Amon Ruadh - Tharg birtokok
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 203 (4041. - 4060. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
4060. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-11-16 17:48:50
Üzenet elküldve: 2022-11-16 17:48:50
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Varangyvár//
//Vacsora//
*Nem visszakozna a kereskedőkkel kapcsolatos véleményétől, és nem is teszi, de tudja, hogy mit kíván meg a diplomácia, szóval eszerint maszatolja édeskés magasztalással a lényegi részében sértetlenül hagyott állítást.
Amikor a Kancellár saját bevallásával besorol mellé az égi hatalmak meggondolatlan emlegetésében, Yeza rá mosolyog. Elítélt tanokat valló titkos társaságok tagjai kacsintanak így egymásra társadalmi események forgatagában. Ezek után mi sem kevesebb, mint hogy azt a kancellári kezet finoman lejjebb igazítja a válláról, mikor az oly sokszor korára hivatkozó férfiút a másik helyiségbe kíséri. Való igaz, a vállán talán több támaszt találhatna, de Habrertus nem is igazán nehezedik rá. Így viszont okafogyottá is válik. A derekánál kicsit lejjebb, a csípőjére invitált fogódzó talán intimebb az illem szempontjából, de a vállán átkarolás meg inkább részeg matrózok komaságba kapaszkodó andalgását idézi.
Nem csak ő, de Aenai is kimenti magát, de ő a maga részéről zárja is az estét. Yeza nincs ilyen kiváltságos helyzetben, de nem is akarna még visszavonulni. Végre kicsit a tűz közelében érzi magát. Így viszont, hogy a két férfi kettesben marad a rummal és a dohánnyal, valahogy modortalanságnak érezné túl hamar visszatérni a körükbe. Ki tudja, milyen megbeszélnivalójuk van. Caldorcor talán nem bánná, ha jelen lenne, de ugyebár az ilyesmit sose lehet biztosra tudni, a Kancellár azonban sok tekintetben régivágású férfiú. Hagy hát nekik időt a vörös, hogy diskuráljanak.
A kinti hűvös, friss levegő eszébe juttat valamit, amire már sort keríthetett volna, de az elmúlt időben annyi minden történt, hogy mindig valami hátrébb könyökölte a sorban. A háznéptől tollat, kalamárist és papírt kér, aztán a szobájába tér vissza először. Papírra veti sorait a szebbik írását elővéve, aztán gondosan összehajtja a papirost és zsebre teszi, hogy ha alkalom adódna, megkönnyítse a dolgát.
Egy kicsit felfrissíti és rendbe szedi magát, mielőtt visszaindulna. Már épp magára öltené a bájos mosolyt, amikor valami puffan. A háló felől jön a hang, Yeza pedig az ajtóhoz megy, hogy füleljen egy kicsit.*
- Úrnő? *kérdi nem túl hangosan és kissé bizonytalanul, de hamar felsejlik benne, amikor a lány falfehéren összeesett a minap.* - Minden rendben? *kopogtat be, aztán fülel. Valami halk nyöszörgésféle szűrődik ki, amire már a vörös is ráfog a kilincsre. Benyit és mindjárt kiált is, ahogy meglátja a földön fekvőt és a véres hálóruhát.*
- Segítsetek! Az Úrnő! Gyorsan! Habrertus Uram!! *Ez utóbbit ha lehet még hangosabbra ereszti, mint a többit, hiszen emlékszik, hogy a Kancellár még ott a fogadóban említette, hogy ért az orvosláshoz. Yeza teljességgel tanácstalan a helyzetben. Még ha sebesülésről lenne szó, de így? Annyit tesz ösztönösen, hogy letérdel a tharg lányhoz és a fejét az ölébe emeli. Ha tudja, megfogja a kezét is és finoman paskolgatni kezdi az arcát.*
- Habrertus Uram!
//Vacsora//
*Nem visszakozna a kereskedőkkel kapcsolatos véleményétől, és nem is teszi, de tudja, hogy mit kíván meg a diplomácia, szóval eszerint maszatolja édeskés magasztalással a lényegi részében sértetlenül hagyott állítást.
Amikor a Kancellár saját bevallásával besorol mellé az égi hatalmak meggondolatlan emlegetésében, Yeza rá mosolyog. Elítélt tanokat valló titkos társaságok tagjai kacsintanak így egymásra társadalmi események forgatagában. Ezek után mi sem kevesebb, mint hogy azt a kancellári kezet finoman lejjebb igazítja a válláról, mikor az oly sokszor korára hivatkozó férfiút a másik helyiségbe kíséri. Való igaz, a vállán talán több támaszt találhatna, de Habrertus nem is igazán nehezedik rá. Így viszont okafogyottá is válik. A derekánál kicsit lejjebb, a csípőjére invitált fogódzó talán intimebb az illem szempontjából, de a vállán átkarolás meg inkább részeg matrózok komaságba kapaszkodó andalgását idézi.
Nem csak ő, de Aenai is kimenti magát, de ő a maga részéről zárja is az estét. Yeza nincs ilyen kiváltságos helyzetben, de nem is akarna még visszavonulni. Végre kicsit a tűz közelében érzi magát. Így viszont, hogy a két férfi kettesben marad a rummal és a dohánnyal, valahogy modortalanságnak érezné túl hamar visszatérni a körükbe. Ki tudja, milyen megbeszélnivalójuk van. Caldorcor talán nem bánná, ha jelen lenne, de ugyebár az ilyesmit sose lehet biztosra tudni, a Kancellár azonban sok tekintetben régivágású férfiú. Hagy hát nekik időt a vörös, hogy diskuráljanak.
A kinti hűvös, friss levegő eszébe juttat valamit, amire már sort keríthetett volna, de az elmúlt időben annyi minden történt, hogy mindig valami hátrébb könyökölte a sorban. A háznéptől tollat, kalamárist és papírt kér, aztán a szobájába tér vissza először. Papírra veti sorait a szebbik írását elővéve, aztán gondosan összehajtja a papirost és zsebre teszi, hogy ha alkalom adódna, megkönnyítse a dolgát.
Egy kicsit felfrissíti és rendbe szedi magát, mielőtt visszaindulna. Már épp magára öltené a bájos mosolyt, amikor valami puffan. A háló felől jön a hang, Yeza pedig az ajtóhoz megy, hogy füleljen egy kicsit.*
- Úrnő? *kérdi nem túl hangosan és kissé bizonytalanul, de hamar felsejlik benne, amikor a lány falfehéren összeesett a minap.* - Minden rendben? *kopogtat be, aztán fülel. Valami halk nyöszörgésféle szűrődik ki, amire már a vörös is ráfog a kilincsre. Benyit és mindjárt kiált is, ahogy meglátja a földön fekvőt és a véres hálóruhát.*
- Segítsetek! Az Úrnő! Gyorsan! Habrertus Uram!! *Ez utóbbit ha lehet még hangosabbra ereszti, mint a többit, hiszen emlékszik, hogy a Kancellár még ott a fogadóban említette, hogy ért az orvosláshoz. Yeza teljességgel tanácstalan a helyzetben. Még ha sebesülésről lenne szó, de így? Annyit tesz ösztönösen, hogy letérdel a tharg lányhoz és a fejét az ölébe emeli. Ha tudja, megfogja a kezét is és finoman paskolgatni kezdi az arcát.*
- Habrertus Uram!
4059. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-11-16 11:24:08
Üzenet elküldve: 2022-11-16 11:24:08
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 341
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 341
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
//Vacsora után//
* A vacsora véget ért és az éjszakával valami más is. Tragédia, ez talán a legjobb szó rá. A fájdalom legtöbbször még csak most fog kezdődni és borzasztóan hosszú ideig tart, de ez most a történet szempontjából nem lényeges. A kisded távozása megbolygatott valamit, amit leginkább Yagnar érez meg. Mintha jeges karmok tépnék ki őt, hogy elrángassák valahova máshova. A szobában lévők egy leheletnyi megkönnyebbülést érezhetnek, de csupán ennyit. Van most nekik egyéb bajuk is. Yagnar elméjében emlékképek kezdenek el pörögni sebesen. Nem csak sajátjait éli meg, őseivel vadászik, mulat és harcol. Végtelen utazásokat, örömöket és fájdalmakat él át, aztán hirtelen feketeség. Nem tudni mennyi ideig tart ez, de talán mégse lehet olyan sok, mert amikor megébred még sötét van. Bizony megébred, de most nincs senkihez és semmihez hozzákötve. Egy üres mezőn ácsorog, vagy inkább lebeg? Teste még mindig anyagtalan, de lelke csurig van. Küldetése van, amit eddig még nem tett meg. Ölnie kell! Méltó ellenfélre van szüksége, hogy bizonyíthasson az Alvó Istennek. Érzi, hogy ehhez eszközt is kapott, amit rögtön ki is próbálhat. Egy mezei pocok mászik elő üregéből tompán neszelve, majd aztán Yagnarra pillant. Egyértelműen látszik rajta, hogy látja és tisztában van a jelenlétével, de mielőtt elmenekülhetne Yagnar akaratlanul is megszállja a gyenge lény testét. Egy szempillantás alatt magévá teszi a testet, de most más történik, nem az, mint korábban. A test engedelmeskedik neki maradéktalanul. Érzi a szagokat, hallja a neszeket, még a gyűjtögetési kényszerét is. Megismeri ennek a kis testnek az erősségeit és gyengeségeit, de ez az erő még túl friss. Amilyen gyorsan önkéntelenül is megszállta a kis állatott, olyan gyorsan lökődik ki belőle. Újra a mező fölött lebeg a pocok üreg felett, de az állatnak már se híre, se hamva. Csak ő van és a késő őszi éjszaka.*
* A vacsora véget ért és az éjszakával valami más is. Tragédia, ez talán a legjobb szó rá. A fájdalom legtöbbször még csak most fog kezdődni és borzasztóan hosszú ideig tart, de ez most a történet szempontjából nem lényeges. A kisded távozása megbolygatott valamit, amit leginkább Yagnar érez meg. Mintha jeges karmok tépnék ki őt, hogy elrángassák valahova máshova. A szobában lévők egy leheletnyi megkönnyebbülést érezhetnek, de csupán ennyit. Van most nekik egyéb bajuk is. Yagnar elméjében emlékképek kezdenek el pörögni sebesen. Nem csak sajátjait éli meg, őseivel vadászik, mulat és harcol. Végtelen utazásokat, örömöket és fájdalmakat él át, aztán hirtelen feketeség. Nem tudni mennyi ideig tart ez, de talán mégse lehet olyan sok, mert amikor megébred még sötét van. Bizony megébred, de most nincs senkihez és semmihez hozzákötve. Egy üres mezőn ácsorog, vagy inkább lebeg? Teste még mindig anyagtalan, de lelke csurig van. Küldetése van, amit eddig még nem tett meg. Ölnie kell! Méltó ellenfélre van szüksége, hogy bizonyíthasson az Alvó Istennek. Érzi, hogy ehhez eszközt is kapott, amit rögtön ki is próbálhat. Egy mezei pocok mászik elő üregéből tompán neszelve, majd aztán Yagnarra pillant. Egyértelműen látszik rajta, hogy látja és tisztában van a jelenlétével, de mielőtt elmenekülhetne Yagnar akaratlanul is megszállja a gyenge lény testét. Egy szempillantás alatt magévá teszi a testet, de most más történik, nem az, mint korábban. A test engedelmeskedik neki maradéktalanul. Érzi a szagokat, hallja a neszeket, még a gyűjtögetési kényszerét is. Megismeri ennek a kis testnek az erősségeit és gyengeségeit, de ez az erő még túl friss. Amilyen gyorsan önkéntelenül is megszállta a kis állatott, olyan gyorsan lökődik ki belőle. Újra a mező fölött lebeg a pocok üreg felett, de az állatnak már se híre, se hamva. Csak ő van és a késő őszi éjszaka.*
4058. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-11-15 20:50:13
Üzenet elküldve: 2022-11-15 20:50:13
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Vacsora után//
*Habrertus nem mulaszt el egyetlen alkalmat sem, hogy udvariaskodhasson, Aenae meg látja a mozdulatban, hogy kancellárunk kissé be van csiccsenve és csak remélni tudja, hogy nem borul fel, mert akkor szemérmetlen és illetlen módon kiröhögné. Ilyesmi nem történik végül, úgyhogy Aenae visszavonulhat a hálószobájába, hogy aztán az ilyenkor elvégzendő rituálékat követően nyugovóra térjen. Kimerült, hamar elalszik, Cha'yss párnáját magához ölelve.
Szüksége van pár pillanatra ahhoz, hogy megébredjen, még annak ellenére is, hogy a vállát rázzák és egy női hang szólongatja.
Nyafogós hangon motyog valamit, nehezen engedi el az álmot, ami csodák csodájára most egészen pihentető volt. Oldalra pillant, de az ágy másik fele üres, meg sem próbálja kitalálni, hogy Cha'yss felkelt-e már, vagy esetleg még le sem feküdt?
Nagyon korán lehet, nehezen tér magához, mert mire kettőt pislant már az ágybaldachin oszlopának támaszkodva áll és azon vitatkozik, hogy túl szoros a fűző. Anyja a vékony derék mellett érvel, Aenae meg amellett, hogy már úgyis összeházasodnak, akkor nem mindegy? Hiszen az ég szerelmére, közös ágyban alszanak! De anyja csak dohog, Aenae tegye össze a két kezét, hogy egyáltalán hajlandó valaki elvenni, ebben az esetben meg az a minimum, hogy a lehető legjobb formába hozza magát! A haja vége is hogy néz ki?! És hogy eshetett meg az a szörnyűség, hogy a nap megkapta az arcát?! A következő pillanatban Aenae azon nyüszög, hogy arcát és kezeit - illetve minden olyan részét, ami a ruhából kilátszik - dörzsölik citrommal, hogy újra fehér legyen a bőre. Hamar feladja az ellenállást, csak a szemét forgatja, mikor megkapja a parasztlány jelzőt a haja és napbarnított arca miatt, meg különben is milyen szégyentelen dolog együtt élni egy férfival ilyen módon. Felesleges lenne, ha Aenae ismételné önmagát, meg valahogy a légvétel fontosabbnak tűnik, mint a folyamatos vita az anyjával. Nincs kifogása a gyöngysor ellen sem, amit a nyakába aggat, jobban mondva kifogása az van, de jobbnak látja, ha csendben marad, egyetlen dolog van csak amiből nem enged: nem fogja levenni a nyakából a hosszú láncon viselt mithrillgyűrűt, azt meg egyenesen kikéri magának, hogy anyja megjegyzést tegyen az ékszerre - még akkor is, ha neki sem tetszik -, hiszen annak jelentős érzelmi értéke van.
Kislányként persze elképzelte az esküvőjét, mindig úgy gondolta, hogy majd nagy dínom-dánom lesz, felcicomázott hintó viszi a templomba és akkora lesz a szoknyája meg az uszálya, hogy más be sem fér a kocsiba. Felnőttként persze már sosem vágyott ilyenre, sőt, de Cha'yss akarja, hát akkor csinálják. Bőven megfelel neki az egyszerű hintó is, az egyszerű ruha, de anyja nem tudott lemondani az Aenae szerint túlságos csicsás frizuráról, ami egy dolog, hogy csicsás, de az egyik nagy műgonddal beállított csiga pont a látóterében ugrál. Ezen a ponton már határozottan ráébedt arra, hogy annyira kivonta magát az egész szervezésből, hogy teljes meglepetésnként éri, hogy Arthenior temploma előtt szállnak ki a hintóból. Anyja persze most sem bírja ki, hogy ne zsizsegjen, muszáj körbejárnia Aenaet, hogy eligazgassa a ruháját, hogy minden ránc teljesen kisimuljon és az összkép tökéletessé váljon. Az az apróság, hogy Aenae lassan megfullad a fűző szorításában, teljesen hidegen hagyja.
Több vendégre számított, de könnyedén kiegyezik ezzel a pár lézengővel. Laor, mielőtt elindulnának, elejt egy bókot, mire Aenae elvörösödik, anyja bezzeg büszkén mondja a háttérben, hogy ő lánya aztán nem megy férjhez slamposan, ezért aztán nyilvánvaló, hogy csinos és bezzeg a hajával mennyit kellett bíbelődni, hogy ne egy vidéki fruska benyomását keltse. Laor és Aenae csak cinkosan összemosolyognak, de aztán Aenae sürgetésbe kezd, szeretne túlesni a dolgon, elsősorban azért, hogy megszabaduljon a fűzőtől.
A templom félhomályos, mint mindig, násznép pedig alig. Nagyon meg kell majd hálálnia Cha'yssnak, hogy szem előtt tartotta azt is, hogy Aenae nem szeret szerepelni. Azért jó, hogy kapaszkodhat Laor karjába, remeg ugyanis és azon is gondolkodik, hogy esetleg sarkon fordul és elrohan. Más menyasszonyok talán a násznépre tekintgetnének, fürdőznének a figyelemben, de Aenae jellemzően a nagy semmibe bámul, próbálja a félhomályon túl kivenni Cha'yss alakját az oltárnál.
Mikor megérzi a felkarján a szorítást, akkor már tudja, hogy valami nagyon nagy baj van. Laorra kapja a tekintetét, de nem Laor az, aki szorongatja a karját, hanem egy teljesen ismeretlen, rosszarcú és meglehetősen nagyra nőtt fickó. Aenae megtorpanna, de a férfi kíméletlenül rántja magával és fel sem veszi, hogy Aenae próbálja kicsavarni markából a karját és mikor ez nem megy egyszerűen, akkor ököllel kezdi csépelni. Aenae kicsi, a fickó nagy és láthatóan erős is, mert hang és nehézség nélkül vonszolja az oltárhoz, ami előtt nem Cha'yss áll. A kajánul vigyorgó Terwy Burghre negédes hangon szólítja “szerelmem”-nek, Aenaet meg elfogja a hányinger, képtelen levenni a tekintetét a férfi szájából kivillanó fekete fogsorról. Ebben a pillanatban a fűző egészen hasznosnak bizonyul, nem tud miatta mélyeket lélegezni, bár ettől nem lesz kevésbé visszataszító a férfi szájszaga. Hátrahőkölne, de a nagydarabtól nem tud, ráadásul újra vonszolni kezdik, mikor Terwy Burghre nászajándékról kezd beszélni. Nem mennek messzire az oltártól, csupán kicsit előrébb, a padsorok közé. A nagydarab mindkét karját fogja már, int egyet, mire két újabb rosszarcú figura tűnik fel, egy harmadik férfit vonszolnak, amaz eszméletlen lehet, de az is lehet, hogy halott: feje előre bukik a mellkasára, nem igazán ad életjelet. Aenae ugyan leginkább csak a tarkóját látja, de rögtön felismeri, hiába a megtépázott, mocskos ruha és a vértől összetapadt haj. Valószínűleg készülhettek a reakciójára, mert a nagydarab csak még erősebben szorítja és Aenae minél kétségbeesettebben próbál szabadulni, annál jobban ráfonódik a vasmarok. Terwy gonoszul mosolyog, az eszméletlen férfi bordái közé rúg, aki nyögéssel válaszol erre.
Hosszas monológ következik arról, hogy Aenae mennyire megbántotta őt az elutasítással, meg a szökéssel, de főleg azzal, hogy szétrakta a lábait egy másik férfinak. Itt közbeveti az egyik fogdmegnek, hogy tán nem kellett volna eszméletlenre verni. Aenae ezalatt folyamatosan vergődik, próbál szabadulni, még az első fülcsengető pofon után is, amit Terwy kioszt neki. A férfi vigyora teljesen ellentmond szavainak, amikkel azt ecseteli, hogy mennyire fáj ez neki, de Aenae nagyon buta lány és nagyon lassan tanul, de az első lecke a legfontosabb és azt kell a legjobban megtanulni. A második pofont, akkor kapja, mikor a férfi felé rúg, majd megpróbálja leköpni. Nehéz elhinni, de a Terwy mosolya még gonoszabbá válik, látszik rajta, kiváló ötlete támadt: az eszméletlen férfi újabb rúgást kap a bordái közé. Ez nagyobb arculcsapás Aenaenek, mint mikor őt ütötte. Rögtön megdermed, minden harciasság lefoszlik róla, szabadkozik, hogy megtanulja a leckét, csak hagyjanak fel az eszméletlen Cha'yss rugdosásával és engedjék el.
Újabb ember kapcsolódik be a beszélgetésbe, Bjok, Terwy fia. Aenae vállára markolva megjegyzi, hogy nem kérte Aenae elég szépen, hogy engedjék el a szeretőjét, míg beszél nyomja a lányt lefelé, hogy térdre kényszerítse, negédesen azt is megkérdezi, hogy vajon a “wegtoreni fattyú” megtanulta-e a leckét? Apa és fia egyetértenek abban, hogy valószínűleg a férfi sem figyelt eléggé, ha úgy tett volna, akkor nem nyúlna ahhoz, ami másé.
A térdelő testhelyzetből Terwy rántja fel Aenaet, ráadásul a torkát szorongatva, a lány mind a tíz körme a férfi csuklójába mar, próbál levegőhöz jutni. Szeme sarkából látja, hogy Bjok Cha'yss hajába markolva húzza ki a fejét a vállai közül, szinte gyengéden pofozgatja, hogy eszméletére térjen. Az egész jelenet olyan, mintha tökéletesen megkoregrafálták volna, a fogdmegek csöndben, rezzenéstelen arccal fogják az áldozatokat, valószínűleg nem most először látják, hogy apa és fia élvezettel kínoz valakit, valakiket. Mikor Cha'yss eszmél, akkor Terwy is odébb lép, épp csak annyira, hogy ne takarja előle Aenaet, akit továbbra is fojtogat és aki már csak véreres szemekkel hörög, lábai már nem érik el a földet. Újabb monológba kezd, arról, hogy nem szabad a más játékát összefogdosni. Pont ugyanolyan ostoba arckifejezéssel néz Terwyre, mint Bjokra nézett annak idején, mikor az három gyors egymásutánban hasba szúrja egy tőrrel.
Zihálva, teljesen leizzadva riad fel. Hatok óta nem volt rémálma, valószínűleg azért is biztos benne, hogy ezúttal valóban felébredt. Szája teljesen kiszáradt, a hasa görcsben, pont ugyanazt a fájdalmat érzi, mint mikor valójában leszúrta Bjök. Egy pillanatra az a benyomása, hogy kiáll a hasából egy tőr markolata, megtapogatja, de tőr nincs, csak a görcs. Reszketve ül ki az ágy szélére, talán egy pohár víz segíteni fog, mire pedig odaér a komódon lévő kancsóhoz, addigra talán elmúlnak az álom okozta fizikai tünetek. Remegő kézzel tölt az egyik pohárba, nem is a rémálom ténye borzasztja el, azokat már mondhatni megszokta, de ez volt az első olyan eset, mikor álmában valaki mást is bántottak rajta kívül, ettől pedig a hideg rázza. Pár korty után már képes megrázni magát és legyinteni, hogy nem volt több, csak rossz álom, csak a hasa ne fájna annyira. Pár pillanattal később már tudja, hogy ez a fájdalom nem az álom miatt van és elmúlni sem fog. A szobában csak a kandallóban ropogó tűz világít, de ez éppen elég fény ahhoz, hogy Aenae lássa, ahogyan a saját vére festi vörösre a hálóingét. Két gondolat cikázik végig az agyán, mielőtt összecsuklik a komód előtt, az egyik az, hogy legalább a holnapi nap nem hányással indul majd, a másik pedig az, hogy legalább az ágy nem lett véres. A görcsös fájdalom mellett ott a megkönnyebbülés, hogy nem kell végigcsinálni. Ilyen gondolatok után menetrendszerű a bűntudat is. Milyen szörnyű ember az, aki ilyenekre gondol?!*
- Fel kéne kelni, kislány!
*Felpillant a hangra, a bozontos hajú férfi guggol mellette, sokszor látta már, de általában csak mindenféle tudatmódosító szerek hatására. A férfi keze a vállához ér, érintése hideg.*
- Nem megy…
*Szeretné mondani Aenae, de történetesen egy hang sem jön ki a torkán. Magzatpózba gömbölyödve zihál, tényleg képtelen megmozdulni, pedig ő is tisztában van azzal, hogy állapota eleve nem ideális, hát még ha azzal tetézi, hogy a hideg padlón fekszik. Ennek ellenére nem tudja rávenni magát arra, hogy felkeljen, komoly erőfeszítés kell ahhoz is, hogy félig-meddig a hátára tudja küzdeni magát. A félhomályos plafon meg egészen érdekes.*
*Habrertus nem mulaszt el egyetlen alkalmat sem, hogy udvariaskodhasson, Aenae meg látja a mozdulatban, hogy kancellárunk kissé be van csiccsenve és csak remélni tudja, hogy nem borul fel, mert akkor szemérmetlen és illetlen módon kiröhögné. Ilyesmi nem történik végül, úgyhogy Aenae visszavonulhat a hálószobájába, hogy aztán az ilyenkor elvégzendő rituálékat követően nyugovóra térjen. Kimerült, hamar elalszik, Cha'yss párnáját magához ölelve.
Szüksége van pár pillanatra ahhoz, hogy megébredjen, még annak ellenére is, hogy a vállát rázzák és egy női hang szólongatja.
Nyafogós hangon motyog valamit, nehezen engedi el az álmot, ami csodák csodájára most egészen pihentető volt. Oldalra pillant, de az ágy másik fele üres, meg sem próbálja kitalálni, hogy Cha'yss felkelt-e már, vagy esetleg még le sem feküdt?
Nagyon korán lehet, nehezen tér magához, mert mire kettőt pislant már az ágybaldachin oszlopának támaszkodva áll és azon vitatkozik, hogy túl szoros a fűző. Anyja a vékony derék mellett érvel, Aenae meg amellett, hogy már úgyis összeházasodnak, akkor nem mindegy? Hiszen az ég szerelmére, közös ágyban alszanak! De anyja csak dohog, Aenae tegye össze a két kezét, hogy egyáltalán hajlandó valaki elvenni, ebben az esetben meg az a minimum, hogy a lehető legjobb formába hozza magát! A haja vége is hogy néz ki?! És hogy eshetett meg az a szörnyűség, hogy a nap megkapta az arcát?! A következő pillanatban Aenae azon nyüszög, hogy arcát és kezeit - illetve minden olyan részét, ami a ruhából kilátszik - dörzsölik citrommal, hogy újra fehér legyen a bőre. Hamar feladja az ellenállást, csak a szemét forgatja, mikor megkapja a parasztlány jelzőt a haja és napbarnított arca miatt, meg különben is milyen szégyentelen dolog együtt élni egy férfival ilyen módon. Felesleges lenne, ha Aenae ismételné önmagát, meg valahogy a légvétel fontosabbnak tűnik, mint a folyamatos vita az anyjával. Nincs kifogása a gyöngysor ellen sem, amit a nyakába aggat, jobban mondva kifogása az van, de jobbnak látja, ha csendben marad, egyetlen dolog van csak amiből nem enged: nem fogja levenni a nyakából a hosszú láncon viselt mithrillgyűrűt, azt meg egyenesen kikéri magának, hogy anyja megjegyzést tegyen az ékszerre - még akkor is, ha neki sem tetszik -, hiszen annak jelentős érzelmi értéke van.
Kislányként persze elképzelte az esküvőjét, mindig úgy gondolta, hogy majd nagy dínom-dánom lesz, felcicomázott hintó viszi a templomba és akkora lesz a szoknyája meg az uszálya, hogy más be sem fér a kocsiba. Felnőttként persze már sosem vágyott ilyenre, sőt, de Cha'yss akarja, hát akkor csinálják. Bőven megfelel neki az egyszerű hintó is, az egyszerű ruha, de anyja nem tudott lemondani az Aenae szerint túlságos csicsás frizuráról, ami egy dolog, hogy csicsás, de az egyik nagy műgonddal beállított csiga pont a látóterében ugrál. Ezen a ponton már határozottan ráébedt arra, hogy annyira kivonta magát az egész szervezésből, hogy teljes meglepetésnként éri, hogy Arthenior temploma előtt szállnak ki a hintóból. Anyja persze most sem bírja ki, hogy ne zsizsegjen, muszáj körbejárnia Aenaet, hogy eligazgassa a ruháját, hogy minden ránc teljesen kisimuljon és az összkép tökéletessé váljon. Az az apróság, hogy Aenae lassan megfullad a fűző szorításában, teljesen hidegen hagyja.
Több vendégre számított, de könnyedén kiegyezik ezzel a pár lézengővel. Laor, mielőtt elindulnának, elejt egy bókot, mire Aenae elvörösödik, anyja bezzeg büszkén mondja a háttérben, hogy ő lánya aztán nem megy férjhez slamposan, ezért aztán nyilvánvaló, hogy csinos és bezzeg a hajával mennyit kellett bíbelődni, hogy ne egy vidéki fruska benyomását keltse. Laor és Aenae csak cinkosan összemosolyognak, de aztán Aenae sürgetésbe kezd, szeretne túlesni a dolgon, elsősorban azért, hogy megszabaduljon a fűzőtől.
A templom félhomályos, mint mindig, násznép pedig alig. Nagyon meg kell majd hálálnia Cha'yssnak, hogy szem előtt tartotta azt is, hogy Aenae nem szeret szerepelni. Azért jó, hogy kapaszkodhat Laor karjába, remeg ugyanis és azon is gondolkodik, hogy esetleg sarkon fordul és elrohan. Más menyasszonyok talán a násznépre tekintgetnének, fürdőznének a figyelemben, de Aenae jellemzően a nagy semmibe bámul, próbálja a félhomályon túl kivenni Cha'yss alakját az oltárnál.
Mikor megérzi a felkarján a szorítást, akkor már tudja, hogy valami nagyon nagy baj van. Laorra kapja a tekintetét, de nem Laor az, aki szorongatja a karját, hanem egy teljesen ismeretlen, rosszarcú és meglehetősen nagyra nőtt fickó. Aenae megtorpanna, de a férfi kíméletlenül rántja magával és fel sem veszi, hogy Aenae próbálja kicsavarni markából a karját és mikor ez nem megy egyszerűen, akkor ököllel kezdi csépelni. Aenae kicsi, a fickó nagy és láthatóan erős is, mert hang és nehézség nélkül vonszolja az oltárhoz, ami előtt nem Cha'yss áll. A kajánul vigyorgó Terwy Burghre negédes hangon szólítja “szerelmem”-nek, Aenaet meg elfogja a hányinger, képtelen levenni a tekintetét a férfi szájából kivillanó fekete fogsorról. Ebben a pillanatban a fűző egészen hasznosnak bizonyul, nem tud miatta mélyeket lélegezni, bár ettől nem lesz kevésbé visszataszító a férfi szájszaga. Hátrahőkölne, de a nagydarabtól nem tud, ráadásul újra vonszolni kezdik, mikor Terwy Burghre nászajándékról kezd beszélni. Nem mennek messzire az oltártól, csupán kicsit előrébb, a padsorok közé. A nagydarab mindkét karját fogja már, int egyet, mire két újabb rosszarcú figura tűnik fel, egy harmadik férfit vonszolnak, amaz eszméletlen lehet, de az is lehet, hogy halott: feje előre bukik a mellkasára, nem igazán ad életjelet. Aenae ugyan leginkább csak a tarkóját látja, de rögtön felismeri, hiába a megtépázott, mocskos ruha és a vértől összetapadt haj. Valószínűleg készülhettek a reakciójára, mert a nagydarab csak még erősebben szorítja és Aenae minél kétségbeesettebben próbál szabadulni, annál jobban ráfonódik a vasmarok. Terwy gonoszul mosolyog, az eszméletlen férfi bordái közé rúg, aki nyögéssel válaszol erre.
Hosszas monológ következik arról, hogy Aenae mennyire megbántotta őt az elutasítással, meg a szökéssel, de főleg azzal, hogy szétrakta a lábait egy másik férfinak. Itt közbeveti az egyik fogdmegnek, hogy tán nem kellett volna eszméletlenre verni. Aenae ezalatt folyamatosan vergődik, próbál szabadulni, még az első fülcsengető pofon után is, amit Terwy kioszt neki. A férfi vigyora teljesen ellentmond szavainak, amikkel azt ecseteli, hogy mennyire fáj ez neki, de Aenae nagyon buta lány és nagyon lassan tanul, de az első lecke a legfontosabb és azt kell a legjobban megtanulni. A második pofont, akkor kapja, mikor a férfi felé rúg, majd megpróbálja leköpni. Nehéz elhinni, de a Terwy mosolya még gonoszabbá válik, látszik rajta, kiváló ötlete támadt: az eszméletlen férfi újabb rúgást kap a bordái közé. Ez nagyobb arculcsapás Aenaenek, mint mikor őt ütötte. Rögtön megdermed, minden harciasság lefoszlik róla, szabadkozik, hogy megtanulja a leckét, csak hagyjanak fel az eszméletlen Cha'yss rugdosásával és engedjék el.
Újabb ember kapcsolódik be a beszélgetésbe, Bjok, Terwy fia. Aenae vállára markolva megjegyzi, hogy nem kérte Aenae elég szépen, hogy engedjék el a szeretőjét, míg beszél nyomja a lányt lefelé, hogy térdre kényszerítse, negédesen azt is megkérdezi, hogy vajon a “wegtoreni fattyú” megtanulta-e a leckét? Apa és fia egyetértenek abban, hogy valószínűleg a férfi sem figyelt eléggé, ha úgy tett volna, akkor nem nyúlna ahhoz, ami másé.
A térdelő testhelyzetből Terwy rántja fel Aenaet, ráadásul a torkát szorongatva, a lány mind a tíz körme a férfi csuklójába mar, próbál levegőhöz jutni. Szeme sarkából látja, hogy Bjok Cha'yss hajába markolva húzza ki a fejét a vállai közül, szinte gyengéden pofozgatja, hogy eszméletére térjen. Az egész jelenet olyan, mintha tökéletesen megkoregrafálták volna, a fogdmegek csöndben, rezzenéstelen arccal fogják az áldozatokat, valószínűleg nem most először látják, hogy apa és fia élvezettel kínoz valakit, valakiket. Mikor Cha'yss eszmél, akkor Terwy is odébb lép, épp csak annyira, hogy ne takarja előle Aenaet, akit továbbra is fojtogat és aki már csak véreres szemekkel hörög, lábai már nem érik el a földet. Újabb monológba kezd, arról, hogy nem szabad a más játékát összefogdosni. Pont ugyanolyan ostoba arckifejezéssel néz Terwyre, mint Bjokra nézett annak idején, mikor az három gyors egymásutánban hasba szúrja egy tőrrel.
Zihálva, teljesen leizzadva riad fel. Hatok óta nem volt rémálma, valószínűleg azért is biztos benne, hogy ezúttal valóban felébredt. Szája teljesen kiszáradt, a hasa görcsben, pont ugyanazt a fájdalmat érzi, mint mikor valójában leszúrta Bjök. Egy pillanatra az a benyomása, hogy kiáll a hasából egy tőr markolata, megtapogatja, de tőr nincs, csak a görcs. Reszketve ül ki az ágy szélére, talán egy pohár víz segíteni fog, mire pedig odaér a komódon lévő kancsóhoz, addigra talán elmúlnak az álom okozta fizikai tünetek. Remegő kézzel tölt az egyik pohárba, nem is a rémálom ténye borzasztja el, azokat már mondhatni megszokta, de ez volt az első olyan eset, mikor álmában valaki mást is bántottak rajta kívül, ettől pedig a hideg rázza. Pár korty után már képes megrázni magát és legyinteni, hogy nem volt több, csak rossz álom, csak a hasa ne fájna annyira. Pár pillanattal később már tudja, hogy ez a fájdalom nem az álom miatt van és elmúlni sem fog. A szobában csak a kandallóban ropogó tűz világít, de ez éppen elég fény ahhoz, hogy Aenae lássa, ahogyan a saját vére festi vörösre a hálóingét. Két gondolat cikázik végig az agyán, mielőtt összecsuklik a komód előtt, az egyik az, hogy legalább a holnapi nap nem hányással indul majd, a másik pedig az, hogy legalább az ágy nem lett véres. A görcsös fájdalom mellett ott a megkönnyebbülés, hogy nem kell végigcsinálni. Ilyen gondolatok után menetrendszerű a bűntudat is. Milyen szörnyű ember az, aki ilyenekre gondol?!*
- Fel kéne kelni, kislány!
*Felpillant a hangra, a bozontos hajú férfi guggol mellette, sokszor látta már, de általában csak mindenféle tudatmódosító szerek hatására. A férfi keze a vállához ér, érintése hideg.*
- Nem megy…
*Szeretné mondani Aenae, de történetesen egy hang sem jön ki a torkán. Magzatpózba gömbölyödve zihál, tényleg képtelen megmozdulni, pedig ő is tisztában van azzal, hogy állapota eleve nem ideális, hát még ha azzal tetézi, hogy a hideg padlón fekszik. Ennek ellenére nem tudja rávenni magát arra, hogy felkeljen, komoly erőfeszítés kell ahhoz is, hogy félig-meddig a hátára tudja küzdeni magát. A félhomályos plafon meg egészen érdekes.*
4057. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-11-14 11:07:16
Üzenet elküldve: 2022-11-14 11:07:16
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Varangyvár//
//Vacsora//
*Derűs mosollyal hallgatja az asztal feletti beszélgetést istenekről, épp egy korttyal öblítené le a vacsora ízeit, amikor megbillen az ajka előtt a pohár. Nem löttyen ki a bora, nem szennyeződik be makulátlan inge, de megáll útján a pohár. Bár tisztában van azzal, mi történt, mégis váratlanul éri a dolog. Nem volt még ideje megszokni, hogy nem egyedül osztozik testén. A tharg ős szelleme még ott fészkel benne és láthatóan türelmetlenül viseli, hogy nem az ő dolgában jár el. ~ Nyughass már. ~ Szó nem hagyja el ajkát, csak gondolataiban formálódik meg a feddés, nem tudván, hogy házi kísértete olvassa-e őket. Leteszi inkább a poharat és úgy figyeli tovább a Yeza és a kancellár közt folyó beszélgetést.
Feljebb szalad ketté szelt szemöldöke, amikor a vörös az aranyat nevezi meg a kereskedők isteneként, de a wegtoreni lány javít is a folytatásban, így csak hanyag mosollyal csóválja meg a fejét alig láthatóan.
A társalgóban a zongorajáték után érkezik a rum és a dohány, amire Yeza kimenti magát és elhagyja a helyiséget. Az igric nagyon kíváncsi, hogy a kancellár mikor és milyen indokkal indul majd utána.
Aenae nem sokkal később él a lehetőséggel, hogy visszavonuljon. Az igric kedves és szerelmes mosollyal, helyeslőn néz kedvesére. Biztos volt abban, hogy kedvese megragadja az alkalmat, hogy ne kelljen tovább Habrertus társaságában lennie - bár ő hívta meg vacsorára -, de nem neheztel rá emiatt.*
- Jó pihenést, kedvesem. *Ad hitvesi csókot a lánynak, a vén kecske is elbúcsúzik tőle, majd amikor már ketten maradtak a kancellárral, leül a másik fotelbe.
Eljátszik a gondolattal, hogy megragadja az alkalmat és két legyet üt egy csapásra. Mégpedig azzal, hogy tovább itatja a kancellárt, egészen addig, míg ki nem üti magát. Majd egyszerűen nyilat ereszt a szívébe. A kancellár kifosztott, meggyötört élettelen testét pedig favágók találják majd meg félúton a Vashegy és a birtok között. A megtört, hitetlen igric pedig megdöbbenten nyilatkozza majd a Hátszél Harsona írójának, hogy "Mi mondtuk a jó kancellárnak, hogy maradjon éjszakára, ne induljon útnak késő este. De Habrertus mosolyogva válaszolta, "thargföldön nekem nem eshet bajom." Még most sem tudom elhinni, hogy rablótámadás áldozata lett."
A gondolkodásból a kancellár szavai zökkentik ki és rángatják vissza a valóságba.*
- Bármelyik is legyen a válasz, magunk maradtunk. *Mondja beismerő mosollyal és tölt maguknak az erős, wegtoreni rumból. A kimondatlan kérdésre a pipával kapcsolatban megengedőn biccent, maga is szívesen rápipálna.*
- Köszönöm, magam és háznépem nevében, számunkra megtiszteltetés, hogy vendégül láthattunk. *Válaszolja és a két pohár közül az egyiket odanyújtja Habrertusnak. A kancellárnak viszont csalatkoznia kell, mert az igric semmiféle kérést, kérdést nem tesz fel, ehelyett saját pipája után néz, ami egy dísztelen dobozban pihen a kandalló párkányán. A tajtékpipa egy csontból gazdagon faragott műremek, egy nyolckarú leviatánt ábrázoló eszköz, hosszú szárral és csont szopókával.
Visszaül a fotelbe és komótosan megtömi a pipáját, hogy nem sokkal később már kedélyesen, kényelmesen hátradőlve pöfékeljen a fotelben Habrertus mellett.*
//Vacsora//
*Derűs mosollyal hallgatja az asztal feletti beszélgetést istenekről, épp egy korttyal öblítené le a vacsora ízeit, amikor megbillen az ajka előtt a pohár. Nem löttyen ki a bora, nem szennyeződik be makulátlan inge, de megáll útján a pohár. Bár tisztában van azzal, mi történt, mégis váratlanul éri a dolog. Nem volt még ideje megszokni, hogy nem egyedül osztozik testén. A tharg ős szelleme még ott fészkel benne és láthatóan türelmetlenül viseli, hogy nem az ő dolgában jár el. ~ Nyughass már. ~ Szó nem hagyja el ajkát, csak gondolataiban formálódik meg a feddés, nem tudván, hogy házi kísértete olvassa-e őket. Leteszi inkább a poharat és úgy figyeli tovább a Yeza és a kancellár közt folyó beszélgetést.
Feljebb szalad ketté szelt szemöldöke, amikor a vörös az aranyat nevezi meg a kereskedők isteneként, de a wegtoreni lány javít is a folytatásban, így csak hanyag mosollyal csóválja meg a fejét alig láthatóan.
A társalgóban a zongorajáték után érkezik a rum és a dohány, amire Yeza kimenti magát és elhagyja a helyiséget. Az igric nagyon kíváncsi, hogy a kancellár mikor és milyen indokkal indul majd utána.
Aenae nem sokkal később él a lehetőséggel, hogy visszavonuljon. Az igric kedves és szerelmes mosollyal, helyeslőn néz kedvesére. Biztos volt abban, hogy kedvese megragadja az alkalmat, hogy ne kelljen tovább Habrertus társaságában lennie - bár ő hívta meg vacsorára -, de nem neheztel rá emiatt.*
- Jó pihenést, kedvesem. *Ad hitvesi csókot a lánynak, a vén kecske is elbúcsúzik tőle, majd amikor már ketten maradtak a kancellárral, leül a másik fotelbe.
Eljátszik a gondolattal, hogy megragadja az alkalmat és két legyet üt egy csapásra. Mégpedig azzal, hogy tovább itatja a kancellárt, egészen addig, míg ki nem üti magát. Majd egyszerűen nyilat ereszt a szívébe. A kancellár kifosztott, meggyötört élettelen testét pedig favágók találják majd meg félúton a Vashegy és a birtok között. A megtört, hitetlen igric pedig megdöbbenten nyilatkozza majd a Hátszél Harsona írójának, hogy "Mi mondtuk a jó kancellárnak, hogy maradjon éjszakára, ne induljon útnak késő este. De Habrertus mosolyogva válaszolta, "thargföldön nekem nem eshet bajom." Még most sem tudom elhinni, hogy rablótámadás áldozata lett."
A gondolkodásból a kancellár szavai zökkentik ki és rángatják vissza a valóságba.*
- Bármelyik is legyen a válasz, magunk maradtunk. *Mondja beismerő mosollyal és tölt maguknak az erős, wegtoreni rumból. A kimondatlan kérdésre a pipával kapcsolatban megengedőn biccent, maga is szívesen rápipálna.*
- Köszönöm, magam és háznépem nevében, számunkra megtiszteltetés, hogy vendégül láthattunk. *Válaszolja és a két pohár közül az egyiket odanyújtja Habrertusnak. A kancellárnak viszont csalatkoznia kell, mert az igric semmiféle kérést, kérdést nem tesz fel, ehelyett saját pipája után néz, ami egy dísztelen dobozban pihen a kandalló párkányán. A tajtékpipa egy csontból gazdagon faragott műremek, egy nyolckarú leviatánt ábrázoló eszköz, hosszú szárral és csont szopókával.
Visszaül a fotelbe és komótosan megtömi a pipáját, hogy nem sokkal később már kedélyesen, kényelmesen hátradőlve pöfékeljen a fotelben Habrertus mellett.*
4056. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-11-12 16:35:17
Üzenet elküldve: 2022-11-12 16:35:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
// Báróhoz //
// Kicsi legény kicsi leányra vár a hegy lábánál //
// A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
- Attól inkább csak büdös leszel, nem gondolod?
* El sem tudja képzelni, hogy miért hisz ebben Dhararen, a szőrme az esőtől csak büdös tud lenni, ha pedig hetekig ázik akkor borzalmas szaga lesz, ahogyan most is. Csípőre vágja a nyeregben a kezeit, majd flegmán lenéz rá. *
- Itt az a kérdés, hogy te honnan a búbánatból tudtad, hogy én itt vagyok.
* Az árusokhoz közelítenek, szemeit a választékon tartja, mert nem sokáig szeretné, ha a másik fél továbbra is ebben a feltűnő hacukában járná a vidéket. *
- Nézd csak, az jó lesz ott.
* Az egyik kereskedő szövetárukkal foglalatoskodik. Egy vastagabb nadrág, hozzá illő barna szövet felsővel, és természetesen egy vastag kabát köpennyel. Összesen csak 183 arany, így erszényét elővéve már le is pattan Banditáról. Le is számolja a kereskedő elött a 183 aranyat. Mesélő (Hydra) Oda is dobja Dhararennek.
*
- Öltözz át, és tedd el azt a hatalmas bundát valahova, mert rossz rád nézni.
* Nyeregbe vissza pattanva megvárja míg a másik akár átöltözik. A fogadó irányába halad továbbra is lován. *
// Kicsi legény kicsi leányra vár a hegy lábánál //
// A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
- Attól inkább csak büdös leszel, nem gondolod?
* El sem tudja képzelni, hogy miért hisz ebben Dhararen, a szőrme az esőtől csak büdös tud lenni, ha pedig hetekig ázik akkor borzalmas szaga lesz, ahogyan most is. Csípőre vágja a nyeregben a kezeit, majd flegmán lenéz rá. *
- Itt az a kérdés, hogy te honnan a búbánatból tudtad, hogy én itt vagyok.
* Az árusokhoz közelítenek, szemeit a választékon tartja, mert nem sokáig szeretné, ha a másik fél továbbra is ebben a feltűnő hacukában járná a vidéket. *
- Nézd csak, az jó lesz ott.
* Az egyik kereskedő szövetárukkal foglalatoskodik. Egy vastagabb nadrág, hozzá illő barna szövet felsővel, és természetesen egy vastag kabát köpennyel. Összesen csak 183 arany, így erszényét elővéve már le is pattan Banditáról. Le is számolja a kereskedő elött a 183 aranyat. Mesélő (Hydra) Oda is dobja Dhararennek.
*- Öltözz át, és tedd el azt a hatalmas bundát valahova, mert rossz rád nézni.
* Nyeregbe vissza pattanva megvárja míg a másik akár átöltözik. A fogadó irányába halad továbbra is lován. *
4055. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-11-11 20:46:58
Üzenet elküldve: 2022-11-11 20:46:58
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Kicsi legény kicsi leányra vár a hegy lábánál //
// A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
- Mé? Fürödtem mikor esett az eső.
* Nem tudja mi ez a nagy nyavalygás és egyebek. Pláne azt nem, mi ez a rögeszme? Itt van és kész, tessék örülni. *
- Jöttem mert itt vagy. Letudtam pár komolyabb melót a határokon és most rá érek. Úgyhogy jöttem megnézni, mi van veled meg a tesóddal. Erős hiányérzetem volt. Amúgy meg csak ide pottyantam az égből, nem látszik?
* A hatok legtöbbjén csak simán paraszt, de bunkó is tud lenni. Olykor egészen alpári. De rendes is tud lenni, sőt, meghatóan kedves. Ha valakit kedvel és jó napja van. Felzárkózik a nőstény mellé, aki most lómagasnyival magasabb őnála. Persze persze, adni kell a látszatra. *
- Nem akart tőlem senki semmit, tudod én ilyenekkel nem foglalkozom.
* Más dolgok érdeklik és most leginkább enne. A fürdés sem ártana ez igaz, meg ruhát is jó lenne váltania. Bár a koszrétegnek is vannak előnyei. Lillyss és testvére tervei igen egyszerűnek hangzanak, épp ezért kedvelhetőek. Nem rossz ötlet végül is. *
- Jó kis terv. Olyan, átlagos és egyszerű. Ha megdobsz egy váltás ruhával, örömmel segítek nektek. Gyakorlatilag bármiben. Most meló nélkül vagyok és így eléggé unalmas az élet. Semmi jó kis balhé.
// A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
- Mé? Fürödtem mikor esett az eső.
* Nem tudja mi ez a nagy nyavalygás és egyebek. Pláne azt nem, mi ez a rögeszme? Itt van és kész, tessék örülni. *
- Jöttem mert itt vagy. Letudtam pár komolyabb melót a határokon és most rá érek. Úgyhogy jöttem megnézni, mi van veled meg a tesóddal. Erős hiányérzetem volt. Amúgy meg csak ide pottyantam az égből, nem látszik?
* A hatok legtöbbjén csak simán paraszt, de bunkó is tud lenni. Olykor egészen alpári. De rendes is tud lenni, sőt, meghatóan kedves. Ha valakit kedvel és jó napja van. Felzárkózik a nőstény mellé, aki most lómagasnyival magasabb őnála. Persze persze, adni kell a látszatra. *
- Nem akart tőlem senki semmit, tudod én ilyenekkel nem foglalkozom.
* Más dolgok érdeklik és most leginkább enne. A fürdés sem ártana ez igaz, meg ruhát is jó lenne váltania. Bár a koszrétegnek is vannak előnyei. Lillyss és testvére tervei igen egyszerűnek hangzanak, épp ezért kedvelhetőek. Nem rossz ötlet végül is. *
- Jó kis terv. Olyan, átlagos és egyszerű. Ha megdobsz egy váltás ruhával, örömmel segítek nektek. Gyakorlatilag bármiben. Most meló nélkül vagyok és így eléggé unalmas az élet. Semmi jó kis balhé.
4054. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-11-11 13:13:30
Üzenet elküldve: 2022-11-11 13:13:30
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 696
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 696
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Agin//
*Mándli hamar össze tud barátkozni az emberekkel. Csak illik neki bemutatkozni. Utána már dugja a fejét a másik kezébe mert a simogatást nagyon szereti. Hogy a hozzá intézett kérdést érti-e az nem derül ki, de a hasát is mutatja a másiknak, hogy az se legyen elhanyagolva. Mikor Trodd kijön a házból már hozzá is láthatnak az előkészületeknek. A fiatal legény teszi amire a pásztor megkéri és mikor az hátranéz láthatja, hogy Trodd-ot se kell félteni. Úgy megy a nagy asztallal a kezében mintha siettetnék. De közben néz a lába elé, meg tudja mit csinál. Nem kapkodva dolgozik hanem tempósan. A fához érve az mellé leteszi. Mehetnek rá a másik által kihozott dolgok. Persze ha közben kap segítséget, azt megköszöni.*
-Szóval csak a húsa kéne?
*Kérdez rá a biztonság kedvéért. Ha igen akkor vérből és belsőségből betegre tudja enni magát a napokban. Inkább visz majd a szomszédoknak is. Ha a választ megkapta bólint.*
-Majd a kaput tessen kinyitni nekünk!
*Azzal visszamegy a birkákhoz. Be a karámba. Mándli közben nem láb alatt volt, de követte a két embert és kíváncsian nézte mi folyik itt. Most is követi a gazdáját, aki a nyáj mellett, pontosan az egyik kiválasztott jószág mellett megáll.*
-Menj közé!
*Szól a parancs, a kis fekete kutya meg, aki a jószágnak a lábáig ér csak már el is tűnik a birkák közt. A kereskedőnek lesz lehetősége megnézni milyen gyakorlott módon dolgozik össze a kiskutya meg a férfi. Némi ügyeskedés után választják le, azt az egyet a többitől.*
-Lehet nyitni a kaput!
*Ha az megtörténik a többit már a kiskutya végzi. Trodd szavak nélkül pusztán az intésével adja ki az utasításokat. Mándli meg hol a jószág mögött, hol mellette futva, de ügyesen a fához tereli az állatot.*
*Mándli hamar össze tud barátkozni az emberekkel. Csak illik neki bemutatkozni. Utána már dugja a fejét a másik kezébe mert a simogatást nagyon szereti. Hogy a hozzá intézett kérdést érti-e az nem derül ki, de a hasát is mutatja a másiknak, hogy az se legyen elhanyagolva. Mikor Trodd kijön a házból már hozzá is láthatnak az előkészületeknek. A fiatal legény teszi amire a pásztor megkéri és mikor az hátranéz láthatja, hogy Trodd-ot se kell félteni. Úgy megy a nagy asztallal a kezében mintha siettetnék. De közben néz a lába elé, meg tudja mit csinál. Nem kapkodva dolgozik hanem tempósan. A fához érve az mellé leteszi. Mehetnek rá a másik által kihozott dolgok. Persze ha közben kap segítséget, azt megköszöni.*
-Szóval csak a húsa kéne?
*Kérdez rá a biztonság kedvéért. Ha igen akkor vérből és belsőségből betegre tudja enni magát a napokban. Inkább visz majd a szomszédoknak is. Ha a választ megkapta bólint.*
-Majd a kaput tessen kinyitni nekünk!
*Azzal visszamegy a birkákhoz. Be a karámba. Mándli közben nem láb alatt volt, de követte a két embert és kíváncsian nézte mi folyik itt. Most is követi a gazdáját, aki a nyáj mellett, pontosan az egyik kiválasztott jószág mellett megáll.*
-Menj közé!
*Szól a parancs, a kis fekete kutya meg, aki a jószágnak a lábáig ér csak már el is tűnik a birkák közt. A kereskedőnek lesz lehetősége megnézni milyen gyakorlott módon dolgozik össze a kiskutya meg a férfi. Némi ügyeskedés után választják le, azt az egyet a többitől.*
-Lehet nyitni a kaput!
*Ha az megtörténik a többit már a kiskutya végzi. Trodd szavak nélkül pusztán az intésével adja ki az utasításokat. Mándli meg hol a jószág mögött, hol mellette futva, de ügyesen a fához tereli az állatot.*
4053. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-11-11 12:16:01
Üzenet elküldve: 2022-11-11 12:16:01
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 178
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 178
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Trodd//
* Amikor a pásztor elfogadja a segítségét, Agin felé biccent egyet. *
- Nagyszerű.
* Mikor üzlettársa bemegy a szerszámokkal, ő kint várakozik. Nincs amiért bemenjen, majd úgyis szólnak neki, ha segíteni kellene ott bent. Inkább megfordul, hogy ránézzen az általa elkeresztelt Lóra, csakhogy ellenőrizze, hogy minden rendben van-e vele és a szekérrel. Óvatosan megsimogatta lovát, amit még mindig csak kölcsönbe kapott, és halkan beszélni kezdett hozzá. *
- Most pihenj egy kicsit, majd később megyünk, rendben?
* Legnagyobb örömére Mándli is békével fogadja őt, miután Agin leguggolt hozzá. Nevetni kezd, és megsimogatja a kutya fejét. Sosem volt még kutyája, nevelője sosem engedte, de ő mindig is szerette az efféle háziállatokat. Mándlihoz is beszélni kezd. *
- Jó kutya vagy te, tudod-e?
* Tovább simogatja, míg Trodd tele kézzel ki nem jön, és feladatot ad számára. Agin feláll a kutya mellől, és odamegy a pásztorhoz. *
- Szíves-örömest.
* Elveszi a köteleket, a késeket, és az egymásba helyezett tálakat. A fára néz, amiről a másik beszél, majd elindul arrafelé, majd mikor odaér, óvatosan lerakja a fa alá az eszközöket, amiket cipelt. Vet a késekre egy pillantást, majd megállapítja róluk, hogy jó, éles kések azok. Visszapillant, hogy megnézze Trodd meddig jutott el az asztallal. Annak ellenére, hogy most nem éhes, alig várja, hogy egyen a húsból, és hogy azt egy jó pohár borral öntse le. Messzi vágyálmok ezek még, legalábbis amíg az állatok élnek, addig biztosan azok. *
* Amikor a pásztor elfogadja a segítségét, Agin felé biccent egyet. *
- Nagyszerű.
* Mikor üzlettársa bemegy a szerszámokkal, ő kint várakozik. Nincs amiért bemenjen, majd úgyis szólnak neki, ha segíteni kellene ott bent. Inkább megfordul, hogy ránézzen az általa elkeresztelt Lóra, csakhogy ellenőrizze, hogy minden rendben van-e vele és a szekérrel. Óvatosan megsimogatta lovát, amit még mindig csak kölcsönbe kapott, és halkan beszélni kezdett hozzá. *
- Most pihenj egy kicsit, majd később megyünk, rendben?
* Legnagyobb örömére Mándli is békével fogadja őt, miután Agin leguggolt hozzá. Nevetni kezd, és megsimogatja a kutya fejét. Sosem volt még kutyája, nevelője sosem engedte, de ő mindig is szerette az efféle háziállatokat. Mándlihoz is beszélni kezd. *
- Jó kutya vagy te, tudod-e?
* Tovább simogatja, míg Trodd tele kézzel ki nem jön, és feladatot ad számára. Agin feláll a kutya mellől, és odamegy a pásztorhoz. *
- Szíves-örömest.
* Elveszi a köteleket, a késeket, és az egymásba helyezett tálakat. A fára néz, amiről a másik beszél, majd elindul arrafelé, majd mikor odaér, óvatosan lerakja a fa alá az eszközöket, amiket cipelt. Vet a késekre egy pillantást, majd megállapítja róluk, hogy jó, éles kések azok. Visszapillant, hogy megnézze Trodd meddig jutott el az asztallal. Annak ellenére, hogy most nem éhes, alig várja, hogy egyen a húsból, és hogy azt egy jó pohár borral öntse le. Messzi vágyálmok ezek még, legalábbis amíg az állatok élnek, addig biztosan azok. *
4052. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-11-11 07:22:38
Üzenet elküldve: 2022-11-11 07:22:38
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 696
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 696
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Agin//
*Azért Trodd-nak se csak annyiból áll az élete, hogy várja a hívatlanul ideérkezőket, hogy munkát adjanak különben csak ücsörögne. A jószágok is mindig lefoglalják, a thargok szerződése szerint időnként fel kell mennie a fogadóhoz vinni az állományból, a házra is ráfér folyamatos javítgatás, ezen kívül asszony sincs, hogy a házimunkába besegítsen és még azóta se lett kész a stég pedig tiszta fűrészpor az egész ház. Viszont nem próbálja a másik sürgetni a pásztort úgyhogy ezek eltörpülnek a lehetőség mellett, hogy szerezhet egy kis jóféle pénzt. Arra pedig, hogy a másik felajánlja a segítségét Trod, természetesen miután megfontolta a dolgot bólint.*
-Az sose árt.
*Nem úgy néz ki a másik mint, aki csinált volna már ilyesmit, de ettől segíteni még tud. Felkapja a stokit meg a szerszámokat és megindul velük befelé. Közben a másik mikor a kezét a kiskutya irányába tartja akkor az odatartja a fejét. Kis fekete orra hevesen jár. Szaglássza az idegent, aki ha megadja neki a lehetőséget akkor utána hagyja a simit, ellenkező esetben elhajol a kéz elől és szaglászik tovább. Ha a másik nem megy utána akkor a pásztor pár perc múlva a házból némi kötéllel, késekkel, egymásba tett fa és vastálakkal sétál ki.*
-Ezeket meg tetszene fogni és az alá a fa alá vinni? Én viszem az asztalt.
*Azért Trodd-nak se csak annyiból áll az élete, hogy várja a hívatlanul ideérkezőket, hogy munkát adjanak különben csak ücsörögne. A jószágok is mindig lefoglalják, a thargok szerződése szerint időnként fel kell mennie a fogadóhoz vinni az állományból, a házra is ráfér folyamatos javítgatás, ezen kívül asszony sincs, hogy a házimunkába besegítsen és még azóta se lett kész a stég pedig tiszta fűrészpor az egész ház. Viszont nem próbálja a másik sürgetni a pásztort úgyhogy ezek eltörpülnek a lehetőség mellett, hogy szerezhet egy kis jóféle pénzt. Arra pedig, hogy a másik felajánlja a segítségét Trod, természetesen miután megfontolta a dolgot bólint.*
-Az sose árt.
*Nem úgy néz ki a másik mint, aki csinált volna már ilyesmit, de ettől segíteni még tud. Felkapja a stokit meg a szerszámokat és megindul velük befelé. Közben a másik mikor a kezét a kiskutya irányába tartja akkor az odatartja a fejét. Kis fekete orra hevesen jár. Szaglássza az idegent, aki ha megadja neki a lehetőséget akkor utána hagyja a simit, ellenkező esetben elhajol a kéz elől és szaglászik tovább. Ha a másik nem megy utána akkor a pásztor pár perc múlva a házból némi kötéllel, késekkel, egymásba tett fa és vastálakkal sétál ki.*
-Ezeket meg tetszene fogni és az alá a fa alá vinni? Én viszem az asztalt.
4051. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-11-10 23:03:49
Üzenet elküldve: 2022-11-10 23:03:49
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 178
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 178
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Trodd//
* Sosem volt türelmetlen, sem sietős, de most a holnapi napot kicsit későnek gondolja. Nem maga, hanem a többiek miatt, akik ott maradtak azon a helyen, ahonnan ő jött. Lehet, hogy már szomjaznak és éheznek, ő pedig így is épp eleget késett, hiszen ide jövet sem találta meg az útvonalat, azt pedig csak remélni tudja, hogy visszafelé már könnyebb lesz. *
- És mit mondanál arra, ha besegítenék gyorsan, hogy már ma kész legyen? Még nem foglalkoztam ilyesmivel, de majd azt csinálom, amit te. Már ha nem zavarok. Ha igen, akkor szólj, és meghúzom magam egy fogadóban valahol, és holnap elveszem tőled a húst.
* A zsebébe nyúl, hátha van valamije Mándli számára, de pár törlő kendő és aranyon kívül nem talál mást, azt pedig nem hiszi, hogy a kutyát le tudja fizetni. *
- Na meg persze ha Mándli sem bánja, hogy besegítek.
* Leguggol a kutya elé, rámosolyog, majd a feje elé tartja a kezeit. Üresek, de ha a kutya közeledik, akkor megsimogatja a fejét, már ha nem harapással végződik, mert az esetben Agin igyekezne minél hamarabb elkapni a kezét. *
A hozzászólás írója (Agin Nardan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.11.10 23:04:09
* Sosem volt türelmetlen, sem sietős, de most a holnapi napot kicsit későnek gondolja. Nem maga, hanem a többiek miatt, akik ott maradtak azon a helyen, ahonnan ő jött. Lehet, hogy már szomjaznak és éheznek, ő pedig így is épp eleget késett, hiszen ide jövet sem találta meg az útvonalat, azt pedig csak remélni tudja, hogy visszafelé már könnyebb lesz. *
- És mit mondanál arra, ha besegítenék gyorsan, hogy már ma kész legyen? Még nem foglalkoztam ilyesmivel, de majd azt csinálom, amit te. Már ha nem zavarok. Ha igen, akkor szólj, és meghúzom magam egy fogadóban valahol, és holnap elveszem tőled a húst.
* A zsebébe nyúl, hátha van valamije Mándli számára, de pár törlő kendő és aranyon kívül nem talál mást, azt pedig nem hiszi, hogy a kutyát le tudja fizetni. *
- Na meg persze ha Mándli sem bánja, hogy besegítek.
* Leguggol a kutya elé, rámosolyog, majd a feje elé tartja a kezeit. Üresek, de ha a kutya közeledik, akkor megsimogatja a fejét, már ha nem harapással végződik, mert az esetben Agin igyekezne minél hamarabb elkapni a kezét. *
A hozzászólás írója (Agin Nardan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.11.10 23:04:09
4050. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-11-10 21:01:44
Üzenet elküldve: 2022-11-10 21:01:44
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
// Kicsi legény kicsi leányra vár a hegy lábánál //
// A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
* Fejét megrázva Banditára néz. *
- Látod ezt a marhát? Csak úgy erre tévedt... Heteket utazott egy büdös hajón, és még a tengerészek is többet fürödtek az út alatt. Egyáltalán, hogy a francba kerültél Tharg földre?! A kikötő a közelben sincs! Azt ne mond, hogy az erdőn és a lápon át érkeztél!
* Szinte a hideg is kirázza, hogy mennyi csúfság rejtőzhet a sötétségben. A férfi továbbra sem szándékozik elmondani érkezése okát, mire egy kicsit elhúzza a száját, de végül csak legyint. *
- A Wegtoreni aranya kereskedőház megbízásából vagyok a területen, nem hagyhatom, hogy ilyen koszosan és büdösen járd a vidéket. Gyere el velem a piacig, de ne érj a koszos pracliddal Banditához.
* Lovára felpattanva, lassan elkezd a férfi mellett haladni a piac felé. Nem kell neki kétszer mondania, hogy aggasson valamit magára. ~ Szinte biztos vagyok benne, hogy ő is tudja, hogy milyen furán néz ki így. ~ *
- Amikor a kereskedők mellett haladtál el, azok nem akartak levadászni?
* Kacag fel, miközben továbbra is a piac irányába halad a lován. Csak remélni tudja, hogy még mindig ugyanolyan türelmes a férfi mint régen volt. *
- Limmennel a kereskedőházat szolgáljuk, hogy közös házat vehessünk egyszer. Egészen kalandosak a napjaink, eddig nem unatkoztunk, és nálad mi a helyzet?
// A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
* Fejét megrázva Banditára néz. *
- Látod ezt a marhát? Csak úgy erre tévedt... Heteket utazott egy büdös hajón, és még a tengerészek is többet fürödtek az út alatt. Egyáltalán, hogy a francba kerültél Tharg földre?! A kikötő a közelben sincs! Azt ne mond, hogy az erdőn és a lápon át érkeztél!
* Szinte a hideg is kirázza, hogy mennyi csúfság rejtőzhet a sötétségben. A férfi továbbra sem szándékozik elmondani érkezése okát, mire egy kicsit elhúzza a száját, de végül csak legyint. *
- A Wegtoreni aranya kereskedőház megbízásából vagyok a területen, nem hagyhatom, hogy ilyen koszosan és büdösen járd a vidéket. Gyere el velem a piacig, de ne érj a koszos pracliddal Banditához.
* Lovára felpattanva, lassan elkezd a férfi mellett haladni a piac felé. Nem kell neki kétszer mondania, hogy aggasson valamit magára. ~ Szinte biztos vagyok benne, hogy ő is tudja, hogy milyen furán néz ki így. ~ *
- Amikor a kereskedők mellett haladtál el, azok nem akartak levadászni?
* Kacag fel, miközben továbbra is a piac irányába halad a lován. Csak remélni tudja, hogy még mindig ugyanolyan türelmes a férfi mint régen volt. *
- Limmennel a kereskedőházat szolgáljuk, hogy közös házat vehessünk egyszer. Egészen kalandosak a napjaink, eddig nem unatkoztunk, és nálad mi a helyzet?
4049. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-11-10 19:59:30
Üzenet elküldve: 2022-11-10 19:59:30
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Kicsi legény kicsi leányra vár a hegy lábánál //
// A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
* Megcsodálja a nőstény kétszínű köpenyét és egyéb részeit, elismerően hümmög is hozzá, legvégül egyet csettint a nyelvével. *
- Pazar holmi, jól megkérhették az árát.
* Maszkját leveszi és igaz, való igaz, van némi bukéja a hímnek. Jobb vállán kétszer is rándít, nagyjából ez minden amit elmondhat arról, mióta is van itt. Beöltözve. *
- Nem mindegy? Jöttem mert hozott a lábam. Meg egyébként is, nekem csak ilyen hacukáim vannak.
* Szerinte egy hajszállal sem feltűnőbb itt és most, mint a nőstény, ebben a fényes és magasztos hacukában. Ez ilyen női hülyeség lesz, itt divatolnak az erdő szélén és a másik azzal a jó hírrel kecsegteti, hogy nincs itt a fivére. *
- Limmen már a fejem tekerné le a nyakamról, ha itt lenne. Akkor meg mi francot foglalkozzak az öltözékemmel? Nincs itt, na. Jó ez így.
* Dhar világ életében egyszerű lélek volt, s messzemenőkig őszinte. Származása ellenére, vagy épp azért? Lillyss elriszálja mellőle formás fenekét és egy fogadóval hitegeti, na meg persze vásárlással. Ezek a nőstények! Mindig vásárolni akarnak. Megrogyasztja térdeit kínjában és a hajába tép. *
- Ruha, ruha, ruha! Legyen, vehetsz nekem ruhát, ami tetszik, de ne selyem buggyos bugyogó legyen.
* Megadja magát a női erőszaknak. Lillyss kedvérét még meg is mosakszik majd, mielőtt átöltözne. *
// A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
* Megcsodálja a nőstény kétszínű köpenyét és egyéb részeit, elismerően hümmög is hozzá, legvégül egyet csettint a nyelvével. *
- Pazar holmi, jól megkérhették az árát.
* Maszkját leveszi és igaz, való igaz, van némi bukéja a hímnek. Jobb vállán kétszer is rándít, nagyjából ez minden amit elmondhat arról, mióta is van itt. Beöltözve. *
- Nem mindegy? Jöttem mert hozott a lábam. Meg egyébként is, nekem csak ilyen hacukáim vannak.
* Szerinte egy hajszállal sem feltűnőbb itt és most, mint a nőstény, ebben a fényes és magasztos hacukában. Ez ilyen női hülyeség lesz, itt divatolnak az erdő szélén és a másik azzal a jó hírrel kecsegteti, hogy nincs itt a fivére. *
- Limmen már a fejem tekerné le a nyakamról, ha itt lenne. Akkor meg mi francot foglalkozzak az öltözékemmel? Nincs itt, na. Jó ez így.
* Dhar világ életében egyszerű lélek volt, s messzemenőkig őszinte. Származása ellenére, vagy épp azért? Lillyss elriszálja mellőle formás fenekét és egy fogadóval hitegeti, na meg persze vásárlással. Ezek a nőstények! Mindig vásárolni akarnak. Megrogyasztja térdeit kínjában és a hajába tép. *
- Ruha, ruha, ruha! Legyen, vehetsz nekem ruhát, ami tetszik, de ne selyem buggyos bugyogó legyen.
* Megadja magát a női erőszaknak. Lillyss kedvérét még meg is mosakszik majd, mielőtt átöltözne. *
4048. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-11-09 23:47:24
Üzenet elküldve: 2022-11-09 23:47:24
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 287
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 287
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//Synmira//
//Kresi és manója, meg a vándorló szakáll//
*Krestvir válaszán egy pár pillanatig elréved, majd amolyan rá ritkásan jellemző bölcs mosollyal fogadja azt és bólint.*
-Igazad lehet.
*Feleli nyugodt hangján, majd készségesen elfogadja az ajánlatot és nem ellenkezik az ággyal kapcsolatban.*
-Akkor köszönöm a jószívűséged Krestvir.
*Meghajtja fejét, majd visszahuppan az ágyra és kényelmesen elfekszik rajta. Kinyújtóztatja hosszú végtagjait és önkéntelenül is a kósza fényeket pásztázza szemeivel.*
-Jó éjszakát, legyen nyugodt az álmod.
*Szinte suttogja, majd érzi hogy akármilyen furcsa is, a fényektől valahogy elálmosodik és akaratlanul is elkezdenek pihenni a szemei, majd már csak azt veszi észre, ahogy csúszik bele a tudatlanságba, a fantázia és a valóság ködös határán táncolva fogadja a pihentető éjt.*
//Kresi és manója, meg a vándorló szakáll//
*Krestvir válaszán egy pár pillanatig elréved, majd amolyan rá ritkásan jellemző bölcs mosollyal fogadja azt és bólint.*
-Igazad lehet.
*Feleli nyugodt hangján, majd készségesen elfogadja az ajánlatot és nem ellenkezik az ággyal kapcsolatban.*
-Akkor köszönöm a jószívűséged Krestvir.
*Meghajtja fejét, majd visszahuppan az ágyra és kényelmesen elfekszik rajta. Kinyújtóztatja hosszú végtagjait és önkéntelenül is a kósza fényeket pásztázza szemeivel.*
-Jó éjszakát, legyen nyugodt az álmod.
*Szinte suttogja, majd érzi hogy akármilyen furcsa is, a fényektől valahogy elálmosodik és akaratlanul is elkezdenek pihenni a szemei, majd már csak azt veszi észre, ahogy csúszik bele a tudatlanságba, a fantázia és a valóság ködös határán táncolva fogadja a pihentető éjt.*
4047. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-11-09 21:58:04
Üzenet elküldve: 2022-11-09 21:58:04
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
// Báróhoz //
// Kicsi legény kicsi leányra vár a hegy lábánál //
// A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
- Bálba?
* Büszkén kihúzza magát, majd egy mosolyt is megereszt felé. *
- Ugyan kérlek... Ez az én különleges felszerelésem, ha akarom feltűnő vagyok, ha pedig rejtve szándékozok maradni...
* Köpenyét oldalra fordítja, így Dhararen megláthatja, hogy ugyanolyan fekete, így könnyedén betud olvadni a sötétbe, ha egyáltalán neki szüksége lenne rá. Maszkját végül magától eltávolítja a másik fél, amire csak megrázza a fejét. *
- Büdös is, és úgy nézel ki mint aki most mászott elő az erdőből, miután egy medvét is le öltél. Itt aludtál néhány hetet? Mit keresel te itt egyáltalán?
* Döbben le, de azért nem feledi fogadni az ölelést sem. Mikor már a fenekére terelődik a férfi keze, gyorsan el tolja magát. *
- Na-na... Desszertet soha nem fogyasztunk a leves előtt.
* Ajkai elé teszi jobb kezét, és úgy nevet a saját gagyi viccén. Dhararen valahol barbárnak tartja általában a stílusa miatt, de az öltözködése is mindig arra emlékeztette. *
- De most komolyan? Te mi a frászt keresel itt? Ugye tudod, hogy eléggé feltűnő vagy ebben a hacukában? Jó én azt értem, hogy ijesztő meg minden, de azért illene valami szolidabbat is venned.
* A felmérését valahogy elviseli, de a férfi még mindig nem tudja hol a határ. Elengedi neki kivételesen, hisz eléggé régóta nem látta már. *
- Limmen ezután tudod, hogy megölne téged?
* Mosolyába egy kis gúny is kerül, formás fenekével vissza indul Banditához, hogy aztán neki dőljön. *
- Mi szél hozott erre? Csak nem utánunk küldtek egy partnerrel?
* Dhararen még ifjoncként volt számon tartva mikor megismerte, de azalatt már bőven eltelt néhány év, így nem volt szerencséje további találkozókhoz. *
- Éppen a fogadó felé tartok, nem lenne kedved csatlakozni?...
* Végig néz a férfin, majd egy újabb gúnyos mosolyt elhint. *
- Talán valami ruhát is vehetnénk neked, mert még a végén azt hiszik, hogy egy medve támadta meg a fogadót.
A hozzászólás írója (Lillyss Mirrenna'or Ilri) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.11.09 21:58:35
// Kicsi legény kicsi leányra vár a hegy lábánál //
// A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
- Bálba?
* Büszkén kihúzza magát, majd egy mosolyt is megereszt felé. *
- Ugyan kérlek... Ez az én különleges felszerelésem, ha akarom feltűnő vagyok, ha pedig rejtve szándékozok maradni...
* Köpenyét oldalra fordítja, így Dhararen megláthatja, hogy ugyanolyan fekete, így könnyedén betud olvadni a sötétbe, ha egyáltalán neki szüksége lenne rá. Maszkját végül magától eltávolítja a másik fél, amire csak megrázza a fejét. *
- Büdös is, és úgy nézel ki mint aki most mászott elő az erdőből, miután egy medvét is le öltél. Itt aludtál néhány hetet? Mit keresel te itt egyáltalán?
* Döbben le, de azért nem feledi fogadni az ölelést sem. Mikor már a fenekére terelődik a férfi keze, gyorsan el tolja magát. *
- Na-na... Desszertet soha nem fogyasztunk a leves előtt.
* Ajkai elé teszi jobb kezét, és úgy nevet a saját gagyi viccén. Dhararen valahol barbárnak tartja általában a stílusa miatt, de az öltözködése is mindig arra emlékeztette. *
- De most komolyan? Te mi a frászt keresel itt? Ugye tudod, hogy eléggé feltűnő vagy ebben a hacukában? Jó én azt értem, hogy ijesztő meg minden, de azért illene valami szolidabbat is venned.
* A felmérését valahogy elviseli, de a férfi még mindig nem tudja hol a határ. Elengedi neki kivételesen, hisz eléggé régóta nem látta már. *
- Limmen ezután tudod, hogy megölne téged?
* Mosolyába egy kis gúny is kerül, formás fenekével vissza indul Banditához, hogy aztán neki dőljön. *
- Mi szél hozott erre? Csak nem utánunk küldtek egy partnerrel?
* Dhararen még ifjoncként volt számon tartva mikor megismerte, de azalatt már bőven eltelt néhány év, így nem volt szerencséje további találkozókhoz. *
- Éppen a fogadó felé tartok, nem lenne kedved csatlakozni?...
* Végig néz a férfin, majd egy újabb gúnyos mosolyt elhint. *
- Talán valami ruhát is vehetnénk neked, mert még a végén azt hiszik, hogy egy medve támadta meg a fogadót.
A hozzászólás írója (Lillyss Mirrenna'or Ilri) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.11.09 21:58:35
4046. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-11-09 21:15:28
Üzenet elküldve: 2022-11-09 21:15:28
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Báróhoz - őt szerintem hagyjuk is //
// Kicsi legény kicsi leányra vár a hegy lábánál //
// A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
* Ha nem olyan lenne, mint amilyen, már beájult volna az undormány madárcsicsergéstől. Fülei rezdülnek, hallja egy ló lépteinek közeledését, sárga írisze arra villan. Látja ám az érkezőt, aki úgy kirittyentette magát, hogy aligha ismerné fel. Maximum a köszönése miatt. *
- Ai! Elo Lillyss! Úgy kicsípted magad, mintha bálba készülnél!
* A nőstény tárt karjainál annak csak tárt lábait lehet kedvelni még jobban. Egy rég látott ismerős ölelése ellen nincs kivetnivalója, még a puszikkal is beéri. A maszkját viszont nem hagyja cibálni, inkább a nőstény keze felé harap. *
- Hé te, óvatosabban. Ne most legyél türelmetlen, a maszkom is leveszem hamar.
* Leveszi és elteszi, hogy újra átkarolhassa a ropogós ruganyos testű szépséget. Kicsit magasabb a nősténynél, így ezzel nincs gond. Formás fenekén is végig simít, megpaskolja az ismerőst. Már csak megszokásból is. *
- Á, tudod hogy megy ez. Csak erre jártam. De mi ez a fényes szép hacuka rajtad? Rohadt drágának néz ki és amúgy piszok jól áll neked. Bár én kevesebbel is beérem rajtad.
* Karjába kapja kicsit és megemeli a nőstényt, méricskéli annak súlyát és persze a szokásos gyors vizitet is megejti, ahogy ujjai fürgén szaladnak végig régi kedves ismerősén. Leengedve Lillysst a földre egy csókot nyom arcára. *
// Kicsi legény kicsi leányra vár a hegy lábánál //
// A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
* Ha nem olyan lenne, mint amilyen, már beájult volna az undormány madárcsicsergéstől. Fülei rezdülnek, hallja egy ló lépteinek közeledését, sárga írisze arra villan. Látja ám az érkezőt, aki úgy kirittyentette magát, hogy aligha ismerné fel. Maximum a köszönése miatt. *
- Ai! Elo Lillyss! Úgy kicsípted magad, mintha bálba készülnél!
* A nőstény tárt karjainál annak csak tárt lábait lehet kedvelni még jobban. Egy rég látott ismerős ölelése ellen nincs kivetnivalója, még a puszikkal is beéri. A maszkját viszont nem hagyja cibálni, inkább a nőstény keze felé harap. *
- Hé te, óvatosabban. Ne most legyél türelmetlen, a maszkom is leveszem hamar.
* Leveszi és elteszi, hogy újra átkarolhassa a ropogós ruganyos testű szépséget. Kicsit magasabb a nősténynél, így ezzel nincs gond. Formás fenekén is végig simít, megpaskolja az ismerőst. Már csak megszokásból is. *
- Á, tudod hogy megy ez. Csak erre jártam. De mi ez a fényes szép hacuka rajtad? Rohadt drágának néz ki és amúgy piszok jól áll neked. Bár én kevesebbel is beérem rajtad.
* Karjába kapja kicsit és megemeli a nőstényt, méricskéli annak súlyát és persze a szokásos gyors vizitet is megejti, ahogy ujjai fürgén szaladnak végig régi kedves ismerősén. Leengedve Lillysst a földre egy csókot nyom arcára. *
4045. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-11-09 19:28:30
Üzenet elküldve: 2022-11-09 19:28:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
// Báróhoz //
// Kicsi legény kicsi leányra vár a hegy lábánál //
// A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
* Már csak az hiányozna, hogy további atrocitások érjék a mélységit. Valahol csalódottan, mégis inkább testvére hiánya rontja állapotát. ~ Szerintem már egy hete láttam azt az idiótát, nem is tudom, hogy ilyen sokáig valaha távol voltunk-e egymástól. ~ csalódottság, bánat, de valahol elégedettség.
Hisz a fegyverei az oldalán pihennek, és nem kellett annak az ostoba tramplinak a tapizását elviselnie. A hegy lábánál lelassít, egy furcsa alakot pillant meg a távolban.
Lassan megközelítve egyre jobban ismerőssé válik számára, Az iribisz maszk igazán ritka látvány, így már egy elégedett, bár annál inkább gúnyosabb mosoly kezd el gyűlni az arcán. A férfi a bundában úgy néz ki, mintha egy hatalmas medve lenne, így már szinte biztos a dolgában. Dhararen mellett megállva lenéz a férfire gúnyos mosolyban. *
- Im gellui le 'achened Dhararen.
* Csuklyáját hátra húzva megmutatja az arcát, a maszkja csak az oldalán fityeg, hisz a kereskedőház színeiben nem szükséges hordania. A sötételf felszerelése teljesen más a megszokottnál, díszes aranyozott díszítéssel, és elf írásokkal futtatott. Így a férfi aligha ismerhette volna fel. *
- És még azt mondják, hogy a semmiből jött ismeretlen veszélyes lehet. Egy iribisz maszkkal a fején valaki jobban illik a környékhez mint azt gondolhatná.
* Nyeregből lepattanva, széttárja a karjait mosolyogva. Csípőjét oldalra dobja, és természetes csillogás jelenik meg a szemében. *
- Adj egy puszit!
* Ha a férfi átkarolja, akkor mindkét oldalra ad neki egy puszit, majd megpróbálja lehúzni a maszkot a fejéről. *
- Ezt most mellőzzük, mit keresel te itt?
// Kicsi legény kicsi leányra vár a hegy lábánál //
// A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
* Már csak az hiányozna, hogy további atrocitások érjék a mélységit. Valahol csalódottan, mégis inkább testvére hiánya rontja állapotát. ~ Szerintem már egy hete láttam azt az idiótát, nem is tudom, hogy ilyen sokáig valaha távol voltunk-e egymástól. ~ csalódottság, bánat, de valahol elégedettség.
Hisz a fegyverei az oldalán pihennek, és nem kellett annak az ostoba tramplinak a tapizását elviselnie. A hegy lábánál lelassít, egy furcsa alakot pillant meg a távolban.
Lassan megközelítve egyre jobban ismerőssé válik számára, Az iribisz maszk igazán ritka látvány, így már egy elégedett, bár annál inkább gúnyosabb mosoly kezd el gyűlni az arcán. A férfi a bundában úgy néz ki, mintha egy hatalmas medve lenne, így már szinte biztos a dolgában. Dhararen mellett megállva lenéz a férfire gúnyos mosolyban. *
- Im gellui le 'achened Dhararen.
* Csuklyáját hátra húzva megmutatja az arcát, a maszkja csak az oldalán fityeg, hisz a kereskedőház színeiben nem szükséges hordania. A sötételf felszerelése teljesen más a megszokottnál, díszes aranyozott díszítéssel, és elf írásokkal futtatott. Így a férfi aligha ismerhette volna fel. *
- És még azt mondják, hogy a semmiből jött ismeretlen veszélyes lehet. Egy iribisz maszkkal a fején valaki jobban illik a környékhez mint azt gondolhatná.
* Nyeregből lepattanva, széttárja a karjait mosolyogva. Csípőjét oldalra dobja, és természetes csillogás jelenik meg a szemében. *
- Adj egy puszit!
* Ha a férfi átkarolja, akkor mindkét oldalra ad neki egy puszit, majd megpróbálja lehúzni a maszkot a fejéről. *
- Ezt most mellőzzük, mit keresel te itt?
4044. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-11-06 14:35:02
Üzenet elküldve: 2022-11-06 14:35:02
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Varangyvár//
//vacsora//
*A jó kancellár kellően ittas már hozzá, hogy ne vegye észre: vadásztörténete csak a bárónál hozta meg a kellő hatást. A báró elismeréssel hümmög, amire pedig Hubi nyájasan bólogat és nem figyel arra, hogy a szebbik nem képviselői meglehetős könnyedséggel lettek úrrá csodálatukon.*
- Ez tagadhatatlan tény. *bazsalyog Yezára, akit ezúttal nem akart meginteni. Inkább csak a szokás hatalma miatt kötözködött.*
- És a pénz legalább megfogható istenség, nem afféle akihez csak imákat lehet intézni és rendszerint nem válaszol rájuk. No persze, bármelyikük hívei most letorkolnának mondván, hogy istenük igenis meghallgatja a fohászokat. Az is igaz továbbá, hogy kétségbevonhatatlan tények igazolják ezen istenek létét. Más kérdés, hogy személyes megfigyeléseim alapján nagy biztonsággal állíthatom, hogy kegyeiket nem osztják bő kézzel és a halandók igen szűk körére terjesztik csak ki.
*Elnyom egy csuklást és kicsit bizonytalanul mosolyog a vörösre.*
- De lám, az imént óva intettelek, hogy meggondolatlanul nyilatkozz az égiekről, és most mintha én esnék ebbe a hiába.
*Aenae feltételezése bizonyára kedvére való lenne, ám azt bizonyítani nem igyekezne. Való igaz, hogy Hubi igen kedveli magát Lanawin jelenkori polihisztorának beállítani, és ha ebben van is némi igazság, zenélni nem tud. Az efféle tevékenységet mindig is méltatlan dolognak tartotta. Nemes kisasszonyok elfoglaltságának vagy vásári csepűrágók mesterségének. Olyasminek, amivel egy komoly tudós nem foglalkozik. Mindezek fényében, és az alkohol ködén át, örül is neki, hogy Yeza nem kéri fel egy kis klimpírozásra. A vörös elkápráztatására minden lehetőséget megragadna, és ez esetben bánnia kellene, hogy a muzsikához nem ért. Szerencsére ilyesmi nem történt. Ellenkezőleg, Yeza jólnevelten segített a kancellárnak átfáradni a társalgóba. Bár az asztaltól felállva Hubi imbolyog kissé, de azért nem jelentene számára megoldhatatlan feladatot pár lépést sétálni a másik helyiségig. Tehát a kért támogatásnak az az oka, hogy Hubi közben átfoghassa Yeza derekát. Ami aztán mégsem történik meg, a vállát karolja át. Hubi úriember, minden ellenkező híresztelés és rosszindulatú mendemonda dacára.
Amikor Aenae visszavonulna, Hubi felemelkedik ültéből és állapotához képest aránylag rendben meghajol. A gesztus közben épp csak egy lépést kell tennie előre, nem többet, hogy orra ne bukjon.*
- A világért sem venném tovább igénybe idődet, mint amennyit megérdemlek. Köszönöm a csodálatos estét, és a gyönyörű muzsikát.
*Ahogy Aenae távozott, Hubi Yeza felé fordul és bizony megfordul a fejében, hogy számára is a visszavonulást javasolja. Az ő illő társaságában. Pontosabban oda fordul ahol Yezát sejti, de a vörös nincs sehol.
~Ezt meg hogyan csinálta? Biztos boszorkány.~
Ami egyébként nem lehetetlen, hiszen már nem egyszer tette lóvá a bölcs kancellárt, ami bűbájosság nélkül aligha sikerült volna.*
- Nos, kedves báróm... *huppan vissza a helyére. Megtehetné, hogy elnézést kér arra hivatkozva, hogy friss levegőre vágyik és nekiindulhatna Yeza felkutatására. De mondani sem kell, hogy ezt méltóságán alulinak tartaná. Csak nem fog holmi fehérnépek után szaladgálni!*
- Úgy tűnik, hogy a hölgyek elfáradtak. *felkuncog* Vagy elunták a társaságunk.
*Előhúzza a pipáját és a hozzá tartozó aszeszoárokat és kérdőn néz Cha'yss-ra. Ha nincs ellenkezés, rápipál.*
- Ahogy a ház úrnőjének is mondtam, kitűnően éreztem magam. A vendéglátás, a vacsora, a kiszolgálás... mind-mind elsőrangú volt. Forrón remélem, hogy lehetőségem lesz viszonozni a nemes gesztust.
*A végén aztán kicsit töprengőn néz a báróra. A maga részéről biztos benne, hogy nem a kancellári tisztség iránt érzett feltétlen tisztelet vagy személye iránt táplált baráti érzések okán hívták meg. És van egy olyan sejtése, hogy - ha feltételezése igaz - a báró megfelelőnek fogja érezni a pillanatot, hogy előjöjjön a farbával.*
//vacsora//
*A jó kancellár kellően ittas már hozzá, hogy ne vegye észre: vadásztörténete csak a bárónál hozta meg a kellő hatást. A báró elismeréssel hümmög, amire pedig Hubi nyájasan bólogat és nem figyel arra, hogy a szebbik nem képviselői meglehetős könnyedséggel lettek úrrá csodálatukon.*
- Ez tagadhatatlan tény. *bazsalyog Yezára, akit ezúttal nem akart meginteni. Inkább csak a szokás hatalma miatt kötözködött.*
- És a pénz legalább megfogható istenség, nem afféle akihez csak imákat lehet intézni és rendszerint nem válaszol rájuk. No persze, bármelyikük hívei most letorkolnának mondván, hogy istenük igenis meghallgatja a fohászokat. Az is igaz továbbá, hogy kétségbevonhatatlan tények igazolják ezen istenek létét. Más kérdés, hogy személyes megfigyeléseim alapján nagy biztonsággal állíthatom, hogy kegyeiket nem osztják bő kézzel és a halandók igen szűk körére terjesztik csak ki.
*Elnyom egy csuklást és kicsit bizonytalanul mosolyog a vörösre.*
- De lám, az imént óva intettelek, hogy meggondolatlanul nyilatkozz az égiekről, és most mintha én esnék ebbe a hiába.
*Aenae feltételezése bizonyára kedvére való lenne, ám azt bizonyítani nem igyekezne. Való igaz, hogy Hubi igen kedveli magát Lanawin jelenkori polihisztorának beállítani, és ha ebben van is némi igazság, zenélni nem tud. Az efféle tevékenységet mindig is méltatlan dolognak tartotta. Nemes kisasszonyok elfoglaltságának vagy vásári csepűrágók mesterségének. Olyasminek, amivel egy komoly tudós nem foglalkozik. Mindezek fényében, és az alkohol ködén át, örül is neki, hogy Yeza nem kéri fel egy kis klimpírozásra. A vörös elkápráztatására minden lehetőséget megragadna, és ez esetben bánnia kellene, hogy a muzsikához nem ért. Szerencsére ilyesmi nem történt. Ellenkezőleg, Yeza jólnevelten segített a kancellárnak átfáradni a társalgóba. Bár az asztaltól felállva Hubi imbolyog kissé, de azért nem jelentene számára megoldhatatlan feladatot pár lépést sétálni a másik helyiségig. Tehát a kért támogatásnak az az oka, hogy Hubi közben átfoghassa Yeza derekát. Ami aztán mégsem történik meg, a vállát karolja át. Hubi úriember, minden ellenkező híresztelés és rosszindulatú mendemonda dacára.
Amikor Aenae visszavonulna, Hubi felemelkedik ültéből és állapotához képest aránylag rendben meghajol. A gesztus közben épp csak egy lépést kell tennie előre, nem többet, hogy orra ne bukjon.*
- A világért sem venném tovább igénybe idődet, mint amennyit megérdemlek. Köszönöm a csodálatos estét, és a gyönyörű muzsikát.
*Ahogy Aenae távozott, Hubi Yeza felé fordul és bizony megfordul a fejében, hogy számára is a visszavonulást javasolja. Az ő illő társaságában. Pontosabban oda fordul ahol Yezát sejti, de a vörös nincs sehol.
~Ezt meg hogyan csinálta? Biztos boszorkány.~
Ami egyébként nem lehetetlen, hiszen már nem egyszer tette lóvá a bölcs kancellárt, ami bűbájosság nélkül aligha sikerült volna.*
- Nos, kedves báróm... *huppan vissza a helyére. Megtehetné, hogy elnézést kér arra hivatkozva, hogy friss levegőre vágyik és nekiindulhatna Yeza felkutatására. De mondani sem kell, hogy ezt méltóságán alulinak tartaná. Csak nem fog holmi fehérnépek után szaladgálni!*
- Úgy tűnik, hogy a hölgyek elfáradtak. *felkuncog* Vagy elunták a társaságunk.
*Előhúzza a pipáját és a hozzá tartozó aszeszoárokat és kérdőn néz Cha'yss-ra. Ha nincs ellenkezés, rápipál.*
- Ahogy a ház úrnőjének is mondtam, kitűnően éreztem magam. A vendéglátás, a vacsora, a kiszolgálás... mind-mind elsőrangú volt. Forrón remélem, hogy lehetőségem lesz viszonozni a nemes gesztust.
*A végén aztán kicsit töprengőn néz a báróra. A maga részéről biztos benne, hogy nem a kancellári tisztség iránt érzett feltétlen tisztelet vagy személye iránt táplált baráti érzések okán hívták meg. És van egy olyan sejtése, hogy - ha feltételezése igaz - a báró megfelelőnek fogja érezni a pillanatot, hogy előjöjjön a farbával.*
4043. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-11-02 22:37:46
Üzenet elküldve: 2022-11-02 22:37:46
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
//Synmira//
//Kresi és manója, meg a vándorló szakáll//
*A meglepett megjegyzésre a pír az arcán mélyül egy árnyalatnyit, de a hangját sikerül meglelnie.*
- Az nem volna kényelmes, nem elég széles az ágy. - *Feleli, anélkül hogy fölpillantana. Füllent persze, hiszen Taitos-al aludt már egy ágyban és kimondottan kellemesnek találta azt a szoros közelségét. De a fiún ennél több ruha szokott lenni és a kapcsolatuk is más, közelebbi volt. Na meg azért arról sem képes megfeledkezni, mikor ifjú mestere az egyik reggel nagyon is kényelmesen érezte magát mellette. Igaz, Taitos elmagyarázta, hogy az a testi reakció nem kimondottan neki szólt, ám így még kevésbé szeretné, ha hasonló megismétlődne, csak ezúttal az elffel. Mondhatni, hogy zavarba hozná és hozza már maga a gondolat is. Úgyhogy benne föl sem merült, hogy az ágyon osztozzanak, viszont ennek ellenére szerette volna, hogy Valuryen a közelben maradjon.*
- Nem szükséges. A vendégem vagy. Én ritkán alszom ágyban. - *Válaszol aztán a szabadkozásra, s ha az elfnek eszébe jut és visszaemlékezik rá, akkor láthatta is, hogy az ágyban Kilencedik aludt, s a földön ott volt ez a szalmazsák. Ez alátámaszthatja a lány szavait, s hogy nem csak udvariaskodik. Ettől függetlenül Krestvir is szívesen próbálná ki az ágyat, de úgy véli, lesz még rá alkalma, s azt jobban szeretné, ha a férfi kényelmesen érezné magát.
Úgyhogy miután bevetette a fekhelyét, törökülésben elhelyezkedik a zsákon és még a takarót is félig a lábaira húzza, amiből sejthető, hogy nem számít nagy ellenkezésre, de azért Valuryen felé fordul, s még föl is pillant rá. A meglepetés elmúltával már nem zavarja a férfi alul öltözöttsége, csak első pillantásra vélte teljesen meztelennek, amire pedig nem számított.*
//Kresi és manója, meg a vándorló szakáll//
*A meglepett megjegyzésre a pír az arcán mélyül egy árnyalatnyit, de a hangját sikerül meglelnie.*
- Az nem volna kényelmes, nem elég széles az ágy. - *Feleli, anélkül hogy fölpillantana. Füllent persze, hiszen Taitos-al aludt már egy ágyban és kimondottan kellemesnek találta azt a szoros közelségét. De a fiún ennél több ruha szokott lenni és a kapcsolatuk is más, közelebbi volt. Na meg azért arról sem képes megfeledkezni, mikor ifjú mestere az egyik reggel nagyon is kényelmesen érezte magát mellette. Igaz, Taitos elmagyarázta, hogy az a testi reakció nem kimondottan neki szólt, ám így még kevésbé szeretné, ha hasonló megismétlődne, csak ezúttal az elffel. Mondhatni, hogy zavarba hozná és hozza már maga a gondolat is. Úgyhogy benne föl sem merült, hogy az ágyon osztozzanak, viszont ennek ellenére szerette volna, hogy Valuryen a közelben maradjon.*
- Nem szükséges. A vendégem vagy. Én ritkán alszom ágyban. - *Válaszol aztán a szabadkozásra, s ha az elfnek eszébe jut és visszaemlékezik rá, akkor láthatta is, hogy az ágyban Kilencedik aludt, s a földön ott volt ez a szalmazsák. Ez alátámaszthatja a lány szavait, s hogy nem csak udvariaskodik. Ettől függetlenül Krestvir is szívesen próbálná ki az ágyat, de úgy véli, lesz még rá alkalma, s azt jobban szeretné, ha a férfi kényelmesen érezné magát.
Úgyhogy miután bevetette a fekhelyét, törökülésben elhelyezkedik a zsákon és még a takarót is félig a lábaira húzza, amiből sejthető, hogy nem számít nagy ellenkezésre, de azért Valuryen felé fordul, s még föl is pillant rá. A meglepetés elmúltával már nem zavarja a férfi alul öltözöttsége, csak első pillantásra vélte teljesen meztelennek, amire pedig nem számított.*
4042. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-11-02 22:07:18
Üzenet elküldve: 2022-11-02 22:07:18
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 287
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 287
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//Synmira//
//Kresi és manója, meg a vándorló szakáll//
*Krestvir felsiet, legalábbis az elf tempójához képest, úgyhogy egészen elréved a gondolataiban az ágyon fekve. Szemei a derengő fényeket bámulják, míg nem egy nagy puffanás rázza vissza a valóságba. Rögtön fel is pattan az ágyból ijedtében.*
-Hö?!
*Aztán lassan realizálja hogy mi is történhetett, bár még mindig eléggé meglepett. Utána pedig maga a lány is leér a létrán.*
-Mi ez? Ó.
*Kérdezi, de valahogy közben a pakolászából és a tárgyak milyenségéből sikerül összeraknia a darabkákat.*
-Óóóó. Azt hittem megosztozunk az ágyon.
*Mondja zavarában kissé nevetve, miközben a hajába túr.*
-De nem nézhetem hogy a saját varácsvackodban a földön aludj Krestvir. Ne viccelj. Alszom én a földön igazán.
//Kresi és manója, meg a vándorló szakáll//
*Krestvir felsiet, legalábbis az elf tempójához képest, úgyhogy egészen elréved a gondolataiban az ágyon fekve. Szemei a derengő fényeket bámulják, míg nem egy nagy puffanás rázza vissza a valóságba. Rögtön fel is pattan az ágyból ijedtében.*
-Hö?!
*Aztán lassan realizálja hogy mi is történhetett, bár még mindig eléggé meglepett. Utána pedig maga a lány is leér a létrán.*
-Mi ez? Ó.
*Kérdezi, de valahogy közben a pakolászából és a tárgyak milyenségéből sikerül összeraknia a darabkákat.*
-Óóóó. Azt hittem megosztozunk az ágyon.
*Mondja zavarában kissé nevetve, miközben a hajába túr.*
-De nem nézhetem hogy a saját varácsvackodban a földön aludj Krestvir. Ne viccelj. Alszom én a földön igazán.
4041. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-11-02 11:19:57
Üzenet elküldve: 2022-11-02 11:19:57
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
//Synmira//
//Kresi és manója, meg a vándorló szakáll//
*Vajon miben volt szüksége segítségre a nagy mágusmesternek, amit maga nem tudott megoldani?... Mint korábban, most is vet egy érdeklődő pillantást a gyűrű felé, közben biccent. Kíváncsi a történetre, és arra is, hogy mire képes ez az ékszer. Bár lehetséges, hogy csak egy értékes csecsebecse, mégis feltételezi, hogy Abogr mestertől valamilyen mágikus holmit kapott jutalmul az elf. Talán holnap kiderül...
Hallgatja aztán Valuryen magyarázatát a pletykáról és meg is érti nagyjából, hogy mi a lényeg. Viszont így arra jut, hogy ha az együtt töltött éjszakájukról beszélne valaki, az nem is számítana pletykának. Inkább csak az, amit ez alapján feltételeznének, hogy a szobában történt...
Ez a gondolat zavarba hozza, de igyekszik elhessegetni. Helyette kihasználja az alkalmat és Valuryen válasza után távozóra fogja. Mennyivel egyszerűbb volt minden, mikor még nem ültettek ilyen gondolatokat a fejébe illemről és szemérmességről, vagy saját női mivoltáról!
Miután fölért synmirai szobájába, első útja Kilencedikhez vezet.
~Ne haragudj, holnap majd te is körülnézhetsz!~ Kér bocsánatot gondolatban a manótól, amiért nem várta meg őt a mágikus hajlék fölfedezésével. Nem akarta őt emiatt fölébreszteni, hiszen tudja, hogy őt is kimerítették a Karavánpihenőnél történtek, ráadásul tegnap éjszaka sem sokat alhatott az apró lény, mert őt kellett ápolnia.
Óvatosan fölhúzza a takaró egyik csücskét, hogy ráhajtsa Kilencedikre, betakargatva őt. Aztán elfordul és amilyen csöndben csak képes rá, fölszedi az ágy mellé helyezett szalmazsákját az ágyneművel, majd a hajlék lejárata felé veszi az irányt. Előbb a takarót és a párnát dobja le, majd a szalmazsákot csúsztatja le a létrán. Mindez talán Valuryennek meglepő és váratlan lehet, mert nem figyelmezteti őt előre.
Ezután, ha valamivel nem tartóztatták, eloltja odafönt az egyik lámpást, a másikkal, valamint a kulacsával pedig visszatér a lejárathoz. Vállig lemászik, majd az ajtó mellé helyezett lámpást is eloltja, aztán pedig gyorsan húzódik is be, ahogy a fenti szobát hirtelen ellepi a sötétség. Örül, hogy idelent állandó a derengés, nem szeret sötétben maradni.
Mikor talpa végre a padlót éri - esetleg szükség szerint félrepiszkálja lábával a szalmazsákot, hogy ezt megtehesse - és odafordul az ágy felé, az elfet már félmeztelenül találja ott. Néhány hosszabb pillanatig csak bámul rá, majd mikor fölfogja, hogy mit lát, abbahagyja, és tekintetét elfordítva egyszerűen szó nélkül nekilát, hogy összerendezze a fekhelyét az ágy mellet. Ha a derengő fény engedné, épp csak egy kis pírt lehetne fölfedezni az arcán.*
//Kresi és manója, meg a vándorló szakáll//
*Vajon miben volt szüksége segítségre a nagy mágusmesternek, amit maga nem tudott megoldani?... Mint korábban, most is vet egy érdeklődő pillantást a gyűrű felé, közben biccent. Kíváncsi a történetre, és arra is, hogy mire képes ez az ékszer. Bár lehetséges, hogy csak egy értékes csecsebecse, mégis feltételezi, hogy Abogr mestertől valamilyen mágikus holmit kapott jutalmul az elf. Talán holnap kiderül...
Hallgatja aztán Valuryen magyarázatát a pletykáról és meg is érti nagyjából, hogy mi a lényeg. Viszont így arra jut, hogy ha az együtt töltött éjszakájukról beszélne valaki, az nem is számítana pletykának. Inkább csak az, amit ez alapján feltételeznének, hogy a szobában történt...
Ez a gondolat zavarba hozza, de igyekszik elhessegetni. Helyette kihasználja az alkalmat és Valuryen válasza után távozóra fogja. Mennyivel egyszerűbb volt minden, mikor még nem ültettek ilyen gondolatokat a fejébe illemről és szemérmességről, vagy saját női mivoltáról!
Miután fölért synmirai szobájába, első útja Kilencedikhez vezet.
~Ne haragudj, holnap majd te is körülnézhetsz!~ Kér bocsánatot gondolatban a manótól, amiért nem várta meg őt a mágikus hajlék fölfedezésével. Nem akarta őt emiatt fölébreszteni, hiszen tudja, hogy őt is kimerítették a Karavánpihenőnél történtek, ráadásul tegnap éjszaka sem sokat alhatott az apró lény, mert őt kellett ápolnia.
Óvatosan fölhúzza a takaró egyik csücskét, hogy ráhajtsa Kilencedikre, betakargatva őt. Aztán elfordul és amilyen csöndben csak képes rá, fölszedi az ágy mellé helyezett szalmazsákját az ágyneművel, majd a hajlék lejárata felé veszi az irányt. Előbb a takarót és a párnát dobja le, majd a szalmazsákot csúsztatja le a létrán. Mindez talán Valuryennek meglepő és váratlan lehet, mert nem figyelmezteti őt előre.
Ezután, ha valamivel nem tartóztatták, eloltja odafönt az egyik lámpást, a másikkal, valamint a kulacsával pedig visszatér a lejárathoz. Vállig lemászik, majd az ajtó mellé helyezett lámpást is eloltja, aztán pedig gyorsan húzódik is be, ahogy a fenti szobát hirtelen ellepi a sötétség. Örül, hogy idelent állandó a derengés, nem szeret sötétben maradni.
Mikor talpa végre a padlót éri - esetleg szükség szerint félrepiszkálja lábával a szalmazsákot, hogy ezt megtehesse - és odafordul az ágy felé, az elfet már félmeztelenül találja ott. Néhány hosszabb pillanatig csak bámul rá, majd mikor fölfogja, hogy mit lát, abbahagyja, és tekintetét elfordítva egyszerűen szó nélkül nekilát, hogy összerendezze a fekhelyét az ágy mellet. Ha a derengő fény engedné, épp csak egy kis pírt lehetne fölfedezni az arcán.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4228-4247