Amon Ruadh - Tharg birtokok
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 101 (2001. - 2020. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2020. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-02-25 17:14:29
Üzenet elküldve: 2019-02-25 17:14:29
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Csillaghullás//
*Míg a válaszra vár, furcsa égi jelenésre lesz figyelmes. Az égen áthúzó hullócsillagokból leválik egy és az erdő felett elhúzva a talajba csapódik. Az igric sokáig nézi a helyet, majd a többiek felé fordul és kelletlen hangon megszólal.*
- Míg visszajövök, találjátok ki, hol van Meronnan. *Néz komoly képpel Latamiere és a kölyökarcú ifjúra, majd elhagyja a Hidra fedélzetét.
Az erdőben a folyó mellett haladva nemsokára megleli azt, ami az égből hullott alá és megáll felette. Egy darabig méregeti a sistergő követ, majd amikor elérkezettnek látja az időt, hogy már eléggé lehűlt a kő, akkor kesztyűs kezébe fogja és alaposan megnézi magának.*
*Míg a válaszra vár, furcsa égi jelenésre lesz figyelmes. Az égen áthúzó hullócsillagokból leválik egy és az erdő felett elhúzva a talajba csapódik. Az igric sokáig nézi a helyet, majd a többiek felé fordul és kelletlen hangon megszólal.*
- Míg visszajövök, találjátok ki, hol van Meronnan. *Néz komoly képpel Latamiere és a kölyökarcú ifjúra, majd elhagyja a Hidra fedélzetét.
Az erdőben a folyó mellett haladva nemsokára megleli azt, ami az égből hullott alá és megáll felette. Egy darabig méregeti a sistergő követ, majd amikor elérkezettnek látja az időt, hogy már eléggé lehűlt a kő, akkor kesztyűs kezébe fogja és alaposan megnézi magának.*
2019. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-02-25 11:23:42
Üzenet elküldve: 2019-02-25 11:23:42
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
//Vészmadarak//
*Ahogy haladnak vissza, a távolból Zammiria tűnik fel, Dreyia sóhajt. Hisz tudja mi következik, és egy kicsit se kárhoztatja érte a mérges társnőjét. Hisz vadi új szolgája csak azt teszi, amit ő mondott neki behódol, míg az érdekei fűződnek hozzá, azaz hazudik mint a vízfolyás, viszont az erősebbtől eltűri. Beteg nép a fajuk, de a dominanciában nagyon otthon vannak. Egymás, és más fajok kínzásában szintén, de ez most mellékes. A társnője kérdésére elmosolyodik egy pillanatra, de gyorsan komoly arcot vág újra.*
-Mármint ő? *Bök Mirlahin felé.* -Ő most tanulja az alázatot és a szégyent elviselni.
*A szolgája mellé sétál, és a vállánál átölelve megtámaszkodik a nőn. Nehogy egy gyenge pillanatában leverje a lábáról a saját marhasága.*
-A nagylány beismerte, hogy hibázott, és gyalázatosan gyengébb nálam. Ami meghozta az eredményét, hogy a szolgám lett. Most van egy vadóc házi állatom, amit idomíthatok kedvemre. Egy rossz szót se fog szólni. Nem igaz kislány? *Dob egy csókot Mirlahin arcára* -Teljesen behódolt nekem szóval nem fog rendetlenkedni többet megígérem. Mert ha csak félre néz, simán elvágom a torkát majd egyszer és mindenkorra feláldozom őt. Így kérlek Zammi had maradjon, ha azok a bolond emberek bírságot fizettetnének, majd kifizetem. Na meg ő is kereshet némi pénzt nekünk, csak tudni kellene mire alkalmas. De azt tudom, hogy sem ő sem én nem tervezünk botrányt és bajt keverni. Légy bölcs és belátó, ha kérhetlek, tudom, hogy csípi a szemed, mert rálőtt a vegzálós orkra érthetetlen okból. De néha lehetünk kegyesek. Nem mindig csak néha.
*Kiböki azt is, hogy Zammi a sebét nézi. *
-Oh, kiszúrtad ezt? *Mutat a sebére.* -Ahhoz kevés ő, hogy megsebezzen engem. Ezt én tettem, utána nagyon gyorsan behódolt. Igaz kezd zsibbadni és kicsit fájni is, de van gyógyító a piacon nem? Szóval ne vesztegessünk több szót a szolgámra, inkább nézzük meg Wagzalt, meg a gyógyítót, mert nekem is szükségem van rá. De később négyszemközt megbeszélhetjük a dolgot Zammi csak most haladjunk, ha kérhetem. Oké?
*Remélhetőleg elindulnak az ork felé, mert a végén tényleg idehal a saját marhasága miatt.*
*Ahogy haladnak vissza, a távolból Zammiria tűnik fel, Dreyia sóhajt. Hisz tudja mi következik, és egy kicsit se kárhoztatja érte a mérges társnőjét. Hisz vadi új szolgája csak azt teszi, amit ő mondott neki behódol, míg az érdekei fűződnek hozzá, azaz hazudik mint a vízfolyás, viszont az erősebbtől eltűri. Beteg nép a fajuk, de a dominanciában nagyon otthon vannak. Egymás, és más fajok kínzásában szintén, de ez most mellékes. A társnője kérdésére elmosolyodik egy pillanatra, de gyorsan komoly arcot vág újra.*
-Mármint ő? *Bök Mirlahin felé.* -Ő most tanulja az alázatot és a szégyent elviselni.
*A szolgája mellé sétál, és a vállánál átölelve megtámaszkodik a nőn. Nehogy egy gyenge pillanatában leverje a lábáról a saját marhasága.*
-A nagylány beismerte, hogy hibázott, és gyalázatosan gyengébb nálam. Ami meghozta az eredményét, hogy a szolgám lett. Most van egy vadóc házi állatom, amit idomíthatok kedvemre. Egy rossz szót se fog szólni. Nem igaz kislány? *Dob egy csókot Mirlahin arcára* -Teljesen behódolt nekem szóval nem fog rendetlenkedni többet megígérem. Mert ha csak félre néz, simán elvágom a torkát majd egyszer és mindenkorra feláldozom őt. Így kérlek Zammi had maradjon, ha azok a bolond emberek bírságot fizettetnének, majd kifizetem. Na meg ő is kereshet némi pénzt nekünk, csak tudni kellene mire alkalmas. De azt tudom, hogy sem ő sem én nem tervezünk botrányt és bajt keverni. Légy bölcs és belátó, ha kérhetlek, tudom, hogy csípi a szemed, mert rálőtt a vegzálós orkra érthetetlen okból. De néha lehetünk kegyesek. Nem mindig csak néha.
*Kiböki azt is, hogy Zammi a sebét nézi. *
-Oh, kiszúrtad ezt? *Mutat a sebére.* -Ahhoz kevés ő, hogy megsebezzen engem. Ezt én tettem, utána nagyon gyorsan behódolt. Igaz kezd zsibbadni és kicsit fájni is, de van gyógyító a piacon nem? Szóval ne vesztegessünk több szót a szolgámra, inkább nézzük meg Wagzalt, meg a gyógyítót, mert nekem is szükségem van rá. De később négyszemközt megbeszélhetjük a dolgot Zammi csak most haladjunk, ha kérhetem. Oké?
*Remélhetőleg elindulnak az ork felé, mert a végén tényleg idehal a saját marhasága miatt.*
2018. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-02-25 10:18:41
Üzenet elküldve: 2019-02-25 10:18:41
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Vészmadarak//
- Ispotály?
*Kapja fel a fejét. Lehet, hogy ott jobb helyen lenne a zsoldos, szakértő kezek között, elvégre Zam közel sem nevezhető képzett ápolónak. Ám rögtön eszébe jut az is, mennyire népszerűek errefelé és talán ezért nem került eddig szóba.*
- Nem fogadnának ott minket?
*Kérdezi meg óvatosan, mint aki szinte biztos a válaszban, csak szeretné hallani. A házszabályokra bólint.*
- Sebesült társammal nem lesz gond, a másikkal pedig beszélek. Igyekszünk minél kevésbé a terhedre lenni.
*Nem szívesen vállal felelősséget helyettük, hiszen eléggé zabolátlanok tudnak lenni, de Wagzalnak úgysincs más választása, Dreyia pedig szabadon dönthet, hogy elfogadja-e a feltételt, vagy inkább továbbáll.
Dreyia után indul tehát, akivel igen érdekes körülmények között találkozik. Megpillantva az áruló nőstényt, tenyere azonnal viszketni kezd, meg is állapodik tőre markolatán, de nem húzza elő a fegyvert. Visszatér a sötét pillantás.*
- Ez az áruló mit keres itt?
*Kérdezi csendesen, fojtott indulattal. Látja, hogy lefegyverzetten, megalázottan ballag, de még mindig él, és inkább Dreyia tűnik sérültnek. Ez még inkább felbosszantja.*
- Itt nem maradhat.
*Esze ágában sincs magával vinni oda, ahol befogadták őket. És biztosan nem fogják hagyni a maguk igazságszolgáltatását sem az itteniek a portájukon. Azért meghallgatja Dreyia szavait, hátha valami terve van. S közben megfigyeli, milyen az állapota, hátha gyors segítségre van szüksége.*
- Ispotály?
*Kapja fel a fejét. Lehet, hogy ott jobb helyen lenne a zsoldos, szakértő kezek között, elvégre Zam közel sem nevezhető képzett ápolónak. Ám rögtön eszébe jut az is, mennyire népszerűek errefelé és talán ezért nem került eddig szóba.*
- Nem fogadnának ott minket?
*Kérdezi meg óvatosan, mint aki szinte biztos a válaszban, csak szeretné hallani. A házszabályokra bólint.*
- Sebesült társammal nem lesz gond, a másikkal pedig beszélek. Igyekszünk minél kevésbé a terhedre lenni.
*Nem szívesen vállal felelősséget helyettük, hiszen eléggé zabolátlanok tudnak lenni, de Wagzalnak úgysincs más választása, Dreyia pedig szabadon dönthet, hogy elfogadja-e a feltételt, vagy inkább továbbáll.
Dreyia után indul tehát, akivel igen érdekes körülmények között találkozik. Megpillantva az áruló nőstényt, tenyere azonnal viszketni kezd, meg is állapodik tőre markolatán, de nem húzza elő a fegyvert. Visszatér a sötét pillantás.*
- Ez az áruló mit keres itt?
*Kérdezi csendesen, fojtott indulattal. Látja, hogy lefegyverzetten, megalázottan ballag, de még mindig él, és inkább Dreyia tűnik sérültnek. Ez még inkább felbosszantja.*
- Itt nem maradhat.
*Esze ágában sincs magával vinni oda, ahol befogadták őket. És biztosan nem fogják hagyni a maguk igazságszolgáltatását sem az itteniek a portájukon. Azért meghallgatja Dreyia szavait, hátha valami terve van. S közben megfigyeli, milyen az állapota, hátha gyors segítségre van szüksége.*
2017. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-02-24 22:02:05
Üzenet elküldve: 2019-02-24 22:02:05
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Csatahajó//
*Nozarin örül ügyességének és trükkösségének, amivel ezt a tökéletes csapdát felállította Karheia számára, amiből semmiképp se tud szabadulni. Legalább is ezt hitte, amíg szívének hölgye nem kezdett sunyi ellentámadásba és nem mintha eddig aggódnia kellett volna, hogy túl nagyot esik a vérnyomása, de úgy látszik, Karheia örömmel serkenti fel a bárd eddig lappangó ösztöneit, melyet egy elégedett morgással és lassabb csókokkal jutalmaz. Őzvadász tekintete Karheiára vetül, ahogy elhangzik a fenyegetés.*
-Akkor kénytelen vagyok valahogy elcsendesíteni téged...
*Majd egy hosszú és vehemens csókban részesíti a nőt, egyik keze pedig feljebb sétál a hátán, de csak azért, hogy a másik... khm... lejjebbmászhasson. Veszélyes húrokat pengetett meg Karheia és már Nozarin fülébe mászott a csábító dallam, melyről nehezen tud lemondani.*
*Nozarin örül ügyességének és trükkösségének, amivel ezt a tökéletes csapdát felállította Karheia számára, amiből semmiképp se tud szabadulni. Legalább is ezt hitte, amíg szívének hölgye nem kezdett sunyi ellentámadásba és nem mintha eddig aggódnia kellett volna, hogy túl nagyot esik a vérnyomása, de úgy látszik, Karheia örömmel serkenti fel a bárd eddig lappangó ösztöneit, melyet egy elégedett morgással és lassabb csókokkal jutalmaz. Őzvadász tekintete Karheiára vetül, ahogy elhangzik a fenyegetés.*
-Akkor kénytelen vagyok valahogy elcsendesíteni téged...
*Majd egy hosszú és vehemens csókban részesíti a nőt, egyik keze pedig feljebb sétál a hátán, de csak azért, hogy a másik... khm... lejjebbmászhasson. Veszélyes húrokat pengetett meg Karheia és már Nozarin fülébe mászott a csábító dallam, melyről nehezen tud lemondani.*
2016. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-02-24 21:29:16
Üzenet elküldve: 2019-02-24 21:29:16
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 472
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 472
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Csatahajó//
*Rohama közben orvul megtámadják és foglyul ejtik, a pici és gyenge Karheia pedig nem tud ez ellen tenni egyebet, mint viselni a szenvedéssel teli perceket. Annyira kínlódik, hogy fogvatartója nyakát át is öleli karjaival.*
- Jaj nekem!
*Nyújtja is arcát a gaz támadónak, de az jobb célpontot talál magának és Karheia már érzi itt a vesztét. Gyönge teste megfeszül az erős karok alatt, de mindhiába. Lassan nevetéssé alakulnak levegővételei, egyre hevesebbé és szaporábbá, de nem olyan intenzív jelenséggé, hogy az bármi kellemetlenséget vonzzon maga után. Azért egy próbát megérhet.*
- Be... fogok pisilni. Hagyd abba!
*De Karheia sokat tanult az ő sumák dalnokától és váratlan ellentámadást indít. Ráborul annak vállára és mivel közel kerül a kiszemelt ponthoz, ezért sunyin beleharap a felkínált fülcimpába. Ha meg már úgyis ott van, akkor forró leheletével és huncut nyelvének simogatásával nyomást helyezhet a könyörtelen támadóra. Mert bizony Karheia meg tudja védeni magát, ha kell. Ha nevetve is, de megteszi.*
- Azt akarod, hogy segítségért kiáltsak? Rögtön tíz barbár teremne itt, hogy védelmemre keljen.
*Olyan nyilvánvaló túlzás, hogy Karheia meg sem próbálja elrejteni széles vigyorát, ami a csikizésből is fakad. Mindenesetre ő jól szórakozik ezen.*
*Rohama közben orvul megtámadják és foglyul ejtik, a pici és gyenge Karheia pedig nem tud ez ellen tenni egyebet, mint viselni a szenvedéssel teli perceket. Annyira kínlódik, hogy fogvatartója nyakát át is öleli karjaival.*
- Jaj nekem!
*Nyújtja is arcát a gaz támadónak, de az jobb célpontot talál magának és Karheia már érzi itt a vesztét. Gyönge teste megfeszül az erős karok alatt, de mindhiába. Lassan nevetéssé alakulnak levegővételei, egyre hevesebbé és szaporábbá, de nem olyan intenzív jelenséggé, hogy az bármi kellemetlenséget vonzzon maga után. Azért egy próbát megérhet.*
- Be... fogok pisilni. Hagyd abba!
*De Karheia sokat tanult az ő sumák dalnokától és váratlan ellentámadást indít. Ráborul annak vállára és mivel közel kerül a kiszemelt ponthoz, ezért sunyin beleharap a felkínált fülcimpába. Ha meg már úgyis ott van, akkor forró leheletével és huncut nyelvének simogatásával nyomást helyezhet a könyörtelen támadóra. Mert bizony Karheia meg tudja védeni magát, ha kell. Ha nevetve is, de megteszi.*
- Azt akarod, hogy segítségért kiáltsak? Rögtön tíz barbár teremne itt, hogy védelmemre keljen.
*Olyan nyilvánvaló túlzás, hogy Karheia meg sem próbálja elrejteni széles vigyorát, ami a csikizésből is fakad. Mindenesetre ő jól szórakozik ezen.*
2015. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-02-24 20:42:54
Üzenet elküldve: 2019-02-24 20:42:54
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
//Vészmadarak//
* Zammiria kérdésére a helyiek összenéznek, majd mintha egy emberként fordítanák a fejüket a Vashegy felé. *
- Az Ispotályban találhatsz mindenféle italt, mi sajnos nem árulunk. * Tárják szét a karjaikat, az ital olyan luxuscikk, amire a legtöbbeknek nem telik errefelé. A férfi pedig elégedetten bólint arra, hogy a nő elfogadja a feltételeit. *
- De nem csak neked kell elfogadnod, hanem a csapatod minden tagjának. Nincs rendetlenkedés, egymás torkának esés, gyilkosság a házamban. Világos? * Szigorú a hangja, úgy tűnik, hogy ebben a témában nem tervez alkudozni. Már így is komoly kockázatot vállal, hogy ezeket az idegeneket beengedi a házába, ez látszik is rajta, amikor szúrós pillantásokkal méregeti a nőt és az orkot. A kérésre kelletlenül bólint, eddig is vigyázott rá, ezután is fog. Ezek után elindulhat vissza, és megtalálja társát is, a nővel az oldalán, aki korábban majdnem Wagzal életét vette. Első ránézésre kiszúrhatja, hogy utóbbi fegyvertelen, és ha jobban megnézi, akkor talán azt is kiszúrja, hogy páncélja sincs már rajta.
Dreyia valószínűleg jól teszi, hogy elköti a sebet visszafelé. Ha egyedül akar sétálni, Mirlahhin segítsége nélkül, akkor arra is képes, de feje még mindig nem tiszta, és a fájdalom sem enyhül. Mirlahin pedig mindeközben engedelmesen követi új gazdáját. *
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.02.24 20:50:04
* Zammiria kérdésére a helyiek összenéznek, majd mintha egy emberként fordítanák a fejüket a Vashegy felé. *
- Az Ispotályban találhatsz mindenféle italt, mi sajnos nem árulunk. * Tárják szét a karjaikat, az ital olyan luxuscikk, amire a legtöbbeknek nem telik errefelé. A férfi pedig elégedetten bólint arra, hogy a nő elfogadja a feltételeit. *
- De nem csak neked kell elfogadnod, hanem a csapatod minden tagjának. Nincs rendetlenkedés, egymás torkának esés, gyilkosság a házamban. Világos? * Szigorú a hangja, úgy tűnik, hogy ebben a témában nem tervez alkudozni. Már így is komoly kockázatot vállal, hogy ezeket az idegeneket beengedi a házába, ez látszik is rajta, amikor szúrós pillantásokkal méregeti a nőt és az orkot. A kérésre kelletlenül bólint, eddig is vigyázott rá, ezután is fog. Ezek után elindulhat vissza, és megtalálja társát is, a nővel az oldalán, aki korábban majdnem Wagzal életét vette. Első ránézésre kiszúrhatja, hogy utóbbi fegyvertelen, és ha jobban megnézi, akkor talán azt is kiszúrja, hogy páncélja sincs már rajta.
Dreyia valószínűleg jól teszi, hogy elköti a sebet visszafelé. Ha egyedül akar sétálni, Mirlahhin segítsége nélkül, akkor arra is képes, de feje még mindig nem tiszta, és a fájdalom sem enyhül. Mirlahin pedig mindeközben engedelmesen követi új gazdáját. *
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.02.24 20:50:04
2014. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-02-24 18:51:11
Üzenet elküldve: 2019-02-24 18:51:11
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Vészmadarak//
//16+ feletti elemet is tartalmazhat!//
*Csodálkozva veszi tudomásul a körülötte pöttyöződő vércseppeket, de mielőtt bármit is reagálhatna, kéz nyúl álláért és kényszeríti fel tekintetét.*
-A tiéd vagyok.
*Suttogja fásultan, majd nagyot nyel. Az életért és a hatalomért csupán el kell viselnie fülének a szolga jelzőt. E két jutalomért szíves örömest dobja sutba az önbecsülését, még ha önuralomra lesz is szüksége, míg megszokja a helyzetét.
Dreyia megcsókolja, ő pedig tűri. Talán a rontást veszi le épp róla, de az is lehet, hogy csupán kedvtelésből teszi. Végtére is mindegy, bolond lenne ellenkezni. Érzi, ahogy ajkán végigfolyik a meleg vércsepp, majd Dreyia szavaira ő is feltápászkodik. Ha szükséges, segít Dreyiának, a hóna alá nyúl, támogatja. Elvégre nem lehet baja, hisz az ő élete is múlik rajta... Nomeg az ő nyomában lépve vezet az út a hatalomhoz is.
Gyomra szaltózik egyet a gondolatra, hogy most visszamennek a kettőshöz. Ő pedig fegyvertelen. Wagzal ki fogja csontozni azért, amit tett... De egyértelmű, kinek a védelmét kell keresnie, elvégre immáron Dreyiáé. Ő erős. Majd ő fele érte az ork előtt. Bizonyára ellentétet fog szülni a jelenléte kettejük között, ami egyáltalán nem baj. Legalábbis számára.*
//16+ feletti elemet is tartalmazhat!//
*Csodálkozva veszi tudomásul a körülötte pöttyöződő vércseppeket, de mielőtt bármit is reagálhatna, kéz nyúl álláért és kényszeríti fel tekintetét.*
-A tiéd vagyok.
*Suttogja fásultan, majd nagyot nyel. Az életért és a hatalomért csupán el kell viselnie fülének a szolga jelzőt. E két jutalomért szíves örömest dobja sutba az önbecsülését, még ha önuralomra lesz is szüksége, míg megszokja a helyzetét.
Dreyia megcsókolja, ő pedig tűri. Talán a rontást veszi le épp róla, de az is lehet, hogy csupán kedvtelésből teszi. Végtére is mindegy, bolond lenne ellenkezni. Érzi, ahogy ajkán végigfolyik a meleg vércsepp, majd Dreyia szavaira ő is feltápászkodik. Ha szükséges, segít Dreyiának, a hóna alá nyúl, támogatja. Elvégre nem lehet baja, hisz az ő élete is múlik rajta... Nomeg az ő nyomában lépve vezet az út a hatalomhoz is.
Gyomra szaltózik egyet a gondolatra, hogy most visszamennek a kettőshöz. Ő pedig fegyvertelen. Wagzal ki fogja csontozni azért, amit tett... De egyértelmű, kinek a védelmét kell keresnie, elvégre immáron Dreyiáé. Ő erős. Majd ő fele érte az ork előtt. Bizonyára ellentétet fog szülni a jelenléte kettejük között, ami egyáltalán nem baj. Legalábbis számára.*
2013. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-02-24 18:30:09
Üzenet elküldve: 2019-02-24 18:30:09
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Csatahajó//
*A rabszolgaság ideje véget ért, de Rheiának az új korszak veszélyeivel is szembe kell néznie, mint például nyafogó dalnokával, akit ezen színjáték nem tud megtéveszteni. Ez is az ő drágalátos ünnepének kárára megy, melyért nyilván további követeléseket fog felhalmozni, hamarosan. Jelenleg csak pusziszkodó pilléjét felkapja és magához ölelve cipeli tovább, majd viszontcsókokkal halmozza el.*
-Persze-persze, most türelmes és kedves, de emlékszem én a sumákra, a cserfesre és egyéb szidalmakra, amiket teljesen alaptalanul kapok. Azt hiszed, ezt büntetlenül megúszod?
*Csiklandós csóközön Rheia nyakára és Nozarin erős karjai közül szabadulni se tud, hisz nem ejtené le a világért se. Aljas egy csapda ez, melyből meglátjuk, hogy szabadul hősnőnk.*
*A rabszolgaság ideje véget ért, de Rheiának az új korszak veszélyeivel is szembe kell néznie, mint például nyafogó dalnokával, akit ezen színjáték nem tud megtéveszteni. Ez is az ő drágalátos ünnepének kárára megy, melyért nyilván további követeléseket fog felhalmozni, hamarosan. Jelenleg csak pusziszkodó pilléjét felkapja és magához ölelve cipeli tovább, majd viszontcsókokkal halmozza el.*
-Persze-persze, most türelmes és kedves, de emlékszem én a sumákra, a cserfesre és egyéb szidalmakra, amiket teljesen alaptalanul kapok. Azt hiszed, ezt büntetlenül megúszod?
*Csiklandós csóközön Rheia nyakára és Nozarin erős karjai közül szabadulni se tud, hisz nem ejtené le a világért se. Aljas egy csapda ez, melyből meglátjuk, hogy szabadul hősnőnk.*
2012. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-02-24 16:53:33
Üzenet elküldve: 2019-02-24 16:53:33
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
//Vészmadarak//
//16+ feletti elemet is tartalmazhat//
*A terve csöppet meredeken alakul, ahogy a szökevény elkezd vetkőzni. Majd a pénzt is elé teszi, majd a lábainál hódol. Nem épp ezt tervezte, és humora sincs ehhez. De a látszatot muszáj fent tartani. Szíve szerint a világból kirohanna, azért amit tett, de erre se ideje se a helyzet nem alkalmas. A seb amit okozott ugyan nem vészes, de a teste köszöni, szépen még egy ilyet nem kér. Kicsit megszédül, és pár csepp vér esik Mirlahinra. De mielőtt lebukna, hogy elgyengült és most épp bárki kiüthetné, fél térdre ereszkedik az előtte alázatos pózba süllyedt nő elé. A nő állához ér és felemeli, hogy szemkontaktus meg legyen.*
-Azt hiszem, van még esélyed az életre. Hisz tudod, hogy az enyém, vagy amíg, és amikor akarom. De tartom magam ahhoz, hogy feloldom a kötést. *Az egyetlen gond hogy fogalma sincs, hogy de majd tesz valamit.*-De ha meg is tettem, utána se változik a helyzeted. Nem leszel tőlem biztonságban. Csak akkor, ha betartod a szabályaimat. Nem leszek kegyetlen veled, csak ha megint elárulsz vagy cserbenhagysz. Nem szokásom harmadik esélyeket osztogatni. Már ez se biztos, hogy megérdemled, viszont ma jó napom van.
*Kezét a sebére húzza, lenyalja, a vért róla kicsit elkeni a száján. Elmosolyodik, és véres ajakkal apró csókot lehel az előtte lévő nő szájára. Amint érzi, hogy a szervezete végre feldolgozta a sokkot és viszonylag stabilabb felemelkedik, illetve előtte magához veszi a kipakolt holmit. Amint eltette, rá néz Mirlahinra.*
-Mozgás, nem érek rá egész nap. Még esélyes hogy valami bírságot kell fizetnem a kis lövész bemutatód miatt. Nem szeretném ha növekedne amiatt, hogy távol vagyunk. Na meg a többiek miatt is aggódom.
*Hátat fordítva új szolgájának a társai felé sétál vissza. Immár nem egyedül, mint tervezte. De egy dolgot megtanult. Sosem szabadul az örökségétől, akinek a lelkében sötétség van, mindig kegyetlenné válik. De azért próbálkozik a jó dolgokkal is. Menet közben meg áll és egy rögtönzött kötést tesz a sebére, hogy ne haljon bele a vérveszteségbe még véletlenül se. A gyógynövényes asszonynál meg bevásárol ő is. Azután folytatja a sétát a piac felé.*
//16+ feletti elemet is tartalmazhat//
*A terve csöppet meredeken alakul, ahogy a szökevény elkezd vetkőzni. Majd a pénzt is elé teszi, majd a lábainál hódol. Nem épp ezt tervezte, és humora sincs ehhez. De a látszatot muszáj fent tartani. Szíve szerint a világból kirohanna, azért amit tett, de erre se ideje se a helyzet nem alkalmas. A seb amit okozott ugyan nem vészes, de a teste köszöni, szépen még egy ilyet nem kér. Kicsit megszédül, és pár csepp vér esik Mirlahinra. De mielőtt lebukna, hogy elgyengült és most épp bárki kiüthetné, fél térdre ereszkedik az előtte alázatos pózba süllyedt nő elé. A nő állához ér és felemeli, hogy szemkontaktus meg legyen.*
-Azt hiszem, van még esélyed az életre. Hisz tudod, hogy az enyém, vagy amíg, és amikor akarom. De tartom magam ahhoz, hogy feloldom a kötést. *Az egyetlen gond hogy fogalma sincs, hogy de majd tesz valamit.*-De ha meg is tettem, utána se változik a helyzeted. Nem leszel tőlem biztonságban. Csak akkor, ha betartod a szabályaimat. Nem leszek kegyetlen veled, csak ha megint elárulsz vagy cserbenhagysz. Nem szokásom harmadik esélyeket osztogatni. Már ez se biztos, hogy megérdemled, viszont ma jó napom van.
*Kezét a sebére húzza, lenyalja, a vért róla kicsit elkeni a száján. Elmosolyodik, és véres ajakkal apró csókot lehel az előtte lévő nő szájára. Amint érzi, hogy a szervezete végre feldolgozta a sokkot és viszonylag stabilabb felemelkedik, illetve előtte magához veszi a kipakolt holmit. Amint eltette, rá néz Mirlahinra.*
-Mozgás, nem érek rá egész nap. Még esélyes hogy valami bírságot kell fizetnem a kis lövész bemutatód miatt. Nem szeretném ha növekedne amiatt, hogy távol vagyunk. Na meg a többiek miatt is aggódom.
*Hátat fordítva új szolgájának a társai felé sétál vissza. Immár nem egyedül, mint tervezte. De egy dolgot megtanult. Sosem szabadul az örökségétől, akinek a lelkében sötétség van, mindig kegyetlenné válik. De azért próbálkozik a jó dolgokkal is. Menet közben meg áll és egy rögtönzött kötést tesz a sebére, hogy ne haljon bele a vérveszteségbe még véletlenül se. A gyógynövényes asszonynál meg bevásárol ő is. Azután folytatja a sétát a piac felé.*
2011. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-02-24 16:28:56
Üzenet elküldve: 2019-02-24 16:28:56
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 472
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 472
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Csatahajó//
*Meg kell állapítani magában, hogy Nozarin nevével komoly gondok lehetnek, mert Prexiarnak sem sikerült helyesen megjegyeznie és úgy tűnik Waldrannak sem. A férfi gyorsan ki is lesz javítva, így a kötelező formaságokat letudják. A papírt elveszi és hálásan megköszöni a részletes leírást, illetve a lehetőséget. Úgy tűnik a sok éves sanyarúságának ténylegesen véget ért, mert jóformán a semmiért komoly bizalmat helyeznek belé és ezért nem fog győzni köszönetet mondani.*
*De a kötelesség az nem mindenek felett van. Miután a fegyvereket, amikre semmi szüksége, csupán nála vannak megigazgatja és a papírt is kétszer leellenőrzi, hogy eltette, mehetnek is tovább. Synmira még várat magára, mert ha napjuk jelentős részét át is kell formálják, azért a piacozásról nem hajlandó lemondani.*
- Akkor menjünk, vásároljunk, most már tényleg.
*Mivel végre újra kettesben vannak, ezért arca is egyértelműen megkönnyebbül, széles mosollyal fordul az ő Nozarinja felé. Mivel tudja, hogy elkerülhetetlen a panasz áradat, ezért úgy dönt, hogy inkább megelőzi azt és ő hozza fel, illetve megtorpanásra készteti a férfit, hogy váratlanul a nyakába ugorjon.*
- Oooolyan nagyon szerencsés vagyok, hogy egy ilyen helyes *Egy puszit nyom az arcára.* kedves *Még egy újabbat kicsit arrébb.* és türelmes dalnokom van.
*Gyorsan, mint egy hurrikán el is árasztja szívének választottját sok-sok apró csókkal, hogy kicsit koptassa a szemének kellemes vonásokat.*
*Meg kell állapítani magában, hogy Nozarin nevével komoly gondok lehetnek, mert Prexiarnak sem sikerült helyesen megjegyeznie és úgy tűnik Waldrannak sem. A férfi gyorsan ki is lesz javítva, így a kötelező formaságokat letudják. A papírt elveszi és hálásan megköszöni a részletes leírást, illetve a lehetőséget. Úgy tűnik a sok éves sanyarúságának ténylegesen véget ért, mert jóformán a semmiért komoly bizalmat helyeznek belé és ezért nem fog győzni köszönetet mondani.*
*De a kötelesség az nem mindenek felett van. Miután a fegyvereket, amikre semmi szüksége, csupán nála vannak megigazgatja és a papírt is kétszer leellenőrzi, hogy eltette, mehetnek is tovább. Synmira még várat magára, mert ha napjuk jelentős részét át is kell formálják, azért a piacozásról nem hajlandó lemondani.*
- Akkor menjünk, vásároljunk, most már tényleg.
*Mivel végre újra kettesben vannak, ezért arca is egyértelműen megkönnyebbül, széles mosollyal fordul az ő Nozarinja felé. Mivel tudja, hogy elkerülhetetlen a panasz áradat, ezért úgy dönt, hogy inkább megelőzi azt és ő hozza fel, illetve megtorpanásra készteti a férfit, hogy váratlanul a nyakába ugorjon.*
- Oooolyan nagyon szerencsés vagyok, hogy egy ilyen helyes *Egy puszit nyom az arcára.* kedves *Még egy újabbat kicsit arrébb.* és türelmes dalnokom van.
*Gyorsan, mint egy hurrikán el is árasztja szívének választottját sok-sok apró csókkal, hogy kicsit koptassa a szemének kellemes vonásokat.*
2010. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-02-24 16:04:48
Üzenet elküldve: 2019-02-24 16:04:48
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 114
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 114
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Vészmadarak//
* A négyes egyetlen pasi tagja mit sem tudva magáról fekszik a földön. Olyan korban él ő, ahol a férfiak még férfiak voltak és jobban bűzlöttek a lovuknál. De ez a megállapítás Wagzalra nem igaz. A Hororin család sarja sok értékes felszerelést lopott el Pirtianes pompázatos palotájából, amit azelőtt védett, de hátas nem volt köztük. Csupán ezért nem tud vele vetekedni az illatokban.
Semmit nem érez Zammiria érintéséből valószínűleg. Sem az őt ellátók kezeiből. Még csak nem is tudva róla, hogy tőlük nem olyan messze lévő épületben a legkülönbözőbb színben árulnak világos varázsitalokat. Ebből az egyik fajta most nagyon hatásos lenne.
Ám a csapat nem rendelkezik helyismerettel, ezért az állítólagos szabónő is csak a tömeghez tud fordulni, nem pedig ezen kotyvalékok tudorjaihoz. Csak találgatni lehet, hogy jó felé kanyarodik majd sorsa.*
* A négyes egyetlen pasi tagja mit sem tudva magáról fekszik a földön. Olyan korban él ő, ahol a férfiak még férfiak voltak és jobban bűzlöttek a lovuknál. De ez a megállapítás Wagzalra nem igaz. A Hororin család sarja sok értékes felszerelést lopott el Pirtianes pompázatos palotájából, amit azelőtt védett, de hátas nem volt köztük. Csupán ezért nem tud vele vetekedni az illatokban.
Semmit nem érez Zammiria érintéséből valószínűleg. Sem az őt ellátók kezeiből. Még csak nem is tudva róla, hogy tőlük nem olyan messze lévő épületben a legkülönbözőbb színben árulnak világos varázsitalokat. Ebből az egyik fajta most nagyon hatásos lenne.
Ám a csapat nem rendelkezik helyismerettel, ezért az állítólagos szabónő is csak a tömeghez tud fordulni, nem pedig ezen kotyvalékok tudorjaihoz. Csak találgatni lehet, hogy jó felé kanyarodik majd sorsa.*
2009. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-02-24 14:33:32
Üzenet elküldve: 2019-02-24 14:33:32
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Ha egy üzlet beindul//
//Pár nap múlva a hajónál//
*Az üzlet tehát megköttetik, és az eredeti árnál maradnak. Learon tehát tényleg feleslegesen utaztatta meg a hordót. Nincs mit tenni, ha a férfinak nincs annyi pénze, hogy megvegye, akkor sajnálatosan haza kell vinnie a jó bort.* ~Talán majd jövőre!~ *Ismétli meg magában, amit előbb is elmondott. A pénzt a többi közé süllyeszti és nem számolja át. Bízik abban, hogy nem verte át őt a kereskedő.*
-Akkor nagyon örültem! Sikeres üzletet és jó szelet! *Ül vissza a szekerére és megfordítja abba az irányba, amerről jött.*
//Derin birtok//
*Amint visszaért a birtokára, lepakolja a hordót a többi közé, és elgondolkodik, hogy most mit csináljon. Számba kéne vennie az elraktározott dolgait is, meg minden egyebet, amit eddig összeharácsolt az alatt az öt év alatt amióta idetelepedett.* ~Hogy elrepült az idő! Szinte hihetetlen!~ *Nem pihen sokáig. Miután az állatai körüli munkákat elvégzi, el is indul Amon felé, hogy munkát szerezzen, vagy a munkásait végre megnézze. A pestisnek vége, tehát ha szerencsésen túlélte a család, akkor ideje lenne elhelyezkedniük a birtokon és munkába állni! Itt a télre nem lesz sok dolguk, de egy jó ember feltalálja magát! Ezzel visszaül a bakra és elkezd felfelé menni a szerpentinen, hogy elérje a kaput. Közben találkozik egy küldönccel, aki elmondja neki, hogy munka van, méghozzá építkezés!* ~Na ebből nem maradhatok ki!~
A hozzászólás írója (Learon Derin) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.02.24 14:33:53
//Pár nap múlva a hajónál//
*Az üzlet tehát megköttetik, és az eredeti árnál maradnak. Learon tehát tényleg feleslegesen utaztatta meg a hordót. Nincs mit tenni, ha a férfinak nincs annyi pénze, hogy megvegye, akkor sajnálatosan haza kell vinnie a jó bort.* ~Talán majd jövőre!~ *Ismétli meg magában, amit előbb is elmondott. A pénzt a többi közé süllyeszti és nem számolja át. Bízik abban, hogy nem verte át őt a kereskedő.*
-Akkor nagyon örültem! Sikeres üzletet és jó szelet! *Ül vissza a szekerére és megfordítja abba az irányba, amerről jött.*
//Derin birtok//
*Amint visszaért a birtokára, lepakolja a hordót a többi közé, és elgondolkodik, hogy most mit csináljon. Számba kéne vennie az elraktározott dolgait is, meg minden egyebet, amit eddig összeharácsolt az alatt az öt év alatt amióta idetelepedett.* ~Hogy elrepült az idő! Szinte hihetetlen!~ *Nem pihen sokáig. Miután az állatai körüli munkákat elvégzi, el is indul Amon felé, hogy munkát szerezzen, vagy a munkásait végre megnézze. A pestisnek vége, tehát ha szerencsésen túlélte a család, akkor ideje lenne elhelyezkedniük a birtokon és munkába állni! Itt a télre nem lesz sok dolguk, de egy jó ember feltalálja magát! Ezzel visszaül a bakra és elkezd felfelé menni a szerpentinen, hogy elérje a kaput. Közben találkozik egy küldönccel, aki elmondja neki, hogy munka van, méghozzá építkezés!* ~Na ebből nem maradhatok ki!~
A hozzászólás írója (Learon Derin) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.02.24 14:33:53
2008. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-02-24 13:52:26
Üzenet elküldve: 2019-02-24 13:52:26
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Ha egy üzlet beindul//
//Pár nap múlva a hajónál//
*Az igric ugyanolyan nyájasan mosolyog, mint akkor, amikor a kecskeszagú megjelent az árujával. Ugyanúgy mosolyogva hallgatja a férfi szavait, amelyben burkoltan bár, de egyértelműen sértegeti őt.*
- Maradunk. *Fogadja el a kinyújtott kezet, majd átadja a 300 aranyat Learon Derin-nek.
*
- Pakoljatok fel! A hordót hagyjátok. *Int Reenonak és Nyikhajnak.*
- További szép napot! *Köszön el széles mosollyal Learontól, majd hátat fordít, s míg az övéi felpakolják a megvett árukat, ő maga faképnél hagyja a kecskeszagút.
Megtorpan, amikor Latamie megjelenik, egyrészt azért, mert végre megérkeztek, másrészt azért, mert nem Meronnan lépdel mellette, hanem egy teljesen ismeretlen, kölyökképű férfi.
A vörös szirén és a kölyök után lép fel a hajóra, leheletnyivel lemaradva tőlük, de éppen időben, hogy hallja a lejátszódó beszélgetés szavait.*
- Igaz. *Nem mondja meg, hogy melyik része avagy mindkettő, de nem is látszik rajta, hogy tovább akarna magyarázkodni. Fájdalmas grimasszal masszírozza meg az orrnyergét. Az a kecskeszagú paraszt feldühítette.*
- Hol van Meronnan? *Mindig a lényegre. A fiatal harcost csak végigméri, de láthatóan Latamievel van, a tartása, az állása, ahogy a vörös mögött áll. Mint egy véreb, ami a gazdáját védi. Később majd kitér rá is, most csak a legfontosabbakkal törődik. Hogy elhagyhassák végre ezt az átkozott földet. A Thargodar lánnyal folytatott pásztoróra kellemes emléke múlóban van.
Abba nem szól bele, hogy Latamie magáénak titulálja a hajót. Bár mindhármuk aranya benne van, a tudása és a tapasztalatai nélkül csak egy nagyon drága uszadékfa a vizen.*
- Nos? *Sürgeti a választ, ahogy Reenot és Nyikhajt figyelik, ahogy a hajóra hozzák az utolsó dolgokat is kifutás előtt.*
//Pár nap múlva a hajónál//
*Az igric ugyanolyan nyájasan mosolyog, mint akkor, amikor a kecskeszagú megjelent az árujával. Ugyanúgy mosolyogva hallgatja a férfi szavait, amelyben burkoltan bár, de egyértelműen sértegeti őt.*
- Maradunk. *Fogadja el a kinyújtott kezet, majd átadja a 300 aranyat Learon Derin-nek.
*- Pakoljatok fel! A hordót hagyjátok. *Int Reenonak és Nyikhajnak.*
- További szép napot! *Köszön el széles mosollyal Learontól, majd hátat fordít, s míg az övéi felpakolják a megvett árukat, ő maga faképnél hagyja a kecskeszagút.
Megtorpan, amikor Latamie megjelenik, egyrészt azért, mert végre megérkeztek, másrészt azért, mert nem Meronnan lépdel mellette, hanem egy teljesen ismeretlen, kölyökképű férfi.
A vörös szirén és a kölyök után lép fel a hajóra, leheletnyivel lemaradva tőlük, de éppen időben, hogy hallja a lejátszódó beszélgetés szavait.*
- Igaz. *Nem mondja meg, hogy melyik része avagy mindkettő, de nem is látszik rajta, hogy tovább akarna magyarázkodni. Fájdalmas grimasszal masszírozza meg az orrnyergét. Az a kecskeszagú paraszt feldühítette.*
- Hol van Meronnan? *Mindig a lényegre. A fiatal harcost csak végigméri, de láthatóan Latamievel van, a tartása, az állása, ahogy a vörös mögött áll. Mint egy véreb, ami a gazdáját védi. Később majd kitér rá is, most csak a legfontosabbakkal törődik. Hogy elhagyhassák végre ezt az átkozott földet. A Thargodar lánnyal folytatott pásztoróra kellemes emléke múlóban van.
Abba nem szól bele, hogy Latamie magáénak titulálja a hajót. Bár mindhármuk aranya benne van, a tudása és a tapasztalatai nélkül csak egy nagyon drága uszadékfa a vizen.*
- Nos? *Sürgeti a választ, ahogy Reenot és Nyikhajt figyelik, ahogy a hajóra hozzák az utolsó dolgokat is kifutás előtt.*
2007. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-02-24 13:21:47
Üzenet elküldve: 2019-02-24 13:21:47
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Úton Amonra//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A lány, bár szó nélkül tudomásul veszi, hogy vele tart, nyilvánvalóan ideges rá. Syd nem bánja, számolt vele, hogy ez lesz, de rohadjon meg, ha mostantól csak ücsörögni fog otthon. Nem nyomorék lett, csak süket. Ami pedig a süketséget illeti, furcsa jelenségre lesz figyelmes. Mintha a korábban csak képzeltnek tűnő hangokhoz hasonló foszlányok szűrődnének el hozzá, éppen csak átkukkantva az érzékelési határ felett. A férfi reméli, hogy ez a lassan visszatérő hallásának első jele és nem kezdett el megtébolyodni. Az egyre erősödő sípolás, bár piszok idegesítő, de inkább az első verzió felé mutat. Naesalának még nem szól, bizonyosságot akar szerezni, mielőtt esetleg mindkettőjüket kiteszi egy szörnyű csalódásnak.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A lány, bár szó nélkül tudomásul veszi, hogy vele tart, nyilvánvalóan ideges rá. Syd nem bánja, számolt vele, hogy ez lesz, de rohadjon meg, ha mostantól csak ücsörögni fog otthon. Nem nyomorék lett, csak süket. Ami pedig a süketséget illeti, furcsa jelenségre lesz figyelmes. Mintha a korábban csak képzeltnek tűnő hangokhoz hasonló foszlányok szűrődnének el hozzá, éppen csak átkukkantva az érzékelési határ felett. A férfi reméli, hogy ez a lassan visszatérő hallásának első jele és nem kezdett el megtébolyodni. Az egyre erősödő sípolás, bár piszok idegesítő, de inkább az első verzió felé mutat. Naesalának még nem szól, bizonyosságot akar szerezni, mielőtt esetleg mindkettőjüket kiteszi egy szörnyű csalódásnak.*
2006. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-02-24 10:45:46
Üzenet elküldve: 2019-02-24 10:45:46
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Vészmadarak//
*Gyomra mintha kisebb gombóccá szorulna össze a rossz hírek hallatán, kezét Wagzal karjára teszi, bár sejti, hogy ebből semmit nem fog fel. Egy félbéna testőr élete igen nehéznek ígérkezik. Bár az is lehet, hogy ettől új dinamikát kap társulásuk. A gyógyító ital említésére kedvetlenül bólint egy szusszanással. Amint a gyógyfűárus munkája végeztével feláll, hálát kifejezőn pillant rá.*
- Köszönöm a segítséget. Egyébként, a zöld italt be tudom itt valahol szerezni? Ha nem is feltétlenül árustól, hanem olyantól, aki magának tartja, az is érdekel.
*Ébred benne némi remény, elvégre egy piac közepén vannak, egy harcos csoportosulás tőszomszédságában. A férfi szavai kemények, de jelenleg szüksége van rá, ezért igyekszik uralkodni arckifejezésén és elrejteni nemtetszését. Az ajánlat méltányos, rosszabbat is kénytelen lenne elfogadni jelen helyzetében, ezért egy halvány mosolyt magára öltve bólint.*
- Elfogadjuk a feltételeket. De előbb még szeretném megkeresni a társamat. Megtennéd, hogy addig vigyázol rá?
*Arrafelé néz, amerre Dreyiát hagyta el, hátha látja visszafelé jönni. Közben kibújik köpönyegéből és Wagzalra teríti, de a holmiját magánál tartja. Nem jó sokáig itt tartani a hideg földön, és ha tippet kap, akkor a gyógyitalnak is utána kell járnia mielőbb, de minden sokkal egyszerűbb lenne, ha ketten osztoznak a teendőkön. Szíve szerint tehát futva elindul. Ám ha a férfi sürgeti, akkor maradnia kell abban bízva, hogy Dreyia gyorsan visszatalál.*
*Gyomra mintha kisebb gombóccá szorulna össze a rossz hírek hallatán, kezét Wagzal karjára teszi, bár sejti, hogy ebből semmit nem fog fel. Egy félbéna testőr élete igen nehéznek ígérkezik. Bár az is lehet, hogy ettől új dinamikát kap társulásuk. A gyógyító ital említésére kedvetlenül bólint egy szusszanással. Amint a gyógyfűárus munkája végeztével feláll, hálát kifejezőn pillant rá.*
- Köszönöm a segítséget. Egyébként, a zöld italt be tudom itt valahol szerezni? Ha nem is feltétlenül árustól, hanem olyantól, aki magának tartja, az is érdekel.
*Ébred benne némi remény, elvégre egy piac közepén vannak, egy harcos csoportosulás tőszomszédságában. A férfi szavai kemények, de jelenleg szüksége van rá, ezért igyekszik uralkodni arckifejezésén és elrejteni nemtetszését. Az ajánlat méltányos, rosszabbat is kénytelen lenne elfogadni jelen helyzetében, ezért egy halvány mosolyt magára öltve bólint.*
- Elfogadjuk a feltételeket. De előbb még szeretném megkeresni a társamat. Megtennéd, hogy addig vigyázol rá?
*Arrafelé néz, amerre Dreyiát hagyta el, hátha látja visszafelé jönni. Közben kibújik köpönyegéből és Wagzalra teríti, de a holmiját magánál tartja. Nem jó sokáig itt tartani a hideg földön, és ha tippet kap, akkor a gyógyitalnak is utána kell járnia mielőbb, de minden sokkal egyszerűbb lenne, ha ketten osztoznak a teendőkön. Szíve szerint tehát futva elindul. Ám ha a férfi sürgeti, akkor maradnia kell abban bízva, hogy Dreyia gyorsan visszatalál.*
2005. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-02-24 02:37:19
Üzenet elküldve: 2019-02-24 02:37:19
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 423
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 423
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Ha egy üzlet beindul//
*Üresen, mindenfajta gondolatiság nélkül húzza végig a követ a kard élén, újra és újra. Fémes sercegés és a víz lágy gluggyanásai, ahogy a hajó oldalát nyaldossák. Megnyugtató. Nem figyel a léptekre, bizonyára a "legénység" többi tagja tért vissza csupán. Végül a gyanúja is beigazolódni látszik, a hozzá intézett szavakra megáll a munkában és felpillant a jövevényekre.*
-Üdv néked is, leány. A hajódon? Az lenne?
*Szalad fel egy leheletnyit a szemöldöke, miközben végigméri Latamiet. Öltözete alapján a tengerről jön, ez magyarázná, miért az övé a hajónak csúfolt halászbárka.
Mély lélegzetet vesz, miközben elrakja az élezőkövet, majd hosszan engedi ki a levegőt. Tekintete a lány arcáról a fiúra vándorol, miközben a lándzsát óvatosan a földre helyezi az öléből.* ~Szinte még kölyök, hogyan kerül ide?~
-Nem lesz szükség fegyverekre.
*Rebben szeme a kardért nyúló kacsóra, miközben felegyenesedik ültéből.*
-Felfogadott.
*Biccent fejével Cha'yss irányába, majd felkapja a lándzsát és egy pillanat alatt becsúsztatja a pajzs alá.*
-Habár még nem fizetett ki. Denjaar vagyok, Denjaar Krultos.
*Nem sokat ad a formaságokra, megmarkolja a batyuját és eloldalaz a kettős mellett. Pashtra elszenvedhet még egy vállveregetést is a jókora kesztyűs kéztől elhaladtában. Bedobja a batyut egy esővédett helyre, majd karba font kezekkel fordul a kettőhöz, hátha adhatnak némi felvilágosítást a várható indulásról. Ha valaki, akkor a kapitány.*
-Nem világos, hány emberre várunk még. Csak Cha'yssről és Meronról tudok.
*Üresen, mindenfajta gondolatiság nélkül húzza végig a követ a kard élén, újra és újra. Fémes sercegés és a víz lágy gluggyanásai, ahogy a hajó oldalát nyaldossák. Megnyugtató. Nem figyel a léptekre, bizonyára a "legénység" többi tagja tért vissza csupán. Végül a gyanúja is beigazolódni látszik, a hozzá intézett szavakra megáll a munkában és felpillant a jövevényekre.*
-Üdv néked is, leány. A hajódon? Az lenne?
*Szalad fel egy leheletnyit a szemöldöke, miközben végigméri Latamiet. Öltözete alapján a tengerről jön, ez magyarázná, miért az övé a hajónak csúfolt halászbárka.
Mély lélegzetet vesz, miközben elrakja az élezőkövet, majd hosszan engedi ki a levegőt. Tekintete a lány arcáról a fiúra vándorol, miközben a lándzsát óvatosan a földre helyezi az öléből.* ~Szinte még kölyök, hogyan kerül ide?~
-Nem lesz szükség fegyverekre.
*Rebben szeme a kardért nyúló kacsóra, miközben felegyenesedik ültéből.*
-Felfogadott.
*Biccent fejével Cha'yss irányába, majd felkapja a lándzsát és egy pillanat alatt becsúsztatja a pajzs alá.*
-Habár még nem fizetett ki. Denjaar vagyok, Denjaar Krultos.
*Nem sokat ad a formaságokra, megmarkolja a batyuját és eloldalaz a kettős mellett. Pashtra elszenvedhet még egy vállveregetést is a jókora kesztyűs kéztől elhaladtában. Bedobja a batyut egy esővédett helyre, majd karba font kezekkel fordul a kettőhöz, hátha adhatnak némi felvilágosítást a várható indulásról. Ha valaki, akkor a kapitány.*
-Nem világos, hány emberre várunk még. Csak Cha'yssről és Meronról tudok.
2004. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-02-24 01:58:44
Üzenet elküldve: 2019-02-24 01:58:44
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
//Hajóhoz menet//
* Pash tökösségének és személyiségének ingadozása talán a testében liftező vérnek köszönhető. Hiába, egyszer fent, akkor az agya kap elég ellátást, egyszer pedig lent, hogy a férfiassága vegye át a domináns szerepet a döntéshozásban. A lényeg, hogy úgy tűnik, Latamie elfogadja a feltételeket, a fiú pedig szótlanul követi a nőt. Ahogy mondta, a nyelve már az övé. *
//Ha egy üzlet beindul//
* A hajóhoz érve a fiú egyszerűen követi Latamiet a hajótestre. Nem beszél, nem köszön, néma, mintha csak egy mozgó szobor lenne. ~ Egy öleb... ~ Amikor a nő felteszi a kérdést a férfinak, aki úgy tűnik, hogy ismeretlen a számára, akkor a fiú ott áll mögötte, fenyegető testtartásban. Keze az oldalán lévő fokoson pihen, másik pedig csak lazán leengedve, de mégis ügyel arra, hogy bármikor fel tudjon nyúlni a pajzsért. A pallost szívesebben forgatná, de a hajón a pajzs és a fokos jobb választásnak bizonyulnak, főleg, hogy ha Latamieben se szeretne kárt tenni. Egyelőre viszont nem mozdul, hűségesen vár a parancsra. Kész ölni, ha arra utasítják. *
* Pash tökösségének és személyiségének ingadozása talán a testében liftező vérnek köszönhető. Hiába, egyszer fent, akkor az agya kap elég ellátást, egyszer pedig lent, hogy a férfiassága vegye át a domináns szerepet a döntéshozásban. A lényeg, hogy úgy tűnik, Latamie elfogadja a feltételeket, a fiú pedig szótlanul követi a nőt. Ahogy mondta, a nyelve már az övé. *
//Ha egy üzlet beindul//
* A hajóhoz érve a fiú egyszerűen követi Latamiet a hajótestre. Nem beszél, nem köszön, néma, mintha csak egy mozgó szobor lenne. ~ Egy öleb... ~ Amikor a nő felteszi a kérdést a férfinak, aki úgy tűnik, hogy ismeretlen a számára, akkor a fiú ott áll mögötte, fenyegető testtartásban. Keze az oldalán lévő fokoson pihen, másik pedig csak lazán leengedve, de mégis ügyel arra, hogy bármikor fel tudjon nyúlni a pajzsért. A pallost szívesebben forgatná, de a hajón a pajzs és a fokos jobb választásnak bizonyulnak, főleg, hogy ha Latamieben se szeretne kárt tenni. Egyelőre viszont nem mozdul, hűségesen vár a parancsra. Kész ölni, ha arra utasítják. *
2003. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-02-24 01:49:34
Üzenet elküldve: 2019-02-24 01:49:34
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
//Vészmadarak//
* Zammiria kérdésére a gyógyfűárus elhúzza a száját, és megcsóválja a fejét. *
- Nagyon. * Feleli tömören, majd a férfira pillant, és annak tekintetét látva kissé beszédesebbé válik. * Szörnyen súlyosak, de egyben szerencsések is. Úgy tűnik, hogy lábra fog majd állni, és ha Eeyr kegyes hozzá, akkor a karját is fogja tudni használni. Persze az is lehet, hogy rosszul mértem fel a nyíl irányát, vagy vétettem, amikor kiszedtem belőle. Ez esetben lehet, hogy többé nem lesz képes mozgatni az ujjait. * Vonja meg a vállát, ő úgy érzi, hogy mindent megtett. *
- Az lenne a legjobb, ha lenne nálad zöld ital. A gyógyfüvek nem képesek mindarra, amire az alkímia. * Teszi még hozzá, és lassan felemelkedik az ork teste mellől. * Megtettem, amit tudtam. Innentől az idő és az istenek döntenek felette.
* Jelenti még ki, majd a sötételf nő a férfihoz intézheti szavait. Az felmordul, amikor a köszönetet hallja. *
- Nem álltam senki oldalára. Azért jöttem, hogy a falu lakóit ne érje ilyen szörnyűség. A társadat azért láttuk el, hogy bosszútól szomjazva ne töltsétek ki rajtunk a dühötöket. * Csóválja meg a fejét, aztán a kérdésre bólint. *
- Viszont barbárok sem vagyunk, és nem fogunk kidobni titeket ilyen állapotban. Megszállhattok nálam, amíg felépül, ha fizetitek az ételt, és nem okoztok több bajt. Cserébe segítetek a házimunkában. * Szabja meg a feltételeit, arca mogorva, és testtartása is arról árulkodik, hogy zavarja ez az egész helyzet, és a háta közepére sem kívánja a többieket. *
* Dreyia terve, miszerint vért fakaszt sikeres, és még csak meg sem öli magát közben. Elég kockázatos lépés volt, de szerencsére úgy néz ki, hogy túléli. Viszont a szemeibe könny szökik a fájdalomtól, és gondolkodnia is nehezebb. Talán az is az eszébe jut, hogy nem volt túl okos gondolat a körmei alól kipiszkálni a koszt, mielőtt a saját testébe kezdi szurkálni a fegyvert. Egy biztos, hogy a beszéd végeztével észreveheti, hogy a seb jobban vérzik, mint arra számított. Mielőbb el kellene látni, a beszéd végére egykor fehér ingét már vörösre festi a testéből származó vér. Mindebből Mirlahin is elég sokat tapasztalhat, mert ahogy ott térdel fajtársa előtt, attól függően, hogy milyen közel teszi ezt, láthatja vagy a földön, vagy érezheti a tarkóján, ahogy egy-egy nagyobb vércsepp néha lepottyan. Dreyia pedig ekkor érzi, hogy megszédül, mintha hirtelen oldalra billenne a világ, ha kitörölte a könnyeket, akkor tapasztalhatja, hogy a látása is homályossá válik. *
* Zammiria kérdésére a gyógyfűárus elhúzza a száját, és megcsóválja a fejét. *
- Nagyon. * Feleli tömören, majd a férfira pillant, és annak tekintetét látva kissé beszédesebbé válik. * Szörnyen súlyosak, de egyben szerencsések is. Úgy tűnik, hogy lábra fog majd állni, és ha Eeyr kegyes hozzá, akkor a karját is fogja tudni használni. Persze az is lehet, hogy rosszul mértem fel a nyíl irányát, vagy vétettem, amikor kiszedtem belőle. Ez esetben lehet, hogy többé nem lesz képes mozgatni az ujjait. * Vonja meg a vállát, ő úgy érzi, hogy mindent megtett. *
- Az lenne a legjobb, ha lenne nálad zöld ital. A gyógyfüvek nem képesek mindarra, amire az alkímia. * Teszi még hozzá, és lassan felemelkedik az ork teste mellől. * Megtettem, amit tudtam. Innentől az idő és az istenek döntenek felette.
* Jelenti még ki, majd a sötételf nő a férfihoz intézheti szavait. Az felmordul, amikor a köszönetet hallja. *
- Nem álltam senki oldalára. Azért jöttem, hogy a falu lakóit ne érje ilyen szörnyűség. A társadat azért láttuk el, hogy bosszútól szomjazva ne töltsétek ki rajtunk a dühötöket. * Csóválja meg a fejét, aztán a kérdésre bólint. *
- Viszont barbárok sem vagyunk, és nem fogunk kidobni titeket ilyen állapotban. Megszállhattok nálam, amíg felépül, ha fizetitek az ételt, és nem okoztok több bajt. Cserébe segítetek a házimunkában. * Szabja meg a feltételeit, arca mogorva, és testtartása is arról árulkodik, hogy zavarja ez az egész helyzet, és a háta közepére sem kívánja a többieket. *
* Dreyia terve, miszerint vért fakaszt sikeres, és még csak meg sem öli magát közben. Elég kockázatos lépés volt, de szerencsére úgy néz ki, hogy túléli. Viszont a szemeibe könny szökik a fájdalomtól, és gondolkodnia is nehezebb. Talán az is az eszébe jut, hogy nem volt túl okos gondolat a körmei alól kipiszkálni a koszt, mielőtt a saját testébe kezdi szurkálni a fegyvert. Egy biztos, hogy a beszéd végeztével észreveheti, hogy a seb jobban vérzik, mint arra számított. Mielőbb el kellene látni, a beszéd végére egykor fehér ingét már vörösre festi a testéből származó vér. Mindebből Mirlahin is elég sokat tapasztalhat, mert ahogy ott térdel fajtársa előtt, attól függően, hogy milyen közel teszi ezt, láthatja vagy a földön, vagy érezheti a tarkóján, ahogy egy-egy nagyobb vércsepp néha lepottyan. Dreyia pedig ekkor érzi, hogy megszédül, mintha hirtelen oldalra billenne a világ, ha kitörölte a könnyeket, akkor tapasztalhatja, hogy a látása is homályossá válik. *
2002. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-02-24 01:44:53
Üzenet elküldve: 2019-02-24 01:44:53
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 210
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 210
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Hajóhoz menet//
*Nemigen tudja visszapörgetni, hogy hol szedett ennyi határozottságot magára Pash, vagy csak eleve átverte őt, de sosincs ellenére, ha valaki tudja, mit akar. A teszetoszaságtól a falat kaparja, így hát a semmiből jött tökösség meglepő, de imponáló is egyben. És az a naivság is hízelgő, amivel egy egykori kalózpalántát esküre vagy hasonlóra akarnak fogni.
~Édes.~
Végül is, hűség nem lett megszabva, és valószínűleg ha lett volna, azt is lazán fogja fel, legalábbis Pash ügyességétől függően. Tehát miért is ne.*
- Tűrhető feltételek. *Mert azért hazudna, hogy az esténkénti ágyon osztozkodás olyan jól hangzik, egy teljesen tapasztalatlannal. Sőt. De aztán bólint.*
- Én beszélek. Te figyelsz.
//Ha egy üzlet beindul//
*Lendületes léptekkel indul a hajó felé, és nem sokkal később be is fordulnak a palló előtti fövenyre, ahonnan nem sok kell, hogy a hajóra jussanak. A parton, odébb nem sokkal Cha'yss bizonyára üzletel, még rémlik is Latamie-nek, a fickó az építkezésről, akinek csak jövőre lesz eladó dohánya.
~Jövőre ki tudja mi lesz?~
Elhúzza száját, s ha az igric éppen oda fordul, akkor biccent neki, miközben masírozik fel a hajóra. Csakhogy ott egy számára teljesen idegen pasas élezgeti a lándzsáját.
Kardjáért nyúl amint meglátja. Keze a markolaton azonnal, mikor megtorpan.*
- Ki vagy, és miért vagy a hajómon? *Szegezi Denjaarnak a kérdést enyhe számonkérő hangéllel. Az persze részletkérdés, hogy tulajdon szerint nem az ő hajója, kapitányként, mégis az ő szava mérvadó. Legalábbis Latamie meggyőződése szerint.*
*Nemigen tudja visszapörgetni, hogy hol szedett ennyi határozottságot magára Pash, vagy csak eleve átverte őt, de sosincs ellenére, ha valaki tudja, mit akar. A teszetoszaságtól a falat kaparja, így hát a semmiből jött tökösség meglepő, de imponáló is egyben. És az a naivság is hízelgő, amivel egy egykori kalózpalántát esküre vagy hasonlóra akarnak fogni.
~Édes.~
Végül is, hűség nem lett megszabva, és valószínűleg ha lett volna, azt is lazán fogja fel, legalábbis Pash ügyességétől függően. Tehát miért is ne.*
- Tűrhető feltételek. *Mert azért hazudna, hogy az esténkénti ágyon osztozkodás olyan jól hangzik, egy teljesen tapasztalatlannal. Sőt. De aztán bólint.*
- Én beszélek. Te figyelsz.
//Ha egy üzlet beindul//
*Lendületes léptekkel indul a hajó felé, és nem sokkal később be is fordulnak a palló előtti fövenyre, ahonnan nem sok kell, hogy a hajóra jussanak. A parton, odébb nem sokkal Cha'yss bizonyára üzletel, még rémlik is Latamie-nek, a fickó az építkezésről, akinek csak jövőre lesz eladó dohánya.
~Jövőre ki tudja mi lesz?~
Elhúzza száját, s ha az igric éppen oda fordul, akkor biccent neki, miközben masírozik fel a hajóra. Csakhogy ott egy számára teljesen idegen pasas élezgeti a lándzsáját.
Kardjáért nyúl amint meglátja. Keze a markolaton azonnal, mikor megtorpan.*
- Ki vagy, és miért vagy a hajómon? *Szegezi Denjaarnak a kérdést enyhe számonkérő hangéllel. Az persze részletkérdés, hogy tulajdon szerint nem az ő hajója, kapitányként, mégis az ő szava mérvadó. Legalábbis Latamie meggyőződése szerint.*
2001. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-02-24 00:06:07
Üzenet elküldve: 2019-02-24 00:06:07
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
//Hajóhoz menet//
* A nő rosszul mondja a nevét, de nincs kedve kijavítani. A családnevét amúgy is ritkán hallja, semmit nem számít, ha valaki rosszul használja. Amúgy sem jelent neki semmit a név. Az, hogy ismét közel találja magához a nőt, megint csak izgatóan hat, de amit mond, abban van igazság. Haladniuk kellene tovább, és nem most beszélni meg ilyen dolgokat. Végül bólint a javaslatra. *
- Az ölebed, a szeretőd... * ízlelgeti a szavakat. Végül még egyszer visszafordul, és utána elengedi Latamiet, leereszti vissza a földre. * A hűségemet Kagannak esküdtem, de Kagan nincs többé. Te viszont itt vagy, igen is valósan. Megtanítasz a szeretődnek lenni. Cserébe a tiéd a kardom, a nyelvem, és a karom. Akkor beszélek, ha úgy látod jónak. Azt teszem, amit jónak látsz. Esténként pedig az ágyadon osztozunk. Ezek a feltételeim. Ha elfogadod őket, akkor követlek a hajódra, és hűséges ölebed leszek. Ha nem tetszenek, akkor csak egymás idejét pazarolnánk.
* A nő rosszul mondja a nevét, de nincs kedve kijavítani. A családnevét amúgy is ritkán hallja, semmit nem számít, ha valaki rosszul használja. Amúgy sem jelent neki semmit a név. Az, hogy ismét közel találja magához a nőt, megint csak izgatóan hat, de amit mond, abban van igazság. Haladniuk kellene tovább, és nem most beszélni meg ilyen dolgokat. Végül bólint a javaslatra. *
- Az ölebed, a szeretőd... * ízlelgeti a szavakat. Végül még egyszer visszafordul, és utána elengedi Latamiet, leereszti vissza a földre. * A hűségemet Kagannak esküdtem, de Kagan nincs többé. Te viszont itt vagy, igen is valósan. Megtanítasz a szeretődnek lenni. Cserébe a tiéd a kardom, a nyelvem, és a karom. Akkor beszélek, ha úgy látod jónak. Azt teszem, amit jónak látsz. Esténként pedig az ágyadon osztozunk. Ezek a feltételeim. Ha elfogadod őket, akkor követlek a hajódra, és hűséges ölebed leszek. Ha nem tetszenek, akkor csak egymás idejét pazarolnánk.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4229-4248