közelebb hajol és igyekszik szürcsölni egy keveset az italból. Meggyűlik vele a baja, hogy ki ne öntse, az arca mellett folyik is egy kevés a nyakába, de végül elégedetten hagyja ott az asztalkát, visszamászva a karfára.
Ott egy rövid ideig nagy szemeivel néz egyik beszélgető félről a másikra, aztán mintha elunta volna magát, nagyot ásítva elhasal a karfán. Karjai-lábai elernyednek és kétoldalt lelógnak, mintha csak egy rongybaba volna, s nem kell sok, már alszik is. Krestvirt ápolva az ő éjszakája is kimerítő volt, a meleg ital és a tétlenség pedig most még jobban elálmosították.
Halkan szuszog, meg a fülei is meg-megrezzennek a beszélgetés zajaira, de láthatóan tényleg alszik.
Krestvir csak egy pillantást vet a manóra, figyelme Cha'yssé és a mondandójáé.*
- Értem. És elhiszem. - *Feleli teljesen őszintén. Mert abban nem is kételkedik, hogy a férfi szerint ez gyanús. S ugyan ő ebből nem vonna le messzemenő következtetéseket, de fontosnak tartja ezt a benyomást a férfi részéről, komolyan veszi.
Bár csalóka arckifejezése miatt most is tűnhet úgy, mintha gúnyosan beszélne, de talán a bárónak is feltűnhetett már, hogy Krestvirnek ez állandó fizimiskája.
Mivel beszélgetésük alatt végig gondolkodott, hogy mihez kezdhetne, így most pusztán néhány pillanatig töpreng, mielőtt megszólalna.*
- Megkísérelnék valamit... Ehhez tudnod kell, hogy ha kellő távolságban vagyunk egymástól, képes vagyok lefegyverezni téged, vagy más módon ártalmatlanítani. - *Fűzi közbe, hogy Cha'yss biztonságban érezhesse magát.*
- Mióta ezek történtek, más is fogta már kezébe a kardot? Szeretném látni, mi történik, ha más fogja meg, ő is tapasztal-e bármi különöset. Illetve azt is szeretném, hogy a felügyeletem alatt te fogd a kezedbe. Alkalmaznék néhány varázslatot, amihez ez szükséges volna, s megnéznénk, van-e hatásuk. Egyik sem fájdalmas, vagy veszélyes, ettől nem kell tartanod. Csak a kard jelenthet veszélyt, de minden egyéb fegyvered leraknád, a kardot pedig el tudnám venni, ha tényleg gondot okozna és befolyásolná a viselkedésedet. - *Tesz fel néhány kérdést, illetve leszögez néhány dolgot, hogy a férfi bizalmát erősítse a terveivel kapcsolatban. Bővebben egyelőre nem akar beszélni ezekről, mert a kísérlet egyik összetevője az is, hogy a férfi, vagy az, ami befolyásolja, ne tudjon rá felkészülni.
Míg a választ várja, Cha'yss félretett csészéjéről eszébe jut neki is a tea. Elveszi a Kilencedik által már megkezdett italt és néhány korttyal szinte rögtön ki is üríti.
Nagyjából ekkor hallja meg Aenae hangját, meg a dorombolást, majd a tharg úrnő és a macska maga is megérkezik a szobába a "baharangozó" után. Krestvir kicsit meglepődik, hogy a nő már vissza is ért, de voltaképpen örül neki. Persze, nem annyira a személyének, hisz annyira nem ismerik egymást, inkább annak, hogy így az ő nézőpontját is hallhatja majd bizonyos kérdésekben, illetve Kagaenae épp alkalmas lehet a "kísérlethez" is, amit említett az imént a nő vőlegényének.
Biccent az érkezőnek, alaposan megnézve a méretes macskát is, majd tekintete visszatér Cha'ysshoz, hacsak a férfi még itt nem hagyta, vagy szakította félbe a beszélgetést, hogy Aenaet köszöntse, esetleg kifaggassa az általa intézett ügyekről.
Bárhogy is legyen, Krestvir kivárja, hogy válaszokat kapjon. Addig pedig kiveszi a fahéjrudat a csészéből, s mivel az szép és illatos, hirtelenjében valami süteménynek gondolja, úgyhogy beleharap. Egyet-kettőt még rág is rajta, mielőtt ráérezne, hogy ez egy elég pocsék "sütemény". De akkor már megpróbálja lenyelni...*
*Míg ők beszélgetnek, Kilencedik félbehagyja a csészében evezést-kavargatást a fahéjrúddal, helyette az ujja hegyét dugja a teába. Mivel kellően hűltnek véli, közelebb hajol és igyekszik szürcsölni egy keveset az italból. Meggyűlik vele a baja, hogy ki ne öntse, az arca mellett folyik is egy kevés a nyakába, de végül elégedetten hagyja ott az asztalkát, visszamászva a karfára.
Ott egy rövid ideig nagy szemeivel néz egyik beszélgető félről a másikra, aztán mintha elunta volna magát, nagyot ásítva elhasal a karfán. Karjai-lábai elernyednek és kétoldalt lelógnak, mintha csak egy rongybaba volna, s nem kell sok, már alszik is. Krestvirt ápolva az ő éjszakája is kimerítő volt, a meleg ital és a tétlenség pedig most még jobban elálmosították.
Halkan szuszog, meg a fülei is meg-megrezzennek a beszélgetés zajaira, de láthatóan tényleg alszik.
Krestvir csak egy pillantást vet a manóra, figyelme Cha'yssé és a mondandójáé.*
- Értem. És elhiszem. - *Feleli teljesen őszintén. Mert abban nem is kételkedik, hogy a férfi szerint ez gyanús. S ugyan ő ebből nem vonna le messzemenő következtetéseket, de fontosnak tartja ezt a benyomást a férfi részéről, komolyan veszi.
Bár csalóka arckifejezése miatt most is tűnhet úgy, mintha gúnyosan beszélne, de talán a bárónak is feltűnhetett már, hogy Krestvirnek ez állandó fizimiskája.
Mivel beszélgetésük alatt végig gondolkodott, hogy mihez kezdhetne, így most pusztán néhány pillanatig töpreng, mielőtt megszólalna.*
- Megkísérelnék valamit... Ehhez tudnod kell, hogy ha kellő távolságban vagyunk egymástól, képes vagyok lefegyverezni téged, vagy más módon ártalmatlanítani. - *Fűzi közbe, hogy Cha'yss biztonságban érezhesse magát.*
- Mióta ezek történtek, más is fogta már kezébe a kardot? Szeretném látni, mi történik, ha más fogja meg, ő is tapasztal-e bármi különöset. Illetve azt is szeretném, hogy a felügyeletem alatt te fogd a kezedbe. Alkalmaznék néhány varázslatot, amihez ez szükséges volna, s megnéznénk, van-e hatásuk. Egyik sem fájdalmas, vagy veszélyes, ettől nem kell tartanod. Csak a kard jelenthet veszélyt, de minden egyéb fegyvered leraknád, a kardot pedig el tudnám venni, ha tényleg gondot okozna és befolyásolná a viselkedésedet. - *Tesz fel néhány kérdést, illetve leszögez néhány dolgot, hogy a férfi bizalmát erősítse a terveivel kapcsolatban. Bővebben egyelőre nem akar beszélni ezekről, mert a kísérlet egyik összetevője az is, hogy a férfi, vagy az, ami befolyásolja, ne tudjon rá felkészülni.
Míg a választ várja, Cha'yss félretett csészéjéről eszébe jut neki is a tea. Elveszi a Kilencedik által már megkezdett italt és néhány korttyal szinte rögtön ki is üríti.
Nagyjából ekkor hallja meg Aenae hangját, meg a dorombolást, majd a tharg úrnő és a macska maga is megérkezik a szobába a "baharangozó" után. Krestvir kicsit meglepődik, hogy a nő már vissza is ért, de voltaképpen örül neki. Persze, nem annyira a személyének, hisz annyira nem ismerik egymást, inkább annak, hogy így az ő nézőpontját is hallhatja majd bizonyos kérdésekben, illetve Kagaenae épp alkalmas lehet a "kísérlethez" is, amit említett az imént a nő vőlegényének.
Biccent az érkezőnek, alaposan megnézve a méretes macskát is, majd tekintete visszatér Cha'ysshoz, hacsak a férfi még itt nem hagyta, vagy szakította félbe a beszélgetést, hogy Aenaet köszöntse, esetleg kifaggassa az általa intézett ügyekről.
Bárhogy is legyen, Krestvir kivárja, hogy válaszokat kapjon. Addig pedig kiveszi a fahéjrudat a csészéből, s mivel az szép és illatos, hirtelenjében valami süteménynek gondolja, úgyhogy beleharap. Egyet-kettőt még rág is rajta, mielőtt ráérezne, hogy ez egy elég pocsék "sütemény". De akkor már megpróbálja lenyelni...*
3769. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-02-18 16:34:35
Üzenet elküldve: 2022-02-18 16:34:35
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Krestvir meg a Kalmár és a Kard, továbbá Kagaenae//
*A hosszúszőrű, Sicc névre hallgató - már ha úri kedve épp úgy tartja -, cirmos kandúr általában nem kedveskedik, viszont ennek ellenére is elvárja, hogy Aenae lábán alhasson. Amióta pedig Aenae macskagazda lett - vagyis egy macska embere -, azóta simán kiszolgálja a jószág ilyen igényeit, és éjjelente, mikor amaz rajta alszik, akkor inkább levágná a saját lábát, minthogy felébressze a macskát a mocorgással. Most azonban az állat kifejezetten kedves volt vele, az ölébe ugrott, dorombolva dagasztott a térdén, a nyávogása szinte számonkérő volt, mikor Aenae végül felállt, hogy induljon. Ennél is meglepőbb, hogy a Varangyvárig a nyomában volt, hiába próbálta a lány többször is hazazavarni.
Egyébiránt Aenae vadabb álmaiban sem gondolta volna, hogy ilyen gyorsan végez majd a városőrséggel. Visszafelé már elég tempósan halad, még nyeregbe is ül. Reméli kicsit, hogy elcsípheti a mágust és, hogy jutottak már valamire. Meg azt is, hogy Cha'yss nem akarja megtépni Krestvirt amiatt, hogy az folyamatosan húzza a száját.*
- Sicc, hát nem igaz már...
*Pöröl a lábai körül tekergő macskával, aki még mindig a nyomában van, ami egy dolog, de már-már bántóan közel van hozzá, egészen a talpa alatt.
Lovát az egyik újonnan felvettre, a kamaszfiúra bízza. A nevét még nem jegyezte meg egyiküknek sem, de majd Cha'ysst alaposabban kikérdezi és memorizálja.
A macska továbbra is nyomában van, Krestvir és Cha'yss már azelőtt hallhatják, hogy vitatkozik az állattal, hogy belépne a helyiségbe. Azt is hallhatják, hogy a kandúr folyamatosan visszanyávog neki. Tulajdonképpen kisebb csodával ér fel, hogy Aenae nem taknyol át a macskán, pedig az nagyon igyekszik, hogy ez megtörténjen, de a lány megunja egy idő után ezt és inkább ölbe veszi az állatot. Csodával ér fel az is, hogy amaz nem akarja emiatt letépni az arcát, hanem türelmesen tűri, hogy hurcolják a megmaradt pár méteren.*
- Meg fogsz ölni, Sicc. Hát azért etetlek, hogy megölj?!
*Kérdezi még azelőtt a macskától, hogy belépne abba a helyiségbe, ahol hagyta Cha'ysst és a mágust és, ahol reményei szerint most is találja őket. Mosollyal konstatálja, hogy így van. A mosoly annak ellenére sem tűnik el az arcáról, hogy Krestvir még mindig ugyanúgy vágja a pofákat és annak ellenére sem, hogy nem láthatóan nem oldódott meg a probléma. Aenae feltételezése szerint, ha megoldódott volna, akkor sokkal felszabadultabb lenne a hangulat, legalábbis Cha'yssé mindenképpen.
Aenae mindenesetre nem akarja megszakítani őket abban, ami épp folyik, ezért csak leül az első, üres karosszékbe. A macska meg az ölében meglepően hangosan dorombol, farka az égnek mered, fejét dugja a lány simogató tenyere alá, vagy épp Aenae állához. Furcsa viselkedés ez a cirmostól, de Aenae ezt már megmondta neki a Vashegyen is, nem szereti ismételni önmagát és amúgy is meglepő módon elfáradt.*
*A hosszúszőrű, Sicc névre hallgató - már ha úri kedve épp úgy tartja -, cirmos kandúr általában nem kedveskedik, viszont ennek ellenére is elvárja, hogy Aenae lábán alhasson. Amióta pedig Aenae macskagazda lett - vagyis egy macska embere -, azóta simán kiszolgálja a jószág ilyen igényeit, és éjjelente, mikor amaz rajta alszik, akkor inkább levágná a saját lábát, minthogy felébressze a macskát a mocorgással. Most azonban az állat kifejezetten kedves volt vele, az ölébe ugrott, dorombolva dagasztott a térdén, a nyávogása szinte számonkérő volt, mikor Aenae végül felállt, hogy induljon. Ennél is meglepőbb, hogy a Varangyvárig a nyomában volt, hiába próbálta a lány többször is hazazavarni.
Egyébiránt Aenae vadabb álmaiban sem gondolta volna, hogy ilyen gyorsan végez majd a városőrséggel. Visszafelé már elég tempósan halad, még nyeregbe is ül. Reméli kicsit, hogy elcsípheti a mágust és, hogy jutottak már valamire. Meg azt is, hogy Cha'yss nem akarja megtépni Krestvirt amiatt, hogy az folyamatosan húzza a száját.*
- Sicc, hát nem igaz már...
*Pöröl a lábai körül tekergő macskával, aki még mindig a nyomában van, ami egy dolog, de már-már bántóan közel van hozzá, egészen a talpa alatt.
Lovát az egyik újonnan felvettre, a kamaszfiúra bízza. A nevét még nem jegyezte meg egyiküknek sem, de majd Cha'ysst alaposabban kikérdezi és memorizálja.
A macska továbbra is nyomában van, Krestvir és Cha'yss már azelőtt hallhatják, hogy vitatkozik az állattal, hogy belépne a helyiségbe. Azt is hallhatják, hogy a kandúr folyamatosan visszanyávog neki. Tulajdonképpen kisebb csodával ér fel, hogy Aenae nem taknyol át a macskán, pedig az nagyon igyekszik, hogy ez megtörténjen, de a lány megunja egy idő után ezt és inkább ölbe veszi az állatot. Csodával ér fel az is, hogy amaz nem akarja emiatt letépni az arcát, hanem türelmesen tűri, hogy hurcolják a megmaradt pár méteren.*
- Meg fogsz ölni, Sicc. Hát azért etetlek, hogy megölj?!
*Kérdezi még azelőtt a macskától, hogy belépne abba a helyiségbe, ahol hagyta Cha'ysst és a mágust és, ahol reményei szerint most is találja őket. Mosollyal konstatálja, hogy így van. A mosoly annak ellenére sem tűnik el az arcáról, hogy Krestvir még mindig ugyanúgy vágja a pofákat és annak ellenére sem, hogy nem láthatóan nem oldódott meg a probléma. Aenae feltételezése szerint, ha megoldódott volna, akkor sokkal felszabadultabb lenne a hangulat, legalábbis Cha'yssé mindenképpen.
Aenae mindenesetre nem akarja megszakítani őket abban, ami épp folyik, ezért csak leül az első, üres karosszékbe. A macska meg az ölében meglepően hangosan dorombol, farka az égnek mered, fejét dugja a lány simogató tenyere alá, vagy épp Aenae állához. Furcsa viselkedés ez a cirmostól, de Aenae ezt már megmondta neki a Vashegyen is, nem szereti ismételni önmagát és amúgy is meglepő módon elfáradt.*
3768. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-02-18 12:43:04
Üzenet elküldve: 2022-02-18 12:43:04
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Krestvir meg a Kalmár és a Kard//
*Nem nehéz szkeptikusnak gondolni Krestvirt. Az a folyamatos fintor, a kiismerhetetlen vonások és nem segít az sem, hogy talán fáradtnak tűnik. Az igric nem ismeri jól, csak nemrég találkoztak először és így nem tudta feltérképezni a nő gondolkodását és habitusát. Mondhatni, vakon tapogatózik. Persze most nem is az a feladat, hogy kiismerje a varázslót, hanem hogy ő segítsen a wegtoreninek megoldani a problémáját.
Maga is érzi növekvő türelmetlenségét és haragját. Nem érzi úgy, hogy Krestvir segíteni akar neki, hisz csak beszélteti, ahelyett, hogy tenne is valamit. Végül csak kilyukadnak valahol, felcsillan némi remény, hogy mégis sor kerül tettekre is, nem csak szócséplésre. A válaszra halkan sóhajt, némi elégedettség is érződik rajta, egyre gyűlő dühéből is elpárolog némi. Aztán rajta a sor, hogy hallgasson kicsit, amit arra használ ki, hogy kiigya elhűlt teája végét a csészéből.
A láthatatlanság említésére összeszűkül kissé a pillantása. Ez is egy lehetőség, de elég nehéz lehet így mozogni körülöttük. Pokoli ügyesség kellhet hozzá. A kardot érintő kérdésre így már higgadtabban tud választ keresni.*
- Azért nem a számszeríjra gondoltunk, mert máskor simán azt használom. Jól forgatom a kardot, de Kathlyn sosem hagyott cserben. *Válaszolja, de rájön, hogy még összezavarja Krestvirt a névvel, így gyorsan pontosít.*
- Bocsánat, a számszeríj neve Kathlyn, régi történet és nem is ide tartozik. *Mondja elnézést kérve a kitérőért.*
- Szóval, a kardot ritkábban használom és ha nem lett volna nálam mindkét fegyver, akkor nem gyanakszom, de így. Hidd el, nálam ez már gyanús. Lehet, ez neked nem bizonyíték, de nekem az. Remélem, megbízol bennem, ha azt mondom, hogy ez igenis furcsa. *Azt kihagyja, hogy Aenae sulykolta és terelte a figyelmet a kard felé igazán és így átgondolva, akár még igaza is lehet. Már csak Krestvirt kell meggyőzni és akkor továbbléphetnek.*
*Nem nehéz szkeptikusnak gondolni Krestvirt. Az a folyamatos fintor, a kiismerhetetlen vonások és nem segít az sem, hogy talán fáradtnak tűnik. Az igric nem ismeri jól, csak nemrég találkoztak először és így nem tudta feltérképezni a nő gondolkodását és habitusát. Mondhatni, vakon tapogatózik. Persze most nem is az a feladat, hogy kiismerje a varázslót, hanem hogy ő segítsen a wegtoreninek megoldani a problémáját.
Maga is érzi növekvő türelmetlenségét és haragját. Nem érzi úgy, hogy Krestvir segíteni akar neki, hisz csak beszélteti, ahelyett, hogy tenne is valamit. Végül csak kilyukadnak valahol, felcsillan némi remény, hogy mégis sor kerül tettekre is, nem csak szócséplésre. A válaszra halkan sóhajt, némi elégedettség is érződik rajta, egyre gyűlő dühéből is elpárolog némi. Aztán rajta a sor, hogy hallgasson kicsit, amit arra használ ki, hogy kiigya elhűlt teája végét a csészéből.
A láthatatlanság említésére összeszűkül kissé a pillantása. Ez is egy lehetőség, de elég nehéz lehet így mozogni körülöttük. Pokoli ügyesség kellhet hozzá. A kardot érintő kérdésre így már higgadtabban tud választ keresni.*
- Azért nem a számszeríjra gondoltunk, mert máskor simán azt használom. Jól forgatom a kardot, de Kathlyn sosem hagyott cserben. *Válaszolja, de rájön, hogy még összezavarja Krestvirt a névvel, így gyorsan pontosít.*
- Bocsánat, a számszeríj neve Kathlyn, régi történet és nem is ide tartozik. *Mondja elnézést kérve a kitérőért.*
- Szóval, a kardot ritkábban használom és ha nem lett volna nálam mindkét fegyver, akkor nem gyanakszom, de így. Hidd el, nálam ez már gyanús. Lehet, ez neked nem bizonyíték, de nekem az. Remélem, megbízol bennem, ha azt mondom, hogy ez igenis furcsa. *Azt kihagyja, hogy Aenae sulykolta és terelte a figyelmet a kard felé igazán és így átgondolva, akár még igaza is lehet. Már csak Krestvirt kell meggyőzni és akkor továbbléphetnek.*
3767. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-02-17 21:15:32
Üzenet elküldve: 2022-02-17 21:15:32
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 746
OOC üzenetek: 261
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 746
OOC üzenetek: 261
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Éné csodaországban//
- Nem szükséges.
*Legyint, arca kicsit nyugodtabbá válik, de bájos mosolya meg sem rezzen.*
- Ami azt illeti jóleső tudat, hogy képes vagyok mindent megoldani. Korábban nem is gondoltam bele, hogy a kényelem milyen könnyen kiszolgáltatottá teszi az embert.
*Persze hazudna ha azt mondaná nem epekedik időnként utána, de utóbbi időben amióta megszaporodtak életében a rossz események elég nagyra értékeli azon dolgokat, amik erő, irányítás és hatalom érzetével töltik el. Még akkor is ha csak olyan apróságokról van szó, hogy képes ellátni önmagát.*
- Merte volna másképp tenni, elvégre mégis a thargok Úrnője vagy. Meg kell adnia a módját.
*Feleli kissé szigorúan, egyben szórakozottan, talán anyáskodó jelleggel, miközben valamelyest megnyugodva gondoskodik a teájukról, és az Aenae által hozott finomságokról. Ő apró falatokat csipegetve beszéd közben el is kezd eszegetni.*
- Cha'yss? Ismerős név.
*Elgondolkodik, de nehezére esik nevet archoz kötni.*
- Mármint...a sárgaszemű? A fogadóból?
*Hitetlenkedve várja a feleletet, arcáról leolvasható, hogy abban reménykedik Kagaenae megnyugtatja, hogy összekeveri mással.*
- Nirs mit szól ehhez? Vele teljesen sikerült megszakítanotok ezt az egészet? Hogy fogadta?
*Szegezi számtalan kérdését barátnőjének, ezúttal pedig a teáért nyúl, hogy addig is lekösse magát mielőtt újabb sorral folytatná. Igyekszik figyelni, de gondolatai minduntalan szép ruhák felé kalandoznak el, és arra, hogy milyen módon viselje majd haját Kagaenae nagy napján, mintha ennek bármi jelentősége volna.*
//Éné csodaországban//
- Nem szükséges.
*Legyint, arca kicsit nyugodtabbá válik, de bájos mosolya meg sem rezzen.*
- Ami azt illeti jóleső tudat, hogy képes vagyok mindent megoldani. Korábban nem is gondoltam bele, hogy a kényelem milyen könnyen kiszolgáltatottá teszi az embert.
*Persze hazudna ha azt mondaná nem epekedik időnként utána, de utóbbi időben amióta megszaporodtak életében a rossz események elég nagyra értékeli azon dolgokat, amik erő, irányítás és hatalom érzetével töltik el. Még akkor is ha csak olyan apróságokról van szó, hogy képes ellátni önmagát.*
- Merte volna másképp tenni, elvégre mégis a thargok Úrnője vagy. Meg kell adnia a módját.
*Feleli kissé szigorúan, egyben szórakozottan, talán anyáskodó jelleggel, miközben valamelyest megnyugodva gondoskodik a teájukról, és az Aenae által hozott finomságokról. Ő apró falatokat csipegetve beszéd közben el is kezd eszegetni.*
- Cha'yss? Ismerős név.
*Elgondolkodik, de nehezére esik nevet archoz kötni.*
- Mármint...a sárgaszemű? A fogadóból?
*Hitetlenkedve várja a feleletet, arcáról leolvasható, hogy abban reménykedik Kagaenae megnyugtatja, hogy összekeveri mással.*
- Nirs mit szól ehhez? Vele teljesen sikerült megszakítanotok ezt az egészet? Hogy fogadta?
*Szegezi számtalan kérdését barátnőjének, ezúttal pedig a teáért nyúl, hogy addig is lekösse magát mielőtt újabb sorral folytatná. Igyekszik figyelni, de gondolatai minduntalan szép ruhák felé kalandoznak el, és arra, hogy milyen módon viselje majd haját Kagaenae nagy napján, mintha ennek bármi jelentősége volna.*
3766. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-02-14 16:29:58
Üzenet elküldve: 2022-02-14 16:29:58
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
//Krestvir meg a Kalmár és a Kard//
*Hallgatja a férfit, aki úgy írja le magát, mint egy eléggé a két lábával a földön álló valakit. Amennyire ki tudja venni a szavakból, Cha'yss valóban úgy érzi, hogy nem volt természetes és megszokott a viselkedése, talán magán kívülinek is véli a cselekedeteit.
Krestvirnek az az ő szemszögéből nem is annyira távoli esemény jut eszébe, ami a lázadás idején történt, s valószínűleg annak kirobbantója is volt. Mikor - ha minden igaz - Teysus isten befolyásolta a halandókat, s kiforgatta őket a saját személyiségükből. Valami hasonló élményt feltételez Cha'yss esetén is. Jóllehet, ez még mindig nem következtetés, pusztán nem zárkózik el attól sem, hogy a férfi által megéltek mögött valódi, akár "természetfeletti" kiváltó okok állhatnak. Hiszen amennyire tudja, volt már ilyenre példa.
Meg is lepődik, mikor a férfi feltételezi róla, hogy szkeptikus az elhangzottakkal kapcsolatban, mert nem emlékszik, hogy tett volna erre jelzést, vagy szót. Azon pedig talán egy kicsit még jobban meglepődik, mikor a báró a macskát említi, ami benne is felmerült a megannyi lehetőség között.
Rövid ideig állja a sárga tekintet fürkészését udvariasságból, ám egy-két pillanat elteltével már inkább csak a férfi arca mellé, vagy lefelé néz, miközben tovább hallgatja őt. Valamennyit észlel a gyülemlő feszültségből, azonban ő maga igyekszik higgadt maradni, hogy mindenre jól oda tudjon figyelni. Nem védekezik, nem szakítja félbe a másik mondandóját, hagyja őt beszélni. Minden egyes elejtett információt elemez és igyekszik levonni a maga következtetéseit.
Így a kissé sértett hangvételű magyarázatból azt szűri le, hogy Cha'yss maga is végiggondolhatott és kereshetett racionális magyarázatokat is a jelenségek mögött, s ennek ellenére jutott arra, hogy valami más bújik meg ott, amit nem tud megmagyarázni.
Ugyan ez sem jelent semmit, de Krestvirben kicsit átbillen a mérleg nyelve afelé, hogy nem csak képzelődésről, vagy belemagyarázásról volt szó, mert a férfi hozzáállása így a hallottak alapján nem tűnik éppen babonásnak. Azért továbbra is megtartja ezt is a lehetőségek között.
Majd fölveti kérdéseiben a tavernát és a kardot, amire a férfi hasonló hévvel válaszol. A mondandója pedig ismét megerősíti, hogy nem érezte magáénak a tetteit. Egyvalamire azonban továbbra sem kapott választ: hogy miért kötnek mindent a kardhoz?
Mielőtt azonban megismételhetné a valószínűleg nemtetszést kiváltó kérdését, Cha'yss kérdez türelmetlenül, bár ezt a hangulatot Krestvir épp csak sejti. A kérdést pedig jogosnak találja.*
- Nem tudom. Azért kérdezek, hogy kiderítsem, mi állhat a történtek mögött, s van-e varázslat, amivel gyanú esetén fölfedhetném, hogy miről van szó. - *Feleli higgadtan.
Majd úgy dönt, beavatja egy kicsit a férfit a gondolataiba, hátha akkor nagyobb kedvvel válaszol.*
- Mikor a maguktól mozgó tárgyakról beszéltél, felmerült bennem, hogy valaki láthatatlanul mozoghat köztetek. Nem szellemre gondolok... Van varázslat, amellyel láthatatlanná lehet válni. Ez lehetett volna ellenség, vagy akár rossz tréfa. Igaz, ez még mindig egy lehetőség, de ez nem volna magyarázat arra, hogy miért tettél olyasmiket, amiket nem akartál. - *Zárja magyarázatát, a végén ismét fölemelve tekintetét a férfi arcára.*
- De... arra még nem válaszoltál... Miért kötöttétek mindezt a kardhoz? Miért nem mondjuk a számszeríjat okoltátok, ami szintén nálad volt? Vagy bármi mást... - *Reméli, így már értelmet nyer a kérdése. Mert ez a részlet nagyon is fontos. Nincs értelme foglalkozni a karddal, vagyis nincs több értelme, mint a férfi bármely holmijával foglalkozni, hacsak nem valami oka van annak, hogy ahhoz kötik a különös jelenségeket.*
*Hallgatja a férfit, aki úgy írja le magát, mint egy eléggé a két lábával a földön álló valakit. Amennyire ki tudja venni a szavakból, Cha'yss valóban úgy érzi, hogy nem volt természetes és megszokott a viselkedése, talán magán kívülinek is véli a cselekedeteit.
Krestvirnek az az ő szemszögéből nem is annyira távoli esemény jut eszébe, ami a lázadás idején történt, s valószínűleg annak kirobbantója is volt. Mikor - ha minden igaz - Teysus isten befolyásolta a halandókat, s kiforgatta őket a saját személyiségükből. Valami hasonló élményt feltételez Cha'yss esetén is. Jóllehet, ez még mindig nem következtetés, pusztán nem zárkózik el attól sem, hogy a férfi által megéltek mögött valódi, akár "természetfeletti" kiváltó okok állhatnak. Hiszen amennyire tudja, volt már ilyenre példa.
Meg is lepődik, mikor a férfi feltételezi róla, hogy szkeptikus az elhangzottakkal kapcsolatban, mert nem emlékszik, hogy tett volna erre jelzést, vagy szót. Azon pedig talán egy kicsit még jobban meglepődik, mikor a báró a macskát említi, ami benne is felmerült a megannyi lehetőség között.
Rövid ideig állja a sárga tekintet fürkészését udvariasságból, ám egy-két pillanat elteltével már inkább csak a férfi arca mellé, vagy lefelé néz, miközben tovább hallgatja őt. Valamennyit észlel a gyülemlő feszültségből, azonban ő maga igyekszik higgadt maradni, hogy mindenre jól oda tudjon figyelni. Nem védekezik, nem szakítja félbe a másik mondandóját, hagyja őt beszélni. Minden egyes elejtett információt elemez és igyekszik levonni a maga következtetéseit.
Így a kissé sértett hangvételű magyarázatból azt szűri le, hogy Cha'yss maga is végiggondolhatott és kereshetett racionális magyarázatokat is a jelenségek mögött, s ennek ellenére jutott arra, hogy valami más bújik meg ott, amit nem tud megmagyarázni.
Ugyan ez sem jelent semmit, de Krestvirben kicsit átbillen a mérleg nyelve afelé, hogy nem csak képzelődésről, vagy belemagyarázásról volt szó, mert a férfi hozzáállása így a hallottak alapján nem tűnik éppen babonásnak. Azért továbbra is megtartja ezt is a lehetőségek között.
Majd fölveti kérdéseiben a tavernát és a kardot, amire a férfi hasonló hévvel válaszol. A mondandója pedig ismét megerősíti, hogy nem érezte magáénak a tetteit. Egyvalamire azonban továbbra sem kapott választ: hogy miért kötnek mindent a kardhoz?
Mielőtt azonban megismételhetné a valószínűleg nemtetszést kiváltó kérdését, Cha'yss kérdez türelmetlenül, bár ezt a hangulatot Krestvir épp csak sejti. A kérdést pedig jogosnak találja.*
- Nem tudom. Azért kérdezek, hogy kiderítsem, mi állhat a történtek mögött, s van-e varázslat, amivel gyanú esetén fölfedhetném, hogy miről van szó. - *Feleli higgadtan.
Majd úgy dönt, beavatja egy kicsit a férfit a gondolataiba, hátha akkor nagyobb kedvvel válaszol.*
- Mikor a maguktól mozgó tárgyakról beszéltél, felmerült bennem, hogy valaki láthatatlanul mozoghat köztetek. Nem szellemre gondolok... Van varázslat, amellyel láthatatlanná lehet válni. Ez lehetett volna ellenség, vagy akár rossz tréfa. Igaz, ez még mindig egy lehetőség, de ez nem volna magyarázat arra, hogy miért tettél olyasmiket, amiket nem akartál. - *Zárja magyarázatát, a végén ismét fölemelve tekintetét a férfi arcára.*
- De... arra még nem válaszoltál... Miért kötöttétek mindezt a kardhoz? Miért nem mondjuk a számszeríjat okoltátok, ami szintén nálad volt? Vagy bármi mást... - *Reméli, így már értelmet nyer a kérdése. Mert ez a részlet nagyon is fontos. Nincs értelme foglalkozni a karddal, vagyis nincs több értelme, mint a férfi bármely holmijával foglalkozni, hacsak nem valami oka van annak, hogy ahhoz kötik a különös jelenségeket.*
3765. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-02-14 15:25:26
Üzenet elküldve: 2022-02-14 15:25:26
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Krestvir meg a Kalmár és a Kard//
*Már emlékszik, miért nem kedveli a mágusokat. Minden kérdésre választ keresnek, de a probléma megoldatlan marad. Az újabb kérdéskor felhorkan benne egy cseppnyi düh és nem csak Krestvir felé, hanem Aenae felé is, mert ő lovallta bele ebbe a vallatásba, ő pedig lelépett. Az újabb kérdésre, amire úgy érzi, már válaszolt egyszer, halkan sóhajt.*
- Hogy a furcsa események összefüggnek. Velem ilyesmi soha nem történt meg. Bár tudom, hogy istenek léteznek, de nem ez határozta meg az életem. Minden jól meggondolt szándékból és saját akaratomból tettem. Nem voltak maguktól mozgó kilincsek, ha én nem mozgattam vagy szavakra fellobbanó lángok. Ahogy ha arról volt szó, nem karddal veszek elégtételt, hanem csak simán lelövöm azt, aki azokat veszélyezteti, akik fontosak nekem. *Bukik ki belőle a kissé türelmetlen felelet, de gyorsan rájön, hogy túl sokat árult el ebben a pillanatban magáról. Az állán megfeszül egy izom, ahogy a mágusnőre néz, sárga pillantása a nő arcát fürkészi.*
- Én ugyanilyen szkeptikus voltam, mint te. Nem hiszek sem az ősök szellemében, abban meg pláne nem, hogy képesek embereket vagy kardokat megszállni. A saját akaratomból ültem bele a trónba, de aztán sűrűsödtek meg a furcsaságok, amikre már nem tudtam azt mondani, hogy "macska" vagy "kósza szellő". *Int türelmetlenül a kandalló felé. Túl sok a kérdés és még egyetlen választ sem kapott, mert "még nem tudok eleget". Mit akar? Vérrel a falra írt sorokat, hogy "itt vagyok"? Haragszik Aenaere, mert ezekre a kérdésekre neki kellene válaszolnia, ő volt az, aki meggyőzte az igricet a szellemmel kapcsolatban.
A tavernabeli események újrázása sem nyeri el a wegtoreni tetszését, hisz ezt is elmondta már egyszer. A helyesbítést már észre sem veszi.*
- A verekedésben az egyik paraszt tőrt rántott Aenaere, sőt, meg is sebezte. *Eleveníti fel az eseményeket.*
- Akkor úgy éreztem, hogy ki kell ontanom a támadó vérét. Nem csak simán hátbalőni, megtehettem volna, de mégis kardot rántottam. Azzal a karddal akartam kioltani az életét. Hidd el, ez nálam nem megszokott. *A hangja őszinte és talán némi düh is kiérezhető benne.*
- Nincs valami gyakorlati akármi erre? *Kérdi és szerencsére nem titulálja hókusz-pókusznak azt az akármit. Tudja, hogy a varázslók önérzetes népség.*
- Amivel kideríthetnénk, hogy képzelődöm vagy tényleg van itt valami. *Kérdi és igyekszik rejteni a türelmetlenséget a hangjában. Vacsoráig biztosan nem fogja itt tartani Krestvirt, hogy Aenae véleményét is meghallgathassa. Jó lenne már haladni valamerre, nem csak egy helyben topogni.*
*Már emlékszik, miért nem kedveli a mágusokat. Minden kérdésre választ keresnek, de a probléma megoldatlan marad. Az újabb kérdéskor felhorkan benne egy cseppnyi düh és nem csak Krestvir felé, hanem Aenae felé is, mert ő lovallta bele ebbe a vallatásba, ő pedig lelépett. Az újabb kérdésre, amire úgy érzi, már válaszolt egyszer, halkan sóhajt.*
- Hogy a furcsa események összefüggnek. Velem ilyesmi soha nem történt meg. Bár tudom, hogy istenek léteznek, de nem ez határozta meg az életem. Minden jól meggondolt szándékból és saját akaratomból tettem. Nem voltak maguktól mozgó kilincsek, ha én nem mozgattam vagy szavakra fellobbanó lángok. Ahogy ha arról volt szó, nem karddal veszek elégtételt, hanem csak simán lelövöm azt, aki azokat veszélyezteti, akik fontosak nekem. *Bukik ki belőle a kissé türelmetlen felelet, de gyorsan rájön, hogy túl sokat árult el ebben a pillanatban magáról. Az állán megfeszül egy izom, ahogy a mágusnőre néz, sárga pillantása a nő arcát fürkészi.*
- Én ugyanilyen szkeptikus voltam, mint te. Nem hiszek sem az ősök szellemében, abban meg pláne nem, hogy képesek embereket vagy kardokat megszállni. A saját akaratomból ültem bele a trónba, de aztán sűrűsödtek meg a furcsaságok, amikre már nem tudtam azt mondani, hogy "macska" vagy "kósza szellő". *Int türelmetlenül a kandalló felé. Túl sok a kérdés és még egyetlen választ sem kapott, mert "még nem tudok eleget". Mit akar? Vérrel a falra írt sorokat, hogy "itt vagyok"? Haragszik Aenaere, mert ezekre a kérdésekre neki kellene válaszolnia, ő volt az, aki meggyőzte az igricet a szellemmel kapcsolatban.
A tavernabeli események újrázása sem nyeri el a wegtoreni tetszését, hisz ezt is elmondta már egyszer. A helyesbítést már észre sem veszi.*
- A verekedésben az egyik paraszt tőrt rántott Aenaere, sőt, meg is sebezte. *Eleveníti fel az eseményeket.*
- Akkor úgy éreztem, hogy ki kell ontanom a támadó vérét. Nem csak simán hátbalőni, megtehettem volna, de mégis kardot rántottam. Azzal a karddal akartam kioltani az életét. Hidd el, ez nálam nem megszokott. *A hangja őszinte és talán némi düh is kiérezhető benne.*
- Nincs valami gyakorlati akármi erre? *Kérdi és szerencsére nem titulálja hókusz-pókusznak azt az akármit. Tudja, hogy a varázslók önérzetes népség.*
- Amivel kideríthetnénk, hogy képzelődöm vagy tényleg van itt valami. *Kérdi és igyekszik rejteni a türelmetlenséget a hangjában. Vacsoráig biztosan nem fogja itt tartani Krestvirt, hogy Aenae véleményét is meghallgathassa. Jó lenne már haladni valamerre, nem csak egy helyben topogni.*
3764. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-02-14 13:58:49
Üzenet elküldve: 2022-02-14 13:58:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
//Krestvir meg a Kalmár és a Kard//
- Mire jött rá? - *Kérdez vissza egyenesen Kagaenae említésére, mert még mindig úgy érzi, elmaradnak részletek, így pedig nehéz átlátnia, miből, miért és milyen következtetéseket vont le a másik kettő.
A továbbiakban csak hallgat, magában összegez és elemez. Időnként körülnéz a szobában, mintha keresne valamit. Majd a férfi kérdésére felé fordul és a szemébe is néz.*
- Még nem tudok eleget... - *Feleli, majd kicsit kihúzza magát ültében és vesz egy nagyobb levegőt.*
- Tehát láttak egy magától mozduló kilincset, szétrepülő papírokat, feléledő tüzet. Ezen kívül úgy hiszi, hogy nem a saját akaratából ült bele a trónba? Ha így hiszi, akkor miért? - *Itt választ várva pillant Cha'yssra. A férfi csak annyit említett, hogy talán a tharg úrnő ekkor mesélt neki az ősökről és szellemekről, de az még mindig nem derült ki, hogy miért is tartja furcsának a saját tettét, miért gondolja említésre méltónak, hogy beleült abba a trónba?
Krestvir egyelőre nem von le semmi végleges következtetést, csak lehetőségeket lát maga előtt. A lehetőségek között pedig az eddig hallottak alapján ott van az is, hogy egyszerű babonaságról van szó. A tapasztalt furcsaságok akár környezeti hatásokkal is megmagyarázhatóak lehetnek, amik akkor nem tűntek föl a másik kettőnek. Egy nyitva hagyott ablak és huzat, egy beszökött macska... Sok magyarázat lehet ezekre. Aztán, ha ebbe a szellemes-megszállott elképzelésbe belelovalták magukat, akkor az megzavarhatta az észlelésüket más területeken is. Cha'yss talán ezzel mentegetné magát megfontolatlan tettek miatt, úgy, hogy még maga is elhiszi, hogy csak megszállták... Ez is egy lehetőség. Amit igyekszik kizárni, anélkül, hogy fölvetné a férfi előtt.
Ha az előbbi kérdésére választ kapott, akkor még egyszer visszatér a tavernabeli eseményekhez is.*
- És a tavernában? Azt értem, hogy most úgy érzi, azért van jobban, mert nincs magánál... - *Mikor szó szerint magáz, akkor nyilall belé a nem sokkal korábbi kérés a közvetlenebb hangnemről.* -... nálad a kard. De... azért gondoljátok, hogy a kard miatt történt mindez, mert a tavernában azzal akartál támadni és ölni? Vagy miért kötöttétek először is a kardhoz ezeket az eseményeket?
*Egyelőre ennyit elégségesnek vél, s ugyan szinte ugyanazokat a kérdéseket tette föl, mint korábban, a tapasztaltak egyre pontosabb kifejtése a cél, az előzőekben pedig úgy véli, nem fogalmaztak elég pontosan, így jobb kérdések és válaszok kellenek.*
- Mire jött rá? - *Kérdez vissza egyenesen Kagaenae említésére, mert még mindig úgy érzi, elmaradnak részletek, így pedig nehéz átlátnia, miből, miért és milyen következtetéseket vont le a másik kettő.
A továbbiakban csak hallgat, magában összegez és elemez. Időnként körülnéz a szobában, mintha keresne valamit. Majd a férfi kérdésére felé fordul és a szemébe is néz.*
- Még nem tudok eleget... - *Feleli, majd kicsit kihúzza magát ültében és vesz egy nagyobb levegőt.*
- Tehát láttak egy magától mozduló kilincset, szétrepülő papírokat, feléledő tüzet. Ezen kívül úgy hiszi, hogy nem a saját akaratából ült bele a trónba? Ha így hiszi, akkor miért? - *Itt választ várva pillant Cha'yssra. A férfi csak annyit említett, hogy talán a tharg úrnő ekkor mesélt neki az ősökről és szellemekről, de az még mindig nem derült ki, hogy miért is tartja furcsának a saját tettét, miért gondolja említésre méltónak, hogy beleült abba a trónba?
Krestvir egyelőre nem von le semmi végleges következtetést, csak lehetőségeket lát maga előtt. A lehetőségek között pedig az eddig hallottak alapján ott van az is, hogy egyszerű babonaságról van szó. A tapasztalt furcsaságok akár környezeti hatásokkal is megmagyarázhatóak lehetnek, amik akkor nem tűntek föl a másik kettőnek. Egy nyitva hagyott ablak és huzat, egy beszökött macska... Sok magyarázat lehet ezekre. Aztán, ha ebbe a szellemes-megszállott elképzelésbe belelovalták magukat, akkor az megzavarhatta az észlelésüket más területeken is. Cha'yss talán ezzel mentegetné magát megfontolatlan tettek miatt, úgy, hogy még maga is elhiszi, hogy csak megszállták... Ez is egy lehetőség. Amit igyekszik kizárni, anélkül, hogy fölvetné a férfi előtt.
Ha az előbbi kérdésére választ kapott, akkor még egyszer visszatér a tavernabeli eseményekhez is.*
- És a tavernában? Azt értem, hogy most úgy érzi, azért van jobban, mert nincs magánál... - *Mikor szó szerint magáz, akkor nyilall belé a nem sokkal korábbi kérés a közvetlenebb hangnemről.* -... nálad a kard. De... azért gondoljátok, hogy a kard miatt történt mindez, mert a tavernában azzal akartál támadni és ölni? Vagy miért kötöttétek először is a kardhoz ezeket az eseményeket?
*Egyelőre ennyit elégségesnek vél, s ugyan szinte ugyanazokat a kérdéseket tette föl, mint korábban, a tapasztaltak egyre pontosabb kifejtése a cél, az előzőekben pedig úgy véli, nem fogalmaztak elég pontosan, így jobb kérdések és válaszok kellenek.*
3763. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-02-14 12:37:03
Üzenet elküldve: 2022-02-14 12:37:03
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Krestvir meg a Kalmár és a Kard//
*Van valami a mágusnőben, amit nem tud hova tenni. Egyszerre szimpatikus és unszimpatikus az igricnek, de az biztos, hogy nem tud pontos érzéseket megfogalmazni vele szemben. Ez a bizonytalanság kissé kellemetlen érzés, ám nem ma kezdte a "szakmát" a wegtoreni, gondolataiból nem sokat mutat ki. A lényeg, hogy Krestvir segíteni tud neki és ez a legfontosabb. Minden más emellett lényegtelen.
Aenae elbúcsúzik, meghagyja, hogy vacsorára visszatér, ami jólesik az igricnek.*
- Vigyázz magadra. *Köszön el a lánytól halkan. Mostanában Aenae hajlamos túlkapásokra. A sziritáni fosztogatásokban részvevő barbár és a tavernabeli események legalábbis erre engednek következtetni. Lehet, hogy nem csak a wegtorenit kellene megvizsgálnia a varázslónak.
Kettesben maradnak Krestvirrel és megérkezik a tea is. Az igricnek természetes, hogy a személyzet csak mozgó biodíszlet a háttérben, hasznos és fontos, ám láthatatlan része az udvarháznak. És láthatóan Yanah tudja a dolgát.
A mágus kérdései után elmond mindent, amit tud és amire emlékszik a közvetlenebb stílusban, mibe Krestvir is áldását adta. Igyekszik a lehető leghitelesebben visszaadni a történteket és az eseményeket, de talán ezért is jó lett volna, ha Aenae ottmarad velük. A pontosításkor ez ki is domborodik a válaszában.*
- Igen és igazából a legtöbb mindenre ő jött rá. *Vallja be őszintén. Ha rajta múlt volna, mostanáig sem gondolt volna szellemekre.*
- Vagyis a kilincset nem, de a papírokat és a lángot igen. Akkor kezdett gyanakodni. *Egészíti ki válaszát.*
- A tavernában tűnt fel először, aztán pedig itt. Ami igaz az igaz, de amióta nincs nálam a kard, jobban érzem magam. *Mondja ki és csak ekkor válik nyilvánvalóvá saját maga számára is.
A mágus visszatér a trónra, az igric pedig igyekszik visszaemlékezni a pillanatra.*
- Valójában semmit sem éreztem. *Mondja ki a semmibe, maga elé meredve, miközben akkori érzéseit vizsgálja.*
- Talán annyi, hogy Aenae akkor beszélt nekem az ősökről és a szellemekről. De lehet, hogy ezt már csak utólag gondolom hozzá a történtekhez. *Vonja meg alig láthatóan a vállát, ahogy felnéz Krestvirre.*
- Milyen lehetőségek vannak? Hogyan tudod kideríteni, hogy valóban megszállt-e valami engem vagy a kardot. *Pillant a fal mellett árválkodó mesterkardra. Racionális énje még mindig berzenkedik az elképzelés ellen, hogy mindenféle szellemek befolyásolják az életüket, de lassan minden ezt támasztja alá. Reméli, hogy Krestvir válaszokkal tud szolgálni és ami a legjobb lenne, megoldással a helyzetükre.*
*Van valami a mágusnőben, amit nem tud hova tenni. Egyszerre szimpatikus és unszimpatikus az igricnek, de az biztos, hogy nem tud pontos érzéseket megfogalmazni vele szemben. Ez a bizonytalanság kissé kellemetlen érzés, ám nem ma kezdte a "szakmát" a wegtoreni, gondolataiból nem sokat mutat ki. A lényeg, hogy Krestvir segíteni tud neki és ez a legfontosabb. Minden más emellett lényegtelen.
Aenae elbúcsúzik, meghagyja, hogy vacsorára visszatér, ami jólesik az igricnek.*
- Vigyázz magadra. *Köszön el a lánytól halkan. Mostanában Aenae hajlamos túlkapásokra. A sziritáni fosztogatásokban részvevő barbár és a tavernabeli események legalábbis erre engednek következtetni. Lehet, hogy nem csak a wegtorenit kellene megvizsgálnia a varázslónak.
Kettesben maradnak Krestvirrel és megérkezik a tea is. Az igricnek természetes, hogy a személyzet csak mozgó biodíszlet a háttérben, hasznos és fontos, ám láthatatlan része az udvarháznak. És láthatóan Yanah tudja a dolgát.
A mágus kérdései után elmond mindent, amit tud és amire emlékszik a közvetlenebb stílusban, mibe Krestvir is áldását adta. Igyekszik a lehető leghitelesebben visszaadni a történteket és az eseményeket, de talán ezért is jó lett volna, ha Aenae ottmarad velük. A pontosításkor ez ki is domborodik a válaszában.*
- Igen és igazából a legtöbb mindenre ő jött rá. *Vallja be őszintén. Ha rajta múlt volna, mostanáig sem gondolt volna szellemekre.*
- Vagyis a kilincset nem, de a papírokat és a lángot igen. Akkor kezdett gyanakodni. *Egészíti ki válaszát.*
- A tavernában tűnt fel először, aztán pedig itt. Ami igaz az igaz, de amióta nincs nálam a kard, jobban érzem magam. *Mondja ki és csak ekkor válik nyilvánvalóvá saját maga számára is.
A mágus visszatér a trónra, az igric pedig igyekszik visszaemlékezni a pillanatra.*
- Valójában semmit sem éreztem. *Mondja ki a semmibe, maga elé meredve, miközben akkori érzéseit vizsgálja.*
- Talán annyi, hogy Aenae akkor beszélt nekem az ősökről és a szellemekről. De lehet, hogy ezt már csak utólag gondolom hozzá a történtekhez. *Vonja meg alig láthatóan a vállát, ahogy felnéz Krestvirre.*
- Milyen lehetőségek vannak? Hogyan tudod kideríteni, hogy valóban megszállt-e valami engem vagy a kardot. *Pillant a fal mellett árválkodó mesterkardra. Racionális énje még mindig berzenkedik az elképzelés ellen, hogy mindenféle szellemek befolyásolják az életüket, de lassan minden ezt támasztja alá. Reméli, hogy Krestvir válaszokkal tud szolgálni és ami a legjobb lenne, megoldással a helyzetükre.*
3762. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-02-12 23:52:15
Üzenet elküldve: 2022-02-12 23:52:15
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
//Krestvir meg a Kalmár és a Kard//
*A fogcsattintásra a manó vigyora kiszélesedik. Veszi a lapot, de nem úgy tűnik, mintha Aenae tréfás ellenkezése elrontaná a szórakozását. Válaszul a két kezével csőröket formál és imitálja is a "csőrözést", hozzá csücsörítve a szájával, csak hogy még egyértelműbb legyen, mire is céloz.
Majd a tea említése szerencsésen eltereli a figyelmét, mert volt már szerencséje egyszer olyan italhoz és szívesen kóstolná ismét.
Mikor a manó "rendelését" követően Cha'yss Krestvirre néz, a lány néhány pillanatra viszonozza a szemkontaktust, de fogalma sincs, miért nézi őt a férfi, így ez a helyzet akár kínossá is válhatna, ha Kilencedik nem volna a hordozójával ellenben sokkal jobb a néma jelzések értelmezésében.*
- Nem szabad? - *Kérdi Kilencedik, nagy szemeit a báróra vetve kíváncsian és kissé szomorkásan.
Később kiderül, hogy a két tharg harcos már visszatért Amonra, ami Krestvir számára csalódás, ez leeső vállaiból talán érzékelhető.*
- Üzenni?... Nem, nincs üzenet. Csak szeretnék majd beszélni velük. - *Válaszol, majd fejet hajt.*
- Köszönöm. - *Teszi hozzá, megköszönve a szándékot.
Aztán úgy tűnik, akad némi zavar Kagaenae távozása kapcsán. Valahol érdekelné, mi dolga van a tharg úrnőnek a városőrséggel, másrészről viszont van már épp elég gond, ami terhelje, hogy mégse akarja tudni.*
- Viszont látásra! - *Köszön el ő is, megtoldva egy enyhe meghajlással. Kilencedik is integet, de az utolsó pillanatban még csőrré formálja az integető kezét emlékeztető gyanánt, s mellé szélesen vigyorog.
Aztán az invitálásra helyet foglalnak a kandalló közelében. A manó ekkor lemászik Krestvir válláról és lovaglóülésben kényelembe helyezi magát a karfán. A tea érkezésére az ő szeme csillan fel a leginkább.
Krestvir a lányt nézi, s mert nem tudja, hogy itt szolgálók is vannak, akár egy fogadóban, már épp felállni készül, hogy üdvözölje az idegent, mikor Yanah egyszerűen csak leteszi eléjük a teát, Cha'yss pedig nem mutatja be őt, hanem egy kérést intéz felé.
A férfi ezzel sikeresen megzavarja a szándékát, s mivel Yanah már távozóban is, Krestvirnek leesik, hogy mi a helyzet.*
- Köszönöm. - *Szól azért utána, majd Cha'yssra pillant, értelmezve a szavait.*
- Mire gondol? - *Kérdez aztán vissza, mert nem tudja, pontosan mire gondol a férfi könnyedebb stílus alatt.*
- Hogy ne magázódj! - *Kotyog közbe Kilencedik, aki eközben már az asztalkán áll a csésze mellett és a fahéjrúddal "evez", kavargatja a teát.*
- Óh. - *Kap észbe Krestvir, majd biccent a báró felé.*
- Rendben. - *Adja beleegyezését, bár az ilyesmi figyelemben tartása nem az erőssége, azt egyáltalán nem bánja, ha vele közvetlenebb hangnemet ütnek meg.
Ezt követően fölteszi a maga kérdéseit, majd egy kissé hátradől a fotelben, s összefonja maga előtt karjait, úgy hallgatja a férfi válaszát.
Félbe nem szakítja sehol, némán hallgatja végig, miközben néha-néha illemből fölemeli tekintetét a férfi arcára, de többnyire másfelé, leginkább lefelé néz, esetleg a kardra.
Egyre inkább sajnálja, hogy Aenae távozott. Most jónak látná hallani az ő nézőpontját is.*
- Mindezeket Kagaenae is látta? - *Teszi föl első kérdését, miután Cha'yss elhallgatott.*
- A mozduló kilincset, a szétrepülő papírokat, a lángok föléledését... - *Pontosít.*
- Miért gondolják, hogy a kardnak van köze ehhez? - *Érkezik a következő kérdés, ha az elsőre választ kapott. Ez ugyanis nem derült ki a számára. Egyelőre nem tudja, olyasmi-e ez, amiben ő tudna segíteni, és hirtelen következtetéseket sem szeretne levonni. Ezért kér még részleteket.*
- Miért említette a trónt? Miért volt furcsa, hogy beleült? Mit érzett vagy gondolt közben? - *Itt megáll a kérdésekkel. Nem ítélkezik, vagy rosszall a trón kapcsán, tárgyilagosan kérdez, a kard ügyében nyomozva.*
A hozzászólás írója (Krestvir Drelm) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.02.13 00:59:56
*A fogcsattintásra a manó vigyora kiszélesedik. Veszi a lapot, de nem úgy tűnik, mintha Aenae tréfás ellenkezése elrontaná a szórakozását. Válaszul a két kezével csőröket formál és imitálja is a "csőrözést", hozzá csücsörítve a szájával, csak hogy még egyértelműbb legyen, mire is céloz.
Majd a tea említése szerencsésen eltereli a figyelmét, mert volt már szerencséje egyszer olyan italhoz és szívesen kóstolná ismét.
Mikor a manó "rendelését" követően Cha'yss Krestvirre néz, a lány néhány pillanatra viszonozza a szemkontaktust, de fogalma sincs, miért nézi őt a férfi, így ez a helyzet akár kínossá is válhatna, ha Kilencedik nem volna a hordozójával ellenben sokkal jobb a néma jelzések értelmezésében.*
- Nem szabad? - *Kérdi Kilencedik, nagy szemeit a báróra vetve kíváncsian és kissé szomorkásan.
Később kiderül, hogy a két tharg harcos már visszatért Amonra, ami Krestvir számára csalódás, ez leeső vállaiból talán érzékelhető.*
- Üzenni?... Nem, nincs üzenet. Csak szeretnék majd beszélni velük. - *Válaszol, majd fejet hajt.*
- Köszönöm. - *Teszi hozzá, megköszönve a szándékot.
Aztán úgy tűnik, akad némi zavar Kagaenae távozása kapcsán. Valahol érdekelné, mi dolga van a tharg úrnőnek a városőrséggel, másrészről viszont van már épp elég gond, ami terhelje, hogy mégse akarja tudni.*
- Viszont látásra! - *Köszön el ő is, megtoldva egy enyhe meghajlással. Kilencedik is integet, de az utolsó pillanatban még csőrré formálja az integető kezét emlékeztető gyanánt, s mellé szélesen vigyorog.
Aztán az invitálásra helyet foglalnak a kandalló közelében. A manó ekkor lemászik Krestvir válláról és lovaglóülésben kényelembe helyezi magát a karfán. A tea érkezésére az ő szeme csillan fel a leginkább.
Krestvir a lányt nézi, s mert nem tudja, hogy itt szolgálók is vannak, akár egy fogadóban, már épp felállni készül, hogy üdvözölje az idegent, mikor Yanah egyszerűen csak leteszi eléjük a teát, Cha'yss pedig nem mutatja be őt, hanem egy kérést intéz felé.
A férfi ezzel sikeresen megzavarja a szándékát, s mivel Yanah már távozóban is, Krestvirnek leesik, hogy mi a helyzet.*
- Köszönöm. - *Szól azért utána, majd Cha'yssra pillant, értelmezve a szavait.*
- Mire gondol? - *Kérdez aztán vissza, mert nem tudja, pontosan mire gondol a férfi könnyedebb stílus alatt.*
- Hogy ne magázódj! - *Kotyog közbe Kilencedik, aki eközben már az asztalkán áll a csésze mellett és a fahéjrúddal "evez", kavargatja a teát.*
- Óh. - *Kap észbe Krestvir, majd biccent a báró felé.*
- Rendben. - *Adja beleegyezését, bár az ilyesmi figyelemben tartása nem az erőssége, azt egyáltalán nem bánja, ha vele közvetlenebb hangnemet ütnek meg.
Ezt követően fölteszi a maga kérdéseit, majd egy kissé hátradől a fotelben, s összefonja maga előtt karjait, úgy hallgatja a férfi válaszát.
Félbe nem szakítja sehol, némán hallgatja végig, miközben néha-néha illemből fölemeli tekintetét a férfi arcára, de többnyire másfelé, leginkább lefelé néz, esetleg a kardra.
Egyre inkább sajnálja, hogy Aenae távozott. Most jónak látná hallani az ő nézőpontját is.*
- Mindezeket Kagaenae is látta? - *Teszi föl első kérdését, miután Cha'yss elhallgatott.*
- A mozduló kilincset, a szétrepülő papírokat, a lángok föléledését... - *Pontosít.*
- Miért gondolják, hogy a kardnak van köze ehhez? - *Érkezik a következő kérdés, ha az elsőre választ kapott. Ez ugyanis nem derült ki a számára. Egyelőre nem tudja, olyasmi-e ez, amiben ő tudna segíteni, és hirtelen következtetéseket sem szeretne levonni. Ezért kér még részleteket.*
- Miért említette a trónt? Miért volt furcsa, hogy beleült? Mit érzett vagy gondolt közben? - *Itt megáll a kérdésekkel. Nem ítélkezik, vagy rosszall a trón kapcsán, tárgyilagosan kérdez, a kard ügyében nyomozva.*
A hozzászólás írója (Krestvir Drelm) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.02.13 00:59:56
3761. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-02-12 16:59:06
Üzenet elküldve: 2022-02-12 16:59:06
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Krestvir meg a Kalmár és a Kard//
*Csak morog arra, hogy kivetette az ágy. Valóban kivetette, ráadásul a szokásosnál kellemetlenebb módon. Persze azt a reggeli kellemetlenséget könnyen feledi Cha'yss karjai között, itt helyben, de a varázslónő felbukkanása lehetetlenné teszi ezt. Krestvir hozza magával a zavart, ez a zavar meg köszöni szépen, de tökéletesen elvan azzal a gondolattal, hogy rókával indult a reggel, vagy majdnem-rókával.
Különben Krestvirtől Aenae mindig kicsit ingerültté válik, de hát annyira bosszantó, hogy folyton vágja a pofákat. Bár az a manó legalább szórakoztatóvá teszi, míg a manón röhög az ember, addig sem akarja megverni a gazdáját, hogy húzza a száját. Mondjuk jelenleg a manón sem röhög. Aenae számára vonásainak rendezése sokkal nehezebb a manó vigyorgása és integetése mellett, de valahogy csak sikerül. Eltekint attól, hogy a lenyakazás nemzetközi jelének értelmében a manó fixírozása közben végighúzza a saját nyakán a saját hüvelykujját, de fogaival azért csattint egyet. Nem mintha enne manót...*
- Nem, Frandr és Laor visszamentek a Vashegyre, ha üzensz nekik valamit, szívesen átadom.
*Hangzik a kérdésre adott szívélyes válasz.
Az egyébként valami megmagyarázhatatlan okból jólesik neki, hogy Cha'yss mennyire meglepődik azon, hogy nem marad. Teszi mindezt ráadásul annak dacára, hogy megbeszélték, ügye van a városőrökkel. Jó, kimondva talán nem lett...*
- Igyekszem vissza, de ezt muszáj elintéznem.
*A búcsúcsók rövidre sikerül, de hát mégis társaságuk van. Egy pillanatig csak néz a férfire, aztán elmosolyodik.*
- Vacsorára itt vagyok.
*De, hogy ma nem zabál úgy be, mint az előző nap, az is biztos.*
- Viszont látásra, Krestvir mester, remélem, hogy sikerrel jártok.
*Azzal, ha nem tartóztatják, akkor elindul a Vashegyre, a lovát is maga nyergeli, nem siet igazán, fel sem száll a sárga kanca hátára, csak száron vezeti maga mögött.*
*Csak morog arra, hogy kivetette az ágy. Valóban kivetette, ráadásul a szokásosnál kellemetlenebb módon. Persze azt a reggeli kellemetlenséget könnyen feledi Cha'yss karjai között, itt helyben, de a varázslónő felbukkanása lehetetlenné teszi ezt. Krestvir hozza magával a zavart, ez a zavar meg köszöni szépen, de tökéletesen elvan azzal a gondolattal, hogy rókával indult a reggel, vagy majdnem-rókával.
Különben Krestvirtől Aenae mindig kicsit ingerültté válik, de hát annyira bosszantó, hogy folyton vágja a pofákat. Bár az a manó legalább szórakoztatóvá teszi, míg a manón röhög az ember, addig sem akarja megverni a gazdáját, hogy húzza a száját. Mondjuk jelenleg a manón sem röhög. Aenae számára vonásainak rendezése sokkal nehezebb a manó vigyorgása és integetése mellett, de valahogy csak sikerül. Eltekint attól, hogy a lenyakazás nemzetközi jelének értelmében a manó fixírozása közben végighúzza a saját nyakán a saját hüvelykujját, de fogaival azért csattint egyet. Nem mintha enne manót...*
- Nem, Frandr és Laor visszamentek a Vashegyre, ha üzensz nekik valamit, szívesen átadom.
*Hangzik a kérdésre adott szívélyes válasz.
Az egyébként valami megmagyarázhatatlan okból jólesik neki, hogy Cha'yss mennyire meglepődik azon, hogy nem marad. Teszi mindezt ráadásul annak dacára, hogy megbeszélték, ügye van a városőrökkel. Jó, kimondva talán nem lett...*
- Igyekszem vissza, de ezt muszáj elintéznem.
*A búcsúcsók rövidre sikerül, de hát mégis társaságuk van. Egy pillanatig csak néz a férfire, aztán elmosolyodik.*
- Vacsorára itt vagyok.
*De, hogy ma nem zabál úgy be, mint az előző nap, az is biztos.*
- Viszont látásra, Krestvir mester, remélem, hogy sikerrel jártok.
*Azzal, ha nem tartóztatják, akkor elindul a Vashegyre, a lovát is maga nyergeli, nem siet igazán, fel sem száll a sárga kanca hátára, csak száron vezeti maga mögött.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4229-4248