Archívum - Arthenior - Kovácsműhely
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     

Kedves Kalandozó!

Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!

A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
<< Előző oldal - Mostani oldal: 52 (1021. - 1040. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>

1040. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-06-10 19:07:25
 
>Darfang Kaleg [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 18

Játékstílus: Szelíd

//Xumria Malds//

*Darfang biccent, hogy menjenek be, mert bár ki is kerülhetnék, rég volt bent, és kedve támad egy pillantást vetni a fegyverekre amiket a kovács árul. Ahogy belép az ajtón úgy érzi megszabadult a tömeg fojtogató karjaitól. A különböző fém eszközök amik a teremben vannak nem túlzottan vonják a figyelmét, kivéve azokat amelyek gyilkolási célzattal lettek készítve, de ezeken is csak egy futó pillantást érdemelnek, hiszen a nő akinek a derekát szorosan fogja sokkal több élvezetet ígér számára.*
-Erre gyere, a raktárból lehet menni az erdőbe.*Mutatja a fejével, miközben keze egy kicsit lejjebb csúszik, és a nő fenekére teszi a kezét.*

1039. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-06-08 18:58:13
 
>Moonxylwery Dwirinthalen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107

Játékstílus: Megfontolt

// Morwon //

* A kovácsműhelyen keresztül vezet az útjuk. Nem tudja miként fogadhatja a kovács az efféle átjárkálást a műhelyén keresztül, minden esetre Moon tisztelettel köszönti és szól arról is, hogy a hátsóajtót keresik. A mester remélhetőleg egy biccentéssel továbbereszti őket. Áthaladnak az előtéren, megcsodálja a falra szögezett fegyvereket miként a festett írást is a falon. Áthaladnak a raktáron majd végre ott a faajtó mely az erdőre nyílik.
Moon végighalgatja Morwon szavait. Úgy tűnik az óriás csonka családban nőtt fel. Szerencsére nem hallani ki haragot a hangjából inkább csak afféle nyugodt beletörődést.*
- Akkor a nagybátyád nevelt főleg. *jelenti ki bár ha akarja Morwon nyugodtan megcáfolhatja a szavait.*
- Ha a nagybátyádról sem hallottál rég akkor mostanában tulajdonképpen mit csináltál? *kérdezi némi érdeklődéssel hangjában. Kicsit később szórakozottan elmosolyodik. Bőven hagyott választást arra mit meséljen, pontosabban hagyta had beszéljen amiről csak akar.*
- A Gazdagnegyedben van a családom háza. Az apám befogadott amikor édesanyám halálos betegsége miatt hozzá küldött. *most elhallgat. Nem sejti mennyire ismeri az óriás a sötételfek világát, de talán arról már halott, hogy nálluk a nőstények a legfontosabbak. Minél több nőstény van egy családban az annál erősebb, bár természetesen szükségük van a harcosokra is akik a család hímjeiből alkotnak.*
- Úgy hallottam a Mágustoronyban tanítanak olyan varázslatokat is amik semelyik mágiaághoz sem tartoznak. Gondoltam hátha ajánl nekem is valamit az öreg mágus. *mondja miközben kilép az ajtón és már láthatja is az erdő.*


1038. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-06-08 17:55:29
 
>Morwon Loree Dedion avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 910
OOC üzenetek: 1508

Játékstílus: Vakmerő

//Moon//

*Morwon és Moon tehát elindul a Mágustorony felé. Útközben elkezdenek beszélni. *
- Igen, annak örülnék, ha tegeződnénk Moon. *Mosolyog a lányra az óriás. Mennek tovább, a lány újabb kérdést tesz fel. *
- Elég régen voltam már ott, nem emlékszem mit csináltunk ott, de csak nagybátyámmal lehettem, mert apám elhagyott még egészen kis koromban minket és amúgy sem tudott varázsolni, se anyám. A családban igazából senki nem értett különösebben a mágiához a nagybátyámat leszámítva. Ő itt él most is Artheniorban, de nem tudom hol. Rég nem hallottam róla semmit, még az is lehet, hogy már rég elköltözött.
Mellesleg eltaláltad! A földmágiát tanulta.
*Morwon egy pillanatig megáll, kifújja magát. Valahogy mindig elfárad, ha sokat beszél. *
- Na, de mesélj magadról Te is, ne csak én beszéljek! Hol laksz? Mit szeretnél a Mágustoronyban? Nyugodtan mondj el bármit, amit szeretnél.
*S mennek tovább. Már nemsokára az erdőhöz érnek, közben az óriás Moon válaszát várja. *

1037. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-06-08 15:34:31
 
>Dranndreshiann Morla DeLhor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 237
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Vakmerő

*Drann is előveszi a kardját. Csak éleztetni akarja, meg körülnézni egy kicsit: hátha talál valami kedvére valót. Böngészik a fegyverek között, néha kézbevesz egy darabot, nézelődik, kérdezget. A kovács egy övön dolgozik, válaszolgat, de leginkább azzal van elfoglalva. Végül megrendel a hosszútőrének egy felcsatolhatő díszes tőrtokot, ami könnyen záródik, és gyorsan nyitható, nem is nehéz, hozzáillően kimunkált darab, ės előleget is hagy rá.
Elteszi a kardot*
- Szép darab *zsebeli be az elismerést a kovácstól, aztán megigazítva a holmiját, elköszön, és kilép a műhely ajtaján az artheniori Piactérre.*

1036. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-06-08 10:37:38
 
>Grubek Norragimhak [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 198
OOC üzenetek: 17

Játékstílus: Megfontolt

*A kovácshoz egy különleges oda nem illő alak lép be. Húsos karjaival és borvirágos arcával nem hasonlít egy átlagos kalandozóra. A kovács meg is bámulja. Grubek nem foglalkozik vele. Van fontosabb dolga is. Ma reggel mikor felébredt akkor a tegnapi estéből csak annyi maradt meg, hogy felbosszantott egy varázslót és megfenyegették. Szerencsére régen gondolt már erre és van egy kis dugipénze amit el is hozott. Bérelhetne fel ebből a pénzből kalandozókat is de, miért tenné? Hisz ő is ér annyit. Múltkor megsértették a becsületét mikor azt mondták, hogy nem néz ki harcosnak. Már hogyne nézne ki harcosnak. Egy pufók harcosnak.*

1035. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-06-05 00:29:57
 
>Chothal Narral avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 376
OOC üzenetek: 211

Játékstílus: Szelíd

*Senki nem akad fenn azon, ha a városon vándorok járnak és kelnek. Tolvajok, zsoldosok, hős imitátorok, önjelölt igazságosztók... mindenki elfogadta már Artheniorban azt, hogy ezek az alakok jönnek-mennek, előkerülnek majd ismét eltűnnek.
Vélhetően senkit nem is lepne meg az a tény, hogy Chothal a nyarat ismét Arthenioron tölti. Ezúttal már lovával és teljes fizetségével. Csak egy helyre vezetheti először az útja a kovácshoz.
Meg kívánja nézni vajon a hely portékái rejtenek-e valami új kincset számára. Világéletében műértőnek tartotta magát.
Megfékezi a műhely előtt lovát. Egy orkot meghazudtoló pattanással lent terem a földön. Jó pár kiló izom, vas és semlegesség landolt most Arthenioron ismét.
Megköti a lovat, majd megemeli vaskezét és így szól:*
-Báró, marad. És ezúttal el ne merd oldozni magad. Mindjárt jövök.
*Mondja dörögve az ork.
Hangja egyre inkább öregszik. Azt mondják az orkok egy kor után gyorsabban vénülnek. Ez Chotra nagyon is igaz. Lassan már a fekete és a szürke határán járnak a haja szálai, ahogy pofáján a szakállnak sertéi is.
Benyit a műhelybe, s kicsit várakozik. Körbenéz és felméri mik a lehetőségei. A kovács minden évbe legalább kétszer látja az orkot... ha csak... nincs a zöld alaknak valami más ügye vele kapcsolatban.
Chothal eléggé nyugodt teremtés, annak ellenére, hogy félelmet és utálatot kelt jelenlétével mindég. Egy valami miatt azonban nem kell aggódnia a helyieknek... Ő nem okoz bajt. Azt megtette fiatalabb korában. Ő körülette csak akkor van baj és gond, ha valaki nem hagy más lehetőséget számára, mint a vagdalthús készítés.
Csöndes, megfigyelő és titokban bíráló típus. Véleményét a végsőkig megtartja magának. Nem kell elmondania, hiszen az emberek hamarabb a képébe másznak. Utána meg nem a szavak ideje jön el, hanem a tetteké.
Alaposan körbejárja a helyet, néha meg-meg áll, majd mindég tovább lépked. A füle botját nem mozdítja az ezüst maszk mögött az ajtó nyílására vagy épp csukódására.
Egy darabig még itt fog ácsingózni, vélhetően utána az irányt a barakkba veszi. Rá fér némi edzés...*

1034. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-06-02 21:03:55
 
>Leon Descobrat avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 941
OOC üzenetek: 20

Játékstílus: Megfontolt

//Niara Relle//

*Leon végtelenül bájosnak és aranyosnak tartja azt, ahogy tündérkéje a kis csacsival társalog. Azonban Leon felé intéz egy kérdést, a névválasztásról, mire röviden válaszol.*
-Nem vagyok túl kreatív, válassz te!
*Ezzel be is mennek, majd ki. Kiérve Leon első dolga, hogy kardját övére csatolja, a tőrt pedig hosszas gondolkodás után, mégsem dobja el, ahogy tervezte. Talán egy tönkrement fegyver is jó lesz valamire, valamikor. Mosolyogva szemléli a csacsi és Niara "párbeszédét". Nem tudja levenni róluk a szemét, annyira tetszik neki a látvány. valahogy most minden túl idillinek tűnik. Van otthona, pénze, egy fiatal, gyönyörű lány, akiről úgy tudja, hogy szereti őt. De van Leonban egy olyan érzés, hogy mindez össze fog dőlni, mint egy kártyavár, ha elindulnak. Nem tudja miért érzi ezt, de érzi. A lehető leggyorsabban elnyomja magában azt az érzést, és felülteti a lányt a szamárra. Mikor ráteszi, egy csókot nyom Niara szájára, hogy érezze, minden rendben van, még nem dőlt össze semmi. Gyorsan beszélgetésbe is elegyedik kedvesével, hogy terelje a gondolatait, és meg is indul a macskaköveken, kifelé az erdő felé, hogy elérjenek a szántókig, a leány otthonáig.*
-És, Kicsim! Milyen házatok is van? Mesélj róla valamit! Meg édesanyádról is! Biztos fantasztikus asszony, ha ilyen kedves lánya van.
*Hirtelen túl sokat kérdezett, de mindet okkal. Szeretné, ha beszélne hozzá a lány. Szereti hallgatni a hangját. Az anyját szándékosan mondta "édes"-nek, holott tudja, hogy nevelőszülei vannak a lánynak. De ha édesszüleinek tekinti, hát Leon sem fog másképpen tenni.*

1033. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-06-02 20:36:49
 
>Niara Relle avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Leon Descobrat//

*Elgondolkozik az előbb hallottakon.
~Nekem vette? Jaj, de hát nekem nem is lett volna...Végül is, már mindegy. Nem lehet visszaforgatni, ahogy mást sem.~*
-Nem segítesz nevet választani?
*Hagyja, hogy leemeljék a szamárról, és készségesen fogja újra Leon kezét. Ahogy kikötik őt, szabad kezével felé nyúl, és megsimogatja.*
-Ne félj, csacsi, mindjárt jövünk!
*Mosolyog az állatra, aki persze mit sem ért az egészből. Niara, hallva Leon sóhaját a kérdésére, inkább úgy dönt, hogy nem zargatja tovább a buta kérdésekkel őt. Csak némán bólint a válaszra. Ezután belépked vele a kovácshoz, ahol a pult alig alacsonyabb a tőle.*
-Jó napot.
*Köszön udvariasan, és már neki is áll bámészkodni. Mellette állnak sorban a szebbnél szebb, csillogó, vadonatúj fegyverek, amik olyan fényesek, hogy viszontláthatja magát rajtuk. Már éppen megemeli egy picit a kezét, hogy megérintse az egyiket, amikor Leon rászól, s egyből háta mögé teszi a kezét. Ő? Eszébe sem jutott olyasmi, hogy hozzáérjen bármihez is!
Megvárja, amíg végbemegy az üzlet, aztán köszön újra a kovácsnak és már kint is vannak a műhelyből. Kiérve, egyből odalép a csacsihoz.*
-Látod? Ugye, nem tartott sokáig?
*Mosolyogva simogatja meg a szamár nyakát.*

1032. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-06-02 08:24:01
 
>Leon Descobrat avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 941
OOC üzenetek: 20

Játékstílus: Megfontolt

//Niara Relle//

*Leon elgondolkodik a tündérlány ötletén.*
~Hogy nevet? A szamárnak?~
*Igen kézenfekvő ötlet lenne, hiszen most már útitársuk, és mint ilyen, valahogy szólítani kell. Leon eddig összesen két állatot nevezett el, mindegyiket a saját fajtája szerint. Az egyik Cica volt, a másik pedig Patkány. Nem valami szellemes nevek, ezzel tisztában van ő is, így arra jut végül, hogy megengedi a kicsi lánynak, hogy ő nevezze el a csacsit. El is mondja, hogy mire jutott.*
-A csacsit neked vettem, picim. Nevezd el te!
*Ezzel elintézettnek látja a dolgot. Kedves mosollyal fordul a lány felé.*
-Akkor, minek is szeretnéd hívni?
*Megsimogatja a nagyfülűt, miközben lassan a kovácshoz érnek. Itt egy pillanat alatt leszedi a lányt a hátáról és kézen fogja, miután kikötötte a szamarat. A lány kérdésére nagyot sóhajt. Semmi kedve riogatni Niát, hiszen lehet, hogy nyugodtan eljutnak a szántókig, és a kardra végül semmi szükség nem lesz. Így, csak eképpen válaszol.*
-Egy kard. A régi tönkrement, ezért kell.
*Ezzel a lányt maga mellett tartva lép be a kovácshoz. Bent mindenféle fegyverek lógnak a falon. Leon már mindet átnézte, most nem azért jött, hogy megcsodálja őket, hanem azért, hogy az általa készíttetett pengét elvihesse. Mikor meglátja a kovácsot, gyorsan meg is szólítja őt, de előtte halkan odasuttog a lányhoz.*
-Légyszíves maradj mellettem, ne nyúlj semmihez!
*Hangja nem parancsoló, inkább aggódik a kicsiny tündérke miatt, nem szeretné, hogy megvágja magát, vagy leborítson valamit. Ezután kezét nyújtva a férfihoz fordul.*
-Leon Descobrat! Ha jól emlékszem, rendeltem egy kardot. Azért jöttem!
*A férfi azonnal el is kezdi keresgélni a pult alatt. Egy kb. fél-egy perces keresgélés után rá is akad a fegyverre, és kirakja azt maga elé.*
-Pont olyan, ahogy elmondta! Nem volt egyszerű munka.
*Ezután Leon ezért is otthagyja a megfelelő fizetséget, és már indul is kifelé. A lány nemrég feltett kérdésére, miszerint két nap-e az utazás, csak most tér rá, miközben már az erdő felé haladnak.*
-Két nap.
*Ismétli meg újra.*
-Egy éjszakát fogunk az erdőben tölteni, de lehet, hogy több is lesz, mire megtaláljuk a házatok.
~Remélem, ha eljutunk a szántókig, akkor eszébe jut, hol van a házuk...~
*Reménykedik magában. Ő csak a táblák határáig tudja az utat, onnan a lánynak kell vezetnie, vagy, ha mást nem, kérdezősködniük kell majd. De ez még jóval távolabb van. Leonnak fogalma sincs, hogy mi jár a lány buksijában. Ha tudná, bizonyára megnyugtatná, hogy semmi baj nem lesz, hiszen ennyi rossz nem történhet senkivel egyszerre... A szekérről Leonnak még csak tudomása sem volt, lehet, hogyha tudta volna, akkor nem szamarat, hanem lovat vesz, de így, hogy megvette a csacsit, már végül is mindegy, hiszen az apró jószág nem húzásra van tenyésztve.*

1031. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-05-30 22:36:00
 
>Kilenna Trisl Hargu avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

* Észrevesz egy kovácsműhelyt, nem állja meg, hogy be ne térjen. Az olvadt fém illatát már meg is érzi, s egyenletes kopácsolást hall, nyilván a kovács keze alatt formálódik a felhevített vas. A falon mindenféle fegyver, díszítésként, s Kilenna gondolja, hogy egyfajta reklámként is. Egyet- egyet megfog. A nagy, nehéz kardok nem neki valók. Felfedezi még a falra festett írást is, melyet nem ért pedig ismer jópár nyelvet. A műhely nem egy nagy térből, hanem több, kisebb helyiségből áll. Megjelenik végül a kovács, kezei mocskosak, ahogy az előtte lévő fehér köpeny is, mely már vesztett eredeti színéből. A gnóm lány azt tudakolja, hogy hogyan juthat a Mágustoronyba. A kovács elvezeti egy ajtóhoz, melyen át az erdőbe juthat, úgy elvileg közelebb kerül úticéljához.*

1030. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-05-30 18:14:49
 
>Losriel D'jiraah avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

*Losriel a farkassal együtt belép a kovácsműhelybe. Körülnéznek mind a ketten. A plafonról lelógó kardokon és vérteken kívül mást nem lehet látni.*
-Üdvözlöm, kovács! *szólítja meg a munkájával elfoglalt kovácsmestert.* -Nincs esetleg felesleges bőrszíja?
*A kovács lassan végigméri a fiút.*
-Persze, van, használd egészséggel. *húz ki a polc mögül egy nagyjából húsz centis bőrszíjat, melyet egy ravasz mosollyal ad oda a fiúnak, de hogy az a mosoly mire föl, azt nem tudni.*
-Köszönöm! *lép ki a kovácsműhelyből, majd a szíjat a farkas nyakára erősíti, utána pedig elhagyja a műhelyt.*


1029. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-05-29 15:51:39
 
>Zopal Grognard avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 323
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Vakmerő

*Zopal rendesen kipihente magát. Igaz nem kellett sok mindent és mivel unatkozott ezért elkezdett munkát keresni ami sikertelen volt de, kipihenten érkezett a kovácshoz. Szinte biztos elkészítették idő közben a felszerelést amit rendelt. Kicsit ideges. Egy városi kovács biztos ért a szakmájához de, egy harcos már csak ilyen. A paraszt az ásójáért vagy a kapájáért a harcos meg a páncéljáért izgatott. Talán kicsit jobban is, hisz neki az élete múlhat ilyenen. De ezek az érzelmek nem látszódnak az arcán. Már megtanulta elrejteni őket. Így teljesen nyugodt hangon és hanglejtéssel érdeklődik a kovácstól.*

1028. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-05-24 19:08:24
 
>Sienna Thogon [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 65
OOC üzenetek: 70

Játékstílus: Vakmerő

*Sienna a piactérről jön, most ér ide a kovácsműhelyhez. Nem tudja, hogy mért jön, csak az előző "munkáltatója" tanácsolta, hogy errefelé érdemes eljönni, ha kalandot akar. Meg, ha már itt van megnézi, mi mennyibe kerül a kovácsműhelyben.
~ Lehet, hogy annyira drága, hogy egy kardot sem tudnék kovácsoltatni, de legalább megismerkedek a kováccsal. ~
Sienna kopogtat a kovács házához, de nem felel senki. Kopogtat újra, semmi. Már épp fordul el az ajtótól, azt gondolja, hogy senki nincs itthon, amikor egy nő kinyitja az ajtót. A kovács felesége az. Ezt Sienna nem tudja, de gondolja. *
- Nincs itthon, gyere vissza később! * szól a nő, s ugyanezzel a mozdulattal be is csukja az ajtót.
Sienna leül a ház mellett egy nagyobb kőre, megvárja a kovácsmestert.
Sienna már egy órája vár, kezdi azt hinni, hogy soha nem jön haza a kovács, amikor meglátja, hogy egy szekér jön, a szekért egy kopasz ember vezeti.
~ Valószínűleg ő lehet a kovács.~ gondolja Sienna.
És nem téved. A kopasz ember lelép a hintóról és mély hangon mondja:*
- Hoztam alapanyagot, elnézést, ha megvárattalak!
- Semmi gond *szólal meg Sienna bár igazából már kezdett türelmetlenkedni.*
- Na tehát! Miért jöttél? *kérdezi a kovács.*
- Az árak érdekelnének, meg esetleg szállás, ha van itt.
- Árak vannak, szállás nincsen sajnos! *mondja a kovács és hatalmas nagy hahotázásba kezd.
A nap már alacsonyan jár. Sienna éppen a kováccsal beszélget az árakról, de úgy dönt, hogy most nem vásárol semmit, maximum legközelebb, ha erre jár. *

A hozzászólást Mortagroth (Moderátor) módosította, ekkor: 2014.05.24 21:13:30, a következő indokkal:
Hozzászólások egybeszerkesztése; Múlt helyett jelen idő; Hiányzó jelek pótlása.

1027. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-05-23 18:31:55
 
>Leon Descobrat avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 941
OOC üzenetek: 20

Játékstílus: Megfontolt

*Leon elnyűtt képpel érkezik meg a kovácshoz. Tompa, régi fegyvere helyére szeretne magának valamit. Nem titkolt szándéka, hogy valami páncéllal is meglepje magát, de fogalma sincs az itteni árakról. Neki eddig, amikor fegyver vagy láncing, sisak kellett, egyszerűen fosztogatás után elvette. De kalózéveinek már régen vége. Ehhez nagyon nehezen, de hozzászokott már. Mégis visszavágyik ahhoz az élethez. De most nem ezzel kell foglalkoznia, hanem azzal, amiért jött. Vásárolni. Be is köszön a bent lévőnek.*
-Üdvözletem! Vásárolni jöttem.
*Mondja ki szándékát hangosan is. Elkezdi nézegetni a kirakott fegyvereket. Közben előveszi a sajátját. Nagyon nehéz tőle megválnia, de nem ér semmit egy tönkrement tőr.*
~Csak emlékek, semmi több.~
*Hiába álltatja magát. Meg fogja tartani a tőrt akkor is, ha már nem tudja használni. Bőrvértjét is nézegeti. Több helyen lukas már, de ha nincs elég pénze, nem erre fog elsősorban költeni. Hajót akart venni a pénzéből, de nincs mit tenni, a hajó várhat. Várnia kell. Ez a fontosabb. Kardokat figyeli, hiszen nem is akarna mást, csak vágófegyvert, hiszen azzal tud igazán bánni. Ugyan a többit is ismeri, használta, de karddal van gyakorlata, tapasztalata.*
~Hamarosan útnak indulok, muszáj megvenni!~
*Biztatja magát, hiszen semmi kedve megválni aranyaitól, de azért mégis előveszi az erszényt, és lerakja az asztalra, majd elveszi a fegyvert, ami neki kell. Hosszasan álldogál és nézegeti a kardot. Minden egyes pontját átvizsgálja, végighúzza az ujján, hogy megnézze, elég éles-e. A fegyver pengéje alatt rögtön egy kis vérpötty keletkezik.*
~Jó lesz.~
-Ezt szeretném!
*Ezzel ki is fizeti, majd távozik is a helyről.*

1026. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-05-21 12:27:45
 
>Xomorr Corrg [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Szelíd

//beszerzőkörút//

*A fél-elf elröhögi magát. Nem tehet róla: egyszerűen csak elképzelte ahogy a vérmes barbár harcosok reggelente struccot hajkurásznak. Ezt a gondolatot azonnal meg is osztja Leával. Persze hozzátéve a legfontosabbat:*
-Nem, biztos nem maradna. Főleg most, hogy letelepedtünk figyeld meg, hogy mindenki többet fog enni, mint eddig bármikor márpedig egyesek bizony tudnak zabálni. Ez az elkényelmesedés egyik velejárója.
*Aztán hosszan tűnődik a feltett kérdésen. A kézenfekvő válasz nyilván az lenne, hogy az elf rabszolga volt a legszebb mind közül, de a bárd jól tudja, hogy a legkézenfekvőbb válaszok nem mindig pontosak, márpedig szeretne őszinte lenni.*
-Nem, nem zavar hogy többen is voltak vele. Érintetlen lányt már elég nehéz találni, főleg az én koromban. Ráadásul *vigyorodik el pajzánul* a piacon is megvesszük a narancsot, ha tudjuk is hogy előttünk többen is összefogdosták. A lényeg hogy evés előtt meg kell mosni.
Komolyra fordítva a szót: valahogy már akkor is éreztem, hogy értem többet tenne, mint bárkiért. Igaz időbe telt, de beigazolódott a gyanúm: azzal a kislánnyal -nem tudom emlékszel-e rá, nem sokkal ideérkezésünk előtt halt meg-, felfedeztek egy növényt ami javította az állatok szaporodási arányát. Saját magán kísérletezett vele s végül a lánynak sikerült azt a keveréket megtalálnia ami miatt most félvér létem ellenére lehet gyermekem. Ez nekem rengeteget jelent és nem hinném, hogy bárki más megtette volna értem. Persze az ilyesmit előre nem tudja az ember de egy sugallat sokat segít. Talán maguktól a Szellemektől kaptam, annak ellenére hogy nem vagyok közvetlenül a törzsből való. Talán ezzel jelezték, hogy mégis befogadtak. Én mindenesetre boldog vagyok vele.
*Az út valóban lassabban telik, legalábbis elég hosszú monológot sikerül Xomorrnak levágnia mielőtt visszaérnének a kovácshoz. A páncél már ki van fényesítve. Még egyszer alaposan átvizsgálja - nem akarja ugyanis Hrothgaar csipkelődését hallani hetekig miatta - s miközben a Szellemjáró fizet ő felteszi a szekérre az előre elkészített helyre. Közben "beparkol" a hátsó ajtó elé, arccal az erdő irányába hogy itt hagyhassák a várost és mehessenek vissza a hegyre. Mindig nosztalgikus érzései lesznek ettől a helytől, az már bizonyos, de az is hogy többé ez nem otthon számára.*

1025. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-05-21 11:59:42
 
>Leandana Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99

Játékstílus: Vakmerő

//beszerzőkörút//

*Mivel másik úton mennek a kovácshoz, mint ahogyan eljöttek tőle ezért újra sok látnivalót kínál neki a hely. Már persze azok után, hogy sikerült a pulzusát visszakényszerítenie az eredetire. Eddig azért félt a várostól, mert nem ismerte, de most meg már azért mert megismerte. Nem igaz persze ebben a formában, nem fél ugyanis tőle, csak nem kér belőle. A kőház neki továbbra is túl végleges - még az erődöt is meg kell szokja -, illetve túl sok egymásnak is idegen népség él itt. Ő szereti ismerni azt, akivel egy területen él, legalább annyira, hogy tudja a nevét. Itt bezzeg a népek a fogadóban ismerkednek, meg effélék. Leának ez valahogyan nem "fekszik".*

- Tudod milyen állat kéne nekünk? Az amelyik a pusztákon élt... Sztucce, vagy szrucc, vagy mi a neve. Ami nem tud repülni csak szaladni. Na annak a tojása is jó nagy. Három olyan tojásból megreggelizne az egész törzs és még maradna is...
*mondja elgondolkodva, és mosolyogva képzeli maga elé a nagytollú, hosszúlábú és -nyakú futómadarakat. Még gyerekként látott ilyeneket, akkor bátorságpróba volt az, hogy elkaptak egyet és meglovagolták. Ki tud tovább fennmaradni rajta és kit csíp meg a legkevesebbszer. Visszagondolva szép idők voltak*

- Mondd Xomorr, mikor érezted úgy először, hogy a szárnyaid alá kell venned Chiarit? És miért pont őt választottad? Akkoriban sokkal több szolgánk volt...
*kérdezi érdeklődve mikor már bőven a kovácsműhely felé zötykölődnek. Az ilyen történeteket is kedveli. Dharrenről például tudja, hogy ő annak idején próbálkozott Chiarinál, csak az elf elég vérmes volt ahhoz, hogy jobb belátásra térítse a harcos - no meg, hogy kis időre magasabb hangot csináljon neki. Nyilván nem Dharren volt az egyetlen aki berángatta a gyógyítót a sátrába, és Chiari nem lehetett mindig olyan szerencsés, hogy eltérítse őket.*
- Nem zavar téged, hogy mások is...? A barátaid..?
*igazából arra kíváncsi, hogy mások ezt hogy dolgozzák fel, mármint azt, hogy a párjuk nem csak és kizárólag az övék, vagy legalábbis, hogy nem mindig volt csak az övék. Kagannal és Leával is valami hasonló ahelyzet. Bár ők a szó szoros értelmében véve nem is egy pár, legalábbis nem úgy, mint ahogyan Xomorr és Chiari. És ugyebár Leának a napokban volt egy olyan féltékenységi rohama ami előtte még soha...*

1024. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-05-19 21:40:27
 
>Ëleya Meynücha avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

// Rolfeuss Kelardo //

* Igencsak összerezzen a vállára sikló kéz érintésére, s valami furcsa érzés fut végig a gerincén. Még mielőtt felismerhetné, Rolf hangját, netán felfoghatná, hogy hall valamit, már tudja, hogy ő az. Valami mély megérzés tán…? Maga sem tudja. *
- Rolf! Azt hittem, alszik. * Pillant rá hátra válla felett, s valahogy örömteli mosoly kúszik az arcára. Mintha már az boldogabbá tenné, hogy nem egyedül áll a boltban, bár amúgy sem tűnik boldogtalannak. * - Azt hiszem, megelégszem pár nyíllal.
- Hogy milyen fegyvereket kedvelek? * Gondolkozott el körbepillantva. * Ugyebár egy bottal nem igen lehet ölni, nemde? Van egy fúvócsövem. Azt hiszem számomra ez a legkézenfekvőbb fegyver, talán még a tőr, vagy a pusztakezes harc, bár abból sem az erőfitogtató. Szerintem sokkal hatékonyabb, ha az ember nem erőből dolgozik, hanem az ellenfele erejét fordítja ellene… érti, mire gondolok, nem? Valaha sok hasonló helyen jártam, és atyám is sokat kovácsolt. Nosztalgikus egy hely. *Bólogat, majd összefonja maga előtt a karjait. * Azt hiszem, itt végeztünk… esetleg megejthetnénk azt a kis túrát az erdőbe, nem gondolja?
* Apró kis sejtelmes, selymes mosolyra húzódik a szája, majd mielőtt a földmíves válaszolhatna, elsiklik mellette az ajtó felé, fél vállával és csípőjével nekisúrlódva, macskaszerűen a férfinek… mintha csak egy véletlen mozdulat lett volna. *

1023. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-05-19 11:00:51
 
>Rolfeuss Kelardo avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 327
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Ëleya Meynücha//

*Érzékeli, amint a szekér megáll, és a nő leugrik a bakról, de egyelőre nem nyitja ki szemeit, csak pár perc elteltével. Ásít egyet, megdörzsölgeti szemeit, majd iszik a kulacsából egy kis vizet, és beharap egy körtét.* ~Szóval ez a kovácsműhely.~ *nézegeti az épületet, majd lekecmereg a bakról, megfogja a kantárat, és kiköti a lovát a műhely előtti vastag cölöphöz. Majd hátramegy, és a ponyvát teljesen ráhúzza a szekérre, aztán a kampókat nagy fizikai erőkifejtés segítségével beakassza a megfelelő vájatba. Így a ponyva nem lóg, hanem stabilan ki van feszítve, ellenállva ezzel a nagyobb szeleknek, esőzéseknek, és persze eltakarva a kíváncsi szemek elől a kocsi tartalmát. Aztán ő maga is besétál a műhelybe, ahol azonnal megcsapja a meleg párás levegő, ami semmivel sem téveszthető össze. A nagyobb terem falain sorakozó fegyvereket figyeli, és itt még a földműves szemei is megakadnak a kínálaton. Elsősorban a zúzófegyverek iránt érdeklődik, így azokat szemrevételezi elsőként, közölük is leginkább a fejszéket és a fokosokat. Le is akaszt egy fokost a helyéről, megforgatja, megnézi a fej élét, edzettségét, aztán a nyél erősségét és anyagát.* ~Szerintem az enyém erősebb.~ *állapítja meg magában, aztán az íjakat nézegeti. Mindig is szerette ezeket, különösen a hatalmas számszeríjakat, de ritka ügyetlenül használja őket, de nem is ez az erőssége. Aztán meghallja Ëleya hangját, aki biztosan a kováccsal üzletel, és meg is indul feléjük. Mikor odaér, már konkrét árakról beszélnek.*
-Mit sikerült találnia Ëleya kedves ? *teszi vállára a kezét, majd tovább lép, és kezet nyújt a kovácsnak.*
-Hagy gratuláljak a munkáihoz, igazán remek darabok. *mondja, majd a kovács kezet fog vele, látszólag tetszik neki az elismerés.*
-Köszönöm. Igazi családi vállalkozás ez, és már nagyon sokan dicsértek minket. Önt érdekli valami ? *kérdezi, mire Rolf még körbejártatja fejét, éppen a pajzsokat véli felfedezni, aztán a még nagyobb kardokat.*
-Nem köszönöm, nem vagyok egy nagy fegyverforgató, de eszembe vésem a látottakat. *mondja, majd a kovács bólint egyet, aztán elballag, valószínűleg nekikezd Ëleya megrendelésének előállításához.*
-Sosem láttam még ilyen műhelyt és maga ? *kérdezi a nőtől, még mindig kicsit ámuldozva nézelődik körbe.* -A kis viskókat szoktam meg, ahol a fegyverek egymás tetejére vannak hányva. Viszont ez igen tetszetős. Én is készítettem régen fegyvereket, persze nem ilyen szinten. *neveti el magát.* -Ön miféle fegyvereket kedvel, és melyik tetszik az itt jelen lévők között a legjobban ? *kérdezi, majd rámutat a falon lévő fegyverek sokaságára.*

1022. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-05-18 12:31:33
 
>Ëleya Meynücha avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

// Rolfeuss Kelardo //

// A piactéren… //

* Kielégíthetetlen kíváncsisággal hallgatja a férfi élménybeszámolóját. Tekintete elkeseredik azon, hogy szembesül vele - Rolf legalább annyira volt rabszolga a földeken, mit ő az orkok fogságában. Ez keserűvé teszi az arcát, s mosolya is kissé lekanyarodik. Úgy tűnik, mindenkinek van valami sötét a múltjában, és ez a gondolat elszomorítja a nőt. *
- Úgy vélem Rolf, ön sokkal szebb jövőre hivatott, és megérdemli, hogy végre szabaddá váljon. * Jelenti ki mély, komoly hangszínnel beszédében, majd korrigálja a kisugárzó, lelki keménységet - hisz sosem szerette ezt az arcát mutatni; ez volt azon bizonyos fal, melyet az évek során felépített, hogy minden érzést visszaverhessen, legyen az rossz, vagy éppenséggel felettébb jó. Az évek során megtanulja az ember, hogy nem engedheti meg magának állandóan, hogy jól érezze magát. A kellemes emlékek keserűvé válhatnak, és úgy csapják arcon az embert, akár a pofon a szeretett baráttól. S ez az, ami a legjobban sárba tiporja az ember lelkét, nem a rossz dolgok, és sérelmek, melyeket elkövetnek ellenük. Mosolya már-már sablonszerű - nem tudja túlzottan eltemetni vele azt a bizonyos kőfalat, melyről vidám álcája lehullott, akár a régi épület faláról a szép vakolat, hogy aztán a kemény, rideg, csupasz téglák maradjanak helyette. *
- Azt hiszem, megejthetnénk azt a közös főzőcskézést, hamarosan. De előbb bemennék a kovácsműhelybe - aztán irány az erdő! Már úgy is kezd zavarni a túlzott nyüzsgés. Néha a jóból is megárt a sok. * Mosolyodik el haloványan, akár a hajnali napsütés, mely egy ködös nappalon virrad. Megindítja Pajtást a műhely felé, mikor Rolf hátramászik a szekéren, hogy aludhasson. A varázsfőzetről feltett kérdésre nem is válaszol - vagy csak elsiklott figyelme a kérdés felett, vagy elfelejtette, nem tudni, bár inkább előbbi. *
- Csak nyugodtan! * Feleli újult erővel, és őszintébb jókedvvel. * - Azt hiszem, innentől elboldogulok.
* S a szekér megindul, egyenesen a kovácsműhely felé. *

// A kovácsműhelyben… //

* Ëleya hagyja Rolfot aludni a szekér hátuljában - már ha azóta nem ébredt fel a férfi, vagy ha így is történt, ő abban a hiszemben mászik le a szekérről, hogy a földmíves békésen alussza az igazak álmát. Erre a gondolatra vicces kis mosoly kúszik az arcára, csaknem elneveti magát. Könnyed léptekkel sétál be a műhelybe - tudja, hogy mit keres, azonban nem védheti ki, hogy ne időzzön el tekintete a bent a szeme elé táruló, fenséges látványtól. Arcát megcsapja a forró levegő, s egy pillanat alatt melege lesz. Nem csoda, nem szokott hozzá ehhez, utoljára akkor volt kovácsműhelyben, mikor kisgyermekként figyelte, amint apja szerszámokat kovácsol. Az a sok fegyver, amiket a tartókon lát! Szinte az álla is leesik a látványtól, és kedvet kap levenni egy hatalmas pallost, hogy meglendítse. Persze utóbb rájön, ez elég lehetetlen gondolat, hiszen nem csak hogy őrültnek néznék, de minden bizonnyal azonnal el is ejtené a nehéz fegyvert, és még fizethetne is érte, ha a drága pallosnak valami baja esne. Így inkább most csak a szemeit legelteti a kápráztató látványon, majd letörli a homlokán gyöngyöző verítékcseppeket. *
- Mivel szolgálhatok? * Lesz figyelmes a kovács hangjára, ki épp most lép elő hátulról, ahol a kohó van. Ëleya megdörzsöli az állát, s hosszú fonatának végével játszadozva mereng el, miközben tekintete ismét végigfut a falak díszes fegyverarzenálján. *
- Apróbb nyilakat szeretnék kovácsoltatni. * Tér egyből a lényegre. A kovács megajánlja az árat - 30 arany előleg, és 30 utána. Ugyan Ëleyának nem zörög túl sok pénz a zsebében, elfogadja az árat - még lesz ideje dolgozni, s a nyilakra feltétlenül szüksége van, úgy érzi. *
- 20 óra, és kész lesz. * Feleli a kovács, a nő pedig bólint, és tovább nézelődik, hátha még eszébe jut valami... de nem igazán fogja meg semmi a tekintetét. *

A hozzászólás írója (Ëleya Meynücha) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.05.18 12:36:23

1021. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-05-17 13:02:28
 
>Perialer Sentinia avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

*Az erdőből kiérve hirtelen Perialert majd megvakítja a fény. Olyan kellemes volt az erdőben, a sötétben járkálgatni és most már megint ez a napsütés! ~Áááh! Pont jókor, mondhatom! Legalább ha fokozatosan fényesedni kezdene a hely, még elviselném! De most majd megvakulok!~ Felteszi hát kapucniját és megvárja, míg szeme hozzászokik a fényhez. A kovácsműhelyben sok ember van, de ő kivárja, míg sorra kerül. Közben a tarsolyát szemlélgeti és szomorúan veszi észre, hogy nincs elég pénze. ~Talán el kellene menni dolgozni~ Majd el is megy munkát keresni.*

A hozzászólást Mortagroth (Moderátor) módosította, ekkor: 2014.05.17 14:06:11, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő.

1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2054-2073