Amon Ruadh - Tharg birtokok
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 156 (3101. - 3120. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
3120. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-08-10 22:25:11
Üzenet elküldve: 2020-08-10 22:25:11
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 697
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 697
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//A gonosz születése//
*Trodd azért csak a félvér lány után néz még egyszer ahogy eltűnik az ajtóban és fejében a megannyi gondolattal, hogy csak jól ítélte meg és ez a lány egy kincs. Hisz milyen tisztelettudó és rendes és jólelkű, a vállára kapja a fokosát és nyomában Mándli-val elindul.*
~Legközelebb majd elhívom. Most nem lett volna helyén való.~
*Szokásához híven Trodd most is inkább a megfontolt lassú cammogással halad az úton úgyhogy nem is annyira távolodik el messze mikor ismét utána szólnak. Meglepetten fordul hátra. Előbb megörül majd felmerül benne a gondolat, hogy lehet, hogy valami baj van és segítség kell. Lelkiekben fel is készül erre, de szerencsére nem így történik. Mindenesetre ismét elkerekedik a pásztor szeme.*
-Nagyon jólelkű a te úrnőd, hogy ilyenkor is eszébe jut hasonló. Köszönöm neki szívesen elfogadom.
*Aztán a lány után sétál az istállóhoz és vár. Az előbb nem akarta mert nem úgy jött ki a lépés, de úgy érzi eljött az ő ideje és majd most jól megteszi, azt a bizonyos lépést. Szóval összeszedi minden ifjúéveiből szerzett bátorságát amit a kaszálások során vizet hordó lányokkal kapcsolatos kalandjaiból szerzett és... Idegesen megvakarva a fejét megkérdezi a lányt.*
-Tudja...vagy tudod...vagy ahogy tetszik szólítani, hogy azt talán úgy is lehetne, hogy ha legközelebb elmennél a piacra akkor én szívesen elkísérnélek vagy elkísérném ám. Mármint ha meglátogatnak az is jó csak úgy is ha csak mi ketten lennénk. Ugye.
*Nézi a lány cipőjét és néha fel-fel pillantva a szemét is fürkészi hátha sikerül belőle kiolvasni valamit.*
*Trodd azért csak a félvér lány után néz még egyszer ahogy eltűnik az ajtóban és fejében a megannyi gondolattal, hogy csak jól ítélte meg és ez a lány egy kincs. Hisz milyen tisztelettudó és rendes és jólelkű, a vállára kapja a fokosát és nyomában Mándli-val elindul.*
~Legközelebb majd elhívom. Most nem lett volna helyén való.~
*Szokásához híven Trodd most is inkább a megfontolt lassú cammogással halad az úton úgyhogy nem is annyira távolodik el messze mikor ismét utána szólnak. Meglepetten fordul hátra. Előbb megörül majd felmerül benne a gondolat, hogy lehet, hogy valami baj van és segítség kell. Lelkiekben fel is készül erre, de szerencsére nem így történik. Mindenesetre ismét elkerekedik a pásztor szeme.*
-Nagyon jólelkű a te úrnőd, hogy ilyenkor is eszébe jut hasonló. Köszönöm neki szívesen elfogadom.
*Aztán a lány után sétál az istállóhoz és vár. Az előbb nem akarta mert nem úgy jött ki a lépés, de úgy érzi eljött az ő ideje és majd most jól megteszi, azt a bizonyos lépést. Szóval összeszedi minden ifjúéveiből szerzett bátorságát amit a kaszálások során vizet hordó lányokkal kapcsolatos kalandjaiból szerzett és... Idegesen megvakarva a fejét megkérdezi a lányt.*
-Tudja...vagy tudod...vagy ahogy tetszik szólítani, hogy azt talán úgy is lehetne, hogy ha legközelebb elmennél a piacra akkor én szívesen elkísérnélek vagy elkísérném ám. Mármint ha meglátogatnak az is jó csak úgy is ha csak mi ketten lennénk. Ugye.
*Nézi a lány cipőjét és néha fel-fel pillantva a szemét is fürkészi hátha sikerül belőle kiolvasni valamit.*
3119. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-08-10 22:10:20
Üzenet elküldve: 2020-08-10 22:10:20
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//A gonosz születése//
- Jól van, köszönjük még egyszer minden jót - * pukedlizik a lány, s sietősen elindul az ajtó felé. Néhány pillanat és fekete fürtjei eltűnnek a nyílásba. A férfi akár szedelőzködhet is, azonban alig néhány perc telik el, s rohan ki a leány. *
- Várjon uram, várjon - * kiált utána, ha már messzebbre ért volna a férfi. *
- Az úrnőm kéri, hogy tessék elvinni a lovát, nehogy gyalog keljen hazamennie olyan messzire. Így a fa gyűjtés is könnyebb, s majd visszaadja ha ott leszünk önnél - * ha Trodd elfogadja a felajánlást Latlie elindul az istálló felé, hogy elővezesse a lovat, ha kívánja a másik fel is nyergelteti, ha nem, akkor csak kantárt tesz az állatra, hiszen valamihez mégiscsak kell kötni a kötelet. *
- Jól van, köszönjük még egyszer minden jót - * pukedlizik a lány, s sietősen elindul az ajtó felé. Néhány pillanat és fekete fürtjei eltűnnek a nyílásba. A férfi akár szedelőzködhet is, azonban alig néhány perc telik el, s rohan ki a leány. *
- Várjon uram, várjon - * kiált utána, ha már messzebbre ért volna a férfi. *
- Az úrnőm kéri, hogy tessék elvinni a lovát, nehogy gyalog keljen hazamennie olyan messzire. Így a fa gyűjtés is könnyebb, s majd visszaadja ha ott leszünk önnél - * ha Trodd elfogadja a felajánlást Latlie elindul az istálló felé, hogy elővezesse a lovat, ha kívánja a másik fel is nyergelteti, ha nem, akkor csak kantárt tesz az állatra, hiszen valamihez mégiscsak kell kötni a kötelet. *
3118. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-08-10 21:49:03
Üzenet elküldve: 2020-08-10 21:49:03
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Efföld//
*~Lichanech... Minő unalmas hely!~ Még puccosabbnak és feszélyezettebbnek tűnik, mint amilyen Arthenior volt. Élvezi a szabadságát e földön, és nemigen cserélné el egy újabb városi létért.*
- Értem.
*Int Doralyen szavaira, már ami Dawerdanékat illeti. Nem is kell tudnia a részleteket. Nava szavaira már derültebb arckifejezéssel bólint.*
- Így igaz. Nálunk más elvárások vannak, mint Lihanech városában.
*Nyilván egy mezei kis kúria nem teheti oly magasra a lécet, mint egy valami előkelő városi háztartás a felső pár százból. A főépületen belüli túra tehát elkezdődik, s Doralyen szemmel láthatóan igyekszik minden egyes információmorzsát felszedni, amit Effi imitt-amott elhullajt. Ennyi mindent valószínűleg nem fog tudni egyszerre fejben tartani, de segítségére lesz Nava - és ha kell, ő maga is.*
- Igen, csak hármunkat. Ha a helyzet változik, értesítelek. Egy hirtelen látogatásra nem mindig fogunk tudni feltétlen felkészülni, de ne aggódj efelől.
*Ha minden kérdést rendeztek, akkor indul is tovább. A túra az udvaron folytatódik. Ha a hölgyek jönnek utána, úgy sétál a főépület mellett szemből balra elhelyezkedő istállóhoz.*
- Íme az istállónk. Jelenleg három lovunk van, de bőven akad hely többnek is. Ezzel nem kell foglalkoznod. Időnként ugyanazok teszik rendbe, akiket a kertbe is felbérlünk. Emitt... *Mutat az istálló melletti elkerített területre, ahol gyapjastevék pihennek óluk hűvösében.* A kifutónk látható. Sok gyapjastevét tartunk. Velük személyesen szoktam foglalkozni, tehát ennek a helynek a rendben tartása sem a te feladatod lesz. Amott a kifutó mellett látható a latrina, szép új, ez pedig a kút.
*Ha ezt megmutatta, átcaplat a főépület másik oldalára, szemből jobbra.*
- Az a hátsó két épület raktárépület, mellettük a szappanfőző műhelyem van. Néha ezt is szoktam csinálni, igen. *Megköszörüli a torkát, aztán folytatja.* Ez itt a tyúkól, ez pedig itt egy kis házi veteményes. A veteményesbe lehet olykor elkél majd egy kis segítség, de olyankor mindig szólni fogok, egyébiránt ne foglalkozz vele. Az udvaron tehát ennyi dolog volna egyelőre, s amint hallhattad, szerencsére nem sok érint téged. ~Az hadd maradjon meg másnak...~
*Ha Nava és Doralyen még mindig vele vannak, úgy indul el a főépület mögé, ahol a leány szállása lesz, egy szerényebb, de takaros kis épületben.*
- Ez lesz majd a szállásod, Doralyen. Négy szoba lesz bent, ebből három készen áll arra, hogy beköltözzenek. Az egyiket megkapod.
*Benyit az ajtón a repkénnyel díszített épületbe, s egy kis folyosóra jut. Balról az első ajtót kitárja a hölgy előtt, hogy előtte bemehessen.*
- Szerintem ez a szoba a legjobb, de persze megnézheted a többit is. *Odabent szépen megvetett ágy, asztalka, szék, ágytál, mosdótál, tükör, komód díszelegnek. Jómaga is szemügyre veszi itt a dolgokat.* A falakon nincs dekoráció, mint láthatod, de kedvedre alakíthatod a szobát. Ez itt csakis a tiéd, amíg nálunk szolgálsz.
*S ha mindennel megvoltak, összecsapja a tenyerét, mint ki jól végezte dolgát. Hol Navára, hol Doralyenre tekint.*
- Nos, megvolnánk mindennel, jól mondom? Valami kérdés, feltevés? Ha nincs, én elvonulnék. Mára pihenj Doralyen, bizonyára elfáradtál. Holnap kezdd majd a feladatokkal, amikor mondtam. Kell majd idő, hogy megszokj minket, és hogy miként is zajlanak errefelé a dolgok, de bízom benned.
*Jó benyomást keltett benne az új jövevény. Reméli, ez így is marad, és nem kell átmennie kedélyes vidéki úrnőből vérgőzös vashegyi csatakancába. Ezt az oldalát amúgy is csak fivérei képesek megidézni.*
*~Lichanech... Minő unalmas hely!~ Még puccosabbnak és feszélyezettebbnek tűnik, mint amilyen Arthenior volt. Élvezi a szabadságát e földön, és nemigen cserélné el egy újabb városi létért.*
- Értem.
*Int Doralyen szavaira, már ami Dawerdanékat illeti. Nem is kell tudnia a részleteket. Nava szavaira már derültebb arckifejezéssel bólint.*
- Így igaz. Nálunk más elvárások vannak, mint Lihanech városában.
*Nyilván egy mezei kis kúria nem teheti oly magasra a lécet, mint egy valami előkelő városi háztartás a felső pár százból. A főépületen belüli túra tehát elkezdődik, s Doralyen szemmel láthatóan igyekszik minden egyes információmorzsát felszedni, amit Effi imitt-amott elhullajt. Ennyi mindent valószínűleg nem fog tudni egyszerre fejben tartani, de segítségére lesz Nava - és ha kell, ő maga is.*
- Igen, csak hármunkat. Ha a helyzet változik, értesítelek. Egy hirtelen látogatásra nem mindig fogunk tudni feltétlen felkészülni, de ne aggódj efelől.
*Ha minden kérdést rendeztek, akkor indul is tovább. A túra az udvaron folytatódik. Ha a hölgyek jönnek utána, úgy sétál a főépület mellett szemből balra elhelyezkedő istállóhoz.*
- Íme az istállónk. Jelenleg három lovunk van, de bőven akad hely többnek is. Ezzel nem kell foglalkoznod. Időnként ugyanazok teszik rendbe, akiket a kertbe is felbérlünk. Emitt... *Mutat az istálló melletti elkerített területre, ahol gyapjastevék pihennek óluk hűvösében.* A kifutónk látható. Sok gyapjastevét tartunk. Velük személyesen szoktam foglalkozni, tehát ennek a helynek a rendben tartása sem a te feladatod lesz. Amott a kifutó mellett látható a latrina, szép új, ez pedig a kút.
*Ha ezt megmutatta, átcaplat a főépület másik oldalára, szemből jobbra.*
- Az a hátsó két épület raktárépület, mellettük a szappanfőző műhelyem van. Néha ezt is szoktam csinálni, igen. *Megköszörüli a torkát, aztán folytatja.* Ez itt a tyúkól, ez pedig itt egy kis házi veteményes. A veteményesbe lehet olykor elkél majd egy kis segítség, de olyankor mindig szólni fogok, egyébiránt ne foglalkozz vele. Az udvaron tehát ennyi dolog volna egyelőre, s amint hallhattad, szerencsére nem sok érint téged. ~Az hadd maradjon meg másnak...~
*Ha Nava és Doralyen még mindig vele vannak, úgy indul el a főépület mögé, ahol a leány szállása lesz, egy szerényebb, de takaros kis épületben.*
- Ez lesz majd a szállásod, Doralyen. Négy szoba lesz bent, ebből három készen áll arra, hogy beköltözzenek. Az egyiket megkapod.
*Benyit az ajtón a repkénnyel díszített épületbe, s egy kis folyosóra jut. Balról az első ajtót kitárja a hölgy előtt, hogy előtte bemehessen.*
- Szerintem ez a szoba a legjobb, de persze megnézheted a többit is. *Odabent szépen megvetett ágy, asztalka, szék, ágytál, mosdótál, tükör, komód díszelegnek. Jómaga is szemügyre veszi itt a dolgokat.* A falakon nincs dekoráció, mint láthatod, de kedvedre alakíthatod a szobát. Ez itt csakis a tiéd, amíg nálunk szolgálsz.
*S ha mindennel megvoltak, összecsapja a tenyerét, mint ki jól végezte dolgát. Hol Navára, hol Doralyenre tekint.*
- Nos, megvolnánk mindennel, jól mondom? Valami kérdés, feltevés? Ha nincs, én elvonulnék. Mára pihenj Doralyen, bizonyára elfáradtál. Holnap kezdd majd a feladatokkal, amikor mondtam. Kell majd idő, hogy megszokj minket, és hogy miként is zajlanak errefelé a dolgok, de bízom benned.
*Jó benyomást keltett benne az új jövevény. Reméli, ez így is marad, és nem kell átmennie kedélyes vidéki úrnőből vérgőzös vashegyi csatakancába. Ezt az oldalát amúgy is csak fivérei képesek megidézni.*
3117. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-08-09 23:21:25
Üzenet elküldve: 2020-08-09 23:21:25
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 697
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 697
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//A gonosz születése//
*Trodd szíve szerint nem a kisasszonnyal együtt gondolta, hogy meg lehetne őt látogatni hanem, hogy ha magában menne a lány akkor is szívesen látná, de nem tudja, hogy mit mondjon. Leállni elmagyarázni furán venné ki magát. Vagy mondjon valamit, hogy elkísérné a piacra? Úgy néz ki nem is jó a pillanat se az ilyesmire mert bentről elég hangos kiáltozás jön ki. Trodd-nak el is szorul kicsit a gyomra, hogy ez vajon mindig ilyen? Természetesen bólogatni is kezd, hogy nem tartóztatná fel a lányt hisz fontosabb dolga is van. A felajánlást is most inkább elutasítaná.*
-Köszönöm, de nem akarnék láb alatt lenni ilyenkor. Amúgy is az erdőbe mentem fáért szóval dolgom is van, de köszönöm. Nagyon kedves.
*Vakargatja a fejét és indulna is akkor elfelé. Meg fog szenvedni azzal a fával mire hazaviszi.*
*Trodd szíve szerint nem a kisasszonnyal együtt gondolta, hogy meg lehetne őt látogatni hanem, hogy ha magában menne a lány akkor is szívesen látná, de nem tudja, hogy mit mondjon. Leállni elmagyarázni furán venné ki magát. Vagy mondjon valamit, hogy elkísérné a piacra? Úgy néz ki nem is jó a pillanat se az ilyesmire mert bentről elég hangos kiáltozás jön ki. Trodd-nak el is szorul kicsit a gyomra, hogy ez vajon mindig ilyen? Természetesen bólogatni is kezd, hogy nem tartóztatná fel a lányt hisz fontosabb dolga is van. A felajánlást is most inkább elutasítaná.*
-Köszönöm, de nem akarnék láb alatt lenni ilyenkor. Amúgy is az erdőbe mentem fáért szóval dolgom is van, de köszönöm. Nagyon kedves.
*Vakargatja a fejét és indulna is akkor elfelé. Meg fog szenvedni azzal a fával mire hazaviszi.*
3116. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-08-09 23:10:32
Üzenet elküldve: 2020-08-09 23:10:32
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//A gonosz születése//
* Elmosolyodik azon a kijelentésen, hogy bárki megtette volna, hiszen a leány jól tudja, hogy ez nem igaz. De mégsem akar tiszteletlen lenni, hogy fennhangon nevet vagy bizonygatja a másik állításának ellentétét. Ő tudja, hogy ez nem igaz, s ettől a másik csak még dicsőbb tettet hajtott végre. *
- Köszönöm jókívánságait átadom úrnőmnek, illetve a felajánlást is hálásan fogadjuk- * bólint illedelmesen. Meg is jegyzi mit meg erre kell, mert arra gondol, hogy a kisasszonytól majd megkérdezi, hogy nem akar-e az úrnak valami hála ajándékot küldeni. Süteményt vagy esetleg gyümölcsöt, elvégre ilyenkor ez szokás. Egy újabb nyögéses kikilábalás hasít a levegőbe, az úrnő úgy tűnik most nincs annyira boldog kedvében. *
- Ne haragudjon, lassan vissza kell mennem, ha valami baj történne mert nem vayok ott, azt soha nem bocsájtanám meg magamnak. Biztos nem szeretne valamit hálánk jeléül. A konyhán adnak finom kosztot, sütemény is van ha jól tudom - * ajánlkozik, hogy mégiscsak ne üres kézzel távozzék a hős megmentő. *
* Elmosolyodik azon a kijelentésen, hogy bárki megtette volna, hiszen a leány jól tudja, hogy ez nem igaz. De mégsem akar tiszteletlen lenni, hogy fennhangon nevet vagy bizonygatja a másik állításának ellentétét. Ő tudja, hogy ez nem igaz, s ettől a másik csak még dicsőbb tettet hajtott végre. *
- Köszönöm jókívánságait átadom úrnőmnek, illetve a felajánlást is hálásan fogadjuk- * bólint illedelmesen. Meg is jegyzi mit meg erre kell, mert arra gondol, hogy a kisasszonytól majd megkérdezi, hogy nem akar-e az úrnak valami hála ajándékot küldeni. Süteményt vagy esetleg gyümölcsöt, elvégre ilyenkor ez szokás. Egy újabb nyögéses kikilábalás hasít a levegőbe, az úrnő úgy tűnik most nincs annyira boldog kedvében. *
- Ne haragudjon, lassan vissza kell mennem, ha valami baj történne mert nem vayok ott, azt soha nem bocsájtanám meg magamnak. Biztos nem szeretne valamit hálánk jeléül. A konyhán adnak finom kosztot, sütemény is van ha jól tudom - * ajánlkozik, hogy mégiscsak ne üres kézzel távozzék a hős megmentő. *
3115. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-08-07 22:48:21
Üzenet elküldve: 2020-08-07 22:48:21
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 386
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 386
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Efföld//
- Azt mi is reméljük. *válaszol mosolyogva Doralyennek, hiszen bár elsősorban a lánynak kell majd teljesítenie az ő kéréseiket, nem árt, ha közben ők is figyelnek rá, hogy a lehetőségekhez képest Doralyen is jól érezze magát náluk. ~Úgy tűnik, ezzel egyelőre nincsen gond~ nyugtázza magában örömmel a dolgot, úgy érezve, az ő jelenlétét sokkal könnyebb lesz megszoknia a házban, mint korábban a néniét meg az öregemberét*
- Á, értem. *csillapodik kissé a lelkesedése, hogy többet tudjon meg Lihanechről, amikor a lány mesélni kezd az ottani életéről és tapasztalatairól* Ez esetben, azt hiszem, a legjobb helyre jöttél. Itt egyáltalán nem a papír a lényeg, hanem hogy mire is képes az ember. *igyekszik megnyugtatni Doralyent, bár beszéd közben azért egy gyors pillantást vet Ephemiára, hogy javítsa ki nyugodtan, ha ő máshogy érzi, elvégre ő több időt töltött már a thargok között, mint jómaga, mégis, neki eddig az a benyomása, hogy bár fontos a képzettség, az sokkal fontosabb errefelé, hogy valaki alkalmazni is tudja a tudását a gyakorlatban*
- Reméljük, az itteni munkát nem fogod túlzottan unalmasnak találni. *fűzi még hozzá a témához, hisz tökéletesen meg tudja érteni a lányt, amiért elvágyódott az otthonából. Részben őt magát is hasonló indokok vezérelték, amikor elhagyta Artheniort. ~Bárcsak ilyen egyszerű lett volna a dolog!~ sóhajt fel magában, miközben a kelleténél nagyobb szomorúság ereszkedik a lelkére*
- Ugyan, ha eddig egyedül se sikerült, akkor biztos vagyok benne, hogy ketten együtt a közelébe se leszünk ennek! *erőltet a szükségesnél szélesebb mosolyt az arcára a konyha felgyújtását illető megjegyzés hallatán, bízva benne, hogy így majd előbb-utóbb nem csak kívülről, de belülről is újra jókedvűnek fogja érezni magát*
- És öhm... nem szükséges a kisasszony. Csak Nava. *köszörüli meg kissé a torkát a megjegyzést hallva, miközben zavartan a füle mögé simít egy hajtincset, láthatóvá téve így enyhén vöröslő arcát. Akaratlanul is feszeng kissé a megnevezéstől, úgy gondolva, az csak az Ephemia-féle, előkelő és kifinomult szépségeket illeti meg, őt pedig nem. Úgy tűnik azonban, a nemesek élete sem mindig könnyű, legalábbis Doralyen elmondása szerint, így egy apró sóhaj kíséretében ő is a padlót vizslatja egy ideig, míg nem terelődik kellemesebb vizekre és más helyiségekbe a beszélgetés. A ház bemutatása során igyekszik előreengedni Ephemiát és Doralyent, elvégre az a legfontosabb, hogy ők ketten tökéletesen megértsék egymást, ami a feladatokat és az elvárásokat illeti, ő pedig a háttérből figyeli az eseményeket, hátha valamit még hozzátehet a dologhoz, bár úgy tűnik, Ephemia mindenre gondol. ~Igazán profi, minden bizonnyal nem először tart ilyen eligazítást!~ mereng magában, mennyire furcsán is érzi magát most, hogy a történések másik oldalán áll, és ezúttal neki fog segíteni valaki, nem fordítva. A főzőtudományát illető bók váratlanul éri, és bár jól esik neki és viszonozza is egy hálás pillantással, újra előhozza félénkségét és hallgatagságát, így egyelőre továbbra is csak megfigyelője marad a fejleményeknek*
- Nem, azt hiszem, mindent elmondtál, ami elöljáróban szükséges lehet. *csatlakozik vissza a beszélgetésbe, amikor már nem maradhat ki tovább, helyeslően bólogatva Ephemia szavaira* Biztos vagyok benne, hogy ha a tényleges munkád elkezdődik, akkor bőven lesz még kérdésed, és részünkről is akad majd olykor egy-két váratlan kérés, de a lényeg, azt hiszem, már így is világos a számodra, tényleg csak a háztartás vezetésében, a főzésben és a takarításban kell majd a segítséged. *címzi szavait ezúttal már Doralyennek, igyekezve biztosítani őt róla, hogy semmi igazán megterhelőt nem várnak tőle, de ha valamit mégis túl nehéznek érezve, akkor nyugodtan kérje a segítségüket. Az az érzése, ez a lánynak is egyértelmű, a kérdése azonban akaratlanul is megmosolyogtatja kissé. ~Nos valóban, végül is úgy is lehet nézni, hogy a dolog kölcsönös és Tizio is az én jegyesem... ~gondolja magában jókedvűen, miközben a kérdés megválaszolását Ephemiára hagyja, hiszen ő ismeri jobban a család tagjait*
- Talán csak annyi, hogy ha egy mód van rá, akkor próbáld meg nem felgyújtani a ház ezen részeit se! *kacsint a lányra, úgy döntve, az igazi jó tanácsokat, melyek a zökkenőmentes együttéléshez szükségesek, későbbre tartogatja majd, amikor elkezdik kialakítani az itteni munka rendjét*
- Csak utánatok! *pillant egyikükről a másikukra, egyik kezét kitárva az ajtó felé, hogy jelezze, ha már idebent mindent megnéztek, részéről semmi akadálya a távozásnak.*
- Azt mi is reméljük. *válaszol mosolyogva Doralyennek, hiszen bár elsősorban a lánynak kell majd teljesítenie az ő kéréseiket, nem árt, ha közben ők is figyelnek rá, hogy a lehetőségekhez képest Doralyen is jól érezze magát náluk. ~Úgy tűnik, ezzel egyelőre nincsen gond~ nyugtázza magában örömmel a dolgot, úgy érezve, az ő jelenlétét sokkal könnyebb lesz megszoknia a házban, mint korábban a néniét meg az öregemberét*
- Á, értem. *csillapodik kissé a lelkesedése, hogy többet tudjon meg Lihanechről, amikor a lány mesélni kezd az ottani életéről és tapasztalatairól* Ez esetben, azt hiszem, a legjobb helyre jöttél. Itt egyáltalán nem a papír a lényeg, hanem hogy mire is képes az ember. *igyekszik megnyugtatni Doralyent, bár beszéd közben azért egy gyors pillantást vet Ephemiára, hogy javítsa ki nyugodtan, ha ő máshogy érzi, elvégre ő több időt töltött már a thargok között, mint jómaga, mégis, neki eddig az a benyomása, hogy bár fontos a képzettség, az sokkal fontosabb errefelé, hogy valaki alkalmazni is tudja a tudását a gyakorlatban*
- Reméljük, az itteni munkát nem fogod túlzottan unalmasnak találni. *fűzi még hozzá a témához, hisz tökéletesen meg tudja érteni a lányt, amiért elvágyódott az otthonából. Részben őt magát is hasonló indokok vezérelték, amikor elhagyta Artheniort. ~Bárcsak ilyen egyszerű lett volna a dolog!~ sóhajt fel magában, miközben a kelleténél nagyobb szomorúság ereszkedik a lelkére*
- Ugyan, ha eddig egyedül se sikerült, akkor biztos vagyok benne, hogy ketten együtt a közelébe se leszünk ennek! *erőltet a szükségesnél szélesebb mosolyt az arcára a konyha felgyújtását illető megjegyzés hallatán, bízva benne, hogy így majd előbb-utóbb nem csak kívülről, de belülről is újra jókedvűnek fogja érezni magát*
- És öhm... nem szükséges a kisasszony. Csak Nava. *köszörüli meg kissé a torkát a megjegyzést hallva, miközben zavartan a füle mögé simít egy hajtincset, láthatóvá téve így enyhén vöröslő arcát. Akaratlanul is feszeng kissé a megnevezéstől, úgy gondolva, az csak az Ephemia-féle, előkelő és kifinomult szépségeket illeti meg, őt pedig nem. Úgy tűnik azonban, a nemesek élete sem mindig könnyű, legalábbis Doralyen elmondása szerint, így egy apró sóhaj kíséretében ő is a padlót vizslatja egy ideig, míg nem terelődik kellemesebb vizekre és más helyiségekbe a beszélgetés. A ház bemutatása során igyekszik előreengedni Ephemiát és Doralyent, elvégre az a legfontosabb, hogy ők ketten tökéletesen megértsék egymást, ami a feladatokat és az elvárásokat illeti, ő pedig a háttérből figyeli az eseményeket, hátha valamit még hozzátehet a dologhoz, bár úgy tűnik, Ephemia mindenre gondol. ~Igazán profi, minden bizonnyal nem először tart ilyen eligazítást!~ mereng magában, mennyire furcsán is érzi magát most, hogy a történések másik oldalán áll, és ezúttal neki fog segíteni valaki, nem fordítva. A főzőtudományát illető bók váratlanul éri, és bár jól esik neki és viszonozza is egy hálás pillantással, újra előhozza félénkségét és hallgatagságát, így egyelőre továbbra is csak megfigyelője marad a fejleményeknek*
- Nem, azt hiszem, mindent elmondtál, ami elöljáróban szükséges lehet. *csatlakozik vissza a beszélgetésbe, amikor már nem maradhat ki tovább, helyeslően bólogatva Ephemia szavaira* Biztos vagyok benne, hogy ha a tényleges munkád elkezdődik, akkor bőven lesz még kérdésed, és részünkről is akad majd olykor egy-két váratlan kérés, de a lényeg, azt hiszem, már így is világos a számodra, tényleg csak a háztartás vezetésében, a főzésben és a takarításban kell majd a segítséged. *címzi szavait ezúttal már Doralyennek, igyekezve biztosítani őt róla, hogy semmi igazán megterhelőt nem várnak tőle, de ha valamit mégis túl nehéznek érezve, akkor nyugodtan kérje a segítségüket. Az az érzése, ez a lánynak is egyértelmű, a kérdése azonban akaratlanul is megmosolyogtatja kissé. ~Nos valóban, végül is úgy is lehet nézni, hogy a dolog kölcsönös és Tizio is az én jegyesem... ~gondolja magában jókedvűen, miközben a kérdés megválaszolását Ephemiára hagyja, hiszen ő ismeri jobban a család tagjait*
- Talán csak annyi, hogy ha egy mód van rá, akkor próbáld meg nem felgyújtani a ház ezen részeit se! *kacsint a lányra, úgy döntve, az igazi jó tanácsokat, melyek a zökkenőmentes együttéléshez szükségesek, későbbre tartogatja majd, amikor elkezdik kialakítani az itteni munka rendjét*
- Csak utánatok! *pillant egyikükről a másikukra, egyik kezét kitárva az ajtó felé, hogy jelezze, ha már idebent mindent megnéztek, részéről semmi akadálya a távozásnak.*
3114. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-08-06 14:24:14
Üzenet elküldve: 2020-08-06 14:24:14
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 697
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 697
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//A gonosz születése//
*Bár nem látszik riadtnak, de Trodd nem tudja, hogy miként is működik az ilyesmi. Általában a bába meg a helyi asszonyok dolga, hogy segítsék a nőt. Ő annyit tud, hogy fáj mint a nyavalya. Viszont a lány aki még ott van velük úgy néz ki tudja mi lesz itt és hamar el is dönti, hogy akkor mi legyen. Olyan határozottnak tűnik meg meggyőzőnek, hogy a pásztor csak bólintani tud. Aztán végig ott van a lányokkal és segíti őket. Támogatja a vajúdó nőt, tereli az embereket az útjukból, segít beszállni és kiszállni a csónakból, viszi amit kell. Mándli pedig igyekszik mindig a nyomukban lenni és bár nem tudja mi történik, de mindenki idegesnek tűnik ami kicsit rá is átragad. Trodd arca bár sok mindent nem mond el, de azért reméli ő is, hogy rendben hazaérnek majd. Mikor pedig így lesz ő is megnyugszik. Mikor az a szolhálólány marad ott vele akivel Trodd már jó ideje beszélni szeretett volna és aki miatt bár nem napi rendszerességgel, de gyakrabban lejár a Vaskorsóba a férfiben azért felmerül pár ötlet csak, azt nem tudja hogyan is kéne előadnia magát. A köszönetnyilvánításra csak a szokásos szerénységével válaszol.*
-Bárki ezt tette volna hasonló helyzetben.
*Mármint a pásztor világképe szerint. Bajban lévő nők akik közül az egyik terhes is. Nem nevezheti magát férfinek az aki nem áll meg nekik segíteni.*
-Ha bármire szükség van akkor nyugodtan meg lehet ám engem keresni. Ott a földem a folyó mellett. A halászkunyhónál kell lefordulni a falu irányába csak ugye a másik parton és ott vagyok. Ha nem is a házban akkor a jószágot legeltetem. Remélem minden jól fog menni és egészséges gyereket szül a kisasszony.
*Bár nem látszik riadtnak, de Trodd nem tudja, hogy miként is működik az ilyesmi. Általában a bába meg a helyi asszonyok dolga, hogy segítsék a nőt. Ő annyit tud, hogy fáj mint a nyavalya. Viszont a lány aki még ott van velük úgy néz ki tudja mi lesz itt és hamar el is dönti, hogy akkor mi legyen. Olyan határozottnak tűnik meg meggyőzőnek, hogy a pásztor csak bólintani tud. Aztán végig ott van a lányokkal és segíti őket. Támogatja a vajúdó nőt, tereli az embereket az útjukból, segít beszállni és kiszállni a csónakból, viszi amit kell. Mándli pedig igyekszik mindig a nyomukban lenni és bár nem tudja mi történik, de mindenki idegesnek tűnik ami kicsit rá is átragad. Trodd arca bár sok mindent nem mond el, de azért reméli ő is, hogy rendben hazaérnek majd. Mikor pedig így lesz ő is megnyugszik. Mikor az a szolhálólány marad ott vele akivel Trodd már jó ideje beszélni szeretett volna és aki miatt bár nem napi rendszerességgel, de gyakrabban lejár a Vaskorsóba a férfiben azért felmerül pár ötlet csak, azt nem tudja hogyan is kéne előadnia magát. A köszönetnyilvánításra csak a szokásos szerénységével válaszol.*
-Bárki ezt tette volna hasonló helyzetben.
*Mármint a pásztor világképe szerint. Bajban lévő nők akik közül az egyik terhes is. Nem nevezheti magát férfinek az aki nem áll meg nekik segíteni.*
-Ha bármire szükség van akkor nyugodtan meg lehet ám engem keresni. Ott a földem a folyó mellett. A halászkunyhónál kell lefordulni a falu irányába csak ugye a másik parton és ott vagyok. Ha nem is a házban akkor a jószágot legeltetem. Remélem minden jól fog menni és egészséges gyereket szül a kisasszony.
3113. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-08-05 22:23:43
Üzenet elküldve: 2020-08-05 22:23:43
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//A gonosz születése//
* A kisasszony eléggé vacakul van, de talán a fájások nem jönnek olyan gyakran, hogy máshol kelljen megszülnie gyermekét így ha az elf is rábólintott Latlie így szól Troddhoz. *
- Mindenképp haza szeretne menni az úrnőm, de a vajúdás lehet bőven több óra is, úgyhogy valószínűleg még nincs gond csak a riadalom nagyobb. Fiú, azért a gyógyítót mégiscsak hozd mi otthon várunk rendben?
* Ha mindent megbeszéltek akkor elindulnak hazafelé remélhetőleg. Így, hogy ketten támogatják a nőt talán nem lesz annyira vészes, pláne, hogy egy darabon még a révész is tovább tudja őket vinni. Akárhogy is előbb vagy utóbb, de mindenképp idő előtt sikerül hazaérniük. Ott néhány másik szolga eléjük szalad ezért Latlie kicsit hátramarad, hogy el tudjon búcsúzni a férfitól, illetve Rel nevében is köszönetet mondani. *
- A kisasszony hálás azért amiért segítette ebben a hosszú útban - * biccent illedelmesen a nő. *
* A kisasszony eléggé vacakul van, de talán a fájások nem jönnek olyan gyakran, hogy máshol kelljen megszülnie gyermekét így ha az elf is rábólintott Latlie így szól Troddhoz. *
- Mindenképp haza szeretne menni az úrnőm, de a vajúdás lehet bőven több óra is, úgyhogy valószínűleg még nincs gond csak a riadalom nagyobb. Fiú, azért a gyógyítót mégiscsak hozd mi otthon várunk rendben?
* Ha mindent megbeszéltek akkor elindulnak hazafelé remélhetőleg. Így, hogy ketten támogatják a nőt talán nem lesz annyira vészes, pláne, hogy egy darabon még a révész is tovább tudja őket vinni. Akárhogy is előbb vagy utóbb, de mindenképp idő előtt sikerül hazaérniük. Ott néhány másik szolga eléjük szalad ezért Latlie kicsit hátramarad, hogy el tudjon búcsúzni a férfitól, illetve Rel nevében is köszönetet mondani. *
- A kisasszony hálás azért amiért segítette ebben a hosszú útban - * biccent illedelmesen a nő. *
3112. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-08-04 03:48:56
Üzenet elküldve: 2020-08-04 03:48:56
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 207
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 207
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Második szál//
//Ad perpetuam rei memoriam//
*Nem kell túl sok ahhoz, hogy ráijesszenek a kis tudósra és a törékeny nő aki csúnyán néz pont elég is. Bris el is magyarázkodni.*
-Nem csak ugye a feladatom szempontjából se mindegy, hogy megvették-e a nemesi rangot vagy egyéb pénzed dinasztia voltak-e, hisz a nemesi házaknak már csak azért is könnyebb utánanézni a város történelmében mert a templom számon tartotta őket és jó eséllyel akár a kutyabőrről is tartottak egy másolatot a könyvtár megfelelő részében. Sőt, a család címere alapján is lehet kutatni ugyanis a heraldika tudományát a könyvtár régóta igyekezett csiszolni úgyhogy sok feljegyzés található nemesi családok címereiről.
*Nyelt egyet ahogy befejezte a beszédet és nézett a nőre mint valami rémült kisállat aki attól fél, hogy keresztbe le lesz nyelve. Hiába nagy tudós a bajt azért igyekszik kerülni. A szállása felé menet szedi össze magát miközben a város szépségeit ecseteli. Valóban rég volt már Athenior-ban, de csak egy nagy város és akkora károkat nem okozhatott az a lázongó csürhe. A városnak volt katonasága, akárcsak nemessége, a mágusokról nem is beszélve. A szobába érkezve a ház úrnője úgy ellenőrzi a szoba tisztaságát ahogy Bris elvárná. Mégis csak az ő dolga lenne, hogy tisztaság legyen és rendet tartva felügyelje a személyzet munkáját. A tudálékos vándordiák arról is meg lesz nyugtatva, hogy a munkához szükséges dolgok biztosítva lesznek számára. Aztán jön az a rész aminek ő kevésbé őrül. A városba mehet, de a nő társaságában. Az nem lesz egy túl kellemes utazás. Mármint ő nem tudja elképzelni, hogy az legyen. Vagyis ha nagyon akarná el tudná, de az ilyesfajta képzelgések nem tudósemberhez méltók. Bris bólintva válaszol is.*
-Értem kisasszony. Ahogy mondtam nem fog bennem csalódni. A legnevesebb mesterektől tanultam.
*Nem hazudik. Tényleg így van. És arról is van elképzelése mire vágyhat egy nemes pluszban egy ilyen kutatástól. Eddig nem ismert dicső ősök felfedezése vagy hasonlók amik a politikai törekvéseiben is segíthetik. Ez nem fog problémát okozni neki. Viszont érkezik a hideg zuhany. Vagyis, hogy egyenesen holnap fognak indulni. De ő csak most érkezett meg. Nem hitte volna, hogy ilyen mozgalmas lesz ez a munka.*
-Öhm... Izé... Köszönöm. Kisasszony.
*Aztán ha magára lesz hagyva leül az ágyra és néz ki a fejéből. Ez neki most kicsit sok hirtelen. Már holnap indulnak. Erre fel sincs készülve sehogy. Se testileg, se lelkileg. Holnap? Minek úgy sietni. Még ezt a helyet se tudta megszokni. Miért holnap?*
//Ad perpetuam rei memoriam//
*Nem kell túl sok ahhoz, hogy ráijesszenek a kis tudósra és a törékeny nő aki csúnyán néz pont elég is. Bris el is magyarázkodni.*
-Nem csak ugye a feladatom szempontjából se mindegy, hogy megvették-e a nemesi rangot vagy egyéb pénzed dinasztia voltak-e, hisz a nemesi házaknak már csak azért is könnyebb utánanézni a város történelmében mert a templom számon tartotta őket és jó eséllyel akár a kutyabőrről is tartottak egy másolatot a könyvtár megfelelő részében. Sőt, a család címere alapján is lehet kutatni ugyanis a heraldika tudományát a könyvtár régóta igyekezett csiszolni úgyhogy sok feljegyzés található nemesi családok címereiről.
*Nyelt egyet ahogy befejezte a beszédet és nézett a nőre mint valami rémült kisállat aki attól fél, hogy keresztbe le lesz nyelve. Hiába nagy tudós a bajt azért igyekszik kerülni. A szállása felé menet szedi össze magát miközben a város szépségeit ecseteli. Valóban rég volt már Athenior-ban, de csak egy nagy város és akkora károkat nem okozhatott az a lázongó csürhe. A városnak volt katonasága, akárcsak nemessége, a mágusokról nem is beszélve. A szobába érkezve a ház úrnője úgy ellenőrzi a szoba tisztaságát ahogy Bris elvárná. Mégis csak az ő dolga lenne, hogy tisztaság legyen és rendet tartva felügyelje a személyzet munkáját. A tudálékos vándordiák arról is meg lesz nyugtatva, hogy a munkához szükséges dolgok biztosítva lesznek számára. Aztán jön az a rész aminek ő kevésbé őrül. A városba mehet, de a nő társaságában. Az nem lesz egy túl kellemes utazás. Mármint ő nem tudja elképzelni, hogy az legyen. Vagyis ha nagyon akarná el tudná, de az ilyesfajta képzelgések nem tudósemberhez méltók. Bris bólintva válaszol is.*
-Értem kisasszony. Ahogy mondtam nem fog bennem csalódni. A legnevesebb mesterektől tanultam.
*Nem hazudik. Tényleg így van. És arról is van elképzelése mire vágyhat egy nemes pluszban egy ilyen kutatástól. Eddig nem ismert dicső ősök felfedezése vagy hasonlók amik a politikai törekvéseiben is segíthetik. Ez nem fog problémát okozni neki. Viszont érkezik a hideg zuhany. Vagyis, hogy egyenesen holnap fognak indulni. De ő csak most érkezett meg. Nem hitte volna, hogy ilyen mozgalmas lesz ez a munka.*
-Öhm... Izé... Köszönöm. Kisasszony.
*Aztán ha magára lesz hagyva leül az ágyra és néz ki a fejéből. Ez neki most kicsit sok hirtelen. Már holnap indulnak. Erre fel sincs készülve sehogy. Se testileg, se lelkileg. Holnap? Minek úgy sietni. Még ezt a helyet se tudta megszokni. Miért holnap?*
3111. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-08-02 17:01:25
Üzenet elküldve: 2020-08-02 17:01:25
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Efföld//
*Nava feltevésére, miszerint hosszú utat tudhat maga mögött először csak mosolyogva vonja meg a vállait. Végül rá is bólint helyeslőn. Azután lassan bontakozik ki a Nava által várva várt válasz. Persze csak finoman, nem akarja untatni házigazdáit feleslegesen.*
- Nos igen, de remélem megéri. Egyelőre úgy tűnik.
*Mosolyog is szélesen a nőre, amiből sugárzik, hogy jelen helyzetben most felettébb jól érzi magát.*
- Lihanech nem egészen volt az én városom. Persze gyönyörű és igen felvilágosult, de nem is tudom... *Húzza el kissé a száját, míg keresi a megfelelő szavakat.* Pedig ott nem számít a származás, csakis a tehetség, mondják ők. Olyat választanak a posztokra, aki valóban odavaló... elvileg. De nekem úgy tűnt, mintha az számítana, ki mennyire iskolázott. A nehezen mérhető érdemek és az erőfeszítés semmissé vált. Egy igen erőltetett példával, ha élhetek hiába értek az íráshoz és az olvasáshoz nem neves iskolában tanultam ki, így, ha tanító akartam volna lenni, hát... *Tárja is szét mély sóhajjal a karjait.* Nincs papír, nincs poszt. De lehet, hogy ez az én hibás meglátásom, ugyanis a politikába nem igen szerettem sosem bekapcsolódni, hisz ugyebár származásom miatt engem másban tanítottak ki, így máshol kell, hogy megfeleljek. Meg, ha igazán őszinte akarok lenni akartam egy kis változatosságot is. Úgy is mondhatnám, hogy untam ott élni már.
*Mosolyodik el zavartan. Nos hosszabban fejtegette a dolgot, mint azt akarta, de reményei szerint még az unalmassá válás határain belül.
A továbbiakban, főleg a Nava által felhozott segítségnyújtásban megkönnyebbültségre talál. Noha azt mondják talpraesett lány, azért jó a tudat, hogy valakire számíthat az elején. Hisz hiába ért sok mindenhez e téren, egy vadidegen helyen a magafajta is igen elveszetté válik. Hibázni pedig egyáltalán nem szeret. Inkább segítséget kér, minthogy csalódást okozzon.*
- Megnyugtató, hogy lesz egy társam, akivel karöltve gyújthatom fel a konyhát. *Nevet fel halkan, ahogy igyekszik kissé könnyedebbé, fesztelenebbé varázsolni a beszélgetést. Egy kis humort talán még megbocsájtanak neki.* Köszönöm szépen Nava kisasszony, azt hiszem főleg az elején élni fogok a segítséggel.
*Bólint is rá széles mosollyal. Ephemia felismerésére érdeklődve fordul hozzá, majd kissé szomorkásan ingatja meg a fejét.*
- Őket eléggé megviselték a történtek, nem igazán sikerült visszanyerniük azt a régi színvonalat, amiben egykor éltek. A családfő sokáig nem is tudta elviselni, így rövidesen...
*Az ajkait beharapva mered egy darabig a padlóra. Felrémlik pár emlékkép egy asztalánál ülő idősebb férfiról, kinek csuklója felmetszve, üveges szemeivel pedig csak bámul a semmibe. Az első halott, akit valaha látott, s reméli jó ideig ez így is marad. Mindmáig a hideg futkos a hátán, s a szíve szorul össze özvegyének megannyi átsírt éjszakájának hangjától. Az az artheniori eset jobban tönkretette a családokat, mint azt sokan gondolnák. Noha Dora nem igazán ásta bele magát, hogy a lázadás mennyire volt jogos vagy jogtalan, nem is szeretne oldalt választani. Amiben biztos, hogy senki sem érdemli meg, hogy tönkretegyék az életét, még akkor sem, ha hosszú idő után sikerül valamelyest talpra állniuk.*
- De Annalyese Dawerdan asszony hamarosan újból férjhez ment, így nagyjából a család rendeződött.
*Szerencsére Ephemia elárulja, hogy ők sem panaszkodhatnak, ennek pedig, ha nem is mutatja jelét azért felettébb örül. Közben pedig végre eljön az idő, hogy megszemlélhesse a munkaterületet. A tálcát lepakolva lép is vissza a két nőhöz, hogy minden megmutatott, elmesélt információt figyelmesen végighallgathasson. Az étkező nem túldíszített, de igen otthonos és kellemesen berendezett. Hamar elnyeri a tetszését, ahogyan az eddig megszemlélt helységek is.*
- Háromszori étkezés.
*Ismétli is bólogatva, remélve, hogy így jobban megragad az információ. A konyhában pedig minden elmutatott irányt alaposabban szemügyre vesz. Persze csodát nem vár, hogy elsőre megragadjon minden, de azért igyekszik már az elején letisztázni magában a helyeket.
A hálókhoz érve ismét nagy figyelmet szentel Ephemiának. Szerencsére az elvárások nem nagyok, nem is lehetetlenek. A rendrakás piskóta dolog, a takarítás pedig nem túl sűrű program. Természetesen úgy is el fog intézni mindent, ami szúrni fogja a szemét. Főleg, ha java részében egyedül lesz, akkor úgy is le kell foglalnia magát valahogy a szabadidejében. Tespedni nem szeret sokat, így ahol tud úgy is segít majd a kötelező feladatok mellett.*
- Csupán csak annyi lenne elsőre a kérdésem, hogy egyelőre Önt, Nava kisasszonyt és a jegyesét kell ellátnom? Mert említette másik fivérét és nagybátyját, akik gyakran vannak házon kívül. Igazából ez nekem főleg az étkeztetések miatt fontos dolog. Ha több fővel kell számolnom, akár vendégek miatt is, azt tudni fogom időben?
*Pillog is fel a nőre. Így utólag belegondolva elég nagy badarságot kérdezett, hisz a jól működő háztartás szerves részét képezi a megfelelő időben átadott megfelelő információ, hogy minden gördülékenyen menjen. De inkább biztosra megy mindennel kapcsolatban. Meg hát mást nem is nagyon tudna most kérdezni. Szerencsére Ephemia mindent jól elmagyaráz, meg ott van Nava segítsége is, így jelen helyzetében igencsak rálát mindenre, amire most szükséges.*
- Részemről indulhatunk is tovább, hacsak a kisasszonynak nincs így az elején valami jó tanácsa.
*Pillant is kuncogva Nava felé. Noha azt mondták neki tanulmányai elején, hogy bizalma ne neki legyen a gazdái felé, hanem fordítva, hisz Dora úgy is azt fogja csinálni, amit mondanak neki, de valahogy ez a kedves lány, valamint Ephemia kisasszony, hamar elcsavarták a fejét. Sokkal jobb kedvvel áll neki ennek az egésznek úgy, hogy nem valami mogorva vénember keze alá akar bejutni, hanem két szimpatikus hölgy szolgálatába, akik igen segítőkészek még akkor is, ha a kötelező bemutatás burkában teszik mindezt. A közvetlen hangulat azért hamar felvillanyozza.*
*Nava feltevésére, miszerint hosszú utat tudhat maga mögött először csak mosolyogva vonja meg a vállait. Végül rá is bólint helyeslőn. Azután lassan bontakozik ki a Nava által várva várt válasz. Persze csak finoman, nem akarja untatni házigazdáit feleslegesen.*
- Nos igen, de remélem megéri. Egyelőre úgy tűnik.
*Mosolyog is szélesen a nőre, amiből sugárzik, hogy jelen helyzetben most felettébb jól érzi magát.*
- Lihanech nem egészen volt az én városom. Persze gyönyörű és igen felvilágosult, de nem is tudom... *Húzza el kissé a száját, míg keresi a megfelelő szavakat.* Pedig ott nem számít a származás, csakis a tehetség, mondják ők. Olyat választanak a posztokra, aki valóban odavaló... elvileg. De nekem úgy tűnt, mintha az számítana, ki mennyire iskolázott. A nehezen mérhető érdemek és az erőfeszítés semmissé vált. Egy igen erőltetett példával, ha élhetek hiába értek az íráshoz és az olvasáshoz nem neves iskolában tanultam ki, így, ha tanító akartam volna lenni, hát... *Tárja is szét mély sóhajjal a karjait.* Nincs papír, nincs poszt. De lehet, hogy ez az én hibás meglátásom, ugyanis a politikába nem igen szerettem sosem bekapcsolódni, hisz ugyebár származásom miatt engem másban tanítottak ki, így máshol kell, hogy megfeleljek. Meg, ha igazán őszinte akarok lenni akartam egy kis változatosságot is. Úgy is mondhatnám, hogy untam ott élni már.
*Mosolyodik el zavartan. Nos hosszabban fejtegette a dolgot, mint azt akarta, de reményei szerint még az unalmassá válás határain belül.
A továbbiakban, főleg a Nava által felhozott segítségnyújtásban megkönnyebbültségre talál. Noha azt mondják talpraesett lány, azért jó a tudat, hogy valakire számíthat az elején. Hisz hiába ért sok mindenhez e téren, egy vadidegen helyen a magafajta is igen elveszetté válik. Hibázni pedig egyáltalán nem szeret. Inkább segítséget kér, minthogy csalódást okozzon.*
- Megnyugtató, hogy lesz egy társam, akivel karöltve gyújthatom fel a konyhát. *Nevet fel halkan, ahogy igyekszik kissé könnyedebbé, fesztelenebbé varázsolni a beszélgetést. Egy kis humort talán még megbocsájtanak neki.* Köszönöm szépen Nava kisasszony, azt hiszem főleg az elején élni fogok a segítséggel.
*Bólint is rá széles mosollyal. Ephemia felismerésére érdeklődve fordul hozzá, majd kissé szomorkásan ingatja meg a fejét.*
- Őket eléggé megviselték a történtek, nem igazán sikerült visszanyerniük azt a régi színvonalat, amiben egykor éltek. A családfő sokáig nem is tudta elviselni, így rövidesen...
*Az ajkait beharapva mered egy darabig a padlóra. Felrémlik pár emlékkép egy asztalánál ülő idősebb férfiról, kinek csuklója felmetszve, üveges szemeivel pedig csak bámul a semmibe. Az első halott, akit valaha látott, s reméli jó ideig ez így is marad. Mindmáig a hideg futkos a hátán, s a szíve szorul össze özvegyének megannyi átsírt éjszakájának hangjától. Az az artheniori eset jobban tönkretette a családokat, mint azt sokan gondolnák. Noha Dora nem igazán ásta bele magát, hogy a lázadás mennyire volt jogos vagy jogtalan, nem is szeretne oldalt választani. Amiben biztos, hogy senki sem érdemli meg, hogy tönkretegyék az életét, még akkor sem, ha hosszú idő után sikerül valamelyest talpra állniuk.*
- De Annalyese Dawerdan asszony hamarosan újból férjhez ment, így nagyjából a család rendeződött.
*Szerencsére Ephemia elárulja, hogy ők sem panaszkodhatnak, ennek pedig, ha nem is mutatja jelét azért felettébb örül. Közben pedig végre eljön az idő, hogy megszemlélhesse a munkaterületet. A tálcát lepakolva lép is vissza a két nőhöz, hogy minden megmutatott, elmesélt információt figyelmesen végighallgathasson. Az étkező nem túldíszített, de igen otthonos és kellemesen berendezett. Hamar elnyeri a tetszését, ahogyan az eddig megszemlélt helységek is.*
- Háromszori étkezés.
*Ismétli is bólogatva, remélve, hogy így jobban megragad az információ. A konyhában pedig minden elmutatott irányt alaposabban szemügyre vesz. Persze csodát nem vár, hogy elsőre megragadjon minden, de azért igyekszik már az elején letisztázni magában a helyeket.
A hálókhoz érve ismét nagy figyelmet szentel Ephemiának. Szerencsére az elvárások nem nagyok, nem is lehetetlenek. A rendrakás piskóta dolog, a takarítás pedig nem túl sűrű program. Természetesen úgy is el fog intézni mindent, ami szúrni fogja a szemét. Főleg, ha java részében egyedül lesz, akkor úgy is le kell foglalnia magát valahogy a szabadidejében. Tespedni nem szeret sokat, így ahol tud úgy is segít majd a kötelező feladatok mellett.*
- Csupán csak annyi lenne elsőre a kérdésem, hogy egyelőre Önt, Nava kisasszonyt és a jegyesét kell ellátnom? Mert említette másik fivérét és nagybátyját, akik gyakran vannak házon kívül. Igazából ez nekem főleg az étkeztetések miatt fontos dolog. Ha több fővel kell számolnom, akár vendégek miatt is, azt tudni fogom időben?
*Pillog is fel a nőre. Így utólag belegondolva elég nagy badarságot kérdezett, hisz a jól működő háztartás szerves részét képezi a megfelelő időben átadott megfelelő információ, hogy minden gördülékenyen menjen. De inkább biztosra megy mindennel kapcsolatban. Meg hát mást nem is nagyon tudna most kérdezni. Szerencsére Ephemia mindent jól elmagyaráz, meg ott van Nava segítsége is, így jelen helyzetében igencsak rálát mindenre, amire most szükséges.*
- Részemről indulhatunk is tovább, hacsak a kisasszonynak nincs így az elején valami jó tanácsa.
*Pillant is kuncogva Nava felé. Noha azt mondták neki tanulmányai elején, hogy bizalma ne neki legyen a gazdái felé, hanem fordítva, hisz Dora úgy is azt fogja csinálni, amit mondanak neki, de valahogy ez a kedves lány, valamint Ephemia kisasszony, hamar elcsavarták a fejét. Sokkal jobb kedvvel áll neki ennek az egésznek úgy, hogy nem valami mogorva vénember keze alá akar bejutni, hanem két szimpatikus hölgy szolgálatába, akik igen segítőkészek még akkor is, ha a kötelező bemutatás burkában teszik mindezt. A közvetlen hangulat azért hamar felvillanyozza.*
3110. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-07-28 12:05:53
Üzenet elküldve: 2020-07-28 12:05:53
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Efföld//
- Dawerdan? Ismertem embereket abból a családból, noha nem személyesen.
*Valaha voltak kapcsolataik más városok nemeseivel, általában üzleti ügyekből kifolyólag. Erről atyja tudott volna többet mesélni, esetleg Briwal.*
- Ugyan, ne sajnáld! *Legyint a leány megjegyzésére.* Azóta jól megy sorunk a thargoknál, újra talpra tudtunk állni. Ugyan a körülmények megváltoztak, de most már nem panaszkodom.
*Új szolgálójuknak tehát olybá tűnik, nem fog nehezére esni egy háztartás vezetése, bár képességeiről csak akkor bizonyosodhat majd meg igazán, ha eltelik némi szolgálattal töltött idő. Nava szavaira bólint.*
- Természetesen. Bár szívesen alkalmazunk szolgálókat és idénymunkásokat, véleményem szerint feleannyira sem feszélyezett nálunk élni és szolgálni, mint valaha atyám idejében volt. Persze van egy napirendünk, amit hamarosan el is mondok neked, de ne félj segítséget kérni, ha szükséges.
*Nava tekintetét viszonozza. Poharát visszahelyezi a tálcára, feláll, s elindul, amerre sógornője javasolja - azaz ki a társalgóból, a hallon át az étkezőbe.*
- Erre! *S mikor odaér, körbemutat az igényesen berendezett helyiségben, mintha valami csuda nagy attrakció volna.* Ez volna az étkezőnk.
*Az asztal mentén tíz szék sorakozik katonásan, s látható még egy kandalló is a fal mentén. Az asztal alatt szőnyeg húzódik, az ablakokon függöny díszeleg. ~Még van hová fejlődnünk azért, bár le a kalappal Tizióéknak és Aenae-nek, hogy kipofozták.~*
- Az egyik dolog, amit nagyon fontosnak tartok ebben a háztartásban, az a napi háromszori étkezés, tehát a reggeli, ebéd, vacsora. Az itt kerül felszolgálásra, persze. Mutatom a konyhát.
*Ha a hölgyek követik, átcaplat az ebédlőn, és máris megérkezik az említett helyre.*
- Mint láthatod, Doralyen, jól felszerelt konyhánk van. Ezt teljes mértékben a birtokodba veheted majd, étkezni is tudsz itt. Nézd, arra látható a hátsó, jobbára személyzeti bejárat. Erre itt a mosókonyhát láthatod szemben, itt jobbra pedig a kamrát találod. Mindig gondoskodunk arról, hogy a kamra időről időre fel legyen töltve. ~Itallal is.~ Amit tudnod kell a főétkezésekről, az az, hogy hati két alkalommal mindenképp kell legyen bármiféle hús az asztalon, de egyéb megkötéseink nincsenek. A főztöd felől ne aggódj, Nava sokat tud segíteni ebben. ~Ha rajtam múlna, felgyulladna a ház.~ Most megmutatom a szobákat!
*Ha kinézelődték magukat, megfordul, s az étkezőn, a hallon, és a társalgón át eljut egy folyosó gyanánt szolgáló helyiségbe, ahonnan összesen négy hálószobába tudnak eljutni.*
- Innen nyílik a főépület négy hálószobája. Ez itt jobbra a fivéremé és Naváé, az ott szemben a enyém. Eme kettő balra jelenleg üresen áll. Ami feladatok itt reád várnak... Nos, minden délelőtt és este körbejárni a lakott hálószobákban rendet tenni. Az ágyneműket elég kéthatonta cserélned. Tisztákat az egyik üres szobában találsz, jelenleg oda pakoltam azokat a szekrényekbe, ha már nem lakik ott senki. Az összegyűjtött koszos ruhákat a mosókonyhában lesz lehetőséged kimosni, majd az udvaron kiteríteni. ~Az én szappanjaimmal, hehe.~ Ami a takarítást illeti, azt is elég kéthatonta kivitelezned, s ez alatt törölgetést, és felmosást értek a hálószobákban. A többi helyiségben ugyanezeket elég négyhatonta, hacsak valamilyen okból kifolyólag nem lesz szükség hamarabb takarítani. Nos, egyelőre a háznak ezt a részét illetően ennyi jutott eszembe. Nava, esetleg egészíts ki, ha valamit elfelejtettem...
*Benyit az egyik lakott hálószobába, majd a másikba is, hogy Doralyen felmérhesse a terepet. Szerencsére egyelőre viszonylagos tisztaság és rend uralkodik mindenhol. Ha ezzel megvoltak, a túra folytatódik.*
- Ó, még valami! Ha látogató érkezik, fogadd majd a főbejáratnál, kísérd a társalgóba és kínáld itallal valamelyikünk érkezéséig, de a vendégek ilyetén fogadását nem veszem szigorúan. Nem esik nehezemre személyesen ajtót nyitni nekik, ha úgy adódik, s én épp a birtokon tartózkodom.
*Annyira nem fontos vagy keresett személyek ők, hogy csak bejelentéssel fogadjanak vendéget, így meg semmi értelme játszani az artheniori bazári majmot. Atyja valaha csúnyán elhajtotta a kéretlenül vagy nem előre megbeszélt időpontra érkező vendégeket, de ő megtehette. Nála már lazább szabályok uralkodnak.*
- Van valami kérdésed, Doralyen? *Kérdezi a lánytól, hogyha Navával együtt még követi őt.* Ha minden világos és érthető számodra, akkor most megmutatnám az udvart, annak épületeit, és végül a szállásod.
- Dawerdan? Ismertem embereket abból a családból, noha nem személyesen.
*Valaha voltak kapcsolataik más városok nemeseivel, általában üzleti ügyekből kifolyólag. Erről atyja tudott volna többet mesélni, esetleg Briwal.*
- Ugyan, ne sajnáld! *Legyint a leány megjegyzésére.* Azóta jól megy sorunk a thargoknál, újra talpra tudtunk állni. Ugyan a körülmények megváltoztak, de most már nem panaszkodom.
*Új szolgálójuknak tehát olybá tűnik, nem fog nehezére esni egy háztartás vezetése, bár képességeiről csak akkor bizonyosodhat majd meg igazán, ha eltelik némi szolgálattal töltött idő. Nava szavaira bólint.*
- Természetesen. Bár szívesen alkalmazunk szolgálókat és idénymunkásokat, véleményem szerint feleannyira sem feszélyezett nálunk élni és szolgálni, mint valaha atyám idejében volt. Persze van egy napirendünk, amit hamarosan el is mondok neked, de ne félj segítséget kérni, ha szükséges.
*Nava tekintetét viszonozza. Poharát visszahelyezi a tálcára, feláll, s elindul, amerre sógornője javasolja - azaz ki a társalgóból, a hallon át az étkezőbe.*
- Erre! *S mikor odaér, körbemutat az igényesen berendezett helyiségben, mintha valami csuda nagy attrakció volna.* Ez volna az étkezőnk.
*Az asztal mentén tíz szék sorakozik katonásan, s látható még egy kandalló is a fal mentén. Az asztal alatt szőnyeg húzódik, az ablakokon függöny díszeleg. ~Még van hová fejlődnünk azért, bár le a kalappal Tizióéknak és Aenae-nek, hogy kipofozták.~*
- Az egyik dolog, amit nagyon fontosnak tartok ebben a háztartásban, az a napi háromszori étkezés, tehát a reggeli, ebéd, vacsora. Az itt kerül felszolgálásra, persze. Mutatom a konyhát.
*Ha a hölgyek követik, átcaplat az ebédlőn, és máris megérkezik az említett helyre.*
- Mint láthatod, Doralyen, jól felszerelt konyhánk van. Ezt teljes mértékben a birtokodba veheted majd, étkezni is tudsz itt. Nézd, arra látható a hátsó, jobbára személyzeti bejárat. Erre itt a mosókonyhát láthatod szemben, itt jobbra pedig a kamrát találod. Mindig gondoskodunk arról, hogy a kamra időről időre fel legyen töltve. ~Itallal is.~ Amit tudnod kell a főétkezésekről, az az, hogy hati két alkalommal mindenképp kell legyen bármiféle hús az asztalon, de egyéb megkötéseink nincsenek. A főztöd felől ne aggódj, Nava sokat tud segíteni ebben. ~Ha rajtam múlna, felgyulladna a ház.~ Most megmutatom a szobákat!
*Ha kinézelődték magukat, megfordul, s az étkezőn, a hallon, és a társalgón át eljut egy folyosó gyanánt szolgáló helyiségbe, ahonnan összesen négy hálószobába tudnak eljutni.*
- Innen nyílik a főépület négy hálószobája. Ez itt jobbra a fivéremé és Naváé, az ott szemben a enyém. Eme kettő balra jelenleg üresen áll. Ami feladatok itt reád várnak... Nos, minden délelőtt és este körbejárni a lakott hálószobákban rendet tenni. Az ágyneműket elég kéthatonta cserélned. Tisztákat az egyik üres szobában találsz, jelenleg oda pakoltam azokat a szekrényekbe, ha már nem lakik ott senki. Az összegyűjtött koszos ruhákat a mosókonyhában lesz lehetőséged kimosni, majd az udvaron kiteríteni. ~Az én szappanjaimmal, hehe.~ Ami a takarítást illeti, azt is elég kéthatonta kivitelezned, s ez alatt törölgetést, és felmosást értek a hálószobákban. A többi helyiségben ugyanezeket elég négyhatonta, hacsak valamilyen okból kifolyólag nem lesz szükség hamarabb takarítani. Nos, egyelőre a háznak ezt a részét illetően ennyi jutott eszembe. Nava, esetleg egészíts ki, ha valamit elfelejtettem...
*Benyit az egyik lakott hálószobába, majd a másikba is, hogy Doralyen felmérhesse a terepet. Szerencsére egyelőre viszonylagos tisztaság és rend uralkodik mindenhol. Ha ezzel megvoltak, a túra folytatódik.*
- Ó, még valami! Ha látogató érkezik, fogadd majd a főbejáratnál, kísérd a társalgóba és kínáld itallal valamelyikünk érkezéséig, de a vendégek ilyetén fogadását nem veszem szigorúan. Nem esik nehezemre személyesen ajtót nyitni nekik, ha úgy adódik, s én épp a birtokon tartózkodom.
*Annyira nem fontos vagy keresett személyek ők, hogy csak bejelentéssel fogadjanak vendéget, így meg semmi értelme játszani az artheniori bazári majmot. Atyja valaha csúnyán elhajtotta a kéretlenül vagy nem előre megbeszélt időpontra érkező vendégeket, de ő megtehette. Nála már lazább szabályok uralkodnak.*
- Van valami kérdésed, Doralyen? *Kérdezi a lánytól, hogyha Navával együtt még követi őt.* Ha minden világos és érthető számodra, akkor most megmutatnám az udvart, annak épületeit, és végül a szállásod.
3109. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-07-27 22:43:02
Üzenet elküldve: 2020-07-27 22:43:02
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 386
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 386
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Efföld//
- Igazán nincs mit. *válaszol mosolyogva a lánynak, észlelve Doralyen zavarát a kiszolgálás miatt. Míg kortyol egyet a saját poharából, azon mereng, vajon milyen érzés lesz majd, hogy ezentúl őt fogja kiszolgálni valaki, és hogy vajon hozzá tud-e majd valaha is szokni a gondolathoz. ~Azt hiszem, kénytelen leszek~ vélekedik magában, miközben apró bólogatásokkal jelzi Doralyennek, hogy figyelemmel hallgatja a történetét. A szemei fel is csillannak egy kissé, mikor kiderül, a lány Lihanechből való, hisz szívesen hall minél többet más városokról, a felsorolt családnevek azonban számára sajnos nem mondanak sokat, így kérdőn pillant Ephemiára, neki vajon ismerősen hangzik-e valamelyik*
- Akkor bizonyára hosszú út áll mögötted... *jegyzi meg óvatosan, ahogy a lány kis szünetet tart. Érdekli, hogy mi vezethette Doralyent arra, hogy Lihanechből egészen idáig jöjjön munkát keresni, ám a tapintat nem engedi, hogy rákérdezzen, így csak reménykedni tud benne, hogy a lány magától is megosztja ezt velük, ám ha inkább megtartaná magának az életének ezt a részét, úgy ő sem erőlteti ennél jobban a témát, a saját történetük elmesélését pedig Ephemiára bízza. Ahogy ráterelődik a szó, bár viszonozza a lány mosolyát, el is vörösödik kissé, és nem fűz további megjegyzéseket a bemutatásához, hisz mindig zavarba hozza, ha ő kerül a társalgás középpontjába, és amúgy is úgy véli, később még bőven lesz idejük megismerni egymást Doralyennel. Mikor a lázadás kerül szóba, egy pillanatra lesüti a tekintetét, hisz már maga a szó is fájdalmas emlékeket ébreszt fel benne, igaz, teljesen más okok miatt, mint Ephemiában és a d'Aquista család többi tagjában*
- Ne aggódj a főzés miatt! Bár én se vagyok valami kimondottan nagy szakács, szívesen segítek neked. De ha bármi másban is a segítségedre lehetünk, csak szólj nyugodtan! *jegyzi meg, ahogy már a körbevezetéshez készülődnek. Mivel eddig is ő volt az, aki a legtöbbet foglalkozott a ház rendben tartásával, ami az egyik fő elfoglaltsága lett az utóbbi időben, így biztos benne, hogy nem fogja majd tudni nyugodt lelkiismerettel nézni, ahogy Doralyen egyedül intézi a ház körüli teendőket, és bár az ő nevében nem mer határozott kijelentéseket tenni, biztosra veszi, ha úgy alakul, akkor Ephemia is szívesen segít majd a lánynak. ~Már ha egyáltalán szüksége lesz segítségre~ mosolyodik el magában meghökkenve, ahogy Doralyen már magához is ragadja az imént behozott tálcát*
- Köszönjük. Akkor kezdjük talán arra! *biccenti meg fejét kissé az étkező felé, majd a lányt előreengedve kíváncsian pillant Ephemiára, egyrészt, hogy van-e kifogása az irány ellen, másrészt, hogy vajon mit gondol a vendégükről. Bizakodó arckifejezéséről leolvasható, hogy ő a maga részéről igencsak kedvesnek tartja a lányt, aki nagy segítségükre lehet, már ha tényleg úgy dönt, hogy itt marad.*
- Igazán nincs mit. *válaszol mosolyogva a lánynak, észlelve Doralyen zavarát a kiszolgálás miatt. Míg kortyol egyet a saját poharából, azon mereng, vajon milyen érzés lesz majd, hogy ezentúl őt fogja kiszolgálni valaki, és hogy vajon hozzá tud-e majd valaha is szokni a gondolathoz. ~Azt hiszem, kénytelen leszek~ vélekedik magában, miközben apró bólogatásokkal jelzi Doralyennek, hogy figyelemmel hallgatja a történetét. A szemei fel is csillannak egy kissé, mikor kiderül, a lány Lihanechből való, hisz szívesen hall minél többet más városokról, a felsorolt családnevek azonban számára sajnos nem mondanak sokat, így kérdőn pillant Ephemiára, neki vajon ismerősen hangzik-e valamelyik*
- Akkor bizonyára hosszú út áll mögötted... *jegyzi meg óvatosan, ahogy a lány kis szünetet tart. Érdekli, hogy mi vezethette Doralyent arra, hogy Lihanechből egészen idáig jöjjön munkát keresni, ám a tapintat nem engedi, hogy rákérdezzen, így csak reménykedni tud benne, hogy a lány magától is megosztja ezt velük, ám ha inkább megtartaná magának az életének ezt a részét, úgy ő sem erőlteti ennél jobban a témát, a saját történetük elmesélését pedig Ephemiára bízza. Ahogy ráterelődik a szó, bár viszonozza a lány mosolyát, el is vörösödik kissé, és nem fűz további megjegyzéseket a bemutatásához, hisz mindig zavarba hozza, ha ő kerül a társalgás középpontjába, és amúgy is úgy véli, később még bőven lesz idejük megismerni egymást Doralyennel. Mikor a lázadás kerül szóba, egy pillanatra lesüti a tekintetét, hisz már maga a szó is fájdalmas emlékeket ébreszt fel benne, igaz, teljesen más okok miatt, mint Ephemiában és a d'Aquista család többi tagjában*
- Ne aggódj a főzés miatt! Bár én se vagyok valami kimondottan nagy szakács, szívesen segítek neked. De ha bármi másban is a segítségedre lehetünk, csak szólj nyugodtan! *jegyzi meg, ahogy már a körbevezetéshez készülődnek. Mivel eddig is ő volt az, aki a legtöbbet foglalkozott a ház rendben tartásával, ami az egyik fő elfoglaltsága lett az utóbbi időben, így biztos benne, hogy nem fogja majd tudni nyugodt lelkiismerettel nézni, ahogy Doralyen egyedül intézi a ház körüli teendőket, és bár az ő nevében nem mer határozott kijelentéseket tenni, biztosra veszi, ha úgy alakul, akkor Ephemia is szívesen segít majd a lánynak. ~Már ha egyáltalán szüksége lesz segítségre~ mosolyodik el magában meghökkenve, ahogy Doralyen már magához is ragadja az imént behozott tálcát*
- Köszönjük. Akkor kezdjük talán arra! *biccenti meg fejét kissé az étkező felé, majd a lányt előreengedve kíváncsian pillant Ephemiára, egyrészt, hogy van-e kifogása az irány ellen, másrészt, hogy vajon mit gondol a vendégükről. Bizakodó arckifejezéséről leolvasható, hogy ő a maga részéről igencsak kedvesnek tartja a lányt, aki nagy segítségükre lehet, már ha tényleg úgy dönt, hogy itt marad.*
3108. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-07-27 18:57:16
Üzenet elküldve: 2020-07-27 18:57:16
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Ad perpetuam rei memoriam//
*A kérdés hallatán eddig kedélyes arckifejezése elsötétül.*
- Talán e tudat, hogy már nem tekintem magunkat nemesnek, akadályoz a munkában?
*Nézi még egy darabig az embert, meglehetősen szúrós tekintettel, aztán hamar túllendül a komor gondolatokon. Már a szállás felé tartanak, amikor Bris Arthenior "gazdag" kereskedőutait magasztalja.*
- Aha.
*Ezzel tudna vitatkozni, de arra az elhatározásra jut, mely szerint nem éri meg összerombolnia egy tudományokra és pompákra vágyó ember világképét. Szerinte Arthenior most pont nem olyan állapotban van, amin a "gazdag" kereskedőutak sokat segítenének. Saját szemével látta a város legveszélyesebb környékét és a romokban heverő, valaha volt Gazdagnegyedet nem is oly rég. Akkor nem tűnt számára nagyobb kulturális fellegvárnak egy lepratelepnél, noha bizonyosan megvannak még a kulturált részei.
Már a szobában vannak, ami Bris leendő szállása lesz immáron, amikor is körbenéz, s ujját végighúzza az asztalon. Nem poros annyira.*
- Mindenről magam gondoskodom majd. Mindazonáltal volna egy fontos dolog, mielőtt a munkát elkezdenéd. Artheniorba fogok utazni a már említett ügyben, és neked is velem kell jönnöd, Mostale uram. Ezt egyrészt azért, hogy meggyőződjek arról, van-e elegendő forrásunk a munkához, másrészt azért, hogy magam bizonyosodjak meg arról, hogy hatékonyan dolgozol. A könyvtár szerintem megfelelő kiindulópont lesz.
*Azzal megfordul, hogy elinduljon kifelé az épületből, mielőtt még pár szót intézne a férfihoz.*
- Holnap kora reggel indulunk, ha megfelel. Az étkező a halltól balra lesz a főépületben, vacsorázni ott tudsz majd. Most hagylak pihenni, hisz gondolom fárasztó utad volt ma. További szép napot! És kérlek, érezd magad otthon.
*Azzal ő is elvonul, hogy elvégezze napi teendőit, s hogy kellőképp kipihenhesse magát a holnapi utazáshoz - persze csak akkor, ha mindebbe Bris is beleegyezik.*
//Ad perpetuam rei memoriam//
*A kérdés hallatán eddig kedélyes arckifejezése elsötétül.*
- Talán e tudat, hogy már nem tekintem magunkat nemesnek, akadályoz a munkában?
*Nézi még egy darabig az embert, meglehetősen szúrós tekintettel, aztán hamar túllendül a komor gondolatokon. Már a szállás felé tartanak, amikor Bris Arthenior "gazdag" kereskedőutait magasztalja.*
- Aha.
*Ezzel tudna vitatkozni, de arra az elhatározásra jut, mely szerint nem éri meg összerombolnia egy tudományokra és pompákra vágyó ember világképét. Szerinte Arthenior most pont nem olyan állapotban van, amin a "gazdag" kereskedőutak sokat segítenének. Saját szemével látta a város legveszélyesebb környékét és a romokban heverő, valaha volt Gazdagnegyedet nem is oly rég. Akkor nem tűnt számára nagyobb kulturális fellegvárnak egy lepratelepnél, noha bizonyosan megvannak még a kulturált részei.
Már a szobában vannak, ami Bris leendő szállása lesz immáron, amikor is körbenéz, s ujját végighúzza az asztalon. Nem poros annyira.*
- Mindenről magam gondoskodom majd. Mindazonáltal volna egy fontos dolog, mielőtt a munkát elkezdenéd. Artheniorba fogok utazni a már említett ügyben, és neked is velem kell jönnöd, Mostale uram. Ezt egyrészt azért, hogy meggyőződjek arról, van-e elegendő forrásunk a munkához, másrészt azért, hogy magam bizonyosodjak meg arról, hogy hatékonyan dolgozol. A könyvtár szerintem megfelelő kiindulópont lesz.
*Azzal megfordul, hogy elinduljon kifelé az épületből, mielőtt még pár szót intézne a férfihoz.*
- Holnap kora reggel indulunk, ha megfelel. Az étkező a halltól balra lesz a főépületben, vacsorázni ott tudsz majd. Most hagylak pihenni, hisz gondolom fárasztó utad volt ma. További szép napot! És kérlek, érezd magad otthon.
*Azzal ő is elvonul, hogy elvégezze napi teendőit, s hogy kellőképp kipihenhesse magát a holnapi utazáshoz - persze csak akkor, ha mindebbe Bris is beleegyezik.*
3107. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-07-27 02:44:00
Üzenet elküldve: 2020-07-27 02:44:00
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 207
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 207
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Második szál//
//Ad perpetuam rei memoriam//
*A másik kijelentésén jól láthatóan meglepődik a tudósféle férfi. Ez okoz némi zavart is a fejében.*
-Valóban? Akkor miféle családfának is kellene utána nézni?
*Ha Lihanech-ről lenne szó akkor Bris úgy sejtené, hogy kereskedő famíliáról beszéltek eddig, de Arthenior előző rendszere szerint még a kocsmáros is nemesnek számított szóval meglepődne ha egy eddig szép történelemmel és gazdag javakkal leírt család nem vette volna meg a kutyabőrét. Arra, hogy a szállását megmutatja a nem nemes hölgy ő fel is pattan és leteszi a poharát.*
-Persze kisasszony! Kérem vezessen!
*Az, hogy szemmel lesz tartva egy kicsit is már nincs kedvére mert a remekművek elkészülte nem valók a hozzá nm értők szemeinek. De tenni nem lehet. Jobb kompromisszumokat kötni és megfelelő életkörülmények közt lenni mint akadékoskodni valami fogadóban ahol a pénznek is híján lehet.*
-Értem kisasszony. Igyekszem majd megfelelni az elvárásainak.
*Amikről amúgy meg van a véleménye. A hozzá nem értőkre jellemző szokott lenni a mit kell annyit bíbelődni holmi masinán vagy irkafirkán. Miközben amit Bris Mostale csinál az a jövőnek fogja zengeni Bris Mostale nevét úgyhogy csak a tökéletesség az egyetlen út amit a tudományos munka során járhat. Ezen is gondolkozik miközben a hölgyet követi az udvarra. Még mindig meleg van és az elfogyasztott víz sincs jó hatással a kis tudósra. Csuhája ujjával hevesen törli verítékező homlokát amiről szinte ömlik a víz. Közben azért odafigyel a ház úrnőjének szavaira is.*
-Megértem. Itt tartózkodásom óta nekem is volt már lehetőségem megtapasztalni ennek a vidéknek az elszigeteltségét a gazdagabb kereskedőutakkal ellátott Arthenior-hoz képest.
*Ahol van fürdő és hűvös könyvtár és kultúra! A mindenség központja nem az egyetlen kocsma meg a falusi kis piac ahol a parasztok árulják a terményt hanem van élet. Messziről jött bárdok, egzotikus és idegen népek, tudás. Minden amire azóta vágyik a kis tudós mióta idekerült ahol a kancellárok is váltogatják egymást és a tudósembert könnyedén összetévesztik egy egyszerű cipésszel is. De közben elérkeznek az ő leendő szállásához is aminél bár már volt rosszabban is része, de ha ennyivel megelégedne nem is lenne jobbra méltó. Szóval tudna sokkal jobbat is elképzelni. Mondjuk egy szép fémkád amiben pihengetve egy rá helyezett deszkán vagy asztallapon dolgozni is tudna Bris. Bár akkor zavarba jönne ha a kisasszony nézné őt. Most is belepirul a gondolatba, már amennyire látszhat most rajta, úgyhogy nem is szól semmit. A háromszori étkezésre is bólint.*
-Igen. Tökéletes lesz. A munkámhoz ennél több nem is kell. Mármint majd forrásanyagok, de úgy értem, hogy itt tudok majd dolgozni. Meg természetesen tinta és papír, de úgy értem azokra majd tudok írni. Itt. Vagy az önök által munkára kijelölt szobában. Ha biztosítják a szükséges eszközöket akkor én bárhol tudok dolgozni.
*Inkább hallgat mert érzi, hogy most sokat beszélt.*
//Ad perpetuam rei memoriam//
*A másik kijelentésén jól láthatóan meglepődik a tudósféle férfi. Ez okoz némi zavart is a fejében.*
-Valóban? Akkor miféle családfának is kellene utána nézni?
*Ha Lihanech-ről lenne szó akkor Bris úgy sejtené, hogy kereskedő famíliáról beszéltek eddig, de Arthenior előző rendszere szerint még a kocsmáros is nemesnek számított szóval meglepődne ha egy eddig szép történelemmel és gazdag javakkal leírt család nem vette volna meg a kutyabőrét. Arra, hogy a szállását megmutatja a nem nemes hölgy ő fel is pattan és leteszi a poharát.*
-Persze kisasszony! Kérem vezessen!
*Az, hogy szemmel lesz tartva egy kicsit is már nincs kedvére mert a remekművek elkészülte nem valók a hozzá nm értők szemeinek. De tenni nem lehet. Jobb kompromisszumokat kötni és megfelelő életkörülmények közt lenni mint akadékoskodni valami fogadóban ahol a pénznek is híján lehet.*
-Értem kisasszony. Igyekszem majd megfelelni az elvárásainak.
*Amikről amúgy meg van a véleménye. A hozzá nem értőkre jellemző szokott lenni a mit kell annyit bíbelődni holmi masinán vagy irkafirkán. Miközben amit Bris Mostale csinál az a jövőnek fogja zengeni Bris Mostale nevét úgyhogy csak a tökéletesség az egyetlen út amit a tudományos munka során járhat. Ezen is gondolkozik miközben a hölgyet követi az udvarra. Még mindig meleg van és az elfogyasztott víz sincs jó hatással a kis tudósra. Csuhája ujjával hevesen törli verítékező homlokát amiről szinte ömlik a víz. Közben azért odafigyel a ház úrnőjének szavaira is.*
-Megértem. Itt tartózkodásom óta nekem is volt már lehetőségem megtapasztalni ennek a vidéknek az elszigeteltségét a gazdagabb kereskedőutakkal ellátott Arthenior-hoz képest.
*Ahol van fürdő és hűvös könyvtár és kultúra! A mindenség központja nem az egyetlen kocsma meg a falusi kis piac ahol a parasztok árulják a terményt hanem van élet. Messziről jött bárdok, egzotikus és idegen népek, tudás. Minden amire azóta vágyik a kis tudós mióta idekerült ahol a kancellárok is váltogatják egymást és a tudósembert könnyedén összetévesztik egy egyszerű cipésszel is. De közben elérkeznek az ő leendő szállásához is aminél bár már volt rosszabban is része, de ha ennyivel megelégedne nem is lenne jobbra méltó. Szóval tudna sokkal jobbat is elképzelni. Mondjuk egy szép fémkád amiben pihengetve egy rá helyezett deszkán vagy asztallapon dolgozni is tudna Bris. Bár akkor zavarba jönne ha a kisasszony nézné őt. Most is belepirul a gondolatba, már amennyire látszhat most rajta, úgyhogy nem is szól semmit. A háromszori étkezésre is bólint.*
-Igen. Tökéletes lesz. A munkámhoz ennél több nem is kell. Mármint majd forrásanyagok, de úgy értem, hogy itt tudok majd dolgozni. Meg természetesen tinta és papír, de úgy értem azokra majd tudok írni. Itt. Vagy az önök által munkára kijelölt szobában. Ha biztosítják a szükséges eszközöket akkor én bárhol tudok dolgozni.
*Inkább hallgat mert érzi, hogy most sokat beszélt.*
3106. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-07-24 09:02:19
Üzenet elküldve: 2020-07-24 09:02:19
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Efföld//
*Kissé zavarba jön attól is, hogy jelen helyzetben ő az aki kiszolgálásra kerül. Még akkor is, ha csak egy pohár víz a tárgya a dolognak. Persze igaza van Navának abban, hogy jobb, ha most arra koncentrál, hogy mindent meg tudjanak beszélni.*
- Nagyon szépen köszönöm.
*Mosolyog is fel hálásan a nőre, ahogy elveszi a poharat. Először csak aprókat kortyol a vízből, de a visszafogottság nem sokáig uralkodik rajta. Mentségére szóljon a hosszú út kitikkasztotta, így a pohár tartalmát szinte rekordidő alatt tünteti el. Csak utána emeli újfent tekintetét Navára, hogy megválaszolhassa kérdését.*
- Nos nem. *Törölgeti le szájáról a vizet, s fején is aprót ráz.* Nem Artheniori vagyok, de hozzánk is eljutott a sajnálatos hír, ami ott történt.
*Komolyodik meg kissé, s még a hideg is kirázza a dolgoktól, amiket arról az esetről hallott. Szerencsére oda nem sodorta az élet akkoriban, viszont volt, aki onnan menekülve náluk kötött ki.*
- Nos Lihanechből származom. Régbe nyúlóan telepedtek le ott az őseim, azt hiszem azért, mert tettszett nekik az ottani rendszer. Olyan családoknál szolgáltak, s sokaknál tanultam én is, mint Armwin, Parpard, Dawerdan. Az utóbbi úgy tudom éppen artheniori származású család.
*Mosolyodik el szélesebben Nava biztató mosolyát látva. Kicsit fel is enged végre, így már sokkal kedélyesebben hallgatja. Persze azért a beszélgetésre rávetíti árnyékát ez az arteniori téma. Bujkál benne a szándék, hogy rákérdezzen arra, hogy Ephemiáék is onnan menekültek e el, de inkább nem hoz felszínre ilyen kényes témát. De végül kimondatlan kérdése meg is válaszolódik. Kissé szomorkás tekintettel préseli össze az ajkait, ahogy a nő arcát fürkészi. De nem szól közbe a családjukról szóló történetbe, illedelmesen hallgatja végig a nőt.*
- Nos... nagyon sajnálom, amin keresztül kellett menniük.
*Köszörüli meg a torkát, majd mikor már terelődik is tovább a szó és jönnek a feladatok apró mosoly jelenik meg az arcán.*
- Ha belefér most, s nem túl fáradtak hozzá, akkor részemről rendben van. A feladataim magától értetődőek, s szerencsére kedvemre is valóak. Noha azért bocsánatot kell kérnem, hogy a főzéssel az elején lennének apróbb gondjaim, de gyorsan tanulok, meg persze elveszve sem vagyok a konyhában.
*Nevet fel zavartan, majd most már kihasználja az alkalmat, s ha a poharak kiürültek, s valóban megindulnak a körtúrára akkor visszateszi a tálcára a poharakat és visszaviszi oda, ahonnan Nava kihozta.*
*Kissé zavarba jön attól is, hogy jelen helyzetben ő az aki kiszolgálásra kerül. Még akkor is, ha csak egy pohár víz a tárgya a dolognak. Persze igaza van Navának abban, hogy jobb, ha most arra koncentrál, hogy mindent meg tudjanak beszélni.*
- Nagyon szépen köszönöm.
*Mosolyog is fel hálásan a nőre, ahogy elveszi a poharat. Először csak aprókat kortyol a vízből, de a visszafogottság nem sokáig uralkodik rajta. Mentségére szóljon a hosszú út kitikkasztotta, így a pohár tartalmát szinte rekordidő alatt tünteti el. Csak utána emeli újfent tekintetét Navára, hogy megválaszolhassa kérdését.*
- Nos nem. *Törölgeti le szájáról a vizet, s fején is aprót ráz.* Nem Artheniori vagyok, de hozzánk is eljutott a sajnálatos hír, ami ott történt.
*Komolyodik meg kissé, s még a hideg is kirázza a dolgoktól, amiket arról az esetről hallott. Szerencsére oda nem sodorta az élet akkoriban, viszont volt, aki onnan menekülve náluk kötött ki.*
- Nos Lihanechből származom. Régbe nyúlóan telepedtek le ott az őseim, azt hiszem azért, mert tettszett nekik az ottani rendszer. Olyan családoknál szolgáltak, s sokaknál tanultam én is, mint Armwin, Parpard, Dawerdan. Az utóbbi úgy tudom éppen artheniori származású család.
*Mosolyodik el szélesebben Nava biztató mosolyát látva. Kicsit fel is enged végre, így már sokkal kedélyesebben hallgatja. Persze azért a beszélgetésre rávetíti árnyékát ez az arteniori téma. Bujkál benne a szándék, hogy rákérdezzen arra, hogy Ephemiáék is onnan menekültek e el, de inkább nem hoz felszínre ilyen kényes témát. De végül kimondatlan kérdése meg is válaszolódik. Kissé szomorkás tekintettel préseli össze az ajkait, ahogy a nő arcát fürkészi. De nem szól közbe a családjukról szóló történetbe, illedelmesen hallgatja végig a nőt.*
- Nos... nagyon sajnálom, amin keresztül kellett menniük.
*Köszörüli meg a torkát, majd mikor már terelődik is tovább a szó és jönnek a feladatok apró mosoly jelenik meg az arcán.*
- Ha belefér most, s nem túl fáradtak hozzá, akkor részemről rendben van. A feladataim magától értetődőek, s szerencsére kedvemre is valóak. Noha azért bocsánatot kell kérnem, hogy a főzéssel az elején lennének apróbb gondjaim, de gyorsan tanulok, meg persze elveszve sem vagyok a konyhában.
*Nevet fel zavartan, majd most már kihasználja az alkalmat, s ha a poharak kiürültek, s valóban megindulnak a körtúrára akkor visszateszi a tálcára a poharakat és visszaviszi oda, ahonnan Nava kihozta.*
3105. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-07-21 14:49:57
Üzenet elküldve: 2020-07-21 14:49:57
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Ad perpetuam rei memoriam//
*Röpke mosollyal jutalmazza a modoros Bris visszautasítását a tegezést illetően, miközben újabb pohár vizet tölt neki.*
- Nem vagyok nemes, Mostale uram.
*Legalábbis a szó szoros értelmében nem. Ha ezt fivérei hallanák, valószínűleg heves tiltakozásnak és kioktatásnak nézne elébe. Talán Bris is inkább meglátná bennük a nemest, mint őbenne, de jelen esetben ez a tény nem igazán zavarja. Az eredmény érdekli, nem a személy, aki elkészíti.*
- Nos, ez esetben engedd meg, hogy megmutassam szállásod, amennyiben maradni kívánsz. *Visszateszi poharát a tálcára, s feláll a helyéről.* Továbbá teszek majd afelől, hogy az egyik szobát átalakítsam egy munkára alkalmas szobává. Természetesen nem fogok ott állni a nap minden órájában mögötted, kedves uram, sem sürgetni nem foglak... Pusztán szeretem figyelemmel kísérni a dolgokat, hogy úgy mondjam. Erre hát!
*S amennyiben az úr követi, úgy kényelmes léptekkel elindul ki a főbejáraton keresztül az udvarra.*
- Kifejezetten örülök az érkezésednek, Mostale uram. Habár sokféle feladatra keresek alkalmas személyeket nap mint nap, akár hirdetéseim útján is, nem gyakran jelentkeznek nálam.
*Az épületet megkerülve eljut a valamivel hátrébb a birtokon elhelyezkedő, a főépülettől nagyságrendekkel kisebb szálláshelyig. Takaros kis épület, aminek fehérre meszelt falait úgyszintén repkény nőtte be. Kinyitja annak bejárati ajtaját, ami a szobák között elhelyezkedő folyosóra vezet.*
- Ez volna az. Nemrégiben került sor némi felújításra, új bútorok beszerzésére. Habár még mindig van mit javítani rajta, ennyivel tudok szolgálni egyelőre.
*Ha Bris követi őt, akkor benyit az egyik szobába. Található benne egy frissen megvetett ágy, tükör, szék, szekrény, asztal, ágytál, mosakodótál - mind már egy ideje használatlanul. Dekoráció természetesen nincs.*
- Itt maradhatsz, míg a munkád úgy kívánja. Étkezni napi háromszori alkalommal tudsz nálunk az étkezőben, efelől a szolgálónőnk tesz majd.
*A lehető legjobb körülményeket kívánja biztosítani a férfinak, hisz ritka az ilyen, mint a fehér holló. Nemigen fogna könnyen még egy vándortudóst errefelé - de persze még egy dologra szükség van, mielőtt teljes mértékben reá bízhatná ezt a dolgot.*
- Megfelel hát mindez számodra?
//Ad perpetuam rei memoriam//
*Röpke mosollyal jutalmazza a modoros Bris visszautasítását a tegezést illetően, miközben újabb pohár vizet tölt neki.*
- Nem vagyok nemes, Mostale uram.
*Legalábbis a szó szoros értelmében nem. Ha ezt fivérei hallanák, valószínűleg heves tiltakozásnak és kioktatásnak nézne elébe. Talán Bris is inkább meglátná bennük a nemest, mint őbenne, de jelen esetben ez a tény nem igazán zavarja. Az eredmény érdekli, nem a személy, aki elkészíti.*
- Nos, ez esetben engedd meg, hogy megmutassam szállásod, amennyiben maradni kívánsz. *Visszateszi poharát a tálcára, s feláll a helyéről.* Továbbá teszek majd afelől, hogy az egyik szobát átalakítsam egy munkára alkalmas szobává. Természetesen nem fogok ott állni a nap minden órájában mögötted, kedves uram, sem sürgetni nem foglak... Pusztán szeretem figyelemmel kísérni a dolgokat, hogy úgy mondjam. Erre hát!
*S amennyiben az úr követi, úgy kényelmes léptekkel elindul ki a főbejáraton keresztül az udvarra.*
- Kifejezetten örülök az érkezésednek, Mostale uram. Habár sokféle feladatra keresek alkalmas személyeket nap mint nap, akár hirdetéseim útján is, nem gyakran jelentkeznek nálam.
*Az épületet megkerülve eljut a valamivel hátrébb a birtokon elhelyezkedő, a főépülettől nagyságrendekkel kisebb szálláshelyig. Takaros kis épület, aminek fehérre meszelt falait úgyszintén repkény nőtte be. Kinyitja annak bejárati ajtaját, ami a szobák között elhelyezkedő folyosóra vezet.*
- Ez volna az. Nemrégiben került sor némi felújításra, új bútorok beszerzésére. Habár még mindig van mit javítani rajta, ennyivel tudok szolgálni egyelőre.
*Ha Bris követi őt, akkor benyit az egyik szobába. Található benne egy frissen megvetett ágy, tükör, szék, szekrény, asztal, ágytál, mosakodótál - mind már egy ideje használatlanul. Dekoráció természetesen nincs.*
- Itt maradhatsz, míg a munkád úgy kívánja. Étkezni napi háromszori alkalommal tudsz nálunk az étkezőben, efelől a szolgálónőnk tesz majd.
*A lehető legjobb körülményeket kívánja biztosítani a férfinak, hisz ritka az ilyen, mint a fehér holló. Nemigen fogna könnyen még egy vándortudóst errefelé - de persze még egy dologra szükség van, mielőtt teljes mértékben reá bízhatná ezt a dolgot.*
- Megfelel hát mindez számodra?
3104. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-07-21 13:55:37
Üzenet elküldve: 2020-07-21 13:55:37
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 207
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 207
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Második szál//
//Ad perpetuam rei memoriam//
*Sajnálatos módon egy jó tudósnak nem csak a tudományban kell megállnia a helyét hanem érdemes kifejlesztenie a tudást, hogy hamar elnyerje a kevésbé tanult, de nagyobb vagyonnal rendelkező réteg kegyeit. Ami úgy néz ki egyelőre jól megy neki. Halványan visszamosolyog a nőre. Eddig úgy gondolta, hogy a többesszám amivel a másik beszél arra utal, hogy Bris elvégzi a feladatot ő pedig pénzeli és ez az ő gondolkodása szerint azt jelenti, hogy az eredmény a közös érdemük, de úgy néz ki másról van szó. Ennek nem annyira örül. Jobb szeret egyedül dolgozni főleg mert magában meg is bízik ellentétben egy olyan nővel aki csak annyira olvasott amennyire a neveléséből futotta. De ezt a békát ismét csak le kell nyelnie.*
-Értem. Ez esetben izgatottan várom a közös munkát asszonyom.
*Hangzik el az ilyenkor kötelező udvariassági formula. Maga a helyzet zavarja a kis tudóst nem a körítés. A modorosság neki szinte elsődleges pont ezért is utasítja el finoman a hölgy ajánlatát.*
-Köszönöm kérek. És megtisztel asszonyom, de én szigorú nevelést kaptam és szülőföldemen nagyon komolyan vesszük a társas érintkezések során tanúsított viselkedést. Nem tudnék tegezni egy nemes hölgyet, de lekötelez az ajánlata.
*Hajt fejet udvariasan. Arról nem is beszélve, hogy neki is sokkal könnyebb úgy társalogni egy nővel ha van köztük bizonyos távolság. A barbár némberek olyanok, hogy a mocskos nyelvükkel beszéd közben szinte bemocskolják, azt is akihez beszélnek. Szörnyű. Egyenesen felháborító. Öröm is lesz visszatérni a városba. Talán maradt még valami a régi pompából. Arról nem is beszélve, hogy végre amit el is várt volna a munkájáért mint jutalom csak fel lesz ajánlva az úrnő által. Bár nadrágot hord, egy ilyen kis vidéki kúriaszerűségben van, maga fogadja a vendégeit és az illemtan szabályait is lazábban kezeli, de legalább a fizetség szempontjából még mindig nagyvonalú. Helyes.*
-Az ajánlatát természetesen elfogadom és köszönöm a szíves vendéglátásukat. Biztosíthatom, hogy munkámmal meg lesznek elégedve. Mind a helyben elvégezhető kutatómunkában, mind a városban számíthat szolgálataimra asszonyom.
//Ad perpetuam rei memoriam//
*Sajnálatos módon egy jó tudósnak nem csak a tudományban kell megállnia a helyét hanem érdemes kifejlesztenie a tudást, hogy hamar elnyerje a kevésbé tanult, de nagyobb vagyonnal rendelkező réteg kegyeit. Ami úgy néz ki egyelőre jól megy neki. Halványan visszamosolyog a nőre. Eddig úgy gondolta, hogy a többesszám amivel a másik beszél arra utal, hogy Bris elvégzi a feladatot ő pedig pénzeli és ez az ő gondolkodása szerint azt jelenti, hogy az eredmény a közös érdemük, de úgy néz ki másról van szó. Ennek nem annyira örül. Jobb szeret egyedül dolgozni főleg mert magában meg is bízik ellentétben egy olyan nővel aki csak annyira olvasott amennyire a neveléséből futotta. De ezt a békát ismét csak le kell nyelnie.*
-Értem. Ez esetben izgatottan várom a közös munkát asszonyom.
*Hangzik el az ilyenkor kötelező udvariassági formula. Maga a helyzet zavarja a kis tudóst nem a körítés. A modorosság neki szinte elsődleges pont ezért is utasítja el finoman a hölgy ajánlatát.*
-Köszönöm kérek. És megtisztel asszonyom, de én szigorú nevelést kaptam és szülőföldemen nagyon komolyan vesszük a társas érintkezések során tanúsított viselkedést. Nem tudnék tegezni egy nemes hölgyet, de lekötelez az ajánlata.
*Hajt fejet udvariasan. Arról nem is beszélve, hogy neki is sokkal könnyebb úgy társalogni egy nővel ha van köztük bizonyos távolság. A barbár némberek olyanok, hogy a mocskos nyelvükkel beszéd közben szinte bemocskolják, azt is akihez beszélnek. Szörnyű. Egyenesen felháborító. Öröm is lesz visszatérni a városba. Talán maradt még valami a régi pompából. Arról nem is beszélve, hogy végre amit el is várt volna a munkájáért mint jutalom csak fel lesz ajánlva az úrnő által. Bár nadrágot hord, egy ilyen kis vidéki kúriaszerűségben van, maga fogadja a vendégeit és az illemtan szabályait is lazábban kezeli, de legalább a fizetség szempontjából még mindig nagyvonalú. Helyes.*
-Az ajánlatát természetesen elfogadom és köszönöm a szíves vendéglátásukat. Biztosíthatom, hogy munkámmal meg lesznek elégedve. Mind a helyben elvégezhető kutatómunkában, mind a városban számíthat szolgálataimra asszonyom.
3103. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-07-21 13:19:08
Üzenet elküldve: 2020-07-21 13:19:08
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Ad perpetuam rei memoriam//
*Mosollyal az arcán, diadalittasan emeli meg poharát Bris felé, mielőtt beleinna.*
- Ebben tehát egyetértünk.
*Viszont hogy sok nemesi ház maradt ugyanezzel a gondolkodással a városban vagy annak környékén, azt kötve hiszi. Fél, hogy esetlegesen a reájuk utaló iratok is ugyanúgy megsemmisültek a könyvtárban, a múltjukkal, jelenükkel és jövőjükkel együtt.*
- Nos, ez esetben úgy gondolom, hogy mindenképp szükséges lesz Artheniorba utaznunk. Olvasott embernek tartom magam, de pusztán olyannyira, amennyire nevelésemből futotta, ezért is van szükségem egy olyanra, mint te, Mostale uram. No meg több szem többet lát.
*Újra a kancsóhoz nyúl, hogy töltsön még magának vizet.*
- Még egy kis vizet? Ó, és ha nem zavar, tegezz nyugodtan. A városi etikett java részét sajna magam mögött hagytam Artheniorral együtt.
*Meg hát eme vidéken így szokás. Egyesek talán züllésként foghatják fel ezt, ő inkább szabadságnak.*
- Tehát ha elkísérne kegyed a városba, és segítene nekem ebben a munkában, azt természetesen bőségesen megjutalmaznánk. Haj, de mennyivel könnyebb is volna, ha akadna egy dolgozószobám! Az épület bővítésééig várnom kell vele.
*Addig is lehet, hogy Briwal szobáját fogja átalakítani, ha már kedves fivére amúgy sem tartózkodik a birtokon.*
- Természetesen nem kis munkáról lenne szó, így ha bátorkodsz elvállalni, addig szállást és ételt tudok biztosítani a birtokon, illetve ha úgy gondolod, a Vaskorsó Taverna sincs messze tőlünk. A munkánkat jelentősen megkönnyítené, ha nem lennénk messze egymástól, míg szükséges összedolgoznunk.
//Ad perpetuam rei memoriam//
*Mosollyal az arcán, diadalittasan emeli meg poharát Bris felé, mielőtt beleinna.*
- Ebben tehát egyetértünk.
*Viszont hogy sok nemesi ház maradt ugyanezzel a gondolkodással a városban vagy annak környékén, azt kötve hiszi. Fél, hogy esetlegesen a reájuk utaló iratok is ugyanúgy megsemmisültek a könyvtárban, a múltjukkal, jelenükkel és jövőjükkel együtt.*
- Nos, ez esetben úgy gondolom, hogy mindenképp szükséges lesz Artheniorba utaznunk. Olvasott embernek tartom magam, de pusztán olyannyira, amennyire nevelésemből futotta, ezért is van szükségem egy olyanra, mint te, Mostale uram. No meg több szem többet lát.
*Újra a kancsóhoz nyúl, hogy töltsön még magának vizet.*
- Még egy kis vizet? Ó, és ha nem zavar, tegezz nyugodtan. A városi etikett java részét sajna magam mögött hagytam Artheniorral együtt.
*Meg hát eme vidéken így szokás. Egyesek talán züllésként foghatják fel ezt, ő inkább szabadságnak.*
- Tehát ha elkísérne kegyed a városba, és segítene nekem ebben a munkában, azt természetesen bőségesen megjutalmaznánk. Haj, de mennyivel könnyebb is volna, ha akadna egy dolgozószobám! Az épület bővítésééig várnom kell vele.
*Addig is lehet, hogy Briwal szobáját fogja átalakítani, ha már kedves fivére amúgy sem tartózkodik a birtokon.*
- Természetesen nem kis munkáról lenne szó, így ha bátorkodsz elvállalni, addig szállást és ételt tudok biztosítani a birtokon, illetve ha úgy gondolod, a Vaskorsó Taverna sincs messze tőlünk. A munkánkat jelentősen megkönnyítené, ha nem lennénk messze egymástól, míg szükséges összedolgoznunk.
3102. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-07-21 12:40:03
Üzenet elküldve: 2020-07-21 12:40:03
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 207
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 207
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Második szál//
//Ad perpetuam rei memoriam//
*Mikor magára lesz hagyva egy pillanatig még az úrnő után néz. Nem egy városi kisasszony az bizonyos és a ruházatán is látszik. Barbár vidék ez ahol még a hölgyek is nadrágot hordanak. Bris sóhajt egy kicsit majd helyet foglal és úgy vizsgálgatja a berendezést. Kár tagadni lehetne jobb is. Mindenesetre mikor a kisasszony visszatér egy udvarias mosollyal fogadja el az italát.*
-Köszönöm.
*Majd nagyobbakat kortyolva hamar el is tünteti. Borzasztóan megviselte az ide út és a forró nap ami szinte egyenesen rá sütött. A kisasszony leírását azért érdeklődve hallgatja. Mikor az egy kicsit elhallgat akkor egyetértően fel is szólal.*
-Ez a gondolkodás valódi éleslátásra és rátermettségre utal asszonyom. A szellem az ami a karokat mozgatja. A múlt tudása, a jelen tapasztalatai és az ami elvezet a jövőbe. Sokfelé jártam már és elmondhatom, hogy legfényesebb nemesi házakra szokott a hasonló gondolkodás jellemző lenni.
*Dicséri egyszerre a nőt és saját szerepét is. Hogy tényleg felfogná a másik milyen fontos is támogatni a tudást az nem biztos, de nem is az a fő hanem, hogy Bris ügyesen lavírozzon. Mikor a konkrét feladatra kerül a sor akkor az ifjú tudós bár belül egy kicsit csalódik, hisz ez a feladat túl egyszerű az ő tudásához képest, de természetesen egy szerény mosollyal szólal meg.*
-Bizonyos vagyok benne, hogy képesek lehetünk a család történelmét rekonstruálni. A különböző naplókat sajnálatos mód nem hiszem, hogy pótolhatnánk, de mint minden bizonnyal kegyed is tudja a templom az istenek megjelenése előtt a tudást szolgálta és annak könyvtárában nagyon részletes leírások találhatóak a város történelméről és a nemesi családokról is több megközelítésben is. Bizonyos vagyok benne, hogy rendelkezésünkre áll ott a megfelelő tudás ahhoz, hogy a d'Auista család történelmét ismét össze lehessen belőle gyűjteni.
//Ad perpetuam rei memoriam//
*Mikor magára lesz hagyva egy pillanatig még az úrnő után néz. Nem egy városi kisasszony az bizonyos és a ruházatán is látszik. Barbár vidék ez ahol még a hölgyek is nadrágot hordanak. Bris sóhajt egy kicsit majd helyet foglal és úgy vizsgálgatja a berendezést. Kár tagadni lehetne jobb is. Mindenesetre mikor a kisasszony visszatér egy udvarias mosollyal fogadja el az italát.*
-Köszönöm.
*Majd nagyobbakat kortyolva hamar el is tünteti. Borzasztóan megviselte az ide út és a forró nap ami szinte egyenesen rá sütött. A kisasszony leírását azért érdeklődve hallgatja. Mikor az egy kicsit elhallgat akkor egyetértően fel is szólal.*
-Ez a gondolkodás valódi éleslátásra és rátermettségre utal asszonyom. A szellem az ami a karokat mozgatja. A múlt tudása, a jelen tapasztalatai és az ami elvezet a jövőbe. Sokfelé jártam már és elmondhatom, hogy legfényesebb nemesi házakra szokott a hasonló gondolkodás jellemző lenni.
*Dicséri egyszerre a nőt és saját szerepét is. Hogy tényleg felfogná a másik milyen fontos is támogatni a tudást az nem biztos, de nem is az a fő hanem, hogy Bris ügyesen lavírozzon. Mikor a konkrét feladatra kerül a sor akkor az ifjú tudós bár belül egy kicsit csalódik, hisz ez a feladat túl egyszerű az ő tudásához képest, de természetesen egy szerény mosollyal szólal meg.*
-Bizonyos vagyok benne, hogy képesek lehetünk a család történelmét rekonstruálni. A különböző naplókat sajnálatos mód nem hiszem, hogy pótolhatnánk, de mint minden bizonnyal kegyed is tudja a templom az istenek megjelenése előtt a tudást szolgálta és annak könyvtárában nagyon részletes leírások találhatóak a város történelméről és a nemesi családokról is több megközelítésben is. Bizonyos vagyok benne, hogy rendelkezésünkre áll ott a megfelelő tudás ahhoz, hogy a d'Auista család történelmét ismét össze lehessen belőle gyűjteni.
3101. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-07-21 12:13:56
Üzenet elküldve: 2020-07-21 12:13:56
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Ad perpetuam rei memoriam//
*Mióta tharg földön él, hozzászokott már, hogy nem szolgálják ki minden percben, és hogy leggyakrabban személyesen kell ajtót nyitniuk vendégeiknek. Ez részben betudható annak, hogy sokáig nem is volt a birtokon szolgáló személyzet - ami bár most van, elkóricált valamerre -, illetve annak, hogy részben ők is beilleszkedtek a tharg kultúrkörbe. Sokkal inkább kedveli ezt a közvetlen életmódot, semmint a régi artheniori módit, amikor atyja szemrebbenés nélkül küldette el cselédjükkel, Aravéval a bejelentés nélkül érkező személyeket. Nem esik tehát nehezére személyesen itallal kínálnia vendégüket.*
- Egy pillanat, és érkezem.
*Elnyargal a konyhába, ahol egy perc alatt összekészít egy kancsónyi friss vizet két pohárral egy tálcán, majd hamarost vissza is tér a társalgóba. Amennyiben Bris már helyet foglalt, úgy ő is, és önt maguknak vizet.*
- Nos, kedves Bris, pontosan jókor érkeztél hozzánk. Mióta itt élünk, minden erőmmel azon vagyok, hogy amit Arthenior eltörölni igyekezett, azt én valahogy újraépítsem és megőrizzem, már ami az Aquistákat illeti, persze. Igyekszem a birtokot fejleszteni, amennyire csak vagyonunkból és lehetőségeinkből futja, de tekintgetek más horizontok felé is. Szerintem szellemi értelemben is fenn kell maradnunk.
*Magához veszi poharát, s olykor-olykor elmerül benne tekintete, mintha a kis víztükör felszínén keresztül a múltba látna.*
- Valaha a kúriánk falát őseink portréi díszítették. Volt egy kisebb könyvtárunk is, aminek polcain rengeteg iromány, napló, és miegyéb volt. Nos, ezek a lázadáskor majdhogynem mind elvesztek, és alig maradt belőlünk, Aquistákból valami... Szóval lényeg a lényeg, segítségre van szükségem. Szeretném, ha összegyűjtenénk és összeírnánk mindent, amit a családomról találunk és amit megtudunk, hogy megmaradjuk az utókornak, és ne merüljünk feledésbe.
*Hisz ki tudja, egyáltalán lesz-e utódjuk? Ha a vérük esetleg nem biztosíték, akkor a papírra vetett szó talán az lesz. A férfiágon való öröklődés fivérei részéről elég bizonytalan, és ezen tekintetben legfőképp Briwal az, akire neheztel - meg nagybátyjára, aki az utóbbi években nem volt hajlandó még meglátogatni sem.*
- Mit gondolsz, Mostale uram, némi kutatómunkával meg tudnánk-e ezt közösen csinálni?
//Ad perpetuam rei memoriam//
*Mióta tharg földön él, hozzászokott már, hogy nem szolgálják ki minden percben, és hogy leggyakrabban személyesen kell ajtót nyitniuk vendégeiknek. Ez részben betudható annak, hogy sokáig nem is volt a birtokon szolgáló személyzet - ami bár most van, elkóricált valamerre -, illetve annak, hogy részben ők is beilleszkedtek a tharg kultúrkörbe. Sokkal inkább kedveli ezt a közvetlen életmódot, semmint a régi artheniori módit, amikor atyja szemrebbenés nélkül küldette el cselédjükkel, Aravéval a bejelentés nélkül érkező személyeket. Nem esik tehát nehezére személyesen itallal kínálnia vendégüket.*
- Egy pillanat, és érkezem.
*Elnyargal a konyhába, ahol egy perc alatt összekészít egy kancsónyi friss vizet két pohárral egy tálcán, majd hamarost vissza is tér a társalgóba. Amennyiben Bris már helyet foglalt, úgy ő is, és önt maguknak vizet.*
- Nos, kedves Bris, pontosan jókor érkeztél hozzánk. Mióta itt élünk, minden erőmmel azon vagyok, hogy amit Arthenior eltörölni igyekezett, azt én valahogy újraépítsem és megőrizzem, már ami az Aquistákat illeti, persze. Igyekszem a birtokot fejleszteni, amennyire csak vagyonunkból és lehetőségeinkből futja, de tekintgetek más horizontok felé is. Szerintem szellemi értelemben is fenn kell maradnunk.
*Magához veszi poharát, s olykor-olykor elmerül benne tekintete, mintha a kis víztükör felszínén keresztül a múltba látna.*
- Valaha a kúriánk falát őseink portréi díszítették. Volt egy kisebb könyvtárunk is, aminek polcain rengeteg iromány, napló, és miegyéb volt. Nos, ezek a lázadáskor majdhogynem mind elvesztek, és alig maradt belőlünk, Aquistákból valami... Szóval lényeg a lényeg, segítségre van szükségem. Szeretném, ha összegyűjtenénk és összeírnánk mindent, amit a családomról találunk és amit megtudunk, hogy megmaradjuk az utókornak, és ne merüljünk feledésbe.
*Hisz ki tudja, egyáltalán lesz-e utódjuk? Ha a vérük esetleg nem biztosíték, akkor a papírra vetett szó talán az lesz. A férfiágon való öröklődés fivérei részéről elég bizonytalan, és ezen tekintetben legfőképp Briwal az, akire neheztel - meg nagybátyjára, aki az utóbbi években nem volt hajlandó még meglátogatni sem.*
- Mit gondolsz, Mostale uram, némi kutatómunkával meg tudnánk-e ezt közösen csinálni?
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4229-4248