Amon Ruadh - Tharg birtokok
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 195 (3881. - 3900. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
3900. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-05-20 12:14:18
Üzenet elküldve: 2022-05-20 12:14:18
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 213
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 213
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Varangyvár//
*Szellemlétének szegélyét az élet és halál mezsgyéjén húzódó homály képezi, melybe egyre gyakrabban menekül vissza. Bántja már fülét az élők vijjogása, melybe ugyan kéretlen rángatták vissza, de pontosan tudja: feladata van. Nem fogja keresztülverekedni magát a homályon, nem fog Ősei Csarnokában habzó kupával koccintani, míg nem végzi be azt, amiért ideküldték. Megtudott már mindent a lélekláncát szorongató leányról, szerelmi intrikáinak pedig nem kíván tovább szemlélője maradni. Bár rávezethetné a leányt az Ősök Útjára! Eszköztelen azonban: nem több egy kósza fuvallatnál.
Ahogy megérzi az igric jelenlétét, keresztülsuhan a ködön, észrevétlen bontva meg az élők világának szövetét. Látja a lángoló kobakú leányt, s az úrnőt is maga alatt. Őt azonban csak a bárói címmel tetszelgő kupec érdekli. Elég sokat ült hozzá a lelkén, hogy nyoma maradjon: nyomnak kell maradnia. Már csak rá kell, hogy vezesse a férfit a megoldásra. Meg is célozza annak lelkét és gondolatait, reménykedvén sanyarú, ám a legkevésbé sem bánt sorsának végében. Már nem habozik, s nem is elmélkedik életen és halálon. Azért csukták be előtte a halál ajtaját, mert dolga van még itt, az élők között. A lehetőségek kiapadhatatlan kútja úgy lebeg szeme előtt, mindmég talán soha.*
*Szellemlétének szegélyét az élet és halál mezsgyéjén húzódó homály képezi, melybe egyre gyakrabban menekül vissza. Bántja már fülét az élők vijjogása, melybe ugyan kéretlen rángatták vissza, de pontosan tudja: feladata van. Nem fogja keresztülverekedni magát a homályon, nem fog Ősei Csarnokában habzó kupával koccintani, míg nem végzi be azt, amiért ideküldték. Megtudott már mindent a lélekláncát szorongató leányról, szerelmi intrikáinak pedig nem kíván tovább szemlélője maradni. Bár rávezethetné a leányt az Ősök Útjára! Eszköztelen azonban: nem több egy kósza fuvallatnál.
Ahogy megérzi az igric jelenlétét, keresztülsuhan a ködön, észrevétlen bontva meg az élők világának szövetét. Látja a lángoló kobakú leányt, s az úrnőt is maga alatt. Őt azonban csak a bárói címmel tetszelgő kupec érdekli. Elég sokat ült hozzá a lelkén, hogy nyoma maradjon: nyomnak kell maradnia. Már csak rá kell, hogy vezesse a férfit a megoldásra. Meg is célozza annak lelkét és gondolatait, reménykedvén sanyarú, ám a legkevésbé sem bánt sorsának végében. Már nem habozik, s nem is elmélkedik életen és halálon. Azért csukták be előtte a halál ajtaját, mert dolga van még itt, az élők között. A lehetőségek kiapadhatatlan kútja úgy lebeg szeme előtt, mindmég talán soha.*
3899. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-05-20 11:00:10
Üzenet elküldve: 2022-05-20 11:00:10
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Varangyvár - CCC, Yeza//
*Nem ébred fel arra, hogy valaki a szobában matat, de még arra sem, hogy megszabadítja a félig lecsúszott, vizes törölközőtől vagy, hogy betakarja, motyog ugyan valamit, de csak ennyi. Kész szerencse, hogy fogalma sincs arról, hogy alvás közben még nézik is, ha tudná fülig vörösödne, talán még a párnát is hozzávágná. Mivel azonban édesdeden alszik keresztben az ágyon, egy párnát ölelve, így sejtelme sincsen a körülötte zajló dolgokról.
Egyszer csak megébred és hiába volt az álma nyugodt, de mégis nagyon nyúzottnak érzi magát, mikor nagy nehezen felül, ezen a ponton tudatosul benne, hogy aludhatott, ráadásul mekkora kuplerájt hagyott maga körül, az ágyon széthányva egy csomó rajz, az asztalon egy halom befejezetlen levél. Még az ágyon ülve rendezi össze a rajzokat, akkurátusan bele a mappába, ezek után a szétdobált papírcsomókat szedi össze, a kandallóba hajigálja őket, majd ha begyújtanak, akkor szépen elég mind.
Haja még mindig nedves, halk sóhajjal ül le az ágy végére a hajkefével, hogy kifésülje. Hamarosan azon kapja magát, hogy ugyanazt a tincset fésülgeti már századjára. Az agya teljesen üres, de ez egészen jó állapotnak tűnik, mert legalább nem akar bőgni. Semmit nem érez azonkívül, hogy néha kicsit meghúzza fésülködés közben a saját haját, meg az egyre mardosó éhséget. Az utóbbi az, ami végül arra készteti - sőt kényszeríti -, hogy magára rángasson valami ruhát és felhajtson valami ennivalót. Ez a dolog már önmagában is meglepő, hiszen szinte sosem éhes, sőt gyakran megesik vele az is, hogy egyszerűen elfelejt enni.
Egyszerű, kék ruhát visel, azt a fajtát, amelynek anyaga nyáron nagyon kényelmes, mert szinte leheletvékony. Nyakában vékony láncon ott a gyűrű, de csak a láncot látni, amelynek egy része eltűnik szolid dekoltázsában. Mezítláb van, de csupasz lábait eltakarja a szoknyája. A rajztáblát a hóna alá veszi, marokra fog egy csokorra való ceruzát. Nedves, laza kontyba tekert hajába is beletűzött egy ceruzát, minden bizonnyal az tartja frizuráját egybe.
Tervei szerint besurran a konyhába, kicsit betúr a kamrába, aztán a verandán megeszi, amit talált, de az egész ott dől dugába, hogy a konyhába ott van épp Lloslie és a húga, Yanah is és velük Aenae macskája, aki valószínűleg a lepattanóra várhat Lloslie mellett, miközben a nő valami húst aprít éppen, a macska dorombolva sündörög. Aenae fél szemöldöke felszalad, de nem kommentálja, bár meglehet, hogy Cha'yss nem fogja ezt szó nélkül hagyni, de mivel Cha'yss nincs itt… A macskával és annak illetéktelen konyhán tartózkodásával nem törődik, csak napszaknak megfelelően köszön és gyorsan előadja, amit akar, ugyanis rendkívül kényelmetlenül érzi magát, mert a halk diskurzus egyből abbamarad, amint betoppan, nyilvánvalóan megzavart valamit és nemcsak a vacsora előkészítését.
Megtudja, hogy Cha'yss hazaért és hozta magával Yezát is. Persze miért is ne hozta volna magával? Ha eszébe jut a nap egy korábbi mozzanata, akkor tulajdonképpen ő az, akinek nem kéne itt lennie, hiszen Cha'yss azt kérte tőle, hogy töltsenek külön némi időt. Újra felhorgad benne ugyanaz a harag, de most is ura a vonásainak, így csak megköszöni a nőnek és a lányak, hogy informálták. Az étvágya meg már el is ment.
Mivel tudja, hogy hol keresse, ezért hamar ráakad a férfira. Haragja egy része el is párolog, mire odaér hozzá, végül is remekül viselkedett a Vashegyen, igazi támasza volt, de ettől még vannak Aenaeben kimondatlan kérdések. Torkának köszörülésével hívja fel magára a figyelmet. Ujjai rászorulnak a ceruzacsokorra.*
*Nem ébred fel arra, hogy valaki a szobában matat, de még arra sem, hogy megszabadítja a félig lecsúszott, vizes törölközőtől vagy, hogy betakarja, motyog ugyan valamit, de csak ennyi. Kész szerencse, hogy fogalma sincs arról, hogy alvás közben még nézik is, ha tudná fülig vörösödne, talán még a párnát is hozzávágná. Mivel azonban édesdeden alszik keresztben az ágyon, egy párnát ölelve, így sejtelme sincsen a körülötte zajló dolgokról.
Egyszer csak megébred és hiába volt az álma nyugodt, de mégis nagyon nyúzottnak érzi magát, mikor nagy nehezen felül, ezen a ponton tudatosul benne, hogy aludhatott, ráadásul mekkora kuplerájt hagyott maga körül, az ágyon széthányva egy csomó rajz, az asztalon egy halom befejezetlen levél. Még az ágyon ülve rendezi össze a rajzokat, akkurátusan bele a mappába, ezek után a szétdobált papírcsomókat szedi össze, a kandallóba hajigálja őket, majd ha begyújtanak, akkor szépen elég mind.
Haja még mindig nedves, halk sóhajjal ül le az ágy végére a hajkefével, hogy kifésülje. Hamarosan azon kapja magát, hogy ugyanazt a tincset fésülgeti már századjára. Az agya teljesen üres, de ez egészen jó állapotnak tűnik, mert legalább nem akar bőgni. Semmit nem érez azonkívül, hogy néha kicsit meghúzza fésülködés közben a saját haját, meg az egyre mardosó éhséget. Az utóbbi az, ami végül arra készteti - sőt kényszeríti -, hogy magára rángasson valami ruhát és felhajtson valami ennivalót. Ez a dolog már önmagában is meglepő, hiszen szinte sosem éhes, sőt gyakran megesik vele az is, hogy egyszerűen elfelejt enni.
Egyszerű, kék ruhát visel, azt a fajtát, amelynek anyaga nyáron nagyon kényelmes, mert szinte leheletvékony. Nyakában vékony láncon ott a gyűrű, de csak a láncot látni, amelynek egy része eltűnik szolid dekoltázsában. Mezítláb van, de csupasz lábait eltakarja a szoknyája. A rajztáblát a hóna alá veszi, marokra fog egy csokorra való ceruzát. Nedves, laza kontyba tekert hajába is beletűzött egy ceruzát, minden bizonnyal az tartja frizuráját egybe.
Tervei szerint besurran a konyhába, kicsit betúr a kamrába, aztán a verandán megeszi, amit talált, de az egész ott dől dugába, hogy a konyhába ott van épp Lloslie és a húga, Yanah is és velük Aenae macskája, aki valószínűleg a lepattanóra várhat Lloslie mellett, miközben a nő valami húst aprít éppen, a macska dorombolva sündörög. Aenae fél szemöldöke felszalad, de nem kommentálja, bár meglehet, hogy Cha'yss nem fogja ezt szó nélkül hagyni, de mivel Cha'yss nincs itt… A macskával és annak illetéktelen konyhán tartózkodásával nem törődik, csak napszaknak megfelelően köszön és gyorsan előadja, amit akar, ugyanis rendkívül kényelmetlenül érzi magát, mert a halk diskurzus egyből abbamarad, amint betoppan, nyilvánvalóan megzavart valamit és nemcsak a vacsora előkészítését.
Megtudja, hogy Cha'yss hazaért és hozta magával Yezát is. Persze miért is ne hozta volna magával? Ha eszébe jut a nap egy korábbi mozzanata, akkor tulajdonképpen ő az, akinek nem kéne itt lennie, hiszen Cha'yss azt kérte tőle, hogy töltsenek külön némi időt. Újra felhorgad benne ugyanaz a harag, de most is ura a vonásainak, így csak megköszöni a nőnek és a lányak, hogy informálták. Az étvágya meg már el is ment.
Mivel tudja, hogy hol keresse, ezért hamar ráakad a férfira. Haragja egy része el is párolog, mire odaér hozzá, végül is remekül viselkedett a Vashegyen, igazi támasza volt, de ettől még vannak Aenaeben kimondatlan kérdések. Torkának köszörülésével hívja fel magára a figyelmet. Ujjai rászorulnak a ceruzacsokorra.*
3898. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-05-19 20:21:01
Üzenet elküldve: 2022-05-19 20:21:01
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//CCC//
*Ez a kis dorgálás most őt is jobb kedvre deríti. Felidéz valami könnyedséget, amikor nem kell minden szavára figyelnie, amikor sodródhat kényelmesen az üdítő adok-kapok sziporkái hátán.
Nem tart sokáig az érzés. Hamar komolyabb témákra terelődik a szó és hamar visszatérnek a már-már üzleties hangvételre.*
- Ne érts félre, Báróm, nem nehezményezem. Mindketten tudjuk, hogy a Kancellár miért szeretne a közelében és azt is mindketten tudjuk, hogy engem arra szántak, hogy hasznot is húzhatok az ilyesmiből. Viszont *vonja meg a vállát* - legyünk őszinték. Akármi is a hivatalos indok az ottlétemre és hiába kötöttél ki bármit is, én csakis akkor tudom majd elhagyni a Vashegyet, ha urai engedélyt adnak rá. Ott ők a Törvény. *Az utolsó szót idegenkedve ejti ki, mint valami rossz óment.* - De ne aggódj, Báróm, boldogulok.
*A Váltó felemlegetésére nem szól semmit. Ez persze nála épp elég beszédes. Némán bólint. Eddig nem vágták el a torkát a bérgyilkosok és nem is hurcolták el Wegtorenbe. Szóval így igaz, Caldorcor nem hagyta cserben. Cserében hallgat a Váltóról és nem firtat feltételeket. Ha úgy vesszük, ez még mindig egy cáfolhatatlanul remek alku a vörösnek. Hazudna, ha azt mondaná, kicsit sem zavarja, de ugyebár mégis csak egy kereskedőnek ajánlotta fel az üzletet. Benne volt a pakliban.*
- Ahogy visszaértünk, neki is állok *mondja a levéllel kapcsolatban.* - De... *Yeza sajnos vagy nem sajnos olyan típus, akinél az engedelmes szabálykövetést hamar kikezdik az egyéb tényezők. Nem igazán tudja, hogy jó ötlet-e most kérdezősködnie. Lehet, hogy csak le kellene írni, amit Caldorcor mondott és kész, de óhatatlanul is megfordul a fejében, hogy hány embert kell kérjen az intézőtől a szállítmány mellé? Vagy Aztyan már tisztában van a részletekkel és mindez csak felesleges okvetetlenkedés lenne a részéről? Meg aztán ott vannak a tervek is.* - Aztyan tudni fogja, mivel kell számolnia? *Végül csak ennyit kérdez. A tervezéshez minimum alaprajz és alapvető támpontok kellenek, mint hogy például milyen az épület jelenlegi állapota, miből készült, mit bír statikailag és egyáltalán mik a megrendelő igényei.*
- Ha megengeded... megemlíteném neki a levélben Elgroon Tramal mester nevét. Építész és fesőművész Lihanechből. Referenciaként pedig keze munkáját dicséri a Sellőház tulajdonosainak új fogadója a Kikötőben, ha jól tudom *mondja.* - Igen kedves ismerősöm és bizonyára örömmel fogadna egy ilyen nagyszabású megbízást. A szakértelme Aztyan dolgát is megkönnyítené. Egy alaposabb felmérés után a mester bizonyára össze tudná állítani a listát az elégséges és lehetséges anyagokról, no meg a szükséges munkaerőről. *Azért nem csak a napot lopta, mióta a Kereskedőháznak szolgál.* - De távol álljon tőlem, hogy üzleti ügyekbe ártsam magam. (Dehogy áll távol.) Csak eszembe jutott.
*Amikor a birtokra érnek és a lovász gondjaira bízták a hátasokat, hamar újra egyedül találja magát. A Báró azonnal jövendőbelije után érdeklődik. Érthető, hiszen eléggé aggódott miatta. Biztos ki akarja faggatni, mit beszélt a hatujjú boszorkával, míg ő a Kancellárral egyezkedett.
Yeza kihasználja az alkalmat és lerúgja a csizmát, kihámozza magát a gönceiből és végre tisztességesen lemosdik. Még mindig csábítaná az a korábban felajánlott fürdő, de nem tudna már addig várni. Sűrű nap volt. Rengeteg dolog kavarog a fejében és ennyi minimális komfortérzet elengedhetetlen, hogy mindez rendesen leülepedjen benne.*
*Ez a kis dorgálás most őt is jobb kedvre deríti. Felidéz valami könnyedséget, amikor nem kell minden szavára figyelnie, amikor sodródhat kényelmesen az üdítő adok-kapok sziporkái hátán.
Nem tart sokáig az érzés. Hamar komolyabb témákra terelődik a szó és hamar visszatérnek a már-már üzleties hangvételre.*
- Ne érts félre, Báróm, nem nehezményezem. Mindketten tudjuk, hogy a Kancellár miért szeretne a közelében és azt is mindketten tudjuk, hogy engem arra szántak, hogy hasznot is húzhatok az ilyesmiből. Viszont *vonja meg a vállát* - legyünk őszinték. Akármi is a hivatalos indok az ottlétemre és hiába kötöttél ki bármit is, én csakis akkor tudom majd elhagyni a Vashegyet, ha urai engedélyt adnak rá. Ott ők a Törvény. *Az utolsó szót idegenkedve ejti ki, mint valami rossz óment.* - De ne aggódj, Báróm, boldogulok.
*A Váltó felemlegetésére nem szól semmit. Ez persze nála épp elég beszédes. Némán bólint. Eddig nem vágták el a torkát a bérgyilkosok és nem is hurcolták el Wegtorenbe. Szóval így igaz, Caldorcor nem hagyta cserben. Cserében hallgat a Váltóról és nem firtat feltételeket. Ha úgy vesszük, ez még mindig egy cáfolhatatlanul remek alku a vörösnek. Hazudna, ha azt mondaná, kicsit sem zavarja, de ugyebár mégis csak egy kereskedőnek ajánlotta fel az üzletet. Benne volt a pakliban.*
- Ahogy visszaértünk, neki is állok *mondja a levéllel kapcsolatban.* - De... *Yeza sajnos vagy nem sajnos olyan típus, akinél az engedelmes szabálykövetést hamar kikezdik az egyéb tényezők. Nem igazán tudja, hogy jó ötlet-e most kérdezősködnie. Lehet, hogy csak le kellene írni, amit Caldorcor mondott és kész, de óhatatlanul is megfordul a fejében, hogy hány embert kell kérjen az intézőtől a szállítmány mellé? Vagy Aztyan már tisztában van a részletekkel és mindez csak felesleges okvetetlenkedés lenne a részéről? Meg aztán ott vannak a tervek is.* - Aztyan tudni fogja, mivel kell számolnia? *Végül csak ennyit kérdez. A tervezéshez minimum alaprajz és alapvető támpontok kellenek, mint hogy például milyen az épület jelenlegi állapota, miből készült, mit bír statikailag és egyáltalán mik a megrendelő igényei.*
- Ha megengeded... megemlíteném neki a levélben Elgroon Tramal mester nevét. Építész és fesőművész Lihanechből. Referenciaként pedig keze munkáját dicséri a Sellőház tulajdonosainak új fogadója a Kikötőben, ha jól tudom *mondja.* - Igen kedves ismerősöm és bizonyára örömmel fogadna egy ilyen nagyszabású megbízást. A szakértelme Aztyan dolgát is megkönnyítené. Egy alaposabb felmérés után a mester bizonyára össze tudná állítani a listát az elégséges és lehetséges anyagokról, no meg a szükséges munkaerőről. *Azért nem csak a napot lopta, mióta a Kereskedőháznak szolgál.* - De távol álljon tőlem, hogy üzleti ügyekbe ártsam magam. (Dehogy áll távol.) Csak eszembe jutott.
*Amikor a birtokra érnek és a lovász gondjaira bízták a hátasokat, hamar újra egyedül találja magát. A Báró azonnal jövendőbelije után érdeklődik. Érthető, hiszen eléggé aggódott miatta. Biztos ki akarja faggatni, mit beszélt a hatujjú boszorkával, míg ő a Kancellárral egyezkedett.
Yeza kihasználja az alkalmat és lerúgja a csizmát, kihámozza magát a gönceiből és végre tisztességesen lemosdik. Még mindig csábítaná az a korábban felajánlott fürdő, de nem tudna már addig várni. Sűrű nap volt. Rengeteg dolog kavarog a fejében és ennyi minimális komfortérzet elengedhetetlen, hogy mindez rendesen leülepedjen benne.*
3897. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-05-19 11:10:17
Üzenet elküldve: 2022-05-19 11:10:17
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Yeza//
*Sokat tudó mosollyal néz vissza a vörösre, amikor az felhívja a figyelmét arra, hogy az információ, amire rákérdezett, már biztosan a birtokában volt. Talán túl sok időt töltött Habrertuss-szal és rajtamaradt ezen a vonalon. A kancellárral mindig körmondatokban kell beszélni, rejteni a valódi jelentést és alakoskodni. De most már nem a vén kecskével beszél, hanem a vén kecskéről.*
- Ne szakíts félbe. *Feddi meg a lányt, de csak tréfából, hisz érzi, hogy ez csak kukacoskodás a részéről. Meg amúgy is jó kedvében van.
A "valamiért" természetesen mindkettőjük számára világos. Habrertus egy vén kéjenc, aki szívesen használja ki pozícióját arra, hogy fiatal, szemrevaló lányokat hajtson maga alá. Yeza pedig fiatal és szemrevaló.
Lassan kibontja neki, hogy mi is lesz a valódi feladata majd a kancellár mellett. Persze nem óriási titkokat akar megtudni, hogy Kagan él, csak bebörtönözték az erőd tömlöcében és láncon tartják, vagy hogy Habrertus valójában nő. Megelégszik azzal, hogy egy lépéssel a thargok előtt járhasson mindig.
Halvány mosollyal hallgatja Yezát amikor a kancellárról beszél, lassan maguk mögött hagyják a falvat és már a birtokokon léptetnek Varangyvár felé.*
- Látod, máris jobban ismered Habrertust, mint én. *Dicséri meg Yezát, mert vele szemben a kancellár mindig nagyon profin viselkedett, de úgy látszik, a nálánál gyengébbeken szívesen fölényeskedik. Milyen komikus, hogy a vörös fél pillanat alatt filézné ki a jó kancellárt, ha arról lenne szó.
Amikor a heges arcú intézővel hasonlítja össze a vén kecskét Yeza, felötlik az igricben, hogy valószínűleg Aztyan már feddte meg a vöröst, onnan ez a nagy tapasztalat. De nem kérdez rá, jelen esetben lényegtelen és az intéző sokszor keményebb a személyzettel, mint kellene.
A folytatásra már kevésbé mosolyog, de a sárga szemekben megmarad némi derű. Végignéz a mellette lovagló vörösön, mintha most látná először.*
- Nocsak. *Csak ennyi hagyja el ajkait, de érezhető a ki nem mondott rész is. Yeza fél. Tart a kancellártól és a feladattól, pedig a kisujjában van a rutin.*
- Felajánlottalak neki? *Kérdez mégis vissza kissé félretartott fejjel. Ha valaki nem hallotta a beszélgetést, amit folytattak a kancellárián, nehezen juthat ilyen következtetésre és az igric is a feladatra ajánlotta be, nem a kancellárnak. Kissé összeszűkíti tekintetét, majd visszafordul az út felé, lassan megérkezhetnek Varangyvárba.*
- Nem téged küldenélek, ha nem tudnám, hogy meg tudod oldani. Nem az építkezés vezetése lesz a dolgod, hanem a kapcsolattartás, ilyen formán bármikor el tudsz jönni hozzám. *Folytatja társalkodó hangnemben. Hogy most csak nyugtatni akarja a vöröst vagy valóban elismeri a képességeit, nem tudni.*
- A kancellár van a legközelebb a tűzhöz, de tart Leandanától, ha sikerült összebarátkoznod a hatujjú boszorkával, akkor máris kedvesebb lesz veled a, hogy is mondtad, "vén kéjenc kecske". *Mosolyog újra a lányra.*
- Amikor hozzám fordultál a Fekete Váltó miatt felajánlottak a fegyvered és a szolgálatod. Tudtad, mire vállalkozol. *Sárga pillantása Yezáét keresi és a mélyére néz.*
- Én nem hagylak cserben. *Természetesen nem szól semmit a váltó most is folyamatban lévő ügyéről, de a három szekér fa megvásárlásával már ez is célegyenesbe ért.*
- Küldj levelet Aztyannak, *Fordul vissza ahogy a kanyar végében feltűnik Varangyvár birtoka.* indítson útnak valakit, aki visszakíséri a faszállítmányt. Küldjön terveket a felújításra és szervezze meg a munkát.
*Ezután megadja a lehetőséget Yezának, hogy válaszoljon és persze vissza is utasíthatja a lehetőséget, ám némileg megzsarolta a Fekete Váltóval, úgyhogy valószínűleg nem fogja megtenni. Sajnos ilyen világ ez és az igric olyan részese ennek a világnak, akinek megadatik a lehetőség, hogy megtehesse. De maga a vörös adta ezt a kártyát a kezébe, biztos lehetett benne, hogy egyszer felhasználják az adut.
Ahogy beérnek az udvarház elé, a báró leugrik a nyeregből, a kantárt a Cyaqinak dobja.*
- Kagaenae úrnő megérkezett már? *Kérdi kurtán és ha megkapja a választ, akkor sietősen megindul az udvarház felé.
Aenaere a hálóban talál rá, alszik. Beljebb lép, óvatosan, nem kívánja felkelteni, sárga pillantása a szétszórt galacsinokra siklik az asztalon. Felvesz egyet, kisimítja a kezében. ~ Kedves Pycta... ~ Fogalma sincs, hogy ki lehet a levélben megszólított alak, akit Aenae a Vashegyre hív, hogy találkozzon a nagyasszonnyal. Több papírt is kihajt, amiből kiderül, hogy a lány nem igazán tudta, hogyan fogalmazza meg a levelet. Talán közük volt egymáshoz? Sárga tekintete az alvó Aenaet kezdi fürkészni, de végül újra összegyűri a leveleket. Ami volt, elmúlt. A kurta megfogalmazás nem sejtet el nem varrt szerelmes szálakat. Ha meg igen, az időben kiderül. Az igric nem az a fajta férfi, akinek féltékenynek kell lennie.
Az ágyhoz sétál, felveszi a rajztáblát. Aenae tehetséges rajzoló, a képről lejön, mit szeretett volna közölni a nézővel. Vajon nyugodt és boldog életre vágyik? Ezt jelenti a kép? De ki ne vágyna nyugodt és boldog életre. Betakarja a lányt, elveszi a vizes törölközőt. Úgy dönt, nem ébreszti fel. Nézi még egy ideig halvány mosollyal, majd kisétál a szobából. Van még mit megbeszélnie Yezával és az esküvőt is ideje lenne megszervezni. Halkan csukódik az ajtó mögötte. Míg alszik, Aenae álmát nem fogja zavarni semmi és senki.*
*Sokat tudó mosollyal néz vissza a vörösre, amikor az felhívja a figyelmét arra, hogy az információ, amire rákérdezett, már biztosan a birtokában volt. Talán túl sok időt töltött Habrertuss-szal és rajtamaradt ezen a vonalon. A kancellárral mindig körmondatokban kell beszélni, rejteni a valódi jelentést és alakoskodni. De most már nem a vén kecskével beszél, hanem a vén kecskéről.*
- Ne szakíts félbe. *Feddi meg a lányt, de csak tréfából, hisz érzi, hogy ez csak kukacoskodás a részéről. Meg amúgy is jó kedvében van.
A "valamiért" természetesen mindkettőjük számára világos. Habrertus egy vén kéjenc, aki szívesen használja ki pozícióját arra, hogy fiatal, szemrevaló lányokat hajtson maga alá. Yeza pedig fiatal és szemrevaló.
Lassan kibontja neki, hogy mi is lesz a valódi feladata majd a kancellár mellett. Persze nem óriási titkokat akar megtudni, hogy Kagan él, csak bebörtönözték az erőd tömlöcében és láncon tartják, vagy hogy Habrertus valójában nő. Megelégszik azzal, hogy egy lépéssel a thargok előtt járhasson mindig.
Halvány mosollyal hallgatja Yezát amikor a kancellárról beszél, lassan maguk mögött hagyják a falvat és már a birtokokon léptetnek Varangyvár felé.*
- Látod, máris jobban ismered Habrertust, mint én. *Dicséri meg Yezát, mert vele szemben a kancellár mindig nagyon profin viselkedett, de úgy látszik, a nálánál gyengébbeken szívesen fölényeskedik. Milyen komikus, hogy a vörös fél pillanat alatt filézné ki a jó kancellárt, ha arról lenne szó.
Amikor a heges arcú intézővel hasonlítja össze a vén kecskét Yeza, felötlik az igricben, hogy valószínűleg Aztyan már feddte meg a vöröst, onnan ez a nagy tapasztalat. De nem kérdez rá, jelen esetben lényegtelen és az intéző sokszor keményebb a személyzettel, mint kellene.
A folytatásra már kevésbé mosolyog, de a sárga szemekben megmarad némi derű. Végignéz a mellette lovagló vörösön, mintha most látná először.*
- Nocsak. *Csak ennyi hagyja el ajkait, de érezhető a ki nem mondott rész is. Yeza fél. Tart a kancellártól és a feladattól, pedig a kisujjában van a rutin.*
- Felajánlottalak neki? *Kérdez mégis vissza kissé félretartott fejjel. Ha valaki nem hallotta a beszélgetést, amit folytattak a kancellárián, nehezen juthat ilyen következtetésre és az igric is a feladatra ajánlotta be, nem a kancellárnak. Kissé összeszűkíti tekintetét, majd visszafordul az út felé, lassan megérkezhetnek Varangyvárba.*
- Nem téged küldenélek, ha nem tudnám, hogy meg tudod oldani. Nem az építkezés vezetése lesz a dolgod, hanem a kapcsolattartás, ilyen formán bármikor el tudsz jönni hozzám. *Folytatja társalkodó hangnemben. Hogy most csak nyugtatni akarja a vöröst vagy valóban elismeri a képességeit, nem tudni.*
- A kancellár van a legközelebb a tűzhöz, de tart Leandanától, ha sikerült összebarátkoznod a hatujjú boszorkával, akkor máris kedvesebb lesz veled a, hogy is mondtad, "vén kéjenc kecske". *Mosolyog újra a lányra.*
- Amikor hozzám fordultál a Fekete Váltó miatt felajánlottak a fegyvered és a szolgálatod. Tudtad, mire vállalkozol. *Sárga pillantása Yezáét keresi és a mélyére néz.*
- Én nem hagylak cserben. *Természetesen nem szól semmit a váltó most is folyamatban lévő ügyéről, de a három szekér fa megvásárlásával már ez is célegyenesbe ért.*
- Küldj levelet Aztyannak, *Fordul vissza ahogy a kanyar végében feltűnik Varangyvár birtoka.* indítson útnak valakit, aki visszakíséri a faszállítmányt. Küldjön terveket a felújításra és szervezze meg a munkát.
*Ezután megadja a lehetőséget Yezának, hogy válaszoljon és persze vissza is utasíthatja a lehetőséget, ám némileg megzsarolta a Fekete Váltóval, úgyhogy valószínűleg nem fogja megtenni. Sajnos ilyen világ ez és az igric olyan részese ennek a világnak, akinek megadatik a lehetőség, hogy megtehesse. De maga a vörös adta ezt a kártyát a kezébe, biztos lehetett benne, hogy egyszer felhasználják az adut.
Ahogy beérnek az udvarház elé, a báró leugrik a nyeregből, a kantárt a Cyaqinak dobja.*
- Kagaenae úrnő megérkezett már? *Kérdi kurtán és ha megkapja a választ, akkor sietősen megindul az udvarház felé.
Aenaere a hálóban talál rá, alszik. Beljebb lép, óvatosan, nem kívánja felkelteni, sárga pillantása a szétszórt galacsinokra siklik az asztalon. Felvesz egyet, kisimítja a kezében. ~ Kedves Pycta... ~ Fogalma sincs, hogy ki lehet a levélben megszólított alak, akit Aenae a Vashegyre hív, hogy találkozzon a nagyasszonnyal. Több papírt is kihajt, amiből kiderül, hogy a lány nem igazán tudta, hogyan fogalmazza meg a levelet. Talán közük volt egymáshoz? Sárga tekintete az alvó Aenaet kezdi fürkészni, de végül újra összegyűri a leveleket. Ami volt, elmúlt. A kurta megfogalmazás nem sejtet el nem varrt szerelmes szálakat. Ha meg igen, az időben kiderül. Az igric nem az a fajta férfi, akinek féltékenynek kell lennie.
Az ágyhoz sétál, felveszi a rajztáblát. Aenae tehetséges rajzoló, a képről lejön, mit szeretett volna közölni a nézővel. Vajon nyugodt és boldog életre vágyik? Ezt jelenti a kép? De ki ne vágyna nyugodt és boldog életre. Betakarja a lányt, elveszi a vizes törölközőt. Úgy dönt, nem ébreszti fel. Nézi még egy ideig halvány mosollyal, majd kisétál a szobából. Van még mit megbeszélnie Yezával és az esküvőt is ideje lenne megszervezni. Halkan csukódik az ajtó mögötte. Míg alszik, Aenae álmát nem fogja zavarni semmi és senki.*
3896. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-05-17 07:02:34
Üzenet elküldve: 2022-05-17 07:02:34
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Zárás//
*Talán valamelyik isten űz vele most oly gonosz térfát, ami miatt kellemetlen érzés keríti hatalmába. Mint villámcsapás hasít bele az érzés, hogy jobb lenne távozóra fogni. Amúgy sem gondolta magát eddig cédának, hogy szinte idegen férfiakkal fürdőzzön a kádban. Annak ellenére, hogy igencsak szimpatikus neki Learon. Átkozza is magát veszettül, ahogy a dézsa szélére fogva sóhajt fel.*
- Azt hiszem jobb lesz, ha nem zavarok tovább.
*Motyogja lesütött szemekkel, majd a férfira pillantva nyom egy apró csókot az orrára, hogy aztán a vízből kilépve kapkodja össze a ruháit. Lesütött szemekkel, zavart mosollyal öltözködik, majd az előkerülő útitársát a nyakába véve hajol aprót a Pásztormágus felé.*
- Mindent köszönök Learon. Az ég áldjon és remélem még látjuk egymást.
*Mosolyodik el végül, ahogy kiegyenesedik, s amilyen sebesen botlottak egymásba, most olyan sebesen hagyja is maga mögött a birtokot. Természetesen Mydaw az egész út alatt hallgathatja, ahogy gazdája a legcifrább átkokat szórja magára a bolond döntése miatt.*
//Zárás//
*Talán valamelyik isten űz vele most oly gonosz térfát, ami miatt kellemetlen érzés keríti hatalmába. Mint villámcsapás hasít bele az érzés, hogy jobb lenne távozóra fogni. Amúgy sem gondolta magát eddig cédának, hogy szinte idegen férfiakkal fürdőzzön a kádban. Annak ellenére, hogy igencsak szimpatikus neki Learon. Átkozza is magát veszettül, ahogy a dézsa szélére fogva sóhajt fel.*
- Azt hiszem jobb lesz, ha nem zavarok tovább.
*Motyogja lesütött szemekkel, majd a férfira pillantva nyom egy apró csókot az orrára, hogy aztán a vízből kilépve kapkodja össze a ruháit. Lesütött szemekkel, zavart mosollyal öltözködik, majd az előkerülő útitársát a nyakába véve hajol aprót a Pásztormágus felé.*
- Mindent köszönök Learon. Az ég áldjon és remélem még látjuk egymást.
*Mosolyodik el végül, ahogy kiegyenesedik, s amilyen sebesen botlottak egymásba, most olyan sebesen hagyja is maga mögött a birtokot. Természetesen Mydaw az egész út alatt hallgathatja, ahogy gazdája a legcifrább átkokat szórja magára a bolond döntése miatt.*
3895. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-05-13 18:49:01
Üzenet elküldve: 2022-05-13 18:49:01
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Az Alkimistaműhelyben lévő árak még a Boszorkánykonyhában látottaknál is rosszabbnak bizonyulnak. Úgy tűnik a piactéri kínálatnál kell maradnia, ha jót akar magának. Most már tényleg visszaindul a városba, egyenesen a szántóföldek irányába. Büszke magára, hiszen eredményes napot zárt a konkurencia feltérképezésével kapcsolatban. Bár csak öt arany különbségről beszélünk bájitalonként, de ez többszöri kiadás után már halmozottan észrevehető. Szerencsére Lertheya jó a matematikában, ami a kereskedők számára egy elengedhetetlen adottság. Az alkímiában is hasznos, ha a gnóm lány tisztában van a számok fontosságával és erejével. Örökre hálás lesz a szüleinek, hogy már kiskorában megtanítottak neki minden fontos dolgot, amire szüksége lehet az életben.*
3894. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-05-13 16:34:06
Üzenet elküldve: 2022-05-13 16:34:06
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Amon Ruadhr környéke, valamint a Tharg birtokok nem éppen olyan helyszínek, ahova gyakran beteszi a lábát. Ennek ellenére most mégis erre a szokatlan cselekedetre vetemedik, hogy elérhessen a közeli alkimistaműhelybe. Nem ismeri annyira a barbárokat, hogy megbízzon bennük, ezért ismét megjelenik a gyomra tájékán az a kellemetlen görcs, ami a lakónegyedben is előjött. Ha hosszú távon ilyesmiket művel, az határozottan árthat az egészségének, na meg az épelméjűségének. Azonban ilyen dolgokat kell tennie annak, aki a világ legjobb alkimistájává akar válni. A gnómok csak a gázok és a bájitalok kutatásában tudnak kitűnni, így nincs más lehetősége, ha híressé akar válni.*
3893. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-05-12 15:23:49
Üzenet elküldve: 2022-05-12 15:23:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Éné csodaországban//
*Aenae büszke magára, mármint amennyire az ember büszke lehet arra, hogy éppen hazudik egy másik személynek. Fonat vagy fejdísz, neki aztán teljesen mindegy. Igazából egy háromperces - maximum fertályórás - esküvő lenne az, amibe nyugodt szívvel bele tudna menni.*
- Relael, ebben az ügyben neked kell döntened. Teljes mértékben rád bízom magam.
*Néha ugyan ruhát húz, de jellemzően nadrágban jár. Az általa viselt ruhák ugyan drága anyagokból készültek, de egy esküvőre túlságosan egyszerűek. Kivéve az ötperces esküvő, arra tulajdonképpen bármilyen ruha megfelelne. Rel bizonyára ismeri annyira, hogy ne akarja nagyra nőtt habcsóknak öltöztetni és a hajába se álmodjon valami extrém költeményt, mint mondjuk vitorláshajó.
Relnek persze nincsen kifogása az egyhatos lagzi ellen, de Aenaenek a szeme se rebben, holott legszívesebben egy sötét sarokban zokogna a dologtól, vagy legalább fájdalmasan felsóhajtana.*
- Persze, igazad van. Végül is az unokáinknak is erről fogunk mesélni, nem? Legalábbis én sokszor meghallgattam a nagyanyámat, hogy milyen csodálatos volt a nap, mikor hozzáment a nagyapámhoz. Nagyapám milyen fess fiatalember volt, ő pedig mennyire izgult.
*Némi nosztalgiával tölti el az emlék. Ilyenkor elismeréssel adózik az anyja döntésének, olyan családot választott, amely teljes mértékben úgy bánt Aenaevel, mintha valóban vérségi kötelék fűzte volna őket össze. Még azt is elhitte, hogy azért nem szőke hajú és kék szemű, mert az egyik nagymamára hasonlít. Utólag már tudja, hogy csak annyi hasonlóság volt közöttük, hogy mindkettejük lába a földig ért.*
- Tudom, hogy felelősség, azt is, hogy mekkora. De jó családba születik és sosem lesz gondja az életben, szeretni fogjuk, a tenyerünkön hordozni.
*Szélesen mosolyog. Kívülről megint nem látszik, de a legkevésbé sem vágyott erre az állapotra és nagyon-nagyon haragszik magára, hogy ez megtörténhetett. Az első valós érzelem Rel őszinteségi rohamára mutatkozik az arcán, ez pedig a meglepetés.*
- Ez biztos normális így, nem? Úgy értem, hogy nem alszol jól, meg ilyenek, akkor biztosan türelmetlen vagy a fáradtságtól.
*Megpaskolja Rel karját, jelezve, hogy nem találja felháborítónak azt, amit hallott. Még rá is mosolyog.*
//Éné csodaországban//
*Aenae büszke magára, mármint amennyire az ember büszke lehet arra, hogy éppen hazudik egy másik személynek. Fonat vagy fejdísz, neki aztán teljesen mindegy. Igazából egy háromperces - maximum fertályórás - esküvő lenne az, amibe nyugodt szívvel bele tudna menni.*
- Relael, ebben az ügyben neked kell döntened. Teljes mértékben rád bízom magam.
*Néha ugyan ruhát húz, de jellemzően nadrágban jár. Az általa viselt ruhák ugyan drága anyagokból készültek, de egy esküvőre túlságosan egyszerűek. Kivéve az ötperces esküvő, arra tulajdonképpen bármilyen ruha megfelelne. Rel bizonyára ismeri annyira, hogy ne akarja nagyra nőtt habcsóknak öltöztetni és a hajába se álmodjon valami extrém költeményt, mint mondjuk vitorláshajó.
Relnek persze nincsen kifogása az egyhatos lagzi ellen, de Aenaenek a szeme se rebben, holott legszívesebben egy sötét sarokban zokogna a dologtól, vagy legalább fájdalmasan felsóhajtana.*
- Persze, igazad van. Végül is az unokáinknak is erről fogunk mesélni, nem? Legalábbis én sokszor meghallgattam a nagyanyámat, hogy milyen csodálatos volt a nap, mikor hozzáment a nagyapámhoz. Nagyapám milyen fess fiatalember volt, ő pedig mennyire izgult.
*Némi nosztalgiával tölti el az emlék. Ilyenkor elismeréssel adózik az anyja döntésének, olyan családot választott, amely teljes mértékben úgy bánt Aenaevel, mintha valóban vérségi kötelék fűzte volna őket össze. Még azt is elhitte, hogy azért nem szőke hajú és kék szemű, mert az egyik nagymamára hasonlít. Utólag már tudja, hogy csak annyi hasonlóság volt közöttük, hogy mindkettejük lába a földig ért.*
- Tudom, hogy felelősség, azt is, hogy mekkora. De jó családba születik és sosem lesz gondja az életben, szeretni fogjuk, a tenyerünkön hordozni.
*Szélesen mosolyog. Kívülről megint nem látszik, de a legkevésbé sem vágyott erre az állapotra és nagyon-nagyon haragszik magára, hogy ez megtörténhetett. Az első valós érzelem Rel őszinteségi rohamára mutatkozik az arcán, ez pedig a meglepetés.*
- Ez biztos normális így, nem? Úgy értem, hogy nem alszol jól, meg ilyenek, akkor biztosan türelmetlen vagy a fáradtságtól.
*Megpaskolja Rel karját, jelezve, hogy nem találja felháborítónak azt, amit hallott. Még rá is mosolyog.*
3892. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-05-06 14:26:58
Üzenet elküldve: 2022-05-06 14:26:58
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 213
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 213
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Éné el a Varangyvárba//
*Nem az a kéjenc fajta, aki hajlamos kilesni a fiatal leányokat, még ha azok vonzóak is. Amúgy is volt szerencséje látni már a finom vonalakat és idomokat, persze akaratlanul. Míg tehát a leány fürdőt vesz, ő nem a forró víz gőzében veszik el, hanem a lét és nemlét között feszülő homályban, kettesben gondolataival. Hajtja a bosszú, ehhez nem fér kétség. De hogy ez a buzgó vágy kifelé vagy mifelé irányul, azt maga sem tudná megmondani. Ugyanakkor saját feladatára kell most koncentrálnia. Csatlakoznia kell a Szellemjáróhoz, hogy segíthesse. A lelkében fortyogó dühvel ráér majd később foglalatoskodni.
Tanúja, miképp bódítja magát a thargok úrnője. Nem veti meg érte, épp ellenkezőleg. Az efféle bódulmányok sokszor segítenek előhalászni a megfelelő gondolatokat az elme mélyéről. Kitágítják a tudatot, s akár Őseink Szellemeinek is segíthetnek utat találni magukhoz. Odahaza, a messzi északon a különböző varázsgombáknak volt hagyománya. Maga a sámánasszony is eképp lépett kapcsolatba a Szellemekkel s nincs kétsége afelől, hogy a Szellemjáró is ismeri ennek csínját-bínját.
Elnézegeti a helyiségben szanaszét heverő rajzokat, az aktokon pedig csak jóízűen hümmög egy sort. Megvan Kagaenaenek a maga világa. Talán tényleg túl sokat remélt és kért ettől az apátlan leánytól... Időt kellett volna hagynia számára. Ugyanakkor tulajdon vérének ontása, s feladatának eltérítése keserves bűn marad. Elnézi a fiatal úrnőt, míg amaz alszik. Vigyáz az álmára, ha úgy tetszik. Bárhogy is alakul a kettejük dolga, a vér immáron minden értelmében összeköti őket.*
*Nem az a kéjenc fajta, aki hajlamos kilesni a fiatal leányokat, még ha azok vonzóak is. Amúgy is volt szerencséje látni már a finom vonalakat és idomokat, persze akaratlanul. Míg tehát a leány fürdőt vesz, ő nem a forró víz gőzében veszik el, hanem a lét és nemlét között feszülő homályban, kettesben gondolataival. Hajtja a bosszú, ehhez nem fér kétség. De hogy ez a buzgó vágy kifelé vagy mifelé irányul, azt maga sem tudná megmondani. Ugyanakkor saját feladatára kell most koncentrálnia. Csatlakoznia kell a Szellemjáróhoz, hogy segíthesse. A lelkében fortyogó dühvel ráér majd később foglalatoskodni.
Tanúja, miképp bódítja magát a thargok úrnője. Nem veti meg érte, épp ellenkezőleg. Az efféle bódulmányok sokszor segítenek előhalászni a megfelelő gondolatokat az elme mélyéről. Kitágítják a tudatot, s akár Őseink Szellemeinek is segíthetnek utat találni magukhoz. Odahaza, a messzi északon a különböző varázsgombáknak volt hagyománya. Maga a sámánasszony is eképp lépett kapcsolatba a Szellemekkel s nincs kétsége afelől, hogy a Szellemjáró is ismeri ennek csínját-bínját.
Elnézegeti a helyiségben szanaszét heverő rajzokat, az aktokon pedig csak jóízűen hümmög egy sort. Megvan Kagaenaenek a maga világa. Talán tényleg túl sokat remélt és kért ettől az apátlan leánytól... Időt kellett volna hagynia számára. Ugyanakkor tulajdon vérének ontása, s feladatának eltérítése keserves bűn marad. Elnézi a fiatal úrnőt, míg amaz alszik. Vigyáz az álmára, ha úgy tetszik. Bárhogy is alakul a kettejük dolga, a vér immáron minden értelmében összeköti őket.*
3891. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-05-05 13:42:36
Üzenet elküldve: 2022-05-05 13:42:36
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Éné el a Varangyvárba//
*Sikerül annyira összeszednie magát, hogy mikor kilép a Hrallh ajtaján, akkor már mosoly mögé tudja rejteni a nyomorát. Mintha mi sem történt volna, mintha nem törte volna össze ez a nő minden reményét.
Maga sem tudja, hogy hogyan jut el a lováig, mintha csak vinné a lába. Lóháton már sokkal könnyebb, de ezúttal nem hajtja tajtékosra az állatot, könnyed ügetéssel jut el Cha'yss birtokára, bár addigra már meglehetősen bávatag.
A gőzölgő fürdővízben ülve hamar rájön, hogy bármennyire is szeretné vízbe fojtani magát, nem fog menni, hacsak magára nem dobál pár zsák krumplit.
Hangulatán az ördögvigyoros pipa sem javít, sem pedig a delíriummal megjelenő férfi. De most nem akar vele vitatkozni, fáradt pillantással ráhagyja csak, sokszor meghallgatta már, tulajdonképpen egyet is ért azzal, hogy feleslegesen csinálja a drámát és, hogy nincs más dolga, mint összeszorított foggal elviselni ezt is. Más lehetőség nem nagyon van, hiszen be kell látnia, hogy az oly kézenfekvő öngyilkossághoz gyáva, ha nem lenne az, már évekkel ezelőtt leveti magát a Tűtoronyból.
A fürdővíz teljesen kihűl, mire kiszáll a dézsából, nem vesződik azzal, hogy felöltözzön, hiszen a mai napon már nem sok kedve van ahhoz, hogy kitegye a lábát a házból. Bokáig érő selyemköntösben, vizes hajára tekert törölközővel ül végül le a hálóban az íróasztalhoz, hogy megírja a levelet, amit megígért. Számtalan papírgalacsin gyűlik össze az asztalon, ha valaki kisimítaná a papírokat, akkor Aenae gyöngy betűivel írt, félbehagyott leveleket olvashatna, amikből szavakat, mondatrészeket, vagy akár egész mondatokat húzott ki. Hol a megszólítással nem elégedett, hol a zárással, a tartalmi elemek nagyjából mindben ugyanazok: a megszólítottat a Vashegyre hívja, hogy találkozzon Kagan egykori asszonyával. A szellemjárót mindenféle névvel illeti, ebben benne van, hogy halott, hogy feltámadt, hogy új életre kelt, hogy halálból visszatért, egyikkel sem elégedett igazán, ahogyan az elköszönés esetében is nehezen találja meg a megfelelőt, van ott “ölellek”, “baráti szeretettel” és “üdvözlettel” is. Végül aztán egy nagyon lakonikus levelet küld el.
A lepecsételt levelet a személyzet egyik tagjára bízza, hogy küldje el a címzettnek. Ezután rájön, hogy Effynek megígérte, hogy visszamegy és beszámol, de nincsen ehhez most ereje, inkább neki is ír egy sort.
Aludni nem tud, de valamivel muszáj lefoglalnia magát, először arra gondol, hogy valami könyvet olvashatna, de ezt hamar beszünteti, nem tud az olvasott szövegre figyelni. A rajzolás mellett dönt, az másfajta koncentrációt igényel, bőven lefoglalja a kezét és a gondolatait is.
Zaklatott állapotát nem tükrözi a rajz, amin egy sötét, hosszú hajú férfi látható félmeztelenül, hátulról, egy nőt tart a karjaiban, belőle nem sok látszik. A nő egyik karja a férfi nyakát öleli, fejét a vállára hajtja, profilja ugyan elnagyolt, de vidám lehet, egyik lábát spiccbe feszített lábfejjel nyújtja a magasba. Szinte hallani a kacagását is.
Egy ideig nézi a rajzot, aztán az egyik párnát magához ölelve bámul ki az ablakon. A kívánt hatást elérte, meglehetősen katatón állapotban van, az sem zavarja, hogy a törölköző lecsúszik a fejéről. Később valószínűleg nem tudja majd megmondani, hogy mi is volt az a pillanat, mikor elaludt, de tény és való, hogy egyszer csak alszik. A párnát magához ölelve, körülötte szétszórva a rajzeszközök, kicsit odébb a mappa, amiben a rajzai - tájképek, csendéletek, portrék és aktok - vannak. Az asztalon meg a számtalan levélkezdemény. De legalább jól alszik, mélyen és mozdulatlanul. A kopogásra sem ébred meg, sem arra, hogy az ikerpár lánytagja bedugja a fejét az ajtón - viszont nyilván a választ is megadja ezzel arra, hogy kér-e bármit is?*
*Sikerül annyira összeszednie magát, hogy mikor kilép a Hrallh ajtaján, akkor már mosoly mögé tudja rejteni a nyomorát. Mintha mi sem történt volna, mintha nem törte volna össze ez a nő minden reményét.
Maga sem tudja, hogy hogyan jut el a lováig, mintha csak vinné a lába. Lóháton már sokkal könnyebb, de ezúttal nem hajtja tajtékosra az állatot, könnyed ügetéssel jut el Cha'yss birtokára, bár addigra már meglehetősen bávatag.
A gőzölgő fürdővízben ülve hamar rájön, hogy bármennyire is szeretné vízbe fojtani magát, nem fog menni, hacsak magára nem dobál pár zsák krumplit.
Hangulatán az ördögvigyoros pipa sem javít, sem pedig a delíriummal megjelenő férfi. De most nem akar vele vitatkozni, fáradt pillantással ráhagyja csak, sokszor meghallgatta már, tulajdonképpen egyet is ért azzal, hogy feleslegesen csinálja a drámát és, hogy nincs más dolga, mint összeszorított foggal elviselni ezt is. Más lehetőség nem nagyon van, hiszen be kell látnia, hogy az oly kézenfekvő öngyilkossághoz gyáva, ha nem lenne az, már évekkel ezelőtt leveti magát a Tűtoronyból.
A fürdővíz teljesen kihűl, mire kiszáll a dézsából, nem vesződik azzal, hogy felöltözzön, hiszen a mai napon már nem sok kedve van ahhoz, hogy kitegye a lábát a házból. Bokáig érő selyemköntösben, vizes hajára tekert törölközővel ül végül le a hálóban az íróasztalhoz, hogy megírja a levelet, amit megígért. Számtalan papírgalacsin gyűlik össze az asztalon, ha valaki kisimítaná a papírokat, akkor Aenae gyöngy betűivel írt, félbehagyott leveleket olvashatna, amikből szavakat, mondatrészeket, vagy akár egész mondatokat húzott ki. Hol a megszólítással nem elégedett, hol a zárással, a tartalmi elemek nagyjából mindben ugyanazok: a megszólítottat a Vashegyre hívja, hogy találkozzon Kagan egykori asszonyával. A szellemjárót mindenféle névvel illeti, ebben benne van, hogy halott, hogy feltámadt, hogy új életre kelt, hogy halálból visszatért, egyikkel sem elégedett igazán, ahogyan az elköszönés esetében is nehezen találja meg a megfelelőt, van ott “ölellek”, “baráti szeretettel” és “üdvözlettel” is. Végül aztán egy nagyon lakonikus levelet küld el.
A lepecsételt levelet a személyzet egyik tagjára bízza, hogy küldje el a címzettnek. Ezután rájön, hogy Effynek megígérte, hogy visszamegy és beszámol, de nincsen ehhez most ereje, inkább neki is ír egy sort.
Aludni nem tud, de valamivel muszáj lefoglalnia magát, először arra gondol, hogy valami könyvet olvashatna, de ezt hamar beszünteti, nem tud az olvasott szövegre figyelni. A rajzolás mellett dönt, az másfajta koncentrációt igényel, bőven lefoglalja a kezét és a gondolatait is.
Zaklatott állapotát nem tükrözi a rajz, amin egy sötét, hosszú hajú férfi látható félmeztelenül, hátulról, egy nőt tart a karjaiban, belőle nem sok látszik. A nő egyik karja a férfi nyakát öleli, fejét a vállára hajtja, profilja ugyan elnagyolt, de vidám lehet, egyik lábát spiccbe feszített lábfejjel nyújtja a magasba. Szinte hallani a kacagását is.
Egy ideig nézi a rajzot, aztán az egyik párnát magához ölelve bámul ki az ablakon. A kívánt hatást elérte, meglehetősen katatón állapotban van, az sem zavarja, hogy a törölköző lecsúszik a fejéről. Később valószínűleg nem tudja majd megmondani, hogy mi is volt az a pillanat, mikor elaludt, de tény és való, hogy egyszer csak alszik. A párnát magához ölelve, körülötte szétszórva a rajzeszközök, kicsit odébb a mappa, amiben a rajzai - tájképek, csendéletek, portrék és aktok - vannak. Az asztalon meg a számtalan levélkezdemény. De legalább jól alszik, mélyen és mozdulatlanul. A kopogásra sem ébred meg, sem arra, hogy az ikerpár lánytagja bedugja a fejét az ajtón - viszont nyilván a választ is megadja ezzel arra, hogy kér-e bármit is?*
3890. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-04-17 19:58:21
Üzenet elküldve: 2022-04-17 19:58:21
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Aenae//
- Akkor te hozod a szalmaszálakat, én pedig a tejet hozzá.
*Az ő mosolya sem épp a legőszintébb, de igyekszik nem kimutatnia aggodalmát, hangot pedig végképp nem ad neki. Elköszönés közben integet a lánynak. Nézi őt ahogy ellovagol, aztán még áll egy darabig az udvar közepén. Amikor már nem látja Aenae-t a horizonton, sóhajt egyet. Azt kívánja, bárcsak megoldhatná barátnője összes problémáját egyetlen varázsszóval vagy érintéssel, de ilyesmikre talán senki sem képes. Merengésében Ildycho zavarja meg, amint egy tálca étellel a kezeiben kisiet a tornácra.*
- Asszonság, nincsen itten senki a nappaliba'. Hová tegyem akkor ezt?
*Ephemia megfordul és visszatessékeli őt az épületbe.*
- Már nincs itt. Elment.
- Ilyen gyorsan gyött, oszt el is ment?
- Valahogy úgy. Megeszem az étkezőben, amit készítettél.
*A szakácsnő nézi egy darabig Ephemia arcát. Egy pillanatra komolyan elgondolkodik, hogy vajon valóban volt-e itt vendég, vagy már megint csak Ephemia képzelete játszadozik vele, és azért kért két személyre ennivalót. ~Be sokat képzeleg mostanság.~ Aztán vissza is megy a házba Effi után, hogy megterítsen neki az étkezőasztalnál.*
- Akkor te hozod a szalmaszálakat, én pedig a tejet hozzá.
*Az ő mosolya sem épp a legőszintébb, de igyekszik nem kimutatnia aggodalmát, hangot pedig végképp nem ad neki. Elköszönés közben integet a lánynak. Nézi őt ahogy ellovagol, aztán még áll egy darabig az udvar közepén. Amikor már nem látja Aenae-t a horizonton, sóhajt egyet. Azt kívánja, bárcsak megoldhatná barátnője összes problémáját egyetlen varázsszóval vagy érintéssel, de ilyesmikre talán senki sem képes. Merengésében Ildycho zavarja meg, amint egy tálca étellel a kezeiben kisiet a tornácra.*
- Asszonság, nincsen itten senki a nappaliba'. Hová tegyem akkor ezt?
*Ephemia megfordul és visszatessékeli őt az épületbe.*
- Már nincs itt. Elment.
- Ilyen gyorsan gyött, oszt el is ment?
- Valahogy úgy. Megeszem az étkezőben, amit készítettél.
*A szakácsnő nézi egy darabig Ephemia arcát. Egy pillanatra komolyan elgondolkodik, hogy vajon valóban volt-e itt vendég, vagy már megint csak Ephemia képzelete játszadozik vele, és azért kért két személyre ennivalót. ~Be sokat képzeleg mostanság.~ Aztán vissza is megy a házba Effi után, hogy megterítsen neki az étkezőasztalnál.*
3889. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-04-15 18:40:23
Üzenet elküldve: 2022-04-15 18:40:23
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Effy//
*Úgy bólogat, mintha amúgy szeretne enni. Manapság már a citromos sütemény sem tudja lázba hozni, pedig régen addig ette, amíg látta és el kellett dugni előle.*
- Olyasmi.
*Hogy ezt a választ a barátra, vagy a kérőre értette-e, netán kicsit mindkettőre? Meg lehetne vádolni azzal, hogy szándékosan tartja Effyt bizonytalanságban, de igazából maga sem tudja, hogy mit válaszoljon. Az is lehet, hogy Cha'yss már végképp megharagudott rá és nemhogy Effyig nem jön el vele, de a ház sarkáig sem. Mármint ha beengedi egyáltalán a házába még. Kínos lenne, ha nem, mert egy csomó holmija ott van.*
- Jó-jó, hozok szalmaszálat, hogy arcunkat is beledughassuk.
*Mondja halvány mosollyal, természetesen nem gondolja komolyan és miután az előbb már úgy döntött, hogy Effy is csak viccnek vette, ezért nem tesz most kitérőt egy szalmakazalhoz sem.*
- Ég veled Eff!
*Búcsúzik a lánytól, hogy aztán elvágtasson Amon Ruadh irányába.*
*Úgy bólogat, mintha amúgy szeretne enni. Manapság már a citromos sütemény sem tudja lázba hozni, pedig régen addig ette, amíg látta és el kellett dugni előle.*
- Olyasmi.
*Hogy ezt a választ a barátra, vagy a kérőre értette-e, netán kicsit mindkettőre? Meg lehetne vádolni azzal, hogy szándékosan tartja Effyt bizonytalanságban, de igazából maga sem tudja, hogy mit válaszoljon. Az is lehet, hogy Cha'yss már végképp megharagudott rá és nemhogy Effyig nem jön el vele, de a ház sarkáig sem. Mármint ha beengedi egyáltalán a házába még. Kínos lenne, ha nem, mert egy csomó holmija ott van.*
- Jó-jó, hozok szalmaszálat, hogy arcunkat is beledughassuk.
*Mondja halvány mosollyal, természetesen nem gondolja komolyan és miután az előbb már úgy döntött, hogy Effy is csak viccnek vette, ezért nem tesz most kitérőt egy szalmakazalhoz sem.*
- Ég veled Eff!
*Búcsúzik a lánytól, hogy aztán elvágtasson Amon Ruadh irányába.*
3888. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-04-14 20:27:09
Üzenet elküldve: 2022-04-14 20:27:09
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Aenae//
- Értem, semmi baj.
*Nem akarja ő erőltetni az alkoholt, hisz pusztító dolog tud lenni. Aenae terhein semmiképpen nem segítene, talán csak addig felejtené el a gondjait, amíg a hatása tart. Vagy talán annyi teher nyomja a vállát, hogy még akkor sem.*
- Mindenképpen maradnod kell majd. A szakácsnőnk Ildycho istenien főz! *Aztán hirtelen megáll egy pillanatra a beszédben.* Hogy hozol valakit? Netalán kérőt? Vagy barátot? Bármikor elhozhatod, szívesen megvendégelem. ~Olyan ritkán jár errefelé bárki is.~
*Talán pezsgőbb társasági életet élne, hogy Pharajo és háreme nem tudna minimum Artheniorig elköpni, és nem riasztaná el a járókelőket, de hát az élet egy gyapjasteveháremmel nem kívánságműsor.
Már odakint indulna barátnője, aki Ephemia kérlelésére láthatóan nem reagál jól, ő pedig nem fogja erőltetni. Ha nem akar maradni, és nem akar többet mondani, akkor hagynia kell. Idegesen tördeli az ujjait, miközben bólint egy akkorát, hogy majd' leszakad a feje.*
- Rendben. Várni foglak majd. *Arcára erőltet egy mosolyt.* Majd... Együtt áztatjuk a lábunkat tejbe.
*Igazából csak ennyit tud most kinyögni megnyugtatás gyanánt. Idegességében a gyapjastevék karámja felé tekint, ahol a hárem ura Pharajo pont őt nézi. ~Most mit tegyek, Pharajo?~ Pharajo meg mintha azt sugallná bölcs tekintetével, hogy "hagyd elmenni, te ráncos vénlány". Erre a feltevésre, hogy Pharajo ezt gondolja, Ephemia kicsit megsértődik, hiszen szerinte annyira még nem ráncos, de azzal, hogy ne próbálja meg Aenae-t itt tartani a birtokon, csendben egyetért. Ennek fényében úgy érzi, itt az ideje elköszönnie, és hagynia a lányt ellovagolni.*
- Ég veled, Aenae.
- Értem, semmi baj.
*Nem akarja ő erőltetni az alkoholt, hisz pusztító dolog tud lenni. Aenae terhein semmiképpen nem segítene, talán csak addig felejtené el a gondjait, amíg a hatása tart. Vagy talán annyi teher nyomja a vállát, hogy még akkor sem.*
- Mindenképpen maradnod kell majd. A szakácsnőnk Ildycho istenien főz! *Aztán hirtelen megáll egy pillanatra a beszédben.* Hogy hozol valakit? Netalán kérőt? Vagy barátot? Bármikor elhozhatod, szívesen megvendégelem. ~Olyan ritkán jár errefelé bárki is.~
*Talán pezsgőbb társasági életet élne, hogy Pharajo és háreme nem tudna minimum Artheniorig elköpni, és nem riasztaná el a járókelőket, de hát az élet egy gyapjasteveháremmel nem kívánságműsor.
Már odakint indulna barátnője, aki Ephemia kérlelésére láthatóan nem reagál jól, ő pedig nem fogja erőltetni. Ha nem akar maradni, és nem akar többet mondani, akkor hagynia kell. Idegesen tördeli az ujjait, miközben bólint egy akkorát, hogy majd' leszakad a feje.*
- Rendben. Várni foglak majd. *Arcára erőltet egy mosolyt.* Majd... Együtt áztatjuk a lábunkat tejbe.
*Igazából csak ennyit tud most kinyögni megnyugtatás gyanánt. Idegességében a gyapjastevék karámja felé tekint, ahol a hárem ura Pharajo pont őt nézi. ~Most mit tegyek, Pharajo?~ Pharajo meg mintha azt sugallná bölcs tekintetével, hogy "hagyd elmenni, te ráncos vénlány". Erre a feltevésre, hogy Pharajo ezt gondolja, Ephemia kicsit megsértődik, hiszen szerinte annyira még nem ráncos, de azzal, hogy ne próbálja meg Aenae-t itt tartani a birtokon, csendben egyetért. Ennek fényében úgy érzi, itt az ideje elköszönnie, és hagynia a lányt ellovagolni.*
- Ég veled, Aenae.
3887. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-04-13 22:04:47
Üzenet elküldve: 2022-04-13 22:04:47
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Effy//
- Bocsáss meg, szörnyen modortalan volt tőlem, de tényleg rossz volt a szám íze. De már jó.
*Elereszti a poharat, hogy Effy elvehesse tőle. Kicsit zavartan mosolyog, hogy barátnőjének ezt látnia kellett. Nincs gondja azzal, hogy megigyon pusztulat, torokégető italokat, meglehetősen nagy gyakorlatra tett benne ő is szert, Effyhez hasonlóan. És bár kevéssé van rá hatással az alkohol, de tényleg nem lenne tanácsos szeszt innia jelen helyzetben. Az állapotában ráadásul csak a napi egy pohár vörösbor javallott, az almapálinka aligha.*
- Most még ezt mondod, de aztán kiköpködöm a pálinkád, meg elszórom a használt zsebkendőim. Jó-jó, legközelebb maradok ebédre, vagy vacsorára.
*Ő már régen el is felejtette a fűre böllentett káposztát, de nem tudja nem-észrevenni, hogy Effy észreveszi. Barátnője aggodalma ingerültté teszi. Megfeszül egy izom az állán.*
- Kérlek, Effy, ne kezdd te is.
*Eddig is nyomorult lelkiállapotban volt, de ezen a ponton már tényleg robbanásközeli állapotba kerül.*
- Nem várhatok holnapig, te is tudod, hogy nem.
*Ingerültsége hallható a hangjában és az arcán is világosan látható. Hajszál választja el attól, hogy Effyre zúdítsa minden keserűségét, amit amiatt érez, hogy folyamatosan megkérdőjelezi valaki a döntéseit.*
- Nincsen semmi, ha lenne beszámolnék.
*Szavai meglehetősen hidegen csengenek, ebben a pillanatban biztos benne, hogy ha még valaki hasonlóan viselkedik vele a mai napon, akkor annak már a fejére fogja olvasni.*
- Bocsáss meg, szörnyen modortalan volt tőlem, de tényleg rossz volt a szám íze. De már jó.
*Elereszti a poharat, hogy Effy elvehesse tőle. Kicsit zavartan mosolyog, hogy barátnőjének ezt látnia kellett. Nincs gondja azzal, hogy megigyon pusztulat, torokégető italokat, meglehetősen nagy gyakorlatra tett benne ő is szert, Effyhez hasonlóan. És bár kevéssé van rá hatással az alkohol, de tényleg nem lenne tanácsos szeszt innia jelen helyzetben. Az állapotában ráadásul csak a napi egy pohár vörösbor javallott, az almapálinka aligha.*
- Most még ezt mondod, de aztán kiköpködöm a pálinkád, meg elszórom a használt zsebkendőim. Jó-jó, legközelebb maradok ebédre, vagy vacsorára.
*Ő már régen el is felejtette a fűre böllentett káposztát, de nem tudja nem-észrevenni, hogy Effy észreveszi. Barátnője aggodalma ingerültté teszi. Megfeszül egy izom az állán.*
- Kérlek, Effy, ne kezdd te is.
*Eddig is nyomorult lelkiállapotban volt, de ezen a ponton már tényleg robbanásközeli állapotba kerül.*
- Nem várhatok holnapig, te is tudod, hogy nem.
*Ingerültsége hallható a hangjában és az arcán is világosan látható. Hajszál választja el attól, hogy Effyre zúdítsa minden keserűségét, amit amiatt érez, hogy folyamatosan megkérdőjelezi valaki a döntéseit.*
- Nincsen semmi, ha lenne beszámolnék.
*Szavai meglehetősen hidegen csengenek, ebben a pillanatban biztos benne, hogy ha még valaki hasonlóan viselkedik vele a mai napon, akkor annak már a fejére fogja olvasni.*
3886. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-04-13 20:15:06
Üzenet elküldve: 2022-04-13 20:15:06
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Aenae//
*Arra számít, hogy barátnője lenyeli a pálinkát, de nem. Szépen visszaköpi a pohárkába némi öblögetés után. Ha gyapjastevéi látnák ezt a folyamatot, minden bizonnyal tiszteletbeli háremtaggá avatnák Aenae-t. Effi pislog vagy hármat, elveszi a lánytól a pohárkát és a dívány melletti asztalra teszi.*
- Félsz, hogy égetné a torkod, mi? Ó, a sokadik után már meg sem éreznéd, haha!
*Felnyerít idegesen. Nem, ő már nem leli örömét az alkoholban, de nagyon is emlékszik azokra a hónapokra, amelyekre most inkább ne is emlékezne. Akkoriban, a népes gyapjastevecsordájának megálmodása előtt csak abban lelte örömét, ha olykor-olykor a pohár fenekére nézhetett.*
- Az én nyakamon itt maradhatsz. Néha unalmas itt a birtokon egyedül, főleg ha Tizióval is elkerüljük egymást.
*Az ölelést viszonozza.*
- Én tudom, hogy vissza fogsz jönni, engem pedig egy percig se félts. De ha visszatérsz, akkor már tényleg muszáj lesz megvárnod az ebédet. Vagy vacsorát, ahogy tetszik. Kikísérlek.
*S így is tesz. Végignézi, ahogy barátnője nyeregbe ül, ámbár nem tud nem felfigyelni a földön szétterülő, nem túl gusztusos jelenségre, amely valaha Aenae gyomrában lehetett, és ami aztán kikívánkozott valamitől. Szemöldöke a homloka közepére csúszik, ahogy megvilágosodik.*
- Óóó. *Megköszörüli a torkát.* Aenae, biztos hogy jó ötlet így ellovagolnod? Biztosan nem maradsz itt legalább egy kis ideig, míg mondjuk lepihensz, vagy eszel valamit? Akár holnap reggel is ellovagolhatsz.
*Nem tudja, hogy az imént elmondottak okán került-e Aenae ilyen állapotba, vagy hogy van-e valami más, amiről Ephemia nem tud, és ami Aenae-t nyomasztja. ~És talán még ki is merült.~ Azért még egyszer utoljára bepróbálkozik.*
- Ha valami baj van, tudod, hogy nekem mindent elmondhatsz.
*Arra számít, hogy barátnője lenyeli a pálinkát, de nem. Szépen visszaköpi a pohárkába némi öblögetés után. Ha gyapjastevéi látnák ezt a folyamatot, minden bizonnyal tiszteletbeli háremtaggá avatnák Aenae-t. Effi pislog vagy hármat, elveszi a lánytól a pohárkát és a dívány melletti asztalra teszi.*
- Félsz, hogy égetné a torkod, mi? Ó, a sokadik után már meg sem éreznéd, haha!
*Felnyerít idegesen. Nem, ő már nem leli örömét az alkoholban, de nagyon is emlékszik azokra a hónapokra, amelyekre most inkább ne is emlékezne. Akkoriban, a népes gyapjastevecsordájának megálmodása előtt csak abban lelte örömét, ha olykor-olykor a pohár fenekére nézhetett.*
- Az én nyakamon itt maradhatsz. Néha unalmas itt a birtokon egyedül, főleg ha Tizióval is elkerüljük egymást.
*Az ölelést viszonozza.*
- Én tudom, hogy vissza fogsz jönni, engem pedig egy percig se félts. De ha visszatérsz, akkor már tényleg muszáj lesz megvárnod az ebédet. Vagy vacsorát, ahogy tetszik. Kikísérlek.
*S így is tesz. Végignézi, ahogy barátnője nyeregbe ül, ámbár nem tud nem felfigyelni a földön szétterülő, nem túl gusztusos jelenségre, amely valaha Aenae gyomrában lehetett, és ami aztán kikívánkozott valamitől. Szemöldöke a homloka közepére csúszik, ahogy megvilágosodik.*
- Óóó. *Megköszörüli a torkát.* Aenae, biztos hogy jó ötlet így ellovagolnod? Biztosan nem maradsz itt legalább egy kis ideig, míg mondjuk lepihensz, vagy eszel valamit? Akár holnap reggel is ellovagolhatsz.
*Nem tudja, hogy az imént elmondottak okán került-e Aenae ilyen állapotba, vagy hogy van-e valami más, amiről Ephemia nem tud, és ami Aenae-t nyomasztja. ~És talán még ki is merült.~ Azért még egyszer utoljára bepróbálkozik.*
- Ha valami baj van, tudod, hogy nekem mindent elmondhatsz.
3885. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-04-13 14:36:44
Üzenet elküldve: 2022-04-13 14:36:44
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Effy//
- Kedves tőled.
*Igazából nagyon mosolyogtató, ahogy elképzeli a lapostevéket, amint egy szakajtónyi gyereket köpdösnek. Ha tudná, hogy Effy visszaköpdös nekik, akkor valószínűleg nagyon jóízűen kacagna.
A pálinkára csak bólint, nem örül annak, hogy magára marad a gondolataival, szerencsére most nem annyi időre, hogy komoly letargiába eshessen.*
- Köszönöm.
*Ami ezután következik az minden, csak nem éppen gusztusos, ugyanis Aeane kihörpitéli a pálinkát a pohárból, kicsit öblögeti a száját, még gargalizál is, majd visszaköpi a pohárba.*
- Óh, sokkal jobb, köszönöm.
*Ilyen formában Effy valószínűleg nem fogja meginni.*
- Hát, ha nem lesz hol laknom, akkor lehet, hogy végül tényleg a nyakadon maradok.
*Megöleli barátnőjét, akivel azóta barátok, hogy emlékszik rá.*
- Effy, vissza fogok jönni. Talán el is hozok valakit, hogy bemutassam. De ha nem jövök, akkor kérlek, hogy nagyon vigyázz magadra.
*Kicsit olyan az érzése, mintha épp a saját kivégzésére indulna. Az ember ritkán siet ilyesmire, még akkor sem, ha történetesen nem a sajátjáról van szó. Még mindig úgy gondolja, hogy opció lehet az, hogy nem a Vashegy felé, hanem pont az ellenkező irányba indul el. Erről rövid pillanat után letesz. Sok mindennel meg lehet vádolni, de azzal nem, hogy gyáva lenne. Nem, nem ijed meg a saját árnyékától, nem fogja ez a nő sem megrémíteni.
Sziklaszilárd elhatározással ül nyeregbe. Igen, szembe fog nézni a sorsával, ami talán az, hogy Laor kitekeri a nyakát a szeretője parancsára, de az is lehet, hogy nem jár senki halálával, vagy megcsonkításával.*
- Kedves tőled.
*Igazából nagyon mosolyogtató, ahogy elképzeli a lapostevéket, amint egy szakajtónyi gyereket köpdösnek. Ha tudná, hogy Effy visszaköpdös nekik, akkor valószínűleg nagyon jóízűen kacagna.
A pálinkára csak bólint, nem örül annak, hogy magára marad a gondolataival, szerencsére most nem annyi időre, hogy komoly letargiába eshessen.*
- Köszönöm.
*Ami ezután következik az minden, csak nem éppen gusztusos, ugyanis Aeane kihörpitéli a pálinkát a pohárból, kicsit öblögeti a száját, még gargalizál is, majd visszaköpi a pohárba.*
- Óh, sokkal jobb, köszönöm.
*Ilyen formában Effy valószínűleg nem fogja meginni.*
- Hát, ha nem lesz hol laknom, akkor lehet, hogy végül tényleg a nyakadon maradok.
*Megöleli barátnőjét, akivel azóta barátok, hogy emlékszik rá.*
- Effy, vissza fogok jönni. Talán el is hozok valakit, hogy bemutassam. De ha nem jövök, akkor kérlek, hogy nagyon vigyázz magadra.
*Kicsit olyan az érzése, mintha épp a saját kivégzésére indulna. Az ember ritkán siet ilyesmire, még akkor sem, ha történetesen nem a sajátjáról van szó. Még mindig úgy gondolja, hogy opció lehet az, hogy nem a Vashegy felé, hanem pont az ellenkező irányba indul el. Erről rövid pillanat után letesz. Sok mindennel meg lehet vádolni, de azzal nem, hogy gyáva lenne. Nem, nem ijed meg a saját árnyékától, nem fogja ez a nő sem megrémíteni.
Sziklaszilárd elhatározással ül nyeregbe. Igen, szembe fog nézni a sorsával, ami talán az, hogy Laor kitekeri a nyakát a szeretője parancsára, de az is lehet, hogy nem jár senki halálával, vagy megcsonkításával.*
3884. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-04-13 11:52:31
Üzenet elküldve: 2022-04-13 11:52:31
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Aenae//
- Na ez a beszéd! Ha majd nagyon megfájdul tőlük a fejed, akkor hozd el őket hozzám pár napra. Majd vigyázok, nehogy leköpjék őket a gyapjastevéim.
*Ephemiát már nem köpködik meg, amióta az aranyos állatok rájöttek, hogy Ephemia ez esetben visszaköp. Majd Aenae gyerekeit is megtanítja a gyapjastevetartás rejtelmeire.*
- Erősebb? Hozhatok neked, egy pillanat.
*Megint felpattan, és kisurran a konyhába Ildychóhoz, akitől kér egy üveg almapálinkát pohárral. Érzi ő, hogy Aenae-vel nincs minden rendben. Talán ha alkoholista lesz, mint ő volt nem is oly rég, akkor ez megváltozik. Vissza is tér egy kis pohárkával és tölt barátnőjének.*
- Almapálinka jó lesz? *Meg se várja a választ, már tölt is neki. Ha nem issza meg a lány, akkor majd ő.* Tessék. Jaj, már mész is?
*Nagyon nyomhatja ez az egész Aenae lelkét. Szívesen itt tartaná maga mellett barátnőjét, de hát mit tehetne? Úgysem nyugszik meg, amíg nem áll ki a feltámadt tharg asszony elé, akit valami olyasmi teremtésnek tud elképzelni, mint aki szabadidejében gyapjastevefejeket gyűjtöget. Na így már ő sem olyan nyugodt. Megfogja Aenae karját.*
- Persze, hogy rendben lesz. Tudod, hogy ide bármikor visszajöhetsz. Sőt, azért majd a napokban gyere vissza hozzám, jó? Csak hogy lássam, hogy épségben vagy. És arra is kíváncsi vagyok, miket mond neked. ~Úgy tűnik, egyedül fogom beverni azt egy tálca ennivalót...~
- Na ez a beszéd! Ha majd nagyon megfájdul tőlük a fejed, akkor hozd el őket hozzám pár napra. Majd vigyázok, nehogy leköpjék őket a gyapjastevéim.
*Ephemiát már nem köpködik meg, amióta az aranyos állatok rájöttek, hogy Ephemia ez esetben visszaköp. Majd Aenae gyerekeit is megtanítja a gyapjastevetartás rejtelmeire.*
- Erősebb? Hozhatok neked, egy pillanat.
*Megint felpattan, és kisurran a konyhába Ildychóhoz, akitől kér egy üveg almapálinkát pohárral. Érzi ő, hogy Aenae-vel nincs minden rendben. Talán ha alkoholista lesz, mint ő volt nem is oly rég, akkor ez megváltozik. Vissza is tér egy kis pohárkával és tölt barátnőjének.*
- Almapálinka jó lesz? *Meg se várja a választ, már tölt is neki. Ha nem issza meg a lány, akkor majd ő.* Tessék. Jaj, már mész is?
*Nagyon nyomhatja ez az egész Aenae lelkét. Szívesen itt tartaná maga mellett barátnőjét, de hát mit tehetne? Úgysem nyugszik meg, amíg nem áll ki a feltámadt tharg asszony elé, akit valami olyasmi teremtésnek tud elképzelni, mint aki szabadidejében gyapjastevefejeket gyűjtöget. Na így már ő sem olyan nyugodt. Megfogja Aenae karját.*
- Persze, hogy rendben lesz. Tudod, hogy ide bármikor visszajöhetsz. Sőt, azért majd a napokban gyere vissza hozzám, jó? Csak hogy lássam, hogy épségben vagy. És arra is kíváncsi vagyok, miket mond neked. ~Úgy tűnik, egyedül fogom beverni azt egy tálca ennivalót...~
3883. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-04-12 20:18:05
Üzenet elküldve: 2022-04-12 20:18:05
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Effy//
*Továbbra sem viszi rá a lélek, hogy beszámoljon Effynek a fejleményekről. Túl nyomorultul érzi magát, igazság szerint abban sem biztos, hogy akarja-e az esküvőt. Ha Cha'yss állandóan hisztizni fog valamin, akkor Aenae nem nagyon akar frigyre lépni vele. Persze megérti, hogy a szellemkérdés miatt mindannyian zaklatottak, csak momentán a tűréshatára szélén egyensúlyozik. Meglehet, hogy ő is hibás, hiszen általában zsigeri ellenkezést vált ki belőle az, ha valaki más akarja megmondani, hogy mit tegyen. Igen, talán mégis benne van a hiba és az alkalmazkodásra képtelen jellemében.*
- Persze Effy, ha lesznek gyerekeim, akkor mindenképpen el fogom hozni őket. Hogy játszhassanak Tizio gyerekeivel.
*Paskolja meg Effy kezét. Tökéletes pillanat lenne beszámolni neki, és egyszerre tökéletlen is. Úgy dönt, hogy nem most közli mégsem. A várakozás percei hol ideges fészkelődéssel telnek, hol csendes letargiával. Szerencsére Effy nem marad el sokáig.*
- Nem tudom Effy. Remélem, hogy igazad van. Talán mennem kéne. Van valami erősebb italod? Rossz ízű a szám.
*A hányás ritkán hagy jó szájízt maga után, ha Effynek lenne egy kis rumja, vagy bármi hasonló, pusztulat, amivel kiöblíthetné a száját. Aztán Aenae felpattan.*
- Azt hiszem, hogy muszáj mennem.
*Nem indul meg, csupán a szobában kezd fel és alá járkálni. Látszik rajta, hogy rettentő ideges. Talán egy kis ördögvigyor megnyugtatná... Nem! Muszáj tiszta tudattal odaállnia az elé a nő elé.*
- Minden rendben lesz, ugye?
*Továbbra sem viszi rá a lélek, hogy beszámoljon Effynek a fejleményekről. Túl nyomorultul érzi magát, igazság szerint abban sem biztos, hogy akarja-e az esküvőt. Ha Cha'yss állandóan hisztizni fog valamin, akkor Aenae nem nagyon akar frigyre lépni vele. Persze megérti, hogy a szellemkérdés miatt mindannyian zaklatottak, csak momentán a tűréshatára szélén egyensúlyozik. Meglehet, hogy ő is hibás, hiszen általában zsigeri ellenkezést vált ki belőle az, ha valaki más akarja megmondani, hogy mit tegyen. Igen, talán mégis benne van a hiba és az alkalmazkodásra képtelen jellemében.*
- Persze Effy, ha lesznek gyerekeim, akkor mindenképpen el fogom hozni őket. Hogy játszhassanak Tizio gyerekeivel.
*Paskolja meg Effy kezét. Tökéletes pillanat lenne beszámolni neki, és egyszerre tökéletlen is. Úgy dönt, hogy nem most közli mégsem. A várakozás percei hol ideges fészkelődéssel telnek, hol csendes letargiával. Szerencsére Effy nem marad el sokáig.*
- Nem tudom Effy. Remélem, hogy igazad van. Talán mennem kéne. Van valami erősebb italod? Rossz ízű a szám.
*A hányás ritkán hagy jó szájízt maga után, ha Effynek lenne egy kis rumja, vagy bármi hasonló, pusztulat, amivel kiöblíthetné a száját. Aztán Aenae felpattan.*
- Azt hiszem, hogy muszáj mennem.
*Nem indul meg, csupán a szobában kezd fel és alá járkálni. Látszik rajta, hogy rettentő ideges. Talán egy kis ördögvigyor megnyugtatná... Nem! Muszáj tiszta tudattal odaállnia az elé a nő elé.*
- Minden rendben lesz, ugye?
3882. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-04-12 16:33:19
Üzenet elküldve: 2022-04-12 16:33:19
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Aenae//
*Ő már nem bánkódik, amiért az élete nem úgy alakult, ahogy családja szánta neki eleinte. Nehéz dolog volt ezzel megküzdenie, de abból igyekszik kihozni a legtöbbet, ami adatott neki.*
- Én örülnék neki, hogyha szülnél. Elhozhatnád ide a birtokra a gyermekeidet néha. Sőt, én annak is örülnék, hogyha Tiziónak is lennének gyerekei. ~Bár erre nem sok esélyt látok.~
*A gőgös, de szerethető nagynéni szerepét szívesen elvállalná. Azt, hogy ő bárkinek is felesége legyen, vagy gyermeket szüljön, soha többé, és ez szerinte így van jól.*
- Akkor úgy élnénk, mint régen. Néha nagyon szívesen visszarepülnék az időben, csak legalább egy estére, hogy újra ott lehessek azokon az artheniori bálokon. Pedig régen volt, hogy kifejezetten gyűlöltem őket. Szegény atyám nem csoda, hogy nem talált nekem férjet. Pokoli rossz hírem lehetett, így visszagondolva.
*Aztán elég felnőni, meg kapni egy-két büdös nagy pofont az élettől, hogy az ember másként kezdjen gondolkodni. Miután elrendezi az étel és alkalomhoz illő ruházat ügyét, és visszatér Aenae-hez, ezúttal ő fogja meg barátnője kezét.*
- Ne aggódj. Túléltük a világvégét néhány éve, egy-két elrablást is. Túléltünk olyanokat is, amibe más nők belehalnak. ~Bár hazudnék, ha nem haltunk volna meg egy kicsit mindketten.~ Szerintem nincs okunk félni, ez is meg fog oldódni. És egyébként is, nem hinném, hogy ez a nő bántani merné magának Kagan Thargodarnak a leányát. Annyira talán csak nem elborult.
*Vagy ha igen, akkor legfeljebb majd ők is feltámadnak, ha úgy alakulnak a dolgok.*
- Tudsz valami más hírt egyébként? Olyan ritkán jutnak el hozzám a dolgok manapság. Lehet, hogy többet kellene a gyapjastevéim mellől elmozdulnom...
*Ő már nem bánkódik, amiért az élete nem úgy alakult, ahogy családja szánta neki eleinte. Nehéz dolog volt ezzel megküzdenie, de abból igyekszik kihozni a legtöbbet, ami adatott neki.*
- Én örülnék neki, hogyha szülnél. Elhozhatnád ide a birtokra a gyermekeidet néha. Sőt, én annak is örülnék, hogyha Tiziónak is lennének gyerekei. ~Bár erre nem sok esélyt látok.~
*A gőgös, de szerethető nagynéni szerepét szívesen elvállalná. Azt, hogy ő bárkinek is felesége legyen, vagy gyermeket szüljön, soha többé, és ez szerinte így van jól.*
- Akkor úgy élnénk, mint régen. Néha nagyon szívesen visszarepülnék az időben, csak legalább egy estére, hogy újra ott lehessek azokon az artheniori bálokon. Pedig régen volt, hogy kifejezetten gyűlöltem őket. Szegény atyám nem csoda, hogy nem talált nekem férjet. Pokoli rossz hírem lehetett, így visszagondolva.
*Aztán elég felnőni, meg kapni egy-két büdös nagy pofont az élettől, hogy az ember másként kezdjen gondolkodni. Miután elrendezi az étel és alkalomhoz illő ruházat ügyét, és visszatér Aenae-hez, ezúttal ő fogja meg barátnője kezét.*
- Ne aggódj. Túléltük a világvégét néhány éve, egy-két elrablást is. Túléltünk olyanokat is, amibe más nők belehalnak. ~Bár hazudnék, ha nem haltunk volna meg egy kicsit mindketten.~ Szerintem nincs okunk félni, ez is meg fog oldódni. És egyébként is, nem hinném, hogy ez a nő bántani merné magának Kagan Thargodarnak a leányát. Annyira talán csak nem elborult.
*Vagy ha igen, akkor legfeljebb majd ők is feltámadnak, ha úgy alakulnak a dolgok.*
- Tudsz valami más hírt egyébként? Olyan ritkán jutnak el hozzám a dolgok manapság. Lehet, hogy többet kellene a gyapjastevéim mellől elmozdulnom...
3881. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-04-11 20:02:39
Üzenet elküldve: 2022-04-11 20:02:39
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Effy//
*Aenae arcán nagyrészt szomorkás mosoly ül. Elgondolkodik egy picit azon, hogy nem is tudnak semmit erről a nőről, legalábbis nem sokat. Amit meg tudnak, az is pletykákra alapul. Bár az aggodalomra ad okot, hogy ezek a pletykák kivétel nélkül a kegyetlen személyiségéről szólnak. Kivéve az, amit Laor mesélt róla, azoktól Aenae nagyon meghatott volt és egy részről irigy volt a férfira azért, hogy valaki iránt így érzett, más részről meg nagyon sajnálta, hisz a veszteséget sosem heverte ki. Vajon mit gondolhat most Laor? Bizonyára tárt karokkal fogadta és hamar újra elmélyítették régi barátságukat. Másféle reakciót nem tud elképzelni a férfitól.*
- Igen, azt hiszem, hogy nem halogathatom sokáig. Lehet, hogy már így is elkéstem.
*Minden bizonnyal sokáig elmarad, a hírre rögtön oda kellett volna rohannia és elmondania, hogy mennyire örül, hogy kiszállhat abból az átkos trónból. Nem fél attól a nőtől, igazából attól sem, amit tehet vele, csak az amúgyis ingatag lelki békéjének nem használt ez a hír.*
- Talán férjhez megyek, talán szülök egy szakajtónyi gyereket és talán elfelejtem az életemnek ezt az átkozott szakaszát.
*Újra Effyre mosolyog, mosolya nem egészen őszinte és ezt Effy is nagyon jól láthatja. Mindazonáltal úgy érzi jelen pillanatban, hogy ez a lehető legjobb döntés.*
- Mikor épp nem gyereket szülnék, akkor bálokat adnék, mikor épp nem bálokat adnék, akkor hímezgetnék, meg hosszú leveleket írnék neked. Meg sétálni járnék, lóversenyre. Sosem venném fel kétszer ugyanazt a ruhát és sokkal több ékszerem lenne, mint amennyit viselni tudok.
*Keze akaratlanul is a nyakába akasztott gyűrűt babrálja a blúza alatt. A szomorú mosoly most már annak szól, hogy minden bizonnyal szülei pont az imént vázolt jövőt szánták neki.
Látja, hogy Effyvel fölösleges vitatkoznia, amíg pedig magára marad - sötét gondolataival -, addig elmerenghet azon, hogy tényleg mit is fog csinálni? Meg főleg, hogy hol? Bár született tharg és Kagan édesgyermeke, de talán a hajdani asszonya mégsem akarja a Vashegy közelében látni. Ezekre a kérdésekre nem tud válaszolni, legalábbis nem az alatt az idő alatt, míg Effy készülődik.*
- Nem tudom Effy, előbb tudjuk meg, hogy én fejem a nyakamon marad-e. Ha igen, csak akkor gondolkodj el ezen, jó?
*Aenae arcán nagyrészt szomorkás mosoly ül. Elgondolkodik egy picit azon, hogy nem is tudnak semmit erről a nőről, legalábbis nem sokat. Amit meg tudnak, az is pletykákra alapul. Bár az aggodalomra ad okot, hogy ezek a pletykák kivétel nélkül a kegyetlen személyiségéről szólnak. Kivéve az, amit Laor mesélt róla, azoktól Aenae nagyon meghatott volt és egy részről irigy volt a férfira azért, hogy valaki iránt így érzett, más részről meg nagyon sajnálta, hisz a veszteséget sosem heverte ki. Vajon mit gondolhat most Laor? Bizonyára tárt karokkal fogadta és hamar újra elmélyítették régi barátságukat. Másféle reakciót nem tud elképzelni a férfitól.*
- Igen, azt hiszem, hogy nem halogathatom sokáig. Lehet, hogy már így is elkéstem.
*Minden bizonnyal sokáig elmarad, a hírre rögtön oda kellett volna rohannia és elmondania, hogy mennyire örül, hogy kiszállhat abból az átkos trónból. Nem fél attól a nőtől, igazából attól sem, amit tehet vele, csak az amúgyis ingatag lelki békéjének nem használt ez a hír.*
- Talán férjhez megyek, talán szülök egy szakajtónyi gyereket és talán elfelejtem az életemnek ezt az átkozott szakaszát.
*Újra Effyre mosolyog, mosolya nem egészen őszinte és ezt Effy is nagyon jól láthatja. Mindazonáltal úgy érzi jelen pillanatban, hogy ez a lehető legjobb döntés.*
- Mikor épp nem gyereket szülnék, akkor bálokat adnék, mikor épp nem bálokat adnék, akkor hímezgetnék, meg hosszú leveleket írnék neked. Meg sétálni járnék, lóversenyre. Sosem venném fel kétszer ugyanazt a ruhát és sokkal több ékszerem lenne, mint amennyit viselni tudok.
*Keze akaratlanul is a nyakába akasztott gyűrűt babrálja a blúza alatt. A szomorú mosoly most már annak szól, hogy minden bizonnyal szülei pont az imént vázolt jövőt szánták neki.
Látja, hogy Effyvel fölösleges vitatkoznia, amíg pedig magára marad - sötét gondolataival -, addig elmerenghet azon, hogy tényleg mit is fog csinálni? Meg főleg, hogy hol? Bár született tharg és Kagan édesgyermeke, de talán a hajdani asszonya mégsem akarja a Vashegy közelében látni. Ezekre a kérdésekre nem tud válaszolni, legalábbis nem az alatt az idő alatt, míg Effy készülődik.*
- Nem tudom Effy, előbb tudjuk meg, hogy én fejem a nyakamon marad-e. Ha igen, csak akkor gondolkodj el ezen, jó?
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4229-4248