Amon Ruadh - Tharg birtokok
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 157 (3121. - 3140. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
3140. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-08-28 11:38:51
Üzenet elküldve: 2020-08-28 11:38:51
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
//A birtok éke//
- Bocsásson meg, nem állt szándékomban! *Hajtja meg magát, sejtelmes mosollyal, de több bókot már nem ád, az már félreérthető volna, pusztán kedveskedni akart. Csendesen hümmög a magyarázatra, s az elképzelésekre, közben fejben már láthatóan számol és méricskél, megtekinti a mestergerendákat, a plafont, a sarkokat, a belmagasságot, s mindent, ami ilyenkor csak fontos lehet. Képzeletben talán már elhelyezte a lépcsőt is, legalábbis saját meglátása szerint, persze ebben is Ephemia fogja kimondani majd a végső döntést. Aztán elérkezik az idő, hogy ő vörösödjön el, de tényleg. A név. Ez bizony kimaradt. Fel is pattan zavarában, s téblábolva, hogy kezet csókoljon-e, vagy csak kezet fogjon, de bemutatkozik.*
- Raolf. Raolf Bhrote, kérem szépen és bocsásson meg nekem! Bizonyára a jelenléte... én igazán nem szoktam ilyen udvariatlan lenni Ephemia kisasszony. *Megtörli homlokát, aztán lehuppan a felkínált helyére, egy ideig még eltart, míg zavara elmúlik.*
- Igazán ne fáradjon, talán csak egy pohár vizet. *Mondja nevetve. ~ Én hülye... ~ Kicsit ostorozza magát, aztán Ephemia hangja sikeresen megnyugtatja.*
- Talán munka végeztével, elfogadom. *Bólint egy határozottat, s immár ismét egészséges mosoly ül, az élesen metszett orr, s mélybarna szemek alá.*
- Bizonyára nem firkálmány az, kisasszony! *Nevet fel.* Hozza bátran, hiszen együtt kell ezt megépítenünk, ön megmondja mit hová szeretne, én pedig kivitelezem, javítom, módosítom, ahogyan csak kívánja. Az árat pontosan megmondom, soha nem kérek többet, mint, amennyit az elején megbeszéltünk. *Ezt szögezi le rögtön.*
- Hadd kérdezzem meg, barátok, rokonok nem jönnek-e segíteni? Erre vidéken zömmel az a szokás, már meg ne bántódjon, de úgy hallottam sokan szeretik önt, biztos lenne, aki részt venne ebben. *Vonja meg a vállát, miután iszik egy kortyot, s megtörli szája szélét.*
- De térjünk a tárgyra. Az anyagot beszerezzük, van hozzá szekerünk, s a kis inas mindent meg is vásárol, erre nem lesz gondja. Meg kell mutatnia, hová pakolhatunk, nehogy véletlenül a veteményest tapossuk le. *Ezt már komolyan mondja.*
- Az anyagokat most átbeszéljük részletesen, aztán megmutatja, hová szeretné a lépcsőt. A mennyezetet kell előbb megbontanunk. Persze a szobát segítünk kipakolni, már, ha engedi, kisasszony. Este pedig megiszok önnel egy hideg pohár bort is. *Bólint elmosolyodva.*
- Meglátja szép lesz! Ezt megígérhetem, méltó az úrnő szépségéhez. *Bókol ismét, aztán megint csak a szájára csap, de ezt már óvatosabban és felnevetve.*
- Ne értsen félre, egyszerűen ilyen vagyok. *Tárja szét a kezét.* Az asszonytól szoktam is kapni... ennyi illetlenségért. *Nevet fel, aztán megissza a maradékot.*
- No de dologra! *Feláll.* Mutassa, hol lesz a feljáró? Belül, vagy kívül? Lépcső alatt beépítsük-e? Amolyan búvóhely? Titkos rekesz? Rejtekajtó?
- Bocsásson meg, nem állt szándékomban! *Hajtja meg magát, sejtelmes mosollyal, de több bókot már nem ád, az már félreérthető volna, pusztán kedveskedni akart. Csendesen hümmög a magyarázatra, s az elképzelésekre, közben fejben már láthatóan számol és méricskél, megtekinti a mestergerendákat, a plafont, a sarkokat, a belmagasságot, s mindent, ami ilyenkor csak fontos lehet. Képzeletben talán már elhelyezte a lépcsőt is, legalábbis saját meglátása szerint, persze ebben is Ephemia fogja kimondani majd a végső döntést. Aztán elérkezik az idő, hogy ő vörösödjön el, de tényleg. A név. Ez bizony kimaradt. Fel is pattan zavarában, s téblábolva, hogy kezet csókoljon-e, vagy csak kezet fogjon, de bemutatkozik.*
- Raolf. Raolf Bhrote, kérem szépen és bocsásson meg nekem! Bizonyára a jelenléte... én igazán nem szoktam ilyen udvariatlan lenni Ephemia kisasszony. *Megtörli homlokát, aztán lehuppan a felkínált helyére, egy ideig még eltart, míg zavara elmúlik.*
- Igazán ne fáradjon, talán csak egy pohár vizet. *Mondja nevetve. ~ Én hülye... ~ Kicsit ostorozza magát, aztán Ephemia hangja sikeresen megnyugtatja.*
- Talán munka végeztével, elfogadom. *Bólint egy határozottat, s immár ismét egészséges mosoly ül, az élesen metszett orr, s mélybarna szemek alá.*
- Bizonyára nem firkálmány az, kisasszony! *Nevet fel.* Hozza bátran, hiszen együtt kell ezt megépítenünk, ön megmondja mit hová szeretne, én pedig kivitelezem, javítom, módosítom, ahogyan csak kívánja. Az árat pontosan megmondom, soha nem kérek többet, mint, amennyit az elején megbeszéltünk. *Ezt szögezi le rögtön.*
- Hadd kérdezzem meg, barátok, rokonok nem jönnek-e segíteni? Erre vidéken zömmel az a szokás, már meg ne bántódjon, de úgy hallottam sokan szeretik önt, biztos lenne, aki részt venne ebben. *Vonja meg a vállát, miután iszik egy kortyot, s megtörli szája szélét.*
- De térjünk a tárgyra. Az anyagot beszerezzük, van hozzá szekerünk, s a kis inas mindent meg is vásárol, erre nem lesz gondja. Meg kell mutatnia, hová pakolhatunk, nehogy véletlenül a veteményest tapossuk le. *Ezt már komolyan mondja.*
- Az anyagokat most átbeszéljük részletesen, aztán megmutatja, hová szeretné a lépcsőt. A mennyezetet kell előbb megbontanunk. Persze a szobát segítünk kipakolni, már, ha engedi, kisasszony. Este pedig megiszok önnel egy hideg pohár bort is. *Bólint elmosolyodva.*
- Meglátja szép lesz! Ezt megígérhetem, méltó az úrnő szépségéhez. *Bókol ismét, aztán megint csak a szájára csap, de ezt már óvatosabban és felnevetve.*
- Ne értsen félre, egyszerűen ilyen vagyok. *Tárja szét a kezét.* Az asszonytól szoktam is kapni... ennyi illetlenségért. *Nevet fel, aztán megissza a maradékot.*
- No de dologra! *Feláll.* Mutassa, hol lesz a feljáró? Belül, vagy kívül? Lépcső alatt beépítsük-e? Amolyan búvóhely? Titkos rekesz? Rejtekajtó?
3139. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-08-28 10:12:44
Üzenet elküldve: 2020-08-28 10:12:44
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//A birtok éke//
- Ó, ugyan kérem! Zavarba hoz.
*A bók hallatán minden bizonnyal elvörösödne az arca, ha olyan típus volna, de szerencsére ő nem olyan. Inkább csak arckifejezésén látszik, hogy tetszett neki, amit hallott. Ritkán bókolnak neki manapság, ami érthető, hisz kitől kellene szép szavakat hallania? Tiziótól?*
- Igen, ez volna az. Egy emelet kellene nekünk. Gyermek? Jó is volna. Őszintén szólva csak nagyobb térre van szükségünk, mert így talán kevesebbszer futok össze a balga fivéreimmel, ha épp itthon vannak.
*Röhécsel persze, de valamelyest komolyan gondolja. Néha átok egy háztartásban élniük. Na jó, szinte mindig átok.*
- Semmiség. Ó, úgy hallom, felkészülten érkeztek! A nevét esetleg megkérdezhetném?
*Már ha az nem hangzott el hamarább valamikor. Ezután előremegy hát, hogy mutassa az utat a férfinak. Nem kell sokat menniük, hisz a főbejáraton át a hallba jutnak, s az onnan jobbra nyíló ajtó viszi őket a valamelyest ízlésesen berendezett társalgóba. Amennyiben a férfi is követi, rámutat a helyiség közepén lévő díványokra.*
- Kérem, üljön csak le. Hozhatok valamit inni? Tudom, hogy bódult fejjel nem megy munka, de van nálunk egy kis sör, vagy tartunk mindenféle teákat, némi vizet... Amit csak kíván. Nem tudom, bort merjek-e hozni.
*Röhécsel zavarában, megint. Ha az ital kérdését rendezték, úgy foglal ő is helyet, s a tárgyra tér.*
- Szóval amit szeretnénk ezzel az épülettel, az egy új emelet, mint mondta is. Tudom, hogy ehhez szükséges egy új lépcső építése, új ablakok, ajtók, tető... S egyéb dolgok, amik ezzel járnak. Amit még emellett szeretnék, az az, hogy ez az egész épület újra legyen meszelve-mázolva tetőtől talpig, ha érti, mire gondolok. Mikor megkaptam ezt a birtokot, sajna már ilyen állapotban volt kívülről, s amit tudtunk, ilyen-olyan segítséggel, de rendbe tettük. Ez viszont olyan dolog, amihez mi nem értünk. Még amit el tudok mondani, az az, hogy öt helyiséget szeretnénk fentre. Erről tudok is hozni egy... Nos, firkálmányt, amit én csak úgy magamnak előre lerajzolgattam. Pusztán, hogy más is el tudja képzelni, amit én, már ami a szobák helyét illeti.
*Miután mindent rázúdított a férfire, kérdő pillantással tekint rá, hátha akad valami kérdése, kérése, hozzáfűznivalója a tervekkel kapcsolatban.*
- Ó, ugyan kérem! Zavarba hoz.
*A bók hallatán minden bizonnyal elvörösödne az arca, ha olyan típus volna, de szerencsére ő nem olyan. Inkább csak arckifejezésén látszik, hogy tetszett neki, amit hallott. Ritkán bókolnak neki manapság, ami érthető, hisz kitől kellene szép szavakat hallania? Tiziótól?*
- Igen, ez volna az. Egy emelet kellene nekünk. Gyermek? Jó is volna. Őszintén szólva csak nagyobb térre van szükségünk, mert így talán kevesebbszer futok össze a balga fivéreimmel, ha épp itthon vannak.
*Röhécsel persze, de valamelyest komolyan gondolja. Néha átok egy háztartásban élniük. Na jó, szinte mindig átok.*
- Semmiség. Ó, úgy hallom, felkészülten érkeztek! A nevét esetleg megkérdezhetném?
*Már ha az nem hangzott el hamarább valamikor. Ezután előremegy hát, hogy mutassa az utat a férfinak. Nem kell sokat menniük, hisz a főbejáraton át a hallba jutnak, s az onnan jobbra nyíló ajtó viszi őket a valamelyest ízlésesen berendezett társalgóba. Amennyiben a férfi is követi, rámutat a helyiség közepén lévő díványokra.*
- Kérem, üljön csak le. Hozhatok valamit inni? Tudom, hogy bódult fejjel nem megy munka, de van nálunk egy kis sör, vagy tartunk mindenféle teákat, némi vizet... Amit csak kíván. Nem tudom, bort merjek-e hozni.
*Röhécsel zavarában, megint. Ha az ital kérdését rendezték, úgy foglal ő is helyet, s a tárgyra tér.*
- Szóval amit szeretnénk ezzel az épülettel, az egy új emelet, mint mondta is. Tudom, hogy ehhez szükséges egy új lépcső építése, új ablakok, ajtók, tető... S egyéb dolgok, amik ezzel járnak. Amit még emellett szeretnék, az az, hogy ez az egész épület újra legyen meszelve-mázolva tetőtől talpig, ha érti, mire gondolok. Mikor megkaptam ezt a birtokot, sajna már ilyen állapotban volt kívülről, s amit tudtunk, ilyen-olyan segítséggel, de rendbe tettük. Ez viszont olyan dolog, amihez mi nem értünk. Még amit el tudok mondani, az az, hogy öt helyiséget szeretnénk fentre. Erről tudok is hozni egy... Nos, firkálmányt, amit én csak úgy magamnak előre lerajzolgattam. Pusztán, hogy más is el tudja képzelni, amit én, már ami a szobák helyét illeti.
*Miután mindent rázúdított a férfire, kérdő pillantással tekint rá, hátha akad valami kérdése, kérése, hozzáfűznivalója a tervekkel kapcsolatban.*
3138. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-08-28 08:28:22
Üzenet elküldve: 2020-08-28 08:28:22
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
//A birtok éke//
- Nagyszerű! *Villant egy egészséges mosolyt.* Addig folytassátok! Ha megjön a másik szekér, arról is pakoljatok le! *Adja ki az utasítást, elvégre dolgozni jöttek, majd Ephemia felé fordul ismét, s felzárkózik mellé, hogy elindulhassanak.*
- Tudja, sokat hallottam már erről a birtokról, a szépségéről, az úrnőjéről, de meg kell mondjam, hogy bár csodálatos helyen él, valójában semmi sem fogható az úrnő szépségéhez. *Mosolyog ismét Ephemiára, bókját nem kíséri idióta szemöldöktáncoltatás, vagy bájvigyor, egy egyszerű őszinte megjegyzés volt, bár biztosan sokaknak mondta már. Miközben a bejárat felé közelednek megcsodálja az épületet is, s rögtön a tárgyra tér, már persze, ha engedik neki.*
- Erről volna szó, nagyságos asszony? *Kérdezi egy pillanatra megállva, s a tetőszerkezetet szemlélve.* Úgy hiszem azt az információt kaptam, hogy tán emeletet szeretne, bizonyára a sok gyermeknek kell a szoba, nem igaz? *Pillant ismét a nőre.*
- Már meg ne sértődjön, valójában én amolyan szókimondó vagyok, így bocsásson meg, ha túl sokat jár a szám! *Legyintve csap mindjárt rá azonnal, s látszik, hogy tényleg zavarban van.*
- Mindenesetre van köztünk ács, tetőfedő, bádogos, kőműves, asztalos, ami csak kell. Ha különleges igénye van, akkor azt is elintézem. *Tárja szét két kezét, s, ha az ajtónál állnak, hát előzékenyen kitárja azt a ház úrnőjének.*
- Ephemia asszony... *int, hogy előre engedi.*
- Nagyszerű! *Villant egy egészséges mosolyt.* Addig folytassátok! Ha megjön a másik szekér, arról is pakoljatok le! *Adja ki az utasítást, elvégre dolgozni jöttek, majd Ephemia felé fordul ismét, s felzárkózik mellé, hogy elindulhassanak.*
- Tudja, sokat hallottam már erről a birtokról, a szépségéről, az úrnőjéről, de meg kell mondjam, hogy bár csodálatos helyen él, valójában semmi sem fogható az úrnő szépségéhez. *Mosolyog ismét Ephemiára, bókját nem kíséri idióta szemöldöktáncoltatás, vagy bájvigyor, egy egyszerű őszinte megjegyzés volt, bár biztosan sokaknak mondta már. Miközben a bejárat felé közelednek megcsodálja az épületet is, s rögtön a tárgyra tér, már persze, ha engedik neki.*
- Erről volna szó, nagyságos asszony? *Kérdezi egy pillanatra megállva, s a tetőszerkezetet szemlélve.* Úgy hiszem azt az információt kaptam, hogy tán emeletet szeretne, bizonyára a sok gyermeknek kell a szoba, nem igaz? *Pillant ismét a nőre.*
- Már meg ne sértődjön, valójában én amolyan szókimondó vagyok, így bocsásson meg, ha túl sokat jár a szám! *Legyintve csap mindjárt rá azonnal, s látszik, hogy tényleg zavarban van.*
- Mindenesetre van köztünk ács, tetőfedő, bádogos, kőműves, asztalos, ami csak kell. Ha különleges igénye van, akkor azt is elintézem. *Tárja szét két kezét, s, ha az ajtónál állnak, hát előzékenyen kitárja azt a ház úrnőjének.*
- Ephemia asszony... *int, hogy előre engedi.*
3137. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-08-27 21:18:27
Üzenet elküldve: 2020-08-27 21:18:27
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 386
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 386
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Efföld//
*Bár csak az utolsó szavakat sikerül elcsípnie, így is nyugtalanság tölti el a vitatkozó testvéreket látva. Aggodalmasan pillant egyikükről a másikukra, azon törve a fejét, mit is tudna mondani, ami segítene a helyzeten, de az az érzése, bármit is találna ki, egyikük sem fogadná meg a tanácsait, így inkább csendben várja meg, hogy elüljön a vihar, sajnálkozó pillantásokat vetve Ephemiára, hisz úgy véli, a lány még nála is borzalmasabb állapotban lehet. Hosszasan néz még utána, mikor Ephemia visszaindul a ház felé, magában azért fohászkodva, hogy egy forró fürdő és egy kiadós alvás segítsen rajta*
- Jól vagyok. Azt hiszem... *válaszol bizonytalanul Tizio kérdésére, mikor kettesben maradnak, egyik kezét óvatosan felemelve, hogy végigsimítson a férfi ujjain* Most már határozottan jobban. *mosolyodik el a csók után, örülve, hogy Tizio hajlandó vele tartani. Egyik karját finoman a férfi dereka köré fonja, miközben befelé tartanak, és bár eleinte csak némán élvezi a pillanatot, végül nem bírja megállni, hogy ne szólaljon meg*
- Nem kellene így beszélned Ephemiával. *kezd bele végül óvatosan, a szeme sarkából Tizio arcát figyelve, vajon mennyire vevő jelen pillanatban egy ilyen beszélgetésre* Őt is megviselték a történtek, elvégre ő volt az, akit el akartak rabolni, és akiért végül valaki az életét adta. *igyekszik tisztázni a történteket, remélve, hogy ha a férfi megismeri a részleteket, mi hogyan történt, akkor elnézőbb lesz a húgával* Adj neki egy kis időt, hogy feldolgozza a történteket. Addig meg próbálj meg kedvesebb lenni vele. Nem szeretem, ha vitatkoztok. *zárja le egy fáradt sóhajjal a témát. Reméli, ha mással nem, legalább az utolsó mondattal tud kissé hatni Tiziora, és rábírni, hogy próbáljon megértőbb lenni a húgával szemben*
- És... öhm... *habozik kicsit, hogy folytassa-e, mert biztos benne, Tizio ettől a kéréstől még kevésbé lesz boldog, mint az előzőtől* Elárulod, hol voltál? Miért nem jöttél haza az éjjel? *teszi fel a kérdést, ami a leginkább foglalkoztatja, mióta csak újra meglátta a férfit. Bár hallotta az Ephemiának szánt választ, miszerint dolgozott tegnap, ez az egyetlen szó még kevés magyarázat a számára. A hangjában nincsen semmi számonkérés, csupán csak aggodalom csendül benne, ami tekintetében is tükröződik* Veled is történt valami? *kérdez rá bizonytalanul arra, amitől a legjobban tart, hiszen a férfi kinézetét látva könnyen el tudja képzelni, hogy nemcsak Ephemiának és neki akadtak kellemetlen látogatói tegnap*
- Ugye minden rendben? *pislog aggódva Tiziora, tőle várva a megnyugtatást, hogy ez az egész csak egy egyszeri esemény volt, és most, hogy végre visszaértek ide, ugyanolyan biztonságban élhetik tovább az életüket, mint eddig.*
*Bár csak az utolsó szavakat sikerül elcsípnie, így is nyugtalanság tölti el a vitatkozó testvéreket látva. Aggodalmasan pillant egyikükről a másikukra, azon törve a fejét, mit is tudna mondani, ami segítene a helyzeten, de az az érzése, bármit is találna ki, egyikük sem fogadná meg a tanácsait, így inkább csendben várja meg, hogy elüljön a vihar, sajnálkozó pillantásokat vetve Ephemiára, hisz úgy véli, a lány még nála is borzalmasabb állapotban lehet. Hosszasan néz még utána, mikor Ephemia visszaindul a ház felé, magában azért fohászkodva, hogy egy forró fürdő és egy kiadós alvás segítsen rajta*
- Jól vagyok. Azt hiszem... *válaszol bizonytalanul Tizio kérdésére, mikor kettesben maradnak, egyik kezét óvatosan felemelve, hogy végigsimítson a férfi ujjain* Most már határozottan jobban. *mosolyodik el a csók után, örülve, hogy Tizio hajlandó vele tartani. Egyik karját finoman a férfi dereka köré fonja, miközben befelé tartanak, és bár eleinte csak némán élvezi a pillanatot, végül nem bírja megállni, hogy ne szólaljon meg*
- Nem kellene így beszélned Ephemiával. *kezd bele végül óvatosan, a szeme sarkából Tizio arcát figyelve, vajon mennyire vevő jelen pillanatban egy ilyen beszélgetésre* Őt is megviselték a történtek, elvégre ő volt az, akit el akartak rabolni, és akiért végül valaki az életét adta. *igyekszik tisztázni a történteket, remélve, hogy ha a férfi megismeri a részleteket, mi hogyan történt, akkor elnézőbb lesz a húgával* Adj neki egy kis időt, hogy feldolgozza a történteket. Addig meg próbálj meg kedvesebb lenni vele. Nem szeretem, ha vitatkoztok. *zárja le egy fáradt sóhajjal a témát. Reméli, ha mással nem, legalább az utolsó mondattal tud kissé hatni Tiziora, és rábírni, hogy próbáljon megértőbb lenni a húgával szemben*
- És... öhm... *habozik kicsit, hogy folytassa-e, mert biztos benne, Tizio ettől a kéréstől még kevésbé lesz boldog, mint az előzőtől* Elárulod, hol voltál? Miért nem jöttél haza az éjjel? *teszi fel a kérdést, ami a leginkább foglalkoztatja, mióta csak újra meglátta a férfit. Bár hallotta az Ephemiának szánt választ, miszerint dolgozott tegnap, ez az egyetlen szó még kevés magyarázat a számára. A hangjában nincsen semmi számonkérés, csupán csak aggodalom csendül benne, ami tekintetében is tükröződik* Veled is történt valami? *kérdez rá bizonytalanul arra, amitől a legjobban tart, hiszen a férfi kinézetét látva könnyen el tudja képzelni, hogy nemcsak Ephemiának és neki akadtak kellemetlen látogatói tegnap*
- Ugye minden rendben? *pislog aggódva Tiziora, tőle várva a megnyugtatást, hogy ez az egész csak egy egyszeri esemény volt, és most, hogy végre visszaértek ide, ugyanolyan biztonságban élhetik tovább az életüket, mint eddig.*
3136. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-08-27 13:54:13
Üzenet elküldve: 2020-08-27 13:54:13
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//A birtok éke//
*Már javában öltözködik, fésülködik, amikor is patadobogás, szekérnyikorgás, s nem utolsó sorban énekszó hangját hallja. Ettől még gyorsabban készülődik, s a szobában való rendrakás egyelőre elmarad. ~Majd Doralyen rendbe teszi.~ Vet magára néhány pillantást a tükörben, majd kisétál a verandára. Hűvöskés még az idő, és ezt azonnal megérzi, amint kilép az ajtón.*
- Szép jó reggelt!
*Mosolyog a meglehetősen jó kiállású kivitelezőre, akit megpróbál nem túl feltűnő mód méregetni. Úrrá lesz hát a valahol benne bujkáló pimasz kamaszlányon, és köszönti a férfival együtt érkező brigádot is, úgyszintén főhajtással. ~Azért remélem, nem túl táskásak a szemeim.~*
- Üdvözletem.
*Meglepetésére a csapat tagja egy leány is, akire Effi rámosolyog egy pillanat erejéig, mielőtt újból a kivitelezőhöz fordulna. Bólint a férfi szavaira, úgy mondatonként, hogy jelezze, ő igenis figyel - nem csak az izmaira, hanem a szavaira is.*
- Persze, természetesen! Fáradjon beljebb, már amennyiben kedve volna bent leülni a társalgóban és ott megbeszélni.
*Tekint kérdőn a férfira. Neki persze itt kint is megfelel, így a döntést reá bízza.*
*Már javában öltözködik, fésülködik, amikor is patadobogás, szekérnyikorgás, s nem utolsó sorban énekszó hangját hallja. Ettől még gyorsabban készülődik, s a szobában való rendrakás egyelőre elmarad. ~Majd Doralyen rendbe teszi.~ Vet magára néhány pillantást a tükörben, majd kisétál a verandára. Hűvöskés még az idő, és ezt azonnal megérzi, amint kilép az ajtón.*
- Szép jó reggelt!
*Mosolyog a meglehetősen jó kiállású kivitelezőre, akit megpróbál nem túl feltűnő mód méregetni. Úrrá lesz hát a valahol benne bujkáló pimasz kamaszlányon, és köszönti a férfival együtt érkező brigádot is, úgyszintén főhajtással. ~Azért remélem, nem túl táskásak a szemeim.~*
- Üdvözletem.
*Meglepetésére a csapat tagja egy leány is, akire Effi rámosolyog egy pillanat erejéig, mielőtt újból a kivitelezőhöz fordulna. Bólint a férfi szavaira, úgy mondatonként, hogy jelezze, ő igenis figyel - nem csak az izmaira, hanem a szavaira is.*
- Persze, természetesen! Fáradjon beljebb, már amennyiben kedve volna bent leülni a társalgóban és ott megbeszélni.
*Tekint kérdőn a férfira. Neki persze itt kint is megfelel, így a döntést reá bízza.*
3135. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-08-27 12:28:05
Üzenet elküldve: 2020-08-27 12:28:05
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
//A birtok éke//
*Kellemesen csendes a reggel, leszámítva azt a néhány madarat, melyek a birtok felett kergetőzve múlatják az időt. Kissé ugyan hűvös van még, de nem annyira, hogy egy kellemes kötött, vagy sűrűn szőtt vászon sállal ne lehetne elviselni. Tipikusan az évszaknak azon része, amikor a korán reggel ébredők, a verandán elnyújtózva, a szemközti székre feltett lábbal, két marokra fogva kortyolhatják a forró kávét, vagy a selymesen ízesített teát. Ám másra is alkalmas a nap, s tekintve, hogy a dolgos ember általában korán kel, amint Ephemia kisasszony készülődik, máris szekér nyikorgása és patadobogás, valamint ló prüszkölés üti meg a fülét. No meg más is:*
- Sej! A birtokon, meleg az idő, munkának való. Kalapácsot, s szeget vegyetek elő, csak úgy telik az idő, s az a jó! *A hangos énekszó kedves, még fülnek is kellemes, a szokványostól eltérően ennek a kivitelezőnek bizony jó hangja van, s tekintve, hogy a nótába olykor pajzán kis finom részletek is keverednek, bizony a társaság jól érzi magát. Látható, hogy ettől függetlenül józanok, gondosan ápolt mindegyik, s vélhetően házasember, kivéve tán azt az inast, aki a szekér hátsó részéről lábát lógázza az útra, az csak vigyorog és egyelőre álmodozik arról, ami az énekben elhangzik.*
- No megjöttünk, uraim, leszállás, pakolás, ez lesz az. A d'Aquista birtok! Takaros, nem igaz?
- Úgy-úgy! *hangzik rá rögvest a válasz, s miközben már mindenki serénykedik, szép lassan körbenéznek, elismerően bólintanak. Ha Ephemia kijött a hangra, hát úgy, ha nem, akkor hangos szóval keresik a ház úrnőjét.*
- Ephemia kisasszony! Napsütéses jó reggelt! Megjöttünk, kezdenénk! *Lényegre törő és határozott, amúgy egész jó forma, mármint a kivitelező, ki izmoktól dagadó karját maga előtt keresztbe fonva, sugárzó mosollyal tekint a veranda felé. Látszik, hogy nem kerüli a munkát, ezért is szeretik a társai.*
- Még egy szekér jön majd, ezen nem fértünk el, csak velem együtt hatan, meg a szerszámok. *Magyarázza mosolyogva máris a kevés létszámot, s közben hátrafelé csettint kezével, hogy a munka álljon meg, mindenki illően köszönjön. Meg is teszik azon nyomban, ki főhajtással, ki derékból meghajolva, egységesen. A kis inasgyerek még a kalapját is mellkasához kapva hajol meg.*
- Míg a fiúk kipakolnak, addig megbeszélnénk a részleteket! *Fűzi hozzá, kissé közelebb lépve.*
- Héj! *Eddig fel sem tűnt, de bizony egy vörös hajzuhatag szabadul ki az egyik kalap alól, s a naptól vörösre pirult pofival, némi szeplő kíséretében, egy talpraesett szoknyás leány is feltűnik a csapat tagjaként.*
- Glerisz! Bocsátod kérem! Szóval a fiúk és a leány! *Hajol meg ismét.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.08.27 12:29:19
*Kellemesen csendes a reggel, leszámítva azt a néhány madarat, melyek a birtok felett kergetőzve múlatják az időt. Kissé ugyan hűvös van még, de nem annyira, hogy egy kellemes kötött, vagy sűrűn szőtt vászon sállal ne lehetne elviselni. Tipikusan az évszaknak azon része, amikor a korán reggel ébredők, a verandán elnyújtózva, a szemközti székre feltett lábbal, két marokra fogva kortyolhatják a forró kávét, vagy a selymesen ízesített teát. Ám másra is alkalmas a nap, s tekintve, hogy a dolgos ember általában korán kel, amint Ephemia kisasszony készülődik, máris szekér nyikorgása és patadobogás, valamint ló prüszkölés üti meg a fülét. No meg más is:*
- Sej! A birtokon, meleg az idő, munkának való. Kalapácsot, s szeget vegyetek elő, csak úgy telik az idő, s az a jó! *A hangos énekszó kedves, még fülnek is kellemes, a szokványostól eltérően ennek a kivitelezőnek bizony jó hangja van, s tekintve, hogy a nótába olykor pajzán kis finom részletek is keverednek, bizony a társaság jól érzi magát. Látható, hogy ettől függetlenül józanok, gondosan ápolt mindegyik, s vélhetően házasember, kivéve tán azt az inast, aki a szekér hátsó részéről lábát lógázza az útra, az csak vigyorog és egyelőre álmodozik arról, ami az énekben elhangzik.*
- No megjöttünk, uraim, leszállás, pakolás, ez lesz az. A d'Aquista birtok! Takaros, nem igaz?
- Úgy-úgy! *hangzik rá rögvest a válasz, s miközben már mindenki serénykedik, szép lassan körbenéznek, elismerően bólintanak. Ha Ephemia kijött a hangra, hát úgy, ha nem, akkor hangos szóval keresik a ház úrnőjét.*
- Ephemia kisasszony! Napsütéses jó reggelt! Megjöttünk, kezdenénk! *Lényegre törő és határozott, amúgy egész jó forma, mármint a kivitelező, ki izmoktól dagadó karját maga előtt keresztbe fonva, sugárzó mosollyal tekint a veranda felé. Látszik, hogy nem kerüli a munkát, ezért is szeretik a társai.*
- Még egy szekér jön majd, ezen nem fértünk el, csak velem együtt hatan, meg a szerszámok. *Magyarázza mosolyogva máris a kevés létszámot, s közben hátrafelé csettint kezével, hogy a munka álljon meg, mindenki illően köszönjön. Meg is teszik azon nyomban, ki főhajtással, ki derékból meghajolva, egységesen. A kis inasgyerek még a kalapját is mellkasához kapva hajol meg.*
- Míg a fiúk kipakolnak, addig megbeszélnénk a részleteket! *Fűzi hozzá, kissé közelebb lépve.*
- Héj! *Eddig fel sem tűnt, de bizony egy vörös hajzuhatag szabadul ki az egyik kalap alól, s a naptól vörösre pirult pofival, némi szeplő kíséretében, egy talpraesett szoknyás leány is feltűnik a csapat tagjaként.*
- Glerisz! Bocsátod kérem! Szóval a fiúk és a leány! *Hajol meg ismét.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.08.27 12:29:19
3134. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-08-27 12:13:56
Üzenet elküldve: 2020-08-27 12:13:56
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Efföld//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A szája sarkának megrándulása elárulja, hogy valóban Nava a gyenge pontja, a lány felé sandít, de egyelőre csak húgával foglalkozik. ~Te teljesen idióta vagy.~*
- Állj a sarkadra húgi. Helyes, csak ügyelj rá, hogy közben ne taposs a lábamra. ~Ez teljesen megzakkant.~ Nélküled nyilván. ~Mintha a szappanokkal való bohóckodásból annyi bevételed lenne. Meg annyit ápolnád a szájba tekert fáidat, meg ganéznád a jószágot.~ Nélküled nyilván összeomlik, kigyullad és elnyeli a mocsár. *Tizio a fejét rázza, szokatlan tőle, hogy ilyet tegyen, de összevonja fekete szemöldökeit.* - Hallod magadat Ephemia? Te akartad a nászt a részeges Waldrannal, Briwal is és én is elleneztük, de nem tettünk semmit, hogy megakadályozzuk, mert te akartad. A főbarbárral valót is te akartad és mi lett a vége?! Özvegyen hagyott, bevétel nélkül. Nem gondolod, hogy meg kéne fontold legalább ez egyszer azt, amit mondunk neked?! *Továbbra sem emeli meg a hangját, de Ephemia karját nem ereszti.* - Nem kell megházasodj. ~Csak kurválkodj, ahogy szoktál.~ De légy kedves a kancellárral. ~Cidázd le, baszd meg, vagy tedd szét a lábaid. Vagy mindkettő.~ Menj! *Ereszti el húgát, hagyja, hogy pár lépést távolodjon és akkor szembe fordul Navával és ha a lány hagyja, akkor két tenyere közé veszi az arcát (a főkönyvet még mindig a hóna alatt tartva).*
- Jól vagy, szerelmem? *Ha maguk vannak, akkor meg is csókolja, gyengéden, mert ha mással nem, Navával gyengéd.* - Menjünk, persze, amit csak akarsz. *Szabad kezével átöleli a lányt bemenetel közben, nem beszél, túl sokat beszélt már így is, kiszáradt a torka, meg az orrnyálkahártyája.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A szája sarkának megrándulása elárulja, hogy valóban Nava a gyenge pontja, a lány felé sandít, de egyelőre csak húgával foglalkozik. ~Te teljesen idióta vagy.~*
- Állj a sarkadra húgi. Helyes, csak ügyelj rá, hogy közben ne taposs a lábamra. ~Ez teljesen megzakkant.~ Nélküled nyilván. ~Mintha a szappanokkal való bohóckodásból annyi bevételed lenne. Meg annyit ápolnád a szájba tekert fáidat, meg ganéznád a jószágot.~ Nélküled nyilván összeomlik, kigyullad és elnyeli a mocsár. *Tizio a fejét rázza, szokatlan tőle, hogy ilyet tegyen, de összevonja fekete szemöldökeit.* - Hallod magadat Ephemia? Te akartad a nászt a részeges Waldrannal, Briwal is és én is elleneztük, de nem tettünk semmit, hogy megakadályozzuk, mert te akartad. A főbarbárral valót is te akartad és mi lett a vége?! Özvegyen hagyott, bevétel nélkül. Nem gondolod, hogy meg kéne fontold legalább ez egyszer azt, amit mondunk neked?! *Továbbra sem emeli meg a hangját, de Ephemia karját nem ereszti.* - Nem kell megházasodj. ~Csak kurválkodj, ahogy szoktál.~ De légy kedves a kancellárral. ~Cidázd le, baszd meg, vagy tedd szét a lábaid. Vagy mindkettő.~ Menj! *Ereszti el húgát, hagyja, hogy pár lépést távolodjon és akkor szembe fordul Navával és ha a lány hagyja, akkor két tenyere közé veszi az arcát (a főkönyvet még mindig a hóna alatt tartva).*
- Jól vagy, szerelmem? *Ha maguk vannak, akkor meg is csókolja, gyengéden, mert ha mással nem, Navával gyengéd.* - Menjünk, persze, amit csak akarsz. *Szabad kezével átöleli a lányt bemenetel közben, nem beszél, túl sokat beszélt már így is, kiszáradt a torka, meg az orrnyálkahártyája.*
3133. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-08-27 11:02:01
Üzenet elküldve: 2020-08-27 11:02:01
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Efföld//
- Igen, pofozkodtak. És nem engem pofoztak fel, hanem Navát, csak hogy tudd.
*Tökéletesen tudja, hogy Nava a gyenge pontja ügyefogyott bátyjának, ami persze rendben van. Valahogy azt érzi, ki kell zökkentenie Tiziót ebből a közönyös hozzáállásból, mert igencsak idegesíti.*
- Hogy ne lennék hisztérikus? Tudom, hogy nem ápoltam magam annyira, mint kellett volna, de mostantól más lesz a helyzet. Igenis sarkamra állok, mert ha én nem, ez a birtok itt elpusztul.
*Briwal, Waldran, Joran, a kancellár... Úgy érzi, egy nap a férfiak fogják sírba tenni. Ingatja a fejét, míg Tizio beszél. Tisztára mintha apjukat hallaná fénykorában, nem hiába a vér nem válik vízzé.*
- A kan... Várj, ezt is biztos akkor álmodtad meg, mikor szívtad azt a valamit. És egyébként is, az a jó derék kancellár már megházasodott volna, ha nagyon akart volna, nem? Ha annyira ki akarsz házasítani, akkor szerezz nekem legalább valaki hozzám illőt. Pénzzel és valami puccos ranggal, lehetőleg. Jaj várjál, mit mondasz, Eeyr? *Fülel fel az égre.* Hogy mind meghaltak két éve Artheniorban? Nahát, el is felejtettem. Hagyjuk már ezt a házasságdolgot, Tizio. Már egyszer voltam férjnél.
*Igyekszik visszanyerni ép eszét, amit valahogy mindig elveszít, amikor Tizióval beszélget. Kihúzza magát, aztán mosolyt erőltet az arcára, amikor Nava hozzájuk lép.*
- Bocsásd meg a kirohanásom, kedves bátyám. Most elmegyek rendbe teszem magam.
*Navára is pillant búcsúzóul, majd elslisszol a szobájába, hogy tiszta ruhákat, és fürdőt készítsen elő magának, gyapjastevék tejéből készített szappannal, miközben valami flancos eredetű, régi évjáratú bort szürcsöl majd ázás közben.*
*Kipihenten ébred reggel, s elkényelmesedve, nagyokat ásítva nyújtózik ki az ágyában. Forgolódik még egy darabig, aztán ráeszmél, hogy pont ma lehet nem kellene sokáig lustulnia. ~Ijáj, hát ma jönnek.~ Kiugrik az ágyból, hogy valami gúnyát öltsön magára. Nem volna szerencsés hálóruhában üdvözölni az építőmestert és brigádját, már ha azok tényleg ma fognak befutni.*
- Igen, pofozkodtak. És nem engem pofoztak fel, hanem Navát, csak hogy tudd.
*Tökéletesen tudja, hogy Nava a gyenge pontja ügyefogyott bátyjának, ami persze rendben van. Valahogy azt érzi, ki kell zökkentenie Tiziót ebből a közönyös hozzáállásból, mert igencsak idegesíti.*
- Hogy ne lennék hisztérikus? Tudom, hogy nem ápoltam magam annyira, mint kellett volna, de mostantól más lesz a helyzet. Igenis sarkamra állok, mert ha én nem, ez a birtok itt elpusztul.
*Briwal, Waldran, Joran, a kancellár... Úgy érzi, egy nap a férfiak fogják sírba tenni. Ingatja a fejét, míg Tizio beszél. Tisztára mintha apjukat hallaná fénykorában, nem hiába a vér nem válik vízzé.*
- A kan... Várj, ezt is biztos akkor álmodtad meg, mikor szívtad azt a valamit. És egyébként is, az a jó derék kancellár már megházasodott volna, ha nagyon akart volna, nem? Ha annyira ki akarsz házasítani, akkor szerezz nekem legalább valaki hozzám illőt. Pénzzel és valami puccos ranggal, lehetőleg. Jaj várjál, mit mondasz, Eeyr? *Fülel fel az égre.* Hogy mind meghaltak két éve Artheniorban? Nahát, el is felejtettem. Hagyjuk már ezt a házasságdolgot, Tizio. Már egyszer voltam férjnél.
*Igyekszik visszanyerni ép eszét, amit valahogy mindig elveszít, amikor Tizióval beszélget. Kihúzza magát, aztán mosolyt erőltet az arcára, amikor Nava hozzájuk lép.*
- Bocsásd meg a kirohanásom, kedves bátyám. Most elmegyek rendbe teszem magam.
*Navára is pillant búcsúzóul, majd elslisszol a szobájába, hogy tiszta ruhákat, és fürdőt készítsen elő magának, gyapjastevék tejéből készített szappannal, miközben valami flancos eredetű, régi évjáratú bort szürcsöl majd ázás közben.*
*Kipihenten ébred reggel, s elkényelmesedve, nagyokat ásítva nyújtózik ki az ágyában. Forgolódik még egy darabig, aztán ráeszmél, hogy pont ma lehet nem kellene sokáig lustulnia. ~Ijáj, hát ma jönnek.~ Kiugrik az ágyból, hogy valami gúnyát öltsön magára. Nem volna szerencsés hálóruhában üdvözölni az építőmestert és brigádját, már ha azok tényleg ma fognak befutni.*
3132. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-08-26 19:17:40
Üzenet elküldve: 2020-08-26 19:17:40
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 386
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 386
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Efföld//
*Tökéletesen meg tudja érteni Ephemia érdeklődését a szappanfőzés iránt, néha neki is kell valami, amivel el tudja terelni a figyelmét, ő erre a célra általában a könyveit szokta használni, hogy beléjük temetkezzen a valóság elől*
- Örömmel. *mosolyog vissza Doralyenre, bár biztos benne, a lány elég talpraesett ahhoz, hogy feltalálja magát a konyhában, ha szüksége van valamire. Persze ha épp beszélgetőpartnert keresne, akkor is szívesen áll a rendelkezésére. ~Csak kicsit később~ gondolja magában fáradtan, amikor váratlanul felbukkan mögöttük Tizio. Bár reménykedett benne, hogy hamarosan visszatér, egyáltalán nem számított rá, hogy pont itt és most fogja viszontlátni őt, így hirtelen azt se tudja, mit is mondjon először, hol is kezdje az elmúlt nap történéseinek ismertetését. A férfi látványától egy pillanatra nagyot dobban a szíve, az apró érintés pedig egy kis színt varázsol amúgy meglehetősen sápadt arcára, valamint szájának egyik szeglete is megrándul kicsit, reménytelen kísérletként egy mosolyra, valahogy mégse járja át a várt megkönnyebbülés. Azt remélte, ha újra találkoznak, végre biztonságban érzi majd magát és megnyugszik, mégis valami furcsa módon most még jobban aggódik, mint korábban. Míg magában az érzéseivel viaskodik, örül, hogy körülötte kölcsönösen lezajlik a bemutatkozás, és neki nem kell több mindent mondania. Ahogy Ephemia magával húzza Tiziot, egy pillanatig fájó szívvel néz utánuk, mielőtt visszafordulna Doralyen felé*
- Igazán nincs mit. Remélem, jól telik majd az első napod. *biccenti meg ő is a fejét, és megpróbálkozik egy mosollyal is, bár ez már korántsem olyan őszinte, mint a korábbiak*
- Elnézést, ha megbocsátasz, nekem... nekem most mennem kell. Jó pihenést! *ereszt meg egy sajnálkozó pillantást a lány felé, amiért magára kell hagynia őt, ám hacsak Doralyen nem tartóztatja, úgy ő is a testvérek után indul. ~Biztos neki is jót tesz, ha kicsit egyedül lehet és feldolgozhatja a történteket~ érvel magában, kicsit bánva, hogy szegény lánynak egyedül kell töltenie a napot egy számára ismeretlen vidéken, de sajnos ő maga most közel sincs olyan állapotban, hogy megfelelő társaságot nyújtson neki. ~És úgy látom, ezzel nem vagyok egyedül~ sóhajt fel magában, ahogy már olyan közel ér Tiziohoz és Ephemiához, hogy tisztán kiveheti a szavaikat*
- Mi lenne, ha bemennénk? *lép óvatosan Tizio mellé, miközben megpróbál belekarolni, hogy közelebb húzza őt magához, és távolabb Ephemiától* Fáradt vagyok. Kérlek. *pillant kérlelőn a férfira, remélve, hogy Tizio hallgat rá, és vele tart majd. Bár maga se tudja pontosan, mire is vágyik épp ebben a pillanatban, azt határozottan tudja, hogy egy családi veszekedés nem segítene egyikük lelki állapotán sem. Az Ephemia által említett fürdő és tiszta ruha szerinte is igencsak jól hangzik, mivel azonban a lány előbb jelentette be rá az igényét, így átengedi neki a helyiséget, ő pedig csak a szobájába akar visszatérni, hogy kicsit összeszedhesse magát. ~Nem kellett volna az a bor~ gondolja magában, ahogy egy pillanatra forogni kezd vele a világ, mielőtt minden visszaállna a megszokott helyére.*
*Tökéletesen meg tudja érteni Ephemia érdeklődését a szappanfőzés iránt, néha neki is kell valami, amivel el tudja terelni a figyelmét, ő erre a célra általában a könyveit szokta használni, hogy beléjük temetkezzen a valóság elől*
- Örömmel. *mosolyog vissza Doralyenre, bár biztos benne, a lány elég talpraesett ahhoz, hogy feltalálja magát a konyhában, ha szüksége van valamire. Persze ha épp beszélgetőpartnert keresne, akkor is szívesen áll a rendelkezésére. ~Csak kicsit később~ gondolja magában fáradtan, amikor váratlanul felbukkan mögöttük Tizio. Bár reménykedett benne, hogy hamarosan visszatér, egyáltalán nem számított rá, hogy pont itt és most fogja viszontlátni őt, így hirtelen azt se tudja, mit is mondjon először, hol is kezdje az elmúlt nap történéseinek ismertetését. A férfi látványától egy pillanatra nagyot dobban a szíve, az apró érintés pedig egy kis színt varázsol amúgy meglehetősen sápadt arcára, valamint szájának egyik szeglete is megrándul kicsit, reménytelen kísérletként egy mosolyra, valahogy mégse járja át a várt megkönnyebbülés. Azt remélte, ha újra találkoznak, végre biztonságban érzi majd magát és megnyugszik, mégis valami furcsa módon most még jobban aggódik, mint korábban. Míg magában az érzéseivel viaskodik, örül, hogy körülötte kölcsönösen lezajlik a bemutatkozás, és neki nem kell több mindent mondania. Ahogy Ephemia magával húzza Tiziot, egy pillanatig fájó szívvel néz utánuk, mielőtt visszafordulna Doralyen felé*
- Igazán nincs mit. Remélem, jól telik majd az első napod. *biccenti meg ő is a fejét, és megpróbálkozik egy mosollyal is, bár ez már korántsem olyan őszinte, mint a korábbiak*
- Elnézést, ha megbocsátasz, nekem... nekem most mennem kell. Jó pihenést! *ereszt meg egy sajnálkozó pillantást a lány felé, amiért magára kell hagynia őt, ám hacsak Doralyen nem tartóztatja, úgy ő is a testvérek után indul. ~Biztos neki is jót tesz, ha kicsit egyedül lehet és feldolgozhatja a történteket~ érvel magában, kicsit bánva, hogy szegény lánynak egyedül kell töltenie a napot egy számára ismeretlen vidéken, de sajnos ő maga most közel sincs olyan állapotban, hogy megfelelő társaságot nyújtson neki. ~És úgy látom, ezzel nem vagyok egyedül~ sóhajt fel magában, ahogy már olyan közel ér Tiziohoz és Ephemiához, hogy tisztán kiveheti a szavaikat*
- Mi lenne, ha bemennénk? *lép óvatosan Tizio mellé, miközben megpróbál belekarolni, hogy közelebb húzza őt magához, és távolabb Ephemiától* Fáradt vagyok. Kérlek. *pillant kérlelőn a férfira, remélve, hogy Tizio hallgat rá, és vele tart majd. Bár maga se tudja pontosan, mire is vágyik épp ebben a pillanatban, azt határozottan tudja, hogy egy családi veszekedés nem segítene egyikük lelki állapotán sem. Az Ephemia által említett fürdő és tiszta ruha szerinte is igencsak jól hangzik, mivel azonban a lány előbb jelentette be rá az igényét, így átengedi neki a helyiséget, ő pedig csak a szobájába akar visszatérni, hogy kicsit összeszedhesse magát. ~Nem kellett volna az a bor~ gondolja magában, ahogy egy pillanatra forogni kezd vele a világ, mielőtt minden visszaállna a megszokott helyére.*
3131. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-08-26 10:45:31
Üzenet elküldve: 2020-08-26 10:45:31
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Efföld//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A megjelenése úgy tűnik, hogy lesokkol mindenkit, más a helyében önelégülten elmosolyodna, de Tizionak szeme se rebben. ~Na mi van kislány, elvitte a cica a nyelved?~ Néz Navára, de nem szólal meg, végigsimít a lány kézfején, mikor az hozzá ér.*
- Értem. Üdvözlöm minálunk, kisasszony. *Hajtja meg újra a fejét, Ephemia bemutatását bólintással nyugtázza, azt is, hogy négyszemközt óhajt beszélni vele.* - Elnézést kisasszony, kedvesem. *Biccent a szolgáló és Nava felé. ~Inkább a fogam húznák ki.~ Hóna alatt az ispotály főkönyvével követi húgát, hogy kicsit odébb menjenek, aztán Ephemia rákezd...* - Dolgoztam. *Válaszol higgadtan, érzelmektől mentesen, látszólag nem nagyon hatják meg az elhangzottak, de egy Nava felé megejtett gyors pillantás elárulja.* - Pofozkodtak. ~Nem csodálom, én is mindjárt lebaszok egyet, ha sokat rikácsolsz!~ Hisztérikus vagy Ephemia. *Tizio nem emeli fel a hangját és egyáltalán nem hisztérikus, ráadásul az éjjel eldöntötte, hogy Ephemia ezentúl azt csinál, amit akar. ~De ha Navának egy haja szála is meggörbül.~* - Manapság sokszor vagy koszos, büdös, mosdatlan és fésületlen. ~Egy parasztasszony igényesebb, mint te vagy.~ Legalább nem lepődik meg, ha rosszabb napodon meglát. *Ekkor már megenged magának egy kis szemforgatást.* - Briwalnak dolga van, Joran az meg Joran, kislányokkal nem óhajt foglalkozni, de majd írok neki és megoldjuk ezt a Terwy problémát is. Waldran pedig. ~Koszos barbár.~ Én az elejétől mondom, hogy rossz ötlet, nem figyeltél rám, ostoba módon igent mondtál neki. Akárhogy is nézzük a Vashegyen az egyetlen férfi, akinek igent kéne mondanod az a kancellár. Öregecske, csúnyácska, de legalább nem egy részeges barbár, mint a te kibaszott Waldranod. *Megpróbálja elkapni Ephemia csuklóját, ha sikerült, akkor kicsit még szorít és csavar is rajta.* - Viselkedj okosan Ephemia, mind elveszünk, ha nem vagy ésszerűbb. *Hangja még mindig halk, arca még mindig közömbös, Tizio már csak Tizio marad.* - Mint már mondtam, dolgoztam. *Megpöcköli a könyvet a hóna alatt. ~Ephemia, kibaszottul fárasztó vagy.~*
A hozzászólás írója (Tizio d'Aquista) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.08.26 11:10:46
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A megjelenése úgy tűnik, hogy lesokkol mindenkit, más a helyében önelégülten elmosolyodna, de Tizionak szeme se rebben. ~Na mi van kislány, elvitte a cica a nyelved?~ Néz Navára, de nem szólal meg, végigsimít a lány kézfején, mikor az hozzá ér.*
- Értem. Üdvözlöm minálunk, kisasszony. *Hajtja meg újra a fejét, Ephemia bemutatását bólintással nyugtázza, azt is, hogy négyszemközt óhajt beszélni vele.* - Elnézést kisasszony, kedvesem. *Biccent a szolgáló és Nava felé. ~Inkább a fogam húznák ki.~ Hóna alatt az ispotály főkönyvével követi húgát, hogy kicsit odébb menjenek, aztán Ephemia rákezd...* - Dolgoztam. *Válaszol higgadtan, érzelmektől mentesen, látszólag nem nagyon hatják meg az elhangzottak, de egy Nava felé megejtett gyors pillantás elárulja.* - Pofozkodtak. ~Nem csodálom, én is mindjárt lebaszok egyet, ha sokat rikácsolsz!~ Hisztérikus vagy Ephemia. *Tizio nem emeli fel a hangját és egyáltalán nem hisztérikus, ráadásul az éjjel eldöntötte, hogy Ephemia ezentúl azt csinál, amit akar. ~De ha Navának egy haja szála is meggörbül.~* - Manapság sokszor vagy koszos, büdös, mosdatlan és fésületlen. ~Egy parasztasszony igényesebb, mint te vagy.~ Legalább nem lepődik meg, ha rosszabb napodon meglát. *Ekkor már megenged magának egy kis szemforgatást.* - Briwalnak dolga van, Joran az meg Joran, kislányokkal nem óhajt foglalkozni, de majd írok neki és megoldjuk ezt a Terwy problémát is. Waldran pedig. ~Koszos barbár.~ Én az elejétől mondom, hogy rossz ötlet, nem figyeltél rám, ostoba módon igent mondtál neki. Akárhogy is nézzük a Vashegyen az egyetlen férfi, akinek igent kéne mondanod az a kancellár. Öregecske, csúnyácska, de legalább nem egy részeges barbár, mint a te kibaszott Waldranod. *Megpróbálja elkapni Ephemia csuklóját, ha sikerült, akkor kicsit még szorít és csavar is rajta.* - Viselkedj okosan Ephemia, mind elveszünk, ha nem vagy ésszerűbb. *Hangja még mindig halk, arca még mindig közömbös, Tizio már csak Tizio marad.* - Mint már mondtam, dolgoztam. *Megpöcköli a könyvet a hóna alatt. ~Ephemia, kibaszottul fárasztó vagy.~*
A hozzászólás írója (Tizio d'Aquista) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.08.26 11:10:46
3130. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-08-24 22:54:08
Üzenet elküldve: 2020-08-24 22:54:08
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 696
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 696
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//A gonosz születése//
*Trodd-on bár nem látszik, de most szinte a fellegek közt jár. Persze nem felejti el a helyzetet se amiben vannak szóval mikor a lány távozik akkor bólogatni kezd.*
-Persze. Nem is akarok én zavarni. Köszönök mindent és akkor holnap itt leszek.
*Gyorsan ráerősíti a lóra a kezében lévő kosarat majd kantárszáron vezetve elkezdi vezetni. De azért csak visszanéz ő is és int a lánynak mosolyogva. Ami utána se olvad le az álláról ahogy halad hazafelé. Szerencse is, hogy nem jár erre senki mert lehet bolondnak néznék, hogy itt vigyorog magában. Mándli is érzi a gazdája hangulatán, hogy történt valami. A lóval is próbál ismerkedni, de az annyira nem akar. Mikor Trodd rászól akkor békén hagyja és inkább a közeli fűben szaladgál miközben a szótlan pásztor cammog az úton egyik kezében a lovat vezetve, másikkal a fokosát saját vállán pihentetve.*
*Trodd-on bár nem látszik, de most szinte a fellegek közt jár. Persze nem felejti el a helyzetet se amiben vannak szóval mikor a lány távozik akkor bólogatni kezd.*
-Persze. Nem is akarok én zavarni. Köszönök mindent és akkor holnap itt leszek.
*Gyorsan ráerősíti a lóra a kezében lévő kosarat majd kantárszáron vezetve elkezdi vezetni. De azért csak visszanéz ő is és int a lánynak mosolyogva. Ami utána se olvad le az álláról ahogy halad hazafelé. Szerencse is, hogy nem jár erre senki mert lehet bolondnak néznék, hogy itt vigyorog magában. Mándli is érzi a gazdája hangulatán, hogy történt valami. A lóval is próbál ismerkedni, de az annyira nem akar. Mikor Trodd rászól akkor békén hagyja és inkább a közeli fűben szaladgál miközben a szótlan pásztor cammog az úton egyik kezében a lovat vezetve, másikkal a fokosát saját vállán pihentetve.*
3129. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-08-24 21:53:48
Üzenet elküldve: 2020-08-24 21:53:48
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//A gonosz születése//
* A férfi arcvonásai megváltoznak ezt a nő is látja, s halovány mosollyal konstatálja. Kedves ember, gondolja, ám mást nemigen tud, mert fejében nincs hely jelenleg, asszonya iránti aggodalma oly hatalmas, hogy minden mást kiszorít. *
- Köszönöm jó uram, megjegyzem magamnak, viszont sértésnek ne vegye mennem kell, úrnőm már vár. Holnap találkozunk - * integet, aztán sietősre fogja lépteit, nem fut, hisz az gyermeki kiváltság, de azért egészen ahhoz hasonló tempóban halad a ház felé. Ott még hátranéz, utolsót int, majd eltűnik odabenn. *
* A férfi arcvonásai megváltoznak ezt a nő is látja, s halovány mosollyal konstatálja. Kedves ember, gondolja, ám mást nemigen tud, mert fejében nincs hely jelenleg, asszonya iránti aggodalma oly hatalmas, hogy minden mást kiszorít. *
- Köszönöm jó uram, megjegyzem magamnak, viszont sértésnek ne vegye mennem kell, úrnőm már vár. Holnap találkozunk - * integet, aztán sietősre fogja lépteit, nem fut, hisz az gyermeki kiváltság, de azért egészen ahhoz hasonló tempóban halad a ház felé. Ott még hátranéz, utolsót int, majd eltűnik odabenn. *
3128. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-08-24 13:40:52
Üzenet elküldve: 2020-08-24 13:40:52
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Efföld//
*A bizalma már teljes a két nő irányába. Nava kedvessége, Ephemia körültekintése épp elég jóval szolgál, hogy hamar úgy érezze nem lesz rossz helye a birtokon.*
- Ha majd szabad, akkor feltétlen kipróbálnám.
*Mosolyodik is el a szappan említésére, majd a gyapjastevék ismét lekötik a figyelmét. Végighallgatja a jó tanácsokat, majd hevesen bólogat, hogy meg is értette az intelmeket. Persze nem most akar barátkozni az állatokkal, az idő majd elhozza a megfelelő alkalmat arra, hogy ne lehessen egyiknek sem a rágókája, sem pedig céltáblája egy kellemetlen köpésnek.*
- Azt hiszem a konyhában minden rendben lesz, de ha mégis eltévednék még ma, akkor feltétlenül számítok a segítségedre.
*Kacsint széles mosollyal Navára. Viszont a hátulról érkező torokköszörülés és a két nő igencsak meglepett reakciója hamar lelohasztja a mosolyát. A szemöldökeit felvonva fordul meg lassan, majd szembetalálkozva a férfival először csak csendben és kérdőn pislog rá. Mivel az biztos, hogy mind a két nő ismeri így a bemutatás bizonyára nem várat magára sokáig. Nava hamar el is meséli ki ő és mi ügyben, de a férfi kiléte továbbra is rejtély marad. Viszont Ephemia higgad nyugodtsággal hamarosan kitölti a kérdéses űrt a válasszal. ~Szóval a testvér.~ Jegyzi is meg magában, majd az illendőséget követve hajol is meg mélyen a férfi előtt.*
- Doralyen Jonerelnor. *Ejti is meg teljes nevén magát, majd kiegyenesedve ölt egy barátságosnak mondható mosolyt.* Nagyon örvendek.
*Biccent, majd Ephemia felé fordulva rázza is meg a fejét.*
- Ugyan, mi azt hiszem nagyjából végeztünk is, nem akarok senkit a kelleténél tovább feltartani. *Mosolyog a nőre.* Ha kérdésem lesz úgy is megkeresem vagy előkerítem Nava kisasszonyt.
*Sandít is félmosollyal az említett felé, majd lehajolva kapja is fel batyuját.*
- Köszönök mindent.
*Hajol is meg a nő felé, majd egy ideig még figyeli, ahogy távozóra fogják, utána pedig Naváé a figyelem.*
- Neked is köszönöm Nava. Akkor később találkozunk.
*Biccent is megerősítve a szavait, majd ha valóban mindenki távozóra fogja ő is elballag az új szobájába. Körbejárva alaposabban megszemléli a dolgokat, majd egy elégedett szusszanással dobja is el magát az ágyon.*
- Végre sikerült.
*Mosolyog szélesen a plafont bámulva. Egy ideig még elfoglalja magát a semmittevéssel, de sokáig nem bírja megállni, hogy semmit se csináljon. Felülve bújtatja ki magát a köpenyből és mellényből, megszabadul a nyakában pihenő masnitól, majd az inget kihúzva a nadrágjából nyújtóztatja ki a tagjait. A szoba csendje most unalmas a nap izgalmához mérve. Így, ha ma úgy sem kell még semmit sem csinálnia, hát akkor kicsit élvezi a friss levegőt és a kert szépségét. Így, hogy már a meglazított ingben is otthonosan érzi magát ki is ballag, hogy sétálhasson egy keveset.*
*A bizalma már teljes a két nő irányába. Nava kedvessége, Ephemia körültekintése épp elég jóval szolgál, hogy hamar úgy érezze nem lesz rossz helye a birtokon.*
- Ha majd szabad, akkor feltétlen kipróbálnám.
*Mosolyodik is el a szappan említésére, majd a gyapjastevék ismét lekötik a figyelmét. Végighallgatja a jó tanácsokat, majd hevesen bólogat, hogy meg is értette az intelmeket. Persze nem most akar barátkozni az állatokkal, az idő majd elhozza a megfelelő alkalmat arra, hogy ne lehessen egyiknek sem a rágókája, sem pedig céltáblája egy kellemetlen köpésnek.*
- Azt hiszem a konyhában minden rendben lesz, de ha mégis eltévednék még ma, akkor feltétlenül számítok a segítségedre.
*Kacsint széles mosollyal Navára. Viszont a hátulról érkező torokköszörülés és a két nő igencsak meglepett reakciója hamar lelohasztja a mosolyát. A szemöldökeit felvonva fordul meg lassan, majd szembetalálkozva a férfival először csak csendben és kérdőn pislog rá. Mivel az biztos, hogy mind a két nő ismeri így a bemutatás bizonyára nem várat magára sokáig. Nava hamar el is meséli ki ő és mi ügyben, de a férfi kiléte továbbra is rejtély marad. Viszont Ephemia higgad nyugodtsággal hamarosan kitölti a kérdéses űrt a válasszal. ~Szóval a testvér.~ Jegyzi is meg magában, majd az illendőséget követve hajol is meg mélyen a férfi előtt.*
- Doralyen Jonerelnor. *Ejti is meg teljes nevén magát, majd kiegyenesedve ölt egy barátságosnak mondható mosolyt.* Nagyon örvendek.
*Biccent, majd Ephemia felé fordulva rázza is meg a fejét.*
- Ugyan, mi azt hiszem nagyjából végeztünk is, nem akarok senkit a kelleténél tovább feltartani. *Mosolyog a nőre.* Ha kérdésem lesz úgy is megkeresem vagy előkerítem Nava kisasszonyt.
*Sandít is félmosollyal az említett felé, majd lehajolva kapja is fel batyuját.*
- Köszönök mindent.
*Hajol is meg a nő felé, majd egy ideig még figyeli, ahogy távozóra fogják, utána pedig Naváé a figyelem.*
- Neked is köszönöm Nava. Akkor később találkozunk.
*Biccent is megerősítve a szavait, majd ha valóban mindenki távozóra fogja ő is elballag az új szobájába. Körbejárva alaposabban megszemléli a dolgokat, majd egy elégedett szusszanással dobja is el magát az ágyon.*
- Végre sikerült.
*Mosolyog szélesen a plafont bámulva. Egy ideig még elfoglalja magát a semmittevéssel, de sokáig nem bírja megállni, hogy semmit se csináljon. Felülve bújtatja ki magát a köpenyből és mellényből, megszabadul a nyakában pihenő masnitól, majd az inget kihúzva a nadrágjából nyújtóztatja ki a tagjait. A szoba csendje most unalmas a nap izgalmához mérve. Így, ha ma úgy sem kell még semmit sem csinálnia, hát akkor kicsit élvezi a friss levegőt és a kert szépségét. Így, hogy már a meglazított ingben is otthonosan érzi magát ki is ballag, hogy sétálhasson egy keveset.*
3127. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-08-23 20:52:37
Üzenet elküldve: 2020-08-23 20:52:37
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 696
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 696
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//A gonosz születése//
*Trodd őszintén szólva nem sokat tud arról a nemes kisasszonyról. Egyszer látta a szellemjáró temetésén meg most. Ezen kívül amit Learon-tól hallott a nemesekről arra építkezhetett. Szóval a lány szavai, hogy teljesen igazak lennének abban nem biztos, de valamennyire el tudja hinni, hogy tényleg rendes asszony lehet. Ad neki esélyt. Miközben a lány a lóért megy addig a pásztor összeszedi a lelki erejét és a gondolatait majd bár nem olyan tökéletesen összeszedetten, mint ahogy amúgy szokta magát kifejezni, de elmondja amit el szeretne mondani. A reakció pedig... Ha eddig nem történt volna meg, most biztos megdobogtatta volna a férfi szívét a félvér lány.*
~De bájos kis galambocska. Egy igazi kincs az ilyen. De bekötném a fejét azzal a kendővel.~
*El is mosolyodik ő is. Meg is könnyebbült és ennél jobban nem is alakulhatott volna a dolog. A hangján is érződik, hogy a kedve is jó ami ritka nála.*
-Akkor majd virradatkor itt várlak ha megfelel. És ha bármiben tudok segíteni nyugodtan lehet szólni. Egyedül élek úgyhogy tényleg örülök ha szükség van rám.
*Trodd őszintén szólva nem sokat tud arról a nemes kisasszonyról. Egyszer látta a szellemjáró temetésén meg most. Ezen kívül amit Learon-tól hallott a nemesekről arra építkezhetett. Szóval a lány szavai, hogy teljesen igazak lennének abban nem biztos, de valamennyire el tudja hinni, hogy tényleg rendes asszony lehet. Ad neki esélyt. Miközben a lány a lóért megy addig a pásztor összeszedi a lelki erejét és a gondolatait majd bár nem olyan tökéletesen összeszedetten, mint ahogy amúgy szokta magát kifejezni, de elmondja amit el szeretne mondani. A reakció pedig... Ha eddig nem történt volna meg, most biztos megdobogtatta volna a férfi szívét a félvér lány.*
~De bájos kis galambocska. Egy igazi kincs az ilyen. De bekötném a fejét azzal a kendővel.~
*El is mosolyodik ő is. Meg is könnyebbült és ennél jobban nem is alakulhatott volna a dolog. A hangján is érződik, hogy a kedve is jó ami ritka nála.*
-Akkor majd virradatkor itt várlak ha megfelel. És ha bármiben tudok segíteni nyugodtan lehet szólni. Egyedül élek úgyhogy tényleg örülök ha szükség van rám.
3126. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-08-22 22:55:36
Üzenet elküldve: 2020-08-22 22:55:36
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//A gonosz születése//
- Bizony, az én úrnőm a legcsodálatossabb teremtés a világon - * bólogat tiszta áhítattal. Nagyon szereti Relt, hiszen tetőt és ételt biztosít számára, sőt, hagyja, hogy szolgálhassa őt. Ennél több örömet igencsak nehezen tud elképzelni Latlie.
Hamar elindul a lovat kiadni, hisz tudja, hogy várják őt a házban, a gyermek megszületéséről semmiképpen nem akar lemaradni. Nehogy a kisasszonynak pont akkor legyen szüksége rá, mikor nincs ott. Ezt a lelkiismerete nem viselné el.
A közben érkezett ajánlaton először meglepődik, aztán haloványan elmosolyodik. *
- Mindig jól jön egy erős férfikéz a piacon - * feleli. Néha hátra-hátrales, nehogy valaki szólítsa a házból, s ha kész a lóval megtörli kezét keszkenőjében. *
- Virradatkor szoktam indulni minden nap, hogy a jó úrnőm friss ételt reggelizhessen minden nap, köszönöm neked a segítséget - * ezzel egyszerre tudja le a találka idejét, illetve, hogy tegeződhetnek részéről, ő aztán nem bánja. Szolgák között úgyis így szokott menni. *
- Bizony, az én úrnőm a legcsodálatossabb teremtés a világon - * bólogat tiszta áhítattal. Nagyon szereti Relt, hiszen tetőt és ételt biztosít számára, sőt, hagyja, hogy szolgálhassa őt. Ennél több örömet igencsak nehezen tud elképzelni Latlie.
Hamar elindul a lovat kiadni, hisz tudja, hogy várják őt a házban, a gyermek megszületéséről semmiképpen nem akar lemaradni. Nehogy a kisasszonynak pont akkor legyen szüksége rá, mikor nincs ott. Ezt a lelkiismerete nem viselné el.
A közben érkezett ajánlaton először meglepődik, aztán haloványan elmosolyodik. *
- Mindig jól jön egy erős férfikéz a piacon - * feleli. Néha hátra-hátrales, nehogy valaki szólítsa a házból, s ha kész a lóval megtörli kezét keszkenőjében. *
- Virradatkor szoktam indulni minden nap, hogy a jó úrnőm friss ételt reggelizhessen minden nap, köszönöm neked a segítséget - * ezzel egyszerre tudja le a találka idejét, illetve, hogy tegeződhetnek részéről, ő aztán nem bánja. Szolgák között úgyis így szokott menni. *
3125. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-08-13 10:56:58
Üzenet elküldve: 2020-08-13 10:56:58
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Efföld//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A szappanfőző műhelyét illető, meghökkenést sugalló kérdés hallatán bólint. Nava megjegyzésén el is pirulna, ha olyan típus volna.*
- Tavaly meglehetősen... Zűrös dolgokon mentem keresztül. ~Mondjuk mikor nem?~ Egy asszonytól tanultam meg, miként is kell csinálni. Segít elterelni a gondolataimat, akárcsak a gyapjastevék.
*A veteményest illető frappáns szóviccen felkuncog, de csak amennyire megengedheti magának, hogy ne tűnjön hebehurgyának. Már a személyzeti szálláson vannak, s épp hagyná is magára új szolgálójukat, de egy-két kérdést azért készséggel megválaszol.*
- Természetesen, habár a hímmel, Pharajóval légy óvatos. Ő a legnagyobb, azonnal kiszúrod majd, ha meglátod a háremet. Az ismeretlenekkel általában bizalmatlan szokott lenni. A nőstények csak akkor szeszélyesek, ha kicsinyük van. Még esetleg annyit kell tudnod, ha van nálad étel, az nagyban elősegíti a barátkozást.
*Szép kifejezések a "bizalmatlan" és a "szeszélyes" azt illetően, hogy a saját területén köp és harap a gyapjasteve, ha úgy érzi. Szerencsére ezt ő ritkán tapasztalta eddig. Nava hozzáfűznivalójához jóváhagyón bólint egyet-kettőt, majd sarkon fordul.*
- Nos, akkor én...
*Mint mikor a sápadt, gyászos Kaszás eljő a halandók közé, hogy közöttük elő-elősegítse néhányuk továbbmozdulását eme kegyetlen és hideg földről a nyugodalmas túlvilágra - persze miután életükben tett jó avagy rossz cselekedeteik alapján megmérettetnek a Tisztító Tűz próbája által -, úgy suhan be mögéjük fivére, Tizio. Sóhajt, összeszedi magát, és kényszeredett mosolyt erőltetve arcára bemutatja Doralyent kedvenc testvérének.*
- Doralyen, ő Tizio. Tizio, ő Doralyen. Ő lesz birtokunk első állandó szolgálója, aki itt él majd velünk. Épp most vezettem körbe, és osztottam ki elvégzendő feladatait. *Ekkor a hölgy felé fordul.* Ha megbocsátasz, pár szót váltanék a fivéremmel négyszemközt. Addig is... Érezd magad otthon.
*Mosolyog, majd elindul ki az épületből, miközben finoman magával húzza a férfit, amennyiben persze ő engedi. Hallótávolságon kívülre szeretne kerülni, hisz nem szeretné, ha Doralyen rögtön az első napján fültanúja lenne annak, ami általában véve ezen a birtokon zajlik kettőjük között. Ennek ellenére nem beszél olyan halkan, hogyha fülelne, ne hallhatná őt akár Nava, akár Doralyen.*
- Hol a fészkes fenében voltál? Van fogalmad róla, mi történt, amíg te nem voltál itthon? Megint eljöttek Terwy emberei, azok a férgek, akikkel Aenae-vel összefutottunk tavaly. Elvittek engem és Navát Artheniorba, és ha az egyik ügyefogyott nem ment ki minket, hozzáteszem, az élete árán, még mindig ott lennénk. Ma jöttünk haza, míg te mindig odavoltál. *Már megint kezdi felzaklatni magát, magyarázkodás közben a fejéhez kap.* Pofozkodtak, Tizio! És azt sem tudjuk, vajon Aenae-vel mi lett, mert elviekben pontosan csalinak akartak minket a városba csempészni... Arról meg inkább ne is beszéljünk, hogy hogy nézek ki, csak nézz rám. Büdös vagyok, fésületlen, és így kellett fogadnom az első szolgálónkat. Hát hová lesz így a renoménk!? *Fel alá járkál kínjában, kicsit remeg a keze is. Fene az alkoholba.* És hol van ilyenkor Waldran? Nem felesküdött Kagannak, hogy megvéd? Jaj, tudom hol van, részegen fetreng a saját hányásában valahol Amonon. És Briwal ilyenkor merre? Áh, biztos Wegtorenben kefél boldogan valami nemes csitrit vagy örömlányt, "családi látogatás Forrariwdéknél" címszóval. És Joran... Joran egy mocskos családáruló. Artheniorban jár-kél boldogan, mint kiderült számomra, és pont nem érdekli, mi van az unokahúgával és unokaöccseivel. *Ezúttal mély levegőt vesz, és kicsit lejjebb veszi a hangerőt.* Amire most szükségem van, az egy kád fürdővíz, egy pohár bor, és tiszta ruhák. Szóval merre voltál?
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A szappanfőző műhelyét illető, meghökkenést sugalló kérdés hallatán bólint. Nava megjegyzésén el is pirulna, ha olyan típus volna.*
- Tavaly meglehetősen... Zűrös dolgokon mentem keresztül. ~Mondjuk mikor nem?~ Egy asszonytól tanultam meg, miként is kell csinálni. Segít elterelni a gondolataimat, akárcsak a gyapjastevék.
*A veteményest illető frappáns szóviccen felkuncog, de csak amennyire megengedheti magának, hogy ne tűnjön hebehurgyának. Már a személyzeti szálláson vannak, s épp hagyná is magára új szolgálójukat, de egy-két kérdést azért készséggel megválaszol.*
- Természetesen, habár a hímmel, Pharajóval légy óvatos. Ő a legnagyobb, azonnal kiszúrod majd, ha meglátod a háremet. Az ismeretlenekkel általában bizalmatlan szokott lenni. A nőstények csak akkor szeszélyesek, ha kicsinyük van. Még esetleg annyit kell tudnod, ha van nálad étel, az nagyban elősegíti a barátkozást.
*Szép kifejezések a "bizalmatlan" és a "szeszélyes" azt illetően, hogy a saját területén köp és harap a gyapjasteve, ha úgy érzi. Szerencsére ezt ő ritkán tapasztalta eddig. Nava hozzáfűznivalójához jóváhagyón bólint egyet-kettőt, majd sarkon fordul.*
- Nos, akkor én...
*Mint mikor a sápadt, gyászos Kaszás eljő a halandók közé, hogy közöttük elő-elősegítse néhányuk továbbmozdulását eme kegyetlen és hideg földről a nyugodalmas túlvilágra - persze miután életükben tett jó avagy rossz cselekedeteik alapján megmérettetnek a Tisztító Tűz próbája által -, úgy suhan be mögéjük fivére, Tizio. Sóhajt, összeszedi magát, és kényszeredett mosolyt erőltetve arcára bemutatja Doralyent kedvenc testvérének.*
- Doralyen, ő Tizio. Tizio, ő Doralyen. Ő lesz birtokunk első állandó szolgálója, aki itt él majd velünk. Épp most vezettem körbe, és osztottam ki elvégzendő feladatait. *Ekkor a hölgy felé fordul.* Ha megbocsátasz, pár szót váltanék a fivéremmel négyszemközt. Addig is... Érezd magad otthon.
*Mosolyog, majd elindul ki az épületből, miközben finoman magával húzza a férfit, amennyiben persze ő engedi. Hallótávolságon kívülre szeretne kerülni, hisz nem szeretné, ha Doralyen rögtön az első napján fültanúja lenne annak, ami általában véve ezen a birtokon zajlik kettőjük között. Ennek ellenére nem beszél olyan halkan, hogyha fülelne, ne hallhatná őt akár Nava, akár Doralyen.*
- Hol a fészkes fenében voltál? Van fogalmad róla, mi történt, amíg te nem voltál itthon? Megint eljöttek Terwy emberei, azok a férgek, akikkel Aenae-vel összefutottunk tavaly. Elvittek engem és Navát Artheniorba, és ha az egyik ügyefogyott nem ment ki minket, hozzáteszem, az élete árán, még mindig ott lennénk. Ma jöttünk haza, míg te mindig odavoltál. *Már megint kezdi felzaklatni magát, magyarázkodás közben a fejéhez kap.* Pofozkodtak, Tizio! És azt sem tudjuk, vajon Aenae-vel mi lett, mert elviekben pontosan csalinak akartak minket a városba csempészni... Arról meg inkább ne is beszéljünk, hogy hogy nézek ki, csak nézz rám. Büdös vagyok, fésületlen, és így kellett fogadnom az első szolgálónkat. Hát hová lesz így a renoménk!? *Fel alá járkál kínjában, kicsit remeg a keze is. Fene az alkoholba.* És hol van ilyenkor Waldran? Nem felesküdött Kagannak, hogy megvéd? Jaj, tudom hol van, részegen fetreng a saját hányásában valahol Amonon. És Briwal ilyenkor merre? Áh, biztos Wegtorenben kefél boldogan valami nemes csitrit vagy örömlányt, "családi látogatás Forrariwdéknél" címszóval. És Joran... Joran egy mocskos családáruló. Artheniorban jár-kél boldogan, mint kiderült számomra, és pont nem érdekli, mi van az unokahúgával és unokaöccseivel. *Ezúttal mély levegőt vesz, és kicsit lejjebb veszi a hangerőt.* Amire most szükségem van, az egy kád fürdővíz, egy pohár bor, és tiszta ruhák. Szóval merre voltál?
3124. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-08-12 19:48:32
Üzenet elküldve: 2020-08-12 19:48:32
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 386
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 386
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Efföld//
*Mosolyogva bólogat Doralyen válaszára, úgy véli, ha tényleg az imént felsorolt dolgok zavarták a lányt Lihanechben, akkor jól fogja érezni magát itt a thargoknál. ~És reméljük, nálunk is~ gondolja magában jókedvűen, együtt kacagva a lánnyal a megjegyzését hallva*
- Bizony, Ephemia igazán fantasztikus szappanokat készít! *pillant elismerően a lányra, mikor már a műhely közelében járnak* Egyszer mindenképp ki kell próbálnod őket! *fordul vissza Doralyen felé, remélve, hogy Ephemia majd megengedi neki, hogy használhassa a szappanjait*
- Ó, akkor feltétlen szólni fogunk, ha szükség lesz rá! *mosolyodik el a veteményest illető megjegyzést hallva. Ő maga is szeret a kis kertben dolgozni, így örül, hogy Doralyen érdeklődik az ottani munkák iránt is, hiszen mindig jól jön a segítség*
- Ha esetleg még szükséged lenne bármire, szólj nyugodtan! *teszi hozzá a szoba bemutatásához, bár az az érzése, új segítőjüknek tetszik a leendő szálláshelye, így bízik benne, hogy nem lesz semmi kifogása a helyiséget vagy annak berendezését illetően* Van a közelben egy kis piac, valamelyik nap szívesen megmutatjuk az odavezető utat, ott szinte mindent megtalálni. *ajánlja fel a lánynak az idegenvezetést, hisz nem igazán tudja, eddig mennyire volt lehetősége feltérképezni Amont és környékét, és ő maga már amúgy is régóta tervezget egy látogatást a piacra. Úgy tűnik azonban, Doralyent jelen pillanatban teljesen más foglalkoztatja, mégpedig a gyapjas tevék. Meg tudja érteni a dolgot, hisz tényleg igazán különleges állatok, de mivel Ephemia kedvencei, így meghagyja neki a lehetőséget, hogy válaszoljon a kérdésre*
- Ha esetleg nemcsak a fáradtság gyötörne a hosszú út miatt, akkor nyugodtan szolgáld ki magad a konyhában, akad ennivaló bőven. *teszi még hozzá Doralyenhez fordulva, mielőtt mindenki elszéledhetne lepihenni, ugyanis tart tőle, az udvariasságtól vezérelve a lány esetleg képes lenne egész nap itt éhezni a szobájában* De keress nyugodtan, ha bármiben segíthetek! *búcsúzik egyelőre a lánytól, magában elhatározva, hogy később még meglátogatja majd őt, hogy megbizonyosodjon róla, jól érzi itt magát. Annyira elmerül a gondolataiban, hogy mivel is tehetné még könnyebbé Doralyen beilleszkedését az itteni életbe, hogy fel se tűnik neki, hirtelen eggyel többen lettek, így a váratlan hang hallatán olyan gyorsan fordul meg, mintha villám csapott volna belé. Önkéntelenül is arra gondol, hogy talán korábbi, kellemetlen látogatóik tértek vissza, így egy pillanatig csak falfehér arccal mered Tiziora, míg sikerül feldolgoznia, hogy ki is áll vele szemben. Annyira váratlanul éri a férfi megjelenése, hogy először abban sem biztos, tényleg itt van-e, vagy csak képzeli őt, így óvatosan emeli fel az egyik kezét azzal a szándékkal, hogy megérintse Tizio karját, hogy bizonyosságot szerezzen a jelenlétéről. Hosszú ideig csak némán mered a férfira, és bár többször szólásra nyílnak ajkai, végül mégsem képes mondani semmit. Annyi minden történt Ephemiával és vele a tegnapi nap során, amit szeretne megosztani Tizioval, hogy hirtelenjében azt sem tudja, hol kezdje*
- Is... ismered Doralyent? *hebegi végül, ahogy megtalálja a hangját, bár azonnal leesik neki, mekkora ostobaságot is kérdezett, hiszen a lány csak most érkezett, így kizárt, hogy ismernék egymást*
- Az álláshirdetésre jelentkezett, Ephemiával épp most vezettük körbe. *beszél végül arról, amiről a legkönnyebb beszélnie, vagyis új segítségükről a ház körül, úgy vélve, az elmúlt nap történéseinek megbeszélése még várhat egy kicsit. Míg beszél, fél szemét igyekszik folyamatosan Tizion tartani, hisz fél tőle, ha csak egy pillanatra is máshová tekint, akkor esetleg eltűnik, ám emellett aggódik is a férfiért, aki meglehetősen nyúzottnak tűnik. ~Remélem, jól van~ gondolja magában, míg arra vár, hogy a bemutatkozás után van-e még valakinek kérdése, vagy végre mindenki visszavonulhat a saját szobájába.*
*Mosolyogva bólogat Doralyen válaszára, úgy véli, ha tényleg az imént felsorolt dolgok zavarták a lányt Lihanechben, akkor jól fogja érezni magát itt a thargoknál. ~És reméljük, nálunk is~ gondolja magában jókedvűen, együtt kacagva a lánnyal a megjegyzését hallva*
- Bizony, Ephemia igazán fantasztikus szappanokat készít! *pillant elismerően a lányra, mikor már a műhely közelében járnak* Egyszer mindenképp ki kell próbálnod őket! *fordul vissza Doralyen felé, remélve, hogy Ephemia majd megengedi neki, hogy használhassa a szappanjait*
- Ó, akkor feltétlen szólni fogunk, ha szükség lesz rá! *mosolyodik el a veteményest illető megjegyzést hallva. Ő maga is szeret a kis kertben dolgozni, így örül, hogy Doralyen érdeklődik az ottani munkák iránt is, hiszen mindig jól jön a segítség*
- Ha esetleg még szükséged lenne bármire, szólj nyugodtan! *teszi hozzá a szoba bemutatásához, bár az az érzése, új segítőjüknek tetszik a leendő szálláshelye, így bízik benne, hogy nem lesz semmi kifogása a helyiséget vagy annak berendezését illetően* Van a közelben egy kis piac, valamelyik nap szívesen megmutatjuk az odavezető utat, ott szinte mindent megtalálni. *ajánlja fel a lánynak az idegenvezetést, hisz nem igazán tudja, eddig mennyire volt lehetősége feltérképezni Amont és környékét, és ő maga már amúgy is régóta tervezget egy látogatást a piacra. Úgy tűnik azonban, Doralyent jelen pillanatban teljesen más foglalkoztatja, mégpedig a gyapjas tevék. Meg tudja érteni a dolgot, hisz tényleg igazán különleges állatok, de mivel Ephemia kedvencei, így meghagyja neki a lehetőséget, hogy válaszoljon a kérdésre*
- Ha esetleg nemcsak a fáradtság gyötörne a hosszú út miatt, akkor nyugodtan szolgáld ki magad a konyhában, akad ennivaló bőven. *teszi még hozzá Doralyenhez fordulva, mielőtt mindenki elszéledhetne lepihenni, ugyanis tart tőle, az udvariasságtól vezérelve a lány esetleg képes lenne egész nap itt éhezni a szobájában* De keress nyugodtan, ha bármiben segíthetek! *búcsúzik egyelőre a lánytól, magában elhatározva, hogy később még meglátogatja majd őt, hogy megbizonyosodjon róla, jól érzi itt magát. Annyira elmerül a gondolataiban, hogy mivel is tehetné még könnyebbé Doralyen beilleszkedését az itteni életbe, hogy fel se tűnik neki, hirtelen eggyel többen lettek, így a váratlan hang hallatán olyan gyorsan fordul meg, mintha villám csapott volna belé. Önkéntelenül is arra gondol, hogy talán korábbi, kellemetlen látogatóik tértek vissza, így egy pillanatig csak falfehér arccal mered Tiziora, míg sikerül feldolgoznia, hogy ki is áll vele szemben. Annyira váratlanul éri a férfi megjelenése, hogy először abban sem biztos, tényleg itt van-e, vagy csak képzeli őt, így óvatosan emeli fel az egyik kezét azzal a szándékkal, hogy megérintse Tizio karját, hogy bizonyosságot szerezzen a jelenlétéről. Hosszú ideig csak némán mered a férfira, és bár többször szólásra nyílnak ajkai, végül mégsem képes mondani semmit. Annyi minden történt Ephemiával és vele a tegnapi nap során, amit szeretne megosztani Tizioval, hogy hirtelenjében azt sem tudja, hol kezdje*
- Is... ismered Doralyent? *hebegi végül, ahogy megtalálja a hangját, bár azonnal leesik neki, mekkora ostobaságot is kérdezett, hiszen a lány csak most érkezett, így kizárt, hogy ismernék egymást*
- Az álláshirdetésre jelentkezett, Ephemiával épp most vezettük körbe. *beszél végül arról, amiről a legkönnyebb beszélnie, vagyis új segítségükről a ház körül, úgy vélve, az elmúlt nap történéseinek megbeszélése még várhat egy kicsit. Míg beszél, fél szemét igyekszik folyamatosan Tizion tartani, hisz fél tőle, ha csak egy pillanatra is máshová tekint, akkor esetleg eltűnik, ám emellett aggódik is a férfiért, aki meglehetősen nyúzottnak tűnik. ~Remélem, jól van~ gondolja magában, míg arra vár, hogy a bemutatkozás után van-e még valakinek kérdése, vagy végre mindenki visszavonulhat a saját szobájába.*
3123. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-08-12 13:01:12
Üzenet elküldve: 2020-08-12 13:01:12
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Efföld//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Tizio Vétkes nyergében ül, messziről is látszik, hogy ló és lovasa között milyen harmónia van, a férfi a kantárszárat lazán tartja bal kezében, jobb hóna alatt egy akkora formátumú könyvet fog, ami sajnos nem fért be a nyeregtáskába. Ruházata rendezett, mint mindig, bár a nyakkendője nincsen megkötve, csak nyakában lóg, arca pedig sötétlik a borostától, már indulás előtt is fanyalogva sercegtette.
Az éjszakája az ispotályban telt, imádott számai között, hüvelykujjával gyengében végigsimít a hóna alatt tartott könyv gerincén. ~Bennetek legalább sosem csalódom. Úgy, mint Ephemiában.~ Az éjjel munkával telt, hiába nem aludt, de mégis frissnek érzi magát, ennek oka a munka, a könyvelés, mi más számára száraz és unalmas lehet, de Tizio mégis élvezi. ~Ephemia meg szarjon sünt.~ Az éjjel, munka közben, szelencéje társaságában, volt ideje elgondolkodni egyes dolgokon, így Ephemián is. ~Mostantól húgi, úgy cseszed el az életedet, ahogy akarod.~ Ha Tizio olyan fajta lenne, akkor vidáman fütyörészne is újonnan jött szabadsága mellé. ~Sokkal előbb le kellett volna dobni Ephemia terhét a vállamról, nem én vagyok az apja.~ Tizio azonban nem a fütyörészős fajta, így ugyanolyan közömbös arccal lovagol, mint mindig.
Kényelmes ügetésben fordul be a birtokra, lábát Vétkes nyaka fölött átlendítve száll le a nyeregből az istálló előtt, kedvesen paskolja az állat nyakát, a könyvet az egyik kerítésoszlop tetejére teszi és halálos nyugalommal áll neki leszerszámozni a lovat, friss szalmával lecsutakolja róla a tajtékot, majd a karámba engedi. A lószerszámot az istállóban elteszi a helyére, már az istálló és a ház között jár félúton, mikor hangok ütik meg a fülét. ~Mi a pite?~ Nem kell sokat füleljen ahhoz, hogy meglelje a hangok forrását, torkát köszörülve áll meg a lányok mögött, más ember arcán vagy a pillantásában ott lenne a kérdés, hogy: ~Mégis mi a fészkes fene folyik itt?~, Tizio azonban tökéletesen leplezi a gondolatait, jóképű arca közönyös, mint mindig, viszont jól nevelt, így üdvözlésül biccent nekik.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Tizio Vétkes nyergében ül, messziről is látszik, hogy ló és lovasa között milyen harmónia van, a férfi a kantárszárat lazán tartja bal kezében, jobb hóna alatt egy akkora formátumú könyvet fog, ami sajnos nem fért be a nyeregtáskába. Ruházata rendezett, mint mindig, bár a nyakkendője nincsen megkötve, csak nyakában lóg, arca pedig sötétlik a borostától, már indulás előtt is fanyalogva sercegtette.
Az éjszakája az ispotályban telt, imádott számai között, hüvelykujjával gyengében végigsimít a hóna alatt tartott könyv gerincén. ~Bennetek legalább sosem csalódom. Úgy, mint Ephemiában.~ Az éjjel munkával telt, hiába nem aludt, de mégis frissnek érzi magát, ennek oka a munka, a könyvelés, mi más számára száraz és unalmas lehet, de Tizio mégis élvezi. ~Ephemia meg szarjon sünt.~ Az éjjel, munka közben, szelencéje társaságában, volt ideje elgondolkodni egyes dolgokon, így Ephemián is. ~Mostantól húgi, úgy cseszed el az életedet, ahogy akarod.~ Ha Tizio olyan fajta lenne, akkor vidáman fütyörészne is újonnan jött szabadsága mellé. ~Sokkal előbb le kellett volna dobni Ephemia terhét a vállamról, nem én vagyok az apja.~ Tizio azonban nem a fütyörészős fajta, így ugyanolyan közömbös arccal lovagol, mint mindig.
Kényelmes ügetésben fordul be a birtokra, lábát Vétkes nyaka fölött átlendítve száll le a nyeregből az istálló előtt, kedvesen paskolja az állat nyakát, a könyvet az egyik kerítésoszlop tetejére teszi és halálos nyugalommal áll neki leszerszámozni a lovat, friss szalmával lecsutakolja róla a tajtékot, majd a karámba engedi. A lószerszámot az istállóban elteszi a helyére, már az istálló és a ház között jár félúton, mikor hangok ütik meg a fülét. ~Mi a pite?~ Nem kell sokat füleljen ahhoz, hogy meglelje a hangok forrását, torkát köszörülve áll meg a lányok mögött, más ember arcán vagy a pillantásában ott lenne a kérdés, hogy: ~Mégis mi a fészkes fene folyik itt?~, Tizio azonban tökéletesen leplezi a gondolatait, jóképű arca közönyös, mint mindig, viszont jól nevelt, így üdvözlésül biccent nekik.*
3122. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-08-11 18:21:01
Üzenet elküldve: 2020-08-11 18:21:01
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
*Néha a legnagyobb körültekintéssel felépített, aprólékos gonddal megalkotott tervek is dugába dőlnek. Hát még a hevenyészett elképzelések. Nem sokkal korábban még úgy gondolta, hogy a birtokokon, esetleg valamelyik faluban megpihen egy kicsit, de most, hogy a távolban már látja a Vashegy körvonalait, ez már eszébe sem jut. Mielőbb oda akar jutni, magához akarja ölelni azt, akit az élő közül egyedüliként szeret. Hiszen annyi bepótolni valójuk akadna. A menyegző is csak amolyan kutyafuttában lebonyolított formaság volt, ami után szinte egy napot sem tölthettek együtt. És bizony Nirsnek az is számít, hogy a nászéjszakát sem hálhatták el. Tehát feledi a fáradtságát, és a közeli cél újult erővel tölti el. Mindjárt hazaér.*
3121. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-08-11 17:25:00
Üzenet elküldve: 2020-08-11 17:25:00
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Efföld//
*Ahogy haladnak végig a házon, intéződik a bemutatás Dorát valahogy különös érzés fogja el. Hiába a száraz, muszáj dolog, hogy leendő úrnője mindent flottul bemutasson és elmagyarázzon neki, valahogy most máshogy érzi magát, mint ezelőtt, mikor ilyenre sor került. Valószínűleg Nava és Ephemia kedvessége, hogy annyira nem éreztetik vele, hogy ő csak egy egyszerű szolgáló, annak ellenére, hogy ez bizony így van. De ők segítőkészek és kedvesek, szemben az eddigi begyöpösödött úri táborral, akikkel dolga volt.
Sajnálja, hogy Navának nem szolgálhat szebb mesével Lihanechről, de nem szeret fölöslegesen olyan dolgokat szépíteni, amit nem gondol komolyan.*
- Most még úgy vélem, hogy nem lesz ilyen gond. A munka sosem volt unalmas nekem, inkább csak a környezet.
*Toldja meg a magyarázatát, majd Nava megjegyzésére halkan felkuncogva rábólint.*
- Reméljük a legjobbakat.
*Nava zavarára ismét csak mosollyal felel, de meg is jegyezte nyomban. Noha szereti tartani a jólneveltséget és igazodni ahhoz, hogy ha nem is Nava a ház úrnője mégiscsak az ő szolgálatában is áll. De, ha így kívánja, akkor ez a kis illendő megszólítás ez esetben számára is elhanyagolható lesz. Tudja jól, hogy hol a helye. Azt teszi, amit mondanak neki.*
- Itt majd igyekszem nem játszani a tűzzel.
*Viccelődi el ő maga is a kijelentést, majd ahogy tovább indul házigazdája készségesen követi.
A következő megálló a hallottak szerint már nem igazán az ő munkaterülete. Persze nem idegenkedik a gondolattól, hogy itt is besegítsen, ha a szükség úgy hozza. Az állatokat amúgy is szereti, a bemutatott gyapjastevék pedig egyenesen lenyűgözik. Akárhogy is ezidáig még nem volt szerencséje gyönyörködni ilyen állatokban, így elképzelhető, hogy a kelleténél tovább legelteti rajtuk a szemeit. *
- Hogy szappanfőző műhely?
*Kap is észbe, s ezzel egyidejűleg siet is tovább Ephemia mellé. Őszinte csodálat ül ki az arcára, minél többet tud meg a nőről és a birtokról. Ha ezidáig nem volt sok szolgáló a ház körül, akkor minden elismerése a hölgyeké, hogy ennyire rendben tudták tartani. Az pedig plusz elismerésre méltó, hogy még ilyen foglalkozást is van ideje űzni. Bár azzal nincs tisztában, hogy mennyire lehet nehéz és bonyolult dolog. Az biztos, hogy ő nem konyít hozzá.*
- Nem probléma. Szívesen bevetem magam a veteményesben is.
*Él is a bugyuta szóviccel. Az nem gond, ha több helye van teljesíteni. Idővel pedig úgy is kiderül, hogy rendesen helyt tud e állni. Jelen helyzetben nem bánná, hiszen jó lenne már valahol rendesen lecövekelni. Főleg, ha sikerült olyan helyet találnia, ahol azt csinálhatja, amihez ért is.
S végre szállását is megpillanthatja. A feltárt ajtón belépve pillant körbe, s szinte meghatottan hálás arccal pillant a nőre. Szerencsés, hogy most érkezett, így a legjobbnak ítélt szoba lehet az övé.*
- Nem, köszönöm. Bízom az ítéletében, ez a szoba tökéletes lesz. Az pedig csak jobban feldobja a dolgot, hogy a berendezésben szabad kezet ad.
*Mosolyodik el szélesen, majd a kérdésekre először csak a fejét rázza.*
- Eddig minden tiszta. Ahogy nekikezdek a munkának úgy is lesz kérdésem még bőven. Önöket sem akarom feltartani, azért egy ilyen túra mindenki számára fárasztó lehetett. Önt és Navát sem szeretném a kelleténél tovább feltartani.
*Hajol is meg a két nő előtt, majd kiegyenesedtében azért elgondolkodva harapja be az ajkait.*
- Illetve csak egyetlen gondolat, kérdés. A gyapjastevéket, szóval nos... *Köszörüli meg a torkát, mint egy kisgyerek, aki élete legostobább kérdését készül feltenni.* Szóval őket időnként kimehetek megsimogatni? *Nyögi ki végül zavartan a kérdést, amit hamar meg is magyaráz.* Még sosem láttam ilyeneket és borzasztóan tetszenek.
*Vakarja is meg zavart vigyorral a tarkóját. Jelenleg most ennyi, amire kíváncsi. Ha valóban végeztek, akkor ennél tovább nem is tartja fel a hölgyeket. Valóban rá is ráfér a pihenés, az út hosszú volt és a sok új információ is leterhelte a fejét. Ezen a szabadnapon legalább átrághatja a dolgokat, felkészülhet a holnapi éles bevetésre.*
*Ahogy haladnak végig a házon, intéződik a bemutatás Dorát valahogy különös érzés fogja el. Hiába a száraz, muszáj dolog, hogy leendő úrnője mindent flottul bemutasson és elmagyarázzon neki, valahogy most máshogy érzi magát, mint ezelőtt, mikor ilyenre sor került. Valószínűleg Nava és Ephemia kedvessége, hogy annyira nem éreztetik vele, hogy ő csak egy egyszerű szolgáló, annak ellenére, hogy ez bizony így van. De ők segítőkészek és kedvesek, szemben az eddigi begyöpösödött úri táborral, akikkel dolga volt.
Sajnálja, hogy Navának nem szolgálhat szebb mesével Lihanechről, de nem szeret fölöslegesen olyan dolgokat szépíteni, amit nem gondol komolyan.*
- Most még úgy vélem, hogy nem lesz ilyen gond. A munka sosem volt unalmas nekem, inkább csak a környezet.
*Toldja meg a magyarázatát, majd Nava megjegyzésére halkan felkuncogva rábólint.*
- Reméljük a legjobbakat.
*Nava zavarára ismét csak mosollyal felel, de meg is jegyezte nyomban. Noha szereti tartani a jólneveltséget és igazodni ahhoz, hogy ha nem is Nava a ház úrnője mégiscsak az ő szolgálatában is áll. De, ha így kívánja, akkor ez a kis illendő megszólítás ez esetben számára is elhanyagolható lesz. Tudja jól, hogy hol a helye. Azt teszi, amit mondanak neki.*
- Itt majd igyekszem nem játszani a tűzzel.
*Viccelődi el ő maga is a kijelentést, majd ahogy tovább indul házigazdája készségesen követi.
A következő megálló a hallottak szerint már nem igazán az ő munkaterülete. Persze nem idegenkedik a gondolattól, hogy itt is besegítsen, ha a szükség úgy hozza. Az állatokat amúgy is szereti, a bemutatott gyapjastevék pedig egyenesen lenyűgözik. Akárhogy is ezidáig még nem volt szerencséje gyönyörködni ilyen állatokban, így elképzelhető, hogy a kelleténél tovább legelteti rajtuk a szemeit. *
- Hogy szappanfőző műhely?
*Kap is észbe, s ezzel egyidejűleg siet is tovább Ephemia mellé. Őszinte csodálat ül ki az arcára, minél többet tud meg a nőről és a birtokról. Ha ezidáig nem volt sok szolgáló a ház körül, akkor minden elismerése a hölgyeké, hogy ennyire rendben tudták tartani. Az pedig plusz elismerésre méltó, hogy még ilyen foglalkozást is van ideje űzni. Bár azzal nincs tisztában, hogy mennyire lehet nehéz és bonyolult dolog. Az biztos, hogy ő nem konyít hozzá.*
- Nem probléma. Szívesen bevetem magam a veteményesben is.
*Él is a bugyuta szóviccel. Az nem gond, ha több helye van teljesíteni. Idővel pedig úgy is kiderül, hogy rendesen helyt tud e állni. Jelen helyzetben nem bánná, hiszen jó lenne már valahol rendesen lecövekelni. Főleg, ha sikerült olyan helyet találnia, ahol azt csinálhatja, amihez ért is.
S végre szállását is megpillanthatja. A feltárt ajtón belépve pillant körbe, s szinte meghatottan hálás arccal pillant a nőre. Szerencsés, hogy most érkezett, így a legjobbnak ítélt szoba lehet az övé.*
- Nem, köszönöm. Bízom az ítéletében, ez a szoba tökéletes lesz. Az pedig csak jobban feldobja a dolgot, hogy a berendezésben szabad kezet ad.
*Mosolyodik el szélesen, majd a kérdésekre először csak a fejét rázza.*
- Eddig minden tiszta. Ahogy nekikezdek a munkának úgy is lesz kérdésem még bőven. Önöket sem akarom feltartani, azért egy ilyen túra mindenki számára fárasztó lehetett. Önt és Navát sem szeretném a kelleténél tovább feltartani.
*Hajol is meg a két nő előtt, majd kiegyenesedtében azért elgondolkodva harapja be az ajkait.*
- Illetve csak egyetlen gondolat, kérdés. A gyapjastevéket, szóval nos... *Köszörüli meg a torkát, mint egy kisgyerek, aki élete legostobább kérdését készül feltenni.* Szóval őket időnként kimehetek megsimogatni? *Nyögi ki végül zavartan a kérdést, amit hamar meg is magyaráz.* Még sosem láttam ilyeneket és borzasztóan tetszenek.
*Vakarja is meg zavart vigyorral a tarkóját. Jelenleg most ennyi, amire kíváncsi. Ha valóban végeztek, akkor ennél tovább nem is tartja fel a hölgyeket. Valóban rá is ráfér a pihenés, az út hosszú volt és a sok új információ is leterhelte a fejét. Ezen a szabadnapon legalább átrághatja a dolgokat, felkészülhet a holnapi éles bevetésre.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4228-4247