Amon Ruadh - Tharg birtokok
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 69 (4258. - 4277. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
4277. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2024-10-02 13:11:03
Üzenet elküldve: 2024-10-02 13:11:03
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//A legelő őre//
*A parasztok legalábbis mindenképpen barátságosak, de Learon a harcosok között sem látott még olyat, akikkel összetűzésbe keveredett volna. Kivéve persze azt a bizonyos tündért még évekkel ezelőtt. Azonban az ilyeneket hamar elkapják és kivégzik szerencsére. Erőszakkal nyomja el magában a gondolatot, ami ennek az előbbinek nyomában felszínre tör.* ~Nincs most időm keseregni Akheel miatt!~ *Pedig fáj ám neki a lány hiánya, mint az izzó vas. Ahogy visszatér a valóságba, realizálja, hogy most egy egészen másik leány térdel előtte, nem pedig a Vörös Vadász.*
-Én bizony! Életnagyságban! *Ami igazából nem egy nagy magasság, de hát az istenek és a Szellemek egész másból adtak neki sokat. Szerencsére így féltérden már sokkal közelebb van a két tekintet, mint az előbb.*
-Mindenütt egészen sokat hallani rólam. *Mondja ki, csak mintegy hozzátéve a hóhajú kijelentéséhez.*
-Annyi, amennyi kell a nyájamnak, a családomnak és nekem. *fel sem tűnik neki, hogy Fortasékról úgy beszél, már mint a családjáról. Nincs mit tenni elég sokáig volt már egyedül, az a két gyerek pedig olyan, mintha a sajátjai lennének.*
-Ő a kecske, Fachuta! Menjél csak oda! *Nógatja meg kezével az állatot, egy aprót rápaskolva a hatalmas bak hátsójára. Azonban az állat nem akaródzik még közelebb lépdelni. Óvóan közeledik gazdája lábához.*
-Úgy látszik meg akar védeni. Pedig most nincs mitől! *Neveti el magát a férfi és megsimogatja a szőrös fejet.*
-Pedig általában ő a kíváncsibb, nem Nayka.
//A legelő őre//
*A parasztok legalábbis mindenképpen barátságosak, de Learon a harcosok között sem látott még olyat, akikkel összetűzésbe keveredett volna. Kivéve persze azt a bizonyos tündért még évekkel ezelőtt. Azonban az ilyeneket hamar elkapják és kivégzik szerencsére. Erőszakkal nyomja el magában a gondolatot, ami ennek az előbbinek nyomában felszínre tör.* ~Nincs most időm keseregni Akheel miatt!~ *Pedig fáj ám neki a lány hiánya, mint az izzó vas. Ahogy visszatér a valóságba, realizálja, hogy most egy egészen másik leány térdel előtte, nem pedig a Vörös Vadász.*
-Én bizony! Életnagyságban! *Ami igazából nem egy nagy magasság, de hát az istenek és a Szellemek egész másból adtak neki sokat. Szerencsére így féltérden már sokkal közelebb van a két tekintet, mint az előbb.*
-Mindenütt egészen sokat hallani rólam. *Mondja ki, csak mintegy hozzátéve a hóhajú kijelentéséhez.*
-Annyi, amennyi kell a nyájamnak, a családomnak és nekem. *fel sem tűnik neki, hogy Fortasékról úgy beszél, már mint a családjáról. Nincs mit tenni elég sokáig volt már egyedül, az a két gyerek pedig olyan, mintha a sajátjai lennének.*
-Ő a kecske, Fachuta! Menjél csak oda! *Nógatja meg kezével az állatot, egy aprót rápaskolva a hatalmas bak hátsójára. Azonban az állat nem akaródzik még közelebb lépdelni. Óvóan közeledik gazdája lábához.*
-Úgy látszik meg akar védeni. Pedig most nincs mitől! *Neveti el magát a férfi és megsimogatja a szőrös fejet.*
-Pedig általában ő a kíváncsibb, nem Nayka.
4276. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2024-09-30 09:37:09
Üzenet elküldve: 2024-09-30 09:37:09
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 276
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 276
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A legelő őre//
*A férfi barátságosan közelít felé, ami megerősíti abban amit az imént mondott, hogy errefelé barátságos népek élnek.*
-Megnyugtató.
*Mondja mosollyal a száján. Végül a férfi a kutyájával együtt elé érkeznek, majd engedélyt kap, hogy megsimogassa az állatot.*
-Nayka. *Mondja, hogy megjegyezze és a kutyust is megnyugtassa, hogy semmi rosszindulat nincs benne. Óvatosan nyújtja a jobb kezét az állat bal füle mögé, hogy onnan végig simogathassa a nyakát és hátát. Féltérde ereszkedik, hogy Naykával nagyjából egy magasságban legyenek, ezzel is az állatnak mutatva, hogy nem kell tőle tartania. Learon bemutatkozását simogatás közben hallgatja, természetesen a férfira nézve.*
-Szóval te lennél Learon.
*Konstatálja a helyzetet.*
-Artheniorban hallottam rólad.
*A birtokot is megnézi a férfi mögött.*
-Szép nagy földed van.
*A férfi háta mögött egy másik állatot is észrevesz, aki mintha kíváncsian tekintene felé, vagy csak ő látja úgy.*
-Ő kicsoda?
*Kérdezi kedvesen a férfit a kecskéről.*
//A legelő őre//
*A férfi barátságosan közelít felé, ami megerősíti abban amit az imént mondott, hogy errefelé barátságos népek élnek.*
-Megnyugtató.
*Mondja mosollyal a száján. Végül a férfi a kutyájával együtt elé érkeznek, majd engedélyt kap, hogy megsimogassa az állatot.*
-Nayka. *Mondja, hogy megjegyezze és a kutyust is megnyugtassa, hogy semmi rosszindulat nincs benne. Óvatosan nyújtja a jobb kezét az állat bal füle mögé, hogy onnan végig simogathassa a nyakát és hátát. Féltérde ereszkedik, hogy Naykával nagyjából egy magasságban legyenek, ezzel is az állatnak mutatva, hogy nem kell tőle tartania. Learon bemutatkozását simogatás közben hallgatja, természetesen a férfira nézve.*
-Szóval te lennél Learon.
*Konstatálja a helyzetet.*
-Artheniorban hallottam rólad.
*A birtokot is megnézi a férfi mögött.*
-Szép nagy földed van.
*A férfi háta mögött egy másik állatot is észrevesz, aki mintha kíváncsian tekintene felé, vagy csak ő látja úgy.*
-Ő kicsoda?
*Kérdezi kedvesen a férfit a kecskéről.*
4275. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2024-09-29 22:08:55
Üzenet elküldve: 2024-09-29 22:08:55
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 107
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 107
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Kayaerr//
*Most, hogy megkönnyebbülten tuszkolhatja vissza férfiasságát nadrágjába, el is indulhatnak. Azt már sejteni véli, hogy a lánynak legalább annyira kelletlen ez a feladat, mint neki. Legalább sorstársak.*
-Szóval tegnap este érkeztél. *Nincs meglepve; kezd hozzászokni, hogy mindenféle jöttmentet a nyakukba ültetnek. Úgy látszik, elég hozzá, ha valahol mélyen thargvér csörgedezik az ereikben.*
-Szükséged van körbevezetésre? Esetleg beavathatlak ebbe-abba. *Ráncba szedi arcizmait és nem vigyorog saját szavain. Nagyjából kezdi kapiskálni, hol húzódnak a lány határai.*
-Elfogadható ajánlat. *Feleli színtelen hangon, ahogy Kayaerr kilátásba helyezi a "jutalom" dolgát. Az "elf" megszólítást elengedi füle mellett, habár nem szívesen teszi. Nagyon úgy fest, Kayaerr szívesen emlékezteti fajtájára, s vele együtt kívülállóságára.*
-A Te háládnak jobban örültem volna. De persze, megértem. Jobb, ha megmaradunk törzstársak. Az érzelmeknek nincs helye, ha munkáról van szó. *Bölcs homlokráncolás közepette fejti ki gondolatait, ahogy öles léptekkel a erdő felé veszi az irányt.*
-Sajnos messzire kell mennünk. Ezen a sza... Kopár földön nemigen marad meg fa. Vagy ha volt is, már kivágták. Szóval a Vaserdő széléig kell mennünk. *Ahogy lefelé kanyarognak a szerpentinen, vágyakozó tekintettel pillant a Vaskorsó irányába. Feszengve söpri hátra hajzuhatagát, majd a lányra pillant.*
-Komolyan veszed a feladatod, igaz? Semmi lazsálás meg pihenés... Vagy móka. *Alighanem kérdésében ott a felelet is. Nem is igazán vár mást, de azért csak fecseg tovább.*
-Amikor Thalenáával érkeztünk, még nem a farkasfickó volt hatalmon. A leány alatt sokkal kevesebb volt a tennivaló. *Nagyot nyújtózik.*
-De megtesszük, amit kérnek tőlünk. Ez már csak ilyen. *Vállat von.*
-Vár téged fenn valaki a Vashegyen? Család? Fiúbarát... *Oldalra döntött fejjel fürkészi a lányt hideg tekintetével.*
*Most, hogy megkönnyebbülten tuszkolhatja vissza férfiasságát nadrágjába, el is indulhatnak. Azt már sejteni véli, hogy a lánynak legalább annyira kelletlen ez a feladat, mint neki. Legalább sorstársak.*
-Szóval tegnap este érkeztél. *Nincs meglepve; kezd hozzászokni, hogy mindenféle jöttmentet a nyakukba ültetnek. Úgy látszik, elég hozzá, ha valahol mélyen thargvér csörgedezik az ereikben.*
-Szükséged van körbevezetésre? Esetleg beavathatlak ebbe-abba. *Ráncba szedi arcizmait és nem vigyorog saját szavain. Nagyjából kezdi kapiskálni, hol húzódnak a lány határai.*
-Elfogadható ajánlat. *Feleli színtelen hangon, ahogy Kayaerr kilátásba helyezi a "jutalom" dolgát. Az "elf" megszólítást elengedi füle mellett, habár nem szívesen teszi. Nagyon úgy fest, Kayaerr szívesen emlékezteti fajtájára, s vele együtt kívülállóságára.*
-A Te háládnak jobban örültem volna. De persze, megértem. Jobb, ha megmaradunk törzstársak. Az érzelmeknek nincs helye, ha munkáról van szó. *Bölcs homlokráncolás közepette fejti ki gondolatait, ahogy öles léptekkel a erdő felé veszi az irányt.*
-Sajnos messzire kell mennünk. Ezen a sza... Kopár földön nemigen marad meg fa. Vagy ha volt is, már kivágták. Szóval a Vaserdő széléig kell mennünk. *Ahogy lefelé kanyarognak a szerpentinen, vágyakozó tekintettel pillant a Vaskorsó irányába. Feszengve söpri hátra hajzuhatagát, majd a lányra pillant.*
-Komolyan veszed a feladatod, igaz? Semmi lazsálás meg pihenés... Vagy móka. *Alighanem kérdésében ott a felelet is. Nem is igazán vár mást, de azért csak fecseg tovább.*
-Amikor Thalenáával érkeztünk, még nem a farkasfickó volt hatalmon. A leány alatt sokkal kevesebb volt a tennivaló. *Nagyot nyújtózik.*
-De megtesszük, amit kérnek tőlünk. Ez már csak ilyen. *Vállat von.*
-Vár téged fenn valaki a Vashegyen? Család? Fiúbarát... *Oldalra döntött fejjel fürkészi a lányt hideg tekintetével.*
4274. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2024-09-27 19:31:58
Üzenet elküldve: 2024-09-27 19:31:58
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//A legelő őre//
*Nagyon gyorsan változik a leány hozzáállása az ebhez, de azért ez Learont is megnyugtatja, hiszen ez csak azt mutatja, hogy a fehérhajú egyszerűen csak félreértett valamit, amit látni vélt.*
-Nincs ennél jobb környék az eltévedésre! *Nevet fel a pásztor könnyedén.*
-Itt ugyanis nagyon vendégszerető népek laknak. *Ezt most nem fejti ki, gondoljon a leányzó, amit akar. Amikor elhangzik a kutya szó, akkor az érintett állat felkapja a fejét és érdeklődően pillant a hang irányába. Elég okos jószág ahhoz, hogy tudja, most éppen róla lehet szó.*
-Áh, Henadryna! Nagyon kiérződik már a névből is, hogy nem vagy idevalósi! *A tharg nevek erőt sugároznak és masszívságot, ellenben ezekkel a kecses elf nevekkel. Ugyanis hamar rájön, hogy miféle fajtából is való az idegen.*
-Nayka a neve. *Most gazdájára pillant az állat és odalépdel hozzá. Aztán szépen lassan elindulnak hármasban a lány felé. Először arra gondolt a Pásztormágus, hogy egyszerűen odaengedi a kutyát, mert az szereti a simogatást, de aztán végül arra jut, hogy jobb, ha ő is ott van, nehogy valami történjen. Hiába a barátságos arc Henadryna részéről, mégis bármi megtörténhet.*
-Meg, persze. De előre szólok, a környék legnagyobb és leghatalmasabb mágusával állsz szemben te leány, szóval egy rossz mozdulatot se! Learon Derin vagyok, a pásztormágus! Enyém ez a birtok itt mögöttem! *Bök hüvelykjével a háta mögé. Aztán ahogy közel érnek, a kutya leül a lánnyal szemben és érdeklődően nagy szemekkel bámul rá.*
-Csak nyugodtan! *Tárja szét kezeit a férfi.*
//A legelő őre//
*Nagyon gyorsan változik a leány hozzáállása az ebhez, de azért ez Learont is megnyugtatja, hiszen ez csak azt mutatja, hogy a fehérhajú egyszerűen csak félreértett valamit, amit látni vélt.*
-Nincs ennél jobb környék az eltévedésre! *Nevet fel a pásztor könnyedén.*
-Itt ugyanis nagyon vendégszerető népek laknak. *Ezt most nem fejti ki, gondoljon a leányzó, amit akar. Amikor elhangzik a kutya szó, akkor az érintett állat felkapja a fejét és érdeklődően pillant a hang irányába. Elég okos jószág ahhoz, hogy tudja, most éppen róla lehet szó.*
-Áh, Henadryna! Nagyon kiérződik már a névből is, hogy nem vagy idevalósi! *A tharg nevek erőt sugároznak és masszívságot, ellenben ezekkel a kecses elf nevekkel. Ugyanis hamar rájön, hogy miféle fajtából is való az idegen.*
-Nayka a neve. *Most gazdájára pillant az állat és odalépdel hozzá. Aztán szépen lassan elindulnak hármasban a lány felé. Először arra gondolt a Pásztormágus, hogy egyszerűen odaengedi a kutyát, mert az szereti a simogatást, de aztán végül arra jut, hogy jobb, ha ő is ott van, nehogy valami történjen. Hiába a barátságos arc Henadryna részéről, mégis bármi megtörténhet.*
-Meg, persze. De előre szólok, a környék legnagyobb és leghatalmasabb mágusával állsz szemben te leány, szóval egy rossz mozdulatot se! Learon Derin vagyok, a pásztormágus! Enyém ez a birtok itt mögöttem! *Bök hüvelykjével a háta mögé. Aztán ahogy közel érnek, a kutya leül a lánnyal szemben és érdeklődően nagy szemekkel bámul rá.*
-Csak nyugodtan! *Tárja szét kezeit a férfi.*
4273. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2024-09-27 09:57:48
Üzenet elküldve: 2024-09-27 09:57:48
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 276
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 276
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A legelő őre//
*Szerencsére megnyugodhat, a kutyus nem akarja bántani. Védekező pozícióját is elhagyhatja. Megkönnyebbülve és mosolyogva tekint az állatra és utána a gazdájára. A férfit nem ismerheti, hosszú évekig Lihanech környékén élt, így inkább csak a férfi neve lehet ismerős számára, de a kinézetét nem ismeri.*
-Ahogy elnézem a környéket, inkább eltévedhettem. De sebaj. Nem árt ha jobban megismerem a környéket.
*Mosolyog a férfi felé.*
-Henadryna vagyok.
*Mutatkozik be.*
-Szép kutyus. Hogy hívják?
*Szívesen megsimogatná, de nem tudja, hogy az állat hogyan reagálna a hirtelen közeledésre, így inkább a gazdájától kér engedélyt.*
-Meg lehet simogatni?
*Tekintetével a kutyára pillant.*
//A legelő őre//
*Szerencsére megnyugodhat, a kutyus nem akarja bántani. Védekező pozícióját is elhagyhatja. Megkönnyebbülve és mosolyogva tekint az állatra és utána a gazdájára. A férfit nem ismerheti, hosszú évekig Lihanech környékén élt, így inkább csak a férfi neve lehet ismerős számára, de a kinézetét nem ismeri.*
-Ahogy elnézem a környéket, inkább eltévedhettem. De sebaj. Nem árt ha jobban megismerem a környéket.
*Mosolyog a férfi felé.*
-Henadryna vagyok.
*Mutatkozik be.*
-Szép kutyus. Hogy hívják?
*Szívesen megsimogatná, de nem tudja, hogy az állat hogyan reagálna a hirtelen közeledésre, így inkább a gazdájától kér engedélyt.*
-Meg lehet simogatni?
*Tekintetével a kutyára pillant.*
4272. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2024-09-26 21:39:08
Üzenet elküldve: 2024-09-26 21:39:08
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//A legelő őre//
*Ahogyan ott sétálgatnak, kószálgatnak és lődörögnek az állatok és Learon, egy lányt lát meg az út porában, aki valószínűleg nagyon tarthat a kutyáktól vagy éppen meglátott valami mást is rajtuk kívül, mert szemmel láthatóan olyan pozícióba helyezkedik, hogy gyorsan megiramodhasson. A kutya egy fél pillanatig sem vesz róla egyébként tudomást, nem hogy odamenne vagy közelítene felé. Semmi ilyesmi nem történik. Nayka, a kutya egyszerűen egy faággal játszadozik éppen, amit egy közeli bokorból szedett fel. Mivel a leány nem lépte még át a birtok határait, nincs semmi oka rá, hogy odafigyeljen és egyébként gazdája is nyugodtnak látszik. Azért Learon inkább megszólítja, mert elég elveszettnek tűnik az ősz hajú.*
-Valami baj van? Keresel valakit? *Ezt a kérdést egész gyakran teszi fel az ideérkezőknek, mert több esetben is volt már az a válasz, hogy a pásztormágust, Learont keresik.*
-Nem bántanak az állatok, ha nem csinálsz valami bolondságot! *Nyugtatja meg a furcsa leányzót a férfi.* ~Nohát, milyen furcsa hajszín! Nem is tudom kin láttam ugyanilyet.~ *Próbál visszaemlékezni azok sokaságára, akikkel itt találkozott a környéken. Közben eldobja a botot pár méterre, hogy a kutya és a kecske szaladgálhasson egy keveset.*
//A legelő őre//
*Ahogyan ott sétálgatnak, kószálgatnak és lődörögnek az állatok és Learon, egy lányt lát meg az út porában, aki valószínűleg nagyon tarthat a kutyáktól vagy éppen meglátott valami mást is rajtuk kívül, mert szemmel láthatóan olyan pozícióba helyezkedik, hogy gyorsan megiramodhasson. A kutya egy fél pillanatig sem vesz róla egyébként tudomást, nem hogy odamenne vagy közelítene felé. Semmi ilyesmi nem történik. Nayka, a kutya egyszerűen egy faággal játszadozik éppen, amit egy közeli bokorból szedett fel. Mivel a leány nem lépte még át a birtok határait, nincs semmi oka rá, hogy odafigyeljen és egyébként gazdája is nyugodtnak látszik. Azért Learon inkább megszólítja, mert elég elveszettnek tűnik az ősz hajú.*
-Valami baj van? Keresel valakit? *Ezt a kérdést egész gyakran teszi fel az ideérkezőknek, mert több esetben is volt már az a válasz, hogy a pásztormágust, Learont keresik.*
-Nem bántanak az állatok, ha nem csinálsz valami bolondságot! *Nyugtatja meg a furcsa leányzót a férfi.* ~Nohát, milyen furcsa hajszín! Nem is tudom kin láttam ugyanilyet.~ *Próbál visszaemlékezni azok sokaságára, akikkel itt találkozott a környéken. Közben eldobja a botot pár méterre, hogy a kutya és a kecske szaladgálhasson egy keveset.*
4271. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2024-09-23 08:58:32
Üzenet elküldve: 2024-09-23 08:58:32
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 276
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 276
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A legelő őre//
*A sétája úgy tűnik egy számára ismeretlen terepre hozta. Erre felé még biztos nem járt, viszont a táj túl sokban nem változik. Érdeklődéssel figyeli a tájat és az embereket. Lehet valahol elrontott egy kanyart, de nem fordul még vissza. Sok baja csak nem lehet. Egy kis felfedezés mindig jól jöhet a jövőben. Túl sokan személlyel még nem találkozik. Most is aki előtte van egy kutyával és egy kecskével közeledik az ő irányába. A kutyus vidáman vagy éppen támadásra készen közelít felé. Nem tudja, hogy mit tegyen, ezért egy helyben megáll, készen arra, hogy rászóljon. Csak remélni meri, hogy az segíteni fog, ha nem akkor eddig tartott kalandozása. Az állat nem tűnik agresszívnak, de azért olyan pózt vesz fel, amivel könnyedén el tud ugrani, ha a kutya támadó szándékkal közeledne felé.*
//A legelő őre//
*A sétája úgy tűnik egy számára ismeretlen terepre hozta. Erre felé még biztos nem járt, viszont a táj túl sokban nem változik. Érdeklődéssel figyeli a tájat és az embereket. Lehet valahol elrontott egy kanyart, de nem fordul még vissza. Sok baja csak nem lehet. Egy kis felfedezés mindig jól jöhet a jövőben. Túl sokan személlyel még nem találkozik. Most is aki előtte van egy kutyával és egy kecskével közeledik az ő irányába. A kutyus vidáman vagy éppen támadásra készen közelít felé. Nem tudja, hogy mit tegyen, ezért egy helyben megáll, készen arra, hogy rászóljon. Csak remélni meri, hogy az segíteni fog, ha nem akkor eddig tartott kalandozása. Az állat nem tűnik agresszívnak, de azért olyan pózt vesz fel, amivel könnyedén el tud ugrani, ha a kutya támadó szándékkal közeledne felé.*
4270. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2024-09-15 23:30:23
Üzenet elküldve: 2024-09-15 23:30:23
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1291
OOC üzenetek: 119
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1291
OOC üzenetek: 119
Játékstílus: Megfontolt
//Utazás//
*Hirtelen másodlagos megfontolások érik, amint a végtelen mezőkre vetül figyelme. A következő napokban azon kevés kényelmét, amivel járt a törzshelye is, el kell hagynia és rászorulni, hogy ott szálljon meg, ahol tud. Szerencsére kisebb falvak és farmházak ha nem is örömmel, de legalább megvendégelik az útján, pár pengő aranyért cserébe, még ha a neve ismeretlennek is látszik ezen vidékeken. Talán ez jobb is így és szembesül is így azzal, hogy a közelmúltban nem tett sokat, ami a négy falán túl is mutatna és mások számára segítséget nyújtott volna. Kivéve persze Amont és azt se gyakran. Ellenben majd le kell nyelnie a rossz emlékeit, amikor utoljára a Kikötőben járt, ugyanis ha oda nem is kíván elmenni, kénytelen a folyó déli iránya felé haladni, egy mágikusan magasztosabb vidék felé. Remélhetőleg még azelőtt, hogy szeszélyesebbé válna az időjárás.*
*Hirtelen másodlagos megfontolások érik, amint a végtelen mezőkre vetül figyelme. A következő napokban azon kevés kényelmét, amivel járt a törzshelye is, el kell hagynia és rászorulni, hogy ott szálljon meg, ahol tud. Szerencsére kisebb falvak és farmházak ha nem is örömmel, de legalább megvendégelik az útján, pár pengő aranyért cserébe, még ha a neve ismeretlennek is látszik ezen vidékeken. Talán ez jobb is így és szembesül is így azzal, hogy a közelmúltban nem tett sokat, ami a négy falán túl is mutatna és mások számára segítséget nyújtott volna. Kivéve persze Amont és azt se gyakran. Ellenben majd le kell nyelnie a rossz emlékeit, amikor utoljára a Kikötőben járt, ugyanis ha oda nem is kíván elmenni, kénytelen a folyó déli iránya felé haladni, egy mágikusan magasztosabb vidék felé. Remélhetőleg még azelőtt, hogy szeszélyesebbé válna az időjárás.*
4269. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2024-06-16 22:19:52
Üzenet elküldve: 2024-06-16 22:19:52
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 990
OOC üzenetek: 287
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 990
OOC üzenetek: 287
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Örökölt sors//
*Bizony Tharasy vagy nem tudja még, hogy hogyan kellene bánni Relaellel, vagy csak magasról tesz rá. A fajtárs válasza nem vált ki látványos reakciót, de érzékelhető az egykori nemes viselkedésében végbemenő változás. Persze megbocsájtóan mosolyog, miközben szépen ráérősen összeszedi magát.*
- Értem.
*Feleli kurtán, miközben elmélyülten tanulmányozza magát a megtartott tükörben, s komoly műgonddal rendezgeti el tincseit. Eleinte nem óhajtott volna ennyit időzni mindezzel, ám most örömmel merül el a feladatban, hogy ezzel is bosszanthassa kicsit Tharasyt.*
- Kikötői urak?
*Röviden felnevet, majd egy végső pillantást vet a végeredményre, mielőtt elveszi fajtársától a tükröt és elteszi. Többet nem tesz hozzá, így Tharasy képzeletére bízza, hogy vajon kérdése miért is volt olyan vicces a számára.
Relael felegyenesedik, megigazítja ruháját.*
- Micsoda őrült elképzelések.
*Tharasyból valójában kinézi, hogy képes lenne olyan vakmerőségre, hogy egy teljesen ismeretlen közegben távol az övéitől és az esetleges segítségtől, beleköt valakibe. Relael nem tudja eldönteni még, hogy ezzel kapcsolatban hogyan érez, de a kíváncsiságát mindenesetre akaratlanul felkelti vele.*
- Ha úgy döntenél, hogy elnézel délebbre, akkor a Hét Varjú Tavernát keresd. Az italt majd én állom.
*Egy kacsintással reflektál arra, ami nem is olyan régen történt, annyi különbséggel, hogy Relael sokkal alaposabban csinálná Tharasy elkábítását, bár abban nem sok örömét lelné.
Ha nem marasztalják, akkor rövidesen pedig magára hagyja még mezítelen fajtársát.*
//Örökölt sors//
*Bizony Tharasy vagy nem tudja még, hogy hogyan kellene bánni Relaellel, vagy csak magasról tesz rá. A fajtárs válasza nem vált ki látványos reakciót, de érzékelhető az egykori nemes viselkedésében végbemenő változás. Persze megbocsájtóan mosolyog, miközben szépen ráérősen összeszedi magát.*
- Értem.
*Feleli kurtán, miközben elmélyülten tanulmányozza magát a megtartott tükörben, s komoly műgonddal rendezgeti el tincseit. Eleinte nem óhajtott volna ennyit időzni mindezzel, ám most örömmel merül el a feladatban, hogy ezzel is bosszanthassa kicsit Tharasyt.*
- Kikötői urak?
*Röviden felnevet, majd egy végső pillantást vet a végeredményre, mielőtt elveszi fajtársától a tükröt és elteszi. Többet nem tesz hozzá, így Tharasy képzeletére bízza, hogy vajon kérdése miért is volt olyan vicces a számára.
Relael felegyenesedik, megigazítja ruháját.*
- Micsoda őrült elképzelések.
*Tharasyból valójában kinézi, hogy képes lenne olyan vakmerőségre, hogy egy teljesen ismeretlen közegben távol az övéitől és az esetleges segítségtől, beleköt valakibe. Relael nem tudja eldönteni még, hogy ezzel kapcsolatban hogyan érez, de a kíváncsiságát mindenesetre akaratlanul felkelti vele.*
- Ha úgy döntenél, hogy elnézel délebbre, akkor a Hét Varjú Tavernát keresd. Az italt majd én állom.
*Egy kacsintással reflektál arra, ami nem is olyan régen történt, annyi különbséggel, hogy Relael sokkal alaposabban csinálná Tharasy elkábítását, bár abban nem sok örömét lelné.
Ha nem marasztalják, akkor rövidesen pedig magára hagyja még mezítelen fajtársát.*
4268. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2024-06-12 22:24:49
Üzenet elküldve: 2024-06-12 22:24:49
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 107
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 107
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Örökölt sors//
*Csupán egy kedélyes szusszanással reagál a válaszra. Nem ismeri túlzottan az elfet, így a szeszélyességéről is csak nagy vonalakban tud. Ő jelenleg biztos benne, hogy jól teljesített, a fajtárs pedig elégedettségében úgy is visszatér majd hozzá.*
-Ha repetázni jössz, meglátjuk, lesz-e gusztusom. És nem hagylak véletlen az istállóba kötve. *Elmorzsol egy vigyort. Felül törökülésbe, onnan szemléli Relaelt egy darabig. Közben szórakozottan tépkedi maga körül a fűszálakat, ahogy a hallottakon mereng.*
-Akad addig majd más. *Vigyorodik el, ahogy az elf felhívja figyelmét várható hiányára. Fogalma sincs, hogy hiányozni fog-e neki a nemesvérű fajtárs. Kiderül.
Kedvtelve nézi a nőies, ám kidolgozott vonalakat és a feszes hátsót. Nem sok elffel volt dolga, de nem úgy képzelte őket, mint Relael. Ő maga nem öltözik azonnal. Nem siet sehova.*
-Thargföldön biztosan. Ha a Vaskorsóban keresel, talán hamar felbukkanok. Majd még meglátom. *Kékjei hideg kajánsággal csillannak. Relael egy tükröt varázsol elő, majd miután ő feltápászkodott, a kezébe nyomja. Ha bárki más fehérnép várna tőle ilyesmit, valószínűleg minden további nélkül a képébe nyomná. Most azonban a fajtárs nem csak kifárasztotta, de ki is elégítette, nincs vágya az erőszakra és a cselvetésre. Megtartja hát a tükröt az elfnek, s közben elnézi ő is a kellemes vonásokat.*
-Hazamész most a kikötői urakhoz? *Homlokráncolva pislog. Nem járt még a Kikötőben, fogalma sincs, miféle szerzetek lakják. Azt persze hallomásból tudja, hogy a bűn melegágya a hely, de bűnözni urak is tudnak.*
-Lehet, hogy elnézek valamikor a Kikötőbe. Megnézem a tengert. Beverek pár képet. *Reakciót les.
Amint Relael végzett a szépítkezéssel, ő is ruhája után nyúl. Komótosan öltözik. Valahogy nincs kedve visszamenni ezután a nap után.*
//Örökölt sors//
*Csupán egy kedélyes szusszanással reagál a válaszra. Nem ismeri túlzottan az elfet, így a szeszélyességéről is csak nagy vonalakban tud. Ő jelenleg biztos benne, hogy jól teljesített, a fajtárs pedig elégedettségében úgy is visszatér majd hozzá.*
-Ha repetázni jössz, meglátjuk, lesz-e gusztusom. És nem hagylak véletlen az istállóba kötve. *Elmorzsol egy vigyort. Felül törökülésbe, onnan szemléli Relaelt egy darabig. Közben szórakozottan tépkedi maga körül a fűszálakat, ahogy a hallottakon mereng.*
-Akad addig majd más. *Vigyorodik el, ahogy az elf felhívja figyelmét várható hiányára. Fogalma sincs, hogy hiányozni fog-e neki a nemesvérű fajtárs. Kiderül.
Kedvtelve nézi a nőies, ám kidolgozott vonalakat és a feszes hátsót. Nem sok elffel volt dolga, de nem úgy képzelte őket, mint Relael. Ő maga nem öltözik azonnal. Nem siet sehova.*
-Thargföldön biztosan. Ha a Vaskorsóban keresel, talán hamar felbukkanok. Majd még meglátom. *Kékjei hideg kajánsággal csillannak. Relael egy tükröt varázsol elő, majd miután ő feltápászkodott, a kezébe nyomja. Ha bárki más fehérnép várna tőle ilyesmit, valószínűleg minden további nélkül a képébe nyomná. Most azonban a fajtárs nem csak kifárasztotta, de ki is elégítette, nincs vágya az erőszakra és a cselvetésre. Megtartja hát a tükröt az elfnek, s közben elnézi ő is a kellemes vonásokat.*
-Hazamész most a kikötői urakhoz? *Homlokráncolva pislog. Nem járt még a Kikötőben, fogalma sincs, miféle szerzetek lakják. Azt persze hallomásból tudja, hogy a bűn melegágya a hely, de bűnözni urak is tudnak.*
-Lehet, hogy elnézek valamikor a Kikötőbe. Megnézem a tengert. Beverek pár képet. *Reakciót les.
Amint Relael végzett a szépítkezéssel, ő is ruhája után nyúl. Komótosan öltözik. Valahogy nincs kedve visszamenni ezután a nap után.*
4267. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2024-06-10 13:12:48
Üzenet elküldve: 2024-06-10 13:12:48
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 990
OOC üzenetek: 287
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 990
OOC üzenetek: 287
Játékstílus: Vakmerő
*Még mindig bosszús kissé Yagnar fölényes viselkedésének köszönhetően. Nem a férfi közeledése rendítette meg, adott esetben akár kellemes is lehetne a számára, sokkal inkább a beszélgetésük összességében hagyott benne nyomott. Egykoron feltehetően elégedett lett volna a találkával, s a tetszés nyújtotta remek lehetőségével, ám a simulékonyság utóbbi időben sokkal inkább nehezére esik. Túl büszke lett már ehhez parányi hatalmának megszerzése következtében.
Annyira belemerül érzései fejtegetésébe, illetve csillapításába, hogy időt sem szán arra, hogy elvigye lovát a kovácshoz, csak a nyeregbe lendül, hogy lassú ügetésben el is induljanak vissza a Kikötőbe.*
Annyira belemerül érzései fejtegetésébe, illetve csillapításába, hogy időt sem szán arra, hogy elvigye lovát a kovácshoz, csak a nyeregbe lendül, hogy lassú ügetésben el is induljanak vissza a Kikötőbe.*
4266. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2024-06-09 22:12:38
Üzenet elküldve: 2024-06-09 22:12:38
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 990
OOC üzenetek: 287
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 990
OOC üzenetek: 287
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Örökölt sors//
*Helyzetéből fakadóan kissé passzívabb résztvevőként van ezúttal jelen, de ez aligha zavarhatja Tharasyt, aki így is jó néhány dicsérő és biztató hangot, illetve kifejezést zsebelhet be. Relael is pihegve fekszik egy darabig, homlokát alkarján támasztva meg fújja ki magát. Nem hitte volna, hogy a hűvös idő ellenére képes lesz ismételten leizzadni, de vad, szenvedélyes nászuk beváltotta hozzáfűzött reményeit, s kellőképpen felforrósította testét.
Elégedett sóhajjal hálálja meg a testét érő csókokat. Beleborzong Tharasy közelségébe, de a férfi hamar véget vet ennek. Az egykori nemes is hátára gördül, karjait felsőtestén pihentetve s szemhéjait lezárva pihen meg.*
- Egyelőre.
*Egy gonoszkás, egyszersmind huncut mosolyát villantja meg Tharasy felé, aki láthatja a zöldek immáron sokkal tisztább, ravasz csillogását. Fajtársa elméje kellőképpen kitisztult, hangulata viszont továbbra is emelkedett a szesznek hála.*
- Talán ha jó fiú leszel majd még jövök repetázni.
*Feltolja magát ülő helyzetbe, közben alsó ajkába harapva fogja vissza kitörni vágyó nevetését. Valóban nem biztos, hogy visszatér, s ha igen, akkor könnyen lehet, hogy nem kér többet a szőke elfből. Relael most úgy véli, hogy szívesen megismételné a kellemes időtöltésüket, ám már kellőképpen kiismerte magát ahhoz, hogy tudja milyen illékonyak időnként érzései. Nem kizárt, hogy legközelebb teljesen ridegen fogadja a fiatal férfit. Nem ez volna az első ilyen alkalom.*
- Azért remélem kicsit hiányozni fogok.
*Búgja édesen, miközben Tharasy felé fordul, s mutatóujjával megérinti a szép ajkakat, a kellemes vonásokat, a makulátlan bőrt. Néhány hosszú pillanatig még így marad, merengve élvezi ahogy lelassul az idő körülöttük. Végül megmozdul, s ezzel elrebben a finoman rátelepedett szentimentális idill. Ruháit keresi, majd ráérősen öltözködni kezd.*
- Ismerik a nevedet a környéken?
*Megigazítja magát a ruha anyagát, kisimítja a gyűrődéseket.*
- Ha keresnélek, elég körbe kérdeznem?
*Cipőjében mozgatva lábfejét igazít rajta, addig amíg kényelmesnek nem érzi azt. Ezt követően egy kis kézitükröt vesz elő, amit Tharasy kezébe nyom.*
- Kérlek ezt tarts meg egy kicsit.
*Maga felé fordítja a tükröt, és kicsit igazít is annak helyzetén. Remélhetőleg Tharasy készségesen engedelmeskedik addig, amíg gubancos haját valamelyest rendbe hozza, melyben fű és szalmaszálak is találhatóak.*
//Örökölt sors//
*Helyzetéből fakadóan kissé passzívabb résztvevőként van ezúttal jelen, de ez aligha zavarhatja Tharasyt, aki így is jó néhány dicsérő és biztató hangot, illetve kifejezést zsebelhet be. Relael is pihegve fekszik egy darabig, homlokát alkarján támasztva meg fújja ki magát. Nem hitte volna, hogy a hűvös idő ellenére képes lesz ismételten leizzadni, de vad, szenvedélyes nászuk beváltotta hozzáfűzött reményeit, s kellőképpen felforrósította testét.
Elégedett sóhajjal hálálja meg a testét érő csókokat. Beleborzong Tharasy közelségébe, de a férfi hamar véget vet ennek. Az egykori nemes is hátára gördül, karjait felsőtestén pihentetve s szemhéjait lezárva pihen meg.*
- Egyelőre.
*Egy gonoszkás, egyszersmind huncut mosolyát villantja meg Tharasy felé, aki láthatja a zöldek immáron sokkal tisztább, ravasz csillogását. Fajtársa elméje kellőképpen kitisztult, hangulata viszont továbbra is emelkedett a szesznek hála.*
- Talán ha jó fiú leszel majd még jövök repetázni.
*Feltolja magát ülő helyzetbe, közben alsó ajkába harapva fogja vissza kitörni vágyó nevetését. Valóban nem biztos, hogy visszatér, s ha igen, akkor könnyen lehet, hogy nem kér többet a szőke elfből. Relael most úgy véli, hogy szívesen megismételné a kellemes időtöltésüket, ám már kellőképpen kiismerte magát ahhoz, hogy tudja milyen illékonyak időnként érzései. Nem kizárt, hogy legközelebb teljesen ridegen fogadja a fiatal férfit. Nem ez volna az első ilyen alkalom.*
- Azért remélem kicsit hiányozni fogok.
*Búgja édesen, miközben Tharasy felé fordul, s mutatóujjával megérinti a szép ajkakat, a kellemes vonásokat, a makulátlan bőrt. Néhány hosszú pillanatig még így marad, merengve élvezi ahogy lelassul az idő körülöttük. Végül megmozdul, s ezzel elrebben a finoman rátelepedett szentimentális idill. Ruháit keresi, majd ráérősen öltözködni kezd.*
- Ismerik a nevedet a környéken?
*Megigazítja magát a ruha anyagát, kisimítja a gyűrődéseket.*
- Ha keresnélek, elég körbe kérdeznem?
*Cipőjében mozgatva lábfejét igazít rajta, addig amíg kényelmesnek nem érzi azt. Ezt követően egy kis kézitükröt vesz elő, amit Tharasy kezébe nyom.*
- Kérlek ezt tarts meg egy kicsit.
*Maga felé fordítja a tükröt, és kicsit igazít is annak helyzetén. Remélhetőleg Tharasy készségesen engedelmeskedik addig, amíg gubancos haját valamelyest rendbe hozza, melyben fű és szalmaszálak is találhatóak.*
4265. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2024-05-22 12:51:06
Üzenet elküldve: 2024-05-22 12:51:06
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 107
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 107
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Örökölt sors//
*Szerencséjére Relael nem csak "tehetségére" tart igényt, s hamar kiderül, hogy örömét sem csak ebben leli. Látszólag mindkettejük legnagyobb megelégedésére folynak az események, ami a közelmúlt tükrében meglepi a tharg harcost. Elvégre néhány órával ezelőtt még csak arra sem volt kilátása, hogy felül legyen összefonódásuk alatt, ezúttal viszont Relael kiszolgáltatja magát számára. Nem gondolja túl a dolgot, de azért e habitus igen csak alátámasztja eddigi megfigyelését; az elf nemes igen csak szeszélyes.*
-Te őrült szajha. *Feleli Relael parancsszavára. Hangja megremeg, de nem csak a hevességtől vagy a kéjtől. A fajtárs kihallhatja, hogy a férfi bizony mosolyog vagy vigyorog, miközben igen csak heves tempóra ösztökéli magát az üzekedés közepette, mintha csak az lenne a célja, hogy beledolgozza Relaelt a földbe.
Nem rest engedni a kérésnek; újra és újra csattan tenyere, s el is gyönyörködik kezének nyomában. A fájdalom hangjait óhajtja hallani a gyönyörtől remegő sóhajok közepette, de meg kell hagyni, Relael igen csak jól bírja.
Mikor már úgy érzi, hogy levegőt sem igen kap, enged a késztetésnek és rádől a fajtárs hátára, hogy ő is bevégezhessen. Hevesen dobogó szívvel, erőteljes nyögések közepette vár ki, míg a kéj hullámi elmúlnak, hogy aztán néhány finom csókkal illesse az elf lapockáit. Egészen nyakáig mászik ajkaival, s csak eztán fordul le a fajtársról.*
-Remélem, ez elég volt! *Hullámzó mellkassal nyúlik ki a jólesően hideg füvön. Karjával szórakozottan simít végig egy szőke tincsen, miközben igyekszik nagy levegővételekkel nyerni vissza erejét.*
A hozzászólás írója (Hegyvidéki Tharasy) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.05.22 12:56:48
//Örökölt sors//
*Szerencséjére Relael nem csak "tehetségére" tart igényt, s hamar kiderül, hogy örömét sem csak ebben leli. Látszólag mindkettejük legnagyobb megelégedésére folynak az események, ami a közelmúlt tükrében meglepi a tharg harcost. Elvégre néhány órával ezelőtt még csak arra sem volt kilátása, hogy felül legyen összefonódásuk alatt, ezúttal viszont Relael kiszolgáltatja magát számára. Nem gondolja túl a dolgot, de azért e habitus igen csak alátámasztja eddigi megfigyelését; az elf nemes igen csak szeszélyes.*
-Te őrült szajha. *Feleli Relael parancsszavára. Hangja megremeg, de nem csak a hevességtől vagy a kéjtől. A fajtárs kihallhatja, hogy a férfi bizony mosolyog vagy vigyorog, miközben igen csak heves tempóra ösztökéli magát az üzekedés közepette, mintha csak az lenne a célja, hogy beledolgozza Relaelt a földbe.
Nem rest engedni a kérésnek; újra és újra csattan tenyere, s el is gyönyörködik kezének nyomában. A fájdalom hangjait óhajtja hallani a gyönyörtől remegő sóhajok közepette, de meg kell hagyni, Relael igen csak jól bírja.
Mikor már úgy érzi, hogy levegőt sem igen kap, enged a késztetésnek és rádől a fajtárs hátára, hogy ő is bevégezhessen. Hevesen dobogó szívvel, erőteljes nyögések közepette vár ki, míg a kéj hullámi elmúlnak, hogy aztán néhány finom csókkal illesse az elf lapockáit. Egészen nyakáig mászik ajkaival, s csak eztán fordul le a fajtársról.*
-Remélem, ez elég volt! *Hullámzó mellkassal nyúlik ki a jólesően hideg füvön. Karjával szórakozottan simít végig egy szőke tincsen, miközben igyekszik nagy levegővételekkel nyerni vissza erejét.*
A hozzászólás írója (Hegyvidéki Tharasy) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.05.22 12:56:48
4264. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2024-05-22 12:10:51
Üzenet elküldve: 2024-05-22 12:10:51
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 990
OOC üzenetek: 287
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 990
OOC üzenetek: 287
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Örökölt sors//
- Ne? Pedig igazi tehetség vagy, kár lenne ezt veszni hagyni.
*Feleli kurta nevetés kíséretében, majd hagyja elilanni, s helyette a folytatásra koncentrál. Tharasy eddigi gyengédsége szép lassan elpárolog, s egy határozottabb, szenvedélyesebb oldalát mutatja meg neki ismét. Relael eleinte tiltakozna ez ellen, ám igen hamar elgyengül fajtársa tevékenysége nyomán, mert bizony az igen kellemes, nem csoda, hgy oly könnyen feledteti vele buta dominancia harcát.
Zenei füleinek partnere elégedettsége, s bizony ez őt is tovább ösztökéli, melyet nem rest fajtársa tudtára adni. Mikor csókot lopnak tőle szenvedélyesen viszonozza a közeledést, kéjes nyögései viszont ez idő alatt sem hagynak alább. Látatlanban keresi meg partnere földön támaszkodó kezét, és kézfejét rásimítva kapaszkodik bele, miközben elalélva ereszkedik a földre. Nincs ellenére sem a határozottság, sem a durvaság, ezt Tharasy is hamarosan megtapasztalhatja, aki a hajhúzásra még több elégedett sóhajt kap válaszul.
A fenekén csattanó tenyér kissé váratlanul éri Relaelt, de ahelyett, hogy kijózanítaná még inkább megrészegíti őt. Ajkába harapva igyekszik megállni a késztetést, hogy engedjen elfajzott vágyainak, végül képtelen uralkodni rajtuk, ezért remegő hangon megszólal.*
- Még! Erősebben!
//Örökölt sors//
- Ne? Pedig igazi tehetség vagy, kár lenne ezt veszni hagyni.
*Feleli kurta nevetés kíséretében, majd hagyja elilanni, s helyette a folytatásra koncentrál. Tharasy eddigi gyengédsége szép lassan elpárolog, s egy határozottabb, szenvedélyesebb oldalát mutatja meg neki ismét. Relael eleinte tiltakozna ez ellen, ám igen hamar elgyengül fajtársa tevékenysége nyomán, mert bizony az igen kellemes, nem csoda, hgy oly könnyen feledteti vele buta dominancia harcát.
Zenei füleinek partnere elégedettsége, s bizony ez őt is tovább ösztökéli, melyet nem rest fajtársa tudtára adni. Mikor csókot lopnak tőle szenvedélyesen viszonozza a közeledést, kéjes nyögései viszont ez idő alatt sem hagynak alább. Látatlanban keresi meg partnere földön támaszkodó kezét, és kézfejét rásimítva kapaszkodik bele, miközben elalélva ereszkedik a földre. Nincs ellenére sem a határozottság, sem a durvaság, ezt Tharasy is hamarosan megtapasztalhatja, aki a hajhúzásra még több elégedett sóhajt kap válaszul.
A fenekén csattanó tenyér kissé váratlanul éri Relaelt, de ahelyett, hogy kijózanítaná még inkább megrészegíti őt. Ajkába harapva igyekszik megállni a késztetést, hogy engedjen elfajzott vágyainak, végül képtelen uralkodni rajtuk, ezért remegő hangon megszólal.*
- Még! Erősebben!
4263. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2024-05-21 20:50:50
Üzenet elküldve: 2024-05-21 20:50:50
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 107
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 107
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Örökölt sors//
*Nagyon úgy fest, játéka ínyére van a fajtársnak. Szívesen fel-felpillant, miközben olykor szünetet tart, hogy szemügyre vehesse Relael érzéki vonásait és hullámzó mellkasát. Vigyorral ábrázatán emelkedik fel ültébe és támaszkodik meg maga mögött, ahogy a lányt elöntik a gyönyör hullámai.*
-A combjaid között. *Ismétli a nemest.* -Azért ne szokd meg. *Nem, mintha ellenére lett volna a játék. Elvégre tevékenységétől függetlenül ő diktált. Ez pedig azzal vegyítve, hogy az ő nevét nyögte a leány, igazán simogatja hiúságát.*
-Azt majd meglátjuk. *Feleli, ám a további szavak torkára forrnak, ahogy Relael a hasára fordulva kínálja fel magát számára. Érzi fogait egymásnak préselődni, ahogy egy pillanatra megfeszül állkapcsa a kéjes látványtól. Nem habozik közelebb húzni magát, hogy a lány hátsóját célozva ujjait előbb feszes bőrbe vájva húzza végig. Bizonyosan roppant elégedett a sötéthajú fajtárs vele, elvégre kiadni látszik kezéből a gyeplőt. Ő pedig nem az a fajta, aki ne élne a kínálkozó lehetőséggel, ha módja van azt magához ragadni.
Nem is teketóriázik sokat, elvégre a terep kimondottan vendégvárónak tűnik. Ekképp pedig végre-valahára felnyögve merülhet el Relaelben, miközben megtámaszkodik mellette karjaival. Egy rövid ideig ismerkedik csak a pozícióval és az új helyzettel, szeretőjének pedig tényleg lehetősége van hallani saját nevét a tharg fajtárs szájából. Nem telik el azonban túl sok idő, mielőtt hevesebb tempóra váltana. Egyik kezével végigsimít Relael hátán, hogy aztán ujjaival a karcsú nyakát karolhassa át. Erejét nem kímélve igyekszik feljebb feszíteni a lány állát s vele együtt tekintetét, hogy ezúttal fentről bámulhasson bele a zöldekbe. Magasságából fakadóan csókot is van alkalma lopni, ha az elf viszonozza a közeledést.*
-Ez tényleg nem mindennapi! *Felnyögve hajol közelebb Relael hegyes füléhez, hogy azt is megízlelhesse nyelvével.*
-Nem is engednélek haza anélkül, hogy belekóstolj a thargmódiba. *Feljebb egyenesedik, majd hirtelen felindulásból óriásit sóz Relael hátsójára tenyerével.
A hevességet egy pillanatra sem feledve túr rögtön eztán a fekete fürtök közé, hogy kedve szerint feszíthesse feljebb gazdáját. Érezhetően egyre inkább ínyére van a gyeplő.*
-
A hozzászólás írója (Hegyvidéki Tharasy) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.05.21 20:55:27
//Örökölt sors//
*Nagyon úgy fest, játéka ínyére van a fajtársnak. Szívesen fel-felpillant, miközben olykor szünetet tart, hogy szemügyre vehesse Relael érzéki vonásait és hullámzó mellkasát. Vigyorral ábrázatán emelkedik fel ültébe és támaszkodik meg maga mögött, ahogy a lányt elöntik a gyönyör hullámai.*
-A combjaid között. *Ismétli a nemest.* -Azért ne szokd meg. *Nem, mintha ellenére lett volna a játék. Elvégre tevékenységétől függetlenül ő diktált. Ez pedig azzal vegyítve, hogy az ő nevét nyögte a leány, igazán simogatja hiúságát.*
-Azt majd meglátjuk. *Feleli, ám a további szavak torkára forrnak, ahogy Relael a hasára fordulva kínálja fel magát számára. Érzi fogait egymásnak préselődni, ahogy egy pillanatra megfeszül állkapcsa a kéjes látványtól. Nem habozik közelebb húzni magát, hogy a lány hátsóját célozva ujjait előbb feszes bőrbe vájva húzza végig. Bizonyosan roppant elégedett a sötéthajú fajtárs vele, elvégre kiadni látszik kezéből a gyeplőt. Ő pedig nem az a fajta, aki ne élne a kínálkozó lehetőséggel, ha módja van azt magához ragadni.
Nem is teketóriázik sokat, elvégre a terep kimondottan vendégvárónak tűnik. Ekképp pedig végre-valahára felnyögve merülhet el Relaelben, miközben megtámaszkodik mellette karjaival. Egy rövid ideig ismerkedik csak a pozícióval és az új helyzettel, szeretőjének pedig tényleg lehetősége van hallani saját nevét a tharg fajtárs szájából. Nem telik el azonban túl sok idő, mielőtt hevesebb tempóra váltana. Egyik kezével végigsimít Relael hátán, hogy aztán ujjaival a karcsú nyakát karolhassa át. Erejét nem kímélve igyekszik feljebb feszíteni a lány állát s vele együtt tekintetét, hogy ezúttal fentről bámulhasson bele a zöldekbe. Magasságából fakadóan csókot is van alkalma lopni, ha az elf viszonozza a közeledést.*
-Ez tényleg nem mindennapi! *Felnyögve hajol közelebb Relael hegyes füléhez, hogy azt is megízlelhesse nyelvével.*
-Nem is engednélek haza anélkül, hogy belekóstolj a thargmódiba. *Feljebb egyenesedik, majd hirtelen felindulásból óriásit sóz Relael hátsójára tenyerével.
A hevességet egy pillanatra sem feledve túr rögtön eztán a fekete fürtök közé, hogy kedve szerint feszíthesse feljebb gazdáját. Érezhetően egyre inkább ínyére van a gyeplő.*
-
A hozzászólás írója (Hegyvidéki Tharasy) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.05.21 20:55:27
4262. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2024-05-20 12:03:08
Üzenet elküldve: 2024-05-20 12:03:08
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 990
OOC üzenetek: 287
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 990
OOC üzenetek: 287
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Örökölt sors//
*Tharasy türelemmel és kíváncsi játékossággal nyúl hozzá, ez pedig kellemes meglepetés Relael számára, melyet kellőképpen ki is élvez. Fajtársát meg is ajándékozza nevének sóhajtásával, mely biztosan hizlalja a fiatal férfi büszkeségét.
Kegyetlen játékba kezd partnere, melynek az egykori nemes most az elszenvedője. Szapora zihálása a szándékos szünetek alatt valamelyest alább hagy, ám a sürgető érzés csak erősödik ez idő alatt. Minden alkalommal, amikor megfosztják a beteljesüléstől panaszos, nyűgös hangokkal fejezi ki nemtetszését, ám ennél többet aligha tehet.
Az elkerülhetetlen végül bekövetkezik, bármennyire is óhajtotta halogatni a végeredményt Tharasy. Relael teste megfeszül, s rövid időre kontrollt veszít. Izmai rándulnak, s míg végig fut többször a gyönyör hulláma rajta, tehetetlenségének és édes szenvedésének szűrő nélkül ad hangot. Próbálja távolabb lökni magát, hiszen kiélesedett érzékeire még egy kósza érintés is hatalmas hatást gyakorol. Kifulladva fordul oldalára. Szemhéjait lehunyva pihen meg, hevesen kalapáló szíve szinte kiugrik mellkasából, de lassan nyugodtabb tempóra vált.
Válla felett, szeme sarkából pillant Tharasy felé. Tudja jól, hogy ennyivel nem végeztek. Persze bármikor elutasíthatja a fiatal férfit, de nincs ellenére annak közelsége.*
- Azt hittem az arcod már nem lehet mutatósabb, de még jobban nézett ki a combjaim között.
*Elégedett, kurta nevetéssel fejezi ki elismerését.*
- Az ajkaid és nyelvedet pedig már csak akkor fogom jobban élvezni, ha a nevemet formálod meg velük.
*Kéjes mosollyal arcán fordul hasára, majd haját egyik oldalára söpri, hogy a sötét tincsek fátyla nélkül jobb rálátása legyen Tharasyra. Közben csípőjét feljebb tolva invitálja őt egy olyan lakomára, amire jól tudja, hogy régóta áhítozik fajtársa. Könnyen lehet, hogy Relael rövidesen megbánja, hogy ilyen megengedő a sunyi tharggal, de a hosszú játékuk gyöngévé tette.*
//Örökölt sors//
*Tharasy türelemmel és kíváncsi játékossággal nyúl hozzá, ez pedig kellemes meglepetés Relael számára, melyet kellőképpen ki is élvez. Fajtársát meg is ajándékozza nevének sóhajtásával, mely biztosan hizlalja a fiatal férfi büszkeségét.
Kegyetlen játékba kezd partnere, melynek az egykori nemes most az elszenvedője. Szapora zihálása a szándékos szünetek alatt valamelyest alább hagy, ám a sürgető érzés csak erősödik ez idő alatt. Minden alkalommal, amikor megfosztják a beteljesüléstől panaszos, nyűgös hangokkal fejezi ki nemtetszését, ám ennél többet aligha tehet.
Az elkerülhetetlen végül bekövetkezik, bármennyire is óhajtotta halogatni a végeredményt Tharasy. Relael teste megfeszül, s rövid időre kontrollt veszít. Izmai rándulnak, s míg végig fut többször a gyönyör hulláma rajta, tehetetlenségének és édes szenvedésének szűrő nélkül ad hangot. Próbálja távolabb lökni magát, hiszen kiélesedett érzékeire még egy kósza érintés is hatalmas hatást gyakorol. Kifulladva fordul oldalára. Szemhéjait lehunyva pihen meg, hevesen kalapáló szíve szinte kiugrik mellkasából, de lassan nyugodtabb tempóra vált.
Válla felett, szeme sarkából pillant Tharasy felé. Tudja jól, hogy ennyivel nem végeztek. Persze bármikor elutasíthatja a fiatal férfit, de nincs ellenére annak közelsége.*
- Azt hittem az arcod már nem lehet mutatósabb, de még jobban nézett ki a combjaim között.
*Elégedett, kurta nevetéssel fejezi ki elismerését.*
- Az ajkaid és nyelvedet pedig már csak akkor fogom jobban élvezni, ha a nevemet formálod meg velük.
*Kéjes mosollyal arcán fordul hasára, majd haját egyik oldalára söpri, hogy a sötét tincsek fátyla nélkül jobb rálátása legyen Tharasyra. Közben csípőjét feljebb tolva invitálja őt egy olyan lakomára, amire jól tudja, hogy régóta áhítozik fajtársa. Könnyen lehet, hogy Relael rövidesen megbánja, hogy ilyen megengedő a sunyi tharggal, de a hosszú játékuk gyöngévé tette.*
4261. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2024-05-18 04:22:00
Üzenet elküldve: 2024-05-18 04:22:00
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1291
OOC üzenetek: 119
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1291
OOC üzenetek: 119
Játékstílus: Megfontolt
*Örülne, hogy ismerős környékre érkezett, de se nem szokott örülni, se nem ismerős számára semmilyen vidék, ami nincs négy fallal behatárolva. Eltévedni nem fog, amíg az utat követi és emlékezete szerencsére élesebb annál, minthogy teljesen feledje ezen vastag szeletét a tharg birodalomnak. Nincs is sok felednivalója sem, azon kívül, hogy egyszer rájuk támadtak, de az is messze volt már, mind időben, mind helyben. Azóta már új problémáik vannak és Nestar igaz nyugodalmára, másoknak. De jelentkezik, hogy túlzott szünetelése után valamennyi részt kivegyen belőle és miután a városban való tengődésének haszna még számára se elégséges indok a távolmaradásra.*
4260. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2024-05-12 22:57:12
Üzenet elküldve: 2024-05-12 22:57:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 84
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 84
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
*Végzett. Már a barbárokkal. Ennek a fafejű népségnek beszélhet napestig, nem tudják megkülönböztetni a csutkababát a valódi értéktől. Egész nap az áruját szórta, de végső soron teljesen feleslegesen; alig ment el valami. Ezért pedig kár volt oly nagy energiákat áldozni ebbe a bohózatba. Mert ő ezentúl csak így fog hivatkozni erre az eseményre. Bohózat!
Zsörtölődve, meglepően nagy tempóban közlekedik át a visszafelé vezető úton. Szekere porfelhőt verve száguld végig a birtokokon, s a Szántóföldekig meg sem áll majd.*
Zsörtölődve, meglepően nagy tempóban közlekedik át a visszafelé vezető úton. Szekere porfelhőt verve száguld végig a birtokokon, s a Szántóföldekig meg sem áll majd.*
4259. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2024-05-12 10:16:18
Üzenet elküldve: 2024-05-12 10:16:18
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 107
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 107
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Örökölt sors//
*Rögtön érzi, hogy munkálkodása igen csak eredményes. Fel-felpillant az érzékien ránduló vonásokra és a hívogatóan emelkedő, méretes keblekre, mielőtt szemét behunyva újra a lány combjai közé merülne. Mit sem zavarja most a hűvös, füves talaj teste alatt, mely igen csak kényelmetlenül szűk helyet kínál ágyéktájt.
Lehet, hogy a kéjtől telt férfiagya játszik vele, de a nemest édesebb ízűnek véli, mint a szántók fehérnépjeit. Talán az elf vér az oka, talán más, mindenesetre kísérlete a végéhez ért. Megkíméli az eredmény kihirdetésétől játszótársát, jobb elfoglaltsága akad most. Műveletét ugyanis ekkor sem hagyja abba, noha roppant lassú tempóra kapcsol, miközben nyelvével a legfinomabb részeket keresi. Hideg szemei kajánul pillantanak a sóhajtozó, sötéthajú elf tekintetének irányába. Érzékeli, hogy ha jobban rásegítene, bizonyosan hamar gyönyörben részesítené az elfet; ugyanakkor egy másik, számára izgalmasabb kísérletbe kezd most.
Noha legutóbbi alkalommal egyoldalú volt közöttük a dominanciakérdés, most egyértelmű lehetősége nyílik diktálni a játékot. Érzi a tincsei közé nyúló ujjak biztatását, de nem enged teret a gyönyörnek, legalábbis egyelőre. Mi lenne abban a pláne?
Mikor Relael testének rezdülései és sóhajai szaporázni látszanak, meg-megáll, s lassít nyelvének tempójával. Kíváncsi, meddig tudja feszíteni az elf érzékeit. Nem ereszti ugyanakkor a mámortól telt testet sem, a határon óhajt játszani. Igyekszik addig feszíteni a kielégülés pillanatát, mikor már egy egyszerű, óvatos érintés is elég hozzá nyelvével. Kíváncsi, vajon mit vált ki Relaelből, kinek nyögései és sóhajai felettébb kellemes aláfestő muzsikát kölcsönöznek számára.*
//Örökölt sors//
*Rögtön érzi, hogy munkálkodása igen csak eredményes. Fel-felpillant az érzékien ránduló vonásokra és a hívogatóan emelkedő, méretes keblekre, mielőtt szemét behunyva újra a lány combjai közé merülne. Mit sem zavarja most a hűvös, füves talaj teste alatt, mely igen csak kényelmetlenül szűk helyet kínál ágyéktájt.
Lehet, hogy a kéjtől telt férfiagya játszik vele, de a nemest édesebb ízűnek véli, mint a szántók fehérnépjeit. Talán az elf vér az oka, talán más, mindenesetre kísérlete a végéhez ért. Megkíméli az eredmény kihirdetésétől játszótársát, jobb elfoglaltsága akad most. Műveletét ugyanis ekkor sem hagyja abba, noha roppant lassú tempóra kapcsol, miközben nyelvével a legfinomabb részeket keresi. Hideg szemei kajánul pillantanak a sóhajtozó, sötéthajú elf tekintetének irányába. Érzékeli, hogy ha jobban rásegítene, bizonyosan hamar gyönyörben részesítené az elfet; ugyanakkor egy másik, számára izgalmasabb kísérletbe kezd most.
Noha legutóbbi alkalommal egyoldalú volt közöttük a dominanciakérdés, most egyértelmű lehetősége nyílik diktálni a játékot. Érzi a tincsei közé nyúló ujjak biztatását, de nem enged teret a gyönyörnek, legalábbis egyelőre. Mi lenne abban a pláne?
Mikor Relael testének rezdülései és sóhajai szaporázni látszanak, meg-megáll, s lassít nyelvének tempójával. Kíváncsi, meddig tudja feszíteni az elf érzékeit. Nem ereszti ugyanakkor a mámortól telt testet sem, a határon óhajt játszani. Igyekszik addig feszíteni a kielégülés pillanatát, mikor már egy egyszerű, óvatos érintés is elég hozzá nyelvével. Kíváncsi, vajon mit vált ki Relaelből, kinek nyögései és sóhajai felettébb kellemes aláfestő muzsikát kölcsönöznek számára.*
4258. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2024-05-11 18:52:25
Üzenet elküldve: 2024-05-11 18:52:25
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 990
OOC üzenetek: 287
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 990
OOC üzenetek: 287
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Örökölt sors//
*Relael jól tudja, hogy eléggé óvatlanul viselkedik, s lankadó figyelmét nem érdemelte ki fajtársa, aki ez idáig éppen ellenkezőleg, mindvégig azt bizonyította számára, hogy jobb résen lenni a közelében. Az ifjú elf emiatt viszont nem aggódik, de csak mert kellő - vagy túlzott, ki miként ítéli meg - magabiztosságának hála jellemzően elkerülik a kétségek.
Az érintésre lehunyja szemhéjait, s vakon élvezi ki testén végig szaladok ujjakat és fürkész tekintetet. Napestig képes lenne élvezni jelenlegi helyzetüket, de Tharasynak más tervei támadnak, és meglepő kérdéssel áll elő. Relael kíváncsian emeli zöldjeit fajtársára, érdeklődve igyekszik eldönteni, hogy miért fogalmazódott meg a fiatal férfiban pont ez a gondolat.*
- Nem tudom, nem szoktam ilyeneken gondolkodni.
*Érkezik a kitérő válasz, mely számára nyilvánvaló hazugság, ám elég könnyedre sikeredik ahhoz, hogy hihetőnek tűnjön. Nem feltételezi, hogy Tharasy megkérdőjelezi felelete valóságtartalmát, ennek ellenére töprengeni kezd egy kielégítőbb gondolatmeneten, ám ebben váratlanul szakítják meg.
Enyhe döbbenet ül ki arcára, miközben fejét felemelve pillant le. Szívesen megfejtené partnere motivációit, ám ez nem az a pillanat, amikor komplex gondolkodásra lenne képes. Helyette átadja magát az érzésnek, melyet hangos sóhajai, szapora légzése és időnként megfeszülő teste is kifejez. Testét átjárja a forróság, s a külvilág kezd eltompulni a számára, amikor Tharasy ebből kizökkenti. Feltolja magát, hogy alkarjára támaszkodva egy szúrós pillantással jutalmazza a fiatal férfi megjegyzését.*
- Ahj, csak fogd már be!
*Morran rá, ám pillanatnyi haragja rögtön tovaszáll ahogy partnere tovább folytatja gyöngéd kényeztetését. Relael hamar hatása alá kerül ismét, s ennek hála nem érzi sem a hideg fuvallatot, sem az élővilág zaját, s azt sem fogja fel, hogy elégedettségét milyen intenzitással fejezi ki. Nem csupán a tevékenység maga, de annak látványa is mély hatást gyakorol rá, melyet Tharasy is láthat Relael kéjtől kába tekintetében. A gyengéd, türelmes munkának pedig rövidesen learathatja gyümölcsét az ifjú tharg, már amennyiben úgy óhajtja, elvégre itt az irányítás teljes egészében nála van, akkor is ha Relael ujjai finoman a szőke tincsek közé túrnak.*
//Örökölt sors//
*Relael jól tudja, hogy eléggé óvatlanul viselkedik, s lankadó figyelmét nem érdemelte ki fajtársa, aki ez idáig éppen ellenkezőleg, mindvégig azt bizonyította számára, hogy jobb résen lenni a közelében. Az ifjú elf emiatt viszont nem aggódik, de csak mert kellő - vagy túlzott, ki miként ítéli meg - magabiztosságának hála jellemzően elkerülik a kétségek.
Az érintésre lehunyja szemhéjait, s vakon élvezi ki testén végig szaladok ujjakat és fürkész tekintetet. Napestig képes lenne élvezni jelenlegi helyzetüket, de Tharasynak más tervei támadnak, és meglepő kérdéssel áll elő. Relael kíváncsian emeli zöldjeit fajtársára, érdeklődve igyekszik eldönteni, hogy miért fogalmazódott meg a fiatal férfiban pont ez a gondolat.*
- Nem tudom, nem szoktam ilyeneken gondolkodni.
*Érkezik a kitérő válasz, mely számára nyilvánvaló hazugság, ám elég könnyedre sikeredik ahhoz, hogy hihetőnek tűnjön. Nem feltételezi, hogy Tharasy megkérdőjelezi felelete valóságtartalmát, ennek ellenére töprengeni kezd egy kielégítőbb gondolatmeneten, ám ebben váratlanul szakítják meg.
Enyhe döbbenet ül ki arcára, miközben fejét felemelve pillant le. Szívesen megfejtené partnere motivációit, ám ez nem az a pillanat, amikor komplex gondolkodásra lenne képes. Helyette átadja magát az érzésnek, melyet hangos sóhajai, szapora légzése és időnként megfeszülő teste is kifejez. Testét átjárja a forróság, s a külvilág kezd eltompulni a számára, amikor Tharasy ebből kizökkenti. Feltolja magát, hogy alkarjára támaszkodva egy szúrós pillantással jutalmazza a fiatal férfi megjegyzését.*
- Ahj, csak fogd már be!
*Morran rá, ám pillanatnyi haragja rögtön tovaszáll ahogy partnere tovább folytatja gyöngéd kényeztetését. Relael hamar hatása alá kerül ismét, s ennek hála nem érzi sem a hideg fuvallatot, sem az élővilág zaját, s azt sem fogja fel, hogy elégedettségét milyen intenzitással fejezi ki. Nem csupán a tevékenység maga, de annak látványa is mély hatást gyakorol rá, melyet Tharasy is láthat Relael kéjtől kába tekintetében. A gyengéd, türelmes munkának pedig rövidesen learathatja gyümölcsét az ifjú tharg, már amennyiben úgy óhajtja, elvégre itt az irányítás teljes egészében nála van, akkor is ha Relael ujjai finoman a szőke tincsek közé túrnak.*
2898-2917 , 2918-2937 , 2938-2957 , 2958-2977 , 2978-2997 , 2998-3017 , 3018-3037 , 3038-3057 , 3058-3077 , 3078-3097 , 3098-3117 , 3118-3137 , 3138-3157 , 3158-3177 , 3178-3197 , 3198-3217 , 3218-3237 , 3238-3257 , 3258-3277 , 3278-3297 , 3298-3317 , 3318-3337 , 3338-3357 , 3358-3377 , 3378-3397 , 3398-3417 , 3418-3437 , 3438-3457 , 3458-3477 , 3478-3497 , 3498-3517 , 3518-3537 , 3538-3557 , 3558-3577 , 3578-3597 , 3598-3617 , 3618-3637 , 3638-3657 , 3658-3677 , 3678-3697 , 3698-3717 , 3718-3737 , 3738-3757 , 3758-3777 , 3778-3797 , 3798-3817 , 3818-3837 , 3838-3857 , 3858-3877 , 3878-3897 , 3898-3917 , 3918-3937 , 3938-3957 , 3958-3977 , 3978-3997 , 3998-4017 , 4018-4037 , 4038-4057 , 4058-4077 , 4078-4097 , 4098-4117 , 4118-4137 , 4138-4157 , 4158-4177 , 4178-4197 , 4198-4217 , 4218-4237 , 4238-4257 , 4258-4277 , 4278-4297 , 4298-4317 , 4318-4337 , 4338-4357 , 4358-4377 , 4378-4397 , 4398-4417 , 4407-4426