Amon Ruadh - Tharg birtokok
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 158 (3141. - 3160. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
3160. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-09-22 12:30:33
Üzenet elküldve: 2020-09-22 12:30:33
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Másnap//
//A birtok éke//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Nem szoktam eltűnni, cicám. *Végigcirógatja a lány vállát. ~Csak kinyomod belőlem a szuszt.~ Annyira nem zavarja a szituáció, hogy lerázza magáról az ölelő karokat, nagyjából - vagy inkább teljesen - elégedett a helyzettel.* - Cicám, megint aggodalmaskodsz, árt a szépségnek. De főleg a nyugalomnak. *Újabb cirógatás közben kisfiúsan, féloldalasan elmosolyodik. ~Inkább prütykölnék ahelyett, hogy megint azzal a hülye Ephemiával kell foglalkoznom.~ Előbbi vágyának fizikai jelei is vannak, a takaró pedig ezt ki is hangsúlyozza, a csalódottság iránti mordulást elnyomja, az öltözködés meg alkalmas arra, hogy az agyába is jusson vér.* - Akkor öltözz. *Hangjába vegyül egy kevés sürgetés. ~Ha sokat pucérkodsz, akkor Ephemiának valaki más kell utána nézzen.~ Kék tekintete a lányon függ és ezúttal megengedi a sóhajt is, hogy Nava még mindig szégyenlős.* - Ugye tudod, hogy sokszor láttalak már anyaszült meztelenül? *Nem tudja megállni, hogy oda ne lépjen a szekrényajtó takarásában öltözködő Navához.* - Ugyanolyan gyönyörű vagy, mint mikor először láttalak és holnap is ugyanolyan gyönyörű leszel, meg harminc tél múlva is. ~Addigra én szottyos vénember leszek.~ *Nem a hirtelen rátörő szentimentális énje mondatja ezt vele, bár Nava nyugodtan felfoghatja annak is, mert Tizio ahogy átöleli hátulról, úgy végigcsókolja a nyakát és nem mulaszt el egy kevés simogatást sem, noha ez utóbbi felfogható illetlen taperolásnak is, bár csak abban az esetben, ha nyilvánosan csinálja, de most maguk vannak.*
- Köszönöm. ~Az inggombolást is.~ Maradj mögöttem, jó? *Tizio nem egy nagy harcos, de ha Nava aggodalmai helyesnek bizonyulnak, akkor inkább ő kapja az első pofont, mint a lány, aztán meg ha magához tért, akkor majd alakul valahogy. ~Kéne egy kard.~ A sajátja valahol a Vashegy raktárában porosodik, ideje lenne visszakérni. Csendben halad, karját úgy tartva, hogy Nava ne kerülhesse meg, bár amúgy sem hiszi, hogy próbálkozna a lány ilyesmivel, mert megkérte, hogy maradjon mögötte, mikor meghallja a hangokat, akkor pedig szája elé emelt mutatóujjal jelzi neki, hogy maradjanak csöndben. ~Hallgatózni nem szép dolog.~ Navára pillantva ezúttal engedi, hogy az arcára üljön egy diadalittas mosoly. ~Ugye, hogy igazam volt, cicám!~ Egy percig még tovább hallgatózik. ~Bassza meg, Ephemia, alkudnod kéne!~*
//A birtok éke//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Nem szoktam eltűnni, cicám. *Végigcirógatja a lány vállát. ~Csak kinyomod belőlem a szuszt.~ Annyira nem zavarja a szituáció, hogy lerázza magáról az ölelő karokat, nagyjából - vagy inkább teljesen - elégedett a helyzettel.* - Cicám, megint aggodalmaskodsz, árt a szépségnek. De főleg a nyugalomnak. *Újabb cirógatás közben kisfiúsan, féloldalasan elmosolyodik. ~Inkább prütykölnék ahelyett, hogy megint azzal a hülye Ephemiával kell foglalkoznom.~ Előbbi vágyának fizikai jelei is vannak, a takaró pedig ezt ki is hangsúlyozza, a csalódottság iránti mordulást elnyomja, az öltözködés meg alkalmas arra, hogy az agyába is jusson vér.* - Akkor öltözz. *Hangjába vegyül egy kevés sürgetés. ~Ha sokat pucérkodsz, akkor Ephemiának valaki más kell utána nézzen.~ Kék tekintete a lányon függ és ezúttal megengedi a sóhajt is, hogy Nava még mindig szégyenlős.* - Ugye tudod, hogy sokszor láttalak már anyaszült meztelenül? *Nem tudja megállni, hogy oda ne lépjen a szekrényajtó takarásában öltözködő Navához.* - Ugyanolyan gyönyörű vagy, mint mikor először láttalak és holnap is ugyanolyan gyönyörű leszel, meg harminc tél múlva is. ~Addigra én szottyos vénember leszek.~ *Nem a hirtelen rátörő szentimentális énje mondatja ezt vele, bár Nava nyugodtan felfoghatja annak is, mert Tizio ahogy átöleli hátulról, úgy végigcsókolja a nyakát és nem mulaszt el egy kevés simogatást sem, noha ez utóbbi felfogható illetlen taperolásnak is, bár csak abban az esetben, ha nyilvánosan csinálja, de most maguk vannak.*
- Köszönöm. ~Az inggombolást is.~ Maradj mögöttem, jó? *Tizio nem egy nagy harcos, de ha Nava aggodalmai helyesnek bizonyulnak, akkor inkább ő kapja az első pofont, mint a lány, aztán meg ha magához tért, akkor majd alakul valahogy. ~Kéne egy kard.~ A sajátja valahol a Vashegy raktárában porosodik, ideje lenne visszakérni. Csendben halad, karját úgy tartva, hogy Nava ne kerülhesse meg, bár amúgy sem hiszi, hogy próbálkozna a lány ilyesmivel, mert megkérte, hogy maradjon mögötte, mikor meghallja a hangokat, akkor pedig szája elé emelt mutatóujjal jelzi neki, hogy maradjanak csöndben. ~Hallgatózni nem szép dolog.~ Navára pillantva ezúttal engedi, hogy az arcára üljön egy diadalittas mosoly. ~Ugye, hogy igazam volt, cicám!~ Egy percig még tovább hallgatózik. ~Bassza meg, Ephemia, alkudnod kéne!~*
3159. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-09-21 16:08:48
Üzenet elküldve: 2020-09-21 16:08:48
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 696
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 696
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
*Az élet itt messze mindentől elég csendes és ingerszegény. Trodd mint előző nap most is kiviszi a jószágokat legelni. Mándli ott ugrál körülöttük és vigyáz rá, hogy egyben maradjanak. Ami neki se akkora munka már mint korábban, hisz a birkák megszokták a közelségét. Az ember ott a legelőn az előző napi munkáját folytatja. Faszegeket farag. Nem nehéz dolog. Főleg, hogy nem először használja már hasonlóra a kését. Egész jól is halad. Nagyon úgy néz ki, hogy itt kint az ilyen apróságokkal jobban fog haladni mint otthon. Persze azért közben a pásztorkötelességéről se feledkezik meg. Meg is akad a szeme az egyik jószágon, ami furán viselkedik. A legtöbbeknek nem tűnne fel, de Trodd-nak megvan hozzá a szeme. Félbe is hagyja a munkát és megindul felé. Szép nyugodtan közelíti meg, hogy meg ne riassza. Csak mikor odaér akkor választja ki a többi közül és a csavaros szarvánál fogva megnézi magának. Az állatnak nem annyira tetszik a dolog, de nem tud mit tenni. Nagyon nem erőszakoskodik a vizsgálat ellen. Hamar meg is lesz a gond. Tüske ment az egyik patába. Trodd látott már ilyet és tudja mi a teendő. Késével biztos mozdulatokkal kivágja és mikor végez visszaküldi a jószágot többi közé aki annak már nagyon örül. A földön hagyott hátbőréhez visszasétálva elgondolkozik azért, rajta, hogy hol szedhette össze, de aztán vállat vonva dolgozik tovább a kis faszegek faragásán. Más említésre méltó nem is történik ott a legelőn. Trodd eszik és este hazavezeti a nyájat. Visszatereli őket a karámba és megvacsorázva ismét nekiáll a deszkáknak. A maga kis nyugodt tempójában haladva dolgozgat rajtuk. Odafigyelve rá milyen az anyag és az eszközeit se elhanyagolva. Mikor kell megélezi őket. Ha kell megviaszozza. Nap közben azért egész jól kipihente magát úgyhogy a komolyabb fizikai munkát is jobban bírja. Mire végez leül kicsit az ablaknál és néz ki rajta az esti égboltra. Mint a vidék embere az is többet mesél neki mint egy városinak.*
~Holnap esni fog. Akkor majd belehúzok egy kicsit és lassan nekiállhatok a kész deszkák faragásának is.~
~Holnap esni fog. Akkor majd belehúzok egy kicsit és lassan nekiállhatok a kész deszkák faragásának is.~
3158. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-09-20 20:20:05
Üzenet elküldve: 2020-09-20 20:20:05
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
//A birtok éke//
*Kíváncsian pillant a lányra, ki meglepően könnyen egyezik bele az összegbe, melyet talán csak játékos csínynek szánt, megpaprikázva, megfűszerezve kettejük beszélgetését, hogy gördülékenyebb lehessen. Meglepődik aztán, s a közeledésre még mélyebben pillant a szembogarak elveszett némaságába.*
- Hogy? *Először nem is mosolyodik el, csak meghökken.* Hogyan? *Kérdezi ismét, s egy leheletnyit hátrébb lép, aztán jótékonyan megingatja fejét.*
- Gyönyörű úrnőm, ha minden üzletbe ily könnyedén belemegy, bizony alaposan be fogják csapni. Már nem megbántani akarom, nehogy azt higgye! *Emeli fel ijedten két tenyerét hárítva, s esetleg kérdést kap erről, hát rögvest válaszol is, egyetlen apró szó közbenső elsuttogásával, a lány fülébe.*
- Alkudjon... *majd hátrébb lép ismét, aztán csalódottan függeszti huncut tekintetét a lány szemére*
- Kérem... ne vegye el az örömöm, minden bizonnyal tud határozott lenni, ha úgy akad, s eme csodás kedvesség csak álca, legyen kemény és kíméletlen! *szorítja ökölbe kezét, s egészen fennkölt lesz.*
- Persze csak módjával! *Nevet fel aztán, s az udvarra ki is érhetnek, ha Ephemia kisasszony is úgy gondolja. Talán itt meg is pillanthatja kettejüket Nava és Tizio is, ki ekkor érnek ki szintén. A munkásokat már korábban is észre vehetik, hisz nem túl halkak és diszkrétek, javában pakolnak, gyűlnek a teknők, a szerszámok nagy halomba, miképp az állványnak való gerendák is.*
*Kíváncsian pillant a lányra, ki meglepően könnyen egyezik bele az összegbe, melyet talán csak játékos csínynek szánt, megpaprikázva, megfűszerezve kettejük beszélgetését, hogy gördülékenyebb lehessen. Meglepődik aztán, s a közeledésre még mélyebben pillant a szembogarak elveszett némaságába.*
- Hogy? *Először nem is mosolyodik el, csak meghökken.* Hogyan? *Kérdezi ismét, s egy leheletnyit hátrébb lép, aztán jótékonyan megingatja fejét.*
- Gyönyörű úrnőm, ha minden üzletbe ily könnyedén belemegy, bizony alaposan be fogják csapni. Már nem megbántani akarom, nehogy azt higgye! *Emeli fel ijedten két tenyerét hárítva, s esetleg kérdést kap erről, hát rögvest válaszol is, egyetlen apró szó közbenső elsuttogásával, a lány fülébe.*
- Alkudjon... *majd hátrébb lép ismét, aztán csalódottan függeszti huncut tekintetét a lány szemére*
- Kérem... ne vegye el az örömöm, minden bizonnyal tud határozott lenni, ha úgy akad, s eme csodás kedvesség csak álca, legyen kemény és kíméletlen! *szorítja ökölbe kezét, s egészen fennkölt lesz.*
- Persze csak módjával! *Nevet fel aztán, s az udvarra ki is érhetnek, ha Ephemia kisasszony is úgy gondolja. Talán itt meg is pillanthatja kettejüket Nava és Tizio is, ki ekkor érnek ki szintén. A munkásokat már korábban is észre vehetik, hisz nem túl halkak és diszkrétek, javában pakolnak, gyűlnek a teknők, a szerszámok nagy halomba, miképp az állványnak való gerendák is.*
3157. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-09-20 19:58:24
Üzenet elküldve: 2020-09-20 19:58:24
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
*Alaposan benne jár már a délutánban amikor eléri a tharg birtokok határát és előtte már a Kikötőt övező erdőség első fái tűnnek fel. Meg kell állítania lovát és leszállnia a nyeregből. Mintha émelyegne és zsong a feje. Furcsának találja, hogy Waldran pálinkája most kezdi éreztetni hatását, de más okot nem tudna elképzelni. Aztán két kezével fejéhez kap, fájdalmasan felkiált és kétrét görnyed kínjában. Valami iszonyú zavaró érzés kél benne és rögvest egy hang dördül elméjében. Egy hang, melynek tulajdonosát soha nem látta, mégis tudja, hogy kinek akaratát tolmácsolja. Lanawin földjén sok-sok ezer halandó lélek él, kik bármit megadnának, ha istenük szólna hozzájuk. Ebben a pillanatban Nirs lemondana erről a kegyről. Nem is érti, hogy mi váltotta ki az egyetlen igaz isten ily haragját, de gondolkozni sem nagyon tud a koponyáját feszegető kín miatt. Aztán csendesedik a hang, a fájdalom is alábbhagy, Nirs pedig hangos hördüléssel nyeli az egy-két perc óta első korty levegőt.*
- Hogyan lehets?...
*Sok lesz mára mindabból amit ép ésszel szinte képtelen felfogni. Előbb az Aenae-t ért vád amivel őt magát, most pedig ez a borzalmas tett, amivel istenét gyalázták meg. Hitetlenkedve néz körül amikor újra elméjébe tép a haragvó hang, Nirs pedig mint egy letaglózott barom roskad össze. Nehézkesen, nyögve kecmereg féltérdre.*
- A hitány kutyák vére fogja lemosni a gyalázatot oltárodról, uram! Nem nyugszom míg ver a szívem, s míg egy szép pillanat el nem jő!
*Van úgy, hogy a kíntól - ahogy mondani szokták - az ember taknya-nyála összefolyik és Nirs most pontosan ezt érzi. A fizikai fájdalom pedig szinte elenyész a lelki mellett. Kézfejével megtörli az orrát, elkenve alatta a nedvességet. Oda sem figyel, hogy az vörös, ennen vére. Visszaül lova hátára és eszeveszett vágtába kapja az állatot. Most pedig, dühödten villogó sárga szemével, vérrel mázolt arcával, talán valamelyest hasonlít ura démonaihoz.*
- Hogyan lehets?...
*Sok lesz mára mindabból amit ép ésszel szinte képtelen felfogni. Előbb az Aenae-t ért vád amivel őt magát, most pedig ez a borzalmas tett, amivel istenét gyalázták meg. Hitetlenkedve néz körül amikor újra elméjébe tép a haragvó hang, Nirs pedig mint egy letaglózott barom roskad össze. Nehézkesen, nyögve kecmereg féltérdre.*
- A hitány kutyák vére fogja lemosni a gyalázatot oltárodról, uram! Nem nyugszom míg ver a szívem, s míg egy szép pillanat el nem jő!
*Van úgy, hogy a kíntól - ahogy mondani szokták - az ember taknya-nyála összefolyik és Nirs most pontosan ezt érzi. A fizikai fájdalom pedig szinte elenyész a lelki mellett. Kézfejével megtörli az orrát, elkenve alatta a nedvességet. Oda sem figyel, hogy az vörös, ennen vére. Visszaül lova hátára és eszeveszett vágtába kapja az állatot. Most pedig, dühödten villogó sárga szemével, vérrel mázolt arcával, talán valamelyest hasonlít ura démonaihoz.*
3156. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-09-19 16:15:01
Üzenet elküldve: 2020-09-19 16:15:01
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//A birtok éke//
- Köszönöm.
*Válaszol csak röviden a részvétnyilvánításra, s aztán lélekben és gondolatban egyaránt továbbáll. Nem idő ez most a múlton való merengésre.*
- Értem, értem. Köszönöm a segítségét!
*Halad szépen a férfi után, és végre hát a költségekre terelődik a szó. ~Hm. Szóval 6300. Nem jó, de nem is tragikus.~ Bólint hát egyet beleegyezőn, s közelebb is lép a férfihoz, hangját halkabbra véve.*
- Az összeg megfelel, de volna egy kérésem. Törleszthetem ezt részletben? Előleget természetesen mindenképp tudok adni, akár most azonnal. Ha jól becsülöm, olyan 2800 aranyat már most azonnal át tudok adni, a maradékot megbeszélhetjük.
*Kínos ugyan, hogy egy valaha volt kőgazdag család nem ontja magából az aranyat úgy, ahogy azt rég tette, más lehetősége nemigen akad most.*
- Nagy segítség volna számomra, ha így meg tudnánk egyezni. Amennyiben nem jó önnek az ötlet, úgy is megfelel nekem, de ha így alakulna, akkor kérnék egy kis türelmet, hogy beszéljek a bátyámmal és intézkedjek. ~Valószínűleg Habrertusnál.~
- Köszönöm.
*Válaszol csak röviden a részvétnyilvánításra, s aztán lélekben és gondolatban egyaránt továbbáll. Nem idő ez most a múlton való merengésre.*
- Értem, értem. Köszönöm a segítségét!
*Halad szépen a férfi után, és végre hát a költségekre terelődik a szó. ~Hm. Szóval 6300. Nem jó, de nem is tragikus.~ Bólint hát egyet beleegyezőn, s közelebb is lép a férfihoz, hangját halkabbra véve.*
- Az összeg megfelel, de volna egy kérésem. Törleszthetem ezt részletben? Előleget természetesen mindenképp tudok adni, akár most azonnal. Ha jól becsülöm, olyan 2800 aranyat már most azonnal át tudok adni, a maradékot megbeszélhetjük.
*Kínos ugyan, hogy egy valaha volt kőgazdag család nem ontja magából az aranyat úgy, ahogy azt rég tette, más lehetősége nemigen akad most.*
- Nagy segítség volna számomra, ha így meg tudnánk egyezni. Amennyiben nem jó önnek az ötlet, úgy is megfelel nekem, de ha így alakulna, akkor kérnék egy kis türelmet, hogy beszéljek a bátyámmal és intézkedjek. ~Valószínűleg Habrertusnál.~
3155. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-09-13 20:45:28
Üzenet elküldve: 2020-09-13 20:45:28
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 386
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 386
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Másnap//
//A birtok éke//
- Akkor jó. *mosolyodik el a csók után, boldogan szemlélve a karját cirógató ujjak játékát*
- Félek, hogy eltűnsz. *suttogja inkább csak magának, ugyanis meglehetősen ostobának érzi magát ilyen gondolatai miatt, és meglehet, csak a nemrég történtek miatt ragaszkodik jobban a férfihoz, mégis az az érzése, az utóbbi időben mintha kicsit eltávolodtak volna egymástól Tizioval, épp ezért értékel annyira minden percet, amit együtt töltenek, még ha nem is akad sok belőle*
- De mi van, ha...? *kezdene bele a magyarázkodásba, amikor kiderül, most sincsenek maguk a házban, hogy lehet, valaki épp elnémítja Ephemiát, vagy esetleg leütötte, hogy ne tudjon beszélni, vagy netán már ki is hurcolták őt a házból, ám végül alsó ajkába harapva igyekszik megálljt parancsolni aggodalmainak, hisz egyáltalán nem szeretné elrontani a hangulatot. Úgy tűnik azonban, már nincs is szükség rá, hogy elmondja mindezt*
- Kö... köszönöm. *hebegi kis szünet után, hálásan pillantva Tiziora, amikor túljut kezdeti döbbenetén. Sose gondolta volna, hogy bárki is így fogja ismerni, talán még jobban, mint ő önmagát, az érzés pedig egyszerre elképesztő és felemelő a számára, még ha fáj is a szíve egy pillanatra, amikor a férfi kibontakozik az öleléséből. Hidegnek és üresnek érzi az ágyat, mikor már csak egyedül fekszik benne, így pillanatnyi szünet után ő maga is felül, és a takaróba burkolózva szemléli, ahogy Tizio az ágy szélén ül. Egy pillanatra ellenállhatatlan késztetést érez, hogy újra megérintse, átölelje, megcsókolja, ám végül visszafogja magát, és csak távolról nézi a férfit, ahogy nyújtózkodik és öltözködik. Teljesen elbűvöli a jelenet hétköznapi szépsége, mintha csak a világ legcsodásabb látványa tárulna a szeme elé, ennek is köszönhető, hogy először fel se fogja a neki intézett kérdést*
- Igen. Igen, jövök. *rezzen össze kissé, ahogy a varázs megtörik, ledobva magáról a takarót, hogy az ágyból kikászálódva egy ruha után kezdjen kutatni a szekrényben. Míg öltözködik, igyekszik úgy helyezkedni, hogy a szekrényajtó takarja őt, hisz szégyenlőssége továbbra sem múlt el teljesen. Bár próbál sietni, azért így is beletelik egy kis időbe, míg elkészül, és csak remélni tudja, hogy Tizio ezalatt nem gondolta meg magát, és továbbra is megvárja őt. Utolsó lépésként ujjaival igyekszik kicsit kifésülni a haját, hogy vállalhatóan nézzen ki. Ha ezzel végzett, akkor a férfi mellé lép, és ha még nem volt ideje rá, akkor gyorsan begombolja az ingét, ha Tizio hagyja, de ha ezzel már elkészült, amíg rá várt, akkor csak párszor végigsimít a ruhadarabon, hogy tökéletesen álljon rajta*
- Mehetünk. *biccent végül aprót, miközben a férfi tekintetét keresi. Bár odakintről nem hallatszik semmi gyanús zaj, aggodalmairól mégsem tud teljesen megfeledkezni, ám bízik benne, hogy Tizionak van igaza, és nem tegnapelőtti látogatóik tértek vissza.*
//A birtok éke//
- Akkor jó. *mosolyodik el a csók után, boldogan szemlélve a karját cirógató ujjak játékát*
- Félek, hogy eltűnsz. *suttogja inkább csak magának, ugyanis meglehetősen ostobának érzi magát ilyen gondolatai miatt, és meglehet, csak a nemrég történtek miatt ragaszkodik jobban a férfihoz, mégis az az érzése, az utóbbi időben mintha kicsit eltávolodtak volna egymástól Tizioval, épp ezért értékel annyira minden percet, amit együtt töltenek, még ha nem is akad sok belőle*
- De mi van, ha...? *kezdene bele a magyarázkodásba, amikor kiderül, most sincsenek maguk a házban, hogy lehet, valaki épp elnémítja Ephemiát, vagy esetleg leütötte, hogy ne tudjon beszélni, vagy netán már ki is hurcolták őt a házból, ám végül alsó ajkába harapva igyekszik megálljt parancsolni aggodalmainak, hisz egyáltalán nem szeretné elrontani a hangulatot. Úgy tűnik azonban, már nincs is szükség rá, hogy elmondja mindezt*
- Kö... köszönöm. *hebegi kis szünet után, hálásan pillantva Tiziora, amikor túljut kezdeti döbbenetén. Sose gondolta volna, hogy bárki is így fogja ismerni, talán még jobban, mint ő önmagát, az érzés pedig egyszerre elképesztő és felemelő a számára, még ha fáj is a szíve egy pillanatra, amikor a férfi kibontakozik az öleléséből. Hidegnek és üresnek érzi az ágyat, mikor már csak egyedül fekszik benne, így pillanatnyi szünet után ő maga is felül, és a takaróba burkolózva szemléli, ahogy Tizio az ágy szélén ül. Egy pillanatra ellenállhatatlan késztetést érez, hogy újra megérintse, átölelje, megcsókolja, ám végül visszafogja magát, és csak távolról nézi a férfit, ahogy nyújtózkodik és öltözködik. Teljesen elbűvöli a jelenet hétköznapi szépsége, mintha csak a világ legcsodásabb látványa tárulna a szeme elé, ennek is köszönhető, hogy először fel se fogja a neki intézett kérdést*
- Igen. Igen, jövök. *rezzen össze kissé, ahogy a varázs megtörik, ledobva magáról a takarót, hogy az ágyból kikászálódva egy ruha után kezdjen kutatni a szekrényben. Míg öltözködik, igyekszik úgy helyezkedni, hogy a szekrényajtó takarja őt, hisz szégyenlőssége továbbra sem múlt el teljesen. Bár próbál sietni, azért így is beletelik egy kis időbe, míg elkészül, és csak remélni tudja, hogy Tizio ezalatt nem gondolta meg magát, és továbbra is megvárja őt. Utolsó lépésként ujjaival igyekszik kicsit kifésülni a haját, hogy vállalhatóan nézzen ki. Ha ezzel végzett, akkor a férfi mellé lép, és ha még nem volt ideje rá, akkor gyorsan begombolja az ingét, ha Tizio hagyja, de ha ezzel már elkészült, amíg rá várt, akkor csak párszor végigsimít a ruhadarabon, hogy tökéletesen álljon rajta*
- Mehetünk. *biccent végül aprót, miközben a férfi tekintetét keresi. Bár odakintről nem hallatszik semmi gyanús zaj, aggodalmairól mégsem tud teljesen megfeledkezni, ám bízik benne, hogy Tizionak van igaza, és nem tegnapelőtti látogatóik tértek vissza.*
3154. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-09-10 22:37:57
Üzenet elküldve: 2020-09-10 22:37:57
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 696
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 696
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
*Másnap valóban még korán reggel visszament a lóval a többi fáért és hazavitte azokat. A nap további része átlagos volt. Kiment a jószágokat meglegeltetni. Ott töltötte a napját. Megcsinálta magának a maga kis ebédjét. Otthonról vitt alapanyagokból bográcsban egy kis lebbencs készült. Ugye a tészta sokáig eláll és jó laktató étel. Ennél jobbat még az urak se nagyon ehetnek. Természetesen kapott belőle Mándli is hisz ő is kivette a részét a munkából. Mióta be lett tanítva Trodd-nak sokkal könnyebb a dolga. Nem kell annyit állnia mint egy kondásnak. Délután fa szegeket farigcsált, hogy úgy ahogy kinézzenek. Este mikor hazahajtotta a jószágot akkor még egy kicsit evett és Mándli megkapta a maradékot. Nem megy kárba semmi. Aztán nekilátott az előző nap hazahordott fák megmunkálásának. Lehántotta róluk a törzsüket, megnézte melyik alkalmas a munkára és elkezdett velük dolgozni. Felgyűrte az ingujjat és még sötétedés után is ott görnyedt felettük. Igyekezett odafigyelni, hogy ne legyen görcs az általa választott fában és hogy egyéb baja se legyen. Ha kellett megélezte az eszközeit, a gyalut pedig némi leégett gyertya viaszával bekente, hogy jobban csússzon az anyagon. Ezt is az öregektől tanulta. Eléggé le is fárasztotta magát mire ágyba került és nem érezte úgy, hogy sokat haladt volna. Ekkora munkát még nem nagyon kapott, de élvezi. Macerásabb lesz mint a lóca amit Learon-nak csinált annak idején az biztos.*
3153. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-09-10 11:21:17
Üzenet elküldve: 2020-09-10 11:21:17
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Másnap//
//A birtok éke//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Ühüm. *Válaszolja a törleszkedő lány kérdésére, a reggeli csók röpke, előbb inna valamit, hogy legyen nyála, mivel nyelve jelenleg olyan, mint a száraz tapló.* - Nem kell így szorítanod, cica. *Ujjai újra végigcikáznak a lány karján, mintha egy ló mellső lábainak lépéseit imitálná, nem tervez ebből a vízszintes helyzetből felkelni, megmozdulni sem szeretne, de Nava nem tud kibújni a bőréből és Nava marad, aki örökké aggódik valamin.*
- Nem cica, ha visszatértek volna, akkor Ephemia már óbégatna. *Forgatja a szemét, de a sóhajt elnyomja. ~Balfasz vagy Tizio, legközelebb inkább kussolj.~ A reggeli, lustálkodós idill, mint valami szappanbuborék, úgy pukkad ki.* - Megnézem, rendben? *Nem szívesen rázza le magáról Nava karját, de ahhoz muszáj megtennie, másként nem tud felkelni, az ágy szélére kiülve újra megtornáztatja gerincét, karjai a feje fölé nyújtva fordul előbb lassan jobbra, majd balra, utána nyakát is újra megropogtatja.* - Megvársz, vagy jössz velem? *Öltözködés közben kérdezi, nyugodtan húzza nadrágját, bújik csizmába, az ingbe belebújik, menet közben fogja begombolni, Nava válaszától függ, hogy elindul-e, ha a lány vele akar tartani, akkor megvárja.*
//A birtok éke//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Ühüm. *Válaszolja a törleszkedő lány kérdésére, a reggeli csók röpke, előbb inna valamit, hogy legyen nyála, mivel nyelve jelenleg olyan, mint a száraz tapló.* - Nem kell így szorítanod, cica. *Ujjai újra végigcikáznak a lány karján, mintha egy ló mellső lábainak lépéseit imitálná, nem tervez ebből a vízszintes helyzetből felkelni, megmozdulni sem szeretne, de Nava nem tud kibújni a bőréből és Nava marad, aki örökké aggódik valamin.*
- Nem cica, ha visszatértek volna, akkor Ephemia már óbégatna. *Forgatja a szemét, de a sóhajt elnyomja. ~Balfasz vagy Tizio, legközelebb inkább kussolj.~ A reggeli, lustálkodós idill, mint valami szappanbuborék, úgy pukkad ki.* - Megnézem, rendben? *Nem szívesen rázza le magáról Nava karját, de ahhoz muszáj megtennie, másként nem tud felkelni, az ágy szélére kiülve újra megtornáztatja gerincét, karjai a feje fölé nyújtva fordul előbb lassan jobbra, majd balra, utána nyakát is újra megropogtatja.* - Megvársz, vagy jössz velem? *Öltözködés közben kérdezi, nyugodtan húzza nadrágját, bújik csizmába, az ingbe belebújik, menet közben fogja begombolni, Nava válaszától függ, hogy elindul-e, ha a lány vele akar tartani, akkor megvárja.*
3152. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-09-08 20:55:38
Üzenet elküldve: 2020-09-08 20:55:38
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 386
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 386
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Másnap//
//A birtok éke//
*Az az érzése, hogy későre járhat már, még sincs kedve kinyitni a szemét és elkezdeni a napot. Sokkal kényelmesebb az ágyban hevernie és úgy tenni, mint aki még alszik, remélve, hogy talán tényleg sikerül majd visszaaludnia, hisz addig se csak a városban történtek járnak a fejében. Nem tud azonban örökké menekülni a valóság elől, bár igyekszik elodázni a pillanatot, Tizio karjaiban keresve menedéket háborgó gondolatai elől*
- Mhm. *hümmög elégedetten a kérdésre aprót bólintva, bár fogalma sincs, jól aludt-e, vagy sem. Ha álmodott is valamit, arra már nem emlékszik, abban viszont határozottan biztos, hogy most jól érzi magát és ez jelen pillanatban tökéletesen elég neki. Ahogy Tizio végigsimít a karján, egy pillanatra erősebben szorítja magához a férfit, miközben halvány mosolyra húzódnak ajkai. ~Bárcsak egész nap így maradhatnánk~ gondolja magában, belebizseregve kissé a gerincén végigfutó érintésbe*
- És te? *kérdez vissza halkan, miközben szemeit továbbra is csukva tartva felfelé mozdítja kissé a fejét, egy reggeli csókra várva, hogy még kellemesebb legyen az ébredés, a férfi következő megjegyzését hallva azonban szinte azonnal kipattannak a szemei. Eddig annyira lekötötte a figyelmét önmaga és Tizio, hogy szinte süket volt minden mással szemben, most azonban már ő is figyelmes lesz a kintről érkező zajokra*
- Gondolod, hogy visszatértek? *pillant ijedten a férfira, felkönyökölve kissé, hogy az ajtó felé fordulhasson, abban bízva, így jobban kiveheti majd, mi folyik a túloldalán*
- Talán ki kéne mennünk megnézni, hogy mi történik... És hogy Ephemia jól van-e? *vet egy kérdő pillantást Tiziora, vajon ő tud-e bármit is arról, ami a házban zajlik, miközben fél szemmel továbbra is az ajtót figyeli, attól tartva, hogy bármelyik pillanatban rajtuk üthet valaki.*
//A birtok éke//
*Az az érzése, hogy későre járhat már, még sincs kedve kinyitni a szemét és elkezdeni a napot. Sokkal kényelmesebb az ágyban hevernie és úgy tenni, mint aki még alszik, remélve, hogy talán tényleg sikerül majd visszaaludnia, hisz addig se csak a városban történtek járnak a fejében. Nem tud azonban örökké menekülni a valóság elől, bár igyekszik elodázni a pillanatot, Tizio karjaiban keresve menedéket háborgó gondolatai elől*
- Mhm. *hümmög elégedetten a kérdésre aprót bólintva, bár fogalma sincs, jól aludt-e, vagy sem. Ha álmodott is valamit, arra már nem emlékszik, abban viszont határozottan biztos, hogy most jól érzi magát és ez jelen pillanatban tökéletesen elég neki. Ahogy Tizio végigsimít a karján, egy pillanatra erősebben szorítja magához a férfit, miközben halvány mosolyra húzódnak ajkai. ~Bárcsak egész nap így maradhatnánk~ gondolja magában, belebizseregve kissé a gerincén végigfutó érintésbe*
- És te? *kérdez vissza halkan, miközben szemeit továbbra is csukva tartva felfelé mozdítja kissé a fejét, egy reggeli csókra várva, hogy még kellemesebb legyen az ébredés, a férfi következő megjegyzését hallva azonban szinte azonnal kipattannak a szemei. Eddig annyira lekötötte a figyelmét önmaga és Tizio, hogy szinte süket volt minden mással szemben, most azonban már ő is figyelmes lesz a kintről érkező zajokra*
- Gondolod, hogy visszatértek? *pillant ijedten a férfira, felkönyökölve kissé, hogy az ajtó felé fordulhasson, abban bízva, így jobban kiveheti majd, mi folyik a túloldalán*
- Talán ki kéne mennünk megnézni, hogy mi történik... És hogy Ephemia jól van-e? *vet egy kérdő pillantást Tiziora, vajon ő tud-e bármit is arról, ami a házban zajlik, miközben fél szemmel továbbra is az ajtót figyeli, attól tartva, hogy bármelyik pillanatban rajtuk üthet valaki.*
3151. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-09-08 13:58:06
Üzenet elküldve: 2020-09-08 13:58:06
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Másnap//
//A birtok éke//
*Későn ébred, legalábbis jóval később, mint máskor szokott, most először aludt igazán jól azóta, hogy Ephemia megszülte a halott gyermeket. ~Borotválkozni kéne.~ Ez az első gondolata közvetlenül azután, hogy kinyitja kék szemeit és megdörgöli szúrós borostától feketéllő állát, oldalra pillantva elmosolyodik, ahogy tekintete a mellette alvó lányra vetül. ~Talán még ráér egy kicsit.~ A hátára fordulva fektében nyújtózkodik, gerince több helyen ropog, nyakát is megtornáztatja, többször a mellette alvó lányra pillant, megérintené, de nem akarja felébreszteni és reméli, hogy az odakintről beszűrődő mozgolódás sem fogja. ~Milyen szép vagy, cica.~ A lány mozdul, vele együtt Tizio is, végigsimít Nava ölelő karján, másik kezével pedig a lány gerincének vonalán, borostás állával Nava feje búbján, néhány hajszál így beleakad, de nem törődik vele, kezei kicsit remegnek.*
- Jól aludtál? *Kérdezi halkan.* - Valakik zajolnak odakinn. *Jegyzi meg, de nem mozdul, mintha teljesen érdektelen volna számára a történés.*
//A birtok éke//
*Későn ébred, legalábbis jóval később, mint máskor szokott, most először aludt igazán jól azóta, hogy Ephemia megszülte a halott gyermeket. ~Borotválkozni kéne.~ Ez az első gondolata közvetlenül azután, hogy kinyitja kék szemeit és megdörgöli szúrós borostától feketéllő állát, oldalra pillantva elmosolyodik, ahogy tekintete a mellette alvó lányra vetül. ~Talán még ráér egy kicsit.~ A hátára fordulva fektében nyújtózkodik, gerince több helyen ropog, nyakát is megtornáztatja, többször a mellette alvó lányra pillant, megérintené, de nem akarja felébreszteni és reméli, hogy az odakintről beszűrődő mozgolódás sem fogja. ~Milyen szép vagy, cica.~ A lány mozdul, vele együtt Tizio is, végigsimít Nava ölelő karján, másik kezével pedig a lány gerincének vonalán, borostás állával Nava feje búbján, néhány hajszál így beleakad, de nem törődik vele, kezei kicsit remegnek.*
- Jól aludtál? *Kérdezi halkan.* - Valakik zajolnak odakinn. *Jegyzi meg, de nem mozdul, mintha teljesen érdektelen volna számára a történés.*
3150. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-09-06 08:03:38
Üzenet elküldve: 2020-09-06 08:03:38
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
//A birtok éke//
*Raolf tapintatos, ez nem kérdés, emellett vélhetően többször dolgozott már udvarházaknál, vagy nemesi birtokokon. Ettől függetlenül, amit mond, azt komolyan teszi, valójában Ephemia kisasszony kissé el is bűvöli. Nem érti, hogyan élhet egyedül egy ilyen lány, messze a várostól, egy hatalmas birtok közepén, még akkor is, ha rokonai is itt vannak... akkor is egyedül van, lélekben mindenképp.*
- Úgy hiszem megértettem mindent. *Bólint mosolyogva, s immár több kérdése egyelőre nincs is, így szótlan hallgatja a családról szóló beszámolót, kedves lelkének, hogy személyesebb dolgokba is beavatják.*
- Fogadja részvétem, atyja miatt. *Jegyzi meg halkan, Ephemia szemeit keresve egy pillanatra, közben az átadott tervrajzot gondosan összetekerve teszi el.*
- A többit immár elintézzük mi, ne legyen gondja rá, ha időközben felmerül valamilyen kérdés, akkor megkeresem. Igyekszünk mindent csendesen és portalanul végezni, annyi bizonyos, hogy a területet ki kell pakolni mielőtt bármit megkezdenénk. A fúk és a leány segítenek. *Magyarázza, s, elindul az udvar felé, hogy közben már ellenőrizze a szerszámok lepakolását.*
- Egészen pontosan meg tudom mondani. A mennyezet bontása, a lépcső, a fenti szobák kialakítása... *elcsendesedik* ha önnek is megfelel, akkor az egész mindösszesen 6300 arany lesz. Persze a tervrajzon látom, hogy van még más is, de arról nem beszéltünk, az legyen meg utána, ha megegyeztünk. Mit szól hozzá? *Kérdezi, s az udvaron megállva fordul a lány felé.*
*Raolf tapintatos, ez nem kérdés, emellett vélhetően többször dolgozott már udvarházaknál, vagy nemesi birtokokon. Ettől függetlenül, amit mond, azt komolyan teszi, valójában Ephemia kisasszony kissé el is bűvöli. Nem érti, hogyan élhet egyedül egy ilyen lány, messze a várostól, egy hatalmas birtok közepén, még akkor is, ha rokonai is itt vannak... akkor is egyedül van, lélekben mindenképp.*
- Úgy hiszem megértettem mindent. *Bólint mosolyogva, s immár több kérdése egyelőre nincs is, így szótlan hallgatja a családról szóló beszámolót, kedves lelkének, hogy személyesebb dolgokba is beavatják.*
- Fogadja részvétem, atyja miatt. *Jegyzi meg halkan, Ephemia szemeit keresve egy pillanatra, közben az átadott tervrajzot gondosan összetekerve teszi el.*
- A többit immár elintézzük mi, ne legyen gondja rá, ha időközben felmerül valamilyen kérdés, akkor megkeresem. Igyekszünk mindent csendesen és portalanul végezni, annyi bizonyos, hogy a területet ki kell pakolni mielőtt bármit megkezdenénk. A fúk és a leány segítenek. *Magyarázza, s, elindul az udvar felé, hogy közben már ellenőrizze a szerszámok lepakolását.*
- Egészen pontosan meg tudom mondani. A mennyezet bontása, a lépcső, a fenti szobák kialakítása... *elcsendesedik* ha önnek is megfelel, akkor az egész mindösszesen 6300 arany lesz. Persze a tervrajzon látom, hogy van még más is, de arról nem beszéltünk, az legyen meg utána, ha megegyeztünk. Mit szól hozzá? *Kérdezi, s az udvaron megállva fordul a lány felé.*
3149. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-09-03 20:18:32
Üzenet elküldve: 2020-09-03 20:18:32
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 371
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 371
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útja//
*Nos ha egyvalami elmondható a barbárok életéről, az nem más, mint hogy igencsak egyszerű. Pontosan tudja Rorkir is, hogy mi a vágya, s hogy miért dobban a szíve nap-nap után. Nem kell titkolnia sem, sem maga, sem senki más elől. Így, kicsit ugyan rájátszva a dologra, pusztán csak látni akarván Yagnar reakcióját, úgy tesz, mintha nem izgatná az ajánlat. Azonban, ahogy a férfi követők nélkül is egymaga indul a csatába, ez felpezsdíti Rorkir vérét, s nem sokat habozva indul utána. Nem kell sokat lovagolnia, hogy a Tharg birtokokat a lába alatt hagyhassa, ahogy követi a nyomokat a szántóföldekre.*
*Nos ha egyvalami elmondható a barbárok életéről, az nem más, mint hogy igencsak egyszerű. Pontosan tudja Rorkir is, hogy mi a vágya, s hogy miért dobban a szíve nap-nap után. Nem kell titkolnia sem, sem maga, sem senki más elől. Így, kicsit ugyan rájátszva a dologra, pusztán csak látni akarván Yagnar reakcióját, úgy tesz, mintha nem izgatná az ajánlat. Azonban, ahogy a férfi követők nélkül is egymaga indul a csatába, ez felpezsdíti Rorkir vérét, s nem sokat habozva indul utána. Nem kell sokat lovagolnia, hogy a Tharg birtokokat a lába alatt hagyhassa, ahogy követi a nyomokat a szántóföldekre.*
3148. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-09-02 22:19:48
Üzenet elküldve: 2020-09-02 22:19:48
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 696
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 696
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
*Trodd jó hangulata egész úton nem enyhül. Ismeri már alaposan ezt a vidéket hisz nem egyszer járta körbe. Pontosan tudja, azt is, hogy hol talál a feladatnak megfelelő fákat. A folyó vonalát követi és meg is leli ami neki kell. Ott kellő távolságban lepakol, kiköti a kisasszony lovát és szól Mándli-nak, hogy maradjon ott. A kiskutya szófogadóan ott is marad. Fákat szaglászik, hempereg a fűben még a folyóba is beugrik úszni kicsit, hogy aztán a parton kipihenje magát. Addig a pásztor alaposabban megnézi azokat a fákat. Persze nem egy ács, de valamennyi tapasztalata van már a megmunkálásukkal. Ki is választ egy jót. Egészségesnek tűnik és olyannak amiből tényleg jó bútorok készülhetnek. Éger aminek a megmunkálása is könnyebb. Neki is lát kivágni. Mind mindent ezt is szokásához híven szótlanul teszi. Újra és újra lecsap. Nem halad túl gyorsan és ahogy telik az idő érzi is a karjában, hogy egyre nehezekké válik a fokos. Megpihen kicsit. Megmossa az arcát a folyó vizében és eszik egy kicsit.*
~Az estét nem volna jó itt tölteni.~
*Ha ketten lennének azért jobban haladna. Meg ugye ha este kell annak a lónak hazavinnie a fákat az veszélyesebb. Trodd meg biztos nem tudná megfizetni ha valami baja esne annak az állatnak és a becsületén is folt esne. Megélezi a fegyverét és kifújja magát kicsit aztán megint nekiesik a fának. Nem egyszer izzadja át az ingét mire végre ropogva megadja magát az-a éger és elterül. Alaposan megdolgoztatta a pásztort pedig ő szokta az ilyen munkát. Folyik róla a víz, a keze sajog a fokosa nyelétől és a karja is elfáradt. Pedig még nem végzett. Legallyazza a kivágott fát és felvágja. Már lemenőben van a nap mire a ló mögé sikerül kötnie a zsákmányt. El is indulnak vele. A fahordásra befogott telivér, a megviselt külsejű pásztor és a fekete kiskutya aki ugrál körülöttük. Lehet az itt hagyott gallyakért majd holnap még visszajön. Ha egyszer hazajut lehet csak ledől és nem csinál már semmit. Hosszú nap volt ez.*
~Az estét nem volna jó itt tölteni.~
*Ha ketten lennének azért jobban haladna. Meg ugye ha este kell annak a lónak hazavinnie a fákat az veszélyesebb. Trodd meg biztos nem tudná megfizetni ha valami baja esne annak az állatnak és a becsületén is folt esne. Megélezi a fegyverét és kifújja magát kicsit aztán megint nekiesik a fának. Nem egyszer izzadja át az ingét mire végre ropogva megadja magát az-a éger és elterül. Alaposan megdolgoztatta a pásztort pedig ő szokta az ilyen munkát. Folyik róla a víz, a keze sajog a fokosa nyelétől és a karja is elfáradt. Pedig még nem végzett. Legallyazza a kivágott fát és felvágja. Már lemenőben van a nap mire a ló mögé sikerül kötnie a zsákmányt. El is indulnak vele. A fahordásra befogott telivér, a megviselt külsejű pásztor és a fekete kiskutya aki ugrál körülöttük. Lehet az itt hagyott gallyakért majd holnap még visszajön. Ha egyszer hazajut lehet csak ledől és nem csinál már semmit. Hosszú nap volt ez.*
3147. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-09-02 00:17:18
Üzenet elküldve: 2020-09-02 00:17:18
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 746
OOC üzenetek: 261
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 746
OOC üzenetek: 261
Játékstílus: Vakmerő
//Latlie//
*Relael lepillant az apró gyermekre, aki annyira meggyötörte testét, és lelkét, és hirtelen haraggal vegyes szeretet járja át lényét. Ez a két ellentétes és rendkívül erős érzés egymással viaskodva váltják fel a másikat. Relaelnek gonosz és még számára is undorító gondolatai támadnak, amikor felsejlik előtte a több órányi gyötrődés, az azt megelőző jó pár hónap nehézsége, és az elkövetkezendő évek kötelessége.
Érzi, hogy muszáj elmenni most kiszellőztetnie a fejét, és alaposabban átgondolnia, hogy készen áll e erre a feladatra. Hazudna, ha azt mondaná, hogy nem merülnek fel benne kételyek, hogy helyesen döntött e akkor amikor nem vett egy hatra elég Rhéa félelmét, hogy az új élet gondolatát is kiűzze magából.*
- Latlie!
*Szól fennhangon a szolgálólányhoz, elég hangosan ahhoz, hogy a közeli szobákból felfigyelhessen rá az alázatos, és szelíd lányka.*
- Most elmegyek...
*Hirtelen valami elfogadható ürügyen kezd el töprengeni, hiszen az igazságot nem mondhatja el, akkor még szörnyű embernek hiszik majd, mint amilyen valójában is.*
- A piacra. Bevásárolok, és sétálok egy kicsit. Nem maradok el sokáig.
*Hagy némi szünetet, hogy a lány esetleg elmondhassa szüksége van e valamire, majd ezt követően folytatja.*
- Most nyugodtnak tűnik.
*Lepillant a rájuk álmosan pislogó gyermekre, aki hatalmas, világos szemeivel szemléli őket.*
- Remélhetőleg ma nem sír majd annyit.
*Már éppen fordulna el, amikor hirtelen eszébe jut még valami.*
- Illetve hálás lennék, ha megtennél valamit. Jó lenne egy gyermekágy. Lehet egyszerű is, csak legyen. Biztos akadnak itt ügyes kezű barbár férfiak, akik tudnak ilyet csinálni. Körbekérdeznél majd?
*Relael lepillant az apró gyermekre, aki annyira meggyötörte testét, és lelkét, és hirtelen haraggal vegyes szeretet járja át lényét. Ez a két ellentétes és rendkívül erős érzés egymással viaskodva váltják fel a másikat. Relaelnek gonosz és még számára is undorító gondolatai támadnak, amikor felsejlik előtte a több órányi gyötrődés, az azt megelőző jó pár hónap nehézsége, és az elkövetkezendő évek kötelessége.
Érzi, hogy muszáj elmenni most kiszellőztetnie a fejét, és alaposabban átgondolnia, hogy készen áll e erre a feladatra. Hazudna, ha azt mondaná, hogy nem merülnek fel benne kételyek, hogy helyesen döntött e akkor amikor nem vett egy hatra elég Rhéa félelmét, hogy az új élet gondolatát is kiűzze magából.*
- Latlie!
*Szól fennhangon a szolgálólányhoz, elég hangosan ahhoz, hogy a közeli szobákból felfigyelhessen rá az alázatos, és szelíd lányka.*
- Most elmegyek...
*Hirtelen valami elfogadható ürügyen kezd el töprengeni, hiszen az igazságot nem mondhatja el, akkor még szörnyű embernek hiszik majd, mint amilyen valójában is.*
- A piacra. Bevásárolok, és sétálok egy kicsit. Nem maradok el sokáig.
*Hagy némi szünetet, hogy a lány esetleg elmondhassa szüksége van e valamire, majd ezt követően folytatja.*
- Most nyugodtnak tűnik.
*Lepillant a rájuk álmosan pislogó gyermekre, aki hatalmas, világos szemeivel szemléli őket.*
- Remélhetőleg ma nem sír majd annyit.
*Már éppen fordulna el, amikor hirtelen eszébe jut még valami.*
- Illetve hálás lennék, ha megtennél valamit. Jó lenne egy gyermekágy. Lehet egyszerű is, csak legyen. Biztos akadnak itt ügyes kezű barbár férfiak, akik tudnak ilyet csinálni. Körbekérdeznél majd?
3146. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-09-01 16:31:14
Üzenet elküldve: 2020-09-01 16:31:14
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//A birtok éke//
- Ahá, szóval ilyen összejövetel? Nem is rossz ötlet...
*Eljátszik a gondolattal. Végül is miért ne hívhatnának meg környékbelieket? Nem rossz dolog a kapcsolatépítés a helybéliekkel, meg hát hiába laknak itt egy ideje, még aligha ismer bárkit is név szerint. Nem úgy, mint valaha Artheniorban. Közben már a megbeszélésre kerül a sor, s kezük ügyébe akad a "tervrajz" is.*
- Köszönöm, igyekeztem érthetően ábrázolni.
*Habár sok papíros látta kárát a folyamatnak a naplójából, merthogy abba próbált alkotni. Örül, hogy egy szakember elismerőn szól a munkájáról, már ha az tegyük fel nem pusztán tapintatosságból vélekedik így. Megfigyelik hát a bontásra váró falat, aztán bólint, s átcaplatnak a kamrába.*
- Nos, semmit nem szeretnék túldíszíttetni, a lépcsőt beleértve. Az egyszerű, de kifinomult dolgokat szeretem, és egy nagyon puccos palotaszerű épület amúgy sem illene bele ebbe a tájba. ~Meg a pénztárcánk sem olyan vastag.~ Mindazonáltal egy kőből készült lépcsőt itt el tudnék képzelni. A tárolót támogatom.
*A kérdés hallatán, ami a ház urát intézi, csak legyint egyet.*
- A legidősebb fivérem Briwal házon kívül van, Tizio, a másik bátyám pedig sokat dolgozik. ~Talán még szépen is fejeztem ki magam, végül is nem szipákolni fél napig biztosan nagy munka.~ Tizio is szokott intézni dolgokat itt a birtokon, kiváltképp a pénzügyekhez nagyon ért. A gyakorlatiasabb részét a dolognak én intézem, mint például ez az építkezés, vagy a személyzet ügyes-bajos dolgai... Tudja, mióta atyám nincs köztünk, valahogy így tudunk csak boldogulni.
*És ő ezzel a boldogulással valamelyest meg van elégedve, hisz végre szabad kezet kaphatott a család ügyeiben, másrészt viszont hiányzik neki apja útmutatása és tapasztalata bizonyos dolgokban.*
- Persze, tegye csak el! Hm, mit is kellene még megmutatnom? Úgy hirtelenjében csak ezek jutottak eszembe ugye, a lépcső, az erkélyek, a tervrajzom... Talán buta kérdés, de mit szoktak még ilyen építkezések előtt megvizsgálni? S emellett megbeszélhetnénk-e az anyagiakat is? Már ami ugye az alapanyagot és munkadíjat illeti, meg ami közbejöhet... Vagy ehhez még alaposabb utánajárás szükségeltetik?
*Azért reméli, nem fog hanyatt esni az árajánlattól, már ha most kapni fog olyat, de felkészül egy esetleges meglepetésre.*
- Ahá, szóval ilyen összejövetel? Nem is rossz ötlet...
*Eljátszik a gondolattal. Végül is miért ne hívhatnának meg környékbelieket? Nem rossz dolog a kapcsolatépítés a helybéliekkel, meg hát hiába laknak itt egy ideje, még aligha ismer bárkit is név szerint. Nem úgy, mint valaha Artheniorban. Közben már a megbeszélésre kerül a sor, s kezük ügyébe akad a "tervrajz" is.*
- Köszönöm, igyekeztem érthetően ábrázolni.
*Habár sok papíros látta kárát a folyamatnak a naplójából, merthogy abba próbált alkotni. Örül, hogy egy szakember elismerőn szól a munkájáról, már ha az tegyük fel nem pusztán tapintatosságból vélekedik így. Megfigyelik hát a bontásra váró falat, aztán bólint, s átcaplatnak a kamrába.*
- Nos, semmit nem szeretnék túldíszíttetni, a lépcsőt beleértve. Az egyszerű, de kifinomult dolgokat szeretem, és egy nagyon puccos palotaszerű épület amúgy sem illene bele ebbe a tájba. ~Meg a pénztárcánk sem olyan vastag.~ Mindazonáltal egy kőből készült lépcsőt itt el tudnék képzelni. A tárolót támogatom.
*A kérdés hallatán, ami a ház urát intézi, csak legyint egyet.*
- A legidősebb fivérem Briwal házon kívül van, Tizio, a másik bátyám pedig sokat dolgozik. ~Talán még szépen is fejeztem ki magam, végül is nem szipákolni fél napig biztosan nagy munka.~ Tizio is szokott intézni dolgokat itt a birtokon, kiváltképp a pénzügyekhez nagyon ért. A gyakorlatiasabb részét a dolognak én intézem, mint például ez az építkezés, vagy a személyzet ügyes-bajos dolgai... Tudja, mióta atyám nincs köztünk, valahogy így tudunk csak boldogulni.
*És ő ezzel a boldogulással valamelyest meg van elégedve, hisz végre szabad kezet kaphatott a család ügyeiben, másrészt viszont hiányzik neki apja útmutatása és tapasztalata bizonyos dolgokban.*
- Persze, tegye csak el! Hm, mit is kellene még megmutatnom? Úgy hirtelenjében csak ezek jutottak eszembe ugye, a lépcső, az erkélyek, a tervrajzom... Talán buta kérdés, de mit szoktak még ilyen építkezések előtt megvizsgálni? S emellett megbeszélhetnénk-e az anyagiakat is? Már ami ugye az alapanyagot és munkadíjat illeti, meg ami közbejöhet... Vagy ehhez még alaposabb utánajárás szükségeltetik?
*Azért reméli, nem fog hanyatt esni az árajánlattól, már ha most kapni fog olyat, de felkészül egy esetleges meglepetésre.*
3145. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-08-31 14:48:08
Üzenet elküldve: 2020-08-31 14:48:08
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 213
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 213
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útja//
*Egyedül vág neki az útnak, még csak hátra sem pillant válla felett. Aki akarja, úgy is követni fogja. Talán belefáradtak a várakozásba, vagy csak az ital beszélt belőlük, mikor a küldetésre vállalkoztak. Végtére is, egyre megy. Egyedül is képes lesz teljesíteni a feladatot, s ha sikerrel jár, a dicsőség mellett alighanem a thargok megbecsülése is az övé lesz majd.
A tengerész elmondása szerint a harcosai a folyón túl, egy völgyben várakoznak. Nos, hamarosan kiderül, valóban így van-e. Nem felejtette el a neki tett ígéretét, ó, egyáltalán nem. Most viszont csak egyetlen dologra óhajt koncentrálni.
Keményen markolja a fokost, miközben szép lassan rátelepszik a vidékre a szürkület. Öles léptekkel szeli át a földeket s legelőket, nem kíván a kelleténél többet időzni. A madárcsicsergés szép lassan elhal körötte, helyét néma, széltelen csend veszi át. Csupán a saját, szapora lélegzete, s csizmájának tompa dobbanása töri meg a síri némaságot.*
*Egyedül vág neki az útnak, még csak hátra sem pillant válla felett. Aki akarja, úgy is követni fogja. Talán belefáradtak a várakozásba, vagy csak az ital beszélt belőlük, mikor a küldetésre vállalkoztak. Végtére is, egyre megy. Egyedül is képes lesz teljesíteni a feladatot, s ha sikerrel jár, a dicsőség mellett alighanem a thargok megbecsülése is az övé lesz majd.
A tengerész elmondása szerint a harcosai a folyón túl, egy völgyben várakoznak. Nos, hamarosan kiderül, valóban így van-e. Nem felejtette el a neki tett ígéretét, ó, egyáltalán nem. Most viszont csak egyetlen dologra óhajt koncentrálni.
Keményen markolja a fokost, miközben szép lassan rátelepszik a vidékre a szürkület. Öles léptekkel szeli át a földeket s legelőket, nem kíván a kelleténél többet időzni. A madárcsicsergés szép lassan elhal körötte, helyét néma, széltelen csend veszi át. Csupán a saját, szapora lélegzete, s csizmájának tompa dobbanása töri meg a síri némaságot.*
3144. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-08-30 16:36:34
Üzenet elküldve: 2020-08-30 16:36:34
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
//A birtok éke//
*Kedvesen és zavartan kacag Ephemia kisasszonnyal, aztán csak legyint rá, értékeli, hogy nem vették rossz néven nagy száját, melyet ismételten nem tudott befogni. Az asszonyra aztán csak nagyobbat nevet, s immár semmi akadálya nincs, hogy kis ismerkedés után komolyabb témákra terelődjön a szó.*
- Talán, ha tartana, amolyan tábortüzes eseményt, mondjuk építés megnyitót... *szusszan kedélyesen* vidéken szokták. *von vállat* de lehet, hogy buta ötlet. *Miközben beszél, kisebb papírosokat kap elő, s jegyzetel, amit fontosnak tart. Hová pakolhatnak, mit csinálhatnak, mire figyeljenek, hol kezdik az első lépéseket, egy szóval valóban mindent, s bólogatva, hümmentve jelzi figyelmét, egyetértését. Effy visszatértekor készséggel feláll, s követi a lányt, alaposan megfigyel mindent. Bólint, s átveszi a pergament. Elismerően füttyent.*
- Ön csak szerénykedik... ez jó sok támpontot ad. Kiváló munka. *Egy darabig még nézi a papírost, aztán a hall felé mutat.*
- Az jó lenne. Ha megengedi... *s közben, amint engedélyt kap rá a hallból, az étkezőn át, a konyhán keresztül belép a kamrába.*
- Ezek a régiek még tudtak építkezni. *Vizsgálja meg a mennyezetet.* Ha a hall felőli falat kibontjuk, csodálatos lépcső készülhet... kőből, fából, kinek, hogy tetszik. *Ezt már Ephemiára bízza.* Ezt az elején kellene eldönteni, hogy az alapot annak megfelelően készítsük, ahogyan azt is, mennyire legyen díszes. Ha akar, a lépcső alatt is lehet egy kisebb tároló helyiség. *Ötletel máris.* Az erkély pedig nagyszerű ötlet! Ahogy nézem a ház olyan fekvésű, hogy szinte az egész birtokot beláthatja majd, végig a veteményes és a gyümölcsös felett. *Ismét füttyent.*
- Ha meg nem sértem... miért ön intézi? Hol a ház ura, dolgozik? *Kissé személyes kérdés, de csak tessék lássék teszi fel, nem vájkálva, s nem bizalmasan, pont aközben, miközben dolgozik.*
- Ez itt rendben van, látom a szobákat is. Menjünk tovább, s mutassa meg még mit szeretne. *Mosolyogva pillant fel.*
- Ezt eltenném, ha nem baj, vagy lemásoltatom. *Mutat a tervekre.*
*Kedvesen és zavartan kacag Ephemia kisasszonnyal, aztán csak legyint rá, értékeli, hogy nem vették rossz néven nagy száját, melyet ismételten nem tudott befogni. Az asszonyra aztán csak nagyobbat nevet, s immár semmi akadálya nincs, hogy kis ismerkedés után komolyabb témákra terelődjön a szó.*
- Talán, ha tartana, amolyan tábortüzes eseményt, mondjuk építés megnyitót... *szusszan kedélyesen* vidéken szokták. *von vállat* de lehet, hogy buta ötlet. *Miközben beszél, kisebb papírosokat kap elő, s jegyzetel, amit fontosnak tart. Hová pakolhatnak, mit csinálhatnak, mire figyeljenek, hol kezdik az első lépéseket, egy szóval valóban mindent, s bólogatva, hümmentve jelzi figyelmét, egyetértését. Effy visszatértekor készséggel feláll, s követi a lányt, alaposan megfigyel mindent. Bólint, s átveszi a pergament. Elismerően füttyent.*
- Ön csak szerénykedik... ez jó sok támpontot ad. Kiváló munka. *Egy darabig még nézi a papírost, aztán a hall felé mutat.*
- Az jó lenne. Ha megengedi... *s közben, amint engedélyt kap rá a hallból, az étkezőn át, a konyhán keresztül belép a kamrába.*
- Ezek a régiek még tudtak építkezni. *Vizsgálja meg a mennyezetet.* Ha a hall felőli falat kibontjuk, csodálatos lépcső készülhet... kőből, fából, kinek, hogy tetszik. *Ezt már Ephemiára bízza.* Ezt az elején kellene eldönteni, hogy az alapot annak megfelelően készítsük, ahogyan azt is, mennyire legyen díszes. Ha akar, a lépcső alatt is lehet egy kisebb tároló helyiség. *Ötletel máris.* Az erkély pedig nagyszerű ötlet! Ahogy nézem a ház olyan fekvésű, hogy szinte az egész birtokot beláthatja majd, végig a veteményes és a gyümölcsös felett. *Ismét füttyent.*
- Ha meg nem sértem... miért ön intézi? Hol a ház ura, dolgozik? *Kissé személyes kérdés, de csak tessék lássék teszi fel, nem vájkálva, s nem bizalmasan, pont aközben, miközben dolgozik.*
- Ez itt rendben van, látom a szobákat is. Menjünk tovább, s mutassa meg még mit szeretne. *Mosolyogva pillant fel.*
- Ezt eltenném, ha nem baj, vagy lemásoltatom. *Mutat a tervekre.*
3143. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-08-28 21:07:18
Üzenet elküldve: 2020-08-28 21:07:18
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 386
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 386
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Efföld//
*Tizio mosolyától mindig hevesebben kezd verni a szíve, így most sincs ez másként, és hirtelen már nincs is annyira kedve bemenni a házba, inkább maradna még itt egy kicsit, hogy kiélvezze a pillanatot. Ahogy azonban mégis elindulnak befelé, sokkal kevésbé kellemes irányt vesz a társalgás*
- Ugyan, nincs miért sajnálkoznod. *rázza meg a fejét. ~És Ephemiának sem~ teszi hozzá magában, hiszen úgy véli, ha bárkinek is bocsánatot kéne kérnie a történtekért, az nem a házban lakók egyike* És nem rángatott bele. Én... önként mentem velük. *ismeri be kissé kényszeredetten, hogy elrablóik tulajdonképpen csak Ephemiáért jöttek, mert nem szeretné, ha Tizio azt hinné, a húga vette rá, hogy tartson vele, mikor egyedül is van olyan ostoba, hogy ilyen döntéseket hozzon*
- Dolgoztál, értem. *ismétli meg a választ, amit a kérdéseire kap, miközben a férfi arcát fürkészi, azt próbálva kitalálni, vajon igazat mond, vagy valami más is történt tegnap. Szomorúan kell azonban beismerni magának, teljes mértékben el tudja képzelni, hogy úgy volt minden, ahogy Tizio mondja*
- Ígérd meg, hogy legközelebb nem lesz ilyen! Vagy legalább megüzened valakivel, ha kimaradsz. *pillant kérlelőn a férfira, miközben szabad kezét Tizio mellkasára helyezi* Aggódtam érted. *ismeri be motyogva, hisz a férfival történtek ismeretében egészen feleslegesnek tetszik az idegeskedése. Nem is akar több szót fecsérelni az egészre, inkább csak könnyedebb témákról akar beszélgetni, így ha Tizio nem húzza el, akkor óvatosan végigfuttatja ujjait a könyv fedelén*
- Nem is tudtam, hogy van itt ispotály... talán egyszer majd elmehetnénk megnézni. *veti fel révedezve, mielőtt a férfira pillantana* De biztos vagyok benne, hogy se perc alatt kibogozod majd azokat a furcsaságokat. *jegyzi meg halvány mosollyal, remélve, hogy a könyvelés rendbetétele nem kíván majd meg több éjszakázást. Mire idáig jutnak a társalgásban, már elérnek a hálószobába is, a helyiségbe lépve pedig rögtön hozzálát, hogy megszabaduljon a ruhájától, csak az alsóruhát hagyva magán. Míg Ephemia a fürdőben időzik, addig térdét átölelve ücsörög az ágyon, maga elé meredve, ha pedig felszabadul a helyiség, akkor gyorsan ő is lemossa magáról a tegnapi nap porát, majd immár hálóingbe öltözve tér vissza a szobába, remélve, hogy még ott találja Tiziot*
- Maradj velem. *pillant kérlelőn a férfira, ha ott van, remélve, hogy mellette lesz, amíg el nem alszik. Már nincs kedve se beszélgetni, se gondolkozni, csak annyi telik tőle, hogy némán bámulja Tiziot, míg el nem nyomja az álom.*
//Másnap//
*Maga se tudja, mennyit aludt, sokat vagy keveset, korán van-e, vagy már későn, csak abban biztos, hogy az alvás nem segített semmit, ugyanolyan borzasztóan érzi magát, mint az előző nap. A szemeit még nem bírja kinyitni, azonban a másik oldalára fordul, és kicsit közelebb araszol arrafelé, amerre a férfit sejti. Nem akar még felébredni, így minden erejével küzd a valóság ellen, és igyekszik visszasüppedni az álmok puha, kényelmes világába. Ezt elősegítendő, ha ujjaival sikerül kitapogatnia, merre fekszik Tizio, akkor egyik kezével átkarolja őt, fejét pedig a férfi vállára hajtja, mélyen beszívva az illatát, míg szemét továbbra is lehunyva igyekszik elhitetni magával, hogy még mindig csak alszik.*
*Tizio mosolyától mindig hevesebben kezd verni a szíve, így most sincs ez másként, és hirtelen már nincs is annyira kedve bemenni a házba, inkább maradna még itt egy kicsit, hogy kiélvezze a pillanatot. Ahogy azonban mégis elindulnak befelé, sokkal kevésbé kellemes irányt vesz a társalgás*
- Ugyan, nincs miért sajnálkoznod. *rázza meg a fejét. ~És Ephemiának sem~ teszi hozzá magában, hiszen úgy véli, ha bárkinek is bocsánatot kéne kérnie a történtekért, az nem a házban lakók egyike* És nem rángatott bele. Én... önként mentem velük. *ismeri be kissé kényszeredetten, hogy elrablóik tulajdonképpen csak Ephemiáért jöttek, mert nem szeretné, ha Tizio azt hinné, a húga vette rá, hogy tartson vele, mikor egyedül is van olyan ostoba, hogy ilyen döntéseket hozzon*
- Dolgoztál, értem. *ismétli meg a választ, amit a kérdéseire kap, miközben a férfi arcát fürkészi, azt próbálva kitalálni, vajon igazat mond, vagy valami más is történt tegnap. Szomorúan kell azonban beismerni magának, teljes mértékben el tudja képzelni, hogy úgy volt minden, ahogy Tizio mondja*
- Ígérd meg, hogy legközelebb nem lesz ilyen! Vagy legalább megüzened valakivel, ha kimaradsz. *pillant kérlelőn a férfira, miközben szabad kezét Tizio mellkasára helyezi* Aggódtam érted. *ismeri be motyogva, hisz a férfival történtek ismeretében egészen feleslegesnek tetszik az idegeskedése. Nem is akar több szót fecsérelni az egészre, inkább csak könnyedebb témákról akar beszélgetni, így ha Tizio nem húzza el, akkor óvatosan végigfuttatja ujjait a könyv fedelén*
- Nem is tudtam, hogy van itt ispotály... talán egyszer majd elmehetnénk megnézni. *veti fel révedezve, mielőtt a férfira pillantana* De biztos vagyok benne, hogy se perc alatt kibogozod majd azokat a furcsaságokat. *jegyzi meg halvány mosollyal, remélve, hogy a könyvelés rendbetétele nem kíván majd meg több éjszakázást. Mire idáig jutnak a társalgásban, már elérnek a hálószobába is, a helyiségbe lépve pedig rögtön hozzálát, hogy megszabaduljon a ruhájától, csak az alsóruhát hagyva magán. Míg Ephemia a fürdőben időzik, addig térdét átölelve ücsörög az ágyon, maga elé meredve, ha pedig felszabadul a helyiség, akkor gyorsan ő is lemossa magáról a tegnapi nap porát, majd immár hálóingbe öltözve tér vissza a szobába, remélve, hogy még ott találja Tiziot*
- Maradj velem. *pillant kérlelőn a férfira, ha ott van, remélve, hogy mellette lesz, amíg el nem alszik. Már nincs kedve se beszélgetni, se gondolkozni, csak annyi telik tőle, hogy némán bámulja Tiziot, míg el nem nyomja az álom.*
//Másnap//
*Maga se tudja, mennyit aludt, sokat vagy keveset, korán van-e, vagy már későn, csak abban biztos, hogy az alvás nem segített semmit, ugyanolyan borzasztóan érzi magát, mint az előző nap. A szemeit még nem bírja kinyitni, azonban a másik oldalára fordul, és kicsit közelebb araszol arrafelé, amerre a férfit sejti. Nem akar még felébredni, így minden erejével küzd a valóság ellen, és igyekszik visszasüppedni az álmok puha, kényelmes világába. Ezt elősegítendő, ha ujjaival sikerül kitapogatnia, merre fekszik Tizio, akkor egyik kezével átkarolja őt, fejét pedig a férfi vállára hajtja, mélyen beszívva az illatát, míg szemét továbbra is lehunyva igyekszik elhitetni magával, hogy még mindig csak alszik.*
3142. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-08-28 16:10:49
Üzenet elküldve: 2020-08-28 16:10:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//A birtok éke//
- Semmi probléma. Örvendek a találkozásnak, Raolf!
*Elszórakozik a férfi zavarán, aztán mikor már bent vannak a házban, eliszkol egy pohár vízért. Egy perc múlva már érkezik is újra a társalgóba.*
- Tessék.
*Átadja neki a vizet, majd neki is látnak a terveknek és részleteknek. Itt bizonyosan sok dolgot át kell beszélniük, hiszen elég nagy munkáról volna szó.*
- Rendben, akkor majd megkeresem a papírost szobámban. Hát, hogy barátok vagy rokonok jönnének-e, azt kötve hiszem. Amióta nem Artheniorban élünk, eléggé megcsappantak az ilyesféle kapcsolataink, hogy úgy mondjam. Mindenesetre annyit megtehetek, hogy a környék forgalmas helyein hirdetek, írásos hirdetésekkel, rikkancsokkal. Egyébként is így szoktam mindenféle munkásokat keresni a birtok körüli alkalmi feladatokra.
*Az már más kérdés, hogy bizonyos feladatokra nagyon nehezen talált embert eddig is. Szerencsére egy állandó szolgálójuk pont ily mód akadt, Doralyen személyében.*
- Az elülső udvaron a kút körül bárhová pakolhatnak, és hátul, a személyzeti szállás körül is van hely bőven. Egyelőre nem ügyelek rá, hogy a kert rendezett legyen, hiszen arra talán jövőre, az építkezések után akarok nagyobb gondot fordítani. Hát, akkor este koccintunk!
*Egyelőre úgy tűnik, hogy könnyen meg fogják egymást érteni a terveket illetően, és szeretné, ha ez így is maradna, s lenne mire koccintaniuk.*
- Értem én, értem. *Legyint a levegőbe nevetgélve az újabb bókokra.* Azért tessék vigyázni ám az asszonnyal!
*Nem mondja nyilván, de jól esik a lelkének, hogy még van, aki szépnek látja. Nem vitás, egy időben elhanyagolta magát mindenféle okokból, amit Tizio is szóvá tette már neki.*
- Mutatom, egy pillanat, csak hadd hozzam elő a papírost, amit az imént mondtam...
*Azzal felugrik helyéről, és elslisszol a szobájába. Asztalának fiókjában kutat egy darabig, s mikor végre keze ügyébe kerül a tervnek csak jóindulattal nevezhető papír, visszatér Raolfhoz.*
- Erre tessék, vissza ki a hallba! *Ha a férfi vele tart, akkor rámutat a főbejárattal szemben húzódó falra.* Ennek a falnak a helyén képzeltem el, mert számomra itt tűnt a leglogikusabbnak. Pontosan emögött a fal mögött található a kamránk, amit ha szükséges, feláldozhatunk a lépcső érdekében. Egyébiránt pont a kamra mennyezetén van a padlásfeljárónk is. Ha gondolja, megnézhetjük azt is. Ó, és íme az elképzelésem.
*Átadja Raolfnak a "tervrajzot". Ez felülnézetből ábrázolja az általa megálmodott emeletet, annak helyiségeit, az ajtókat, s egyebeket. Eléggé stilizált vázlat ez, de bízik a brigád és a kivitelező szakértelmében, hogy valamelyest meg tudják valósítani.*
- Amint láthatja, tervezek ide egy-egy erkélyt is, de meglátjuk, mennyire kivitelezhető. ~És hogy mennyire futja...~
- Semmi probléma. Örvendek a találkozásnak, Raolf!
*Elszórakozik a férfi zavarán, aztán mikor már bent vannak a házban, eliszkol egy pohár vízért. Egy perc múlva már érkezik is újra a társalgóba.*
- Tessék.
*Átadja neki a vizet, majd neki is látnak a terveknek és részleteknek. Itt bizonyosan sok dolgot át kell beszélniük, hiszen elég nagy munkáról volna szó.*
- Rendben, akkor majd megkeresem a papírost szobámban. Hát, hogy barátok vagy rokonok jönnének-e, azt kötve hiszem. Amióta nem Artheniorban élünk, eléggé megcsappantak az ilyesféle kapcsolataink, hogy úgy mondjam. Mindenesetre annyit megtehetek, hogy a környék forgalmas helyein hirdetek, írásos hirdetésekkel, rikkancsokkal. Egyébként is így szoktam mindenféle munkásokat keresni a birtok körüli alkalmi feladatokra.
*Az már más kérdés, hogy bizonyos feladatokra nagyon nehezen talált embert eddig is. Szerencsére egy állandó szolgálójuk pont ily mód akadt, Doralyen személyében.*
- Az elülső udvaron a kút körül bárhová pakolhatnak, és hátul, a személyzeti szállás körül is van hely bőven. Egyelőre nem ügyelek rá, hogy a kert rendezett legyen, hiszen arra talán jövőre, az építkezések után akarok nagyobb gondot fordítani. Hát, akkor este koccintunk!
*Egyelőre úgy tűnik, hogy könnyen meg fogják egymást érteni a terveket illetően, és szeretné, ha ez így is maradna, s lenne mire koccintaniuk.*
- Értem én, értem. *Legyint a levegőbe nevetgélve az újabb bókokra.* Azért tessék vigyázni ám az asszonnyal!
*Nem mondja nyilván, de jól esik a lelkének, hogy még van, aki szépnek látja. Nem vitás, egy időben elhanyagolta magát mindenféle okokból, amit Tizio is szóvá tette már neki.*
- Mutatom, egy pillanat, csak hadd hozzam elő a papírost, amit az imént mondtam...
*Azzal felugrik helyéről, és elslisszol a szobájába. Asztalának fiókjában kutat egy darabig, s mikor végre keze ügyébe kerül a tervnek csak jóindulattal nevezhető papír, visszatér Raolfhoz.*
- Erre tessék, vissza ki a hallba! *Ha a férfi vele tart, akkor rámutat a főbejárattal szemben húzódó falra.* Ennek a falnak a helyén képzeltem el, mert számomra itt tűnt a leglogikusabbnak. Pontosan emögött a fal mögött található a kamránk, amit ha szükséges, feláldozhatunk a lépcső érdekében. Egyébiránt pont a kamra mennyezetén van a padlásfeljárónk is. Ha gondolja, megnézhetjük azt is. Ó, és íme az elképzelésem.
*Átadja Raolfnak a "tervrajzot". Ez felülnézetből ábrázolja az általa megálmodott emeletet, annak helyiségeit, az ajtókat, s egyebeket. Eléggé stilizált vázlat ez, de bízik a brigád és a kivitelező szakértelmében, hogy valamelyest meg tudják valósítani.*
- Amint láthatja, tervezek ide egy-egy erkélyt is, de meglátjuk, mennyire kivitelezhető. ~És hogy mennyire futja...~
3141. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-08-28 11:53:16
Üzenet elküldve: 2020-08-28 11:53:16
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Efföld//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Kisfiús mosoly kúszik arcára, ezt általában Navának tartogatja, bár őt is ritkán örvendezteti meg vele, ez a mosoly hamar el is tűnik, hogy a lány a húgáról kezd beszélni.*
- Ephemia ezt kiharcolta önmagának. *Nagyot sóhajt. ~Mert mindig is értetlen, hülye picsa volt, aki süket volt az idősebbek, bölcsebbek tanácsára.~* - És nagyon sajnálom, hogy téged is belerángatott. Két buta kislány ostobaságainak te ittad meg a levét. ~De Terwyről valóban írni kell Jorannak.~ *Tizio együtt sírt Effyvel, mikor a gyerek halva született, de az elmúlt másfél nap folyamán elhatározta, hogy leveszi róla a kezét, aztán két nap sem telik el és Ephemia hülyeségei miatt Navát bántják, még jó, hogy Tizio nem megértő a hebrencs húgával.*
- Dolgoztam szerelmem. *Teljes testével kicsit Nava felé fordul, hogy megmutassa neki a hóna alatt tartott könyvet.* - A kancellár ideadta az ispotály könyvelését, hogy tegyem rendbe. Vannak benne furcsaságok, de nem tudom, hogy a hozzá nem értés miatt, vagy szándékos? Kicsit elmélyültem benne, rám esteledett. ~Meg kicsit túl is szippantottam magam.~
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Kisfiús mosoly kúszik arcára, ezt általában Navának tartogatja, bár őt is ritkán örvendezteti meg vele, ez a mosoly hamar el is tűnik, hogy a lány a húgáról kezd beszélni.*
- Ephemia ezt kiharcolta önmagának. *Nagyot sóhajt. ~Mert mindig is értetlen, hülye picsa volt, aki süket volt az idősebbek, bölcsebbek tanácsára.~* - És nagyon sajnálom, hogy téged is belerángatott. Két buta kislány ostobaságainak te ittad meg a levét. ~De Terwyről valóban írni kell Jorannak.~ *Tizio együtt sírt Effyvel, mikor a gyerek halva született, de az elmúlt másfél nap folyamán elhatározta, hogy leveszi róla a kezét, aztán két nap sem telik el és Ephemia hülyeségei miatt Navát bántják, még jó, hogy Tizio nem megértő a hebrencs húgával.*
- Dolgoztam szerelmem. *Teljes testével kicsit Nava felé fordul, hogy megmutassa neki a hóna alatt tartott könyvet.* - A kancellár ideadta az ispotály könyvelését, hogy tegyem rendbe. Vannak benne furcsaságok, de nem tudom, hogy a hozzá nem értés miatt, vagy szándékos? Kicsit elmélyültem benne, rám esteledett. ~Meg kicsit túl is szippantottam magam.~
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4229-4248