Amon Ruadh - Tharg birtokok
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 30 (581. - 600. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
600. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-06-04 05:46:30
Üzenet elküldve: 2018-06-04 05:46:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Úton a faluba//
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz//
*Draenon beszédére csak legyint egyet. Soha nem volt még ugyan hajón, de még a gondolatától is viszolyog*
-Szelje a habokat, akinek két anyja van.
*Nem tudja, hogy Harlien direkt sértésnek szánta-e a kérdését, mindenesetre ezt most nem számolja szemtelenkedései közé, mert hát annak elég gyenge volt. Cserébe csak huncut mosoly ül ki az arcára*
-Hát mit hazudjak, fölajánlotta már szolgálatait párszor. Régen elég jó pofájú vót... no én se vótam csúnya. *Szinte látja is maga előtt Alas búza szőke fürtjeit és rendezett fogsorát... hát nagy csoda, hogy nem verte be valamelyik dühödt férj a képét* -De hát tisztességes férjes asszony biz nem hajtja föl a szoknyáját ilyen alakoknak a szénakazal megett. *húzza ki magát büszkén, bár így utólag kicsit bánja, hogy nem lépett félre, az a semmirekellő férje megérdemelte volna.
Most meg már nem olyan szép ember, rendesen megkopaszodott, ráadásul akkora pocakot növesztett, hogy szeretett fütyülőjét mostanság valószínűleg nem látta. Meg hát különben is, ennyi idősen kinek van már ereje szeretőt tartani, hát abba elfárad, hogy felöltözik.
Nem sétálnak sokat, hamar megállnak a második háznál. Egyébként egy egész rendezett kis porta egy apró vályogházzal, alacsony korhadó kerítéssel, amit mostanában akart lecserélni, de hát így már aztán felesleges.*
-Meg is gyöttünk, kerüljetek beljebb csibéim *löki is be a kaput majd csoszog tovább az ajtóhoz. Közben persze nézelődik, meg van-e minden, szerencsére a szeretett palántáit is a helyén találja. Amint benyit a házba egy fehér, kisebb termetű kutya pattan ki onnan és szalad rögvest az idegenek felé, de ahelyett, hogy tisztességes házőrzőként morogna vagy ugatna rájuk, csak játékosan szaladgálni kezd körülöttük.*
-Ejj Bodza semmi hasznod *dünnyögi az orra alatt és lép be a házba. Bezzeg a ház módszeres körbefosása jól ment neki.
Sokáig nem tököl, hamar egy fa ládával tér vissza, amibe belehelyezi gondosan kikapart palántáit, ha valamelyik fiatal pedig épp a közelben van, egyből a kezébe is nyomja.*
-Ott van ne a pince! *mutat a hátsókert felé* - Van lent hat üveg itóka, még az kőne felhozni *Neki aztán mindegy melyikük megy le érte, csak ne neki kelljen, mert már eléggé sajog a lába.*
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz//
*Draenon beszédére csak legyint egyet. Soha nem volt még ugyan hajón, de még a gondolatától is viszolyog*
-Szelje a habokat, akinek két anyja van.
*Nem tudja, hogy Harlien direkt sértésnek szánta-e a kérdését, mindenesetre ezt most nem számolja szemtelenkedései közé, mert hát annak elég gyenge volt. Cserébe csak huncut mosoly ül ki az arcára*
-Hát mit hazudjak, fölajánlotta már szolgálatait párszor. Régen elég jó pofájú vót... no én se vótam csúnya. *Szinte látja is maga előtt Alas búza szőke fürtjeit és rendezett fogsorát... hát nagy csoda, hogy nem verte be valamelyik dühödt férj a képét* -De hát tisztességes férjes asszony biz nem hajtja föl a szoknyáját ilyen alakoknak a szénakazal megett. *húzza ki magát büszkén, bár így utólag kicsit bánja, hogy nem lépett félre, az a semmirekellő férje megérdemelte volna.
Most meg már nem olyan szép ember, rendesen megkopaszodott, ráadásul akkora pocakot növesztett, hogy szeretett fütyülőjét mostanság valószínűleg nem látta. Meg hát különben is, ennyi idősen kinek van már ereje szeretőt tartani, hát abba elfárad, hogy felöltözik.
Nem sétálnak sokat, hamar megállnak a második háznál. Egyébként egy egész rendezett kis porta egy apró vályogházzal, alacsony korhadó kerítéssel, amit mostanában akart lecserélni, de hát így már aztán felesleges.*
-Meg is gyöttünk, kerüljetek beljebb csibéim *löki is be a kaput majd csoszog tovább az ajtóhoz. Közben persze nézelődik, meg van-e minden, szerencsére a szeretett palántáit is a helyén találja. Amint benyit a házba egy fehér, kisebb termetű kutya pattan ki onnan és szalad rögvest az idegenek felé, de ahelyett, hogy tisztességes házőrzőként morogna vagy ugatna rájuk, csak játékosan szaladgálni kezd körülöttük.*
-Ejj Bodza semmi hasznod *dünnyögi az orra alatt és lép be a házba. Bezzeg a ház módszeres körbefosása jól ment neki.
Sokáig nem tököl, hamar egy fa ládával tér vissza, amibe belehelyezi gondosan kikapart palántáit, ha valamelyik fiatal pedig épp a közelben van, egyből a kezébe is nyomja.*
-Ott van ne a pince! *mutat a hátsókert felé* - Van lent hat üveg itóka, még az kőne felhozni *Neki aztán mindegy melyikük megy le érte, csak ne neki kelljen, mert már eléggé sajog a lába.*
599. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-06-03 12:30:31
Üzenet elküldve: 2018-06-03 12:30:31
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Úton a Mágustoronyba//
- Hát, lehet, hogy nem - * vonja meg a vállát a fiú, némileg értetlenül, mert lehet, hogy nem bonyolult, de ő nem igazán érti, hogy Learon mire gondol. Vagyis felfogja, épp csak azt nem tudja, hogy miként lehet kiszűrni az arra érdemtelent, az arra érdemestől. Ha növények lennének, akkor egyszerűbb lenne a helyzet, mert akkor a gazt ki lehetne tépni, viszont a hasznosak megmaradnának, sajnos azonban az emberekről ránézésre nem lehet olyan könnyen megállapítani semmit. *
- Szóval akkor asztaluk is lenne? - * néz fel kíváncsian a pásztorra. * - Azt meg más csinálná nekik? És akkor házat is más építene nekik? Vagy mondjuk mindenki segítene? - * ez olyan csodás világnak hangzik, ami talán sehol sincsen, bár Prexinek fogalma nincs a messzi tájak mibenlétéről, de valahogy nehezen tudja elképzelni, hogy létezne ilyen hely. Persze minden megeshet, és amúgy is kijutott a fiúnak a jó dolgokból mostanában, így hajlamos hinni, hogy talán egyszer Learon elképzelése is megvalósulhat. Miért ne? Biztos nagyszerű lenne. *
- Ja! - * világosodik fel Prexi. * - Akkor már értem mire gondolsz, és így már jobb is. De mondjuk, ha valaki nem akar dolgozni és rákényszeríted, az nem rabszolgatartás? - * néz fel halvány grimaszba csapva ábrázatát. * - Mármint érted, hát, nem mindenki fogja megszeretni a munkát. Ha például a gazdagoktól elvesznek mindent és akkor ők lesznek a szerencsétlenek, ők biztos nem fogják megszeretni a munkát - * vagy a fene tudja, lehet előbb-utóbb rákényszerülnének, hogy megkedveljék.
A ló nem mutatja jelét, hogy különösebben meghatná Learon dicsérete, Prexi mégis vidám képpel nézi a pásztort, ahogy a lovával játszik. Biztos nagyon kedveli a gazdáját, különben nem lenne ilyen jámbor teremtés. Hát, igen, Learont nehéz nem kedvelni, hiszen kedves mindenkivel, kivételt képezve a sötételfek fajába tartozó... Quendall vagy mi fene néven emlegetett férfiú. Meg nyilván a mélységiek összes képviselőjét utálja, már azokban a dolgokból leszűrve, amit róluk mondott. ~ Egy kis gyűlölet sohasem árt ~ gondolja magában egykedvűen. *
- Aha, értem, és tudsz altatót készítenie? Vagy olyasmit, ami elkábítja az embert? - * semmi konkrét elképzelése nincs, épp csak kíváncsiskodik. Aztán persze beugrik neki, hogy apját el lehetne altatni és aztán a háza tetejére lehetne egy fát ültetni, és a földjét is el lehetne párologtatni, de aztán mindezt egy gondolati legyintéssel átűzi oda, ahonnét a legtöbb hülye ötlete szokott származni. Úgysem lesz belőle soha semmi, és talán nem is bánja. Most jól elvan, minek is kéne az apjával törődnie, amikor az utóbbi években jobbára csak bántotta? A kezdetleges bosszúval kapcsolatos gondolatai közé űzi apját is, és inkább az elérhető közelségben lévő dolgokra összpontosít, mint a távolban feltűnő alakra, aki egyre közelebb kerül hozzájuk.
Prexi némileg furán néz a lányra, amikor a thargokat gyilkosoknak titulálja, mert az ő szemében bizony egytől-egyik hősök. Azért nem szól semmit, úgyis Learon kiigazítja a lány tévedését. *
- Nagyon szépen köszönöm! - * vigyorog Prexi Loyenara, amikor megerősíti, hogy felvarrja a tőröket. Legalább lesz valami emlék tőle, ha már egyszer az igazi fegyvereket nem tarthatja a markában. A fiú lelkes mutogatásba kezdene, hogy merre van a város, épp csak neki sincs fogalma a pontos útvonalról, így inkább hagyja, hogy Learon elmagyarázza, közben vidám ábrázattal bólogat, mintha tudná, hogy merre kell menni. *
- Vigyázz magadra, jó utat! - * köszön el Loyenaratól és, ahogy távolodnak tőle, még párszor hátrafordulva integet, hátha a lány is hasonlóan tesz. *
- Kedves lány - * közli Prexi csak úgy csendesen. * - Amúgy, hogy találjuk meg, ha kész az áruval? Vagy majd felhozza a Vashegyre? - * Prexi nem mindenre figyelt a beszélgetésük során, így ez a részlet kimaradt neki.*
- Hát, lehet, hogy nem - * vonja meg a vállát a fiú, némileg értetlenül, mert lehet, hogy nem bonyolult, de ő nem igazán érti, hogy Learon mire gondol. Vagyis felfogja, épp csak azt nem tudja, hogy miként lehet kiszűrni az arra érdemtelent, az arra érdemestől. Ha növények lennének, akkor egyszerűbb lenne a helyzet, mert akkor a gazt ki lehetne tépni, viszont a hasznosak megmaradnának, sajnos azonban az emberekről ránézésre nem lehet olyan könnyen megállapítani semmit. *
- Szóval akkor asztaluk is lenne? - * néz fel kíváncsian a pásztorra. * - Azt meg más csinálná nekik? És akkor házat is más építene nekik? Vagy mondjuk mindenki segítene? - * ez olyan csodás világnak hangzik, ami talán sehol sincsen, bár Prexinek fogalma nincs a messzi tájak mibenlétéről, de valahogy nehezen tudja elképzelni, hogy létezne ilyen hely. Persze minden megeshet, és amúgy is kijutott a fiúnak a jó dolgokból mostanában, így hajlamos hinni, hogy talán egyszer Learon elképzelése is megvalósulhat. Miért ne? Biztos nagyszerű lenne. *
- Ja! - * világosodik fel Prexi. * - Akkor már értem mire gondolsz, és így már jobb is. De mondjuk, ha valaki nem akar dolgozni és rákényszeríted, az nem rabszolgatartás? - * néz fel halvány grimaszba csapva ábrázatát. * - Mármint érted, hát, nem mindenki fogja megszeretni a munkát. Ha például a gazdagoktól elvesznek mindent és akkor ők lesznek a szerencsétlenek, ők biztos nem fogják megszeretni a munkát - * vagy a fene tudja, lehet előbb-utóbb rákényszerülnének, hogy megkedveljék.
A ló nem mutatja jelét, hogy különösebben meghatná Learon dicsérete, Prexi mégis vidám képpel nézi a pásztort, ahogy a lovával játszik. Biztos nagyon kedveli a gazdáját, különben nem lenne ilyen jámbor teremtés. Hát, igen, Learont nehéz nem kedvelni, hiszen kedves mindenkivel, kivételt képezve a sötételfek fajába tartozó... Quendall vagy mi fene néven emlegetett férfiú. Meg nyilván a mélységiek összes képviselőjét utálja, már azokban a dolgokból leszűrve, amit róluk mondott. ~ Egy kis gyűlölet sohasem árt ~ gondolja magában egykedvűen. *
- Aha, értem, és tudsz altatót készítenie? Vagy olyasmit, ami elkábítja az embert? - * semmi konkrét elképzelése nincs, épp csak kíváncsiskodik. Aztán persze beugrik neki, hogy apját el lehetne altatni és aztán a háza tetejére lehetne egy fát ültetni, és a földjét is el lehetne párologtatni, de aztán mindezt egy gondolati legyintéssel átűzi oda, ahonnét a legtöbb hülye ötlete szokott származni. Úgysem lesz belőle soha semmi, és talán nem is bánja. Most jól elvan, minek is kéne az apjával törődnie, amikor az utóbbi években jobbára csak bántotta? A kezdetleges bosszúval kapcsolatos gondolatai közé űzi apját is, és inkább az elérhető közelségben lévő dolgokra összpontosít, mint a távolban feltűnő alakra, aki egyre közelebb kerül hozzájuk.
Prexi némileg furán néz a lányra, amikor a thargokat gyilkosoknak titulálja, mert az ő szemében bizony egytől-egyik hősök. Azért nem szól semmit, úgyis Learon kiigazítja a lány tévedését. *
- Nagyon szépen köszönöm! - * vigyorog Prexi Loyenara, amikor megerősíti, hogy felvarrja a tőröket. Legalább lesz valami emlék tőle, ha már egyszer az igazi fegyvereket nem tarthatja a markában. A fiú lelkes mutogatásba kezdene, hogy merre van a város, épp csak neki sincs fogalma a pontos útvonalról, így inkább hagyja, hogy Learon elmagyarázza, közben vidám ábrázattal bólogat, mintha tudná, hogy merre kell menni. *
- Vigyázz magadra, jó utat! - * köszön el Loyenaratól és, ahogy távolodnak tőle, még párszor hátrafordulva integet, hátha a lány is hasonlóan tesz. *
- Kedves lány - * közli Prexi csak úgy csendesen. * - Amúgy, hogy találjuk meg, ha kész az áruval? Vagy majd felhozza a Vashegyre? - * Prexi nem mindenre figyelt a beszélgetésük során, így ez a részlet kimaradt neki.*
598. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-06-03 08:54:37
Üzenet elküldve: 2018-06-03 08:54:37
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Úton a Mágustoronyba//
-Azt gondolom, hogy ez kialakulna, hogy ki az érdemes. Nem lenne kérdés egy idő után! Addig meg az emberek összeülnek és kiválasztják. Nem bonyolult ez! *Pedig de, nagyon is az, csak ha szavakban kimondja, hogy nem az, akkor valamennyire azzá is válik.*
-Pontosan. Viszont, ha minden úgy menne, ahogy a terveimben van, akkor nem lennének nagyon gazdagok, és nagyon szegények sem. Az emberek megsegítenék egymást, mint mondjuk én! Nem jutna mindenkinek sonka naponta, de mondjuk egy kis krumplileves ott tudna gőzölögni minden asztalon! *Jó kis álom ez, és nem mostanában fog megvalósulni sem. Persze a következő kérdés a szegényekre vonatkozik továbbra is, méghozzá Learon viszonyulásáról a nincstelenekhez. Kifejezetten büszke arra amit most mondani fog, szóval eléggé kihúzza magát miközben beszél.*
-Nem! Pénzt nem szoktam adni, hanem máshogy segítek! Ételt adok, vagy munkát! Azt hiszem, hogy egyáltalán nem pénzzel kéne segítenünk nekik, hiszen akkor elhitetjük velük, hogy nincs szükségük arra, hogy dolgozzanak! Viszont, ha hozzájuttatjuk őket a munka szeretetéhez, akkor megmentjük őket a rossz sorból! ~Erről lassan írhatnék egy tanulmánykötetet is. Biztos híres lenne, ha kicsit jobban kifejteném.~
-Ez igaz! *Vakargatja meg Redul füle tövét, majd az oldalát is meglapogatja.*
-Tényleg okos vagy? Hmm? Csak átversz engem? *A ló nem válaszol, sőt, bamba fejét sem fordítja most oda gazdájához, csak ballag előre egyenesen az úton.*
-Annyira tudok gyógyítani, amennyire egy átlagos mezei gyógyító. Ismerem a főbb füveket és ki tudok keverni belőle gyógyszereket, de közel se annyira hatásosan, mint szeretném. Nem vagyok benne sajnos tehetséges! *Az embernek tisztában kell lennie a gyengeségeivel. Azzal, hogy tölthet akárhány órát az asztalok felett gubbasztva, tekercseket és könyveket olvasva, attól nem lesz jobb orvos.*
-Vannak köztük ilyen eszeveszettek, ez is igaz, de azért az ritka! ~Ugyanis azok nem élnek sokáig. Ott volt az a tündér! Hát úgy kell neki! Kellett meglőnie a kecskémet!~ *Nem szívesen emlékszik vissza a pásztormágus ilyesmikre, de azt tudja, hogy jobb, ha szelektálódik a szemét a törzsből.*
-Ahogy gondolja! *Ezzel ki is derült, hogy a kérése rendben van, és lesz köpeny is, meg lesz erszény is, meg egy boldog pásztor is, ha ennek az egésznek vége és kézhez kapja a kért árut, majd elmagyarázza, hogyha a szántóföldek felé indul, a folyópart irányába, akkor onnan már nem sok idő, mire meglátja a várost, és már otthon is van. Persze teljesen egyértelmű, hogy sötétedésre nem ér haza, mert az képtelenség, de ha siet, majd egyszer ott lesz a városban.*
-Akkor köszönöm a segítséget! Mi pedig haladunk is akkor tovább, Prexi! *Meghajol a lány felé, és el is indulnak ki-ki amerre dolga viszi.*
-Azt gondolom, hogy ez kialakulna, hogy ki az érdemes. Nem lenne kérdés egy idő után! Addig meg az emberek összeülnek és kiválasztják. Nem bonyolult ez! *Pedig de, nagyon is az, csak ha szavakban kimondja, hogy nem az, akkor valamennyire azzá is válik.*
-Pontosan. Viszont, ha minden úgy menne, ahogy a terveimben van, akkor nem lennének nagyon gazdagok, és nagyon szegények sem. Az emberek megsegítenék egymást, mint mondjuk én! Nem jutna mindenkinek sonka naponta, de mondjuk egy kis krumplileves ott tudna gőzölögni minden asztalon! *Jó kis álom ez, és nem mostanában fog megvalósulni sem. Persze a következő kérdés a szegényekre vonatkozik továbbra is, méghozzá Learon viszonyulásáról a nincstelenekhez. Kifejezetten büszke arra amit most mondani fog, szóval eléggé kihúzza magát miközben beszél.*
-Nem! Pénzt nem szoktam adni, hanem máshogy segítek! Ételt adok, vagy munkát! Azt hiszem, hogy egyáltalán nem pénzzel kéne segítenünk nekik, hiszen akkor elhitetjük velük, hogy nincs szükségük arra, hogy dolgozzanak! Viszont, ha hozzájuttatjuk őket a munka szeretetéhez, akkor megmentjük őket a rossz sorból! ~Erről lassan írhatnék egy tanulmánykötetet is. Biztos híres lenne, ha kicsit jobban kifejteném.~
-Ez igaz! *Vakargatja meg Redul füle tövét, majd az oldalát is meglapogatja.*
-Tényleg okos vagy? Hmm? Csak átversz engem? *A ló nem válaszol, sőt, bamba fejét sem fordítja most oda gazdájához, csak ballag előre egyenesen az úton.*
-Annyira tudok gyógyítani, amennyire egy átlagos mezei gyógyító. Ismerem a főbb füveket és ki tudok keverni belőle gyógyszereket, de közel se annyira hatásosan, mint szeretném. Nem vagyok benne sajnos tehetséges! *Az embernek tisztában kell lennie a gyengeségeivel. Azzal, hogy tölthet akárhány órát az asztalok felett gubbasztva, tekercseket és könyveket olvasva, attól nem lesz jobb orvos.*
-Vannak köztük ilyen eszeveszettek, ez is igaz, de azért az ritka! ~Ugyanis azok nem élnek sokáig. Ott volt az a tündér! Hát úgy kell neki! Kellett meglőnie a kecskémet!~ *Nem szívesen emlékszik vissza a pásztormágus ilyesmikre, de azt tudja, hogy jobb, ha szelektálódik a szemét a törzsből.*
-Ahogy gondolja! *Ezzel ki is derült, hogy a kérése rendben van, és lesz köpeny is, meg lesz erszény is, meg egy boldog pásztor is, ha ennek az egésznek vége és kézhez kapja a kért árut, majd elmagyarázza, hogyha a szántóföldek felé indul, a folyópart irányába, akkor onnan már nem sok idő, mire meglátja a várost, és már otthon is van. Persze teljesen egyértelmű, hogy sötétedésre nem ér haza, mert az képtelenség, de ha siet, majd egyszer ott lesz a városban.*
-Akkor köszönöm a segítséget! Mi pedig haladunk is akkor tovább, Prexi! *Meghajol a lány felé, és el is indulnak ki-ki amerre dolga viszi.*
597. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-06-02 16:01:00
Üzenet elküldve: 2018-06-02 16:01:00
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Draunar//
*Egy darabig még vár, hátha más is hozzá akar szólni, de úgy tűnik, ennyiben maradnak.*
- Rendben, akkor ennyiben maradunk. *pillant körbe, aztán mély sóhaj keretében átgondolja, akar-e még valamit megbeszélni. Aztán számba veszi a jelenlévőket, és arra jut, hogy ha akarna is, arra nem kell Draunar. Felesleges.*
*A maga részéről eleget tanácskozott.*
- Aha. Akkor azt hiszem, új alapokra kell helyeznünk a kapcsolatunkat a Házzal. Kancellár, dolgozd ki a stratégiát. *Taitos biztosan megint valami nunát kerget, azért nem jelent meg, nélküle meg nem annyira tudnak tovább haladni.*
- Köszönöm, hogy eljöttetek. *zárja le a megbeszélést, mert más dolga is van, nem is kevés. Amúgy is: az artheniori események alapvetően fogják befolyásolni a teendőiket, lehetőségeiket és céljaikat. Lezárja hát a megbeszélést, és magában felállít egy listát a jövőbeli meghívandó személyekről. Ezt követően embereivel elrakják a sátrakat és a megmaradt kaját, mert hát minek pazaroljanak, és az egész csapat visszatér Amon Ruadhra.*
//Draunar//
*Egy darabig még vár, hátha más is hozzá akar szólni, de úgy tűnik, ennyiben maradnak.*
- Rendben, akkor ennyiben maradunk. *pillant körbe, aztán mély sóhaj keretében átgondolja, akar-e még valamit megbeszélni. Aztán számba veszi a jelenlévőket, és arra jut, hogy ha akarna is, arra nem kell Draunar. Felesleges.*
*A maga részéről eleget tanácskozott.*
- Aha. Akkor azt hiszem, új alapokra kell helyeznünk a kapcsolatunkat a Házzal. Kancellár, dolgozd ki a stratégiát. *Taitos biztosan megint valami nunát kerget, azért nem jelent meg, nélküle meg nem annyira tudnak tovább haladni.*
- Köszönöm, hogy eljöttetek. *zárja le a megbeszélést, mert más dolga is van, nem is kevés. Amúgy is: az artheniori események alapvetően fogják befolyásolni a teendőiket, lehetőségeiket és céljaikat. Lezárja hát a megbeszélést, és magában felállít egy listát a jövőbeli meghívandó személyekről. Ezt követően embereivel elrakják a sátrakat és a megmaradt kaját, mert hát minek pazaroljanak, és az egész csapat visszatér Amon Ruadhra.*
596. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-05-31 20:02:54
Üzenet elküldve: 2018-05-31 20:02:54
ÚJ
![>Sfetts F'iux [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11328_1543704826_gnom_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 235
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 235
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//A Mirakh bányába//
//Alyo, Bris, Sfetts//
*Alyo és Bris egész jól indítják a beszélgetés fonalát, úgy néz ki, mire útjuk végére érnek szót értenek egymással, bár szembetűnően sok ellentétes tulajdonságuk van. ~ De hát így szép az élet, mennyi szín, mennyi személyiség! ~ Gondolja magában, miközben nagyokat mosolyog Alyo határozott véleményére, amivel mélységesen egyetért. Ha ő elhagyta volna magát egykoron, nem tartana itt, ahol jelenleg tart, de mindig felállt. Ami azt illeti, lehet itt sem lenne.
- Ebben egyetértek veled Alyo! *Bólint mosolyogva, pipáját immár elteszi, sok volt a jóból, nem lehet állandóan füstölögni. Érdekes, mert úgy érzi, hogy Alyo, Habrertus kancellárról nincs túl jó véleménnyel, de lehet hogy csak félreértette a hangsúlyt, immár nem firtatja a dolgot. Minek titokban kell maradnia, titokban is marad.
- A szigorú neveltetés edzi a testet és az elmét, de megöli a lelket. Persze szó, mi szó, tud hatékony is lenni. *Gondolkodik el.* A lányomat... a lányomat én persze nem így neveltem. *Mondja hirtelen, de nem is érti, hogy csúszott ki a száján, már megbánja, mihelyst elhangzik a mondat. Bris ekkor kezd el családjáról beszélni, ami persze pont ide illik, így megfelelő terelésnek tűnik, azon felül, hogy Sfetts nagyon is érdeklődik:*
- De feleség, gyermek? Soha nem akartál? *Kérdezi, mert Sfetts függetlenül remete életétől, mindig is család centrikus volt. Talán Alyoban is lát valamit, persze a gyönyörű nőn felül. Közben lassan meg is érkeznek.*
- Máris? *Kérdezi szomorúan Alyótól, mert a lány is egyértelművé teszi, hogy feladata ezennel lassan véget ér.*
- Bris, akkor a lerakodást kell felügyelnünk ugye? Illetve számfejtést kell végeznünk, hogy megvan minden-e ami kell? *Mondja, majd Alyora néz:*
- Nem maradsz még kicsit velünk? Nem kell semmit csinálnod... csak úgy. *Mondja vállát vonva, közben mosolyog a lányra. Közben közelebb lép a szekérhez és figyeli, amint arról ledobják a ponyvát.*
- Bris! *Bólint a férfi felé.* Te vagy a főnök!
//Alyo, Bris, Sfetts//
*Alyo és Bris egész jól indítják a beszélgetés fonalát, úgy néz ki, mire útjuk végére érnek szót értenek egymással, bár szembetűnően sok ellentétes tulajdonságuk van. ~ De hát így szép az élet, mennyi szín, mennyi személyiség! ~ Gondolja magában, miközben nagyokat mosolyog Alyo határozott véleményére, amivel mélységesen egyetért. Ha ő elhagyta volna magát egykoron, nem tartana itt, ahol jelenleg tart, de mindig felállt. Ami azt illeti, lehet itt sem lenne.
- Ebben egyetértek veled Alyo! *Bólint mosolyogva, pipáját immár elteszi, sok volt a jóból, nem lehet állandóan füstölögni. Érdekes, mert úgy érzi, hogy Alyo, Habrertus kancellárról nincs túl jó véleménnyel, de lehet hogy csak félreértette a hangsúlyt, immár nem firtatja a dolgot. Minek titokban kell maradnia, titokban is marad.
- A szigorú neveltetés edzi a testet és az elmét, de megöli a lelket. Persze szó, mi szó, tud hatékony is lenni. *Gondolkodik el.* A lányomat... a lányomat én persze nem így neveltem. *Mondja hirtelen, de nem is érti, hogy csúszott ki a száján, már megbánja, mihelyst elhangzik a mondat. Bris ekkor kezd el családjáról beszélni, ami persze pont ide illik, így megfelelő terelésnek tűnik, azon felül, hogy Sfetts nagyon is érdeklődik:*
- De feleség, gyermek? Soha nem akartál? *Kérdezi, mert Sfetts függetlenül remete életétől, mindig is család centrikus volt. Talán Alyoban is lát valamit, persze a gyönyörű nőn felül. Közben lassan meg is érkeznek.*
- Máris? *Kérdezi szomorúan Alyótól, mert a lány is egyértelművé teszi, hogy feladata ezennel lassan véget ér.*
- Bris, akkor a lerakodást kell felügyelnünk ugye? Illetve számfejtést kell végeznünk, hogy megvan minden-e ami kell? *Mondja, majd Alyora néz:*
- Nem maradsz még kicsit velünk? Nem kell semmit csinálnod... csak úgy. *Mondja vállát vonva, közben mosolyog a lányra. Közben közelebb lép a szekérhez és figyeli, amint arról ledobják a ponyvát.*
- Bris! *Bólint a férfi felé.* Te vagy a főnök!
595. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-05-31 14:07:21
Üzenet elküldve: 2018-05-31 14:07:21
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Úton a Mágustoronyba//
*Azon morfondírozik, hogy lassan mindenképpen vissza kéne indulnia. Lassan sötétedik, veszélyes lenne kinn maradni, és Grael is minden bizonnyal aggódna érte. nem csoda, ő is aggódna magáért. Aggódik is.*
-Hát... Nem tudom. A városban sokat lehet hallani a Thargokról és a félelmet nem ismerő hadvezérükről, mégis a legtöbben eszeveszett, gyilkoló barbároknak írja le őket, akiket jobb messzire elkerülni. Lehet biztosabb, ha Artheniorba térek vissza.
*Átveszi a kis papírt, figyelmesen hallgatja a kívánságokat. Nem varrónő, de ennyit még ő is meg fog tudni csinálni remélhetőleg. A minta felvarrása lesz a legnehezebb, sosem hímzett semmit ruhákra.*
-Rendben, meglesz. *Bólint.* És az erszényre is feltehetem őket. *Pillant le a fegyvereire. Még nem tudja, hogyan fogja megoldani, lehet nem ártana gyakorolnia lelőtte. Mégis csak fizetnének a munkájáért, akkor pedig illik valami minőségit kiadnia a kezei közül.*
-Viszont én akkor lassan visszaindulnék. Vagy... *Elgondolkodik, mert hirtelen nem is tudja, merre van a vissza.* Remélem van rövidebb út is, mint amin jöttem, nem akarom az egész várost megkerülni. *Gondolkodik hangosan.* Meg tudják mondani, hogyan jutok vissza a leggyorsabban?
*Azon morfondírozik, hogy lassan mindenképpen vissza kéne indulnia. Lassan sötétedik, veszélyes lenne kinn maradni, és Grael is minden bizonnyal aggódna érte. nem csoda, ő is aggódna magáért. Aggódik is.*
-Hát... Nem tudom. A városban sokat lehet hallani a Thargokról és a félelmet nem ismerő hadvezérükről, mégis a legtöbben eszeveszett, gyilkoló barbároknak írja le őket, akiket jobb messzire elkerülni. Lehet biztosabb, ha Artheniorba térek vissza.
*Átveszi a kis papírt, figyelmesen hallgatja a kívánságokat. Nem varrónő, de ennyit még ő is meg fog tudni csinálni remélhetőleg. A minta felvarrása lesz a legnehezebb, sosem hímzett semmit ruhákra.*
-Rendben, meglesz. *Bólint.* És az erszényre is feltehetem őket. *Pillant le a fegyvereire. Még nem tudja, hogyan fogja megoldani, lehet nem ártana gyakorolnia lelőtte. Mégis csak fizetnének a munkájáért, akkor pedig illik valami minőségit kiadnia a kezei közül.*
-Viszont én akkor lassan visszaindulnék. Vagy... *Elgondolkodik, mert hirtelen nem is tudja, merre van a vissza.* Remélem van rövidebb út is, mint amin jöttem, nem akarom az egész várost megkerülni. *Gondolkodik hangosan.* Meg tudják mondani, hogyan jutok vissza a leggyorsabban?
594. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-05-29 17:33:33
Üzenet elküldve: 2018-05-29 17:33:33
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 207
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 207
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//A Mirakh bányába//
//Alyo, Bris, Sfetts//
*Sfetts úr békítő szavait Bris még megérti, de a kapuőr kisasszony szavait már nem annyira. Ért ő a hasonlatokhoz, de ez valahogy nem annyira jött át neki. Mit jelent, hogy őt is komolyan veszi az élet?*
-Ezt most nem értettem. Én úgy gondolom, hogy ugyan olyan nehéz élete lehet valakinek attól függetlenül mennyire komolytalan.
*A gúnyt nem hallja vagy csak nem akarja kihallani a nő hangjából. Bris-en kívül a kancellár az egyetlen városinak tűnő művelt személy akit ismer a vashegyen. Nem könnyen engedné el ezt a gondolatot. Az esküvőre Sfetts úr is megteszi a hivatalos választ bár őt ismerve ez nem csak hivatalos hanem tényleg így is gondolja. Az ő kis története pedig látszólag eléggé megváltoztatta a hangulatot valamiért. Sfetts úr kérdésére Bris hamar kijavítja a félreértést.*
-Van családom csak nem nagyon tartom velük a kapcsolatot. Ők már megtették a maguk részét a nevelésemben mikor még gyerekként beadtak abba a templomba ahol a papok megtanítottak az írás és a számolás alapjaira meg az alapvető műveltséget átadták nekem. Fizették a tanulmányaimat is ott. Egyszer kétszer meg is látogattam őket mikor arra vetődtem. A mesterek meg valóban keményen bántak velem, de én csak egy névtelen kis tanonc voltam, aki megjelent náluk és könyörgött, hogy tanítsák. Örülhettem mikor nem zavartak el.
*Szép lassan meg is érkeznek a bányához. Bris pedig enyhén remegő térdekkel oda is megy a szekérhez, hogy a kipakolást ellenőrizze. Annyira szívesebben mérné inkább még egyszer fel a vashegyet katonai szempontból pedig akkor is többször majdnem kitörte a bokáját.*
//Alyo, Bris, Sfetts//
*Sfetts úr békítő szavait Bris még megérti, de a kapuőr kisasszony szavait már nem annyira. Ért ő a hasonlatokhoz, de ez valahogy nem annyira jött át neki. Mit jelent, hogy őt is komolyan veszi az élet?*
-Ezt most nem értettem. Én úgy gondolom, hogy ugyan olyan nehéz élete lehet valakinek attól függetlenül mennyire komolytalan.
*A gúnyt nem hallja vagy csak nem akarja kihallani a nő hangjából. Bris-en kívül a kancellár az egyetlen városinak tűnő művelt személy akit ismer a vashegyen. Nem könnyen engedné el ezt a gondolatot. Az esküvőre Sfetts úr is megteszi a hivatalos választ bár őt ismerve ez nem csak hivatalos hanem tényleg így is gondolja. Az ő kis története pedig látszólag eléggé megváltoztatta a hangulatot valamiért. Sfetts úr kérdésére Bris hamar kijavítja a félreértést.*
-Van családom csak nem nagyon tartom velük a kapcsolatot. Ők már megtették a maguk részét a nevelésemben mikor még gyerekként beadtak abba a templomba ahol a papok megtanítottak az írás és a számolás alapjaira meg az alapvető műveltséget átadták nekem. Fizették a tanulmányaimat is ott. Egyszer kétszer meg is látogattam őket mikor arra vetődtem. A mesterek meg valóban keményen bántak velem, de én csak egy névtelen kis tanonc voltam, aki megjelent náluk és könyörgött, hogy tanítsák. Örülhettem mikor nem zavartak el.
*Szép lassan meg is érkeznek a bányához. Bris pedig enyhén remegő térdekkel oda is megy a szekérhez, hogy a kipakolást ellenőrizze. Annyira szívesebben mérné inkább még egyszer fel a vashegyet katonai szempontból pedig akkor is többször majdnem kitörte a bokáját.*
593. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-05-29 10:35:26
Üzenet elküldve: 2018-05-29 10:35:26
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
//Úton a faluba//
*Ahogy sikeresen a lovakra terelte a szót, Kapitányunk figyelme elkalandozik kissé, mivel a lényegi kérdésekre választ kapott, hogy amit cipelni kell, az nem túl sok és voltaképpen messze sincs. Ezek mind jó hírnek számítanak, tekintettel a tengerész állapotára, mert a vak is láthatja, hogy igen jót tenne neki egy kiadós alvás. Is. *
-Lovak! *legyint végül, amint ismét visszatér egy rövid időre a valóság síkjára.*
-A lóval az a baj, hogy gondolkozni és cselekedni tud. *jegyzi meg.* -Ez kétélű penge, jöhet jól is, de gyakrabban okoz gondot. Hanem egy hajó! *emeli fel mutatóujját, mint egy jelzésértékkel, hogy bizony az érdemi információ következik.*
-Egy hajó... igen. Az egészen más. Nem kötik a szilárd talaj korlátai, egy formás, kecses hölgy, ki a hullámokat szelve nyitja ki a világot... *magyaráz, jobbára már magának, közben lelkesen bólogat, majd mondandója végén böffent egy rossz ízűt. Képe fanyar grimaszba torzul egy pillanatra, majd ellegyezi szája elől a kellemetlen aromákat. Ezután nem is igen szól már hozzá a társalgáshoz, remélhetőleg lassan meg is érkeznek a tanyára, a nénje már mutogatja is, merre az arra. Draenon lépésre fogja Hordót, s a két nő mögött halad, miközben nézelődik jobbra-balra. Semmi valójában említésre méltót nem talál azonban, a megszokott tanyasi élet velejárója van csupán jelen, így lemondó sóhajjal tudomásul véve mindezt, hátratúrja haját, s megjegyzi magának a nyilvánvalót: Amennyiben nem a pia hiányába, úgy az unalomba lesz kénytelen beledögleni előbb, vagy utóbb.*
*Ahogy sikeresen a lovakra terelte a szót, Kapitányunk figyelme elkalandozik kissé, mivel a lényegi kérdésekre választ kapott, hogy amit cipelni kell, az nem túl sok és voltaképpen messze sincs. Ezek mind jó hírnek számítanak, tekintettel a tengerész állapotára, mert a vak is láthatja, hogy igen jót tenne neki egy kiadós alvás. Is. *
-Lovak! *legyint végül, amint ismét visszatér egy rövid időre a valóság síkjára.*
-A lóval az a baj, hogy gondolkozni és cselekedni tud. *jegyzi meg.* -Ez kétélű penge, jöhet jól is, de gyakrabban okoz gondot. Hanem egy hajó! *emeli fel mutatóujját, mint egy jelzésértékkel, hogy bizony az érdemi információ következik.*
-Egy hajó... igen. Az egészen más. Nem kötik a szilárd talaj korlátai, egy formás, kecses hölgy, ki a hullámokat szelve nyitja ki a világot... *magyaráz, jobbára már magának, közben lelkesen bólogat, majd mondandója végén böffent egy rossz ízűt. Képe fanyar grimaszba torzul egy pillanatra, majd ellegyezi szája elől a kellemetlen aromákat. Ezután nem is igen szól már hozzá a társalgáshoz, remélhetőleg lassan meg is érkeznek a tanyára, a nénje már mutogatja is, merre az arra. Draenon lépésre fogja Hordót, s a két nő mögött halad, miközben nézelődik jobbra-balra. Semmi valójában említésre méltót nem talál azonban, a megszokott tanyasi élet velejárója van csupán jelen, így lemondó sóhajjal tudomásul véve mindezt, hátratúrja haját, s megjegyzi magának a nyilvánvalót: Amennyiben nem a pia hiányába, úgy az unalomba lesz kénytelen beledögleni előbb, vagy utóbb.*
592. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-05-29 08:00:09
Üzenet elküldve: 2018-05-29 08:00:09
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//A Mirakh bányába//
//Alyo, Bris, Sfetts//
- Hát azt látom, hogy milyen vagy. De szerintem ha túl komolyan veszed az életet, akkor az élet is túl komolyan vesz téged. Megrág, kiköp...
*Elmélkedik hangosan, döbbenetesen világos tekintetét Brisen tartva. Néha azért figyel az útra is, ezért lassan, de biztosan elérik céljukat, vagyis a bányát. Még pár kanyar.*
- Valódi úriember, az.
*Hangjából érezni egy csipet gúnyt. Persze ő elégedett a kancellárral való üzletük alakulásával. Könnyen meggyőzte a kancellárt arról, hogy adja némileg olcsóbban a kiszemelt ingatlant. Hogy ez morális kérdéseket felvet-e a lányban? Nos valahol mélyen biztosan. Ugyanakkor ha ilyen könnyen juthat előnyhöz a teste által, akkor miért törné magát? Az egyetlen olyan férfi meghalt, akinek örömmel adta magát. Ha pedig a kancellár a saját vágya miatt kedvezményt ad, akkor Alyot nem érdekli az egész, úgyis csak Aoneert fogja siratni.
Brissel kapcsolatos sejtése viszont rögtön be is igazolódik.*
- Hát ez elég barbár dolog.
*Mármint úgy felnőni, hogy mindig sanyargatják, hogy korlátozzák. Ő soha nem tapasztalt ilyet, tényleg szinte úgy nőtt, mint a gaz. Magától és szereti azt gondolni magáról, hogy elég erősre is. Kiváló íjász lett belőle, hasonlóan az apjához, bár ő egy leheletnyivel lassabb nála. Míg anyja élt addig megkapta azt az odaadó szülői szeretetet is, amit minden gyermek elvárhat. Syoudtól pedig sosem várt semmit, azóta sem vár. Egyetlen hiányossága van, sosem tanult meg olvasni, de igazán nincs rá igénye, hiszen csak azóta van a thargok környékén annyi papírmunka, mióta letelepedtek, régen sokkal egyszerűbb volt az életük.*
- Itt is vagyunk.
*Elérik hát úti céljukat, mivel ő csak a fegyveres kíséret volt, így dunsztja sincs róla, hogy mi is következik. A lepakolásban egészen biztosan nem akar segíteni, vélhetően ebben az öreg sem, Bris meg amúgy is megsértődne, ha ilyesmire kérnék.*
//Alyo, Bris, Sfetts//
- Hát azt látom, hogy milyen vagy. De szerintem ha túl komolyan veszed az életet, akkor az élet is túl komolyan vesz téged. Megrág, kiköp...
*Elmélkedik hangosan, döbbenetesen világos tekintetét Brisen tartva. Néha azért figyel az útra is, ezért lassan, de biztosan elérik céljukat, vagyis a bányát. Még pár kanyar.*
- Valódi úriember, az.
*Hangjából érezni egy csipet gúnyt. Persze ő elégedett a kancellárral való üzletük alakulásával. Könnyen meggyőzte a kancellárt arról, hogy adja némileg olcsóbban a kiszemelt ingatlant. Hogy ez morális kérdéseket felvet-e a lányban? Nos valahol mélyen biztosan. Ugyanakkor ha ilyen könnyen juthat előnyhöz a teste által, akkor miért törné magát? Az egyetlen olyan férfi meghalt, akinek örömmel adta magát. Ha pedig a kancellár a saját vágya miatt kedvezményt ad, akkor Alyot nem érdekli az egész, úgyis csak Aoneert fogja siratni.
Brissel kapcsolatos sejtése viszont rögtön be is igazolódik.*
- Hát ez elég barbár dolog.
*Mármint úgy felnőni, hogy mindig sanyargatják, hogy korlátozzák. Ő soha nem tapasztalt ilyet, tényleg szinte úgy nőtt, mint a gaz. Magától és szereti azt gondolni magáról, hogy elég erősre is. Kiváló íjász lett belőle, hasonlóan az apjához, bár ő egy leheletnyivel lassabb nála. Míg anyja élt addig megkapta azt az odaadó szülői szeretetet is, amit minden gyermek elvárhat. Syoudtól pedig sosem várt semmit, azóta sem vár. Egyetlen hiányossága van, sosem tanult meg olvasni, de igazán nincs rá igénye, hiszen csak azóta van a thargok környékén annyi papírmunka, mióta letelepedtek, régen sokkal egyszerűbb volt az életük.*
- Itt is vagyunk.
*Elérik hát úti céljukat, mivel ő csak a fegyveres kíséret volt, így dunsztja sincs róla, hogy mi is következik. A lepakolásban egészen biztosan nem akar segíteni, vélhetően ebben az öreg sem, Bris meg amúgy is megsértődne, ha ilyesmire kérnék.*
591. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-05-28 20:54:56
Üzenet elküldve: 2018-05-28 20:54:56
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 235
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 235
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//A Mirakh bányába//
//Alyo, Bris, Sfetts//
*Szakálla rejtekében mosolyogva, néha göcögve hallgatja Alyo és Bris értekezését az alkoholfogyasztás rejtelmeiről. A téma végtelen, nem csoda hát, hogy abbahagyhatatlan. Úgy néz ki Alyoval jól ki fognak jönni, persze korántsem biztos, hogy a közös kaland után ezen a hatalmas területen ismét egymás mellé sodorja őket a szél. Ami azt illeti Sfetts nem is bánná annyira, ha barbár, ha nem barbár, neki mindegy, a lélek a fontos. Bris halk megjegyzésére magáról azonnal odakapja a fejét és határozottan bólint:*
- Ez így van jól barátom! Ez így van jól! *Jegyzi meg.* Nincs is veled semmi baj! *Ezt nagyon komolyan jegyzi meg. Habrertust nem ismeri különösebben, csak feladatmeghatározást kapott tőle, így csak hallgatja a véleményeket, majd Alyo esküvői tervei kapcsán immár mosolyog:*
- És én biztos, hogy elmentem volna. *Bólint kissé szomorkás szemekkel, halványan mosolyogva, hisz kényes és fájó téma ez. Alyo kacsintása mellett nem tud elmenni, s ha addig az elején csak göcögött is az apró torzsalkodáson, most majdnem nevet, de nem akarja megbántani Brist sem, ezért tettetett huncut rosszallással csóválja fejét, bár ha nagyon közelről nézi meg valaki, látszik, hogy nem illendő módon vigyorog a szőrrengeteg, pipájával szája sarkában. Azonban a kérdés láthatóan Brisnél is sebeket téphet fel, mert az eddig kissé titokzatos ember a múltját idézi fel, mi cseppet sem kellemes, sőt eléggé sivár.*
- Bris, akkor semmi család? Semmi kapcsolat? *Pillant a tervezőre fél szemmel, s immár annyira nincs kedve vigyorogni, bár a pocsíkolás azért még pocsíkolás.*
//Alyo, Bris, Sfetts//
*Szakálla rejtekében mosolyogva, néha göcögve hallgatja Alyo és Bris értekezését az alkoholfogyasztás rejtelmeiről. A téma végtelen, nem csoda hát, hogy abbahagyhatatlan. Úgy néz ki Alyoval jól ki fognak jönni, persze korántsem biztos, hogy a közös kaland után ezen a hatalmas területen ismét egymás mellé sodorja őket a szél. Ami azt illeti Sfetts nem is bánná annyira, ha barbár, ha nem barbár, neki mindegy, a lélek a fontos. Bris halk megjegyzésére magáról azonnal odakapja a fejét és határozottan bólint:*
- Ez így van jól barátom! Ez így van jól! *Jegyzi meg.* Nincs is veled semmi baj! *Ezt nagyon komolyan jegyzi meg. Habrertust nem ismeri különösebben, csak feladatmeghatározást kapott tőle, így csak hallgatja a véleményeket, majd Alyo esküvői tervei kapcsán immár mosolyog:*
- És én biztos, hogy elmentem volna. *Bólint kissé szomorkás szemekkel, halványan mosolyogva, hisz kényes és fájó téma ez. Alyo kacsintása mellett nem tud elmenni, s ha addig az elején csak göcögött is az apró torzsalkodáson, most majdnem nevet, de nem akarja megbántani Brist sem, ezért tettetett huncut rosszallással csóválja fejét, bár ha nagyon közelről nézi meg valaki, látszik, hogy nem illendő módon vigyorog a szőrrengeteg, pipájával szája sarkában. Azonban a kérdés láthatóan Brisnél is sebeket téphet fel, mert az eddig kissé titokzatos ember a múltját idézi fel, mi cseppet sem kellemes, sőt eléggé sivár.*
- Bris, akkor semmi család? Semmi kapcsolat? *Pillant a tervezőre fél szemmel, s immár annyira nincs kedve vigyorogni, bár a pocsíkolás azért még pocsíkolás.*
590. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-05-28 18:56:10
Üzenet elküldve: 2018-05-28 18:56:10
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Draunar//
- A holtak ura megnevezés igen sarkító, kedves kisasszony. *pillant Ziára egy leereszkedő mosollyal* Való igaz, hogy a holtak dúlása ezen entitás számlájára írható, és igen, ez sok veszteséggel járt. Azonban Sa'Tereth hatalma és érdekei - amennyire hiányos teológiai ismereteim birtokában meg tudom állapítani - korántsem merül ki itt. Természetesen nem kívánnám a Vashegyet Sa'Tereth érdekszférájába átjátszani, de véleményem szerint az is hiba lenne, ha híveit tűzzel-vassal üldöznénk.
*Ezt a Dwirinthalennekre érti, akiket a Vashegy egyetlen, inkább többé mint kevésbé megbízható szövetségeseinek tart Artheniorban. Ezután kénytelen egy kicsit visszavenni, mert a Hadúrnak mégsem válaszolhat úgy, ahogy a vörössel szemben esetleg megengedheti magának.*
- Magam is pontosan így értettem, nagyúr. *hajtja meg a fejét Kagan felé* Az én olvasatomban is azt jelentik mindezek, hogy a cél a tehermentesítésed anélkül, hogy az utolsó szó jogát bárki is elvitatná tőled.
*Ha lennének is titkos tervei, azokat bizonyosan nem kötné a Hadúr orrára, még burkolt formában sem. Ilyesmiről viszont szó sincs, legalábbis egyelőre nincs. Bármi ilyesmihez stabil pozíció és erős, megbízható "hátország" szükségeltetik, ilyesmivel pedig Hubi még nem rendelkezik a Vashegyen. De hát ő amúgy is kitűnő munkatárs, mindenféle rebellis attitűd nélkül.
Az artheniori alkimistamester szavaira bólogat, és majdnem elmosolyodik Soraya nevének említésére. Még élénken emlékszik rá, hogy milyen érdekes és ígéretesnek tűnő tárgyalásokat folytatott a mélységivel a Pintyben az intézmény adásvétele tárgyában. Ezt persze nem fogja megemlíteni, hiszen a találkozóra tulajdonképpen Kagan tudta nélkül került sor, és igazán felesleges lenne a Hadurat most ilyen piszlicsáré üggyel terhelni.*
- Amennyiben kívánod, Hadúr, *néz Kaganra, aztán egy pillantást vet Nestar felé is* és Nestar mester sem tartja rossz ötletnek, felveszem a kapcsolatot Soraya Dwirinthalen úrnővel. Úgy gondolom, hogy fontos lenne tisztázni a viszonyokat, és megnyugtató módon rendezni az esetleges vitás kérdéseket.
//Draunar//
- A holtak ura megnevezés igen sarkító, kedves kisasszony. *pillant Ziára egy leereszkedő mosollyal* Való igaz, hogy a holtak dúlása ezen entitás számlájára írható, és igen, ez sok veszteséggel járt. Azonban Sa'Tereth hatalma és érdekei - amennyire hiányos teológiai ismereteim birtokában meg tudom állapítani - korántsem merül ki itt. Természetesen nem kívánnám a Vashegyet Sa'Tereth érdekszférájába átjátszani, de véleményem szerint az is hiba lenne, ha híveit tűzzel-vassal üldöznénk.
*Ezt a Dwirinthalennekre érti, akiket a Vashegy egyetlen, inkább többé mint kevésbé megbízható szövetségeseinek tart Artheniorban. Ezután kénytelen egy kicsit visszavenni, mert a Hadúrnak mégsem válaszolhat úgy, ahogy a vörössel szemben esetleg megengedheti magának.*
- Magam is pontosan így értettem, nagyúr. *hajtja meg a fejét Kagan felé* Az én olvasatomban is azt jelentik mindezek, hogy a cél a tehermentesítésed anélkül, hogy az utolsó szó jogát bárki is elvitatná tőled.
*Ha lennének is titkos tervei, azokat bizonyosan nem kötné a Hadúr orrára, még burkolt formában sem. Ilyesmiről viszont szó sincs, legalábbis egyelőre nincs. Bármi ilyesmihez stabil pozíció és erős, megbízható "hátország" szükségeltetik, ilyesmivel pedig Hubi még nem rendelkezik a Vashegyen. De hát ő amúgy is kitűnő munkatárs, mindenféle rebellis attitűd nélkül.
Az artheniori alkimistamester szavaira bólogat, és majdnem elmosolyodik Soraya nevének említésére. Még élénken emlékszik rá, hogy milyen érdekes és ígéretesnek tűnő tárgyalásokat folytatott a mélységivel a Pintyben az intézmény adásvétele tárgyában. Ezt persze nem fogja megemlíteni, hiszen a találkozóra tulajdonképpen Kagan tudta nélkül került sor, és igazán felesleges lenne a Hadurat most ilyen piszlicsáré üggyel terhelni.*
- Amennyiben kívánod, Hadúr, *néz Kaganra, aztán egy pillantást vet Nestar felé is* és Nestar mester sem tartja rossz ötletnek, felveszem a kapcsolatot Soraya Dwirinthalen úrnővel. Úgy gondolom, hogy fontos lenne tisztázni a viszonyokat, és megnyugtató módon rendezni az esetleges vitás kérdéseket.
589. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-05-28 15:58:30
Üzenet elküldve: 2018-05-28 15:58:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 207
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 207
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//A Mirakh bányába//
//Alyo, Bris, Sfetts//
*Bris nem annyira szereti ezt a vándorlós dolgot. Nem így képzelte azt, hogy lesznek támogatói. Sokkal inkább egy saját műhely és anyagi támogatás a projektjeihez. Most viszont nem is azért van távol, hogy a saját munkáját végezze méghozzá bűnözőkkel. Amit most csinál egy egyszerű írnok is megtehetné. Ő túl képzett az ilyesmihez. A többiek megjegyzésére csak szokásához híven halkan megjegyzi.*
-De, én ilyen vagyok.
*Valóban. Talán csak azért mert mindig valamiképp szigorú szabályok vagy rendszer szerint kellett élnie, de az olyan dolgok mint a komolytalankodás sosem lett rá jellemző. Még akkor sem mikor magában volt. Sőt, mint már rájöhettek ha mások mókáznak vele, azt sem nagyon tudja hová tenni. Legtöbbször olyankor csak hallgatni szokott. Még a mélyebb beszélgetésekhez sem tud hozzászólni. Egyedül a szakmai vagy a hivatalosabb társalgások során tud Bris egy kicsit jobban megnyílni. Az apatéma is számára túl mély. Ő azon gondolkozik, hogy mit keres egy elf egy csapat barbár között. Ahogy kivette néhány szokásukat is átvette szóval rég köztük lehet. Ezek szerint Bris-nek voltak rossz ismeretei a barbárokról. Az ő fejében egy ilyen összetartó közösség kizárta más fajok képviselőit maguk közül. Ezek szerint nem. A kancellárra terelődött téma során csak bólogat.*
-Ahogy megismertem Habrertus kancellár egy valódi úriember. Biztos vagyok, hogy csak annyit kért amennyit az a bizonyos telek ér.
*Bris talán nem a legjobb emberismerő. Az ő szemében egy tanult szép beszédű alak úriember, az úriemberek pedig tisztességesek is. Sfetts úr megjegyzésére csak halkan ellenkezik.*
-Én nem. Csak szeretem kerülni a bajt.
*Amit viszont mindenbe bele tud látni. Egyszer még egy kártyától is megijedt. A nő meghívására halványan elmosolyodik. Bár nem veszi komolyan. Nincs tisztában vele, hogy mennek itt a törzsben a dolgok, de ő úgy tudja, hogy a házasság egy személyesebb dolog itt mint azokban a körökben ahol általában ő mozog. Ő pedig biztos nem hívna meg valakit egy ilyen személyes dologra úgy, hogy alig ismeri. Bár nem is nagyon van tervben részéről a házasság. A feltételezésre ismét csak halkan ellenkezik enyhe visszatérő sértettséggel.*
-Nem is csak kis koccintás volt. A sok portól majd megfulladtam és csak bor volt.
*Bizony a pajtatáncoknak ez nagy csapdája. Nem lehet eléggé kitakarítani ahhoz, hogy ne rúgják fel a port és csak bort lehet inni. Nem csoda, hogy olyan jó hangulat volt. Szerencse, hogy most nincs bor senkinél. Egyrészt mert már a kapuőr hölgy és Bris is jobban van nem kéne ráinni, másrészt mert így is olyan témákat érintenek amit általában Bris szerint a katonaemberek szoktak pár ital után mikor eltávon vannak. Ő nem tartja olyan szórakoztatónak ezt a szót. A kapuőr hölgy kérdésétől meg egyenesen tátva marad a szája és csak hápogni tud. Segélykérőn néz szét még Sfetts úrra is mintha nem egy kérdést hanem egy akármilyen fegyvert szegeztek volna neki. Ez önmagában is felér egy válasszal. Mégis Bris lehajtja a fejét és olyan vörös fejjel mint egy paradicsom elkezd mentegetőzni.*
-Nem. Öhm. Ugyanis az anyagiak. Meg a mesterek akiknél tanultam és akik szállást adtak a legtöbbjük nem nézte volna jó szemmel mivel a figyelmemet kizárólag a tanulmányoknak volt szabad lekötnie. Néhányuk vasszigorral tanított engem. Esetenként örülhettem ha a tél közepén fűtött helységben lehetek és kapok enni az ilyesmire még gondolnom se volt szabad. Ugyan ez igaz akkorra is mikor vándoroltam, hogy másik mestert találjak és másik várost lássak.
*Hát igen. Nem véletlen, hogy a minőségi anyagból készült csuha alatt ilyen csontos fickó van. Nem betegség az oka.*
//Alyo, Bris, Sfetts//
*Bris nem annyira szereti ezt a vándorlós dolgot. Nem így képzelte azt, hogy lesznek támogatói. Sokkal inkább egy saját műhely és anyagi támogatás a projektjeihez. Most viszont nem is azért van távol, hogy a saját munkáját végezze méghozzá bűnözőkkel. Amit most csinál egy egyszerű írnok is megtehetné. Ő túl képzett az ilyesmihez. A többiek megjegyzésére csak szokásához híven halkan megjegyzi.*
-De, én ilyen vagyok.
*Valóban. Talán csak azért mert mindig valamiképp szigorú szabályok vagy rendszer szerint kellett élnie, de az olyan dolgok mint a komolytalankodás sosem lett rá jellemző. Még akkor sem mikor magában volt. Sőt, mint már rájöhettek ha mások mókáznak vele, azt sem nagyon tudja hová tenni. Legtöbbször olyankor csak hallgatni szokott. Még a mélyebb beszélgetésekhez sem tud hozzászólni. Egyedül a szakmai vagy a hivatalosabb társalgások során tud Bris egy kicsit jobban megnyílni. Az apatéma is számára túl mély. Ő azon gondolkozik, hogy mit keres egy elf egy csapat barbár között. Ahogy kivette néhány szokásukat is átvette szóval rég köztük lehet. Ezek szerint Bris-nek voltak rossz ismeretei a barbárokról. Az ő fejében egy ilyen összetartó közösség kizárta más fajok képviselőit maguk közül. Ezek szerint nem. A kancellárra terelődött téma során csak bólogat.*
-Ahogy megismertem Habrertus kancellár egy valódi úriember. Biztos vagyok, hogy csak annyit kért amennyit az a bizonyos telek ér.
*Bris talán nem a legjobb emberismerő. Az ő szemében egy tanult szép beszédű alak úriember, az úriemberek pedig tisztességesek is. Sfetts úr megjegyzésére csak halkan ellenkezik.*
-Én nem. Csak szeretem kerülni a bajt.
*Amit viszont mindenbe bele tud látni. Egyszer még egy kártyától is megijedt. A nő meghívására halványan elmosolyodik. Bár nem veszi komolyan. Nincs tisztában vele, hogy mennek itt a törzsben a dolgok, de ő úgy tudja, hogy a házasság egy személyesebb dolog itt mint azokban a körökben ahol általában ő mozog. Ő pedig biztos nem hívna meg valakit egy ilyen személyes dologra úgy, hogy alig ismeri. Bár nem is nagyon van tervben részéről a házasság. A feltételezésre ismét csak halkan ellenkezik enyhe visszatérő sértettséggel.*
-Nem is csak kis koccintás volt. A sok portól majd megfulladtam és csak bor volt.
*Bizony a pajtatáncoknak ez nagy csapdája. Nem lehet eléggé kitakarítani ahhoz, hogy ne rúgják fel a port és csak bort lehet inni. Nem csoda, hogy olyan jó hangulat volt. Szerencse, hogy most nincs bor senkinél. Egyrészt mert már a kapuőr hölgy és Bris is jobban van nem kéne ráinni, másrészt mert így is olyan témákat érintenek amit általában Bris szerint a katonaemberek szoktak pár ital után mikor eltávon vannak. Ő nem tartja olyan szórakoztatónak ezt a szót. A kapuőr hölgy kérdésétől meg egyenesen tátva marad a szája és csak hápogni tud. Segélykérőn néz szét még Sfetts úrra is mintha nem egy kérdést hanem egy akármilyen fegyvert szegeztek volna neki. Ez önmagában is felér egy válasszal. Mégis Bris lehajtja a fejét és olyan vörös fejjel mint egy paradicsom elkezd mentegetőzni.*
-Nem. Öhm. Ugyanis az anyagiak. Meg a mesterek akiknél tanultam és akik szállást adtak a legtöbbjük nem nézte volna jó szemmel mivel a figyelmemet kizárólag a tanulmányoknak volt szabad lekötnie. Néhányuk vasszigorral tanított engem. Esetenként örülhettem ha a tél közepén fűtött helységben lehetek és kapok enni az ilyesmire még gondolnom se volt szabad. Ugyan ez igaz akkorra is mikor vándoroltam, hogy másik mestert találjak és másik várost lássak.
*Hát igen. Nem véletlen, hogy a minőségi anyagból készült csuha alatt ilyen csontos fickó van. Nem betegség az oka.*
588. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-05-28 09:08:47
Üzenet elküldve: 2018-05-28 09:08:47
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//A Mirakh bányába//
//Alyo, Bris, Sfetts//
- Hát, ha csak ritkán csinálod, akkor persze, hogy nem vagy hozzászokva. Achimnak szerintem évek kemény munkája volt, hogy oda jutott, hogy felkeléshez már kellett neki a pia és, hogy akkor sem volt részeg, ha annyit ivott, mint egy tucat lovaskatona.
*Az már egyszer biztos, hogy a gnóm egy kedves figura, de a másikat meg kifejezetten jól esik cukkolnia. Szinte már-már várja, hogy szívszélhűdést kapjon.*
- Szőrmóknak igaza van. A túl sok komolyságtól idő előtt ráncosodsz. Pedig az emberek amúgy is keveset élnek, kevéske életedet csak nem akarod ráncokkal leélni?!
*Saját viccén még fel is nevet, hiszen milyen remek vicc volt!*
- Syoud elf. Az az igazi. Nem az a "mindenkivel kedves vagyok, meg lombzabáló" fajta. A sötételf nőstényekért ugyan beteges vágyat érez, de lehet, hogy csak a gyűlölete jele, végtére is szereti, ha sikítanak. Nem szeret sokakat. De fattyakat, pláne ha korcsok, végképp nem. Megszoktam már, szinte hiányozna az állandó acsarkodás.
*Megvonja a vállát, tulajdonképpen tényleg megszokta már ezt, hiszen ebben nőtt fel. Anyja halála előtt még sokkal rosszabb volt, legalábbis úgy emlékszik.*
- Maradt igen. Meg tudtunk egyezni. Szerencsére könnyű a kancellárral egyezkedni. Vagy nekem könnyen ment.
*Igaz ugyan, hogy utána majdnem taccsolt, de lényegesen olcsóbban megúszta az egész történetet, mint az elején gondolta volna.*
- Sajnálom, hogy nem ismerhetted meg. Biztos meghívtunk volna az esküvőnkre. Még téged is.
*Bólint megint Bris felé.*
- Akkor edzhetted volna a májad, hogy ne kelljen fél napot feküdnöd egy kis koccintás után.
*Persze nem tudhatja, hogy mennyi alkoholt is vett Bris magához, amitől olyan pocsékul volt másnap.*
- Jól vagyok már köszönöm. Megmaradok.
*Érdekes, hogy Szőrmók szájából nem olyan hátborzongató a "leányom", mintha Habrertustól hallaná. Pedig még vissza kell mennie hozzá a papírosáért, remélhetőleg addig nem találja ki, hogy mégis változik az ár.
Brisen amúgy már majdnem felröhög, hogy összehúzza magát. Szegény pára, milyen környezetben nőhetett fel, hogy így reagál. Biztosan nem volt még nővel. Igen, valószínűleg ez lehet a baja.*
- Pocsíkoltál már?
*Azért ezt a szót használja, mert szemmel láthatóan és füllel hallhatóan nagyon teszik a gnómnak. Alyo még rá is kacsint.*
//Alyo, Bris, Sfetts//
- Hát, ha csak ritkán csinálod, akkor persze, hogy nem vagy hozzászokva. Achimnak szerintem évek kemény munkája volt, hogy oda jutott, hogy felkeléshez már kellett neki a pia és, hogy akkor sem volt részeg, ha annyit ivott, mint egy tucat lovaskatona.
*Az már egyszer biztos, hogy a gnóm egy kedves figura, de a másikat meg kifejezetten jól esik cukkolnia. Szinte már-már várja, hogy szívszélhűdést kapjon.*
- Szőrmóknak igaza van. A túl sok komolyságtól idő előtt ráncosodsz. Pedig az emberek amúgy is keveset élnek, kevéske életedet csak nem akarod ráncokkal leélni?!
*Saját viccén még fel is nevet, hiszen milyen remek vicc volt!*
- Syoud elf. Az az igazi. Nem az a "mindenkivel kedves vagyok, meg lombzabáló" fajta. A sötételf nőstényekért ugyan beteges vágyat érez, de lehet, hogy csak a gyűlölete jele, végtére is szereti, ha sikítanak. Nem szeret sokakat. De fattyakat, pláne ha korcsok, végképp nem. Megszoktam már, szinte hiányozna az állandó acsarkodás.
*Megvonja a vállát, tulajdonképpen tényleg megszokta már ezt, hiszen ebben nőtt fel. Anyja halála előtt még sokkal rosszabb volt, legalábbis úgy emlékszik.*
- Maradt igen. Meg tudtunk egyezni. Szerencsére könnyű a kancellárral egyezkedni. Vagy nekem könnyen ment.
*Igaz ugyan, hogy utána majdnem taccsolt, de lényegesen olcsóbban megúszta az egész történetet, mint az elején gondolta volna.*
- Sajnálom, hogy nem ismerhetted meg. Biztos meghívtunk volna az esküvőnkre. Még téged is.
*Bólint megint Bris felé.*
- Akkor edzhetted volna a májad, hogy ne kelljen fél napot feküdnöd egy kis koccintás után.
*Persze nem tudhatja, hogy mennyi alkoholt is vett Bris magához, amitől olyan pocsékul volt másnap.*
- Jól vagyok már köszönöm. Megmaradok.
*Érdekes, hogy Szőrmók szájából nem olyan hátborzongató a "leányom", mintha Habrertustól hallaná. Pedig még vissza kell mennie hozzá a papírosáért, remélhetőleg addig nem találja ki, hogy mégis változik az ár.
Brisen amúgy már majdnem felröhög, hogy összehúzza magát. Szegény pára, milyen környezetben nőhetett fel, hogy így reagál. Biztosan nem volt még nővel. Igen, valószínűleg ez lehet a baja.*
- Pocsíkoltál már?
*Azért ezt a szót használja, mert szemmel láthatóan és füllel hallhatóan nagyon teszik a gnómnak. Alyo még rá is kacsint.*
587. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-05-28 06:50:24
Üzenet elküldve: 2018-05-28 06:50:24
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 235
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 235
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//A Mirakh bányába//
//Alyo, Bris, Sfetts//
*Hegyre föl, s hegyre le, az elmúlt napok úgy látszik így telnek, de a gnóm egyáltalán nem bánja. Közben alaposan megismerheti a tharg birodalom helyi szokásait, nevezetességeit, az ismertebb személyeket, kik csúf halált haltak. Nem ért egyet a lány magára tett korcsos megjegyzésével, de nem akarja minduntalan megcáfolni, a maga részéről akkor is szépnek tartja, de lehet ez már csak az ő öreges és együtt érző nézete.*
- Látod, Bris komám! Nem kell mindent olyan komolyan venni, hamar fogsz ráncosodni! *Rikkant fel, s bodor fellegeket ereget a levegőbe, lassan tömheti újra a pipáját, mert fogyóban van.*
- Nem értem, Syoud miért nem enged egy kicsit a szívéből neked. *Ingatja meg fejét.* Egy apának ez a kötelessége. *Hangja nem kioktató és nem feszült, Sfetts szokásához híven csak elmondja, amit gondol.*
- Magas árat? De azért még maradt pénzed, ugye? Remélem ez a kancellár nem juttat koldusbotra! *Emeli fel ujját, s közben szakálla alatt cicceg, mert nem ért egyet a társadalom egyes rétegeinek kihasználásával. Persze az "árral" még nincs tisztában.*
- Csodálatra méltó az elfek hosszú élete! *Sóhajt fel, s a távoli tájat fürkészi.* De Bris, ha ennyit idegeskedsz, valóban sietteted a véget. *Mosolyog az emberre minden rossz szándék nélkül.*
- Sajnálom, hogy nem ismerhettem. *Ingatja ismét fejét, Alyora nézve. Bizonyára, mind külsőleg, mint szívében nemes lehetett, ha így elrabolta a szívedet.* Apropó, jobban érzed már magad, leányom? *Kérdezi aggódó tekintettel, bár már bizonyos benne, hogy mi jött, elmúlt, közben ismét pipáját tömi meg, csuhája rejtett zsebéből előbányászott giz-gazzal. Amit nehezen tud kivitelezni, hisz rázkódik a nevetéstől:*
- Pocsíkolni...! Hát ez a szó! *Úgy nevet, hogy még a könnye is kicsordul. Fejét az ég felé fordítva engedi ki.* Ezek a mai fiatalok, hallatlan! Mit, ki nem találtok?! *Persze megjegyzése játékos és színjátékba illő, ő egyáltalán nem keseredik el, akármit is halljon, ebből a szempontból elég megértő és világi nézeteket vall. Persze a tetoválások említésére már felhúzza a szemöldökét:*
- Még ott is? *Kérdezi egyszerűen.* Látod Bris barátom, akkor biztos nagyon jól bírta a fájdalmat! Elismerésre méltó, mondjuk nem tudom, hogy miért kell mindenünket beszínezni, anélkül is elég színes egyéniségek vagyunk! *Nevet ismét, eszébe jut az előbbi szó.*
- Pocsíkolni!! *S térdét csapkodva vihog magában, csuhája csak úgy rázkódik mögötte.*
//Alyo, Bris, Sfetts//
*Hegyre föl, s hegyre le, az elmúlt napok úgy látszik így telnek, de a gnóm egyáltalán nem bánja. Közben alaposan megismerheti a tharg birodalom helyi szokásait, nevezetességeit, az ismertebb személyeket, kik csúf halált haltak. Nem ért egyet a lány magára tett korcsos megjegyzésével, de nem akarja minduntalan megcáfolni, a maga részéről akkor is szépnek tartja, de lehet ez már csak az ő öreges és együtt érző nézete.*
- Látod, Bris komám! Nem kell mindent olyan komolyan venni, hamar fogsz ráncosodni! *Rikkant fel, s bodor fellegeket ereget a levegőbe, lassan tömheti újra a pipáját, mert fogyóban van.*
- Nem értem, Syoud miért nem enged egy kicsit a szívéből neked. *Ingatja meg fejét.* Egy apának ez a kötelessége. *Hangja nem kioktató és nem feszült, Sfetts szokásához híven csak elmondja, amit gondol.*
- Magas árat? De azért még maradt pénzed, ugye? Remélem ez a kancellár nem juttat koldusbotra! *Emeli fel ujját, s közben szakálla alatt cicceg, mert nem ért egyet a társadalom egyes rétegeinek kihasználásával. Persze az "árral" még nincs tisztában.*
- Csodálatra méltó az elfek hosszú élete! *Sóhajt fel, s a távoli tájat fürkészi.* De Bris, ha ennyit idegeskedsz, valóban sietteted a véget. *Mosolyog az emberre minden rossz szándék nélkül.*
- Sajnálom, hogy nem ismerhettem. *Ingatja ismét fejét, Alyora nézve. Bizonyára, mind külsőleg, mint szívében nemes lehetett, ha így elrabolta a szívedet.* Apropó, jobban érzed már magad, leányom? *Kérdezi aggódó tekintettel, bár már bizonyos benne, hogy mi jött, elmúlt, közben ismét pipáját tömi meg, csuhája rejtett zsebéből előbányászott giz-gazzal. Amit nehezen tud kivitelezni, hisz rázkódik a nevetéstől:*
- Pocsíkolni...! Hát ez a szó! *Úgy nevet, hogy még a könnye is kicsordul. Fejét az ég felé fordítva engedi ki.* Ezek a mai fiatalok, hallatlan! Mit, ki nem találtok?! *Persze megjegyzése játékos és színjátékba illő, ő egyáltalán nem keseredik el, akármit is halljon, ebből a szempontból elég megértő és világi nézeteket vall. Persze a tetoválások említésére már felhúzza a szemöldökét:*
- Még ott is? *Kérdezi egyszerűen.* Látod Bris barátom, akkor biztos nagyon jól bírta a fájdalmat! Elismerésre méltó, mondjuk nem tudom, hogy miért kell mindenünket beszínezni, anélkül is elég színes egyéniségek vagyunk! *Nevet ismét, eszébe jut az előbbi szó.*
- Pocsíkolni!! *S térdét csapkodva vihog magában, csuhája csak úgy rázkódik mögötte.*
586. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-05-27 22:09:49
Üzenet elküldve: 2018-05-27 22:09:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 849
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 849
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Draunar//
*Habrertus kacsintását értékeli és egy bólintással elintézi. A kancellár képességeiről már a monológjában is kitért és, ha van beleszólása az itteni ügyekbe, akkor támogatná. Főleg, mivel ő nem az a típus, aki elvezetne egy egész várost, megvan a saját kis világában. Még a saját ötletének számító északi kereskedelmi központot is másra bízná, mert már a folyamatos támogatásával nyakig benne lesz az új kereskedőváros építésében. Arra már kicsit összehúzódik a szemöldöke, hogy megint előkerül az artheniormumus.*
~Ha nem akarják elfogadni, hogy biztonságban vannak tőle, akkor csak az időm fogy a magyarázkodással.~
*Már, ami ezt illeti. Kagan célzása a Dwirinthalenekre és Ziana, bár jogos sárdobása viszont szóra késztetik. Ami megzökkenti, ugyanis fogalma sincs se Moon jelenlegi tartózkodásáról, egyáltalán létezési státuszáról, vagy a Dwirinthalen kereskedelmi szándékról.*
-Ami Moonxylwery-t illeti, róla több, mint fél éve nem tudunk semmit, így az, hogy melyik entitás próbálta befűzni, nem igazán számottevő a klán tekintetében. A klán vallása nem változott az istenek megjelenése óta, ahogy én tudom. A kérdést mondjuk nem érinti, de gondoltam tisztázom.
*Ezzel a nyert idővel nem jutott sokkal előrébb, ami a választ illeti, de már felkelt a kezdeti meglepettségből.*
-Szövetségesnek gondolom megmarad, még a távozásommal is. De Moonxylwery is alternatív matróna volt és ő sem adta át a stafétát, hanem egy másik alternatív matróna vette át a helyét, Soraya. Ennyi elvarratlan szállal a háta mögött komoly ellenállásokba ütközhet, bármilyen változásról legyen szó. És sajnos ezek a mostani gyűléstől is visszatartották. Röviden, nem tudok ígérni semmit se a nevükben és lehet Soraya se tudna.
*A lényeg csak kijött valahogyan.*
//Draunar//
*Habrertus kacsintását értékeli és egy bólintással elintézi. A kancellár képességeiről már a monológjában is kitért és, ha van beleszólása az itteni ügyekbe, akkor támogatná. Főleg, mivel ő nem az a típus, aki elvezetne egy egész várost, megvan a saját kis világában. Még a saját ötletének számító északi kereskedelmi központot is másra bízná, mert már a folyamatos támogatásával nyakig benne lesz az új kereskedőváros építésében. Arra már kicsit összehúzódik a szemöldöke, hogy megint előkerül az artheniormumus.*
~Ha nem akarják elfogadni, hogy biztonságban vannak tőle, akkor csak az időm fogy a magyarázkodással.~
*Már, ami ezt illeti. Kagan célzása a Dwirinthalenekre és Ziana, bár jogos sárdobása viszont szóra késztetik. Ami megzökkenti, ugyanis fogalma sincs se Moon jelenlegi tartózkodásáról, egyáltalán létezési státuszáról, vagy a Dwirinthalen kereskedelmi szándékról.*
-Ami Moonxylwery-t illeti, róla több, mint fél éve nem tudunk semmit, így az, hogy melyik entitás próbálta befűzni, nem igazán számottevő a klán tekintetében. A klán vallása nem változott az istenek megjelenése óta, ahogy én tudom. A kérdést mondjuk nem érinti, de gondoltam tisztázom.
*Ezzel a nyert idővel nem jutott sokkal előrébb, ami a választ illeti, de már felkelt a kezdeti meglepettségből.*
-Szövetségesnek gondolom megmarad, még a távozásommal is. De Moonxylwery is alternatív matróna volt és ő sem adta át a stafétát, hanem egy másik alternatív matróna vette át a helyét, Soraya. Ennyi elvarratlan szállal a háta mögött komoly ellenállásokba ütközhet, bármilyen változásról legyen szó. És sajnos ezek a mostani gyűléstől is visszatartották. Röviden, nem tudok ígérni semmit se a nevükben és lehet Soraya se tudna.
*A lényeg csak kijött valahogyan.*
585. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-05-27 21:43:11
Üzenet elküldve: 2018-05-27 21:43:11
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 207
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 207
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//A Mirakh bányába//
//Alyo, Bris, Sfetts//
*Bris valamit nagyon félreértett, de nem is érti pontosan, hogy mit. Talán elbeszéltek egymás mellett a nővel. Annak megjegyzésére ő továbbra is meglepve válaszol.*
-De én nem is szoktam sokat inni. Csak ritkán.
*Amihez mondjuk az is hozzá járult, hogy ritkán is jutott hozzá. Ha több lehetősége lett volna rá akkor gyakrabban iszik, de azért nem úgy nap közben mint a megboldogult kancellár úr. Az apa ízléséhez ő nem szól hozzá. Ő mindenesetre nem akarna mélységi nővel olyasmit csinálni. Úgy hallotta azok veszélyesek még az ágyban is. Ki tudja milyen elfajzásaik vannak nekik. Bris bele sem tud nagyon gondolni, de nem is akar. Arra, hogy a másik jó gyerek ő csak bólogat. Az ilyesmi fontos is. Neki mondjuk nem sok lehetősége volt még segíteni a családját és nem is nagyon szükséges. Meg nem is olyan a viszonyuk. Valószínűleg csak haláluk után hall majd róluk, hogy az örökséget átvegye. A lány apja hátsója állapotának megismerésére nem volt Bris felkészülve. El is kerekedett kicsit a szeme a kifejezésen.*
-Áh...értem.
*Nem tudja mit lehetne erre mondani. Nagyon kellemetlenül érzi magát a kapuőr hölgy néhány kifejezésétől. A bizonyos kedves témáját zavartan hallgatja. Nem túl jó a szociális dolgokban úgyhogy nem nagyon tud mit hozzászólni. Azon azért talán kicsit feltűnőbben csodálkozik mikor megtudja, hogy egy Arthenior-i nemesről van szó és nem egy ágyékkötős vademberről. El sem tudja képzelni, hogy egy nemes úr, hogy tudta elviselni ezt a nyelvezetet. Neki nagyon látszik, hogy nem megy. A gnóm úr próbálja valahogy kevésbé rosszul megfogalmazni a dolgot, de a hölgy még mintha élvezné tesz is rá egy lapáttal. Bris olyan csodálkozva hallgatja a tündér megjelenését, hogy látszik rajta el sem tudja képzelni, hogy ilyesmi létezhet. A célzásra pedig egyből elpirul és összébb húzza magát. A mutatóujját zavartan felemeli és látszik rajta, hogy valamit szeretne mondani, de az agya kicsit leblokkolt.*
-Hát ez...ez...valóban szokatlan. Mikor érünk oda a bányához?
//Alyo, Bris, Sfetts//
*Bris valamit nagyon félreértett, de nem is érti pontosan, hogy mit. Talán elbeszéltek egymás mellett a nővel. Annak megjegyzésére ő továbbra is meglepve válaszol.*
-De én nem is szoktam sokat inni. Csak ritkán.
*Amihez mondjuk az is hozzá járult, hogy ritkán is jutott hozzá. Ha több lehetősége lett volna rá akkor gyakrabban iszik, de azért nem úgy nap közben mint a megboldogult kancellár úr. Az apa ízléséhez ő nem szól hozzá. Ő mindenesetre nem akarna mélységi nővel olyasmit csinálni. Úgy hallotta azok veszélyesek még az ágyban is. Ki tudja milyen elfajzásaik vannak nekik. Bris bele sem tud nagyon gondolni, de nem is akar. Arra, hogy a másik jó gyerek ő csak bólogat. Az ilyesmi fontos is. Neki mondjuk nem sok lehetősége volt még segíteni a családját és nem is nagyon szükséges. Meg nem is olyan a viszonyuk. Valószínűleg csak haláluk után hall majd róluk, hogy az örökséget átvegye. A lány apja hátsója állapotának megismerésére nem volt Bris felkészülve. El is kerekedett kicsit a szeme a kifejezésen.*
-Áh...értem.
*Nem tudja mit lehetne erre mondani. Nagyon kellemetlenül érzi magát a kapuőr hölgy néhány kifejezésétől. A bizonyos kedves témáját zavartan hallgatja. Nem túl jó a szociális dolgokban úgyhogy nem nagyon tud mit hozzászólni. Azon azért talán kicsit feltűnőbben csodálkozik mikor megtudja, hogy egy Arthenior-i nemesről van szó és nem egy ágyékkötős vademberről. El sem tudja képzelni, hogy egy nemes úr, hogy tudta elviselni ezt a nyelvezetet. Neki nagyon látszik, hogy nem megy. A gnóm úr próbálja valahogy kevésbé rosszul megfogalmazni a dolgot, de a hölgy még mintha élvezné tesz is rá egy lapáttal. Bris olyan csodálkozva hallgatja a tündér megjelenését, hogy látszik rajta el sem tudja képzelni, hogy ilyesmi létezhet. A célzásra pedig egyből elpirul és összébb húzza magát. A mutatóujját zavartan felemeli és látszik rajta, hogy valamit szeretne mondani, de az agya kicsit leblokkolt.*
-Hát ez...ez...valóban szokatlan. Mikor érünk oda a bányához?
584. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-05-27 21:10:04
Üzenet elküldve: 2018-05-27 21:10:04
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Draunar//
*Nestar mester hallgat, ami kissé meglepi, mert azt hitte, hogy akár ő, akár a Dwirinthalen ház lecsap az alkalomra. Az a nem egészen fél óra, amit tárgyalással töltöttek, nem nyúzhatta el ennyire. Bár az is tény, hogy épp most jelentette be az alkimista, hogy nem képviseli már őket.*
- Nem tudom, Kancellár, így értem? *kérdez vissza, mert Habrertus városias deák-nyelvezetét nem mindig érti.*
- Azt akarom, hogy ne rohangáljon minden szarért az én nyakamra a nép, és hogy ThargArog egy kis levegőhöz jusson. *persze a Kancellár megint túltolja a szamarat.*
- Nekem mindenre van hatásköröm. Mindenre is. *szúrja be, mielőtt túlságosan belebonyolódna a fickó, és a szemében ugyanaz a gyanús csillogás kelne, mint az összes túlgondolóéban. Mint Worenthéban.*
- Igen, az valóban jó lenne, nemde, Nestar mester? *fordítja a pókos házra vonatkozó kérdést az alkimista felé.*
- Keresd meg őket ezzel az aján... nem. Ezzel a lehetőséggel, amivel bizonyos feltételek mellett élhetnek. *Ziana látható lelkesedéssel tér rá a rendfenntartás dolgára, de Kagan koránt sem ennyire jókedvű. Egyrészt mert bár a Vashegyen példás rend uralkodik, de Kagan is tudja, hogy minden méterrel, amivel az ember Amon Ruadhtól távolodik, drasztikusan csökken ez a rend, és a tharg birtokokon kívül pedig tulajdonképpen esetleges. Esetleg belefutsz martalócokban, vagy esetleg nem. A másik dolog meg... *
~ Na igen. ~ *ott ül Ziana mellett. Nem nevezné gyenge láncszemnek, mert még ennyit sem tud róla. Fekete ló. Ismeretlen kártya.*
- Orkokat nem látunk szívesen a földünkön, de... nem zárom ki, hogy találunk erre megoldást. A fekete elfek hímjeit pedig saját fajuk is alacsonyabb rendűnek tartja, így a magam részéről ez nekem is megfelel. Ami meg a Dwirinthaleneket illeti, előtte... célszerű lehet közelebbről szemügyre venni, hogy vannak-e még érintettek az árulásban, és... ha megfelelően beteljesedett a sorsuk, akkor menteni, ami menthető. Igazán kár lenne értük, a hírnevükért és a kapcsolataikért... *meg azért a finom kis hugicáért, akit még Soraya ígért neki, vagyis a Vashegynek, természetesen.*
//Draunar//
*Nestar mester hallgat, ami kissé meglepi, mert azt hitte, hogy akár ő, akár a Dwirinthalen ház lecsap az alkalomra. Az a nem egészen fél óra, amit tárgyalással töltöttek, nem nyúzhatta el ennyire. Bár az is tény, hogy épp most jelentette be az alkimista, hogy nem képviseli már őket.*
- Nem tudom, Kancellár, így értem? *kérdez vissza, mert Habrertus városias deák-nyelvezetét nem mindig érti.*
- Azt akarom, hogy ne rohangáljon minden szarért az én nyakamra a nép, és hogy ThargArog egy kis levegőhöz jusson. *persze a Kancellár megint túltolja a szamarat.*
- Nekem mindenre van hatásköröm. Mindenre is. *szúrja be, mielőtt túlságosan belebonyolódna a fickó, és a szemében ugyanaz a gyanús csillogás kelne, mint az összes túlgondolóéban. Mint Worenthéban.*
- Igen, az valóban jó lenne, nemde, Nestar mester? *fordítja a pókos házra vonatkozó kérdést az alkimista felé.*
- Keresd meg őket ezzel az aján... nem. Ezzel a lehetőséggel, amivel bizonyos feltételek mellett élhetnek. *Ziana látható lelkesedéssel tér rá a rendfenntartás dolgára, de Kagan koránt sem ennyire jókedvű. Egyrészt mert bár a Vashegyen példás rend uralkodik, de Kagan is tudja, hogy minden méterrel, amivel az ember Amon Ruadhtól távolodik, drasztikusan csökken ez a rend, és a tharg birtokokon kívül pedig tulajdonképpen esetleges. Esetleg belefutsz martalócokban, vagy esetleg nem. A másik dolog meg... *
~ Na igen. ~ *ott ül Ziana mellett. Nem nevezné gyenge láncszemnek, mert még ennyit sem tud róla. Fekete ló. Ismeretlen kártya.*
- Orkokat nem látunk szívesen a földünkön, de... nem zárom ki, hogy találunk erre megoldást. A fekete elfek hímjeit pedig saját fajuk is alacsonyabb rendűnek tartja, így a magam részéről ez nekem is megfelel. Ami meg a Dwirinthaleneket illeti, előtte... célszerű lehet közelebbről szemügyre venni, hogy vannak-e még érintettek az árulásban, és... ha megfelelően beteljesedett a sorsuk, akkor menteni, ami menthető. Igazán kár lenne értük, a hírnevükért és a kapcsolataikért... *meg azért a finom kis hugicáért, akit még Soraya ígért neki, vagyis a Vashegynek, természetesen.*
583. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-05-27 20:44:48
Üzenet elküldve: 2018-05-27 20:44:48
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//A Mirakh bányába//
//Alyo, Bris, Sfetts//
- Igen, ezért fulladsz bele a saját hányásodba, ha túl sokat iszol.
*Legyint a férfi szavaira, túlzottan érzékeny lelkűnek tűnik ahhoz, hogy igazi vashegyi lehessen, bár sokak szerint Alyo is túl széplelkű ahhoz, hogy barbár legyen.*
- De úgy van, ahogy Szőrmók mondja, nem rád gondoltam, hanem a magamfajta korcsokra.
*Mosolyt villant a sértődékeny fickóra. Aztán visszanéz a gnómra.*
- Tudod anyám elég különleges volt, én legalábbis úgy gondolok rá, de nem láttam rajta kívül sok olyan embert, akinek olyan sötét lenne a bőre. Majdnem mint egy sötételf. Gondolom, hogy Syoud ezért mászott rá, a gyengéi a sötételfek.
*Ilyenformán pedig mázli, hogy életben hagyta az aktus után.*
- Tudod én kedvesebb vagyok vele, mint amennyire ő kedves velem. Hiszen a házat is elintéztem neki, a kancellár meg szégyentelenül magas árat kér. De én jó gyermek vagyok, jobb gyermek, mint amennyire ő jó szülő.
*Mindig ugyanaz a nóta, Syoud vekeng azon, hogy Alyo mennyire neveletlen és kijárna neki az atyai pofon, csak arról mindig megfelejtkezik - valószínűleg szándékosan -, hogy a neveletlenségének a fő oka az, hogy nőtt, mint a gaz, pláne anyja halála után.*
- Igen, bőven túl fog élni téged. Még engem is, pedig az ő segge már most is ráncos.
*Válaszolja Bris felvetésére úgy, hogy odafordul a férfi felé.*
- Tudod Szőrmók jól esik beszélni róla. Össze akartunk házasodni, letelepedni. Nem is értem, hogy hogyan juthatott ilyesmi eszünkbe. Ő túl pompás férfi volt ahhoz, hogy a földet túrja, meg gwuffsajtot csináljon. Hamar egymás agyára mentünk volna.
*Felnevet halkan, valószínűleg tényleg így lett volna.*
- Ő városi volt, nemes ember. Ő ezüstkanállal a szájában született, egy olyan kúriában, amit én csak kívülről láttam és fogok látni. Sok mindenben nem értettünk egyet. Sőt szinte semmiben, de azért szerettük egymást, jók voltunk együtt.
*Most már a vállába törli az orrát, ami folyamatosan levesesedik, ahogy Aoneerről beszél. Hiányzik neki. Még az ostoba kis vitáik is.*
- Bezony. Megpocsíkolta.
*Érzi, hogy Brisnek ez kezd sok lenni, de őt kifejezetten szórakoztatja a férfi reakciója.*
- Őrült volt a tündér. Minden foga aranyból volt és tele volt a teste tetoválásokkal. Állítólag még ott is volt neki.
*Bris ágyéka felé biccent, hogy amaz biztosan tudja, hogy állítólag hol volt a tetoválás.*
//Alyo, Bris, Sfetts//
- Igen, ezért fulladsz bele a saját hányásodba, ha túl sokat iszol.
*Legyint a férfi szavaira, túlzottan érzékeny lelkűnek tűnik ahhoz, hogy igazi vashegyi lehessen, bár sokak szerint Alyo is túl széplelkű ahhoz, hogy barbár legyen.*
- De úgy van, ahogy Szőrmók mondja, nem rád gondoltam, hanem a magamfajta korcsokra.
*Mosolyt villant a sértődékeny fickóra. Aztán visszanéz a gnómra.*
- Tudod anyám elég különleges volt, én legalábbis úgy gondolok rá, de nem láttam rajta kívül sok olyan embert, akinek olyan sötét lenne a bőre. Majdnem mint egy sötételf. Gondolom, hogy Syoud ezért mászott rá, a gyengéi a sötételfek.
*Ilyenformán pedig mázli, hogy életben hagyta az aktus után.*
- Tudod én kedvesebb vagyok vele, mint amennyire ő kedves velem. Hiszen a házat is elintéztem neki, a kancellár meg szégyentelenül magas árat kér. De én jó gyermek vagyok, jobb gyermek, mint amennyire ő jó szülő.
*Mindig ugyanaz a nóta, Syoud vekeng azon, hogy Alyo mennyire neveletlen és kijárna neki az atyai pofon, csak arról mindig megfelejtkezik - valószínűleg szándékosan -, hogy a neveletlenségének a fő oka az, hogy nőtt, mint a gaz, pláne anyja halála után.*
- Igen, bőven túl fog élni téged. Még engem is, pedig az ő segge már most is ráncos.
*Válaszolja Bris felvetésére úgy, hogy odafordul a férfi felé.*
- Tudod Szőrmók jól esik beszélni róla. Össze akartunk házasodni, letelepedni. Nem is értem, hogy hogyan juthatott ilyesmi eszünkbe. Ő túl pompás férfi volt ahhoz, hogy a földet túrja, meg gwuffsajtot csináljon. Hamar egymás agyára mentünk volna.
*Felnevet halkan, valószínűleg tényleg így lett volna.*
- Ő városi volt, nemes ember. Ő ezüstkanállal a szájában született, egy olyan kúriában, amit én csak kívülről láttam és fogok látni. Sok mindenben nem értettünk egyet. Sőt szinte semmiben, de azért szerettük egymást, jók voltunk együtt.
*Most már a vállába törli az orrát, ami folyamatosan levesesedik, ahogy Aoneerről beszél. Hiányzik neki. Még az ostoba kis vitáik is.*
- Bezony. Megpocsíkolta.
*Érzi, hogy Brisnek ez kezd sok lenni, de őt kifejezetten szórakoztatja a férfi reakciója.*
- Őrült volt a tündér. Minden foga aranyból volt és tele volt a teste tetoválásokkal. Állítólag még ott is volt neki.
*Bris ágyéka felé biccent, hogy amaz biztosan tudja, hogy állítólag hol volt a tetoválás.*
582. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-05-27 19:58:14
Üzenet elküldve: 2018-05-27 19:58:14
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
* Egészen érdekes helyen jár. Vándorlása-kóborlása közben egy hegyre bukkan. Az egész, olyan városias képet mutat és mégsem. Szokatlan. Talán még csak épp kiépülő félben van az egész, fejlődés nyomait látni. Na meg egy nyüzsgő piacot, tele mindenféle népséggel. Ezt először is körbejárja és vesz pár apróságot, gyümölcsöt és frissen sütött húst, amiből belakmározik. Evés közben a népeket figyeli, eddig semmi sem szólt egy szót sem a nyergén lógó fej miatt. Bár néhányan megszeppentek. Azután a hegyet veszi szemügyre, s jó darabig csak nézegeti, szemezget vele. Nem tudja eldönteni, hogy felmenjen-e vagy sem? Ha szerencséje van, akkor törpéket talál. Ha kevesebb szerencséje van, akkor csak pár törpét és sok más fajt. Talán otthont. Végül is, csak akkor tudhatja meg, ha felmegy és körülnéz. Pech esetén olyanokat talál ott, akiket nem nagyon kedvelne majd. *
581. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-05-27 19:23:13
Üzenet elküldve: 2018-05-27 19:23:13
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 235
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 235
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//A Mirakh bányába//
//Alyo, Bris, Sfetts//
*Felnevet, amolyan öregesen.*
- Hát, a gnóm vérem nem működik az alkohollal. *Nevet. Majd Brishez fordul, mert a férfin érződik sértettsége:*
- Barátom! Nem rád gondolt, s nem úgy, ahogyan te gondolod! *Közben hallgatja Alyo meséjét arról a bizonyos Achimról, kiről Brisnek jó emlékei vannak. Azonban hamarosan az édesapára térnek át, Alyo valahogy semleges vele kapcsolatban, vagy mintha nem tudná eldönteni, hogy pontosan milyen legyen vele. Érdeklődve figyeli meg Alyo szép arcvonásait, szemét és száját, majd arca mosolyra derül:*
- Valóban igéző a hasonlóság, bár ha nem sértelek vele, édesapádnak nem adott ilyen csinos arcot a teremtő. *Mosolyog magában.* Viszont tényleg kedves volt, persze a maga módján, de én általában meglehetősen elfogadó vagyok, úgyhogy ne én legyek a mérce. *Nevet ismét.* Mondjuk az is biztos, hogy a katonákba beleivódik a harc és a gyötrődés, amit általában érdekes módon vezethetnek le. *Komorodik el, majd hasonló arccal hallgatja Alyo szerelmével kapcsolatos szomorú történetét. Látható, hogy hiányzik a lánynak, s Sfettsnek a szíve szakad meg, ezért halkan csak ennyit fűz hozzá:*
- Én sem szeretem az ilyenkor közhelyes mondatokat, így téged sem traktállak vele. Nyugodjon békében, s gyászolj békében. *Bólint határozottan. Egy szokványos, vagy átlagos hölgynek minden bizonnyal zsebkendőt nyújtana, de Alyo korántsem átlagos, vélhetően csak elutasítaná, vagy megsértené büszkeségét. Úgy néz ki Brisre is ráfér a vigasztalás és a bátorítás, mert elkerekedett szemekkel motyog magában.*
- Bris! *Emeli fel pipáját a kezében.* Ne ítélj elsőre barátom. *Mosolyog a maga vén és bölcs módján, mint, aki már sok dolgot látott. Persze esze ágában sincs tanáccsal, vagy kioktatással szolgálni, hisz az ember valóban géniusz, talán ennek köszönhető személyiségének furcsa megnyilvánulásai is.*
//Alyo, Bris, Sfetts//
*Felnevet, amolyan öregesen.*
- Hát, a gnóm vérem nem működik az alkohollal. *Nevet. Majd Brishez fordul, mert a férfin érződik sértettsége:*
- Barátom! Nem rád gondolt, s nem úgy, ahogyan te gondolod! *Közben hallgatja Alyo meséjét arról a bizonyos Achimról, kiről Brisnek jó emlékei vannak. Azonban hamarosan az édesapára térnek át, Alyo valahogy semleges vele kapcsolatban, vagy mintha nem tudná eldönteni, hogy pontosan milyen legyen vele. Érdeklődve figyeli meg Alyo szép arcvonásait, szemét és száját, majd arca mosolyra derül:*
- Valóban igéző a hasonlóság, bár ha nem sértelek vele, édesapádnak nem adott ilyen csinos arcot a teremtő. *Mosolyog magában.* Viszont tényleg kedves volt, persze a maga módján, de én általában meglehetősen elfogadó vagyok, úgyhogy ne én legyek a mérce. *Nevet ismét.* Mondjuk az is biztos, hogy a katonákba beleivódik a harc és a gyötrődés, amit általában érdekes módon vezethetnek le. *Komorodik el, majd hasonló arccal hallgatja Alyo szerelmével kapcsolatos szomorú történetét. Látható, hogy hiányzik a lánynak, s Sfettsnek a szíve szakad meg, ezért halkan csak ennyit fűz hozzá:*
- Én sem szeretem az ilyenkor közhelyes mondatokat, így téged sem traktállak vele. Nyugodjon békében, s gyászolj békében. *Bólint határozottan. Egy szokványos, vagy átlagos hölgynek minden bizonnyal zsebkendőt nyújtana, de Alyo korántsem átlagos, vélhetően csak elutasítaná, vagy megsértené büszkeségét. Úgy néz ki Brisre is ráfér a vigasztalás és a bátorítás, mert elkerekedett szemekkel motyog magában.*
- Bris! *Emeli fel pipáját a kezében.* Ne ítélj elsőre barátom. *Mosolyog a maga vén és bölcs módján, mint, aki már sok dolgot látott. Persze esze ágában sincs tanáccsal, vagy kioktatással szolgálni, hisz az ember valóban géniusz, talán ennek köszönhető személyiségének furcsa megnyilvánulásai is.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4228-4247