Amon Ruadh - Tharg birtokok
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 199 (3961. - 3980. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
3980. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-08-18 11:26:22
Üzenet elküldve: 2022-08-18 11:26:22
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Varangyvár//
//csajok//
*Csak remélheti, hogy Yeza tud olvasni a sorok között, bár talán nagy kérés ez, ugyanakkor, ha hitelt lehet adni a pletykáknak, akkor Habrertus akkor is bepróbálkozna, ha Aenae szájából nem hangzik ez el. A különbség talán csak annyi, hogy Yezát felkészületlenül érné és engedne a kancellárnak ahelyett, hogy orrba vágja könyökkel, ahogyan Aenae javasolta.*
- Nem sértettél meg. De valóban szófordulatnak szántam és valóban szerencséje volt, rosszabbul is járhatott volna.
*És Aenae most nem arra gondol, hogy szándékosan meg akarta volna ölni, de ha kicsit szerencsétlenebb a fickó, akkor Aenae a fokos élesebbik felével találja el, mert akkor ölben vihette volna haza a beleit.*
- Kocsmai verekedés volt, az a férfi csalt a kockán, ezen összevesztek többen, aztán már mindenki ütött mindenkit. Meglehet, hogy ismertem régebbről, megmondom őszintén, hogy nem emlékszem, sokakkal találkozom.
*Próbálja visszaidézni, hogy látta-e azelőtt, ha pedig igen, akkor miért is fordult hozzá? Talán határvita a szomszédjával? Rókák ragadták el a baromfijait? Netán a szomszédja azzal vádolta, hogy megbecstelenítette a lányát? Vagy több ismerőse citálta elé azért, mert csalt kockán? Nem, ilyesmire biztos emlékezne…*
- Én azt gondolom, hogy csak véletlen egybeesés, ugyanakkor Cha'yss sikeres ember, az ilyesmi mások szemében szálka lehet. Idefelé én is láttam a felhívást, utána akarok nézni.
*Persze nem mehet be megkérdezni a Tavernába, hogy ugyan ki is volt az, aki megveretné/öletné Cha'ysst, mert valószínűleg nem kapná meg azokat a válaszokat, amiket meg akarna kapni. Majd talán befűzi Laort, hogy puhatolja ki.
Csevejüket a szolgáló, Yanah, zavarja meg, hogy tájékoztassa őket arról, hogy lassan készen van a vacsora, szóval perceken belül asztalhoz lehet fáradni.*
- Azt sem tartom kizártnak, hogy régi, wegtoreni ismerősei nyúltak utána.
*Mondja hümmentve, mikor a szolgálót már elbocsátotta. A macska valószínűleg a lánnyal együtt surranhatott be, a hosszúszőrű, termetes cirmos most Yeza lába körül sündörög.*
- Azt hittem, hogy régi ismeretség, annyira bizalmasnak tetsző a viszonyotok.
*Azt mégsem kérdezheti meg explicit módon, hogy lefekszenek-e vagy valaha lefeküdtek-e már egymással? Mert ugye Aenaenek van tükre, bele is szokott nézni, világos, hogy a fasorban sincsen Yezához képest. Aztán emlékszik ugye arra is, hogy mennyire egyforma, nyakba akasztott gyűrűk gabalyodtak egymásba. Kézenfekvő gondolat, hogy Cha'yss a hárem tagjainak osztogatja, hízelgő is lehetne, hogy az övé a drágább darab, a hierarchiát kidomborítandó. Mármint ha az ember akar egy hárem tagja lenni, de Aenae nem akar. Szintén kézenfekvő azonban az a gondolat is, hogy a WAK tagjai hordanak ilyen ékszert és Cha'yss a magáét adta neki - megmagyarázza, hogy miért nagy a kezére -, ebben az esetben Cha'ysson számonkérhető lenne egy kisebb lódítás, miszerint régóta gondolkodott az eljegyzésen. De inkább egy kis füllentés, mint egy hárem, utóbbinak nem akar a tagja lenni. Ugyanakkor - szintén kézenfekvő -, az is lehet, hogy Aenae túlagyalja ezt is, mint amúgy nagyon sok dolgot, de az ilyesmi jelleméből fakad, meg az összes önértékelési zavarából.*
- Szerintem lassan átmehetünk az étkezőbe, éhen halok.
*Furcsa ezt a saját szájából hallania, de úgy érzi, hogy egy hatig folyamatosan tudna habzsolni. Fáj is a hasa az éhségtől. De azt is tudja magáról, hogy ez csak addig tart míg étel kerül elé, akkor már nem lesz ilyen lelkes, ha meg is kell enni.*
//csajok//
*Csak remélheti, hogy Yeza tud olvasni a sorok között, bár talán nagy kérés ez, ugyanakkor, ha hitelt lehet adni a pletykáknak, akkor Habrertus akkor is bepróbálkozna, ha Aenae szájából nem hangzik ez el. A különbség talán csak annyi, hogy Yezát felkészületlenül érné és engedne a kancellárnak ahelyett, hogy orrba vágja könyökkel, ahogyan Aenae javasolta.*
- Nem sértettél meg. De valóban szófordulatnak szántam és valóban szerencséje volt, rosszabbul is járhatott volna.
*És Aenae most nem arra gondol, hogy szándékosan meg akarta volna ölni, de ha kicsit szerencsétlenebb a fickó, akkor Aenae a fokos élesebbik felével találja el, mert akkor ölben vihette volna haza a beleit.*
- Kocsmai verekedés volt, az a férfi csalt a kockán, ezen összevesztek többen, aztán már mindenki ütött mindenkit. Meglehet, hogy ismertem régebbről, megmondom őszintén, hogy nem emlékszem, sokakkal találkozom.
*Próbálja visszaidézni, hogy látta-e azelőtt, ha pedig igen, akkor miért is fordult hozzá? Talán határvita a szomszédjával? Rókák ragadták el a baromfijait? Netán a szomszédja azzal vádolta, hogy megbecstelenítette a lányát? Vagy több ismerőse citálta elé azért, mert csalt kockán? Nem, ilyesmire biztos emlékezne…*
- Én azt gondolom, hogy csak véletlen egybeesés, ugyanakkor Cha'yss sikeres ember, az ilyesmi mások szemében szálka lehet. Idefelé én is láttam a felhívást, utána akarok nézni.
*Persze nem mehet be megkérdezni a Tavernába, hogy ugyan ki is volt az, aki megveretné/öletné Cha'ysst, mert valószínűleg nem kapná meg azokat a válaszokat, amiket meg akarna kapni. Majd talán befűzi Laort, hogy puhatolja ki.
Csevejüket a szolgáló, Yanah, zavarja meg, hogy tájékoztassa őket arról, hogy lassan készen van a vacsora, szóval perceken belül asztalhoz lehet fáradni.*
- Azt sem tartom kizártnak, hogy régi, wegtoreni ismerősei nyúltak utána.
*Mondja hümmentve, mikor a szolgálót már elbocsátotta. A macska valószínűleg a lánnyal együtt surranhatott be, a hosszúszőrű, termetes cirmos most Yeza lába körül sündörög.*
- Azt hittem, hogy régi ismeretség, annyira bizalmasnak tetsző a viszonyotok.
*Azt mégsem kérdezheti meg explicit módon, hogy lefekszenek-e vagy valaha lefeküdtek-e már egymással? Mert ugye Aenaenek van tükre, bele is szokott nézni, világos, hogy a fasorban sincsen Yezához képest. Aztán emlékszik ugye arra is, hogy mennyire egyforma, nyakba akasztott gyűrűk gabalyodtak egymásba. Kézenfekvő gondolat, hogy Cha'yss a hárem tagjainak osztogatja, hízelgő is lehetne, hogy az övé a drágább darab, a hierarchiát kidomborítandó. Mármint ha az ember akar egy hárem tagja lenni, de Aenae nem akar. Szintén kézenfekvő azonban az a gondolat is, hogy a WAK tagjai hordanak ilyen ékszert és Cha'yss a magáét adta neki - megmagyarázza, hogy miért nagy a kezére -, ebben az esetben Cha'ysson számonkérhető lenne egy kisebb lódítás, miszerint régóta gondolkodott az eljegyzésen. De inkább egy kis füllentés, mint egy hárem, utóbbinak nem akar a tagja lenni. Ugyanakkor - szintén kézenfekvő -, az is lehet, hogy Aenae túlagyalja ezt is, mint amúgy nagyon sok dolgot, de az ilyesmi jelleméből fakad, meg az összes önértékelési zavarából.*
- Szerintem lassan átmehetünk az étkezőbe, éhen halok.
*Furcsa ezt a saját szájából hallania, de úgy érzi, hogy egy hatig folyamatosan tudna habzsolni. Fáj is a hasa az éhségtől. De azt is tudja magáról, hogy ez csak addig tart míg étel kerül elé, akkor már nem lesz ilyen lelkes, ha meg is kell enni.*
3979. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-08-17 16:28:48
Üzenet elküldve: 2022-08-17 16:28:48
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Varangyvár//
//CCC//
*A jó kancellár helyeslő mosollyal bólogat amikor a báró erőteljesen hangsúlyozza a babájának, hogy a házassági szerződésbe csak olyasmi kerülhet, amiben ők ketten megegyeznek. És ez így is van. Aligha hinné, hogy Leandana ragaszkodna a hátszőrtelenítés rendszerességének becikkelyezéséhez. Az emelkedett és derűs pillanatot pedig nem akarja tönkretenni azzal, hogy ha olyasmi kerülne az irományba ami sérti a Vashegy vitális érdekeit, úgy biztosan találna ürügyet a szerződés megsemmisítésére. De nem szaladna ennyire előre, miért feltételezne eleve rosszat a szerelmesekről?*
- Ahogy óhajtod. Nem kívánnék visszaélni a vendégszereteteddel.
*Ilyen kicsiségen igazán nem fognak összeveszni. Ha a báró későbbre tenné a szerződés megvitatását, Hubinak nincs ellene kifogása. Bár a nyakát tenné rá, hogy a wegtoreni már megfogalmazta azt, hangzatos kijelentései ellenére Aenae közreműködése nélkül. Alapjában véve a jó kancellár ebben nem is lát semmi kivetnivalót. Sőt! Szomorú is lenne, ha az artheniori városi bolondéria, miszerint a fehérnépeknek beleszólásuk lehet a saját életükbe, a Vashegyet is megfertőzné. Tehát most békésen pipázgatnak és Hubi nem tud nem arra gondolni, hogy ebből a finoman pácolt pipadohányból már alig van. Már éppen megkérdezné, hogy Cha'yss - bizonyára kitűnő kapcsolatai révén - nem tud-e szeretni valami wegtoreni különlegességet? Tudvalevő, hogy a legkitűnőbb dohánylevelek onnan származnak. De erre csak később keríthet sort, a báró megelőzi egy váratlan kérdéssel.*
- Számít ez?
*Akár nyeglének is tűnhetne ez a pillanatnyi gondolkodás után odavetett visszakérdezés, de Hubi igyekszik mosolyogva elvenni az élét. Valóban nem sértésnek vagy otromba hárításnak szánta, csak nem érti, hogy az ő boldogsága miként kerül a Varangyvár asztalára. No persze, ha a báró az ő boldogsága alatt Yezát érti, akkor semmi kifogása nincs a dolog ellen.*
- Bocsáss meg, kedves báróm, ha egy kicsit távolabbról indítom válaszom. Egy pór boldog ha minden este puliszka kerül az asztalára és a fattyai nem halnak éhen. Téged ez boldoggá tenne? Alig hiszem. Mint ahogy egy kis kereskedőt, vásári kofát sem tenne azzá. Az viszont igen, ha ünnepnapokon ízletes pecsenyét is lakmározhat. De ez neked, vagy akár nekem, még mindig édeskevés.
*Szippant a pipából, derűsen legyint egyet.*
- Ne érezd úgy, hogy meg akarnám kerülni a kérdésed. A boldogság szubjektív dolog. Ha én boldog vagyok, akkor nem számít, hogy másnak az én állapotom elégséges lenne-e ehhez? Tulajdonképpen ha én boldog vagyok, akkor az összes fanyalgó fel is kötheti magát.
*Mivel pedig ezt a kérdést igazán nem tartja fajsúlyosnak, miért ne engedhetné meg magának, hogy ezúttal teljesen őszinte legyen a báróval?*
- Nem, barátom, nem vagyok boldog ember. Hogy ez engem zavar-e, vagy bánkódom-e miatta? Talán furcsállni fogod a válaszom, de egy csöppet sem. Vannak dolgok amiket sokkal fontosabbnak és szükségesebbnek tartok a boldogságnál. Tudás. Biztonság. Elégedettség. Elismerés. Jólét. És ne legyünk képmutatók: hatalom. Számomra ezek fontosak. *egy vidám mosoly* A sorrend szabadon variálható, az első pont kivételével.
*Egy újabb füstpamacsot fúj felfelé. Érdekes, még a füst színe is sokkal szebb, mint valami kikötői kapadohányé.*
- Látod, ezért nehéz válaszolni a kérdésedre, pontosabban nehéz meghatározni a boldogság fogalmát. Ha az imént felsoroltak számomra biztosítottak - és biztosítottak - akkor miért is ne érezném magam boldog embernek?
*A báró felé fordul.*
- Talán furcsának fogod találni egy tudós szájából a következő szavakat, pedig az igazi tudós arról is ismerszik meg, hogy nem fél kimondani őket: fogalmam sincs.
*Elneveti magát.*
- Noha érdeklődésed igazán megtisztelőnek találom, mégsem óhajtok visszaélni kíváncsiságoddal, hogy hosszasan traktáljalak elméleteimmel. Annál is inkább, mert ha ezt a kérdést én tenném fel neked, úgy biztos vagyok benne, hogy a válasz igen rövid lenne. Hiszen...
*Tesz egy körkörös kézmozdulatot, mintegy a birtokra és mindenre célozva amit a báró magáénak tudhat, majd abba az irányba merre Aenae és Yeza eltűntek.*
- Hogyan is lehetnél boldogtalan ember?
A hozzászólás írója (Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.08.17 16:31:34
//CCC//
*A jó kancellár helyeslő mosollyal bólogat amikor a báró erőteljesen hangsúlyozza a babájának, hogy a házassági szerződésbe csak olyasmi kerülhet, amiben ők ketten megegyeznek. És ez így is van. Aligha hinné, hogy Leandana ragaszkodna a hátszőrtelenítés rendszerességének becikkelyezéséhez. Az emelkedett és derűs pillanatot pedig nem akarja tönkretenni azzal, hogy ha olyasmi kerülne az irományba ami sérti a Vashegy vitális érdekeit, úgy biztosan találna ürügyet a szerződés megsemmisítésére. De nem szaladna ennyire előre, miért feltételezne eleve rosszat a szerelmesekről?*
- Ahogy óhajtod. Nem kívánnék visszaélni a vendégszereteteddel.
*Ilyen kicsiségen igazán nem fognak összeveszni. Ha a báró későbbre tenné a szerződés megvitatását, Hubinak nincs ellene kifogása. Bár a nyakát tenné rá, hogy a wegtoreni már megfogalmazta azt, hangzatos kijelentései ellenére Aenae közreműködése nélkül. Alapjában véve a jó kancellár ebben nem is lát semmi kivetnivalót. Sőt! Szomorú is lenne, ha az artheniori városi bolondéria, miszerint a fehérnépeknek beleszólásuk lehet a saját életükbe, a Vashegyet is megfertőzné. Tehát most békésen pipázgatnak és Hubi nem tud nem arra gondolni, hogy ebből a finoman pácolt pipadohányból már alig van. Már éppen megkérdezné, hogy Cha'yss - bizonyára kitűnő kapcsolatai révén - nem tud-e szeretni valami wegtoreni különlegességet? Tudvalevő, hogy a legkitűnőbb dohánylevelek onnan származnak. De erre csak később keríthet sort, a báró megelőzi egy váratlan kérdéssel.*
- Számít ez?
*Akár nyeglének is tűnhetne ez a pillanatnyi gondolkodás után odavetett visszakérdezés, de Hubi igyekszik mosolyogva elvenni az élét. Valóban nem sértésnek vagy otromba hárításnak szánta, csak nem érti, hogy az ő boldogsága miként kerül a Varangyvár asztalára. No persze, ha a báró az ő boldogsága alatt Yezát érti, akkor semmi kifogása nincs a dolog ellen.*
- Bocsáss meg, kedves báróm, ha egy kicsit távolabbról indítom válaszom. Egy pór boldog ha minden este puliszka kerül az asztalára és a fattyai nem halnak éhen. Téged ez boldoggá tenne? Alig hiszem. Mint ahogy egy kis kereskedőt, vásári kofát sem tenne azzá. Az viszont igen, ha ünnepnapokon ízletes pecsenyét is lakmározhat. De ez neked, vagy akár nekem, még mindig édeskevés.
*Szippant a pipából, derűsen legyint egyet.*
- Ne érezd úgy, hogy meg akarnám kerülni a kérdésed. A boldogság szubjektív dolog. Ha én boldog vagyok, akkor nem számít, hogy másnak az én állapotom elégséges lenne-e ehhez? Tulajdonképpen ha én boldog vagyok, akkor az összes fanyalgó fel is kötheti magát.
*Mivel pedig ezt a kérdést igazán nem tartja fajsúlyosnak, miért ne engedhetné meg magának, hogy ezúttal teljesen őszinte legyen a báróval?*
- Nem, barátom, nem vagyok boldog ember. Hogy ez engem zavar-e, vagy bánkódom-e miatta? Talán furcsállni fogod a válaszom, de egy csöppet sem. Vannak dolgok amiket sokkal fontosabbnak és szükségesebbnek tartok a boldogságnál. Tudás. Biztonság. Elégedettség. Elismerés. Jólét. És ne legyünk képmutatók: hatalom. Számomra ezek fontosak. *egy vidám mosoly* A sorrend szabadon variálható, az első pont kivételével.
*Egy újabb füstpamacsot fúj felfelé. Érdekes, még a füst színe is sokkal szebb, mint valami kikötői kapadohányé.*
- Látod, ezért nehéz válaszolni a kérdésedre, pontosabban nehéz meghatározni a boldogság fogalmát. Ha az imént felsoroltak számomra biztosítottak - és biztosítottak - akkor miért is ne érezném magam boldog embernek?
*A báró felé fordul.*
- Talán furcsának fogod találni egy tudós szájából a következő szavakat, pedig az igazi tudós arról is ismerszik meg, hogy nem fél kimondani őket: fogalmam sincs.
*Elneveti magát.*
- Noha érdeklődésed igazán megtisztelőnek találom, mégsem óhajtok visszaélni kíváncsiságoddal, hogy hosszasan traktáljalak elméleteimmel. Annál is inkább, mert ha ezt a kérdést én tenném fel neked, úgy biztos vagyok benne, hogy a válasz igen rövid lenne. Hiszen...
*Tesz egy körkörös kézmozdulatot, mintegy a birtokra és mindenre célozva amit a báró magáénak tudhat, majd abba az irányba merre Aenae és Yeza eltűntek.*
- Hogyan is lehetnél boldogtalan ember?
A hozzászólás írója (Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.08.17 16:31:34
3978. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-08-16 14:46:45
Üzenet elküldve: 2022-08-16 14:46:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Varangyvár//
//csajok//
*A válaszokkal nem jut előrébb sem a Kancellár ügyében, sem a másikban. Óvatoskodó megfogalmazás és visszakérdezés. Ez utóbbitól egy kissé megtorpan a vörös.*
- Én csak... *emeli fel a kezét, mielőtt bármi roszallást kiváltana.* - Tudod, még nem szoktam meg, hogy errefelé sokkal gyakrabban használnak ilyesfajta kijelentéseket merő szófordulatként. Sosem feltételezném, hogy... Nézd el nekem. Nem akartalak megsérteni. Csak hát nem ismerem a részleteket. Meg aztán ott vannak azok a felhívások is, amiken gyakorlatilag merényletre buzdítanak a Báró Úr ellen. A kifizetés helyeként pedig épp a Tavernát jelölik meg. Gondolod lehet összefüggés? Bizonyos, hogy te voltál a fickó célpontja? Ismerted talán korábbról? *Egy kicsit belelovalja magát, úgyhogy a következő kérdést inkább már el is harapja az ajkán.* - Bocsánat. Csak aggódom.
*A családi viszonyok kifejtésénél akaratlanul is feljebb szökik a szemöldöke. Épp csak kezdte volna megszokni, hogy a Nagy Hegység innenső oldalán mennyivel nagyobb nyomatékot tesznek a házasságra, erre kiderül, hogy a tharg örökösnő gyakorlatilag fattyú. Persze, mielőtt ezt elkönyvelné, még azzal a lendülettel meg is keveredik a fejében az egész, mert hát tulajdonképpen fogalma sincs a pontos eseményekről, hogy ki kivel, mikor, milyen egymásutánban és nem biztos, hogy ez az alkalmas pillanat arra, hogy ebbe jobban belemásszon.
Várja, hogy a lány bővebben kifejtse, hogy mégis mit kezdett volna az életével, ha maga dönthet róla, de egyetlen kurta szócskát kap csak a részletek helyett. Még nem biztos benne, hogy egyszerűen nem akarja a másik az orrára kötni vagy csak traktálni nem szeretné a kelleténél hosszabban.*
- Nem ismertem Őt azelőtt *mondja.* - Wegtorenben csak szóbeszédekből hallottam róla. Talán láttam is *vonja meg a vállát* - de a személyes ismeretség felé nem igazán kanyarodtak az útjaink.
*Bár a Tűz Városa méreteiben messze elmarad Artheniortól, azok az idők merőben másfelé terelték Yeza figyelmét.*
- Mi az, ami itt, Thargföldön _hasznos_ lehet egy lány számára? *tér vissza a korábbi kérdésére.* - Elég elveszett vagyok még erre és őszintén nem tudom, mire számítsak.
//csajok//
*A válaszokkal nem jut előrébb sem a Kancellár ügyében, sem a másikban. Óvatoskodó megfogalmazás és visszakérdezés. Ez utóbbitól egy kissé megtorpan a vörös.*
- Én csak... *emeli fel a kezét, mielőtt bármi roszallást kiváltana.* - Tudod, még nem szoktam meg, hogy errefelé sokkal gyakrabban használnak ilyesfajta kijelentéseket merő szófordulatként. Sosem feltételezném, hogy... Nézd el nekem. Nem akartalak megsérteni. Csak hát nem ismerem a részleteket. Meg aztán ott vannak azok a felhívások is, amiken gyakorlatilag merényletre buzdítanak a Báró Úr ellen. A kifizetés helyeként pedig épp a Tavernát jelölik meg. Gondolod lehet összefüggés? Bizonyos, hogy te voltál a fickó célpontja? Ismerted talán korábbról? *Egy kicsit belelovalja magát, úgyhogy a következő kérdést inkább már el is harapja az ajkán.* - Bocsánat. Csak aggódom.
*A családi viszonyok kifejtésénél akaratlanul is feljebb szökik a szemöldöke. Épp csak kezdte volna megszokni, hogy a Nagy Hegység innenső oldalán mennyivel nagyobb nyomatékot tesznek a házasságra, erre kiderül, hogy a tharg örökösnő gyakorlatilag fattyú. Persze, mielőtt ezt elkönyvelné, még azzal a lendülettel meg is keveredik a fejében az egész, mert hát tulajdonképpen fogalma sincs a pontos eseményekről, hogy ki kivel, mikor, milyen egymásutánban és nem biztos, hogy ez az alkalmas pillanat arra, hogy ebbe jobban belemásszon.
Várja, hogy a lány bővebben kifejtse, hogy mégis mit kezdett volna az életével, ha maga dönthet róla, de egyetlen kurta szócskát kap csak a részletek helyett. Még nem biztos benne, hogy egyszerűen nem akarja a másik az orrára kötni vagy csak traktálni nem szeretné a kelleténél hosszabban.*
- Nem ismertem Őt azelőtt *mondja.* - Wegtorenben csak szóbeszédekből hallottam róla. Talán láttam is *vonja meg a vállát* - de a személyes ismeretség felé nem igazán kanyarodtak az útjaink.
*Bár a Tűz Városa méreteiben messze elmarad Artheniortól, azok az idők merőben másfelé terelték Yeza figyelmét.*
- Mi az, ami itt, Thargföldön _hasznos_ lehet egy lány számára? *tér vissza a korábbi kérdésére.* - Elég elveszett vagyok még erre és őszintén nem tudom, mire számítsak.
3977. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-08-16 11:34:13
Üzenet elküldve: 2022-08-16 11:34:13
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Varangyvár//
//csajok//
- Nagyszerű, akkor feltétlenül beleírjuk azt, hogy nem lehet szőrös a hátad.
*Mosolya nem túl őszinte, mert valóban nem akar ezzel a témával foglalkozni. A háta közepére sem kívánja, és ezért aztán gyorsan a távozás hímes mezejére is lép.*
- Bár túloznék.
*Hangjában van egy csepp drámaiság és valami furcsaság, ez utóbbi annak tudható be, hogy ismét felsejlik benne az aktus után Yeza hátsóját paskoló Habrertus, ahogy azt mondja: köszönöm gyermekem, boldoggá tettél egy öregembert.*
- Azt mondom, hogy hallani ezt-azt a kancellárról. Ha elég sok időt töltesz el a Vashegyen, vagy annak közelében, akkor előbb-utóbb ezek a pletykák hozzád is eljutnak majd, de talán láttad a falfirkákat is. Egyik-másik különben egészen aggasztó.
*A legtöbbön jót derül, főleg a kegyetlenségük miatt, de ott van az is, hogy valaki pont Cha'yss elagyabugyálásáért fizetne. Egyelőre nem volt alkalma ennek utána nézni, de hamarosan erre is sor kerül.*
- Nem jelenteném ki, hogy ilyesmit csinálna, hiszen nincsen rá bizonyítékom. Ha velem is próbálkozott volna, akkor lenne bizonyítékom. Nem mondanám, hogy bánom, hogy engem nem tüntet ki a figyelmével.
*Köszönöm gyermeke, boldoggá tettél egy öregembert.*
- Miből jutottál erre a következtetésre?
*Kérdezi összevont szemöldökkel, hangjában egyébként nincsen semmi rosszallás, talán Yeza is hallhatta a Yagnar-ügyet, talán az erődbeli látogatás alatt juthatott el a fülébe, netán Cha'ysstól. Vajon Cha'yss mi mindent suttog még el neki? Milyen körülmények között? Szemöldökei még egy pillanatig maradnak összevonva, amíg túllép a felhorgadó féltékenységen.*
- Nem, anyám nőül ment egy vagyonos, artheniori kereskedőhöz. Csak néhány éve élek itt.
*Érdekes visszagondolnia a néhány évvel ezelőtti önmagára, akkoriban egészen más volt, nemcsak az élete, de a jelleme is. Az akkori önmaga megvetéssel tekintene a mostani önmagára, de ez fordítva is igaz. Mostanra azt is nehéz elképzelnie, hogy könnyű topánka legyen a lábán, ne pedig csizma, nemhogy minden ujjára gyűrűt húzzon és nyakát nehéz gyöngysor húzza le, miközben a legújabb divat szerint varrt ruhában pompázik, amit vélhetően soha többé nem vesz majd fel.*
- Igen, ha gazdag családba születsz, akkor valóban csak ezekre van szükséged, meg tán némi fenyegető arroganciára, hogy az alkalmazottak glédában álljanak.
*Flegmán megvonja a vállát, de közben mosolyog. Igazából már el sem tudja képzelni magát abban a világban, hogy azon dilemmázzon, hogy melyik abrosz kerüljön a vacsora asztalra, illetve, hogy meghívják-e teára azt a nőt, aki egyszer csúnyán nézett rá, de ki kell faggatni a szabójáról? Érdekes, hogy mennyire megváltoznak a prioritások. Egy pillanatra azért nosztalgikus hangulatba kerül.*
- Hasznos dolgokat.
*Például nem éhen halni a(z egykor) gazdagnegyed zárt világán kívül. Ezernyi dolgot fel tudna sorolni, de nem untatná Yezát és van valami sokkal fontosabb is, amit ki akar puhatolni.*
- Wegtorenből ismeritek egymást te és Cha'yss? Régi ismeretség?
*És vajon olyan beható, hogy annyira közeli, amennyire csak férfi és nő kerülhet egymáshoz? Ki kárhoztathatná ezért bármelyik férfit, hisz Yeza lenyűgöző szépség.*
A hozzászólás írója (Kagaenae Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.08.16 11:36:50
//csajok//
- Nagyszerű, akkor feltétlenül beleírjuk azt, hogy nem lehet szőrös a hátad.
*Mosolya nem túl őszinte, mert valóban nem akar ezzel a témával foglalkozni. A háta közepére sem kívánja, és ezért aztán gyorsan a távozás hímes mezejére is lép.*
- Bár túloznék.
*Hangjában van egy csepp drámaiság és valami furcsaság, ez utóbbi annak tudható be, hogy ismét felsejlik benne az aktus után Yeza hátsóját paskoló Habrertus, ahogy azt mondja: köszönöm gyermekem, boldoggá tettél egy öregembert.*
- Azt mondom, hogy hallani ezt-azt a kancellárról. Ha elég sok időt töltesz el a Vashegyen, vagy annak közelében, akkor előbb-utóbb ezek a pletykák hozzád is eljutnak majd, de talán láttad a falfirkákat is. Egyik-másik különben egészen aggasztó.
*A legtöbbön jót derül, főleg a kegyetlenségük miatt, de ott van az is, hogy valaki pont Cha'yss elagyabugyálásáért fizetne. Egyelőre nem volt alkalma ennek utána nézni, de hamarosan erre is sor kerül.*
- Nem jelenteném ki, hogy ilyesmit csinálna, hiszen nincsen rá bizonyítékom. Ha velem is próbálkozott volna, akkor lenne bizonyítékom. Nem mondanám, hogy bánom, hogy engem nem tüntet ki a figyelmével.
*Köszönöm gyermeke, boldoggá tettél egy öregembert.*
- Miből jutottál erre a következtetésre?
*Kérdezi összevont szemöldökkel, hangjában egyébként nincsen semmi rosszallás, talán Yeza is hallhatta a Yagnar-ügyet, talán az erődbeli látogatás alatt juthatott el a fülébe, netán Cha'ysstól. Vajon Cha'yss mi mindent suttog még el neki? Milyen körülmények között? Szemöldökei még egy pillanatig maradnak összevonva, amíg túllép a felhorgadó féltékenységen.*
- Nem, anyám nőül ment egy vagyonos, artheniori kereskedőhöz. Csak néhány éve élek itt.
*Érdekes visszagondolnia a néhány évvel ezelőtti önmagára, akkoriban egészen más volt, nemcsak az élete, de a jelleme is. Az akkori önmaga megvetéssel tekintene a mostani önmagára, de ez fordítva is igaz. Mostanra azt is nehéz elképzelnie, hogy könnyű topánka legyen a lábán, ne pedig csizma, nemhogy minden ujjára gyűrűt húzzon és nyakát nehéz gyöngysor húzza le, miközben a legújabb divat szerint varrt ruhában pompázik, amit vélhetően soha többé nem vesz majd fel.*
- Igen, ha gazdag családba születsz, akkor valóban csak ezekre van szükséged, meg tán némi fenyegető arroganciára, hogy az alkalmazottak glédában álljanak.
*Flegmán megvonja a vállát, de közben mosolyog. Igazából már el sem tudja képzelni magát abban a világban, hogy azon dilemmázzon, hogy melyik abrosz kerüljön a vacsora asztalra, illetve, hogy meghívják-e teára azt a nőt, aki egyszer csúnyán nézett rá, de ki kell faggatni a szabójáról? Érdekes, hogy mennyire megváltoznak a prioritások. Egy pillanatra azért nosztalgikus hangulatba kerül.*
- Hasznos dolgokat.
*Például nem éhen halni a(z egykor) gazdagnegyed zárt világán kívül. Ezernyi dolgot fel tudna sorolni, de nem untatná Yezát és van valami sokkal fontosabb is, amit ki akar puhatolni.*
- Wegtorenből ismeritek egymást te és Cha'yss? Régi ismeretség?
*És vajon olyan beható, hogy annyira közeli, amennyire csak férfi és nő kerülhet egymáshoz? Ki kárhoztathatná ezért bármelyik férfit, hisz Yeza lenyűgöző szépség.*
A hozzászólás írója (Kagaenae Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.08.16 11:36:50
3976. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-08-16 11:04:54
Üzenet elküldve: 2022-08-16 11:04:54
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Varangyvár//
//Yeza, Aenae, CCC, Habrertus//
*A vörös kiválóan dolgozik az igric alá és mellet, amikor közli Habrertussal, hogy már azelőtt a szolgálatára rendelte, hogy a kancellár ennek hangot adott volna. Halványan mosolyog csak a szavait hallva, elismerő pillantással fordulva Yeza felé. Felkínálta neki a lehetőséget, hogy szabadulhasson, de a lány nem élt vele, ami híven mutatja elszántságát és újra bizonyítja hűségét.
A szerződés gondolatától irtózik, ki tudja, mit foglaltatna bele az elvetemül kancellár egy ilyen iratba, de csatlakozik a derűs kuncogáshoz, amit a kecskeszakállú hallat. Abba a szerződésbe sokkal komolyabb dolgok kerülhetnek bele, mint az ő hátszőre.*
- Biztosan állíthatom, hogy Yeza rendelkezik az általad felsorolt készségekkel és kiváló segítséged lesz és kapcsolattartó a felújítás ideje alatt. *Határolja be a közös munka intervallumát. Nem kívánja a vöröst a munka után is nélkülözni, bár ez azon múlik, mennyire sikeresen teljesíti majd titkos feladatát.
Aztán amikor Habrertus pontosít és talán meggondolatlanul meghatározza, mi kerüljön a szerződésekbe, az igric elnyom egy diadalmas mosolyt.*
- Látod, kedvesem, a szerződésbe, ahogy a jó kancellár is mondta, csak az kerül bele, amibe mi *Hangsúlyozza ki a "mi" szót.* megegyezünk. *Ha valóban így van, akkor senkinek sem lehet beleszólása a házassági szerződésbe, így sem a kancellária, sem Leandana kitételei nem kerülhetnek bele.
Aenae érezhetően nem kíván most a szerződéssel törődni és a báró rendkívül hálás neki. Ez egy olyan probléma, amit egy másik alkalommal kíván megbeszélni jegyesével. A lányok pedig távoznak, magukra hagyva a verandán az igricet és a kancellárt. A taposás is szerencsése elmarad, de Aenae nem tudhatja, hogy miféle feladatot kapott tőle a vörös, amit el kell végeznie, míg Habrertus szolgálatában tevékenykedik.*
- Kérlek. *Ad formális engedélyt, hogy a kancellár is pipára gyújthasson, így már ketten eregethetik a kövér füstpamacsokat miután magukra maradtak.*
- Megtisztelsz, barátom. *Hajtja meg fejét köszönetképp a szivarra a tőlük megszokott nyájassággal.
Aztán a kancellár bele is vág a közepébe, azaz a szerződésbe és az igric elhessegető kézmozdulatot tesz szabad kezével.*
- Ugyan, jó kancellárom, mindennek megvan a maga ideje és ez most, *Int a békés uradalom felé.* a pihenés és a nyugalom ideje. *Mosolyog a vén kecskére.*
- Magad említetted, hogy a szerződésbe az kerül bele, amiben a "felek" megegyeznek. Időben megbeszélem ezt majd jegyesemmel és a kész tervezetet majd lektorálásra átadjuk neked, de bármi akadálynak nem hiszem, hogy oka lenne.
*Biztos benne, hogy Habrertus már megfogalmazta magában mindazon elvárásokat és kötelességeket, amelyeket az igricre akar húzni, de nem adja meg neki az örömöt, hogy véghezvihesse. Hacsak a kancellár nem töri meg, akkor rövidke csend telepedhet közéjük, ami alatt az igric két-három füstpamacsot is kifúj.*
- Magad boldog ember vagy, Habrertus? *Jön aztán a kérdés egyszer csak a báró felől és sárga pillantással fordul a kancellár felé.*
//Yeza, Aenae, CCC, Habrertus//
*A vörös kiválóan dolgozik az igric alá és mellet, amikor közli Habrertussal, hogy már azelőtt a szolgálatára rendelte, hogy a kancellár ennek hangot adott volna. Halványan mosolyog csak a szavait hallva, elismerő pillantással fordulva Yeza felé. Felkínálta neki a lehetőséget, hogy szabadulhasson, de a lány nem élt vele, ami híven mutatja elszántságát és újra bizonyítja hűségét.
A szerződés gondolatától irtózik, ki tudja, mit foglaltatna bele az elvetemül kancellár egy ilyen iratba, de csatlakozik a derűs kuncogáshoz, amit a kecskeszakállú hallat. Abba a szerződésbe sokkal komolyabb dolgok kerülhetnek bele, mint az ő hátszőre.*
- Biztosan állíthatom, hogy Yeza rendelkezik az általad felsorolt készségekkel és kiváló segítséged lesz és kapcsolattartó a felújítás ideje alatt. *Határolja be a közös munka intervallumát. Nem kívánja a vöröst a munka után is nélkülözni, bár ez azon múlik, mennyire sikeresen teljesíti majd titkos feladatát.
Aztán amikor Habrertus pontosít és talán meggondolatlanul meghatározza, mi kerüljön a szerződésekbe, az igric elnyom egy diadalmas mosolyt.*
- Látod, kedvesem, a szerződésbe, ahogy a jó kancellár is mondta, csak az kerül bele, amibe mi *Hangsúlyozza ki a "mi" szót.* megegyezünk. *Ha valóban így van, akkor senkinek sem lehet beleszólása a házassági szerződésbe, így sem a kancellária, sem Leandana kitételei nem kerülhetnek bele.
Aenae érezhetően nem kíván most a szerződéssel törődni és a báró rendkívül hálás neki. Ez egy olyan probléma, amit egy másik alkalommal kíván megbeszélni jegyesével. A lányok pedig távoznak, magukra hagyva a verandán az igricet és a kancellárt. A taposás is szerencsése elmarad, de Aenae nem tudhatja, hogy miféle feladatot kapott tőle a vörös, amit el kell végeznie, míg Habrertus szolgálatában tevékenykedik.*
- Kérlek. *Ad formális engedélyt, hogy a kancellár is pipára gyújthasson, így már ketten eregethetik a kövér füstpamacsokat miután magukra maradtak.*
- Megtisztelsz, barátom. *Hajtja meg fejét köszönetképp a szivarra a tőlük megszokott nyájassággal.
Aztán a kancellár bele is vág a közepébe, azaz a szerződésbe és az igric elhessegető kézmozdulatot tesz szabad kezével.*
- Ugyan, jó kancellárom, mindennek megvan a maga ideje és ez most, *Int a békés uradalom felé.* a pihenés és a nyugalom ideje. *Mosolyog a vén kecskére.*
- Magad említetted, hogy a szerződésbe az kerül bele, amiben a "felek" megegyeznek. Időben megbeszélem ezt majd jegyesemmel és a kész tervezetet majd lektorálásra átadjuk neked, de bármi akadálynak nem hiszem, hogy oka lenne.
*Biztos benne, hogy Habrertus már megfogalmazta magában mindazon elvárásokat és kötelességeket, amelyeket az igricre akar húzni, de nem adja meg neki az örömöt, hogy véghezvihesse. Hacsak a kancellár nem töri meg, akkor rövidke csend telepedhet közéjük, ami alatt az igric két-három füstpamacsot is kifúj.*
- Magad boldog ember vagy, Habrertus? *Jön aztán a kérdés egyszer csak a báró felől és sárga pillantással fordul a kancellár felé.*
3975. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-08-14 12:04:21
Üzenet elküldve: 2022-08-14 12:04:21
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Varangyvár//
//csajok//
*Együtt érzőn tárja szét karjait, pedig kevés irritálóbb dolog van a számára, mint a jólétben megkásásodott nemesi türelem. Ha Artheniorban rossz a termés, kevesebb jut más városok lakóinak szájaiba. De aki sosem éhezett, az fel sem foghatja, mit jelent mindez.
Yeza a szerencsések közül való. Nélkülöznie legfeljebb csak akkor kellett, ha valamely büntetés részeként rótták ki rá. De a gyerekkorából azért megmaradt benne a szűkös esztendők emléke, ami jócskán megszorongatta a város legelesettebbjeit. Ő is el tudna képzelni jóval felemelőbb dolgokat a hosszas mezőgazdasági fejtegetésnél, de sok mindent kellett már végighallgatnia életében, amit ennél jóval kevésbé szeretett volna.
Követi a tharg lányt, aki szemmel láthatóan nehezen szenvedheti a Kancellár társaságát és mindjárt meg is ragadta a kínálkozó lehetőséget a távozásra. Nem könnyű eset. Yezának még nem sikerült rájönnie, vajon mi érdekelheti a Báró jövendőbelijét. (A Báróval való hentergésen kívül persze.) Éppen ezért igyekszik szóba elegyedni és minél többet kideríteni.*
- Túlzol, Úrnő *mosolyodik el a Kancellár indokait taglaló szavakra.
Amikor a nevén szólítják, különös, alapzatot nélkülöző bizalmas törődés hangulatában találja magát, mintha a kezdetektől kedves barátnők lennének ők ketten. Nem egészen így kezdődött az ismeretségük, de ha a másik egyszerűen át kíván lépni a rossz kezdeten, akkor ő bolond lenne nem partner lenni ebben. Fordítva nem áll fenn az ilyesmi privilégiuma. Neki kötelessége jó képet vágni a dolgokhoz, csak hát nem mindig sikerül maradéktalanul.*
- Azt mondod, tartanom kell ilyesmitől? *vonja fel a szemöldökét ártatlan naivsággal hallgatva Kagaenae fenntartásait Habrertus úriemberségéről.* - A Kancellár Úr nyájas, tiszteletreméltó embernek tűnik. De nyilván én kevéssé ismerhettem meg ebből a néhány alkalomból.
*Közelebb lép és egy gyors körbepillantással ellenőrzi, hogy nincsenek-e nemkívánatos fültanúk.*
- Azt mondod, olyan férfi, aki visszaélne a pozíciójával? Talán előfordult már ilyesmi? *kérdi egészen lehalkítva a hangját.* - De ugye veled nem... *Nem is fejezi be a mondatot, olyan elrugaszkodott lenne a feltételezés. Igaz, sok mindent meg is magyarázna.
Még mindig idegen nyelven írott vézna kis könyv a számára ez a lány, ami hol cirkalmas lihanechi kunkorokkal vezeti a sorait, hol kemény, szögletes rúnákba csap.*
- Örülhet? *kérdez vissza óvatos kíváncsisággal.* - Szóval akkor te már... Azt akarod mondani, hogy már *eddig is suttogott, de most olyan régiókba halkítja a hangját, amilyenre az eretnekség vagy a különösen pikáns paráznaság témáinál szokás* - öltél?
*A lányból továbbra se nézne ki ilyesmit, se azt, hogy szembeforduljon egy késes fickóval, de a Bárója szavát csak nem vonhatja kétségbe. Na meg, ha már így kimondták, ő aztán végképp nem esne abba a hibába, hogy lebecsülje a másikat. Ösztönösen azt tenné, de a körülötte torlódó furcsaságok, a pozíciója, és nem utolsósorban, hogy Caldorcort minden jel szerint érdekeken túlmutató házasságba hajtotta, több, mint elég, hogy ébren maradjon a figyelme.*
- Városi? *visszhangozza a szót.* - Azt hittem, itt nőttél fel a tharg... *egy kicsit megakad, mert nem tudja igazán, minek nevezze a helyet* - erődben.
*Most sokat adna érte, ha többet tudna az itteniekről. Muszáj lesz utánajárnia ennek-annak, nehogy még emiatt lőjön bakot.*
- De hiszen a hímzés és a tánc alapvető princípiumai az életnek *mondja megrökönyödött képet vágva, de a komolyság hamar kuncogássá pukkad.* - Mit tanultál volna inkább?
//csajok//
*Együtt érzőn tárja szét karjait, pedig kevés irritálóbb dolog van a számára, mint a jólétben megkásásodott nemesi türelem. Ha Artheniorban rossz a termés, kevesebb jut más városok lakóinak szájaiba. De aki sosem éhezett, az fel sem foghatja, mit jelent mindez.
Yeza a szerencsések közül való. Nélkülöznie legfeljebb csak akkor kellett, ha valamely büntetés részeként rótták ki rá. De a gyerekkorából azért megmaradt benne a szűkös esztendők emléke, ami jócskán megszorongatta a város legelesettebbjeit. Ő is el tudna képzelni jóval felemelőbb dolgokat a hosszas mezőgazdasági fejtegetésnél, de sok mindent kellett már végighallgatnia életében, amit ennél jóval kevésbé szeretett volna.
Követi a tharg lányt, aki szemmel láthatóan nehezen szenvedheti a Kancellár társaságát és mindjárt meg is ragadta a kínálkozó lehetőséget a távozásra. Nem könnyű eset. Yezának még nem sikerült rájönnie, vajon mi érdekelheti a Báró jövendőbelijét. (A Báróval való hentergésen kívül persze.) Éppen ezért igyekszik szóba elegyedni és minél többet kideríteni.*
- Túlzol, Úrnő *mosolyodik el a Kancellár indokait taglaló szavakra.
Amikor a nevén szólítják, különös, alapzatot nélkülöző bizalmas törődés hangulatában találja magát, mintha a kezdetektől kedves barátnők lennének ők ketten. Nem egészen így kezdődött az ismeretségük, de ha a másik egyszerűen át kíván lépni a rossz kezdeten, akkor ő bolond lenne nem partner lenni ebben. Fordítva nem áll fenn az ilyesmi privilégiuma. Neki kötelessége jó képet vágni a dolgokhoz, csak hát nem mindig sikerül maradéktalanul.*
- Azt mondod, tartanom kell ilyesmitől? *vonja fel a szemöldökét ártatlan naivsággal hallgatva Kagaenae fenntartásait Habrertus úriemberségéről.* - A Kancellár Úr nyájas, tiszteletreméltó embernek tűnik. De nyilván én kevéssé ismerhettem meg ebből a néhány alkalomból.
*Közelebb lép és egy gyors körbepillantással ellenőrzi, hogy nincsenek-e nemkívánatos fültanúk.*
- Azt mondod, olyan férfi, aki visszaélne a pozíciójával? Talán előfordult már ilyesmi? *kérdi egészen lehalkítva a hangját.* - De ugye veled nem... *Nem is fejezi be a mondatot, olyan elrugaszkodott lenne a feltételezés. Igaz, sok mindent meg is magyarázna.
Még mindig idegen nyelven írott vézna kis könyv a számára ez a lány, ami hol cirkalmas lihanechi kunkorokkal vezeti a sorait, hol kemény, szögletes rúnákba csap.*
- Örülhet? *kérdez vissza óvatos kíváncsisággal.* - Szóval akkor te már... Azt akarod mondani, hogy már *eddig is suttogott, de most olyan régiókba halkítja a hangját, amilyenre az eretnekség vagy a különösen pikáns paráznaság témáinál szokás* - öltél?
*A lányból továbbra se nézne ki ilyesmit, se azt, hogy szembeforduljon egy késes fickóval, de a Bárója szavát csak nem vonhatja kétségbe. Na meg, ha már így kimondták, ő aztán végképp nem esne abba a hibába, hogy lebecsülje a másikat. Ösztönösen azt tenné, de a körülötte torlódó furcsaságok, a pozíciója, és nem utolsósorban, hogy Caldorcort minden jel szerint érdekeken túlmutató házasságba hajtotta, több, mint elég, hogy ébren maradjon a figyelme.*
- Városi? *visszhangozza a szót.* - Azt hittem, itt nőttél fel a tharg... *egy kicsit megakad, mert nem tudja igazán, minek nevezze a helyet* - erődben.
*Most sokat adna érte, ha többet tudna az itteniekről. Muszáj lesz utánajárnia ennek-annak, nehogy még emiatt lőjön bakot.*
- De hiszen a hímzés és a tánc alapvető princípiumai az életnek *mondja megrökönyödött képet vágva, de a komolyság hamar kuncogássá pukkad.* - Mit tanultál volna inkább?
3974. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-08-12 21:04:21
Üzenet elküldve: 2022-08-12 21:04:21
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
//Synmira//
//Kresi és manója, meg a vándorló szakáll//
*A mosoly nehezen fedezhető föl fintorgós vonásain, de az, ahogy röviden fölpillant Valuryen arcára, árulkodhat hálájáról és megkönnyebbüléséről, hogy már nincs egyedül erre a gondra: nem csak az ő vállát nyomja e teher, hanem valaki hajlandó őt végigkísérni ezen az úton és keresni a megoldást. Talán lehetne önállóbb, hiszen bár nagyon fiatal, de felnőttnek tekinthető már. Mégis, feltehetően nem ő az egyedüli, aki hasonló helyzetben igényelné a támogatást. Hányszor esik meg valakivel, hogy hazatér egy "világmegmentő" küldetésről, hogy aztán odahaza azt találja, hogy az övéi mind eltűntek, s mellé egy csomó egyéb bizonytalansággal kell szembenéznie, immáron ismét egyedül? Vagyis hát... egy manó társaságában. De Kili amennyire nagy segítség a társaságával, legalább annyira tapasztalatlan és idegen még az ő világukban, és korlátozott, hogy mire képes.
Krestvir, Valuryen visszakérdezésére eltöpreng, mert úgy emlékszik, hogy ezt már elmondta neki a Toronynál. Ám aztán emlékezteti rá magát, hogy az elf szempontjából ez már két éve volt... Leül a kis asztalka előtt álló kanapéra és ölébe veszi az egyik - eléggé poros - párnát, azt babrálja beszéd közben.*
- Igen. Még az élőholt támadások idején, mikor nem voltak képesek megvédeni a Hold karavánpihenőt, távoztukban fölrobbantották, hogy az élőholtak kezére se kerüljön. Ha minden igaz, ezt a robbanást tudták kihasználni azok a másvilági lények, hogy megnyissák ezt az átjárót... avagy szakadást... - *Magyarázza, hogy ez a részlet is tiszta legyen.
Aztán később, mikor beszámolója után a férfi ismét tart egy rövid összefoglalót, bólint az elhangzottakra.*
- Feltehetően így lett volna. Az Őrzők és egy másik idegen is ezt állította. Utóbbi szerint a világunk végét nem hozta volna el, csak annak végét, amilyennek azt eddig megismertük. - *Elgondolkodik, hogy az vajon milyen lett volna, de a látottak alapján nem feltételez semmi jót a lanawini fajok számára. Ugyanakkor az istenek kapcsán sincs sokkal jobb véleménnyel, ők is megváltoztatták a világukat és beavatkoznak a halandók életébe... Ha tehetné, az ő "kapujukat" is bezárná.
Valuryen részéről eztán megannyi kérdés következik, s már készülne válaszolni, mikor a férfi előáll egy felvetéssel. Egy elég meredekkel, de Krestvir tapasztalatairól árulkodik, hogy még csak a szemöldökét sem vonja föl. Bár az arca éppen sugallhat gúnyos kétkedést, de ez továbbra is csak a fizimiskája.*
- Én már ezt sem tartom lehetetlennek. - *Közli egykedvűen.*
- De ha így van... Vajon... - *Félbeszakítja a mondandóját, mintha valami eszébe jutna.*
- Az a... látomás. Mi van, ha őt láttam, az ő dühét éreztem? Mi van, ha annyira megváltozott, hogy... már egyáltalán nem is önmaga? - *Valójában nagyjából az elf is ezt vázolta föl. De Krestvir nem tudja, mihez kezdjen ezzel a lehetőséggel. Vajon ez esetben, még ha Alyonak egyáltalán nem is maradtak emlékei róluk, a történtekről, vagy önmagáról, már nem is érdemes a megmentésre? Már tényleg nem számít közülük valónak?
Befolyásolja némileg, hogy az ő emlékei is csupán néhány évre nyúlnak vissza, és a mai napig sincs rá magyarázata, hogy mi történt, honnan jött, vagy ki is ő valójában. Innen nézve az "új" Alyo is még Alyo. Az más kérdés, hogy ha annyira megváltozott, talán már itt nem volna képes élni. Illetve az ottani lények alapvető elemének tűnt a gonoszság és a pusztítás iránti vágy, úgy pedig egyenesen veszélyes volna őt ide visszasegíteni.
Persze ez az egész csak elmélet, valójában semmiről nem tudnak semmit, ami elég nyugtalanító és megnehezíti a továbblépést.*
- Szeretném majd még egyszer megpróbálni. Talán többet is megtudnánk. - *Jegyzi meg, mire az eddig csöndben, a kanapé háttámláján üldögélő Kilencedik váratlanul közbeszól.*
- Megpróbálni mit? - *Paprikázza föl magát egyből.*
- Remélem, nem azt, amit tegnap csináltál! - *Valuryenhez fordul.*
- Te nem láttad, milyen volt! Így remegett, meg rángatózott, dobálta magát, kiabált, nyögött, hányt és vérzett... az orra és a fülei is! - *Adja elő magát a manó drámaian, bemutatva a fölvázolt eseményeket némi színjátékkal is, ott a kanapé tetején fetrengve.*
- Beszéld le róla, mert rám nem hallgat!
- Nem szívesen teszem, de ez fontos. - *Veti ellen Krestvir, zavartan, de azért erősködve a terve mellett.*
- Ha az az Abrogorggorog... vagy akárki... olyan okos, biztosan tudni fogja nélküled is, hogy mi a helyzet!
//Kresi és manója, meg a vándorló szakáll//
*A mosoly nehezen fedezhető föl fintorgós vonásain, de az, ahogy röviden fölpillant Valuryen arcára, árulkodhat hálájáról és megkönnyebbüléséről, hogy már nincs egyedül erre a gondra: nem csak az ő vállát nyomja e teher, hanem valaki hajlandó őt végigkísérni ezen az úton és keresni a megoldást. Talán lehetne önállóbb, hiszen bár nagyon fiatal, de felnőttnek tekinthető már. Mégis, feltehetően nem ő az egyedüli, aki hasonló helyzetben igényelné a támogatást. Hányszor esik meg valakivel, hogy hazatér egy "világmegmentő" küldetésről, hogy aztán odahaza azt találja, hogy az övéi mind eltűntek, s mellé egy csomó egyéb bizonytalansággal kell szembenéznie, immáron ismét egyedül? Vagyis hát... egy manó társaságában. De Kili amennyire nagy segítség a társaságával, legalább annyira tapasztalatlan és idegen még az ő világukban, és korlátozott, hogy mire képes.
Krestvir, Valuryen visszakérdezésére eltöpreng, mert úgy emlékszik, hogy ezt már elmondta neki a Toronynál. Ám aztán emlékezteti rá magát, hogy az elf szempontjából ez már két éve volt... Leül a kis asztalka előtt álló kanapéra és ölébe veszi az egyik - eléggé poros - párnát, azt babrálja beszéd közben.*
- Igen. Még az élőholt támadások idején, mikor nem voltak képesek megvédeni a Hold karavánpihenőt, távoztukban fölrobbantották, hogy az élőholtak kezére se kerüljön. Ha minden igaz, ezt a robbanást tudták kihasználni azok a másvilági lények, hogy megnyissák ezt az átjárót... avagy szakadást... - *Magyarázza, hogy ez a részlet is tiszta legyen.
Aztán később, mikor beszámolója után a férfi ismét tart egy rövid összefoglalót, bólint az elhangzottakra.*
- Feltehetően így lett volna. Az Őrzők és egy másik idegen is ezt állította. Utóbbi szerint a világunk végét nem hozta volna el, csak annak végét, amilyennek azt eddig megismertük. - *Elgondolkodik, hogy az vajon milyen lett volna, de a látottak alapján nem feltételez semmi jót a lanawini fajok számára. Ugyanakkor az istenek kapcsán sincs sokkal jobb véleménnyel, ők is megváltoztatták a világukat és beavatkoznak a halandók életébe... Ha tehetné, az ő "kapujukat" is bezárná.
Valuryen részéről eztán megannyi kérdés következik, s már készülne válaszolni, mikor a férfi előáll egy felvetéssel. Egy elég meredekkel, de Krestvir tapasztalatairól árulkodik, hogy még csak a szemöldökét sem vonja föl. Bár az arca éppen sugallhat gúnyos kétkedést, de ez továbbra is csak a fizimiskája.*
- Én már ezt sem tartom lehetetlennek. - *Közli egykedvűen.*
- De ha így van... Vajon... - *Félbeszakítja a mondandóját, mintha valami eszébe jutna.*
- Az a... látomás. Mi van, ha őt láttam, az ő dühét éreztem? Mi van, ha annyira megváltozott, hogy... már egyáltalán nem is önmaga? - *Valójában nagyjából az elf is ezt vázolta föl. De Krestvir nem tudja, mihez kezdjen ezzel a lehetőséggel. Vajon ez esetben, még ha Alyonak egyáltalán nem is maradtak emlékei róluk, a történtekről, vagy önmagáról, már nem is érdemes a megmentésre? Már tényleg nem számít közülük valónak?
Befolyásolja némileg, hogy az ő emlékei is csupán néhány évre nyúlnak vissza, és a mai napig sincs rá magyarázata, hogy mi történt, honnan jött, vagy ki is ő valójában. Innen nézve az "új" Alyo is még Alyo. Az más kérdés, hogy ha annyira megváltozott, talán már itt nem volna képes élni. Illetve az ottani lények alapvető elemének tűnt a gonoszság és a pusztítás iránti vágy, úgy pedig egyenesen veszélyes volna őt ide visszasegíteni.
Persze ez az egész csak elmélet, valójában semmiről nem tudnak semmit, ami elég nyugtalanító és megnehezíti a továbblépést.*
- Szeretném majd még egyszer megpróbálni. Talán többet is megtudnánk. - *Jegyzi meg, mire az eddig csöndben, a kanapé háttámláján üldögélő Kilencedik váratlanul közbeszól.*
- Megpróbálni mit? - *Paprikázza föl magát egyből.*
- Remélem, nem azt, amit tegnap csináltál! - *Valuryenhez fordul.*
- Te nem láttad, milyen volt! Így remegett, meg rángatózott, dobálta magát, kiabált, nyögött, hányt és vérzett... az orra és a fülei is! - *Adja elő magát a manó drámaian, bemutatva a fölvázolt eseményeket némi színjátékkal is, ott a kanapé tetején fetrengve.*
- Beszéld le róla, mert rám nem hallgat!
- Nem szívesen teszem, de ez fontos. - *Veti ellen Krestvir, zavartan, de azért erősködve a terve mellett.*
- Ha az az Abrogorggorog... vagy akárki... olyan okos, biztosan tudni fogja nélküled is, hogy mi a helyzet!
3973. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-08-12 14:23:23
Üzenet elküldve: 2022-08-12 14:23:23
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Varangyvár//
//CCC, Yeza, Hubi, Éné//
- Az, igazán figyelmes.
*Aenae hangjából csak úgy csöpög a szarkazmus, nem akarja titkolni, hogy mennyire nem érdekli az egész téma. Meg ő már hallhatta a kancellár első verzióját abból a bizonyos házassági szerződésből, rögtön fel is hívta a figyelmét egy “apróbb” tévedésre. Papírt is hozott neki, hogy újra tudja fogalmazni, csak erre egyelőre nem került sor, vélhetően azért, mert elbeszélgették az időt, utána meg előbújt Cha'yss és Yeza is.
A kancellár nyálcsorgatására érkezik egyfajta válasz, mégpedig Cha'ysstól, hisz magához húzza, bár erre igazán nincs szükség, mert Habrertus figyelmét csak Yeza élvezi, de azért Aenae átöleli jövendőbelije derekát fél kézzel.
Szerencsére gőze sincsen arról, hogy mások nem örülnek annak, hogy kivonná Yezát a társalgásból, pláne azok után, hogy kiderült, hogy Cha'yss Habrertus szolgálatára rendelte Yezát. Egy pillanatra felmerül benne, hogy csizmasarokkal jól Cha'yss lábára tapos - úgy, hogy fájjon -, amiért így kiszolgáltatja a vöröst a kancellárnak, végül ez elmarad, de később valószínűleg rákérdez.*
- Felkötöm magam, ha még valaki aszály miatti ajvékolását meg kell hallgassam.
*Ezt már nyilván akkor mondja, mikor csak Yeza hallja, Aenae túl sokat hallgatja a thargföldiek sirámait, bár ami azt illeti, hogy mikor az eső esik, akkor az a baj. Valahogy a mezőgazdaságnak sosem megfelelő az időjárás, már legalábbis Aenae, a maga korlátozott ismereteivel, erre a megállapításra jut. De Yeza számára mindenesetre világossá válhat, hogy Aenae nem azért akart lelépni a színről, mert nem óhajtja az orrát “férfidolgokba” ütni, hanem mert komolyan felvágta volna az ereit. Ugyanez igaz arra, ha házassági szerződésről kell tárgyalnia. Meg ha már kiderült az, hogy Yeza Habrertust lesz kénytelen kisegíteni, akkor mindenképpen beszélni kell vele erről-arról.*
- Azt hiszem, hogy ha tudta volna, hogy itt vagy, akkor miattad jött volna, már persze hivatalos ügynek álcázva, de attól tartok, hogy valóban a báró hátának szőre hozta, esetleg kémkedne az úrnőnek, vagy mindkettő. Viszont most már végképp a bögyében leszek, hogy nem hagytam, hogy rád csorgassa a nyálát.
*Ezen halkan felnevet, inkább kínjában, csak magából tud persze kiindulni, neki egy pillanat után nagyon terhes lenne a kancellár kitüntető figyelme.*
- Yeza, ugye ha a kancellár tolakodó lenne és átlépné a jóízlés határát, akkor szólnál?
*Ez persze csak kérés Aenae részéről, hiszen nincsenek olyan nexusban Yezával, hogy parancsba adhassa. Régóta hallja azokat a pletykákat, hogy Habrertus visszaél a pozíciójával és ezzel olyanokra vesz rá másokat - jellemzően szemrevaló nőket -, amit azok maguktól nemigen akarnak. Bizonyíték persze nincsen. Jó lenne, ha lenne. Nincs kétsége afelől, hogy a kancellár próbálkozni fog, de vajon Yeza gyomra mennyire veszi ezt be?*
-Ha meg esetleg orral beleszaladna a könyöködbe, akkor mind tudnánk, hogy csak baleset volt. Mármint ha túlmegy azon a bizonyos határon…
*Yeza kérdését/kérdéseit összevont szemöldökkel hallgatja. Aztán megrántja a vállát. Hosszasan ecsetelhetné, hogy miért is alakult az a helyzet úgy, ahogyan, de nem untatná a másikat részletekkel. Az artheniori halálközeli élmény éppen úgy belejátszik a dologba, mint Yagnar érett dinnyeként elreccsenő koponyája. És természetesen az ereiben időnként fel-félbuzgó barbárvér. Illetve a zsigeri ellenállás, mikor mások megmondanák, mit kéne csinálnia, Cha'yss pedig azt akarta, bújjon el.*
- Balhézott a fogadómban, kést rántott rám, örülhet, hogy életben hagytam. Kicsi vagyok, ezért általában mindenki rosszul ítél meg, meg aztán ha lendületből oldalba vágnak egy fokossal, az fáj. Városi lány vagyok, nekünk csak hímzést és tánclépéseket tanítanak.
*Újra megrántja a vállát, nem igazán hivatkozna önmagára tharg nőkét, sőt valószínűleg az igazi tharg nők is kikérnék maguknak, ha megtenné. Ettől függetlenül nagyon igyekezett felnőni az átkos feladathoz, amit Kagan ráhagyott, hatással volt rá az itt eltöltött idő is, szóval a “városi lányok” sem értenének egyet azzal, hogy akként hivatkozik önmagára.*
//CCC, Yeza, Hubi, Éné//
- Az, igazán figyelmes.
*Aenae hangjából csak úgy csöpög a szarkazmus, nem akarja titkolni, hogy mennyire nem érdekli az egész téma. Meg ő már hallhatta a kancellár első verzióját abból a bizonyos házassági szerződésből, rögtön fel is hívta a figyelmét egy “apróbb” tévedésre. Papírt is hozott neki, hogy újra tudja fogalmazni, csak erre egyelőre nem került sor, vélhetően azért, mert elbeszélgették az időt, utána meg előbújt Cha'yss és Yeza is.
A kancellár nyálcsorgatására érkezik egyfajta válasz, mégpedig Cha'ysstól, hisz magához húzza, bár erre igazán nincs szükség, mert Habrertus figyelmét csak Yeza élvezi, de azért Aenae átöleli jövendőbelije derekát fél kézzel.
Szerencsére gőze sincsen arról, hogy mások nem örülnek annak, hogy kivonná Yezát a társalgásból, pláne azok után, hogy kiderült, hogy Cha'yss Habrertus szolgálatára rendelte Yezát. Egy pillanatra felmerül benne, hogy csizmasarokkal jól Cha'yss lábára tapos - úgy, hogy fájjon -, amiért így kiszolgáltatja a vöröst a kancellárnak, végül ez elmarad, de később valószínűleg rákérdez.*
- Felkötöm magam, ha még valaki aszály miatti ajvékolását meg kell hallgassam.
*Ezt már nyilván akkor mondja, mikor csak Yeza hallja, Aenae túl sokat hallgatja a thargföldiek sirámait, bár ami azt illeti, hogy mikor az eső esik, akkor az a baj. Valahogy a mezőgazdaságnak sosem megfelelő az időjárás, már legalábbis Aenae, a maga korlátozott ismereteivel, erre a megállapításra jut. De Yeza számára mindenesetre világossá válhat, hogy Aenae nem azért akart lelépni a színről, mert nem óhajtja az orrát “férfidolgokba” ütni, hanem mert komolyan felvágta volna az ereit. Ugyanez igaz arra, ha házassági szerződésről kell tárgyalnia. Meg ha már kiderült az, hogy Yeza Habrertust lesz kénytelen kisegíteni, akkor mindenképpen beszélni kell vele erről-arról.*
- Azt hiszem, hogy ha tudta volna, hogy itt vagy, akkor miattad jött volna, már persze hivatalos ügynek álcázva, de attól tartok, hogy valóban a báró hátának szőre hozta, esetleg kémkedne az úrnőnek, vagy mindkettő. Viszont most már végképp a bögyében leszek, hogy nem hagytam, hogy rád csorgassa a nyálát.
*Ezen halkan felnevet, inkább kínjában, csak magából tud persze kiindulni, neki egy pillanat után nagyon terhes lenne a kancellár kitüntető figyelme.*
- Yeza, ugye ha a kancellár tolakodó lenne és átlépné a jóízlés határát, akkor szólnál?
*Ez persze csak kérés Aenae részéről, hiszen nincsenek olyan nexusban Yezával, hogy parancsba adhassa. Régóta hallja azokat a pletykákat, hogy Habrertus visszaél a pozíciójával és ezzel olyanokra vesz rá másokat - jellemzően szemrevaló nőket -, amit azok maguktól nemigen akarnak. Bizonyíték persze nincsen. Jó lenne, ha lenne. Nincs kétsége afelől, hogy a kancellár próbálkozni fog, de vajon Yeza gyomra mennyire veszi ezt be?*
-Ha meg esetleg orral beleszaladna a könyöködbe, akkor mind tudnánk, hogy csak baleset volt. Mármint ha túlmegy azon a bizonyos határon…
*Yeza kérdését/kérdéseit összevont szemöldökkel hallgatja. Aztán megrántja a vállát. Hosszasan ecsetelhetné, hogy miért is alakult az a helyzet úgy, ahogyan, de nem untatná a másikat részletekkel. Az artheniori halálközeli élmény éppen úgy belejátszik a dologba, mint Yagnar érett dinnyeként elreccsenő koponyája. És természetesen az ereiben időnként fel-félbuzgó barbárvér. Illetve a zsigeri ellenállás, mikor mások megmondanák, mit kéne csinálnia, Cha'yss pedig azt akarta, bújjon el.*
- Balhézott a fogadómban, kést rántott rám, örülhet, hogy életben hagytam. Kicsi vagyok, ezért általában mindenki rosszul ítél meg, meg aztán ha lendületből oldalba vágnak egy fokossal, az fáj. Városi lány vagyok, nekünk csak hímzést és tánclépéseket tanítanak.
*Újra megrántja a vállát, nem igazán hivatkozna önmagára tharg nőkét, sőt valószínűleg az igazi tharg nők is kikérnék maguknak, ha megtenné. Ettől függetlenül nagyon igyekezett felnőni az átkos feladathoz, amit Kagan ráhagyott, hatással volt rá az itt eltöltött idő is, szóval a “városi lányok” sem értenének egyet azzal, hogy akként hivatkozik önmagára.*
3972. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-08-12 13:58:02
Üzenet elküldve: 2022-08-12 13:58:02
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Varangyvár//
//Habrertus, Aenae, CCC, Yeza//
*A jó kancellár nem akad fenn azon, hogy Aenae szkeptikusan fogadja kijelentését. Úgy érzi, hogy a lány nem rajong a göndör boszorkányért, és ezt teljes mértékben meg tudja érteni. Túl azon, hogy Lea visszatérte alaposan felkavarta az állóvizet, Hubinak elvi fenntartásai is vannak: Aenae-t azért mégis kellemesebb lett volna kukkolni.
Nyájasan bólint még a sütemény említésére, aztán megérkezik a báró, kölcsönösen üdvözlik egymást, aztán olyasmi történik amire nem számított. Aenae kellemetlenkedik.*
- Nos, természetesen csak akkor, ha ez bekerül a szerződésbe. *kuncog amikor a hátszőrtelenítés szóba kerül* De kétlem, hogy ilyen csekély horderejű és intim kérdés esetében ez egyáltalán felmerülhet.
*Ez a kis liba vagy butább mint gondolta, vagy le akarja járatni. Nehéz kérdés ez, és Hubi egyelőre nem talál rá választ. Szerencsére megérkezik Yeza, a jó kancellár pedig végre elégedett lehet.*
- A báró úr túl jó hozzám. *bazsalyog amikor a vörös bejelenti, hogy Cha'yss döntése értelmében őt fogja segíteni* Megvallom, az utóbbi időben a Kancellárián hiányt szenvedek ügyes, eszes, talpraesett segítségben. Köszönettel veszem, hogy ez változni fog.
*Igazán szörnyű, hogy Hubi esetében sokaknak bizonyos kecskés hasonlatok jutnak eszükbe. Természetesen alaptalanul. Mert ahogy most a derék kancellár Yezára mosolyog, az nyilvánvalóvá teszi, hogy ő nem az a fajta vén kecske, aki megnyalná a sót. Falná.*
- Ó, ez csupán afféle példa volt arra nézvést, hogy egy házassági szerződésbe bármit bele lehet venni amiben a felek megegyeznek.
*Most már Yeza is kezdi. Mintha egy húron pendülne Aenae-vel. Gyanús. Fölöttébb gyanús. Sajnos - vagy az előbbiek fényében szerencsére - Aenae távozik és a vörös is vele tart. Hubi egy darabig néz utánuk, aztán megcsóválja a fejét.*
- Őszintén szólva irigyellek, kedves barátom. Pompás birtok, rátermett emberek körülötted és egy gyönyörű menyasszony. Szerencsés ember vagy, ugye tudod?
*Visszafordul a báró felé és mit adnak az istenek, az utolsó mondatával az ő pillantása sem annyira nyájas, mint eddig. A bárót továbbra is hozományvadásznak tartja, aki egyszerűen beül a készbe. Természetesen nem arra gondol, hogy aranyak reményében teszi ezt, a wegtoreninek elég vagyona lehet hozzá, hogy ne ez legyen az ok. Mivel egy kalmárról, egy ügyes, dörzsölt kalmárról van szó inkább arra gyanakszik, hogy a kereskedőháza számára keres új piacokat. Amennyire tudja a Wegtoren Aranya Kereskedőház Artheniortól délre még nem számít mérvadónak, így ez a feltételezés nem tűnik légbőlkapottnak.*
- Szabad? *kotorja elő ő is a pipáját és ha a bárónak nincs kifogása, hamarosan füstfelhőket ereget.*
- Szívemből örvendek, hogy tiszteletreméltó ízlésed szerint való volt a szivar. Mivel én magam nem élek vele, amint visszatérek a Vashegyre átküldetem neked az egész dobozt.
*Szippant egyet a pipából, a füstöt felfelé fújja ki.*
- Nos, a szerződés... mielőtt a részletekbe mennénk, engedj meg egy kérdést: van-e bármi amit szeretnél írásba foglalva látni? Tudniillik ha van ilyen és tudom, hogy mi az, úgy könnyebben alkothatok képet. Mint ahogy azt is tudom jelezni, ha kívánságodnak bármi okból akadálya lenne. *elmosolyodik* De egészen biztos vagyok benne, hogy ilyesmi nem fog előfordulni.
A hozzászólás írója (Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.08.12 14:00:11
//Habrertus, Aenae, CCC, Yeza//
*A jó kancellár nem akad fenn azon, hogy Aenae szkeptikusan fogadja kijelentését. Úgy érzi, hogy a lány nem rajong a göndör boszorkányért, és ezt teljes mértékben meg tudja érteni. Túl azon, hogy Lea visszatérte alaposan felkavarta az állóvizet, Hubinak elvi fenntartásai is vannak: Aenae-t azért mégis kellemesebb lett volna kukkolni.
Nyájasan bólint még a sütemény említésére, aztán megérkezik a báró, kölcsönösen üdvözlik egymást, aztán olyasmi történik amire nem számított. Aenae kellemetlenkedik.*
- Nos, természetesen csak akkor, ha ez bekerül a szerződésbe. *kuncog amikor a hátszőrtelenítés szóba kerül* De kétlem, hogy ilyen csekély horderejű és intim kérdés esetében ez egyáltalán felmerülhet.
*Ez a kis liba vagy butább mint gondolta, vagy le akarja járatni. Nehéz kérdés ez, és Hubi egyelőre nem talál rá választ. Szerencsére megérkezik Yeza, a jó kancellár pedig végre elégedett lehet.*
- A báró úr túl jó hozzám. *bazsalyog amikor a vörös bejelenti, hogy Cha'yss döntése értelmében őt fogja segíteni* Megvallom, az utóbbi időben a Kancellárián hiányt szenvedek ügyes, eszes, talpraesett segítségben. Köszönettel veszem, hogy ez változni fog.
*Igazán szörnyű, hogy Hubi esetében sokaknak bizonyos kecskés hasonlatok jutnak eszükbe. Természetesen alaptalanul. Mert ahogy most a derék kancellár Yezára mosolyog, az nyilvánvalóvá teszi, hogy ő nem az a fajta vén kecske, aki megnyalná a sót. Falná.*
- Ó, ez csupán afféle példa volt arra nézvést, hogy egy házassági szerződésbe bármit bele lehet venni amiben a felek megegyeznek.
*Most már Yeza is kezdi. Mintha egy húron pendülne Aenae-vel. Gyanús. Fölöttébb gyanús. Sajnos - vagy az előbbiek fényében szerencsére - Aenae távozik és a vörös is vele tart. Hubi egy darabig néz utánuk, aztán megcsóválja a fejét.*
- Őszintén szólva irigyellek, kedves barátom. Pompás birtok, rátermett emberek körülötted és egy gyönyörű menyasszony. Szerencsés ember vagy, ugye tudod?
*Visszafordul a báró felé és mit adnak az istenek, az utolsó mondatával az ő pillantása sem annyira nyájas, mint eddig. A bárót továbbra is hozományvadásznak tartja, aki egyszerűen beül a készbe. Természetesen nem arra gondol, hogy aranyak reményében teszi ezt, a wegtoreninek elég vagyona lehet hozzá, hogy ne ez legyen az ok. Mivel egy kalmárról, egy ügyes, dörzsölt kalmárról van szó inkább arra gyanakszik, hogy a kereskedőháza számára keres új piacokat. Amennyire tudja a Wegtoren Aranya Kereskedőház Artheniortól délre még nem számít mérvadónak, így ez a feltételezés nem tűnik légbőlkapottnak.*
- Szabad? *kotorja elő ő is a pipáját és ha a bárónak nincs kifogása, hamarosan füstfelhőket ereget.*
- Szívemből örvendek, hogy tiszteletreméltó ízlésed szerint való volt a szivar. Mivel én magam nem élek vele, amint visszatérek a Vashegyre átküldetem neked az egész dobozt.
*Szippant egyet a pipából, a füstöt felfelé fújja ki.*
- Nos, a szerződés... mielőtt a részletekbe mennénk, engedj meg egy kérdést: van-e bármi amit szeretnél írásba foglalva látni? Tudniillik ha van ilyen és tudom, hogy mi az, úgy könnyebben alkothatok képet. Mint ahogy azt is tudom jelezni, ha kívánságodnak bármi okból akadálya lenne. *elmosolyodik* De egészen biztos vagyok benne, hogy ilyesmi nem fog előfordulni.
A hozzászólás írója (Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.08.12 14:00:11
3971. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-08-12 00:00:30
Üzenet elküldve: 2022-08-12 00:00:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 287
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 287
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//Synmira//
//Kresi és manója, meg a vándorló szakáll//
*Kresvtir szavaira csak mélyen hümment egyet.*
-Jól van. Akkor talán pihenjünk egy kicsit.
*Mondja mosolyt erőltetve az arcára a téma komolyságát némileg elkendőzendően. Annak külön örül, hogy a keze érintésére nem húzódik el, és nem is ijed meg. Ez jó jel. *
-Akkor hát legyen így. Felkeressük Abogr mestert és pontot teszünk a bizonytalanságra!
*Jelenti ki, mint amolyan részmegoldást, vagy mint egy tüneti kezelést egy betegségre. A beinvitálásra csak bólint és követi Krestvirt, eleget álldogálhattak odakint, jobb is ha falak közé kerülnek. Meg tető alá természetesen. Ha van annyi lámpás akkor egyébként ő maga is segédkezik a meggyújtásukban, de nem igazán szól közben semmit. Egészen meglepődik amikor a lány mesélni kezd, és csak úgy mint korábban, teljes figyelmét neki szenteli. Vagyis egy kisebb részét kivéve, amivel füstölni valót készít elő és rágyújt.*
-A karavánpihenő romjainál?
*Ezt csak úgy közbeszúrja amikor érez egy kis szünetet a beszédben, csak hogy biztos jól értsen mindent. A hallott történet mindenesetre eléggé felzaklatja a férfit, igencsak ráncolja közben a szemöldökét és erősebben is szívja a dohányt, gondterheltnek látszik, és emészteni próbál.*
-Azért ez nagyon aggasztónak hangzik! Sosem láttam még más világokat, bár hallani hallottam róluk, vagy talán olvastam elméleteket arról, hogy ez lehetséges lenne de... És gondolom ha ez az átjáró túl nagy lett volna egy idő után a két világ önkéntelen is egymásba szakadt volna és az beláthatatlan következményekkel járt volna!
*Bár mondja, de úgy hangzik mint egy kérdés, kicsit várja a megerősítést, mert ezt ő csak úgy összeollózta a hallottak alapján és kiegészítette a saját gondolataival. Aztán azon forognak agya rozsdás kerekei, hogy mit jelenthet ez így egyben mind, legalábbis az a része ami Alyora vaontkozik.*
-Talán maradhatott egy gombostűnyi rés az átjáróból, ami elég volt ahhoz, hogy ha bár nehezen is, de behatolj a mágiáddal? Miféle lények éltek odaát? Találkoztatok bármivel is? Hasonlóak voltak ahhoz, mint az itteni élőlények? Talán..
*Nagy levegőt vesz és közelebb hajol a lányhoz egy kicsit.*
-Csak egy őrült felvetés, de ha nem élhetnek ott a mi világunk lényei, és itt nem élhetnek az ottani világ lényei, ÉS ha feltételezzük hogy ez mind teljesen igaz, ÉS ha feltételezzük, hogy talán maradt annyi rés az átjárón, hogy a varázslatod át tudott jutni - vagy bármi egyéb ok miatt - és Alyo valóban ott van, talán lehetséges hogy a bajtársad él is meg nem is? Úgy értem mi van, ha megszűnt annak lenni akit ismersz, de a teste még él, és másvilági lénnyé vált volna?
*Legyint egyet a kezével.*
-Tudom őrültségnek hangzik, csak erről a két úrnőről jutott ez eszembe, tudod a Vashegyen. Ugyan nem tudjuk hogy hogyan tértek vissza az életbe, hogy isteni beavatkozás volt-e, vagy valami másféle energiák együttállása vagy mi okozta a feléledő holtakat, de mi van ha ez történt a társatokkal is, csak éppen pont akkor, amikor még ott abban a világban volt a teste?
//Kresi és manója, meg a vándorló szakáll//
*Kresvtir szavaira csak mélyen hümment egyet.*
-Jól van. Akkor talán pihenjünk egy kicsit.
*Mondja mosolyt erőltetve az arcára a téma komolyságát némileg elkendőzendően. Annak külön örül, hogy a keze érintésére nem húzódik el, és nem is ijed meg. Ez jó jel. *
-Akkor hát legyen így. Felkeressük Abogr mestert és pontot teszünk a bizonytalanságra!
*Jelenti ki, mint amolyan részmegoldást, vagy mint egy tüneti kezelést egy betegségre. A beinvitálásra csak bólint és követi Krestvirt, eleget álldogálhattak odakint, jobb is ha falak közé kerülnek. Meg tető alá természetesen. Ha van annyi lámpás akkor egyébként ő maga is segédkezik a meggyújtásukban, de nem igazán szól közben semmit. Egészen meglepődik amikor a lány mesélni kezd, és csak úgy mint korábban, teljes figyelmét neki szenteli. Vagyis egy kisebb részét kivéve, amivel füstölni valót készít elő és rágyújt.*
-A karavánpihenő romjainál?
*Ezt csak úgy közbeszúrja amikor érez egy kis szünetet a beszédben, csak hogy biztos jól értsen mindent. A hallott történet mindenesetre eléggé felzaklatja a férfit, igencsak ráncolja közben a szemöldökét és erősebben is szívja a dohányt, gondterheltnek látszik, és emészteni próbál.*
-Azért ez nagyon aggasztónak hangzik! Sosem láttam még más világokat, bár hallani hallottam róluk, vagy talán olvastam elméleteket arról, hogy ez lehetséges lenne de... És gondolom ha ez az átjáró túl nagy lett volna egy idő után a két világ önkéntelen is egymásba szakadt volna és az beláthatatlan következményekkel járt volna!
*Bár mondja, de úgy hangzik mint egy kérdés, kicsit várja a megerősítést, mert ezt ő csak úgy összeollózta a hallottak alapján és kiegészítette a saját gondolataival. Aztán azon forognak agya rozsdás kerekei, hogy mit jelenthet ez így egyben mind, legalábbis az a része ami Alyora vaontkozik.*
-Talán maradhatott egy gombostűnyi rés az átjáróból, ami elég volt ahhoz, hogy ha bár nehezen is, de behatolj a mágiáddal? Miféle lények éltek odaát? Találkoztatok bármivel is? Hasonlóak voltak ahhoz, mint az itteni élőlények? Talán..
*Nagy levegőt vesz és közelebb hajol a lányhoz egy kicsit.*
-Csak egy őrült felvetés, de ha nem élhetnek ott a mi világunk lényei, és itt nem élhetnek az ottani világ lényei, ÉS ha feltételezzük hogy ez mind teljesen igaz, ÉS ha feltételezzük, hogy talán maradt annyi rés az átjárón, hogy a varázslatod át tudott jutni - vagy bármi egyéb ok miatt - és Alyo valóban ott van, talán lehetséges hogy a bajtársad él is meg nem is? Úgy értem mi van, ha megszűnt annak lenni akit ismersz, de a teste még él, és másvilági lénnyé vált volna?
*Legyint egyet a kezével.*
-Tudom őrültségnek hangzik, csak erről a két úrnőről jutott ez eszembe, tudod a Vashegyen. Ugyan nem tudjuk hogy hogyan tértek vissza az életbe, hogy isteni beavatkozás volt-e, vagy valami másféle energiák együttállása vagy mi okozta a feléledő holtakat, de mi van ha ez történt a társatokkal is, csak éppen pont akkor, amikor még ott abban a világban volt a teste?
3970. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-08-10 08:01:15
Üzenet elküldve: 2022-08-10 08:01:15
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Varangyvár//
//Habrertus, Aenae, CCC, Yeza//
*Semmi nem olyan hízelgő a számára, mint amikor ily szembetűnően hatással van valakire. A Kancellár esetében ez több szempontból is üdvös, bár kapott leckét abból is, hogy érdemes nagyon körültekintően használni eme eszközt, ha nem akarja, hogy visszájára forduljon, ami előny lehetne.*
- Nemes Báróm a segítségedre rendelt a munkálatokhoz, így óhajod teljesült, mielőtt kimondtad. Igyekszem majd hasznodra lenni, Kegyelmes Úr.
*Tisztában van vele, hogy a két férfi tulajdonképpen már megegyezett a maradása kapcsán, persze a kis egérutat nem számítva, amit Caldorcor nemrég kínált, s mellyel ő mégsem élt. Ez a társaság most tökéletesnek tűnik, hogy egy kissé belerázódjon a Kancellár kegyében való lavírozásba. Ezúttal igyekszik majd megfontoltabb távolságból figyelni, míg egy kicsit jobban kiismeri magát. Ám terveit máris keresztülhúzza a tharg némber. Igazi, baltával faragott szokás korhadt hagyományát tárja ki, mely kirekesztést nyikorog zsanérjain. Nők és férfiak dolgai. A fontosak, meg a... többi. Egyből a Báróra kapja a tekintetét, de nem hogy kapaszkodót nem talál a maradásra, az engedély gyakorlatilag kiutasítja. Fejet hajt. Alázatosan, ahogy kell, de úgy szitkozódik magában, mint egy wegtoreni kocsis.
Nem teheti meg, hogy a Báró imádott jegyesét kikosarazza, így magához mérten próbál jó képet vágni a dologhoz és kiaknázni a mellékutcába kényszerülés adta lehetőségeket is. A türelem sajnos nem igazán tartozik Yeza erényei közé, de talán jobb is, hogy jött ez a kis rásegítés.
Nem indult jól a kapcsolatuk a tharg lánnyal. A vörös nem is igazán tudja, hogy álljon hozzá. Mindenképp érdemes lenne jóban lenni vele, hiszen a Báró hozzá tervezi kötni az életét.*
- Talán felmerült valami fontos kitétel, hogy a Kancellár Úr személyesen jött el a birtokra? *kérdi. Igyekszik aggodalmas érdeklődést mutatni, a tolakodó kíváncsiság helyett, pedig szeretne minél többet megtudni a dologról.* - Gondolom, hogy nem a mi Caldorcor Bárónk hátszőrének ügye hozta idáig *mosolyodik.
Próbál segíteni az előkészületekben, de ez leginkább kimerül abban, hogy nincs láb alatt.*
- A Báró Úr mesélt az esetről a Tavernában. Őszintén szólva meglepődtem. Bár hallani ezt-azt a tharg nőkről, de egy késes férfit legyűrni egymagad... az nem semmi. *Természetesen ezzel csak akkor hozakodik elő, ha kellően privát alkalom adódik hozzá.* - Hogy jutott eszedbe? A legtöbbeknek csak földbe gyökerezett volna a lába. Tanultad valahol, vagy... *nyitva hagyja a kérdést, de őszintén kíváncsi, hogy alakult olyanformán az a helyzet.*
//Habrertus, Aenae, CCC, Yeza//
*Semmi nem olyan hízelgő a számára, mint amikor ily szembetűnően hatással van valakire. A Kancellár esetében ez több szempontból is üdvös, bár kapott leckét abból is, hogy érdemes nagyon körültekintően használni eme eszközt, ha nem akarja, hogy visszájára forduljon, ami előny lehetne.*
- Nemes Báróm a segítségedre rendelt a munkálatokhoz, így óhajod teljesült, mielőtt kimondtad. Igyekszem majd hasznodra lenni, Kegyelmes Úr.
*Tisztában van vele, hogy a két férfi tulajdonképpen már megegyezett a maradása kapcsán, persze a kis egérutat nem számítva, amit Caldorcor nemrég kínált, s mellyel ő mégsem élt. Ez a társaság most tökéletesnek tűnik, hogy egy kissé belerázódjon a Kancellár kegyében való lavírozásba. Ezúttal igyekszik majd megfontoltabb távolságból figyelni, míg egy kicsit jobban kiismeri magát. Ám terveit máris keresztülhúzza a tharg némber. Igazi, baltával faragott szokás korhadt hagyományát tárja ki, mely kirekesztést nyikorog zsanérjain. Nők és férfiak dolgai. A fontosak, meg a... többi. Egyből a Báróra kapja a tekintetét, de nem hogy kapaszkodót nem talál a maradásra, az engedély gyakorlatilag kiutasítja. Fejet hajt. Alázatosan, ahogy kell, de úgy szitkozódik magában, mint egy wegtoreni kocsis.
Nem teheti meg, hogy a Báró imádott jegyesét kikosarazza, így magához mérten próbál jó képet vágni a dologhoz és kiaknázni a mellékutcába kényszerülés adta lehetőségeket is. A türelem sajnos nem igazán tartozik Yeza erényei közé, de talán jobb is, hogy jött ez a kis rásegítés.
Nem indult jól a kapcsolatuk a tharg lánnyal. A vörös nem is igazán tudja, hogy álljon hozzá. Mindenképp érdemes lenne jóban lenni vele, hiszen a Báró hozzá tervezi kötni az életét.*
- Talán felmerült valami fontos kitétel, hogy a Kancellár Úr személyesen jött el a birtokra? *kérdi. Igyekszik aggodalmas érdeklődést mutatni, a tolakodó kíváncsiság helyett, pedig szeretne minél többet megtudni a dologról.* - Gondolom, hogy nem a mi Caldorcor Bárónk hátszőrének ügye hozta idáig *mosolyodik.
Próbál segíteni az előkészületekben, de ez leginkább kimerül abban, hogy nincs láb alatt.*
- A Báró Úr mesélt az esetről a Tavernában. Őszintén szólva meglepődtem. Bár hallani ezt-azt a tharg nőkről, de egy késes férfit legyűrni egymagad... az nem semmi. *Természetesen ezzel csak akkor hozakodik elő, ha kellően privát alkalom adódik hozzá.* - Hogy jutott eszedbe? A legtöbbeknek csak földbe gyökerezett volna a lába. Tanultad valahol, vagy... *nyitva hagyja a kérdést, de őszintén kíváncsi, hogy alakult olyanformán az a helyzet.*
3969. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-08-08 21:47:41
Üzenet elküldve: 2022-08-08 21:47:41
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
//Synmira//
//Kresi és manója, meg a vándorló szakáll//
*Megkönnyebbüléssel hallja, hogy a pestist sikerült megállítani. Meg biccent is, mert arról még ő is hallott, mielőtt távoztak volna, hogy a thargok dolgoztak a gyógyíren. Jó valami kedvező hírt is hallani. Persze feltehetően mérsékelné a dolgot, ha tudná, hogy mennyi életet követelt, mire a betegséget megállították és mindenkihez eljutott a gyógyszer, de a járvány vége mindenképpen örvendetes.
Zavaros beszámolója után, mikor Valuryen megszólal és röviden összefoglalja az elhangzottakat, Krestvir nem tudja miért, de már ez elkezdi benne oldani a feszültséget. Talán mert ebből érzi, hogy nincs egyedül, illetve a benne kavargó sok érzés és gondolat, amit ő olyan nehezen fog meg, a férfi szavai által kap egy stabilabb formát és segít neki is tisztábban gondolkodni.
A megrögzött kézmozdulatokkal ugyan nem áll le, de a "ritmusuk" és az erejük csökken, ahogy figyelme Valuryenhez fordul - ha a tekintete nem is, mert az az elf cipőit vagy a talajt nézi, s vele együtt megáll, vagy lelassul a ház és az alaposan elvadult udvar közelébe érve.
Az összefoglalóra biccent, bár az újabb kérdéseket vet föl és a másik is ötletelésbe kezd, hogy mi történhetett, de a tényközlések helytállóak.
A hogyléte felől érdeklődő kérdés elgondolkodtatja, s ugyan először a fejét rázza finoman, végül arra jut, hogy a kérdés inkább az éjszaka tapasztaltakra vonatkozhat.*
- Már nem fáj. Csak fáradt vagyok. - *Feleli. Aztán a férfi kérdéseket kezd sorolni, s ahogy arra utóbb maga is rájön, valóban javarészt azt fogalmazza meg, amire Krestvir is válaszokat szeretne.
Mikor Valuryen együttérzőn megérinti a kezét, a meglepetéstől abbahagyja saját maga finom ütögetését, majd egy pillanatra még föl is néz a másik arcára.
Aztán mikor a férfi folytatja, visszasüti a szemét, de az ütögetése nem folytatódik, épp csak az ujjaival kocogtatja tovább a karját, ami már egy sokkal hétköznapibb melléktevékenység.
Figyel Valuryenre. Nagyon szeretné hallani, hogy ő milyen lehetőségeket lát, mit tart helyesnek ebben a helyzetben. A férfi pedig elég jól összeszedi a gondolatait, s ha ez a döntésben nem is segít Krestvirnek, de jó hallania, hogy egyik lehetőség esetén sem elítélő a másik.
Majd pedig említésre kerül egy középút, minek végén Krestvir ismét fölnéz az elfre.*
- Köszönöm. - *Hogy a kíséretet fogadja el, vagy a szavakat köszöni, kérdéses.*
- Ezt szeretném. Abogr mesterrel beszélni... - *Teszi aztán hozzá. Majd körülnéz az egyre inkább sötétség lepte udvaron és...*
- Menjünk be! - *Javasolja, s ha Valuryen nem tiltakozik, előremegy és nyitja az ajtót. Odabent aztán egyből lepakol a közösségi térben, majd lámpást gyújt, mielőtt még rájuk sötétedne. Közben pedig beszélni kezd.*
- Ott a romoknál élt két férfi, akik az Őrzőknek nevezték magukat. Elég sokat tudtak erről a szakadásról a világunkon, ők őrizték és gondoskodtak róla, hogy ne jusson ki semmi. Vagy talán hogy ne olyan gyorsan... Mert a szakadás terjedését megakadályozni, vagy azt visszazárni ők sem voltak képesek. - *Magyaráz, s közben egy már égő lámpás kerül az asztalra.*
- A legvégén, mikor nekünk sikerült, az egyikük segített kijutnunk, mielőtt még a rés teljesen bezárult volna. Ő mondta, hogy többé nincs út a két világ között, és sem ottani világ szülötte nem élhet meg itt, sem a mi világunké nem élhet túl ott. Ezért is volt szükségük erre a szakadásra... vagy... kapura a két világ között, ahol a mi is az ő világuk összeért, összevegyült. - *Fejti ki néhány tudnivalót, ezáltal rámutatva, hogy miért gondolja, hogy nem segíthetnek Alyon, akkor sem, ha a zuhanást valahogy túlélte: mert egy a témában elég jártas személy állította ezt nekik. Ugyanakkor eszerint az sem volna lehetséges, hogy a nő életben legyen, miután a két világ összefonódása megszűnt. Pontosan ez az, amiért ennyire összezavaró a tegnapi sikeresnek tűnő varázslata.*
- Nehéz volt ott varázsolnom, főleg a vége felé, mikor már közel jártunk a szakadás bezárásához. Azt hiszem azért, mert ott már az ő világuk energiája volt többségében jelen, a miénk pedig már alig, s ezt nehezebb volt irányítanom. - *Pillanatnyi szünetet tart. Közben le is ült már, és összességében mondhatni, hogy elmúlt a korábbi zaklatottsága, legalábbis sokkal tisztábban beszél és a teste is nyugodt. A szokásos egykedvű közlésmódjában beszél, mesél.*
- Tegnap este, mikor varázsoltam, ugyanezt éreztem, amit ott és akkor. Eszerint azt gondolnám, hogy talán mégis az ő világukba sikerült behatolnom a varázslatommal...
//Kresi és manója, meg a vándorló szakáll//
*Megkönnyebbüléssel hallja, hogy a pestist sikerült megállítani. Meg biccent is, mert arról még ő is hallott, mielőtt távoztak volna, hogy a thargok dolgoztak a gyógyíren. Jó valami kedvező hírt is hallani. Persze feltehetően mérsékelné a dolgot, ha tudná, hogy mennyi életet követelt, mire a betegséget megállították és mindenkihez eljutott a gyógyszer, de a járvány vége mindenképpen örvendetes.
Zavaros beszámolója után, mikor Valuryen megszólal és röviden összefoglalja az elhangzottakat, Krestvir nem tudja miért, de már ez elkezdi benne oldani a feszültséget. Talán mert ebből érzi, hogy nincs egyedül, illetve a benne kavargó sok érzés és gondolat, amit ő olyan nehezen fog meg, a férfi szavai által kap egy stabilabb formát és segít neki is tisztábban gondolkodni.
A megrögzött kézmozdulatokkal ugyan nem áll le, de a "ritmusuk" és az erejük csökken, ahogy figyelme Valuryenhez fordul - ha a tekintete nem is, mert az az elf cipőit vagy a talajt nézi, s vele együtt megáll, vagy lelassul a ház és az alaposan elvadult udvar közelébe érve.
Az összefoglalóra biccent, bár az újabb kérdéseket vet föl és a másik is ötletelésbe kezd, hogy mi történhetett, de a tényközlések helytállóak.
A hogyléte felől érdeklődő kérdés elgondolkodtatja, s ugyan először a fejét rázza finoman, végül arra jut, hogy a kérdés inkább az éjszaka tapasztaltakra vonatkozhat.*
- Már nem fáj. Csak fáradt vagyok. - *Feleli. Aztán a férfi kérdéseket kezd sorolni, s ahogy arra utóbb maga is rájön, valóban javarészt azt fogalmazza meg, amire Krestvir is válaszokat szeretne.
Mikor Valuryen együttérzőn megérinti a kezét, a meglepetéstől abbahagyja saját maga finom ütögetését, majd egy pillanatra még föl is néz a másik arcára.
Aztán mikor a férfi folytatja, visszasüti a szemét, de az ütögetése nem folytatódik, épp csak az ujjaival kocogtatja tovább a karját, ami már egy sokkal hétköznapibb melléktevékenység.
Figyel Valuryenre. Nagyon szeretné hallani, hogy ő milyen lehetőségeket lát, mit tart helyesnek ebben a helyzetben. A férfi pedig elég jól összeszedi a gondolatait, s ha ez a döntésben nem is segít Krestvirnek, de jó hallania, hogy egyik lehetőség esetén sem elítélő a másik.
Majd pedig említésre kerül egy középút, minek végén Krestvir ismét fölnéz az elfre.*
- Köszönöm. - *Hogy a kíséretet fogadja el, vagy a szavakat köszöni, kérdéses.*
- Ezt szeretném. Abogr mesterrel beszélni... - *Teszi aztán hozzá. Majd körülnéz az egyre inkább sötétség lepte udvaron és...*
- Menjünk be! - *Javasolja, s ha Valuryen nem tiltakozik, előremegy és nyitja az ajtót. Odabent aztán egyből lepakol a közösségi térben, majd lámpást gyújt, mielőtt még rájuk sötétedne. Közben pedig beszélni kezd.*
- Ott a romoknál élt két férfi, akik az Őrzőknek nevezték magukat. Elég sokat tudtak erről a szakadásról a világunkon, ők őrizték és gondoskodtak róla, hogy ne jusson ki semmi. Vagy talán hogy ne olyan gyorsan... Mert a szakadás terjedését megakadályozni, vagy azt visszazárni ők sem voltak képesek. - *Magyaráz, s közben egy már égő lámpás kerül az asztalra.*
- A legvégén, mikor nekünk sikerült, az egyikük segített kijutnunk, mielőtt még a rés teljesen bezárult volna. Ő mondta, hogy többé nincs út a két világ között, és sem ottani világ szülötte nem élhet meg itt, sem a mi világunké nem élhet túl ott. Ezért is volt szükségük erre a szakadásra... vagy... kapura a két világ között, ahol a mi is az ő világuk összeért, összevegyült. - *Fejti ki néhány tudnivalót, ezáltal rámutatva, hogy miért gondolja, hogy nem segíthetnek Alyon, akkor sem, ha a zuhanást valahogy túlélte: mert egy a témában elég jártas személy állította ezt nekik. Ugyanakkor eszerint az sem volna lehetséges, hogy a nő életben legyen, miután a két világ összefonódása megszűnt. Pontosan ez az, amiért ennyire összezavaró a tegnapi sikeresnek tűnő varázslata.*
- Nehéz volt ott varázsolnom, főleg a vége felé, mikor már közel jártunk a szakadás bezárásához. Azt hiszem azért, mert ott már az ő világuk energiája volt többségében jelen, a miénk pedig már alig, s ezt nehezebb volt irányítanom. - *Pillanatnyi szünetet tart. Közben le is ült már, és összességében mondhatni, hogy elmúlt a korábbi zaklatottsága, legalábbis sokkal tisztábban beszél és a teste is nyugodt. A szokásos egykedvű közlésmódjában beszél, mesél.*
- Tegnap este, mikor varázsoltam, ugyanezt éreztem, amit ott és akkor. Eszerint azt gondolnám, hogy talán mégis az ő világukba sikerült behatolnom a varázslatommal...
3968. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-08-06 09:25:59
Üzenet elküldve: 2022-08-06 09:25:59
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Varangyvár//
//Yeza, Aenae, CCC//
*Nem mondhatja még el Yezának, mit tervez. Csak a terv egy darabkáját osztotta meg vele és igen, egyelőre csak ennyit kell tennie. A többit neki kell elintéznie majd, hogy az Ős Szelleme végre békén hagyja. Persze az is lehet, hogy ez valami sokkal nagyobb része, és ha nem is bízik a szellemben - vagy démonban, vagy akármi is szállta meg - meg kell próbálnia megszabadulni tőle. A gondolatait nem hallja, csak akkor kommunikálhat vele, ha beszél és ez egy nagyon örömteli állapot. Yeza elindul összeszedni magát a vacsora előtt, az igric pedig nekiindul, hogy a verandán találkozzon Habrertus-szal és Aenaevel.
Odakint aztán a közöttük már megszokott ömlengéssel köszöntik egymást a kancellárral. Az utóbbi napokban olyan sokat találkozott és beszélgetett ilyen-olyan dolgokról a vén kecskeszakállúval, hogy már szinte csípőből jön a formula, ahogyan társalognak. Persze az ilyesmi az igric tarsolyában van, ám most mégcsak figyelnie sem kell a hangszínére vagy a mosolya szélességére és nyájasságára. Gesztusai csak akkor válnak őszintévé egy pillanatra, amikor Aenae bocsánatkérőn néz fel rá, amikor megfogja a kezét és feláll. Viszonozza a leolvasott érzelmet, majd újra a barátságos mosollyal fordul a kancellár felé.
A házassági szerződés említésére felszalad kettészelt szemöldöke, újult érdeklődéssel tekintve Habrertusra. "Az Úrnő utasítására..." Nem gondolná, hogy a barbár múlttal rendelkező thargok olyan sok "házassági szerződést" kötöttek volna bármikor is, így bizonyos, hogy a kancellár áll az egész mögött. Ki tudja, hogy a vén kecske mi mindennel tömte tele a Leandana fejét mióta eljöttek.*
- Az a szerződés tartalmától függ. *Mondja, hisz nem ostoba, de mosolya ugyanolyan széles, mint eddig.*
- Milyen figyelmes. *Nevet fel jókedélyűn a szerződésbe foglalható példán, ám most már biztos benne, hogy lenyúzatja a bőrt a kancellár hátáról a későbbiekben.
Közben megérkezik Yeza is és ezzel azonnal ki is kerül Habrertus figyelmének középpontjából. Az igric csak egy kurta biccentéssel, de mosolyogva köszönti a vöröst és miközben a kecskeszakállú azonnal csorgatni kezdi a nyálát rá, magához húzza Aenaet, mintha meg kellene védenie attól, hogy ez a nyálcsorgatás rá is kiterjedjen.*
- Veszélyben? *Kérdez vissza értetlen arcot mutatva és meghallgatva Habrertus a szokásosnál is unalmasabb monológját az időjárásról és különben is, hogy jön most ide a termés? ~ Nyár van, vén kujon, mi legyen, hóesés? ~*
- Nem rendelkezem nagy tudással a mezőgazdaságról és nem szeretnék ostobának tűnni, így a választ az istenekre bízom. *Válaszolja kitérőn. Nincs kedve egy kioktatásba belefutni a kancellár oldaláról, csak mert valami hülyeséget mondott.*
- Menjetek csak, kedvesem. *Ad engedélyt Yezának is a távozásra.*
- Addig mi átbeszéljük a szerződés részleteit. *Fordul mosolyogva a kancellár felé, de sárga pillantásába most nem sikerül annyi kedvességet csempésznie, mint szeretné. Habrertus akár veheti úgy is, hogy a kalmár pillant épp rá, de mindegy is, mert az igric leül és korábban letett pipája és dohányzacskója felé nyúl.*
- Tudod, még mindig érzem annak a kiváló szivarnak az ízét. Neked hála, egy fertályórára újra Wegtorenben érezhettem magam. *Mondja kedélyesen, ahogy megtömi a pipáját.*
//Yeza, Aenae, CCC//
*Nem mondhatja még el Yezának, mit tervez. Csak a terv egy darabkáját osztotta meg vele és igen, egyelőre csak ennyit kell tennie. A többit neki kell elintéznie majd, hogy az Ős Szelleme végre békén hagyja. Persze az is lehet, hogy ez valami sokkal nagyobb része, és ha nem is bízik a szellemben - vagy démonban, vagy akármi is szállta meg - meg kell próbálnia megszabadulni tőle. A gondolatait nem hallja, csak akkor kommunikálhat vele, ha beszél és ez egy nagyon örömteli állapot. Yeza elindul összeszedni magát a vacsora előtt, az igric pedig nekiindul, hogy a verandán találkozzon Habrertus-szal és Aenaevel.
Odakint aztán a közöttük már megszokott ömlengéssel köszöntik egymást a kancellárral. Az utóbbi napokban olyan sokat találkozott és beszélgetett ilyen-olyan dolgokról a vén kecskeszakállúval, hogy már szinte csípőből jön a formula, ahogyan társalognak. Persze az ilyesmi az igric tarsolyában van, ám most mégcsak figyelnie sem kell a hangszínére vagy a mosolya szélességére és nyájasságára. Gesztusai csak akkor válnak őszintévé egy pillanatra, amikor Aenae bocsánatkérőn néz fel rá, amikor megfogja a kezét és feláll. Viszonozza a leolvasott érzelmet, majd újra a barátságos mosollyal fordul a kancellár felé.
A házassági szerződés említésére felszalad kettészelt szemöldöke, újult érdeklődéssel tekintve Habrertusra. "Az Úrnő utasítására..." Nem gondolná, hogy a barbár múlttal rendelkező thargok olyan sok "házassági szerződést" kötöttek volna bármikor is, így bizonyos, hogy a kancellár áll az egész mögött. Ki tudja, hogy a vén kecske mi mindennel tömte tele a Leandana fejét mióta eljöttek.*
- Az a szerződés tartalmától függ. *Mondja, hisz nem ostoba, de mosolya ugyanolyan széles, mint eddig.*
- Milyen figyelmes. *Nevet fel jókedélyűn a szerződésbe foglalható példán, ám most már biztos benne, hogy lenyúzatja a bőrt a kancellár hátáról a későbbiekben.
Közben megérkezik Yeza is és ezzel azonnal ki is kerül Habrertus figyelmének középpontjából. Az igric csak egy kurta biccentéssel, de mosolyogva köszönti a vöröst és miközben a kecskeszakállú azonnal csorgatni kezdi a nyálát rá, magához húzza Aenaet, mintha meg kellene védenie attól, hogy ez a nyálcsorgatás rá is kiterjedjen.*
- Veszélyben? *Kérdez vissza értetlen arcot mutatva és meghallgatva Habrertus a szokásosnál is unalmasabb monológját az időjárásról és különben is, hogy jön most ide a termés? ~ Nyár van, vén kujon, mi legyen, hóesés? ~*
- Nem rendelkezem nagy tudással a mezőgazdaságról és nem szeretnék ostobának tűnni, így a választ az istenekre bízom. *Válaszolja kitérőn. Nincs kedve egy kioktatásba belefutni a kancellár oldaláról, csak mert valami hülyeséget mondott.*
- Menjetek csak, kedvesem. *Ad engedélyt Yezának is a távozásra.*
- Addig mi átbeszéljük a szerződés részleteit. *Fordul mosolyogva a kancellár felé, de sárga pillantásába most nem sikerül annyi kedvességet csempésznie, mint szeretné. Habrertus akár veheti úgy is, hogy a kalmár pillant épp rá, de mindegy is, mert az igric leül és korábban letett pipája és dohányzacskója felé nyúl.*
- Tudod, még mindig érzem annak a kiváló szivarnak az ízét. Neked hála, egy fertályórára újra Wegtorenben érezhettem magam. *Mondja kedélyesen, ahogy megtömi a pipáját.*
3967. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-08-05 16:28:22
Üzenet elküldve: 2022-08-05 16:28:22
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Varangyvár//
//CCC, Yeza, Hubi, Éné//
- Nem tett ilyen kijelentést.
*Visszhangozza a kancellár szavait, jelezve, hogy azok nem igazán nyugtatták meg. Bár tulajdonképpen felül van emelkedve azon, hogy az a boszorkány milyen érzelmekkel viseltet irányába, de valószínűleg valóban kellemetlenül érinti Aenae léte, még akkor is, ha nem tett olyan kijelentést, hogy utálná. Objektíven szemlélve - már amennyiben érzelmekről lehet objektíven nyilatkozni - valószínűleg senkiből sem a legjobbat hozza ki az, ha elbukkan a házastársa fattya. Több mint valószínű, hogy Aeane sem tapsikolna az örömtől, ha egyszer csak beállít valaki, hogy Cha'yss balkézről való gyereke. Még akkor sem, ha amúgy még azelőtt nemzette, hogy összeházasodtak.*
- Kancellár, teljesen felesleges szerénykedned, mind tudjuk, hogy Thargia valamennyi házának kiemelt vendége vagy.
*Ha nem lettek volna olyan mesterei, mint a kancellár maga, akkor most a hangja száraz lenne, de mivel Aenae figyelmes és tanulékony diák, ezért hangja mézesmázos, arcán finom mosoly. Így pedig rögtön azt sugallja a mondata, hogy szívesen látott vendége valamennyi thargföldi háztartásnak.*
- Megkérdezem Llosliet, hogy van-e valami mézes édesség a tarsolyában.
*Már épp felállna, hogy valóban megkérdezze a házvezetőnőt, mikor Cha'yss érkezik, ezzel pedig kezdetét is veszi a szokásos, túlzott udvariaskodás közte és Habrertus között. Ez Aenaet egy kicsit megmosolyogtatja, hiszen Cha'yssról tudja, hogy nem szívleli a kancellárt, a másikról ugyanezt csak feltételezi. Valószínűleg olyasmiről lehet szó, mint a szellemjáró és Aenae esetében: Cha'yss még feszes ott, ahol Habrertus már nem. Mindenesetre Aenae elnézést kérő grimaszát, csak Cha'yss láthatja, ahogy a kezébe kapaszkodva feláll.*
- Az úrnő utasítása szerint házassági szerződést kell kötnünk. Gondolom, hogy nincs ellendre.
*Aenae ingerküszöbét valahogy nem haladja meg ez a házassági szerződés téma, az sem érdekli ha készül, de az sem, ha nem. Ha Cha'yssnak ellenére van, akkor ez egy megvívandó harc lesz, de hogy Habrertusnak kell megvívnia, az is biztos.*
- Azt mondta Habrertus, hogy kötelezhetlek benne a hátad szőrtelenül tartására.
*Ez a mondat jelzi, hogy számára mennyire lényegtelen ez a dolog, még mosolyog is mellé.
Hosszas tárgyalásokba most nem kezdenek, és érkezik Yeza is, akinek a megjelenése láthatóan megzavarja Habrertust. Ez Aenaet egyfelől szórakoztatja, másrészt pedig nagyon sajnálja Yezát a kancellár kiemelt figyelméért, ráadásul a hideg is kirázza attól, hogy azt mondja a férfi: kedvesem.*
- Megígértem, hogy megkérdezem Llosliet, hogy el tudja-e kápráztatni a vendégünket valami mézes süteménnyel, és szólok, hogy felfrissítené magát. Yeza és én magunkra is hagyjuk az urakat, a hölgyeket tudvalevően untatja az aszályos nyár témája.
*Természetesen nem akar parancsolgatni Yezának, csupán szeretné kicsit eltávolítani a kancellár közeléből, ha ez sikerült, akkor együtt kikérdezhetik a házvezetőnőt és gondoskodhatnak egy gyors mosakodási lehetőségről is. Ha Yeza inkább azt szeretné, hogy Habrertus továbbra is csorgassa rá a nyálát, akkor Aenae megvonja a vállát és úgy intéz el mindent. Ha vele tartott, akkor sajnálatát fejezi ki, hogy a vén kecske megnyalná a sóját és teljesen bizonyosan nem akarja ostoba fecsegéssel untatni.
Mindenesetre Yanah hamarosan újra megjelenik a verandán, hogy bejelentse: Habrertus lemoshatja magáról az ideút porát.*
//CCC, Yeza, Hubi, Éné//
- Nem tett ilyen kijelentést.
*Visszhangozza a kancellár szavait, jelezve, hogy azok nem igazán nyugtatták meg. Bár tulajdonképpen felül van emelkedve azon, hogy az a boszorkány milyen érzelmekkel viseltet irányába, de valószínűleg valóban kellemetlenül érinti Aenae léte, még akkor is, ha nem tett olyan kijelentést, hogy utálná. Objektíven szemlélve - már amennyiben érzelmekről lehet objektíven nyilatkozni - valószínűleg senkiből sem a legjobbat hozza ki az, ha elbukkan a házastársa fattya. Több mint valószínű, hogy Aeane sem tapsikolna az örömtől, ha egyszer csak beállít valaki, hogy Cha'yss balkézről való gyereke. Még akkor sem, ha amúgy még azelőtt nemzette, hogy összeházasodtak.*
- Kancellár, teljesen felesleges szerénykedned, mind tudjuk, hogy Thargia valamennyi házának kiemelt vendége vagy.
*Ha nem lettek volna olyan mesterei, mint a kancellár maga, akkor most a hangja száraz lenne, de mivel Aenae figyelmes és tanulékony diák, ezért hangja mézesmázos, arcán finom mosoly. Így pedig rögtön azt sugallja a mondata, hogy szívesen látott vendége valamennyi thargföldi háztartásnak.*
- Megkérdezem Llosliet, hogy van-e valami mézes édesség a tarsolyában.
*Már épp felállna, hogy valóban megkérdezze a házvezetőnőt, mikor Cha'yss érkezik, ezzel pedig kezdetét is veszi a szokásos, túlzott udvariaskodás közte és Habrertus között. Ez Aenaet egy kicsit megmosolyogtatja, hiszen Cha'yssról tudja, hogy nem szívleli a kancellárt, a másikról ugyanezt csak feltételezi. Valószínűleg olyasmiről lehet szó, mint a szellemjáró és Aenae esetében: Cha'yss még feszes ott, ahol Habrertus már nem. Mindenesetre Aenae elnézést kérő grimaszát, csak Cha'yss láthatja, ahogy a kezébe kapaszkodva feláll.*
- Az úrnő utasítása szerint házassági szerződést kell kötnünk. Gondolom, hogy nincs ellendre.
*Aenae ingerküszöbét valahogy nem haladja meg ez a házassági szerződés téma, az sem érdekli ha készül, de az sem, ha nem. Ha Cha'yssnak ellenére van, akkor ez egy megvívandó harc lesz, de hogy Habrertusnak kell megvívnia, az is biztos.*
- Azt mondta Habrertus, hogy kötelezhetlek benne a hátad szőrtelenül tartására.
*Ez a mondat jelzi, hogy számára mennyire lényegtelen ez a dolog, még mosolyog is mellé.
Hosszas tárgyalásokba most nem kezdenek, és érkezik Yeza is, akinek a megjelenése láthatóan megzavarja Habrertust. Ez Aenaet egyfelől szórakoztatja, másrészt pedig nagyon sajnálja Yezát a kancellár kiemelt figyelméért, ráadásul a hideg is kirázza attól, hogy azt mondja a férfi: kedvesem.*
- Megígértem, hogy megkérdezem Llosliet, hogy el tudja-e kápráztatni a vendégünket valami mézes süteménnyel, és szólok, hogy felfrissítené magát. Yeza és én magunkra is hagyjuk az urakat, a hölgyeket tudvalevően untatja az aszályos nyár témája.
*Természetesen nem akar parancsolgatni Yezának, csupán szeretné kicsit eltávolítani a kancellár közeléből, ha ez sikerült, akkor együtt kikérdezhetik a házvezetőnőt és gondoskodhatnak egy gyors mosakodási lehetőségről is. Ha Yeza inkább azt szeretné, hogy Habrertus továbbra is csorgassa rá a nyálát, akkor Aenae megvonja a vállát és úgy intéz el mindent. Ha vele tartott, akkor sajnálatát fejezi ki, hogy a vén kecske megnyalná a sóját és teljesen bizonyosan nem akarja ostoba fecsegéssel untatni.
Mindenesetre Yanah hamarosan újra megjelenik a verandán, hogy bejelentse: Habrertus lemoshatja magáról az ideút porát.*
3966. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-08-05 09:41:29
Üzenet elküldve: 2022-08-05 09:41:29
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Varangyvár//
//Yeza, Aenae, CCC//
*Hubi kezdi magát határozottan kényelmetlenül érezni. A boszorkány azért küldi ide, hogy kutakodjon az esküvő részletei és Aenae után, Kagan lánya pedig Lea érzései felől érdeklődik nála. Hát mi ő? Hangulatfelelős vagy kancellár? Esetleg valami ócska kis kémnek, aki titkos nyílásokon les ki rejtett titkokat? E gondolatra óhatatlanul is megtapogatja a kebelébe rejtett bugyogót. Más most amiatt érezné magát kellemetlenül, hogy pont azt tette ami miatt felháborodott, de Hubit nem ilyen fából faragták. Ő ebben semmi kivetnivalót nem talál. Ez jár neki. A leselkedés is, a bugyogó is. Legfeljebb azt helyteleníti ha valaki keveri a kedvtelését a munkájával. Ő ilyet nem tenne.*
- Feleslegesnek érzem az aggodalmad, az úrnő nem utál. Nem tett ilyen kijelentést.
*Ez tulajdonképpen igaz. Lea legfeljebb utalt rá, hogy Kagan lányát nem szívleli, de ennek okát puszta féltékenységben véli megtalálni. Az, hogy Aenae ült a Vastrónon amíg ő az Istenek társaságában múlatta az időt elegendő ok arra, hogy féltékeny legyen. El is mosolyodik, talán kicsit gonoszan, de ez nem a lánynak szól. Az jut eszébe, hogy más is állhat a dolog mögött. Elvégre Aenae fiatal, szép, feszes teremtés. Feszes ott is ahol Lea - a kegyetlen idő okán - talán már nem annyira.*
- Szinte zavarba hoz a figyelmességed. Őszintén mondom, méltatlan személyem nem érdemel ennyi figyelmet. De kedvességed megköszönve meg kell vallanom, hogy a mézes süteményeket különösen kedvelem.
*A jó kancellár nem gondol női hátsókat formázó süteményekre, de ha eszébe jutna, határozottan érdekesnek találná a gondolatot. Talán még helyi pékmestereket is felkeresne az ötlettel. Sajnos most nincs ideje rá, hogy a kérdésen sokat töprengjen és esetleg saját maga is felfedezze az édességek formáiban rejlő lehetőségeket, mert a báró lép ki a teraszra. Szokása szerint nyájas hangulatban és Hubinak újfent meg kell állapítania, hogy ez az ember legalább annyira jártas a képmutatásban, mint ő maga.*
- Kedves báróm! *fordul felé egy széles mosollyal és ő is meghajtja magát* Mondanám, hogy milyen kellemes meglepetés, de mivel ez a te otthonod jelenléted nem lehet meglepő. Ettől függetlenül az öröm kölcsönös.
*És ha már otthon, amit eddig látott a korábban lesajnált és a tharg birtokok ékkövének korántsem mondható Varangyvégből, meg kell állapítania, hogy a báró alaposan kivackolódott itt. Szinte sajnálja, hogy ez jutott eszébe, amikor az adományként juttatott földről volt szó. Éppen ennek méltatásába fogna bele kötelező udvariasságból, amikor a báró után még valaki érkezik és Hubi egy pillanatra elakad. Cha'yss ittléte nem lehet meglepő, de tulajdonképpen Yezáé sem. Ettől függetlenül erre nem számított, ezért sem tudja egy levegővel folytatni. Nem tudná megmagyarázni, de a vörösnek a puszta látványa is megmozdít benne valamit. Bizonyára megbabonázhatta.*
- Kedvesem!
*Hubi gyorsan visszanyeri lélekjelenlétét és mosolyog Yezára, mint pék kutyája a friss kiflire.*
- Felesleges szabadkoznod, mint mindig, most is csodálatosan festesz. Egyben legyen szabad kifejeznem reményem, hogy e látogatásod mégsem lesz olyan gyors.
*Valóban, Hubi szívesen időzne hosszabban Yeza társaságában. Itt és most talán az a csúfság sem esik meg vele, hogy ruhái nélkül marad. Legalábbis az nem fordul elő, hogy idő előtt marad ruhái nélkül. Mert ha Yeza végül az ágyában is látogatást tenne... nos, az a látogatás valószínűleg valóban gyors lenne. Jó ideje már, hogy Dora rútul magára hagyta és a jó kancellár azóta önmegtartóztató életet él.*
- Mi a véleményed, báró uram... *fordul vissza a gazdához és egy csipkés keszkenőt húz elő, amivel letörli gyöngyöző homlokát* Veszélyben lehet-e a termés? Az év ezen szakában is szokatlan hőség köszöntött ránk. Épp a napokban tanulmányoztam át majd' száz esztendőre visszanyúló feljegyzéseket e tárgyban, de még ott sem találkoztam hasonlóval.
*Lehet, hogy Hubi cseverészni óhajt, de akár arra is kíváncsi lehet, hogy a báró gondját viseli-e a rábízott birtoknak? Persze nem kell mindig, mindenhol hátsó szándékot keresni. Talán még a jó kancellár esetében sem.*
A hozzászólás írója (Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.08.05 10:07:07
//Yeza, Aenae, CCC//
*Hubi kezdi magát határozottan kényelmetlenül érezni. A boszorkány azért küldi ide, hogy kutakodjon az esküvő részletei és Aenae után, Kagan lánya pedig Lea érzései felől érdeklődik nála. Hát mi ő? Hangulatfelelős vagy kancellár? Esetleg valami ócska kis kémnek, aki titkos nyílásokon les ki rejtett titkokat? E gondolatra óhatatlanul is megtapogatja a kebelébe rejtett bugyogót. Más most amiatt érezné magát kellemetlenül, hogy pont azt tette ami miatt felháborodott, de Hubit nem ilyen fából faragták. Ő ebben semmi kivetnivalót nem talál. Ez jár neki. A leselkedés is, a bugyogó is. Legfeljebb azt helyteleníti ha valaki keveri a kedvtelését a munkájával. Ő ilyet nem tenne.*
- Feleslegesnek érzem az aggodalmad, az úrnő nem utál. Nem tett ilyen kijelentést.
*Ez tulajdonképpen igaz. Lea legfeljebb utalt rá, hogy Kagan lányát nem szívleli, de ennek okát puszta féltékenységben véli megtalálni. Az, hogy Aenae ült a Vastrónon amíg ő az Istenek társaságában múlatta az időt elegendő ok arra, hogy féltékeny legyen. El is mosolyodik, talán kicsit gonoszan, de ez nem a lánynak szól. Az jut eszébe, hogy más is állhat a dolog mögött. Elvégre Aenae fiatal, szép, feszes teremtés. Feszes ott is ahol Lea - a kegyetlen idő okán - talán már nem annyira.*
- Szinte zavarba hoz a figyelmességed. Őszintén mondom, méltatlan személyem nem érdemel ennyi figyelmet. De kedvességed megköszönve meg kell vallanom, hogy a mézes süteményeket különösen kedvelem.
*A jó kancellár nem gondol női hátsókat formázó süteményekre, de ha eszébe jutna, határozottan érdekesnek találná a gondolatot. Talán még helyi pékmestereket is felkeresne az ötlettel. Sajnos most nincs ideje rá, hogy a kérdésen sokat töprengjen és esetleg saját maga is felfedezze az édességek formáiban rejlő lehetőségeket, mert a báró lép ki a teraszra. Szokása szerint nyájas hangulatban és Hubinak újfent meg kell állapítania, hogy ez az ember legalább annyira jártas a képmutatásban, mint ő maga.*
- Kedves báróm! *fordul felé egy széles mosollyal és ő is meghajtja magát* Mondanám, hogy milyen kellemes meglepetés, de mivel ez a te otthonod jelenléted nem lehet meglepő. Ettől függetlenül az öröm kölcsönös.
*És ha már otthon, amit eddig látott a korábban lesajnált és a tharg birtokok ékkövének korántsem mondható Varangyvégből, meg kell állapítania, hogy a báró alaposan kivackolódott itt. Szinte sajnálja, hogy ez jutott eszébe, amikor az adományként juttatott földről volt szó. Éppen ennek méltatásába fogna bele kötelező udvariasságból, amikor a báró után még valaki érkezik és Hubi egy pillanatra elakad. Cha'yss ittléte nem lehet meglepő, de tulajdonképpen Yezáé sem. Ettől függetlenül erre nem számított, ezért sem tudja egy levegővel folytatni. Nem tudná megmagyarázni, de a vörösnek a puszta látványa is megmozdít benne valamit. Bizonyára megbabonázhatta.*
- Kedvesem!
*Hubi gyorsan visszanyeri lélekjelenlétét és mosolyog Yezára, mint pék kutyája a friss kiflire.*
- Felesleges szabadkoznod, mint mindig, most is csodálatosan festesz. Egyben legyen szabad kifejeznem reményem, hogy e látogatásod mégsem lesz olyan gyors.
*Valóban, Hubi szívesen időzne hosszabban Yeza társaságában. Itt és most talán az a csúfság sem esik meg vele, hogy ruhái nélkül marad. Legalábbis az nem fordul elő, hogy idő előtt marad ruhái nélkül. Mert ha Yeza végül az ágyában is látogatást tenne... nos, az a látogatás valószínűleg valóban gyors lenne. Jó ideje már, hogy Dora rútul magára hagyta és a jó kancellár azóta önmegtartóztató életet él.*
- Mi a véleményed, báró uram... *fordul vissza a gazdához és egy csipkés keszkenőt húz elő, amivel letörli gyöngyöző homlokát* Veszélyben lehet-e a termés? Az év ezen szakában is szokatlan hőség köszöntött ránk. Épp a napokban tanulmányoztam át majd' száz esztendőre visszanyúló feljegyzéseket e tárgyban, de még ott sem találkoztam hasonlóval.
*Lehet, hogy Hubi cseverészni óhajt, de akár arra is kíváncsi lehet, hogy a báró gondját viseli-e a rábízott birtoknak? Persze nem kell mindig, mindenhol hátsó szándékot keresni. Talán még a jó kancellár esetében sem.*
A hozzászólás írója (Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.08.05 10:07:07
3965. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-08-04 12:12:24
Üzenet elküldve: 2022-08-04 12:12:24
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Varangyvár//
//Habrertus, Aenae, CCC, Yeza//
*Megkönnyebbülhetne a feladat pontosítása kapcsán, de az a szócska, az a mindent fenntartó _egyelőre_ még nyitva hagyja a lehetőségeket.
Újabb kérdezősködés vár rá tehát. Remélhetőleg több szerencsével jár, mint legutóbb az artheniori utcakölyköknél. A legalább vázlatos személyleírás mindenesetre sokat segítene, amit a Bárótól kért.
Arra azért kissé feljebb rebben a szemöldöke, mikor Caldorcor munkaerő intézést emleget. Nem tisztázták még a feladatokat, amivel a felújítás ügyét segíti, de arra nem gondolt, hogy neki kell majd culágereket verbuválni a munkálatokhoz. Sajnos se helyismerete se jártassága nincs hozzá, szóval, ha rá osztják a tisztet, valószínűleg kénytelen lesz segítségért folyamodni.
Miután a megbeszélték a legfontosabbakat, nem is marasztalják tovább. A vacsorára való felkészülés okán a gyomra hangosat kordul. Már egy álló napja készül a vacsorára. Igaz, nem konkrétan a társasági, inkább csak az evés részére. Kifejezetten utálni fogja, hogy kénytelen lesz ízlésesen csipegetni ahelyett, hogy jó étvággyal fogyasztana. Szívesen beiktatná előételnek azt a hideg sültet, amit a szobájában volt kénytelen hagyni, de nem kellene megvárakoztatni a becses társaságot, ha már megtisztelték vele, hogy egy asztalhoz ülhet velük.
Nem is pepecsel sokáig. Gyorsan rendbe szedi magát, aztán csatlakozik is a többiekhez.*
- Kisasszony *biccent Aenae felé.*
- Kancellár Úr *hajol meg Habrertus előtt.* - Elnézést, hogy csak ilyen szedett-vedetten *simít végig a ruháján* -, de csak egy gyors látogatásra csomagoltam. *A szabadkozás elég alaptalann Yeza tekintetében, de természetesen kötelező.*
//Habrertus, Aenae, CCC, Yeza//
*Megkönnyebbülhetne a feladat pontosítása kapcsán, de az a szócska, az a mindent fenntartó _egyelőre_ még nyitva hagyja a lehetőségeket.
Újabb kérdezősködés vár rá tehát. Remélhetőleg több szerencsével jár, mint legutóbb az artheniori utcakölyköknél. A legalább vázlatos személyleírás mindenesetre sokat segítene, amit a Bárótól kért.
Arra azért kissé feljebb rebben a szemöldöke, mikor Caldorcor munkaerő intézést emleget. Nem tisztázták még a feladatokat, amivel a felújítás ügyét segíti, de arra nem gondolt, hogy neki kell majd culágereket verbuválni a munkálatokhoz. Sajnos se helyismerete se jártassága nincs hozzá, szóval, ha rá osztják a tisztet, valószínűleg kénytelen lesz segítségért folyamodni.
Miután a megbeszélték a legfontosabbakat, nem is marasztalják tovább. A vacsorára való felkészülés okán a gyomra hangosat kordul. Már egy álló napja készül a vacsorára. Igaz, nem konkrétan a társasági, inkább csak az evés részére. Kifejezetten utálni fogja, hogy kénytelen lesz ízlésesen csipegetni ahelyett, hogy jó étvággyal fogyasztana. Szívesen beiktatná előételnek azt a hideg sültet, amit a szobájában volt kénytelen hagyni, de nem kellene megvárakoztatni a becses társaságot, ha már megtisztelték vele, hogy egy asztalhoz ülhet velük.
Nem is pepecsel sokáig. Gyorsan rendbe szedi magát, aztán csatlakozik is a többiekhez.*
- Kisasszony *biccent Aenae felé.*
- Kancellár Úr *hajol meg Habrertus előtt.* - Elnézést, hogy csak ilyen szedett-vedetten *simít végig a ruháján* -, de csak egy gyors látogatásra csomagoltam. *A szabadkozás elég alaptalann Yeza tekintetében, de természetesen kötelező.*
3964. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-08-03 11:38:52
Üzenet elküldve: 2022-08-03 11:38:52
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Varangyvár//
//Yeza, Aenae, Habrertus//
*Számára is meglepő volt a harcos amazon Aenae, olyan dolog, amire maga sem számított jegyesétől. Akkor rákiáltott, hogy keressen menedéket, de a lány a paraszt után rontott és mire utolérte őket, már Aenae elintézte a fickót. Akkor nem helyeselt, hogy futni hagyta és nem vétette a fejét, ám most épp jó lesz a terveihez.
A felajánlásra, hogy a vörös eltűnhet arra az időre, míg a kancellár az életüket keseríti, újabb meglepetésre, Yeza nemet mond. Magában elismeréssel kell adóznia a lány előtt, ő biztosan azonnal elhúzna a birtokról.*
- Rendben. *Biccent és sárga szemeiben tisztelet csillan.*
- Nem, nem... *Válaszol a kérdésekre, de elharapja a mondat végét, mert át kell gondolnia, mit mondhat el a vörösnek. Nem tárhatja fel előtte Yagnar átkát, ám valamennyit mégis meg kell osztania az információkból, ha a tervet sikerre akarja vinni.*
- Egyelőre csak kutasd fel és tudasd velem, hogy merre él, mit csinál és milyen helyekre jár. Ha munkaerőt intézel Habrertusnak felújításhoz, akkor alibid is lesz, hogy kérdezősködsz.
- Köszönöm. *Bólint kurtán Yeza ígéretére, hogy nem eshet bajuk, míg mellettük van. Csaknem elmosolyodik, amikor eszébe jut a meztelen, tőrrel berontó lány képe.*
- Ennyi lenne. Most menj, készülj fel a vacsorára, azt hiszem, mindkettőnkre ráfér. *Mosolyodik el cinkosan. Mindemellett a kancellár legalább csak Yezát ostromolja majd. De biztos benne, hogy a lány kezelni tudja az ilyesmit.
Ha Yeza elhagyta a társalgót, akkor egy mély levegővel felkészül, hogy felkeresse a verandán Aenaet és a kancellárt. A háta közepére nem kívánja a dolgot, de kötelessége köszönteni Habrertust a birtokán.*
- Igazán megszállhattad volna inkább a vén kéjencet. *Mondja maga elé szavait természetesen Yagnarnak címezve.
Megigazítja a ruháját, hogy mint mindig, most is kifogástalan legyen és elindul kifelé. Az ajtót kinyitva kilép a verandára, hogy köszöntse a kecskeszakállút.*
- Kancellár, milyen örömteli meglepetés téged birtokomon köszönteni. *Hajtja meg fejét Habrerus előtt és mert úgy akarja, arca őszinte érzelmeket tükröz.*
- Szerelmem. *Nyújtja jobbját Aenae felé és neki nem kell tettetnie boldog mosolyát.*
//Yeza, Aenae, Habrertus//
*Számára is meglepő volt a harcos amazon Aenae, olyan dolog, amire maga sem számított jegyesétől. Akkor rákiáltott, hogy keressen menedéket, de a lány a paraszt után rontott és mire utolérte őket, már Aenae elintézte a fickót. Akkor nem helyeselt, hogy futni hagyta és nem vétette a fejét, ám most épp jó lesz a terveihez.
A felajánlásra, hogy a vörös eltűnhet arra az időre, míg a kancellár az életüket keseríti, újabb meglepetésre, Yeza nemet mond. Magában elismeréssel kell adóznia a lány előtt, ő biztosan azonnal elhúzna a birtokról.*
- Rendben. *Biccent és sárga szemeiben tisztelet csillan.*
- Nem, nem... *Válaszol a kérdésekre, de elharapja a mondat végét, mert át kell gondolnia, mit mondhat el a vörösnek. Nem tárhatja fel előtte Yagnar átkát, ám valamennyit mégis meg kell osztania az információkból, ha a tervet sikerre akarja vinni.*
- Egyelőre csak kutasd fel és tudasd velem, hogy merre él, mit csinál és milyen helyekre jár. Ha munkaerőt intézel Habrertusnak felújításhoz, akkor alibid is lesz, hogy kérdezősködsz.
- Köszönöm. *Bólint kurtán Yeza ígéretére, hogy nem eshet bajuk, míg mellettük van. Csaknem elmosolyodik, amikor eszébe jut a meztelen, tőrrel berontó lány képe.*
- Ennyi lenne. Most menj, készülj fel a vacsorára, azt hiszem, mindkettőnkre ráfér. *Mosolyodik el cinkosan. Mindemellett a kancellár legalább csak Yezát ostromolja majd. De biztos benne, hogy a lány kezelni tudja az ilyesmit.
Ha Yeza elhagyta a társalgót, akkor egy mély levegővel felkészül, hogy felkeresse a verandán Aenaet és a kancellárt. A háta közepére nem kívánja a dolgot, de kötelessége köszönteni Habrertust a birtokán.*
- Igazán megszállhattad volna inkább a vén kéjencet. *Mondja maga elé szavait természetesen Yagnarnak címezve.
Megigazítja a ruháját, hogy mint mindig, most is kifogástalan legyen és elindul kifelé. Az ajtót kinyitva kilép a verandára, hogy köszöntse a kecskeszakállút.*
- Kancellár, milyen örömteli meglepetés téged birtokomon köszönteni. *Hajtja meg fejét Habrerus előtt és mert úgy akarja, arca őszinte érzelmeket tükröz.*
- Szerelmem. *Nyújtja jobbját Aenae felé és neki nem kell tettetnie boldog mosolyát.*
3963. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-08-01 17:32:21
Üzenet elküldve: 2022-08-01 17:32:21
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Varangyvár//
*Aenae mosolyog. De ebben a pillanatban úgy érzi, hogy belül meghalt kicsit, mert ugye addig minden rendben van, míg csak élcelődnek Habrertuson, meg azon, hogy miket mondhat, mikor sikerül beteljesítenie a vágyát egy nálánál sokkal fiatalabb, csinos nőn. Na de az, hogy Habrertus valóban kimondja ezt, még ha más is a kontextus, hát ez az arcára fagyasztja a mosolyt.*
- Ó persze. Azt gondolom, hogy ez igazán apró kérés, könnyedén teljesíthetjük. És kérlek azt is mondd meg, hogy van-e kedvenc süteményed, hogy ha nem is most, de egyszer majd azt is felszolgálhassuk, mikor velünk vacsorázol.
*Valamiért most tomporformájú piskóták jelennek meg Aenae lelki szemei előtt, amikbe Habrertus úgy veti bele magát, hogy mindenki másnak elmegy a kedve a piskótától egy életre. Ami azt illeti Aenae kedve máris elment, ezen a képen nem segít az sem, hogy a piskótát tejszínhabos díszítéssel képzeli el. Két dolgot fogad meg ebben a pillanatban, az egyik az, hogy sosem szolgálnak fel a kancellárnak piskótát, a másik pedig az, hogy sosem fordít neki hátat.*
- Hadd kérdezzem meg, kancellár. Az úrnő mondott rólam valamit? Hogy mennyire utál vagy ilyesmi? A báró gondolom, hogy nem a szíve csücske.
*Igazából nehezen hiszi el, hogy bárki is a szíve csücske lenne Laort kivéve. Szegény Laor mennyire ki fog tikkadni, mire bepótoltat vele több évnyi kielégülést.*
*Aenae mosolyog. De ebben a pillanatban úgy érzi, hogy belül meghalt kicsit, mert ugye addig minden rendben van, míg csak élcelődnek Habrertuson, meg azon, hogy miket mondhat, mikor sikerül beteljesítenie a vágyát egy nálánál sokkal fiatalabb, csinos nőn. Na de az, hogy Habrertus valóban kimondja ezt, még ha más is a kontextus, hát ez az arcára fagyasztja a mosolyt.*
- Ó persze. Azt gondolom, hogy ez igazán apró kérés, könnyedén teljesíthetjük. És kérlek azt is mondd meg, hogy van-e kedvenc süteményed, hogy ha nem is most, de egyszer majd azt is felszolgálhassuk, mikor velünk vacsorázol.
*Valamiért most tomporformájú piskóták jelennek meg Aenae lelki szemei előtt, amikbe Habrertus úgy veti bele magát, hogy mindenki másnak elmegy a kedve a piskótától egy életre. Ami azt illeti Aenae kedve máris elment, ezen a képen nem segít az sem, hogy a piskótát tejszínhabos díszítéssel képzeli el. Két dolgot fogad meg ebben a pillanatban, az egyik az, hogy sosem szolgálnak fel a kancellárnak piskótát, a másik pedig az, hogy sosem fordít neki hátat.*
- Hadd kérdezzem meg, kancellár. Az úrnő mondott rólam valamit? Hogy mennyire utál vagy ilyesmi? A báró gondolom, hogy nem a szíve csücske.
*Igazából nehezen hiszi el, hogy bárki is a szíve csücske lenne Laort kivéve. Szegény Laor mennyire ki fog tikkadni, mire bepótoltat vele több évnyi kielégülést.*
3962. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-07-29 22:24:17
Üzenet elküldve: 2022-07-29 22:24:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 287
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 287
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//Kresi és manója, meg a vándorló szakáll//
*Az elf csak fülel és figyel, majd nagyot bólint ahogy kezdi összerakni azokat az információ morzsákat amiket még Artheniorban csipegetett össze azzal, amit most Krestvirtől hall.*
-Mindent értek, köszönöm.
*Köszöni meg, mert mégis csak így illik.*
-Tudtommal igen. Szörnyű egy kórság volt az. Állítólag a thargok keze is benne van, bár erről már igazán nem sokat tudok.
*Látszik rajta hogy fintorog a dolgon, bár leginkább azért mert ahogy tudja rengetegen meghaltak benne. Amíg haladnak Valuryen nem erőlteti a beszédet, ha az istenek is úgy akarják sok idejük lesz még rá, meg aztán Krestvir sem olyan akiből csak úgy ki lehet húzni mindent. Úgyhogy hagyja hadd sodródjanak a dolgok a maguk medrében. Végül a lány meg is töri a csendet amit a hosszúéletű nemes és figyelmes hallgatással jutalmaz. Aztán ahogy hallgat, a szavak egyre súlyosabb tónust öltenek magukra. Talán csak a szemöldökét ráncolhatja, de nem szól közbe egyszer sem, próbálja összerakni a dolgokat és mindenre odafigyelni, hogy ne kelljen többször is visszakérdeznie. Le is lassít kicsit, talán meg is áll hogy átgondolhassa a dolgokat.*
-Tehát Alyo, az egyik társatok lezuhant ott egy szakadékba, valószínűleg meghalt, viszont tegnap egy varázslattal próbáltál kapcsolatot teremteni és.. végül is sikerült? Nos vagy ez, vagy az elmondottak alapján egy valószínűleg szintén mágus egyén belekontárkodott a varázslatodba. Mindenképpen ijesztő lehetett.
*Jegyzi meg ő is Kilencedik szavait megerősítve, bár persze elképzelni sem tudja milyen lehetett igazából.*
-De jól vagy?
*Azért ezt fontosnak érzi megkérdezni, s csak amikor választ kap utána folytatja.*
-Nos gondoljuk végig a lehetőségeket higgadtan, az általában szokott segíteni. Na már most. Mennyire biztos az, hogy nem lehet oda visszamenni? Vajon onnan sem lehet idejönni? Ha tényleg nem halt meg, hogy maradhatott volna életben? Úgy értem nem tudom mi volt "odaát", de biztos nem lehetett kellemes.
*Leginkább arra gondol, hogy ha többedmaguknak gondot okozott ott sikert elérniük, akkor egymagában a társuk hogyan lehetne életben?*
-Biztosan téged is ezek a kérdések gyötörnek, sajnálom.
*Próbálja vigasztalni kicsit, és egyik kezét finoman az övére igyekszik helyezni. Épp csak pár másodpercre.*
-Mindenesetre két lehetőséget látok. Vagy tovább éled az életed és elfogadod hogy meghalt, akár azt is hogy akármi lehet vele lévén tenni egyébként sem tehetsz semmit érte. Tovább éled az életed és igyekszel úgy cselekedni, hogy az áldozata ne legyen felesleges és büszke lehessen rád. A másik lehetőség, hogy megszállottan kutakodni kezdesz pletykák és féligazságok meg legendák után a megoldásban reménykedve egy olyan problémára, ami talán nem is létezik.
*Hangját igyekszik lágyan fogni, hogy ne érezze sértő szándékúnak azt, amit mond. Mert hogy egyáltalán nem az.*
-Úgy hiszem van egy középút. Nem gondolnám hogy Alyo örülne annak, hogyha az életed az ő keresésére áldoznád, főleg úgy hogy talán valóban nem él már.
*Mély sóhajt vesz, talán az évszázados bölcsesség szökött ki belőle.*
-Abogr mester tanácsát is kikérhetnénk, nála nagyobb mágust aligha ismerek. Mit szólsz? Szívesen elkísérlek.
*Az elf csak fülel és figyel, majd nagyot bólint ahogy kezdi összerakni azokat az információ morzsákat amiket még Artheniorban csipegetett össze azzal, amit most Krestvirtől hall.*
-Mindent értek, köszönöm.
*Köszöni meg, mert mégis csak így illik.*
-Tudtommal igen. Szörnyű egy kórság volt az. Állítólag a thargok keze is benne van, bár erről már igazán nem sokat tudok.
*Látszik rajta hogy fintorog a dolgon, bár leginkább azért mert ahogy tudja rengetegen meghaltak benne. Amíg haladnak Valuryen nem erőlteti a beszédet, ha az istenek is úgy akarják sok idejük lesz még rá, meg aztán Krestvir sem olyan akiből csak úgy ki lehet húzni mindent. Úgyhogy hagyja hadd sodródjanak a dolgok a maguk medrében. Végül a lány meg is töri a csendet amit a hosszúéletű nemes és figyelmes hallgatással jutalmaz. Aztán ahogy hallgat, a szavak egyre súlyosabb tónust öltenek magukra. Talán csak a szemöldökét ráncolhatja, de nem szól közbe egyszer sem, próbálja összerakni a dolgokat és mindenre odafigyelni, hogy ne kelljen többször is visszakérdeznie. Le is lassít kicsit, talán meg is áll hogy átgondolhassa a dolgokat.*
-Tehát Alyo, az egyik társatok lezuhant ott egy szakadékba, valószínűleg meghalt, viszont tegnap egy varázslattal próbáltál kapcsolatot teremteni és.. végül is sikerült? Nos vagy ez, vagy az elmondottak alapján egy valószínűleg szintén mágus egyén belekontárkodott a varázslatodba. Mindenképpen ijesztő lehetett.
*Jegyzi meg ő is Kilencedik szavait megerősítve, bár persze elképzelni sem tudja milyen lehetett igazából.*
-De jól vagy?
*Azért ezt fontosnak érzi megkérdezni, s csak amikor választ kap utána folytatja.*
-Nos gondoljuk végig a lehetőségeket higgadtan, az általában szokott segíteni. Na már most. Mennyire biztos az, hogy nem lehet oda visszamenni? Vajon onnan sem lehet idejönni? Ha tényleg nem halt meg, hogy maradhatott volna életben? Úgy értem nem tudom mi volt "odaát", de biztos nem lehetett kellemes.
*Leginkább arra gondol, hogy ha többedmaguknak gondot okozott ott sikert elérniük, akkor egymagában a társuk hogyan lehetne életben?*
-Biztosan téged is ezek a kérdések gyötörnek, sajnálom.
*Próbálja vigasztalni kicsit, és egyik kezét finoman az övére igyekszik helyezni. Épp csak pár másodpercre.*
-Mindenesetre két lehetőséget látok. Vagy tovább éled az életed és elfogadod hogy meghalt, akár azt is hogy akármi lehet vele lévén tenni egyébként sem tehetsz semmit érte. Tovább éled az életed és igyekszel úgy cselekedni, hogy az áldozata ne legyen felesleges és büszke lehessen rád. A másik lehetőség, hogy megszállottan kutakodni kezdesz pletykák és féligazságok meg legendák után a megoldásban reménykedve egy olyan problémára, ami talán nem is létezik.
*Hangját igyekszik lágyan fogni, hogy ne érezze sértő szándékúnak azt, amit mond. Mert hogy egyáltalán nem az.*
-Úgy hiszem van egy középút. Nem gondolnám hogy Alyo örülne annak, hogyha az életed az ő keresésére áldoznád, főleg úgy hogy talán valóban nem él már.
*Mély sóhajt vesz, talán az évszázados bölcsesség szökött ki belőle.*
-Abogr mester tanácsát is kikérhetnénk, nála nagyobb mágust aligha ismerek. Mit szólsz? Szívesen elkísérlek.
3961. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-07-27 23:35:43
Üzenet elküldve: 2022-07-27 23:35:43
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 742
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 742
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
//Pontos vagyok uram//
*Nem lehet, azt mondani, hogy csak úgy elrepül mellettük a táj. Bőven van idejük alaposan elemezgetni. Ha volna egy festő a közelben ő egy gyors skiccben meg is tudná őket örökíteni. Bár nem valószínű, hogy bármelyiküknek is hasonló dolgok járnának a fejében. Egyikük se nézhet ki túl jól. A lány egyértelműen a rosszabb, de a mélységi is csak nemrég heverte ki a súlyos vérveszteségét és agyilag róla se lehet, azt mondani, hogy toppon lenne még ha most nem is látszik rajta. Mikor a lány végül kijelenti, hogy eddig bírta akkor ránézve a fiú se erőlteti a dolgot.*
-Akkor szerintem pihenjünk le egy kicsit.
*Ha szükséges segít az út szélére jutni a lánynak, majd leülni, aztán ő is követi a példáját. Bár annyira fáradtnak nem nevezné magát mint amit előre képzelt volna egy hasonló táv után, de határozottan érzi a kényszerpihenő hatását. Szerencsésnek mondhatja magát a fiatal szervezete miatt.*
*Nem lehet, azt mondani, hogy csak úgy elrepül mellettük a táj. Bőven van idejük alaposan elemezgetni. Ha volna egy festő a közelben ő egy gyors skiccben meg is tudná őket örökíteni. Bár nem valószínű, hogy bármelyiküknek is hasonló dolgok járnának a fejében. Egyikük se nézhet ki túl jól. A lány egyértelműen a rosszabb, de a mélységi is csak nemrég heverte ki a súlyos vérveszteségét és agyilag róla se lehet, azt mondani, hogy toppon lenne még ha most nem is látszik rajta. Mikor a lány végül kijelenti, hogy eddig bírta akkor ránézve a fiú se erőlteti a dolgot.*
-Akkor szerintem pihenjünk le egy kicsit.
*Ha szükséges segít az út szélére jutni a lánynak, majd leülni, aztán ő is követi a példáját. Bár annyira fáradtnak nem nevezné magát mint amit előre képzelt volna egy hasonló táv után, de határozottan érzi a kényszerpihenő hatását. Szerencsésnek mondhatja magát a fiatal szervezete miatt.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4230-4249