Archívum - Arthenior - Kovácsműhely
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
<< Előző oldal - Mostani oldal: 53 (1041. - 1060. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Sienna Thogon [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/3673_ember-felelf_ferfi.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2054-2073
1060. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-07-13 11:25:26
Üzenet elküldve: 2014-07-13 11:25:26
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
*Leszáll a lóról és próbálja átvezetni a műhelyen. A hátas engedelmesen lehajtja fejét az ajtóknál és megy tovább. Nem biztos, hogy ez így megengedett, de valahogy akkor is át kell küzdenie magát.
A ló kissé ideges lesz az olvadt fém, a fújtatók és az erős kohószag miatt, a kovács pedig hasonlóan ideges lesz a ló miatt, ráadásul a tündér még felé se fordul.
Nawen igyekszik kijutni az erdő felé, át a következő ajtókon és a raktárhelyiségen. Vigyáz nehogy a nagy állat felborítson valamit, esetleg hozzádőljön a fegyverekkel teli falnak és felsértse magát. Odakint meleg nyárias idő van. Kint is bent is szinte áll a levegő.*
A ló kissé ideges lesz az olvadt fém, a fújtatók és az erős kohószag miatt, a kovács pedig hasonlóan ideges lesz a ló miatt, ráadásul a tündér még felé se fordul.
Nawen igyekszik kijutni az erdő felé, át a következő ajtókon és a raktárhelyiségen. Vigyáz nehogy a nagy állat felborítson valamit, esetleg hozzádőljön a fegyverekkel teli falnak és felsértse magát. Odakint meleg nyárias idő van. Kint is bent is szinte áll a levegő.*
1059. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-07-11 18:02:07
Üzenet elküldve: 2014-07-11 18:02:07
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Szép, új világ//
*Haladnak szépen, ügyesen tovább, a piactér felé. Jaz nem ad rögtön választ a kérdésre. Előbb alaposan megfontolja, mi az, amiről beszélhet, és mi az, ami jobb, ha rejtve marad még a lány előtt is. Majd, mivel a kipróbált dolgok a biztosak, a történetnek csak azon részével rukkol elő, melyet apja önigazolásként, vigaszként hantázott mindkettejük számára.*
-Apa mindig is a lelkén viselte a magára hagyott gyermekek sorsát. Már régi terve volt, hogy a környék utcagyerekeit összegyűjtse, szállást, ellátást, okítást, védelmet biztosítson nekik. De nem úgy, mint a tolvaj céhek, ahol kihasználják a srácokat a semmiért, és mindenféle aljasságra késztetik őket. Ahol valójában egyetlen személy nyerészkedik a sok kölyökből. Apa inkább úgy képzelte el, mint egy nagy családot. Ehhez keresett már egy ideje megfelelő főhadiszállást.
*Lelkesen magyaráz, hisz a terv ezen részében ő is hitt nagyon.*
-Mikor hallott a magára hagyott, kiéget árvaházról, úgy gondolta jó eséllyel újra tudnánk indítani. Emiatt léptünk le. Sajnos nem lett semmi a dologból, de valahogy mégis ott ragadtunk.
*Kelletlen fintor, mit egy nagy sóhaj követ.*
-Pedig lett volna saját szobám.
*Ez utolsó megjegyzése annyira csalódott, annyira borús, hogy valahol már vicces.*
*Haladnak szépen, ügyesen tovább, a piactér felé. Jaz nem ad rögtön választ a kérdésre. Előbb alaposan megfontolja, mi az, amiről beszélhet, és mi az, ami jobb, ha rejtve marad még a lány előtt is. Majd, mivel a kipróbált dolgok a biztosak, a történetnek csak azon részével rukkol elő, melyet apja önigazolásként, vigaszként hantázott mindkettejük számára.*
-Apa mindig is a lelkén viselte a magára hagyott gyermekek sorsát. Már régi terve volt, hogy a környék utcagyerekeit összegyűjtse, szállást, ellátást, okítást, védelmet biztosítson nekik. De nem úgy, mint a tolvaj céhek, ahol kihasználják a srácokat a semmiért, és mindenféle aljasságra késztetik őket. Ahol valójában egyetlen személy nyerészkedik a sok kölyökből. Apa inkább úgy képzelte el, mint egy nagy családot. Ehhez keresett már egy ideje megfelelő főhadiszállást.
*Lelkesen magyaráz, hisz a terv ezen részében ő is hitt nagyon.*
-Mikor hallott a magára hagyott, kiéget árvaházról, úgy gondolta jó eséllyel újra tudnánk indítani. Emiatt léptünk le. Sajnos nem lett semmi a dologból, de valahogy mégis ott ragadtunk.
*Kelletlen fintor, mit egy nagy sóhaj követ.*
-Pedig lett volna saját szobám.
*Ez utolsó megjegyzése annyira csalódott, annyira borús, hogy valahol már vicces.*
1058. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-07-10 21:29:57
Üzenet elküldve: 2014-07-10 21:29:57
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Szép, új világ//
*Kezdi elveszíteni a fonalat. Az előbb még úgy volt, hogy ne sajnáltassa magát, most meg mégis arról beszélnek, hogy majd megsajnálják? Sejtette, hogy nem egy egyszeregy az utcai élet, így alaposan elraktározva magában minden tanácsot, most inkább az új élményeknek adja át magát. Mint például ez a város, jelenleg pedig egészen konkrétan a kovácsműhely, min keresztül elvileg a piacra mennek. Jaz szavait hallgatva, tekintete a falat díszítő tárgyakra, írásokra, miegymásra terelődik. Családjában nem voltak nagy harcosok, a kétkezi munkát végzők közé tartoztak, ezért talán még sosem látott ilyen közelről fegyvert...pláne nem ilyen szépeket! Nem sok kell hozzá, hogy egyet-egyet meg ne érintsen, ahogy elhaladnak mellettük, mégis kordában tartja kíváncsiságát. Már meg is fogadta az egyik tanácsot, és próbál nem bajba keveredni. Csak akkor néz ismét kísérőjére, mikor az bejelenti a következő állomást. Nagyra kerekedett, kíváncsiságtól csillogó zöldjei izgatottan függeszkednek a másik hason-színű szempáron.*
- Tényleg? És miért jöttél el?
*Ezen kívül még kérdések egész hada fogalmazódott meg a szőke buksiban, köztük az, hogy Jaz miért csak az apját emlegeti, illetve, hogy honnan is tud ennyit az utcai létről...ezeket azonban jobbnak látja nyugodtabb körülmények között feltenni.*
*Kezdi elveszíteni a fonalat. Az előbb még úgy volt, hogy ne sajnáltassa magát, most meg mégis arról beszélnek, hogy majd megsajnálják? Sejtette, hogy nem egy egyszeregy az utcai élet, így alaposan elraktározva magában minden tanácsot, most inkább az új élményeknek adja át magát. Mint például ez a város, jelenleg pedig egészen konkrétan a kovácsműhely, min keresztül elvileg a piacra mennek. Jaz szavait hallgatva, tekintete a falat díszítő tárgyakra, írásokra, miegymásra terelődik. Családjában nem voltak nagy harcosok, a kétkezi munkát végzők közé tartoztak, ezért talán még sosem látott ilyen közelről fegyvert...pláne nem ilyen szépeket! Nem sok kell hozzá, hogy egyet-egyet meg ne érintsen, ahogy elhaladnak mellettük, mégis kordában tartja kíváncsiságát. Már meg is fogadta az egyik tanácsot, és próbál nem bajba keveredni. Csak akkor néz ismét kísérőjére, mikor az bejelenti a következő állomást. Nagyra kerekedett, kíváncsiságtól csillogó zöldjei izgatottan függeszkednek a másik hason-színű szempáron.*
- Tényleg? És miért jöttél el?
*Ezen kívül még kérdések egész hada fogalmazódott meg a szőke buksiban, köztük az, hogy Jaz miért csak az apját emlegeti, illetve, hogy honnan is tud ennyit az utcai létről...ezeket azonban jobbnak látja nyugodtabb körülmények között feltenni.*
1057. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-07-10 18:50:19
Üzenet elküldve: 2014-07-10 18:50:19
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Szép, új világ//
-Ezek itt rendes emberek. A kovács, meg az inasa. Bár nem szeretik a lábalattikat, a koldulókat, és a faggatózást, azért megtűrik a szerencsétlen vándort, aki megpihenne kicsit a kemencék melegében.
*Osztja meg tapasztalatait a lánnyal, miközben elhaladnak a kovácsműhely mellett. Jó ezt tudni, segített már rajta is nem egyszer a szótlan vendégszeretet.*
-Következő megálló a piactér. Készülj fel! Arthenior lenyűgöző város!
*Sejtelmes mosollyal bandukol tovább, sok kellemes emléke kötődik ehhez a helyhez. A temérdek kellemetlen között.*
-Sokáig éltem itt, tudod. Jó azért visszajönni.
*Jegyzi meg csak úgy, leginkább magának.*
-Ezek itt rendes emberek. A kovács, meg az inasa. Bár nem szeretik a lábalattikat, a koldulókat, és a faggatózást, azért megtűrik a szerencsétlen vándort, aki megpihenne kicsit a kemencék melegében.
*Osztja meg tapasztalatait a lánnyal, miközben elhaladnak a kovácsműhely mellett. Jó ezt tudni, segített már rajta is nem egyszer a szótlan vendégszeretet.*
-Következő megálló a piactér. Készülj fel! Arthenior lenyűgöző város!
*Sejtelmes mosollyal bandukol tovább, sok kellemes emléke kötődik ehhez a helyhez. A temérdek kellemetlen között.*
-Sokáig éltem itt, tudod. Jó azért visszajönni.
*Jegyzi meg csak úgy, leginkább magának.*
1056. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-07-07 17:00:23
Üzenet elküldve: 2014-07-07 17:00:23
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 78
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 78
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
*A kovácsműhelybe betérve Achrad illedelmesen biccent a kovácsnak. Furulyája még mindig a nyakában, botját falnak támasztotta, de már kezd esteledni, így hát valahol szállást kell találnia. Talán egy próbát megér:*
-Üdvözletem! Esetleg nincs számomra itt szálláslehetőség?
*A kovács mogorván végigméri. Bár ehhez nagyon előre kell hajolnia az üllő mögül, mert a gnóm elég kicsinek számít még a saját fajában is. Picit gondolkodik, majd megszólal:*
-Persze, de a pénzért és szállásért dolgozni is kell! Nézz magad mögé, a sarokba! Látod ott azt a nagy halom bőrcafatot és fadarabot? Itt él egy cipész barátom, és ha megcsinálod helyette a munkát, aludhatsz az egyik üllőn, és még pénzt is kapsz!
*A gnóm bólint egyet, majd elindul a bólintás irányába, és kis idő múlva meg is találja a munkatárgyakat. Sok ott a nyersanyag, így nem kell abból nagy ügyet csinálni, ha valamit elront. És szó mi szó, sokat fog elrontani, mert még életében nem állított össze egy cipőt sem. Mindenesetre, találomra összerakja a darabokat, és hátha sikerül. Először is a fadarabot csiszolja ki a kívánt formára. Ez lesz a talpa. Eddig jól halad. Ezek után a bőrdarabot szegeli hozzá a talphoz. Még mindig semmi hiba. A cipő szára viszont már bonyodalmat von maga után. Az ötödik próbálkozás hozza meg a kívánt eredményt. ~Öt a gnóm igazság emberek!~ Arca, mint mindig, mosolyra fakad. Ezek után vígan illeszti össze a cipőket, majd a jó munka gyümölcseként a kovács kicsengeti neki a fizetséget, és egy üllőt tol hozzá, majd édesdeden álomra hajtja a fejét.*
-Üdvözletem! Esetleg nincs számomra itt szálláslehetőség?
*A kovács mogorván végigméri. Bár ehhez nagyon előre kell hajolnia az üllő mögül, mert a gnóm elég kicsinek számít még a saját fajában is. Picit gondolkodik, majd megszólal:*
-Persze, de a pénzért és szállásért dolgozni is kell! Nézz magad mögé, a sarokba! Látod ott azt a nagy halom bőrcafatot és fadarabot? Itt él egy cipész barátom, és ha megcsinálod helyette a munkát, aludhatsz az egyik üllőn, és még pénzt is kapsz!
*A gnóm bólint egyet, majd elindul a bólintás irányába, és kis idő múlva meg is találja a munkatárgyakat. Sok ott a nyersanyag, így nem kell abból nagy ügyet csinálni, ha valamit elront. És szó mi szó, sokat fog elrontani, mert még életében nem állított össze egy cipőt sem. Mindenesetre, találomra összerakja a darabokat, és hátha sikerül. Először is a fadarabot csiszolja ki a kívánt formára. Ez lesz a talpa. Eddig jól halad. Ezek után a bőrdarabot szegeli hozzá a talphoz. Még mindig semmi hiba. A cipő szára viszont már bonyodalmat von maga után. Az ötödik próbálkozás hozza meg a kívánt eredményt. ~Öt a gnóm igazság emberek!~ Arca, mint mindig, mosolyra fakad. Ezek után vígan illeszti össze a cipőket, majd a jó munka gyümölcseként a kovács kicsengeti neki a fizetséget, és egy üllőt tol hozzá, majd édesdeden álomra hajtja a fejét.*
1055. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-07-01 10:47:25
Üzenet elküldve: 2014-07-01 10:47:25
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Szelíd
*Figyelme minduntalan ráterelődik a hatalmas kő épületbe, mely cégére alapján kovácsműhelyt hírdet. Átevickél a tömegen, s belép a fémszaggal telt levegőjű helyszínbe. Nem áll szándékában semmit sem venni, csak ha már hozzá is eljutott ez a hely híre, hát gondolta benéz egy kicsit. A sok fegyver és páncél között karcsú termete törékenynek tűnik, ami kicsit feszélyezi, de büszkén kihúzza magát, hogy azért mégse lássák annyira gyámoltalannak. Mivel eddig senki nem elegyedet szóba vele, úgy gondolja, hogy nem is lesz ez máshogy a mai napon, ezért miutánalaposan körbejárta a műhelyt, elindul visszafelé.*
1054. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-06-26 21:32:08
Üzenet elküldve: 2014-06-26 21:32:08
ÚJ
![>Sienna Thogon [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/3673_ember-felelf_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 65
OOC üzenetek: 70
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 65
OOC üzenetek: 70
Játékstílus: Vakmerő
*Sienna megérkezik a kovácsműhelyhez. Nem akar vásárolni, csak átutazóban van. A piactér felé tart.
~ Egyszer kipróbálhatnám azt a híres "lopás" nevű tudományt. ~ gondolja magában a férfi. Valójában viszonylag jól megy a sora, de, ha nem kéne költenie olyan dolgokra, amik a mindennapi életben szükségesek, akkor egy nemesebb lovat vehetne, vagy sok idő után már akár egy olcsóbb házat is, hogy letelepedjen végre itt Artheniorban. A lopást nem mostanra tervezi még, csak a jövőben esetleg. Most tisztességesen venni akar majd. De most még a kovácsműhelynél van. Épp most halad el mellette, míg a lopásra gondol. Továbbindul a piactér felé, hogy vegyen tehát valamit. *
~ Egyszer kipróbálhatnám azt a híres "lopás" nevű tudományt. ~ gondolja magában a férfi. Valójában viszonylag jól megy a sora, de, ha nem kéne költenie olyan dolgokra, amik a mindennapi életben szükségesek, akkor egy nemesebb lovat vehetne, vagy sok idő után már akár egy olcsóbb házat is, hogy letelepedjen végre itt Artheniorban. A lopást nem mostanra tervezi még, csak a jövőben esetleg. Most tisztességesen venni akar majd. De most még a kovácsműhelynél van. Épp most halad el mellette, míg a lopásra gondol. Továbbindul a piactér felé, hogy vegyen tehát valamit. *
1053. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-06-26 11:43:17
Üzenet elküldve: 2014-06-26 11:43:17
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 910
OOC üzenetek: 1508
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 910
OOC üzenetek: 1508
Játékstílus: Vakmerő
*Morwon a kovácsműhelynél tart. Azért ezen az úton jön, mert amúgy is be szeretett volna már nézni a kovácsműhelybe. Most van ideje, - nem, mintha idáig nem lett volna sok, csak azért nem illik megváratni valakit azért, hogy ő elkészítse a maga felszerelését - úgyhogy belép a kovácsműhelybe. A falon mindenféle fegyverek, eszközök, páncélok vannak kitűzve, esetleg egy sötét éjszakai időben egy tolvaj el is lophatná valamelyiket, de ez Morwonnak az eszébe sem jut. Nem olyan fajta óriás. Ő tisztességesen megdolgozik azért, amiért tud. Ha meg valami drágábbat akar, akkor vagy le kell mondania róla, vagy gyűjt rá. De nem ellopja, Az a legalja népség. Miközben ő ártatlanul nézi az eszközöket meglátja a kovácsot is. Nem tudja, hogy mi mennyibe kerül, ezért megkérdezi.
Mivel látja, hogy nincs olyan tárgy, amit most meg szeretne venni ezért inkább tovább indul az Artheniori erdő felé. *
A hozzászólás írója (Morwon Loree Dedion) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.06.26 11:48:24
Mivel látja, hogy nincs olyan tárgy, amit most meg szeretne venni ezért inkább tovább indul az Artheniori erdő felé. *
A hozzászólás írója (Morwon Loree Dedion) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.06.26 11:48:24
1052. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-06-24 21:39:59
Üzenet elküldve: 2014-06-24 21:39:59
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 166
OOC üzenetek: 320
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 166
OOC üzenetek: 320
Játékstílus: Szelíd
// Görbe tükör //
// Grubek Norragimhak //
*Egy pufók harcos, ki kalandra vágyik. Mi sem érdekesebb számára, mint egy kacagó gyermek hangja, mely mintha a műhely elől szólna, s alig tereli magára a figyelmet, máris ugyanazon hang sír fel, bánatosan. Ha a kovácsot kérdi Grubek, ő csak annyit mond, nem hallott semmit. De Grubek csak hallja, hiszen újra megtörténik, s addig fog ismétlődni, mi ki nem lép, hogy megnézze, mi is ez.
Odakint újra hallja, távolabbról, de egyszerű megmondani, merről. Érdemes követni? Méltónak tűnik-e ez a kalandra hívó, egyszer síró, máskor kacagó hang? Ha igen, akkor csalogatni fogja a férfit, egészen a szegénynegyedig. Persze, csak akkor, ha nem rémül meg ettől, hiszen bár még az égen jár a nap korongja, közeledik nyugvásához, éppen csak vérszínre festő, utolsó sugarai érik az égbolt vásznát.*
// Grubek Norragimhak //
*Egy pufók harcos, ki kalandra vágyik. Mi sem érdekesebb számára, mint egy kacagó gyermek hangja, mely mintha a műhely elől szólna, s alig tereli magára a figyelmet, máris ugyanazon hang sír fel, bánatosan. Ha a kovácsot kérdi Grubek, ő csak annyit mond, nem hallott semmit. De Grubek csak hallja, hiszen újra megtörténik, s addig fog ismétlődni, mi ki nem lép, hogy megnézze, mi is ez.
Odakint újra hallja, távolabbról, de egyszerű megmondani, merről. Érdemes követni? Méltónak tűnik-e ez a kalandra hívó, egyszer síró, máskor kacagó hang? Ha igen, akkor csalogatni fogja a férfit, egészen a szegénynegyedig. Persze, csak akkor, ha nem rémül meg ettől, hiszen bár még az égen jár a nap korongja, közeledik nyugvásához, éppen csak vérszínre festő, utolsó sugarai érik az égbolt vásznát.*
1051. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-06-22 21:08:16
Üzenet elküldve: 2014-06-22 21:08:16
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 57
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 57
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
* ISmét eljön a kovácshoz, hogy hódoljon szenvedélyének, és a fegyvereket közelebbről is láthassa. Még nem tudja, hogy csináltasson-e valamit, de úgy véli, hogy lehetséges, hogy szerez valami újat. Sisak nélkül jár már egy ideje, és úgy ítéli, ez veszélyes, mivel ha valaki hátulról, az árnyékból véli megtámadni, teljesen védtelen lenne vele szemben. Főleg, ha fejen csapja, vagy egy végzetes nyílcsapás éri. Nem lehet előre felkészülni a veszélyre, csak így. Csak ha valaki nehézkes, de csöppet sem felesleges páncélt visel magán. A lovag fél-elf nem akarja megvárni, amíg valaki megtalálja az alkalmat, hogy végezhessen vele.*
1050. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-06-22 17:43:00
Üzenet elküldve: 2014-06-22 17:43:00
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
~ Vannak olyan pillanatok, mikor az ember meggondolja, hogy mely tárgyakra is lehet szüksége. Szerintem az én életemben is eljöhetett egy ilyen pillanat.~* Őszinte fény csillan fel szemében, mikor mindenféle veszélyes, és halálos fegyvert pillant meg a falon, mikor a kovácsműhelybe lépve körülnéz. Csak annyit tud mondani, hogy jó napot, de ezt is csak gyermeteg hangon, hiszen elámulva tekint a mestermunkák tömkelegére. Leginkább a hossz, lándzsaszerű fegyverek, és eszközök ragadják meg figyelmét, és azokra tekint úgy mint "mesterművekre". Ha több pénze lesz, majd talán többet is beszerez majd ezekből a nemes fegyverekből, meg talán egy jobb íjat is kerít, de most siet, mert a kikötőbe tart.*
1049. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-06-20 10:33:27
Üzenet elküldve: 2014-06-20 10:33:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
* Útja következő helyszínéhez ér a kovácsműhelybe. Nézi a régi írásokat a falon, hosszan gondolkodik, mit is jelenthetnek. Talám sindarin nyelven van, esetleg a quenyát használták? Különös. Minden tiszteletét kivívta az ember, akinek ezt volt türelme felfesteni, ilyen apró betűkkel, ilyen sokat. Tekintete az ajtóra téved, amin az imént belépett. Elréved a finom kézzel megmunkált faajtón. Szeme fénye tovább siklik a gyönyörű kardokra, meg is érinti az egyiket. A hideg fém mintha üzenne neki. Behunyja a szemét. Maga előtt látja az izzó acélt a tűzben, a kovács izzadt arcát, a kész kardot a koszos munkáskezekben, az első kipróbálást, a tisztítást, a kifüggesztést...Felnyitja zölden csillogó íriszeit. Megfogja a mestermű markolatát, suhint vele. Érzi az acél hideg szelét. udva, hogy biztos nincs pénze ilyen formájú luxusra, vigyázva visszateszi a kardot a helyére. Tovább indul. *
1048. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-06-19 15:45:31
Üzenet elküldve: 2014-06-19 15:45:31
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
*Az erdőben bóklászva újra rátalál a kovácsműhelyre. Tudja, hogy ezen át vezet az út a városba, így hát el is indul. Belépve a hátsóajtón, a műhely raktárában találja magát, de meg sem áll, míg az előtérbe nem ér. Ott vált pár szót a kováccsal, s feltölti tegezét új nyilakkal, melyekért arannyal fizet. Legalább ezt is letudta, egyúttal. Szét akar nézni ezen a helyen, biztos akar lenni abban, hogy nem kell felülbírálnia azt a döntését, miszerint ebben a városban, illetve a környékén marad, és felhagy a világjárással.
Még mindig mérges a két idegenre, de lassacskán kezd megnyugodni, és elfelejteni az egészet. Valószínűleg nem fog velük többet összefutni, így nincs is miért morfondíroznia. Elköszön hát a kovácstól, és kilépked onnan.*
Még mindig mérges a két idegenre, de lassacskán kezd megnyugodni, és elfelejteni az egészet. Valószínűleg nem fog velük többet összefutni, így nincs is miért morfondíroznia. Elköszön hát a kovácstól, és kilépked onnan.*
1047. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-06-19 14:26:55
Üzenet elküldve: 2014-06-19 14:26:55
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Rinna//
*Nem igazán érdekli az, hogy melyik irányból jut el a lány házába. Talán még így gyorsabban is odajut.*
- Persze, hogy nem gond. Mért is lenne az?
*Kérdi mosollyal az arcán, aztán elindul arra amerre a lány. Elvégre nyilván nem engednék őt be a Holdudvarra. Vagyis oda még talán igen, de a Pegazusba biztos nem. Szóval kikötnek a kovácsműhelyben, ahol a kovács nyilván furcsán fog nézni rájuk a lő miatt, de nagy valószínűséggel nem fog semmit mondani. Kivéve ha a ló hagy némi ajándékot neki. Ezután lassacskán kiérnek a piactérre, ahol a lány közli vele, hogy nemsokára odaérnek.*
- Hát, körbejártam egyszer-kétszer, de nem igazán figyeltem meg.
*Nem igazán érdekli az, hogy melyik irányból jut el a lány házába. Talán még így gyorsabban is odajut.*
- Persze, hogy nem gond. Mért is lenne az?
*Kérdi mosollyal az arcán, aztán elindul arra amerre a lány. Elvégre nyilván nem engednék őt be a Holdudvarra. Vagyis oda még talán igen, de a Pegazusba biztos nem. Szóval kikötnek a kovácsműhelyben, ahol a kovács nyilván furcsán fog nézni rájuk a lő miatt, de nagy valószínűséggel nem fog semmit mondani. Kivéve ha a ló hagy némi ajándékot neki. Ezután lassacskán kiérnek a piactérre, ahol a lány közli vele, hogy nemsokára odaérnek.*
- Hát, körbejártam egyszer-kétszer, de nem igazán figyeltem meg.
1046. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-06-19 10:11:30
Üzenet elküldve: 2014-06-19 10:11:30
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Lanar//
* Elindul a kovácsműhely irányába, hisz nem akarja Liliomot átvezetni a Pegazus fogadón és a Holdudvaron. A Kovácsműhelyen így is át kell vezetnie, de azért talan nem szólnak, hisz egy patás nem olyan furcsa egy ilyen helyen. A kovács ugyanis csinál patkókat is.*
- Menjünk erre. Nem gond?
* Kédezi meg Lanart, bár Rinnának csak az irány megfelelő, így reméli, hogy a férfinek sincs ellenvetése. Bemegy az ajtón, a lova még pont befér, s igyekszik, hogy ne keltsen túl nagy feltűnést a lóval.*
- Még a Piactéren kell átmennünk és ott vagyunk a házamnál.
* Mondja mosolyogva. Majd ki is lép a műhelyből.*
- Már járt a Gazdagnegyedben, esetleg a város más részein?
* Elindul a kovácsműhely irányába, hisz nem akarja Liliomot átvezetni a Pegazus fogadón és a Holdudvaron. A Kovácsműhelyen így is át kell vezetnie, de azért talan nem szólnak, hisz egy patás nem olyan furcsa egy ilyen helyen. A kovács ugyanis csinál patkókat is.*
- Menjünk erre. Nem gond?
* Kédezi meg Lanart, bár Rinnának csak az irány megfelelő, így reméli, hogy a férfinek sincs ellenvetése. Bemegy az ajtón, a lova még pont befér, s igyekszik, hogy ne keltsen túl nagy feltűnést a lóval.*
- Még a Piactéren kell átmennünk és ott vagyunk a házamnál.
* Mondja mosolyogva. Majd ki is lép a műhelyből.*
- Már járt a Gazdagnegyedben, esetleg a város más részein?
1045. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-06-16 13:17:12
Üzenet elküldve: 2014-06-16 13:17:12
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Az erdő felől közelítve, belépve hátsó ajtón, rögtön megcsapja a hő, melyben az itt lévő szakember kénytelen dolgozni nap, mint nap, ami látszólag meg sem kottyan neki, viszont Narrash el sem tudná képzelni, hogy reggeltől estig ebben a hőmérsékletben kelljen dolgoznia. Ezért is foglalatoskodik ő az erdőben és nem ebben a kis zárt helységben. Int egyet a kovácsnak, mely valószínűleg megszokta már, hogy az emberek nagy része csupán átjáróháznak használja kis üzletét, bár valószínűleg rendszerint meg is tekintik a kínálatot, aki át szándékozik haladni. Ez alól Narrash sem kivétel. Odalép a falra erősített fegyverekhez, melyek valószínűleg csupán mutatóban vannak, amolyan bemutatódarabnak kirakva. Nem mintha lenne szüksége akármilyen ütő, zúzó, harapó, miegymás fegyverre, inkább a távolabbra nyúló dolgok érdeklik. Ezeket ha megengedi neki a kovács, tán még le is veszi a helyükről, hogy közelebbről megnézhesse annak részleteit. Miután jól megnézte az árukat visszateszi őket a helyükre, majd elhagyja a műhelyt.*
1044. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-06-13 14:59:09
Üzenet elküldve: 2014-06-13 14:59:09
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 242
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 242
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Rovéna//
*A kovácsműhely csontbavágó robaja kész őrültet képes csinálni az erdő szelíd, veszélytelen teremtményeiből is, mikor a kovácskalapás az izomtól duzzadó, acél edzett karban iramodik meg az üllő irányába. Ekkor mint derült égből a villámcsapás hasít az állatok érzékeny füleibe, és veri fel őket az ösztönük: menekülj minél messzebbre!
A kalapács vadul, de egy bizonyos ütemet követve Rasdeherék érkezésekor is megkondul, mint a veszélyre figyelmeztető tábori harang a háborúkban. A lovak erre a félelmetes hangra egyértelmű választ adnak. Felnyerítenek, majd kegyetlen erővel rázzák meg hatalmas koponyájukat. Nyakcsigojájukat szinte hallani lehet ahogy belevisít a paripák válaszába. Ám Ras ezt nem hagyja annyiban, különben még elszabadulnak ezek a csodálatos teremtmények, és lesöprik magukról a magukat gazdájuknak tekintett teremtményeket. Tehát a férfi egy erőteljes rántassal a gyeplőn jelzi, hogy még mindig ő a főnök, majd kissé meggörnyedve megpaskolja a feldúlt jószág eres nyakvonulatát.*
-Théros, nyugalom! Hé!
*A fiatal férfi kénytelen elengednie a hangját a nagy zajkoncert közepette, és parancsolóan felépni saját lova ellen, aki valamelyest megnyugszik, de sötét tekintetében még mindig látszik, hogy valami váratlanul jött dolog, például egy eléugró kóborkutya könnyen fel tudná zaklatni.
Ez szerencsére nem következik be, és teljes nyugalomban haladhatnak tovább, miután a kovácsmesterséggel járó zajokon kívűl semmi sem zavarja meg őket.
Később nem csak a hangokat hallják, de a műhelyet is megpillantják, melyben naponta készülnek mesterművek tucatjai.*
-Egy szép kis tőr, ami úgy szalad át a vörös húson, mint kés a vajon. Mellesleg szépen díszített, hisz a nemesek is gazdagon motívumokkal teletűzdelt ezüst késsel és villával esznek. Így nekem is járna ennyi fényűzés, tudom mire gondolsz Rové. De mint bizonyára te is tudod üres a pénzeszacskónk.
*Kissé ő maga is elszontyolodik az előbbi felvillanyozó eszmefuttatástól, de nem kell erőszakkal visszarángatni, hisz eszébe jut miért is jöttek.*
-De ezért nem kell sokáig aggódnunk, Drágám! Keresünk valami balekot, aki úgyis ellát minket a megfelelő mennyiségú arannyal, és akkor visszajövünk ide, s bevásárolunk neked. Kapsz tőlem valami csodaszép pengét, amivel kedved szerint játszhatsz.
*Ezt komolyan is gondolja, és biztos benne, hogy küldetésüket sikerrel véghez is viszik, amiből egyből meggazdagodhatnak... vagy kezdetben szereznek egy kis alaptőkét.*
-Sőt, Vitéz is kap majd egy erős lovagi páncélt, ami mindentől megvédi! Mit szólsz?
*Utolsó kijelentésén még ő is nagyot derül, és egy kisebb kuncogást hallatt az orra alatt. Elképzelnie is elég volt azt, hogy az a falatnyi csiga talpig páncélban próbálja vonszolni magát a fűben. Elég vicces látványt nyújthat.
A sok beszéd, és bohóckodás közben a férfi észre sem veszi, hogy maguk mögött hagyták a műhely fémes illatát, és a talán még annál is hangosabb, kofáktól s vevőktől zsufolásig megtelt Piacon ügetnek épp.*
-Rové, egy pillanatra álljunk már meg, és nézd meg hogy jó irányba megyünk-e. Nem lenne jó eltévedni. Még valamelyik helyi eszement kannibál felzabál mindkettőnkent.
*Ismét rátőr a röhöghetnék, miközben megállítja a hátasát a tömeg kellős közepén.*
*A kovácsműhely csontbavágó robaja kész őrültet képes csinálni az erdő szelíd, veszélytelen teremtményeiből is, mikor a kovácskalapás az izomtól duzzadó, acél edzett karban iramodik meg az üllő irányába. Ekkor mint derült égből a villámcsapás hasít az állatok érzékeny füleibe, és veri fel őket az ösztönük: menekülj minél messzebbre!
A kalapács vadul, de egy bizonyos ütemet követve Rasdeherék érkezésekor is megkondul, mint a veszélyre figyelmeztető tábori harang a háborúkban. A lovak erre a félelmetes hangra egyértelmű választ adnak. Felnyerítenek, majd kegyetlen erővel rázzák meg hatalmas koponyájukat. Nyakcsigojájukat szinte hallani lehet ahogy belevisít a paripák válaszába. Ám Ras ezt nem hagyja annyiban, különben még elszabadulnak ezek a csodálatos teremtmények, és lesöprik magukról a magukat gazdájuknak tekintett teremtményeket. Tehát a férfi egy erőteljes rántassal a gyeplőn jelzi, hogy még mindig ő a főnök, majd kissé meggörnyedve megpaskolja a feldúlt jószág eres nyakvonulatát.*
-Théros, nyugalom! Hé!
*A fiatal férfi kénytelen elengednie a hangját a nagy zajkoncert közepette, és parancsolóan felépni saját lova ellen, aki valamelyest megnyugszik, de sötét tekintetében még mindig látszik, hogy valami váratlanul jött dolog, például egy eléugró kóborkutya könnyen fel tudná zaklatni.
Ez szerencsére nem következik be, és teljes nyugalomban haladhatnak tovább, miután a kovácsmesterséggel járó zajokon kívűl semmi sem zavarja meg őket.
Később nem csak a hangokat hallják, de a műhelyet is megpillantják, melyben naponta készülnek mesterművek tucatjai.*
-Egy szép kis tőr, ami úgy szalad át a vörös húson, mint kés a vajon. Mellesleg szépen díszített, hisz a nemesek is gazdagon motívumokkal teletűzdelt ezüst késsel és villával esznek. Így nekem is járna ennyi fényűzés, tudom mire gondolsz Rové. De mint bizonyára te is tudod üres a pénzeszacskónk.
*Kissé ő maga is elszontyolodik az előbbi felvillanyozó eszmefuttatástól, de nem kell erőszakkal visszarángatni, hisz eszébe jut miért is jöttek.*
-De ezért nem kell sokáig aggódnunk, Drágám! Keresünk valami balekot, aki úgyis ellát minket a megfelelő mennyiségú arannyal, és akkor visszajövünk ide, s bevásárolunk neked. Kapsz tőlem valami csodaszép pengét, amivel kedved szerint játszhatsz.
*Ezt komolyan is gondolja, és biztos benne, hogy küldetésüket sikerrel véghez is viszik, amiből egyből meggazdagodhatnak... vagy kezdetben szereznek egy kis alaptőkét.*
-Sőt, Vitéz is kap majd egy erős lovagi páncélt, ami mindentől megvédi! Mit szólsz?
*Utolsó kijelentésén még ő is nagyot derül, és egy kisebb kuncogást hallatt az orra alatt. Elképzelnie is elég volt azt, hogy az a falatnyi csiga talpig páncélban próbálja vonszolni magát a fűben. Elég vicces látványt nyújthat.
A sok beszéd, és bohóckodás közben a férfi észre sem veszi, hogy maguk mögött hagyták a műhely fémes illatát, és a talán még annál is hangosabb, kofáktól s vevőktől zsufolásig megtelt Piacon ügetnek épp.*
-Rové, egy pillanatra álljunk már meg, és nézd meg hogy jó irányba megyünk-e. Nem lenne jó eltévedni. Még valamelyik helyi eszement kannibál felzabál mindkettőnkent.
*Ismét rátőr a röhöghetnék, miközben megállítja a hátasát a tömeg kellős közepén.*
1043. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-06-13 11:01:02
Üzenet elküldve: 2014-06-13 11:01:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Rasti//
*A homokóra apró szemcséi gyors ütemben peregnek le. Telik az idő, a nap lassú lépteivel közelít az ég pereme felé. Igyekezniük kell, hisz céllal indultak a levegő városába. Ezt Ras dalos madárkája is jól tudja, még ha olykor mámorító, édes köd is telepszik céltudatos elméjére. Még egy rövidke, tüzes csók, s a játék egy időre megszakad. Mintha a szél is felsóhajtana, lemondva a kellemes időtöltésről, s lágyan megtáncoltatja a barna tincseket. Tenger illata sejlik fel egy múló pillanatra, pedig oly rég hátuk mögött hagyták a kikötőt. Lóra ülnek, hogy folytassák útjukat az öreg, néma óriások árnyékában.
És ha az erdő ezernyi, kérges pillére hallgat is, nagyon is él ez a zöld csoda. Minden madár hangja egy-egy külön rege az erdő vén történetéről. Legalább is Rovéna meg van győződve erről a csalhatatlan igazságról. Hátasaik patái tompán koppannak a szűkös úton, lassanként elérve a vonalat, ahol a természet megszakad, s helyét a város utcái veszik át.
Ritkulni kezdenek a fák, és kirajzolódik néhány épület. Rasdeher elismerő szavaira csak egy halk nevetéssel válaszol. Persze hogy tudja, mire gondol kedvese. Nehéz volna másképp érteni, ismerve a férfi enyhén szólva nem hétköznapi étkezési szokásait. Egy új város. Igen, a változatosság gyönyörködtet. Ám mégis van ami állandó marad. És ez így jó. Sötét külsejű párjára pillantva lágyan mosolyodik el a lány.
A fák lassan megritkulnak, és nehézkes, fémes illat terül szét a levegőben. Nem kell sokat filozofálni azon, hová is jutottak.*
- Egy kovácsműhely! Ez a hely még jól jöhet számunkra. *vigyorogja, kivillantva apró, fehér fogacskáit. Szívesen térne be, és ha elég jó a kínálat, talán ott is hagyna néhány aranyat, egy jó fegyverért cserébe. Egy újabb, szép penge, hisz abból sosem elég! És ez innen, Artheniorból.*
- Mit gondolsz Vitéz? Ugye milyen jó volna egy szép, új kard?! Vagy legalább egy nagyobbacska tőr! Persze a régiektől sem válunk meg! *csicsereg lelkesen a most épp vékony övén végigkúszó, apró állatkához. Az megfontolt lassúsággal, méltóságteljesen csúszik tovább, vékony, nyálkás csíkot hagyva maga után, bölcs nesztelenséggel. Azonban ez egyáltalán nem zavarja a hölgyeményt. Míg közbe nem szól, addig teljesen jó hallgatóság számára.*
- De nem most, jelenleg más dolgunk van. Majd legközelebb, és akkor majd te is megnézheted amit Rové beszerez! Bizony ám! De csak óvatosan, az kellene még, hogy felhasítsa a pocakodat! *csacsog tovább, miközben lassan megkerüli lovával az épületet, közvetlenül mellette haladva el.*
- Legközelebb majd benézünk ide, ugye Rasti? Ugye? Mondd, hogy igen! *Nem csak ajkai, de nagy, őzike szemei is mosolyognak miközben a nyeregben ülve lelkendezik, Rasdehert kérlelve. Leginkább egy kisgyerekre hasonlíthat ilyenkor, aki fakardot vagy játékbabát, édes kalácsot próbál kikönyörögni magának.*
- Jó leszek! *toldja hozzá határozottan kihúzva magát, egyik kacsóját a mellére téve az eskühöz. Majd egy sejtelmes, mégis oly sokatmondó somolygás kíséretében bájosan szerelmére pillant.*
- Nagyon jó...
*A homokóra apró szemcséi gyors ütemben peregnek le. Telik az idő, a nap lassú lépteivel közelít az ég pereme felé. Igyekezniük kell, hisz céllal indultak a levegő városába. Ezt Ras dalos madárkája is jól tudja, még ha olykor mámorító, édes köd is telepszik céltudatos elméjére. Még egy rövidke, tüzes csók, s a játék egy időre megszakad. Mintha a szél is felsóhajtana, lemondva a kellemes időtöltésről, s lágyan megtáncoltatja a barna tincseket. Tenger illata sejlik fel egy múló pillanatra, pedig oly rég hátuk mögött hagyták a kikötőt. Lóra ülnek, hogy folytassák útjukat az öreg, néma óriások árnyékában.
És ha az erdő ezernyi, kérges pillére hallgat is, nagyon is él ez a zöld csoda. Minden madár hangja egy-egy külön rege az erdő vén történetéről. Legalább is Rovéna meg van győződve erről a csalhatatlan igazságról. Hátasaik patái tompán koppannak a szűkös úton, lassanként elérve a vonalat, ahol a természet megszakad, s helyét a város utcái veszik át.
Ritkulni kezdenek a fák, és kirajzolódik néhány épület. Rasdeher elismerő szavaira csak egy halk nevetéssel válaszol. Persze hogy tudja, mire gondol kedvese. Nehéz volna másképp érteni, ismerve a férfi enyhén szólva nem hétköznapi étkezési szokásait. Egy új város. Igen, a változatosság gyönyörködtet. Ám mégis van ami állandó marad. És ez így jó. Sötét külsejű párjára pillantva lágyan mosolyodik el a lány.
A fák lassan megritkulnak, és nehézkes, fémes illat terül szét a levegőben. Nem kell sokat filozofálni azon, hová is jutottak.*
- Egy kovácsműhely! Ez a hely még jól jöhet számunkra. *vigyorogja, kivillantva apró, fehér fogacskáit. Szívesen térne be, és ha elég jó a kínálat, talán ott is hagyna néhány aranyat, egy jó fegyverért cserébe. Egy újabb, szép penge, hisz abból sosem elég! És ez innen, Artheniorból.*
- Mit gondolsz Vitéz? Ugye milyen jó volna egy szép, új kard?! Vagy legalább egy nagyobbacska tőr! Persze a régiektől sem válunk meg! *csicsereg lelkesen a most épp vékony övén végigkúszó, apró állatkához. Az megfontolt lassúsággal, méltóságteljesen csúszik tovább, vékony, nyálkás csíkot hagyva maga után, bölcs nesztelenséggel. Azonban ez egyáltalán nem zavarja a hölgyeményt. Míg közbe nem szól, addig teljesen jó hallgatóság számára.*
- De nem most, jelenleg más dolgunk van. Majd legközelebb, és akkor majd te is megnézheted amit Rové beszerez! Bizony ám! De csak óvatosan, az kellene még, hogy felhasítsa a pocakodat! *csacsog tovább, miközben lassan megkerüli lovával az épületet, közvetlenül mellette haladva el.*
- Legközelebb majd benézünk ide, ugye Rasti? Ugye? Mondd, hogy igen! *Nem csak ajkai, de nagy, őzike szemei is mosolyognak miközben a nyeregben ülve lelkendezik, Rasdehert kérlelve. Leginkább egy kisgyerekre hasonlíthat ilyenkor, aki fakardot vagy játékbabát, édes kalácsot próbál kikönyörögni magának.*
- Jó leszek! *toldja hozzá határozottan kihúzva magát, egyik kacsóját a mellére téve az eskühöz. Majd egy sejtelmes, mégis oly sokatmondó somolygás kíséretében bájosan szerelmére pillant.*
- Nagyon jó...
1042. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-06-11 17:19:53
Üzenet elküldve: 2014-06-11 17:19:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 376
OOC üzenetek: 211
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 376
OOC üzenetek: 211
Játékstílus: Szelíd
//A Vörös Királynő átka//
*Chothal nem is figyeli, hogy az elf követi-e. Sokkal jobban érdekli a nyúl ami vezeti őt. Lovát gyors léptekkel vezeti maga után s a nyúl valóban az erdő felé megy. Szerencsére van lehetősége megállni a kovácsnál az orknak, elvégre útba esik.
Mintha a nyúl még ezt is tudná.
Chothal megkötözi ismételten a lovat, majd lopva a nyúlra néz ami megáll ismét és mintha várna rá. Az ork megcsóválja a fejét és belép a műhelybe.
Nem nevetséges kicsit? Az ork már nem is érti miért követi ezt az érezhetően fura nyulat. De követi. Már-már érdekli miért ilyen fura és merre vezeti. Eszébe sem jut az, hogy ez valami csapda, vagy halálos veszély. Mintha csak forogna az amúgy eléggé rozsdás fantáziája.
A műhelybe lépve a mester már meg is ismeri az orkot akinek a szigonyt csinálta.*
-Tessék Ork. Ahogy kívántad a fegyver.
*Chothal bólint s sietősen leszámolj a pénzösszeget a kovácsnak, aki bólint és átnyújtja a fegyvert az ork számára.
Chothal pedig bólint, majd sietős de tőle nem gyanús léptekkel, kimasírozik a műhelyből. Körbenéz s látja a nyúl még mindég ott szimatol a sarkon.
Az ork hümment egyet és megvakarja a fekete lovának az orrát és így szól:*
-Várj egy kicsit koma. Megnézem ezt a nyulat magamnak.
*Majd azzal a nyúl felé indul, aki már meg is indul az erdő irányába.*
*Chothal nem is figyeli, hogy az elf követi-e. Sokkal jobban érdekli a nyúl ami vezeti őt. Lovát gyors léptekkel vezeti maga után s a nyúl valóban az erdő felé megy. Szerencsére van lehetősége megállni a kovácsnál az orknak, elvégre útba esik.
Mintha a nyúl még ezt is tudná.
Chothal megkötözi ismételten a lovat, majd lopva a nyúlra néz ami megáll ismét és mintha várna rá. Az ork megcsóválja a fejét és belép a műhelybe.
Nem nevetséges kicsit? Az ork már nem is érti miért követi ezt az érezhetően fura nyulat. De követi. Már-már érdekli miért ilyen fura és merre vezeti. Eszébe sem jut az, hogy ez valami csapda, vagy halálos veszély. Mintha csak forogna az amúgy eléggé rozsdás fantáziája.
A műhelybe lépve a mester már meg is ismeri az orkot akinek a szigonyt csinálta.*
-Tessék Ork. Ahogy kívántad a fegyver.
*Chothal bólint s sietősen leszámolj a pénzösszeget a kovácsnak, aki bólint és átnyújtja a fegyvert az ork számára.
Chothal pedig bólint, majd sietős de tőle nem gyanús léptekkel, kimasírozik a műhelyből. Körbenéz s látja a nyúl még mindég ott szimatol a sarkon.
Az ork hümment egyet és megvakarja a fekete lovának az orrát és így szól:*
-Várj egy kicsit koma. Megnézem ezt a nyulat magamnak.
*Majd azzal a nyúl felé indul, aki már meg is indul az erdő irányába.*
1041. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-06-10 20:53:22
Üzenet elküldve: 2014-06-10 20:53:22
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Darfang Kaleg//
* A kovácsműhelyben ő is vet egy futó pillantást a fegyverekre, de ő leginkább az ostorát kedveli. A kézmozdulatra meglepődik, s mérgesen bújik ki a férfi keze alól. Azért követi az erdő felé.*
~ Nem muszáj ott is vele lennem, elköszönök és csinálhatok valamit magamban. Rég szedtem virágot.~
* Gyerekes talán a virágszedés, de mindig örömét lelte egy-egy szép csokor elkészítésében.*
* A kovácsműhelyben ő is vet egy futó pillantást a fegyverekre, de ő leginkább az ostorát kedveli. A kézmozdulatra meglepődik, s mérgesen bújik ki a férfi keze alól. Azért követi az erdő felé.*
~ Nem muszáj ott is vele lennem, elköszönök és csinálhatok valamit magamban. Rég szedtem virágot.~
* Gyerekes talán a virágszedés, de mindig örömét lelte egy-egy szép csokor elkészítésében.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2054-2073