Amon Ruadh - Tharg birtokok
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 193 (3841. - 3860. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
3860. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-04-04 14:57:53
Üzenet elküldve: 2022-04-04 14:57:53
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*Learon hangja és a masszírozás szinte olyan mértékben bódítják el, amelyre ez idáig nem is igazán volt példa még. Főleg az útja után esik jól neki ez a kellemes kis felüdülés és pihenés, ami jótékony hatással bír mind a testére, mind pedig a lelkére. Ezt a pillanatot semennyi aranyért sem lenne hajlandó elcserélni. Egy pillanatra még azt is elfelejti, hogy hol és kinél jár. Olyan, mintha már megannyi éve ide tartozna. Egy röpke pillanatig fesztelennek és békésnek érzi magát, de végül Learon szavai és a felismerés kizökkenti jelenleg élvezett, felszabadult helyzetéből. Az apró csókokat halk sóhajjal nyugtázza, amikor pedig már ajkait érinti a férfié lehunyt szemekkel viszonozza gyengéden. Apró keze Learon arcán pihen meg, majd az újabb megjegyzésre félszegen mosolyodik el.*
- Hát, azt mondtad elférünk itt ketten is.
*Jegyzi meg apró mosollyal, meghagyva a döntés jogát a férfinak, de érezteti mellé azt, hogy számára nincs ebben gond. De azért magában őrlődik egy kicsit. Hiszen akármilyen kedves is a pásztormágus lényegében rövidke ideje ismerik egymást. S máris eljutott odáig, hogy a társaságában fürdőzik oldottan és lazán. Azért véletlenül sem akarja, hogy úgy tűnjön, hogy ő csak ilyen könnyű nőcske. Aki hasonló alkalmakra hajaz. De a férfit sincs szíve visszautasítani teljes mértékben ezek után. Tagadhatatlan, hogy jól érzi magát Learon társaságában, de még mennyire.*
- Ha gondolod gyere.
*A mosolyt továbbra is tartva húzza magát össze, hogy biztosan legyen hely a másiknak, ha amaz él a lehetőséggel. Talán feleslegesen stresszeli magát a gondolataival. Meghitten kikapcsolódnak. Nem akar ebbe semmi rosszat belegondolni, ami elronthatja a kedvét. Végre nem sétál, nem a poros úton ténfereg, hanem egy kedves férfi vendégszeretetét élvezi. Ez nem hangzik rosszul.*
*Learon hangja és a masszírozás szinte olyan mértékben bódítják el, amelyre ez idáig nem is igazán volt példa még. Főleg az útja után esik jól neki ez a kellemes kis felüdülés és pihenés, ami jótékony hatással bír mind a testére, mind pedig a lelkére. Ezt a pillanatot semennyi aranyért sem lenne hajlandó elcserélni. Egy pillanatra még azt is elfelejti, hogy hol és kinél jár. Olyan, mintha már megannyi éve ide tartozna. Egy röpke pillanatig fesztelennek és békésnek érzi magát, de végül Learon szavai és a felismerés kizökkenti jelenleg élvezett, felszabadult helyzetéből. Az apró csókokat halk sóhajjal nyugtázza, amikor pedig már ajkait érinti a férfié lehunyt szemekkel viszonozza gyengéden. Apró keze Learon arcán pihen meg, majd az újabb megjegyzésre félszegen mosolyodik el.*
- Hát, azt mondtad elférünk itt ketten is.
*Jegyzi meg apró mosollyal, meghagyva a döntés jogát a férfinak, de érezteti mellé azt, hogy számára nincs ebben gond. De azért magában őrlődik egy kicsit. Hiszen akármilyen kedves is a pásztormágus lényegében rövidke ideje ismerik egymást. S máris eljutott odáig, hogy a társaságában fürdőzik oldottan és lazán. Azért véletlenül sem akarja, hogy úgy tűnjön, hogy ő csak ilyen könnyű nőcske. Aki hasonló alkalmakra hajaz. De a férfit sincs szíve visszautasítani teljes mértékben ezek után. Tagadhatatlan, hogy jól érzi magát Learon társaságában, de még mennyire.*
- Ha gondolod gyere.
*A mosolyt továbbra is tartva húzza magát össze, hogy biztosan legyen hely a másiknak, ha amaz él a lehetőséggel. Talán feleslegesen stresszeli magát a gondolataival. Meghitten kikapcsolódnak. Nem akar ebbe semmi rosszat belegondolni, ami elronthatja a kedvét. Végre nem sétál, nem a poros úton ténfereg, hanem egy kedves férfi vendégszeretetét élvezi. Ez nem hangzik rosszul.*
3859. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-04-03 20:56:23
Üzenet elküldve: 2022-04-03 20:56:23
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 396
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 396
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Márvány és korom//
*Nem igazán tudja, hogyan is érezze magát ebben a pillanatban. Ahelyett, hogy vadul kavarognának benne az egymásnak végtelenül ellentmondó érzések tette kapcsán, valójában most teljesen üres. Mintha egy rövid időre nem is lenne a testében, csupán külső szemlélődőként venne részt ebben az egészben, akinek köze sincs a történtekhez. Figyeli, ahogyan Cale körmöl valamit egy papírosra, de nem is nézi igazán. A határozottan villanó szürke szempár az, ami jóformán először megkapaszkodik zsibbadó elméjében és visszarántja a valóságba. Fürkészi egy darabig a mélységi arcát, szeretné kibogozni, mi is járhat most a fejében, de mielőtt szóra nyithatna száját, még a férfi köszönetet mond a halott lánynak, a tolvaj pedig csak szótlanul pillant végig újra a testen.*
- Nem akarok többet erről hallani. *szólal meg halkan, hangjában nincs él, de határozottan komolyan gondolja. Se erről, se a Rellel történt találkáról, főleg ezek után, úgy érzi több, mint kiengesztelte a másikat.
A bárd mellé felzárkózva még belekarol mielőtt tovább indulnának, finoman puhatolva ezzel, hányadán is állnak most. Felpillantva rá keresi tekintetét, bár nem tud mit szólni. Valahogy minden lényegtelennek és ostobának hat a drámai jelenet után, ami most átfut gondolatai között. Némán lépdel emésztgetve az előbbieket.*
A hozzászólás írója (Ysanee Farnelis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.04.03 20:58:24
*Nem igazán tudja, hogyan is érezze magát ebben a pillanatban. Ahelyett, hogy vadul kavarognának benne az egymásnak végtelenül ellentmondó érzések tette kapcsán, valójában most teljesen üres. Mintha egy rövid időre nem is lenne a testében, csupán külső szemlélődőként venne részt ebben az egészben, akinek köze sincs a történtekhez. Figyeli, ahogyan Cale körmöl valamit egy papírosra, de nem is nézi igazán. A határozottan villanó szürke szempár az, ami jóformán először megkapaszkodik zsibbadó elméjében és visszarántja a valóságba. Fürkészi egy darabig a mélységi arcát, szeretné kibogozni, mi is járhat most a fejében, de mielőtt szóra nyithatna száját, még a férfi köszönetet mond a halott lánynak, a tolvaj pedig csak szótlanul pillant végig újra a testen.*
- Nem akarok többet erről hallani. *szólal meg halkan, hangjában nincs él, de határozottan komolyan gondolja. Se erről, se a Rellel történt találkáról, főleg ezek után, úgy érzi több, mint kiengesztelte a másikat.
A bárd mellé felzárkózva még belekarol mielőtt tovább indulnának, finoman puhatolva ezzel, hányadán is állnak most. Felpillantva rá keresi tekintetét, bár nem tud mit szólni. Valahogy minden lényegtelennek és ostobának hat a drámai jelenet után, ami most átfut gondolatai között. Némán lépdel emésztgetve az előbbieket.*
A hozzászólás írója (Ysanee Farnelis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.04.03 20:58:24
3858. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-04-02 23:35:02
Üzenet elküldve: 2022-04-02 23:35:02
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 145
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 145
Játékstílus: Vakmerő
//Márvány és korom//
* Szerencséjére Ysanee megérti, hogy mit szeretne, és mozdul, amennyire a bárd érzékeli, némán hajtja végre az akaratát. A mélységinek nincs ellenére, hogy nem kell bekoszolja a kezét, de kedvesét se szívesen használja ilyen célokra. Ezért is volt jobb, amíg voltak, akik követték az utasításait. Most, hogy ezzel megvannak, gépiesen mozdul, és egy papírost vesz elő, amit lantjának hátán támaszt meg. Felpattintva egy tintásüveget gyakorlatiasan mártja belé pennáját, és gyorsan, de mégis szépen, kecsesen ír rá egy üzenetet.
"Relael,
Remélem ez az ember fontos volt számodra, vagy ha nem is, de legalább hasznos. Szegény párának minden bűne annyi volt, hogy a rossz embernek említette meg a nevedet. Téged keresett, bízom benne, hogy megtalál, ahogy ez a levél is eljut hozzád. Őszintén szeretném hinni, hogy tetszik az, ahogy én énekeltem az altatódalod. Kicsit át kellett költenem, és a sajátommá tennem. Attól félek, hogy jobban sikerült - ez a nő örök álomra szenderült.
Kormos barátod"
Ahogy ezzel megvan, határozott pillantást vet Ysaneere, jelezve, hogy nem szeretne ennek kapcsán vitatkozni. Elteszi a tintát és a tollat, miközben tekintetét még mindig a tolvajon tartja. Tudatni akarja azzal az elffel, hogy mi történt, hogy mi történik akkor, ha egész este az önérzetébe tipornak, cipőpucolónak használják, és az egész után kidobják a házból, ahol mindössze annyi bűne volt, hogy elénekelt egy dalt, megmutatni a férfinak, aki minden szavával bántotta és ekézte, hogy vannak dolgok, amiket még ő sem ért. Salwar nem egy könnyen megbocsájtó típus, és még ha piti bosszút is áll, nem fog hagyni bármiféle lehetőséget kicsúszni a keze közül. Ha ezzel megvan, akkor a halott zsebébe helyezi a levelet, olyan helyre, ahol a vér nem mossa olvashatatlanná a tintát. Ezek után gyakorlott mozdulatokkal üríti ki a zsebeket, már ha talál valamit, és lép hátra elégedetten. *
- Igazán kedves tőled, hogy átadod Relaelnek az üzenetem, ismeretlen lány. Köszönöttel tartozom neked. * Teszi hozzá még sötéten, és int Ysaneenek, hogy haladjanak tovább. *
* Szerencséjére Ysanee megérti, hogy mit szeretne, és mozdul, amennyire a bárd érzékeli, némán hajtja végre az akaratát. A mélységinek nincs ellenére, hogy nem kell bekoszolja a kezét, de kedvesét se szívesen használja ilyen célokra. Ezért is volt jobb, amíg voltak, akik követték az utasításait. Most, hogy ezzel megvannak, gépiesen mozdul, és egy papírost vesz elő, amit lantjának hátán támaszt meg. Felpattintva egy tintásüveget gyakorlatiasan mártja belé pennáját, és gyorsan, de mégis szépen, kecsesen ír rá egy üzenetet.
"Relael,
Remélem ez az ember fontos volt számodra, vagy ha nem is, de legalább hasznos. Szegény párának minden bűne annyi volt, hogy a rossz embernek említette meg a nevedet. Téged keresett, bízom benne, hogy megtalál, ahogy ez a levél is eljut hozzád. Őszintén szeretném hinni, hogy tetszik az, ahogy én énekeltem az altatódalod. Kicsit át kellett költenem, és a sajátommá tennem. Attól félek, hogy jobban sikerült - ez a nő örök álomra szenderült.
Kormos barátod"
Ahogy ezzel megvan, határozott pillantást vet Ysaneere, jelezve, hogy nem szeretne ennek kapcsán vitatkozni. Elteszi a tintát és a tollat, miközben tekintetét még mindig a tolvajon tartja. Tudatni akarja azzal az elffel, hogy mi történt, hogy mi történik akkor, ha egész este az önérzetébe tipornak, cipőpucolónak használják, és az egész után kidobják a házból, ahol mindössze annyi bűne volt, hogy elénekelt egy dalt, megmutatni a férfinak, aki minden szavával bántotta és ekézte, hogy vannak dolgok, amiket még ő sem ért. Salwar nem egy könnyen megbocsájtó típus, és még ha piti bosszút is áll, nem fog hagyni bármiféle lehetőséget kicsúszni a keze közül. Ha ezzel megvan, akkor a halott zsebébe helyezi a levelet, olyan helyre, ahol a vér nem mossa olvashatatlanná a tintát. Ezek után gyakorlott mozdulatokkal üríti ki a zsebeket, már ha talál valamit, és lép hátra elégedetten. *
- Igazán kedves tőled, hogy átadod Relaelnek az üzenetem, ismeretlen lány. Köszönöttel tartozom neked. * Teszi hozzá még sötéten, és int Ysaneenek, hogy haladjanak tovább. *
3857. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-04-02 21:21:54
Üzenet elküldve: 2022-04-02 21:21:54
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 396
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 396
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Márvány és korom//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A határozott elutasítás baljósan csendül az egyébként is feszült légkörben. Ysa egy hosszú pillanatig csak nézi az elfet, kék tekintetéből nehéz volna kibogarászni most, mi is járthat a fejében. Arca kifejezéstelen. Hamarosan azonban szóra nyílik a szája, ahogy közönyösen reagál.*
- Ha nem, hát nem.
*Ezzel valójában befejezettnek is kívánja titulálni ezt a kis közjátékot, kár, hogy a mélységinek látszólag más tervei vannak. A dal keserűen libben a levegőbe, az idő valahogy kísértetiesen lelassul, ahogy egy kelletlen sóhajt követően ismét tőre után nyúl. A díszes nyélre magabiztosan fog rá, kékjeit még egyszer a bárdra veti, mielőtt ellopná a távolságot közte és a hosszúéltű között. Átfut gondolatai között, milyen rútul csendül a megnevezés annak tükrében, amit tenni készül. Jobb lett volna elkerülni ezt a kellemetlenséget, de úgy érzi, meg kell tennie. Cale ezt várja tőle, ez teljesen világos a számára.
Egy külső szemlélődő számára gyorsnak tűnhet a jelenet, a tolvaj viszont nem érzékeli most az időt. Csak néhány lépés, a leány mögé libben, a penge pedig már a torkának feszül.*
- Őszintén sajnálom. *súgja még, olyan hangsúllyal, mintha csak a lábára lépett volna, aztán megteszi. Csupán egy mozdulat. Egy rideg, kegyetlen mozdulat, ami közben különös módon nem érez semmit, csupán ürességet. Talán nem is ér el igazán a tudatáig. Pedig ez az első alkalom, hogy végtére is teljesen értelmetlenül vesz el egy életet.
Ellép tőle, még egy darabig különös közönnyel szemléli, aztán végignéz magán. Hiába igyekezett annyira, ruháin azért vörös pettyeket és foltokat festett a vér, melyet lebiggyesztett ajakkal vesz tudomásul.*
- Itt hagyjuk? *A mélységire függeszti pillantásait. Kicsit tart attól, hogy a látottak talán sokkolták őt, hogy megundorodik majd a rideg apátiától, melyet talán még nem volt alkalma felfedezni a lányban. *
A hozzászólás írója (Ysanee Farnelis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.04.02 21:22:56
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A határozott elutasítás baljósan csendül az egyébként is feszült légkörben. Ysa egy hosszú pillanatig csak nézi az elfet, kék tekintetéből nehéz volna kibogarászni most, mi is járthat a fejében. Arca kifejezéstelen. Hamarosan azonban szóra nyílik a szája, ahogy közönyösen reagál.*
- Ha nem, hát nem.
*Ezzel valójában befejezettnek is kívánja titulálni ezt a kis közjátékot, kár, hogy a mélységinek látszólag más tervei vannak. A dal keserűen libben a levegőbe, az idő valahogy kísértetiesen lelassul, ahogy egy kelletlen sóhajt követően ismét tőre után nyúl. A díszes nyélre magabiztosan fog rá, kékjeit még egyszer a bárdra veti, mielőtt ellopná a távolságot közte és a hosszúéltű között. Átfut gondolatai között, milyen rútul csendül a megnevezés annak tükrében, amit tenni készül. Jobb lett volna elkerülni ezt a kellemetlenséget, de úgy érzi, meg kell tennie. Cale ezt várja tőle, ez teljesen világos a számára.
Egy külső szemlélődő számára gyorsnak tűnhet a jelenet, a tolvaj viszont nem érzékeli most az időt. Csak néhány lépés, a leány mögé libben, a penge pedig már a torkának feszül.*
- Őszintén sajnálom. *súgja még, olyan hangsúllyal, mintha csak a lábára lépett volna, aztán megteszi. Csupán egy mozdulat. Egy rideg, kegyetlen mozdulat, ami közben különös módon nem érez semmit, csupán ürességet. Talán nem is ér el igazán a tudatáig. Pedig ez az első alkalom, hogy végtére is teljesen értelmetlenül vesz el egy életet.
Ellép tőle, még egy darabig különös közönnyel szemléli, aztán végignéz magán. Hiába igyekezett annyira, ruháin azért vörös pettyeket és foltokat festett a vér, melyet lebiggyesztett ajakkal vesz tudomásul.*
- Itt hagyjuk? *A mélységire függeszti pillantásait. Kicsit tart attól, hogy a látottak talán sokkolták őt, hogy megundorodik majd a rideg apátiától, melyet talán még nem volt alkalma felfedezni a lányban. *
A hozzászólás írója (Ysanee Farnelis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.04.02 21:22:56
3856. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-04-01 10:49:45
Üzenet elküldve: 2022-04-01 10:49:45
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 742
OOC üzenetek: 260
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 742
OOC üzenetek: 260
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Éné csodaországban//
- Nincs rossz döntés, mindkettő remekül állna. De a fonat talán jobban is illik népedhez.
*Bátorítja barátnőjét. Végre némi kedvességgel is fordul irányába, és nem olyan ellenszenvvel, ahogy eddig döntéseit bírálta.
Relael emlékezete igen szelektív tud lenni, még a neveket csak-csak megjegyzi, az arcokat, illetve az öltözeteket meg még inkább, főleg ha komoly benyomást tesznek rá. Tagadhatatlan, hogy Lynia Hawneth kifogástalan hölgy volt, ellenben az elf lány ugyanezt gondolja barátnőjéről is. Mondjuk az ő véleménye talán kevésbé mérvadó, hiszen deviáns családból származik, és némileg elfogult Kagaenaevel szemben, akit annyira megszeretett. Bár azt nem tagadja, hogy Aenae megváltozott, ám ezzel ő sincs másképp, és ez nem feltétlenül baj.*
- Egy hatig?
*Kérdezi meglepetten, közben pedig igyekszik elképzelni a hosszas mulatságot.*
- Ez nem hangzik rosszul, egyetértek vele.
*Relael ezen tulajdonsága, hogy kedveli a hatalmas és hosszan tartó ünnepségeket vajmi keveset változott, legfeljebb annyit, hogy már nem súgnak össze állítólagos barátnői a háta mögött, hogy milyen szemérmetlen dolgokat művelt ezen ünnepségek alatt.*
- A lényeg, hogy felejthetetlen legyen, ha már mindenképpen meg kell történnie. A Tharg úrnő esküvője nagy felhajtással kell járjon, ahhoz meg édes kevés egy nap.
*Bár Kagaenae visszafogott személyiségéből fakadóan úgy sejti cseppet sem vágyik erre a hatalmas eseményre, a számtalan rászegeződő tekintetre, a folyamatos nyüzsgésre.*
- Kimerítő lesz, tagadhatatlanul, de majd idősebb korodban talán kellemes lesz visszaemlékezni rá. Az idő egyébként is mindent megszépít.
*A gyermek témára látszólag őszinte választ kap, és mivel elég jó emberismerőnek tartja magát, ezért nem feltételezi, hogy megérzései megcsalnák, meg azt sem, hogy Aenae hazudna neki.*
- Hát, egy gyerek igen komoly felelősség, azért arra jobb ha felkészülsz. Mondjuk egy dada nagy segítség, de én is alig alszom még így is.
*Bizonytalanul hallgat, végül bizalmasan közelebb hajolva a következőt osztja meg barátnőjével.*
- Néha ránézek, és rácsodálkozom mennyire varázslatosan szép, néha pedig azt érzem képes lennék a kútba dobni őt.
//Éné csodaországban//
- Nincs rossz döntés, mindkettő remekül állna. De a fonat talán jobban is illik népedhez.
*Bátorítja barátnőjét. Végre némi kedvességgel is fordul irányába, és nem olyan ellenszenvvel, ahogy eddig döntéseit bírálta.
Relael emlékezete igen szelektív tud lenni, még a neveket csak-csak megjegyzi, az arcokat, illetve az öltözeteket meg még inkább, főleg ha komoly benyomást tesznek rá. Tagadhatatlan, hogy Lynia Hawneth kifogástalan hölgy volt, ellenben az elf lány ugyanezt gondolja barátnőjéről is. Mondjuk az ő véleménye talán kevésbé mérvadó, hiszen deviáns családból származik, és némileg elfogult Kagaenaevel szemben, akit annyira megszeretett. Bár azt nem tagadja, hogy Aenae megváltozott, ám ezzel ő sincs másképp, és ez nem feltétlenül baj.*
- Egy hatig?
*Kérdezi meglepetten, közben pedig igyekszik elképzelni a hosszas mulatságot.*
- Ez nem hangzik rosszul, egyetértek vele.
*Relael ezen tulajdonsága, hogy kedveli a hatalmas és hosszan tartó ünnepségeket vajmi keveset változott, legfeljebb annyit, hogy már nem súgnak össze állítólagos barátnői a háta mögött, hogy milyen szemérmetlen dolgokat művelt ezen ünnepségek alatt.*
- A lényeg, hogy felejthetetlen legyen, ha már mindenképpen meg kell történnie. A Tharg úrnő esküvője nagy felhajtással kell járjon, ahhoz meg édes kevés egy nap.
*Bár Kagaenae visszafogott személyiségéből fakadóan úgy sejti cseppet sem vágyik erre a hatalmas eseményre, a számtalan rászegeződő tekintetre, a folyamatos nyüzsgésre.*
- Kimerítő lesz, tagadhatatlanul, de majd idősebb korodban talán kellemes lesz visszaemlékezni rá. Az idő egyébként is mindent megszépít.
*A gyermek témára látszólag őszinte választ kap, és mivel elég jó emberismerőnek tartja magát, ezért nem feltételezi, hogy megérzései megcsalnák, meg azt sem, hogy Aenae hazudna neki.*
- Hát, egy gyerek igen komoly felelősség, azért arra jobb ha felkészülsz. Mondjuk egy dada nagy segítség, de én is alig alszom még így is.
*Bizonytalanul hallgat, végül bizalmasan közelebb hajolva a következőt osztja meg barátnőjével.*
- Néha ránézek, és rácsodálkozom mennyire varázslatosan szép, néha pedig azt érzem képes lennék a kútba dobni őt.
3855. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-04-01 10:47:46
Üzenet elküldve: 2022-04-01 10:47:46
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Krestvir meg a Kalmár és a Kard, továbbá Kagaenae és Kilencedik, illetve Kandúr és a Kísértet, valamint Yeza//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Aztyan jól tette, hogy elküldött hozzá valakit a hírekkel. Azt is jól választotta meg, hogy Yezát küldte. A fogadtatás a részéről pedig csak félig őszinte. Ahogy megszokott tőle, már a hírek hallatán beindul benne a tervezés, a gondolkodás, hogy hogyan profitálhatna azokból. Ami más számára átok, számára áldás is lehet.
Az mindenképp az igric számára is kiderül, hogy számos korábban fontos ügyet tolt háttérbe a mostani események miatt és rá kell jönnie, hogy nem hanyagolhatja el ennyire a Kereskedőház vezetését. Bár a heges arcú intéző vasmarokkal és tűpontos precizitással irányítja a Központot és a Kalmárt, olykor mégis szükséges volna a saját kezébe venni a kormányt.
A wegtoreni Asgron megemlítése és a vele kapcsolatos egyezkedésről eszébe jut az a fontos kis apróság, hogy tőle várják a Fekete Váltó beszerzését és az, hogy mindez láthatóan háttérbe került, felvethet a vörösben némi aggodalmat. Ha látja is Yezán a meglepetést amit a reakciója kivált belőle, nem igyekszik megnyugtatni. Így legalább a vörös sem érzi annyira nyeregben magát, számára jobb, ha bizonytalanságban tartja. Addig is kezelhetőbb és engedelmesebb.
A wegtoreni oroszlán mindig is oroszlán marad. Éljen bármennyit is távol a hazájától, az igric legbelül mindig is wegtoreni marad. Ha változott is a gondolkodása, akkor is a Tűz Városának értékrendje szerint fonja sorsának fonalát. Az oroszlánra pedig csak akkor veszélyesek a kutyák, ha simabőrűek kezében van a póráz.
Halovány mosollyal fogadja a beleegyező választ amikor megáll a vörös mellett miután ismertette vele a közeljövő terveit. Meglehet, várt valamit, valami hozzáfűzést, kérdést, pontosítás, esetleg véleményt. Ám úgy tűnik, Yeza nem kívánja ezúttal saját útját járni. Már épp lépne tovább, amikor meghallja titulusát és érintést érez az állán. Nem kapja el a fejét, sárga pillantása a vörösét fürkészi. Kurta biccentés csak a válasz, nincs szükség szavakra.
Hogy valóban bízik-e benne? Remek kérdés. Egy wegtoreni nem bízik senkiben, főleg nem egy olyan, mint az igric. Ám egyedül ő maga is tehetetlen. Szüksége van bizalmasokra, olyanokra, akikben bízhat.
Kisétál a hálóból és magára hagyja a vöröst és az sem érdekli, hogy feltúrja a fiókokat és a szekrényeket. Csak kevéske, takarosan rendben tartott ruhát talál amiket magával hozott. Még nem rendezkedett be igazán. A sajátjai mellett ugyancsak kevés ruhát találhat, amelyek Aenae birtokában vannak. Ami említésre érdemes lehet, az a faborítású tok, amelyben Kathlyn pihen. A makulátlan számszeríj tusának fájába gyönyörű betűkkel faragták a nevet, láthatóan nagy becsben tartja a báró. A fegyver mellett a hozzá tartozó, combra szíjazható apró acélvesszők tárolására alkalmas tegez pihen még a ládában.
Amikor visszatér a társalgóba, Aenae és Krestvir csendesen beszélgetnek és falatoznak. Előbb a mágust tájékoztatja a kísérletezés berekesztéséről, majd jegyesét arról, hogy a kard körüli gondok miatt jobbnak látja, ha pár napot külön töltenek.
Ismeri már régóta a tharg lányt és épp ezért, talán érez valamit a szótlan beleegyezés mögött. Eleinte a lány alig tudta leplezni érzéseit, érzelmeit, ám mostanra tökéletesen ura arcvonásainak. Rejtett büszkeséget érez, hogy ez talán miatta van, ám sejthető, hogy talán Habrertusnak köszönhető, hogy ilyen remek színjátékos lett.
Krestvir jól fogadja a hallottakat, válaszára az igric kurtán bólint. Remélte, hogy a varázsló nem fog akadékoskodni. Az újabb, ezúttal szakrális mágus felkeresésére halkan sóhajt.*
- Természetesen. *Válaszolja, de nem kívánja megérinteni újra a mesterkardot. Túl élesen él még benne a gondolat, amit a fegyvert megérintésekor érzett. Még a hideg is kirázza tőle. Az egyik fotel karfájára terített pokrócot adja át a nőnek, ha azt megfelelőnek találja.
Míg Krestvir a karddal foglalatoskodik, félrehívná Aenaet, még mielőtt az elindulna útjára.*
- Kedvesem, *Kezd bele halk, bizalmas hangon.*
- Tudnod kell, hogy Leandana Thargodar visszatért a halálból. Artheniorban megjelent a Kalmárban és ott találkozott Habrertus-szal. Előbb a kaszárnyába kísérték őket, ám gyanítom, hogy együtt tértek vissza aztán a Vashegyre. *Osztja meg vele a Yezától hallottakat.*
- Lehet, hogy már ott is vannak. *Miközben beszél, Aenae arcát fürkészi. Kíváncsi, miféle érzéseket vált ki belőle a dolog. Eddig ő volt a thargok nagyasszonya és tudja, mennyire gyűlöli ezt a tisztséget, de mindig igyekezett helyt állni. Ám most, hogy Kagan felesége visszatért a halálból, minden megváltozik. Ki tudja, Habrertus kinek az oldalára áll?*
- Ha ő visszatért, talán az a barbár is, akivel te végeztél. Jobb volna, ha nem járnál egyedül. Ha kívánod, melléd adom az emberem. Kiváló harcos és bízom benne. *Ajánlja fel mégis Yezát, bár kétli, hogy Aenae élni fog a lehetőséggel.*
- Van egy wegtoreni fejvadász is, aki visszatért a halálból, bosszút akar állni a Kereskedőházon és meglehet, hogy a kígyó fejét akarja. Ezért is jobb, ha most kicsit külön leszünk. Nem akarjak felesleges veszélynek kitenni és itt ez a kard ügy is. *Süti le pillantását és hangjában valódi aggodalom csendül.*
- Elmegyek Habrertushoz, tárgyalnom kell vele a fáról, amiről már beszéltünk. Közben kiderítem, hogy mit akar Kagan felesége és a kancellár milyen oldalon áll. Ha megtudok valamit, azonnal felkereslek. Örülnék, ha addig a mágussal lennél, bár azt te talán jobban tudod, kinek tartoznak hűséggel. *Fogja még halkabbra a hangját.*
- Nagyon szeretlek és főleg most nem szeretném, ha bajod esne. *Érinti meg a lány hasát, ha engedi. Egy gyermek növekszik benne, az ő gyermeke, érthető az aggodalma.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Aztyan jól tette, hogy elküldött hozzá valakit a hírekkel. Azt is jól választotta meg, hogy Yezát küldte. A fogadtatás a részéről pedig csak félig őszinte. Ahogy megszokott tőle, már a hírek hallatán beindul benne a tervezés, a gondolkodás, hogy hogyan profitálhatna azokból. Ami más számára átok, számára áldás is lehet.
Az mindenképp az igric számára is kiderül, hogy számos korábban fontos ügyet tolt háttérbe a mostani események miatt és rá kell jönnie, hogy nem hanyagolhatja el ennyire a Kereskedőház vezetését. Bár a heges arcú intéző vasmarokkal és tűpontos precizitással irányítja a Központot és a Kalmárt, olykor mégis szükséges volna a saját kezébe venni a kormányt.
A wegtoreni Asgron megemlítése és a vele kapcsolatos egyezkedésről eszébe jut az a fontos kis apróság, hogy tőle várják a Fekete Váltó beszerzését és az, hogy mindez láthatóan háttérbe került, felvethet a vörösben némi aggodalmat. Ha látja is Yezán a meglepetést amit a reakciója kivált belőle, nem igyekszik megnyugtatni. Így legalább a vörös sem érzi annyira nyeregben magát, számára jobb, ha bizonytalanságban tartja. Addig is kezelhetőbb és engedelmesebb.
A wegtoreni oroszlán mindig is oroszlán marad. Éljen bármennyit is távol a hazájától, az igric legbelül mindig is wegtoreni marad. Ha változott is a gondolkodása, akkor is a Tűz Városának értékrendje szerint fonja sorsának fonalát. Az oroszlánra pedig csak akkor veszélyesek a kutyák, ha simabőrűek kezében van a póráz.
Halovány mosollyal fogadja a beleegyező választ amikor megáll a vörös mellett miután ismertette vele a közeljövő terveit. Meglehet, várt valamit, valami hozzáfűzést, kérdést, pontosítás, esetleg véleményt. Ám úgy tűnik, Yeza nem kívánja ezúttal saját útját járni. Már épp lépne tovább, amikor meghallja titulusát és érintést érez az állán. Nem kapja el a fejét, sárga pillantása a vörösét fürkészi. Kurta biccentés csak a válasz, nincs szükség szavakra.
Hogy valóban bízik-e benne? Remek kérdés. Egy wegtoreni nem bízik senkiben, főleg nem egy olyan, mint az igric. Ám egyedül ő maga is tehetetlen. Szüksége van bizalmasokra, olyanokra, akikben bízhat.
Kisétál a hálóból és magára hagyja a vöröst és az sem érdekli, hogy feltúrja a fiókokat és a szekrényeket. Csak kevéske, takarosan rendben tartott ruhát talál amiket magával hozott. Még nem rendezkedett be igazán. A sajátjai mellett ugyancsak kevés ruhát találhat, amelyek Aenae birtokában vannak. Ami említésre érdemes lehet, az a faborítású tok, amelyben Kathlyn pihen. A makulátlan számszeríj tusának fájába gyönyörű betűkkel faragták a nevet, láthatóan nagy becsben tartja a báró. A fegyver mellett a hozzá tartozó, combra szíjazható apró acélvesszők tárolására alkalmas tegez pihen még a ládában.
Amikor visszatér a társalgóba, Aenae és Krestvir csendesen beszélgetnek és falatoznak. Előbb a mágust tájékoztatja a kísérletezés berekesztéséről, majd jegyesét arról, hogy a kard körüli gondok miatt jobbnak látja, ha pár napot külön töltenek.
Ismeri már régóta a tharg lányt és épp ezért, talán érez valamit a szótlan beleegyezés mögött. Eleinte a lány alig tudta leplezni érzéseit, érzelmeit, ám mostanra tökéletesen ura arcvonásainak. Rejtett büszkeséget érez, hogy ez talán miatta van, ám sejthető, hogy talán Habrertusnak köszönhető, hogy ilyen remek színjátékos lett.
Krestvir jól fogadja a hallottakat, válaszára az igric kurtán bólint. Remélte, hogy a varázsló nem fog akadékoskodni. Az újabb, ezúttal szakrális mágus felkeresésére halkan sóhajt.*
- Természetesen. *Válaszolja, de nem kívánja megérinteni újra a mesterkardot. Túl élesen él még benne a gondolat, amit a fegyvert megérintésekor érzett. Még a hideg is kirázza tőle. Az egyik fotel karfájára terített pokrócot adja át a nőnek, ha azt megfelelőnek találja.
Míg Krestvir a karddal foglalatoskodik, félrehívná Aenaet, még mielőtt az elindulna útjára.*
- Kedvesem, *Kezd bele halk, bizalmas hangon.*
- Tudnod kell, hogy Leandana Thargodar visszatért a halálból. Artheniorban megjelent a Kalmárban és ott találkozott Habrertus-szal. Előbb a kaszárnyába kísérték őket, ám gyanítom, hogy együtt tértek vissza aztán a Vashegyre. *Osztja meg vele a Yezától hallottakat.*
- Lehet, hogy már ott is vannak. *Miközben beszél, Aenae arcát fürkészi. Kíváncsi, miféle érzéseket vált ki belőle a dolog. Eddig ő volt a thargok nagyasszonya és tudja, mennyire gyűlöli ezt a tisztséget, de mindig igyekezett helyt állni. Ám most, hogy Kagan felesége visszatért a halálból, minden megváltozik. Ki tudja, Habrertus kinek az oldalára áll?*
- Ha ő visszatért, talán az a barbár is, akivel te végeztél. Jobb volna, ha nem járnál egyedül. Ha kívánod, melléd adom az emberem. Kiváló harcos és bízom benne. *Ajánlja fel mégis Yezát, bár kétli, hogy Aenae élni fog a lehetőséggel.*
- Van egy wegtoreni fejvadász is, aki visszatért a halálból, bosszút akar állni a Kereskedőházon és meglehet, hogy a kígyó fejét akarja. Ezért is jobb, ha most kicsit külön leszünk. Nem akarjak felesleges veszélynek kitenni és itt ez a kard ügy is. *Süti le pillantását és hangjában valódi aggodalom csendül.*
- Elmegyek Habrertushoz, tárgyalnom kell vele a fáról, amiről már beszéltünk. Közben kiderítem, hogy mit akar Kagan felesége és a kancellár milyen oldalon áll. Ha megtudok valamit, azonnal felkereslek. Örülnék, ha addig a mágussal lennél, bár azt te talán jobban tudod, kinek tartoznak hűséggel. *Fogja még halkabbra a hangját.*
- Nagyon szeretlek és főleg most nem szeretném, ha bajod esne. *Érinti meg a lány hasát, ha engedi. Egy gyermek növekszik benne, az ő gyermeke, érthető az aggodalma.*
3854. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-03-30 18:27:07
Üzenet elküldve: 2022-03-30 18:27:07
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 212
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 212
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Krestvir meg a Kalmár és a Kard, továbbá Kagaenae és Kilencedik, illetve Kandúr és a Kísértet, valamint Yeza//
*Nem bocsátkozik vérmes gondolatokba, nem mereng el régi emlékeken és anekdotákon. Nem tesz az ügyért többet, mint amit megkövetelnek tőle azok, akik erre a sorsra ítéltették. Úgy érzi, tett már eleget.
Lebeg, akár a madár a szélszárnyán, ám a legkevésbé sem szabadon. Engedi, hadd húzza a túlvilági rablánc magával, vigye az bárhová is. Kissé szenvtelen és semmilyen állapot ez, ennyi idő után pedig keresve sem találna túl sok élvezetet benne. Még is itt van, még sem adja fel, mert oly sok időt ölt bele... Így, holtában a percek óráknak, az órák pedig napoknak tűnnek. A tehetetlenség zubbonya nehezebbnek hat rajta, mint bármelyik páncél, a lét a nemlétben pedig túlontúl... Ingerszegény.*
*Nem bocsátkozik vérmes gondolatokba, nem mereng el régi emlékeken és anekdotákon. Nem tesz az ügyért többet, mint amit megkövetelnek tőle azok, akik erre a sorsra ítéltették. Úgy érzi, tett már eleget.
Lebeg, akár a madár a szélszárnyán, ám a legkevésbé sem szabadon. Engedi, hadd húzza a túlvilági rablánc magával, vigye az bárhová is. Kissé szenvtelen és semmilyen állapot ez, ennyi idő után pedig keresve sem találna túl sok élvezetet benne. Még is itt van, még sem adja fel, mert oly sok időt ölt bele... Így, holtában a percek óráknak, az órák pedig napoknak tűnnek. A tehetetlenség zubbonya nehezebbnek hat rajta, mint bármelyik páncél, a lét a nemlétben pedig túlontúl... Ingerszegény.*
3853. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-03-30 17:35:00
Üzenet elküldve: 2022-03-30 17:35:00
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
//Krestvir meg a Kalmár és a Kard, továbbá Kagaenae és Kilencedik, illetve Kandúr és a Kísértet, valamint Yeza//
*A macska sündörgésétől nem zavartatja magát, evés közben nem nyúl az állatért. Bár elég csábító a bundája már ránézésre is megállapítható puhasága és szeretné megsimogatni, de nem kívánja bepiszkítani vagy összeszőrözni a kezét. Azt csak sejti, hogy a macskát valószínűleg amúgy is inkább a tálca tartalma vonzza hozzá és nem az ő személye, de az ételből adni meg udvariatlanságnak véli, mert az állatoknak a maradék való.
Aenae szavaira fölpillant, Isuuri mester említésére pedig élesebbé válik tekintete, s az evéssel is megáll egy kis időre, majd biccent. Az alapítójuk említése keserédes érzéseket kelt benne. Visszaidézi az időket, amikor ő még csak egy újonc volt, Taitos pártfogásában, egy élettel teli Synmirán...
Majd összeszedi magát és elmagyarázza Aenaenek, hogy mikkel is kísérletezett itt, minekutána a tharg úrnő egy kéréssel fordul felé.*
- Ha ez a varázslat hatásos, akkor feltehetően nincs értelme többször elvégezni, mert már megtette a hatását. - *Feleli előbb, hátha nem fogalmazott korábban egyértelműen és ezért látja szükségesnek Aenae, hogy elsajátítsa ezt a varázslatot.*
- Ettől függetlenül megtaníthatom, de ez a napmágiának az egyik legmagasabb szintű varázslata, így elég sok elméleti tudást is igényel ebben az ágban, s valóban, a nap- és holdmágiát oktató följegyzések a legdrágábbak. Illetve tudnod kell még, hogy a tapasztalat szerint, ha már elmerültél egy mágiaágban, mindig nehezebb egy másikat megérteni, így sokkal lassabban haladhatsz, avagy sokkal több pénz, idő és munka, míg sikerül bármit is elsajátítanod. Érdemes volna előbb a víz ágat teljesen kiművelned, ha már azzal kezdted a tanulást, amíg még a legfogékonyabb vagy rá, mert később nehezebb lehet visszatérned hozzá. - *Teszi aztán hozzá magyarázón. Bár mesternek mondják, valószínűleg nem nevezhető a legjobb tanárnak, viszont a tanulásban sok tapasztalata van, s elég jól ismeri az elme működését, így ezt egy fontos és jó tanácsnak véli.
Talán mindezt sikerül még megbeszélniük, esetleg eszik is egy keveset, mire csizmák dobogása hallatszik a folyosóról és Cha'yss visszatér közéjük.
Talán érdekelniük kellene a városi híreknek, de ő sem kérdezősködik, mert tart tőle, hogy megint olyasmit hallana, ami csak mélyítené nyugtalanságát és aggodalmait. A férfi hozzá intézett szavait ellenben végighallgatja, majd a kérésre bólint.*
- Rendben. Voltaképpen úgyis kifogytam az ötletekből egyelőre, megállapítani pedig nem tudom, hogy bármi hatott-e abból, amit elvégeztem. Lehetségesnek tartom, hogy egy szakrális mágust kellene majd felkeresnetek, ha a gond nem szűnt meg. De bízom benne, hogy megszűnt. - *Pillant el Cha'yssról a kard felé.*
- Kérhetek valamit, amibe beletekerhetem? - *Teszi aztán hozzá, mert mégsem akar egy csupasz karddal mászkálni, ráadásul puszta kézzel sem kívánja érinteni, bár fogalma sincs, számít-e valamit, ha nem közvetlenül érinti a fegyvert, jobbnak látja a minél nagyobb óvatosságot.
A jegyespár közötti halk beszélgetést nagyjából figyelemmel követi, de közbe nem szól, csak tudomásul veszi, hogy Cha'yss talán még fel fogja őt keresni, ha rosszul mennének a dolgok. Hogy a másik kettőnek szükséges-e külön töltenie az időt, abba sem okoskodik bele, mert nem tudná megmondani, hogy ez esetben mi a jobb döntés.
Aenae kérdésére aztán már teljesen odafordul figyelme, de Kilencedik megelőzi a válasszal.*
- Kérlek! Igen! Gyere! Látogass meg minket! - *Hadarja, fölállva és közelebb lépdelve a faltól a társasághoz, mert ő is hallja már, hogy hamarosan ebből indulás lesz, akkor pedig szeretné elfoglalni a helyét Krestvir vállán. Nagy szemei Kagaenaen függnek lelkesedve, vagy kissé talán könyörögve is.*
- Olyan lett ott, mint egy kísértetházban! Kong az ürességtől. Nem szeretem, ha kong. - *Magyarázza nagy komolyan, várva Aenae válaszát.
A manó kifakadása után Krestvir már csak bólogatással tud betársulni, jelezve, hogy ő sem bánná a dolgot. Közben azért föl is áll és a holmija után néz, illetve ha kapott valamit, amiben a kardot hordozhatja, akkor felkészül rá, hogy gondoskodjon annak rögzítéséről.*
*A macska sündörgésétől nem zavartatja magát, evés közben nem nyúl az állatért. Bár elég csábító a bundája már ránézésre is megállapítható puhasága és szeretné megsimogatni, de nem kívánja bepiszkítani vagy összeszőrözni a kezét. Azt csak sejti, hogy a macskát valószínűleg amúgy is inkább a tálca tartalma vonzza hozzá és nem az ő személye, de az ételből adni meg udvariatlanságnak véli, mert az állatoknak a maradék való.
Aenae szavaira fölpillant, Isuuri mester említésére pedig élesebbé válik tekintete, s az evéssel is megáll egy kis időre, majd biccent. Az alapítójuk említése keserédes érzéseket kelt benne. Visszaidézi az időket, amikor ő még csak egy újonc volt, Taitos pártfogásában, egy élettel teli Synmirán...
Majd összeszedi magát és elmagyarázza Aenaenek, hogy mikkel is kísérletezett itt, minekutána a tharg úrnő egy kéréssel fordul felé.*
- Ha ez a varázslat hatásos, akkor feltehetően nincs értelme többször elvégezni, mert már megtette a hatását. - *Feleli előbb, hátha nem fogalmazott korábban egyértelműen és ezért látja szükségesnek Aenae, hogy elsajátítsa ezt a varázslatot.*
- Ettől függetlenül megtaníthatom, de ez a napmágiának az egyik legmagasabb szintű varázslata, így elég sok elméleti tudást is igényel ebben az ágban, s valóban, a nap- és holdmágiát oktató följegyzések a legdrágábbak. Illetve tudnod kell még, hogy a tapasztalat szerint, ha már elmerültél egy mágiaágban, mindig nehezebb egy másikat megérteni, így sokkal lassabban haladhatsz, avagy sokkal több pénz, idő és munka, míg sikerül bármit is elsajátítanod. Érdemes volna előbb a víz ágat teljesen kiművelned, ha már azzal kezdted a tanulást, amíg még a legfogékonyabb vagy rá, mert később nehezebb lehet visszatérned hozzá. - *Teszi aztán hozzá magyarázón. Bár mesternek mondják, valószínűleg nem nevezhető a legjobb tanárnak, viszont a tanulásban sok tapasztalata van, s elég jól ismeri az elme működését, így ezt egy fontos és jó tanácsnak véli.
Talán mindezt sikerül még megbeszélniük, esetleg eszik is egy keveset, mire csizmák dobogása hallatszik a folyosóról és Cha'yss visszatér közéjük.
Talán érdekelniük kellene a városi híreknek, de ő sem kérdezősködik, mert tart tőle, hogy megint olyasmit hallana, ami csak mélyítené nyugtalanságát és aggodalmait. A férfi hozzá intézett szavait ellenben végighallgatja, majd a kérésre bólint.*
- Rendben. Voltaképpen úgyis kifogytam az ötletekből egyelőre, megállapítani pedig nem tudom, hogy bármi hatott-e abból, amit elvégeztem. Lehetségesnek tartom, hogy egy szakrális mágust kellene majd felkeresnetek, ha a gond nem szűnt meg. De bízom benne, hogy megszűnt. - *Pillant el Cha'yssról a kard felé.*
- Kérhetek valamit, amibe beletekerhetem? - *Teszi aztán hozzá, mert mégsem akar egy csupasz karddal mászkálni, ráadásul puszta kézzel sem kívánja érinteni, bár fogalma sincs, számít-e valamit, ha nem közvetlenül érinti a fegyvert, jobbnak látja a minél nagyobb óvatosságot.
A jegyespár közötti halk beszélgetést nagyjából figyelemmel követi, de közbe nem szól, csak tudomásul veszi, hogy Cha'yss talán még fel fogja őt keresni, ha rosszul mennének a dolgok. Hogy a másik kettőnek szükséges-e külön töltenie az időt, abba sem okoskodik bele, mert nem tudná megmondani, hogy ez esetben mi a jobb döntés.
Aenae kérdésére aztán már teljesen odafordul figyelme, de Kilencedik megelőzi a válasszal.*
- Kérlek! Igen! Gyere! Látogass meg minket! - *Hadarja, fölállva és közelebb lépdelve a faltól a társasághoz, mert ő is hallja már, hogy hamarosan ebből indulás lesz, akkor pedig szeretné elfoglalni a helyét Krestvir vállán. Nagy szemei Kagaenaen függnek lelkesedve, vagy kissé talán könyörögve is.*
- Olyan lett ott, mint egy kísértetházban! Kong az ürességtől. Nem szeretem, ha kong. - *Magyarázza nagy komolyan, várva Aenae válaszát.
A manó kifakadása után Krestvir már csak bólogatással tud betársulni, jelezve, hogy ő sem bánná a dolgot. Közben azért föl is áll és a holmija után néz, illetve ha kapott valamit, amiben a kardot hordozhatja, akkor felkészül rá, hogy gondoskodjon annak rögzítéséről.*
3852. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-03-30 11:47:32
Üzenet elküldve: 2022-03-30 11:47:32
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Krestvir meg a Kalmár és a Kard, továbbá Kagaenae és Kilencedik, illetve Kandúr és a Kísértet, valamint Yeza//
*Aenae megtudja a manó nevét is, valamiért nem gondolta, hogy van neki, bár miért ne lehetne? Vajon miért Kilencedik? Van még valahol a világban nyolc másik ilyesmi manó, Első meg Második és a többi?
Mikor magukra maradnak, akkor Krestvir nekilát, hogy ő is egyen. Aenae igazából nem akarja nyaggatni táplálkozás közben, végül is senki nem szereti, ha ilyenkor abajgatják. Bár, őt a legtöbbször nem zavarja az ilyesmi, beszélni ugyan nem szeret, de enni még kevésbé. A macska közben túljut az iménti sokkon, mert előmászik a fotel alól és sündörög kicsit Krestvir lábainál, a tálca közelségében.*
- Igazság szerint nem mélyedtem el annyira a varázslásban, de Kagannak is voltak ilyen képességei, a nagynéném, Isurii meg, ha jól tudom, Synmira alapítói között volt.
*Hallgatja Krestvirt, hogy melyik varázslattal milyen célt szeretett volna elérni. Bólint mindegyiknél, hogy megértette a miértet. Mindről úgy gondolja, hogy Krestvir jó nyomon járt és segíthetett volna, a jégpáncélt ugyan kicsit haszontalannak ítéli. Legjobban a virág érdekli, természetesen, mert ha a kardnak csak annyiban van köze a dologhoz, hogy a kísértetük akkor érzi magát legénynek, mikor az Cha'yss kezében van, akkor akár hasznos is lehet. Aenae szeretné hinni, hogy hasznos lehet.*
- Szeretném, ha megtanítanád nekem, főleg ez a gonoszűző virág érdekel. Természetesen megfizetem, tudom, hogy az ilyen tudást nem mérik olcsón sehol a világon.
*Remélhetőleg nem sérti meg Krestvirt azzal, hogy fizetni akar neki, igazság szerint azt sem tisztázták vele, hogy a szelleműző szolgáltatásait - vagy próbálkozásait - hogyan javadalmaznák, mert Aenae szerint javadalmazniuk kellene, sokkal többel, mint egy szerény vacsora.
Hallja a folyosóról valaki lépteit, de nem törődik a dologgal addig, míg Cha'yss be nem lép az ajtón. A vörös nélkül. Aenae csak egy rövid gondolatot szentel annak, hogy hol hagyhatta, talán visszaindult a városba, miután elmondta, hogy az intéző miért is küldte. Azt meg szerencsére nem tudja, hogy Yeza éppen kutakodik az ő holmija között is, ha tudná, akkor könnyen lehet, hogy átmenne vérmes ölebbe.
Cha'yss belépésekor Aenae feláll a karosszékből, annak támlájára könyököl egyik karjával. Az említett artheniori hírek minden bizonnyal Cha'yss üzletét érintik, így nincs velük dolga, nem is firtatja.
Meglepődik, hogy Cha'yss véget akar vetni a kísérletezésnek, de a szeme se rebben, hisz számítani lehetett rá, nem váltotta be a hozzá fűzött vérmes reményeket. Bár Aenae szerint ez inkább a türelmetlenségük az oka, mint Krestvir sikertelen(nek tűnő) varázslatai.
A szeme akkor sem rebben, mikor Cha'yss azt mondja, hogy pár napot külön kellene tölteniük. Keze ökölbe szorul ugyan, de azt pont nem látni. Cha'yss nem is olyan régen még nem azt bizonygatta, sosem kell tőle félnie, erre betoppan a szépséges vörös és tessék, rögtön jobb lesz külön. Bárkit elkapna a mardosó féltékenység, hát még az olyanokat, akik Aenaehez hasonló személyiségtípusok. Ugyanakkor, valószínűleg túl sok időt tölt alakoskodással, mert tényleg nem látni rajta semmit, szemöldökei nem szaladnak össze, látszólag a szívverése és a légzése sem gyorsul, szája nem biggyed le, lényegében a testtartása sem változik. Kivéve persze a tőle megszokott, flegma vállrándítást.*
- Értesíts.
*Hangja talán kissé fagyos, de nem annyira, mint amennyire amúgy lehetne adott szituációban, szinte normális. Hiába Cha'yss szomorú kiskutya nézése, nem érzi magát tőle kevésbé sértve. Hajszál választja el attól, hogy csapot-papot hátrahagyva elrohanjon, az a hajszál a büszkesége, az nem engedi ugyanis, hogy elszeleljen, mint egy sértett kislány, mikor távozni fog, akkor emelt fővel fogja megtenni, higgadtan és erkölcsileg fölényesen. Pillantása átfordul Krestvirre, rámosolyog.*
- Mit gondolsz Krestvir mester, időt tudsz rám szakítani hamarosan? Meglátogatnálak Synmirán, ha nincs kifogásod egy tanonc ellen.
*Aenae hangja ezúttal könnyed, mint a mosolya. Hogy Cha'yssnak látszólag mondandója van? Azzal fikarcnyit sem törődik. Illetve de, csak éppen kényszeríti magát, hogy látszólag érdektelennek tűnjön. Ha Krestvir megindul Cha'yss elbocsátó, szép üzenete után, akkor Aenae indul vele.*
*Aenae megtudja a manó nevét is, valamiért nem gondolta, hogy van neki, bár miért ne lehetne? Vajon miért Kilencedik? Van még valahol a világban nyolc másik ilyesmi manó, Első meg Második és a többi?
Mikor magukra maradnak, akkor Krestvir nekilát, hogy ő is egyen. Aenae igazából nem akarja nyaggatni táplálkozás közben, végül is senki nem szereti, ha ilyenkor abajgatják. Bár, őt a legtöbbször nem zavarja az ilyesmi, beszélni ugyan nem szeret, de enni még kevésbé. A macska közben túljut az iménti sokkon, mert előmászik a fotel alól és sündörög kicsit Krestvir lábainál, a tálca közelségében.*
- Igazság szerint nem mélyedtem el annyira a varázslásban, de Kagannak is voltak ilyen képességei, a nagynéném, Isurii meg, ha jól tudom, Synmira alapítói között volt.
*Hallgatja Krestvirt, hogy melyik varázslattal milyen célt szeretett volna elérni. Bólint mindegyiknél, hogy megértette a miértet. Mindről úgy gondolja, hogy Krestvir jó nyomon járt és segíthetett volna, a jégpáncélt ugyan kicsit haszontalannak ítéli. Legjobban a virág érdekli, természetesen, mert ha a kardnak csak annyiban van köze a dologhoz, hogy a kísértetük akkor érzi magát legénynek, mikor az Cha'yss kezében van, akkor akár hasznos is lehet. Aenae szeretné hinni, hogy hasznos lehet.*
- Szeretném, ha megtanítanád nekem, főleg ez a gonoszűző virág érdekel. Természetesen megfizetem, tudom, hogy az ilyen tudást nem mérik olcsón sehol a világon.
*Remélhetőleg nem sérti meg Krestvirt azzal, hogy fizetni akar neki, igazság szerint azt sem tisztázták vele, hogy a szelleműző szolgáltatásait - vagy próbálkozásait - hogyan javadalmaznák, mert Aenae szerint javadalmazniuk kellene, sokkal többel, mint egy szerény vacsora.
Hallja a folyosóról valaki lépteit, de nem törődik a dologgal addig, míg Cha'yss be nem lép az ajtón. A vörös nélkül. Aenae csak egy rövid gondolatot szentel annak, hogy hol hagyhatta, talán visszaindult a városba, miután elmondta, hogy az intéző miért is küldte. Azt meg szerencsére nem tudja, hogy Yeza éppen kutakodik az ő holmija között is, ha tudná, akkor könnyen lehet, hogy átmenne vérmes ölebbe.
Cha'yss belépésekor Aenae feláll a karosszékből, annak támlájára könyököl egyik karjával. Az említett artheniori hírek minden bizonnyal Cha'yss üzletét érintik, így nincs velük dolga, nem is firtatja.
Meglepődik, hogy Cha'yss véget akar vetni a kísérletezésnek, de a szeme se rebben, hisz számítani lehetett rá, nem váltotta be a hozzá fűzött vérmes reményeket. Bár Aenae szerint ez inkább a türelmetlenségük az oka, mint Krestvir sikertelen(nek tűnő) varázslatai.
A szeme akkor sem rebben, mikor Cha'yss azt mondja, hogy pár napot külön kellene tölteniük. Keze ökölbe szorul ugyan, de azt pont nem látni. Cha'yss nem is olyan régen még nem azt bizonygatta, sosem kell tőle félnie, erre betoppan a szépséges vörös és tessék, rögtön jobb lesz külön. Bárkit elkapna a mardosó féltékenység, hát még az olyanokat, akik Aenaehez hasonló személyiségtípusok. Ugyanakkor, valószínűleg túl sok időt tölt alakoskodással, mert tényleg nem látni rajta semmit, szemöldökei nem szaladnak össze, látszólag a szívverése és a légzése sem gyorsul, szája nem biggyed le, lényegében a testtartása sem változik. Kivéve persze a tőle megszokott, flegma vállrándítást.*
- Értesíts.
*Hangja talán kissé fagyos, de nem annyira, mint amennyire amúgy lehetne adott szituációban, szinte normális. Hiába Cha'yss szomorú kiskutya nézése, nem érzi magát tőle kevésbé sértve. Hajszál választja el attól, hogy csapot-papot hátrahagyva elrohanjon, az a hajszál a büszkesége, az nem engedi ugyanis, hogy elszeleljen, mint egy sértett kislány, mikor távozni fog, akkor emelt fővel fogja megtenni, higgadtan és erkölcsileg fölényesen. Pillantása átfordul Krestvirre, rámosolyog.*
- Mit gondolsz Krestvir mester, időt tudsz rám szakítani hamarosan? Meglátogatnálak Synmirán, ha nincs kifogásod egy tanonc ellen.
*Aenae hangja ezúttal könnyed, mint a mosolya. Hogy Cha'yssnak látszólag mondandója van? Azzal fikarcnyit sem törődik. Illetve de, csak éppen kényszeríti magát, hogy látszólag érdektelennek tűnjön. Ha Krestvir megindul Cha'yss elbocsátó, szép üzenete után, akkor Aenae indul vele.*
3851. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-03-30 04:57:28
Üzenet elküldve: 2022-03-30 04:57:28
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Krestvir meg a Kalmár és a Kard, továbbá Kagaenae és Kilencedik, illetve Kandúr és a Kísértet, valamint Yeza//
*Yeza meglepetten konstatálja, hogy a Báró milyen közönyös nyugalommal hallgatja a feltámadt holtak ügyét. Jobb híján azt szűri le magában, hogy bizonyára értesült már a dologról a jövetele előtt. Az viszont már szemmel láthatóan új hír a számára, ami Leananda Thargodart illeti. Látja a férfin, hogy ez az esemény alaposan meglódítja a gondolatait. Nem is csoda, hiszen ha valamiben, akkor abban biztos a vörös, hogy az a némber nem fog fejet hajtani egy ilyen kis leánykának, mint akit Caldorcor abajgat. Kétli, hogy wegtorenben a posztján tudott volna maradni. Arrafelé az utódlás magasról tesz a vérségi leszármazásra, hacsak nincs megtámogatva rátermettséggel is. Úgy sejti, hogy ebben az ügyben a Kancellárnak is nagy szerepe van és lesz is, de amilyen szélkakas természetű, nem lesz egyszerű számolni vele. Az, hogy ezt az információt a Báró elé tárta, egy itallal honorálják, amit az elismerés jelének értékel. Egy kicsit mintha most visszaülhetett volna a nyeregbe, ami nagyon is kedvére való.
A fogadóbéli komplikációk és azok kifejlete csak egy fojtott nevetést csal elő a férfiból, ami egy picit zavarba hozza Yezát. Nem biztos benne, hogy kellene ezt értelmeznie, így inkább gyorsan tovább is folytatja a mondandóját.
A kevésbé lényegesnek vélt fa-ügy is hoz egy meglepő fordulatot. Előkerül ugyanis Asgron Wergenson neve. A vörös szinte biztos benne, hogy a Báró vele egyezkedett a váltója kapcsán. Az, hogy az egész így kiment a Báró fejéből, hagy maga után némi aggodalmat Yezában. Ha ezt ilyen félvállról veszi a többi teendő alá suvasztva, akkor lehet, hogy korai volt azt hinni, hogy most már irányba álltak a dolgai és legalább valamelyest megnyugodhat. Ez lehet, hogy némileg ki is ül az arcára. Ha nem figyel oda, könnyen árulkodnak a vonásai. Olykor még akkor is, ha odafigyel. Ez mondjuk nem ritka egy wegtoreninél.
A hanyagul bedobott közmondásra csak megrándul csöppet az egyik szemöldöke. ~...és mancsot se kell mosnia vacsora előtt!~ úszik a gondolatai közé a hozzáfűzés, durcás kis replika, kevés gyerekkori emlékeinek egyike. Más esetben biztos elejtene egy megjegyzést arról, hogy mára azoknak a nemes fenevadaknak a száma eléggé megcsappant. Egy időben nagy divatja volt a trófeáiknak. Ágyelőként a nagyság valahogy elveszíti patináját. A dolog fricskája, hogy az oroszlánvadászok legtöbbször kutyákkal mentek a prédára.
Az elejtett mondatokból úgy sejti, a Bárónak máris megvannak az elképzelései a következő lépésekről, melyek majd a saját hasznára hajtják az eseményeket. Az persze kicsit kényelmetlen, hogy ezekbe egyelőre nem avatja be a vöröst. Bár amikor Caldorcor magával vitte a városon kívülre arra a megbeszélésre, előzetes egyeztetés nélkül is jól működtek együtt, de azért Yeza elég feszült, ha ilyesmiről van szó a Báróval kapcsolatban. Inkább tartja kígyónak, mint oroszlánnak, hatásvadász közmondás ide vagy oda.
A megbeszélés érdemi részének mindenesetre úgy tűnik, vége. Egy kis pihenő után máris ott a beharangozott teendő, méghozzá egy látogatás a tekintetes Kancellár Úrnál. A mellette megálló jóváhagyó kérdés egy kicsit váratlanul éri. Egy pillanatig se ringatja magát olyan illúzióba, hogy döntési helyzetben lenne, de a közvetlen hangsúllyal tetézve ismét csak végigfut a hátán az a zavarba ejtő érzet. Nyel egyet, és finom mosolyt von az ajkára, de nem néz a férfi szemébe az apró főhajtásnál.*
- Óhajod szerint, Báróm *mondja. A távozás elé terített udvarias mondata után mégis megtorpantja a házigazdát.*
- Báróm! *tekint ezúttal egyenesen a sárga szemekbe. Egy hosszú pillanatig kutakodón nézi az elcsigázott arcot. Nem rejtegeti az aggodalmát. Igaz, ez nem az embernek szól, hanem annak, hogy a sorsa jelenleg épp ennek az embernek a kezében van, így a problémái jelentősen kihatnak az ő életére is. Ott vannak a kérdések a levegőben, természetesen, de kimondatlanok maradnak. Csak egy gyengéd simítás érinti a szakállas arcot, ha a másik el nem húzódik előle.* - Bízhatsz bennem.
*Mikor egyedül marad, úgy zuttyan le Caldorcor korábbi helyére, mint aki egész eddig levegőt se vett rendesen. Nagyot kortyol az italból és sóhajt. Bonyodalmak jönnek, ez napnál világosabb. Bonyodalmak és lehetőségek. Muszáj lesz összekapnia magát.
Az ital lötyköléséből egy gondolatfoszlány piszkálja fel. ~Érezzem otthon magam?~ Megemelkedik az egyik szemöldöke és sandán körbepillant a szobában. Kiissza a maradék italt. Yeza kíváncsi természet, így nem is várat magára sokáig, hogy ellökje magát a kényelmes fotel öléből és egy kicsit jobban is körülnézzen. Kihúzza a fiókokat, belekukkant a szekrényekbe. Nem egy betörő kapkodó, felforgató hevével, inkább csak úgy hányaveti érdeklődőként, aki csupán unaloműzéses pótcselekvésként nézelődik. Az, hogy érezze magát otthon, nyilván nem erre a szobára volt értendő, de Yeza ezen a tényen most nagyvonalúan átlép. Azért nem időzik túl sokáig. Arra ellenben még szakít néhány pillanatot, hogy hanyatt dőljön a gondosan bevetett ágyon. Hagy néhány gondolatot áthömpölyögni a fején e kényelmes keretben, aztán összeszedi magát, hogy a beharangozott fürdője után nézzen és valami étel se ártana. Remélhetőleg a magával hozott ruhák nem sínylették meg nagyon az utat.*
*Yeza meglepetten konstatálja, hogy a Báró milyen közönyös nyugalommal hallgatja a feltámadt holtak ügyét. Jobb híján azt szűri le magában, hogy bizonyára értesült már a dologról a jövetele előtt. Az viszont már szemmel láthatóan új hír a számára, ami Leananda Thargodart illeti. Látja a férfin, hogy ez az esemény alaposan meglódítja a gondolatait. Nem is csoda, hiszen ha valamiben, akkor abban biztos a vörös, hogy az a némber nem fog fejet hajtani egy ilyen kis leánykának, mint akit Caldorcor abajgat. Kétli, hogy wegtorenben a posztján tudott volna maradni. Arrafelé az utódlás magasról tesz a vérségi leszármazásra, hacsak nincs megtámogatva rátermettséggel is. Úgy sejti, hogy ebben az ügyben a Kancellárnak is nagy szerepe van és lesz is, de amilyen szélkakas természetű, nem lesz egyszerű számolni vele. Az, hogy ezt az információt a Báró elé tárta, egy itallal honorálják, amit az elismerés jelének értékel. Egy kicsit mintha most visszaülhetett volna a nyeregbe, ami nagyon is kedvére való.
A fogadóbéli komplikációk és azok kifejlete csak egy fojtott nevetést csal elő a férfiból, ami egy picit zavarba hozza Yezát. Nem biztos benne, hogy kellene ezt értelmeznie, így inkább gyorsan tovább is folytatja a mondandóját.
A kevésbé lényegesnek vélt fa-ügy is hoz egy meglepő fordulatot. Előkerül ugyanis Asgron Wergenson neve. A vörös szinte biztos benne, hogy a Báró vele egyezkedett a váltója kapcsán. Az, hogy az egész így kiment a Báró fejéből, hagy maga után némi aggodalmat Yezában. Ha ezt ilyen félvállról veszi a többi teendő alá suvasztva, akkor lehet, hogy korai volt azt hinni, hogy most már irányba álltak a dolgai és legalább valamelyest megnyugodhat. Ez lehet, hogy némileg ki is ül az arcára. Ha nem figyel oda, könnyen árulkodnak a vonásai. Olykor még akkor is, ha odafigyel. Ez mondjuk nem ritka egy wegtoreninél.
A hanyagul bedobott közmondásra csak megrándul csöppet az egyik szemöldöke. ~...és mancsot se kell mosnia vacsora előtt!~ úszik a gondolatai közé a hozzáfűzés, durcás kis replika, kevés gyerekkori emlékeinek egyike. Más esetben biztos elejtene egy megjegyzést arról, hogy mára azoknak a nemes fenevadaknak a száma eléggé megcsappant. Egy időben nagy divatja volt a trófeáiknak. Ágyelőként a nagyság valahogy elveszíti patináját. A dolog fricskája, hogy az oroszlánvadászok legtöbbször kutyákkal mentek a prédára.
Az elejtett mondatokból úgy sejti, a Bárónak máris megvannak az elképzelései a következő lépésekről, melyek majd a saját hasznára hajtják az eseményeket. Az persze kicsit kényelmetlen, hogy ezekbe egyelőre nem avatja be a vöröst. Bár amikor Caldorcor magával vitte a városon kívülre arra a megbeszélésre, előzetes egyeztetés nélkül is jól működtek együtt, de azért Yeza elég feszült, ha ilyesmiről van szó a Báróval kapcsolatban. Inkább tartja kígyónak, mint oroszlánnak, hatásvadász közmondás ide vagy oda.
A megbeszélés érdemi részének mindenesetre úgy tűnik, vége. Egy kis pihenő után máris ott a beharangozott teendő, méghozzá egy látogatás a tekintetes Kancellár Úrnál. A mellette megálló jóváhagyó kérdés egy kicsit váratlanul éri. Egy pillanatig se ringatja magát olyan illúzióba, hogy döntési helyzetben lenne, de a közvetlen hangsúllyal tetézve ismét csak végigfut a hátán az a zavarba ejtő érzet. Nyel egyet, és finom mosolyt von az ajkára, de nem néz a férfi szemébe az apró főhajtásnál.*
- Óhajod szerint, Báróm *mondja. A távozás elé terített udvarias mondata után mégis megtorpantja a házigazdát.*
- Báróm! *tekint ezúttal egyenesen a sárga szemekbe. Egy hosszú pillanatig kutakodón nézi az elcsigázott arcot. Nem rejtegeti az aggodalmát. Igaz, ez nem az embernek szól, hanem annak, hogy a sorsa jelenleg épp ennek az embernek a kezében van, így a problémái jelentősen kihatnak az ő életére is. Ott vannak a kérdések a levegőben, természetesen, de kimondatlanok maradnak. Csak egy gyengéd simítás érinti a szakállas arcot, ha a másik el nem húzódik előle.* - Bízhatsz bennem.
*Mikor egyedül marad, úgy zuttyan le Caldorcor korábbi helyére, mint aki egész eddig levegőt se vett rendesen. Nagyot kortyol az italból és sóhajt. Bonyodalmak jönnek, ez napnál világosabb. Bonyodalmak és lehetőségek. Muszáj lesz összekapnia magát.
Az ital lötyköléséből egy gondolatfoszlány piszkálja fel. ~Érezzem otthon magam?~ Megemelkedik az egyik szemöldöke és sandán körbepillant a szobában. Kiissza a maradék italt. Yeza kíváncsi természet, így nem is várat magára sokáig, hogy ellökje magát a kényelmes fotel öléből és egy kicsit jobban is körülnézzen. Kihúzza a fiókokat, belekukkant a szekrényekbe. Nem egy betörő kapkodó, felforgató hevével, inkább csak úgy hányaveti érdeklődőként, aki csupán unaloműzéses pótcselekvésként nézelődik. Az, hogy érezze magát otthon, nyilván nem erre a szobára volt értendő, de Yeza ezen a tényen most nagyvonalúan átlép. Azért nem időzik túl sokáig. Arra ellenben még szakít néhány pillanatot, hogy hanyatt dőljön a gondosan bevetett ágyon. Hagy néhány gondolatot áthömpölyögni a fején e kényelmes keretben, aztán összeszedi magát, hogy a beharangozott fürdője után nézzen és valami étel se ártana. Remélhetőleg a magával hozott ruhák nem sínylették meg nagyon az utat.*
3850. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-03-28 19:21:36
Üzenet elküldve: 2022-03-28 19:21:36
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Krestvir meg a Kalmár és a Kard, továbbá Kagaenae és Kilencedik, illetve Kandúr és a Kísértet, valamint Yeza//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Sajnálatos módon újra félbe kell szakítaniuk a szellemmel kapcsolatos probléma megoldására irányuló kísérletezést. Ezért Krestvir akár még bosszús is lehet, de egy báró élete már csak ilyen. A manó bemutatkozása Yezának számára is sok kérdést megválaszol, amit eddig lustaságból vagy érdektelenségből nem tett fel.
A társalgóban némiképp olvad a feszültség, miután az igric jelzi Yezának, a manó ártalmatlan és felkészül rá, hogy elhagyják a helyiséget. Aenae és a vörös kölcsönösen megnézik egymást, de a báró most túl fáradt ahhoz, hogy kielemezze az arcokról leolvasható érzelmeket és gondolatokat és inkább elinvitálja Yezát, hogy négyszemközt beszélhesse meg vele az otthon történteket.
Valóban nem kínálja sem itallal, sem hellyel a lányt, csak magának tölt és ül le fáradtan az egyik fotelbe, hogy kérdést intézzen a vöröshöz. Rezignált kifejezéssel az arcán hallgatja az első híreket a városról. Feltámadó holtak. De ami bosszantóbb, hogy a wegtoreni fejvadász, Sulim is visszatért és ezzel lehetőséget kapott, hogy a rajta esett sérelmet - a halálát - megtorolja. Bár az igriccel nem találkozott, csak Aztyan és vele Yeza akasztott bajszot vele igazán, nem elhanyagolható a veszély. Ha a Kereskedőház fejét venné, akkor az élete veszélyben is lehet.
A folytatásra már érdeklődőbben reagál, kettészelt bal szemöldöke kissé megemelkedik amikor arról kap hírt, hogy Leananda Thargodar, Kagan egykori felesége, az akkori tharg úrnő is visszatért az élők sorába. Elszakítja tekintetét a tovább beszélő Yezától, felkel ültéből, hogy az italosszekrényhez lépjen és újra töltsön magának és ezúttal a vörösnek is. A fotelhez visszafelé a kezébe adná a kristálypoharat és ha a lány elveszi, visszaül.
Egykor lehet, hogy elgondolkodott volna azon, hogy most minden terve, amit a thargokkal kapcsolatban szövögetett, semmissé vált, hogy rossz lány nyakát csavarta el, ám ez most fel sem merül benne. Még mindig az újdonság erejével hat számára is, hogy gyengéd érzelmeket táplál Aenae iránt, amelyeket nem a pozíciója vagy az anyagi helyzete motivál. Ám a tharg nagyasszony visszatérte okozhat még Aenae számára kellemetlenségeket. Ezt a problémát kénytelen későbbre tenni, mert Yeza folytatja.
A "kis tüske" megemlítésére és hogy páncélos osztag kísérte a nagyasszonyt a kaszárnyába, kiszalad belőle egy elfojtott nevetés. Tipikus.
A kancellárral kapcsolatban már válaszolna, ám a vörös megnyugtatja, hogy azt elintézte, így még azelőtt becsukja a száját, hogy megszólalna. A fa ügyének megemlítésére fájdalmasan megmasszírozza szabad kezével az orrnyergét.*
- Bassza meg, Asgron. Teljesen kiment a fejemből. *Morzsol el egy szitkot elfojtottan, majd mint aki ezzel megkönnyebbül, sóhajt és beleiszik a poharába.
A kérdéses falfirkákra már csak mosolyogva tekint fel Yezára és legyint.*
- Tudod, hogy nem érdekli a wegtoreni oroszlánt, mit ugatnak a kutyák.
*Ez a közmondás lassan már a védjegyévé válhat. A sikeres embereknek mindig is lesznek irigyeik és ez a gyerekes próbálkozás is csak azt bizonyítja, hogy félnek szembenézni vele és ezt a képébe mondani.*
- Ha már meg kell látogatnunk a kancellárt, majd megemlítem neki. Valójában ez a dolog még kapóra is jön. *Mondja, de nem fűz mellé magyarázatot.*
- Hát, úgy tűnik, hogy védelemre van szükségem. Többszörösen is. *Mosolyog a vörösre és kiérezni a hangjából, hogy ez a megtisztelő feladat Yezára vár.
Felkel, kiissza a poharát és leteszi a poharat az első adandó helyre ami a keze ügyébe esik.*
- Gondolom, hosszú és fárasztó utad volt. Készíttetek neked fürdőt, a konyhán pedig kapsz enni-inni. Pihend ki magad, amíg én elrendezem az úrnő és a mágus dolgát. Aztán meglátogatjuk a kancellárt. *Indul el kifelé.*
- Rendben? *Kérdi megállva a vörös mellett szokatlan közvetlenséggel a hangjában. Látszik, hogy fáradt és kissé törődött, de a hallottak ránézésre nem okoztak benne dühöt vagy haragot. Wegtorenben ez egy átlagos nap. Megoldandó problémák és egyiket sem látja megoldhatatlannak. A hátrányból előnyt kell kovácsolni és a javára fordítani. Ahogy eddig is.*
- Nekem vissza kell térnem a vendégeimhez, de érezd otthon magad. *Villant fáradt mosolyt a vörösre, majd természetesen meghallgatja Yeza válaszát vagy szavait és meg is válaszolja, majdcsak azután indul el vissza a társalgóba.
A kandallós helyiségbe visszaúton csizmája sarka jól hallhatóan koppan a folyosó padlóján, jó előre jelezve az érkezését, ám még így is megáll az ajtóban, mert nem szívesen zavarna meg bármit is. Természetesen nem maradna kívül, egyszerű formaiság az, amit eszközöl, etikett.*
- Hírek Artheniorból. *Pillant Aenaere, hisz azok egy része őt érinti.*
- Krestvir mester, *Fordul a varázslónő felé.* ismételten bocsánatodat kérem, hogy segítő szándékod ellenére sokad ízliglen megzavartunk, ám attól tartok, hogy most fel kell függesztenünk a kísérletezést. Kérlek, ha biztonságosnak véled, vidd magaddal a kardot, hátha valóban ez okozza a gondok velejét. *Pillant a kardra és meglepődötten tapasztalja, hogy a fegyvert vaskos jégréteg borítja. Gyanítja, hogy ez is a mágus műve, ám kétli, hogy segít a problémán.
Ahogy befejezte, elindul Aenae felé és bár szavai neki szólnak, nem bánja, ha Krestvir is hallja.*
- Szerelmem, azt hiszem, a jelen helyzetben jobb volna, ha pár napot külön töltenénk. Legalább addig, míg kiderül, valóban a kard okozza-e a bajt. Ha bármi furcsát tapasztalok ez idő alatt, értesítelek és felkeresem a mágust. *Pillant beleegyezést kérve Krestvirtől. Sárga szemeiből őszinte szomorúság olvasható ki, nem szívesen válik el a lánytól. Főleg most, hogy tudja, gyermek növekszik benne, az ő gyermeke. Ám mindkettőjük számára biztonságosabb, ha kis időre elválnak útjaik.
Látszik rajta, hogy mondana még valamit, ám talán az már nem tartozik a varázslónőre. Bocsánatkérőn és választ várva fordul Krestvir felé és persze Aenae reakciója is érdeklődésére tart számot.*
A hozzászólás írója (Cha'yss Cano Caldorcor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.03.28 19:54:15
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Sajnálatos módon újra félbe kell szakítaniuk a szellemmel kapcsolatos probléma megoldására irányuló kísérletezést. Ezért Krestvir akár még bosszús is lehet, de egy báró élete már csak ilyen. A manó bemutatkozása Yezának számára is sok kérdést megválaszol, amit eddig lustaságból vagy érdektelenségből nem tett fel.
A társalgóban némiképp olvad a feszültség, miután az igric jelzi Yezának, a manó ártalmatlan és felkészül rá, hogy elhagyják a helyiséget. Aenae és a vörös kölcsönösen megnézik egymást, de a báró most túl fáradt ahhoz, hogy kielemezze az arcokról leolvasható érzelmeket és gondolatokat és inkább elinvitálja Yezát, hogy négyszemközt beszélhesse meg vele az otthon történteket.
Valóban nem kínálja sem itallal, sem hellyel a lányt, csak magának tölt és ül le fáradtan az egyik fotelbe, hogy kérdést intézzen a vöröshöz. Rezignált kifejezéssel az arcán hallgatja az első híreket a városról. Feltámadó holtak. De ami bosszantóbb, hogy a wegtoreni fejvadász, Sulim is visszatért és ezzel lehetőséget kapott, hogy a rajta esett sérelmet - a halálát - megtorolja. Bár az igriccel nem találkozott, csak Aztyan és vele Yeza akasztott bajszot vele igazán, nem elhanyagolható a veszély. Ha a Kereskedőház fejét venné, akkor az élete veszélyben is lehet.
A folytatásra már érdeklődőbben reagál, kettészelt bal szemöldöke kissé megemelkedik amikor arról kap hírt, hogy Leananda Thargodar, Kagan egykori felesége, az akkori tharg úrnő is visszatért az élők sorába. Elszakítja tekintetét a tovább beszélő Yezától, felkel ültéből, hogy az italosszekrényhez lépjen és újra töltsön magának és ezúttal a vörösnek is. A fotelhez visszafelé a kezébe adná a kristálypoharat és ha a lány elveszi, visszaül.
Egykor lehet, hogy elgondolkodott volna azon, hogy most minden terve, amit a thargokkal kapcsolatban szövögetett, semmissé vált, hogy rossz lány nyakát csavarta el, ám ez most fel sem merül benne. Még mindig az újdonság erejével hat számára is, hogy gyengéd érzelmeket táplál Aenae iránt, amelyeket nem a pozíciója vagy az anyagi helyzete motivál. Ám a tharg nagyasszony visszatérte okozhat még Aenae számára kellemetlenségeket. Ezt a problémát kénytelen későbbre tenni, mert Yeza folytatja.
A "kis tüske" megemlítésére és hogy páncélos osztag kísérte a nagyasszonyt a kaszárnyába, kiszalad belőle egy elfojtott nevetés. Tipikus.
A kancellárral kapcsolatban már válaszolna, ám a vörös megnyugtatja, hogy azt elintézte, így még azelőtt becsukja a száját, hogy megszólalna. A fa ügyének megemlítésére fájdalmasan megmasszírozza szabad kezével az orrnyergét.*
- Bassza meg, Asgron. Teljesen kiment a fejemből. *Morzsol el egy szitkot elfojtottan, majd mint aki ezzel megkönnyebbül, sóhajt és beleiszik a poharába.
A kérdéses falfirkákra már csak mosolyogva tekint fel Yezára és legyint.*
- Tudod, hogy nem érdekli a wegtoreni oroszlánt, mit ugatnak a kutyák.
*Ez a közmondás lassan már a védjegyévé válhat. A sikeres embereknek mindig is lesznek irigyeik és ez a gyerekes próbálkozás is csak azt bizonyítja, hogy félnek szembenézni vele és ezt a képébe mondani.*
- Ha már meg kell látogatnunk a kancellárt, majd megemlítem neki. Valójában ez a dolog még kapóra is jön. *Mondja, de nem fűz mellé magyarázatot.*
- Hát, úgy tűnik, hogy védelemre van szükségem. Többszörösen is. *Mosolyog a vörösre és kiérezni a hangjából, hogy ez a megtisztelő feladat Yezára vár.
Felkel, kiissza a poharát és leteszi a poharat az első adandó helyre ami a keze ügyébe esik.*
- Gondolom, hosszú és fárasztó utad volt. Készíttetek neked fürdőt, a konyhán pedig kapsz enni-inni. Pihend ki magad, amíg én elrendezem az úrnő és a mágus dolgát. Aztán meglátogatjuk a kancellárt. *Indul el kifelé.*
- Rendben? *Kérdi megállva a vörös mellett szokatlan közvetlenséggel a hangjában. Látszik, hogy fáradt és kissé törődött, de a hallottak ránézésre nem okoztak benne dühöt vagy haragot. Wegtorenben ez egy átlagos nap. Megoldandó problémák és egyiket sem látja megoldhatatlannak. A hátrányból előnyt kell kovácsolni és a javára fordítani. Ahogy eddig is.*
- Nekem vissza kell térnem a vendégeimhez, de érezd otthon magad. *Villant fáradt mosolyt a vörösre, majd természetesen meghallgatja Yeza válaszát vagy szavait és meg is válaszolja, majdcsak azután indul el vissza a társalgóba.
A kandallós helyiségbe visszaúton csizmája sarka jól hallhatóan koppan a folyosó padlóján, jó előre jelezve az érkezését, ám még így is megáll az ajtóban, mert nem szívesen zavarna meg bármit is. Természetesen nem maradna kívül, egyszerű formaiság az, amit eszközöl, etikett.*
- Hírek Artheniorból. *Pillant Aenaere, hisz azok egy része őt érinti.*
- Krestvir mester, *Fordul a varázslónő felé.* ismételten bocsánatodat kérem, hogy segítő szándékod ellenére sokad ízliglen megzavartunk, ám attól tartok, hogy most fel kell függesztenünk a kísérletezést. Kérlek, ha biztonságosnak véled, vidd magaddal a kardot, hátha valóban ez okozza a gondok velejét. *Pillant a kardra és meglepődötten tapasztalja, hogy a fegyvert vaskos jégréteg borítja. Gyanítja, hogy ez is a mágus műve, ám kétli, hogy segít a problémán.
Ahogy befejezte, elindul Aenae felé és bár szavai neki szólnak, nem bánja, ha Krestvir is hallja.*
- Szerelmem, azt hiszem, a jelen helyzetben jobb volna, ha pár napot külön töltenénk. Legalább addig, míg kiderül, valóban a kard okozza-e a bajt. Ha bármi furcsát tapasztalok ez idő alatt, értesítelek és felkeresem a mágust. *Pillant beleegyezést kérve Krestvirtől. Sárga szemeiből őszinte szomorúság olvasható ki, nem szívesen válik el a lánytól. Főleg most, hogy tudja, gyermek növekszik benne, az ő gyermeke. Ám mindkettőjük számára biztonságosabb, ha kis időre elválnak útjaik.
Látszik rajta, hogy mondana még valamit, ám talán az már nem tartozik a varázslónőre. Bocsánatkérőn és választ várva fordul Krestvir felé és persze Aenae reakciója is érdeklődésére tart számot.*
A hozzászólás írója (Cha'yss Cano Caldorcor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.03.28 19:54:15
3849. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-03-28 16:39:29
Üzenet elküldve: 2022-03-28 16:39:29
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 145
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 145
Játékstílus: Vakmerő
//Márvány és korom//
* Ahogy a nő megfordul Kalácsfalva irányába, Cale szája mosolyra görbül, és lábával egyszerű ritmust kezd dobolni a földön. *
- Hová tűnt a bizalom,
Felesleges bonyodalom,
Kihozol a sodromból,
Ezt megtudhatod dalomból. * Kezd énekelni, és reméli, hogy Ysanee érteni fogja, hogy mi történik. Ha ölni akar, hát itt a lehetőség. Persze szívesen próbált volna még kihúzni némi információt a másikból, hogy ki ő Relnek, és miért keresi errefelé. Azért dönt végül úgy, hogy nincs értelme tovább folytatni a dolgot, mert a bizalmatlanság ellenére mégis képes, és hátat fordít nekik. Ezzel túl butának ígéri meg, hogy hasznos információt szedhessen ki belőle, de arra mégis jó, hogy kicsit kitölthesse valakin a dühét. *
- Ne legyél túl szomorú,
sírodon lesz koszorú,
könnyes szemmel búcsúztatnak,
puha földben nyugosztalnak. * Énekli tovább halkan, szépen a sirató dalt, ami tökéletes céljaik eléréséhez. Talán nem kell sokáig folytassa, és hamar elvágják a torkát ennek a szerencsétlen párának, akinek annyi volt minden bűne, hogy megemlítette Relael nevét két olyan személynek, akiknek nem kellett volna, egy olyan nap, amikor nagyon nem volt tanácsos. *
* Ahogy a nő megfordul Kalácsfalva irányába, Cale szája mosolyra görbül, és lábával egyszerű ritmust kezd dobolni a földön. *
- Hová tűnt a bizalom,
Felesleges bonyodalom,
Kihozol a sodromból,
Ezt megtudhatod dalomból. * Kezd énekelni, és reméli, hogy Ysanee érteni fogja, hogy mi történik. Ha ölni akar, hát itt a lehetőség. Persze szívesen próbált volna még kihúzni némi információt a másikból, hogy ki ő Relnek, és miért keresi errefelé. Azért dönt végül úgy, hogy nincs értelme tovább folytatni a dolgot, mert a bizalmatlanság ellenére mégis képes, és hátat fordít nekik. Ezzel túl butának ígéri meg, hogy hasznos információt szedhessen ki belőle, de arra mégis jó, hogy kicsit kitölthesse valakin a dühét. *
- Ne legyél túl szomorú,
sírodon lesz koszorú,
könnyes szemmel búcsúztatnak,
puha földben nyugosztalnak. * Énekli tovább halkan, szépen a sirató dalt, ami tökéletes céljaik eléréséhez. Talán nem kell sokáig folytassa, és hamar elvágják a torkát ennek a szerencsétlen párának, akinek annyi volt minden bűne, hogy megemlítette Relael nevét két olyan személynek, akiknek nem kellett volna, egy olyan nap, amikor nagyon nem volt tanácsos. *
3848. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-03-28 13:07:20
Üzenet elküldve: 2022-03-28 13:07:20
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Éné csodaországban//
*Kipirult arccal mosolyog Rel elismerő szavaira, nem gondolja ugyan, hogy csodaszép lenne, vagy egyáltalán szép, de úgy érzi, hogy nincs most itt a helye annak, hogy ezen vitatkozni kezdjen.*
- Nem is tudom, inkább a fonat. A fejdísz, az... Túlságosan is anyámra emlékeztetne. Tudod ő mindig annyira... Tökéletes volt.
*Rel talán emlékezhet is Aenae anyjára, még azelőttről, hogy a családuk elszegényedett, akkor Lynia Hawneth sűrű társasági életet élt, bálokra és teadélutánokra, piknikekre cipelte magával családját. Aenae akkoriban, mikor még üresfejű, városi bakfis volt, nagyon élvezte ezeket. Szeretett új ruhát húzni, szerette ha tökéletes csigákba igazgatják a haját, szerette kibeszélni Effyvel a többieket, szeretett elalélni a társaság jóképű férfitagjaitól, és addig táncolni, míg már fájt a lába. Anyja tökéletes, üresfejű városi bakfisnak nevelte, de mégis mindig az orra alá dörgölte - mikor kíváncsi fülek nem hallották és kíváncsi szemek nem látták -, hogy mennyire tökéletlen, mennyire nem az elvárásainak megfelelő a viselkedése vagy éppen a megjelenése.*
- Hát néhány mozzanata ismeretes előttem. Az, hogy a nő a férfi sátrába költözik az apjáéból, de ugye nemhogy sátram, de apám sincsen. Meg vérszerződés? Nem mintha félnék attól, hogy megvágjam magam és Cha'yss sem, de azért csak van neki is beleszólása, hátha fűzne bele valami wegtoreni hagyományt. Már azonkívül, hogy szerinte egy hatig kell tartania.
*Aenae nem lelkesül az egyhatos esküvőért, de a háromnaposért sem, amiben elvileg kiegyeztek Cha'ysszal. Illetve Aenae nem is tudja, hogy kiegyeztek-e ebben, vagy csak ő deklarálta és azóta nem beszéltek róla? Végül is volt bőven más gondjuk.*
- Hát, még nem látszik annyira. Szerencsére. Csak egyéb jelei vannak, tudod...
*Ezt nyilván nem kell elmagyaráznia Relnek, hiszen a nők tudják, hogy milyen jelei is vannak egy terhességnek.*
- Persze. Madarat lehetne fogatni vele.
*Igazából nem egészen biztos benne, hogy Cha'yss tényleg örül, vagy csak az előzmények fényében úgy gondolta, hogy ez az elvárt reakció a részéről, ha örömöt mutat.*
- Persze, a szerelmünk gyümölcse.
*Mosolya tökéletes, senki nem feltételezné, hogy csupán alakoskodás a részéről, az öröm színlelése. Tény és való ugyanakkor, hogy könnyebben elfogadja a dolgot úgy, hogy Cha'yss látszólag örül. Hogy a szerelmük gyümölcse lenne? Inkább a felelőtlenségüké.
Van egy dolog, ami eszébe jut a téma miatt, de aztán úgy dönt, hogy nem kérdez rá, ez pedig Rel gyermeke. Azt tudja, hogy annak idején volt egy gyerek a hasában, de annak további sorsa nem ismeretes előtte, rákérdezni pedig nem lenne illendő.*
//Éné csodaországban//
*Kipirult arccal mosolyog Rel elismerő szavaira, nem gondolja ugyan, hogy csodaszép lenne, vagy egyáltalán szép, de úgy érzi, hogy nincs most itt a helye annak, hogy ezen vitatkozni kezdjen.*
- Nem is tudom, inkább a fonat. A fejdísz, az... Túlságosan is anyámra emlékeztetne. Tudod ő mindig annyira... Tökéletes volt.
*Rel talán emlékezhet is Aenae anyjára, még azelőttről, hogy a családuk elszegényedett, akkor Lynia Hawneth sűrű társasági életet élt, bálokra és teadélutánokra, piknikekre cipelte magával családját. Aenae akkoriban, mikor még üresfejű, városi bakfis volt, nagyon élvezte ezeket. Szeretett új ruhát húzni, szerette ha tökéletes csigákba igazgatják a haját, szerette kibeszélni Effyvel a többieket, szeretett elalélni a társaság jóképű férfitagjaitól, és addig táncolni, míg már fájt a lába. Anyja tökéletes, üresfejű városi bakfisnak nevelte, de mégis mindig az orra alá dörgölte - mikor kíváncsi fülek nem hallották és kíváncsi szemek nem látták -, hogy mennyire tökéletlen, mennyire nem az elvárásainak megfelelő a viselkedése vagy éppen a megjelenése.*
- Hát néhány mozzanata ismeretes előttem. Az, hogy a nő a férfi sátrába költözik az apjáéból, de ugye nemhogy sátram, de apám sincsen. Meg vérszerződés? Nem mintha félnék attól, hogy megvágjam magam és Cha'yss sem, de azért csak van neki is beleszólása, hátha fűzne bele valami wegtoreni hagyományt. Már azonkívül, hogy szerinte egy hatig kell tartania.
*Aenae nem lelkesül az egyhatos esküvőért, de a háromnaposért sem, amiben elvileg kiegyeztek Cha'ysszal. Illetve Aenae nem is tudja, hogy kiegyeztek-e ebben, vagy csak ő deklarálta és azóta nem beszéltek róla? Végül is volt bőven más gondjuk.*
- Hát, még nem látszik annyira. Szerencsére. Csak egyéb jelei vannak, tudod...
*Ezt nyilván nem kell elmagyaráznia Relnek, hiszen a nők tudják, hogy milyen jelei is vannak egy terhességnek.*
- Persze. Madarat lehetne fogatni vele.
*Igazából nem egészen biztos benne, hogy Cha'yss tényleg örül, vagy csak az előzmények fényében úgy gondolta, hogy ez az elvárt reakció a részéről, ha örömöt mutat.*
- Persze, a szerelmünk gyümölcse.
*Mosolya tökéletes, senki nem feltételezné, hogy csupán alakoskodás a részéről, az öröm színlelése. Tény és való ugyanakkor, hogy könnyebben elfogadja a dolgot úgy, hogy Cha'yss látszólag örül. Hogy a szerelmük gyümölcse lenne? Inkább a felelőtlenségüké.
Van egy dolog, ami eszébe jut a téma miatt, de aztán úgy dönt, hogy nem kérdez rá, ez pedig Rel gyermeke. Azt tudja, hogy annak idején volt egy gyerek a hasában, de annak további sorsa nem ismeretes előtte, rákérdezni pedig nem lenne illendő.*
3847. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-03-27 21:51:23
Üzenet elküldve: 2022-03-27 21:51:23
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 181
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 181
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
*Jenari elhajítja az üveget, ami nagy zajjal érkezik földet, de szerencséjére nem törik szét. Tudja jól, hogy döntésének következményei lesznek, feltehetően egy istenes fejmosás, illetve a latrina pucolása formájában, már a szerencsésebbik esetben. Azt nem tudja Bredoc mennyire szigorú vezető, és mennyire lesz az, hogy esetleg kipenderíti a Kaszárnyából, mindenesetre nem fájna emiatt kifejezetten a szíve. Akkor talán visszamenne végre Wegtorenbe, és elfelejthetné ezt az egészet.*
- Elvesztegetett idő volt csak ez. Neked nincs honvágyad?
*Kérdezi hátasát, és megpaskolgatja annak nyakát.*
- Elvesztegetett idő volt csak ez. Neked nincs honvágyad?
*Kérdezi hátasát, és megpaskolgatja annak nyakát.*
3846. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-03-27 21:17:43
Üzenet elküldve: 2022-03-27 21:17:43
ÚJ
![>Valea lae'Natar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11217_1530203834_elf_no.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Márvány és korom//
- Nem szeretném.
*Jelenti ki meglepő határozottsággal, de ha valaki tudná, hogy milyen keserves módon ásta ki magát sekély sírjából, akkor talán megérti azt, hogy miért ilyen bizalmatlan. Pont emiatt utasította el a mélységit is, aki ruhákat kínált neki azzal a feltétellel, hogy kis otthonán találhatóak ezek, és Valea utólag is örül annak, hogy a Pegazus mellett döntött akkor.
Amikor Salwar a három lehetőséget kezdi el felvázolni, akkor fejével leköveti az irányt amit mutatnak számára. A meleg ruha vásárlását arany híján már élből elveti, ahogy azt is, hogy állítólagos Relael lakhelye felé induljon, amit a két idegen ismer. Valahogy nehezen tud túllendülni azon, hogy Ysanee milyen ellenségesen viselkedett vele korábban, és ezért egy egészséges óvatosság van jelen benne.
A drága fogadó és barátságtalan népek viszont szintén aggasztó hír, de talán azok az ellenszenvesnek lefestett Rel cimborák mégsem bántanák őt, és talán találna pár aranyat odafele úton, vagy pottyantós környékén, ami elég volna valamire. Talán egy fürdőre vágyik most a legjobban.*
- A Vaskorsó jó lesz, köszönöm.
*Mondja, már amennyiben van erre lehetősége és nem szúrták még hasba. Ha a támadás nem történt meg, akkor meg is indul az említett barátságtalan népek felé, hiszen a párossal aligha van már bármiféle megbeszélnivalója.*
- Nem szeretném.
*Jelenti ki meglepő határozottsággal, de ha valaki tudná, hogy milyen keserves módon ásta ki magát sekély sírjából, akkor talán megérti azt, hogy miért ilyen bizalmatlan. Pont emiatt utasította el a mélységit is, aki ruhákat kínált neki azzal a feltétellel, hogy kis otthonán találhatóak ezek, és Valea utólag is örül annak, hogy a Pegazus mellett döntött akkor.
Amikor Salwar a három lehetőséget kezdi el felvázolni, akkor fejével leköveti az irányt amit mutatnak számára. A meleg ruha vásárlását arany híján már élből elveti, ahogy azt is, hogy állítólagos Relael lakhelye felé induljon, amit a két idegen ismer. Valahogy nehezen tud túllendülni azon, hogy Ysanee milyen ellenségesen viselkedett vele korábban, és ezért egy egészséges óvatosság van jelen benne.
A drága fogadó és barátságtalan népek viszont szintén aggasztó hír, de talán azok az ellenszenvesnek lefestett Rel cimborák mégsem bántanák őt, és talán találna pár aranyat odafele úton, vagy pottyantós környékén, ami elég volna valamire. Talán egy fürdőre vágyik most a legjobban.*
- A Vaskorsó jó lesz, köszönöm.
*Mondja, már amennyiben van erre lehetősége és nem szúrták még hasba. Ha a támadás nem történt meg, akkor meg is indul az említett barátságtalan népek felé, hiszen a párossal aligha van már bármiféle megbeszélnivalója.*
3845. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-03-27 20:21:37
Üzenet elküldve: 2022-03-27 20:21:37
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 396
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 396
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Márvány és korom//
*A tolvaj pillanatnyi vérszomja épp oly könnyedén száll el, mint ahogy érkezett. Nem jellemző rá az efféle váratlan kirohanás, komolyan el is gondolkodtatja most a dolog, ahogy kétségek kezdik gyötörni saját fegyelmezettségét vizsgálva. Elég tisztán látja már cselekedete balgaságát, némán hallgatva a mélységi és a hosszúfülű csevejét, egyelőre tartózkodik a megszólalástól. Nem akarja megkavarni Cale terveit, akármik is legyenek azok, nem szeretné, hogy még egyszer olyan hangnemben beszéljen vele, mint az imént. Más körülmények között meglenne persze a maga szépsége, most viszont csak keserű ízt hagy a szájában.
Azon elmélkedik, mire készülhet a mélységi. Azt a lehetőséget, hogy őszintén segíteni szándékozik, azonnal el is veti. Talán Relael gyengepontjait akarja kipuhatolni a lánytól, miután finoman a bizalmába férkőzött? Vagy a kicsinyes bosszút választva bántani akarja? Akármennyire is ügyesen lavíroz a hazugság és igazság mezsgyéjén a bárd, utóbbi gondolat az, ami igazán megkapaszkodik felvetései között. Talán épp az iménti jelenete miatt csinálja. Ysa ebben az esetben igazán hanyagolhatónak látja a további erőszakot, kizárt dolognak tartja, hogy valaki esetleg a nyomukba eredne az elf védelmére. Elvégre nem is ismerős errefelé, ki a fene gondolná, hogy megér egy kergetőzést egy idegen, na meg nem is esett még baja, nincs ok arra, hogy bárki önkéntes igazságosztóvá váljon.*
- Igazán nem fáradtság nekünk. *fűzi hozzá egy biztató mosoly kíséretében, aztán a továbbiakban ismét meghúzódik a háttérben.*
*A tolvaj pillanatnyi vérszomja épp oly könnyedén száll el, mint ahogy érkezett. Nem jellemző rá az efféle váratlan kirohanás, komolyan el is gondolkodtatja most a dolog, ahogy kétségek kezdik gyötörni saját fegyelmezettségét vizsgálva. Elég tisztán látja már cselekedete balgaságát, némán hallgatva a mélységi és a hosszúfülű csevejét, egyelőre tartózkodik a megszólalástól. Nem akarja megkavarni Cale terveit, akármik is legyenek azok, nem szeretné, hogy még egyszer olyan hangnemben beszéljen vele, mint az imént. Más körülmények között meglenne persze a maga szépsége, most viszont csak keserű ízt hagy a szájában.
Azon elmélkedik, mire készülhet a mélységi. Azt a lehetőséget, hogy őszintén segíteni szándékozik, azonnal el is veti. Talán Relael gyengepontjait akarja kipuhatolni a lánytól, miután finoman a bizalmába férkőzött? Vagy a kicsinyes bosszút választva bántani akarja? Akármennyire is ügyesen lavíroz a hazugság és igazság mezsgyéjén a bárd, utóbbi gondolat az, ami igazán megkapaszkodik felvetései között. Talán épp az iménti jelenete miatt csinálja. Ysa ebben az esetben igazán hanyagolhatónak látja a további erőszakot, kizárt dolognak tartja, hogy valaki esetleg a nyomukba eredne az elf védelmére. Elvégre nem is ismerős errefelé, ki a fene gondolná, hogy megér egy kergetőzést egy idegen, na meg nem is esett még baja, nincs ok arra, hogy bárki önkéntes igazságosztóvá váljon.*
- Igazán nem fáradtság nekünk. *fűzi hozzá egy biztató mosoly kíséretében, aztán a továbbiakban ismét meghúzódik a háttérben.*
3844. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-03-27 19:13:05
Üzenet elküldve: 2022-03-27 19:13:05
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
//Krestvir meg a Kalmár és a Kard, továbbá Kagaenae és Kilencedik, illetve Kandúr és a Kísértet, valamint Yeza//
*"Később." "Ne most."... Rövid időn belül sokadjára intik türelemre egy feszült helyzetben, neki pedig ismét ingere volna rákérdezni, hogy pontosan mikor lesz az a "később", de a tegnapiakból tanulva igyekszik elengedni a dolgot. Eljut egyfajta megértésre, hogy néha az embereknek idő kell, hogy beszélni tudjanak, mert túl zaklatottak. Mint tegnap Quantall és Frandr... Azóta sem kapott részletesebb beszámolót az Alyoval történtekről, és zavarja, hogy nem is tudja, mikor volna alkalmas újra próbálkoznia a kérdéseivel.
Idegessége megmutatkozik egy kényszeres mozdulatban, ahogy jobb kezének ujjaival megsimítja párszor a homlokát, de szólni nem szól semmit.
Aztán betoppan az új érkező, s hirtelen mindenki testbeszéde igen érdekes és furcsa lesz. Krestvir nem bánná, ha mindenhez fűződne valami magyarázat, biztosan nagyon tanulságos volna és növelné az emberismereti képességét, ha megértené, ami a szobában lezajlik. A legkönnyebben talán még Yeza viselkedését tudja értelmezni, s mikor Cha'yss szól a nőnek, hogy a manó velük van, az megerősíti benne a feltételezést, hogy az idegen tényleg Kilencediket tekintette fenyegetésnek.*
- Kilencedik. Szolgálatodra. - *Int oda a manó lustán Yezának, mikor "bemutatják", mint a kis csapat tagját.
Majd a jövevény és a báró a távozás mellett döntenek. Krestvir viszonozza a meghajlást, majd mikor Aenaevel kettesben maradtak, ismét az étellel kezd szemezni. Így pedig a tharg úrnő javaslatára a kis asztalkához ül le, a kardot hátrahagyva a földön.
Egy pillantást vet Aenae felé, de mivel korábban már kínálták, a kérdést szükségtelennek tekinti és egyszerűen nekilát az evésnek. A szabadkozásra pusztán biccent, mert nem jut eszébe, hogy udvariasabb volna válaszolni, ám talán elnézhető annak, hogy tele van épp a szája.
Ami azt illeti, nem bánna egy kis nyugalmat, mert kezdi elérni a határait. A bökkenő ott van, hogy nem is látja, mikor, vagy hol találhatna békét és biztonságot. Ha innen távozik, mi lesz akkor? Továbbra is ott lesz a "látomás" és a kérdések, amiket az fölvetett. Synmira változatlanul üres lesz, fogalma sincs, hová tűnt mindenki, s főképp hogy mesterét hol kereshetné... Nem tudja, mihez kezdjen, hová menjen, mi lesz ezután.
Az étel viszont jót tesz most, bár a bizonytalanság megkeseríti még a méz ízét is, igyekszik nem túl sokat gondolkodni. Főleg, hogy nincs még egyedül és ez az itteni gond is megoldatlan még.
Erre emlékezteti is, mikor Aenae megszólítja és beszámol a saját varázsképességéről, illetve kérdéseket tesz fel az általa alkalmazott varázslatokról.*
- Nem tudom, segített-e bármi is, amit csináltam. - *Kezd bele a válaszba, miután lenyelt egy falatot. Tekintete a tányéron, egy cipó darabot ken meg magának.*
- Amikor csak néztem Cha'ysst, akkor egy holdmágiát alkalmaztam, amivel védtem az elméjét a mágikus befolyásolástól. De ez csak addig hat, amíg nem fordítom el a tekintetemet. És lehetetlen megmondani, volt-e bármi hatása...
A sötétség varázslattal azt ellenőriztem, hogy nem-e egy napmágia által rejtett személy van közöttünk, s ő lökte le a csészét. A mágikus sötétség fölfedte volna. Majd a virág... - *Fordítja tenyerét fölfelé, hogy jelezze, melyik varázslatra céloz.* - A napfény és a mágikus napfény a holdmágiával láthatatlanná tett személyeket fedi föl. De ekkor sem történt semmi, tehát nem valószínű, hogy bármilyen mágia által láthatatlanná tett személy volna itt, vagy ha mégis, akkor számomra ismeretlen mágia rejti.
A virág másik hatása, hogy kiűzi a gonosz entitásokat... az élőlényekből. Ezen kívül jó szándékra késztet rövid időre mindenkit, akit a fénye ért. A kard nem él, ezért akartam, hogy Cha'yss a kezébe vegye. Úgy gondoltam, ha tényleg a kardban van valami, akkor abban a pillanatban, hogy hatással van arra, aki megérinti, egyúttal abban a valakiben is benne lesz: egy élőlényben. Így pedig már kiűzhető. Ha tényleg ez volt a helyzet, akkor a gondnak meg kellett szűnnie az előbbi varázslatommal. Ha a kardban van, akkor nem tudom, mit tehetnék még. Vagy úgy egyáltalán... És azt sem tudom, miként győződhetnénk meg róla, hogy hatásos volt a varázslat. Hacsak nem úgy, hogy kivárjuk, történik-e még bármi szokatlan. De tényleg nem tudom, mivel állunk szemben. Lehetséges, hogy szakrális mágiára lesz szükség, de abban én nem tudok segíteni.
A kardot elvihetem, ha tényleg szeretnétek. Ezt a varázslatot ismered? - *Fordul a kard felé, s ha valami balul nem sül el, akkor rövid mormolása nyomán egy karnyi vastag jégburok veszi körbe a mesterfegyvert.*
- Ezzel szakítottam volna meg Cha'yss karddal való érintkezését. De lehet vastagabbra is csinálni ezt a burkot. Egy kis ideig megmarad és áttörhetetlen. Alkalmas lehet lefegyverzésre is. - *Fűz magyarázatot hozzá. Aenae elmondásából leszűrte, hogy a nő a vízmágiában jártas, akkor ez a varázslat olyasmi lehet, amit viszonylag könnyen elsajátíthat, ha még nem ismerné.*
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására egy kisebb (max. egy köbméteres) jégburkot hoz létre a kívánt tárgy köré, mely fizikailag nem eltörhető. Hatása három körig tart.
*"Később." "Ne most."... Rövid időn belül sokadjára intik türelemre egy feszült helyzetben, neki pedig ismét ingere volna rákérdezni, hogy pontosan mikor lesz az a "később", de a tegnapiakból tanulva igyekszik elengedni a dolgot. Eljut egyfajta megértésre, hogy néha az embereknek idő kell, hogy beszélni tudjanak, mert túl zaklatottak. Mint tegnap Quantall és Frandr... Azóta sem kapott részletesebb beszámolót az Alyoval történtekről, és zavarja, hogy nem is tudja, mikor volna alkalmas újra próbálkoznia a kérdéseivel.
Idegessége megmutatkozik egy kényszeres mozdulatban, ahogy jobb kezének ujjaival megsimítja párszor a homlokát, de szólni nem szól semmit.
Aztán betoppan az új érkező, s hirtelen mindenki testbeszéde igen érdekes és furcsa lesz. Krestvir nem bánná, ha mindenhez fűződne valami magyarázat, biztosan nagyon tanulságos volna és növelné az emberismereti képességét, ha megértené, ami a szobában lezajlik. A legkönnyebben talán még Yeza viselkedését tudja értelmezni, s mikor Cha'yss szól a nőnek, hogy a manó velük van, az megerősíti benne a feltételezést, hogy az idegen tényleg Kilencediket tekintette fenyegetésnek.*
- Kilencedik. Szolgálatodra. - *Int oda a manó lustán Yezának, mikor "bemutatják", mint a kis csapat tagját.
Majd a jövevény és a báró a távozás mellett döntenek. Krestvir viszonozza a meghajlást, majd mikor Aenaevel kettesben maradtak, ismét az étellel kezd szemezni. Így pedig a tharg úrnő javaslatára a kis asztalkához ül le, a kardot hátrahagyva a földön.
Egy pillantást vet Aenae felé, de mivel korábban már kínálták, a kérdést szükségtelennek tekinti és egyszerűen nekilát az evésnek. A szabadkozásra pusztán biccent, mert nem jut eszébe, hogy udvariasabb volna válaszolni, ám talán elnézhető annak, hogy tele van épp a szája.
Ami azt illeti, nem bánna egy kis nyugalmat, mert kezdi elérni a határait. A bökkenő ott van, hogy nem is látja, mikor, vagy hol találhatna békét és biztonságot. Ha innen távozik, mi lesz akkor? Továbbra is ott lesz a "látomás" és a kérdések, amiket az fölvetett. Synmira változatlanul üres lesz, fogalma sincs, hová tűnt mindenki, s főképp hogy mesterét hol kereshetné... Nem tudja, mihez kezdjen, hová menjen, mi lesz ezután.
Az étel viszont jót tesz most, bár a bizonytalanság megkeseríti még a méz ízét is, igyekszik nem túl sokat gondolkodni. Főleg, hogy nincs még egyedül és ez az itteni gond is megoldatlan még.
Erre emlékezteti is, mikor Aenae megszólítja és beszámol a saját varázsképességéről, illetve kérdéseket tesz fel az általa alkalmazott varázslatokról.*
- Nem tudom, segített-e bármi is, amit csináltam. - *Kezd bele a válaszba, miután lenyelt egy falatot. Tekintete a tányéron, egy cipó darabot ken meg magának.*
- Amikor csak néztem Cha'ysst, akkor egy holdmágiát alkalmaztam, amivel védtem az elméjét a mágikus befolyásolástól. De ez csak addig hat, amíg nem fordítom el a tekintetemet. És lehetetlen megmondani, volt-e bármi hatása...
A sötétség varázslattal azt ellenőriztem, hogy nem-e egy napmágia által rejtett személy van közöttünk, s ő lökte le a csészét. A mágikus sötétség fölfedte volna. Majd a virág... - *Fordítja tenyerét fölfelé, hogy jelezze, melyik varázslatra céloz.* - A napfény és a mágikus napfény a holdmágiával láthatatlanná tett személyeket fedi föl. De ekkor sem történt semmi, tehát nem valószínű, hogy bármilyen mágia által láthatatlanná tett személy volna itt, vagy ha mégis, akkor számomra ismeretlen mágia rejti.
A virág másik hatása, hogy kiűzi a gonosz entitásokat... az élőlényekből. Ezen kívül jó szándékra késztet rövid időre mindenkit, akit a fénye ért. A kard nem él, ezért akartam, hogy Cha'yss a kezébe vegye. Úgy gondoltam, ha tényleg a kardban van valami, akkor abban a pillanatban, hogy hatással van arra, aki megérinti, egyúttal abban a valakiben is benne lesz: egy élőlényben. Így pedig már kiűzhető. Ha tényleg ez volt a helyzet, akkor a gondnak meg kellett szűnnie az előbbi varázslatommal. Ha a kardban van, akkor nem tudom, mit tehetnék még. Vagy úgy egyáltalán... És azt sem tudom, miként győződhetnénk meg róla, hogy hatásos volt a varázslat. Hacsak nem úgy, hogy kivárjuk, történik-e még bármi szokatlan. De tényleg nem tudom, mivel állunk szemben. Lehetséges, hogy szakrális mágiára lesz szükség, de abban én nem tudok segíteni.
A kardot elvihetem, ha tényleg szeretnétek. Ezt a varázslatot ismered? - *Fordul a kard felé, s ha valami balul nem sül el, akkor rövid mormolása nyomán egy karnyi vastag jégburok veszi körbe a mesterfegyvert.*
- Ezzel szakítottam volna meg Cha'yss karddal való érintkezését. De lehet vastagabbra is csinálni ezt a burkot. Egy kis ideig megmarad és áttörhetetlen. Alkalmas lehet lefegyverzésre is. - *Fűz magyarázatot hozzá. Aenae elmondásából leszűrte, hogy a nő a vízmágiában jártas, akkor ez a varázslat olyasmi lehet, amit viszonylag könnyen elsajátíthat, ha még nem ismerné.*
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására egy kisebb (max. egy köbméteres) jégburkot hoz létre a kívánt tárgy köré, mely fizikailag nem eltörhető. Hatása három körig tart.
3843. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-03-27 13:15:57
Üzenet elküldve: 2022-03-27 13:15:57
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 696
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 696
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
// Haragos az Aenae //
*Kár tagadni erre nem számított a pásztor. Mondható akár szerencsésnek is, hogy mindig korán kel vagy, hogy annak idején Sfetts bácsi gondolt a folyó áradására és nem közvetlenül mellé húzatta fel Trodd házát. Viszont így is csak menteni tudta a menthetőt. Ami jelen esetben a tarisznyáját, fokosát, vállára akasztott szent birkabőrét, a pásztorkészségeit és a jószágot jelölik. Szabályosan menekülniük kellett a víz elől. Mándli a kiskutya éles hangján leadott vakkantásaival jelzi nem tetszését a helyzettel kapcsolatban. A férfinek is bár arcáról nem, de határozottabb hangjáról és mozgásáról ha ismerné valaki eléggé, az észrevehetné, hogy most kivételesen siet. Ilyenkor nem engedheti meg, hogy a birkák gyomrával törődjön. Az életüket félti. Csak akkor pihen meg mikor már kellő távolságba kerültek az ártól. Nem tudja nádtetős vályogháza mennyire fogja átvészelni ezt. Arra tippel, hogy nem nagyon. Ő meg egész télen a stéget tervezgette és dolgozott a deszkákkal. Ha tud akkor amit kézben el tud vinni azért még bemegy és felpakolja a tetőgerendákra a kényesebb dolgokat. Ha nem akkor hagyja. Ha végzett és kipihente magát akkor jószágaival, kutyájával és kézben elbírt felszerelésével megindul a szomszéd földje felé. Learon-nál is elkelhet a segítő kéz. Ő meg már nem tud mit tenni itthon.*
A hozzászólás írója (Trodd Molound) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.03.27 13:16:52
*Kár tagadni erre nem számított a pásztor. Mondható akár szerencsésnek is, hogy mindig korán kel vagy, hogy annak idején Sfetts bácsi gondolt a folyó áradására és nem közvetlenül mellé húzatta fel Trodd házát. Viszont így is csak menteni tudta a menthetőt. Ami jelen esetben a tarisznyáját, fokosát, vállára akasztott szent birkabőrét, a pásztorkészségeit és a jószágot jelölik. Szabályosan menekülniük kellett a víz elől. Mándli a kiskutya éles hangján leadott vakkantásaival jelzi nem tetszését a helyzettel kapcsolatban. A férfinek is bár arcáról nem, de határozottabb hangjáról és mozgásáról ha ismerné valaki eléggé, az észrevehetné, hogy most kivételesen siet. Ilyenkor nem engedheti meg, hogy a birkák gyomrával törődjön. Az életüket félti. Csak akkor pihen meg mikor már kellő távolságba kerültek az ártól. Nem tudja nádtetős vályogháza mennyire fogja átvészelni ezt. Arra tippel, hogy nem nagyon. Ő meg egész télen a stéget tervezgette és dolgozott a deszkákkal. Ha tud akkor amit kézben el tud vinni azért még bemegy és felpakolja a tetőgerendákra a kényesebb dolgokat. Ha nem akkor hagyja. Ha végzett és kipihente magát akkor jószágaival, kutyájával és kézben elbírt felszerelésével megindul a szomszéd földje felé. Learon-nál is elkelhet a segítő kéz. Ő meg már nem tud mit tenni itthon.*
A hozzászólás írója (Trodd Molound) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.03.27 13:16:52
3842. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-03-27 13:08:47
Üzenet elküldve: 2022-03-27 13:08:47
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*Learon egy aprócska nevetést fojt vissza magába, amikor látja a bandzsító lánykát és áldani kezd minden szellemet, hogy ilyen kis tüneményt sodortak elé. Aztán már a dézsánál is vannak, Learon pedig ott térdel a dézsa és a lány mögött, kezében annak hajával, aminek illatából be is szippant egy keveset és rájön, hogy hiába a piszok és a por, ami ráragadt, mégis valahogy nagyon kellemes.*
-Meghiszem azt! *Neveti el magát és kezdi megszokni, hogy az ő kis báránykája nagyon szereti a hasát. Azonban gyorsan el is ül a nevetés, hiszen valahogy zavarba ejti a saját hangjának hangossága.*
-Nekem azért ez mégis jobb most. *Zárja le végül ennyivel a témát és végül teljesen átadja magát a vállak és a nyak masszírozásának, amik érezhetően lazulnak a gondos kezek hatására. Kiélvez minden mozdulatot ő maga is, hiszen valahogy jobban esik neki az, hogy ő masszíroz, mintha ez fordítva lenne. Már egészen belefeledkezik ebbe, amikor Nys megtöri a csendet. Egy pillanatra bele is rezzen, hiszen annyira nem figyelt másra ebben a pár percben, mint a lány nyakára és vállaira, hogy kizökken a hang miatt. Azonban ez talán fel sem tűnhet a lánynak, mert azonnal vissza is tér az élet a mágusba, amikor a lány csókot nyom a kezére.*
-Nos, ha az kényelmesebb, akár be is ülhetnék melléd. Elférünk ott ketten is. *Föl azonban nem áll, hanem egyszerűen csak a másik kezével, amit a lány nem tart magánál, átkarolja őt, hogy jobban érezhesse testének melegét. Ahol előbb masszírozta a vállait, most egy csókot nyom, amit aztán sok aprócska másik is követ, szépen egymásutánban, a vállaktól fel a nyakig, majd a lány arcára, és ha odaér, a szájára is.*
-Én is egészen piszkosnak érzem magam, jót tenne egy fürdő. *Duruzsolja Nysity ajkaira, alig elválva tőlük.*
*Learon egy aprócska nevetést fojt vissza magába, amikor látja a bandzsító lánykát és áldani kezd minden szellemet, hogy ilyen kis tüneményt sodortak elé. Aztán már a dézsánál is vannak, Learon pedig ott térdel a dézsa és a lány mögött, kezében annak hajával, aminek illatából be is szippant egy keveset és rájön, hogy hiába a piszok és a por, ami ráragadt, mégis valahogy nagyon kellemes.*
-Meghiszem azt! *Neveti el magát és kezdi megszokni, hogy az ő kis báránykája nagyon szereti a hasát. Azonban gyorsan el is ül a nevetés, hiszen valahogy zavarba ejti a saját hangjának hangossága.*
-Nekem azért ez mégis jobb most. *Zárja le végül ennyivel a témát és végül teljesen átadja magát a vállak és a nyak masszírozásának, amik érezhetően lazulnak a gondos kezek hatására. Kiélvez minden mozdulatot ő maga is, hiszen valahogy jobban esik neki az, hogy ő masszíroz, mintha ez fordítva lenne. Már egészen belefeledkezik ebbe, amikor Nys megtöri a csendet. Egy pillanatra bele is rezzen, hiszen annyira nem figyelt másra ebben a pár percben, mint a lány nyakára és vállaira, hogy kizökken a hang miatt. Azonban ez talán fel sem tűnhet a lánynak, mert azonnal vissza is tér az élet a mágusba, amikor a lány csókot nyom a kezére.*
-Nos, ha az kényelmesebb, akár be is ülhetnék melléd. Elférünk ott ketten is. *Föl azonban nem áll, hanem egyszerűen csak a másik kezével, amit a lány nem tart magánál, átkarolja őt, hogy jobban érezhesse testének melegét. Ahol előbb masszírozta a vállait, most egy csókot nyom, amit aztán sok aprócska másik is követ, szépen egymásutánban, a vállaktól fel a nyakig, majd a lány arcára, és ha odaér, a szájára is.*
-Én is egészen piszkosnak érzem magam, jót tenne egy fürdő. *Duruzsolja Nysity ajkaira, alig elválva tőlük.*
3841. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-03-26 22:47:58
Üzenet elküldve: 2022-03-26 22:47:58
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 696
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 696
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
*A pásztor reggel kisétál a háza elé mikor a jószágokat látná el és észreveszi a madarakat az égen. Mások számára azok csak madarak lennének, de nem Trodd-nak. Ő aki a legelőkön nőtt fel és ismeri a füveket és állatokat mást is meg tud mondani a madarak repüléséből. Jön a jó idő. Jobban teszi ha halad a deszkákkal. Miután megetette a jószágot és ő is evett meg Mándli neki is lát. Ha valaki jönne akkor kellemes fa illata és egy mosdatlan férfiemberé csapná őt meg. Télen ugyebár nem egészséges a fürdés. És nem egyszer izzadt le Trodd miközben fűrészelt, gyalult, gyalut viaszozott, fát cipelt... Viszont a kemény munkának meg van a gyümölcse. Úgy gondolja lassan bevásárolhat majd a faluban és áthívhatna valakit, hogy segítsen az építéssel. Fájó háttal és végtagokkal ballag sötétedés után be a hálóba és dől be az ágyba. Valami társaság jó lenne a kutyán kívül.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4228-4247