Amon Ruadh - Tharg birtokok
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 128 (2541. - 2560. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2560. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-07-17 11:37:59
Üzenet elküldve: 2019-07-17 11:37:59
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 699
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 699
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Trodd nagy-nehezen-elkészült-háza//
*A lány megjegyzésére Trodd a maga egykedvű hangján válaszol a lány megjegyzésére.*
-Talán az előző látogatóval jól lakott.
*Bizony még Trodd is tud viccet mondani. Csak a maga módján. A kérdésre bólint.*
-Csak nyugodtan.
*Ha a gazdája szívesen látja a nőt akkor a kiskutya is. A siminek örül és lelkesen dugja a fejét a másik kezébe. Hamar barátkozik. Arra, hogy a másik szívességet jött kérni vagy megbízást szeretne adni a pásztor csak feljebb vonja a szemöldökét. Elképzelése sincs mit akarhat a kisasszony tőle. Mikor beljebb hívja és látja, hogy csak ott áll akkor lepakol az asztalról.*
-Üljön csak le! Hozhatok valamit? Tejet? Van zsendice is.
*Azt, nem lehet mondani róla, hogy nem jó házigazda. Úgy fogadja a lányt mintha egy falusi lenne. Ha kér valamit akkor kerít is és hozza. Mikor az nekikezd beszélni akkor figyelmesen hallgatja. Megfontolja a dolgot mielőtt válaszolna.*
-Szeretek. Tudnék is bölcsőt készíteni. Hogy szeretné? Van kérés?
*Mándli közben a nő lábánál pihen.*
//Trodd nagy-nehezen-elkészült-háza//
*A lány megjegyzésére Trodd a maga egykedvű hangján válaszol a lány megjegyzésére.*
-Talán az előző látogatóval jól lakott.
*Bizony még Trodd is tud viccet mondani. Csak a maga módján. A kérdésre bólint.*
-Csak nyugodtan.
*Ha a gazdája szívesen látja a nőt akkor a kiskutya is. A siminek örül és lelkesen dugja a fejét a másik kezébe. Hamar barátkozik. Arra, hogy a másik szívességet jött kérni vagy megbízást szeretne adni a pásztor csak feljebb vonja a szemöldökét. Elképzelése sincs mit akarhat a kisasszony tőle. Mikor beljebb hívja és látja, hogy csak ott áll akkor lepakol az asztalról.*
-Üljön csak le! Hozhatok valamit? Tejet? Van zsendice is.
*Azt, nem lehet mondani róla, hogy nem jó házigazda. Úgy fogadja a lányt mintha egy falusi lenne. Ha kér valamit akkor kerít is és hozza. Mikor az nekikezd beszélni akkor figyelmesen hallgatja. Megfontolja a dolgot mielőtt válaszolna.*
-Szeretek. Tudnék is bölcsőt készíteni. Hogy szeretné? Van kérés?
*Mándli közben a nő lábánál pihen.*
2559. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-07-17 10:13:49
Üzenet elküldve: 2019-07-17 10:13:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Trodd nagy-nehezen-elkészült-háza//
*Aenae szeret rákészülni a dolgokra, előre eltervezte, hogy mit is fog mondani Troddnak, hogy hogyan is fogja tálalni a kérését. Csak hát kizökkentik, előbb a kutyaugatás, utána a fokossal a kezében ajtót nyitó férfi. Arcán tökéletesen látszik, hogy meghökken, nem is annyira a fokoson, inkább a kutya méretén. A hangjából persze gondolhatta volna, hogy nem egy derékig érő vahúrról van szó. Önkénytelenül is elmosolyodik.*
- Remélem, hogy evett ma már a véreb.
*Csúszik ki a száján közben a lehetőségeihez mérten előre hajol, hogy odanyújtsa a kezét a kiskutyának, hogy az megszagolhassa.*
- Szabad megsimogatni?
*Kérdezi, mert az mégsem járja, hogy csak úgy nekiáll taperolni az ebet, és lehet, hogy Trodd sem díjazná, ha kérdés nélkül megtenné.*
- Őőőő igazából nem akarok zavarni. Csak szeretnék kérni egy szívességet. Vagyis nem szívességet, mert kifizetném.
*Ha már ilyen kedvesen beljebb invitálták, hát akkor beljebb is megy, de tényleg nem akar zavarni, ráadásul feszélyezetten ácsorog a helyiség közepén, csak lopva néz körül.*
- Szóval azt hallottam, hogy szeretsz fával dolgozni. Ezért szeretnélek megkérni, hogy készíts egy bölcsőt a születendő gyermekemnek. Mármint persze ha csinálsz ilyesmit is.
//Trodd nagy-nehezen-elkészült-háza//
*Aenae szeret rákészülni a dolgokra, előre eltervezte, hogy mit is fog mondani Troddnak, hogy hogyan is fogja tálalni a kérését. Csak hát kizökkentik, előbb a kutyaugatás, utána a fokossal a kezében ajtót nyitó férfi. Arcán tökéletesen látszik, hogy meghökken, nem is annyira a fokoson, inkább a kutya méretén. A hangjából persze gondolhatta volna, hogy nem egy derékig érő vahúrról van szó. Önkénytelenül is elmosolyodik.*
- Remélem, hogy evett ma már a véreb.
*Csúszik ki a száján közben a lehetőségeihez mérten előre hajol, hogy odanyújtsa a kezét a kiskutyának, hogy az megszagolhassa.*
- Szabad megsimogatni?
*Kérdezi, mert az mégsem járja, hogy csak úgy nekiáll taperolni az ebet, és lehet, hogy Trodd sem díjazná, ha kérdés nélkül megtenné.*
- Őőőő igazából nem akarok zavarni. Csak szeretnék kérni egy szívességet. Vagyis nem szívességet, mert kifizetném.
*Ha már ilyen kedvesen beljebb invitálták, hát akkor beljebb is megy, de tényleg nem akar zavarni, ráadásul feszélyezetten ácsorog a helyiség közepén, csak lopva néz körül.*
- Szóval azt hallottam, hogy szeretsz fával dolgozni. Ezért szeretnélek megkérni, hogy készíts egy bölcsőt a születendő gyermekemnek. Mármint persze ha csinálsz ilyesmit is.
2558. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-07-17 00:15:54
Üzenet elküldve: 2019-07-17 00:15:54
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 699
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 699
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Trodd nagy-nehezen-elkészült-háza//
*Trodd végzi a mindennapi dolgait. Miután begyűjtötte a tojást nekiáll eltenni azokat. Bizony kéne egy asszony a házhoz. Aki, rendet vágna itt. Csinálna valamit ezzel a sok tejjel. Trodd múltkor megpróbálkozott a sajtkészítéssel. Neki sok idejét elveszi ez. A ruháit is jó lenne ha volna aki mossa. Miközben jár kel a házban a kiskutya folyamatosan jár a nyomában. Szedi a kis tappancsait és figyeli mit csinál a szótlan férfi, aki ad neki enni és meg szokta vakargatni a fülét. A kopogásra egyből heves ugatásban tör ki. Trodd csak egykedvűen kézbe veszi a fokosát és odasétál az ajtóhoz, hogy kinyissa. Bár nem látszik rajta, de eléggé meglepődik, hogy a kisasszony áll a küszöbén és pont mikor arra gondolt, hogy jól jönne egy asszony a háznál. A kiskutya egyből odaugrik a lányhoz és bátran jól megugatja a bokáját. Trodd békésen a kölyökre szólt.*
-No!
*Szépen elnyújtotta az o hangot és a kutya értve a dolgot a pásztor mellé farolt és már nem ugatva, de korábban is izgatottan nézte az idegent akivel még nem találkozott. Trodd pedig hasonló megfontoltsággal a nőhöz fordult.*
-Adj' isten kisasszony. Bejönne?
*Enged is utat neki, hogy ha szeretne belépjen a konyha/közös térbe. Nincs sok látnivaló. A kemence, asztal székekkel. Az asztalon jelenleg is ott egy kés és a pásztorkészség amit Trodd az övén hord ha úton van ugyanis nemrég élezte. A falakra felakasztva néhány faragott kis szimbólum, a szintén fából készült evőeszközök és az ajtó mellé Trodd fokosa ugyanis felteszi hisz nincs rá szükség. Ezt leszámítva a puszta fal van és két ajtó. Az egyik a kamrába a másik a hálóba vezet. Ha a lány nagyon kíváncsi és a feje fölé is néz láthat néhány oda helyezett vaskosabb botot. Talán abból is faragni akar valamit a férfi.*
A hozzászólás írója (Trodd Molound) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.07.17 00:21:12
//Trodd nagy-nehezen-elkészült-háza//
*Trodd végzi a mindennapi dolgait. Miután begyűjtötte a tojást nekiáll eltenni azokat. Bizony kéne egy asszony a házhoz. Aki, rendet vágna itt. Csinálna valamit ezzel a sok tejjel. Trodd múltkor megpróbálkozott a sajtkészítéssel. Neki sok idejét elveszi ez. A ruháit is jó lenne ha volna aki mossa. Miközben jár kel a házban a kiskutya folyamatosan jár a nyomában. Szedi a kis tappancsait és figyeli mit csinál a szótlan férfi, aki ad neki enni és meg szokta vakargatni a fülét. A kopogásra egyből heves ugatásban tör ki. Trodd csak egykedvűen kézbe veszi a fokosát és odasétál az ajtóhoz, hogy kinyissa. Bár nem látszik rajta, de eléggé meglepődik, hogy a kisasszony áll a küszöbén és pont mikor arra gondolt, hogy jól jönne egy asszony a háznál. A kiskutya egyből odaugrik a lányhoz és bátran jól megugatja a bokáját. Trodd békésen a kölyökre szólt.*
-No!
*Szépen elnyújtotta az o hangot és a kutya értve a dolgot a pásztor mellé farolt és már nem ugatva, de korábban is izgatottan nézte az idegent akivel még nem találkozott. Trodd pedig hasonló megfontoltsággal a nőhöz fordult.*
-Adj' isten kisasszony. Bejönne?
*Enged is utat neki, hogy ha szeretne belépjen a konyha/közös térbe. Nincs sok látnivaló. A kemence, asztal székekkel. Az asztalon jelenleg is ott egy kés és a pásztorkészség amit Trodd az övén hord ha úton van ugyanis nemrég élezte. A falakra felakasztva néhány faragott kis szimbólum, a szintén fából készült evőeszközök és az ajtó mellé Trodd fokosa ugyanis felteszi hisz nincs rá szükség. Ezt leszámítva a puszta fal van és két ajtó. Az egyik a kamrába a másik a hálóba vezet. Ha a lány nagyon kíváncsi és a feje fölé is néz láthat néhány oda helyezett vaskosabb botot. Talán abból is faragni akar valamit a férfi.*
A hozzászólás írója (Trodd Molound) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.07.17 00:21:12
2557. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-07-16 20:02:07
Üzenet elküldve: 2019-07-16 20:02:07
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Trodd nagy-nehezen-elkészült-háza//
*Aenae kicsit maga is érzi, hogy kezd meggárgyulni, ennek kézzelfogható jele az, hogy az utóbbi időben azzal foglalta le magát, hogy kicsi sapkákat és zoknikat kössön, meg pelenkának való anyagot szegjen be. Ha valamit megtanult a városban, hát akkor az a varrogatás, kötögetés, horgolgatás. Egykori tanítója melle igazán feszülne a büszkeségtől a csodálatos öltései láttán. Az első darabok ugyan sutára sikeredtek, de a sokadiknál már úgy érzi, hogy nem lehet oka szégyenre, talán Effynek is ad belőlük.
Ráadásul most is ugyanebben az ügyben jár el. Van ugyanis pár olyan dolog, amit ő maga nem tud megcsinálni, bölcsőt faragni nem tud. Márpedig bölcsőre szükség van, még akkor is, ha pontosan tudja, hogy valójában sosem akarja beletenni a gyereket. A kis sapkákat sem akarja soha a fejére húzni. Egyszerűen csak úgy akar csinálni, mint ahogyan az egy kismamától elvárható.
Állapota már nem letagadható, noha nem néz ki úgy, mint egy ellés előtt álló tehén, de ennek az a roppant prózai oka van, hogy még mindig több ételt hány ki, mint amennyi ténylegesen végighaladhatna a tápcsatornáján. Arc- és kulcscsontján is látszik, hogy túlságosan sovány, mert a hasában növekvő kiszipolyoz belőle mindent, amit meg nem azt kihányja.
Lovon érkezik, elég nehezen kászálódott ugyan fel az állat hátára, de a saját lábán sosem tudott volna elvánszorogni eddig. Lóháton egész kellemes, annak ellenére is, hogy a lovaglás nem tartozik a kedvenc elfoglaltságai közé, szinte megnyugtatja a ringatózás, ráadásul nemcsak őt, de a gyerek a hasában sem fickánkol úgy, mint máskor. Leszállni persze nehezebb, mint felszállni volt, de valahogy csak megoldja ezt is. Ráadásul roppantul örül magának, hogy ez sikerült is.
Azért alaposan kimerült ebben, úgyhogy egy kézzel az ajtófélfának támaszkodik, a másikkal pedig bezörget Trodd házának ajtaján.*
//Trodd nagy-nehezen-elkészült-háza//
*Aenae kicsit maga is érzi, hogy kezd meggárgyulni, ennek kézzelfogható jele az, hogy az utóbbi időben azzal foglalta le magát, hogy kicsi sapkákat és zoknikat kössön, meg pelenkának való anyagot szegjen be. Ha valamit megtanult a városban, hát akkor az a varrogatás, kötögetés, horgolgatás. Egykori tanítója melle igazán feszülne a büszkeségtől a csodálatos öltései láttán. Az első darabok ugyan sutára sikeredtek, de a sokadiknál már úgy érzi, hogy nem lehet oka szégyenre, talán Effynek is ad belőlük.
Ráadásul most is ugyanebben az ügyben jár el. Van ugyanis pár olyan dolog, amit ő maga nem tud megcsinálni, bölcsőt faragni nem tud. Márpedig bölcsőre szükség van, még akkor is, ha pontosan tudja, hogy valójában sosem akarja beletenni a gyereket. A kis sapkákat sem akarja soha a fejére húzni. Egyszerűen csak úgy akar csinálni, mint ahogyan az egy kismamától elvárható.
Állapota már nem letagadható, noha nem néz ki úgy, mint egy ellés előtt álló tehén, de ennek az a roppant prózai oka van, hogy még mindig több ételt hány ki, mint amennyi ténylegesen végighaladhatna a tápcsatornáján. Arc- és kulcscsontján is látszik, hogy túlságosan sovány, mert a hasában növekvő kiszipolyoz belőle mindent, amit meg nem azt kihányja.
Lovon érkezik, elég nehezen kászálódott ugyan fel az állat hátára, de a saját lábán sosem tudott volna elvánszorogni eddig. Lóháton egész kellemes, annak ellenére is, hogy a lovaglás nem tartozik a kedvenc elfoglaltságai közé, szinte megnyugtatja a ringatózás, ráadásul nemcsak őt, de a gyerek a hasában sem fickánkol úgy, mint máskor. Leszállni persze nehezebb, mint felszállni volt, de valahogy csak megoldja ezt is. Ráadásul roppantul örül magának, hogy ez sikerült is.
Azért alaposan kimerült ebben, úgyhogy egy kézzel az ajtófélfának támaszkodik, a másikkal pedig bezörget Trodd házának ajtaján.*
2556. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-07-16 02:34:25
Üzenet elküldve: 2019-07-16 02:34:25
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 699
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 699
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Első lecke//
*Trodd a megszokott békességével áll neki a kiskutya tanításának. Nyáj nélkül. Addig ugyanis míg az alapokat nem tudja a kutya addig nem is éri meg a terelésre tanítani. Ezek az így tanult trükkök se olyan különlegesek. A városiak is meg szokták néha tanítani az ölebeiknek. Sőt, minden képzett kutyánál alapvető parancsok. Trodd a marad parancs tanításával kezdte a dolgot. A kis szőrgombócnak nem volt könnyű megtanítani. A pásztor a háza udvarán gyakorolta az energikus kölyökkel. Hamar megtanulta mit akar tőle az ember csak néha olyan nehéz volt. Trodd persze nem arról ismert, hogy siettetné a dolgokat. A maga békés egykedvűségével akár sokadjára is újrakezdte a feladatot a kiskutyával mire az végre hallgatott rá. A kézjelre, ami a felmutatott mutatóujj és a parancsszóra ami csak annyi volt, hogy "no" szép hosszan elnyújtva. Ez után jött a gyere ide. Előbb csak parancsszavak nélkül. Pórázzal óvatosan maga elé vezette és mikor odajött megvakarta a fülét. Ehhez a combcsapkodás járt. Nehezebben tanulta meg a kölyök mint, hogy maradjon. Nem értette mit akar tőle a férfi és mi a feladat. A pásztor türelme persze meghozta az eredményt. Mikor a kiskutya már magától is odajött hozzá ha látta a jelzést akkor jött a hang ami egy elnyújtott fütty volt. Olyan amit ha kell ott is meghall az állat ahol a pásztor már nem is látja. Sokáig tartott mire ezt sikerült begyakorolniuk. Végül még egy kis hozd ide parancsot tanított neki a férfi. Ezt egy játékosabb feladatnak szánta. A módszer egyszerű volt. A pásztor gubacsot gurgatott a kiskutya előtt és azzal tanította a hozd vissza parancsra. Azt, hitte ez lesz a legkönnyebb, de tévedett. Ezt volt a legnehezebb megértetni a kölyökkel miként csinálja. Először nem érdekelte a játék. Majd mikor már a szájába vette és a pásztor magához hívta az állatot akkor letette és utána jött oda. Trodd türelme alaposan próbára lett téve, de egy olyan alakot, aki képes napokat azzal tölteni, hogy faragjon egy kis figurát amit a jószág nyakába tesz és akinek egész lényéből ez a végtelen ráérősség árad, nem kell félteni. Nagyon lassan, de végül csak megértette ezt is a kiskutya. Majd, azt is megtanította neki, hogy rámutat valamire és azt hozza oda neki. Közben meg volt elégedve Mándlival. Ugyanis ez lett a kiskutya neve. Ugyanis kicsi és ha megnő akkor se lesz sokkal nagyobb. Trodd egyszerű alak nem gondolja túl a dolgokat. Folyamatosan gyakoroltatta a kutyával amit tanított neki. Mikor úgy érezte eléggé megy neki akkor a faluba is elvitte. Ott ugye több inger éri és nehezebb a gazdi szavaira odafigyelni. Szóval próbára is tette az állatot és meg volt elégedve vele ott is. Jó vétel volt az biztos. Lassan jöhet a jószágokkal való bánás tanítása.*
*Trodd a megszokott békességével áll neki a kiskutya tanításának. Nyáj nélkül. Addig ugyanis míg az alapokat nem tudja a kutya addig nem is éri meg a terelésre tanítani. Ezek az így tanult trükkök se olyan különlegesek. A városiak is meg szokták néha tanítani az ölebeiknek. Sőt, minden képzett kutyánál alapvető parancsok. Trodd a marad parancs tanításával kezdte a dolgot. A kis szőrgombócnak nem volt könnyű megtanítani. A pásztor a háza udvarán gyakorolta az energikus kölyökkel. Hamar megtanulta mit akar tőle az ember csak néha olyan nehéz volt. Trodd persze nem arról ismert, hogy siettetné a dolgokat. A maga békés egykedvűségével akár sokadjára is újrakezdte a feladatot a kiskutyával mire az végre hallgatott rá. A kézjelre, ami a felmutatott mutatóujj és a parancsszóra ami csak annyi volt, hogy "no" szép hosszan elnyújtva. Ez után jött a gyere ide. Előbb csak parancsszavak nélkül. Pórázzal óvatosan maga elé vezette és mikor odajött megvakarta a fülét. Ehhez a combcsapkodás járt. Nehezebben tanulta meg a kölyök mint, hogy maradjon. Nem értette mit akar tőle a férfi és mi a feladat. A pásztor türelme persze meghozta az eredményt. Mikor a kiskutya már magától is odajött hozzá ha látta a jelzést akkor jött a hang ami egy elnyújtott fütty volt. Olyan amit ha kell ott is meghall az állat ahol a pásztor már nem is látja. Sokáig tartott mire ezt sikerült begyakorolniuk. Végül még egy kis hozd ide parancsot tanított neki a férfi. Ezt egy játékosabb feladatnak szánta. A módszer egyszerű volt. A pásztor gubacsot gurgatott a kiskutya előtt és azzal tanította a hozd vissza parancsra. Azt, hitte ez lesz a legkönnyebb, de tévedett. Ezt volt a legnehezebb megértetni a kölyökkel miként csinálja. Először nem érdekelte a játék. Majd mikor már a szájába vette és a pásztor magához hívta az állatot akkor letette és utána jött oda. Trodd türelme alaposan próbára lett téve, de egy olyan alakot, aki képes napokat azzal tölteni, hogy faragjon egy kis figurát amit a jószág nyakába tesz és akinek egész lényéből ez a végtelen ráérősség árad, nem kell félteni. Nagyon lassan, de végül csak megértette ezt is a kiskutya. Majd, azt is megtanította neki, hogy rámutat valamire és azt hozza oda neki. Közben meg volt elégedve Mándlival. Ugyanis ez lett a kiskutya neve. Ugyanis kicsi és ha megnő akkor se lesz sokkal nagyobb. Trodd egyszerű alak nem gondolja túl a dolgokat. Folyamatosan gyakoroltatta a kutyával amit tanított neki. Mikor úgy érezte eléggé megy neki akkor a faluba is elvitte. Ott ugye több inger éri és nehezebb a gazdi szavaira odafigyelni. Szóval próbára is tette az állatot és meg volt elégedve vele ott is. Jó vétel volt az biztos. Lassan jöhet a jószágokkal való bánás tanítása.*
2555. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-07-08 00:27:28
Üzenet elküldve: 2019-07-08 00:27:28
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Efföld//
//Egy hattal később//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Idha nénit cseppet sem zavarják az ilyen, és ehhez hasonló természetes dolgok. Különösen azért, mert az ő szülei, majd később ő mint szülő is hatköznapi dologként kezelte ezt, főleg mert nem rendelkeztek sok hálószobás kúriákkal, csupán szerény kis otthonokkal. A szükség pedig nagy úr, meg Idha néni egyébként sem volt sosem szívbajos, így nem is érti a hirtelen támadt rosszkedvet. Mert persze eléggé könnyen hagyja figyelmen kívül környezete sirámait, azért azt mégis megérzi, hogy feszültséget eredményezett jelenléte.*
- Jaj hát kedveskéim, nyugodtan folytassátok.
*Természetesen fel sem veszi a neki szánt durva szavakat, sőt, kicsit örül is annak, hogy Tizio fehér feneke mellett láthatja egy kissé igazibb, nyersebb oldalát. De főleg előbbinek örül.*
- Szánom-bánom, ne haragudjatok drágáim. Mindig elfeledem azzal a szeleburdi fejemmel, hogy nálatok úri népeknél máshogy mennek ám a dolgok. De majd odafigyelek ám ezekre, becsszó.
*Bár leginkább Tizio fenekére figyelne, meg a fiatalos, vonzó testére. Persze nem fixálja látványosan, inkább csak nem kapja el szemérmetesen tekintetét, az szerinte sokkal inkább Navára lenne jellemző. Egyébként is leginkább csak szórakozásból dicsérgeti az úrficskát, hiszen az ő korában már éppen elég neki az unalom, és a magány, ilyesfajta igényei már nincsenek.*
- No, jóvan, itten sem vagyok. Ha bármi van, sikítsatok. Mármint azon túl.
*Egy komisz mosoly terül el arcán, és fürge lépteivel rögtön szalad is a bejárat felé, hogy eleget tegyen a ház ura kérésének, és ne zavarja tovább őket a jelenlétével. Miközben szalad, gondolkodik a csirkén, hiszen arra nem kapott utasítást, hogy mit is óhajt Tizio pontosan, cserébe eszébe jut Idha néninek, hogy kéne egy disznóvágást tartaniuk, mert igazán jól esne neki egy kis véres kenyér. Meg izgalmas látvány lenne, ahogy Tizio úrficska a termetes állattal hadakozik, hogy megszúrhassa. Ezután az ajtó csukódása hallatszik, és lépteinek egyenetlen visszhangja.*
A hozzászólás írója (Bogaras Fréridha) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.07.08 00:31:04
//Egy hattal később//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Idha nénit cseppet sem zavarják az ilyen, és ehhez hasonló természetes dolgok. Különösen azért, mert az ő szülei, majd később ő mint szülő is hatköznapi dologként kezelte ezt, főleg mert nem rendelkeztek sok hálószobás kúriákkal, csupán szerény kis otthonokkal. A szükség pedig nagy úr, meg Idha néni egyébként sem volt sosem szívbajos, így nem is érti a hirtelen támadt rosszkedvet. Mert persze eléggé könnyen hagyja figyelmen kívül környezete sirámait, azért azt mégis megérzi, hogy feszültséget eredményezett jelenléte.*
- Jaj hát kedveskéim, nyugodtan folytassátok.
*Természetesen fel sem veszi a neki szánt durva szavakat, sőt, kicsit örül is annak, hogy Tizio fehér feneke mellett láthatja egy kissé igazibb, nyersebb oldalát. De főleg előbbinek örül.*
- Szánom-bánom, ne haragudjatok drágáim. Mindig elfeledem azzal a szeleburdi fejemmel, hogy nálatok úri népeknél máshogy mennek ám a dolgok. De majd odafigyelek ám ezekre, becsszó.
*Bár leginkább Tizio fenekére figyelne, meg a fiatalos, vonzó testére. Persze nem fixálja látványosan, inkább csak nem kapja el szemérmetesen tekintetét, az szerinte sokkal inkább Navára lenne jellemző. Egyébként is leginkább csak szórakozásból dicsérgeti az úrficskát, hiszen az ő korában már éppen elég neki az unalom, és a magány, ilyesfajta igényei már nincsenek.*
- No, jóvan, itten sem vagyok. Ha bármi van, sikítsatok. Mármint azon túl.
*Egy komisz mosoly terül el arcán, és fürge lépteivel rögtön szalad is a bejárat felé, hogy eleget tegyen a ház ura kérésének, és ne zavarja tovább őket a jelenlétével. Miközben szalad, gondolkodik a csirkén, hiszen arra nem kapott utasítást, hogy mit is óhajt Tizio pontosan, cserébe eszébe jut Idha néninek, hogy kéne egy disznóvágást tartaniuk, mert igazán jól esne neki egy kis véres kenyér. Meg izgalmas látvány lenne, ahogy Tizio úrficska a termetes állattal hadakozik, hogy megszúrhassa. Ezután az ajtó csukódása hallatszik, és lépteinek egyenetlen visszhangja.*
A hozzászólás írója (Bogaras Fréridha) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.07.08 00:31:04
2554. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-07-05 22:42:41
Üzenet elküldve: 2019-07-05 22:42:41
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 386
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 386
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Efföld//
//Egy hattal később//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Szemeit lehunyva akaratlanul is elmosolyodik kissé, ahogy Tizio simogatását érzi. Kicsit se zavarják az érdes ujjak, sőt csak még jobban csodálja a férfit azért, ahogy szerezte őket, ezzel párhuzamosan pedig teljesen haszontalannak érzi magát, amiért ő a házimunkában való segítésen kívül nem sok mindent csinált eddig, és tanulmányaiban se jutott odáig, hogy segíthetne Tizio sérülésein. Nem akar azonban ilyesmire gondolni, sőt, semmire se, csak heverészni kicsit a másikhoz simulva, hamarosan azonban azon kapja magát, hogy a hátán fekszik, és Tizio néz le rá*
- Nincs túl korán ehhez? *kérdezi kissé zavartan, elvörösödve, ahogy leesik neki, mire is megy ki a dolog. Úgy véli azonban, az ilyesmit inkább este illik csinálni, már ha illik valamikor, már csak abból a megfontolásból is, hogy akkor sötét van, és kevésbé látszanak vélt vagy valós hibái. Hiába van ugyanis most is behúzva a függöny, meggyőződése, hogy borzasztóan néz ki ébredés után, és ez még a félhomályban is tökéletesen látszik. Tizio csókjai azonban hamarosan háttérbe szorítják ilyen irányú aggodalmait, és bár újra elbizonytalanodik kissé, mikor lekerül róla a hálóing, nemsokára már semmi másra nem tud gondolni, csak a fölé magasodó férfira, akinek a látványa és a mozdulatai teljesen feledtetik vele a külvilágot. Ennek köszönhető, hogy ő maga se hallja a közeledő lépteket, és csak a lelkes üdvözlésre kap észbe, már nem csak ketten vannak. Annyira megdöbbenti Idha néni váratlan megjelenése, hogy teljesen ledermed, és az ijedt pislogáson kívül csak arra képes, hogy görcsösen kapaszkodjon Tizio vállába. A férfira pillantva azonban megdöbbenve látja dühös arckifejezését, ami őt magát is megrémíti kicsit, ezért lazít is szorításán, megpróbálva őt kissé eltolni magától, hiszen nem szeretné, ha Idha néni így látná őket. Ha sikerül eltávolodniuk kicsit, már rögtön nyúl is a takaróért, hogy az álláig rántsa azt, eltakarva mindent, amit el kell. Ahhoz még továbbra is túl rémült, hogy bármit is szóljon, így csak tágra nyílt szemekkel figyeli a körülötte zajló beszélgetést. Még nem látta így viselkedni Tiziot, és bár megérti, hogy ki van akadva, hisz az első döbbeneten túl valószínűleg ő is ki lenne borulva, azzal is tisztában van, Idha nénit csupán a jó szándék vezérelte, mikor úgy döntött, bekopog hozzájuk. Továbbra is az ágyban kuporogva, térdeit felhúzva igyekszik előre nyúlni kicsit, hogy megszorítsa a férfi kezét, ha eléri, így próbálva megnyugtatni őt, miközben a zavartól vöröslő füllel vet egy bocsánatkérő pillantást Idha néni felé is a keresetlen szavakért. Akaratlanul is összehúzza azonban a szemét a hirtelen támadt fényességre, és bár kicsit tart tőle, mire is készül Tizio, amikor kikászálódik az ágyból, hálás érte, hogy visszahúzza a függönyt*
- Igen, az jó lesz, köszönjük. És a pogácsát is. *motyogja zavartan. Látszik rajta, hogy még mindig nem tért teljesen magához a történtek miatt, hiszen ha nem kerülgetné a pánik, akkor biztos a szemeit forgatná a csirke hallatán, valamint megkérdezné, mi is az a bütyi, mert korábban még nem hallotta ezt a kifejezést. Jelen pillanatban azonban, bármennyire is kedveli a nénit, nem szeretne mást, csak hogy végre behúzza maga mögött az ajtót és kettesben hagyja őket Tizioval. Ő maga továbbra sem mer mozdulni, csak felhúzott térdeit ölelgetve kuporog a takaróba burkolva, csupán pillantásával kérlelve a férfit, hogy higgadjon le kissé, és jöjjön vissza mellé az ágyba. Szerette volna, ha az iménti kis jelenet sohasem történik meg, de ha már mégis így alakult, azt még jobban szeretné, ha senki nem hozná fel, amit látott, és úgy tudnának tenni, mint ha mi se történt volna, hisz már most se tudja, mikor lesz képes újra Idha néni szemébe nézni. ~Csak felejtsük el, jó?~ sóhajt fel magában, remélve, hogy nem lesz további bonyodalom a dologból.*
//Egy hattal később//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Szemeit lehunyva akaratlanul is elmosolyodik kissé, ahogy Tizio simogatását érzi. Kicsit se zavarják az érdes ujjak, sőt csak még jobban csodálja a férfit azért, ahogy szerezte őket, ezzel párhuzamosan pedig teljesen haszontalannak érzi magát, amiért ő a házimunkában való segítésen kívül nem sok mindent csinált eddig, és tanulmányaiban se jutott odáig, hogy segíthetne Tizio sérülésein. Nem akar azonban ilyesmire gondolni, sőt, semmire se, csak heverészni kicsit a másikhoz simulva, hamarosan azonban azon kapja magát, hogy a hátán fekszik, és Tizio néz le rá*
- Nincs túl korán ehhez? *kérdezi kissé zavartan, elvörösödve, ahogy leesik neki, mire is megy ki a dolog. Úgy véli azonban, az ilyesmit inkább este illik csinálni, már ha illik valamikor, már csak abból a megfontolásból is, hogy akkor sötét van, és kevésbé látszanak vélt vagy valós hibái. Hiába van ugyanis most is behúzva a függöny, meggyőződése, hogy borzasztóan néz ki ébredés után, és ez még a félhomályban is tökéletesen látszik. Tizio csókjai azonban hamarosan háttérbe szorítják ilyen irányú aggodalmait, és bár újra elbizonytalanodik kissé, mikor lekerül róla a hálóing, nemsokára már semmi másra nem tud gondolni, csak a fölé magasodó férfira, akinek a látványa és a mozdulatai teljesen feledtetik vele a külvilágot. Ennek köszönhető, hogy ő maga se hallja a közeledő lépteket, és csak a lelkes üdvözlésre kap észbe, már nem csak ketten vannak. Annyira megdöbbenti Idha néni váratlan megjelenése, hogy teljesen ledermed, és az ijedt pislogáson kívül csak arra képes, hogy görcsösen kapaszkodjon Tizio vállába. A férfira pillantva azonban megdöbbenve látja dühös arckifejezését, ami őt magát is megrémíti kicsit, ezért lazít is szorításán, megpróbálva őt kissé eltolni magától, hiszen nem szeretné, ha Idha néni így látná őket. Ha sikerül eltávolodniuk kicsit, már rögtön nyúl is a takaróért, hogy az álláig rántsa azt, eltakarva mindent, amit el kell. Ahhoz még továbbra is túl rémült, hogy bármit is szóljon, így csak tágra nyílt szemekkel figyeli a körülötte zajló beszélgetést. Még nem látta így viselkedni Tiziot, és bár megérti, hogy ki van akadva, hisz az első döbbeneten túl valószínűleg ő is ki lenne borulva, azzal is tisztában van, Idha nénit csupán a jó szándék vezérelte, mikor úgy döntött, bekopog hozzájuk. Továbbra is az ágyban kuporogva, térdeit felhúzva igyekszik előre nyúlni kicsit, hogy megszorítsa a férfi kezét, ha eléri, így próbálva megnyugtatni őt, miközben a zavartól vöröslő füllel vet egy bocsánatkérő pillantást Idha néni felé is a keresetlen szavakért. Akaratlanul is összehúzza azonban a szemét a hirtelen támadt fényességre, és bár kicsit tart tőle, mire is készül Tizio, amikor kikászálódik az ágyból, hálás érte, hogy visszahúzza a függönyt*
- Igen, az jó lesz, köszönjük. És a pogácsát is. *motyogja zavartan. Látszik rajta, hogy még mindig nem tért teljesen magához a történtek miatt, hiszen ha nem kerülgetné a pánik, akkor biztos a szemeit forgatná a csirke hallatán, valamint megkérdezné, mi is az a bütyi, mert korábban még nem hallotta ezt a kifejezést. Jelen pillanatban azonban, bármennyire is kedveli a nénit, nem szeretne mást, csak hogy végre behúzza maga mögött az ajtót és kettesben hagyja őket Tizioval. Ő maga továbbra sem mer mozdulni, csak felhúzott térdeit ölelgetve kuporog a takaróba burkolva, csupán pillantásával kérlelve a férfit, hogy higgadjon le kissé, és jöjjön vissza mellé az ágyba. Szerette volna, ha az iménti kis jelenet sohasem történik meg, de ha már mégis így alakult, azt még jobban szeretné, ha senki nem hozná fel, amit látott, és úgy tudnának tenni, mint ha mi se történt volna, hisz már most se tudja, mikor lesz képes újra Idha néni szemébe nézni. ~Csak felejtsük el, jó?~ sóhajt fel magában, remélve, hogy nem lesz további bonyodalom a dologból.*
2553. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-07-05 16:40:54
Üzenet elküldve: 2019-07-05 16:40:54
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Efföld//
//Egy hattal később//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Mindkét tenyere sebes, hiszen nem szokta a sötételf a szántást, ezért most érdes tenyérrel simít végig a hozzábújó lányon, aztán anélkül fúrja orrát Nava hajába, hogy kinyitná a szemét.*
- Neked is. *Suttogja, közben pedig mozdul, határozott célja az, hogy a lányt a hátára fektesse, hogy aztán felé kerekedhessen, ha ez sikerült, akkor immáron teljesen nyitott szemekkel kezdi kóstolgatni Nava nyakát, egyik keze eközben igyekszik lehámozni a lányról a hálóinget. ~Ó milyen jó álomillatod van.~ Azonban nem áll meg a nyakánál, hanem elindul lefelé, szenvedéllyel falva a lány minden egyes porcikáját, hosszasan elidőzve érzékenyebb helyeken, ha Nava le nem állítja, akkor Tizio feje nemsoká a combjai között van, hogy csókokkal hintse be ott. ~Így indul csak jól a nap.~
Ha Nava hagyta, hogy a nap elindításaként kényeztesse, majd a magáévá is tegye, akkor ugye nincsen semmi furcsa abban, hogy Tizio sem a csoszogó lépteket nem hallja meg, sem pedig a kopogást az ajtó, ugyanis úgy dobol a fülében a tulajdon vére, hogy az nem engedi, hogy mást is érzékeljen a külvilágból. Ebben az esetben a néni arra toppan be, hogy a lány fölött támaszkodik, barnára sült hátán csurog az izzadság, ahogyan fehéren világító hátsója egyenletes, bár már kissé elvadult tempóban mozog, valószínűleg nem jár már messze attól, hogy vágya beteljesüljön, csak éppen ezúttal már eljut az agyáig az öregasszony hangja és ezért félúton megáll csípője a lökésben és máskor rezzenéstelen arcán megjelenik a harag, máskor közönyös tekintete pedig villámot szór. ~Mi a véreres lófaszért jöttél be?!~ Nem pattan le pánikszerűen a lányról, reflexeiből csak annyira telik, hogy megpróbálja eltakarni magukat, de legalábbis Navát, ugyanakkor ha a lány szabadulni szeretne ebből a pozícióból, akkor természetesen elereszti, hogy haragos szusszanással üljön le a hófehér hátsójára úgy, hogy azért illendőségből az ölébe húzza a takaró csücskét.*
- Hogy mi a fasz bajod van, nénnye? *Bukik ki belőle az egyetlen kérdés, ami jelenleg foglalkoztatja. ~Most komolyan zárni kell az ajtót?!~ Hunyorogva néz a mamzira, hogy aztán felállva, a dereka köré kanyarított takaróval az imént kihúzott függönyhöz lépjen és dühösen visszahúzza azt, nehezen nyeri vissza a máskor legendás nyugalmát, mint sértett vadkan fú veszett dühében.* - Csirkét. És most, ha lennél szíves kifáradni. *Szinte sziszeg.
Ha Nava már eleve nem engedte neki, hogy rámásszon, akkor azt sem éli meg drámainak, hogy a mámi belegyalogol a reggelébe.*
//Egy hattal később//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Mindkét tenyere sebes, hiszen nem szokta a sötételf a szántást, ezért most érdes tenyérrel simít végig a hozzábújó lányon, aztán anélkül fúrja orrát Nava hajába, hogy kinyitná a szemét.*
- Neked is. *Suttogja, közben pedig mozdul, határozott célja az, hogy a lányt a hátára fektesse, hogy aztán felé kerekedhessen, ha ez sikerült, akkor immáron teljesen nyitott szemekkel kezdi kóstolgatni Nava nyakát, egyik keze eközben igyekszik lehámozni a lányról a hálóinget. ~Ó milyen jó álomillatod van.~ Azonban nem áll meg a nyakánál, hanem elindul lefelé, szenvedéllyel falva a lány minden egyes porcikáját, hosszasan elidőzve érzékenyebb helyeken, ha Nava le nem állítja, akkor Tizio feje nemsoká a combjai között van, hogy csókokkal hintse be ott. ~Így indul csak jól a nap.~
Ha Nava hagyta, hogy a nap elindításaként kényeztesse, majd a magáévá is tegye, akkor ugye nincsen semmi furcsa abban, hogy Tizio sem a csoszogó lépteket nem hallja meg, sem pedig a kopogást az ajtó, ugyanis úgy dobol a fülében a tulajdon vére, hogy az nem engedi, hogy mást is érzékeljen a külvilágból. Ebben az esetben a néni arra toppan be, hogy a lány fölött támaszkodik, barnára sült hátán csurog az izzadság, ahogyan fehéren világító hátsója egyenletes, bár már kissé elvadult tempóban mozog, valószínűleg nem jár már messze attól, hogy vágya beteljesüljön, csak éppen ezúttal már eljut az agyáig az öregasszony hangja és ezért félúton megáll csípője a lökésben és máskor rezzenéstelen arcán megjelenik a harag, máskor közönyös tekintete pedig villámot szór. ~Mi a véreres lófaszért jöttél be?!~ Nem pattan le pánikszerűen a lányról, reflexeiből csak annyira telik, hogy megpróbálja eltakarni magukat, de legalábbis Navát, ugyanakkor ha a lány szabadulni szeretne ebből a pozícióból, akkor természetesen elereszti, hogy haragos szusszanással üljön le a hófehér hátsójára úgy, hogy azért illendőségből az ölébe húzza a takaró csücskét.*
- Hogy mi a fasz bajod van, nénnye? *Bukik ki belőle az egyetlen kérdés, ami jelenleg foglalkoztatja. ~Most komolyan zárni kell az ajtót?!~ Hunyorogva néz a mamzira, hogy aztán felállva, a dereka köré kanyarított takaróval az imént kihúzott függönyhöz lépjen és dühösen visszahúzza azt, nehezen nyeri vissza a máskor legendás nyugalmát, mint sértett vadkan fú veszett dühében.* - Csirkét. És most, ha lennél szíves kifáradni. *Szinte sziszeg.
Ha Nava már eleve nem engedte neki, hogy rámásszon, akkor azt sem éli meg drámainak, hogy a mámi belegyalogol a reggelébe.*
2552. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-07-05 13:11:51
Üzenet elküldve: 2019-07-05 13:11:51
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 156
OOC üzenetek: 126
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 156
OOC üzenetek: 126
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Learon//
//Zárás//
*Még egyet kortyol a finomabbnál finomabb sajt falatkákra és röviden elmeséli Learonnak, hogyan változott meg a bőre, minek a hatására.*
-Nem tudom emlékszik-e, de volt nem régiben egy csillaghullás. A nép, köztük én is, nagy kíváncsisággal figyelte az eseményt. Kisebb-nagyobb szilánkok hullottak alá az égből, különböző színekben. Ki-ki megfogva nagy kincsként tekintett rájuk. Én is felemeltem egyet és hirtelen látomásokat láttam, mindezek után a bőröm átlátszóvá vált. Ennyi a rövid története az esetemnek.
*Kiissza utolsó kortyát a kupából és elbúcsúzik Learontól.*
-Köszönöm ezt a fenséges vendéglátást. Mondhatom, csak jó hírét fogom vinni magáról útjaimon. Minden jót kívánok önnek. Az ég áldja! Viszlát!
*Azzal kezet nyújt Learonnak és elballag új kalandokat keresve.*
//Learon//
//Zárás//
*Még egyet kortyol a finomabbnál finomabb sajt falatkákra és röviden elmeséli Learonnak, hogyan változott meg a bőre, minek a hatására.*
-Nem tudom emlékszik-e, de volt nem régiben egy csillaghullás. A nép, köztük én is, nagy kíváncsisággal figyelte az eseményt. Kisebb-nagyobb szilánkok hullottak alá az égből, különböző színekben. Ki-ki megfogva nagy kincsként tekintett rájuk. Én is felemeltem egyet és hirtelen látomásokat láttam, mindezek után a bőröm átlátszóvá vált. Ennyi a rövid története az esetemnek.
*Kiissza utolsó kortyát a kupából és elbúcsúzik Learontól.*
-Köszönöm ezt a fenséges vendéglátást. Mondhatom, csak jó hírét fogom vinni magáról útjaimon. Minden jót kívánok önnek. Az ég áldja! Viszlát!
*Azzal kezet nyújt Learonnak és elballag új kalandokat keresve.*
2551. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-07-05 02:19:26
Üzenet elküldve: 2019-07-05 02:19:26
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Efföld//
//Egy hattal később//
*Fréridha néni már kora reggel komoly lelkesedéssel sertepertél a ház körül. Bár gyakran jajgatott az elmúlt időszakban, de ez amolyan korából fakadó tulajdonság, hiszen bárki láthatja, hogy könnyedén szaladgál ide-oda, hogy bokros teendőit végezze, vagy éppen csak úgy tegyen, mintha. Időnként nagy csattogással hadakozik a pimasz legyekkel, vagy hangyákkal, utóbbiakból szívesen bele is dobálgat sebtében egyet-egyet a szájába, és szalad tovább, mert sok a munka.
Idha néninek hála nem teljesen nyugodalmas a reggel, hiszen járkálásával valamiféle alapzajt ad neki, de összességében igyekszik nem zavaró lenni. Vagy nem annyira annak lenni.
Tizio és Navarentine természetesen sokáig pihennek, ezt nyilvánvalóan Fréridha néni is megérti, hiszen ő is volt fiatal, meg szerelmes, igaz, ő maga sosem tétlenkedett, ahhoz túlzottan hajtotta már akkoriban is a vére. Az öregasszony törekszik türelmet gyakorolni, de a fiatalok csak nem dugják ki az orrukat, legfeljebb valami mást máshova, és ahogy telnek a fertályórák, ő úgy lesz egyre izgatottabb. Ha másból nem is, de lelkesedésből nincs hiány, na meg persze lisztből a köténykéjén.
Mivel Idha néni már hajnalok hajnalán aktívan kukorékolt, így jóformán az ő mércéjével mindenki hatalmas lustaság, ez a gondolat az, ami arra készteti, hogy meginduljon a fiatalok szobája felé, hiszen a sok fetrengéstől még felfekvéses lesz a hátuk. Mezítlábas léptei gyors ütemben kopogva jelzik haladási irányát, ahogy a csontos lábfejei a földhöz érnek. Tizio és Nava hamarosan kopogást hallhat az ajtajukon, sőt, amennyiben az nyitva van, úgy nyílni is kezd, és egy kíváncsiskodó vénasszony néz be, arcán szétterülő széles mosollyal.*
- Jó reggelt gerlécskéim!
*Köszönti az ifjakat kitörő lelkesedéssel, de főleg megemelt hangon, hogy a maradék álmosságot is kikiabálja a többiekből. Ha akadálya nincs, akkor zavartalanul beengedi magát, hogy a függönyökkel és az ablakkal babráljon, mert a fénynek, és levegőnek muszáj bejönnie.*
- Nem is lábatlankodom én itten sokáig, szerelmeskedve bújjatok össze amíg jól esik, csupán aztat akartam megkérdezni, hogy a tökmagos pogácsa meg a kolompéros bütyi mellé mit óhajt a szívetek? Megcsinálom én pillanatok alatt! Csak mondjátok meg nekem, drága gyermekeim.
//Egy hattal később//
*Fréridha néni már kora reggel komoly lelkesedéssel sertepertél a ház körül. Bár gyakran jajgatott az elmúlt időszakban, de ez amolyan korából fakadó tulajdonság, hiszen bárki láthatja, hogy könnyedén szaladgál ide-oda, hogy bokros teendőit végezze, vagy éppen csak úgy tegyen, mintha. Időnként nagy csattogással hadakozik a pimasz legyekkel, vagy hangyákkal, utóbbiakból szívesen bele is dobálgat sebtében egyet-egyet a szájába, és szalad tovább, mert sok a munka.
Idha néninek hála nem teljesen nyugodalmas a reggel, hiszen járkálásával valamiféle alapzajt ad neki, de összességében igyekszik nem zavaró lenni. Vagy nem annyira annak lenni.
Tizio és Navarentine természetesen sokáig pihennek, ezt nyilvánvalóan Fréridha néni is megérti, hiszen ő is volt fiatal, meg szerelmes, igaz, ő maga sosem tétlenkedett, ahhoz túlzottan hajtotta már akkoriban is a vére. Az öregasszony törekszik türelmet gyakorolni, de a fiatalok csak nem dugják ki az orrukat, legfeljebb valami mást máshova, és ahogy telnek a fertályórák, ő úgy lesz egyre izgatottabb. Ha másból nem is, de lelkesedésből nincs hiány, na meg persze lisztből a köténykéjén.
Mivel Idha néni már hajnalok hajnalán aktívan kukorékolt, így jóformán az ő mércéjével mindenki hatalmas lustaság, ez a gondolat az, ami arra készteti, hogy meginduljon a fiatalok szobája felé, hiszen a sok fetrengéstől még felfekvéses lesz a hátuk. Mezítlábas léptei gyors ütemben kopogva jelzik haladási irányát, ahogy a csontos lábfejei a földhöz érnek. Tizio és Nava hamarosan kopogást hallhat az ajtajukon, sőt, amennyiben az nyitva van, úgy nyílni is kezd, és egy kíváncsiskodó vénasszony néz be, arcán szétterülő széles mosollyal.*
- Jó reggelt gerlécskéim!
*Köszönti az ifjakat kitörő lelkesedéssel, de főleg megemelt hangon, hogy a maradék álmosságot is kikiabálja a többiekből. Ha akadálya nincs, akkor zavartalanul beengedi magát, hogy a függönyökkel és az ablakkal babráljon, mert a fénynek, és levegőnek muszáj bejönnie.*
- Nem is lábatlankodom én itten sokáig, szerelmeskedve bújjatok össze amíg jól esik, csupán aztat akartam megkérdezni, hogy a tökmagos pogácsa meg a kolompéros bütyi mellé mit óhajt a szívetek? Megcsinálom én pillanatok alatt! Csak mondjátok meg nekem, drága gyermekeim.
2550. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-07-03 19:09:23
Üzenet elküldve: 2019-07-03 19:09:23
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Cha'yss//
*Senki nem mondhatja Aenaere, hogy ne lenne fejlődőképes, mert nagyon is az. Példának okáért nem vitatkozik Cha'ysszal azon, hogy mennyire tökéletlen is valójában. Vita helyett szemérmesen lesüti a tekintetét, nem tud erre most mit mondani, mivel nemcsak szemérmessége támad fel, de a bűntudata is. Nem lenne szabad ennyire jól érezze magát a férfival, egyáltalán nem is szabadna itt lennie, de főleg nem lenne szabad kihasználnia Cha'yss gyengéd érzéseit a saját maga szórakozására. Már majdnem bocsánatot is kér emiatt a férfitól mikor az felnevet, majd megcsókolja őt. Ezzel tökéletesen belefojtja a lányba a felbuggyanni készülő szabadkozást, sőt egy kis időre el is felejti, mert együtt nevet Cha'ysszal az elképzelt, szürreális képen.*
- A manóba!
*Mondja Cha'yss vallomása után, hangjában tetetett nehezteléssel, arcán mímelt durcássággal, miközben fél kezével elereszti a férfi nyakát és "bosszúsan" csettint. A tavernát illető tervekre bólint, de egyáltalán nem sietteti az indulást, egyrészt azért mert tényleg nem akar enni, másrészt pedig azért, mert túl jól érzi magát. A víz persze annyira azért nem meleg, hogy órákat töltsenek el benne. Mikor Aenaenek már kékülnek az ajkai, akkor úgy dönt, hogy bármennyire is élvezi, de mégis véget kell vetni az idillnek.
A kunyhóban visszaszolgáltatja Cha'yss ingét és kalapját is, hogy aztán az állatbőrökön végigheveredve várja meg míg a férfi visszatér. A várakozás ideje alatt el is bóbiskol, félig az oldalán félig a hasán fekve, arcát egyik könyökhajlatába rejtve. Persze rögtön felébred, ahogy Cha'yss visszatér, de kell neki pár perc ahhoz, hogy teljesen éber legyen. Az ételt fejrázással utasítja vissza, az ellen viszont egy csepp kifogása sincsen, hogy újra élvezzék egymás testét, ezután viszont már végképp kifárad. Egy darabig ugyan még cirógatja a férfit, magában megállapítva, hogy nem csupán Cha'yss szakálla tetszik neki, hanem mellkasának valamennyi pihéje is. Elmosolyodik a felismerésre. Mosollyal az arcán alszik el, befészkelve magát a férfi karjai közé. Mikor pedig eljön a hajnal, akkor igyekszik palástolni csalódottságát, ahogyan Cha'yss indulni készül. Felhúzott térdekkel ülve nézi, ahogyan a másik öltözik, de ő maga nem veszi fel egyelőre a saját ruháit, tervei szerint alszik még kicsit, de legalábbis fekszik és próbálja leküzdeni a hányingert, amit már úgy üdvözöl, mint régi ismerőst. Cha'yss már messze jár, mikor Aenae egy bokor tövében öklendezik.*
//Cha'yss//
*Senki nem mondhatja Aenaere, hogy ne lenne fejlődőképes, mert nagyon is az. Példának okáért nem vitatkozik Cha'ysszal azon, hogy mennyire tökéletlen is valójában. Vita helyett szemérmesen lesüti a tekintetét, nem tud erre most mit mondani, mivel nemcsak szemérmessége támad fel, de a bűntudata is. Nem lenne szabad ennyire jól érezze magát a férfival, egyáltalán nem is szabadna itt lennie, de főleg nem lenne szabad kihasználnia Cha'yss gyengéd érzéseit a saját maga szórakozására. Már majdnem bocsánatot is kér emiatt a férfitól mikor az felnevet, majd megcsókolja őt. Ezzel tökéletesen belefojtja a lányba a felbuggyanni készülő szabadkozást, sőt egy kis időre el is felejti, mert együtt nevet Cha'ysszal az elképzelt, szürreális képen.*
- A manóba!
*Mondja Cha'yss vallomása után, hangjában tetetett nehezteléssel, arcán mímelt durcássággal, miközben fél kezével elereszti a férfi nyakát és "bosszúsan" csettint. A tavernát illető tervekre bólint, de egyáltalán nem sietteti az indulást, egyrészt azért mert tényleg nem akar enni, másrészt pedig azért, mert túl jól érzi magát. A víz persze annyira azért nem meleg, hogy órákat töltsenek el benne. Mikor Aenaenek már kékülnek az ajkai, akkor úgy dönt, hogy bármennyire is élvezi, de mégis véget kell vetni az idillnek.
A kunyhóban visszaszolgáltatja Cha'yss ingét és kalapját is, hogy aztán az állatbőrökön végigheveredve várja meg míg a férfi visszatér. A várakozás ideje alatt el is bóbiskol, félig az oldalán félig a hasán fekve, arcát egyik könyökhajlatába rejtve. Persze rögtön felébred, ahogy Cha'yss visszatér, de kell neki pár perc ahhoz, hogy teljesen éber legyen. Az ételt fejrázással utasítja vissza, az ellen viszont egy csepp kifogása sincsen, hogy újra élvezzék egymás testét, ezután viszont már végképp kifárad. Egy darabig ugyan még cirógatja a férfit, magában megállapítva, hogy nem csupán Cha'yss szakálla tetszik neki, hanem mellkasának valamennyi pihéje is. Elmosolyodik a felismerésre. Mosollyal az arcán alszik el, befészkelve magát a férfi karjai közé. Mikor pedig eljön a hajnal, akkor igyekszik palástolni csalódottságát, ahogyan Cha'yss indulni készül. Felhúzott térdekkel ülve nézi, ahogyan a másik öltözik, de ő maga nem veszi fel egyelőre a saját ruháit, tervei szerint alszik még kicsit, de legalábbis fekszik és próbálja leküzdeni a hányingert, amit már úgy üdvözöl, mint régi ismerőst. Cha'yss már messze jár, mikor Aenae egy bokor tövében öklendezik.*
2549. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-07-02 23:37:16
Üzenet elküldve: 2019-07-02 23:37:16
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Kagaenae//
*Még mindig mulattatja, hogy Aenae gyakorlatilag mindentől képes zavarba jönni, de nem dühítően mulattatja, hanem kedvesnek érzi a részéről. Ami elég fura, mert általában az ilyesféle reakciók egy idő után irritálni szokták.
A dereka köré kulcsolódó lábakra, s a pozícióra, mellyel így egymással szembe kerülnek, elégedetten emelkedik meg kettészelt szemöldöke. A víz alatt megmozdul valami és nem éppen egy prédára kapó hal.*
- Nem gondolom, hogy az ütlegeléstől váltál jó táncossá. De ösztönző hatása mindenképpen van. *Zárná rövidre ezt az ütlegelős témát. Őt is gyakran ütötték meg, hol a madame, hol valamelyik elégedetlen vendég, de olykor még szajha anyja is, ha nem úgy csinált valamit, ahogyan azt elvárták tőle. Aztán felcseperedett és amikor először kapta el az anyja kezét ütés közben, többet nem emeltek kezet rá.*
- El sem tudom mondani, mennyire örülök annak, hogy nem vagy "elég barbár" hozzá. *Nevet fel.*
- Nekem így vagy tökéletes. *Mondja csak félhangosan, majd lassú körbe kezd a vízben, mintha már most táncolnának.
A vallomást előbb komoly képpel hallgatja, aztán, amikor kiderül a vallomás oka, jóízűen felnevet és visszacsókol, szenvedéllyel és hévvel, mintha még soha nem mondtak volna ennél szebbet neki életében.
Az ötlet, hogy puszta kézzel fogjanak halat, ugyanúgy mosolyra készteti. Elképzeli, ahogy ők ketten pucéran állnak a vízben és rendkívül koncentrálnak, hogy sikerüljön kikapniuk egy halat a vízből.*
- Ez esetben én is tartozom egy vallomással. *Kezd bele.*
- Nem tudok halat fogni. Sem foggal és attól tartok, a hagyományos verzióval sem. *Szélesen elmosolyodik saját vallomása után.*
- Hm... valahogyan majd megoldjuk. Majd visszamegyek a fogadóba és kérek valamit elvitelre. Aztán visszajövök hozzád és kitaláljuk, mivel töltsük az este további részét. *Kacsint sokat ígérően, amelyből Aenae kitalálhatja, hogy mire is gondol valójában.
Addig marad a folyóban a lánnyal, amíg azt ő szeretné. Furcsán jól esik neki a szabadság, amelyet ezek a pillanatok okoznak, most először felejti el, hogy azon gondolkozzon, a Pintyben minden a helyén van-e.
A fürdőzés után visszatérhetnek a kunyhóba, hogy az igric felöltözzön és a Vaskorsóba menjen vacsorát venni. Hideg élelmet kér, amit könnyen, főzés nélkül is el tudnak fogyasztani, hogy utána esetlegesen kipróbálhassák azt a pózt, amelyet Aenae vett fel vele a vízben. Biztosan kellemes pillanatokat szerezhetnek egymásnak vele.
Késő éjjelig feküdne a lány mellett a haját simogatva, míg Aenae el nem alszik, hogy aztán hajnalban elbúcsúzzon a lánytól és városi teendőire hivatkozva elhagyja a Vashegyet.
De biztos benne, hogy vissza fog térni, hisz remekül érezte magát a kunyhóban a tharg úrnővel. Visszafelé szokatlanul sokat mosolyog és maga sem hiszi, de várja már, mikor tölthet el egy újabb estét a lánnyal.*
//Kagaenae//
*Még mindig mulattatja, hogy Aenae gyakorlatilag mindentől képes zavarba jönni, de nem dühítően mulattatja, hanem kedvesnek érzi a részéről. Ami elég fura, mert általában az ilyesféle reakciók egy idő után irritálni szokták.
A dereka köré kulcsolódó lábakra, s a pozícióra, mellyel így egymással szembe kerülnek, elégedetten emelkedik meg kettészelt szemöldöke. A víz alatt megmozdul valami és nem éppen egy prédára kapó hal.*
- Nem gondolom, hogy az ütlegeléstől váltál jó táncossá. De ösztönző hatása mindenképpen van. *Zárná rövidre ezt az ütlegelős témát. Őt is gyakran ütötték meg, hol a madame, hol valamelyik elégedetlen vendég, de olykor még szajha anyja is, ha nem úgy csinált valamit, ahogyan azt elvárták tőle. Aztán felcseperedett és amikor először kapta el az anyja kezét ütés közben, többet nem emeltek kezet rá.*
- El sem tudom mondani, mennyire örülök annak, hogy nem vagy "elég barbár" hozzá. *Nevet fel.*
- Nekem így vagy tökéletes. *Mondja csak félhangosan, majd lassú körbe kezd a vízben, mintha már most táncolnának.
A vallomást előbb komoly képpel hallgatja, aztán, amikor kiderül a vallomás oka, jóízűen felnevet és visszacsókol, szenvedéllyel és hévvel, mintha még soha nem mondtak volna ennél szebbet neki életében.
Az ötlet, hogy puszta kézzel fogjanak halat, ugyanúgy mosolyra készteti. Elképzeli, ahogy ők ketten pucéran állnak a vízben és rendkívül koncentrálnak, hogy sikerüljön kikapniuk egy halat a vízből.*
- Ez esetben én is tartozom egy vallomással. *Kezd bele.*
- Nem tudok halat fogni. Sem foggal és attól tartok, a hagyományos verzióval sem. *Szélesen elmosolyodik saját vallomása után.*
- Hm... valahogyan majd megoldjuk. Majd visszamegyek a fogadóba és kérek valamit elvitelre. Aztán visszajövök hozzád és kitaláljuk, mivel töltsük az este további részét. *Kacsint sokat ígérően, amelyből Aenae kitalálhatja, hogy mire is gondol valójában.
Addig marad a folyóban a lánnyal, amíg azt ő szeretné. Furcsán jól esik neki a szabadság, amelyet ezek a pillanatok okoznak, most először felejti el, hogy azon gondolkozzon, a Pintyben minden a helyén van-e.
A fürdőzés után visszatérhetnek a kunyhóba, hogy az igric felöltözzön és a Vaskorsóba menjen vacsorát venni. Hideg élelmet kér, amit könnyen, főzés nélkül is el tudnak fogyasztani, hogy utána esetlegesen kipróbálhassák azt a pózt, amelyet Aenae vett fel vele a vízben. Biztosan kellemes pillanatokat szerezhetnek egymásnak vele.
Késő éjjelig feküdne a lány mellett a haját simogatva, míg Aenae el nem alszik, hogy aztán hajnalban elbúcsúzzon a lánytól és városi teendőire hivatkozva elhagyja a Vashegyet.
De biztos benne, hogy vissza fog térni, hisz remekül érezte magát a kunyhóban a tharg úrnővel. Visszafelé szokatlanul sokat mosolyog és maga sem hiszi, de várja már, mikor tölthet el egy újabb estét a lánnyal.*
2548. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-07-01 20:09:57
Üzenet elküldve: 2019-07-01 20:09:57
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Cha'yss//
*Vannak pillanatok, mikor az ember szívesen elsüllyedne szégyenében és hát a saját szégyentelen gondolata, illetve a saját szégyentelen gondolatának rá való kivetítése mindenképpen ilyen. Azt persze Aenae már nem tudná megmondani, hogy mitől is jön zavarba, mikor ez valójában egy bújtatott dicséret. Kicsit élvezi még a vízen ringatózást, de aztán pozíciót vált és szembefordul a férfival úgy, hogy lábait a derekára kulcsolja.*
- Ó, ha veled táncolnék, akkor nem lenne gondom. Hidd el, hogy páros táncokban jó vagyok. A sok ütlegnek hála.
*Emlékei között felrémlik az aszott tánctanárnő, akinek a keze, vagyis a kristályfogós pálcája, sokszor eljárt, ha a kis tanítványai valamit rosszul csináltak. Aenae pedig számtalanszor csinált rosszul ezt, vagy azt. Bezzeg az öccse őstehetség volt, rögtön ment neki minden.*
- De a vetkőzős, cici- és fenékriszálós táncok nem az én műfajom. Ahhoz nem vagyok elég barbár.
*Elmosolyodik, nehezen képzeli is el magát amint rázza azt, amit az imént vázolt és amikből őt nem áldotta a természet túlságosan meg, épp csak annyira, hogy lánynak nézzék.*
- Ó, féltem, hogy megéhezel. Tartozom egy töredelmes vallomással ugyanis. Vagy többel. De hiszed vagy sem...
*Elmosolyodik, aztán megcsókolja Cha'ysst.*
- De nem tudok főzni. Még azt sem tudom, hogy hogyan kell nokedlit szaggatni. Bár az félsiker, hogy tudom, hogy szaggatni kell, ugye?
*Halkan felnevet.*
- Én nem vagyok éhes.
*Vagyis inkább nem mer enni, mert azt mindig igen hamar kihányja és nincs kedve rókázással elrontani ezt a napot.*
- Esetleg foghatunk puszta kézzel halat, na? Nem mintha tudnék ilyesmit, de biztos jó móka lehet... A barbárok biztos így szájjal fogják meg. Csak így tátott szájjal lecsapnak, aztán belemélyesztik a kihegyezett fogaikat.
*Csattogtatja kicsit a cseppet sem hegyes, de egyébként szabályos, gyöngysorra emlékeztető fogait.
Kaganból egyébként pont ki is nézné, de még Waldranból is, hogy foggal fogjon halat.*
//Cha'yss//
*Vannak pillanatok, mikor az ember szívesen elsüllyedne szégyenében és hát a saját szégyentelen gondolata, illetve a saját szégyentelen gondolatának rá való kivetítése mindenképpen ilyen. Azt persze Aenae már nem tudná megmondani, hogy mitől is jön zavarba, mikor ez valójában egy bújtatott dicséret. Kicsit élvezi még a vízen ringatózást, de aztán pozíciót vált és szembefordul a férfival úgy, hogy lábait a derekára kulcsolja.*
- Ó, ha veled táncolnék, akkor nem lenne gondom. Hidd el, hogy páros táncokban jó vagyok. A sok ütlegnek hála.
*Emlékei között felrémlik az aszott tánctanárnő, akinek a keze, vagyis a kristályfogós pálcája, sokszor eljárt, ha a kis tanítványai valamit rosszul csináltak. Aenae pedig számtalanszor csinált rosszul ezt, vagy azt. Bezzeg az öccse őstehetség volt, rögtön ment neki minden.*
- De a vetkőzős, cici- és fenékriszálós táncok nem az én műfajom. Ahhoz nem vagyok elég barbár.
*Elmosolyodik, nehezen képzeli is el magát amint rázza azt, amit az imént vázolt és amikből őt nem áldotta a természet túlságosan meg, épp csak annyira, hogy lánynak nézzék.*
- Ó, féltem, hogy megéhezel. Tartozom egy töredelmes vallomással ugyanis. Vagy többel. De hiszed vagy sem...
*Elmosolyodik, aztán megcsókolja Cha'ysst.*
- De nem tudok főzni. Még azt sem tudom, hogy hogyan kell nokedlit szaggatni. Bár az félsiker, hogy tudom, hogy szaggatni kell, ugye?
*Halkan felnevet.*
- Én nem vagyok éhes.
*Vagyis inkább nem mer enni, mert azt mindig igen hamar kihányja és nincs kedve rókázással elrontani ezt a napot.*
- Esetleg foghatunk puszta kézzel halat, na? Nem mintha tudnék ilyesmit, de biztos jó móka lehet... A barbárok biztos így szájjal fogják meg. Csak így tátott szájjal lecsapnak, aztán belemélyesztik a kihegyezett fogaikat.
*Csattogtatja kicsit a cseppet sem hegyes, de egyébként szabályos, gyöngysorra emlékeztető fogait.
Kaganból egyébként pont ki is nézné, de még Waldranból is, hogy foggal fogjon halat.*
2547. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-06-30 13:18:20
Üzenet elküldve: 2019-06-30 13:18:20
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Kagaenae//
*Egy darabig tréfás a férfiak női ruhába öltöztetése gondolatban, de mivel az igric elég vizuális típus, így hamar ráun a dologra. Ha lehet, inkább nőket vizualizál maga előtt, nem férfiakat. De szerencsére nincs szüksége a képzeletére, mert a meztelen, fején kalapot viselő Aenae alakja ott van előtte, kedvére legeltethetné a szemét rajta, ha akarná.*
- Ebben a kontextusban így neked is kiválóan kell táncolnod. *Kacsint a csípő mozgása és a tánctudás közti párhuzam felállításának gondolatára. Amikor a lány "nyeregben" volt, nem volt panasz a csípőjére.
Még mindig érzi, mennyire zavarba jön az ilyen gondolatoktól Aenae, akkor is, ha azok a sajátjai, de nem szólja meg, rájött, hogy a bizonygatással csak ellentétes hatást vált ki.*
- Úgy legyen. *Mondja halkan a közös tánc említésére mosolyogva.
Elengedi a lányt, hadd élvezze a vizet, a fejébe kapott kalappal figyeli, ahogy újra elmerül, ezúttal már sokkal sikeresebb módon, mint korábban. Megigazítja a kalapot a fején, szereti, ha jól áll a fején, annak ellenére is, hogy csak rövid időre kapta vissza.
Biztosan tartja meg maga mellett a lányt, hagyva, hogy kedvére lebeghessen segítségével a víz tetején, erre Aenaenek sem lehet panasza.
Halkan felnevet a komédiába illő táncjelenet felvázolásán, hagyva, hogy megcsókolják. Visszafogott szenvedélyességgel csókol vissza, mielőtt válaszol.*
- Ez csak úgy derülhet ki, ha egyszer tényleg táncolunk. *Csak ennyit mond, felesleges volna ezúttal is a sikerességet erőltetnie. Amíg Aenae nem kezd el bízni saját magában és képességeiben, addig csak rontana a helyzeten az örökös erőltetéssel.
Gyengéden ringatja a lányt a víz felszínén, kedvtelve merülve el a topáz tekintetben. Most nagyon jól érzi magát, meglepően szabad érzés itt, a folyóban a lánnyal, úgy, hogy senkinek sem kell megmondania, hogy mit és hogyan csináljon.*
- Mit fogunk vacsorázni, ha visszamentünk a kunyhóba? Megéheztem. *Veti fel a kérdést. Ő visszamehetne a fogadóba élelemért, de az talán feltűnne, esetleg Aenae mehetne, de abban is találhatnának furcsát. Viszont lehet, hogy a kutya se figyelne fel rájuk.*
//Kagaenae//
*Egy darabig tréfás a férfiak női ruhába öltöztetése gondolatban, de mivel az igric elég vizuális típus, így hamar ráun a dologra. Ha lehet, inkább nőket vizualizál maga előtt, nem férfiakat. De szerencsére nincs szüksége a képzeletére, mert a meztelen, fején kalapot viselő Aenae alakja ott van előtte, kedvére legeltethetné a szemét rajta, ha akarná.*
- Ebben a kontextusban így neked is kiválóan kell táncolnod. *Kacsint a csípő mozgása és a tánctudás közti párhuzam felállításának gondolatára. Amikor a lány "nyeregben" volt, nem volt panasz a csípőjére.
Még mindig érzi, mennyire zavarba jön az ilyen gondolatoktól Aenae, akkor is, ha azok a sajátjai, de nem szólja meg, rájött, hogy a bizonygatással csak ellentétes hatást vált ki.*
- Úgy legyen. *Mondja halkan a közös tánc említésére mosolyogva.
Elengedi a lányt, hadd élvezze a vizet, a fejébe kapott kalappal figyeli, ahogy újra elmerül, ezúttal már sokkal sikeresebb módon, mint korábban. Megigazítja a kalapot a fején, szereti, ha jól áll a fején, annak ellenére is, hogy csak rövid időre kapta vissza.
Biztosan tartja meg maga mellett a lányt, hagyva, hogy kedvére lebeghessen segítségével a víz tetején, erre Aenaenek sem lehet panasza.
Halkan felnevet a komédiába illő táncjelenet felvázolásán, hagyva, hogy megcsókolják. Visszafogott szenvedélyességgel csókol vissza, mielőtt válaszol.*
- Ez csak úgy derülhet ki, ha egyszer tényleg táncolunk. *Csak ennyit mond, felesleges volna ezúttal is a sikerességet erőltetnie. Amíg Aenae nem kezd el bízni saját magában és képességeiben, addig csak rontana a helyzeten az örökös erőltetéssel.
Gyengéden ringatja a lányt a víz felszínén, kedvtelve merülve el a topáz tekintetben. Most nagyon jól érzi magát, meglepően szabad érzés itt, a folyóban a lánnyal, úgy, hogy senkinek sem kell megmondania, hogy mit és hogyan csináljon.*
- Mit fogunk vacsorázni, ha visszamentünk a kunyhóba? Megéheztem. *Veti fel a kérdést. Ő visszamehetne a fogadóba élelemért, de az talán feltűnne, esetleg Aenae mehetne, de abban is találhatnának furcsát. Viszont lehet, hogy a kutya se figyelne fel rájuk.*
2546. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-06-27 19:37:03
Üzenet elküldve: 2019-06-27 19:37:03
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Cha'yss//
*Mosolyogva bólint, ahogyan megjelenik a szeme előtt nagybátyjának a míderbe bújtatott szőrös mellkasa, krinolinnal tupírozott szoknyában, az egészen megkoronázva egy hetyke kis kalappal. Beharapja alsó ajkát, hogy ne kezdjen éktelen röhögésbe a képen, ezért látszik is arcán, hogy viaskodik a kitörni készülő nevetéssel. Sikerrel visszanyeli a nevetést, főleg azért, mert tudja, hogy ha nem tenné, akkor sakál módjára röhögne, annak meg senki ne legyen a tanúja Effyn kívül. A hideg víz pont hozzájárul ahhoz, hogy zabolázni tudja magát.*
- Gondolom. Sőt tudom, hogy kiválóan tudod khm... tekergetni a csípődet.
*Aenae képes a köztük történtek ellenére is zavarba jönni a kissé áthallásos mondattól, ami kicsúszik a száján. Elvörösödik, de a vörös arc már nem is olyan feltűnő azután, hogy elmerül a vízben.*
- Gondolod?
*Kérdez vissza ezúttal a lány, aki nemcsak azt tudja magáról, hogy törvénytelenül tud röhögni, de azt is, hogy ha nem merítkezik bele ilyen módon a vízbe, akkor még fertályóra múlva is ott didergett volna a combközépig érő vízben kékülő szájjal, libabőrösen. Abban persze hamar biztos lesz, hogy rossz módszert választott, mert így a haja teljes káosz lett még azután - vagy amiatt - is, hogy Cha'yss segített megszabadulni az arcába ragadt tincsekkel. Egy darabig azonban nem tud mit tenni ezzel, mert a férfi karjai fogságba ejtik, bár ez a fogság egyáltalán nincsen ellenére.*
- Egyszer talán táncolunk majd.
*Elereszti Cha'yss nyakát, ha a férfi elereszti a derekát, akkor újra megmerítkezik, de ezúttal nem simán elsüllyed, hanem fejét hátrahajtva azon igyekszik, hogy csak haja legyen vizes, de ezúttal ne tapadjon az arcába, hanem a hátára. A kalapot erre az időre Cha'yss fejére teszi, hogy aztán mikor "megigazította" a haját, akkor újra visszavegye és újra átkarolja a férfi nyakát. Lábait elnyújtja Cha'yss mellett, így tulajdonképpen csak belé kapaszkodik, ez bizalmat feltételez a részéről, hisz úszni nem tud, persze a víz maximum derékig ér itt, úgyhogy akkor sem fulladna meg, ha nem kapaszkodna belé.*
- Magamat ismerve inkább a saját lábamban esnék el és inkább lennék nevetséges, mint vérpezsdítő. Bár a nevetéstől is felpezsdülne a véred. Úgyhogy lehet benne valami.
*Mosolyogva csókolja a férfit.*
- Igen, meglepődnék, ha nem így történne és nem törném ki a nyakam.
//Cha'yss//
*Mosolyogva bólint, ahogyan megjelenik a szeme előtt nagybátyjának a míderbe bújtatott szőrös mellkasa, krinolinnal tupírozott szoknyában, az egészen megkoronázva egy hetyke kis kalappal. Beharapja alsó ajkát, hogy ne kezdjen éktelen röhögésbe a képen, ezért látszik is arcán, hogy viaskodik a kitörni készülő nevetéssel. Sikerrel visszanyeli a nevetést, főleg azért, mert tudja, hogy ha nem tenné, akkor sakál módjára röhögne, annak meg senki ne legyen a tanúja Effyn kívül. A hideg víz pont hozzájárul ahhoz, hogy zabolázni tudja magát.*
- Gondolom. Sőt tudom, hogy kiválóan tudod khm... tekergetni a csípődet.
*Aenae képes a köztük történtek ellenére is zavarba jönni a kissé áthallásos mondattól, ami kicsúszik a száján. Elvörösödik, de a vörös arc már nem is olyan feltűnő azután, hogy elmerül a vízben.*
- Gondolod?
*Kérdez vissza ezúttal a lány, aki nemcsak azt tudja magáról, hogy törvénytelenül tud röhögni, de azt is, hogy ha nem merítkezik bele ilyen módon a vízbe, akkor még fertályóra múlva is ott didergett volna a combközépig érő vízben kékülő szájjal, libabőrösen. Abban persze hamar biztos lesz, hogy rossz módszert választott, mert így a haja teljes káosz lett még azután - vagy amiatt - is, hogy Cha'yss segített megszabadulni az arcába ragadt tincsekkel. Egy darabig azonban nem tud mit tenni ezzel, mert a férfi karjai fogságba ejtik, bár ez a fogság egyáltalán nincsen ellenére.*
- Egyszer talán táncolunk majd.
*Elereszti Cha'yss nyakát, ha a férfi elereszti a derekát, akkor újra megmerítkezik, de ezúttal nem simán elsüllyed, hanem fejét hátrahajtva azon igyekszik, hogy csak haja legyen vizes, de ezúttal ne tapadjon az arcába, hanem a hátára. A kalapot erre az időre Cha'yss fejére teszi, hogy aztán mikor "megigazította" a haját, akkor újra visszavegye és újra átkarolja a férfi nyakát. Lábait elnyújtja Cha'yss mellett, így tulajdonképpen csak belé kapaszkodik, ez bizalmat feltételez a részéről, hisz úszni nem tud, persze a víz maximum derékig ér itt, úgyhogy akkor sem fulladna meg, ha nem kapaszkodna belé.*
- Magamat ismerve inkább a saját lábamban esnék el és inkább lennék nevetséges, mint vérpezsdítő. Bár a nevetéstől is felpezsdülne a véred. Úgyhogy lehet benne valami.
*Mosolyogva csókolja a férfit.*
- Igen, meglepődnék, ha nem így történne és nem törném ki a nyakam.
2545. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-06-26 23:07:12
Üzenet elküldve: 2019-06-26 23:07:12
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Rothawdar//
*Learon örömmel figyeli, ahogy a másik elkezdi enni a sajtokat. Mindig is szerette nézni a reakciókat, amikor emberek a portékáit kóstolgatják. Ugyan most nem lát semmit az arcot takaró maszk miatt, de hát volt már szerencséje furcsább alakokhoz is, egy maszk nem a világvége. ha mondjuk, egy mélységi lenne a fejfedő alatt, akkor persze más lenne a helyzet, de Rothawdar mégiscsak egy ember.*
-Örülök neki, hogy ez a véleményed! *Válaszol mosolyogva a pásztor, nem is leplezve boldogságát a dicséret miatt. Nem is a szavak, hanem az, hogy végigeszi a többféle sajtot és kortyolgatja a bort. Egy termelő embernek ez többet jelent mindennél.*
-Nem is csak tehetség, hanem sokat tanultam igazából! Apámnak is köszönhető és annak a sok öregnek, akik átadták a tudásukat! *Mert bizony ez is ugyanolyan szakma, mint a többi. Az ember a mesterektől tanul. Immár Learon is Sajt-mester, de mikor kezdte még csak egy jó kezű fiatal volt. Azután kiderül, hogy valami másik gazda, de kilétére nem kerül fény, mert nem is tudja a nevét a férfi. Ezt kicsit furcsállja a pásztor, de nem kételkedik a szavaiban Rothawdarnak. Ilyenben nem sok oka lenne hazudni. Meg amúgy is! Ha egy jó munkásember, akkor becsüli őt, akárkinek legyen is a munkása.*
-A vidéknek mindig szüksége van emberekre, de ha menni kell, hát menni kell! *Nemrég Waldran is ilyesmiről beszélt. Talán vannak nyughatatlan lelkű emberek, akik nem képesek egyvalamivel foglalkozni sokáig. Arra, hogy fogja jó erősen a korsót, csak legyint.*
-Nem kell engem félteni! *Persze tény, hogy ilyesmire nem számított, de nem jelzi ezt semmivel egy arcmimikája sem, ugyanúgy mosolyog, mint annak előtte mikor rajta volt a maszk és a kezén a kötés.*
-Nagyon érdekes! *Vallja be őszintén.*
-Ilyet még nem láttam az tény, de nem én Learon Derin aki démonokkal küzdött majd visszajött a halálból, ha meglepődnék még bármin is! *Aztán eszébe jut valami.*
-Sajnálom, de ehhez az én tudásom kevés. Szívesen meghallgatnám viszont, hogyan is sikerült így megváltozni és adnék egy nevet, akit biztosan nagyon érdekelne ez! Nagy orvos ő, a pestis is miatta szűnt meg. Ismeri Dorawyna Olaphine-t? Érdemes lenne felkeresnie, ha nem!
//Rothawdar//
*Learon örömmel figyeli, ahogy a másik elkezdi enni a sajtokat. Mindig is szerette nézni a reakciókat, amikor emberek a portékáit kóstolgatják. Ugyan most nem lát semmit az arcot takaró maszk miatt, de hát volt már szerencséje furcsább alakokhoz is, egy maszk nem a világvége. ha mondjuk, egy mélységi lenne a fejfedő alatt, akkor persze más lenne a helyzet, de Rothawdar mégiscsak egy ember.*
-Örülök neki, hogy ez a véleményed! *Válaszol mosolyogva a pásztor, nem is leplezve boldogságát a dicséret miatt. Nem is a szavak, hanem az, hogy végigeszi a többféle sajtot és kortyolgatja a bort. Egy termelő embernek ez többet jelent mindennél.*
-Nem is csak tehetség, hanem sokat tanultam igazából! Apámnak is köszönhető és annak a sok öregnek, akik átadták a tudásukat! *Mert bizony ez is ugyanolyan szakma, mint a többi. Az ember a mesterektől tanul. Immár Learon is Sajt-mester, de mikor kezdte még csak egy jó kezű fiatal volt. Azután kiderül, hogy valami másik gazda, de kilétére nem kerül fény, mert nem is tudja a nevét a férfi. Ezt kicsit furcsállja a pásztor, de nem kételkedik a szavaiban Rothawdarnak. Ilyenben nem sok oka lenne hazudni. Meg amúgy is! Ha egy jó munkásember, akkor becsüli őt, akárkinek legyen is a munkása.*
-A vidéknek mindig szüksége van emberekre, de ha menni kell, hát menni kell! *Nemrég Waldran is ilyesmiről beszélt. Talán vannak nyughatatlan lelkű emberek, akik nem képesek egyvalamivel foglalkozni sokáig. Arra, hogy fogja jó erősen a korsót, csak legyint.*
-Nem kell engem félteni! *Persze tény, hogy ilyesmire nem számított, de nem jelzi ezt semmivel egy arcmimikája sem, ugyanúgy mosolyog, mint annak előtte mikor rajta volt a maszk és a kezén a kötés.*
-Nagyon érdekes! *Vallja be őszintén.*
-Ilyet még nem láttam az tény, de nem én Learon Derin aki démonokkal küzdött majd visszajött a halálból, ha meglepődnék még bármin is! *Aztán eszébe jut valami.*
-Sajnálom, de ehhez az én tudásom kevés. Szívesen meghallgatnám viszont, hogyan is sikerült így megváltozni és adnék egy nevet, akit biztosan nagyon érdekelne ez! Nagy orvos ő, a pestis is miatta szűnt meg. Ismeri Dorawyna Olaphine-t? Érdemes lenne felkeresnie, ha nem!
2544. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-06-26 18:33:22
Üzenet elküldve: 2019-06-26 18:33:22
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Kagaenae//
*Mivel Aenae nem mondja, így az igricnek nem kell az ellenkezőjét állítania az üzlet előnyének vagy előnytelenségének vonzatában. A kalap pedig egész jól áll a lánynak, annak ellenére is, hogy kissé nagynak és férfiasnak bizonyul. De ahogy a férfi ing önmagában, a kalap is öltöztet egy nőt, különös szépséget kölcsönözve neki.*
- A piacon vannak szépek, a ruhához majd mellékelek egyet. *Jegyzi meg a wegtoreni csípőre tett kézzel, miközben figyeli a vízbe gázoló, meztelen lányt.*
- Persze egyet a nagybátyádnak és a kancellárnak is, természetesen. *Teszi hozzá tréfálkozva. Hisz ha már ruhát is hoz nekik, ahhoz illik kalapot is szerezni.
A víz különben elég kellemes, bár, ha csak állna benne, mint Aenae, akkor biztosan fázna, így viszont egész frissítően hat. Nem is gondolta volna.*
- Nem is rossz. *Jegyzi meg félhangosan két karcsapás között, majd visszakanyarodik a lány felé, hogy a táncolás lehetőségét átpasszolja neki.*
- Gondolod? *Kérdése inkább költői. Ugyan valóban ismer udvari táncokat, forró és ritmusos wegtoreni lépéseket, melytől felforr a vér a nézők ereiben, maga mégsem kedvelte soha a táncolást.
Kagaenae vízbe merülése megmosolyogtatja, nem neveti ki a lányt, de mosolyogva próbál segíteni neki, hogy megszabaduljon az arcára tapadt, nedves hajtincsektől.*
- Ez bátor volt. *Nevet a lányra.
Hagyja, hogy Aenae átkarolja a nyakát, közelebb vonja magához és a derekánál fogva magához húzza, egész közelre, az ajkuk szinte összeér, ahogy halkan válaszol a felvetésekre.*
- Úgy látom, mint sok másban, nem értünk egyet ebben sem. *Nem feddés ez, kedves szavak, incselkedés inkább.*
- Én is ismerek páros táncokat, majd egyszer táncolunk egyet. *Ajánlja fel a lehetőséget, amelyre a Pinty újranyitó ünnepségén akár sort is keríthetnének. De egyelőre ezt megtartja magának, nem terhelné ezzel a lányt.*
- Meglehet, hogy a véredben van, a barbár ősök vérével örökölted a vad, vérpezsdítő tánc ösztönös lépéseit. *Suttogja egész közelről, s ha már ott van, csókot lopna a lánytól.*
- Lehet, magad is meglepődnél. *Mondja a csók után széles mosollyal.*
//Kagaenae//
*Mivel Aenae nem mondja, így az igricnek nem kell az ellenkezőjét állítania az üzlet előnyének vagy előnytelenségének vonzatában. A kalap pedig egész jól áll a lánynak, annak ellenére is, hogy kissé nagynak és férfiasnak bizonyul. De ahogy a férfi ing önmagában, a kalap is öltöztet egy nőt, különös szépséget kölcsönözve neki.*
- A piacon vannak szépek, a ruhához majd mellékelek egyet. *Jegyzi meg a wegtoreni csípőre tett kézzel, miközben figyeli a vízbe gázoló, meztelen lányt.*
- Persze egyet a nagybátyádnak és a kancellárnak is, természetesen. *Teszi hozzá tréfálkozva. Hisz ha már ruhát is hoz nekik, ahhoz illik kalapot is szerezni.
A víz különben elég kellemes, bár, ha csak állna benne, mint Aenae, akkor biztosan fázna, így viszont egész frissítően hat. Nem is gondolta volna.*
- Nem is rossz. *Jegyzi meg félhangosan két karcsapás között, majd visszakanyarodik a lány felé, hogy a táncolás lehetőségét átpasszolja neki.*
- Gondolod? *Kérdése inkább költői. Ugyan valóban ismer udvari táncokat, forró és ritmusos wegtoreni lépéseket, melytől felforr a vér a nézők ereiben, maga mégsem kedvelte soha a táncolást.
Kagaenae vízbe merülése megmosolyogtatja, nem neveti ki a lányt, de mosolyogva próbál segíteni neki, hogy megszabaduljon az arcára tapadt, nedves hajtincsektől.*
- Ez bátor volt. *Nevet a lányra.
Hagyja, hogy Aenae átkarolja a nyakát, közelebb vonja magához és a derekánál fogva magához húzza, egész közelre, az ajkuk szinte összeér, ahogy halkan válaszol a felvetésekre.*
- Úgy látom, mint sok másban, nem értünk egyet ebben sem. *Nem feddés ez, kedves szavak, incselkedés inkább.*
- Én is ismerek páros táncokat, majd egyszer táncolunk egyet. *Ajánlja fel a lehetőséget, amelyre a Pinty újranyitó ünnepségén akár sort is keríthetnének. De egyelőre ezt megtartja magának, nem terhelné ezzel a lányt.*
- Meglehet, hogy a véredben van, a barbár ősök vérével örökölted a vad, vérpezsdítő tánc ösztönös lépéseit. *Suttogja egész közelről, s ha már ott van, csókot lopna a lánytól.*
- Lehet, magad is meglepődnél. *Mondja a csók után széles mosollyal.*
2543. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-06-26 10:01:30
Üzenet elküldve: 2019-06-26 10:01:30
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 156
OOC üzenetek: 126
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 156
OOC üzenetek: 126
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Learon//
*Rövidebb séta után megérkeznek Learon úr házához, mielőtt még helyet foglalna, gyors pillantást vet a másik házra, ahonnan se fény, se zaj nem szűrődik ki.*
-Lenyűgöző!
*Bólint elismerően a mágikus gyümölcsös hallatán. Majd miután Rothawdar leül, meg is kapja a maga kőkorsóját, benne a finom illatú almaborral és egy kisebb tálcát, rajta különféle sajtokkal. Nem szégyenlősködik, azonnal befal egyet a bemutatott sajtok közül és halkan, de gondosan nyammogva a falaton érleli a véleményt magában.
~Ez mennyei finom. Nem csoda, hogy annyira dicsérték.~*
-Fenséges, Learon úr.
*Pici kortyot húz a korsóból, hogy leöblítse a falatot, majd egy másik fajta szeletkét kóstol meg. Majd egy másikat és megint másikat. Igazából nem tudja eldönteni, hogy melyik jobb, mert mindegyik ízlik Rothawdarnak. Nem is azért jött, hogy bírálója legyen Learon munkásságának, de meghagyja azt, hogy kivételes tehetsége van a sajtkészítéshez.*
-Learon úr, őszintén mondom, le a kalappal ön előtt. Egyik finomabb, mint a másik. *Szélesen mosolyog maszkja alatt.* Ön nagy tehetséggel van megáldva.
*Újabb korty édesíti meg a sós és sótlan sajtok után ajkait.
A d'Aquista név hallatán elgondolkodik, mert ugyan hallott róluk, de nem az ő portájukon dolgozik. Igazából nem is tudja a gazda nevét, csak annyit, hogy kap kvártélyt, kosztot és fizetséget, amiért cserébe Rothawdar elvégzi a rábízott munkát.*
-Nem, nem a d'Aquista majornál vagyok. Igazából, nem is kíváncsiskodtam a gazda felől, mert egyszer láttam, akkor is mogorva képet vágott mindenhez, így nem erőltettem. Viszont van lakhatásom, ételem és fizetségem. De hamarosan tovább állok onnan, mert úgy érzem ismét hív a vadon.
*Ismét kortyol egyet s ezúttal rátér a dologra, amiben Learon tanácsát kérné.*
-A másik dolog, amiért itt vagyok, az pedig az, amit a maszkot rejt. Kérem tegye le vagy fogja jól a korsót, mert amit látni fog, olyat nem lát minden nap.
*Maga is leteszi a korsót a lóca lába mellé, majd lassan leveszi a maszkját, így Learon elé egy bőrtelennek tűnő arc tárul, amin csontozatot, inakat, izmokat és ereket láthat. Ugyanúgy leoldja kezeiről is a gyolcsot és hasonló látvány fogadja a mellette ülőt.*
//Learon//
*Rövidebb séta után megérkeznek Learon úr házához, mielőtt még helyet foglalna, gyors pillantást vet a másik házra, ahonnan se fény, se zaj nem szűrődik ki.*
-Lenyűgöző!
*Bólint elismerően a mágikus gyümölcsös hallatán. Majd miután Rothawdar leül, meg is kapja a maga kőkorsóját, benne a finom illatú almaborral és egy kisebb tálcát, rajta különféle sajtokkal. Nem szégyenlősködik, azonnal befal egyet a bemutatott sajtok közül és halkan, de gondosan nyammogva a falaton érleli a véleményt magában.
~Ez mennyei finom. Nem csoda, hogy annyira dicsérték.~*
-Fenséges, Learon úr.
*Pici kortyot húz a korsóból, hogy leöblítse a falatot, majd egy másik fajta szeletkét kóstol meg. Majd egy másikat és megint másikat. Igazából nem tudja eldönteni, hogy melyik jobb, mert mindegyik ízlik Rothawdarnak. Nem is azért jött, hogy bírálója legyen Learon munkásságának, de meghagyja azt, hogy kivételes tehetsége van a sajtkészítéshez.*
-Learon úr, őszintén mondom, le a kalappal ön előtt. Egyik finomabb, mint a másik. *Szélesen mosolyog maszkja alatt.* Ön nagy tehetséggel van megáldva.
*Újabb korty édesíti meg a sós és sótlan sajtok után ajkait.
A d'Aquista név hallatán elgondolkodik, mert ugyan hallott róluk, de nem az ő portájukon dolgozik. Igazából nem is tudja a gazda nevét, csak annyit, hogy kap kvártélyt, kosztot és fizetséget, amiért cserébe Rothawdar elvégzi a rábízott munkát.*
-Nem, nem a d'Aquista majornál vagyok. Igazából, nem is kíváncsiskodtam a gazda felől, mert egyszer láttam, akkor is mogorva képet vágott mindenhez, így nem erőltettem. Viszont van lakhatásom, ételem és fizetségem. De hamarosan tovább állok onnan, mert úgy érzem ismét hív a vadon.
*Ismét kortyol egyet s ezúttal rátér a dologra, amiben Learon tanácsát kérné.*
-A másik dolog, amiért itt vagyok, az pedig az, amit a maszkot rejt. Kérem tegye le vagy fogja jól a korsót, mert amit látni fog, olyat nem lát minden nap.
*Maga is leteszi a korsót a lóca lába mellé, majd lassan leveszi a maszkját, így Learon elé egy bőrtelennek tűnő arc tárul, amin csontozatot, inakat, izmokat és ereket láthat. Ugyanúgy leoldja kezeiről is a gyolcsot és hasonló látvány fogadja a mellette ülőt.*
2542. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-06-24 14:56:51
Üzenet elküldve: 2019-06-24 14:56:51
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 386
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 386
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Efföld//
//Egy hattal később//
*Az elmúlt időszak joggal pályázhatna az élete legcsodásabb hata címre. Korábban el se tudta képzelni, hogy valaha is ilyen boldognak fogja érezni magát, most pedig minden kis apróság varázslatosnak tűnik a szemében. Nem mondhatni ugyanis, hogy nagy dolgok kellenének ahhoz, hogy ilyen jó kedve legyen, hiszen meglepően nyugalmasan teltek az elmúlt napok. Bár továbbra se bírja megállni, hogy ne segítsen Idha néninek a ház körüli teendőkkel, hiszen nehezen tudja elnézni, ahogy az idős asszony egymaga próbálja elvégezni a házimunkát, igyekszik időt szakítani a mágia tanulásra és gyakorlásra is. Ezen tevékenységét legtöbbször a kertben, a gyümölcsfák árnyékában végzi, egyrészt, mert itt kevesebb kárt okozhat, ha valami balul ütne ki, másrészt meg mert így lehetősége van egy-két lopott pillantást vetni az istálló körül folyó munkálatokra és az ott dolgozó férfiakra. Hiába nem lát sok mindent a távolság miatt, mégis mindig akaratlanul is elpirul kissé, ha azon kapja magát, hogy már megint azt az alakot szemléli, melyben Tiziot sejti, csak hogy aztán halvány mosollyal hajoljon vissza jegyzetei fölé. Mivel azonban nem túl sokat tanulhat abból, amit maga írt össze magának, így erősen fontolgat egy újabb kiruccanást Synmirára, hogy alaposabban utánanézzen egy-két dolognak. Ahogy szép lassan kezd kialakulni egyfajta napirendje a házimunka és a tanulás között, úgy kezd visszatérni megszokott alvásciklusához is, melynek alapja, hogy általában kissé korán és kissé fáradtan ébren, hála a hosszú évek megszokásának. Ezen a reggelen sincs ez másképp, és hiába próbál szemeit lecsukva visszamerülni még kicsit az álmok tengerébe, nem jár sikerrel, így inkább csak oldalra fordulva gyönyörködik a mellette fekvő férfiban. Igyekszik minél kevesebbet mozogni, nehogy felébressze, mégis, szinte fel sem tűnik neki, hogy akaratlanul is kissé közelebb húzódik hozzá. Még mindig nem tudja teljesen elhinni, hogy ekkora szerencséje van, hogy most itt lehet mellette és bármikor megérintheti vagy megcsókolhatja, ha szeretné. Egyik keze már indulna is, hogy ellenőrizze, nem csak álom-e ez az egész, ám még időben észbe kap, és leállítja magát, mielőtt ő zavarhatná meg a férfi álmát. Csak akkor mozdul meg ismét, mikor már biztos jeleit látja annak, hogy a másik is ébren van. Egy pillanatra megszorítja az ágyon tapogatódzó kezet, majd már fészkelődik is közelebb, hogy fejét Tizio vállára hajtsa*
- Jó reggelt! *suttogja halkan, ahogy egyik karjával óvatosan átöleli a férfi mellkasát, magához szorítva őt egy pillanatra. Különleges nap a mai, hiszen végre egyikükre se vár semmi sürgős elintéznivaló, ennek megfelelően pedig belefér egy kis reggeli lustálkodás is, amit lehetőség szerint szeretne Tizio közelében eltölteni, ha ez a férfinak sincs ellenére.*
//Egy hattal később//
*Az elmúlt időszak joggal pályázhatna az élete legcsodásabb hata címre. Korábban el se tudta képzelni, hogy valaha is ilyen boldognak fogja érezni magát, most pedig minden kis apróság varázslatosnak tűnik a szemében. Nem mondhatni ugyanis, hogy nagy dolgok kellenének ahhoz, hogy ilyen jó kedve legyen, hiszen meglepően nyugalmasan teltek az elmúlt napok. Bár továbbra se bírja megállni, hogy ne segítsen Idha néninek a ház körüli teendőkkel, hiszen nehezen tudja elnézni, ahogy az idős asszony egymaga próbálja elvégezni a házimunkát, igyekszik időt szakítani a mágia tanulásra és gyakorlásra is. Ezen tevékenységét legtöbbször a kertben, a gyümölcsfák árnyékában végzi, egyrészt, mert itt kevesebb kárt okozhat, ha valami balul ütne ki, másrészt meg mert így lehetősége van egy-két lopott pillantást vetni az istálló körül folyó munkálatokra és az ott dolgozó férfiakra. Hiába nem lát sok mindent a távolság miatt, mégis mindig akaratlanul is elpirul kissé, ha azon kapja magát, hogy már megint azt az alakot szemléli, melyben Tiziot sejti, csak hogy aztán halvány mosollyal hajoljon vissza jegyzetei fölé. Mivel azonban nem túl sokat tanulhat abból, amit maga írt össze magának, így erősen fontolgat egy újabb kiruccanást Synmirára, hogy alaposabban utánanézzen egy-két dolognak. Ahogy szép lassan kezd kialakulni egyfajta napirendje a házimunka és a tanulás között, úgy kezd visszatérni megszokott alvásciklusához is, melynek alapja, hogy általában kissé korán és kissé fáradtan ébren, hála a hosszú évek megszokásának. Ezen a reggelen sincs ez másképp, és hiába próbál szemeit lecsukva visszamerülni még kicsit az álmok tengerébe, nem jár sikerrel, így inkább csak oldalra fordulva gyönyörködik a mellette fekvő férfiban. Igyekszik minél kevesebbet mozogni, nehogy felébressze, mégis, szinte fel sem tűnik neki, hogy akaratlanul is kissé közelebb húzódik hozzá. Még mindig nem tudja teljesen elhinni, hogy ekkora szerencséje van, hogy most itt lehet mellette és bármikor megérintheti vagy megcsókolhatja, ha szeretné. Egyik keze már indulna is, hogy ellenőrizze, nem csak álom-e ez az egész, ám még időben észbe kap, és leállítja magát, mielőtt ő zavarhatná meg a férfi álmát. Csak akkor mozdul meg ismét, mikor már biztos jeleit látja annak, hogy a másik is ébren van. Egy pillanatra megszorítja az ágyon tapogatódzó kezet, majd már fészkelődik is közelebb, hogy fejét Tizio vállára hajtsa*
- Jó reggelt! *suttogja halkan, ahogy egyik karjával óvatosan átöleli a férfi mellkasát, magához szorítva őt egy pillanatra. Különleges nap a mai, hiszen végre egyikükre se vár semmi sürgős elintéznivaló, ennek megfelelően pedig belefér egy kis reggeli lustálkodás is, amit lehetőség szerint szeretne Tizio közelében eltölteni, ha ez a férfinak sincs ellenére.*
2541. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-06-24 11:51:39
Üzenet elküldve: 2019-06-24 11:51:39
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Efföld//
//Egy hattal később//
*Tizio mostanában jól alszik, hála a tesi és szellemi fáradtságnak, mivel amellett, hogy elvégezte a saját munkáját is esténként, de napközben újdonsült munkásának is segített az istálló renoválásában, hiszen a bácsika már nem fiatal, Tizio meg elég büszke ahhoz, hogy ne nézze tétlenül. Briwal szerint leányos bőre barnára sült, puha kezeit kikezdték a cipelt gerendák és ha esténként nem piszkáltak ki tenyereiből egy tucat szálkát, akkor egyet sem; ha naponta nem kapott tucatszor agyérgörcsöt a bácsi fiatalkori hódításainak felemlegetésétől, akkor egyszer sem. Bár a bácsi jelentősen tágította az ismeretinek tárházát, de Tizio ennek ellenére is biztos benne, hogy sosem próbálná ki, hogy milyen lehet fejen állva, illetve az sem fér a fejébe, hogy lehet mennyire élvezetes a "zacsipacsi", persze lehet Tiziora mondani, hogy szegényes a fantáziája ilyen téren, sőt akár azt is, hogy egyenesen unalmas, de köszöni szépen, jól érzi magát fantáziátlanul és unalmasan. A bácsika folyamatos szövegelése ellenére is élvezte a fizikai munkát, ráadásul zokszó nélkül csinálta és mindezt úgy, hogy nem akart lépten-nyomon beleugatni abba, hogy mit és hogyan is kell csinálni csak és kizárólag azért, mert ő a nemesember és mert ő adja a fizetést, nem ért az ilyesmihez ugyanis, úgyhogy rábízta magát az öreg szakértelmére. Az eredménnyel meg egészen elégedett, jóleső érzés arra gondolni, hogy ebben benne van a saját keze munkája is, bár talán lehetne szebb is. Dolog van még bőven, mert a kerítést is meg kell javítani néhány helyen, de most pihenne pár napot, hogy nekiugranak, a mai reggelen nem akar hajnalban kipattanni az ágyból, hanem pihenni akar, sokat pihenni és a pihenést csak azzal megszakítani, hogy Navával szeretkezik.
Terveinek megfelelően későn ébred, elgémberedett karral, mivel alvás közben balja valahogy maga alá szorult, halk nyögéssel fordul a hátára és még csukott szemmel próbál vért pumpálni karjába, másik keze pedig vakon tapogat maga mellett, hogy Nava felkelt-e már, ha igen, akkor kénytelen lesz egyedül heverni kicsit, ha pedig nem, akkor talál kezének valami puha domborulatot.*
//Egy hattal később//
*Tizio mostanában jól alszik, hála a tesi és szellemi fáradtságnak, mivel amellett, hogy elvégezte a saját munkáját is esténként, de napközben újdonsült munkásának is segített az istálló renoválásában, hiszen a bácsika már nem fiatal, Tizio meg elég büszke ahhoz, hogy ne nézze tétlenül. Briwal szerint leányos bőre barnára sült, puha kezeit kikezdték a cipelt gerendák és ha esténként nem piszkáltak ki tenyereiből egy tucat szálkát, akkor egyet sem; ha naponta nem kapott tucatszor agyérgörcsöt a bácsi fiatalkori hódításainak felemlegetésétől, akkor egyszer sem. Bár a bácsi jelentősen tágította az ismeretinek tárházát, de Tizio ennek ellenére is biztos benne, hogy sosem próbálná ki, hogy milyen lehet fejen állva, illetve az sem fér a fejébe, hogy lehet mennyire élvezetes a "zacsipacsi", persze lehet Tiziora mondani, hogy szegényes a fantáziája ilyen téren, sőt akár azt is, hogy egyenesen unalmas, de köszöni szépen, jól érzi magát fantáziátlanul és unalmasan. A bácsika folyamatos szövegelése ellenére is élvezte a fizikai munkát, ráadásul zokszó nélkül csinálta és mindezt úgy, hogy nem akart lépten-nyomon beleugatni abba, hogy mit és hogyan is kell csinálni csak és kizárólag azért, mert ő a nemesember és mert ő adja a fizetést, nem ért az ilyesmihez ugyanis, úgyhogy rábízta magát az öreg szakértelmére. Az eredménnyel meg egészen elégedett, jóleső érzés arra gondolni, hogy ebben benne van a saját keze munkája is, bár talán lehetne szebb is. Dolog van még bőven, mert a kerítést is meg kell javítani néhány helyen, de most pihenne pár napot, hogy nekiugranak, a mai reggelen nem akar hajnalban kipattanni az ágyból, hanem pihenni akar, sokat pihenni és a pihenést csak azzal megszakítani, hogy Navával szeretkezik.
Terveinek megfelelően későn ébred, elgémberedett karral, mivel alvás közben balja valahogy maga alá szorult, halk nyögéssel fordul a hátára és még csukott szemmel próbál vért pumpálni karjába, másik keze pedig vakon tapogat maga mellett, hogy Nava felkelt-e már, ha igen, akkor kénytelen lesz egyedül heverni kicsit, ha pedig nem, akkor talál kezének valami puha domborulatot.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4237-4256