Amon Ruadh - Tharg birtokok
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 69 (1361. - 1380. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1380. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-11-24 20:10:21
Üzenet elküldve: 2018-11-24 20:10:21
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
//Prexiar Beldion//
*Apró csípést érezhet deréktájékon, mely kellemetlen viszketést válthat ki. Emiatt önkéntelenül is odakap, hogy megvakarja, de aztán az érzés lassan elmúlik, egyebet nem érez. Ha később derekát megnézi egy kis piros foltot láthat, melyet a környékén még több követ, mintha egy apró kis rovar járt volna végig a dereka vonalán. A kellemetlen viszketéstől eltekintve, más érzések jelenleg nem kínozzák.*
*Apró csípést érezhet deréktájékon, mely kellemetlen viszketést válthat ki. Emiatt önkéntelenül is odakap, hogy megvakarja, de aztán az érzés lassan elmúlik, egyebet nem érez. Ha később derekát megnézi egy kis piros foltot láthat, melyet a környékén még több követ, mintha egy apró kis rovar járt volna végig a dereka vonalán. A kellemetlen viszketéstől eltekintve, más érzések jelenleg nem kínozzák.*
1379. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-11-24 15:48:11
Üzenet elküldve: 2018-11-24 15:48:11
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Kecskevarázs//
*Jogos ellenérvek hangzanak el a kőfaragás mágiaformázással való felváltásának témájában.*
- Milyen igaz! Erre nem is gondoltam. Pedig logikus. Oh, milyen sokat kell még tanulnom!
*Sóhaja azonban nem letört, inkább tudásszomjtól átitatott, miképp mosolya. Valójában szeret tanulni. És tudni. És most már tenni is szeretne.
Szerényen visszamosolyog a számára hasznosabbnak vélt tudás megjegyzése után, egy kicsit megint belepirul, mert úgy érzi, mintha magasztalta volna magát. Elhatározza magában, hogy ha megtanulja ezt a mágiát, akkor készít egy kis szobrocskát a mester számára emléknek. Talán, ahogy a farönkön ül, melyen először pihent meg, mikor fogadta a ház előtt. Esetleg egy kisgidát adhatna a kezébe. Vagy mondjuk a vállára, mintha cipelné.*
- Alig várom, hogy kipróbálhassam!
*Sóhajt reménykedőn, hiszen szép dolog a sok nemes cél, ami hajtja, de valahol még ott van benne a játékos kislány, aki fogékony a céltalan szépségre.
Végül aztán komolyabb kérdések felé kalandoznak, s ezzel együtt lelkének melegsége is hűlni kezd. Ott lebeg tudatában, hogy amiről beszélnek, nem pusztán hipotetikus harcokról szól, hanem a hús-vér valóságról, ezért szomorúság környékezi. Gidácskát gyengéden megcirógatja, karját pedig, melyen a jószág a fejét pihenteti egy ideje, egy kicsit féltőbben helyezi köré. Halkan szólal meg, szinte kegyeletteljesen. Egy kicsit félszegen néz a mesterre.*
- Sok harcot láttál már?
A hozzászólás írója (Lyllinor Gramhin) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.11.24 15:51:15
//Kecskevarázs//
*Jogos ellenérvek hangzanak el a kőfaragás mágiaformázással való felváltásának témájában.*
- Milyen igaz! Erre nem is gondoltam. Pedig logikus. Oh, milyen sokat kell még tanulnom!
*Sóhaja azonban nem letört, inkább tudásszomjtól átitatott, miképp mosolya. Valójában szeret tanulni. És tudni. És most már tenni is szeretne.
Szerényen visszamosolyog a számára hasznosabbnak vélt tudás megjegyzése után, egy kicsit megint belepirul, mert úgy érzi, mintha magasztalta volna magát. Elhatározza magában, hogy ha megtanulja ezt a mágiát, akkor készít egy kis szobrocskát a mester számára emléknek. Talán, ahogy a farönkön ül, melyen először pihent meg, mikor fogadta a ház előtt. Esetleg egy kisgidát adhatna a kezébe. Vagy mondjuk a vállára, mintha cipelné.*
- Alig várom, hogy kipróbálhassam!
*Sóhajt reménykedőn, hiszen szép dolog a sok nemes cél, ami hajtja, de valahol még ott van benne a játékos kislány, aki fogékony a céltalan szépségre.
Végül aztán komolyabb kérdések felé kalandoznak, s ezzel együtt lelkének melegsége is hűlni kezd. Ott lebeg tudatában, hogy amiről beszélnek, nem pusztán hipotetikus harcokról szól, hanem a hús-vér valóságról, ezért szomorúság környékezi. Gidácskát gyengéden megcirógatja, karját pedig, melyen a jószág a fejét pihenteti egy ideje, egy kicsit féltőbben helyezi köré. Halkan szólal meg, szinte kegyeletteljesen. Egy kicsit félszegen néz a mesterre.*
- Sok harcot láttál már?
A hozzászólás írója (Lyllinor Gramhin) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.11.24 15:51:15
1378. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-11-24 14:09:55
Üzenet elküldve: 2018-11-24 14:09:55
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Gyapjasteve köll dik//
*Hirdetéspakolás közben Tizio elkóricál valamerre, s mire Ephemia észbe kap, testvére épp egy második gyapjasteve vásárlását bonyolítja épp le. Rosszallón ingatja a fejét erre, hisz azért ez csak két új etetni való szájat jelent a Staardhal vagy épp birtoka állatállományában, de azért sunyiban mégis örül neki. Már el is tervezi fejben, hogyan fogja néhanapján fésülgetni a gyapjukat és sétáltatni őket.*
- Szervusz Diq.
*Simogatja meg a nőstényt, már amennyire az engedi. Immáron teljes az Aquista-család. Amikorra lóra szállnak és vezetni kezdik a két új jövevényt a birtok felé, maguk mögött hagyva a piac nyüzsgését, Tizio megint előáll furcsa szövegeléseivel, vagyis inkább kérdéseivel.*
- Nem. Igen. Nem tudom. Nem fogok.
*Ez utóbbiban már nem annyira biztos, de hát csak nem szül meg az esküvő előtt. Meg ha véletlen igen, az sem olyan nagy baj épp. A jó hírről inkább nem is ejt szót.*
- Tizio, ne aggódj. Túléltem Artheniort, az út egy részét a Vashegyre egyedül tettem meg. Csak egyszer esett bajom, az sem volt tragédia. És el is fognak venni feleségül. Nem ezt akarta volna atyánk is, hogy ilyen jövőm legyen? ~Legalábbis hasonló.~ Innentől kezdve igazán nem kell féltened engem.
*Valóban. Inkább neki van oka félteni Tiziot, merthogy fivére feltűnően sokszor matat valami rejtélyes dolog után a zsebében...*
//A birtoknál//
*Nem kell sokat lovagolniuk, hamarosan elérik a birtokot. Pharajo tényleg elég önfejű egy állatka: mindig arra ment volna, amerre nem kéne, de nagy nehezen csak elvergődött idáig. Nem hiába érezte szimpatikusnak az elejétől fogva.*
- Hát ez volna itt. *Szól bátyjához, amikor a kapuhoz érnek.* Tetszik?
*Elnézegeti ő is egy darabig a kölcsönbe kapott majorságot. Vidékies épületek együttese ez, vidékies környezetben, távolabb a városi zajtól és nyüzsgéstől. Kifejezetten tetszik neki ez a hely, sokszor fog még erre látogatni. Kedve volna most is lepakolni és itt tölteni az éjszakát, de Kagan miatt nem teszi. Talán majd máskor, mikor szól neki távollétéről - vagy épp leendő férje lesz távol Thargarodtól.*
- Szeretnél benézni? Ha igen, nem fogok részletes házbemutatást tartani mert még besötétedik.
*Hirdetéspakolás közben Tizio elkóricál valamerre, s mire Ephemia észbe kap, testvére épp egy második gyapjasteve vásárlását bonyolítja épp le. Rosszallón ingatja a fejét erre, hisz azért ez csak két új etetni való szájat jelent a Staardhal vagy épp birtoka állatállományában, de azért sunyiban mégis örül neki. Már el is tervezi fejben, hogyan fogja néhanapján fésülgetni a gyapjukat és sétáltatni őket.*
- Szervusz Diq.
*Simogatja meg a nőstényt, már amennyire az engedi. Immáron teljes az Aquista-család. Amikorra lóra szállnak és vezetni kezdik a két új jövevényt a birtok felé, maguk mögött hagyva a piac nyüzsgését, Tizio megint előáll furcsa szövegeléseivel, vagyis inkább kérdéseivel.*
- Nem. Igen. Nem tudom. Nem fogok.
*Ez utóbbiban már nem annyira biztos, de hát csak nem szül meg az esküvő előtt. Meg ha véletlen igen, az sem olyan nagy baj épp. A jó hírről inkább nem is ejt szót.*
- Tizio, ne aggódj. Túléltem Artheniort, az út egy részét a Vashegyre egyedül tettem meg. Csak egyszer esett bajom, az sem volt tragédia. És el is fognak venni feleségül. Nem ezt akarta volna atyánk is, hogy ilyen jövőm legyen? ~Legalábbis hasonló.~ Innentől kezdve igazán nem kell féltened engem.
*Valóban. Inkább neki van oka félteni Tiziot, merthogy fivére feltűnően sokszor matat valami rejtélyes dolog után a zsebében...*
//A birtoknál//
*Nem kell sokat lovagolniuk, hamarosan elérik a birtokot. Pharajo tényleg elég önfejű egy állatka: mindig arra ment volna, amerre nem kéne, de nagy nehezen csak elvergődött idáig. Nem hiába érezte szimpatikusnak az elejétől fogva.*
- Hát ez volna itt. *Szól bátyjához, amikor a kapuhoz érnek.* Tetszik?
*Elnézegeti ő is egy darabig a kölcsönbe kapott majorságot. Vidékies épületek együttese ez, vidékies környezetben, távolabb a városi zajtól és nyüzsgéstől. Kifejezetten tetszik neki ez a hely, sokszor fog még erre látogatni. Kedve volna most is lepakolni és itt tölteni az éjszakát, de Kagan miatt nem teszi. Talán majd máskor, mikor szól neki távollétéről - vagy épp leendő férje lesz távol Thargarodtól.*
- Szeretnél benézni? Ha igen, nem fogok részletes házbemutatást tartani mert még besötétedik.
1377. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-11-24 00:50:35
Üzenet elküldve: 2018-11-24 00:50:35
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 472
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 472
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
// Nozarin és Prexiar //
*Bólintva erősíti meg, hogy igen, látja Nozarin egyben van. Megkönnyebbülten fújja ki a levegőt.*
- Szerencsére.
*Kap egy hirtelen csókot is a semmiből, amitől amilyen váratlanul érkezett, a gesztus olyan váratlanul érkezik meg jókedvű mosolya. Olyan kis egyszerű teremtés, Nozarin ilyen apróságokkal is végtelenül boldoggá tudja tenni.
Prexiar még mindig köti az ebet a karóhoz, ez pedig szokatlan számára azok után, hogy mindenféle balgaságot elhitt neki, például a sárkányokról is. Ez kicsit rosszul is esik Karheiának, meg annyira nem is tetszik neki a kisfiú hangneme, de lehet csak ő volt túl szigorúan nevelve. Persze azért mert zavarja nem törődik vele annyira, hogy esetleg szóvá is tegye, hiszen nincs komolyabb jelentősége. Az már még inkább fáj neki, hogy Prexiarnak fontosabb a ló közérzete és minduntalan azt emlegeti. Fogait erősen összeszorítja, de még mindig nem mond semmit és ezt is lenyeli, bár már jóval nehezebben. ~ A fiatalok már csak ilyenek. ~ Persze tudja magáról, hogy mindezek után is fog a kisfiúnak valamit venni, ami esetleg megtetszik neki. Mindenesetre ő felpattant már a ló hátára, kicsit idiótának is érzi magát várakozva, ki is pirosodik tőle arca. El is gondolkodik, hogy talán inkább le is száll róla és visszaadja a szárat Prexinek.
Miközben érdeklődve hallgatja azért ő is a történetet és maga elé képzeli a kis szigetecskéket, de ő maga úgy, hogy örökös napsütéssel és egészen merész növényzettel, meg sok-sok furcsa étellel, a férfi lassan felteszi a kisfiút mellé. Mikor az felkerül az állat hátára erősen, de nem durván igyekszik megtartani addig a gyermeket, amíg az elhelyezkedik úgy ahogy neki kényelmes.*
- Úszni?
*Felcsillannak szemei az ötlet hallatán. Biztos az is nagyon szép, nagyon szívesen menne oda pancsolni, és bár ő maga is tud úszni, de kissé szerencsétlenül, így az oktatás része is meglehetne. Nem lepődne meg azon, hogy Nozarin ebben is valószínűleg jeleskedik.*
- Ó én nagyon szívesen mennék majd. Alig várom.
*Ez is most már olyan ígéretek közé tartozik, mint amilyen a fahéj is volt. Igaz azt sem várta el Karheia, sőt meg is lepte, hogy tényleg kapott ajándékot, de ha a férfi esetleg elfelejtené, majd szorgosan rágcsálni fogja emiatt a fülét. Egyébként továbbra sem szól közbe, mert Prexiar nagyon lelkes a szellemet illetően, ezért ha akad kérdése azt is meghagyja későbbre, addig pedig szép lassú tempóban vezeti Csatanglót, aki továbbra sem bánja, hogy ülnek a hátán.*
*Bólintva erősíti meg, hogy igen, látja Nozarin egyben van. Megkönnyebbülten fújja ki a levegőt.*
- Szerencsére.
*Kap egy hirtelen csókot is a semmiből, amitől amilyen váratlanul érkezett, a gesztus olyan váratlanul érkezik meg jókedvű mosolya. Olyan kis egyszerű teremtés, Nozarin ilyen apróságokkal is végtelenül boldoggá tudja tenni.
Prexiar még mindig köti az ebet a karóhoz, ez pedig szokatlan számára azok után, hogy mindenféle balgaságot elhitt neki, például a sárkányokról is. Ez kicsit rosszul is esik Karheiának, meg annyira nem is tetszik neki a kisfiú hangneme, de lehet csak ő volt túl szigorúan nevelve. Persze azért mert zavarja nem törődik vele annyira, hogy esetleg szóvá is tegye, hiszen nincs komolyabb jelentősége. Az már még inkább fáj neki, hogy Prexiarnak fontosabb a ló közérzete és minduntalan azt emlegeti. Fogait erősen összeszorítja, de még mindig nem mond semmit és ezt is lenyeli, bár már jóval nehezebben. ~ A fiatalok már csak ilyenek. ~ Persze tudja magáról, hogy mindezek után is fog a kisfiúnak valamit venni, ami esetleg megtetszik neki. Mindenesetre ő felpattant már a ló hátára, kicsit idiótának is érzi magát várakozva, ki is pirosodik tőle arca. El is gondolkodik, hogy talán inkább le is száll róla és visszaadja a szárat Prexinek.
Miközben érdeklődve hallgatja azért ő is a történetet és maga elé képzeli a kis szigetecskéket, de ő maga úgy, hogy örökös napsütéssel és egészen merész növényzettel, meg sok-sok furcsa étellel, a férfi lassan felteszi a kisfiút mellé. Mikor az felkerül az állat hátára erősen, de nem durván igyekszik megtartani addig a gyermeket, amíg az elhelyezkedik úgy ahogy neki kényelmes.*
- Úszni?
*Felcsillannak szemei az ötlet hallatán. Biztos az is nagyon szép, nagyon szívesen menne oda pancsolni, és bár ő maga is tud úszni, de kissé szerencsétlenül, így az oktatás része is meglehetne. Nem lepődne meg azon, hogy Nozarin ebben is valószínűleg jeleskedik.*
- Ó én nagyon szívesen mennék majd. Alig várom.
*Ez is most már olyan ígéretek közé tartozik, mint amilyen a fahéj is volt. Igaz azt sem várta el Karheia, sőt meg is lepte, hogy tényleg kapott ajándékot, de ha a férfi esetleg elfelejtené, majd szorgosan rágcsálni fogja emiatt a fülét. Egyébként továbbra sem szól közbe, mert Prexiar nagyon lelkes a szellemet illetően, ezért ha akad kérdése azt is meghagyja későbbre, addig pedig szép lassú tempóban vezeti Csatanglót, aki továbbra sem bánja, hogy ülnek a hátán.*
1376. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-11-23 20:08:35
Üzenet elküldve: 2018-11-23 20:08:35
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//A bálvány nyomában//
* Grotg figyel a kisemberre, és próbálja megjegyezni amit hall, de Tepis annyit beszél, hogy ez esélytelen. Na nem mintha ettől kevésbé próbálkozna, csak sajnos be kell lássa, hogy van, amit kár erőltetni. Viszont ettől függetlenül követi, a szemkontaktust is tartja, és bólogat is, amikor úgy érzi, hogy kell. Egyébként örül neki, hogy a jósnak ilyen szép és tartalmas élete volt, az övéhez képest ez megannyi izgalom, és változatosság, már amit elmesél a nő a múltjáról. *
- Még sose sütöttem sütit. Szerencséset meg még annyira se. Hogy kell csinálni? * Kérdezi meg, mert ez olyan infó, amit hasznos lehet tudni, és ezt megjegyezni is megpróbálja. *
- Viszont az istennőd rendes, hogy szólt előre. Bár kár, hogy sokakat nem figyelmeztetett, vagy csak nem hallgattak rá. Mennyi sok szerencsétlenül járt póréhagyma maradt a városba. Belegondolni is szörnyességes. * Alighanem azt próbálja elmondani, hogy pórul jártak az emberek, de vannak dolgok, amikben nem a legjobb. A választékos beszéd is ilyen. Nem is zavartatja magát, főleg azért, mert nem tudja, hogy rosszul használ szavakat, inkább fellelkesül azt hallva, hogy megvan ahol a tűz lesz. Segít a gallyak és satöbbi gyűjtésében, a száraz szalmát is odapakolja, hogy könnyebb legyen legyen a dolguk aztán a kérdésre bólint.*
- Tudok, apám megtanított. Másképp nekem se lenne otthon tüzem. Akarod tudni, hogy hogyan kell? * Kérdezi, és ha érdekli Tepist, akkor elkezdi magyarázni a tűzgyújtást. Az óriás két botot használ, az egyik olyan, ami meg van repedve, ezt óvatosan tovább töri, hogy egy kis rés legyen benne.*
- Ide kell rakni a szénát. * Nézd Tepsire, mert már elfelejtette, hogy érdekli-e a jóst, vagy sem, a tűzgyújtás művészete.* Aztán a térded közé fogod, hogy ne nyíljon szét, de azért legyen az alján rés, mert ott jön a levegő. A másik botot meg húzgálni kezded, mint... szóval mintha vajat köpülnél. * Változtatja meg a hasonlatot, amit az apja használt, amikor tanította. Közben demonstrálja is a dolgot, és hamarosan vékony kis füstöcske kezd el felszállni a lába között tartott botból. Óvatosan viszi oda a rakáshoz, és helyezi el benne.*
- Itt is vigyázni kell, mert a születendő láng és a születendő gyerek nagyon hasonlatos. Mindkettőt óvni kell, és mindkettő könnyen meghal. Ez is, ha nem kap elég levegőt... Hoppá! * Kiált fel, ahogy lassan begyullad a szalma. *
* Grotg figyel a kisemberre, és próbálja megjegyezni amit hall, de Tepis annyit beszél, hogy ez esélytelen. Na nem mintha ettől kevésbé próbálkozna, csak sajnos be kell lássa, hogy van, amit kár erőltetni. Viszont ettől függetlenül követi, a szemkontaktust is tartja, és bólogat is, amikor úgy érzi, hogy kell. Egyébként örül neki, hogy a jósnak ilyen szép és tartalmas élete volt, az övéhez képest ez megannyi izgalom, és változatosság, már amit elmesél a nő a múltjáról. *
- Még sose sütöttem sütit. Szerencséset meg még annyira se. Hogy kell csinálni? * Kérdezi meg, mert ez olyan infó, amit hasznos lehet tudni, és ezt megjegyezni is megpróbálja. *
- Viszont az istennőd rendes, hogy szólt előre. Bár kár, hogy sokakat nem figyelmeztetett, vagy csak nem hallgattak rá. Mennyi sok szerencsétlenül járt póréhagyma maradt a városba. Belegondolni is szörnyességes. * Alighanem azt próbálja elmondani, hogy pórul jártak az emberek, de vannak dolgok, amikben nem a legjobb. A választékos beszéd is ilyen. Nem is zavartatja magát, főleg azért, mert nem tudja, hogy rosszul használ szavakat, inkább fellelkesül azt hallva, hogy megvan ahol a tűz lesz. Segít a gallyak és satöbbi gyűjtésében, a száraz szalmát is odapakolja, hogy könnyebb legyen legyen a dolguk aztán a kérdésre bólint.*
- Tudok, apám megtanított. Másképp nekem se lenne otthon tüzem. Akarod tudni, hogy hogyan kell? * Kérdezi, és ha érdekli Tepist, akkor elkezdi magyarázni a tűzgyújtást. Az óriás két botot használ, az egyik olyan, ami meg van repedve, ezt óvatosan tovább töri, hogy egy kis rés legyen benne.*
- Ide kell rakni a szénát. * Nézd Tepsire, mert már elfelejtette, hogy érdekli-e a jóst, vagy sem, a tűzgyújtás művészete.* Aztán a térded közé fogod, hogy ne nyíljon szét, de azért legyen az alján rés, mert ott jön a levegő. A másik botot meg húzgálni kezded, mint... szóval mintha vajat köpülnél. * Változtatja meg a hasonlatot, amit az apja használt, amikor tanította. Közben demonstrálja is a dolgot, és hamarosan vékony kis füstöcske kezd el felszállni a lába között tartott botból. Óvatosan viszi oda a rakáshoz, és helyezi el benne.*
- Itt is vigyázni kell, mert a születendő láng és a születendő gyerek nagyon hasonlatos. Mindkettőt óvni kell, és mindkettő könnyen meghal. Ez is, ha nem kap elég levegőt... Hoppá! * Kiált fel, ahogy lassan begyullad a szalma. *
1375. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-11-23 18:37:31
Üzenet elküldve: 2018-11-23 18:37:31
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Gyapjasteve köll dik//
*Közelebbről megnézve egészen jópofa állatnak tűnik, kell belőle több is, Effynek talán örömöt okoz, ezért amíg húga a hirdetéseket rakja ki, addig ő visszakanyarodik a laposhátú gyapjastevékhez. Nem vesződik alkudozással, nem akar időt vesztegetni erre. Leszurkolja a jószág árát, 218 aranyat, az árusnak (Mesélő (Nyíl)).
Mire Effy végez, addig ő is, úgyhogy egy újabb gyapjastevével lesz az Aquista család gazdagabb, emez nőstény.*
- Nos, hát ő itt Diq. Nehogy Pharajo szomorkodjon, hogy nincsenek körülötte hasonszőrűek. *Terelgeti a jószágot, egészen a lovaikhoz, ahol aztán nyeregbe szállva, köpködős, szőrös jószágok társaságában elhagyják a placcot.* - Gondolom, hogy Kagan nem veszi jó néven, ha csak úgy elkóricálsz. ~Atyánk sem vette soha jó néven, mégsem érdekelt.~ Lefekszel vele? ~Nyilván.~ Mikor lesz az esküvő? Nehogy megess nekem az esküvő előtt, mi lenne a jó híreddel? ~Ó, mintha nem játszottad volna el, azzal a szakállas nővel...~ Csak aggódom érted, Ephemia.
*Közelebbről megnézve egészen jópofa állatnak tűnik, kell belőle több is, Effynek talán örömöt okoz, ezért amíg húga a hirdetéseket rakja ki, addig ő visszakanyarodik a laposhátú gyapjastevékhez. Nem vesződik alkudozással, nem akar időt vesztegetni erre. Leszurkolja a jószág árát, 218 aranyat, az árusnak (Mesélő (Nyíl)).
Mire Effy végez, addig ő is, úgyhogy egy újabb gyapjastevével lesz az Aquista család gazdagabb, emez nőstény.*- Nos, hát ő itt Diq. Nehogy Pharajo szomorkodjon, hogy nincsenek körülötte hasonszőrűek. *Terelgeti a jószágot, egészen a lovaikhoz, ahol aztán nyeregbe szállva, köpködős, szőrös jószágok társaságában elhagyják a placcot.* - Gondolom, hogy Kagan nem veszi jó néven, ha csak úgy elkóricálsz. ~Atyánk sem vette soha jó néven, mégsem érdekelt.~ Lefekszel vele? ~Nyilván.~ Mikor lesz az esküvő? Nehogy megess nekem az esküvő előtt, mi lenne a jó híreddel? ~Ó, mintha nem játszottad volna el, azzal a szakállas nővel...~ Csak aggódom érted, Ephemia.
1374. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-11-23 17:53:12
Üzenet elküldve: 2018-11-23 17:53:12
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Gyapjasteve köll dik//
*Vásárlás során természetesen megtudja, hogy a laposhátú gyapjastevét előszeretettel alkalmazzák sziklás, hegyvidékes tájakon. Háremben élnek, teherszállításra kiválóan alkalmasak, a hímek pedig nagy ritkán házőrzőnek is jók. És mindenekelőtt köpnek.
Ephemia már most, kapcsolatuk elején érzi, hogy ők ezzel a gyapjastevével nagyon jó barátok lesznek. Mint kiderül, az állat hím, ezért is nagyobb mint a többi, továbbá Pharajonak hívják. Hogy miért, inkább nem kérdezi.*
- Nézd Tizio, Pharajo milyen szép!
*Mondja lelkesen, amikorra már elvezette a fehérgyapjú állatot a kereskedőtől és kiperkálta neki az árát. Szegény gyapjasteve nemigen érti, hogy mi van, hisz nagyon kacsintgat vissza a csordája felé.*
- Naaa. *Simogatja meg a nyakát új állatkájának.* Jó sorod lesz nálam.
*Az állat még teljesen értetlenül néz, de reméli, hamar megszokja a közelségüket.*
- Szívesen. *Mondja bátyájának.* Kirakom ezeket a hirdetéseket itt a piacon, aztán pedig megmutatom a birtokot. Hát... Egyelőre a Staardhalba fogom vinni, aztán ha ott nem lesz jó neki, leviszem a birtokra. Talán idővel veszek neki nőstényt is.
*Azzal elindul, hogy kiszögeltesse imitt-amott a papírosokat, remélhetőleg fivére és Pharajo társaságában.*
*Amint a papírozással végeznek, visszaigyekszik a lovakhoz a rakoncátlan Pharajo. Fivéréhez szól, amennyiben ő is mellette van.*
- Na haladjunk, mielőtt ránk sötétedik. Nem szóltam Kagannak merre vagyok, nem akarok sokáig távol lenni.
*Felszáll hát lovára és ha minden megvan, köztük Pharajo is, akkor lassan akár indulhatnak is a majorságuk felé.*
A hozzászólás írója (Ephemia d'Aquista) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.11.23 18:09:57
*Vásárlás során természetesen megtudja, hogy a laposhátú gyapjastevét előszeretettel alkalmazzák sziklás, hegyvidékes tájakon. Háremben élnek, teherszállításra kiválóan alkalmasak, a hímek pedig nagy ritkán házőrzőnek is jók. És mindenekelőtt köpnek.
Ephemia már most, kapcsolatuk elején érzi, hogy ők ezzel a gyapjastevével nagyon jó barátok lesznek. Mint kiderül, az állat hím, ezért is nagyobb mint a többi, továbbá Pharajonak hívják. Hogy miért, inkább nem kérdezi.*
- Nézd Tizio, Pharajo milyen szép!
*Mondja lelkesen, amikorra már elvezette a fehérgyapjú állatot a kereskedőtől és kiperkálta neki az árát. Szegény gyapjasteve nemigen érti, hogy mi van, hisz nagyon kacsintgat vissza a csordája felé.*
- Naaa. *Simogatja meg a nyakát új állatkájának.* Jó sorod lesz nálam.
*Az állat még teljesen értetlenül néz, de reméli, hamar megszokja a közelségüket.*
- Szívesen. *Mondja bátyájának.* Kirakom ezeket a hirdetéseket itt a piacon, aztán pedig megmutatom a birtokot. Hát... Egyelőre a Staardhalba fogom vinni, aztán ha ott nem lesz jó neki, leviszem a birtokra. Talán idővel veszek neki nőstényt is.
*Azzal elindul, hogy kiszögeltesse imitt-amott a papírosokat, remélhetőleg fivére és Pharajo társaságában.*
*Amint a papírozással végeznek, visszaigyekszik a lovakhoz a rakoncátlan Pharajo. Fivéréhez szól, amennyiben ő is mellette van.*
- Na haladjunk, mielőtt ránk sötétedik. Nem szóltam Kagannak merre vagyok, nem akarok sokáig távol lenni.
*Felszáll hát lovára és ha minden megvan, köztük Pharajo is, akkor lassan akár indulhatnak is a majorságuk felé.*
A hozzászólás írója (Ephemia d'Aquista) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.11.23 18:09:57
1373. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-11-23 14:52:50
Üzenet elküldve: 2018-11-23 14:52:50
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Karheia, Nozarin//
* A fiú nem hülye, vagyis bizonyára az, de nem tartja magát annak, így nem hiszi el a pillék mesés történetét. Nyilván, ha randa, vérszomjas szörnyeket hívnának pilléknek, akkor minden további nélkül lelkesedne és hinne is, de így nehezére esik. *
- Ha te mondom - * hangjából kiérződik a hitetlenség, de más is. Csalódottság, hogy Nozarin nem létező, ráadásul unalmas lényekkel akarja traktálni. *
* Prexi nem igazán foglalkozik a csőcselékkel, vagy a honnét jöttek problémájával, de ha Karheia szeretné, akkor bizony megérdeklődné. A nő azonban nem kíván ilyesmit, így a fiú megvonja a vállát és elengedi a témát. *
- Rendben - * mondja egykedvűen. Talán kicsit szomorú, hogy nem tehet a nő kedvére, de hamar túl teszi magát ezen.
Nozarin pilléi ugyan nem, de a sziget és a rajtalévő kalandos történeteket, meg lények elnyerik a tetszését, és már el is feledi, hogy Nozarin át akarta a nem létező ujjnyi lényekkel vágni. *
- Ketten? - * néz Nozarinra aggódva. * - De, de hát nem bír el kettőnket. Rosszul fogja érezni magát. Én inkább gyalogolok - * jelenti ki határozottan. Egy cseppet sem bánja, ha Karheia felül rá, de azt már nem várhatja el tőle senki, hogy a saját súlyával is kínozza Csatanglót.
Prexi részéről az ellenkezés csak egy ideig képes kitartani, mert közben Nozarin tovább beszéli a történetet és a kisfiút annyira leköti a hallgatás, hogy amint (ha) Karheia felül a hátasra, szinte ellenkezés nélkül hagyja, hogy Nozarin felsegítse. *
- De - * kezd bele a művelet közben, és ide-oda forgolódik is kicsit, hogy ne veszítse Nozarint szem elől. * - De én amúgy is tudok úszni, és mond már el, hogy mi lett a szellemmel! Megöltétek? - * Prexi aztán azon veszi észre magát, hogy rásegít a feltuszkolásra, és már Karheia előtt ül a nyeregben. ~ Ez, hogy történhetett? ~ mereng csodálkozva, amikor rájön, hogy Csatanglón ücsörög. A ló mondjuk nem tűnik fáradtnak, vagy elégedetlennek. Talán nem lesz baja. *
* A fiú nem hülye, vagyis bizonyára az, de nem tartja magát annak, így nem hiszi el a pillék mesés történetét. Nyilván, ha randa, vérszomjas szörnyeket hívnának pilléknek, akkor minden további nélkül lelkesedne és hinne is, de így nehezére esik. *
- Ha te mondom - * hangjából kiérződik a hitetlenség, de más is. Csalódottság, hogy Nozarin nem létező, ráadásul unalmas lényekkel akarja traktálni. *
* Prexi nem igazán foglalkozik a csőcselékkel, vagy a honnét jöttek problémájával, de ha Karheia szeretné, akkor bizony megérdeklődné. A nő azonban nem kíván ilyesmit, így a fiú megvonja a vállát és elengedi a témát. *
- Rendben - * mondja egykedvűen. Talán kicsit szomorú, hogy nem tehet a nő kedvére, de hamar túl teszi magát ezen.
Nozarin pilléi ugyan nem, de a sziget és a rajtalévő kalandos történeteket, meg lények elnyerik a tetszését, és már el is feledi, hogy Nozarin át akarta a nem létező ujjnyi lényekkel vágni. *
- Ketten? - * néz Nozarinra aggódva. * - De, de hát nem bír el kettőnket. Rosszul fogja érezni magát. Én inkább gyalogolok - * jelenti ki határozottan. Egy cseppet sem bánja, ha Karheia felül rá, de azt már nem várhatja el tőle senki, hogy a saját súlyával is kínozza Csatanglót.
Prexi részéről az ellenkezés csak egy ideig képes kitartani, mert közben Nozarin tovább beszéli a történetet és a kisfiút annyira leköti a hallgatás, hogy amint (ha) Karheia felül a hátasra, szinte ellenkezés nélkül hagyja, hogy Nozarin felsegítse. *
- De - * kezd bele a művelet közben, és ide-oda forgolódik is kicsit, hogy ne veszítse Nozarint szem elől. * - De én amúgy is tudok úszni, és mond már el, hogy mi lett a szellemmel! Megöltétek? - * Prexi aztán azon veszi észre magát, hogy rásegít a feltuszkolásra, és már Karheia előtt ül a nyeregben. ~ Ez, hogy történhetett? ~ mereng csodálkozva, amikor rájön, hogy Csatanglón ücsörög. A ló mondjuk nem tűnik fáradtnak, vagy elégedetlennek. Talán nem lesz baja. *
1372. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-11-23 14:03:19
Üzenet elküldve: 2018-11-23 14:03:19
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Gyapjasteve köll dik//
- Szóval valami rokon. Tiszta marad a vér, mi? ~Öcsi-öcsi, tiszta vér, mi?~ *Hümmög egy sort, Effynek bólogat. ~Nem tudsz te semmit, Ephemia.~ A gyapjasteve miatt is hümmög a férfi és bólogat. ~Valami szebb állat nincs itt?~*
- Ó Eff. Köszönöm. *Meglepetten veszi el a borotválkozókészletet, méltatlankodni is elfelejt, illetve el nem felejt, csak éppen nem mondja ki hangosan a gondolatait. ~Az öleddel fizettél érte, csak nem a kufárnak, hanem a hadúrnak.~ Elveszi a lánytól a holmit és kabátja zsebébe rejti. ~Milyen kifizetődő áruba bocsátani a testem. A vörös úgyis hímringyónak vélt.~ Elvigyorodik erre a gondolatra. ~Drága lett volna neki, de hát ez a test minden pénzt megér.~ Vigyorog tovább, Effy kirakja közben a hirdetéseit.*
- Megmutatod a házad is? Ha itt végeztünk. Szerintem itt végeztünk. Szőrcsit hol akarod elszállásolni? *Néz a gyapjasteve irányába, nem barátkozott meg az állattal.* - Nem kéne neki pár? Idővel egész csordád lehetne. Vagy ménes. Vagy raj, vagy miben is élnek ezek az izék.
- Szóval valami rokon. Tiszta marad a vér, mi? ~Öcsi-öcsi, tiszta vér, mi?~ *Hümmög egy sort, Effynek bólogat. ~Nem tudsz te semmit, Ephemia.~ A gyapjasteve miatt is hümmög a férfi és bólogat. ~Valami szebb állat nincs itt?~*
- Ó Eff. Köszönöm. *Meglepetten veszi el a borotválkozókészletet, méltatlankodni is elfelejt, illetve el nem felejt, csak éppen nem mondja ki hangosan a gondolatait. ~Az öleddel fizettél érte, csak nem a kufárnak, hanem a hadúrnak.~ Elveszi a lánytól a holmit és kabátja zsebébe rejti. ~Milyen kifizetődő áruba bocsátani a testem. A vörös úgyis hímringyónak vélt.~ Elvigyorodik erre a gondolatra. ~Drága lett volna neki, de hát ez a test minden pénzt megér.~ Vigyorog tovább, Effy kirakja közben a hirdetéseit.*
- Megmutatod a házad is? Ha itt végeztünk. Szerintem itt végeztünk. Szőrcsit hol akarod elszállásolni? *Néz a gyapjasteve irányába, nem barátkozott meg az állattal.* - Nem kéne neki pár? Idővel egész csordád lehetne. Vagy ménes. Vagy raj, vagy miben is élnek ezek az izék.
1371. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-11-23 12:51:28
Üzenet elküldve: 2018-11-23 12:51:28
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Gyapjasteve köll dik//
- Hát, ha nem is előkelőség, barbár származású, az biztos. Kagan rokona, de nem tudom pontosan, milyen.
*~Aenae unokatestvére talán? Nem emlékszem.~ Meg hát neki mindegy is. Egyik öccsük is a közös unokatestvérükkel szűrte össze a levet, bár nem lett volna szabad. Náluk nem volt szokás a családban való házasodás, meg jobbára elítélték köreikben az ilyesmit.*
- Így is sok dolgot sejtek, de tudni valóban semmit nem tudok.
*Biztosra biztosan nem tud, de múltbéli élményei és kutakodásai csak megerősítették aggodalmait. Ennyi idő távlatában már igazán mindegy, ő pusztán csak kíváncsiskodik. Mint mindig.*
*Tizio tehát kiköti a lovakat és együtt elmerülnek a piac forgatagában. Nem kerüli el a figyelmét az, ahogy Tizio a férfi pipereeszközöket lesi. Elhatározza, hogy legalább ennyivel meglepi fivérét, de előbb a gyapjasteve van soron. Odasétál hát az illetékes kereskedőhöz és érdeklődni kezd.*
- De szép állat! Honnan származik? Mire szokták használni őket?
*Amennyiben választ kap kérdésére, nem agyal sokat a dolgon, mert megveszi az állatot. Vagy ha nem kap választ, akkor is megveszi, neki mindegy. A szőr iránti vonzódása ugyanis nagyon erős, ez kétségtelen.
A gyapjasteve vásárlásának lebonyolítása után összeszedegeti még, amire szüksége van: egy százoldalas könyvet, egy írásra alkalmas tollat, egy üvegcse tintát, no meg Tizionak a piperekészletet. Mindezekért átad a kereskedőknek [Mesélő (Nyíl)] összesen 284 aranyat. *
- Hogy meg tudj majd borotválkozni.
*Mondja fivérének, miközben táskájából már veszi is elő a hirdetéseket, melyek szerint házvezetőnő kerestetik a birtokra.*
- Hát, ha nem is előkelőség, barbár származású, az biztos. Kagan rokona, de nem tudom pontosan, milyen.
*~Aenae unokatestvére talán? Nem emlékszem.~ Meg hát neki mindegy is. Egyik öccsük is a közös unokatestvérükkel szűrte össze a levet, bár nem lett volna szabad. Náluk nem volt szokás a családban való házasodás, meg jobbára elítélték köreikben az ilyesmit.*
- Így is sok dolgot sejtek, de tudni valóban semmit nem tudok.
*Biztosra biztosan nem tud, de múltbéli élményei és kutakodásai csak megerősítették aggodalmait. Ennyi idő távlatában már igazán mindegy, ő pusztán csak kíváncsiskodik. Mint mindig.*
*Tizio tehát kiköti a lovakat és együtt elmerülnek a piac forgatagában. Nem kerüli el a figyelmét az, ahogy Tizio a férfi pipereeszközöket lesi. Elhatározza, hogy legalább ennyivel meglepi fivérét, de előbb a gyapjasteve van soron. Odasétál hát az illetékes kereskedőhöz és érdeklődni kezd.*
- De szép állat! Honnan származik? Mire szokták használni őket?
*Amennyiben választ kap kérdésére, nem agyal sokat a dolgon, mert megveszi az állatot. Vagy ha nem kap választ, akkor is megveszi, neki mindegy. A szőr iránti vonzódása ugyanis nagyon erős, ez kétségtelen.
A gyapjasteve vásárlásának lebonyolítása után összeszedegeti még, amire szüksége van: egy százoldalas könyvet, egy írásra alkalmas tollat, egy üvegcse tintát, no meg Tizionak a piperekészletet. Mindezekért átad a kereskedőknek [Mesélő (Nyíl)] összesen 284 aranyat.
*- Hogy meg tudj majd borotválkozni.
*Mondja fivérének, miközben táskájából már veszi is elő a hirdetéseket, melyek szerint házvezetőnő kerestetik a birtokra.*
1370. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-11-23 12:14:45
Üzenet elküldve: 2018-11-23 12:14:45
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Gyapjasteve köll dik//
- Udvarlója. ~Hirtelen milyen értékes árucikk lett.~ Valami barbár előkelőség, mi? ~Bár mindegy már, egy elf után.~ De lényegtelen. Elfek levetett vackai nem kellenek. *Ismétli meg magát mosolyogva, mivel már beértek a vásári forgatagba, ezért leszáll a lováról, Vétkesről és Vétlen kantárját is megfogja, hogy lesegítse húgát az állat hátáról.*
- Szerintem a félvér nem tud semmit. Mármint Briwal kínpadján kívül. Amúgy meg csak ilyen általánosságokat mondott neked, amiből te ~ostoba leány~ azt hitted, hogy tudsz vagy sejtesz valamit. Igen, máskor majd beszélünk erről. *A lovakat kiköti, a karját kínálja Effynek, hogy amaz belekarolva nézelődhessen, Tizio maga is nézelődik. Ruhát akar, ami illik rá és borotválkozni is szeretne, ami azt illeti, a borotválkozást égetőbb problémának érzi, mint az új ruhát. ~Nők!~ Sóhajt fel magában, Effy rögtön nekiáll vásárolni, valami igen rusnya állatot szúr ki magának.*
- Fogalmam sincsen, hogy mennyi lehet az ára... *Eszébe sem jutna megvenni a jószágot, Effy viszont szemlátomást vonzódik a szőrhöz, ez megmagyarázza azt is, hogy miért is vonzódik Kagan Thargodarhoz. A másik udvarlóját Tizio ugyan nem látta, de a cselédség pletykái alapján szakálla annak is volt.*
- Udvarlója. ~Hirtelen milyen értékes árucikk lett.~ Valami barbár előkelőség, mi? ~Bár mindegy már, egy elf után.~ De lényegtelen. Elfek levetett vackai nem kellenek. *Ismétli meg magát mosolyogva, mivel már beértek a vásári forgatagba, ezért leszáll a lováról, Vétkesről és Vétlen kantárját is megfogja, hogy lesegítse húgát az állat hátáról.*
- Szerintem a félvér nem tud semmit. Mármint Briwal kínpadján kívül. Amúgy meg csak ilyen általánosságokat mondott neked, amiből te ~ostoba leány~ azt hitted, hogy tudsz vagy sejtesz valamit. Igen, máskor majd beszélünk erről. *A lovakat kiköti, a karját kínálja Effynek, hogy amaz belekarolva nézelődhessen, Tizio maga is nézelődik. Ruhát akar, ami illik rá és borotválkozni is szeretne, ami azt illeti, a borotválkozást égetőbb problémának érzi, mint az új ruhát. ~Nők!~ Sóhajt fel magában, Effy rögtön nekiáll vásárolni, valami igen rusnya állatot szúr ki magának.*
- Fogalmam sincsen, hogy mennyi lehet az ára... *Eszébe sem jutna megvenni a jószágot, Effy viszont szemlátomást vonzódik a szőrhöz, ez megmagyarázza azt is, hogy miért is vonzódik Kagan Thargodarhoz. A másik udvarlóját Tizio ugyan nem látta, de a cselédség pletykái alapján szakálla annak is volt.*
1369. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-11-23 11:28:13
Üzenet elküldve: 2018-11-23 11:28:13
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A bálvány nyomában//
*Átcaplat Tepsi a göröngyös szántáson, susnyáson, míg a fákkal körbevett ligetecskéhez nem ér, mely valahol két különálló földterület mezsgyéjén fekszik. Nem nagy liget az, de a célnak tökéletesen megfelel. Odaérvén leteszi a táskáját és száraz faágakat kezd gyűjtögetni, meg köveket.*
- Lőn tűz!
*Mondja, amennyiben Grotg is a közelében van. Összeállítja hát szépen egy halomba a száraz ágacskákat és gallyakat, majd gondosan körbepakolja kövekkel és elsöpri kezével a tűzrakás helye körüli területet, hogy semmi más ne maradjon ott, csak a csupasz föld.*
- Hozol szénát, nim. Tudod-e gyújtani vele?
*Addig ő előkutatja táskájából a szükséges kelléket, ami esetében nem más, mint egy zöld színű, furcsa por. Aztán ha folyamatban van már a tűzgyújtás, akkor kezdi el magyarázni, hogy mi fog történni.*
- Ha tűz lenni lobogó, akkor ráteszem ezt itt, ni. *Mutatja kezében a kis fiolányi porocskát.* Aztán tűz lenni zöld, én pedig hallom majdan Istennőt!
*Nagyon izgul egyébként, mert már eléggé régen csinálta ezt a rituálét. Úgy van vele, hogyha nem feltétlen szükséges, nem kezd bele ebbe a rituáléba.*
*Átcaplat Tepsi a göröngyös szántáson, susnyáson, míg a fákkal körbevett ligetecskéhez nem ér, mely valahol két különálló földterület mezsgyéjén fekszik. Nem nagy liget az, de a célnak tökéletesen megfelel. Odaérvén leteszi a táskáját és száraz faágakat kezd gyűjtögetni, meg köveket.*
- Lőn tűz!
*Mondja, amennyiben Grotg is a közelében van. Összeállítja hát szépen egy halomba a száraz ágacskákat és gallyakat, majd gondosan körbepakolja kövekkel és elsöpri kezével a tűzrakás helye körüli területet, hogy semmi más ne maradjon ott, csak a csupasz föld.*
- Hozol szénát, nim. Tudod-e gyújtani vele?
*Addig ő előkutatja táskájából a szükséges kelléket, ami esetében nem más, mint egy zöld színű, furcsa por. Aztán ha folyamatban van már a tűzgyújtás, akkor kezdi el magyarázni, hogy mi fog történni.*
- Ha tűz lenni lobogó, akkor ráteszem ezt itt, ni. *Mutatja kezében a kis fiolányi porocskát.* Aztán tűz lenni zöld, én pedig hallom majdan Istennőt!
*Nagyon izgul egyébként, mert már eléggé régen csinálta ezt a rituálét. Úgy van vele, hogyha nem feltétlen szükséges, nem kezd bele ebbe a rituáléba.*
1368. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-11-23 09:44:43
Üzenet elküldve: 2018-11-23 09:44:43
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Gyapjasteve köll dik//
*Fivére szavaira csak lehunyja a szemét és sóhajt egyet.*
- Már amúgy is van új udvarlója.
*Nem nyit vitát arról, hogy miért nem baj az szerinte, ha elffel hál valaki. Ha Tizio ennyire ragaszkodik ehhez az elvéhez, akkor sem most fogja megpróbálni jobb útra téríteni.*
- Nem sok dolgot osztott meg velem.
*Épp csak annyit, hogy gyanút fogjon.*
- Szeretnék többet tudni pedig. De majd máskor megbeszéljük.
*Halogatni tökéletesen tud ő is, de most azért sem érzi helyénvalónak ezt megbeszélni, mert lassan a piac forgatagába érnek. Leszáll hát lováról.*
- Kössük ki valahol a lovakat?
*Ahogy kikötésre alkalmas helyet keres tekintetével, szeme megállapodik egy igencsak furcsa, de szép állaton. Van belőle több is, de neki egy fehér tetszik. Kicsit nagyobb, mint a többi. Hosszú nyaka, testtartása, hosszú gyapja igencsak fenséges összhatást gyakorolnak. Eszébe is jut most egy meséskönyv, amiből még gyermekkorában atyja olvasott neki. Drága meséskönyv volt az, szépen festett képecskékkel, és az egyik kép hasonló állatot ábrázolt. Csak annak púpja volt.*
- Tizio, nézd!
*Int feje mozdulatával az állat felé. Ahogy így áll és nézegeti, egy csapat kisgyerek közeledik hangosan feléjük. Az egyik kavicsokkal kezdi hajigálni a fenséges állatot, minek következtében az árus rájuk rivall, az állat pedig akkorát köp a rosszalkodó gyerekre, hogy az társaival sikítva elszalad. Ekkor dönti el, hogy neki ez az állat kell.*
- Szerinted mennyibe kerülhet? Biztosan borsos ára van.
*Fivére szavaira csak lehunyja a szemét és sóhajt egyet.*
- Már amúgy is van új udvarlója.
*Nem nyit vitát arról, hogy miért nem baj az szerinte, ha elffel hál valaki. Ha Tizio ennyire ragaszkodik ehhez az elvéhez, akkor sem most fogja megpróbálni jobb útra téríteni.*
- Nem sok dolgot osztott meg velem.
*Épp csak annyit, hogy gyanút fogjon.*
- Szeretnék többet tudni pedig. De majd máskor megbeszéljük.
*Halogatni tökéletesen tud ő is, de most azért sem érzi helyénvalónak ezt megbeszélni, mert lassan a piac forgatagába érnek. Leszáll hát lováról.*
- Kössük ki valahol a lovakat?
*Ahogy kikötésre alkalmas helyet keres tekintetével, szeme megállapodik egy igencsak furcsa, de szép állaton. Van belőle több is, de neki egy fehér tetszik. Kicsit nagyobb, mint a többi. Hosszú nyaka, testtartása, hosszú gyapja igencsak fenséges összhatást gyakorolnak. Eszébe is jut most egy meséskönyv, amiből még gyermekkorában atyja olvasott neki. Drága meséskönyv volt az, szépen festett képecskékkel, és az egyik kép hasonló állatot ábrázolt. Csak annak púpja volt.*
- Tizio, nézd!
*Int feje mozdulatával az állat felé. Ahogy így áll és nézegeti, egy csapat kisgyerek közeledik hangosan feléjük. Az egyik kavicsokkal kezdi hajigálni a fenséges állatot, minek következtében az árus rájuk rivall, az állat pedig akkorát köp a rosszalkodó gyerekre, hogy az társaival sikítva elszalad. Ekkor dönti el, hogy neki ez az állat kell.*
- Szerinted mennyibe kerülhet? Biztosan borsos ára van.
1367. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-11-22 19:07:55
Üzenet elküldve: 2018-11-22 19:07:55
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Karheia és Prexiar//
-Dehogynem léteznek, csak az erdő mélyén bújnak meg, mert nem szeretik az emberek társaságát. Meg az erdei párducokat, amik ott szedik a prédájuknak mindent, ami húsból mer összeállni.
*Micsoda feltételezés, hogy nem léteznek pillék, hát Nozarin azt mondta, hogy vannak és Karheia szereti is őket. Nozarin figyelmét pedig nem kerüli el Karheia aggódása, főleg ahogy mintha kérlelve néz rá, így a bárd hozzá is hajol sunyulva és egy csókot lop tőle gyorsan.*
-Nem kell félni, látod, hogy egyben maradtam.
*Szívesen átölelné, de a kezében éppen hangszerével fontoskodik és hamarosan amúgy is a ló hátára szállnak. Sőt, most, hogy a kapun kívül vannak, ideje is.*
-Na, ideje felpattannotok Csatanglóra. Először Karheia megy, aztán felraklak téged is. Ami pedig a kérdésed illeti, van, ami ki fog derülni később, de rengetegen próbáltak meg a szigetre lépni, mint kalózok és néha rivális törzsek. A távoli szigetrendszerek néha furcsák, van ahol hatokig éhezel és szomjazol a tengeren, máskor pedig azt látod, hogy tutajokon utaznak át három-négy óra távolságra lévő szigetek között. Ez az utóbbi volt, nem is szerettek nagyon minket, mert a mi nagyobb hajónk hullámai így kicsit kilökték őket a kis csónakjaikból, ha túl közel jöttek. Annyira nem volt gond, hisz tudtak úszni, jobban, mint mi. Hümhüm, majd ti is megtanultok úszni, van fentebb Lihanechben egy hatalmas tó, békés vízzel. De kicsit elkalandoztam. Te meg készüljél, mindjárt mész fel te is.
*És, ha Karheia felszállt, akkor maga is felkészül, hogy megfogja Prexiart a válla alatt és felküldje Csatanglóra. Nem biztos, hogy Karheia elbírja a gyerek súlyát, ketten azért még se essenek, így a végső koordinációt a gyerekre kell bíznia.*
-Dehogynem léteznek, csak az erdő mélyén bújnak meg, mert nem szeretik az emberek társaságát. Meg az erdei párducokat, amik ott szedik a prédájuknak mindent, ami húsból mer összeállni.
*Micsoda feltételezés, hogy nem léteznek pillék, hát Nozarin azt mondta, hogy vannak és Karheia szereti is őket. Nozarin figyelmét pedig nem kerüli el Karheia aggódása, főleg ahogy mintha kérlelve néz rá, így a bárd hozzá is hajol sunyulva és egy csókot lop tőle gyorsan.*
-Nem kell félni, látod, hogy egyben maradtam.
*Szívesen átölelné, de a kezében éppen hangszerével fontoskodik és hamarosan amúgy is a ló hátára szállnak. Sőt, most, hogy a kapun kívül vannak, ideje is.*
-Na, ideje felpattannotok Csatanglóra. Először Karheia megy, aztán felraklak téged is. Ami pedig a kérdésed illeti, van, ami ki fog derülni később, de rengetegen próbáltak meg a szigetre lépni, mint kalózok és néha rivális törzsek. A távoli szigetrendszerek néha furcsák, van ahol hatokig éhezel és szomjazol a tengeren, máskor pedig azt látod, hogy tutajokon utaznak át három-négy óra távolságra lévő szigetek között. Ez az utóbbi volt, nem is szerettek nagyon minket, mert a mi nagyobb hajónk hullámai így kicsit kilökték őket a kis csónakjaikból, ha túl közel jöttek. Annyira nem volt gond, hisz tudtak úszni, jobban, mint mi. Hümhüm, majd ti is megtanultok úszni, van fentebb Lihanechben egy hatalmas tó, békés vízzel. De kicsit elkalandoztam. Te meg készüljél, mindjárt mész fel te is.
*És, ha Karheia felszállt, akkor maga is felkészül, hogy megfogja Prexiart a válla alatt és felküldje Csatanglóra. Nem biztos, hogy Karheia elbírja a gyerek súlyát, ketten azért még se essenek, így a végső koordinációt a gyerekre kell bíznia.*
1366. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-11-22 01:50:19
Üzenet elküldve: 2018-11-22 01:50:19
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 472
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 472
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
// Nozarin és Prexiar //
*Burkoltan bókolnak neki és oda is van érte. Szemérmesen lesüti szemeit, kicsit ki is rózsásodik arca, hogy Nozarin jóformán okosnak és imádnivalónak nevezte. Ez nagyon jólesik pici törékeny szívének, ami hevesebben is kezd verni a boldogság miatt. Közben figyel is a környezetére, a lóra is nehogy az véletlenül megbokrosodjon, egyelőre viszont úgy tűnik, hogy nem zaklatja fel az emberek sokasága. Azért fokozottan éber, ez egyértelműen látszik is rajta, ahogy tekintete ide-oda cikázik és kíváncsian fülel is egyben. Úgy tűnik veszély viszont nem fenyegeti őket, ezt Prexiar is megerősíti.*
- Nem fontos. Gondolom ők Artheniorból amit korábban meséltetek nekem.
*Tekintete elidőzik rajtuk, és meg is sajnálja őket. Családokat lát, ami szívszaggató és el tudja képzelni, hogy milyen amikor mindenüket elvesztik. Illetve ő pontosan tudja milyen az. De tovább haladnak és valószínűleg Prexi figyelmét leköti Nozarin – aminek felettébb örül – és talán a bárdét is viszont, így elmerengése feltehetően zavartalan és senki nem veszi észre.
Annyira eltöpreng, hogy észre sem veszi igazán a bárd kis dallamát, viszont feleszmélve erre is rácsodálkozik. Minden alkalommal meg tudja lepni és lenyűgözni, és ezek az apró részletek olyan érdekessé és szerethetővé teszik számára ezt a csibészt. Naphosszat eltudná hallgatni, ahogy játszik a hangszeren és meséli a különböző kalandjait, kicsit mintha gyereknek érzi magát mellette. A történet persze ismerős és az érzés is ami hatalmába keríti közben; aggodalom. Igen, határozottan az, ki is ül arcára ahogy egyenesen Nozarin vonásait nézi és tekintetét keresi. De hát itt van és mégis aggódik. Nevetséges. Kicsit el is szomorodik ahogy jó alaposan megvizsgálja két új szeretetet személyét és eszébe jutnak azok, akiket még jóval előtte hátrahagyott.
De Prexiar megmosolyogtatja. A kisfiú kíváncsi, lelkes, éppen olyan, amilyennek egy egészséges kisfiúnak lennie kell és ez újra boldogsággal tölti el szívét, meg is simogatja a gyermek arcát reflexszerűen. Mivel főleg nem neki mesélnek és egyébként is minden lehetséges kérdést feltett már Prexiar, ezért tovább sétálgat csendben mellettük.*
*Burkoltan bókolnak neki és oda is van érte. Szemérmesen lesüti szemeit, kicsit ki is rózsásodik arca, hogy Nozarin jóformán okosnak és imádnivalónak nevezte. Ez nagyon jólesik pici törékeny szívének, ami hevesebben is kezd verni a boldogság miatt. Közben figyel is a környezetére, a lóra is nehogy az véletlenül megbokrosodjon, egyelőre viszont úgy tűnik, hogy nem zaklatja fel az emberek sokasága. Azért fokozottan éber, ez egyértelműen látszik is rajta, ahogy tekintete ide-oda cikázik és kíváncsian fülel is egyben. Úgy tűnik veszély viszont nem fenyegeti őket, ezt Prexiar is megerősíti.*
- Nem fontos. Gondolom ők Artheniorból amit korábban meséltetek nekem.
*Tekintete elidőzik rajtuk, és meg is sajnálja őket. Családokat lát, ami szívszaggató és el tudja képzelni, hogy milyen amikor mindenüket elvesztik. Illetve ő pontosan tudja milyen az. De tovább haladnak és valószínűleg Prexi figyelmét leköti Nozarin – aminek felettébb örül – és talán a bárdét is viszont, így elmerengése feltehetően zavartalan és senki nem veszi észre.
Annyira eltöpreng, hogy észre sem veszi igazán a bárd kis dallamát, viszont feleszmélve erre is rácsodálkozik. Minden alkalommal meg tudja lepni és lenyűgözni, és ezek az apró részletek olyan érdekessé és szerethetővé teszik számára ezt a csibészt. Naphosszat eltudná hallgatni, ahogy játszik a hangszeren és meséli a különböző kalandjait, kicsit mintha gyereknek érzi magát mellette. A történet persze ismerős és az érzés is ami hatalmába keríti közben; aggodalom. Igen, határozottan az, ki is ül arcára ahogy egyenesen Nozarin vonásait nézi és tekintetét keresi. De hát itt van és mégis aggódik. Nevetséges. Kicsit el is szomorodik ahogy jó alaposan megvizsgálja két új szeretetet személyét és eszébe jutnak azok, akiket még jóval előtte hátrahagyott.
De Prexiar megmosolyogtatja. A kisfiú kíváncsi, lelkes, éppen olyan, amilyennek egy egészséges kisfiúnak lennie kell és ez újra boldogsággal tölti el szívét, meg is simogatja a gyermek arcát reflexszerűen. Mivel főleg nem neki mesélnek és egyébként is minden lehetséges kérdést feltett már Prexiar, ezért tovább sétálgat csendben mellettük.*
1365. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-11-21 16:46:24
Üzenet elküldve: 2018-11-21 16:46:24
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Csheléd köll dik//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Fontos volt. Ha jobban belegondolok, akkor rögeszme. Mert neki Briwal kellett. ~Briwal bezzeg észre sem vette. Csak egy copfos kislánynak látta, húgunk játszópajtásának.~ Viszont azt mondod, hogy megbecstelenítette egy elf... Elfek elhasznált játékaira már nem tartok igényt. *Féloldalas mosoly, amitől arckifejezése csibészes, kisfiús, a kisfiús mosoly mögött azonban ott van az, hogy véresen komolyan gondolja azt, amit mond, ugyanis a lányról volt egy eszményképe, amit az a bizonyos elf két lábbal tiport a sárba. Talán tényleg ki kéne lúgozni ahhoz, hogy Tizio még egyszer érezze azt a rajongást.*
- Az a félvér sem mondott neked semmit? Csak Briwal kínpadjáról beszélt neked? *Akkor találkozott utoljára Briwal és Ephemia, mikor ezt a témát elemezgették a lány új testőre előtt, a lázadás napján. ~Baszd meg Briwal, nem veszekszem veled soha többet, csak kerülj már elő. Nem is féltékenykedem, jó testvér leszek.~ Mélyet sóhajt.* - Ha nem tudtál róla semmit, akkor már úgy gondolom, hogy teljesen mindegy is, mert azok a források már elapadtak, azok a kapcsolatok felszakadtak. ~Ironikus a dolog, hogy a lázadóknál volt a mi árunkból is.~ Talán ez a hely jó lehetőség arra, hogy tiszta lappal indítsunk. Minden téren. ~Majdnem minden téren.~ *Szorítja a szelencét a zsebében, nagyon várja az alkalmat, hogy végre használhassa.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Fontos volt. Ha jobban belegondolok, akkor rögeszme. Mert neki Briwal kellett. ~Briwal bezzeg észre sem vette. Csak egy copfos kislánynak látta, húgunk játszópajtásának.~ Viszont azt mondod, hogy megbecstelenítette egy elf... Elfek elhasznált játékaira már nem tartok igényt. *Féloldalas mosoly, amitől arckifejezése csibészes, kisfiús, a kisfiús mosoly mögött azonban ott van az, hogy véresen komolyan gondolja azt, amit mond, ugyanis a lányról volt egy eszményképe, amit az a bizonyos elf két lábbal tiport a sárba. Talán tényleg ki kéne lúgozni ahhoz, hogy Tizio még egyszer érezze azt a rajongást.*
- Az a félvér sem mondott neked semmit? Csak Briwal kínpadjáról beszélt neked? *Akkor találkozott utoljára Briwal és Ephemia, mikor ezt a témát elemezgették a lány új testőre előtt, a lázadás napján. ~Baszd meg Briwal, nem veszekszem veled soha többet, csak kerülj már elő. Nem is féltékenykedem, jó testvér leszek.~ Mélyet sóhajt.* - Ha nem tudtál róla semmit, akkor már úgy gondolom, hogy teljesen mindegy is, mert azok a források már elapadtak, azok a kapcsolatok felszakadtak. ~Ironikus a dolog, hogy a lázadóknál volt a mi árunkból is.~ Talán ez a hely jó lehetőség arra, hogy tiszta lappal indítsunk. Minden téren. ~Majdnem minden téren.~ *Szorítja a szelencét a zsebében, nagyon várja az alkalmat, hogy végre használhassa.*
1364. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-11-21 16:13:43
Üzenet elküldve: 2018-11-21 16:13:43
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Csheléd köll dik//
*Fivére szomorkásan mosolyog a kis elbeszélés után, Effi pedig egy ideig nem is igen mond rá semmit. Sohasem gondolt bele igazán abba, hogy testvéreinek milyen viszonya volt Aldoval, vagy hogy őket mennyire viselte meg a korlátozottság, vágyaik kényszerű elfojtása. Valójában csak most kezd a felszínre törni és tudatosulni benne, hogy milyen romlottság uralkodott a fényűző kúria falai között. De így utólag már nem számít a dolog, hisz mint Arthenior java része, úgy az Aquisták is enyészetté lettek.*
- Nem tudtam, hogy ennyire fontos neked Aenae.
*Márpedig aki Aldo akarata ellen mert szegülni akárcsak egy fikarcnyit is, annak szíve tárgya igencsak fontos lehet. Az élcelődésre csak egy lagymatag mosoly a válasz.*
- Az üzletről?
*Eszébe jut, hogy régen mennyit kutakodott atyja után Xalemával, akivel mellesleg már időtlen idők óta nem találkozott. Balga lenne azt gondolni, hogy minden szép volt, jó volt és hogy minden tisztességes úton-módon folyt. Másik példa erre, amikor a könyvtár lezárt részein kajtatott Jazzal s mindenféle furcsa és a pillanat hevében értelmezhetetlen oklevelet talált az Aquistákkal kapcsolatban.*
- Semmit nem tudok.
*Olyan nagy a tudatlanság és a zűrzavar a fejében, hogy talán ez a legértelmesebb válasz, amit most adhat. Mert tényleg, hogyan is gondolta ezt? Továbbvinni atyja munkásságát lehetetlen, hisz azt sem tudja, hogy élete alkonya felé mivel kereskedett a családfő és nagybátyja. Vagy hogy egyáltalán mit csinált.*
- Mit kellene tudnom?
*Nem gúnyosan kérdezi, valóban kíváncsi rá, bár komolyan fél fivére válaszától.*
*Fivére szomorkásan mosolyog a kis elbeszélés után, Effi pedig egy ideig nem is igen mond rá semmit. Sohasem gondolt bele igazán abba, hogy testvéreinek milyen viszonya volt Aldoval, vagy hogy őket mennyire viselte meg a korlátozottság, vágyaik kényszerű elfojtása. Valójában csak most kezd a felszínre törni és tudatosulni benne, hogy milyen romlottság uralkodott a fényűző kúria falai között. De így utólag már nem számít a dolog, hisz mint Arthenior java része, úgy az Aquisták is enyészetté lettek.*
- Nem tudtam, hogy ennyire fontos neked Aenae.
*Márpedig aki Aldo akarata ellen mert szegülni akárcsak egy fikarcnyit is, annak szíve tárgya igencsak fontos lehet. Az élcelődésre csak egy lagymatag mosoly a válasz.*
- Az üzletről?
*Eszébe jut, hogy régen mennyit kutakodott atyja után Xalemával, akivel mellesleg már időtlen idők óta nem találkozott. Balga lenne azt gondolni, hogy minden szép volt, jó volt és hogy minden tisztességes úton-módon folyt. Másik példa erre, amikor a könyvtár lezárt részein kajtatott Jazzal s mindenféle furcsa és a pillanat hevében értelmezhetetlen oklevelet talált az Aquistákkal kapcsolatban.*
- Semmit nem tudok.
*Olyan nagy a tudatlanság és a zűrzavar a fejében, hogy talán ez a legértelmesebb válasz, amit most adhat. Mert tényleg, hogyan is gondolta ezt? Továbbvinni atyja munkásságát lehetetlen, hisz azt sem tudja, hogy élete alkonya felé mivel kereskedett a családfő és nagybátyja. Vagy hogy egyáltalán mit csinált.*
- Mit kellene tudnom?
*Nem gúnyosan kérdezi, valóban kíváncsi rá, bár komolyan fél fivére válaszától.*
1363. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-11-21 15:11:07
Üzenet elküldve: 2018-11-21 15:11:07
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 384
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 384
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Vakmerő
//Visszatérőben//
*Talán a változó évszakkal járó enyhe időváltozás bolondította meg annyira, talán az embervárosban töltött hosszú időtől merült ki lelkileg, nem tudni. Dora gyerekkorában teljesen hozzászokott, hogy időnként a falujuk mögött húzódó lápban kiránduljon, ott ugyanis mindig alapanyagot talált kezdetleges kutatásaihoz. Egy kis vágás ide, egy kis nyesés oda, és máris feltárhatta a titkot, mit adott a természet a rókának, békának belül. Ezt már azért is érdemes volt ilyen körülmények közt, a nádasban és sásban megtennie, mert családja egyáltalán nem díjazta volna kegyetlennek beállított hobbiját. Dora egészen máshogy gondolkodott: a természetnél csak a megismerése, a tudomány csodálatosabb, és neki akart-akaratlanul is mindig ez a cél lebegett a szeme előtt.
Az utóbbi időben sokakkal találkozott, sokat tanult, és szerencsésnek mondhatja magát, hogy egyáltalán megszökhetett a pusztulásra ítélt Artheniorból. Ugyanakkor az új város, a hatalmas kövekből rakott erődfalak közti élet egyértelműen nem neki való. Sokat kivett belőle ez az időszak, és – bár nem szerette volna – meg is változtatta egy kissé. Erre az Ispotály felépítése közepette jött rá. Valami megváltozott, és akár jó, akár rossz irányba, az elf lányt módszeresen megijesztette. Vissza akart térni oda, amiben biztosnak érezhette magát, ez pedig az őszbe forduló természet volt. Bármennyire is viszolygott tőle, hogy a porban aludjon, útnak indult, és ki tudja, mennyi ideig, ő maga nem is számolta, de elmerült a fák és növények csodás világában.
Legégetőbb kérdéseire azonban még a vadvilág sem adhatott választ. Mi történt Dorával aznap, mikor Habrertus leesett az öszvérről, mikor azzal a nővel látta őt? Mert az nem Dora volt, nem a régi önmaga, ebben teljesen biztos. Még szerencse, hogy az első számú tanú, a kancellár tud beszélni. Talán őt kéne megkérdezni, még ha az elf lány erősen ódzkodik is a választól. Be kell vallania magának, hogy már egészen hiányolja a felettesét, és talán még ő sem rúgta ki, vagy hajigálta ki kísérletező felszerelését a Radkraal utcájára.*
~ Majd kiderül. ~ *Töpreng magában, ahogy a város felé veszi az irányt. Már éppen rátérne a kapu felé vezető emelkedőre, mikor megtorpan. Valahonnan az agya legmélyéről előássa az ismerős emléket: ilyenkor adni szokás valamit. Dora nem igazán ismeri ezeket a formaságokat, de a Radkraalba se ártana valami szép és eleven, talán ő maga is jobban érezné magát tőle. Nem tudván, hogy virágot férfiak adnak nőknek, és akkor is zömmel szálat, nem pedig cserepeset, a közelben nyíló gyönyörű, kék szirmú sisakvirágok közül kiplántál egyet, és egy kis edénybe helyezi, amely átmenetileg megteszi cserépnek. A sok távol töltött nap után így indul vissza Amon Ruadhba.*
*Talán a változó évszakkal járó enyhe időváltozás bolondította meg annyira, talán az embervárosban töltött hosszú időtől merült ki lelkileg, nem tudni. Dora gyerekkorában teljesen hozzászokott, hogy időnként a falujuk mögött húzódó lápban kiránduljon, ott ugyanis mindig alapanyagot talált kezdetleges kutatásaihoz. Egy kis vágás ide, egy kis nyesés oda, és máris feltárhatta a titkot, mit adott a természet a rókának, békának belül. Ezt már azért is érdemes volt ilyen körülmények közt, a nádasban és sásban megtennie, mert családja egyáltalán nem díjazta volna kegyetlennek beállított hobbiját. Dora egészen máshogy gondolkodott: a természetnél csak a megismerése, a tudomány csodálatosabb, és neki akart-akaratlanul is mindig ez a cél lebegett a szeme előtt.
Az utóbbi időben sokakkal találkozott, sokat tanult, és szerencsésnek mondhatja magát, hogy egyáltalán megszökhetett a pusztulásra ítélt Artheniorból. Ugyanakkor az új város, a hatalmas kövekből rakott erődfalak közti élet egyértelműen nem neki való. Sokat kivett belőle ez az időszak, és – bár nem szerette volna – meg is változtatta egy kissé. Erre az Ispotály felépítése közepette jött rá. Valami megváltozott, és akár jó, akár rossz irányba, az elf lányt módszeresen megijesztette. Vissza akart térni oda, amiben biztosnak érezhette magát, ez pedig az őszbe forduló természet volt. Bármennyire is viszolygott tőle, hogy a porban aludjon, útnak indult, és ki tudja, mennyi ideig, ő maga nem is számolta, de elmerült a fák és növények csodás világában.
Legégetőbb kérdéseire azonban még a vadvilág sem adhatott választ. Mi történt Dorával aznap, mikor Habrertus leesett az öszvérről, mikor azzal a nővel látta őt? Mert az nem Dora volt, nem a régi önmaga, ebben teljesen biztos. Még szerencse, hogy az első számú tanú, a kancellár tud beszélni. Talán őt kéne megkérdezni, még ha az elf lány erősen ódzkodik is a választól. Be kell vallania magának, hogy már egészen hiányolja a felettesét, és talán még ő sem rúgta ki, vagy hajigálta ki kísérletező felszerelését a Radkraal utcájára.*
~ Majd kiderül. ~ *Töpreng magában, ahogy a város felé veszi az irányt. Már éppen rátérne a kapu felé vezető emelkedőre, mikor megtorpan. Valahonnan az agya legmélyéről előássa az ismerős emléket: ilyenkor adni szokás valamit. Dora nem igazán ismeri ezeket a formaságokat, de a Radkraalba se ártana valami szép és eleven, talán ő maga is jobban érezné magát tőle. Nem tudván, hogy virágot férfiak adnak nőknek, és akkor is zömmel szálat, nem pedig cserepeset, a közelben nyíló gyönyörű, kék szirmú sisakvirágok közül kiplántál egyet, és egy kis edénybe helyezi, amely átmenetileg megteszi cserépnek. A sok távol töltött nap után így indul vissza Amon Ruadhba.*
1362. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-11-20 15:31:23
Üzenet elküldve: 2018-11-20 15:31:23
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Csheléd köll dik//
- Meg. *Bólogat.* - Az engedélyét kértem, hogy engedélyt kérhessek Maydel bácsitól arra, hogy udvarolhassak a lányának. Hát nem kaptam engedélyt... ~Csak alapos fejmosást.~ Atyánk nem szívlelte soha Lyniát, de fontosnak tartotta, hogy szorosabb legyen a családjaink között a kapcsolat, házassággal könnyű ezt szorosabbra fűzni. Lestiel meg csak harmadik gyermek, neki fontos, hogy vagyonos lányt vegyen el, még ha közrendű is. Esetemben nem akart polgárlányt és esetedben sem akart egy egyszerű katonát. *Szomorkás mosollyal néz Effyre, keze ismét remeg az elvonás miatt, a remegést enyhíteni próbálja ezért a gyeplőt tartó keze szorosabban markol, a másikat pedig kabátja zsebébe süllyeszti és a szelence markolásában keresi a vigaszt.* - Helyes, gonoszkodj csak vele, én pedig majd megmentem tőled. *Nagyot sóhajt. ~Vajon hol kezdődik a rögeszme?~ Kerüli Effy pillantását, tudja, hogy a szelence iránti vágy kezd úrrá lenni rajta, ezért aztán a hangulatai is gyorsan változnak és az amúgy sem egészséges rajongása Aenae iránt rögeszmévé fokozódik, a szeme is véreres lehet. ~Kéne egy tükör. Vagy inkább egy csendes zug.~*
- Ephemia. Mit tudsz te az üzletünkről? *Szegezi neki hirtelen a kérdést a húgának, anélkül, hogy ránézne. ~Valószínűleg csak a szirupos külsőségeket ismered. De a te korodban mind csak annyit ismertünk belőle.~ Meglehet, hogy nem ez a megfelelő alkalom, hogy Effy megtudjon bármit is.* - Arave kedves lány és igen hűséges, remélem, hogy találsz egy hozzá hasonlót.
- Meg. *Bólogat.* - Az engedélyét kértem, hogy engedélyt kérhessek Maydel bácsitól arra, hogy udvarolhassak a lányának. Hát nem kaptam engedélyt... ~Csak alapos fejmosást.~ Atyánk nem szívlelte soha Lyniát, de fontosnak tartotta, hogy szorosabb legyen a családjaink között a kapcsolat, házassággal könnyű ezt szorosabbra fűzni. Lestiel meg csak harmadik gyermek, neki fontos, hogy vagyonos lányt vegyen el, még ha közrendű is. Esetemben nem akart polgárlányt és esetedben sem akart egy egyszerű katonát. *Szomorkás mosollyal néz Effyre, keze ismét remeg az elvonás miatt, a remegést enyhíteni próbálja ezért a gyeplőt tartó keze szorosabban markol, a másikat pedig kabátja zsebébe süllyeszti és a szelence markolásában keresi a vigaszt.* - Helyes, gonoszkodj csak vele, én pedig majd megmentem tőled. *Nagyot sóhajt. ~Vajon hol kezdődik a rögeszme?~ Kerüli Effy pillantását, tudja, hogy a szelence iránti vágy kezd úrrá lenni rajta, ezért aztán a hangulatai is gyorsan változnak és az amúgy sem egészséges rajongása Aenae iránt rögeszmévé fokozódik, a szeme is véreres lehet. ~Kéne egy tükör. Vagy inkább egy csendes zug.~*
- Ephemia. Mit tudsz te az üzletünkről? *Szegezi neki hirtelen a kérdést a húgának, anélkül, hogy ránézne. ~Valószínűleg csak a szirupos külsőségeket ismered. De a te korodban mind csak annyit ismertünk belőle.~ Meglehet, hogy nem ez a megfelelő alkalom, hogy Effy megtudjon bármit is.* - Arave kedves lány és igen hűséges, remélem, hogy találsz egy hozzá hasonlót.
1361. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-11-20 15:05:48
Üzenet elküldve: 2018-11-20 15:05:48
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Csheléd köll dik//
*Szemöldöke a homloka közepére szalad meglepetésében. Vajon mennyi mindenről nem tud még, amiket sem bátyjai, sem apja nem osztottak meg vele?*
- Nekem meg sem fordult a fejemben, hogy nem vér szerinti gyermeke. De te tényleg megkérted erre atyánkat?... Jó ég.
*Úgy hiszi, merész dolog volt ez Tiziotól, bár szerinte az is elég merész tett volt, amikor ő el merte mondani régi afférját atyjuknak. Azért kellett némi bátorság ahhoz, hogy ilyen ügyekkel a családfő elé merjen állni az ember, de azoknak az éveknek már vége. Mostanában maximum Kagannak tartozik magyarázattal, ha valami marhaságot csinál esetleg, de ha lehet, az ő esetében már elkerülné az ilyesmit.*
- Ó, igen. Nagyon gonosz leszek vele. Ugyanolyan gonosz, mint eddig.
*Persze ő lenne az utolsó, aki Aenae-t cselédszerepbe kényszerítené, de azért fivéréhez hasonlóan ő is felkuncog.*
- Hát ennek most lesz neve.
*Egykedvűen hallgatja a további lelombozó szövegelést, s belátja, van némi igazság a szavaiban, de akkor sem akarja hagyni magát.*
- Igen, kufárok vagyunk. De mivel kufárkodjunk, hmmm? Jó, igen, előnyt jelent, hogy Kagan felesége leszek, de nem csak emiatt akarok előrébb jutni.
*Eléggé összezavarodott és elbizonytalanodott. Valóban nem ért a gazdálkodáshoz, de még a kereskedők fortélyaiban sem jártas úgy, mint atyja vagy felmenőik voltak. Azt érzi, hogy nem is ért voltaképpen semmihez.*
- Arave táskája, igen.
*Mondja végül csak úgy az orra alatt.*
*Szemöldöke a homloka közepére szalad meglepetésében. Vajon mennyi mindenről nem tud még, amiket sem bátyjai, sem apja nem osztottak meg vele?*
- Nekem meg sem fordult a fejemben, hogy nem vér szerinti gyermeke. De te tényleg megkérted erre atyánkat?... Jó ég.
*Úgy hiszi, merész dolog volt ez Tiziotól, bár szerinte az is elég merész tett volt, amikor ő el merte mondani régi afférját atyjuknak. Azért kellett némi bátorság ahhoz, hogy ilyen ügyekkel a családfő elé merjen állni az ember, de azoknak az éveknek már vége. Mostanában maximum Kagannak tartozik magyarázattal, ha valami marhaságot csinál esetleg, de ha lehet, az ő esetében már elkerülné az ilyesmit.*
- Ó, igen. Nagyon gonosz leszek vele. Ugyanolyan gonosz, mint eddig.
*Persze ő lenne az utolsó, aki Aenae-t cselédszerepbe kényszerítené, de azért fivéréhez hasonlóan ő is felkuncog.*
- Hát ennek most lesz neve.
*Egykedvűen hallgatja a további lelombozó szövegelést, s belátja, van némi igazság a szavaiban, de akkor sem akarja hagyni magát.*
- Igen, kufárok vagyunk. De mivel kufárkodjunk, hmmm? Jó, igen, előnyt jelent, hogy Kagan felesége leszek, de nem csak emiatt akarok előrébb jutni.
*Eléggé összezavarodott és elbizonytalanodott. Valóban nem ért a gazdálkodáshoz, de még a kereskedők fortélyaiban sem jártas úgy, mint atyja vagy felmenőik voltak. Azt érzi, hogy nem is ért voltaképpen semmihez.*
- Arave táskája, igen.
*Mondja végül csak úgy az orra alatt.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4228-4247