Amon Ruadh - Tharg birtokok
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 194 (3861. - 3880. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
3880. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-04-11 18:59:49
Üzenet elküldve: 2022-04-11 18:59:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Aenae//
- Igazad van. Talán majd rám küldi az egyik kegyencét maga helyett.
*Voltaképpen van az a szint, ami után már edzettnek mondható az ember, hogyha például menekülésről, megszobrulásról, feltámasztásról van szó. Ephemia talán már évekkel ezelőtt átlépte ezt a szintet. Az ő ingerküszöbét nem üti meg holmi hamvaiból feltámadt "tharg királyné", de családja, állatai, és Aenae miatt meglehetősen aggódik.*
- Talán okos dolog volna közölnöd ezt vele, a lehető leghamarabb. És van egy olyan érzésem, hogy mindenképpen találkozni fogok vele én is, már hogyha ő tényleg ilyen ambiciózus fajta, és magáénak akarja a vezető szerepet a Vashegyen.
*Hogyha ez a kedves tharg úrnő nem fojtja meg őket egy kanál vízben, legalábbis nem nehezíti meg megélhetését a birtokon, őt ugyan nem érdekli, ki ül azon a trónon. Nagyon régen érdekelte őt a birtokon, családján és Aenae-n kívül bármi vagy bárki más.*
- Nincsenek terveid?
*Valójában neki sincsenek a birtokigazgatáson kívül. Nehéz dolog saját életet tervezni, amikor az ember lányát egyetlen célból hozták a világra és nevelték fel Arthenior valaha biztonságot nyújtó falai között.*
- Attól még ugyanúgy megvendégellek, ne aggódj.
*Rámosolyog a lányra, aztán felmegy a szobájába átöltözni. Amikor ezzel megvan, lesétál vissza a földszintre a konyhába, ahol ott találja okos, aranyos szakácsnőjüket, illetve egy személyben szobalányukat, Ildychót. A középkorú hölgy kissé terebélyes, arca kerekded. Egyszerű vászonruházatot visel, rajta köténnyel, amire szükség is van a rotyogó ebéd készítése közben. Ildycho Ephemia felé fordítja pásztázó tekintetét, amikor a ház úrnője belép a konyhába. Vastag fatörzsek keresztmetszetével vetekedő, izmos és erős karja nem áll meg, ahogy a levest kevergeti egy akár verekedésre is alkalmas fakanállal. Homlokán kövér cseppekben csorog le az izzadtság az állára, majd hullik le a kötényre, olykor a földre. Szája széles mosolyra húzódik.*
- Ildycho! *Szól Ephemia.*
- Asszonság! *Szól Ildycho.* Még nincs kész a leves, de igyekszem.
*Effi legyint egyet, hisz nem a leves miatt érkezett.*
- Látogatónk van! Megtennéd, hogy összeállítasz egy tál felvágott gyümölcsöt, egy pohár tehát, és vágsz pár szeletet abból a cipóból ott? Egy tálcán hozd be ezeket légy szíves a társalgóba.
*Ildycho izgatott lesz erre az új feladatra.*
- Viszem, viszem, máris.
*Aztán Ephemia vissza is tér Aenae-hez a nappaliba, és újból leül a lány mellé.*
- Tudod, az jutott most eszembe, hogy mi volna, hogyha én látogatnám meg ezt a nőt. Csak hogy elbeszélgessek vele, és valahogy kipuhatoljam a szándékait. Vagy szerinted ez őrültség?
- Igazad van. Talán majd rám küldi az egyik kegyencét maga helyett.
*Voltaképpen van az a szint, ami után már edzettnek mondható az ember, hogyha például menekülésről, megszobrulásról, feltámasztásról van szó. Ephemia talán már évekkel ezelőtt átlépte ezt a szintet. Az ő ingerküszöbét nem üti meg holmi hamvaiból feltámadt "tharg királyné", de családja, állatai, és Aenae miatt meglehetősen aggódik.*
- Talán okos dolog volna közölnöd ezt vele, a lehető leghamarabb. És van egy olyan érzésem, hogy mindenképpen találkozni fogok vele én is, már hogyha ő tényleg ilyen ambiciózus fajta, és magáénak akarja a vezető szerepet a Vashegyen.
*Hogyha ez a kedves tharg úrnő nem fojtja meg őket egy kanál vízben, legalábbis nem nehezíti meg megélhetését a birtokon, őt ugyan nem érdekli, ki ül azon a trónon. Nagyon régen érdekelte őt a birtokon, családján és Aenae-n kívül bármi vagy bárki más.*
- Nincsenek terveid?
*Valójában neki sincsenek a birtokigazgatáson kívül. Nehéz dolog saját életet tervezni, amikor az ember lányát egyetlen célból hozták a világra és nevelték fel Arthenior valaha biztonságot nyújtó falai között.*
- Attól még ugyanúgy megvendégellek, ne aggódj.
*Rámosolyog a lányra, aztán felmegy a szobájába átöltözni. Amikor ezzel megvan, lesétál vissza a földszintre a konyhába, ahol ott találja okos, aranyos szakácsnőjüket, illetve egy személyben szobalányukat, Ildychót. A középkorú hölgy kissé terebélyes, arca kerekded. Egyszerű vászonruházatot visel, rajta köténnyel, amire szükség is van a rotyogó ebéd készítése közben. Ildycho Ephemia felé fordítja pásztázó tekintetét, amikor a ház úrnője belép a konyhába. Vastag fatörzsek keresztmetszetével vetekedő, izmos és erős karja nem áll meg, ahogy a levest kevergeti egy akár verekedésre is alkalmas fakanállal. Homlokán kövér cseppekben csorog le az izzadtság az állára, majd hullik le a kötényre, olykor a földre. Szája széles mosolyra húzódik.*
- Ildycho! *Szól Ephemia.*
- Asszonság! *Szól Ildycho.* Még nincs kész a leves, de igyekszem.
*Effi legyint egyet, hisz nem a leves miatt érkezett.*
- Látogatónk van! Megtennéd, hogy összeállítasz egy tál felvágott gyümölcsöt, egy pohár tehát, és vágsz pár szeletet abból a cipóból ott? Egy tálcán hozd be ezeket légy szíves a társalgóba.
*Ildycho izgatott lesz erre az új feladatra.*
- Viszem, viszem, máris.
*Aztán Ephemia vissza is tér Aenae-hez a nappaliba, és újból leül a lány mellé.*
- Tudod, az jutott most eszembe, hogy mi volna, hogyha én látogatnám meg ezt a nőt. Csak hogy elbeszélgessek vele, és valahogy kipuhatoljam a szándékait. Vagy szerinted ez őrültség?
3879. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-04-11 12:30:40
Üzenet elküldve: 2022-04-11 12:30:40
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Effy//
*Aenae nem igazán tudja eldönteni, hogy Effy valóban jó ötletnek tartja-a a szalmaszálas felvetését, vagy csak egy szarkasztikus választ bök oda. Ha az előbbi lenne igaz, akkor valódi bizonyíték lenne arra, hogy Effy esze végképp elment, ezért Aenae úgy dönt, hogy inkább csak szarkasztikus megjegyzés volt barátnőjétől.*
- Igen, azt hiszem, hogy olykor mind szeretnénk szoborrá válni.
*Szelíd mosoly kúszik az arcára, mert ezt mélységesen megérti. Szoborként nem lennének rossz álmai, nem kellene Cha'yss változékony hangulatai között lavíroznia és úgy egyáltalán nem kellene megfelelnie senkinek. Idővel szépen benőné a repkény és hála a természetes eróziónak, mikor arcvonásai elmosódnak, senki nem emlékezne rá, hogy ki is volt ő azelőtt.
Ahhoz nem fűz kommentárt, hogy ő Tiziora ugyan egy leégett gyufaszálat sem bízna rá, Tizio még d'Aquistához mérten is furcsa.*
- Nem hiszem, hogy ő maga végezné a piszkos munkát.
*Bávatagon szól, elképzeli Laort, ahogy a szerelem nevében bármit megtesz annak a nőnek. Gondolkodás, kétkedés nélkül. Vajon az ő torkát is Laor fogja elvágni? Ironikus lenne.*
- Tudod, mikor jött ez a hír, akkor azt éreztem, hogy egy hihetetlen nagy kő gördült le a szívemről. Hogy nem kell annak lennem, ami nem akarok lenni. Thargok úrnője, lárifári. Én sem akarom, a thargok sem akarják. Talán adna arra időt, hogy elmondjam, cseppet sem érdekel a trónja, nem?
*Figyeli Effyt, ahogyan megtörli a lábait. Nem tűnnek ráncosnak, mármint azonkívül, hogy valamennyire kiáztak.*
- Mondjuk nem tudom, hogy mit fogok csinálni utána.
*Persze elvileg férjhez megy, meg gyereket szül. Szóval pont azt, amit évekkel ezelőtt, még mikor a városban élt, gondolt. Végül is úgy nevelték fel, hogy ilyen sorsot szántak neki, és minden bonyodalom abból indult, hogy ő ezt nem akarta. Bár valójában csak a férj-jelölt ellen volt nagyon komoly kifogása, az elrendezett házasság kevéssé érdekelte, hisz az teljesen normálisnak számított az ő köreikben. Talán össze kéne tennie mind a két kezét, hogy Cha'yss feleségül kérte? Végül is fiatal, jóképű, valamilyen szinten szereti is, számtalan rosszabb vőlegényt is el tud képzelni. Célszerűbb lenne befogni a száját és csak bólogatni: "Igen, uram!".*
- Ugyan Effy, hívatlanul jöttem.
*Folytatná még, hogy miattam igazán ne fáradjon, a szépülésben sem akarta feltartani és menne is, de mire kimondaná, Effy már elszelelt. Felpattant ugyan vele együtt, de hamar visszaroskad. Térdeire támaszkodik, homlokát tenyereibe támasztja. Sosem kellett volna a Vashegyre jönnie.*
*Aenae nem igazán tudja eldönteni, hogy Effy valóban jó ötletnek tartja-a a szalmaszálas felvetését, vagy csak egy szarkasztikus választ bök oda. Ha az előbbi lenne igaz, akkor valódi bizonyíték lenne arra, hogy Effy esze végképp elment, ezért Aenae úgy dönt, hogy inkább csak szarkasztikus megjegyzés volt barátnőjétől.*
- Igen, azt hiszem, hogy olykor mind szeretnénk szoborrá válni.
*Szelíd mosoly kúszik az arcára, mert ezt mélységesen megérti. Szoborként nem lennének rossz álmai, nem kellene Cha'yss változékony hangulatai között lavíroznia és úgy egyáltalán nem kellene megfelelnie senkinek. Idővel szépen benőné a repkény és hála a természetes eróziónak, mikor arcvonásai elmosódnak, senki nem emlékezne rá, hogy ki is volt ő azelőtt.
Ahhoz nem fűz kommentárt, hogy ő Tiziora ugyan egy leégett gyufaszálat sem bízna rá, Tizio még d'Aquistához mérten is furcsa.*
- Nem hiszem, hogy ő maga végezné a piszkos munkát.
*Bávatagon szól, elképzeli Laort, ahogy a szerelem nevében bármit megtesz annak a nőnek. Gondolkodás, kétkedés nélkül. Vajon az ő torkát is Laor fogja elvágni? Ironikus lenne.*
- Tudod, mikor jött ez a hír, akkor azt éreztem, hogy egy hihetetlen nagy kő gördült le a szívemről. Hogy nem kell annak lennem, ami nem akarok lenni. Thargok úrnője, lárifári. Én sem akarom, a thargok sem akarják. Talán adna arra időt, hogy elmondjam, cseppet sem érdekel a trónja, nem?
*Figyeli Effyt, ahogyan megtörli a lábait. Nem tűnnek ráncosnak, mármint azonkívül, hogy valamennyire kiáztak.*
- Mondjuk nem tudom, hogy mit fogok csinálni utána.
*Persze elvileg férjhez megy, meg gyereket szül. Szóval pont azt, amit évekkel ezelőtt, még mikor a városban élt, gondolt. Végül is úgy nevelték fel, hogy ilyen sorsot szántak neki, és minden bonyodalom abból indult, hogy ő ezt nem akarta. Bár valójában csak a férj-jelölt ellen volt nagyon komoly kifogása, az elrendezett házasság kevéssé érdekelte, hisz az teljesen normálisnak számított az ő köreikben. Talán össze kéne tennie mind a két kezét, hogy Cha'yss feleségül kérte? Végül is fiatal, jóképű, valamilyen szinten szereti is, számtalan rosszabb vőlegényt is el tud képzelni. Célszerűbb lenne befogni a száját és csak bólogatni: "Igen, uram!".*
- Ugyan Effy, hívatlanul jöttem.
*Folytatná még, hogy miattam igazán ne fáradjon, a szépülésben sem akarta feltartani és menne is, de mire kimondaná, Effy már elszelelt. Felpattant ugyan vele együtt, de hamar visszaroskad. Térdeire támaszkodik, homlokát tenyereibe támasztja. Sosem kellett volna a Vashegyre jönnie.*
3878. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-04-10 21:18:13
Üzenet elküldve: 2022-04-10 21:18:13
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Aenae//
*Barátnője ötletét zseniálisnak tartja. Legközelebb majd kipróbálja.*
- Látod, erre nem is gondoltam.
*A tejbe áztatott lábfejére mered, ahogy Aenae tovább fejtegeti érkezésének okát.*
- Nem is értem, mit csodálkozom, hisz a férjem szobor lett. Tudod amikor ilyenek történnek mifelénk, kacérkodok ama nemes gondolattal, hogy én magam is szoborrá váljak. Előtte megbíznám Tiziót, hogy néha törölgessen le.
*A gondolat, hogy akárki az ő gyapjastevéit bántani meri, meglehetősen dühbe gurítja, noha nem sokáig. Talán még jobban, mint saját testi épségének kérdése.*
- Az én állataimhoz senki nem fog hozzáérni. Ha az a nő bántani meri őket, megfojtom.
*Hiszi, hogy különleges kapcsolat van közötte és gyapjastevéi között, és talán ez az ő legnagyobb gyengesége. Ma reggel is nagyon szépen kifésülte a bundájukat, habár ideje volna meg is nyírnia őket. ~Ha jönnek a meleg idők, biztosan meg fognak sülni abban a nagy bundában.~ Na de nem agyal sokat kedves állatain, újra Aenae-re figyel.*
- Beszélsz vele? Nem tudom, hogy ez mennyire jó ötlet. Mi lesz akkor, hogyha bántani fog téged? Vagy ha mindenképpen fel akarod keresni, talán vigyél magaddal valakit, aki megvéd téged ha bekattan.
*Úgy határoz közben, hogy ideje véget vetni az ázásnak, s kiemeli lábait a lavórból, hogy a mellé helyezett törölközőbe beletörölje azokat.*
- Na de milyen illetlen vagyok! Tudom én, hogy kedves néha férjeim néhai előző felesége volt oly bátor, hogy felkelni merészelt sírjából... *Feláll a díványról és szorosabbra húzza a köntösét.* És tudom, hogy jó eséllyel életemre, állataimra és birtokomra veszedelmet jelent, mégis úgy érzem a felzaklató hírek ellenére, hogy faragatlan vagyok, bocsáss meg. *Sóhajt.* Most felöltözök fent a szobámban, utána mindenképpen hozatok neked valami ennivalót. Egy pillanat, és visszatérek.
*Gyorsan kinyargal a nappaliból fel az emeletre, hogy valami vállalható öltözéket húzzon magára. Nem szégyenlős ő barátnője előtt, de azért csak illendő volna megadnia a módját a lány fogadásának.*
*Barátnője ötletét zseniálisnak tartja. Legközelebb majd kipróbálja.*
- Látod, erre nem is gondoltam.
*A tejbe áztatott lábfejére mered, ahogy Aenae tovább fejtegeti érkezésének okát.*
- Nem is értem, mit csodálkozom, hisz a férjem szobor lett. Tudod amikor ilyenek történnek mifelénk, kacérkodok ama nemes gondolattal, hogy én magam is szoborrá váljak. Előtte megbíznám Tiziót, hogy néha törölgessen le.
*A gondolat, hogy akárki az ő gyapjastevéit bántani meri, meglehetősen dühbe gurítja, noha nem sokáig. Talán még jobban, mint saját testi épségének kérdése.*
- Az én állataimhoz senki nem fog hozzáérni. Ha az a nő bántani meri őket, megfojtom.
*Hiszi, hogy különleges kapcsolat van közötte és gyapjastevéi között, és talán ez az ő legnagyobb gyengesége. Ma reggel is nagyon szépen kifésülte a bundájukat, habár ideje volna meg is nyírnia őket. ~Ha jönnek a meleg idők, biztosan meg fognak sülni abban a nagy bundában.~ Na de nem agyal sokat kedves állatain, újra Aenae-re figyel.*
- Beszélsz vele? Nem tudom, hogy ez mennyire jó ötlet. Mi lesz akkor, hogyha bántani fog téged? Vagy ha mindenképpen fel akarod keresni, talán vigyél magaddal valakit, aki megvéd téged ha bekattan.
*Úgy határoz közben, hogy ideje véget vetni az ázásnak, s kiemeli lábait a lavórból, hogy a mellé helyezett törölközőbe beletörölje azokat.*
- Na de milyen illetlen vagyok! Tudom én, hogy kedves néha férjeim néhai előző felesége volt oly bátor, hogy felkelni merészelt sírjából... *Feláll a díványról és szorosabbra húzza a köntösét.* És tudom, hogy jó eséllyel életemre, állataimra és birtokomra veszedelmet jelent, mégis úgy érzem a felzaklató hírek ellenére, hogy faragatlan vagyok, bocsáss meg. *Sóhajt.* Most felöltözök fent a szobámban, utána mindenképpen hozatok neked valami ennivalót. Egy pillanat, és visszatérek.
*Gyorsan kinyargal a nappaliból fel az emeletre, hogy valami vállalható öltözéket húzzon magára. Nem szégyenlős ő barátnője előtt, de azért csak illendő volna megadnia a módját a lány fogadásának.*
3877. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-04-10 09:39:25
Üzenet elküldve: 2022-04-10 09:39:25
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Effy//
- Szalmaszálon keresztül lélegezhetnél.
*Szól Aenae halkan, nehéz eldönteni, hogy komolyan gondolja-e, hajlik arra, hogy Effy még mindig nincsen jól a történtek után. Nem elég a gyapjasteve szappan, meg a gyapjából a csiricsáré kardigán, most már ez is?!*
- Fogalmam sincs. Valami csoda, vagy sötét mágia, egyre megy, nem?
*Aenae maga sem tudja, hogy mit gondoljon és nem volt állapotban - sem lelkiállapotban -, hogy megkérdezze Yezát. Valószínűleg Yeza maga sem tudja.*
- Nem tudom, Effy. Fogalmam sincs, hogy gyötörni akar-e, csak nem akartam, hogy meglepődj, ha felbukkan, vagy ha gyapjasteve fejet találsz az ágyadban...
*Maga sem tudja, hogy miért ezt mondta, hiszen sosem hallott olyasmiről, hogy valakinek gyapjasteve fejet tettek volna az ágyába, de annyira rémes gondolat.*
- Semmiképpen se menekülj, amíg nem tudjuk, hogy kell-e.
*Simogatja meg Effy kezét. Egyből feltámad a bűntudata, hogy ezt a tanácsot adja, miközben ő maga fontolgatja azt, hogy fülét-farkát behúzva, mindent hátrahagyva felszívódjon.*
- Beszélek vele, jó? Aztán üzenek, rendben?
*Valószínűleg el kéne mondania a közelgő esküvő hírét, de egyrészt nem biztos benne, hogy lesz, mert ő maga most nagyon haragszik és látszólag Cha'yss is pont így volt ezzel, másrészt, hülyén hangzana, hogy: "Kagan előző neje feltámadt, valószínűleg válogatott kínzásokkal akar téged gyötörni, de képzeld, férjhez megyek!" Nem mintha nem szeretné elmesélni Effynek az esküvő tervét, meg a gyereket a hasában, de nem tartja alkalmasnak az időt. Aenae ültében zsizseg egyébként, maradna még Effyvel, de menne is. Világgá.*
- Szalmaszálon keresztül lélegezhetnél.
*Szól Aenae halkan, nehéz eldönteni, hogy komolyan gondolja-e, hajlik arra, hogy Effy még mindig nincsen jól a történtek után. Nem elég a gyapjasteve szappan, meg a gyapjából a csiricsáré kardigán, most már ez is?!*
- Fogalmam sincs. Valami csoda, vagy sötét mágia, egyre megy, nem?
*Aenae maga sem tudja, hogy mit gondoljon és nem volt állapotban - sem lelkiállapotban -, hogy megkérdezze Yezát. Valószínűleg Yeza maga sem tudja.*
- Nem tudom, Effy. Fogalmam sincs, hogy gyötörni akar-e, csak nem akartam, hogy meglepődj, ha felbukkan, vagy ha gyapjasteve fejet találsz az ágyadban...
*Maga sem tudja, hogy miért ezt mondta, hiszen sosem hallott olyasmiről, hogy valakinek gyapjasteve fejet tettek volna az ágyába, de annyira rémes gondolat.*
- Semmiképpen se menekülj, amíg nem tudjuk, hogy kell-e.
*Simogatja meg Effy kezét. Egyből feltámad a bűntudata, hogy ezt a tanácsot adja, miközben ő maga fontolgatja azt, hogy fülét-farkát behúzva, mindent hátrahagyva felszívódjon.*
- Beszélek vele, jó? Aztán üzenek, rendben?
*Valószínűleg el kéne mondania a közelgő esküvő hírét, de egyrészt nem biztos benne, hogy lesz, mert ő maga most nagyon haragszik és látszólag Cha'yss is pont így volt ezzel, másrészt, hülyén hangzana, hogy: "Kagan előző neje feltámadt, valószínűleg válogatott kínzásokkal akar téged gyötörni, de képzeld, férjhez megyek!" Nem mintha nem szeretné elmesélni Effynek az esküvő tervét, meg a gyereket a hasában, de nem tartja alkalmasnak az időt. Aenae ültében zsizseg egyébként, maradna még Effyvel, de menne is. Világgá.*
3876. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-04-09 15:49:05
Üzenet elküldve: 2022-04-09 15:49:05
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Aenae//
- Azt mondják, fiatalon tartanak. Először kipróbálom a tejet a lábamon, és ha tényleg kisimítja rajta a ráncokat, akkor kipróbálom máshol is. Gondoltam rá, hogy beáztatom a fejem is tejbe, de akkor nem kapok levegőt. Talán elég csak rákenni az arcomra?
*De lesz majd ideje ezen gondolkodni máskor. Most fontosabb, hogy megkövült férjének előző felesége feltámadt hamvaiból. Később majd beáztatja az arcát tejbe.*
- De hogyan? Valaki feltámasztotta? Ilyen nem is lehetséges, nem? Nem lehet, hogy inkább mindenki azt hitte, hogy meghalt, aztán most derült ki, hogy mégsem? De hogyha így van, akkor miért jött és kínzott meg hamarább?
*Nem is érti az egészet, pláne azt, hogy ez őt hogyan érinti, hisz min tudnának ők összeveszni? Kagan szobrán? Na de Aenae hamar felvilágosítja, miért tartotta fontosnak értesíteni, és hagyja, hogy barátnője megfogja a kezét.*
- Na most vajon mit tegyek? Biztosan meg fogja tudni valahogy, hogy Kagan felesége vagyok. Sőt, talán már tudja is. Szerinted el fog ide jönni megkínozni?
*Sóhajt egy hatalmasat, miközben a tejeslavórt figyeli. Nem is figyel fel a hányásszagra. Talán már természetesnek is tartja a mindenféle bűzöket errefelé. A gyapjastevék nem épp parfümtől illatozó állatok, főleg ha esik az eső, és megposhadnak.*
- Hát őszintén szólva most én is nyúzott lettem. Szerinted mi legyen most? Fogjam magam és megint meneküljek el?
- Azt mondják, fiatalon tartanak. Először kipróbálom a tejet a lábamon, és ha tényleg kisimítja rajta a ráncokat, akkor kipróbálom máshol is. Gondoltam rá, hogy beáztatom a fejem is tejbe, de akkor nem kapok levegőt. Talán elég csak rákenni az arcomra?
*De lesz majd ideje ezen gondolkodni máskor. Most fontosabb, hogy megkövült férjének előző felesége feltámadt hamvaiból. Később majd beáztatja az arcát tejbe.*
- De hogyan? Valaki feltámasztotta? Ilyen nem is lehetséges, nem? Nem lehet, hogy inkább mindenki azt hitte, hogy meghalt, aztán most derült ki, hogy mégsem? De hogyha így van, akkor miért jött és kínzott meg hamarább?
*Nem is érti az egészet, pláne azt, hogy ez őt hogyan érinti, hisz min tudnának ők összeveszni? Kagan szobrán? Na de Aenae hamar felvilágosítja, miért tartotta fontosnak értesíteni, és hagyja, hogy barátnője megfogja a kezét.*
- Na most vajon mit tegyek? Biztosan meg fogja tudni valahogy, hogy Kagan felesége vagyok. Sőt, talán már tudja is. Szerinted el fog ide jönni megkínozni?
*Sóhajt egy hatalmasat, miközben a tejeslavórt figyeli. Nem is figyel fel a hányásszagra. Talán már természetesnek is tartja a mindenféle bűzöket errefelé. A gyapjastevék nem épp parfümtől illatozó állatok, főleg ha esik az eső, és megposhadnak.*
- Hát őszintén szólva most én is nyúzott lettem. Szerinted mi legyen most? Fogjam magam és megint meneküljek el?
3875. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-04-08 21:53:16
Üzenet elküldve: 2022-04-08 21:53:16
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Effy//
*Azért a látvány kicsit meglepi, éppen csak annyira, hogy fél szemöldöke a homloka közepére szaladjon. Effy a legjobb barátnője, előtte nem kell kőarc mögött rejtegetnie a valódi érzelmeit. Bár nyilván a mások iránt érzett haragját nem akarja Effyre tolni, úgyhogy azért igyekszik gátat szabni dühének és helyére engedni a tejes lábfürdő meg az uborkakarika miatti csodálkozásnak.*
- Miért csinálod ezt?
*Kérdezi kicsit megütközve, de aztán türelmetlen intéssel jelzi is, hogy valójában lényegtelen, hogy miért is tesz zöldségeket az arcára.*
- Feléledt. Feléledt és visszatért. Nem úgy, mint az élőholtak. Hanem úgy, mintha meg sem halt volna.
*Ismétli azt, amit Yezától hallott.*
- Hozzád jöttem először.
*Leül barátnője mellé, megfogja a kezét, ha Effy engedi, a tejeslavórt meg próbálja nem felrúgni a leülés művelete közben. Effyt megcsaphatja a hányás tipikus szaga.*
- Kagan szeretőit állítólag megmérgezte. Biztos te is hallottad a pletykákat. Csak nem akarom, hogy válogatott kínzásokkal gyötörjön, azért mert egy gyenge pillanatodban hozzámentél a _megözvegyült_ férjéhez.
*A "megözvegyült" szót eléggé kihangsúlyozza, ezzel is kidomborítva azt, hogy Effy nem holmi szerető, hanem egy teljesen legális kapcsolatot tartott fenn Kagannal. Nem mintha számítana, hisz Kagan megszobrult, pláne ha tényleg olyan vérmes a nő, mint amilyennek Aenae képzeli.*
- Nyúzottnak érzem magam.
*Vonja meg a vállát, mikor Effy megjegyzi.*
*Azért a látvány kicsit meglepi, éppen csak annyira, hogy fél szemöldöke a homloka közepére szaladjon. Effy a legjobb barátnője, előtte nem kell kőarc mögött rejtegetnie a valódi érzelmeit. Bár nyilván a mások iránt érzett haragját nem akarja Effyre tolni, úgyhogy azért igyekszik gátat szabni dühének és helyére engedni a tejes lábfürdő meg az uborkakarika miatti csodálkozásnak.*
- Miért csinálod ezt?
*Kérdezi kicsit megütközve, de aztán türelmetlen intéssel jelzi is, hogy valójában lényegtelen, hogy miért is tesz zöldségeket az arcára.*
- Feléledt. Feléledt és visszatért. Nem úgy, mint az élőholtak. Hanem úgy, mintha meg sem halt volna.
*Ismétli azt, amit Yezától hallott.*
- Hozzád jöttem először.
*Leül barátnője mellé, megfogja a kezét, ha Effy engedi, a tejeslavórt meg próbálja nem felrúgni a leülés művelete közben. Effyt megcsaphatja a hányás tipikus szaga.*
- Kagan szeretőit állítólag megmérgezte. Biztos te is hallottad a pletykákat. Csak nem akarom, hogy válogatott kínzásokkal gyötörjön, azért mert egy gyenge pillanatodban hozzámentél a _megözvegyült_ férjéhez.
*A "megözvegyült" szót eléggé kihangsúlyozza, ezzel is kidomborítva azt, hogy Effy nem holmi szerető, hanem egy teljesen legális kapcsolatot tartott fenn Kagannal. Nem mintha számítana, hisz Kagan megszobrult, pláne ha tényleg olyan vérmes a nő, mint amilyennek Aenae képzeli.*
- Nyúzottnak érzem magam.
*Vonja meg a vállát, mikor Effy megjegyzi.*
3874. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-04-08 21:19:40
Üzenet elküldve: 2022-04-08 21:19:40
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Aenae//
*Kúriájának nappalijában az egyik tágra nyitott ablakon befúj a friss tavaszi szél, és meglibbenti a tejfehér függönyöket. No meg a tejet, amibe Ephemia kedves a lábfejeit áztatja épp. Bizony, merthogy ő az egyik díványon hátradőlvén lenge ruházatban (melyben egyébként aludni szokott) és köntösében, kényelmesen lábfejeit áztatja egy lavórnyi tejben. Egy javasasszony javallotta neki a piacon nem is oly rég ezt a páratlan ötletet. Elvileg szép lesz tőle a lábfeje, azt mondta neki. De ő a tejnél nem állt meg: csukott szemein uborkakarikák pihennek. Igen, ezt is az asszony mondta neki a piacon. Nem lesz tőle ráncos, legalábbis nem annyira. Vett is tőle menten néhány kancsó tejet és hat kiló uborkát, biztos ami biztos.
S ím, ebben az idilli pillanatban, ahogy ő ott ki van nyúlva a díványon, ahogy az egy testével és szépségével törődő primadonnához illik, csak a szél ró ráncokat a lavórban nyugvó tej felszínére. Ez a páratlan idill azonban hamarosan megtörik, amikor Aenae betrappol hozzá váratlanul.*
- Szervusz Aenae!
*Sóhajtva felkönyököl, hogy lefejtse szeméről az uborkákat. No nem azért, merthogy nem látná szívesen régi barátnőjét, hanem mert így talán nem volt elég ideje az uborkáknak kifejteni a hatásukat.*
- Hogy micsoda? Fejtsd ezt ki nekem, kérlek. Egyébiránt kicsit nyúzottnak tűnsz.
*Jelenti ki a nyilvánvalót, és megeszi az uborkákat. Ámbár rémisztőn hangzik a hír, amit az imént hallott, nem csodálkozik már semmin. Thargföldön az élők kővé dermednek, a holtak pedig olykor feltámadnak. Ugyan mi ebben a meglepő?*
A hozzászólás írója (Ephemia d'Aquista) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.04.08 21:20:23
*Kúriájának nappalijában az egyik tágra nyitott ablakon befúj a friss tavaszi szél, és meglibbenti a tejfehér függönyöket. No meg a tejet, amibe Ephemia kedves a lábfejeit áztatja épp. Bizony, merthogy ő az egyik díványon hátradőlvén lenge ruházatban (melyben egyébként aludni szokott) és köntösében, kényelmesen lábfejeit áztatja egy lavórnyi tejben. Egy javasasszony javallotta neki a piacon nem is oly rég ezt a páratlan ötletet. Elvileg szép lesz tőle a lábfeje, azt mondta neki. De ő a tejnél nem állt meg: csukott szemein uborkakarikák pihennek. Igen, ezt is az asszony mondta neki a piacon. Nem lesz tőle ráncos, legalábbis nem annyira. Vett is tőle menten néhány kancsó tejet és hat kiló uborkát, biztos ami biztos.
S ím, ebben az idilli pillanatban, ahogy ő ott ki van nyúlva a díványon, ahogy az egy testével és szépségével törődő primadonnához illik, csak a szél ró ráncokat a lavórban nyugvó tej felszínére. Ez a páratlan idill azonban hamarosan megtörik, amikor Aenae betrappol hozzá váratlanul.*
- Szervusz Aenae!
*Sóhajtva felkönyököl, hogy lefejtse szeméről az uborkákat. No nem azért, merthogy nem látná szívesen régi barátnőjét, hanem mert így talán nem volt elég ideje az uborkáknak kifejteni a hatásukat.*
- Hogy micsoda? Fejtsd ezt ki nekem, kérlek. Egyébiránt kicsit nyúzottnak tűnsz.
*Jelenti ki a nyilvánvalót, és megeszi az uborkákat. Ámbár rémisztőn hangzik a hír, amit az imént hallott, nem csodálkozik már semmin. Thargföldön az élők kővé dermednek, a holtak pedig olykor feltámadnak. Ugyan mi ebben a meglepő?*
A hozzászólás írója (Ephemia d'Aquista) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.04.08 21:20:23
3873. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-04-08 20:43:26
Üzenet elküldve: 2022-04-08 20:43:26
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Krestvir meg a Kalmár és a Kard, továbbá Kagaenae és Kilencedik, illetve Kandúr és a Kísértet, valamint Yeza//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
//Effyhez//
*Jelen pillanatban szeretne valakit alaposan felpofozni, minden frusztrációját rázúdítaná valakire. Igazából valamennyi jelenlévővel szívesen megtenné. Krestvirrel a legkevésbé és Cha'ysszal a leginkább. Krestvirrel azért dühös, mert látszólag nem sikerült megoldani a problémát, vagy legalábbis semmi biztató jelet nem kapta arra nézve, hogy sikerrel jártak. Yezával nyilván azért, mert rossz hírek hozója, ha pedig ez nem lenne elég, de ráadásul még gyönyörű szép is. Igen, Yeza legnagyobb bűne, hogy gyönyörű! Aenae csak ránéz és elönti a féltékenység és erre minden oka meg is van, hiszen Cha'yss a megérkezése után szinte egyből szabadult volna tőle. Cha'yss meg? Legszívesebben kikaparná a szemét és összegyűrné azt a tökéletesen vasalt ingét. Mármint a legjobb esetben, márpedig Aenae jelenleg biztos benne, hogy ha bármelyikük is kinyitná a száját, akkor nem a legjobb eset lenne.
Yeza idegennyelvű szavaira a válasza egy olyan pillantás, amitől Yezának olyan érzése lehet, hogy Aenae értette, amit mond. Más körülmények között, valószínűleg a jobbik arcát mutatná - mert igenis van neki jobbik arca -, de most úgy érzi, hogy összecsaptak a hullámok a feje fölött.
Ráadásul, ha mélyen belegondol, akkor be kell lássa, hogy életének unalmas állóvize Cha'yss érkezése óta folyamatosan fodrozódik. Az apró, pici fodrok pedig mostanra valóságos szökőárrá mérgesedtek. Joggal érzi, hogy fuldoklik. Eleve sodródott egy összetákolt tutajon, hiába próbálta összetartani, a bejeletéstől, hogy Kagan asszonya visszatért az életbe, a lélekvesztő végképp darabjaira hullott. Hiába próbált mindig úgy cselekedni, hogy másoknak megfeleljen, hogy a kedvükre tegyen, jelenleg úgy tűnik, minden erőfeszítése hiábavaló volt. Annyi keserűség van most benne, hogy érzi, sosem lesz már képes mosolyogni.
A búcsújuk nem túl szívélyes, de Aenae érzi, hogy fortyog benne a düh, ismeri magát annyira, hogy tudja, jobb ha nem mond mást, mert csupa olyan hagyná el a száját, amit később megbánna. Kész szerencse, hogy hátat fordítanak egymásnak, így végre végképp szabadjára engedheti a kancát az utolsó néhányszáz méteren. Igazság szerint megfordul a fejében, hogy addig űzze a lovat, míg mindketten ájultan esnek össze, de meggondolja magát. Effy miatt. Effyt jött figyelmeztetni, majd ha az megvolt, akkor törődhet a saját nyomorával. Nyomorának egy részét mindenesetre nem hagyhatja figyelmen kívül, ugyanis csak öt lépésre sikerül eltávolodni a lovától, mikor kiadja gyomrának teljes tartalmát.*
- 'Asszabeg.
*Térdeire támaszkodik, ahogy előre hajol, nem nyújt túl szívderítő látványt. És a fű sem lesz az, mikor a gyomorsav és káposzta elegye kiégeti és kétség sem fér hozzá, ki fogja égetni.
Ha eddig úgy érezte, hogy csapdába esett, hát most már azt is tudja biztosan, hogy nemcsak beleesett, de a gödör alján lévő kihegyezett karókra is felszúrta magát. Jelenleg egy kanál vízben meg tudná fojtani Cha'ysst, ha éppen nem kétrét görnyedve rókázna azért, mert amaz egy gyereket rakott a hasába. Az öklendezések közepette beismeri, hogy ez az egy az, amit nem varrhat Cha'yss nyakába. Illetve miért is ne tehetné?! Ha nem jön ide Thargföldre, akkor ez az egész nem történik meg...
A száját kezének hátoldalába törli, a francba Cha'ysszal, nem számít most Cha'yss, Effy számít, utána meg az, hogy szembenézzen azzal, amivel kell. Lehetőleg emelt fővel.*
- Effy!
*Jó hangosan szól, mikor beér a házba, hogy Effy bármit is csinál, felkészüljön az érkezésére. Mindazonáltal, van olyan elszánt, hogy akár a gyapjastej fürdőben is rárontson, mikor uborkakarikával a szemén próbálja magát fiatalon tartani. Ha rátalál, akkor nem finomkodik, nagy levegőt véve előáll a farbával.*
- Szar van a palacsintában.
*Hangzik a drámai kijelentés. De arcán semmi jele annak, hogy valami viccre, vagy ilyesmire készülne, kifejezetten nyúzottnak tűnik és ha Effy túl közel merészkedne hozzá, akkor érezné rajta a hányásszagot is.*
- Kagan felesége életre kelt és visszatért a Vashegyre.
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
//Effyhez//
*Jelen pillanatban szeretne valakit alaposan felpofozni, minden frusztrációját rázúdítaná valakire. Igazából valamennyi jelenlévővel szívesen megtenné. Krestvirrel a legkevésbé és Cha'ysszal a leginkább. Krestvirrel azért dühös, mert látszólag nem sikerült megoldani a problémát, vagy legalábbis semmi biztató jelet nem kapta arra nézve, hogy sikerrel jártak. Yezával nyilván azért, mert rossz hírek hozója, ha pedig ez nem lenne elég, de ráadásul még gyönyörű szép is. Igen, Yeza legnagyobb bűne, hogy gyönyörű! Aenae csak ránéz és elönti a féltékenység és erre minden oka meg is van, hiszen Cha'yss a megérkezése után szinte egyből szabadult volna tőle. Cha'yss meg? Legszívesebben kikaparná a szemét és összegyűrné azt a tökéletesen vasalt ingét. Mármint a legjobb esetben, márpedig Aenae jelenleg biztos benne, hogy ha bármelyikük is kinyitná a száját, akkor nem a legjobb eset lenne.
Yeza idegennyelvű szavaira a válasza egy olyan pillantás, amitől Yezának olyan érzése lehet, hogy Aenae értette, amit mond. Más körülmények között, valószínűleg a jobbik arcát mutatná - mert igenis van neki jobbik arca -, de most úgy érzi, hogy összecsaptak a hullámok a feje fölött.
Ráadásul, ha mélyen belegondol, akkor be kell lássa, hogy életének unalmas állóvize Cha'yss érkezése óta folyamatosan fodrozódik. Az apró, pici fodrok pedig mostanra valóságos szökőárrá mérgesedtek. Joggal érzi, hogy fuldoklik. Eleve sodródott egy összetákolt tutajon, hiába próbálta összetartani, a bejeletéstől, hogy Kagan asszonya visszatért az életbe, a lélekvesztő végképp darabjaira hullott. Hiába próbált mindig úgy cselekedni, hogy másoknak megfeleljen, hogy a kedvükre tegyen, jelenleg úgy tűnik, minden erőfeszítése hiábavaló volt. Annyi keserűség van most benne, hogy érzi, sosem lesz már képes mosolyogni.
A búcsújuk nem túl szívélyes, de Aenae érzi, hogy fortyog benne a düh, ismeri magát annyira, hogy tudja, jobb ha nem mond mást, mert csupa olyan hagyná el a száját, amit később megbánna. Kész szerencse, hogy hátat fordítanak egymásnak, így végre végképp szabadjára engedheti a kancát az utolsó néhányszáz méteren. Igazság szerint megfordul a fejében, hogy addig űzze a lovat, míg mindketten ájultan esnek össze, de meggondolja magát. Effy miatt. Effyt jött figyelmeztetni, majd ha az megvolt, akkor törődhet a saját nyomorával. Nyomorának egy részét mindenesetre nem hagyhatja figyelmen kívül, ugyanis csak öt lépésre sikerül eltávolodni a lovától, mikor kiadja gyomrának teljes tartalmát.*
- 'Asszabeg.
*Térdeire támaszkodik, ahogy előre hajol, nem nyújt túl szívderítő látványt. És a fű sem lesz az, mikor a gyomorsav és káposzta elegye kiégeti és kétség sem fér hozzá, ki fogja égetni.
Ha eddig úgy érezte, hogy csapdába esett, hát most már azt is tudja biztosan, hogy nemcsak beleesett, de a gödör alján lévő kihegyezett karókra is felszúrta magát. Jelenleg egy kanál vízben meg tudná fojtani Cha'ysst, ha éppen nem kétrét görnyedve rókázna azért, mert amaz egy gyereket rakott a hasába. Az öklendezések közepette beismeri, hogy ez az egy az, amit nem varrhat Cha'yss nyakába. Illetve miért is ne tehetné?! Ha nem jön ide Thargföldre, akkor ez az egész nem történik meg...
A száját kezének hátoldalába törli, a francba Cha'ysszal, nem számít most Cha'yss, Effy számít, utána meg az, hogy szembenézzen azzal, amivel kell. Lehetőleg emelt fővel.*
- Effy!
*Jó hangosan szól, mikor beér a házba, hogy Effy bármit is csinál, felkészüljön az érkezésére. Mindazonáltal, van olyan elszánt, hogy akár a gyapjastej fürdőben is rárontson, mikor uborkakarikával a szemén próbálja magát fiatalon tartani. Ha rátalál, akkor nem finomkodik, nagy levegőt véve előáll a farbával.*
- Szar van a palacsintában.
*Hangzik a drámai kijelentés. De arcán semmi jele annak, hogy valami viccre, vagy ilyesmire készülne, kifejezetten nyúzottnak tűnik és ha Effy túl közel merészkedne hozzá, akkor érezné rajta a hányásszagot is.*
- Kagan felesége életre kelt és visszatért a Vashegyre.
3872. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-04-08 18:42:25
Üzenet elküldve: 2022-04-08 18:42:25
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
//Krestvir meg a Kalmár és a Kard, továbbá Kagaenae és Kilencedik, illetve Kandúr és a Kísértet, valamint Yeza//
*Mind Yeza, mind a báró rövid beszámolóját meghallgatja, s ugyan elsőre megkönnyebbül, hogy nem esztelenül támadó élőholtakkal kell ismét szembenézniük, miután leül benne a hír, már ezt sem tartja kevésbé aggasztónak.
Ráadásul Yeza többes számban beszél, tehát feltételezi, hogy nem csak a Szellemjáró tért vissza, hanem vannak mások is... Vajon mi történt? Mágia? Az istenek újabb mesterkedése?*
- Köszönöm, de nem szükséges. - *Hajol meg Cha'yss felé a felkínált hátasról szólva.*
- Ha úgy van, ahogy mondtátok, azt hiszem, nem kell a segítségem. Talán ellátogatok Amonra, mert érdekel, mi történt, de nem sietek. Előbb hazaviszem a kardot... Köszönöm a vendéglátást! Ha baj volna, keressetek meg! - *Búcsúzik újabb meghajlással, majd Aenae és Yeza felé is meghajtja magát, s ha nem tartóztatják, távozik.*
*Mind Yeza, mind a báró rövid beszámolóját meghallgatja, s ugyan elsőre megkönnyebbül, hogy nem esztelenül támadó élőholtakkal kell ismét szembenézniük, miután leül benne a hír, már ezt sem tartja kevésbé aggasztónak.
Ráadásul Yeza többes számban beszél, tehát feltételezi, hogy nem csak a Szellemjáró tért vissza, hanem vannak mások is... Vajon mi történt? Mágia? Az istenek újabb mesterkedése?*
- Köszönöm, de nem szükséges. - *Hajol meg Cha'yss felé a felkínált hátasról szólva.*
- Ha úgy van, ahogy mondtátok, azt hiszem, nem kell a segítségem. Talán ellátogatok Amonra, mert érdekel, mi történt, de nem sietek. Előbb hazaviszem a kardot... Köszönöm a vendéglátást! Ha baj volna, keressetek meg! - *Búcsúzik újabb meghajlással, majd Aenae és Yeza felé is meghajtja magát, s ha nem tartóztatják, távozik.*
3871. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-04-08 18:11:51
Üzenet elküldve: 2022-04-08 18:11:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Krestvir meg a Kalmár és a Kard, továbbá Kagaenae és Kilencedik, illetve Kandúr és a Kísértet, valamint Yeza//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Úgy tűnik, a hírek, amiket hozott, talán a Bárót zaklatták fel legkevésbé.*
- Nem... ők élnek *válaszolja a varázslónő kérdésére.* - Mármint, olyan, mintha meg sem haltak volna, nem pedig mint amikor egy holt dologba lehelnek életet *igyekszik pontosabb magyarázatot adni. Neki se ártana pár arról, hogy mi történt itt, ami miatt füstbe ment a fürdő meg a vacsora meg az átöltözés. De Caldorcor csak rátestálja a nyűgöt és faképnél hagyja a másik kettővel (meg azzal a fura manóval).
Hát ő tényleg megpróbálta. Figyelmes és véletlenül se tolakodó segítőkészséggel ajánlkozik a rosszulléttel küzdő Úrnőnek, aki most hirtelen valahogy teljesen más arcát mutatja, mint amit az első benyomás sugallt. Yeza megrökönyödve hőköl el. Szisszen egy kurta wegtoreni szót, ami szabad fordításban annyit tehet: óhajod szerint. Kevésbé szabadban pedig, nos... ~Picsa!~ A vörös egy elharapózó pillanat után azonnal a szabad fordításhoz igazítja az arckifejezését és alázatos meghajlással lép hátrébb, hogy ne zavarja a hisztis ribanc köreit.
A fejlemények tükrében teljes mértékben átfogalmazódik a véleménye a lányról és abban a néhány pillanatban, amikor nem lesajnáló rosszindulattal dagonyázik a látványban, ahogy őfensége szédelegve botorkál az istálló felé (most már külön drukkolva, hogy legalább egyszer pofára essen), szóval abban a néhány pillanatban igen komoly bonyodalmakat vél felfedezni Caldorcor tervében. Mindeközben azért ügyel rá, hogy más ne láthassa az arcán mindezt, persze aki elég szemfüles, azért elcsípheti.
Olykor-olykor természetesen hátrapillant, mert hiába nem az ő hibája, ha a Báró arra érné be őket, hogy ő csak tétlenül sétál a bukdácsoló Úrnő mögött, biztosra veszi, hogy leszidná. Akkor is, ha azzal védekezne, hogy a kisasszony nem engedte. Jönne az adu, hogy bizony a vörösnek nem a kisasszony szava parancsol. Védhetetlen helyzet, de szerencsére nem gabalyodnak bele. Így is pont elég kellemetlen az út, akárhová is vezessen ez a kitérő. Javarészt inkább a Bárót figyeli, akinek elég beszédes az arca. Úgy kell neki! Így jár, akit elcsábít a haszon és a hatalom delejes csillogása. Idővel talán bele is őszül, megkopaszodik, rossz szokásokba fojtja a frusztrációját... az egyikük biztosan.
Miután ketten maradnak, már kezd örülni, hogy szót válthatnak, de a Báró Úr vágtába rúgja a lovát és ez nem épp a legalkalmasabb a csevegésre. Yezának komoly kihívás, hogy tartani tudja az iramot. Yezának. A hátasának nem. Az az átok bizony szörnyű jellem, de futni azt tud, és van is benne versenyszellem, továbbá nem igazán törődik vele, hogy az életéért küzdő vörös kapaszkodik a hátán.
Amikor a Báró végre lassít és lépésre váltanak, már olyan görcsösen szorítja a combjával az állatot, hogy alig bír lazítani a tartásán.*
- Lea... *szuszog, kissé nehézkesen találva a hangját* - A Nagyasszony... ő... *A Báró hagy neki még egy kis időt, hogy összeszedje a gondolatait. Kérdez még és hozzáfűz valamit, ami egy pillanat alatt éberré teszi a vöröst.*
- Az a nő veszélyes. Olyan, aki ismeri a hatalmat és tud is bánni vele. Ő igazi tharg *mondja. A személyes névmást olyan nyomatékkal ejti, ami egyértelműen visszacsatol hisztikisasszonyra, de nem lenézően, sokkal inkább figyelmeztetéssel.* - A Kancellár... fél tőle. Őméltósága, saját elmondása szerint, nagy wargölő *mondja de a mondat feletti derű hamar komorságba fordul a finom vonásokon* -, de attól a nőtől joggal tart. *Próbál olvasni a Báró arcán, miközben beszél.* - Az egykori Hadúr asszonya olyasvalaki, akinek az árnyéka egyszerre vonzó és riasztó, ha érted, mire célzok. Ha már a Vashegyen van, a trónján ül *bólint határozottan.* - A jó Kancellár pedig igyekszik megtalálni azt az ideális távolságot mellette, ahonnan a nősténydémon már nem éri el egy mozdulattal a torkát, de még épp elég fontosnak tűnik.
*Mondhatna még többet is, adhatna tanácsot, de Caldorcor érti a dolgát. Továbbá még Yeza is keresi azt a bizonyos távolságot, amit az imént emlegetett.*
- Mik a szándékaid, Báróm? *kérdi némi szünet után. Jó lenne, ha a férfi beavatná a terveibe, de attól tart, hogy azok a tervek még túlontúl képlékenyek az új fejlemények tükrében. Mindenesetre ha van valami, ami elvárásként vagy irányvonalként felé él, azt nem árt tisztázni előre.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Úgy tűnik, a hírek, amiket hozott, talán a Bárót zaklatták fel legkevésbé.*
- Nem... ők élnek *válaszolja a varázslónő kérdésére.* - Mármint, olyan, mintha meg sem haltak volna, nem pedig mint amikor egy holt dologba lehelnek életet *igyekszik pontosabb magyarázatot adni. Neki se ártana pár arról, hogy mi történt itt, ami miatt füstbe ment a fürdő meg a vacsora meg az átöltözés. De Caldorcor csak rátestálja a nyűgöt és faképnél hagyja a másik kettővel (meg azzal a fura manóval).
Hát ő tényleg megpróbálta. Figyelmes és véletlenül se tolakodó segítőkészséggel ajánlkozik a rosszulléttel küzdő Úrnőnek, aki most hirtelen valahogy teljesen más arcát mutatja, mint amit az első benyomás sugallt. Yeza megrökönyödve hőköl el. Szisszen egy kurta wegtoreni szót, ami szabad fordításban annyit tehet: óhajod szerint. Kevésbé szabadban pedig, nos... ~Picsa!~ A vörös egy elharapózó pillanat után azonnal a szabad fordításhoz igazítja az arckifejezését és alázatos meghajlással lép hátrébb, hogy ne zavarja a hisztis ribanc köreit.
A fejlemények tükrében teljes mértékben átfogalmazódik a véleménye a lányról és abban a néhány pillanatban, amikor nem lesajnáló rosszindulattal dagonyázik a látványban, ahogy őfensége szédelegve botorkál az istálló felé (most már külön drukkolva, hogy legalább egyszer pofára essen), szóval abban a néhány pillanatban igen komoly bonyodalmakat vél felfedezni Caldorcor tervében. Mindeközben azért ügyel rá, hogy más ne láthassa az arcán mindezt, persze aki elég szemfüles, azért elcsípheti.
Olykor-olykor természetesen hátrapillant, mert hiába nem az ő hibája, ha a Báró arra érné be őket, hogy ő csak tétlenül sétál a bukdácsoló Úrnő mögött, biztosra veszi, hogy leszidná. Akkor is, ha azzal védekezne, hogy a kisasszony nem engedte. Jönne az adu, hogy bizony a vörösnek nem a kisasszony szava parancsol. Védhetetlen helyzet, de szerencsére nem gabalyodnak bele. Így is pont elég kellemetlen az út, akárhová is vezessen ez a kitérő. Javarészt inkább a Bárót figyeli, akinek elég beszédes az arca. Úgy kell neki! Így jár, akit elcsábít a haszon és a hatalom delejes csillogása. Idővel talán bele is őszül, megkopaszodik, rossz szokásokba fojtja a frusztrációját... az egyikük biztosan.
Miután ketten maradnak, már kezd örülni, hogy szót válthatnak, de a Báró Úr vágtába rúgja a lovát és ez nem épp a legalkalmasabb a csevegésre. Yezának komoly kihívás, hogy tartani tudja az iramot. Yezának. A hátasának nem. Az az átok bizony szörnyű jellem, de futni azt tud, és van is benne versenyszellem, továbbá nem igazán törődik vele, hogy az életéért küzdő vörös kapaszkodik a hátán.
Amikor a Báró végre lassít és lépésre váltanak, már olyan görcsösen szorítja a combjával az állatot, hogy alig bír lazítani a tartásán.*
- Lea... *szuszog, kissé nehézkesen találva a hangját* - A Nagyasszony... ő... *A Báró hagy neki még egy kis időt, hogy összeszedje a gondolatait. Kérdez még és hozzáfűz valamit, ami egy pillanat alatt éberré teszi a vöröst.*
- Az a nő veszélyes. Olyan, aki ismeri a hatalmat és tud is bánni vele. Ő igazi tharg *mondja. A személyes névmást olyan nyomatékkal ejti, ami egyértelműen visszacsatol hisztikisasszonyra, de nem lenézően, sokkal inkább figyelmeztetéssel.* - A Kancellár... fél tőle. Őméltósága, saját elmondása szerint, nagy wargölő *mondja de a mondat feletti derű hamar komorságba fordul a finom vonásokon* -, de attól a nőtől joggal tart. *Próbál olvasni a Báró arcán, miközben beszél.* - Az egykori Hadúr asszonya olyasvalaki, akinek az árnyéka egyszerre vonzó és riasztó, ha érted, mire célzok. Ha már a Vashegyen van, a trónján ül *bólint határozottan.* - A jó Kancellár pedig igyekszik megtalálni azt az ideális távolságot mellette, ahonnan a nősténydémon már nem éri el egy mozdulattal a torkát, de még épp elég fontosnak tűnik.
*Mondhatna még többet is, adhatna tanácsot, de Caldorcor érti a dolgát. Továbbá még Yeza is keresi azt a bizonyos távolságot, amit az imént emlegetett.*
- Mik a szándékaid, Báróm? *kérdi némi szünet után. Jó lenne, ha a férfi beavatná a terveibe, de attól tart, hogy azok a tervek még túlontúl képlékenyek az új fejlemények tükrében. Mindenesetre ha van valami, ami elvárásként vagy irányvonalként felé él, azt nem árt tisztázni előre.*
3870. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-04-08 15:29:34
Üzenet elküldve: 2022-04-08 15:29:34
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 212
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 212
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Krestvir meg a Kalmár és a Kard, továbbá Kagaenae és Kilencedik, illetve Kandúr és a Kísértet, valamint Yeza//
*Rövid közjátékot követve az igric elvágtat, ő pedig ott marad ismét Kagaenae társaságában, láncra fűzve. Bármennyire is nem fűlik a foga már ehhez, összeszorítja és végigmegy az ösvényen. Túl rég lépdel hozzá rajta, hogy megforduljon.
Az asszonyi szeszélyességnél kevesebb mérgezőbb nyílhegy létezik. Pontosan át tudja érezni az igric helyzetét, és ehhez az sem kell, hogy az ő szemével lásson.
Szíves-örömest tartana a kereskedővel, de a földöntúli lét furcsa szabályait nem ő alkotja. Nagyon is kíváncsi lenne erre a régi-új Thargodarra. Dühös, hogy páholyból kell figyelnie a Vashegy állóvizét felkavaró események alaposan felkorbácsolt sodrát, ám bármit is hozzon a jövő, ő nem megy sehova. Nem is lenne képes rá. Olybá tűnik, sorsa legkevésbé rajta függ. Bármilyen aggasztónak is csenghet e gondolat, már nem elmélkedik rajta különösebben.
Legjobb lesz, ha visszasüpped a lét és nemlét között húzódó, álmatag ködbe, míg nem lesz lehetősége rá, hogy hasson.*
*Rövid közjátékot követve az igric elvágtat, ő pedig ott marad ismét Kagaenae társaságában, láncra fűzve. Bármennyire is nem fűlik a foga már ehhez, összeszorítja és végigmegy az ösvényen. Túl rég lépdel hozzá rajta, hogy megforduljon.
Az asszonyi szeszélyességnél kevesebb mérgezőbb nyílhegy létezik. Pontosan át tudja érezni az igric helyzetét, és ehhez az sem kell, hogy az ő szemével lásson.
Szíves-örömest tartana a kereskedővel, de a földöntúli lét furcsa szabályait nem ő alkotja. Nagyon is kíváncsi lenne erre a régi-új Thargodarra. Dühös, hogy páholyból kell figyelnie a Vashegy állóvizét felkavaró események alaposan felkorbácsolt sodrát, ám bármit is hozzon a jövő, ő nem megy sehova. Nem is lenne képes rá. Olybá tűnik, sorsa legkevésbé rajta függ. Bármilyen aggasztónak is csenghet e gondolat, már nem elmélkedik rajta különösebben.
Legjobb lesz, ha visszasüpped a lét és nemlét között húzódó, álmatag ködbe, míg nem lesz lehetősége rá, hogy hasson.*
3869. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-04-08 14:52:39
Üzenet elküldve: 2022-04-08 14:52:39
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Krestvir meg a Kalmár és a Kard, továbbá Kagaenae és Kilencedik, illetve Kandúr és a Kísértet, valamint Yeza//
//Útban a Vashegyre//
*A vörös az első szavára érkezik és egyelőre nem tűnik fel az igricnek, hogy nem sikerült sem átöltöznie, sem megtisztálkodnia. Van most problémája elég. Mondjuk a hisztis Aenae, aki nem kér senki segítségéből, bár láthatóan az ájulás szélén van.
Krestvirt megelőzi a válasszal, elmondja neki, hogy Leandana visszatért, ami láthatóan meglepi a varázslónőt. Talán ismerte, talán csak hallott felőle, de nem hagyja hidegen az információ.*
- Többen feltámadtak, de támadásról nem szóltak a hírek. *Feleli még oda sem pillantva, mert figyelme Aenaeé.*
- Kapsz egy lovat, majd visszakerül. *Mondja még a varázslónőnek és igyekszik némi hálát és kedvességet csempészni a hangjába, hisz sokat köszönhetnek neki.
Rövid időre otthagyja őket meghagyva az instrukciókat az induláshoz, míg átöltözik és mire visszaér, szerencsére minden kész az induláshoz. Nem érdekli, ha Krestvir nem megy velük, nem is várja el tőle, csak vigye el a kardot minél messzebbre, de neki is készíttetett fel lovat, ha igényt tartana rá.
A kérdésére kapott kurta válaszra nem mond semmit pedig látszik rajta, hogy tudna. A tharg lány lehet, hogy nem beteg, de hogy valami nincs rendben vele, az biztos. Aki jól van, az nem szédeleg és csúszik ki a lába alóla. A nyeregben már valamivel stabilabbnak tűnik, de ettől még nem érzi jobban magát az igric. Az út Effyhez néma csendben telik, a wegtoreni nem kívánja megtörni a hallgatást, csak komor tekintettel figyeli kissé lemaradva Aenaet a nyereben, készen rá, hogy ha dől, elkapja.
Amikor elérik az udvarház közelét, mert érezhetően Aenae nem kívánja egészen a kapuig kísértetni magát és a lánytól megkapja, hogy majd értesítse, az igric egy ingerült modzulattal fordítja meg lovát az úton.*
- Persze. *Szűri fogai között az egyszavas választ és már vágtára is ugratja lovát visszafelé, hogy a Vashegynek induljon.
Haragszik Aenaere, amiért nem veszi komolyan és haragszik magára, amiért ennyire hagyta magát elbolondítani. Mit is képzelt?
Fogalma sincs, hogy megszabadultak-e a szellemtől, bár bízik abban, hogy a kardban raboskodó akármi nem követte őket. Elhatározza, hogy mostantól jobban szem előtt tartja a Kereskedőház terveit és mögé utasítja saját érzéseit. Ez eddig bevált. Az idő pedig majd eldönti, hogy ő és Aenae milyen irányt vesznek. Itt az ideje, hogy a lány is tegyen érte valamit és bebizonyítsa neki, van értelme feladnia saját terveit miatta.
Csak a Vashegy árnyékában lassít, amikor a telivér már pihenne. Nem nézett eddig hátra, hogy Yeza tudta-e követni. Nem csak a kalap karimája árnyékolja sárga tekintetét, hanem a rosszkedve is. Ha beéri a vörös és mellé lassít, felé sem nézve szólal meg.*
- Mesélj nekem Leandanáról. *A vörös már találkozott a thargok nagyasszonyával, Kagan feleségével. Biztosan erős és kemény személyiség, aki a régiek hitét tartja követendőnek.*
- És a kancellár hogyan viszonyult hozzá? *Kérdi immáron Yeza felé fordítva sárga pillantását.*
- Ne azt mondd, amit láttál, hanem azt, amit éreztél. *Teszi hozzá komoran.*
//Útban a Vashegyre//
*A vörös az első szavára érkezik és egyelőre nem tűnik fel az igricnek, hogy nem sikerült sem átöltöznie, sem megtisztálkodnia. Van most problémája elég. Mondjuk a hisztis Aenae, aki nem kér senki segítségéből, bár láthatóan az ájulás szélén van.
Krestvirt megelőzi a válasszal, elmondja neki, hogy Leandana visszatért, ami láthatóan meglepi a varázslónőt. Talán ismerte, talán csak hallott felőle, de nem hagyja hidegen az információ.*
- Többen feltámadtak, de támadásról nem szóltak a hírek. *Feleli még oda sem pillantva, mert figyelme Aenaeé.*
- Kapsz egy lovat, majd visszakerül. *Mondja még a varázslónőnek és igyekszik némi hálát és kedvességet csempészni a hangjába, hisz sokat köszönhetnek neki.
Rövid időre otthagyja őket meghagyva az instrukciókat az induláshoz, míg átöltözik és mire visszaér, szerencsére minden kész az induláshoz. Nem érdekli, ha Krestvir nem megy velük, nem is várja el tőle, csak vigye el a kardot minél messzebbre, de neki is készíttetett fel lovat, ha igényt tartana rá.
A kérdésére kapott kurta válaszra nem mond semmit pedig látszik rajta, hogy tudna. A tharg lány lehet, hogy nem beteg, de hogy valami nincs rendben vele, az biztos. Aki jól van, az nem szédeleg és csúszik ki a lába alóla. A nyeregben már valamivel stabilabbnak tűnik, de ettől még nem érzi jobban magát az igric. Az út Effyhez néma csendben telik, a wegtoreni nem kívánja megtörni a hallgatást, csak komor tekintettel figyeli kissé lemaradva Aenaet a nyereben, készen rá, hogy ha dől, elkapja.
Amikor elérik az udvarház közelét, mert érezhetően Aenae nem kívánja egészen a kapuig kísértetni magát és a lánytól megkapja, hogy majd értesítse, az igric egy ingerült modzulattal fordítja meg lovát az úton.*
- Persze. *Szűri fogai között az egyszavas választ és már vágtára is ugratja lovát visszafelé, hogy a Vashegynek induljon.
Haragszik Aenaere, amiért nem veszi komolyan és haragszik magára, amiért ennyire hagyta magát elbolondítani. Mit is képzelt?
Fogalma sincs, hogy megszabadultak-e a szellemtől, bár bízik abban, hogy a kardban raboskodó akármi nem követte őket. Elhatározza, hogy mostantól jobban szem előtt tartja a Kereskedőház terveit és mögé utasítja saját érzéseit. Ez eddig bevált. Az idő pedig majd eldönti, hogy ő és Aenae milyen irányt vesznek. Itt az ideje, hogy a lány is tegyen érte valamit és bebizonyítsa neki, van értelme feladnia saját terveit miatta.
Csak a Vashegy árnyékában lassít, amikor a telivér már pihenne. Nem nézett eddig hátra, hogy Yeza tudta-e követni. Nem csak a kalap karimája árnyékolja sárga tekintetét, hanem a rosszkedve is. Ha beéri a vörös és mellé lassít, felé sem nézve szólal meg.*
- Mesélj nekem Leandanáról. *A vörös már találkozott a thargok nagyasszonyával, Kagan feleségével. Biztosan erős és kemény személyiség, aki a régiek hitét tartja követendőnek.*
- És a kancellár hogyan viszonyult hozzá? *Kérdi immáron Yeza felé fordítva sárga pillantását.*
- Ne azt mondd, amit láttál, hanem azt, amit éreztél. *Teszi hozzá komoran.*
3868. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-04-06 21:38:04
Üzenet elküldve: 2022-04-06 21:38:04
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
//Krestvir meg a Kalmár és a Kard, továbbá Kagaenae és Kilencedik, illetve Kandúr és a Kísértet, valamint Yeza//
*Eléggé elszabadulnak az indulatok és a káosz a szobában, de igazán csak akkor szeppen meg, mikor Cha'yss az ő kérdésére kérdez vissza ingerülten. Azért igyekezne válaszolni, mert nem tudja jól megítélni, hogy valószínűleg valójában senki sem kíváncsi most épp arra, hogy ki az az Alyo...*
- Laor szer... - *Eddig jut a halk felelettel, mert a báró megelőzi, s az ő válasza félbeszakítja, meg le is döbbenti, hogy utána már ne jusson eszébe visszatérni a témához, hogy miért is említette az előbb Alyot...
Emlékek térnek vissza elméjébe a lázadás napjáról, a városbeli vérengzésekről. És Leandanáról, akinek már csak a holttestét hozták vissza Amonra...
Az ő szemszögéből nem történt mindez túl régen. Még Kagan dühére is emlékszik: a haragra, amiért Arthenior elvette a feleségét.
~ Hogyan? ~ Nem teszi fel hangosan a kérdést, mert alkalmat nem talál, meg egyébként sem hiszi, hogy erre ismernék a választ.*
- Ismét támadnak az élőholtak? - *Rakja aztán össze, mert azt nem tudja, hogy tudata teljes birtokában és ép testben tért vissza a Szellemjáró. A jelenlévők közti kétségbeesés pedig szintén arra utal, hogy a holtak újabb támadása várható.
Ez utóbbi kérdését akár már Yeza is hallhatja, aki közben megannyi utasítást kap, meg Kagaenaet próbálná támogatni, ám a tharg úrnő észlelhetően nem kér e segítségből.
Mikor Cha'yss őt is említi, felé kapja a pillantását. Ha jól érti, valakit meg akarnak látogatni, s csak utána mennének a Vashegyre.
Eltöpreng, hogy szükséges-e az ő kísérete. Aenae aggodalmát sem tudja, hogy jogos-e. Amennyire tudja, az élőholtakban nem sok értelem maradt, így bosszút feltételezni egy "bábról" túlzónak tűnik.
A maga részéről inkább menne egyből Amonra, hátha több élőholt is rátámadt a városra és szükségük van a segítségére.
Kagaenae is közbeszól, a részéről azt téve egyértelművé, hogy nem igényel sem kíséretet, sem segítséget.*
- Amonra megyek. - *Közli. Aztán persze, ha őt is felvilágosítják arról, hogy ezúttal mást jelent az, hogy "visszatért a halálból", mint a legutóbb, az sokat változtathat a hozzáállásán.*
*Eléggé elszabadulnak az indulatok és a káosz a szobában, de igazán csak akkor szeppen meg, mikor Cha'yss az ő kérdésére kérdez vissza ingerülten. Azért igyekezne válaszolni, mert nem tudja jól megítélni, hogy valószínűleg valójában senki sem kíváncsi most épp arra, hogy ki az az Alyo...*
- Laor szer... - *Eddig jut a halk felelettel, mert a báró megelőzi, s az ő válasza félbeszakítja, meg le is döbbenti, hogy utána már ne jusson eszébe visszatérni a témához, hogy miért is említette az előbb Alyot...
Emlékek térnek vissza elméjébe a lázadás napjáról, a városbeli vérengzésekről. És Leandanáról, akinek már csak a holttestét hozták vissza Amonra...
Az ő szemszögéből nem történt mindez túl régen. Még Kagan dühére is emlékszik: a haragra, amiért Arthenior elvette a feleségét.
~ Hogyan? ~ Nem teszi fel hangosan a kérdést, mert alkalmat nem talál, meg egyébként sem hiszi, hogy erre ismernék a választ.*
- Ismét támadnak az élőholtak? - *Rakja aztán össze, mert azt nem tudja, hogy tudata teljes birtokában és ép testben tért vissza a Szellemjáró. A jelenlévők közti kétségbeesés pedig szintén arra utal, hogy a holtak újabb támadása várható.
Ez utóbbi kérdését akár már Yeza is hallhatja, aki közben megannyi utasítást kap, meg Kagaenaet próbálná támogatni, ám a tharg úrnő észlelhetően nem kér e segítségből.
Mikor Cha'yss őt is említi, felé kapja a pillantását. Ha jól érti, valakit meg akarnak látogatni, s csak utána mennének a Vashegyre.
Eltöpreng, hogy szükséges-e az ő kísérete. Aenae aggodalmát sem tudja, hogy jogos-e. Amennyire tudja, az élőholtakban nem sok értelem maradt, így bosszút feltételezni egy "bábról" túlzónak tűnik.
A maga részéről inkább menne egyből Amonra, hátha több élőholt is rátámadt a városra és szükségük van a segítségére.
Kagaenae is közbeszól, a részéről azt téve egyértelművé, hogy nem igényel sem kíséretet, sem segítséget.*
- Amonra megyek. - *Közli. Aztán persze, ha őt is felvilágosítják arról, hogy ezúttal mást jelent az, hogy "visszatért a halálból", mint a legutóbb, az sokat változtathat a hozzáállásán.*
3867. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-04-06 13:39:51
Üzenet elküldve: 2022-04-06 13:39:51
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Krestvir meg a Kalmár és a Kard, továbbá Kagaenae és Kilencedik, illetve Kandúr és a Kísértet, valamint Yeza//
*Kell neki némi idő, főleg ahhoz, hogy a külső ingereket fel tudja dolgozni. Addig Cha'yss beszélhet hozzá, kérdezhet a hogylétéről, kínálhatja hellyel de érdemben reagálni képtelen. Az elesésétől félnie senkinek sem kell, mert a fal egy nagyon stabil pont, ha már nekidőlt.
Mikor pedig eszmél, akkor azon kapja magát, hogy hiába minden erőfeszítés, tényleg mintha tojáshéjon lépdelne, ráadásul teljes kudarccal, mert megint itt a férfihiszti. Pupillája összeszűkül ugyan, de sikerrel nyomja el a sóhajtás és a szemforgatás ingerét is.*
- Effy Kagan új felesége. Vajon mennyire örül a régi, hogy lett új?
*Hangja bávatag, fáradt. Eleve sűrű volt a napja, de momentán úgy érzi, hogy nagyon fáradt és nem akarja megvívni azt a harcot, hogy a férfi miért is nem bízik az ő józan ítélőképességében és abban, hogy egy darabban képes eljutni Effyig? Ha ez nem lenne elég, de még egy újabb személyt is behívna a társaságba, hogy nyomorának még több szemtanúja legyen. Annyi bizonyos, hogy Cha'yss jelentősen megakasztja indulási szándékát a lovak nyergeltetésével. Felnyergelte volna a magáét. Haragos pillantással nézi a helyiséget elhagyó Cha'yss hátát, száját összeszorítja, inkább nem mond semmit neki.*
- Nincs. Szükségem. Pesztonkára.
*Mondja Yezának lassan, artikuláltan és villámló pillantással, mintha amaz bármiről is tehetne. Bár jobban belegondolva tehet, hiszen ő hozta a rossz hírt, az pedig tudvalevő, hogy arossz hír hozóját mindig agyoncsapják. Nem mintha Aenae különösebben vérmes lenne és ilyesmire vetemedne, de engedtessék meg neki némi harag.*
- Krestvir mester, Synmirán csatlakozom hozzád, tényleg nem kell kíséret.
*A mágushoz lényegesen szelídebben szól, mint Yezához az imént. Krestvirnek nyilván nem kell azt csinálja, amit Cha'yss parancsol, hiszen ő nem az alkalmazottja. Remélhetőleg nincs is szándékában csatlakozni a díszkíséretéhez.
Mire kibotorkál a verandára, addigra már egészen magához tér, a veranda egyik oszlopának dőlve várja meg, hogy felnyergeljék a lovát. Messziről látja, hogy Cyaqi nem a pettyes farú kancával kezdte, haragosan szusszant egyet, de nem kezd hangos méltatlankodásba. A friss levegő teljesen magához téríti. Mire Cha'yss újra a hogyléte felől érdeklődik, akkor már őszintén tudja azt felelni, hogy:*
- Tökéletesen. Nem vagyok beteg.
*Arca még csak nem is sápadt, mintha rózsás is lenne, de valószínűleg csak a bőre érzékeny a tavaszi szélre. Nem mosolyog, de nem is ráncolja dühösen az orrát emiatt a felhajtás miatt. Azt nagyon hangsúlyozza, hogy nem beteg, az előbb valóban elfogta az indokolatlan pánik, de az már elmúlt.
Mikor felkapaszkodik a pettyes farú kanca hátára már tényleg jól van, magabiztosan ül a nyeregben. Ha Krestvir nem akart velük tartani - Aenae őszintén örülne ennek -, akkor tőle még indulás előtt elbúcsúzik.
Évekkel ezelőtt nagyjából olyan viszonyt ápolt a lovakkal és a lovaglással, mint Yeza, komoly küzdelmet kellett vívnia a nyeregben maradásért. Mára élvezi, leginkább a fizikai fáradtságot, amit érez utána, de lovaglás közben kiválóan lehet elmélkedni, ezért számára ez jobbára magányos tevékenység. Szereti a kanca nyakára dobni a kantárszárat és széttárt karokkal élvezni a könnyed vágtát. Szeret elhasalni a ló hátán, lábait a kengyelből kihúzva, szabadon lógatva léptetni. Mindenesetre most sietősebb neki, hogy elhasaljon az állat hátán és élvezze a lassú tempót, arra meg mérget venne, hogy ha a kanca nyakára dobná a kantárszárat és úgy vágtázna, akkor Cha'yss szélütést kapna. Azért a gyeplőt lazán fogva engedi a pettyes farú kancát, hogy a saját tempójában menjen, márpedig a kanca szeret az élre állni és maga diktálni a tempót.
Az út Effyhez nem hosszú, bő fertályórányi lovaglás után elérik Effy udvarházát. Takaros épület, nemrégiben kapott emeletráépítést, a ház előtti tágas karámban laposhátú gyapjastevék legelésznek. Nem zavarja őket az, hogy valakik az úton haladnak.
Mielőtt rákanyarodna a ház felé vezető útra még elbúcsúzik - remélhetőleg nem akarnak egészen a küszöbig a sarkában lenni.*
- Majd értesíts.
*Mondja a férfinak, visszautalva arra a beszélgetésre, mikor Cha'yss kifejtette, hogy biztonságosabb lenne valamennyi időt egymástól külön tölteni. Most már Aenae is így gondolja egyébként, kicsit jó lenne, ha nem kellene arra figyelnie, hogy vajon Cha'yss dühbe jön-e valamitől. Illetve meglehet, hogy szeretné ő is kidühöngeni és kibőgheti magát, Effy válla ideális helynek ígérkezik erre a célra.*
A hozzászólás írója (Kagaenae Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.04.06 15:46:07
*Kell neki némi idő, főleg ahhoz, hogy a külső ingereket fel tudja dolgozni. Addig Cha'yss beszélhet hozzá, kérdezhet a hogylétéről, kínálhatja hellyel de érdemben reagálni képtelen. Az elesésétől félnie senkinek sem kell, mert a fal egy nagyon stabil pont, ha már nekidőlt.
Mikor pedig eszmél, akkor azon kapja magát, hogy hiába minden erőfeszítés, tényleg mintha tojáshéjon lépdelne, ráadásul teljes kudarccal, mert megint itt a férfihiszti. Pupillája összeszűkül ugyan, de sikerrel nyomja el a sóhajtás és a szemforgatás ingerét is.*
- Effy Kagan új felesége. Vajon mennyire örül a régi, hogy lett új?
*Hangja bávatag, fáradt. Eleve sűrű volt a napja, de momentán úgy érzi, hogy nagyon fáradt és nem akarja megvívni azt a harcot, hogy a férfi miért is nem bízik az ő józan ítélőképességében és abban, hogy egy darabban képes eljutni Effyig? Ha ez nem lenne elég, de még egy újabb személyt is behívna a társaságba, hogy nyomorának még több szemtanúja legyen. Annyi bizonyos, hogy Cha'yss jelentősen megakasztja indulási szándékát a lovak nyergeltetésével. Felnyergelte volna a magáét. Haragos pillantással nézi a helyiséget elhagyó Cha'yss hátát, száját összeszorítja, inkább nem mond semmit neki.*
- Nincs. Szükségem. Pesztonkára.
*Mondja Yezának lassan, artikuláltan és villámló pillantással, mintha amaz bármiről is tehetne. Bár jobban belegondolva tehet, hiszen ő hozta a rossz hírt, az pedig tudvalevő, hogy arossz hír hozóját mindig agyoncsapják. Nem mintha Aenae különösebben vérmes lenne és ilyesmire vetemedne, de engedtessék meg neki némi harag.*
- Krestvir mester, Synmirán csatlakozom hozzád, tényleg nem kell kíséret.
*A mágushoz lényegesen szelídebben szól, mint Yezához az imént. Krestvirnek nyilván nem kell azt csinálja, amit Cha'yss parancsol, hiszen ő nem az alkalmazottja. Remélhetőleg nincs is szándékában csatlakozni a díszkíséretéhez.
Mire kibotorkál a verandára, addigra már egészen magához tér, a veranda egyik oszlopának dőlve várja meg, hogy felnyergeljék a lovát. Messziről látja, hogy Cyaqi nem a pettyes farú kancával kezdte, haragosan szusszant egyet, de nem kezd hangos méltatlankodásba. A friss levegő teljesen magához téríti. Mire Cha'yss újra a hogyléte felől érdeklődik, akkor már őszintén tudja azt felelni, hogy:*
- Tökéletesen. Nem vagyok beteg.
*Arca még csak nem is sápadt, mintha rózsás is lenne, de valószínűleg csak a bőre érzékeny a tavaszi szélre. Nem mosolyog, de nem is ráncolja dühösen az orrát emiatt a felhajtás miatt. Azt nagyon hangsúlyozza, hogy nem beteg, az előbb valóban elfogta az indokolatlan pánik, de az már elmúlt.
Mikor felkapaszkodik a pettyes farú kanca hátára már tényleg jól van, magabiztosan ül a nyeregben. Ha Krestvir nem akart velük tartani - Aenae őszintén örülne ennek -, akkor tőle még indulás előtt elbúcsúzik.
Évekkel ezelőtt nagyjából olyan viszonyt ápolt a lovakkal és a lovaglással, mint Yeza, komoly küzdelmet kellett vívnia a nyeregben maradásért. Mára élvezi, leginkább a fizikai fáradtságot, amit érez utána, de lovaglás közben kiválóan lehet elmélkedni, ezért számára ez jobbára magányos tevékenység. Szereti a kanca nyakára dobni a kantárszárat és széttárt karokkal élvezni a könnyed vágtát. Szeret elhasalni a ló hátán, lábait a kengyelből kihúzva, szabadon lógatva léptetni. Mindenesetre most sietősebb neki, hogy elhasaljon az állat hátán és élvezze a lassú tempót, arra meg mérget venne, hogy ha a kanca nyakára dobná a kantárszárat és úgy vágtázna, akkor Cha'yss szélütést kapna. Azért a gyeplőt lazán fogva engedi a pettyes farú kancát, hogy a saját tempójában menjen, márpedig a kanca szeret az élre állni és maga diktálni a tempót.
Az út Effyhez nem hosszú, bő fertályórányi lovaglás után elérik Effy udvarházát. Takaros épület, nemrégiben kapott emeletráépítést, a ház előtti tágas karámban laposhátú gyapjastevék legelésznek. Nem zavarja őket az, hogy valakik az úton haladnak.
Mielőtt rákanyarodna a ház felé vezető útra még elbúcsúzik - remélhetőleg nem akarnak egészen a küszöbig a sarkában lenni.*
- Majd értesíts.
*Mondja a férfinak, visszautalva arra a beszélgetésre, mikor Cha'yss kifejtette, hogy biztonságosabb lenne valamennyi időt egymástól külön tölteni. Most már Aenae is így gondolja egyébként, kicsit jó lenne, ha nem kellene arra figyelnie, hogy vajon Cha'yss dühbe jön-e valamitől. Illetve meglehet, hogy szeretné ő is kidühöngeni és kibőgheti magát, Effy válla ideális helynek ígérkezik erre a célra.*
A hozzászólás írója (Kagaenae Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.04.06 15:46:07
3866. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-04-06 08:35:31
Üzenet elküldve: 2022-04-06 08:35:31
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 212
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 212
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Krestvir meg a Kalmár és a Kard, továbbá Kagaenae és Kilencedik, illetve Kandúr és a Kísértet, valamint Yeza//
*Furcsa világot élnek. Olybá tűnik, ahogy az élők, úgy a holtak sem lelnek nyugalomra e földön. a hírek, amit az igric és alighanem a rőthajú hoznak, gondolkodóba ejtik. Ezek szerint nem csak őt rendelték vissza az Ősök. Nem ismeri a szóban forgó asszonyt, de ha valóban Thargodar, s valóban a túlvilágról tért meg, jó esély van rá, hogy hasonló sorsra jutott, mint ő maga. Bárhogy álljon is a helyzet, hamarosan elválik, mily ösvényt kell tapodnia. Talán szót válthat és érthet is vele, ha szemtől-szemben állnak... Talán van még remény.
Túlontúl keveset tud az erőviszonyokról hozzá, hogy messzemenő következtetéseket vonhasson le. Volt már dolga a körmönfont kancellárral, s ha a szóban forgó özvegy valóban a trónért jött vissza a halálból... Nos, alighanem egy oldalon állnak. Ez ugyan a kiszemelt igricnek, na meg a fiatal úrnőnek is keresztül húzhatja számításait, de az övével olyannyira egybecseng, hogy csak egyetlen dologra tud gondolni: Lám, bebizonyosodni látszik. Az Ősök Akaratával senki sem dacolhat, s még úgy is érvényét szerzi, hogy ő maga képtelen volt véghez vinni.
Újult erővel veti bele magát a küzdelembe. Nem átallik újra az igricet kiszemelni magának. Sosem hagyná félbe, amit elkezdett.*
*Furcsa világot élnek. Olybá tűnik, ahogy az élők, úgy a holtak sem lelnek nyugalomra e földön. a hírek, amit az igric és alighanem a rőthajú hoznak, gondolkodóba ejtik. Ezek szerint nem csak őt rendelték vissza az Ősök. Nem ismeri a szóban forgó asszonyt, de ha valóban Thargodar, s valóban a túlvilágról tért meg, jó esély van rá, hogy hasonló sorsra jutott, mint ő maga. Bárhogy álljon is a helyzet, hamarosan elválik, mily ösvényt kell tapodnia. Talán szót válthat és érthet is vele, ha szemtől-szemben állnak... Talán van még remény.
Túlontúl keveset tud az erőviszonyokról hozzá, hogy messzemenő következtetéseket vonhasson le. Volt már dolga a körmönfont kancellárral, s ha a szóban forgó özvegy valóban a trónért jött vissza a halálból... Nos, alighanem egy oldalon állnak. Ez ugyan a kiszemelt igricnek, na meg a fiatal úrnőnek is keresztül húzhatja számításait, de az övével olyannyira egybecseng, hogy csak egyetlen dologra tud gondolni: Lám, bebizonyosodni látszik. Az Ősök Akaratával senki sem dacolhat, s még úgy is érvényét szerzi, hogy ő maga képtelen volt véghez vinni.
Újult erővel veti bele magát a küzdelembe. Nem átallik újra az igricet kiszemelni magának. Sosem hagyná félbe, amit elkezdett.*
3865. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-04-05 18:54:05
Üzenet elküldve: 2022-04-05 18:54:05
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Krestvir meg a Kalmár és a Kard, továbbá Kagaenae és Kilencedik, illetve Kandúr és a Kísértet, valamint Yeza//
*A forró fürdő, az étel, a kipakolás és az átöltözés ábrándja úgy pukkad szét, mint egy túl messze merészkedett szappanbuborék. "YEZA!" hallatszik Caldorcor Báró ingerült hangja, mire a lány úgy ugrik le az ágyról, mintha skorpió csípett volna a hátsójába. Az első gondolata természetesen az, hogy nem kellett volna a Báró Úr ágyába pofátlankodnia. ~Talán meglátta valaki a személyzetből?~ Ám az az eshetőség is felsejlik, hogy baj van. Így aztán nem foglalkozik a gyűrve hagyott ágytakaróval, már rohan is. Ahogy az ajtón betoppan, már ott is a jobbjában a wegtoreni karomtőr és kész rá, hogy kifordítsa azt a bizarr kis lényt, aki nyilvánvalóan a bajok forrása lesz. A vád viszont nem is szökhet szárba. Caldorcor máris sürgető utasítást ad, ahogy odaér. Az Úrnőre épp csak egy pillantást tud vetni. ~Ezek szerint nem fogadta túl jól a hírt.~
A Báró hangjából egyértelműen érezni, hogy semmiféle késlekedést nem tűr, szóval a vörös fordul is azonnal és az első szembe érkező szolgának lepasszolja az utasítást. Nem kell attól félteni, hogy nem adja át vele a sietségre való már-már pánikhangulatot gyújtó felhívást is. Épp csak azt várja meg, hogy a szolgáló lélekszakadva bevegye a folyosó végi kanyart, aztán már iramodik is vissza, hátha szükség lehet rá. És van is! Bár ettől Yeza kicsit se boldog. A tántorgó hisztérikussággal nekiinduló Úrnőcskét kell istápolnia, amihez tényleg nem ő a legjobb választás.*
- Öhmm... nem kéne inkább leül... Nem. Értem *tördeli a kezét, aztán, ha engedik, akkor megpróbálja valahogy támogatni a lányt, ha már megállítani nem lehet.* - Ha megengeded, én... *félig inkább mutogatja, hogy mire gondol, de nem biztos benne, hogy egyáltalán megérintheti a másikat.* - Hadd segítsek. *Anélkül viszont, hogy átkarolná vagy legalább rá támaszkodna akár csak a karját fogva, nem igazán tud mit tenni. Legfeljebb elkapja, ha pofára akarna esni a saját erőtlen lábaiban. Mindenesetre, ha a fura manós és különleges köpenyes nő támogatását inkább elfogadja a tántorgó, akkor ő szívesen átadja a megtisztelő feladatot és inkább segít a holmikkal.
A Báró szavaiból úgy vette ki, hogy az Úrnő nem tart velük a Vashegyre. Talán máris menekülőre fogja, most, hogy az a másik némber visszatért. ~Ez aztán a gyors trónfosztás!~
Amikor az istállóban meglátja Caldorcort átöltözve (az ő szemszögéből legalábbis a mellény, a kabát, a kalap, a kesztyű és a számszeríj kiegészítők megjelenése egyenértékű ezzel), azért elmormol egy cifra wegtoreni szitkot az orra alatt. Ő gyakorlatilag még az arcát se tudta megmosni indulás előtt. Csodálatos belépő lesz: sárosan, gyűrötten és lószagúan. Az ő gondolatait javarészt ez köti le az út során, de azért nem kerüli el a figyelmét ez a furcsa hangulat sem a Báró és a tharg lány között. Őszintén szólva azt hitte, hogy mostanra a férfi már ennél jobban az ujja köré csavarta a kiszemeltjét. Nagyon érdekelné, hogy mi folyik a háttérben, de valószínűleg nem ez a legjobb pillanat a puhatolózáshoz. Annak ellenére, hogy a Bárón látszik a mérgelődés, most minden figyelme a tharg lányé, nehogy baja essen.
Yeza nem túl jó lovas. A hátasa pedig amúgy is egy undok dög, szóval nem próbál túlzottan közel menni hozzájuk. Vagy őt is lerántaná az Úrnő, amint épp leájul a nyeregből, vagy Yeza lova rúgna rá az övére. Még csak az hiányozna! Így is megvárta az a rohadék, amíg már gyakorlatilag menetkészen állnak az udvaron. Indulás előtt muszáj volt odaürítenie a placcra egy recsegős galambbal megtoldva. Ez a ló a kezdetektől gyűlöli őt, és az érzés kölcsönös.*
*A forró fürdő, az étel, a kipakolás és az átöltözés ábrándja úgy pukkad szét, mint egy túl messze merészkedett szappanbuborék. "YEZA!" hallatszik Caldorcor Báró ingerült hangja, mire a lány úgy ugrik le az ágyról, mintha skorpió csípett volna a hátsójába. Az első gondolata természetesen az, hogy nem kellett volna a Báró Úr ágyába pofátlankodnia. ~Talán meglátta valaki a személyzetből?~ Ám az az eshetőség is felsejlik, hogy baj van. Így aztán nem foglalkozik a gyűrve hagyott ágytakaróval, már rohan is. Ahogy az ajtón betoppan, már ott is a jobbjában a wegtoreni karomtőr és kész rá, hogy kifordítsa azt a bizarr kis lényt, aki nyilvánvalóan a bajok forrása lesz. A vád viszont nem is szökhet szárba. Caldorcor máris sürgető utasítást ad, ahogy odaér. Az Úrnőre épp csak egy pillantást tud vetni. ~Ezek szerint nem fogadta túl jól a hírt.~
A Báró hangjából egyértelműen érezni, hogy semmiféle késlekedést nem tűr, szóval a vörös fordul is azonnal és az első szembe érkező szolgának lepasszolja az utasítást. Nem kell attól félteni, hogy nem adja át vele a sietségre való már-már pánikhangulatot gyújtó felhívást is. Épp csak azt várja meg, hogy a szolgáló lélekszakadva bevegye a folyosó végi kanyart, aztán már iramodik is vissza, hátha szükség lehet rá. És van is! Bár ettől Yeza kicsit se boldog. A tántorgó hisztérikussággal nekiinduló Úrnőcskét kell istápolnia, amihez tényleg nem ő a legjobb választás.*
- Öhmm... nem kéne inkább leül... Nem. Értem *tördeli a kezét, aztán, ha engedik, akkor megpróbálja valahogy támogatni a lányt, ha már megállítani nem lehet.* - Ha megengeded, én... *félig inkább mutogatja, hogy mire gondol, de nem biztos benne, hogy egyáltalán megérintheti a másikat.* - Hadd segítsek. *Anélkül viszont, hogy átkarolná vagy legalább rá támaszkodna akár csak a karját fogva, nem igazán tud mit tenni. Legfeljebb elkapja, ha pofára akarna esni a saját erőtlen lábaiban. Mindenesetre, ha a fura manós és különleges köpenyes nő támogatását inkább elfogadja a tántorgó, akkor ő szívesen átadja a megtisztelő feladatot és inkább segít a holmikkal.
A Báró szavaiból úgy vette ki, hogy az Úrnő nem tart velük a Vashegyre. Talán máris menekülőre fogja, most, hogy az a másik némber visszatért. ~Ez aztán a gyors trónfosztás!~
Amikor az istállóban meglátja Caldorcort átöltözve (az ő szemszögéből legalábbis a mellény, a kabát, a kalap, a kesztyű és a számszeríj kiegészítők megjelenése egyenértékű ezzel), azért elmormol egy cifra wegtoreni szitkot az orra alatt. Ő gyakorlatilag még az arcát se tudta megmosni indulás előtt. Csodálatos belépő lesz: sárosan, gyűrötten és lószagúan. Az ő gondolatait javarészt ez köti le az út során, de azért nem kerüli el a figyelmét ez a furcsa hangulat sem a Báró és a tharg lány között. Őszintén szólva azt hitte, hogy mostanra a férfi már ennél jobban az ujja köré csavarta a kiszemeltjét. Nagyon érdekelné, hogy mi folyik a háttérben, de valószínűleg nem ez a legjobb pillanat a puhatolózáshoz. Annak ellenére, hogy a Bárón látszik a mérgelődés, most minden figyelme a tharg lányé, nehogy baja essen.
Yeza nem túl jó lovas. A hátasa pedig amúgy is egy undok dög, szóval nem próbál túlzottan közel menni hozzájuk. Vagy őt is lerántaná az Úrnő, amint épp leájul a nyeregből, vagy Yeza lova rúgna rá az övére. Még csak az hiányozna! Így is megvárta az a rohadék, amíg már gyakorlatilag menetkészen állnak az udvaron. Indulás előtt muszáj volt odaürítenie a placcra egy recsegős galambbal megtoldva. Ez a ló a kezdetektől gyűlöli őt, és az érzés kölcsönös.*
3864. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-04-05 15:49:34
Üzenet elküldve: 2022-04-05 15:49:34
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Krestvir meg a Kalmár és a Kard, továbbá Kagaenae és Kilencedik, illetve Kandúr és a Kísértet, valamint Yeza//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Félrehívva Aenaet a varázslónő kihagyásával bizalmas beszélgetésbe kezd a lánnyal. Igyekszik mindent a lehető legtisztábban visszaadni és éreztetni jegyesével, hogy ez komoly dolog, ám úgy tűnik, mintha Aenaet minden hidegen hagyná. Amikor "jó hírként" definiálja a a tharg nagyasszony visszatértét, összeszalad a szemöldöke. Mintha a lány nem érezné annak a súlyát, hogy Kagan asszonya visszatért a halálból. Minden bizonnyal nem örül majd annak, hogy Kagan után a lánya került a trónra, aki köztudottan nem sokat ad a korábbi stílusra, amelyet a hadúr képviselt.
Beszél még, de hirtelen arra eszmél, hogy a lány meginog és a falnak dől.*
- Kedvesem, jól vagy? *Kérdi. Segítene, de lagymatag ellenállást kap csak válaszul. Leültetné, legszívesebben lefektetné Aenaet, de az konokul indulni akar látható rosszulléte ellenére is. Az, hogy Leandana Laor szeretője volt, nem tudja hova tenni. Eszébe jut az előző este megismert férfi, akivel Krestvir is megjelent, ám nem tudja egyelőre összekötni őket.*
- Elég. Ülj le, pihenned kell. *Erősködne, de biztos benne, hogy ez csak olaj lesz a tűzre. Inkább csak kíséri és vigyáz, el ne essen.*
- Effy? Aenae, semmit sem értek. *Sziszegi dühösen, mert a lány láthatóan semmibe veszi őt vagy az aggodalmát.
Krestvir láthatja az igric őszinte aggodalmán és akaratán, hogy segítsen valahogy, hogy semmi sem csinált. Aenae egyik pillanatról a másikra lett rosszul, ami kisöpör az elméjéből mindent.*
- Ki az isten az az Alyo? *Száll az ingerült kérdés a kérdező mágusnő felé, de vissza kell fordulnia Aenae felé, mert a lány szédelegve is megindulna.*
- Leandana Thargodar visszatért a halálból és ha minden igaz, visszatért a Vashegyre. *Válaszolja a kérdésre fújtatva. Nem akarta mindezt közölni Krestvirrel, de talán sikerül valamit kiderítenie.*
- Aenae, így nem indulhatsz el. Még bajod esik. *Győzködi a lányt kérlelve. Olyan, mintha egyáltalán nem érdekelné semmi. Sem ő maga, sem a saját egészsége, sem a szíve alatt növekvő gyermek. Csak az a rohadt Effy, mintha csak ő számítana.*
- A kurva életbe. *Szalad ki a száján a szitok koránt sem nemeshez méltón.*
- YEZA! *Kiált ki a társalgó ajtaján elhajolva Aenaetől és ha a vörös megjelent, akkor kiadja az ukázt.*
- Nyergeltess fel négy lovat, az úrnőét, az enyémet, Krestvir mesternek és magadnak. Elkísérjük Aenaet, aztán megyünk a Vashegyre. *Bosszús és haragos. Mert Aenae semmibe veszi az aggodalmát, az állapotát és csak a saját feje után megy.
Most már nem kér bocsánatot sokadjára Krestvirtől. Elég volt a sok kifogásból és jópofizásból. Torkig van az egésszel.*
- Segíts az úrnőnek. *Adná át a vörösnek Aenaet, amíg ő a szobájába indul viharosan, hogy egy vívómellényt, kabátot, kalapot, kesztyűt és Kathlynt szedje össze. Ha már nincs nála kard, legalább számszeríj legyen nála. Az iratot sem felejti el, ami szabad ki- és bejárásra jogosítja fel a Vashegy erődjébe.
Amint lehet, indul is vissza a lányokhoz és remélhetően beéri őket még az istállónál, ahol Cyaqi felnyergeli a négy lovat, vagy hármat, ha Krestvir visszautasítja az övét.*
- Jobban vagy? *Érdeklődik már valamivel nyugodtabban, de koránt sem nyugodtan jegyesétől. Haragos, haragszik rá, amiért ennyire nem törődik magával, de még a gyermekkel sem.*
*Csak akkor engedi az indulást, ha már látja, hogy Aenae jobban van. Végig mellette lovagol, figyel rá, nehogy leforduljon a nyeregből, de látni rajta, hogy nincs jó kedve.
Az utat Aenaenek kell mutatnia, mert az igric sosem járt annál a bizonyos Effynél és abban is biztos, hogy nem ez lesz az az alkalom, hogy megismeri, Most túl feldúlt és nem festene jó képet magáról.
Ki akarja deríteni, hogy mi folyik itt és most már vágyik is arra, hogy távolabb kerüljön Aenaetől. Megkérte a kezét, kiderült, hogy a lány terhes a gyermekükkel, de valahogy úgy érzi, hogy mindez csak mellékes a lány számára. Az igric büszke férfi, határozott és céltudatos. Ám nehezen tűri, ha nem kapja meg azt a kellő figyelmet, amit elvárna. Márpedig a gyermekével terhes jegyesétől elvárná, hogy meghallgassa és legalább úgy tegyen, mintha érdekelné, mit gondol.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Félrehívva Aenaet a varázslónő kihagyásával bizalmas beszélgetésbe kezd a lánnyal. Igyekszik mindent a lehető legtisztábban visszaadni és éreztetni jegyesével, hogy ez komoly dolog, ám úgy tűnik, mintha Aenaet minden hidegen hagyná. Amikor "jó hírként" definiálja a a tharg nagyasszony visszatértét, összeszalad a szemöldöke. Mintha a lány nem érezné annak a súlyát, hogy Kagan asszonya visszatért a halálból. Minden bizonnyal nem örül majd annak, hogy Kagan után a lánya került a trónra, aki köztudottan nem sokat ad a korábbi stílusra, amelyet a hadúr képviselt.
Beszél még, de hirtelen arra eszmél, hogy a lány meginog és a falnak dől.*
- Kedvesem, jól vagy? *Kérdi. Segítene, de lagymatag ellenállást kap csak válaszul. Leültetné, legszívesebben lefektetné Aenaet, de az konokul indulni akar látható rosszulléte ellenére is. Az, hogy Leandana Laor szeretője volt, nem tudja hova tenni. Eszébe jut az előző este megismert férfi, akivel Krestvir is megjelent, ám nem tudja egyelőre összekötni őket.*
- Elég. Ülj le, pihenned kell. *Erősködne, de biztos benne, hogy ez csak olaj lesz a tűzre. Inkább csak kíséri és vigyáz, el ne essen.*
- Effy? Aenae, semmit sem értek. *Sziszegi dühösen, mert a lány láthatóan semmibe veszi őt vagy az aggodalmát.
Krestvir láthatja az igric őszinte aggodalmán és akaratán, hogy segítsen valahogy, hogy semmi sem csinált. Aenae egyik pillanatról a másikra lett rosszul, ami kisöpör az elméjéből mindent.*
- Ki az isten az az Alyo? *Száll az ingerült kérdés a kérdező mágusnő felé, de vissza kell fordulnia Aenae felé, mert a lány szédelegve is megindulna.*
- Leandana Thargodar visszatért a halálból és ha minden igaz, visszatért a Vashegyre. *Válaszolja a kérdésre fújtatva. Nem akarta mindezt közölni Krestvirrel, de talán sikerül valamit kiderítenie.*
- Aenae, így nem indulhatsz el. Még bajod esik. *Győzködi a lányt kérlelve. Olyan, mintha egyáltalán nem érdekelné semmi. Sem ő maga, sem a saját egészsége, sem a szíve alatt növekvő gyermek. Csak az a rohadt Effy, mintha csak ő számítana.*
- A kurva életbe. *Szalad ki a száján a szitok koránt sem nemeshez méltón.*
- YEZA! *Kiált ki a társalgó ajtaján elhajolva Aenaetől és ha a vörös megjelent, akkor kiadja az ukázt.*
- Nyergeltess fel négy lovat, az úrnőét, az enyémet, Krestvir mesternek és magadnak. Elkísérjük Aenaet, aztán megyünk a Vashegyre. *Bosszús és haragos. Mert Aenae semmibe veszi az aggodalmát, az állapotát és csak a saját feje után megy.
Most már nem kér bocsánatot sokadjára Krestvirtől. Elég volt a sok kifogásból és jópofizásból. Torkig van az egésszel.*
- Segíts az úrnőnek. *Adná át a vörösnek Aenaet, amíg ő a szobájába indul viharosan, hogy egy vívómellényt, kabátot, kalapot, kesztyűt és Kathlynt szedje össze. Ha már nincs nála kard, legalább számszeríj legyen nála. Az iratot sem felejti el, ami szabad ki- és bejárásra jogosítja fel a Vashegy erődjébe.
Amint lehet, indul is vissza a lányokhoz és remélhetően beéri őket még az istállónál, ahol Cyaqi felnyergeli a négy lovat, vagy hármat, ha Krestvir visszautasítja az övét.*
- Jobban vagy? *Érdeklődik már valamivel nyugodtabban, de koránt sem nyugodtan jegyesétől. Haragos, haragszik rá, amiért ennyire nem törődik magával, de még a gyermekkel sem.*
*Csak akkor engedi az indulást, ha már látja, hogy Aenae jobban van. Végig mellette lovagol, figyel rá, nehogy leforduljon a nyeregből, de látni rajta, hogy nincs jó kedve.
Az utat Aenaenek kell mutatnia, mert az igric sosem járt annál a bizonyos Effynél és abban is biztos, hogy nem ez lesz az az alkalom, hogy megismeri, Most túl feldúlt és nem festene jó képet magáról.
Ki akarja deríteni, hogy mi folyik itt és most már vágyik is arra, hogy távolabb kerüljön Aenaetől. Megkérte a kezét, kiderült, hogy a lány terhes a gyermekükkel, de valahogy úgy érzi, hogy mindez csak mellékes a lány számára. Az igric büszke férfi, határozott és céltudatos. Ám nehezen tűri, ha nem kapja meg azt a kellő figyelmet, amit elvárna. Márpedig a gyermekével terhes jegyesétől elvárná, hogy meghallgassa és legalább úgy tegyen, mintha érdekelné, mit gondol.*
3863. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-04-05 00:11:06
Üzenet elküldve: 2022-04-05 00:11:06
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
//Krestvir meg a Kalmár és a Kard, továbbá Kagaenae és Kilencedik, illetve Kandúr és a Kísértet, valamint Yeza//
*Aenae magyarázatára, miszerint a mágia számára csak kedvtelés, mintha bírálón nézne vissza a nőre, ám valójában pusztán nem tud mit hozzáfűzni. Ha a másik olyan gazdag, hogy ezt megengedheti magának, nem fogja lebeszélni. Viszont így a beszélgetést sem tudja hogyan továbbvinni, ám szerencséjére az étkezés kellő alkalmat ad számára, hogy ne kelljen csevegéssel próbálkoznia a téma zártával. Mire Cha'yss betoppan, már jóllakottan dörzsöli össze ujjait, mintha az megfelelne egy kézmosásnak, de inkább csak a tisztálkodás érzetét adja meg számára, hisz nem is lett piszkos igazából.*
- Köszönöm. - *Veszi el a takarót, mikor megkapja a bárótól, majd a holmijához megy és elkezdi kioldani a hátizsákja oldalsó szíjait. A továbbiakban látja ugyan, hogy a jegyespár félrehúzódik, de nem foglalkozik velük, nem is hallgatózik, mert ez elvonulás egyébként is jelzi, hogy az ott nem tartozik rá, valamint leköti a kard biztonságos elhelyezése.
Miután a zsákját előkészítette, a takarót hajtja megfelelően, hogy a kardot bele tudja majd bugyolálni. Közben a jégburkot megszünteti, majd varázsigét mormol, amivel az elméjét kívánja védeni, míg az "elátkozott" fegyverrel bajlódik. Ha a varázslat sikerül, figyelme java részét a fenntartására összpontosítja, így még kevesebbet fog fel a külvilágból.
A takaróval megfogja a kardot, szorosan beletekeri, mint egy rétesbe, majd a zsákja oldalához rögzíti a szíjakkal. Eléggé túl van így már zsúfolva, de szerencsére nem cipel most semmi nehezet. Természetesen, ha elsőre nem sikerült a varázslat, akkor újra elmondja az igét, s csak utána rendezkedik a fegyver körül.
Aztán, ha az újabb csomag a helyén van, akkor föláll, s veszi a hátára zsákot, közben pedig az összpontosítással is fölhagy.
A szobabeli események nagyjából ekkor tartanak ott, hogy Kagaenae a falhoz hátrál, amit a nagy koncentrációból eszmélve meglepetten vesz tudomásul.
Rögtön kiélesednek érzékei és Cha'yssra néz kutatón. Talán ő csinált valamit?*
- Mi... - *Kérdezné, hogy mi történt és már lép Aenae felé, mikor elhangzik a nőtől néhány szó.*
- Alyo? - *Kérdi önkéntelen. A "Laor szeretője" szókapcsolatról az jut eszébe, ahogy az íjásznő csókolta a férfit, s így összekavar szálakat. Aztán meg nem érti, miért beszél most erről Kagaenae. Ismerte Alyot és közel állt hozzá? Talán csak most tudatosult benne a tegnapi hír és hogy kiről is volt szó?
Zavartan néz, s csak még zavartabb lesz, mikor a tharg úrnő már arról habog, hogy figyelmeztetnie kell egy bizonyos Effyt - akinek ismerős a neve, de nem tudja hova rakni hirtelen -.*
- Elmagyarázzátok? - *Kérdi esetlenül, de fel van már rá készülve, hogy nemleges választ kap és megint tanácstalan marad, hogy mi történt.
Egyébként láthatóan indulásra kész, hátán a zsákja, s ekkorra már Kilencedik is épp fölkapaszkodik a köpenyén ügyes mozdulatokkal egészen a válláig. Ott aztán lábait lógatva, aggódva néz nagy szemeivel Aenaere, s ezúttal ő sem segíti ki hordozóját, mert szintúgy fogalma sincs, mi történt.*
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására a tudata köré egy erős védőfalat húz fel, ezzel megakadályozva minden, az elméje ellen irányuló támadást (beleértve az illúziókat és varázslatokat is). A hatás maradandó, amíg a mágus koncentrál.
*Aenae magyarázatára, miszerint a mágia számára csak kedvtelés, mintha bírálón nézne vissza a nőre, ám valójában pusztán nem tud mit hozzáfűzni. Ha a másik olyan gazdag, hogy ezt megengedheti magának, nem fogja lebeszélni. Viszont így a beszélgetést sem tudja hogyan továbbvinni, ám szerencséjére az étkezés kellő alkalmat ad számára, hogy ne kelljen csevegéssel próbálkoznia a téma zártával. Mire Cha'yss betoppan, már jóllakottan dörzsöli össze ujjait, mintha az megfelelne egy kézmosásnak, de inkább csak a tisztálkodás érzetét adja meg számára, hisz nem is lett piszkos igazából.*
- Köszönöm. - *Veszi el a takarót, mikor megkapja a bárótól, majd a holmijához megy és elkezdi kioldani a hátizsákja oldalsó szíjait. A továbbiakban látja ugyan, hogy a jegyespár félrehúzódik, de nem foglalkozik velük, nem is hallgatózik, mert ez elvonulás egyébként is jelzi, hogy az ott nem tartozik rá, valamint leköti a kard biztonságos elhelyezése.
Miután a zsákját előkészítette, a takarót hajtja megfelelően, hogy a kardot bele tudja majd bugyolálni. Közben a jégburkot megszünteti, majd varázsigét mormol, amivel az elméjét kívánja védeni, míg az "elátkozott" fegyverrel bajlódik. Ha a varázslat sikerül, figyelme java részét a fenntartására összpontosítja, így még kevesebbet fog fel a külvilágból.
A takaróval megfogja a kardot, szorosan beletekeri, mint egy rétesbe, majd a zsákja oldalához rögzíti a szíjakkal. Eléggé túl van így már zsúfolva, de szerencsére nem cipel most semmi nehezet. Természetesen, ha elsőre nem sikerült a varázslat, akkor újra elmondja az igét, s csak utána rendezkedik a fegyver körül.
Aztán, ha az újabb csomag a helyén van, akkor föláll, s veszi a hátára zsákot, közben pedig az összpontosítással is fölhagy.
A szobabeli események nagyjából ekkor tartanak ott, hogy Kagaenae a falhoz hátrál, amit a nagy koncentrációból eszmélve meglepetten vesz tudomásul.
Rögtön kiélesednek érzékei és Cha'yssra néz kutatón. Talán ő csinált valamit?*
- Mi... - *Kérdezné, hogy mi történt és már lép Aenae felé, mikor elhangzik a nőtől néhány szó.*
- Alyo? - *Kérdi önkéntelen. A "Laor szeretője" szókapcsolatról az jut eszébe, ahogy az íjásznő csókolta a férfit, s így összekavar szálakat. Aztán meg nem érti, miért beszél most erről Kagaenae. Ismerte Alyot és közel állt hozzá? Talán csak most tudatosult benne a tegnapi hír és hogy kiről is volt szó?
Zavartan néz, s csak még zavartabb lesz, mikor a tharg úrnő már arról habog, hogy figyelmeztetnie kell egy bizonyos Effyt - akinek ismerős a neve, de nem tudja hova rakni hirtelen -.*
- Elmagyarázzátok? - *Kérdi esetlenül, de fel van már rá készülve, hogy nemleges választ kap és megint tanácstalan marad, hogy mi történt.
Egyébként láthatóan indulásra kész, hátán a zsákja, s ekkorra már Kilencedik is épp fölkapaszkodik a köpenyén ügyes mozdulatokkal egészen a válláig. Ott aztán lábait lógatva, aggódva néz nagy szemeivel Aenaere, s ezúttal ő sem segíti ki hordozóját, mert szintúgy fogalma sincs, mi történt.*
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására a tudata köré egy erős védőfalat húz fel, ezzel megakadályozva minden, az elméje ellen irányuló támadást (beleértve az illúziókat és varázslatokat is). A hatás maradandó, amíg a mágus koncentrál.
3862. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-04-04 18:37:52
Üzenet elküldve: 2022-04-04 18:37:52
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Krestvir meg a Kalmár és a Kard, továbbá Kagaenae és Kilencedik, illetve Kandúr és a Kísértet, valamint Yeza//
- Igazából nagyképű lenne azt mondanom, hogy elkezdtem kitanulni a mágiát. Csak amolyan hobbi jelleggel, érdekelt és hasznosnak gondoltam. Aztán pedig örültem, hogy sikerült, ha pedig szükség van rá, használom.
*Vallja be őszintén, de miért is kertelne? Nem akar ő hatalmas mágus lenni, akinek a nevét messze földön is ismerik, tényleg csak azt akarja megtanulni, amit hasznosnak gondol. Jelen esetben azt gondolja, hogy ez a varázslat, a fénylő virágos, hasznos. Valószínűleg vannak Krestvirnek egyebek is a tarsolyában, de Aenae most erre koncentrálna. Később talán szán pénzt, időt és energiát arra, hogy csiszolgassa a tudását.
Cha'yss visszatérte után azon kapja magát, hogy a férfi félrehívja és fojtott hangon beszélni kezd hozzá. Először arra gondol, hogy Cha'yss csak valami tökéletesen komponált magyarázattal akarja traktálni, de nem. Ami elhagyja a száját, az minden önuralma ellenére is felhorkanásra - szinte nevetésre - készteti Aenaet.*
- Végre egy jó hír.
*Hangzik a halk, de annál szarkasztikusabb kommentárja arra, hogy Kagan neje visszatért volna a halálból. Az nem lehet, hiszen látta. Látta a péppé vert arcát, amit Nestar mester, mint valami kirakóst próbált összerakni, hogy legalább a temetési szertartás idejére szalonképes állapotba hozza. Látta hamuvá válni a testet, ott volt a gyászolók gyűrűjében, holott sosem látta a nőt életében.
Szemöldökeit összevonja, ahogy Cha'yss folytatja a beszédet, arcáról leginkább azt lehet leolvasni, hogy gondolkodik. Arról, hogy ilyenről nem lehet hazudni, vagyis lehetni lehet, de hamar kiderül a turpiszság, ha igaz, amit a férfi - illetve a vörös - mond, akkor ő maga is meggyőződhet erről, csak fel kell kutyagolnia a Vashegyre. Mást sem akar kevésbé. Manapság túl sok a kísértet, nem kíváncsi egy újabbra, legalábbis egyelőre biztosan nem. Egyelőre azt sem tudja, hogy mit gondoljon? Csakugyan igaz lehet? Vagy csak egyike az év ezen szakában oly' divatos átverések egyikének? Valójában szeretné, ha igaz lenne, akkor megkönnyebbülhetne, megszabadulhatna egy, a vállát nyomó tehertől. De vajon egyszerűen levetheti a felelősséget? Vajon tükörbe tudna nézni utána? Vajon mások megvetnék, ha szó nélkül félreállna? Mert nyilvánvaló, hogy kapva kell kapnia ezen az alkalmon és félre kell állnia. Ez a nő a halála óta kísérti őt, és nemcsak álmaiban, vagy az elpipázott mákony miatt, de kimondatlanul is ott van azóta is, hogy ő a lába nyomába sem érhet. Nem mintha lennének ilyen ambíciói, vagy ha voltak is, ez az a pillanat, mikor elengedi őket.
Cha'yss mondandójának maradékát már csak úgy hallja, mint valami távoli visszhangot, mikor megérintené a hasát elhátrál. Látja, hogy mozog a férfi szája, de egyre kevésbé hallja a szavait. Kilencedik szavai éppúgy nem jutnak el hozzá, pedig megmosolyogtatnák, és nyilvánvaló, hogy ellenállni sem tudna az invitálásnak.
Szédül, hányingere van, egyik kezével a falhoz kell támaszkodnia, hogy megőrizze egyensúlyát, ha képes lenne ilyesmire, bele is markolna, de csak a körme alá megy némi vakolat. Zihálva mered a fal egy egyenetlenségére, a szíve is olyan furcsán kalapál, érzi, hogy kezd kicsúszni a talaj a lába alól. Nyelvére is, mintha csomót kötöttek volna, képtelen megszólalni. Tudós elmék minden kétséget kizáróan kijelentenék:pánikrohama van. A letargia és a szorongás vagy a zavar ugyan nem idegen tőle, de a letaglózó pánik az igen, esze tisztában van azzal, hogy ez a reakció túlzó, de nem képes kontrollálni. A tehetetlenség érzés ugyanaz, mint mikor abban a pincében hevert a fal tövében, a hasából pedig egy kard - vagy tőr? -, markolata állt ki, akkor is tudta mit kellene tennie, de mégis képtelen volt rákényszeríteni az akaratát a testére. Az esze azt is tudja, hogy semmi oka arra, hogy így reagáljon, hiszen Cha'yss hírei összességében jók - már amelyikek eljutottak az agyáig -, de mégis nehéz megemészteni azt, hogy világa fenekestül felfordul.
A falig hátrál, lassan araszolva, hátát a hideg falnak veti, fejét is hátrabillenti, ha bárki meg akarná érinteni, akkor lagymatag intéssel hárítja el, annak is utálja a gondolatát, hogy mások láthatják ezt, nemhogy még segítsenek is és szánják. A fal hűvössége jótékony hatású, segít elnyugtatni a kapkodó légzését, kalapáló szívverését.*
- Laor a szeretője volt.
*Mondja végül lehunyt szemmel, maga mögött a falhoz simított tenyerekkel. Úgy tűnik, hogy lassan összeszedi magát, képes újra kinyitni a szemeit, Cha'yssra néz. Maga sem tudja, hogy miért bukik ez ki belőle. Valószínűleg azért, mert ismeri, vagy ismerni véli Laor érzéseit Kagan nejével kapcsolatban. Szíve szerint, ha elrohanna, akkor Laorhoz futna, hogy megkérdezze, hogy érzi magát. Kósza gondolat ez, amit villámgyorsan söpör ki egy másik az elméjéből. Rájön ugyanis, hogy miért nem örül annak, hogy felbukkant ez a nő...*
- Figyelmeztetnem kell Effyt.
*Mivel érzi még a tagjaiban azt, ami az imént megbénította, ezért nagyon fontolva tervez elindulni. Előbb elrugaszkodik a faltól, megkerüli Cha'ysst, de akár az is szóba jöhet, hogy négykézláb átmászik a lábai között, vagy átbújik a karja alatt, következő megálló a karosszék támlája kell legyen, majd az ajtófélfa, valamennyi tereptárgyat ki akar használni, hogy elérjen a lováig. Csak apró kitérő lenne a nyereg és a kantár, könnyedén feladja rá, fertályórán belül Effynél lehet. Effynek muszáj tudnia, hiszen ez a nő állítólag féltékeny típus volt és Kagan szeretői megmérgezte, ujjcsontjaikat kifőzte és abból ékszereket készített. Ha egy szeretővel ilyesmiket művelt, akkor mit tenne egy feleséggel? Jobb nem is belegondolni.*
- Igazából nagyképű lenne azt mondanom, hogy elkezdtem kitanulni a mágiát. Csak amolyan hobbi jelleggel, érdekelt és hasznosnak gondoltam. Aztán pedig örültem, hogy sikerült, ha pedig szükség van rá, használom.
*Vallja be őszintén, de miért is kertelne? Nem akar ő hatalmas mágus lenni, akinek a nevét messze földön is ismerik, tényleg csak azt akarja megtanulni, amit hasznosnak gondol. Jelen esetben azt gondolja, hogy ez a varázslat, a fénylő virágos, hasznos. Valószínűleg vannak Krestvirnek egyebek is a tarsolyában, de Aenae most erre koncentrálna. Később talán szán pénzt, időt és energiát arra, hogy csiszolgassa a tudását.
Cha'yss visszatérte után azon kapja magát, hogy a férfi félrehívja és fojtott hangon beszélni kezd hozzá. Először arra gondol, hogy Cha'yss csak valami tökéletesen komponált magyarázattal akarja traktálni, de nem. Ami elhagyja a száját, az minden önuralma ellenére is felhorkanásra - szinte nevetésre - készteti Aenaet.*
- Végre egy jó hír.
*Hangzik a halk, de annál szarkasztikusabb kommentárja arra, hogy Kagan neje visszatért volna a halálból. Az nem lehet, hiszen látta. Látta a péppé vert arcát, amit Nestar mester, mint valami kirakóst próbált összerakni, hogy legalább a temetési szertartás idejére szalonképes állapotba hozza. Látta hamuvá válni a testet, ott volt a gyászolók gyűrűjében, holott sosem látta a nőt életében.
Szemöldökeit összevonja, ahogy Cha'yss folytatja a beszédet, arcáról leginkább azt lehet leolvasni, hogy gondolkodik. Arról, hogy ilyenről nem lehet hazudni, vagyis lehetni lehet, de hamar kiderül a turpiszság, ha igaz, amit a férfi - illetve a vörös - mond, akkor ő maga is meggyőződhet erről, csak fel kell kutyagolnia a Vashegyre. Mást sem akar kevésbé. Manapság túl sok a kísértet, nem kíváncsi egy újabbra, legalábbis egyelőre biztosan nem. Egyelőre azt sem tudja, hogy mit gondoljon? Csakugyan igaz lehet? Vagy csak egyike az év ezen szakában oly' divatos átverések egyikének? Valójában szeretné, ha igaz lenne, akkor megkönnyebbülhetne, megszabadulhatna egy, a vállát nyomó tehertől. De vajon egyszerűen levetheti a felelősséget? Vajon tükörbe tudna nézni utána? Vajon mások megvetnék, ha szó nélkül félreállna? Mert nyilvánvaló, hogy kapva kell kapnia ezen az alkalmon és félre kell állnia. Ez a nő a halála óta kísérti őt, és nemcsak álmaiban, vagy az elpipázott mákony miatt, de kimondatlanul is ott van azóta is, hogy ő a lába nyomába sem érhet. Nem mintha lennének ilyen ambíciói, vagy ha voltak is, ez az a pillanat, mikor elengedi őket.
Cha'yss mondandójának maradékát már csak úgy hallja, mint valami távoli visszhangot, mikor megérintené a hasát elhátrál. Látja, hogy mozog a férfi szája, de egyre kevésbé hallja a szavait. Kilencedik szavai éppúgy nem jutnak el hozzá, pedig megmosolyogtatnák, és nyilvánvaló, hogy ellenállni sem tudna az invitálásnak.
Szédül, hányingere van, egyik kezével a falhoz kell támaszkodnia, hogy megőrizze egyensúlyát, ha képes lenne ilyesmire, bele is markolna, de csak a körme alá megy némi vakolat. Zihálva mered a fal egy egyenetlenségére, a szíve is olyan furcsán kalapál, érzi, hogy kezd kicsúszni a talaj a lába alól. Nyelvére is, mintha csomót kötöttek volna, képtelen megszólalni. Tudós elmék minden kétséget kizáróan kijelentenék:pánikrohama van. A letargia és a szorongás vagy a zavar ugyan nem idegen tőle, de a letaglózó pánik az igen, esze tisztában van azzal, hogy ez a reakció túlzó, de nem képes kontrollálni. A tehetetlenség érzés ugyanaz, mint mikor abban a pincében hevert a fal tövében, a hasából pedig egy kard - vagy tőr? -, markolata állt ki, akkor is tudta mit kellene tennie, de mégis képtelen volt rákényszeríteni az akaratát a testére. Az esze azt is tudja, hogy semmi oka arra, hogy így reagáljon, hiszen Cha'yss hírei összességében jók - már amelyikek eljutottak az agyáig -, de mégis nehéz megemészteni azt, hogy világa fenekestül felfordul.
A falig hátrál, lassan araszolva, hátát a hideg falnak veti, fejét is hátrabillenti, ha bárki meg akarná érinteni, akkor lagymatag intéssel hárítja el, annak is utálja a gondolatát, hogy mások láthatják ezt, nemhogy még segítsenek is és szánják. A fal hűvössége jótékony hatású, segít elnyugtatni a kapkodó légzését, kalapáló szívverését.*
- Laor a szeretője volt.
*Mondja végül lehunyt szemmel, maga mögött a falhoz simított tenyerekkel. Úgy tűnik, hogy lassan összeszedi magát, képes újra kinyitni a szemeit, Cha'yssra néz. Maga sem tudja, hogy miért bukik ez ki belőle. Valószínűleg azért, mert ismeri, vagy ismerni véli Laor érzéseit Kagan nejével kapcsolatban. Szíve szerint, ha elrohanna, akkor Laorhoz futna, hogy megkérdezze, hogy érzi magát. Kósza gondolat ez, amit villámgyorsan söpör ki egy másik az elméjéből. Rájön ugyanis, hogy miért nem örül annak, hogy felbukkant ez a nő...*
- Figyelmeztetnem kell Effyt.
*Mivel érzi még a tagjaiban azt, ami az imént megbénította, ezért nagyon fontolva tervez elindulni. Előbb elrugaszkodik a faltól, megkerüli Cha'ysst, de akár az is szóba jöhet, hogy négykézláb átmászik a lábai között, vagy átbújik a karja alatt, következő megálló a karosszék támlája kell legyen, majd az ajtófélfa, valamennyi tereptárgyat ki akar használni, hogy elérjen a lováig. Csak apró kitérő lenne a nyereg és a kantár, könnyedén feladja rá, fertályórán belül Effynél lehet. Effynek muszáj tudnia, hiszen ez a nő állítólag féltékeny típus volt és Kagan szeretői megmérgezte, ujjcsontjaikat kifőzte és abból ékszereket készített. Ha egy szeretővel ilyesmiket művelt, akkor mit tenne egy feleséggel? Jobb nem is belegondolni.*
3861. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-04-04 17:46:34
Üzenet elküldve: 2022-04-04 17:46:34
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Krestvir meg a Kalmár és a Kard, továbbá Kagaenae és Kilencedik, illetve Kandúr és a Kísértet, valamint Yeza//
*Miután Yeza kinézelődte magát, némi nyűgösséggel ugyan, de maga mögött hagyja a szobát. Fáradt és át is fagyott az úton. Nem túl boldog tőle, hogy máris egy újabb kihívással kell megbirkóznia. A Kancellár meg a hatujjú boszorkány... Jó lesz összeszednie magát. A fürdő talán segít rajta. Míg előkészítik a számára és amint megmutatták, hol pakolhat ki, szemügyre veszi, milyen állapotban vészelték át a magával hozott ruhák az utat. Némi étel is jól fog esni. A reggeli már messze van és amúgy is alig pár falat csúszott le a nagy idegeskedés miatt.
Forró fürdőt szeretne. Olyat, ami épp egy leheletnyit melegebb, mint kényelmes. Jó lenne valami kellemes illattal megkoronázni a felfrissülést, de sajnos a parfüm drága mulatság, amire momentán nem futotta mostanság. Szóval marad a szappan.
Tradicionális wegtoreni viseletet ölt magára. Passzentos, feszes vonalak, az alakját tökéletesen kiemelő nadrág a magas derékrésszel és a zsúfolt indamintákkal díszített, rövid felöltő a hozzá passzoló mellénnyel és egy lazára hagyott inggel. Mind vörös és fekete.
Most régóta először nem rejtegeti a kardját. Szinte már el is feledte milyen nyíltan viselni.
Igyekszik nem túl sokat piszmogni a készülődéssel, nehogy véletlenül rá kelljen várni, de nyilván azért előfordulhat, hogy mégis így alakul.*
*Miután Yeza kinézelődte magát, némi nyűgösséggel ugyan, de maga mögött hagyja a szobát. Fáradt és át is fagyott az úton. Nem túl boldog tőle, hogy máris egy újabb kihívással kell megbirkóznia. A Kancellár meg a hatujjú boszorkány... Jó lesz összeszednie magát. A fürdő talán segít rajta. Míg előkészítik a számára és amint megmutatták, hol pakolhat ki, szemügyre veszi, milyen állapotban vészelték át a magával hozott ruhák az utat. Némi étel is jól fog esni. A reggeli már messze van és amúgy is alig pár falat csúszott le a nagy idegeskedés miatt.
Forró fürdőt szeretne. Olyat, ami épp egy leheletnyit melegebb, mint kényelmes. Jó lenne valami kellemes illattal megkoronázni a felfrissülést, de sajnos a parfüm drága mulatság, amire momentán nem futotta mostanság. Szóval marad a szappan.
Tradicionális wegtoreni viseletet ölt magára. Passzentos, feszes vonalak, az alakját tökéletesen kiemelő nadrág a magas derékrésszel és a zsúfolt indamintákkal díszített, rövid felöltő a hozzá passzoló mellénnyel és egy lazára hagyott inggel. Mind vörös és fekete.
Most régóta először nem rejtegeti a kardját. Szinte már el is feledte milyen nyíltan viselni.
Igyekszik nem túl sokat piszmogni a készülődéssel, nehogy véletlenül rá kelljen várni, de nyilván azért előfordulhat, hogy mégis így alakul.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4229-4248