Amon Ruadh - Tharg birtokok
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 87 (1721. - 1740. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1740. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-01-12 16:39:06
Üzenet elküldve: 2019-01-12 16:39:06
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 355
OOC üzenetek: 40
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 355
OOC üzenetek: 40
Játékstílus: Vakmerő
//Úton a Senkikhez//
*Frandr türelmesen kivárja, hogy Rel mit akar csinálni. Egy mondat viszont megüti a fülét. Így nem csak Relt várja meg, hanem az esetleges többieket is.*
~Legalább a mai nap egész könnyen telt. Csak főzőcskézni kellett, meg sörözni.~
*Még azt is sikerült elérnie, hogy ne részegedjen le. Most már csak el kell jutniuk oda, ahova Rel mondja, és utána remélhetőleg le is fürödhet, aztán vagy ott, vagy Amonon még aludhat is pár órát.
Haladnak, amerre Rel mondja. A hóesés még mindig nem állt el, és a téli éjszakák eléggé hidegek, így Frandr szó nélkül halad, arra ügyelve, hogy a hóval fedett ösvényt ne tévessze el a sötétben.*
*Frandr türelmesen kivárja, hogy Rel mit akar csinálni. Egy mondat viszont megüti a fülét. Így nem csak Relt várja meg, hanem az esetleges többieket is.*
~Legalább a mai nap egész könnyen telt. Csak főzőcskézni kellett, meg sörözni.~
*Még azt is sikerült elérnie, hogy ne részegedjen le. Most már csak el kell jutniuk oda, ahova Rel mondja, és utána remélhetőleg le is fürödhet, aztán vagy ott, vagy Amonon még aludhat is pár órát.
Haladnak, amerre Rel mondja. A hóesés még mindig nem állt el, és a téli éjszakák eléggé hidegek, így Frandr szó nélkül halad, arra ügyelve, hogy a hóval fedett ösvényt ne tévessze el a sötétben.*
1739. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-01-12 15:14:47
Üzenet elküldve: 2019-01-12 15:14:47
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 472
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 472
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Cshálád//
*Nem mellesleg elragadónak találja a jelenetet, azt leszámítva, hogy Prexiar nagyon beteg. Egy rövidke pillanatig megcsodálja Nozarin karjában az apró gyermeket és még a férfi szavaira is el tudna olvadni. Hiszen ő mit lát? Egy erős, magabiztos, gondoskodó férfit. Oda van érte és tudja jól, hogy Nozarinnal megfogta az istenek lábát, hiszen klasszisokkal jobb nála és még jóformán a tenyerén is hordozza. Ha tehetné a lába nyomát is megcsókolná, főleg mert ilyen türelmesen segít neki, helyette majd igyekszik a kedvére tenni miután Prexiről gondoskodtak.
A puszi váratlanul éri, de örül neki. Nyilván jobban örülne neki, ha éppen nem aggódná betegre magát. Kedve lenne neki is Nozarin karjaiba bújni és a kicsi, beteg Prexit magához ölelve babusgatni, de szokatlan lenne talán még neki is. Azért hálásan mosolyog a gesztusra, jól esik neki és értékeli is.
Ajkaiba harap, hogy ne mondjon valami borzasztó ömlengős szöveget Prexinek a köszönetéért. Azért gyengéden megsimogatja a kisfiú arcát, majd visszalép a lóhoz és előveszi az olajat.*
- Na még egyszer nyisd ki a szád szépen. Ez az utolsó. Nem lesz valami finom.
*Kinyitja a fiolát és várja, hogy a kisfiú megint, ezúttal lehetőleg utoljára kinyissa a száját és csepegtethessen neki az olajból. Ez lehet a szájszárazságán is segíteni fog. Nem biztos benne, hogy jó lesz ez így, de bízik benne. Majd úgyis meglátják, hogy a kisfiú hogyan reagál rá.*
- Learonnál lakik úgy tudom.
*Legalábbis ott találkozott vele először és tőle kért engedélyt arra is, hogy eljöhessen velük. Karheia így jogosan hiheti azt, hogy Learon ha nem is az apja, de a nevelőapja biztosan.*
- Tudom is merre kell menni.
*Elgondolkodva hümmög a javaslatokra, majd leveszi hátát takaró köpenyét és igyekszik valahogy Prexire ráügyeskedni és jó alaposan bebugyolálni. Vékonyka kabátja még így is ott van neki, egyébként sem tart a hidegtől, véleménye szerint elég jól bírja feltehetően azért, mert hozzászokott.*
- Nem töltenék el több időt a vásárlással, ha nem bánod.
*Sajnálkozva lehajtja fejét és bízik benne, hogy Nozarin nem haragszik meg rá. Hiába, a sok évnyi szolgaság nyomott hagyott viselkedésén.*
- Szerintem vigyük haza Learonhoz, csinálok neki teát, befektetem az ágyba és odaadom Learonnak a gyógynövényeket. Az úgy jó neked Nozar?
*Utána akár foglalkozhat is a férfival, aki meg is érdemli, hiszen olyan segítőkész. Még azt is elnézte neki, hogy ijesztő dolgokról mesélt a kisfiúnak.*
*Nem mellesleg elragadónak találja a jelenetet, azt leszámítva, hogy Prexiar nagyon beteg. Egy rövidke pillanatig megcsodálja Nozarin karjában az apró gyermeket és még a férfi szavaira is el tudna olvadni. Hiszen ő mit lát? Egy erős, magabiztos, gondoskodó férfit. Oda van érte és tudja jól, hogy Nozarinnal megfogta az istenek lábát, hiszen klasszisokkal jobb nála és még jóformán a tenyerén is hordozza. Ha tehetné a lába nyomát is megcsókolná, főleg mert ilyen türelmesen segít neki, helyette majd igyekszik a kedvére tenni miután Prexiről gondoskodtak.
A puszi váratlanul éri, de örül neki. Nyilván jobban örülne neki, ha éppen nem aggódná betegre magát. Kedve lenne neki is Nozarin karjaiba bújni és a kicsi, beteg Prexit magához ölelve babusgatni, de szokatlan lenne talán még neki is. Azért hálásan mosolyog a gesztusra, jól esik neki és értékeli is.
Ajkaiba harap, hogy ne mondjon valami borzasztó ömlengős szöveget Prexinek a köszönetéért. Azért gyengéden megsimogatja a kisfiú arcát, majd visszalép a lóhoz és előveszi az olajat.*
- Na még egyszer nyisd ki a szád szépen. Ez az utolsó. Nem lesz valami finom.
*Kinyitja a fiolát és várja, hogy a kisfiú megint, ezúttal lehetőleg utoljára kinyissa a száját és csepegtethessen neki az olajból. Ez lehet a szájszárazságán is segíteni fog. Nem biztos benne, hogy jó lesz ez így, de bízik benne. Majd úgyis meglátják, hogy a kisfiú hogyan reagál rá.*
- Learonnál lakik úgy tudom.
*Legalábbis ott találkozott vele először és tőle kért engedélyt arra is, hogy eljöhessen velük. Karheia így jogosan hiheti azt, hogy Learon ha nem is az apja, de a nevelőapja biztosan.*
- Tudom is merre kell menni.
*Elgondolkodva hümmög a javaslatokra, majd leveszi hátát takaró köpenyét és igyekszik valahogy Prexire ráügyeskedni és jó alaposan bebugyolálni. Vékonyka kabátja még így is ott van neki, egyébként sem tart a hidegtől, véleménye szerint elég jól bírja feltehetően azért, mert hozzászokott.*
- Nem töltenék el több időt a vásárlással, ha nem bánod.
*Sajnálkozva lehajtja fejét és bízik benne, hogy Nozarin nem haragszik meg rá. Hiába, a sok évnyi szolgaság nyomott hagyott viselkedésén.*
- Szerintem vigyük haza Learonhoz, csinálok neki teát, befektetem az ágyba és odaadom Learonnak a gyógynövényeket. Az úgy jó neked Nozar?
*Utána akár foglalkozhat is a férfival, aki meg is érdemli, hiszen olyan segítőkész. Még azt is elnézte neki, hogy ijesztő dolgokról mesélt a kisfiúnak.*
1738. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-01-11 14:40:33
Üzenet elküldve: 2019-01-11 14:40:33
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Effy//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
-Ó kincsem, ne bánkódjál! *szól végül, mikor a fejében már sikeresen összekombinálta a lehetséges okokat, ami miatt szerencsétlen leányzó nem lehet együtt kedvesével. Talán megszökött az ebadta a menyegző elől valami fruskával? Fölcsinált volna egy szajhát? Erről eszébe is jut nyomorult második férje, aki hasonlóképp tett, de biz nem tette zsebre azt, amit Nanától kapott. Nincsen itten gond azzal, ha a férj néha más asszony combjai között keresi a boldogságot, de hát ne szórja már mindenfele a magjait, hogy cifráznák ki a pöcsét csanyállal.*
-Vagyoni kölönbségek, ugyé? *kérdez hát vissza, mert csak nem hagyja nyugodni a dolog, miért nem lehet itt vele legénykéje. Biztos valami kis szegény gyerek beleszeretett a kis nemes kisasszonkába.* -Én asszondom mindig bogaram, főd a fődhöz! *Szép dolog ugyan a szerelem, de nem illik bezony alacsonyabb rangúhoz hozzámenni. Vagyis inkább nem érdemes.
Hamar kiderül viszont, hogy itt szó sincs tiltott szerelemről, a leány története sokkalta izgalmasabb annál, mint amit a nyanya magában kitalált. Lesz biz itt mit mesélni a vénlányoknak a piacon!
Megtudva, hogy Ephemia a Hadúr gyermekét hordja a szíve alatt, össze is csapja tenyerét.*
-Jobbkor nem is jöhettem vón akkó! *vigyorodik el. Nana maga nyolc gyermeket pottyantott már világra, s mindegyikből egészséges felnőtt lett. Ez ám nem kis dolog errefelé.
Örül, hogy kutyáját nem kénytelen amott hagyni, a körbevezetés hallatán pedig már pattan is föl a helyéről, persze halkan egyet nyögve közben.*
-Nézzünk széjjel! Osztán utána odaröttyentek egy kis levest, mer' csillagom, igencsak gelesztás vagy *pillant végig a vékonyka testen és indul is meg, bár maga se tudja, merre.*
//Effy//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
-Ó kincsem, ne bánkódjál! *szól végül, mikor a fejében már sikeresen összekombinálta a lehetséges okokat, ami miatt szerencsétlen leányzó nem lehet együtt kedvesével. Talán megszökött az ebadta a menyegző elől valami fruskával? Fölcsinált volna egy szajhát? Erről eszébe is jut nyomorult második férje, aki hasonlóképp tett, de biz nem tette zsebre azt, amit Nanától kapott. Nincsen itten gond azzal, ha a férj néha más asszony combjai között keresi a boldogságot, de hát ne szórja már mindenfele a magjait, hogy cifráznák ki a pöcsét csanyállal.*
-Vagyoni kölönbségek, ugyé? *kérdez hát vissza, mert csak nem hagyja nyugodni a dolog, miért nem lehet itt vele legénykéje. Biztos valami kis szegény gyerek beleszeretett a kis nemes kisasszonkába.* -Én asszondom mindig bogaram, főd a fődhöz! *Szép dolog ugyan a szerelem, de nem illik bezony alacsonyabb rangúhoz hozzámenni. Vagyis inkább nem érdemes.
Hamar kiderül viszont, hogy itt szó sincs tiltott szerelemről, a leány története sokkalta izgalmasabb annál, mint amit a nyanya magában kitalált. Lesz biz itt mit mesélni a vénlányoknak a piacon!
Megtudva, hogy Ephemia a Hadúr gyermekét hordja a szíve alatt, össze is csapja tenyerét.*
-Jobbkor nem is jöhettem vón akkó! *vigyorodik el. Nana maga nyolc gyermeket pottyantott már világra, s mindegyikből egészséges felnőtt lett. Ez ám nem kis dolog errefelé.
Örül, hogy kutyáját nem kénytelen amott hagyni, a körbevezetés hallatán pedig már pattan is föl a helyéről, persze halkan egyet nyögve közben.*
-Nézzünk széjjel! Osztán utána odaröttyentek egy kis levest, mer' csillagom, igencsak gelesztás vagy *pillant végig a vékonyka testen és indul is meg, bár maga se tudja, merre.*
1737. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-01-11 12:35:36
Üzenet elküldve: 2019-01-11 12:35:36
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Effy birtoka//
- Tsóóókolóóóóm! Jóóóó napooot! *Kajabál, ahogyan csak torkán kifér, majd csak elbújnak a ház lakói. Egész belejön, élvezi, hogy kieresztheti a hangját, itt a szabad téren amúgy sem visszhangzik eléggé. Nem telik el sok idő, hamarosan nyilik az ajtó és két hölgyemény sétál ki rajta, egyikük kezében egy mozsártörővel.*
- Adjanak az istenek, keziket tsókolom az asszonyoknak! A brant egye meg már egy órája kajabálok! *Mosolyodik el hetykén a legény, csípőre tett kézzel. Röviden hátrapillant, majd a szerszámokkal megrakott kiskocsijára tekint, hogy a lányok is alaposan megnézhessék, valójában mindenre felkészült. Amúgy, ha végigmérik, vagy legalábbis ránéznek, egy egyszerű sok zsebes nadrágot, lenge vászoninget visel. A ruházata több helyütt toldozott-foldozott. De amúgy tiszta és rendezett képű, elég jó testfelépítéssel, mert a sok fizikai munka megerősítette. Életkorát tekintve fiatal, ez kiválóan látszik, nem lehet sokkal idősebb az érkező Kagaenaenél.*
- Jujj, kezit tsókolom, az naccerű lenne! Manapság már ritkán adódik jól fizető munka. *Bólint rá szinte azonnal, minden kérdés nélkül. Aztán mégis eszébe jut valami.*
- Oszt megfizetik-e? *Vakarja meg pelyhedző állát, összevont szemöldökkel.* Mer ingyé biza nem dógozok! *Toppant lábával.* De jó mán nekem utána is, ha lássák milyen munkát végeztem. Garik Branton böcsületes kölök, nem csap be senkit, anyám agyon is verne. *Magyaráz gyorsan tovább.*
- Szerszám van itten elég, minden, ami csak kő! Mindegy mija meló, de mongya má meg neköm *Néz Aenaere.* ugya' mér szorongatja azt a mozsártörőt, tán diót vernek otthol? Nincs is itt az ideje, vagy fűszert aprogat? De az meg mán, csak férfi munka! *Tárja szét kezét, mert így ránézésből Relael és Aenae is gyenge törékeny lányoknak tűnnek.*
- No? Megegyeztünk, tiszteletteljes asszonyom? *Majd Relhez fordul.* Másik asszonyom? *Karba fonja a kezét, s türelmesen várakozik, egyszer az egyik lányra, másszor a másikra tekintve.*
//Effy birtoka//
- Tsóóókolóóóóm! Jóóóó napooot! *Kajabál, ahogyan csak torkán kifér, majd csak elbújnak a ház lakói. Egész belejön, élvezi, hogy kieresztheti a hangját, itt a szabad téren amúgy sem visszhangzik eléggé. Nem telik el sok idő, hamarosan nyilik az ajtó és két hölgyemény sétál ki rajta, egyikük kezében egy mozsártörővel.*
- Adjanak az istenek, keziket tsókolom az asszonyoknak! A brant egye meg már egy órája kajabálok! *Mosolyodik el hetykén a legény, csípőre tett kézzel. Röviden hátrapillant, majd a szerszámokkal megrakott kiskocsijára tekint, hogy a lányok is alaposan megnézhessék, valójában mindenre felkészült. Amúgy, ha végigmérik, vagy legalábbis ránéznek, egy egyszerű sok zsebes nadrágot, lenge vászoninget visel. A ruházata több helyütt toldozott-foldozott. De amúgy tiszta és rendezett képű, elég jó testfelépítéssel, mert a sok fizikai munka megerősítette. Életkorát tekintve fiatal, ez kiválóan látszik, nem lehet sokkal idősebb az érkező Kagaenaenél.*
- Jujj, kezit tsókolom, az naccerű lenne! Manapság már ritkán adódik jól fizető munka. *Bólint rá szinte azonnal, minden kérdés nélkül. Aztán mégis eszébe jut valami.*
- Oszt megfizetik-e? *Vakarja meg pelyhedző állát, összevont szemöldökkel.* Mer ingyé biza nem dógozok! *Toppant lábával.* De jó mán nekem utána is, ha lássák milyen munkát végeztem. Garik Branton böcsületes kölök, nem csap be senkit, anyám agyon is verne. *Magyaráz gyorsan tovább.*
- Szerszám van itten elég, minden, ami csak kő! Mindegy mija meló, de mongya má meg neköm *Néz Aenaere.* ugya' mér szorongatja azt a mozsártörőt, tán diót vernek otthol? Nincs is itt az ideje, vagy fűszert aprogat? De az meg mán, csak férfi munka! *Tárja szét kezét, mert így ránézésből Relael és Aenae is gyenge törékeny lányoknak tűnnek.*
- No? Megegyeztünk, tiszteletteljes asszonyom? *Majd Relhez fordul.* Másik asszonyom? *Karba fonja a kezét, s türelmesen várakozik, egyszer az egyik lányra, másszor a másikra tekintve.*
1736. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-01-11 12:22:35
Üzenet elküldve: 2019-01-11 12:22:35
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Effy birtoka//
- Hátőőőizé, nem nehéz felhúzni. A tojást sem volt olyan nehéz szétválasztani, csak ha valamit nem tudod, hogy hogyan kell csinálni, akkor elég nehéz...
*Aenae először talán észre sem veszi, hogy milyen kétértelműen beszél itt a paplan-tojás analógián elindulva és hogy ezt Rel simán félre is érthetné, ha mélyen belegondolva abba, hogy miről is fecseg a lány. Aztán rájön.*
- Mármint izé... Én nem... Vagyis igen... De nem... Áh.
*Totál vörös fejjel inkább a habverő felé fordul, míg rendezi az arcvonásait.*
- Úgy értem, hogy Aleimord és Nairada házassága volt-e elrendezett. Elfek gondolom nem keverednek emberekkel, ha nem akarják kihalásra ítélni a családjukat.
*Csak kimondta, inkább csak kicsusszant, mert nem akarta igazából. Semmi baja a félelfekkel, de a városban nőtt fel, ahol a dinasztikus érdekek azért fontosak, a félvérek dinasztikus szempontból pedig zsákutca.*
- Mármint, hogy Aleimord és a húga vérfertőző kapcsolatban éltek? Óóó.
*Ez rögtön más megvilágításba helyezi azt is, hogy egy félvért akart volna elvenni.
Nincs ideje azonban arra, hogy hosszasan tanakodjon magában vérfertőző elfekről és magtalan házasságokról, mert kajabálást hall kintről. Össze is rezzen, nem szokott hozzá az ilyesmihez. Ha félős lenne, akkor a legnagyobb konyhakést ragadná magához, így azonban csak egy habverő van vele, illetve ő azt hiszi, hogy az lehet a habverő.*
- Jó napot.
*Méri végig a fickót, egyértelműen helyi.*
- Őőőő... Hát igen. Dolgozni. Értem. Úgyis keresünk embereket. Lenne itt dolog. Bőven.
*Valóban van mit csinálni, például a gazos kertet rendben tartani és van egy darab föld is, amit be kellene szántani. De jó lenne, ha itt lenne Effy, akkor ő tudna okosabbakat mondani nála, aki csak bénán áll, habverővel a kezében.*
//Effy birtoka//
- Hátőőőizé, nem nehéz felhúzni. A tojást sem volt olyan nehéz szétválasztani, csak ha valamit nem tudod, hogy hogyan kell csinálni, akkor elég nehéz...
*Aenae először talán észre sem veszi, hogy milyen kétértelműen beszél itt a paplan-tojás analógián elindulva és hogy ezt Rel simán félre is érthetné, ha mélyen belegondolva abba, hogy miről is fecseg a lány. Aztán rájön.*
- Mármint izé... Én nem... Vagyis igen... De nem... Áh.
*Totál vörös fejjel inkább a habverő felé fordul, míg rendezi az arcvonásait.*
- Úgy értem, hogy Aleimord és Nairada házassága volt-e elrendezett. Elfek gondolom nem keverednek emberekkel, ha nem akarják kihalásra ítélni a családjukat.
*Csak kimondta, inkább csak kicsusszant, mert nem akarta igazából. Semmi baja a félelfekkel, de a városban nőtt fel, ahol a dinasztikus érdekek azért fontosak, a félvérek dinasztikus szempontból pedig zsákutca.*
- Mármint, hogy Aleimord és a húga vérfertőző kapcsolatban éltek? Óóó.
*Ez rögtön más megvilágításba helyezi azt is, hogy egy félvért akart volna elvenni.
Nincs ideje azonban arra, hogy hosszasan tanakodjon magában vérfertőző elfekről és magtalan házasságokról, mert kajabálást hall kintről. Össze is rezzen, nem szokott hozzá az ilyesmihez. Ha félős lenne, akkor a legnagyobb konyhakést ragadná magához, így azonban csak egy habverő van vele, illetve ő azt hiszi, hogy az lehet a habverő.*
- Jó napot.
*Méri végig a fickót, egyértelműen helyi.*
- Őőőő... Hát igen. Dolgozni. Értem. Úgyis keresünk embereket. Lenne itt dolog. Bőven.
*Valóban van mit csinálni, például a gazos kertet rendben tartani és van egy darab föld is, amit be kellene szántani. De jó lenne, ha itt lenne Effy, akkor ő tudna okosabbakat mondani nála, aki csak bénán áll, habverővel a kezében.*
1735. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-01-11 11:38:08
Üzenet elküldve: 2019-01-11 11:38:08
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
- Nem hiszed? Szíved joga. ~Meg az is, hogy megrögzötten ragaszkodj az ideáidhoz.~ Igazad van, nem töröm magam. Már nem. *A sokadik visszautasítás után már senkinek nincs kedve ahhoz, hogy újabb felajánlásokat tegyen. ~Én sem hittem el, de apámnak igaza volt. Mindig igaza volt.~ Vitatkozni semmi kedve, a szegények szemében ők és a hozzá hasonlók mindig csak a rosszak lehetnek, a Dwirinthalenek is hogy jártak, pedig mennyi ételt osztottak, mennyit adakoztak. ~Mindegy is.~*
- Miért érteném félre? Én vagyok a fivéreim közül a legjóképűbb, senki sem kárhoztat érte, hogy hozzám akarsz bújni. Sok nő érzi ugyanezt. *Vigyorog rá Navára, ha a lánynak nincsen ellene kifogása, akkor átkarolja a vállát úgy, hogy kabátjából jusson Nava hátára is, keze a lány felkarján.* - Nagyon a szívemre venném, ha egy szép lány itt fagyna meg mellettem. ~Gazember vagy Tizio, már megint. Szerencséd, hogy Briwal nem lát, nem tennéd zsebre, amit tőle kapnál.~ *Nava most talán nem látja már olyan jól az arcát, mint eddig, de el is fordítja a másik irányba, mint ahol a lány ül, így húzza el a száját.* - Húgom gazdálkodni akar. Megtetszettek neki a gyapjastevék. De azelőtt csak kanárit látott közelről, szóval... De biztos talál valakit a környező falvakból, aki a gyapjúból fonalat csinál. ~Reméljük, hogy itt nagyobb a munkakedv, mint a szegénynegyedben volt.~ Meg egyáltalán, aki lenyírja róluk a szőrt. *Heherészik ezen, ahogy elképzeli Effyt, amint Pharajot üldözi, hogy megkopassza, de az állat minduntalan elkocog előle. Szülei szerencséjére bólint. ~Azok voltak, csak túl kevés időt kaptak.~ Azt kétli, hogy neki szerencséje lehetne. ~Soha nincsen szerencsém.~ Így nem is mond erre semmit, csak a lányra pillant.*
- Nem tudod elhinni? Miért nem? *Ki gondolhatná erről a kellemes megjelenésű, igézően kék szemű, kisfiús mosolyú, jó modorú fiatalemberről, hogy ekkora gazember lenne? ~De mások leányai és húgai kevéssé érdekelnek.~ De tényleg nem rontott meg soha senkit, akik combjai közé bejutott, azok mind önként adták magukat, jelentős hányaduknak meg fizetett, lusta udvarolni, időhúzásnak tartja, ha nem akarja a lányt feleségül venni.*
- Remélem, hogy igazad van. ~Tulajdonképpen édesen idealista vagy, cicám.~
- Nem hiszed? Szíved joga. ~Meg az is, hogy megrögzötten ragaszkodj az ideáidhoz.~ Igazad van, nem töröm magam. Már nem. *A sokadik visszautasítás után már senkinek nincs kedve ahhoz, hogy újabb felajánlásokat tegyen. ~Én sem hittem el, de apámnak igaza volt. Mindig igaza volt.~ Vitatkozni semmi kedve, a szegények szemében ők és a hozzá hasonlók mindig csak a rosszak lehetnek, a Dwirinthalenek is hogy jártak, pedig mennyi ételt osztottak, mennyit adakoztak. ~Mindegy is.~*
- Miért érteném félre? Én vagyok a fivéreim közül a legjóképűbb, senki sem kárhoztat érte, hogy hozzám akarsz bújni. Sok nő érzi ugyanezt. *Vigyorog rá Navára, ha a lánynak nincsen ellene kifogása, akkor átkarolja a vállát úgy, hogy kabátjából jusson Nava hátára is, keze a lány felkarján.* - Nagyon a szívemre venném, ha egy szép lány itt fagyna meg mellettem. ~Gazember vagy Tizio, már megint. Szerencséd, hogy Briwal nem lát, nem tennéd zsebre, amit tőle kapnál.~ *Nava most talán nem látja már olyan jól az arcát, mint eddig, de el is fordítja a másik irányba, mint ahol a lány ül, így húzza el a száját.* - Húgom gazdálkodni akar. Megtetszettek neki a gyapjastevék. De azelőtt csak kanárit látott közelről, szóval... De biztos talál valakit a környező falvakból, aki a gyapjúból fonalat csinál. ~Reméljük, hogy itt nagyobb a munkakedv, mint a szegénynegyedben volt.~ Meg egyáltalán, aki lenyírja róluk a szőrt. *Heherészik ezen, ahogy elképzeli Effyt, amint Pharajot üldözi, hogy megkopassza, de az állat minduntalan elkocog előle. Szülei szerencséjére bólint. ~Azok voltak, csak túl kevés időt kaptak.~ Azt kétli, hogy neki szerencséje lehetne. ~Soha nincsen szerencsém.~ Így nem is mond erre semmit, csak a lányra pillant.*
- Nem tudod elhinni? Miért nem? *Ki gondolhatná erről a kellemes megjelenésű, igézően kék szemű, kisfiús mosolyú, jó modorú fiatalemberről, hogy ekkora gazember lenne? ~De mások leányai és húgai kevéssé érdekelnek.~ De tényleg nem rontott meg soha senkit, akik combjai közé bejutott, azok mind önként adták magukat, jelentős hányaduknak meg fizetett, lusta udvarolni, időhúzásnak tartja, ha nem akarja a lányt feleségül venni.*
- Remélem, hogy igazad van. ~Tulajdonképpen édesen idealista vagy, cicám.~
1734. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-01-10 22:33:57
Üzenet elküldve: 2019-01-10 22:33:57
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Indulós//
- Tudod, hogy belemennék - * vigyorodik el egészen közel hajolva Dramhoz, annyira, hogy a férfi érezheti a lány bőrének szappanos illatát és azt a gyümölcsét, amit pár pillanattal ezelőtt pusztított el, majd hiretlen felpattan a szelebúrdikshug és keringőtartást vesz fel, úgy, ahogy az oktatók tanították neki. * - Sőt! Úgy megtáncoltatnám, hogy beleszédül! - * néhányszor megfordul szabályos lépésekben, majd pukedlizik, ügyetlenül oda sem figyelve, ruhaszegély helyett csak a palástja végét emelve meg. *
- TÉNYLEG? Jaj Drammy, jaja a szívem - * mellkasára teszi kezét, szemei csillognak az izgalomtól * - olyan érzés ez, mint mikor veled vagyok! Annyira nagyon izgatott lettem, úgy ver a szívem, menten kimegy a helyéről, hát végre igaz lesz? - * mióta várja ezt a napot, így érthető, hogy mindent színészi pontossággal reagál túl. A ló is mellette ránéz, hogy mi ez a sok hadonászás, hadakozás van-e kell e futni vagy ehet tovább? *
- Tudod, hogy belemennék - * vigyorodik el egészen közel hajolva Dramhoz, annyira, hogy a férfi érezheti a lány bőrének szappanos illatát és azt a gyümölcsét, amit pár pillanattal ezelőtt pusztított el, majd hiretlen felpattan a szelebúrdikshug és keringőtartást vesz fel, úgy, ahogy az oktatók tanították neki. * - Sőt! Úgy megtáncoltatnám, hogy beleszédül! - * néhányszor megfordul szabályos lépésekben, majd pukedlizik, ügyetlenül oda sem figyelve, ruhaszegély helyett csak a palástja végét emelve meg. *
- TÉNYLEG? Jaj Drammy, jaja a szívem - * mellkasára teszi kezét, szemei csillognak az izgalomtól * - olyan érzés ez, mint mikor veled vagyok! Annyira nagyon izgatott lettem, úgy ver a szívem, menten kimegy a helyéről, hát végre igaz lesz? - * mióta várja ezt a napot, így érthető, hogy mindent színészi pontossággal reagál túl. A ló is mellette ránéz, hogy mi ez a sok hadonászás, hadakozás van-e kell e futni vagy ehet tovább? *
1733. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-01-10 20:26:46
Üzenet elküldve: 2019-01-10 20:26:46
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
//A pestis - gyógymód//
*Már messziről integet az árus, láthatóan összepakolva és rendezetten, bár a kinézetéről sok jó még mindig nem mondható el. Kissé talán megviseltebb, mint előző nap, s mellett ott sorakozik a család is megszeppenten.*
- Itt vagyunk! Már azt hittük nem jöttök! *Mosolyodik el, jóval barátságosabb kinézettel, mint előző nap.* Ő itt a legkisebb, Luki, ő a középső, Narvin, ő a legnagyobb, Orat. *Mutatja be a gyerekeket, egy apró kislány és két fiú.*
- Ő pedig a feleségem, Dora. *Az asszony is bátortalanul integet, kezében szorongatva apró kis batyuját, ahogy a kislány kezében egy csuhébaba látható. Vidám családnak tűnik, bár most korántsem boldogak. Változó jelleggel betegedtek meg, talán a középső fiú néz ki a legrosszabbul, lehet játék közben kaphatta el a kórt. Ha Dora és Estan odaérnek a kocsival, a férfi készséggel segédkezik a felpakolásban, jócskán akad mit rakodni, eltarthat egy darabig. Persze, ha a lányok is segítenek, ahogyan az asszony és a gyerekek is, hamar meglesznek, s amint végeznek, indulhatnak is vissza, ahol Dora és Estan meg akarja kezdeni kísérleteit.*
*Már messziről integet az árus, láthatóan összepakolva és rendezetten, bár a kinézetéről sok jó még mindig nem mondható el. Kissé talán megviseltebb, mint előző nap, s mellett ott sorakozik a család is megszeppenten.*
- Itt vagyunk! Már azt hittük nem jöttök! *Mosolyodik el, jóval barátságosabb kinézettel, mint előző nap.* Ő itt a legkisebb, Luki, ő a középső, Narvin, ő a legnagyobb, Orat. *Mutatja be a gyerekeket, egy apró kislány és két fiú.*
- Ő pedig a feleségem, Dora. *Az asszony is bátortalanul integet, kezében szorongatva apró kis batyuját, ahogy a kislány kezében egy csuhébaba látható. Vidám családnak tűnik, bár most korántsem boldogak. Változó jelleggel betegedtek meg, talán a középső fiú néz ki a legrosszabbul, lehet játék közben kaphatta el a kórt. Ha Dora és Estan odaérnek a kocsival, a férfi készséggel segédkezik a felpakolásban, jócskán akad mit rakodni, eltarthat egy darabig. Persze, ha a lányok is segítenek, ahogyan az asszony és a gyerekek is, hamar meglesznek, s amint végeznek, indulhatnak is vissza, ahol Dora és Estan meg akarja kezdeni kísérleteit.*
1732. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-01-10 20:07:20
Üzenet elküldve: 2019-01-10 20:07:20
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
//Az üllő dolga//
//Kovácsnézőben//
*Laor őszintén reméli, hogy Pash némasága nem annak jele, hogy Ririhez hasonlóan maga alatt van a történtek miatt. Ha így lenne, akkor inkább valami más megélhetés után kéne néznie. A földeken mindig elkel a dolgos kéz, de ha jól vág az esze, akár a kancellár is a szárnyai alá veheti. Bár Pash lányos arcát nézve, és a vén bakkecske kedvteléseit ismerve, ez talán nem lenne az igazi. Pashnak valószínűleg nem. A kérdésére azért csak becsatlakozik a beszélgetésbe. Első látásra valóban finom munkának tűnik az az alkarvédő, és az artheniori kovács hírét ismerve bizonyos, hogy használatban sem okozna csalódást.*
- Persze, tartsd csak meg.
*Ennyi igazán kijár neki a zsákmányból. A rövid kis zsákmányból.*
- Úgy látom, hogy jól választottál.
*Ririt kicsit nehezebb kiragadni a letargiájából, de ezen Laor nem csodálkozik. Az is valami, hogy reagál arra, amikor a figyelmét próbálja elterelni a gondolatairól.*
- Úgy hírlik, igen. Én még nem jártam ott, de az tény, hogy ismét lakják a falut. És ha igazak a szóbeszédek, akkor tündérek.
*Talán ha Riri említette volna, hogy szeretné megnézni a helyet, tehettek volna egy kis kitérőt. Így viszont tovább zötyöghetnek a kordén a Vashegy felé. Elnéz előre, az igásló feje felett, aminek mintha még a fülei is kajlák lennének.*
- Mi legyen a neve? *bök a ló felé* Ismertem egy tündért, kereskedő volt, a Vashegyen élt. Neki egy szamara volt, azon szállította a portékáit, és ha felült a hátára, nem érezhette magát olyan vészesen magasan, mint egy ló hátán. Azt hiszem... azt hiszem, talán Lordnak hívták. Mármint a csacsit.
*Még mindig nem adja fel, hogy Riri ne az orrát lógatva tegye meg az egész utat. Bár lehet, hogy ha jobban ismerné a tündért, akkor inkább hagynia kéne, hadd dolgozza fel a történteket. Az osztozkodásról neki most nem beszél. Mivel igenis segítségükre lehetett volna, ha nem esküszik minden össze ellenük, ugyanúgy járhat neki, mint a többieknek. Más kérdés, hogy Riri talán jobban örülne könyveknek, ha a Könyvtárig is eljutottak volna. Meg aztán érzi, hogy ezt még nem kéne erőltetnie. Szinte biztosra veszi, hogy a kordé rakományán Riri majdhogynem látja a segédek vérét.*
//Kovácsnézőben//
*Laor őszintén reméli, hogy Pash némasága nem annak jele, hogy Ririhez hasonlóan maga alatt van a történtek miatt. Ha így lenne, akkor inkább valami más megélhetés után kéne néznie. A földeken mindig elkel a dolgos kéz, de ha jól vág az esze, akár a kancellár is a szárnyai alá veheti. Bár Pash lányos arcát nézve, és a vén bakkecske kedvteléseit ismerve, ez talán nem lenne az igazi. Pashnak valószínűleg nem. A kérdésére azért csak becsatlakozik a beszélgetésbe. Első látásra valóban finom munkának tűnik az az alkarvédő, és az artheniori kovács hírét ismerve bizonyos, hogy használatban sem okozna csalódást.*
- Persze, tartsd csak meg.
*Ennyi igazán kijár neki a zsákmányból. A rövid kis zsákmányból.*
- Úgy látom, hogy jól választottál.
*Ririt kicsit nehezebb kiragadni a letargiájából, de ezen Laor nem csodálkozik. Az is valami, hogy reagál arra, amikor a figyelmét próbálja elterelni a gondolatairól.*
- Úgy hírlik, igen. Én még nem jártam ott, de az tény, hogy ismét lakják a falut. És ha igazak a szóbeszédek, akkor tündérek.
*Talán ha Riri említette volna, hogy szeretné megnézni a helyet, tehettek volna egy kis kitérőt. Így viszont tovább zötyöghetnek a kordén a Vashegy felé. Elnéz előre, az igásló feje felett, aminek mintha még a fülei is kajlák lennének.*
- Mi legyen a neve? *bök a ló felé* Ismertem egy tündért, kereskedő volt, a Vashegyen élt. Neki egy szamara volt, azon szállította a portékáit, és ha felült a hátára, nem érezhette magát olyan vészesen magasan, mint egy ló hátán. Azt hiszem... azt hiszem, talán Lordnak hívták. Mármint a csacsit.
*Még mindig nem adja fel, hogy Riri ne az orrát lógatva tegye meg az egész utat. Bár lehet, hogy ha jobban ismerné a tündért, akkor inkább hagynia kéne, hadd dolgozza fel a történteket. Az osztozkodásról neki most nem beszél. Mivel igenis segítségükre lehetett volna, ha nem esküszik minden össze ellenük, ugyanúgy járhat neki, mint a többieknek. Más kérdés, hogy Riri talán jobban örülne könyveknek, ha a Könyvtárig is eljutottak volna. Meg aztán érzi, hogy ezt még nem kéne erőltetnie. Szinte biztosra veszi, hogy a kordé rakományán Riri majdhogynem látja a segédek vérét.*
1731. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-01-10 09:32:52
Üzenet elküldve: 2019-01-10 09:32:52
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Háztűznéző//
- Jah, őő, hát igen. Kagan Thargodar az apám.
*Válaszolja Troddnak, elnyomva az ingert, hogy vakargatni kezdje a fejét, hogy valami frappánsabbat tudjon válaszolni. Így aztán nemcsak a fejvakarás, de a frappáns válasz is elmarad.*
- Nem bácsi, köszönöm. Mennem kell haza, mindjárt esteledik.
*Eljátszik megint a gondolattal, hogy nem megy haza, hanem mondjuk Effy házában alszik, de aztán arra az elhatározásra jut, hogy pont Effy miatt nem teheti ezt meg. Megígérte neki, hogy siet, már így is túl sokáig beszélgetett a kancellárral, meg ezekkel a népekkel is.*
- Titeket sem akarlak feltartani.
*Anyjának volt egy ölebe, az minden étkezésnél ott ült a lábánál és szomorú szemekkel, kérlelőn nézett rá, így a bácsi kérlelő tekintetét is figyelmen kívül tudja hagyni. Illetve egy fáradt mosollyal reagál. Mert tényleg fáradt, igazából egy dolog lebeg a szeme előtt és az az ágya meg a paplanja és a párnája.*
- Viszontlátásra. Jobbulást a barátotoknak
*Már az óriásnak, aki vérzik. Utolsót még mosolyog, aztán indul is elfelé, párszor még visszanéz, aztán eltűnik az ösvény egy kanyarulatában.*
- Jah, őő, hát igen. Kagan Thargodar az apám.
*Válaszolja Troddnak, elnyomva az ingert, hogy vakargatni kezdje a fejét, hogy valami frappánsabbat tudjon válaszolni. Így aztán nemcsak a fejvakarás, de a frappáns válasz is elmarad.*
- Nem bácsi, köszönöm. Mennem kell haza, mindjárt esteledik.
*Eljátszik megint a gondolattal, hogy nem megy haza, hanem mondjuk Effy házában alszik, de aztán arra az elhatározásra jut, hogy pont Effy miatt nem teheti ezt meg. Megígérte neki, hogy siet, már így is túl sokáig beszélgetett a kancellárral, meg ezekkel a népekkel is.*
- Titeket sem akarlak feltartani.
*Anyjának volt egy ölebe, az minden étkezésnél ott ült a lábánál és szomorú szemekkel, kérlelőn nézett rá, így a bácsi kérlelő tekintetét is figyelmen kívül tudja hagyni. Illetve egy fáradt mosollyal reagál. Mert tényleg fáradt, igazából egy dolog lebeg a szeme előtt és az az ágya meg a paplanja és a párnája.*
- Viszontlátásra. Jobbulást a barátotoknak
*Már az óriásnak, aki vérzik. Utolsót még mosolyog, aztán indul is elfelé, párszor még visszanéz, aztán eltűnik az ösvény egy kanyarulatában.*
1730. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-01-09 22:53:45
Üzenet elküldve: 2019-01-09 22:53:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Indulós//
- Vannak hibák, amik az életedbe kerülhetnek, húgom. A járatlan ösvény nem csak izgalmakat, de veszélyeket is rejt. Vagy te örömmel sétálnál be egy medve karjába? * Él a lehetőséggel, hogy kiforgassa a húga által használt hasonlatot. Nézi, ahogy testvére felpattan, de ő még nem tesz így, inkább ráérősen befejezi az evést. Amúgy se szeret enni, és beszélni egyszerre, úgyhogy jól is jön ez a kis szünet. A kérdés megválaszolása előtt lenyeli a gondosan megrágott falatot, majd bólint. *
- Ha minden igaz, közelebb, mint hinnéd. Alighanem lassan ott leszünk. * Feleli, és elnéz a távolba, mintha látná maga előtt a célt, de amúgy nem nagyon tudja, hogy mennyi idő lehet. Térképet kapott, meg jó útmutatást, az alapján vezeti testvérét, de abban sem biztos, hogy nem tévedtek el. *
- Várod már, mi? * Teszi fel a kérdést somolyogva, mert igazából ő is nagyon izgatott. *
- Vannak hibák, amik az életedbe kerülhetnek, húgom. A járatlan ösvény nem csak izgalmakat, de veszélyeket is rejt. Vagy te örömmel sétálnál be egy medve karjába? * Él a lehetőséggel, hogy kiforgassa a húga által használt hasonlatot. Nézi, ahogy testvére felpattan, de ő még nem tesz így, inkább ráérősen befejezi az evést. Amúgy se szeret enni, és beszélni egyszerre, úgyhogy jól is jön ez a kis szünet. A kérdés megválaszolása előtt lenyeli a gondosan megrágott falatot, majd bólint. *
- Ha minden igaz, közelebb, mint hinnéd. Alighanem lassan ott leszünk. * Feleli, és elnéz a távolba, mintha látná maga előtt a célt, de amúgy nem nagyon tudja, hogy mennyi idő lehet. Térképet kapott, meg jó útmutatást, az alapján vezeti testvérét, de abban sem biztos, hogy nem tévedtek el. *
- Várod már, mi? * Teszi fel a kérdést somolyogva, mert igazából ő is nagyon izgatott. *
1729. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-01-09 20:39:05
Üzenet elküldve: 2019-01-09 20:39:05
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Menekültek – Gyógymód//
- Az már biztos! *somolyog magában, nem tisztázva, pontosan min is lovagolva tett szert ekkora tudásra és tapasztalatra* Ha akarod, taníthatok neked ezt-azt! *kacsint a lányra, továbbra is a kétértelműség jegyében.*
- Kalaptrükk? *kérdez vissza felvont szemöldökkel, de gyakorlatilag a szó végét sincs ideje kimondani, Dora máris gyakorlati bemutatót tart neki. Bár nem mondaná ki hangosan, el kell ismernie, látványos a produkció. ~Talán mégsem reménytelen eset...~ töpreng magában a lányt bámulva. A mutatvány végeztével gondolkodik rajta, hogy egy aranyat dobjon a felé nyújtott kalapba, ahogy a szórakoztatásból élő naplopóknak szokás, ám nem akarja megsérteni a lányt, így végül csak egy hosszú, kitartott füttyel jutalmazza a trükköt.*
- Nem rossz! *válaszol végül a tőle telhető legnagyobb bókkal, ahogy szép lassan irányítgatja a szekeret. Bár vannak hasonlóságok a kettő közt, azért a kocsihajtás közel sem ugyanolyan, mint a lovaglás, és neki csak az utóbbiban van bőséges tapasztalata. Ennek ellenére azért sikerül többé-kevésbé tartania a tempót, míg magában Dora szavain mereng.*
- Hát ezt sajnos jól látod! *jegyzi meg a probléma kapcsán. ~Ha mi nem oldjuk meg, nem valószínű, hogy meg lesz oldva...~ gondolja magában. Be kell látnia, ami csak unaloműző elfoglaltságként kezdődött a számára, most már valamennyire komolyan foglalkoztatja és szeretne mihamarabb megoldást találni a betegségre. ~Lehetőleg még azelőtt, hogy mindenki elkapná!~ aggódik a saját testi épségéért is. Ha az árus rusnya keléseire gondol, még mindig kirázza a hideg.*
- Igen, szép temetés volt! *hoz össze valami válaszfélét, csak fél füllel figyelve oda Dora szavaira, feltételezve, hogy ő is ott látta csak Leandanát. ~Kár, hogy már nem él és nem tud segíteni nekünk!~ sajnálkozik, ahogy egyre közelebb érnek a piachoz.*
//A piacon//
*A kocsihajtás itt válik csak igazán érdekessé, ahogy a sok járókelő közt kell átevickélnie*
- Utat! Félre! Engedjenek át! *kiabálja párszor menet közben, amikor egy-két figyelmetlen vásárló nem akar elkotródni az útjából, ám viszonylag könnyen tudja követnie a lányt.*
- Jól sejted, mondanod se kell! *mormolja halkan, ahogy épp próbálja elkerülni az ütközést pár újabb eszetlen egyénnel. Végül megáll a pult mellett, ahol a lány mutatja, és még a szekér tetejéről fürkészi a tömeget az árus után. Hamar ki is szúrja, és az érintkezést kerülendő, egy újabb füttyel hívja fel magára a lány figyelmét.*
- Ott van! *mutatja kezével is az irányt, amerre az árust látja, remélve, hogy Dora is követni tudja a kézmozdulatot.*
A hozzászólás írója (Estanellaria Dwirinthalen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.01.09 20:48:01
- Az már biztos! *somolyog magában, nem tisztázva, pontosan min is lovagolva tett szert ekkora tudásra és tapasztalatra* Ha akarod, taníthatok neked ezt-azt! *kacsint a lányra, továbbra is a kétértelműség jegyében.*
- Kalaptrükk? *kérdez vissza felvont szemöldökkel, de gyakorlatilag a szó végét sincs ideje kimondani, Dora máris gyakorlati bemutatót tart neki. Bár nem mondaná ki hangosan, el kell ismernie, látványos a produkció. ~Talán mégsem reménytelen eset...~ töpreng magában a lányt bámulva. A mutatvány végeztével gondolkodik rajta, hogy egy aranyat dobjon a felé nyújtott kalapba, ahogy a szórakoztatásból élő naplopóknak szokás, ám nem akarja megsérteni a lányt, így végül csak egy hosszú, kitartott füttyel jutalmazza a trükköt.*
- Nem rossz! *válaszol végül a tőle telhető legnagyobb bókkal, ahogy szép lassan irányítgatja a szekeret. Bár vannak hasonlóságok a kettő közt, azért a kocsihajtás közel sem ugyanolyan, mint a lovaglás, és neki csak az utóbbiban van bőséges tapasztalata. Ennek ellenére azért sikerül többé-kevésbé tartania a tempót, míg magában Dora szavain mereng.*
- Hát ezt sajnos jól látod! *jegyzi meg a probléma kapcsán. ~Ha mi nem oldjuk meg, nem valószínű, hogy meg lesz oldva...~ gondolja magában. Be kell látnia, ami csak unaloműző elfoglaltságként kezdődött a számára, most már valamennyire komolyan foglalkoztatja és szeretne mihamarabb megoldást találni a betegségre. ~Lehetőleg még azelőtt, hogy mindenki elkapná!~ aggódik a saját testi épségéért is. Ha az árus rusnya keléseire gondol, még mindig kirázza a hideg.*
- Igen, szép temetés volt! *hoz össze valami válaszfélét, csak fél füllel figyelve oda Dora szavaira, feltételezve, hogy ő is ott látta csak Leandanát. ~Kár, hogy már nem él és nem tud segíteni nekünk!~ sajnálkozik, ahogy egyre közelebb érnek a piachoz.*
//A piacon//
*A kocsihajtás itt válik csak igazán érdekessé, ahogy a sok járókelő közt kell átevickélnie*
- Utat! Félre! Engedjenek át! *kiabálja párszor menet közben, amikor egy-két figyelmetlen vásárló nem akar elkotródni az útjából, ám viszonylag könnyen tudja követnie a lányt.*
- Jól sejted, mondanod se kell! *mormolja halkan, ahogy épp próbálja elkerülni az ütközést pár újabb eszetlen egyénnel. Végül megáll a pult mellett, ahol a lány mutatja, és még a szekér tetejéről fürkészi a tömeget az árus után. Hamar ki is szúrja, és az érintkezést kerülendő, egy újabb füttyel hívja fel magára a lány figyelmét.*
- Ott van! *mutatja kezével is az irányt, amerre az árust látja, remélve, hogy Dora is követni tudja a kézmozdulatot.*
A hozzászólás írója (Estanellaria Dwirinthalen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.01.09 20:48:01
1728. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-01-09 18:12:36
Üzenet elküldve: 2019-01-09 18:12:36
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 745
OOC üzenetek: 260
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 745
OOC üzenetek: 260
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Effy birtoka//
*Feszült figyelemmel kíséri nyomon a tojás szétválasztását és ami még jobban meglepi, hogy működik is. Örömteli mosollyal konstatálja a tényt és amíg Kagaenae keresgél, addig a végeredményt és az eszközt is újra szemügyre véve, hogy legközelebb már tudja mit kell tennie. Nem tűnik amúgy nehéz dolognak, inkább csak úgy az, hogy tökéletesen semmilyen tudással próbálnak mindent kitalálni.*
- Paplant felhúzni olyan nehéz?
*Kérdez vissza csodálkozva, közvetlenül utána pedig visszafogottan vigyorog a figyelemelterelés részre. Természetesen csak egy dologra tud gondolni, ami az ő koncentrációját is gyakorta könnyen megzavarja.*
- Tudomásom szerint nem volt ott házasság, hanem Nairadát az apja nevelte egyedül. Biztos nem lehetett könnyű egyiküknek sem.
*A félvérek dolga eleve nem könnyű, akkor sem, ha az emberek jóval elfogadóbbak, mint azt bárki gondolná. Relael nem lenne a helyükben, főleg nemesi körökben lehet ez nehéz.*
- Hát, mikor megérkeztem jóformán csak nem illetlenkedtek a társaság előtt, de majdnem. Aleimord húga, mint valami kiéhezett őrült szuka mászott rá testvérére, aki nem túlzottan ellenkezett vagy bánta a közeledést. Aleimord meg, hát nem is tudom, volt valami taszító a tekintetében. Tudod mire gondolok...
*Sokat sejtetően megemeli szemöldökeit. Nagyjából ekkortájt csenghet fel Garik hangja, mire Relael szokatlanul Aenaere pillant, hogy vajon várt valami furcsa szerzett vendéget, vagy ki lehet a hang forrásának tulajdonosa. Kicsit csóválja a fejét ezen, de érdekesnek találja a helyzetet.*
- Furcsa népek mindenhol vannak...
*Állapítja meg magában halkan, majd megvárja, hogy Aenae elinduljon vagy reagáljon valamit. Ha a fiatal topázszemű kisétál természetesen követi őt, mert sosem lehet tudni és ketten még mindig jobb, mint egyedül.*
//Effy birtoka//
*Feszült figyelemmel kíséri nyomon a tojás szétválasztását és ami még jobban meglepi, hogy működik is. Örömteli mosollyal konstatálja a tényt és amíg Kagaenae keresgél, addig a végeredményt és az eszközt is újra szemügyre véve, hogy legközelebb már tudja mit kell tennie. Nem tűnik amúgy nehéz dolognak, inkább csak úgy az, hogy tökéletesen semmilyen tudással próbálnak mindent kitalálni.*
- Paplant felhúzni olyan nehéz?
*Kérdez vissza csodálkozva, közvetlenül utána pedig visszafogottan vigyorog a figyelemelterelés részre. Természetesen csak egy dologra tud gondolni, ami az ő koncentrációját is gyakorta könnyen megzavarja.*
- Tudomásom szerint nem volt ott házasság, hanem Nairadát az apja nevelte egyedül. Biztos nem lehetett könnyű egyiküknek sem.
*A félvérek dolga eleve nem könnyű, akkor sem, ha az emberek jóval elfogadóbbak, mint azt bárki gondolná. Relael nem lenne a helyükben, főleg nemesi körökben lehet ez nehéz.*
- Hát, mikor megérkeztem jóformán csak nem illetlenkedtek a társaság előtt, de majdnem. Aleimord húga, mint valami kiéhezett őrült szuka mászott rá testvérére, aki nem túlzottan ellenkezett vagy bánta a közeledést. Aleimord meg, hát nem is tudom, volt valami taszító a tekintetében. Tudod mire gondolok...
*Sokat sejtetően megemeli szemöldökeit. Nagyjából ekkortájt csenghet fel Garik hangja, mire Relael szokatlanul Aenaere pillant, hogy vajon várt valami furcsa szerzett vendéget, vagy ki lehet a hang forrásának tulajdonosa. Kicsit csóválja a fejét ezen, de érdekesnek találja a helyzetet.*
- Furcsa népek mindenhol vannak...
*Állapítja meg magában halkan, majd megvárja, hogy Aenae elinduljon vagy reagáljon valamit. Ha a fiatal topázszemű kisétál természetesen követi őt, mert sosem lehet tudni és ketten még mindig jobb, mint egyedül.*
1727. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-01-09 10:45:46
Üzenet elküldve: 2019-01-09 10:45:46
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Háztűznéző//
* Az óriás mérges, de leginkább magára az, mert ügyetlenségével most elkezdi hátráltatni a munkát. Nem szereti az ilyet, azt kedveli, ha minden megy rendesen, és halad a munka. *
- Nagyon sajnálom. * Jelenti ki, és látszik rajta, hogy tényleg így érez, tényleg bánja a dolgot. De ugyanakkor jól esik neki, hogy a többiek törődnek vele, már-már családias a hangulat a kis csapattal. *
- Köszönöm, de megoldom. Lemosom a pataknál, nem kell vizet hozni. Egy rongyot is viszek magammal, hogy bekössem. * Mosolyt erőltet az arcára, és ahogy mondta, el is indul a szekér felé ha nem hátráltatják, hogy kerítsen magának valamit. Ha nem talál, akkor jó lesz a ruhája is, de szerencsére nem kell tovább tépnie a viseletét, talál ott magának való rongyot. Ha még mindig engedik, akkor indul is a folyó felé, és út közben elkezdi kiszedegetni a szálkákat, legalábbis igyekszik, mert nagyon fájnak, bár ezzel csak néhány helyen jobban kezd vérezni. Lehet, hogy mégis hallgatni kellene az öregre, aki olyan tapasztalt, de ez későn jut az eszébe. Ha viszont nem engedik, hogy bármit hozzon, akkor kénytelen ott maradni, nem akar akadékoskodni, viszont ez esetben is elkezdi kiszedegetni a szálkákat, ugyan olyan eredménnyel. *
* Az óriás mérges, de leginkább magára az, mert ügyetlenségével most elkezdi hátráltatni a munkát. Nem szereti az ilyet, azt kedveli, ha minden megy rendesen, és halad a munka. *
- Nagyon sajnálom. * Jelenti ki, és látszik rajta, hogy tényleg így érez, tényleg bánja a dolgot. De ugyanakkor jól esik neki, hogy a többiek törődnek vele, már-már családias a hangulat a kis csapattal. *
- Köszönöm, de megoldom. Lemosom a pataknál, nem kell vizet hozni. Egy rongyot is viszek magammal, hogy bekössem. * Mosolyt erőltet az arcára, és ahogy mondta, el is indul a szekér felé ha nem hátráltatják, hogy kerítsen magának valamit. Ha nem talál, akkor jó lesz a ruhája is, de szerencsére nem kell tovább tépnie a viseletét, talál ott magának való rongyot. Ha még mindig engedik, akkor indul is a folyó felé, és út közben elkezdi kiszedegetni a szálkákat, legalábbis igyekszik, mert nagyon fájnak, bár ezzel csak néhány helyen jobban kezd vérezni. Lehet, hogy mégis hallgatni kellene az öregre, aki olyan tapasztalt, de ez későn jut az eszébe. Ha viszont nem engedik, hogy bármit hozzon, akkor kénytelen ott maradni, nem akar akadékoskodni, viszont ez esetben is elkezdi kiszedegetni a szálkákat, ugyan olyan eredménnyel. *
1726. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-01-09 09:55:10
Üzenet elküldve: 2019-01-09 09:55:10
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Cshálád//
* A fiúval bármit lehetne fogatni, lepkét, galambot, még akár tolvajt is, mivel annyira megörül az ígéretnek, amit Karheia tett neki. A lány arcának vörösségével nem igazán tud foglalkozni érdemben, mert elméjében már amúgy is barátságos tüzek nyaldossák a lány testét, így igazán fel sem tűnik neki arcpírja, amikor forgolódva keresi a tekintetét.
A betegség alattomos bestia, megtámadja a fiút, és eleddig egész jól volt, most azonban már egy egyszerű művelet is kész katasztrófa, pedig elméletben le tud szállni, a gyakorlati kivitelezés azonban némi bökkenővel jár együtt. Karheia pedig képtelen rá, hogy a gyereket megtartsa, ez persze Prexinek nem tűnik fel, hiszen nem is célja a másokra szorulás. ~ Miért nem működik a ló? ~ gondolja bágyadt pislogások közepette, mialatt oldalra lendül tökéletes lelki nyugalommal.
Feje Nozarin vállát éri, Prexinek ez természetesen nem esik jól, de szava sem lehet, bár furcsállja, hogy a férfi homlokon vállazta, elvégre semmi rosszat nem tett, amivel az ilyen bánásmódot kiérdemelte volna. A fiú egy ideig súlytalannak érzi magát, készülne a járásra, de erre nem lesz szükség, mert sózsáknak titulálva Nozarin megragadva viszi őt. ~ Szegény paci ~ pillant Csatangló fenséges alakjára, majd bágyadtan integet neki, miközben Karheia kiköti az állatot. ~ Nem jöhet csokit enni ~ gondolja elkeseredetten, bár talán a lovak nem is szeretik, de Prexi szívesen adna neki. Szája kiszárad, és nyel egy fájdalmasat, majd behunyja a szemeit, és ha Nozarinnak állati nagy mázlija van, akkor a fiú orrából csordogáló takony nem keni össze semmijét. Ha meg igen, akkor sem igazán számít egy kis gyerektakony egy olyan nagy hősnek, aki tűzpókokkal és lichekkel küzd. Bizonyára öntötte már el nagyobb trutyi is a férfit, mint Prexi orrváladéka.
Lehunyt szemei okán, inkább csak hallja a körülötte lévő eseményeket, miközben lazán elköhinti néha magát, meg fájdalmas nyeléseket produkálva igyekszik túlélni a betegségét. Fáj a feje, és olyan piszkosul erőtlennek érzi magát, hogy nagyon már csokit enni sincs kedve, hiszen az is rendkívül megerőltető vállalkozás lenne.
Egy határozottabb utasításra Prexi bágyadt tekintettel kinyitja szemeit, és Karheiára néz, majd kitátja a száját, hogy valami láz lehúzó akármik kerüljenek befelé. *
- Köszönöm - * suttogja fáradtan, aztán szipog egyet, taknyát vissza tartván, és rágcsálni kezdi a szájában lévő borzalmas, pépes növényt. Sikerül lenyelnie, fintorogna, de túl fáradt hozzá. Nozarin szavai nem igazán tetszenek neki, mármint az, hogy költeni akar rá. ~ Megadom az utolsó aranyig ~ gondolja, de nincs olyan állapotban, hogy nagyon beszélni akarjon. Azt, hogy Karheia is egy rakat pénzt adott ki érte, fel sem fogta, pedig akkor még szánalmasabban érezhetné magát. Ez a nap egyre jobb és jobb lesz. *
* A fiúval bármit lehetne fogatni, lepkét, galambot, még akár tolvajt is, mivel annyira megörül az ígéretnek, amit Karheia tett neki. A lány arcának vörösségével nem igazán tud foglalkozni érdemben, mert elméjében már amúgy is barátságos tüzek nyaldossák a lány testét, így igazán fel sem tűnik neki arcpírja, amikor forgolódva keresi a tekintetét.
A betegség alattomos bestia, megtámadja a fiút, és eleddig egész jól volt, most azonban már egy egyszerű művelet is kész katasztrófa, pedig elméletben le tud szállni, a gyakorlati kivitelezés azonban némi bökkenővel jár együtt. Karheia pedig képtelen rá, hogy a gyereket megtartsa, ez persze Prexinek nem tűnik fel, hiszen nem is célja a másokra szorulás. ~ Miért nem működik a ló? ~ gondolja bágyadt pislogások közepette, mialatt oldalra lendül tökéletes lelki nyugalommal.
Feje Nozarin vállát éri, Prexinek ez természetesen nem esik jól, de szava sem lehet, bár furcsállja, hogy a férfi homlokon vállazta, elvégre semmi rosszat nem tett, amivel az ilyen bánásmódot kiérdemelte volna. A fiú egy ideig súlytalannak érzi magát, készülne a járásra, de erre nem lesz szükség, mert sózsáknak titulálva Nozarin megragadva viszi őt. ~ Szegény paci ~ pillant Csatangló fenséges alakjára, majd bágyadtan integet neki, miközben Karheia kiköti az állatot. ~ Nem jöhet csokit enni ~ gondolja elkeseredetten, bár talán a lovak nem is szeretik, de Prexi szívesen adna neki. Szája kiszárad, és nyel egy fájdalmasat, majd behunyja a szemeit, és ha Nozarinnak állati nagy mázlija van, akkor a fiú orrából csordogáló takony nem keni össze semmijét. Ha meg igen, akkor sem igazán számít egy kis gyerektakony egy olyan nagy hősnek, aki tűzpókokkal és lichekkel küzd. Bizonyára öntötte már el nagyobb trutyi is a férfit, mint Prexi orrváladéka.
Lehunyt szemei okán, inkább csak hallja a körülötte lévő eseményeket, miközben lazán elköhinti néha magát, meg fájdalmas nyeléseket produkálva igyekszik túlélni a betegségét. Fáj a feje, és olyan piszkosul erőtlennek érzi magát, hogy nagyon már csokit enni sincs kedve, hiszen az is rendkívül megerőltető vállalkozás lenne.
Egy határozottabb utasításra Prexi bágyadt tekintettel kinyitja szemeit, és Karheiára néz, majd kitátja a száját, hogy valami láz lehúzó akármik kerüljenek befelé. *
- Köszönöm - * suttogja fáradtan, aztán szipog egyet, taknyát vissza tartván, és rágcsálni kezdi a szájában lévő borzalmas, pépes növényt. Sikerül lenyelnie, fintorogna, de túl fáradt hozzá. Nozarin szavai nem igazán tetszenek neki, mármint az, hogy költeni akar rá. ~ Megadom az utolsó aranyig ~ gondolja, de nincs olyan állapotban, hogy nagyon beszélni akarjon. Azt, hogy Karheia is egy rakat pénzt adott ki érte, fel sem fogta, pedig akkor még szánalmasabban érezhetné magát. Ez a nap egyre jobb és jobb lesz. *
1725. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-01-09 04:39:15
Üzenet elküldve: 2019-01-09 04:39:15
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 696
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 696
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Háztűznéző//
*Jól haladnak a pörkölttel. Lassan kész lesz. A háznak még kell idő. Ha többen lennének az volna az igazi. Trodd se így képzelte. Inkább úgy, hogy összegyűlik jó sok ember, kalácsfalváról is páran, jönnek zenészek is és egy mulatság közben épül a ház. A sár megtaposása ahonnan Trodd jött ilyen mulatozás keretében történt. A kisasszonynak feltett kérdésre mikor választ kap bólint.*
-Nem vagyok én úr elég a Trodd. A kisasszony is a család tagja?
*Ezt eddig nem tudta. Mindenesetre nem tetszik neki valóban, de van benne elég jólneveltség, hogy megtartsa magának a véleményét. Ha most mondaná az bántás lenne és nincs baja egyébként a lánnyal csak túl nagy felelősséget kapott. Waldran legalább tharg. Méghozzá a régiek közül. De, hogy van-e olyan vezér mint Kagan volt, azt nem tudja. Harcosnak harcos, de nem csak arról van szó. A vezér nem csak az élőholtaktól, meg a démonoktól meg egyebektől védte meg őket. Jó bíró is volt és tisztességes ítéleteket hozott. A földjeit kegyesen osztogatta azoknak akik megérdemlik és a városiakat is távol tartotta tőlük. Nem jó idők ezek. Az óriás sérülésére felfigyel. Sfetts bácsi kérésére meg magához mérten hamar, de a szokásos megfontoltságával reagál. Valószínűleg ha a fél karja szakadt volna le Grotg-nak, Trodd akkor se idegeskedne.*
-Én a pörköltet nézem. Learon van rongy a szekéren azt hiszem és hozzál már vizet is. Ez mindjárt kész.
*Teszi még hozzá.*
*Jól haladnak a pörkölttel. Lassan kész lesz. A háznak még kell idő. Ha többen lennének az volna az igazi. Trodd se így képzelte. Inkább úgy, hogy összegyűlik jó sok ember, kalácsfalváról is páran, jönnek zenészek is és egy mulatság közben épül a ház. A sár megtaposása ahonnan Trodd jött ilyen mulatozás keretében történt. A kisasszonynak feltett kérdésre mikor választ kap bólint.*
-Nem vagyok én úr elég a Trodd. A kisasszony is a család tagja?
*Ezt eddig nem tudta. Mindenesetre nem tetszik neki valóban, de van benne elég jólneveltség, hogy megtartsa magának a véleményét. Ha most mondaná az bántás lenne és nincs baja egyébként a lánnyal csak túl nagy felelősséget kapott. Waldran legalább tharg. Méghozzá a régiek közül. De, hogy van-e olyan vezér mint Kagan volt, azt nem tudja. Harcosnak harcos, de nem csak arról van szó. A vezér nem csak az élőholtaktól, meg a démonoktól meg egyebektől védte meg őket. Jó bíró is volt és tisztességes ítéleteket hozott. A földjeit kegyesen osztogatta azoknak akik megérdemlik és a városiakat is távol tartotta tőlük. Nem jó idők ezek. Az óriás sérülésére felfigyel. Sfetts bácsi kérésére meg magához mérten hamar, de a szokásos megfontoltságával reagál. Valószínűleg ha a fél karja szakadt volna le Grotg-nak, Trodd akkor se idegeskedne.*
-Én a pörköltet nézem. Learon van rongy a szekéren azt hiszem és hozzál már vizet is. Ez mindjárt kész.
*Teszi még hozzá.*
1724. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-01-08 23:35:52
Üzenet elküldve: 2019-01-08 23:35:52
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Cshálád//
*Prexiar annyira meggyőzően van jól, mint a Barakk a szakadék mélyében. Nem kell sok ész hozzá, hogy Prexiar nem az arcával kívánja fogni az esést, így hősünknek közbe kell avatkoznia, mielőtt újra a fejére ejtik a gyereket. Sajnos túl jó a szíve, így ő is megijed az események ilyetén alakulására, de nem esik nehezére elkapni a kölyköt, aki kissé vállonfejeli, de a többi részét óvatosan lenyalábolja az állatról.*
-Na, te kis sózsák, megyünk venni neked finom gyógyfűszert. Csak azután kapsz csokit.
*Azt, hogy jövendőbeli felesége mégis milyen ízletes főzeteket csinál, erősen kétli, de Prexiarnak nem lesz választása, mint lenyelni. Ha igazán beteg, úgy se érzi az ízeket, így minden jó neki. Nozarin határozottan bólint a dolgokra, mert fogalma sincs, miket mutogat Karheia. Névről biztos hallotta őket, de nem vajákos és virágot se szokott szedni. Viszont, amíg Karheia ilyen elvonultan etetgeti a kölköt minden létező dologgal, Nozarin aljasul egy puszit csen a nő feje búbjára. Ehhez a mutatványhoz kicsit el kellett húznia Prexiart, akadályozván pár pillanatra, hogy megetessék vele a következő gazszerű valamit, de ha sokat idegeskedik Karheia, maga is belebetegszik.*
-Biztos rengeteg kuruzsló van, de az erődben jobbak az esélyeink szerintem. Gondolom kell neki forró fürdő, meg vastag takaró is, tehát valami szállás. Azt is a thargoknál fogunk kapni. De ha már eddig eljöttünk, gyorsan vásároljunk össze, mondjuk valamit, amitől nem fázik át. És, majd megadom a pénzt, csak éppen nem érem el a zsebem. De, ha leakasztod és megveszel belőle mindent, azt megköszönöm. Herdálhatsz is belőle fahéjra, meg mindenre, amit szeretnél.
*Nem épp a legjobb alkalom, hogy mélykékjeit pajkosan rácsillogtassa Karheiára, de most mit tegyen, érzi a sors kegyetlen fortélyait maga ellen, mint a következő beteg.*
-Veszünk neked fehér köpenyt és te leszel Rheia papnő, a gyermekek védője.
*Diadamas név és végre kitalált valamit, amivel a Rheia becenevet is elültetheti a nő fülébe, jövőbeli használatra.*
A hozzászólás írója (Nozarin Telmikos) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.01.08 23:42:44
*Prexiar annyira meggyőzően van jól, mint a Barakk a szakadék mélyében. Nem kell sok ész hozzá, hogy Prexiar nem az arcával kívánja fogni az esést, így hősünknek közbe kell avatkoznia, mielőtt újra a fejére ejtik a gyereket. Sajnos túl jó a szíve, így ő is megijed az események ilyetén alakulására, de nem esik nehezére elkapni a kölyköt, aki kissé vállonfejeli, de a többi részét óvatosan lenyalábolja az állatról.*
-Na, te kis sózsák, megyünk venni neked finom gyógyfűszert. Csak azután kapsz csokit.
*Azt, hogy jövendőbeli felesége mégis milyen ízletes főzeteket csinál, erősen kétli, de Prexiarnak nem lesz választása, mint lenyelni. Ha igazán beteg, úgy se érzi az ízeket, így minden jó neki. Nozarin határozottan bólint a dolgokra, mert fogalma sincs, miket mutogat Karheia. Névről biztos hallotta őket, de nem vajákos és virágot se szokott szedni. Viszont, amíg Karheia ilyen elvonultan etetgeti a kölköt minden létező dologgal, Nozarin aljasul egy puszit csen a nő feje búbjára. Ehhez a mutatványhoz kicsit el kellett húznia Prexiart, akadályozván pár pillanatra, hogy megetessék vele a következő gazszerű valamit, de ha sokat idegeskedik Karheia, maga is belebetegszik.*
-Biztos rengeteg kuruzsló van, de az erődben jobbak az esélyeink szerintem. Gondolom kell neki forró fürdő, meg vastag takaró is, tehát valami szállás. Azt is a thargoknál fogunk kapni. De ha már eddig eljöttünk, gyorsan vásároljunk össze, mondjuk valamit, amitől nem fázik át. És, majd megadom a pénzt, csak éppen nem érem el a zsebem. De, ha leakasztod és megveszel belőle mindent, azt megköszönöm. Herdálhatsz is belőle fahéjra, meg mindenre, amit szeretnél.
*Nem épp a legjobb alkalom, hogy mélykékjeit pajkosan rácsillogtassa Karheiára, de most mit tegyen, érzi a sors kegyetlen fortélyait maga ellen, mint a következő beteg.*
-Veszünk neked fehér köpenyt és te leszel Rheia papnő, a gyermekek védője.
*Diadamas név és végre kitalált valamit, amivel a Rheia becenevet is elültetheti a nő fülébe, jövőbeli használatra.*
A hozzászólás írója (Nozarin Telmikos) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.01.08 23:42:44
1723. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-01-08 22:41:38
Üzenet elküldve: 2019-01-08 22:41:38
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Effy birtoka//
*Garik rója az utat, az elengedhetetlen kiskocsival mögötte. Terményt már eladta erre a szezonra, így csak ház körüli munkák maradtak, de a fiú nem bánja, igazából szívesen végzi el. Amikor meghallotta, hogy valami Ephemia úrnő birtokára szolgálót keresnek, hát egy percig sem habozott, rögtön elszegődött. Már csak abban reménykedik, hogy valami kókler nem zsebelte be a munkát. ~ Bár ~ gondolja ~ egy ekkora birtokon húsz embernek is akadna. ~ Bólogat értőn, majd elnézi a környező területet, mely elég ápolatlannak és elhanyagoltnak tűnik.*
- Pfej, ezek az uraságok nem értenek a jóhó! Hát a brant eszi ki az udvart a dudvábó! *Méltatlankodva csóválja fejét.*
- Itt aztán van mit csinyáni, csak fizessék is meg! Jó lesz a píz a ház körű, a kerítést is cseréni kéne, szétszaladnak a tikok! *No de nem is elmélkedik tovább, hiszen a hatalmas kacsalábon forgó palota elé érkezik, csak száját tája el.*
- Tyű, az istenek csontos bokájára, ez ám a szíp ház, hogy borúna meg! *Vakargatja meg fejét, hát mert ő még ilyen csudát nem látott. Persze nem szereti a tétlenséget sem, ezért szétnéz az udvaron, a kocsit meg letámasztja valahol, ahol nincsen útba. Úgy képzeli, hogy egy ilyen hely bizonyára forgalmas, hintók meg lovasok jönnek mennek, még csak az hiányozna, hogy az apró kiskocsiját összetörjék. Akkor aztán oda a szállítmányozás, meg a logisztika. Hát, valahogy így gondolkodik, miközben keresztül kasul bejárja a közelebbi területeket, nagyon eltávolodni sem mer, nehogy azt higgyék lopni jött.*
- Sehun senki... Ilyet?! *Háborodik fel.* Munkát hirdetnek oszt nyista tulaj. *Nem tehet mást, mint csípőre tett kézzel kiáll a gangra, aztán békésen elordítja magát.*
- JÓÓÓÓNAPOOOOOT!!!! GYÜTTEM DÓÓÓGOZNIIIII!!! JÓÓÓÓNAPOOOOOT!!!! TSÓÓÓÓKOLÓÓÓÓM! *Addig ordít, míg valaki egyszer csak meg nem hallja.*
//Effy birtoka//
*Garik rója az utat, az elengedhetetlen kiskocsival mögötte. Terményt már eladta erre a szezonra, így csak ház körüli munkák maradtak, de a fiú nem bánja, igazából szívesen végzi el. Amikor meghallotta, hogy valami Ephemia úrnő birtokára szolgálót keresnek, hát egy percig sem habozott, rögtön elszegődött. Már csak abban reménykedik, hogy valami kókler nem zsebelte be a munkát. ~ Bár ~ gondolja ~ egy ekkora birtokon húsz embernek is akadna. ~ Bólogat értőn, majd elnézi a környező területet, mely elég ápolatlannak és elhanyagoltnak tűnik.*
- Pfej, ezek az uraságok nem értenek a jóhó! Hát a brant eszi ki az udvart a dudvábó! *Méltatlankodva csóválja fejét.*
- Itt aztán van mit csinyáni, csak fizessék is meg! Jó lesz a píz a ház körű, a kerítést is cseréni kéne, szétszaladnak a tikok! *No de nem is elmélkedik tovább, hiszen a hatalmas kacsalábon forgó palota elé érkezik, csak száját tája el.*
- Tyű, az istenek csontos bokájára, ez ám a szíp ház, hogy borúna meg! *Vakargatja meg fejét, hát mert ő még ilyen csudát nem látott. Persze nem szereti a tétlenséget sem, ezért szétnéz az udvaron, a kocsit meg letámasztja valahol, ahol nincsen útba. Úgy képzeli, hogy egy ilyen hely bizonyára forgalmas, hintók meg lovasok jönnek mennek, még csak az hiányozna, hogy az apró kiskocsiját összetörjék. Akkor aztán oda a szállítmányozás, meg a logisztika. Hát, valahogy így gondolkodik, miközben keresztül kasul bejárja a közelebbi területeket, nagyon eltávolodni sem mer, nehogy azt higgyék lopni jött.*
- Sehun senki... Ilyet?! *Háborodik fel.* Munkát hirdetnek oszt nyista tulaj. *Nem tehet mást, mint csípőre tett kézzel kiáll a gangra, aztán békésen elordítja magát.*
- JÓÓÓÓNAPOOOOOT!!!! GYÜTTEM DÓÓÓGOZNIIIII!!! JÓÓÓÓNAPOOOOOT!!!! TSÓÓÓÓKOLÓÓÓÓM! *Addig ordít, míg valaki egyszer csak meg nem hallja.*
1722. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-01-08 21:48:28
Üzenet elküldve: 2019-01-08 21:48:28
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 386
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 386
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*Elgondolkodva bólogat Tizio szavaira, valószínűleg igaza van, és előfordulhat, hogy egyik-másik nemesnek épp a Szegénynegyedben van dolga. A férfi további szavai, de még inkább azok hangsúlya azonban teljesen megdöbbenti*
- Nem hiszem, hogy bárki visszautasítana egy jól fizető munkát. *rázza meg a fejét, hogy további nyomatékot adjon szavainak. ~Már amennyiben az nem tisztességtelen vagy törvénytelen!~ teszi hozzá gondolatban csak, ugyanis nem nagyon akarja tovább feszíteni a húrt Tizionál. Rideg arckifejezése láttán még ültében is hátrébb húzódik kicsit*
- Nem ezt mondtam, ne forgasd ki a szavaimat! *jelenti ki végül halk, de határozott hangon* Nem veszitek el a pénzüket, de nem is töritek magatok, hogy jobbá tegyétek az életüket, nem? *általánosságban beszél a nemesekről, hiszen fogalma sincs arról, hogy Tizio és a családja konkrétan hogyan éltek még Artheniorban, és nagyon reméli, a férfi se lát bele semmi személyeset a dologba* Néha az is épp elég rossz, ha nem teszünk semmit... *jegyzi meg, nem fejtve ki bővebben, mire is gondol pontosan. Nekem akar részletesebben belemenni a témába, hiszen úgy látja, az eddigiek is igen komoly érzelmeket váltottak ki a férfiból, korábbi megjegyzésével ellentétben pedig ebben a kérdésben határozottan nincs kedve vitatkozni vele. ~Nem lenne semmi értelme~ gondolja magában lemondóan, hiszen életkörülményeiknek köszönhetően mindketten teljesen más véleményen vannak, és a másik oldal megtapasztalása nélkül, de talán még azzal együtt sem tudnának felelősségteljesen nyilatkozni a kérdésben. A megosztó témát követő feszült légkör, legalábbis az ő részéről, továbbra is megmarad, így az ajánlatra, amire más körülmények közt talán egy tréfás megjegyzéssel válaszolt volna, most csak egy szemforgatással felel. A hideg azonban kezdi szép lassan átjárni a csontjait, így kénytelen meggondolni magát, és korábbi szándékával ellentétben, ha nem is a férfi ölébe, de szorosan mellé helyezkedik*
- Ne értsd félre! Csak a hideg miatt! *siet leszögezni határozottan, mielőtt Tizionak illetlen gondolatai támadhatnának, vagy más motivációs tényezőt sejthetne a háttérben*
- Akkor mindketten egyedül maradtunk... *jegyzi meg, eltöprengve rajta, hogy talán életében most van először teljesen magára utalva. Hamar észbe kap azonban, mit is mondott pontosan, és gyorsan folytatja* Vagyis remélem, hogy nem, és hamarosan előkerülnek a testvéreid! *igyekszik helyesbíteni korábbi kijelentését. A férfi következő szavait, bár határozottan jól esnek neki, úgy érzi, nem érdemelte ki teljesen, így rögtön kiegészítést fűz hozzájuk*
- Köszönöm. Bár ahhoz még tényleg nagyon sokat kell tanulnom! *válaszol szerényen mosolyogva, hiszen ha jellemét tekintve nem is tartja sokra a tűzmágust, azt el kell ismernie, tudás és szakértelem tekintetében igencsak kiváló Kriyon. ~Olyan jó, amiről én csak álmodhatok, hogy majd egy nap leszek!~ sóhajt egyet gondolatban* Remélem, te is megtalálod majd a számításaidat errefelé! *igyekszik viszonozni a kedvességet, ugyanis fogalma sincs, mihez fog kezdeni most Tizio, vagy hogy lesz képes megszokni a városon kívüli életet, de magában bízik benne, hogy gyorsan és könnyen hozzászokik majd az új változásokhoz*
- Szerencsések voltak! *mosolyog a megkapó családi történeten* Kívánom, hogy neked is ilyen szerencséd legyen! *tekint a kék szempárba egy pillanatra. ~Megérdemelnéd a boldogságot!~ gondolja magában szomorúan, őszintén sajnálva, hogy a kívánsága valószínűleg nem fog valóra válni. A meghitt hangulat azonban egy csapásra odalesz, amikor hirtelen nevetésben tör ki*
- Ezt azért nem igazán tudom elhinni! *nyögi ki végül nagy nehezen, ahogy mérsékelni tudja kacagását* És én még azt gondoltam, a hadúr az egyetlen, akitől tartanod kell! *jegyzi meg továbbra is jókedvűen, ugyanis a húgáért aggódó báty képét nehezen tudja összeegyeztetni az érem másik oldalával, vagyis hogy Tizio rontana meg bárkit is. Mikor végre sikerül megnyugodnia kicsit, még a szemét is behunyja egy pillanatra, úgy élvezi a békés hangulatot. Csak akkor pattannak ki a szemei, mikor újra a városban végbement pusztulás kerül szóba. Ő maga szerencsére csak a lázadás vége után ért oda, a rombolás képei azonban így is örökre beleégtek a tudatába*
- Nem mondom, hogy helyesen cselekedtek. A pusztítás tényleg nagy ostobaság volt. De a hamvakból új élet támad... *az utolsó mondatot csak suttogja. Egy könyvben olvasta valahol, abban se biztos, hogy pontosan idézi, mégis tökéletesen ideillőnek találja, továbbra is reménykedve egy boldogabb folytatásban a városban maradottak számára.*
*Elgondolkodva bólogat Tizio szavaira, valószínűleg igaza van, és előfordulhat, hogy egyik-másik nemesnek épp a Szegénynegyedben van dolga. A férfi további szavai, de még inkább azok hangsúlya azonban teljesen megdöbbenti*
- Nem hiszem, hogy bárki visszautasítana egy jól fizető munkát. *rázza meg a fejét, hogy további nyomatékot adjon szavainak. ~Már amennyiben az nem tisztességtelen vagy törvénytelen!~ teszi hozzá gondolatban csak, ugyanis nem nagyon akarja tovább feszíteni a húrt Tizionál. Rideg arckifejezése láttán még ültében is hátrébb húzódik kicsit*
- Nem ezt mondtam, ne forgasd ki a szavaimat! *jelenti ki végül halk, de határozott hangon* Nem veszitek el a pénzüket, de nem is töritek magatok, hogy jobbá tegyétek az életüket, nem? *általánosságban beszél a nemesekről, hiszen fogalma sincs arról, hogy Tizio és a családja konkrétan hogyan éltek még Artheniorban, és nagyon reméli, a férfi se lát bele semmi személyeset a dologba* Néha az is épp elég rossz, ha nem teszünk semmit... *jegyzi meg, nem fejtve ki bővebben, mire is gondol pontosan. Nekem akar részletesebben belemenni a témába, hiszen úgy látja, az eddigiek is igen komoly érzelmeket váltottak ki a férfiból, korábbi megjegyzésével ellentétben pedig ebben a kérdésben határozottan nincs kedve vitatkozni vele. ~Nem lenne semmi értelme~ gondolja magában lemondóan, hiszen életkörülményeiknek köszönhetően mindketten teljesen más véleményen vannak, és a másik oldal megtapasztalása nélkül, de talán még azzal együtt sem tudnának felelősségteljesen nyilatkozni a kérdésben. A megosztó témát követő feszült légkör, legalábbis az ő részéről, továbbra is megmarad, így az ajánlatra, amire más körülmények közt talán egy tréfás megjegyzéssel válaszolt volna, most csak egy szemforgatással felel. A hideg azonban kezdi szép lassan átjárni a csontjait, így kénytelen meggondolni magát, és korábbi szándékával ellentétben, ha nem is a férfi ölébe, de szorosan mellé helyezkedik*
- Ne értsd félre! Csak a hideg miatt! *siet leszögezni határozottan, mielőtt Tizionak illetlen gondolatai támadhatnának, vagy más motivációs tényezőt sejthetne a háttérben*
- Akkor mindketten egyedül maradtunk... *jegyzi meg, eltöprengve rajta, hogy talán életében most van először teljesen magára utalva. Hamar észbe kap azonban, mit is mondott pontosan, és gyorsan folytatja* Vagyis remélem, hogy nem, és hamarosan előkerülnek a testvéreid! *igyekszik helyesbíteni korábbi kijelentését. A férfi következő szavait, bár határozottan jól esnek neki, úgy érzi, nem érdemelte ki teljesen, így rögtön kiegészítést fűz hozzájuk*
- Köszönöm. Bár ahhoz még tényleg nagyon sokat kell tanulnom! *válaszol szerényen mosolyogva, hiszen ha jellemét tekintve nem is tartja sokra a tűzmágust, azt el kell ismernie, tudás és szakértelem tekintetében igencsak kiváló Kriyon. ~Olyan jó, amiről én csak álmodhatok, hogy majd egy nap leszek!~ sóhajt egyet gondolatban* Remélem, te is megtalálod majd a számításaidat errefelé! *igyekszik viszonozni a kedvességet, ugyanis fogalma sincs, mihez fog kezdeni most Tizio, vagy hogy lesz képes megszokni a városon kívüli életet, de magában bízik benne, hogy gyorsan és könnyen hozzászokik majd az új változásokhoz*
- Szerencsések voltak! *mosolyog a megkapó családi történeten* Kívánom, hogy neked is ilyen szerencséd legyen! *tekint a kék szempárba egy pillanatra. ~Megérdemelnéd a boldogságot!~ gondolja magában szomorúan, őszintén sajnálva, hogy a kívánsága valószínűleg nem fog valóra válni. A meghitt hangulat azonban egy csapásra odalesz, amikor hirtelen nevetésben tör ki*
- Ezt azért nem igazán tudom elhinni! *nyögi ki végül nagy nehezen, ahogy mérsékelni tudja kacagását* És én még azt gondoltam, a hadúr az egyetlen, akitől tartanod kell! *jegyzi meg továbbra is jókedvűen, ugyanis a húgáért aggódó báty képét nehezen tudja összeegyeztetni az érem másik oldalával, vagyis hogy Tizio rontana meg bárkit is. Mikor végre sikerül megnyugodnia kicsit, még a szemét is behunyja egy pillanatra, úgy élvezi a békés hangulatot. Csak akkor pattannak ki a szemei, mikor újra a városban végbement pusztulás kerül szóba. Ő maga szerencsére csak a lázadás vége után ért oda, a rombolás képei azonban így is örökre beleégtek a tudatába*
- Nem mondom, hogy helyesen cselekedtek. A pusztítás tényleg nagy ostobaság volt. De a hamvakból új élet támad... *az utolsó mondatot csak suttogja. Egy könyvben olvasta valahol, abban se biztos, hogy pontosan idézi, mégis tökéletesen ideillőnek találja, továbbra is reménykedve egy boldogabb folytatásban a városban maradottak számára.*
1721. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-01-08 17:33:51
Üzenet elküldve: 2019-01-08 17:33:51
ÚJ
![>Sfetts F'iux [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11328_1543704826_gnom_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 235
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 235
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Háztűznéző//
*Sokáig nem ücsöröghet, mert kárba vész a munkája. Még Grotg balesete előtt tovaindul, hogy újabb két vödör vizet hozzon. Aenae és Learon láthatóan jól elbeszélgetnek, a lány zavarára nem igazán figyel fel, az öreg is elvan munkájával, csak somolyogva nézi a leányt, míg a vödrökkel halad. Sokat nem pihent, azonban ez is elegendő volt, s hamar megfordul az újabb vödrökkel. Azt azonban már érzi, hogy ezúttal hosszabb távra kell megülnie. Ezt sokáig nem teheti meg, mert Grotg felkiált. Az üres vödröket elhagyja, s szinte azonnal odasiet.*
- Grotg... mi a csuda? Mutasd a kezed! *Lép oda azonnal, s ha az óriás eleget tesz kérésének megnézi a sebét.* Nem megmondtam, hogy pihenj! *Pirít rá azon nyomban, mikor látja, hogy annyira nem komoly a dolog.* Naaa... ne piszkáld! *Majdnem rá is üt apró kezével az óriás vasmarkára, de még időben visszafogja magát.*
- Trodd, barátom, hozz kérlek egy rongyot, meg vödörben vizet. Kimossuk, bekötjük, aztán, ha kész a pörkölt ebédeljünk meg. Kicsit pihenünk. Hátha esetleg Kagaenae kisasszony is leül mellénk egy kicsit beszélgetni. *Mosolyog a távolabb álló lányra, úgy, hogy ő is hallja.* Olyan rég láttam már ilyen fiatalos lendületet, kisasszony, gyeree! *Szinte kérlelik boldog és szeretetteljes szemei, mintha most látná végleg utoljára a lányt.*
*Sokáig nem ücsöröghet, mert kárba vész a munkája. Még Grotg balesete előtt tovaindul, hogy újabb két vödör vizet hozzon. Aenae és Learon láthatóan jól elbeszélgetnek, a lány zavarára nem igazán figyel fel, az öreg is elvan munkájával, csak somolyogva nézi a leányt, míg a vödrökkel halad. Sokat nem pihent, azonban ez is elegendő volt, s hamar megfordul az újabb vödrökkel. Azt azonban már érzi, hogy ezúttal hosszabb távra kell megülnie. Ezt sokáig nem teheti meg, mert Grotg felkiált. Az üres vödröket elhagyja, s szinte azonnal odasiet.*
- Grotg... mi a csuda? Mutasd a kezed! *Lép oda azonnal, s ha az óriás eleget tesz kérésének megnézi a sebét.* Nem megmondtam, hogy pihenj! *Pirít rá azon nyomban, mikor látja, hogy annyira nem komoly a dolog.* Naaa... ne piszkáld! *Majdnem rá is üt apró kezével az óriás vasmarkára, de még időben visszafogja magát.*
- Trodd, barátom, hozz kérlek egy rongyot, meg vödörben vizet. Kimossuk, bekötjük, aztán, ha kész a pörkölt ebédeljünk meg. Kicsit pihenünk. Hátha esetleg Kagaenae kisasszony is leül mellénk egy kicsit beszélgetni. *Mosolyog a távolabb álló lányra, úgy, hogy ő is hallja.* Olyan rég láttam már ilyen fiatalos lendületet, kisasszony, gyeree! *Szinte kérlelik boldog és szeretetteljes szemei, mintha most látná végleg utoljára a lányt.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4228-4247