Amon Ruadh - Tharg birtokok
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 61 (4098. - 4117. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
4117. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2023-01-20 14:19:01
Üzenet elküldve: 2023-01-20 14:19:01
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Összetört álmok//
*A jó kancellár ezúttal nemcsak adja az együttérzőt, hanem valóban szánja a szerencsétlen lányt. Segíteni is őszintén akar, akár a test, akár a lélek kirurgusaként. Ennek megfelelően most meg is sértődik. Mert azért az mégis a legkevesebb lenne, hogy szívből jövően mondjanak köszönetet neki értékes szolgálataiért, soha el nem múló érdemeiért. Erre kap egy köszönömöt, de azt is olyan hangon, mintha fájna a szó kimondása. Bizonyára a megbántottság is az oka, hogy a kérdésre egy lesújtó pillantást vet Aenae-re. Mégsem olyan eszes ez a lány, mint gondolta. Számára legalábbis egyértelműnek látszott, hogy nem arra kíváncsi, hogy Kagan Thargodar egyetlen leánya és örököse mikor üzekedett első ízben valami csűrben. Türelmes hangon és arckifejezéssel, mint amikor egy szellemileg enyhén visszamaradt lélekkel próbál megértetni valami pofonegyszerű dolgot az ember, pontosítja a kérdését, amire aztán pontos választ is kap. Viszont a jó kancellár másra is kíváncsi.*
- Igen. Megbocsáss a kérdésemért, de gyakorlott szemem nem tudta nem észrevenni, hogy a heg olyan, mint ami akkor keletkezik, amikor egy gyermeket nem hagyományos módon segítenek világra. Nem tévedek, ugye, hogy volt már viselősséged? És az a gyermek világra is jött.
*Ha esetleg Aenae kikérné magának a múltjában történő vájkálást, Hubi elnézést kér és biztosítja, hogy az információra csak a minél pontosabb diagnózis felállításához van szükség. Egyben biztosítja, hogy ami elhangzik, az kettejük között marad. Akár kap kielégítő választ, akár nem, a báró kisvártatva bezörget.*
- Dehogy! *áll fel egy nyájas mosollyal és kicsit meghajol Cha'yss felé* Kérlek, báró uram, érezd magad otthon!
*Egy biztató mosolyt villan Aenae-re, aztán ismét a wegtoreni felé fordul.*
- Bár maradéktalanul megértem és átérzem, mennyire fájdalmas számotokra a történtek, talán örömhírként veszed, hogy Kagaenae életéért nem kell aggódnod. Megviselte a gyermek tragikus elvesztése, de fiatal és szervezete erős. Hamar fel fog épülni. Mindazonáltal most mint gyógyító, és nem kancellár beszélek. Ezért veszem magamnak a bátorságot, hogy olyan hangot üssek meg, amit másként nem tennék és ami esetleg utasításként, parancsként is hathat.
*És valóban: most Hubival nem a vele született rosszindulat mondatja amit beszélni fog, hanem orvosi megfontolásokból. Ennek megfelelően kissé fontoskodva folytatja.*
- Kagaenae kisasszonynak mindenekelőtt nyugalomra van szüksége. Testire és lelkire egyaránt. Kérjelek kell, lehetőség szerint tartózkodjatok olyan szituációktól, melyek felzaklathatják és talán említenem is felesleges... *innentől kicsit halkabban beszél* hogy arra kell intselek, barátom, hogy testi vágyaiddal kapcsolatban tanúsíts nagyfokú önmérsékletet!
*Aztán megint a beszélgetésben szokásos hangerővel.*
- Továbbá szigorúan ellenjavalt, hogy Kagaenae kisasszony elhagyja a házat. Legszívesebben ágynyugalmat írnék elő, de *mosolyog a betegre* ismerve őt, ez alighanem hiábavalóság lenne. Így beérem azzal, hogy bárminemű utazástól óva intsem. Könnyű, a környéken tett sétákat sem tartanék helyesnek, hosszabb, esetleg kényelmetlen nyeregben, rázós lóháton történő kiruccanásokról nem is beszélve.
*Megnyugtatón mosolyog, hol egyikre, hol másikra.*
- De hangsúlyoznom kell, hogy ha tanácsaim megfogadjátok, nagyobb veszély a továbbiakban nem fenyeget. Most pedig engedelmetekkel, visszavonulnék. A Vashegyen számos ügy igényli még figyelmem. Azonban ha bármi okból szükség lenne rám, csak izenjetek!
A hozzászólás írója (Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.01.20 14:34:48
*A jó kancellár ezúttal nemcsak adja az együttérzőt, hanem valóban szánja a szerencsétlen lányt. Segíteni is őszintén akar, akár a test, akár a lélek kirurgusaként. Ennek megfelelően most meg is sértődik. Mert azért az mégis a legkevesebb lenne, hogy szívből jövően mondjanak köszönetet neki értékes szolgálataiért, soha el nem múló érdemeiért. Erre kap egy köszönömöt, de azt is olyan hangon, mintha fájna a szó kimondása. Bizonyára a megbántottság is az oka, hogy a kérdésre egy lesújtó pillantást vet Aenae-re. Mégsem olyan eszes ez a lány, mint gondolta. Számára legalábbis egyértelműnek látszott, hogy nem arra kíváncsi, hogy Kagan Thargodar egyetlen leánya és örököse mikor üzekedett első ízben valami csűrben. Türelmes hangon és arckifejezéssel, mint amikor egy szellemileg enyhén visszamaradt lélekkel próbál megértetni valami pofonegyszerű dolgot az ember, pontosítja a kérdését, amire aztán pontos választ is kap. Viszont a jó kancellár másra is kíváncsi.*
- Igen. Megbocsáss a kérdésemért, de gyakorlott szemem nem tudta nem észrevenni, hogy a heg olyan, mint ami akkor keletkezik, amikor egy gyermeket nem hagyományos módon segítenek világra. Nem tévedek, ugye, hogy volt már viselősséged? És az a gyermek világra is jött.
*Ha esetleg Aenae kikérné magának a múltjában történő vájkálást, Hubi elnézést kér és biztosítja, hogy az információra csak a minél pontosabb diagnózis felállításához van szükség. Egyben biztosítja, hogy ami elhangzik, az kettejük között marad. Akár kap kielégítő választ, akár nem, a báró kisvártatva bezörget.*
- Dehogy! *áll fel egy nyájas mosollyal és kicsit meghajol Cha'yss felé* Kérlek, báró uram, érezd magad otthon!
*Egy biztató mosolyt villan Aenae-re, aztán ismét a wegtoreni felé fordul.*
- Bár maradéktalanul megértem és átérzem, mennyire fájdalmas számotokra a történtek, talán örömhírként veszed, hogy Kagaenae életéért nem kell aggódnod. Megviselte a gyermek tragikus elvesztése, de fiatal és szervezete erős. Hamar fel fog épülni. Mindazonáltal most mint gyógyító, és nem kancellár beszélek. Ezért veszem magamnak a bátorságot, hogy olyan hangot üssek meg, amit másként nem tennék és ami esetleg utasításként, parancsként is hathat.
*És valóban: most Hubival nem a vele született rosszindulat mondatja amit beszélni fog, hanem orvosi megfontolásokból. Ennek megfelelően kissé fontoskodva folytatja.*
- Kagaenae kisasszonynak mindenekelőtt nyugalomra van szüksége. Testire és lelkire egyaránt. Kérjelek kell, lehetőség szerint tartózkodjatok olyan szituációktól, melyek felzaklathatják és talán említenem is felesleges... *innentől kicsit halkabban beszél* hogy arra kell intselek, barátom, hogy testi vágyaiddal kapcsolatban tanúsíts nagyfokú önmérsékletet!
*Aztán megint a beszélgetésben szokásos hangerővel.*
- Továbbá szigorúan ellenjavalt, hogy Kagaenae kisasszony elhagyja a házat. Legszívesebben ágynyugalmat írnék elő, de *mosolyog a betegre* ismerve őt, ez alighanem hiábavalóság lenne. Így beérem azzal, hogy bárminemű utazástól óva intsem. Könnyű, a környéken tett sétákat sem tartanék helyesnek, hosszabb, esetleg kényelmetlen nyeregben, rázós lóháton történő kiruccanásokról nem is beszélve.
*Megnyugtatón mosolyog, hol egyikre, hol másikra.*
- De hangsúlyoznom kell, hogy ha tanácsaim megfogadjátok, nagyobb veszély a továbbiakban nem fenyeget. Most pedig engedelmetekkel, visszavonulnék. A Vashegyen számos ügy igényli még figyelmem. Azonban ha bármi okból szükség lenne rám, csak izenjetek!
A hozzászólás írója (Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.01.20 14:34:48
4116. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2023-01-18 20:31:32
Üzenet elküldve: 2023-01-18 20:31:32
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 488
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 488
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
-Azt az aranyláncot kérem! Azt, bizony! *Át is nyújtva a zsebekből kiegészített, 302 aranyat a Mesélő (Nyíl) pultosnak. 
. Nagy szemekkel méricskéli, hisz még sosem vett ilyen drága dolgot. Fogott már a kezében, de azt mindig lopta. Egészen más érzés venni. Nem kerülgeti paranoia.
Gondosan elcsomagolja zsebébe az aranyláncot, majd körbenéz a portékáikat mutogató árusok erdejében. Van itt minden, mi szem-szájnak ingere. Hagyma azonban egy sincs. Pedig meglovasított volna pár darabot a hazaútra...
Mivel az öreg Kucsmás rég beállt már, hogy a büdös halainak boltot találjon, neki alighanem kutyagolnia kell a visszaúton. Annyi baj legyen. Lelki szemei előtt van, mit fog szólni Alissäna a gyönyörű, s drága aranylánchoz. Örömtáncot fog lejteni. Ki tudja, mit kap ezért cserébe? Talán egy egész estét.*
. Nagy szemekkel méricskéli, hisz még sosem vett ilyen drága dolgot. Fogott már a kezében, de azt mindig lopta. Egészen más érzés venni. Nem kerülgeti paranoia. Gondosan elcsomagolja zsebébe az aranyláncot, majd körbenéz a portékáikat mutogató árusok erdejében. Van itt minden, mi szem-szájnak ingere. Hagyma azonban egy sincs. Pedig meglovasított volna pár darabot a hazaútra...
Mivel az öreg Kucsmás rég beállt már, hogy a büdös halainak boltot találjon, neki alighanem kutyagolnia kell a visszaúton. Annyi baj legyen. Lelki szemei előtt van, mit fog szólni Alissäna a gyönyörű, s drága aranylánchoz. Örömtáncot fog lejteni. Ki tudja, mit kap ezért cserébe? Talán egy egész estét.*
4115. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2023-01-15 13:51:17
Üzenet elküldve: 2023-01-15 13:51:17
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
//Úton Thargföldre//
*Jócskán végéhez közeledik már a nap és Orthus ereje is, amidőn végre megérkezik a Tharg felségterületre.
Hátasa járása is kezd már bizonytalanabbá válni és a párás levegő is sűrűbben száll a pofájából.
Nem csoda: kora reggel indult meg Artheniorból, és azóta csak rövid pihenőkre, itatásra, könnyítésre állt meg itt-ott. Ekkora út még kényelmes tempóban is megerőltető.
Nem is tölt időt most a nézelődéssel. Tudja, hogy van errefelé egy fogadó, ő pedig egyenest oda tart. Mármint tartana, de mivel először jár ezen a vidéken, azért mégsem annyira egyenes az útja. Inkább aszerint kanyarog, hogy kitől, hol, milyen instrukciót kap a Vaskorsó Taverna irányába. Azért az eltévedés veszélye nem fenyegeti, és csakhamar a helyes irányba fordul.
Útja átvisz a Tharg piacon is, azonban nem áll meg, hogy a helyi kínálat és árak felől érdeklődjön. Amire neki szüksége van, az nem a piacon kapható. Persze kíváncsi a helyi piacra, hiszen mégiscsak kereskedő, ez nála már-már szakmai ártalom. De az út épp elég megterhelő volt ahhoz, hogy kíváncsisága most ne kerekedjen fölébe.*
*Jócskán végéhez közeledik már a nap és Orthus ereje is, amidőn végre megérkezik a Tharg felségterületre.
Hátasa járása is kezd már bizonytalanabbá válni és a párás levegő is sűrűbben száll a pofájából.
Nem csoda: kora reggel indult meg Artheniorból, és azóta csak rövid pihenőkre, itatásra, könnyítésre állt meg itt-ott. Ekkora út még kényelmes tempóban is megerőltető.
Nem is tölt időt most a nézelődéssel. Tudja, hogy van errefelé egy fogadó, ő pedig egyenest oda tart. Mármint tartana, de mivel először jár ezen a vidéken, azért mégsem annyira egyenes az útja. Inkább aszerint kanyarog, hogy kitől, hol, milyen instrukciót kap a Vaskorsó Taverna irányába. Azért az eltévedés veszélye nem fenyegeti, és csakhamar a helyes irányba fordul.
Útja átvisz a Tharg piacon is, azonban nem áll meg, hogy a helyi kínálat és árak felől érdeklődjön. Amire neki szüksége van, az nem a piacon kapható. Persze kíváncsi a helyi piacra, hiszen mégiscsak kereskedő, ez nála már-már szakmai ártalom. De az út épp elég megterhelő volt ahhoz, hogy kíváncsisága most ne kerekedjen fölébe.*
4114. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2023-01-13 19:17:45
Üzenet elküldve: 2023-01-13 19:17:45
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Összetört álmok//
*Ha valamihez nincsen kedve, hát az a vizsgálódás, ennek ellenére kurtán válaszolgat a feltett kérdésekre. El sem húzódik, mikor amaz megérintené. Habrertus számára bizonyára hamar kirajzolódik az állapota, fizikailag és érzelmileg is úgy van, ahogyan az a történtek után elvárható, kell neki némi idő, hogy összeszedje magát, de nincs már veszélyben az élete. Harmatosan gyenge, feltűnően sápadt, feje kótyagos, ülni sem bír sokáig, ezért hamar visszahanyatlik a párnák közé. Először csak halk sóhajjal reagál a hosszú - illetve számára jelenleg hosszúnak tűnő - beszédre. Ez a sóhaj kicsit talán bosszús is, de csak azért, mert döbbenetes, hogy Habrertus mennyire jól kiismerte őt, hogy egyből tudta miről kell beszélnie. Pusztító önvád. Gyűlnek a könnyek a szemében, ahogyan pillantása a kancelláron függ. Amiket a férfi mond, azokat ő maga is tudja, de bármennyire is mantrázza magának, ő maga sem hiszi, hogy nem volt oka. Nem akarta eléggé. Nem akarta igazán. Hovatovább, mikor felismerte, hogy mi történik még megkönnyebbülést is érzett.*
- Nem guggoltam meszesgödör fölé és nem vettem be semmit sem.
*Valahogy kihallani véli ezt a kérdést a férfi szavaiból, ezért úgy gondolja, hogy nem árt tisztázni, semmi ilyesmit nem tett. Ami azt illeti még csak nem is gondolt rá. Azért volt dühös, hogy nem vették elejét a dolognak.*
- Köszönöm, Habrertus.
*Hangja halk és színtelen, minden meggyőződéstől mentes, főleg udvariasságból mondja. A kancellár beoszthatja, hogy a lány mit is kíván megköszönni. Aenae jelenleg biztos benne, hogy nem akarta, hogy megmentsék, hiszen nem is kiáltott segítségért, csak egy véletlennek köszönhető a dolog, annak, hogy Yeza meghallott valamit, talán azt, hogy összecsuklik vagy azt, hogy kiejti a kezéből a poharat, mindegy is. Bárcsak hagyták volna meghalni…*
- Az első alkalom?
*Összevont szemöldökkel kérdez vissza, mert nem igazán érti, hogy amaz mire is gondol. Ha esetleg arra, hogy nem ez volt az első alkalom arra, hogy dőlt a vére és majdnem meghalt, akkor a válasz egyértelműen az, hogy nem ez volt az első. A kérdés kicsit kizökkenti, ahogyan a kopogás is. Cha'yss kérdésére csak csak morran egyet, akármiként is értelmezhető, bár a lány arra gondol, hogy őt nem zavarja. Jobban mondva de, nagyon zavarja, képtelen a szemébe nézni, hiába a kancellár beszéde arról, hogy ne magát okolja, ő mégis folyamatosan ezt teszi és úgy gondolja, hogy Cha'yss sincs ezzel másként. Bárcsak meghalt volna, meggyászolni sokkal könnyebb lenne, mint megbocsátani neki.*
*Ha valamihez nincsen kedve, hát az a vizsgálódás, ennek ellenére kurtán válaszolgat a feltett kérdésekre. El sem húzódik, mikor amaz megérintené. Habrertus számára bizonyára hamar kirajzolódik az állapota, fizikailag és érzelmileg is úgy van, ahogyan az a történtek után elvárható, kell neki némi idő, hogy összeszedje magát, de nincs már veszélyben az élete. Harmatosan gyenge, feltűnően sápadt, feje kótyagos, ülni sem bír sokáig, ezért hamar visszahanyatlik a párnák közé. Először csak halk sóhajjal reagál a hosszú - illetve számára jelenleg hosszúnak tűnő - beszédre. Ez a sóhaj kicsit talán bosszús is, de csak azért, mert döbbenetes, hogy Habrertus mennyire jól kiismerte őt, hogy egyből tudta miről kell beszélnie. Pusztító önvád. Gyűlnek a könnyek a szemében, ahogyan pillantása a kancelláron függ. Amiket a férfi mond, azokat ő maga is tudja, de bármennyire is mantrázza magának, ő maga sem hiszi, hogy nem volt oka. Nem akarta eléggé. Nem akarta igazán. Hovatovább, mikor felismerte, hogy mi történik még megkönnyebbülést is érzett.*
- Nem guggoltam meszesgödör fölé és nem vettem be semmit sem.
*Valahogy kihallani véli ezt a kérdést a férfi szavaiból, ezért úgy gondolja, hogy nem árt tisztázni, semmi ilyesmit nem tett. Ami azt illeti még csak nem is gondolt rá. Azért volt dühös, hogy nem vették elejét a dolognak.*
- Köszönöm, Habrertus.
*Hangja halk és színtelen, minden meggyőződéstől mentes, főleg udvariasságból mondja. A kancellár beoszthatja, hogy a lány mit is kíván megköszönni. Aenae jelenleg biztos benne, hogy nem akarta, hogy megmentsék, hiszen nem is kiáltott segítségért, csak egy véletlennek köszönhető a dolog, annak, hogy Yeza meghallott valamit, talán azt, hogy összecsuklik vagy azt, hogy kiejti a kezéből a poharat, mindegy is. Bárcsak hagyták volna meghalni…*
- Az első alkalom?
*Összevont szemöldökkel kérdez vissza, mert nem igazán érti, hogy amaz mire is gondol. Ha esetleg arra, hogy nem ez volt az első alkalom arra, hogy dőlt a vére és majdnem meghalt, akkor a válasz egyértelműen az, hogy nem ez volt az első. A kérdés kicsit kizökkenti, ahogyan a kopogás is. Cha'yss kérdésére csak csak morran egyet, akármiként is értelmezhető, bár a lány arra gondol, hogy őt nem zavarja. Jobban mondva de, nagyon zavarja, képtelen a szemébe nézni, hiába a kancellár beszéde arról, hogy ne magát okolja, ő mégis folyamatosan ezt teszi és úgy gondolja, hogy Cha'yss sincs ezzel másként. Bárcsak meghalt volna, meggyászolni sokkal könnyebb lenne, mint megbocsátani neki.*
4113. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2023-01-13 15:10:31
Üzenet elküldve: 2023-01-13 15:10:31
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Összetört álmok//
*Nehezen kommunikálnak, de mindez érthető mindkettőjük részéről. Az igric nem tud mit mondani, Aenae esetében pedig mindennél érthetőbb, hogy nem szeretne beszélni.
Megegyeznek abban, hogy itt az ideje eltűnni kicsit a szemek elől és a wegtoreni kicsit örül is neki - amiért szégyelli magát -, hogy kiszabadulhat a szobából. Az ajtó előtt belebotlik a kancellárba, de röviden beszél és ki hibáztatná őt azért, mert nincs kedve társalogni.
Odakint viszont nem tétlenkedik, a szobájában összepakol, de nem csak magának, mindkettőjüknek. Hagyja a kényelmes, drága ruhákat, helyette a strapabíró, gyakorlatias darabokat szedi össze és csomagolja be a nyeregtáskákba. A konyhában kiadja, hogy készítsenek össze neki több napra való hideg élelmet, az istállóban pedig felkészíttet kettőt a legjobb lovai közül.
Ez eltart egy darabig, addig legalább, míg Habrertus végez a vizsgálattal és bár legkevésbé sem vágyik vissza, a lábai mégis elviszik Aenae szobájának ajtajához. Halk sóhajjal áll meg az ajtóban és ha jól hallja, a kancellár még mindig bent van a szobában Aenaevel. Felemeli a kezét, de megáll a levegőben, mielőtt hármad koppantana az ajtón. Bár saját házában van, mégis jobbnak látja így jelezni a bent lévők előtt, hogy érkezik.*
- Zavarok? *Kérdi, amikor beengedés nélkül nyitja ki az ajtót és lépbe a szobába, ki tudja, hogy a beszélgetés melyik részén.*
*Nehezen kommunikálnak, de mindez érthető mindkettőjük részéről. Az igric nem tud mit mondani, Aenae esetében pedig mindennél érthetőbb, hogy nem szeretne beszélni.
Megegyeznek abban, hogy itt az ideje eltűnni kicsit a szemek elől és a wegtoreni kicsit örül is neki - amiért szégyelli magát -, hogy kiszabadulhat a szobából. Az ajtó előtt belebotlik a kancellárba, de röviden beszél és ki hibáztatná őt azért, mert nincs kedve társalogni.
Odakint viszont nem tétlenkedik, a szobájában összepakol, de nem csak magának, mindkettőjüknek. Hagyja a kényelmes, drága ruhákat, helyette a strapabíró, gyakorlatias darabokat szedi össze és csomagolja be a nyeregtáskákba. A konyhában kiadja, hogy készítsenek össze neki több napra való hideg élelmet, az istállóban pedig felkészíttet kettőt a legjobb lovai közül.
Ez eltart egy darabig, addig legalább, míg Habrertus végez a vizsgálattal és bár legkevésbé sem vágyik vissza, a lábai mégis elviszik Aenae szobájának ajtajához. Halk sóhajjal áll meg az ajtóban és ha jól hallja, a kancellár még mindig bent van a szobában Aenaevel. Felemeli a kezét, de megáll a levegőben, mielőtt hármad koppantana az ajtón. Bár saját házában van, mégis jobbnak látja így jelezni a bent lévők előtt, hogy érkezik.*
- Zavarok? *Kérdi, amikor beengedés nélkül nyitja ki az ajtót és lépbe a szobába, ki tudja, hogy a beszélgetés melyik részén.*
4112. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2023-01-12 18:09:49
Üzenet elküldve: 2023-01-12 18:09:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Összetört álmok//
*Érdekes, de bármikor máskor örömmel élt volna a vörös segítségével, hogy aztán értésére adja, hogy mást is várna tőle. De nem most. Ő maga sem érti, de lerendezi egy vállrándítással: lesz rá idő később is. Aztán amikor Yeza előtte lép ki az ajtón és van lehetősége ismét szemügyre venni a hátsóját, már megbánja ezt az elhamarkodott döntést. De késő bánat! Illetve csak későbbi, hiszen megvizsgálja Aenae-t és utána... A jó kancellár máris felvidul a gondolattól, ennek megfelelően szakasztott a "vén kecske is megnyalná a sót" mosoly trónol az ábrázatán, amikor a ház úrnőjének szobája előtt a báróba ütköznek. Ami aztán villámgyorsan hervad le onnan. Ez a wegtoreni széltoló alaposan keresztbe tesz neki. Ha nem téved, nem első alkalommal. A délutáni pásztoróra tervét dédelgető kancellár csak levegő után tud kapkodni, amikor a báró Yezát visszaküldi Artheniorba, holmi üzleti ügyek apropóján. Ha jól értette, mert most a szavakra is alig tud figyelni. Bambán mered a távozó vörös után, aztán mintha ingerülten fordulna Cha'yss felé. De gyorsan összeszedi magát, egy udvarias meghajlással nyugtázza a köszönetnyilvánítást (ez a minimum, de szép szavakon túli hálára is számít), aztán megpróbálja nyugtatni az összetörtnek látszó bárót: kedvese jó kezekben van, ő maga egészen addig marad amíg Aenae egészségi állapota ezt megköveteli. Mindezt olyan stílusban, mint aki megszokta már, hogy élete szolgálat, mások segítése. Aztán bezörget az ajtón, és be is nyit. A szolgáló éppen távozik, Hubi pedig elégedetten látja, hogy szépen rendbe tett mindent a szobában. Csak Aenae-t nem látja, pontosabban sejti, hogy ő lehet az a kupac a takaró alatt.*
- Khm... *köszörüli torkát a tapintatos kancellár és ha a lány kikukucskál a paplan alól, halvány mosolyra húzza a száját* Tudom, hogy ilyenkor a legostobább kérdés a "Hogy érzed magad?" de muszáj feltennem. Továbbá pár apró vizsgálatra is szükség van, de biztosíthatlak, hogy fájdalommentesek és nem zavarók.
*Leül az ágy szélére, kézfejét Aenae homlokára tapasztja, aztán két ujjával a csuklóján vizsgálja az ér lüktetését. Egyes modern elméletek szerint a vér áramlásának sebessége utalhat a beteg állapotára, és mint ilyennek, fontos szerepe van a vizsgálatok során. Hubi még nincs meggyőződve maradéktalanul az új elmélet helyességéről, de ártani nem árthat vele. Feltesz pár kérdést, fájdalmakról, esetleges vérzésekről, aztán sóhajt egyet. Mindenki egy kéjsóvár, anyagias, pragmatikus gazembernek gondolja, és bár ez így is van, de Hubinak is van szíve. Szőrös, de van. Aenae pedig a bárónál is elkeseredettebbnek látszik.*
- Van valami, amit fontos tudnod. Ilyen esetekben gyakori, hogy az anyát okolják a magzat elvesztése miatt.
*Tesz egy kézmozdulatot, mintha most ostobaságokat sorolna fel.*
- Nem mondott el ilyenkor szükséges imákat, rontást idézett a fejére, mert éjfélkor mosott fehérneműt állott vízben, meszesgödör fölé guggolt... megjegyzem, ez utóbbi bevett módszer a póroknál a nem kívánt gyermekáldás elkerülésére. De úgy hiszem, hogy a te eseteben nem erről van szó, és ha arra gondolnál, hogy a te hibádból történt, úgy tévedsz. Sajnos az ilyesmi előfordulhat. Bármikor, bárkivel, különösebb ismert ok nélkül is.
*Félmosolyra húzza a száját.*
- Azt is el tudom képzelni, hogy mit gondolsz most. Mit akar ez a vénember, akiről csak rosszat lehet hallani? Tudom azt is, hogy mennyi rosszat hallani rólam, vagy látni rólam különféle ocsmány mázolmányokon. És most őszinte leszek veled: ezek igazak.
*Elbiccenti a fejét.*
- Egy részük. De az elvitathatatlan, hogy hosszú ideje szolgálom a Vashegyet hűséggel, és mindig a thargok javát néztem.
*Különösen a kincstárat, és régi fájdalma, hogy nem rendelkezhet felette sajátjaként.*
- Azt teszem most is. Szeretnélek megóvni egy pusztító önvádtól, aminek semmi alapja sincs.
*Az utóbbi mondatnak, mint kis kérdő felhangja is lenne, mert bár nem feltételezi, Hubi arról sem lehet meggyőződve, hogy nem Aenae művelt valamit, amit mostanra megbánt.*
- A gyásztól természetesen nem tiltalak el, nem is tehetem. Az természetes. De ne magad okold! És ha kancellárként nem veszed jó néven szavaim, hát halld őket a gyógyító szájából! Aki tudományos megalapozottsággal mondja mindezt, és így ebben nincs, és nem is lehet semmi részrehajlás vagy sajnálaton alapuló hamis vigasztalás.
*A hanghordozása is, az arckifejezése is olyan, mint aki mindezt megingathatatlanul komolyan gondolja. Bár azt is beszélik, hogy a kancellár ügyes képmutató.*
- Talán tolakodásnak éreznéd a kérdésem, de biztosíthatlak, hogy nem holmi önző kíváncsiság téteti fel velem: a hasadon a heg... nem ez volt az első alkalom, igaz?
*Érdekes, de bármikor máskor örömmel élt volna a vörös segítségével, hogy aztán értésére adja, hogy mást is várna tőle. De nem most. Ő maga sem érti, de lerendezi egy vállrándítással: lesz rá idő később is. Aztán amikor Yeza előtte lép ki az ajtón és van lehetősége ismét szemügyre venni a hátsóját, már megbánja ezt az elhamarkodott döntést. De késő bánat! Illetve csak későbbi, hiszen megvizsgálja Aenae-t és utána... A jó kancellár máris felvidul a gondolattól, ennek megfelelően szakasztott a "vén kecske is megnyalná a sót" mosoly trónol az ábrázatán, amikor a ház úrnőjének szobája előtt a báróba ütköznek. Ami aztán villámgyorsan hervad le onnan. Ez a wegtoreni széltoló alaposan keresztbe tesz neki. Ha nem téved, nem első alkalommal. A délutáni pásztoróra tervét dédelgető kancellár csak levegő után tud kapkodni, amikor a báró Yezát visszaküldi Artheniorba, holmi üzleti ügyek apropóján. Ha jól értette, mert most a szavakra is alig tud figyelni. Bambán mered a távozó vörös után, aztán mintha ingerülten fordulna Cha'yss felé. De gyorsan összeszedi magát, egy udvarias meghajlással nyugtázza a köszönetnyilvánítást (ez a minimum, de szép szavakon túli hálára is számít), aztán megpróbálja nyugtatni az összetörtnek látszó bárót: kedvese jó kezekben van, ő maga egészen addig marad amíg Aenae egészségi állapota ezt megköveteli. Mindezt olyan stílusban, mint aki megszokta már, hogy élete szolgálat, mások segítése. Aztán bezörget az ajtón, és be is nyit. A szolgáló éppen távozik, Hubi pedig elégedetten látja, hogy szépen rendbe tett mindent a szobában. Csak Aenae-t nem látja, pontosabban sejti, hogy ő lehet az a kupac a takaró alatt.*
- Khm... *köszörüli torkát a tapintatos kancellár és ha a lány kikukucskál a paplan alól, halvány mosolyra húzza a száját* Tudom, hogy ilyenkor a legostobább kérdés a "Hogy érzed magad?" de muszáj feltennem. Továbbá pár apró vizsgálatra is szükség van, de biztosíthatlak, hogy fájdalommentesek és nem zavarók.
*Leül az ágy szélére, kézfejét Aenae homlokára tapasztja, aztán két ujjával a csuklóján vizsgálja az ér lüktetését. Egyes modern elméletek szerint a vér áramlásának sebessége utalhat a beteg állapotára, és mint ilyennek, fontos szerepe van a vizsgálatok során. Hubi még nincs meggyőződve maradéktalanul az új elmélet helyességéről, de ártani nem árthat vele. Feltesz pár kérdést, fájdalmakról, esetleges vérzésekről, aztán sóhajt egyet. Mindenki egy kéjsóvár, anyagias, pragmatikus gazembernek gondolja, és bár ez így is van, de Hubinak is van szíve. Szőrös, de van. Aenae pedig a bárónál is elkeseredettebbnek látszik.*
- Van valami, amit fontos tudnod. Ilyen esetekben gyakori, hogy az anyát okolják a magzat elvesztése miatt.
*Tesz egy kézmozdulatot, mintha most ostobaságokat sorolna fel.*
- Nem mondott el ilyenkor szükséges imákat, rontást idézett a fejére, mert éjfélkor mosott fehérneműt állott vízben, meszesgödör fölé guggolt... megjegyzem, ez utóbbi bevett módszer a póroknál a nem kívánt gyermekáldás elkerülésére. De úgy hiszem, hogy a te eseteben nem erről van szó, és ha arra gondolnál, hogy a te hibádból történt, úgy tévedsz. Sajnos az ilyesmi előfordulhat. Bármikor, bárkivel, különösebb ismert ok nélkül is.
*Félmosolyra húzza a száját.*
- Azt is el tudom képzelni, hogy mit gondolsz most. Mit akar ez a vénember, akiről csak rosszat lehet hallani? Tudom azt is, hogy mennyi rosszat hallani rólam, vagy látni rólam különféle ocsmány mázolmányokon. És most őszinte leszek veled: ezek igazak.
*Elbiccenti a fejét.*
- Egy részük. De az elvitathatatlan, hogy hosszú ideje szolgálom a Vashegyet hűséggel, és mindig a thargok javát néztem.
*Különösen a kincstárat, és régi fájdalma, hogy nem rendelkezhet felette sajátjaként.*
- Azt teszem most is. Szeretnélek megóvni egy pusztító önvádtól, aminek semmi alapja sincs.
*Az utóbbi mondatnak, mint kis kérdő felhangja is lenne, mert bár nem feltételezi, Hubi arról sem lehet meggyőződve, hogy nem Aenae művelt valamit, amit mostanra megbánt.*
- A gyásztól természetesen nem tiltalak el, nem is tehetem. Az természetes. De ne magad okold! És ha kancellárként nem veszed jó néven szavaim, hát halld őket a gyógyító szájából! Aki tudományos megalapozottsággal mondja mindezt, és így ebben nincs, és nem is lehet semmi részrehajlás vagy sajnálaton alapuló hamis vigasztalás.
*A hanghordozása is, az arckifejezése is olyan, mint aki mindezt megingathatatlanul komolyan gondolja. Bár azt is beszélik, hogy a kancellár ügyes képmutató.*
- Talán tolakodásnak éreznéd a kérdésem, de biztosíthatlak, hogy nem holmi önző kíváncsiság téteti fel velem: a hasadon a heg... nem ez volt az első alkalom, igaz?
4111. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2023-01-12 12:20:04
Üzenet elküldve: 2023-01-12 12:20:04
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Összetört álmok//
*Nem válaszol, legalábbis szavakkal nem, de közben testének mégis minden izma megfeszül. Tekintete a paplanhuzat egy gyűrődésére szegeződik. A férfi hangjából teljességgel hiányzik a meggyőződés, ezáltal pedig a szokásos meggyőzőképesség is. És ugyan ki hibáztatná azért, ha Aenaet okolná a történtekért, mikor Aenae is önmagát okolja? Valószínűleg ezért képtelen most a szemébe nézni, amikor meg végre sikerül, pillantása akkor is folyamatosan el-elrebben, mindig ugyanoda: a paplanhuzat gyűrődésére. Az önmarcangoláson nem segít a néma bólintás sem, ahogyan az sem, hogy magára hagyják.
Eszével pontosan tudja, hogy nem kellene felkelnie, de mégsem képes az ágyban maradni, a szobában sem nagyon akarna, ami azt illeti élni sem akar. Bárcsak hagyták volna meghalni.
Az ágy szélén ül, fázik. Topázsárga tekintete a selyemköntöst keresi, amit a hálóinge fölé szokott felhúzni. A vékony selyem nem igazán melegíti, de valahogy nem érdekli, átkarolja saját magát, a komód előtt áll és a földet bámulja. Feltakarítottak, nyoma sincsen a történteknek, de a szoba levegőjét mégis megüli valami, de nemcsak a levegőt, Aenae saját magán is érzi a halál bűzét. Észre sem veszi, de jobb kezének körmei a bal felkarjába vágnak, lassan vakarni kezdi, mintha azzal eltüntethetné magáról, de aztán már szinte eszelősen dörgöli. Egy pillanattal később érzi, hogy nem kap levegőt, illetve kapna, csak a szobájét nem akarja beszívni, tántorogva érkezik az ablakhoz, hogy kinyissa.
Az ablakpárkányon támaszkodva zihál, hiába szegeződik pillantása a nyugodt és amúgy megkapó tájra, mégsem képes megnyugodni. A hideg huzat nem szellőzteti át eléggé a helyiséget, ahogyan bőréből és hajából sem fújja ki azt a szagot, amit valószínűleg csak ő maga érez.
A belépő Lloslie még csak a szemöldökét sem vonja fel az őt fogadó látványra. A tálcát, melyet cipelt, a komódra teszi és szelíd erőszakkal kíséri vissza Aenaet az ágyba. Nem kommentálja a vállánál kifeslett köntöst, a szinte véresre vakart bőrt. Míg elrendezi körülötte a takarót, addig csevegő hangon arról beszél, hogy spenótot fog főzni Aenaenek, mert attól majd hamar erőre kap. Aenae csak bólint, nem ellenkezik, nem mondja el, hogy mennyire utálja a spenótnak még a szagát is. Bólint a nő szelíd szavaira is, hogy minden rendben lesz, nem mintha hinne benne, hogy rendben lesz. Megmosdani szeretne, mintha mindentől olyan egyszerű lenne megszabadulni. Lloslie megértően bólint, azt ígéri, hogy gondoskodik róla. Aenae erőtlen hangon köszöni meg, mielőtt összegömbölyödik a takaró alatt, még a fejére is ráhúzza.*
*Nem válaszol, legalábbis szavakkal nem, de közben testének mégis minden izma megfeszül. Tekintete a paplanhuzat egy gyűrődésére szegeződik. A férfi hangjából teljességgel hiányzik a meggyőződés, ezáltal pedig a szokásos meggyőzőképesség is. És ugyan ki hibáztatná azért, ha Aenaet okolná a történtekért, mikor Aenae is önmagát okolja? Valószínűleg ezért képtelen most a szemébe nézni, amikor meg végre sikerül, pillantása akkor is folyamatosan el-elrebben, mindig ugyanoda: a paplanhuzat gyűrődésére. Az önmarcangoláson nem segít a néma bólintás sem, ahogyan az sem, hogy magára hagyják.
Eszével pontosan tudja, hogy nem kellene felkelnie, de mégsem képes az ágyban maradni, a szobában sem nagyon akarna, ami azt illeti élni sem akar. Bárcsak hagyták volna meghalni.
Az ágy szélén ül, fázik. Topázsárga tekintete a selyemköntöst keresi, amit a hálóinge fölé szokott felhúzni. A vékony selyem nem igazán melegíti, de valahogy nem érdekli, átkarolja saját magát, a komód előtt áll és a földet bámulja. Feltakarítottak, nyoma sincsen a történteknek, de a szoba levegőjét mégis megüli valami, de nemcsak a levegőt, Aenae saját magán is érzi a halál bűzét. Észre sem veszi, de jobb kezének körmei a bal felkarjába vágnak, lassan vakarni kezdi, mintha azzal eltüntethetné magáról, de aztán már szinte eszelősen dörgöli. Egy pillanattal később érzi, hogy nem kap levegőt, illetve kapna, csak a szobájét nem akarja beszívni, tántorogva érkezik az ablakhoz, hogy kinyissa.
Az ablakpárkányon támaszkodva zihál, hiába szegeződik pillantása a nyugodt és amúgy megkapó tájra, mégsem képes megnyugodni. A hideg huzat nem szellőzteti át eléggé a helyiséget, ahogyan bőréből és hajából sem fújja ki azt a szagot, amit valószínűleg csak ő maga érez.
A belépő Lloslie még csak a szemöldökét sem vonja fel az őt fogadó látványra. A tálcát, melyet cipelt, a komódra teszi és szelíd erőszakkal kíséri vissza Aenaet az ágyba. Nem kommentálja a vállánál kifeslett köntöst, a szinte véresre vakart bőrt. Míg elrendezi körülötte a takarót, addig csevegő hangon arról beszél, hogy spenótot fog főzni Aenaenek, mert attól majd hamar erőre kap. Aenae csak bólint, nem ellenkezik, nem mondja el, hogy mennyire utálja a spenótnak még a szagát is. Bólint a nő szelíd szavaira is, hogy minden rendben lesz, nem mintha hinne benne, hogy rendben lesz. Megmosdani szeretne, mintha mindentől olyan egyszerű lenne megszabadulni. Lloslie megértően bólint, azt ígéri, hogy gondoskodik róla. Aenae erőtlen hangon köszöni meg, mielőtt összegömbölyödik a takaró alatt, még a fejére is ráhúzza.*
4110. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2023-01-12 04:04:25
Üzenet elküldve: 2023-01-12 04:04:25
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 709
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 709
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Agin//
//Zárás//
*Csendes ejtőzésüket a legény töri meg. A pásztor bólint. Ha menni kell hát menni kell. A felé nyújtott kezet megrázza.*
-Szintén.
*Nem hazudik. Ha valamivel a munkához való hozzáállásával és vele szemben mutatott korrekt viselkedésével kiérdemelte a férfi tiszteletét a másik. Mándli számára elég volt a simogatás is. Még búcsúzóul belenyomja a kis fejecskéjét a legény tenyerébe és megcsóválja párszor a farkát. Ő barátkozós. Persze közben Trodd is felkel és a maga komótos tempójában követi a legényt a szekeréhez. Ismeri az illemet. Bár nincs kerítése és így nincs is hova, de kikíséri a másikat. Mikor az még egyszer elköszön tőle akkor visszabiccent neki.*
-Vigyázzon a hazaúton!
*Egy darabig figyeli a távolodó szekeret aztán megy a dolgára ő is. Be kell még cihölni a kivitt dolgokat és a bőröket ki kell készíteni nehogy elkezdjenek rohadni.*
//Zárás//
*Csendes ejtőzésüket a legény töri meg. A pásztor bólint. Ha menni kell hát menni kell. A felé nyújtott kezet megrázza.*
-Szintén.
*Nem hazudik. Ha valamivel a munkához való hozzáállásával és vele szemben mutatott korrekt viselkedésével kiérdemelte a férfi tiszteletét a másik. Mándli számára elég volt a simogatás is. Még búcsúzóul belenyomja a kis fejecskéjét a legény tenyerébe és megcsóválja párszor a farkát. Ő barátkozós. Persze közben Trodd is felkel és a maga komótos tempójában követi a legényt a szekeréhez. Ismeri az illemet. Bár nincs kerítése és így nincs is hova, de kikíséri a másikat. Mikor az még egyszer elköszön tőle akkor visszabiccent neki.*
-Vigyázzon a hazaúton!
*Egy darabig figyeli a távolodó szekeret aztán megy a dolgára ő is. Be kell még cihölni a kivitt dolgokat és a bőröket ki kell készíteni nehogy elkezdjenek rohadni.*
4109. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2023-01-10 21:14:34
Üzenet elküldve: 2023-01-10 21:14:34
ÚJ
![>Agin Nardan [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](https://www.lanawin.hu/forum_ic/kepek/noavatar.jpg){kind=avatar}
Rang: Játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Trodd//
//Zárás//
* Bár neki is jól esik a pihenés, nem időzik sokat az asztalnál. Már biztosan várják őt a Tavernában, és bár nem az a sietős fajta, de úgy gondolja, hogy már eleget váratta az ott lévőket, főleg úgy, hogy a visszaút is el fog tartani egy ideig. Azért reméli, hogy nem téved el újból. Feláll az asztaltól. *
- Azt hiszem eljött az ideje a távozásomnak. Várnak még rám.
* Rámosolyog a pásztorra, majd kezet nyújt. *
-Örültem, hogy megismerhettelek, Trodd.
* Megfordul, és a szekér felé indul, de persze tesz egy kis kitérőt, hogy még egyszer utoljára megsimogathassa a hányásával foglalkozó Mándlit. *
- Minden jót, Mándli!
* Miután ez is megvolt, szekeréhez megy. Ellenőrzi a bőrszíjakat a ló és a szekér között, majd megnézi, hogy még minden megvan-e a szekérben, amit odarakott. Ha ez sikerül, a ló fején elhelyezkedő kantárt irányítva megfordítja a szekeret, majd felül a kocsi elejére. *
- Remélem, hogy látlak még. Viszlát!
* Biccent egyet Trodd felé, majd a borral és a hússal telt szekérrel elindul arrafelé, amerről jött. *
A hozzászólás írója (Agin Nardan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.01.10 21:22:17
//Zárás//
* Bár neki is jól esik a pihenés, nem időzik sokat az asztalnál. Már biztosan várják őt a Tavernában, és bár nem az a sietős fajta, de úgy gondolja, hogy már eleget váratta az ott lévőket, főleg úgy, hogy a visszaút is el fog tartani egy ideig. Azért reméli, hogy nem téved el újból. Feláll az asztaltól. *
- Azt hiszem eljött az ideje a távozásomnak. Várnak még rám.
* Rámosolyog a pásztorra, majd kezet nyújt. *
-Örültem, hogy megismerhettelek, Trodd.
* Megfordul, és a szekér felé indul, de persze tesz egy kis kitérőt, hogy még egyszer utoljára megsimogathassa a hányásával foglalkozó Mándlit. *
- Minden jót, Mándli!
* Miután ez is megvolt, szekeréhez megy. Ellenőrzi a bőrszíjakat a ló és a szekér között, majd megnézi, hogy még minden megvan-e a szekérben, amit odarakott. Ha ez sikerül, a ló fején elhelyezkedő kantárt irányítva megfordítja a szekeret, majd felül a kocsi elejére. *
- Remélem, hogy látlak még. Viszlát!
* Biccent egyet Trodd felé, majd a borral és a hússal telt szekérrel elindul arrafelé, amerről jött. *
A hozzászólás írója (Agin Nardan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.01.10 21:22:17
4108. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2023-01-09 00:11:14
Üzenet elküldve: 2023-01-09 00:11:14
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 709
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 709
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Agin//
*A pásztor arca nem változik a kutyája műsorától. Ismeri már jól. Meglepő módon a legény is csak nevet rajta és nem húzza a száját. Egyáltalán nem vette el az étvágyát a dolog. Trodd-ra ez amúgy se jellemző úgyhogy gond nélkül ő is is szed magának.*
-Jó étvágyat!
*Viszonozza hisz attól még, hogy nagyrészt állatok közt van az emberektől távol, az illemet ismeri ő is. Maga a vér íze nem rossz. Pont jól sikerült. Nem lett száraz. Arra kell nagyon odafigyelni. A legény szavaira bólint.*
-Az jó.
*Értette a viccet. Ellenére sincs csak nem viszonozza. Azért feltűnik neki, hogy nem csak komolytalankodott a másik. Sokat szedett magának, de jó étvággyal eszi is. Hacsak a másik nem hoz fel valami témát, ezek után csendben fogyasztják el a vacsorájukat. Trodd is kenyérrel takarítja ki a tányérját. Hogy a másik neki is tölt az meglepi. Nem szokott ilyesmihez városiaktól. De nem először csinált valami váratlant a fiú.*
-Köszönöm.
*Öblíti le a falatot. Neki is jó volt. Az ilyen étkezések adnak erőt a munkához és ezekért szoktak irigykedni a pásztorokra az egyszerű gazdák.*
-Egészségére.
*Közli elégedetten szuszogva. Ha a házban volnának, a kandalló mellett talán el is tudna most aludni. Itt kint azért hideg van hozzá. Jól eltelt a nap. Mást tervezett, de nem bánja. Van mit ennie a napokban, van pénzecskéje, a többi munka nem volt ennyire fontos. Bár a birkabőrt majd még ma ki kell készítenie az nem várhat holnapig. De majd ha a vendége elment. Szereti ezt a békét, ami ilyenkor megüli a tájat és a karjaiban lévő, munka okozta kellemes fáradtságot. Nem látszik rajta, de most boldog. Talán egy kupa bor tudná még boldogabbá tenni, de a víz is jól esik.*
*A pásztor arca nem változik a kutyája műsorától. Ismeri már jól. Meglepő módon a legény is csak nevet rajta és nem húzza a száját. Egyáltalán nem vette el az étvágyát a dolog. Trodd-ra ez amúgy se jellemző úgyhogy gond nélkül ő is is szed magának.*
-Jó étvágyat!
*Viszonozza hisz attól még, hogy nagyrészt állatok közt van az emberektől távol, az illemet ismeri ő is. Maga a vér íze nem rossz. Pont jól sikerült. Nem lett száraz. Arra kell nagyon odafigyelni. A legény szavaira bólint.*
-Az jó.
*Értette a viccet. Ellenére sincs csak nem viszonozza. Azért feltűnik neki, hogy nem csak komolytalankodott a másik. Sokat szedett magának, de jó étvággyal eszi is. Hacsak a másik nem hoz fel valami témát, ezek után csendben fogyasztják el a vacsorájukat. Trodd is kenyérrel takarítja ki a tányérját. Hogy a másik neki is tölt az meglepi. Nem szokott ilyesmihez városiaktól. De nem először csinált valami váratlant a fiú.*
-Köszönöm.
*Öblíti le a falatot. Neki is jó volt. Az ilyen étkezések adnak erőt a munkához és ezekért szoktak irigykedni a pásztorokra az egyszerű gazdák.*
-Egészségére.
*Közli elégedetten szuszogva. Ha a házban volnának, a kandalló mellett talán el is tudna most aludni. Itt kint azért hideg van hozzá. Jól eltelt a nap. Mást tervezett, de nem bánja. Van mit ennie a napokban, van pénzecskéje, a többi munka nem volt ennyire fontos. Bár a birkabőrt majd még ma ki kell készítenie az nem várhat holnapig. De majd ha a vendége elment. Szereti ezt a békét, ami ilyenkor megüli a tájat és a karjaiban lévő, munka okozta kellemes fáradtságot. Nem látszik rajta, de most boldog. Talán egy kupa bor tudná még boldogabbá tenni, de a víz is jól esik.*
4107. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2023-01-08 14:24:49
Üzenet elküldve: 2023-01-08 14:24:49
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Trodd//
* Mándli okádására és az utána elhangzott megjegyzésre felnevet, de nem szól semmit. Figyelmét a vacsora köti le, mivel a munka rendesen megéheztette őt. Leül az egyik kihozott székre, majd hezitálás nélkül elkezdi kipakolni a hagymás vért a tányérjára. Persze csak annyit rak, amennyiről úgy gondolja, hogy meg tud enni, de így is jókora adagot szed ki magának. *
- Jó étvágyat! * Mondja ő is, majd elkezdi bekanalazni a tányérja tartalmát.
Az első pár kanalat szótlanul és gyorsan nyomja be, majd később, még mindig teli szájjal szólal meg. *
- Meg kell hogy mondjam, ez az eddigi legfinomabb hagymás vér, amit ettem.
* Ez persze igaz volt, hiszen ez az első, de tényleg ízlik neki az étel. Mikor már csak néhány maradék marad, szakít egy nagyot a kenyérből, és elkezdi mártogatni a tányérját. Ezután magának és Trodd-nak is tölt a vizes kancsóból. Az egyik poharat a pásztor felé csúsztatja, a sajátját pedig egyből lehúzza, majd ismét tölt, de ezt már lassabban, kortyolgatva issza. Sóhajt egyet. *
- Ez most jól esett. Örök hálám az ételért.
* Az égre pillant, hogy megállapítsa a nap jelenlegi szakaszát. Nem akar későig maradni, úgyhogy lassan ideje indulnia. *
* Mándli okádására és az utána elhangzott megjegyzésre felnevet, de nem szól semmit. Figyelmét a vacsora köti le, mivel a munka rendesen megéheztette őt. Leül az egyik kihozott székre, majd hezitálás nélkül elkezdi kipakolni a hagymás vért a tányérjára. Persze csak annyit rak, amennyiről úgy gondolja, hogy meg tud enni, de így is jókora adagot szed ki magának. *
- Jó étvágyat! * Mondja ő is, majd elkezdi bekanalazni a tányérja tartalmát.
Az első pár kanalat szótlanul és gyorsan nyomja be, majd később, még mindig teli szájjal szólal meg. *
- Meg kell hogy mondjam, ez az eddigi legfinomabb hagymás vér, amit ettem.
* Ez persze igaz volt, hiszen ez az első, de tényleg ízlik neki az étel. Mikor már csak néhány maradék marad, szakít egy nagyot a kenyérből, és elkezdi mártogatni a tányérját. Ezután magának és Trodd-nak is tölt a vizes kancsóból. Az egyik poharat a pásztor felé csúsztatja, a sajátját pedig egyből lehúzza, majd ismét tölt, de ezt már lassabban, kortyolgatva issza. Sóhajt egyet. *
- Ez most jól esett. Örök hálám az ételért.
* Az égre pillant, hogy megállapítsa a nap jelenlegi szakaszát. Nem akar későig maradni, úgyhogy lassan ideje indulnia. *
4106. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2023-01-08 13:37:25
Üzenet elküldve: 2023-01-08 13:37:25
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Összetört álmok//
*Bár szíve szerint nem engedné, hagyja, hogy Aenae mohón oltsa a szomját. A történtek után bármit megengedne a lánynak, hisz elképzelni sem tudja, min mehetett keresztül. Valahol tehetetlennek is érzi magát. Életének egyik ritka alkalma, amikor nem tudja, mit tévő legyen. Legszívesebben lelépett volna még azután, hogy megbizonyosodik felőle, a lány életben marad. De annyi mindent éltek már át ketten és most már tökéletesen biztos abban is, hogy szereti Aenaet. Ha nem így volna, már árkon-bokron túl lenne.
Nem tud mit mondani, így súlyos csend telepszik rájuk, míg a lány is a gondolataiba merül, észre sem veszi, hogy őt figyeli. A kezeit nézi maga előtt, amikor Aenae megszólal. A torka kaparni kezd, sűrűn kell nyelnie, de sikerül visszatartani könnyeit.*
- Nem tehetsz róla. *A hangja furcsán erőtlen és rekedt, amihez hozzájárulhat az is, hogy órák óta meg sem szólalt. Az állán folyamatosan meg-megfeszül az izom, ahogy a halkan hüppögő lányt hallgatja. Még mindig nem hiszi el, hogy ennyire fájhat valami elvesztése, ami valójában még nem is volt az övé.
Csak akkor fordul a sárga, megtört tekintet Aenae felé, amikor az kimondja azt, ami már benne is érik egy ideje, de eddig épp a lány miatt nem lépte meg. Elmenni.
Nem szólal meg, csak fürkészi Aenae topáz, sírástól vörös pillantását. Maga sem tudja, mennyi idő telik el, de ekkor sem szólal meg, csak kurtán bólint és felkel, hogy valóra váltsa mindkettőjük kívánságát és maguk mögött hagyják mostani életüket.
Ha Aenae elég erős lesz, akkor haladéktalanul indulnak is.
Kifelé menet fut bele a kancellárba és a vörösbe, de a beszélgetésre nem a szobában kerül sor, hanem odakint. Meghagyja Yezának, hogy vigye el a hírt Artheniorba, de csak és kizárólag Aztyannal ossza meg és legyen segítségére, míg itt elrendezi a dolgokat. Addig a heges arcút nevezi meg a Kereskedőház teljhatalmú vezetőjének. Miközben beszél, hangjából hiányzik az élet és az erő, de határozott és céltudatos.
A kancellárnak újra megköszöni mindazt, amit Aenae-ért tett, közli, hogy az esküvőt határozatlan időre elhalasztják, hisz a lánynak fel kell épülnie és természetesen mindkettőjüknek helyre kell tenni magukban a történteket, ám biztosítja felőle, hogy jegyese mellette marad biztonságban és nyugalomban.
Ha bármit szeretnének közölni vele, némán meghallgatja, de a történtekre hivatkozva időt és türelmet kér maguknak.*
*Bár szíve szerint nem engedné, hagyja, hogy Aenae mohón oltsa a szomját. A történtek után bármit megengedne a lánynak, hisz elképzelni sem tudja, min mehetett keresztül. Valahol tehetetlennek is érzi magát. Életének egyik ritka alkalma, amikor nem tudja, mit tévő legyen. Legszívesebben lelépett volna még azután, hogy megbizonyosodik felőle, a lány életben marad. De annyi mindent éltek már át ketten és most már tökéletesen biztos abban is, hogy szereti Aenaet. Ha nem így volna, már árkon-bokron túl lenne.
Nem tud mit mondani, így súlyos csend telepszik rájuk, míg a lány is a gondolataiba merül, észre sem veszi, hogy őt figyeli. A kezeit nézi maga előtt, amikor Aenae megszólal. A torka kaparni kezd, sűrűn kell nyelnie, de sikerül visszatartani könnyeit.*
- Nem tehetsz róla. *A hangja furcsán erőtlen és rekedt, amihez hozzájárulhat az is, hogy órák óta meg sem szólalt. Az állán folyamatosan meg-megfeszül az izom, ahogy a halkan hüppögő lányt hallgatja. Még mindig nem hiszi el, hogy ennyire fájhat valami elvesztése, ami valójában még nem is volt az övé.
Csak akkor fordul a sárga, megtört tekintet Aenae felé, amikor az kimondja azt, ami már benne is érik egy ideje, de eddig épp a lány miatt nem lépte meg. Elmenni.
Nem szólal meg, csak fürkészi Aenae topáz, sírástól vörös pillantását. Maga sem tudja, mennyi idő telik el, de ekkor sem szólal meg, csak kurtán bólint és felkel, hogy valóra váltsa mindkettőjük kívánságát és maguk mögött hagyják mostani életüket.
Ha Aenae elég erős lesz, akkor haladéktalanul indulnak is.
Kifelé menet fut bele a kancellárba és a vörösbe, de a beszélgetésre nem a szobában kerül sor, hanem odakint. Meghagyja Yezának, hogy vigye el a hírt Artheniorba, de csak és kizárólag Aztyannal ossza meg és legyen segítségére, míg itt elrendezi a dolgokat. Addig a heges arcút nevezi meg a Kereskedőház teljhatalmú vezetőjének. Miközben beszél, hangjából hiányzik az élet és az erő, de határozott és céltudatos.
A kancellárnak újra megköszöni mindazt, amit Aenae-ért tett, közli, hogy az esküvőt határozatlan időre elhalasztják, hisz a lánynak fel kell épülnie és természetesen mindkettőjüknek helyre kell tenni magukban a történteket, ám biztosítja felőle, hogy jegyese mellette marad biztonságban és nyugalomban.
Ha bármit szeretnének közölni vele, némán meghallgatja, de a történtekre hivatkozva időt és türelmet kér maguknak.*
4105. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2023-01-07 23:55:50
Üzenet elküldve: 2023-01-07 23:55:50
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 709
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 709
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Agin//
*Miután kezet mosott és visszamegy a belekért a legény valami mással is várja őt. A munkát elvégezték úgyhogy most tervezi kifizetni. A pásztor bólint egyet és számolás nélkül veszi át a nehéz szütyőt. Egyrészt a bizalom miatt, másrészt mert nem túl jó a számolásban. Tíz után már nem megy neki. Beviszi a kamrába a beleket és a pénzt is elteszi. Nem szokott ennyi lenni a házban. Kijön belőle pár birka ára. Vagy tyúkoké. Ezt majd alaposan átgondolja. Most egyenek mert neki is meghozta az étvágyát a munka. Semmi terítő vagy virág vagy egyéb úri dolgok. Vizes kancsó, pohár, tányér és kanál. Kenyérért még bemegy, hogy legyen mivel tunkolni és két székért mert nem állva esznek. Mire a legény visszatér már készen is áll szerény asztalkájuk. Már csak szedni kell és enni. Ennek örömére Mándli némi öklendezés után oda is hány az ajtó mellé. Trodd a rá jellemző egykedvűséggel reagálja le a mutatványt.*
-Nincs baja csak mohó volt. Mindjárt megeszi. Jó étvágyat.
*Miután kezet mosott és visszamegy a belekért a legény valami mással is várja őt. A munkát elvégezték úgyhogy most tervezi kifizetni. A pásztor bólint egyet és számolás nélkül veszi át a nehéz szütyőt. Egyrészt a bizalom miatt, másrészt mert nem túl jó a számolásban. Tíz után már nem megy neki. Beviszi a kamrába a beleket és a pénzt is elteszi. Nem szokott ennyi lenni a házban. Kijön belőle pár birka ára. Vagy tyúkoké. Ezt majd alaposan átgondolja. Most egyenek mert neki is meghozta az étvágyát a munka. Semmi terítő vagy virág vagy egyéb úri dolgok. Vizes kancsó, pohár, tányér és kanál. Kenyérért még bemegy, hogy legyen mivel tunkolni és két székért mert nem állva esznek. Mire a legény visszatér már készen is áll szerény asztalkájuk. Már csak szedni kell és enni. Ennek örömére Mándli némi öklendezés után oda is hány az ajtó mellé. Trodd a rá jellemző egykedvűséggel reagálja le a mutatványt.*
-Nincs baja csak mohó volt. Mindjárt megeszi. Jó étvágyat.
4104. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2023-01-06 12:36:07
Üzenet elküldve: 2023-01-06 12:36:07
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Trodd//
* Amikor a pásztor is elmegy a folyóhoz kezet mosni, ő az asztalnál marad, és belső zsebéből elővesz egy 320 aranyat tartalmazó erszényt. *
~ Miben is egyeztünk meg? Háromszáz arany? ~
* Minden bizonnyal jól emlékszik az összegre. Amint visszajön a pásztor a kézmosásból, teátrálisan megemeli az erszényt, hogy a másik is jól láthassa. *
- Háromszáz arany. Ahogy megbeszéltük. Plusz még húsz arany, a jó munkáért. Számold csak meg!
* Azzal átnyújtja a 320 aranyat tartalmazó erszényt Trodd Molound-nak. Tényleg meg van elégedve vele, és büszke magukra, amiért ilyen jó munkát tudtak végezni.
Mikor visszajön a pásztor kezében a szövetzsákkal, ő alaposan becsomagolja a neki járó részt, majd amíg a másik az asztal teríti, megindul a szekere fele, hogy felpakolja a becsomagolt húst. Amikor odaér, felrakja a négy birkahúst tartalmazó, becsomagolt tálat, majd a lóhoz lép. *
- Meguntál várni, Ló? Ne aggódj, nemsokára indulunk.
* Megpaskolja a Lónak elnevezett állatot, majd elindul vissza, hogy megkóstolja a hagymás vért. *
* Amikor a pásztor is elmegy a folyóhoz kezet mosni, ő az asztalnál marad, és belső zsebéből elővesz egy 320 aranyat tartalmazó erszényt. *
~ Miben is egyeztünk meg? Háromszáz arany? ~
* Minden bizonnyal jól emlékszik az összegre. Amint visszajön a pásztor a kézmosásból, teátrálisan megemeli az erszényt, hogy a másik is jól láthassa. *
- Háromszáz arany. Ahogy megbeszéltük. Plusz még húsz arany, a jó munkáért. Számold csak meg!
* Azzal átnyújtja a 320 aranyat tartalmazó erszényt Trodd Molound-nak.
Tényleg meg van elégedve vele, és büszke magukra, amiért ilyen jó munkát tudtak végezni. Mikor visszajön a pásztor kezében a szövetzsákkal, ő alaposan becsomagolja a neki járó részt, majd amíg a másik az asztal teríti, megindul a szekere fele, hogy felpakolja a becsomagolt húst. Amikor odaér, felrakja a négy birkahúst tartalmazó, becsomagolt tálat, majd a lóhoz lép. *
- Meguntál várni, Ló? Ne aggódj, nemsokára indulunk.
* Megpaskolja a Lónak elnevezett állatot, majd elindul vissza, hogy megkóstolja a hagymás vért. *
4103. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2023-01-05 22:05:17
Üzenet elküldve: 2023-01-05 22:05:17
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 709
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 709
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Agin//
*Bólint, hogy a másik mosson csak kezet. Míg a legény azzal van elfoglalva, majd lepakol az asztalról addig a vér el is készül és a kondér kerül a hús és a belek helyére. Ezek után a pásztor megy el kezet mosni. A kérésre bólint.*
-Mindjárt hozok.
*A ruhája ujja is olyan lett. Ennek nyoma fog maradni. Most már mindegy. Miután legalább a keze tiszta lett, megy is az asztalhoz és mivel azok is neki voltak ígérve így a beles tállal a kezében indul meg be a házba, hogy a kamrába betegye. Aztán kerít egy célnak megfelelő egyszerű szövetzsákot, tányérokat, kanalakat, poharakat, egy kancsó vizet és azokkal megy vissza a fa alá az asztalhoz ahol leteszi őket. A zsákot a legénynek adja.*
-Ilyen van.
*Azzal ő el is kezd megteríteni.*
*Bólint, hogy a másik mosson csak kezet. Míg a legény azzal van elfoglalva, majd lepakol az asztalról addig a vér el is készül és a kondér kerül a hús és a belek helyére. Ezek után a pásztor megy el kezet mosni. A kérésre bólint.*
-Mindjárt hozok.
*A ruhája ujja is olyan lett. Ennek nyoma fog maradni. Most már mindegy. Miután legalább a keze tiszta lett, megy is az asztalhoz és mivel azok is neki voltak ígérve így a beles tállal a kezében indul meg be a házba, hogy a kamrába betegye. Aztán kerít egy célnak megfelelő egyszerű szövetzsákot, tányérokat, kanalakat, poharakat, egy kancsó vizet és azokkal megy vissza a fa alá az asztalhoz ahol leteszi őket. A zsákot a legénynek adja.*
-Ilyen van.
*Azzal ő el is kezd megteríteni.*
4102. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2023-01-05 18:01:08
Üzenet elküldve: 2023-01-05 18:01:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Trodd//
- Megmosom és már jövök is.
* Kiált oda a pásztornak, majd elindul a folyó felé, hogy eltávolítsa a vért a kezéről. Mikor odaér, leguggol mellé, majd jól beledörzsöli a kezét. A kezéről lekerülő vörös színezéket hamar elviszi a folyó, mintha ott sem lett volna. Miután minden ilyen színezéket sikerült ledörzsölni, elővesz egy kisebb rongyot a belső zsebéből, és abba törli a nedves kezét. Ezután visszamegy a fához és az asztalhoz. *
- Tudnál adni valamit, amivel letakarhatom a húst? Egy zsákot, vagy rongyot, akármit.
* Azért így mégsem rakhatja bele a szekerébe, jobb volna, ha be tudná azt csomagolni valamivel. Közben kisebb nyöszörgések keretében leveszi a húsokat és a beleket az asztalról. Egyik sem könnyű, de ma már cipelt nehezebbet is, megbirkózott vele. Egyelőre tálastól a földre teszi őket, hogy az asztalon legyen hely, onnan majd eldől, hogy mit hova és hogyan. Attól, hogy Mándli bele dugja az orrát, nem fél, elvégre ő most a jól megérdemelt vacsoráját fogyasztja, úgyhogy a hús egyelőre biztonságos helynek örvendhet. *
- Megmosom és már jövök is.
* Kiált oda a pásztornak, majd elindul a folyó felé, hogy eltávolítsa a vért a kezéről. Mikor odaér, leguggol mellé, majd jól beledörzsöli a kezét. A kezéről lekerülő vörös színezéket hamar elviszi a folyó, mintha ott sem lett volna. Miután minden ilyen színezéket sikerült ledörzsölni, elővesz egy kisebb rongyot a belső zsebéből, és abba törli a nedves kezét. Ezután visszamegy a fához és az asztalhoz. *
- Tudnál adni valamit, amivel letakarhatom a húst? Egy zsákot, vagy rongyot, akármit.
* Azért így mégsem rakhatja bele a szekerébe, jobb volna, ha be tudná azt csomagolni valamivel. Közben kisebb nyöszörgések keretében leveszi a húsokat és a beleket az asztalról. Egyik sem könnyű, de ma már cipelt nehezebbet is, megbirkózott vele. Egyelőre tálastól a földre teszi őket, hogy az asztalon legyen hely, onnan majd eldől, hogy mit hova és hogyan. Attól, hogy Mándli bele dugja az orrát, nem fél, elvégre ő most a jól megérdemelt vacsoráját fogyasztja, úgyhogy a hús egyelőre biztonságos helynek örvendhet. *
4101. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2023-01-04 19:57:51
Üzenet elküldve: 2023-01-04 19:57:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 896
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 896
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Varangyvár - Yeza el//
*Szorosra húzza magán a hófehér medvebundát. Persze így is vacog, elvégre wegtoreni. Elképzelése sincs, hogy bírnak mások még a fagyos északon is megmaradni. Őt már egy fertályóra múlva egyedül a forró fürdő gondolata tartja nyeregben.
Mikor elindult, még megfordult a fejében, hogy a Kikötő felé veszi az irányt. Szeretett volna kérdezősködni egy kicsit, hátha csurran-csöppen valami hír otthonról. Igaz, ami igaz, továbbra se veszélytelen a számára az ilyesmi, főleg Sulim hátborzongató visszatérte után, de a bizonytalanság most újult erővel mardossa.
A Birtokok határánál azonban mégis Arthenior felé veszi az irányt. Hideg van. Átkozottul hideg! Egy minutumnyi kitérőt is soknak találna most. De legalább ezúttal nincs akkora sár, mint idefelé.*
*Szorosra húzza magán a hófehér medvebundát. Persze így is vacog, elvégre wegtoreni. Elképzelése sincs, hogy bírnak mások még a fagyos északon is megmaradni. Őt már egy fertályóra múlva egyedül a forró fürdő gondolata tartja nyeregben.
Mikor elindult, még megfordult a fejében, hogy a Kikötő felé veszi az irányt. Szeretett volna kérdezősködni egy kicsit, hátha csurran-csöppen valami hír otthonról. Igaz, ami igaz, továbbra se veszélytelen a számára az ilyesmi, főleg Sulim hátborzongató visszatérte után, de a bizonytalanság most újult erővel mardossa.
A Birtokok határánál azonban mégis Arthenior felé veszi az irányt. Hideg van. Átkozottul hideg! Egy minutumnyi kitérőt is soknak találna most. De legalább ezúttal nincs akkora sár, mint idefelé.*
4100. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2023-01-04 16:42:56
Üzenet elküldve: 2023-01-04 16:42:56
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 709
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 709
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Agin//
*Trodd nem egy sértődékeny fajta. Azon az urizáláson, hogy valaki nem eszik vért vagy ha megkóstolja, de nem ízlik azon sem akadna fenn. Ha nem esik jól nem is kell megenni. Főleg mert ahogy mondta van más is.*
-Ahogy szeretné.
*Közli a maga egykedvű stílusában. A kiskutyára láthatóan nagyobb benyomást tett a legény. Vagy a kezében tartott húsos tál. Persze a siminek is nagyon örülünk. Dugja is a fejét a másik tenyerébe és az se nagyon zavarja ha összekenik közben. A kiáltásra a pásztor visszaszól.*
-Arra fele lesz az!
*Vannak általa meg nem érthető részei a kutyaléleknek. Az egyik az, hogy miért kell, azt a tálat állandóan elvinni onnan. A másik meg, hogy ha véletlenül valami cupák kerül bele, azt miért kell kivenni a tálból és valami teljesen más helyen elrágcsálni össze csontszilánkozva az udvart. De mindegy. Meglett azért a tál. A másik szerencséjére Mándli-nak jó sora volt így evés közben se lesz megharapva az a simogató kéz. Bár az látszik, hogy most az jobban lefoglalja most az ebet. Mire a másik visszaér addigra a pásztor már visszaöntötte a vért a hagymához és épp a kondért rázogatva főzi őket össze és fűszerezi az egészet. A kicsit hűvösebb idő nem zavarja a legényt. Belül biztos nem fognak fázni hisz a hagymás vér felmelegíti majd őket.*
-Én itt szoktam enni.
*Főleg nyáron, de ilyen időben, kint bográcsban készült ételt ő is inkább a szabadban enne. Meg legalább a házban nem kell rendet rakni. Szét vannak a szerszámok és minden csupa fűrészpor. A következő kérdésre egyből érkezik az egykedvű válasz.*
-A folyóban megmoshassa. Aztán ez mindjárt kész. Ha elpakoljuk az asztalról a húsokat meg a belet, hozok kanalat és tányért.
*Trodd nem egy sértődékeny fajta. Azon az urizáláson, hogy valaki nem eszik vért vagy ha megkóstolja, de nem ízlik azon sem akadna fenn. Ha nem esik jól nem is kell megenni. Főleg mert ahogy mondta van más is.*
-Ahogy szeretné.
*Közli a maga egykedvű stílusában. A kiskutyára láthatóan nagyobb benyomást tett a legény. Vagy a kezében tartott húsos tál. Persze a siminek is nagyon örülünk. Dugja is a fejét a másik tenyerébe és az se nagyon zavarja ha összekenik közben. A kiáltásra a pásztor visszaszól.*
-Arra fele lesz az!
*Vannak általa meg nem érthető részei a kutyaléleknek. Az egyik az, hogy miért kell, azt a tálat állandóan elvinni onnan. A másik meg, hogy ha véletlenül valami cupák kerül bele, azt miért kell kivenni a tálból és valami teljesen más helyen elrágcsálni össze csontszilánkozva az udvart. De mindegy. Meglett azért a tál. A másik szerencséjére Mándli-nak jó sora volt így evés közben se lesz megharapva az a simogató kéz. Bár az látszik, hogy most az jobban lefoglalja most az ebet. Mire a másik visszaér addigra a pásztor már visszaöntötte a vért a hagymához és épp a kondért rázogatva főzi őket össze és fűszerezi az egészet. A kicsit hűvösebb idő nem zavarja a legényt. Belül biztos nem fognak fázni hisz a hagymás vér felmelegíti majd őket.*
-Én itt szoktam enni.
*Főleg nyáron, de ilyen időben, kint bográcsban készült ételt ő is inkább a szabadban enne. Meg legalább a házban nem kell rendet rakni. Szét vannak a szerszámok és minden csupa fűrészpor. A következő kérdésre egyből érkezik az egykedvű válasz.*
-A folyóban megmoshassa. Aztán ez mindjárt kész. Ha elpakoljuk az asztalról a húsokat meg a belet, hozok kanalat és tányért.
4099. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2023-01-04 11:10:02
Üzenet elküldve: 2023-01-04 11:10:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Trodd//
* A pásztor talán úgy gondolja, hogy neki nem kell a hagymás vér, holott erről szó sincs. Való igaz, hogy még soha nem evett ilyesmit, így nem tudja hogy álljon hozzá, de épp ezért kóstolná meg. Tudja, hogy máshol sehol nem enne hagymás vért, úgyhogy ha már itt van, és ha már így vagy úgy besegített az elkészítésben, elvégre ő tartotta a tálat, megkóstolja a véres eledelt. *
- Nem, nem, alig várom, hogy megkóstolhassam ezt a hagymás vért.
* Amikor végzett a munkával, és a kutya megetetésére kérik, elveszi azt a tálat, amibe a mócsingos részek kerültek, és Mándlihoz szól. *
- Na gyere, Mándli! Adunk neked enni.
* Elindul a ház bejárata felé, ahol Mándli tálját reméli megtalálni. Közben, ha a kutya követi őt, megsimogatja a fejét, hadd érezze a törődést. Mikor odaér a bejárathoz, mindent lát, csak a szürke tálat nem, amibe a húsdarabkákat kéne önteni. Visszakiált a fa irányába, amelyre ma már négyszer is jószágot kötöttek fel. *
- Itt nincsen tál.
* Forgat néhányat a fején, de a szeme nem akar megakadni a keresett eszközön. Egy kicsit tovább megy a bejárattól, és csak akkor veszi észre az egymagában heverésző szürke tálat a földön. *
- Felejtsd el, megkaptam.
* Ordítja a pásztor irányába, majd lehajol a tálért, és egy kicsit arrébb cipeli azt, hogy a bejárathoz közelebb legyen. Leguggol mellé, és beleönti a mócsingos húsdarabokat. Ha Mándli eszik belőle, simogat még kettőt a fején. *
- Jó kutya.
* Ezután visszaindul a fa irányába, ahol megkapja az étkezés helyszínére vonatkozó kérdést. *
- Nekem teljesen jó lesz itt kint. Nem vagyok az a fázós fajta, na nem mintha annyira hideg lenne. Na meg a szabad levegőn minden jobban esik, nem így van?
* Lepillant a birkavértől vörös kezeire, és ráz párat rajta, mintha attól minden leesne róla, mint az olvadó hó a háztetőről. *
- Van esetleg valami, amivel megtisztíthatnám a kezeimet?
A hozzászólás írója (Agin Nardan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.01.04 11:26:04
* A pásztor talán úgy gondolja, hogy neki nem kell a hagymás vér, holott erről szó sincs. Való igaz, hogy még soha nem evett ilyesmit, így nem tudja hogy álljon hozzá, de épp ezért kóstolná meg. Tudja, hogy máshol sehol nem enne hagymás vért, úgyhogy ha már itt van, és ha már így vagy úgy besegített az elkészítésben, elvégre ő tartotta a tálat, megkóstolja a véres eledelt. *
- Nem, nem, alig várom, hogy megkóstolhassam ezt a hagymás vért.
* Amikor végzett a munkával, és a kutya megetetésére kérik, elveszi azt a tálat, amibe a mócsingos részek kerültek, és Mándlihoz szól. *
- Na gyere, Mándli! Adunk neked enni.
* Elindul a ház bejárata felé, ahol Mándli tálját reméli megtalálni. Közben, ha a kutya követi őt, megsimogatja a fejét, hadd érezze a törődést. Mikor odaér a bejárathoz, mindent lát, csak a szürke tálat nem, amibe a húsdarabkákat kéne önteni. Visszakiált a fa irányába, amelyre ma már négyszer is jószágot kötöttek fel. *
- Itt nincsen tál.
* Forgat néhányat a fején, de a szeme nem akar megakadni a keresett eszközön. Egy kicsit tovább megy a bejárattól, és csak akkor veszi észre az egymagában heverésző szürke tálat a földön. *
- Felejtsd el, megkaptam.
* Ordítja a pásztor irányába, majd lehajol a tálért, és egy kicsit arrébb cipeli azt, hogy a bejárathoz közelebb legyen. Leguggol mellé, és beleönti a mócsingos húsdarabokat. Ha Mándli eszik belőle, simogat még kettőt a fején. *
- Jó kutya.
* Ezután visszaindul a fa irányába, ahol megkapja az étkezés helyszínére vonatkozó kérdést. *
- Nekem teljesen jó lesz itt kint. Nem vagyok az a fázós fajta, na nem mintha annyira hideg lenne. Na meg a szabad levegőn minden jobban esik, nem így van?
* Lepillant a birkavértől vörös kezeire, és ráz párat rajta, mintha attól minden leesne róla, mint az olvadó hó a háztetőről. *
- Van esetleg valami, amivel megtisztíthatnám a kezeimet?
A hozzászólás írója (Agin Nardan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.01.04 11:26:04
4098. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2023-01-03 21:27:46
Üzenet elküldve: 2023-01-03 21:27:46
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 709
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 709
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Agin//
*Ha nem muszáj akkor elkerüli a várost. A falu közelebb is van és így nem kell sokáig távol maradnia sem háztól, sem a jószágoktól. A hagymás vér ötlete látszólag nem teljesen nyerte el a másik tetszését.*
-Ha nem ízlik van kolbász, szalonna és sajt is.
*Ugyanis ha nincs épp birkavágás akkor a lefejt tejet szokta eladni a piacon, hogy egy kicsit változatosabban tudjon étkezni. Hogy a legény csak viccelt volna az vagy nem jutott el a pásztorhoz vagy teljesen ignorálta a dolgot. Trodd nem egy tréfálkozós fajta. Miközben beszélgetnek most is jár a keze. Még nem fejezi be a hagyma felvágását, gyakran néz rá a vérre és nem telik el negyed óra mikor már veszi is le a kondért a tűzről. A legény is közli, hogy ő hogy áll. Mindjárt ehetnek is ezek szerint.*
-A hagymát még meg kell pirítani és kész lesz.
*Azok a felkockázott májhoz hasonlító valamik amikről Trodd óvatosan a szűrő segítségével leönti a forró vizet már késznek számítanak. Ez valóban egyszerű, sőt meglepően gyors étel. Ha végzett akkor folytatja a hagymák felvágását. Aztán ugyan abban a kondérban amiben korábban a vér sült kezdi pirítani azokat. Ez se fog sokáig tartani. A legény kérdésére az egyik tálra mutat amibe a rossz, mócsingos nem nekik való részek kerültek.*
-Azt kiöntené a kutyának? A tálja ott van az ajtó környékén.
*Mándlinak ugyanis szokása elhurcibálni onnan, azt a lyukas fémbödönt amibe enni szokott kapni úgyhogy Trodd-nak mindig keresnie kell.*
-Aztán bent vagy itt kint enne?
*Ha nem muszáj akkor elkerüli a várost. A falu közelebb is van és így nem kell sokáig távol maradnia sem háztól, sem a jószágoktól. A hagymás vér ötlete látszólag nem teljesen nyerte el a másik tetszését.*
-Ha nem ízlik van kolbász, szalonna és sajt is.
*Ugyanis ha nincs épp birkavágás akkor a lefejt tejet szokta eladni a piacon, hogy egy kicsit változatosabban tudjon étkezni. Hogy a legény csak viccelt volna az vagy nem jutott el a pásztorhoz vagy teljesen ignorálta a dolgot. Trodd nem egy tréfálkozós fajta. Miközben beszélgetnek most is jár a keze. Még nem fejezi be a hagyma felvágását, gyakran néz rá a vérre és nem telik el negyed óra mikor már veszi is le a kondért a tűzről. A legény is közli, hogy ő hogy áll. Mindjárt ehetnek is ezek szerint.*
-A hagymát még meg kell pirítani és kész lesz.
*Azok a felkockázott májhoz hasonlító valamik amikről Trodd óvatosan a szűrő segítségével leönti a forró vizet már késznek számítanak. Ez valóban egyszerű, sőt meglepően gyors étel. Ha végzett akkor folytatja a hagymák felvágását. Aztán ugyan abban a kondérban amiben korábban a vér sült kezdi pirítani azokat. Ez se fog sokáig tartani. A legény kérdésére az egyik tálra mutat amibe a rossz, mócsingos nem nekik való részek kerültek.*
-Azt kiöntené a kutyának? A tálja ott van az ajtó környékén.
*Mándlinak ugyanis szokása elhurcibálni onnan, azt a lyukas fémbödönt amibe enni szokott kapni úgyhogy Trodd-nak mindig keresnie kell.*
-Aztán bent vagy itt kint enne?
2898-2917 , 2918-2937 , 2938-2957 , 2958-2977 , 2978-2997 , 2998-3017 , 3018-3037 , 3038-3057 , 3058-3077 , 3078-3097 , 3098-3117 , 3118-3137 , 3138-3157 , 3158-3177 , 3178-3197 , 3198-3217 , 3218-3237 , 3238-3257 , 3258-3277 , 3278-3297 , 3298-3317 , 3318-3337 , 3338-3357 , 3358-3377 , 3378-3397 , 3398-3417 , 3418-3437 , 3438-3457 , 3458-3477 , 3478-3497 , 3498-3517 , 3518-3537 , 3538-3557 , 3558-3577 , 3578-3597 , 3598-3617 , 3618-3637 , 3638-3657 , 3658-3677 , 3678-3697 , 3698-3717 , 3718-3737 , 3738-3757 , 3758-3777 , 3778-3797 , 3798-3817 , 3818-3837 , 3838-3857 , 3858-3877 , 3878-3897 , 3898-3917 , 3918-3937 , 3938-3957 , 3958-3977 , 3978-3997 , 3998-4017 , 4018-4037 , 4038-4057 , 4058-4077 , 4078-4097 , 4098-4117 , 4118-4137 , 4138-4157 , 4158-4177 , 4178-4197 , 4198-4217 , 4218-4237 , 4238-4257 , 4258-4277 , 4278-4297 , 4298-4317 , 4318-4337 , 4338-4357 , 4358-4377 , 4378-4397 , 4398-4417 , 4407-4426