Amon Ruadh - Tharg birtokok
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 65 (1281. - 1300. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1300. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-10-21 17:49:39
Üzenet elküldve: 2018-10-21 17:49:39
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
- Szentély? Ugyan! A süteménylopást én sosem bánom meg.
*Érzi a férfi kezét a csípőjén, mely már nem is annyira hideg, mint eleinte volt. Libabőrössé válik az enyhén csiklandozó érzéstől, s habár nemigen tud most gondolkodni, egy szó azért mégiscsak átvillan elméjén.
~Végre.~
Nem emel szót az ellen, hogy felül legyen. Hiába ismeretlen és némileg félelmetes neki ez az élmény, azért sokat segít a dolgon, hogy izgató is. S ha már ő került felülre, ki is használja az alkalmat és finoman hozzásimul.*
- Semmi.
*Pusztán ennyi a válasz a hümmögésre. Ezek szerint nem csókol olyan rosszul, és ez épp elég megerősítés neki. Sőt, olyannyira megerősítő, hogy melege lesz tőle rendesen, így minden gátlását levetkezve még a felsőjét is leveszi, s utána térnek vissza ajkai a férfiéhez. Az úgy persze nem korrekt, hogy csak rajta ne legyen felső, ennek érdekében tehát igyekszik finoman feljebb csúsztatni Kaganét is.
Való igaz, itt biztosan nem fogja őket zavarni semmi és senki, így nem fogja vissza magát, de elsietni sem akarja a dolgot. Ő akar felfedezni mindent, hogy megismerje Kagant és egyben önmagát is. Két kósza csók között ujjai végigsimítanak kedvese haján, tekintete pedig elvész a különleges topáz szempárban, miközben szótlanul hívogatja őt. Teljesen készen áll arra, hogy teste s lelke mindenestől az övé legyen.*
*Fogalma sincs, mennyi idő telt el, mióta betették a lábukat ebbe a kis lakba, hisz amint a férfi hozzáért, időérzéke felmondta a szolgálatot. A külvilágból sem érzékelt semmit. Egyedül Kaganra koncentrált csak, bár most sem annyira más a helyzet. Most betakarózva pihen mellette miközben tekintete a mennyezetről reá vándorol, s ha úgy adódik, hogy ő is ránéz, az elmúlt percek történéseit egy hálás mosollyal jutalmazza.
Sok dolgot érez most és annál többet is szeretne mondani, de valahogy még nem tud, és nem is akarja elrontani a pillanatot. Összekócolódott hajkoronáját kisöpri arcából s közelebb fekszik Kaganhoz. Sok ilyesféle élményt szeretne még tőle.
S ahogy az elmúlt percek történésein mereng, ujjai a férfi válláról a nyakán át lassú, de biztos tempóban az isteni szakállra kúsznak. Csak pár perc múlva szólal meg, amikor végre teljesen magához tér.*
- Vajon mennyibe kerül egy tégely szakállolaj a piacon?
*Végül is könnyen meglehet, hogy még mindig nem tért magához és annyira megborult az imént, hogy félrebeszél.*
A hozzászólás írója (Ephemia d'Aquista) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.10.21 17:53:40
- Szentély? Ugyan! A süteménylopást én sosem bánom meg.
*Érzi a férfi kezét a csípőjén, mely már nem is annyira hideg, mint eleinte volt. Libabőrössé válik az enyhén csiklandozó érzéstől, s habár nemigen tud most gondolkodni, egy szó azért mégiscsak átvillan elméjén.
~Végre.~
Nem emel szót az ellen, hogy felül legyen. Hiába ismeretlen és némileg félelmetes neki ez az élmény, azért sokat segít a dolgon, hogy izgató is. S ha már ő került felülre, ki is használja az alkalmat és finoman hozzásimul.*
- Semmi.
*Pusztán ennyi a válasz a hümmögésre. Ezek szerint nem csókol olyan rosszul, és ez épp elég megerősítés neki. Sőt, olyannyira megerősítő, hogy melege lesz tőle rendesen, így minden gátlását levetkezve még a felsőjét is leveszi, s utána térnek vissza ajkai a férfiéhez. Az úgy persze nem korrekt, hogy csak rajta ne legyen felső, ennek érdekében tehát igyekszik finoman feljebb csúsztatni Kaganét is.
Való igaz, itt biztosan nem fogja őket zavarni semmi és senki, így nem fogja vissza magát, de elsietni sem akarja a dolgot. Ő akar felfedezni mindent, hogy megismerje Kagant és egyben önmagát is. Két kósza csók között ujjai végigsimítanak kedvese haján, tekintete pedig elvész a különleges topáz szempárban, miközben szótlanul hívogatja őt. Teljesen készen áll arra, hogy teste s lelke mindenestől az övé legyen.*
*Fogalma sincs, mennyi idő telt el, mióta betették a lábukat ebbe a kis lakba, hisz amint a férfi hozzáért, időérzéke felmondta a szolgálatot. A külvilágból sem érzékelt semmit. Egyedül Kaganra koncentrált csak, bár most sem annyira más a helyzet. Most betakarózva pihen mellette miközben tekintete a mennyezetről reá vándorol, s ha úgy adódik, hogy ő is ránéz, az elmúlt percek történéseit egy hálás mosollyal jutalmazza.
Sok dolgot érez most és annál többet is szeretne mondani, de valahogy még nem tud, és nem is akarja elrontani a pillanatot. Összekócolódott hajkoronáját kisöpri arcából s közelebb fekszik Kaganhoz. Sok ilyesféle élményt szeretne még tőle.
S ahogy az elmúlt percek történésein mereng, ujjai a férfi válláról a nyakán át lassú, de biztos tempóban az isteni szakállra kúsznak. Csak pár perc múlva szólal meg, amikor végre teljesen magához tér.*
- Vajon mennyibe kerül egy tégely szakállolaj a piacon?
*Végül is könnyen meglehet, hogy még mindig nem tért magához és annyira megborult az imént, hogy félrebeszél.*
A hozzászólás írója (Ephemia d'Aquista) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.10.21 17:53:40
1299. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-10-19 18:13:09
Üzenet elküldve: 2018-10-19 18:13:09
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 129
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 129
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Külön utakon - két hattal később//
- Gondolom, más választásom úgy sincs... *Hangjában van egy leheletnyi gúny, de mosolya elárulja, hogy nem kíván ellenkezni a férfi terveivel. Nem mintha bármit is halványult volna az első városban töltött nap emléke; az valószínűleg élete végéig vele marad... sokkal inkább a tanulás lehetősége, illetve a felbecsülhetetlen értékű tapasztalatok megszerzése motiválja őt a maradásra. Na meg Harath is egészen jó szerető, amikor épp nem az ő lelkének megtörése a kitűzött cél.
Persze észreveszi, hogy a másik milyen könnyedén lép túl a neki szegezett kérdésen, de nem teszi szóvá. Válasz nélkül is tudja jól, hogy mi bújt meg a férfi kijelentése mögött. Így marad a sejtelmes mosoly és a kellemesen feszült hangulat, amit kettejük közelsége vált ki a lányból.
A dal szokás szerint eléri a kívánt hatást, Harath egészen a bűvkörébe kerül, ami tagadhatatlanul tetszik Shaiyamának. Tapasztalatai alapján mások is hasonlóan reagálnak énekére, de a férfi megbűvölt tekintete sokkal érdekesebb és izgalmasabb, mint eddigi hallgatóságáé. Nem is hagyja abba, ahogy közelebb merészkedik a tűz mellett üldögélőhöz. Közelebb, közelebb és még közelebb, míg végül lassú, kecses mozdulattal helyet foglal Harath ölében. Néhány apró csókot lop, miközben cirógatja a napról napra szőrösebb arcot, pillantásából pedig egyértelműen kiolvasható, hogy a vacsora befejeztével ő is valami másra éhezett meg. Pár percig még élvezi a férfi kizárólagos figyelmét, aztán viszont feláll, ha ebben semmi nem akadályozza. Kezét nyújtja a topáz szemű felé, miközben néhány apró lépést hátrál a kunyhó irányába.*
- Alszunk?
- Gondolom, más választásom úgy sincs... *Hangjában van egy leheletnyi gúny, de mosolya elárulja, hogy nem kíván ellenkezni a férfi terveivel. Nem mintha bármit is halványult volna az első városban töltött nap emléke; az valószínűleg élete végéig vele marad... sokkal inkább a tanulás lehetősége, illetve a felbecsülhetetlen értékű tapasztalatok megszerzése motiválja őt a maradásra. Na meg Harath is egészen jó szerető, amikor épp nem az ő lelkének megtörése a kitűzött cél.
Persze észreveszi, hogy a másik milyen könnyedén lép túl a neki szegezett kérdésen, de nem teszi szóvá. Válasz nélkül is tudja jól, hogy mi bújt meg a férfi kijelentése mögött. Így marad a sejtelmes mosoly és a kellemesen feszült hangulat, amit kettejük közelsége vált ki a lányból.
A dal szokás szerint eléri a kívánt hatást, Harath egészen a bűvkörébe kerül, ami tagadhatatlanul tetszik Shaiyamának. Tapasztalatai alapján mások is hasonlóan reagálnak énekére, de a férfi megbűvölt tekintete sokkal érdekesebb és izgalmasabb, mint eddigi hallgatóságáé. Nem is hagyja abba, ahogy közelebb merészkedik a tűz mellett üldögélőhöz. Közelebb, közelebb és még közelebb, míg végül lassú, kecses mozdulattal helyet foglal Harath ölében. Néhány apró csókot lop, miközben cirógatja a napról napra szőrösebb arcot, pillantásából pedig egyértelműen kiolvasható, hogy a vacsora befejeztével ő is valami másra éhezett meg. Pár percig még élvezi a férfi kizárólagos figyelmét, aztán viszont feláll, ha ebben semmi nem akadályozza. Kezét nyújtja a topáz szemű felé, miközben néhány apró lépést hátrál a kunyhó irányába.*
- Alszunk?
1298. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-10-19 12:45:53
Üzenet elküldve: 2018-10-19 12:45:53
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Halkan nevetgél, mert a városiak bűneiről egész más a véleménye. Árulás, vérfertőzés, baromkodás, szodómia, gerinctelenség, gyávasága... ezek igen. A süteménylopás viszont nem elítélendő a szemében sem.*
- Majd felállítok neked egy szentélyt, hogy legyen hol meggyónnod a konyha kifosztását, jó? *somolyog, majd csendben és nyugodtan fekszik, miközben Effi a kezét simogatja, majd elrejti az inge alatt.*
- Mmm... *természetszerűleg Kagan mohó és bővérű, ezért az a kéz nem marad nyugodtan, és méla felderítésbe kezd a lovaglónadrág peremén.*
- Tudom... már szerettem volna egy ideje... *ezért is újította fel a helyet egy kicsit, hogy ennek a városi virágszálnak is kellő kényelemmel szolgáljon.*
*Miközben tétova tapogatózása töretlenül törekszik Effy csípővonalán hátrafelé, a lány bújni kezd, mint egy kiscica. Aztán jönnek a csókok, röviden, majd bizonytalan, de hosszabb asszóban csapnak össze ajkaik.*
- Mmm...? *húzza fel a szemöldökét a kérdésre, majd a lányt is, a saját mellkasára. Kósza karjával is rásegít, hogy Effy felülre kerüljön. Megkérdezhetné, hogy ezt a bolondságot ugyan honnan veszi, de nem fogja. A fiatal lányok gyakran ilyen bizonytalanok, főleg a balul sikerült korábbi liezonok esetén - ebben nem mások a felföld kemény női sem.*
- Gyere ide... *húzza közelebb a lányt, majd lassú kényeztetéssel oldja fel annak lelki és testi görcseit. Csak maguk vannak, így sem elsietni, sem szégyelleni nem kell nekik semmit - ezúttal sem kukkolók, sem kapkodó ügyetlenkedés nem zavarják az együttlétet.*
*Halkan nevetgél, mert a városiak bűneiről egész más a véleménye. Árulás, vérfertőzés, baromkodás, szodómia, gerinctelenség, gyávasága... ezek igen. A süteménylopás viszont nem elítélendő a szemében sem.*
- Majd felállítok neked egy szentélyt, hogy legyen hol meggyónnod a konyha kifosztását, jó? *somolyog, majd csendben és nyugodtan fekszik, miközben Effi a kezét simogatja, majd elrejti az inge alatt.*
- Mmm... *természetszerűleg Kagan mohó és bővérű, ezért az a kéz nem marad nyugodtan, és méla felderítésbe kezd a lovaglónadrág peremén.*
- Tudom... már szerettem volna egy ideje... *ezért is újította fel a helyet egy kicsit, hogy ennek a városi virágszálnak is kellő kényelemmel szolgáljon.*
*Miközben tétova tapogatózása töretlenül törekszik Effy csípővonalán hátrafelé, a lány bújni kezd, mint egy kiscica. Aztán jönnek a csókok, röviden, majd bizonytalan, de hosszabb asszóban csapnak össze ajkaik.*
- Mmm...? *húzza fel a szemöldökét a kérdésre, majd a lányt is, a saját mellkasára. Kósza karjával is rásegít, hogy Effy felülre kerüljön. Megkérdezhetné, hogy ezt a bolondságot ugyan honnan veszi, de nem fogja. A fiatal lányok gyakran ilyen bizonytalanok, főleg a balul sikerült korábbi liezonok esetén - ebben nem mások a felföld kemény női sem.*
- Gyere ide... *húzza közelebb a lányt, majd lassú kényeztetéssel oldja fel annak lelki és testi görcseit. Csak maguk vannak, így sem elsietni, sem szégyelleni nem kell nekik semmit - ezúttal sem kukkolók, sem kapkodó ügyetlenkedés nem zavarják az együttlétet.*
1297. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-10-19 10:44:57
Üzenet elküldve: 2018-10-19 10:44:57
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
//Lóvásár//
*Pash a hegyről lefelé már érzi a fáradtságot eluralkodni rajta, de hajtja a tudat, hogy a visszautat már lóháton teheti meg, ami nem sokkal kevésbé fárasztó, de legalább felemelőbb érzés. Vagy nem, de lesz lova, és most ez a fontos, meg hogy holnap ne tartson fel senkit. s ne kelljen gyalogoljon. A fiú utál gyalogolni. Izzadtan és fáradtan fut be a piacra a fiú, ahol egyből nézegetni kezdi a lovakat. Hamar talál egyet, ami igencsak tetszik neki, és amin el tudja magát képzelni ahogy csatába vágtat. Alkudozni kezd az árussal a lóra, és hamarosan Kolosz, a csatamén hátán lovagol visszafelé. A ló és a szerszám ára, 874 arany kifizetésre került Mesélő (Elvtárs)nak.
. *
*Pash a hegyről lefelé már érzi a fáradtságot eluralkodni rajta, de hajtja a tudat, hogy a visszautat már lóháton teheti meg, ami nem sokkal kevésbé fárasztó, de legalább felemelőbb érzés. Vagy nem, de lesz lova, és most ez a fontos, meg hogy holnap ne tartson fel senkit. s ne kelljen gyalogoljon. A fiú utál gyalogolni. Izzadtan és fáradtan fut be a piacra a fiú, ahol egyből nézegetni kezdi a lovakat. Hamar talál egyet, ami igencsak tetszik neki, és amin el tudja magát képzelni ahogy csatába vágtat. Alkudozni kezd az árussal a lóra, és hamarosan Kolosz, a csatamén hátán lovagol visszafelé. A ló és a szerszám ára, 874 arany kifizetésre került Mesélő (Elvtárs)nak.
. *
1296. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-10-18 21:44:34
Üzenet elküldve: 2018-10-18 21:44:34
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Látogatás//
*Egy fontos tartozását le kell tudnia, mielőtt meglátogatná barátságosan hívogató törzsi környezetet. Sokat hallott az új bazárról és most már egy fontos küldetése is van, amiért beszerzőútra indulhatott, így nem is vesződik, illetve pont ellenkezőleg, rengeteg vesződséget vállalván kutat a fűszerárusok iránt és abból is csak egyfélét keres. Édes, kellemes, fahéjt. Rengeteg szín és változatos ízek, de ő csak azt az egyet keresi, szerencséjére sikerrel. Ki is méret magának egy tízdekás szütyővel. Átad 100 aranyat a piacosoknak, Mesélő (Nyíl)nak. Majd a nap további részét a többi látványossággal tölti, de csak nézelődik, még lopni se fog, ami tőle szokatlan. Az életnek akadnak ilyen furcsaságai.*
*Egy fontos tartozását le kell tudnia, mielőtt meglátogatná barátságosan hívogató törzsi környezetet. Sokat hallott az új bazárról és most már egy fontos küldetése is van, amiért beszerzőútra indulhatott, így nem is vesződik, illetve pont ellenkezőleg, rengeteg vesződséget vállalván kutat a fűszerárusok iránt és abból is csak egyfélét keres. Édes, kellemes, fahéjt. Rengeteg szín és változatos ízek, de ő csak azt az egyet keresi, szerencséjére sikerrel. Ki is méret magának egy tízdekás szütyővel. Átad 100 aranyat a piacosoknak, Mesélő (Nyíl)nak.
Majd a nap további részét a többi látványossággal tölti, de csak nézelődik, még lopni se fog, ami tőle szokatlan. Az életnek akadnak ilyen furcsaságai.*
1295. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-10-18 12:39:36
Üzenet elküldve: 2018-10-18 12:39:36
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
//Külön utakon - két hattal később//
*Biccent, mert valóban meg kell nézniük - Kagant is, a Vashegyet is.*
- Holnap indulunk, aztán... csatlakozunk ahhoz a csoporthoz, ami nemrég alakult a Vashegy komisz kölkeiből. Te is... együtt velem. *az éles helyzetre vonatkozó kérdésre nem reagál, mert összetörné a jó hangulatot - ám ha arról van szó, bizony Shaiyama csinos és kívánatos testét is be fogja vetni a cél érdekében.*
~ Viszont szívesebben tépném ki a szívüket. ~ *mármint a célpontoknak.*
*A felcsendülő dalra ellazítja magát és engedi, hogy a bűbájon túl a lány személyes varázsa is beburkolja. Most már, ha akarna, akkor sem tudna máshogy cselekedni, de nem is akar. Teljes figyelmét a bárd és annak zenéje köti le, a környezettől teljesen függetlenül, még a sülő hús illata sem érdekli.*
- Shai...
*Biccent, mert valóban meg kell nézniük - Kagant is, a Vashegyet is.*
- Holnap indulunk, aztán... csatlakozunk ahhoz a csoporthoz, ami nemrég alakult a Vashegy komisz kölkeiből. Te is... együtt velem. *az éles helyzetre vonatkozó kérdésre nem reagál, mert összetörné a jó hangulatot - ám ha arról van szó, bizony Shaiyama csinos és kívánatos testét is be fogja vetni a cél érdekében.*
~ Viszont szívesebben tépném ki a szívüket. ~ *mármint a célpontoknak.*
*A felcsendülő dalra ellazítja magát és engedi, hogy a bűbájon túl a lány személyes varázsa is beburkolja. Most már, ha akarna, akkor sem tudna máshogy cselekedni, de nem is akar. Teljes figyelmét a bárd és annak zenéje köti le, a környezettől teljesen függetlenül, még a sülő hús illata sem érdekli.*
- Shai...
1294. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-10-18 10:53:31
Üzenet elküldve: 2018-10-18 10:53:31
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 65
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 65
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*Ezek a földek talán sosem láttak még ekkora darab óriást. Hatalmas léptekkel szeli át a vidéket abba az irányba a mit a városi parasztok mondtak nekik. Embernépeket jött keresni. Másfajta embernépeket mint a városiak. Ezekről a vasas hegyi emberekről azt mondták barbárok. De ha a városi embernépek nem barbárok és mégis egymást öldösik, akkor mitől barbár a barbár? Ez nem igazán fér a fejébe így hamar el is felejti, hogy tovább gondolkozzon efféle dolgokon. Magas termete miatt jól belátja az egész vidéket, a várost is meglátja mely kimagasodik a környéken.*
~Ez lesz az, no lássuk mi fán terem a vasas hegyi barbár.~
*Rátér az útra mi egyenest a bejárathoz fogja vezetni.*
~Ez lesz az, no lássuk mi fán terem a vasas hegyi barbár.~
*Rátér az útra mi egyenest a bejárathoz fogja vezetni.*
1293. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-10-13 18:58:42
Üzenet elküldve: 2018-10-13 18:58:42
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Medgolyhadosztály//
*Mindenkinek jó minden, és ennek ő most módfelett örül. Búcsút int hát ama kettőnek és a két bestiának.*
- Legyetek jók, izé... Balu és Tutu.
*Vagy hogyan is hívják őket, mert ő már azt sem tudja. Hátat fordít hát nekik és elindul a major irányába. Nagyon irigyli Ultot, amiért lova van, neki meg ugyebár nincsen.
~Pedig azt hittem, már túltettem magam rajtad, te büdös ló.~
Hordó a leghűtlenebb ló széles e világon, de hát na, mégiscsak egymáshoz tartoztak! Az biztos, hogyha még egyszer meglátja azt a Kapitány nevű fazont, kitekeri a nyakát lovastul együtt. Pálinkás kulacsát szipókázva, morcos tekintettel kullog Ult után a major felé, remélvén, hogy akad ott némi vacsora.*
*Mindenkinek jó minden, és ennek ő most módfelett örül. Búcsút int hát ama kettőnek és a két bestiának.*
- Legyetek jók, izé... Balu és Tutu.
*Vagy hogyan is hívják őket, mert ő már azt sem tudja. Hátat fordít hát nekik és elindul a major irányába. Nagyon irigyli Ultot, amiért lova van, neki meg ugyebár nincsen.
~Pedig azt hittem, már túltettem magam rajtad, te büdös ló.~
Hordó a leghűtlenebb ló széles e világon, de hát na, mégiscsak egymáshoz tartoztak! Az biztos, hogyha még egyszer meglátja azt a Kapitány nevű fazont, kitekeri a nyakát lovastul együtt. Pálinkás kulacsát szipókázva, morcos tekintettel kullog Ult után a major felé, remélvén, hogy akad ott némi vacsora.*
1292. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-10-12 22:52:00
Üzenet elküldve: 2018-10-12 22:52:00
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 129
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 129
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Külön utakon - két hattal később//
*Harath kinyújtott kezére pillant, majd újból a topázszínű szemekbe.*
- Ahogy érzed.
*Talán tényleg nem olyan jó ötlet ivásra biztatni a férfit; persze az egészségére is károsan hat, de ami Shaiyama számára sokkalta fontosabb, a viselkedése sem éppen barátságos irányba változik alkohol hatására. Ittlétük alatt csak a folyó vizét fogyasztották, s lám, ő sem bántalmazásként élte meg azokat az olykor meglepően hosszúra és kellemesre nyúló éjszakákat, amiket a kis kunyhóban töltöttek. Így amilyen hirtelen jött, úgy el is engedi a gondolatot, inkább azon mesterkedik, hogy a legjobbat hozza ki a sülő halakból. A legtöbb figyelmet természetesen a pisztráng kapja; egy pillanattal sem sülhet tovább a szükségesnél.*
- Kíváncsi vagyok rá... rá, és Vashegyre is. *Válaszol két falat között.* - Ha valóban olyan nagy hatalmú és erőskezű uralkodó, ahogy mondtad, talán nem ölet meg... vagyis remélem. *Az utolsó szó szinte akaratlanul csúszik ki a száján, még szerencse, hogy jóval halkabban, mint az addigiak. Most már inkább abban reménykedik, hogy Harath nem hallotta meg.
Mire vacsorájuk végére érnek, az égbolt koromfekete színt ölt, csupán a tűz szolgáltat valamennyi fényt, szűk körben.*
- Éles helyzetre? Ez alatt mégis mit kellene értenem? *Kérdez vissza nevetve, miközben néhány kisebb ágat még tűzre vet.*
- Talán egy rövid kis dalocska még belefér az estébe... *Nevetése mosollyá szelídül, tekintete viszont megélénkül, ahogy a gyakorlás ötlete felmerül. Harath ugyanis egészen jó alanynak bizonyult ehhez az utóbbi két hatban.
Egészen halkan kezd énekelni, bársonyosan mély hangja lágyan, hívogatóan csendül. Kicsit közelebb is merészkedik a férfihoz, vigyázva, hogy a szemkontaktust még véletlenül se törje meg.*
„Egymást túlkiáltó szónkra
visszahang sem felel;
öldökölnünk és csatáznunk
nincs miért de kell.
Bűnhődünk, de bűnhődésünk
mégse büntetés,
nem válthat ki poklainkból
semmi szenvedés.
Roppant hálóban hányódunk
s éjfélkor talán
étek leszünk egy hatalmas
halász asztalán.”
A hozzászólás írója (Shaiyama Namdey) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.10.12 22:54:19
*Harath kinyújtott kezére pillant, majd újból a topázszínű szemekbe.*
- Ahogy érzed.
*Talán tényleg nem olyan jó ötlet ivásra biztatni a férfit; persze az egészségére is károsan hat, de ami Shaiyama számára sokkalta fontosabb, a viselkedése sem éppen barátságos irányba változik alkohol hatására. Ittlétük alatt csak a folyó vizét fogyasztották, s lám, ő sem bántalmazásként élte meg azokat az olykor meglepően hosszúra és kellemesre nyúló éjszakákat, amiket a kis kunyhóban töltöttek. Így amilyen hirtelen jött, úgy el is engedi a gondolatot, inkább azon mesterkedik, hogy a legjobbat hozza ki a sülő halakból. A legtöbb figyelmet természetesen a pisztráng kapja; egy pillanattal sem sülhet tovább a szükségesnél.*
- Kíváncsi vagyok rá... rá, és Vashegyre is. *Válaszol két falat között.* - Ha valóban olyan nagy hatalmú és erőskezű uralkodó, ahogy mondtad, talán nem ölet meg... vagyis remélem. *Az utolsó szó szinte akaratlanul csúszik ki a száján, még szerencse, hogy jóval halkabban, mint az addigiak. Most már inkább abban reménykedik, hogy Harath nem hallotta meg.
Mire vacsorájuk végére érnek, az égbolt koromfekete színt ölt, csupán a tűz szolgáltat valamennyi fényt, szűk körben.*
- Éles helyzetre? Ez alatt mégis mit kellene értenem? *Kérdez vissza nevetve, miközben néhány kisebb ágat még tűzre vet.*
- Talán egy rövid kis dalocska még belefér az estébe... *Nevetése mosollyá szelídül, tekintete viszont megélénkül, ahogy a gyakorlás ötlete felmerül. Harath ugyanis egészen jó alanynak bizonyult ehhez az utóbbi két hatban.
Egészen halkan kezd énekelni, bársonyosan mély hangja lágyan, hívogatóan csendül. Kicsit közelebb is merészkedik a férfihoz, vigyázva, hogy a szemkontaktust még véletlenül se törje meg.*
„Egymást túlkiáltó szónkra
visszahang sem felel;
öldökölnünk és csatáznunk
nincs miért de kell.
Bűnhődünk, de bűnhődésünk
mégse büntetés,
nem válthat ki poklainkból
semmi szenvedés.
Roppant hálóban hányódunk
s éjfélkor talán
étek leszünk egy hatalmas
halász asztalán.”
A hozzászólás írója (Shaiyama Namdey) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.10.12 22:54:19
1291. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-10-12 17:01:05
Üzenet elküldve: 2018-10-12 17:01:05
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Felkacag a férfi szavain.*
- Azok igenis nagy bűnök voltak! Tudod, hogy hányszor loptam süteményt a kúria konyhájáról?
*Kagan ugyan megtehetné, hogy belépvén a házikóba szinte azonnal a tettek mezejére lépjen, amit Ephemia egyébként nem bánna, de a férfi mégsem teszi. Hagyja magát, mint ahogy a csók alatt is érzi, és ez valahogy tetszik a lánynak. Szabadságot kap, hogy ő maga fedezzen fel mindent, amit szeretne. Lábának simogatására huncut mosoly a válasz, s a köpenyét ledobván magáról a párnák mellé, Kagan kezét a kacsóiba kapja és az arcához húzza.*
- Hideg a kezed.
*Kihúzza ingét lovaglónadrágjából és elrejti alatta a férfi kezeit, valahol a hasánál.*
- Felmelegítem.
*Persze relatív, hogy kinek mit jelent a hideg, az viszont szinte biztos, hogyha hozzáér a bőréhez, akkor melegséget érezhet. Vagy épp forróságot. És ha tényleg hozzáér és tényleg annyira hideg a kedvesének keze, akkor azt elviseli, mert hát pillanatokon belül úgyis át fog melegedni. Egyébként is minden vágya, hogy Kagan hozzáérjen. És ha ez nem volna elég, közelebb húzódik hozzá s az orra hegyével végigcirógatja a férfi nyakát, aztán ugyanott finom csókot nyom rá.*
- Jobb helyre nem is hozhattál volna.
*Tekint fel az általa fenségesnek ítélt szakáll alól és keresi kékjeivel a férfi tekintetét. Rájött már arra, hogy szeret elmerülni benne. Nem gondolkodik azon, hogy mit érezhet vagy gondolhat, mert valahol legbelül tudja. Csak az a néhány röpke pillanat, amikor a topáz tekintetben megnyugvásra, a káoszban biztonságra és az egyedüllétben társra lel, az pontosan elég neki. A következő pillanatban már megint azon kapja magát, hogy ajkaival a másikéhoz ér, és először rövidebb, majd hosszabb csókokkal ajándékozza meg, ha ő is hagyja. De nem akar nagyon rámenős lenni.*
- Ugye nem csókolok rosszul?
*Ő maga sem tudja, honnét a kérdés. Talán csak megerősítésre vár, továbbra is kisujjnyi távolságra Kagan arcától. Most ha akarna, sem tudna messzebb húzódni tőle.*
*Felkacag a férfi szavain.*
- Azok igenis nagy bűnök voltak! Tudod, hogy hányszor loptam süteményt a kúria konyhájáról?
*Kagan ugyan megtehetné, hogy belépvén a házikóba szinte azonnal a tettek mezejére lépjen, amit Ephemia egyébként nem bánna, de a férfi mégsem teszi. Hagyja magát, mint ahogy a csók alatt is érzi, és ez valahogy tetszik a lánynak. Szabadságot kap, hogy ő maga fedezzen fel mindent, amit szeretne. Lábának simogatására huncut mosoly a válasz, s a köpenyét ledobván magáról a párnák mellé, Kagan kezét a kacsóiba kapja és az arcához húzza.*
- Hideg a kezed.
*Kihúzza ingét lovaglónadrágjából és elrejti alatta a férfi kezeit, valahol a hasánál.*
- Felmelegítem.
*Persze relatív, hogy kinek mit jelent a hideg, az viszont szinte biztos, hogyha hozzáér a bőréhez, akkor melegséget érezhet. Vagy épp forróságot. És ha tényleg hozzáér és tényleg annyira hideg a kedvesének keze, akkor azt elviseli, mert hát pillanatokon belül úgyis át fog melegedni. Egyébként is minden vágya, hogy Kagan hozzáérjen. És ha ez nem volna elég, közelebb húzódik hozzá s az orra hegyével végigcirógatja a férfi nyakát, aztán ugyanott finom csókot nyom rá.*
- Jobb helyre nem is hozhattál volna.
*Tekint fel az általa fenségesnek ítélt szakáll alól és keresi kékjeivel a férfi tekintetét. Rájött már arra, hogy szeret elmerülni benne. Nem gondolkodik azon, hogy mit érezhet vagy gondolhat, mert valahol legbelül tudja. Csak az a néhány röpke pillanat, amikor a topáz tekintetben megnyugvásra, a káoszban biztonságra és az egyedüllétben társra lel, az pontosan elég neki. A következő pillanatban már megint azon kapja magát, hogy ajkaival a másikéhoz ér, és először rövidebb, majd hosszabb csókokkal ajándékozza meg, ha ő is hagyja. De nem akar nagyon rámenős lenni.*
- Ugye nem csókolok rosszul?
*Ő maga sem tudja, honnét a kérdés. Talán csak megerősítésre vár, továbbra is kisujjnyi távolságra Kagan arcától. Most ha akarna, sem tudna messzebb húzódni tőle.*
1290. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-10-11 20:01:27
Üzenet elküldve: 2018-10-11 20:01:27
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Mindenkinek kell egy biztonságos zóna, még akkor is, ha azt csak a fejében tudja kialakítani. Kagan nagyobb úr ennél, teljes hercegségnyi területeket sajátíthatna ki erre a célra - ám éppen azért nagy úr, mert nem pazarol. Elég neki ez a kis nyári lak.*
- Hát azért ezt így elképzelem. Már... a bűneidet. Ti városiak... nagyon furcsák vagytok... *a "még nem" kitételre elmosolyodik, pontosan erre gondolt.*
*Először arra gondol, hogy jól bevezeti a lányt a lakba, de aztán úgy van vele, hogy ennek elegánsabb módja is van, így kinyitja előtte az ajtót és engedi, hogy Ephemia maga derítse fel a lehetőségeit. Így van ez a csóknál is - egészen rövid pillanatig húzza csak magához a lányt, nyelvével, ajkával és testével jelezve, hogy mi a választék, majd elengedi. Ledobja a zekéjét, így ingben és nadrágban marad, mert csizmájától is megszabadult. Ephemia mellé hengeredik a párnákon, kezét laza, magabiztos, mégis kedves mozdulattal futtatva végig a lány bokájától a térdéig, majd valahol a comb közepén dezertálva egyből az átlagosnál talán kicsit szélesebb tenyérre ugrik.*
- Örülök, hogy tetszik...
*Mindenkinek kell egy biztonságos zóna, még akkor is, ha azt csak a fejében tudja kialakítani. Kagan nagyobb úr ennél, teljes hercegségnyi területeket sajátíthatna ki erre a célra - ám éppen azért nagy úr, mert nem pazarol. Elég neki ez a kis nyári lak.*
- Hát azért ezt így elképzelem. Már... a bűneidet. Ti városiak... nagyon furcsák vagytok... *a "még nem" kitételre elmosolyodik, pontosan erre gondolt.*
*Először arra gondol, hogy jól bevezeti a lányt a lakba, de aztán úgy van vele, hogy ennek elegánsabb módja is van, így kinyitja előtte az ajtót és engedi, hogy Ephemia maga derítse fel a lehetőségeit. Így van ez a csóknál is - egészen rövid pillanatig húzza csak magához a lányt, nyelvével, ajkával és testével jelezve, hogy mi a választék, majd elengedi. Ledobja a zekéjét, így ingben és nadrágban marad, mert csizmájától is megszabadult. Ephemia mellé hengeredik a párnákon, kezét laza, magabiztos, mégis kedves mozdulattal futtatva végig a lány bokájától a térdéig, majd valahol a comb közepén dezertálva egyből az átlagosnál talán kicsit szélesebb tenyérre ugrik.*
- Örülök, hogy tetszik...
1289. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-10-09 18:05:03
Üzenet elküldve: 2018-10-09 18:05:03
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
//Külön utakon - két hattal később//
*Mosolyog, de a fejét rázza.*
- Nem... bort nem. Elég volt. Én... *legyint egyet, majd kinyújtja a kezét. Alig-alig remeg, de mégis.*
- Megittam már egy életre valót. *a halak sülnek, hamarosan egy nyársat is kap, fehérre pirult hússal.*
- De. Kagan... sokat finomodott, de még mindig kiszámíthatatlan. Viszont... akkor is vissza kell mennünk. *vannak dolgok, amivel szembe kell nézni, és ez pont olyan. Felesleges elfutni.*
- Elégedettnek? Te lány... szerintem neked van a legjobb feneked az egész vidéken. *fenyegetően megrázza az egyik ujját, azt, amelyiket amúgy igen gyakran használt az elmúlt napokban.*
- De ezt a képességed megtartom magamnak... vagy éles helyzetre! *lassan elfogy a hala. Meg amúgy is, másra lett kissé éhes.*
- Mmm... *bizonyos pózt és ötletet nem erőltet, lévén első találkozásuk mélyen bevésődhetett a lányban is.*
- Próbáljuk ki megint, hogyan kell dallal bűvölni? *a gyakorlás fontos, ezt meg amúgy is szereti (kivéve, amikor átcsábítják a tábortűzön és összeégeti magát).*
- Vagy... aludjunk?
*Mosolyog, de a fejét rázza.*
- Nem... bort nem. Elég volt. Én... *legyint egyet, majd kinyújtja a kezét. Alig-alig remeg, de mégis.*
- Megittam már egy életre valót. *a halak sülnek, hamarosan egy nyársat is kap, fehérre pirult hússal.*
- De. Kagan... sokat finomodott, de még mindig kiszámíthatatlan. Viszont... akkor is vissza kell mennünk. *vannak dolgok, amivel szembe kell nézni, és ez pont olyan. Felesleges elfutni.*
- Elégedettnek? Te lány... szerintem neked van a legjobb feneked az egész vidéken. *fenyegetően megrázza az egyik ujját, azt, amelyiket amúgy igen gyakran használt az elmúlt napokban.*
- De ezt a képességed megtartom magamnak... vagy éles helyzetre! *lassan elfogy a hala. Meg amúgy is, másra lett kissé éhes.*
- Mmm... *bizonyos pózt és ötletet nem erőltet, lévén első találkozásuk mélyen bevésődhetett a lányban is.*
- Próbáljuk ki megint, hogyan kell dallal bűvölni? *a gyakorlás fontos, ezt meg amúgy is szereti (kivéve, amikor átcsábítják a tábortűzön és összeégeti magát).*
- Vagy... aludjunk?
1288. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-10-09 11:47:31
Üzenet elküldve: 2018-10-09 11:47:31
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
//Medgolyhadosztály//
* Egyre több meglepetést tartogat ez a túra, és Pash nem tudja, hogy mit gondoljon a többiekről. Harlien nem tűnik komplettnek, valószínűleg valami nagyon nincs rendben a fejében, és ez az Ult figura is erre ad alapot. Rosszallóan csóválja a fejét, ahogy visszafordul a medgolyok dajkája felé.*
- Remélem, hogy igen. * Mondja egyszerűen továbbra is a térképet bújva.*
- De jobb lesz, ha mi is sietünk, mert a végén még itt hagynak. * Mosolyog a lányra, és fél szemmel a térképet, fél szemmel az utat nézve ő is rákapcsol a tempóra, bár az éneklés módfelett idegesíti.
Visszafelé a kereszteződésnél megáll, és végigméri a csapatot.*
- Köszönöm mindenkinek a segítségét, és hogy velem tartott. Azt hiszem, Kagan hadúr kedvére lesz ez a térkép. * Lengeti meg az immár összetekert papírost, amin út közben kiégetett fadarab szenes végével jelölte meg a lehetséges őrtornyok helyét.*
- Mi jobb lesz, ha visszamegyünk. * Néz a druidára, és a medgolyokra.* Nektek pedig jó utat!
* Int végül a két nőnek, és már indul is tovább Amon felé. Jócskán benne járnak az estében, és még haza is kell érniük. Pashtra úgy tippeli, hogy már a nap is fent lesz, mire Amonra megérkeznek. *
* Egyre több meglepetést tartogat ez a túra, és Pash nem tudja, hogy mit gondoljon a többiekről. Harlien nem tűnik komplettnek, valószínűleg valami nagyon nincs rendben a fejében, és ez az Ult figura is erre ad alapot. Rosszallóan csóválja a fejét, ahogy visszafordul a medgolyok dajkája felé.*
- Remélem, hogy igen. * Mondja egyszerűen továbbra is a térképet bújva.*
- De jobb lesz, ha mi is sietünk, mert a végén még itt hagynak. * Mosolyog a lányra, és fél szemmel a térképet, fél szemmel az utat nézve ő is rákapcsol a tempóra, bár az éneklés módfelett idegesíti.
Visszafelé a kereszteződésnél megáll, és végigméri a csapatot.*
- Köszönöm mindenkinek a segítségét, és hogy velem tartott. Azt hiszem, Kagan hadúr kedvére lesz ez a térkép. * Lengeti meg az immár összetekert papírost, amin út közben kiégetett fadarab szenes végével jelölte meg a lehetséges őrtornyok helyét.*
- Mi jobb lesz, ha visszamegyünk. * Néz a druidára, és a medgolyokra.* Nektek pedig jó utat!
* Int végül a két nőnek, és már indul is tovább Amon felé. Jócskán benne járnak az estében, és még haza is kell érniük. Pashtra úgy tippeli, hogy már a nap is fent lesz, mire Amonra megérkeznek. *
1287. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-10-09 11:36:20
Üzenet elküldve: 2018-10-09 11:36:20
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 108
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 108
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Medgolyhadosztály//
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz!//
*Harliennél elszakadhat valami. Ult arra tippelne, hogy a közmondásos cérna. Növekvő meglepettséggel, utóbb elismeréssel hallgatja a nő kirohanásaal felérő megnyilvánulását. Az éneklésen jót vigyorog. Hogy a két vashegyi nem mutat jelet a barátkozásra, miután a fiú a lelkére vette, hogy nem ülhet fel a lovára, nem bánja, maga sem az a barátkozós fajta. Amilyen fura Harlien óbégatása, annyira hangulatos, úgyhogy bekapcsolódik. Nem sokkal különbözik ez a menet nótáktól, csak a dobot hiányolja.*
- JÁUNOS BÁCSI A CSATÁÁÁBAN, JÁNUOS BÁCSI A CSATÁÁÁBAN, JÁUNOS BÁCSI A CSATÁÁÁBAN, ELESETT EGY FŰSZÁLBAN!...
*Harlien megindul, Ult úgy gondolja, tudja, merre, hát megy utána. A helyzet ismerős, sőt, kellemes, az óbégatás ütemére kitűnően lehet menetelni. Régi, egyszerűbb időket idéz fel a nőben. Egészen jó kedve lesz estére, mikor Harlien jogos felvetéssel él.*
-Egyetértek. Elég volt a vadak sétáltatásából. *Friss jókedvébén még búcsút is int, mielőtt a Major felé fordítaná a lovát.*
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz!//
*Harliennél elszakadhat valami. Ult arra tippelne, hogy a közmondásos cérna. Növekvő meglepettséggel, utóbb elismeréssel hallgatja a nő kirohanásaal felérő megnyilvánulását. Az éneklésen jót vigyorog. Hogy a két vashegyi nem mutat jelet a barátkozásra, miután a fiú a lelkére vette, hogy nem ülhet fel a lovára, nem bánja, maga sem az a barátkozós fajta. Amilyen fura Harlien óbégatása, annyira hangulatos, úgyhogy bekapcsolódik. Nem sokkal különbözik ez a menet nótáktól, csak a dobot hiányolja.*
- JÁUNOS BÁCSI A CSATÁÁÁBAN, JÁNUOS BÁCSI A CSATÁÁÁBAN, JÁUNOS BÁCSI A CSATÁÁÁBAN, ELESETT EGY FŰSZÁLBAN!...
*Harlien megindul, Ult úgy gondolja, tudja, merre, hát megy utána. A helyzet ismerős, sőt, kellemes, az óbégatás ütemére kitűnően lehet menetelni. Régi, egyszerűbb időket idéz fel a nőben. Egészen jó kedve lesz estére, mikor Harlien jogos felvetéssel él.*
-Egyetértek. Elég volt a vadak sétáltatásából. *Friss jókedvébén még búcsút is int, mielőtt a Major felé fordítaná a lovát.*
1286. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-10-09 08:24:32
Üzenet elküldve: 2018-10-09 08:24:32
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Medgolyhadosztály//
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz!//
*Lehunyja a szemét és jó nagyot sóhajt, mely sóhaj azon nyomban tova is száll a levegőbe, majd fel az égbe, párhuzamosan vérnyomásával. A fenébe is, hogy ő mennyire haza akar már érni! Kiropogtatja csontjait, kinyújtózkodik és nagy sebbel-lobbal megindul.*
- Jó, akkor ha már nem jutunk dűlőre, legalább ne tököljünk. Én, Harlien Bahtor, elindulok előre a francba, és amondó vagyok, napszálltáig visszaér mindenki a saját helyére.
*Megválaszolja ezzel egyben Vildanae kérdését is, és olyan futólépésben megy előre a megbeszélt útvonalon, mintha Hordó még mindig az elválaszthatatlan pajtása volna, ki a hátán hurcolja őt ahová csak Harl szeretné. Fene abba a lóba is.*
- És most énekelje mindenki utánam!
*Rázendít, hogy többször ne kelljen szóba állnia velük az út hátralévő részén, függetlenül attól, hogy ők énekelnek-e vele együtt.*
- JÁUNOS BÁCSI A CSATÁÁÁBAN, JÁNUOS BÁCSI A CSATÁÁÁBAN, JÁUNOS BÁCSI A CSATÁÁÁBAN, ELESETT EGY FŰSZÁLBAN!...
*A dal többi részét bizonyára a többiek is ismerik, úgyhogy reméli mindenkinek nagyon jól telik a közös kirándulás.*
*A nap a vége felé jár és az égitest mindenkire ráveti aranyló fénycsóváit. Ezt a tündöklő szépséget Harlien speciel pont leszarja. Az utolsó állomást remélhetőleg a többiek társaságában elérte, visszafelé jövő úton pedig, ha még a többi mind vele van, akár el is válhatnak útjaik az éppen elébük terülő kis útelágazásnál. Még befejezi a dalocskát.*
- JAAAJ, DE BÜDÖS EZ A JÁÁÁUNOS, JAJ DE BÜDÖS EZ A JÁÁÁUNOS, JAJ DE BÜDÖS EZ A JÁÁÁUNOS, MERT A LÁBÁT NEM MOSSA.
*Megáll, megfordul és Pashra tekint.*
- Remélem, a feladat sikeresen teljesült.
*Ránéz Vildanae-re.*
- Nem ettek meg a medgolyok, büszke vagyok rád.
*Most Ultra.*
- Menjünk vissza a nyanyához, mert baszott éhes vagyok. Na?
*Kezeit csípőjére teszi és úgy tekint körbe a kis társaságon. Nagyon reméli hogy mind ott vannak az ő közvetlen környezetében, hogy nem délibábokhoz beszél, és hogy mindenkinek nagyon sikeresen és eredményesen telt el a nap, és hogy senkinek nincs kifogása az ellen, ha most szépen hazasétálnak pihenni.*
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz!//
*Lehunyja a szemét és jó nagyot sóhajt, mely sóhaj azon nyomban tova is száll a levegőbe, majd fel az égbe, párhuzamosan vérnyomásával. A fenébe is, hogy ő mennyire haza akar már érni! Kiropogtatja csontjait, kinyújtózkodik és nagy sebbel-lobbal megindul.*
- Jó, akkor ha már nem jutunk dűlőre, legalább ne tököljünk. Én, Harlien Bahtor, elindulok előre a francba, és amondó vagyok, napszálltáig visszaér mindenki a saját helyére.
*Megválaszolja ezzel egyben Vildanae kérdését is, és olyan futólépésben megy előre a megbeszélt útvonalon, mintha Hordó még mindig az elválaszthatatlan pajtása volna, ki a hátán hurcolja őt ahová csak Harl szeretné. Fene abba a lóba is.*
- És most énekelje mindenki utánam!
*Rázendít, hogy többször ne kelljen szóba állnia velük az út hátralévő részén, függetlenül attól, hogy ők énekelnek-e vele együtt.*
- JÁUNOS BÁCSI A CSATÁÁÁBAN, JÁNUOS BÁCSI A CSATÁÁÁBAN, JÁUNOS BÁCSI A CSATÁÁÁBAN, ELESETT EGY FŰSZÁLBAN!...
*A dal többi részét bizonyára a többiek is ismerik, úgyhogy reméli mindenkinek nagyon jól telik a közös kirándulás.*
*A nap a vége felé jár és az égitest mindenkire ráveti aranyló fénycsóváit. Ezt a tündöklő szépséget Harlien speciel pont leszarja. Az utolsó állomást remélhetőleg a többiek társaságában elérte, visszafelé jövő úton pedig, ha még a többi mind vele van, akár el is válhatnak útjaik az éppen elébük terülő kis útelágazásnál. Még befejezi a dalocskát.*
- JAAAJ, DE BÜDÖS EZ A JÁÁÁUNOS, JAJ DE BÜDÖS EZ A JÁÁÁUNOS, JAJ DE BÜDÖS EZ A JÁÁÁUNOS, MERT A LÁBÁT NEM MOSSA.
*Megáll, megfordul és Pashra tekint.*
- Remélem, a feladat sikeresen teljesült.
*Ránéz Vildanae-re.*
- Nem ettek meg a medgolyok, büszke vagyok rád.
*Most Ultra.*
- Menjünk vissza a nyanyához, mert baszott éhes vagyok. Na?
*Kezeit csípőjére teszi és úgy tekint körbe a kis társaságon. Nagyon reméli hogy mind ott vannak az ő közvetlen környezetében, hogy nem délibábokhoz beszél, és hogy mindenkinek nagyon sikeresen és eredményesen telt el a nap, és hogy senkinek nincs kifogása az ellen, ha most szépen hazasétálnak pihenni.*
1285. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-10-07 18:02:03
Üzenet elküldve: 2018-10-07 18:02:03
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Medgolyhadosztály//
*Nem igazán foglalkozik Pash és Ult szerencsétlenkedésével, leginkább csak annyit fog fel az egészből, hogy a fiú ötlete valamiért nem nyerte el a nő tetszését. Ő még mindig inkább azon agyal, nem kellene-e inkább még most visszafordulnia a medgolyokkal, de valahogy végül is meggyőzi magát a folytatásról. Jó ötletnek még mindig nem tartja, de magyarázkodni se lenne kedve a Hadúr előtt, amiért nem teljesítette a parancs rá eső részét.*
- Nem. Egy jó ujjnyi tüskét húztam ki a mancsából, az nem tetszett neki. *Pillant Harlien felé, ajkai sarkában megnyugtatónak szánt mosollyal, bár van egy olyan sanda gyanúja, hogy a nőnél ez nem sokat használ. Olyan fajtának tűnik, aki csak a legkirívóbb esetekben hajlandó változtatni azon, amit egyszer a fejébe vett; jelen esetben azon, hogy a fenevadak akár emberevésre is vetemedhetnek.
Miután mindenki belenyugodott, hogy közösen folytatják tovább a sétát, ő is megindul, folytatva a megnyugtató dallam dúdolását, amivel a két medgolyt igyekszik kezelhető állapotban tartani. Tulajdonképp örülhetne is magának, hisz ilyen hosszú időre még sosem próbálta uralma alá vonni a bestiákat, s még mindig nem történt semmi végzetes. Az a mancsba ékelődött tövis vezethetett volna valami kellemetlenebb végkimenetelhez is, de egyelőre úgy tűnik, még az ő kezében van a képzeletbeli gyeplő.*
- Mit gondolsz, napszálltáig visszaérünk a hegyre? *Pillant a térképet silabizáló Pash felé, reménykedve valami kedvező válaszban. Legszívesebben valami olyasmit hallana, hogy az út nagy részét már meg is tették, de megérzései azt súgják, hogy ne élje bele magát a dologba. Valószínűleg még sehol sem tartanak.*
*Nem igazán foglalkozik Pash és Ult szerencsétlenkedésével, leginkább csak annyit fog fel az egészből, hogy a fiú ötlete valamiért nem nyerte el a nő tetszését. Ő még mindig inkább azon agyal, nem kellene-e inkább még most visszafordulnia a medgolyokkal, de valahogy végül is meggyőzi magát a folytatásról. Jó ötletnek még mindig nem tartja, de magyarázkodni se lenne kedve a Hadúr előtt, amiért nem teljesítette a parancs rá eső részét.*
- Nem. Egy jó ujjnyi tüskét húztam ki a mancsából, az nem tetszett neki. *Pillant Harlien felé, ajkai sarkában megnyugtatónak szánt mosollyal, bár van egy olyan sanda gyanúja, hogy a nőnél ez nem sokat használ. Olyan fajtának tűnik, aki csak a legkirívóbb esetekben hajlandó változtatni azon, amit egyszer a fejébe vett; jelen esetben azon, hogy a fenevadak akár emberevésre is vetemedhetnek.
Miután mindenki belenyugodott, hogy közösen folytatják tovább a sétát, ő is megindul, folytatva a megnyugtató dallam dúdolását, amivel a két medgolyt igyekszik kezelhető állapotban tartani. Tulajdonképp örülhetne is magának, hisz ilyen hosszú időre még sosem próbálta uralma alá vonni a bestiákat, s még mindig nem történt semmi végzetes. Az a mancsba ékelődött tövis vezethetett volna valami kellemetlenebb végkimenetelhez is, de egyelőre úgy tűnik, még az ő kezében van a képzeletbeli gyeplő.*
- Mit gondolsz, napszálltáig visszaérünk a hegyre? *Pillant a térképet silabizáló Pash felé, reménykedve valami kedvező válaszban. Legszívesebben valami olyasmit hallana, hogy az út nagy részét már meg is tették, de megérzései azt súgják, hogy ne élje bele magát a dologba. Valószínűleg még sehol sem tartanak.*
1284. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-10-05 19:28:43
Üzenet elküldve: 2018-10-05 19:28:43
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Esteledik, mire a hatalmas erőd közelébe ér. Nem sok emlékképe van a gyerekkorából, de esküdni merne, hogy ez nem volt itt akkor amikor az apja őt áttelepítette. Elmélyülten pipázva figyeli a baljós hegyet mely a vidéket, s a parasztok szerint lassan egész Artheniort uralja. De ki lakhatja? Barbárok. Ahogy hallani. Vagy pontosabban nemesek. Lovagok. Minden félét magyaráznak a parasztok itt délen.
Azt egyértelműen leszűrte hogy az erőd a sarka alá hajtott mindent a környéken, és mivel a város épp lángol...
Nem kell stratégiai zseninek lenni ahhoz hogy összerakja mit lát maga előtt. Ez lesz az új " város", csak idő kérdése.
Vállat ránt, neki mindegy. Minden változik, de a fogadók, azok mindig a régiek. Lobogó tűz, nyársak, sör. Füst szag. És telt idomú lányok. A távolban már látja is. A kalácsfalviak ezt ajánlották. Mire lemegy a nap, ott lesz.
Ha pedig ott lesz, kitalálja hogy a viharba találja meg a testvérét.*
~ Mint egy kavicsot az óceánban...
A hozzászólást Thanos (Moderátor) módosította, ekkor: 2018.10.09 08:20:12, a következő indokkal:
Rendszer által jelzett hibák javítása. Helyesírási hibák javítása.
Azt egyértelműen leszűrte hogy az erőd a sarka alá hajtott mindent a környéken, és mivel a város épp lángol...
Nem kell stratégiai zseninek lenni ahhoz hogy összerakja mit lát maga előtt. Ez lesz az új " város", csak idő kérdése.
Vállat ránt, neki mindegy. Minden változik, de a fogadók, azok mindig a régiek. Lobogó tűz, nyársak, sör. Füst szag. És telt idomú lányok. A távolban már látja is. A kalácsfalviak ezt ajánlották. Mire lemegy a nap, ott lesz.
Ha pedig ott lesz, kitalálja hogy a viharba találja meg a testvérét.*
~ Mint egy kavicsot az óceánban...
A hozzászólást Thanos (Moderátor) módosította, ekkor: 2018.10.09 08:20:12, a következő indokkal:
Rendszer által jelzett hibák javítása. Helyesírási hibák javítása.
1283. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-10-05 19:14:15
Üzenet elküldve: 2018-10-05 19:14:15
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 742
OOC üzenetek: 260
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 742
OOC üzenetek: 260
Játékstílus: Vakmerő
// Napváltás //
*Hosszú volt az éjszaka és tovább aludt a keleténél, ezért kénytelen kapkodni lábait, bár nincs könnyű dolga. Amennyire kellemesen töltötte el idejét előző nap, éppen annyira sajog egy-két helyen, helyenként az izomláz, máshol meg más miatt. Szerencsére az út már ismerős a számára, megtette már vagy kétszer, ezért sokkal biztosabb a dolgában.
Ahogy megy előre közben tervezget. Sajnos nem tartotta meg szavát és annyira nem sietett vissza, de biztosan megértik ezt a hölgyek, hiszen ilyen ez az odaadó rajongás. Ahogy út közben azon is gondolkodik, hogy vissza kell majd menjen a bájos szolgálólányért és talán az Artheniorban lévőkkel sem ártana váltania egy pár szót.
Sok az elintéznivaló, de most elsődleges megjelenni a hamvasztáson, nehogy még a végén rossz fényben tűnjön fel a tharg vezér előtt. Azt semmiképpen sem szeretné.*
*Hosszú volt az éjszaka és tovább aludt a keleténél, ezért kénytelen kapkodni lábait, bár nincs könnyű dolga. Amennyire kellemesen töltötte el idejét előző nap, éppen annyira sajog egy-két helyen, helyenként az izomláz, máshol meg más miatt. Szerencsére az út már ismerős a számára, megtette már vagy kétszer, ezért sokkal biztosabb a dolgában.
Ahogy megy előre közben tervezget. Sajnos nem tartotta meg szavát és annyira nem sietett vissza, de biztosan megértik ezt a hölgyek, hiszen ilyen ez az odaadó rajongás. Ahogy út közben azon is gondolkodik, hogy vissza kell majd menjen a bájos szolgálólányért és talán az Artheniorban lévőkkel sem ártana váltania egy pár szót.
Sok az elintéznivaló, de most elsődleges megjelenni a hamvasztáson, nehogy még a végén rossz fényben tűnjön fel a tharg vezér előtt. Azt semmiképpen sem szeretné.*
1282. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-10-04 16:46:31
Üzenet elküldve: 2018-10-04 16:46:31
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Ispotályépítők//
//Napváltás//
* A munka végül is elég gyorsan meglesz, estére már fel lett húzva az épület, bár ez bizonyosan nem a fiatal tündérnek köszönhető, hanem a csapat erősebb tagjainak illetve a másik alkimista hozta bérmunkásoknak.
Mégis mire elindulnak vissza a hegyre már nagyon ki van fáradva, s út közbe el, elszunnyad pár pillanatra, álom lehúzza fejét, hiába a kicsit csípősebb esti szellő, meg a természetből kiszűrődő zajok. *
//Napváltás//
* A munka végül is elég gyorsan meglesz, estére már fel lett húzva az épület, bár ez bizonyosan nem a fiatal tündérnek köszönhető, hanem a csapat erősebb tagjainak illetve a másik alkimista hozta bérmunkásoknak.
Mégis mire elindulnak vissza a hegyre már nagyon ki van fáradva, s út közbe el, elszunnyad pár pillanatra, álom lehúzza fejét, hiába a kicsit csípősebb esti szellő, meg a természetből kiszűrődő zajok. *
1281. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-10-04 14:02:21
Üzenet elküldve: 2018-10-04 14:02:21
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Derin-birtok//
- Igen, Csatangló - * bólint a fiú és elégedett mosoly terül szét arcán, ahogy a pacin végignéz. Csodálatos jószág lenne, ha jobban foglalkoztak volna vele, de sebaj. Elvégre Karhíja majd gondját viseli, és szép új neve is van, amely a fiú szerint tökéletesen illik rá. A felnőtt hibáját természetesen gyorsan el felejti, elvégre megvan, amit akart, vagyis pontosabban megvan, ami a ló érdekében állt. Unalmas nevet adni egy lónak nem mókás és ezt a hátas is bizonyára megérzi.
Mivel Learon a nő igazából fel sem tett kérdésére nem válaszolt, így Prexi ragadja magához a szót, hogy elismerje mennyire nagy becsben tartják a pásztormágust. *
- Bizony, mindenki csak jókat mond róla, és amúgy nagyon kedves. Képzeld, nekem felajánlotta, hogy varázsolni is megtanít... hát majd egyszer, amikor már rendesen fogok tudni olvasni. És nem kér érte semmit - * bizonygatja bólogatva, ha már a pásztor nagylelkűsége került szóba. Lehet, hogy Learon nem szeret felvágni, azért nem válaszolt semmit, de a fiú úgy érezte ez az igazság, és hát az igazság elmondásáért csak nem fogja a pásztor megszidni. *
- Egyel több, vagy kevesebb szerintem úgysem számít. És te amúgy is sokkal hasznosabbnak tűnsz, mint az artheniori nemesek. Elvégre már felszabadítottál egy lovat is - * a fiú a lopást némiképp átértelmezi, elvégre a pacival rosszul bántak, így teljesen jogos, hogy elhozta onnan, ahol az senyvedett. *
- Hát eléggé - * kuncog fel Prexi * - nagy mamlaszok és azt mondják annyi eszük van mint egy tál lencsének. Mondjuk én nem tudom - * vonja meg a vállait. * - Még csak messziről láttam őket, és nem álltam le velük beszélgetni. - * Ennek persze az az oka, hogy baromi nagyok és hülyék, Prexinek meg nincs kedve egyiknek lába alatt sem kikötni, amiért azok véletlen nem veszik észre őt.
Botjának mutogatása élénk fantáziáját is megindítja és igazán örül a nő reakciójának. *
- Gondolod? - * nézegeti maga is botját, és ha egy kicsit elfordítja a fejét, aztán hunyorog, tényleg tűnhet sárkányfog ütötte sérülésnek. * - Talán meg kellene egy sárkányszakértővel vizsgáltatni. Hátha sokat ér. Eladom sok ezer aranyért, vagy neked adom, ha kéred - * vigyorog mint a rohadt tök, de persze ő is csak mókázik. Vagyis a szokásos gyermeki fél képzelet-valóságot játssza, amikor kicsit hiszi is, amit mond, kicsit meg nem. Persze a képzelet ettől szép. Az odaadást sem gondolja igazán komolyan, de ha a nő kéri, hát átadja neki, bár biztos sajnálni fogja a sárkányfogas bot elvesztését. *
- Jó, hát akkor majd ott megetetem - * annyira nem viseli meg a dolog, de persze jobb szeretné máris a lóval az almát elfogyasztatni, viszont nem fog hisztizni miatta, főleg, hogy Karhíja jót derül a lelkesedésén. *
- Ehm, hát jó. Rendben - * húzza ki magát ültében, mert ez idáig nem igazán gondolt bele, hogy valóban kardforgató legyen. Képzeletben persze már minden élőlényt legyőzött, amit a föld csak hordott a hátán, de a pásztor által kimondva, sokkal valóságosabbnak tűnik jövő, amely talán tényleg harcos pályafutással kecsegtet. Prexi talán most először gondolkozott el rajta, hogy nem is szeretne igazán harcászattal foglalkozni. *
- Igen, Csatangló - * bólint a fiú és elégedett mosoly terül szét arcán, ahogy a pacin végignéz. Csodálatos jószág lenne, ha jobban foglalkoztak volna vele, de sebaj. Elvégre Karhíja majd gondját viseli, és szép új neve is van, amely a fiú szerint tökéletesen illik rá. A felnőtt hibáját természetesen gyorsan el felejti, elvégre megvan, amit akart, vagyis pontosabban megvan, ami a ló érdekében állt. Unalmas nevet adni egy lónak nem mókás és ezt a hátas is bizonyára megérzi.
Mivel Learon a nő igazából fel sem tett kérdésére nem válaszolt, így Prexi ragadja magához a szót, hogy elismerje mennyire nagy becsben tartják a pásztormágust. *
- Bizony, mindenki csak jókat mond róla, és amúgy nagyon kedves. Képzeld, nekem felajánlotta, hogy varázsolni is megtanít... hát majd egyszer, amikor már rendesen fogok tudni olvasni. És nem kér érte semmit - * bizonygatja bólogatva, ha már a pásztor nagylelkűsége került szóba. Lehet, hogy Learon nem szeret felvágni, azért nem válaszolt semmit, de a fiú úgy érezte ez az igazság, és hát az igazság elmondásáért csak nem fogja a pásztor megszidni. *
- Egyel több, vagy kevesebb szerintem úgysem számít. És te amúgy is sokkal hasznosabbnak tűnsz, mint az artheniori nemesek. Elvégre már felszabadítottál egy lovat is - * a fiú a lopást némiképp átértelmezi, elvégre a pacival rosszul bántak, így teljesen jogos, hogy elhozta onnan, ahol az senyvedett. *
- Hát eléggé - * kuncog fel Prexi * - nagy mamlaszok és azt mondják annyi eszük van mint egy tál lencsének. Mondjuk én nem tudom - * vonja meg a vállait. * - Még csak messziről láttam őket, és nem álltam le velük beszélgetni. - * Ennek persze az az oka, hogy baromi nagyok és hülyék, Prexinek meg nincs kedve egyiknek lába alatt sem kikötni, amiért azok véletlen nem veszik észre őt.
Botjának mutogatása élénk fantáziáját is megindítja és igazán örül a nő reakciójának. *
- Gondolod? - * nézegeti maga is botját, és ha egy kicsit elfordítja a fejét, aztán hunyorog, tényleg tűnhet sárkányfog ütötte sérülésnek. * - Talán meg kellene egy sárkányszakértővel vizsgáltatni. Hátha sokat ér. Eladom sok ezer aranyért, vagy neked adom, ha kéred - * vigyorog mint a rohadt tök, de persze ő is csak mókázik. Vagyis a szokásos gyermeki fél képzelet-valóságot játssza, amikor kicsit hiszi is, amit mond, kicsit meg nem. Persze a képzelet ettől szép. Az odaadást sem gondolja igazán komolyan, de ha a nő kéri, hát átadja neki, bár biztos sajnálni fogja a sárkányfogas bot elvesztését. *
- Jó, hát akkor majd ott megetetem - * annyira nem viseli meg a dolog, de persze jobb szeretné máris a lóval az almát elfogyasztatni, viszont nem fog hisztizni miatta, főleg, hogy Karhíja jót derül a lelkesedésén. *
- Ehm, hát jó. Rendben - * húzza ki magát ültében, mert ez idáig nem igazán gondolt bele, hogy valóban kardforgató legyen. Képzeletben persze már minden élőlényt legyőzött, amit a föld csak hordott a hátán, de a pásztor által kimondva, sokkal valóságosabbnak tűnik jövő, amely talán tényleg harcos pályafutással kecsegtet. Prexi talán most először gondolkozott el rajta, hogy nem is szeretne igazán harcászattal foglalkozni. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4228-4247