Archívum - Arthenior - Kovácsműhely
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
<< Előző oldal - Mostani oldal: 85 (1681. - 1700. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
*Taitos zihálva, csapzottan esik be ismét a kovácshoz.*
-Emlékszik arra, amit nem is olyan régen ajánlgatott?
*Kérdezi a pár órával ezelőtti körre utalva, mikor a kovács megpróbálta meggyőzni, hogy "férfi mindig hord magával vasat". Meg elsütött pár tréfát, hogy " uraságodnak nagy a botja, de vajon hegyes is?!". Végül Taitos hagyta, de most, az előbbi találka megváltoztatta véleményét.*
-Mutassa mije van!
*Kéri a mesterembert, és megpróbál több egykezes fogpiszkálót is. Végül egy közepes darab mellett dönt, és elkezdi egyensúlyát vizsgálgatni. Felidézi a fegyveres harc régen elsajátított legalapabb mozdulatait, és már csak egy dolgot kér.*
-Adja a legkopottabb, szürke hüvelyt hozzá. Már ha úgy hívják.
*Nem ismeri a szakszavakat, ő csak kér, és cserébe illően fizet is.*
A hozzászólás írója (Taitos, a Zöldfülű) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.11.21 21:30:55
![>Worenth Yosden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11112_1519763981_ember_ferfi.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2054-2073
1700. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2016-12-03 15:33:02
Üzenet elküldve: 2016-12-03 15:33:02
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
*Választás elé kerül, hiszen nem tudd ennyi mindent egyszerre elvinni, sőt mi több használnia is kell azokat.
~Mi tévő legyek most? A botra is szükségem volna, de ez nagyon hosszú különben.~
Győzködi saját magát, nem is kell sok neki, hogy végül búcsút mondjon neki.
~Ez már mindjárt más.~ Veszi kézbe az üres idegű íjat, próbálgatva azt. ~De ez a köpeny sem jó így. Mi van, ha véletlenül átlyukasztom egy nyíllal? Vagy beleakadok valamibe, ha épp csinálok valamit?~
Végül nem csupán fegyver, de ruhacserére is szorul Ishin. Hálásan megköszöni a kovács fáradozásait és büszke érzéssel távozik otthona felé.*
*Választás elé kerül, hiszen nem tudd ennyi mindent egyszerre elvinni, sőt mi több használnia is kell azokat.
~Mi tévő legyek most? A botra is szükségem volna, de ez nagyon hosszú különben.~
Győzködi saját magát, nem is kell sok neki, hogy végül búcsút mondjon neki.
~Ez már mindjárt más.~ Veszi kézbe az üres idegű íjat, próbálgatva azt. ~De ez a köpeny sem jó így. Mi van, ha véletlenül átlyukasztom egy nyíllal? Vagy beleakadok valamibe, ha épp csinálok valamit?~
Végül nem csupán fegyver, de ruhacserére is szorul Ishin. Hálásan megköszöni a kovács fáradozásait és büszke érzéssel távozik otthona felé.*
1699. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2016-11-28 00:16:04
Üzenet elküldve: 2016-11-28 00:16:04
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
*Alapos munkát végeznek ezek a kalácssütők, egy ilyen nagy, meleg, ropogós, diós tekercs már elegendő, ahhoz kellően jól lakjon az ember. A tésztája kifejezetten vastag, mégis puha, szinte omlik a szájban és azok az ízek, a jó szerető otthon hangulatát idézik fel egy-egy oda tévedő éhes vásárlóban, akárcsak Ishinben is.
Még tétovázik egy cseppet mielőtt eldöntené mit szeretne, benyisson-e vagy sem. Hiszen most ott áll a műhely ajtajában, vállalva azt a lehetőséget, hogy valaki bentről kijövet fellöki. Még nyalogatja helyenként szája szélét, a maradék morzsáktól és cukros diótól, összedörzsöli két tenyerét és gyors kopogtatás után már bent is terem. Pillanatnyi kelleme meleg csapja meg, ami hamar átmegy izzasztó hőséggé.
~Hogyan lehet ezt a meleget bírni?~
Nem tesz szóvá semmit, és mivel munkájából alig képes kiráncigálni a kovácsot, ezért a maga baját gyorsan lezavarja, már amennyire lehet, hogy minél hamarabb készen legyen.
Innen már nyílegyenesen a könyvtárba vezet útja. Reméli nem jön közbe semmi, mert kíváncsisága elér az egekbe. Talán majd az égiek is kíváncsiak lesznek rá.*
A hozzászólás írója (Ishin Gylawora) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.11.28 00:18:57
*Alapos munkát végeznek ezek a kalácssütők, egy ilyen nagy, meleg, ropogós, diós tekercs már elegendő, ahhoz kellően jól lakjon az ember. A tésztája kifejezetten vastag, mégis puha, szinte omlik a szájban és azok az ízek, a jó szerető otthon hangulatát idézik fel egy-egy oda tévedő éhes vásárlóban, akárcsak Ishinben is.
Még tétovázik egy cseppet mielőtt eldöntené mit szeretne, benyisson-e vagy sem. Hiszen most ott áll a műhely ajtajában, vállalva azt a lehetőséget, hogy valaki bentről kijövet fellöki. Még nyalogatja helyenként szája szélét, a maradék morzsáktól és cukros diótól, összedörzsöli két tenyerét és gyors kopogtatás után már bent is terem. Pillanatnyi kelleme meleg csapja meg, ami hamar átmegy izzasztó hőséggé.
~Hogyan lehet ezt a meleget bírni?~
Nem tesz szóvá semmit, és mivel munkájából alig képes kiráncigálni a kovácsot, ezért a maga baját gyorsan lezavarja, már amennyire lehet, hogy minél hamarabb készen legyen.
Innen már nyílegyenesen a könyvtárba vezet útja. Reméli nem jön közbe semmi, mert kíváncsisága elér az egekbe. Talán majd az égiek is kíváncsiak lesznek rá.*
A hozzászólás írója (Ishin Gylawora) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.11.28 00:18:57
1698. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2016-11-25 20:25:27
Üzenet elküldve: 2016-11-25 20:25:27
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Csőcselék//
-Urak azok, kik védik a vidéket.
*Mosolyog vissza a kissé butácska emberre.*
-Taitos volnék, vándorló földművelő.
*Nyújt kezet.*
~Hihetetlen, hogy a városban is vannak ilyenek.~
*Jóízűt nevet a wargos viccelődésen, majd nagyon hirtelen abba is hagyja. Hirtelen némul el, de nem szól semmit, hadd találgasson a furcsa fickó egy keveset.*
-Ezt kaptam tőle.
*Mutat végig a tényleg Ragrontól kapott arcán végigfutó seben. A jókora mancsnyomot is megmutatja válla környékén, lehúzva a ruhát, majd combjára csap.*
-Lejjebb nem vetkezem, ha kigyelmed nem kívánja.
*Jelezvén igen komoly hangnemben, hogy ott is érte sebesülés.
Abba már nem megy bele, hogy a thargok pont azért lettek volna jók kitalált mesternek, mert barbárok, és csapdászásból élnek. Látja, hogy nem fogják fel szegény butuskák.*
-Azt ugyan nem mondtam, hogy túl nagyok lennének.
*Vonja meg a vállát.*
-Nem földim nekem egyik eszeveszett barbár sem. Ugyanakkor.
*Halkabbra veszi hangját.*
-Az ő földjeiken nem randalíroznak kósza szörnyek.
*Picit csendben marad megszámolja hányan vannak, kinek milyen felszerelése, hány kutyájuk van.*
-Ám legyen. Mit kell tudni a wargok levadászásáról hát? Szeretném, ha nem járnék megint így. Lehet, hogy többen is vannak, vagy egyetlen warg ekkora pusztítást végezne hát?!
*Mutat az előbbi sebeire. Miközben igen aggodalmas arcot vág, mint akinek tényleg kell a tapasztalt vadászok védelme. Kissé köpönyegforgató ugyan, de vándorlásai során másokra való ráhatását be tudta annyira gyakorolni, amennyire ember azt be tudja.*
-Urak azok, kik védik a vidéket.
*Mosolyog vissza a kissé butácska emberre.*
-Taitos volnék, vándorló földművelő.
*Nyújt kezet.*
~Hihetetlen, hogy a városban is vannak ilyenek.~
*Jóízűt nevet a wargos viccelődésen, majd nagyon hirtelen abba is hagyja. Hirtelen némul el, de nem szól semmit, hadd találgasson a furcsa fickó egy keveset.*
-Ezt kaptam tőle.
*Mutat végig a tényleg Ragrontól kapott arcán végigfutó seben. A jókora mancsnyomot is megmutatja válla környékén, lehúzva a ruhát, majd combjára csap.*
-Lejjebb nem vetkezem, ha kigyelmed nem kívánja.
*Jelezvén igen komoly hangnemben, hogy ott is érte sebesülés.
Abba már nem megy bele, hogy a thargok pont azért lettek volna jók kitalált mesternek, mert barbárok, és csapdászásból élnek. Látja, hogy nem fogják fel szegény butuskák.*
-Azt ugyan nem mondtam, hogy túl nagyok lennének.
*Vonja meg a vállát.*
-Nem földim nekem egyik eszeveszett barbár sem. Ugyanakkor.
*Halkabbra veszi hangját.*
-Az ő földjeiken nem randalíroznak kósza szörnyek.
*Picit csendben marad megszámolja hányan vannak, kinek milyen felszerelése, hány kutyájuk van.*
-Ám legyen. Mit kell tudni a wargok levadászásáról hát? Szeretném, ha nem járnék megint így. Lehet, hogy többen is vannak, vagy egyetlen warg ekkora pusztítást végezne hát?!
*Mutat az előbbi sebeire. Miközben igen aggodalmas arcot vág, mint akinek tényleg kell a tapasztalt vadászok védelme. Kissé köpönyegforgató ugyan, de vándorlásai során másokra való ráhatását be tudta annyira gyakorolni, amennyire ember azt be tudja.*
1697. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2016-11-25 15:51:03
Üzenet elküldve: 2016-11-25 15:51:03
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 319
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 319
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Szelíd
//Csőcselék//
*A megszólításra hátranéznek a kis szikár emberre és páran hangos nevetésben törnek ki, amíg a vezér elő nem lép és beszélni nem kezd.*
-Urak mink? Nagyon vicces vagyol, de mink nem szeretjük aztat, szóval milyen warggal volt dolgod? Kölyökkel? Vagy egy nagy kutyával esetleg? *Kérdezi elég gúnyosan közben a mögötte lévőt böködve könyökével, aki veszi a lapot és felhörögve nevetgél a beszéd aláfestéseként.*
-Jajj a nagy Thargokkal jön ez itten! A barbár népséggel, köszönjünk de mink nem kérünk a segítségükből! *Nem rég hallottak egy nőt lovon menekülve róluk ordítani, hogy gyilkosok és már itt is gyilkolásznak, nem csak a saját területükön.*
-Hát, ha meg akarod nézni, hogy dolgoznak az igazi profik és békénhagysz minket a thargokkal, akkor jöhetsz mögöttünk és talán foghatod a vadászebek pórázát. *Legalább nevetnek egy jót, ha az egyik véreb nekilódulna a zsákmánynak és felesik a kis kotnyeles ember.*
*A megszólításra hátranéznek a kis szikár emberre és páran hangos nevetésben törnek ki, amíg a vezér elő nem lép és beszélni nem kezd.*
-Urak mink? Nagyon vicces vagyol, de mink nem szeretjük aztat, szóval milyen warggal volt dolgod? Kölyökkel? Vagy egy nagy kutyával esetleg? *Kérdezi elég gúnyosan közben a mögötte lévőt böködve könyökével, aki veszi a lapot és felhörögve nevetgél a beszéd aláfestéseként.*
-Jajj a nagy Thargokkal jön ez itten! A barbár népséggel, köszönjünk de mink nem kérünk a segítségükből! *Nem rég hallottak egy nőt lovon menekülve róluk ordítani, hogy gyilkosok és már itt is gyilkolásznak, nem csak a saját területükön.*
-Hát, ha meg akarod nézni, hogy dolgoznak az igazi profik és békénhagysz minket a thargokkal, akkor jöhetsz mögöttünk és talán foghatod a vadászebek pórázát. *Legalább nevetnek egy jót, ha az egyik véreb nekilódulna a zsákmánynak és felesik a kis kotnyeles ember.*
1696. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2016-11-22 21:57:03
Üzenet elküldve: 2016-11-22 21:57:03
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
//Megérkezve Artheniorba//
* Elmosolyodik a lány tippjén. Persze, lehetne jó is, hiszen az ő neve nagyon szépen alliterál, sokaknak tetszik is. *
- Z, mint Zygendar.
* És most jöhet a kérdés, hogy honnan is van, mert az biztos, hogy nem most lett itt, helyben elkészítve. Hát akkor majd belekezd nővére varázslatos képességeinek elmesélésébe. Hiába, büszke rá, ahogyan majdnem mindenkire, aki a Zygendar nevet viseli - és az nem kevés. Hamarosan a kontinensen is megveti lábát a nemes család kék vére. Ha pár nem olyan tiszta, mint az övé, de bizonyosan félig Zygendar. *
- De igen.
* Mégis mi más célja lenne egy amulettnek? Kalapálni nem lehet vele, csak papírnehezéknek lenne jó, meg ledobni vele Kriyont, de még ahhoz sem elég súlyos. *
- Családi ereklye.
* Elpillant a tőr irányába. Nem éppen a legfunkcionálisabb fegyvert nézte ki magának.
~ Nők. ~
De legalább Daewe fejlődőképes, hiszen nem vesz meg minden vackot, és nézelődik órákig egy pár cipőért, sőt saját magát tartja kordában! Erre másokat is meg lehetne tanítani, mennyivel könnyebb lenne az élet. *
- Mmhhmm.
* Bólint. Nagyon jó. Tetszik az elfnek Daewe egyszerű gondolkodása. Kiérve a lóhoz most először a lánynak tart bakot, és csak aztán küzdi fel magát a mén hátára. *
- Előbb Lapuért is el kell mennünk.
* Elvégre nem csak ketten vannak. Kriyont szándékosan nem említi meg, tőle aztán felfordulhat bármelyik sarkon. *
* Elmosolyodik a lány tippjén. Persze, lehetne jó is, hiszen az ő neve nagyon szépen alliterál, sokaknak tetszik is. *
- Z, mint Zygendar.
* És most jöhet a kérdés, hogy honnan is van, mert az biztos, hogy nem most lett itt, helyben elkészítve. Hát akkor majd belekezd nővére varázslatos képességeinek elmesélésébe. Hiába, büszke rá, ahogyan majdnem mindenkire, aki a Zygendar nevet viseli - és az nem kevés. Hamarosan a kontinensen is megveti lábát a nemes család kék vére. Ha pár nem olyan tiszta, mint az övé, de bizonyosan félig Zygendar. *
- De igen.
* Mégis mi más célja lenne egy amulettnek? Kalapálni nem lehet vele, csak papírnehezéknek lenne jó, meg ledobni vele Kriyont, de még ahhoz sem elég súlyos. *
- Családi ereklye.
* Elpillant a tőr irányába. Nem éppen a legfunkcionálisabb fegyvert nézte ki magának.
~ Nők. ~
De legalább Daewe fejlődőképes, hiszen nem vesz meg minden vackot, és nézelődik órákig egy pár cipőért, sőt saját magát tartja kordában! Erre másokat is meg lehetne tanítani, mennyivel könnyebb lenne az élet. *
- Mmhhmm.
* Bólint. Nagyon jó. Tetszik az elfnek Daewe egyszerű gondolkodása. Kiérve a lóhoz most először a lánynak tart bakot, és csak aztán küzdi fel magát a mén hátára. *
- Előbb Lapuért is el kell mennünk.
* Elvégre nem csak ketten vannak. Kriyont szándékosan nem említi meg, tőle aztán felfordulhat bármelyik sarkon. *
1695. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2016-11-22 20:39:09
Üzenet elküldve: 2016-11-22 20:39:09
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Megérkezve Artheniorba//
*Kibugyolálja a selyemből a medált és alaposan megvizsgálja. Azt látja, hogy igényes munka, nagy figyelemmel és gonddal készíthették. Nem mindennapi ékszer lehet, hiszen egy egyszerű amulettet ritkán tekernek selyembe, de számára nem több egy ügyes kézzel készített holminál. Ezt persze nem fogja elmondani, az Zaras gesztusaiból is látható, hogy neki ennél sokkal többet jelent, és nem akarja megbántani.*
- Z, mint Zaras?
*Vigyorodik el, bár nem nagy poén, és különösebben éles elme sem kell hozzá, hogy felismerje a betű jelentését.*
- Mi célod vele? Valami azt súgja, hogy nem csupán ékszer. Azért nem jöttél volna ilyen messzire.
*Persze ebben sem lehet teljesen biztos, vannak, akik egy kis semmiségért is képesek elmenni a világ végére, ha az valamiért nagyon kell nekik. Hiúságból, kapzsiságból, vagy csak egyszerű birtoklási vágyból. De nem hinné, hogy Zaras esetében is ez a helyzet. Vele annál inkább, már ami azt a tőrt illeti. Szüksége nincs rá, egyszerűen csak megtetszett neki, és most elég nehéz szívvel hagyja itt. Egyszerűbb lett volna, ha a szürke hajú nem veszi észre, hogy mennyire beleszerelmesedett abba a díszes kis pengébe, de hát annyira látványosan megbámulta, hogy az lett volna nagyobb mutatvány, ha elkerüli Zaras figyelmét.*
- Azt, ott. *Bök a szárnyakat formázó keresztvasú tőr felé, szinte oda sem nézve. Nem mártírkodni akar, csak nem akarja jobban fájdítani a szívét vele.*
- De jobb, ha itt marad, ideje megtanulni a fontossági sorrendet. Tudod, előbb-utóbb szükségem lesz egy rendes műhelyre Synmirán. Egyszerűbb dolgokat össze tudok pancsolni a szobámban is, pár üvegcsével, de komolyabb munkához sok eszközre szükségem lesz. Worenth mester ugyan azt mondta, hogy megszerzi, ami kell, de mégsem várhatok el mindent, nem igaz?
*Az ajtónál még megtorpan egyszer, és mintegy ellentmondva saját magának, széles mosollyal teszi hozzá.*
- De az a tőr úgyis az enyém lesz egyszer. Most merre? Haza Synmirába?
*Kibugyolálja a selyemből a medált és alaposan megvizsgálja. Azt látja, hogy igényes munka, nagy figyelemmel és gonddal készíthették. Nem mindennapi ékszer lehet, hiszen egy egyszerű amulettet ritkán tekernek selyembe, de számára nem több egy ügyes kézzel készített holminál. Ezt persze nem fogja elmondani, az Zaras gesztusaiból is látható, hogy neki ennél sokkal többet jelent, és nem akarja megbántani.*
- Z, mint Zaras?
*Vigyorodik el, bár nem nagy poén, és különösebben éles elme sem kell hozzá, hogy felismerje a betű jelentését.*
- Mi célod vele? Valami azt súgja, hogy nem csupán ékszer. Azért nem jöttél volna ilyen messzire.
*Persze ebben sem lehet teljesen biztos, vannak, akik egy kis semmiségért is képesek elmenni a világ végére, ha az valamiért nagyon kell nekik. Hiúságból, kapzsiságból, vagy csak egyszerű birtoklási vágyból. De nem hinné, hogy Zaras esetében is ez a helyzet. Vele annál inkább, már ami azt a tőrt illeti. Szüksége nincs rá, egyszerűen csak megtetszett neki, és most elég nehéz szívvel hagyja itt. Egyszerűbb lett volna, ha a szürke hajú nem veszi észre, hogy mennyire beleszerelmesedett abba a díszes kis pengébe, de hát annyira látványosan megbámulta, hogy az lett volna nagyobb mutatvány, ha elkerüli Zaras figyelmét.*
- Azt, ott. *Bök a szárnyakat formázó keresztvasú tőr felé, szinte oda sem nézve. Nem mártírkodni akar, csak nem akarja jobban fájdítani a szívét vele.*
- De jobb, ha itt marad, ideje megtanulni a fontossági sorrendet. Tudod, előbb-utóbb szükségem lesz egy rendes műhelyre Synmirán. Egyszerűbb dolgokat össze tudok pancsolni a szobámban is, pár üvegcsével, de komolyabb munkához sok eszközre szükségem lesz. Worenth mester ugyan azt mondta, hogy megszerzi, ami kell, de mégsem várhatok el mindent, nem igaz?
*Az ajtónál még megtorpan egyszer, és mintegy ellentmondva saját magának, széles mosollyal teszi hozzá.*
- De az a tőr úgyis az enyém lesz egyszer. Most merre? Haza Synmirába?
1694. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2016-11-21 21:52:33
Üzenet elküldve: 2016-11-21 21:52:33
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Csőcselék//
*Taitos felkapja a fejét.*
~D'Qrwayoh!~
*Jut eszébe egy igen balszerencsés helyzetekben használt családnév még gyerekkorából.*
-No látja, nem lehet itten olyan nagyokat tévedni. Kell az embernek a védelem ilyen időkben.
*Int a kovácsnak, majd a nép után veti magát. Egy pillanatra fontolóra is veszi, hogy jól eléjük teleportál, hiszen megtehetné, de megüti fülét a felborítós dolog.*
~Neeem, az az évi hat szarvas abban az egy hatban amit Ragron itt tölt el semmiség. Egyáltalán hogyan vették észre?!~
*Utánuk iramodik, megszámlálja őket, habár átlagos emberismerő azért a harci és erőnléti dolgokra tud következtetni.*
-Urak!
*Kiált utánuk.*
-Jómagam vándor volnék. Volt már dolgom warggal.
*Nyit, és nyilván kap is egy röhögést, mert hát lehet, hogy szikár, meg szálkás, de nem úgy néz ki, mint aki egy wargot kinyír vagy lefut.*
-Bevallom töredelmesen, nem erővel győztem le.
*Itt picit húzódozik bevallani az igazat, mert hát Kalácsfalván se szerették a mágusokat, de egyrészt ez egy város, másrészt az ellenfél egy warg.*
~Ja, ráadásul legendás warg, meg még valamilyen fene, ami pusztítja az állatokat.~
-A környék legjobbjaitól tanultam a csapdászat rejtelmeit, és a Thargodar barbár vadászok trükkjeit is ellestem.
*Mutatja be magát, igen komolyan ráhatva a népekre.*
-Szeretnék azonban egyszer harcot is, legalább látni. Beállhatnék-e kegyelmetek köreibe? Ígérem nem leszek lábatok alatt!
*Fogadkozik. A problémáról pedig majd később faggatja őket, messze még az erdő, és egyedül ő tudja Ragron merre tanyázik. Csak elő kell adnia, hogy jobban ismeri a wargok nyomait.*
*Taitos felkapja a fejét.*
~D'Qrwayoh!~
*Jut eszébe egy igen balszerencsés helyzetekben használt családnév még gyerekkorából.*
-No látja, nem lehet itten olyan nagyokat tévedni. Kell az embernek a védelem ilyen időkben.
*Int a kovácsnak, majd a nép után veti magát. Egy pillanatra fontolóra is veszi, hogy jól eléjük teleportál, hiszen megtehetné, de megüti fülét a felborítós dolog.*
~Neeem, az az évi hat szarvas abban az egy hatban amit Ragron itt tölt el semmiség. Egyáltalán hogyan vették észre?!~
*Utánuk iramodik, megszámlálja őket, habár átlagos emberismerő azért a harci és erőnléti dolgokra tud következtetni.*
-Urak!
*Kiált utánuk.*
-Jómagam vándor volnék. Volt már dolgom warggal.
*Nyit, és nyilván kap is egy röhögést, mert hát lehet, hogy szikár, meg szálkás, de nem úgy néz ki, mint aki egy wargot kinyír vagy lefut.*
-Bevallom töredelmesen, nem erővel győztem le.
*Itt picit húzódozik bevallani az igazat, mert hát Kalácsfalván se szerették a mágusokat, de egyrészt ez egy város, másrészt az ellenfél egy warg.*
~Ja, ráadásul legendás warg, meg még valamilyen fene, ami pusztítja az állatokat.~
-A környék legjobbjaitól tanultam a csapdászat rejtelmeit, és a Thargodar barbár vadászok trükkjeit is ellestem.
*Mutatja be magát, igen komolyan ráhatva a népekre.*
-Szeretnék azonban egyszer harcot is, legalább látni. Beállhatnék-e kegyelmetek köreibe? Ígérem nem leszek lábatok alatt!
*Fogadkozik. A problémáról pedig majd később faggatja őket, messze még az erdő, és egyedül ő tudja Ragron merre tanyázik. Csak elő kell adnia, hogy jobban ismeri a wargok nyomait.*
1693. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2016-11-21 21:39:07
Üzenet elküldve: 2016-11-21 21:39:07
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 319
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 319
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Szelíd
//Taitos figyelmébe//
*Ahogy kiszolgálja őt a kovács át is áll egy kisebb csoportosuláshoz.*
-Na oszt mégis mekkora bestiát láttatok, amire mentek? *Érdeklődik a kovács, mert a fegyvert is állathoz kell igazítani.*
-Egy hatalmas wargra megyünk, túl jól érzi magát az erdőbe és veszélyezteti az ottani vadak élővilágát, felborítja az egyensúlyt, hulljon a férgese! *Nagy felkiáltások és már kapják is a megfelelő fegyvereket, amiket próbálgatnak. Viszont Taitos tisztában van vele, hogy egy warg nem fog ennyi állatot egyedül kiirtani, szóval itt valami másnak is lennie kell, de egy biztos, jobb ha siet és elhúzza a csíkot Ragronnal.*
*Ahogy kiszolgálja őt a kovács át is áll egy kisebb csoportosuláshoz.*
-Na oszt mégis mekkora bestiát láttatok, amire mentek? *Érdeklődik a kovács, mert a fegyvert is állathoz kell igazítani.*
-Egy hatalmas wargra megyünk, túl jól érzi magát az erdőbe és veszélyezteti az ottani vadak élővilágát, felborítja az egyensúlyt, hulljon a férgese! *Nagy felkiáltások és már kapják is a megfelelő fegyvereket, amiket próbálgatnak. Viszont Taitos tisztában van vele, hogy egy warg nem fog ennyi állatot egyedül kiirtani, szóval itt valami másnak is lennie kell, de egy biztos, jobb ha siet és elhúzza a csíkot Ragronnal.*
1692. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2016-11-21 21:28:48
Üzenet elküldve: 2016-11-21 21:28:48
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
*Taitos zihálva, csapzottan esik be ismét a kovácshoz.*
-Emlékszik arra, amit nem is olyan régen ajánlgatott?
*Kérdezi a pár órával ezelőtti körre utalva, mikor a kovács megpróbálta meggyőzni, hogy "férfi mindig hord magával vasat". Meg elsütött pár tréfát, hogy " uraságodnak nagy a botja, de vajon hegyes is?!". Végül Taitos hagyta, de most, az előbbi találka megváltoztatta véleményét.*
-Mutassa mije van!
*Kéri a mesterembert, és megpróbál több egykezes fogpiszkálót is. Végül egy közepes darab mellett dönt, és elkezdi egyensúlyát vizsgálgatni. Felidézi a fegyveres harc régen elsajátított legalapabb mozdulatait, és már csak egy dolgot kér.*
-Adja a legkopottabb, szürke hüvelyt hozzá. Már ha úgy hívják.
*Nem ismeri a szakszavakat, ő csak kér, és cserébe illően fizet is.*
A hozzászólás írója (Taitos, a Zöldfülű) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.11.21 21:30:55
1691. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2016-11-21 20:32:37
Üzenet elküldve: 2016-11-21 20:32:37
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
//Megérkezve Artheniorba//
* Azért annyira nem jön össze a reakció elrejtése a figyelő férfi elől, mint szeretné, ugyanis Zaras csak azután kezd bele, miután látta Daewe reakcióját. A zavartságot ugyan nem, de a hökkentséget el tudja könyvelni magában. Így is tesz.
Jogos a kérdés, a tőröket bambuló lány lemaradhatott Zaras meglepett reakciójáról. *
- Hát... igen, mondjuk úgy, hogy kész is.
* Nyújtja át a már visszacsomagolt amulettet. A selyem ránézésre is, s tapintásra is kiváló minőségű anyag, s a bele hímezett, szürke Z betű sem valami olcsó varrónői munka, gondos kezek készítették. A benne levő amulett se különb, látszik rajta, hogy nem olyasmi, amit bárki viselhet.
Fontosnak fontos, de annyira nem, hogy ne mutassa meg a fajtársnak. Na meg azért egy kicsit dicsekedni is akar vele. *
- Melyik fegyvert nézted ki magadnak?
* Kérdi mielőtt még kilépnének az üzletből. Úgy ám, nem kerülte el a szürke hajú figyelmét. *
* Azért annyira nem jön össze a reakció elrejtése a figyelő férfi elől, mint szeretné, ugyanis Zaras csak azután kezd bele, miután látta Daewe reakcióját. A zavartságot ugyan nem, de a hökkentséget el tudja könyvelni magában. Így is tesz.
Jogos a kérdés, a tőröket bambuló lány lemaradhatott Zaras meglepett reakciójáról. *
- Hát... igen, mondjuk úgy, hogy kész is.
* Nyújtja át a már visszacsomagolt amulettet. A selyem ránézésre is, s tapintásra is kiváló minőségű anyag, s a bele hímezett, szürke Z betű sem valami olcsó varrónői munka, gondos kezek készítették. A benne levő amulett se különb, látszik rajta, hogy nem olyasmi, amit bárki viselhet.
Fontosnak fontos, de annyira nem, hogy ne mutassa meg a fajtársnak. Na meg azért egy kicsit dicsekedni is akar vele. *
- Melyik fegyvert nézted ki magadnak?
* Kérdi mielőtt még kilépnének az üzletből. Úgy ám, nem kerülte el a szürke hajú figyelmét. *
1690. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2016-11-21 19:11:36
Üzenet elküldve: 2016-11-21 19:11:36
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Megérkezve Artheniorba//
*Szerencse, hogy Zaras háttal áll neki, miközben a kováccsal tárgyal, így nem láthatja a meghökkent arckifejezését. Sok mindenre számított volna a fajtárstól, de egy ilyen kedvesnek nevezhető gesztusra nem gondolt volna. Valahogy teljesen váratlan volt. Kicsit zavarba is jön tőle, nem tudja, hogy ez csak holmi egyszeri érzelmi kitörés volt, vagy esetleg félreismerte Zarast, akinek pozitív tulajdonságai előjönnek, ha nincs rossz társaságban.
Aztán míg Zaras intézi az ügyeit, Daewe kinéz magának egy míves kidolgozású tőrt és nagyon, de nagyon úgy érzi, hogy ez neki kell. Tulajdonképpen semmi szüksége rá, talán ezért is szerelmesedik bele ennyire. Csak a szépsége nyűgözi le, ez lehet az ok. Hogy nem használati tárgy, hanem csupán azért létezik, hogy gyönyörködtessen. Előhalássza a pénzes szütyőt, gyors számadást csinál, és elhúzza a száját. Nagyon ki van számolva a pénze, egy ilyen dísztőr alaposan keresztül tudná húzni a terveit. De amikor olyan nagy a kísértés! Aztán olyan döntést hoz, ami ritkán jellemző rá: az eszére hallgat és nem a szívére. Egy nagy sóhajjal teszi el aranyait, és egyelőre, ha nehéz szívvel is, lemond a díszes tőrről.*
- Kész is? *Néz kicsit csodálkozva Zarasra, ahogy a szürke hajú elf végzett és indulni kész.* - Azt hittem, csak most adod le a megrendelést. Megnézhetem?
*Kicsit bizonytalanul teszi fel a kérdést, szinte biztos benne, hogy az a medál különösen fontos Zarasnak és hátha nem szívesen adja ki a kezéből, akár percekre sem. Aztán, ha indulnak, illő módon elköszön a kovácsmestertől, és magában komoly esküvéssel fogadja meg, hogy vissza fog jönni azért a kis csecsebecséért. Ha még meglesz addigra, mire újra Artheniorba vetődik. De akkor sincs nagy baj, ha esetleg elviszik. Azzal vigasztalja magát, hogy ha megjegyzi a részleteket és ennek alapján rendeli majd meg, a törpe mester könnyedén el tudja készíteni.*
*Szerencse, hogy Zaras háttal áll neki, miközben a kováccsal tárgyal, így nem láthatja a meghökkent arckifejezését. Sok mindenre számított volna a fajtárstól, de egy ilyen kedvesnek nevezhető gesztusra nem gondolt volna. Valahogy teljesen váratlan volt. Kicsit zavarba is jön tőle, nem tudja, hogy ez csak holmi egyszeri érzelmi kitörés volt, vagy esetleg félreismerte Zarast, akinek pozitív tulajdonságai előjönnek, ha nincs rossz társaságban.
Aztán míg Zaras intézi az ügyeit, Daewe kinéz magának egy míves kidolgozású tőrt és nagyon, de nagyon úgy érzi, hogy ez neki kell. Tulajdonképpen semmi szüksége rá, talán ezért is szerelmesedik bele ennyire. Csak a szépsége nyűgözi le, ez lehet az ok. Hogy nem használati tárgy, hanem csupán azért létezik, hogy gyönyörködtessen. Előhalássza a pénzes szütyőt, gyors számadást csinál, és elhúzza a száját. Nagyon ki van számolva a pénze, egy ilyen dísztőr alaposan keresztül tudná húzni a terveit. De amikor olyan nagy a kísértés! Aztán olyan döntést hoz, ami ritkán jellemző rá: az eszére hallgat és nem a szívére. Egy nagy sóhajjal teszi el aranyait, és egyelőre, ha nehéz szívvel is, lemond a díszes tőrről.*
- Kész is? *Néz kicsit csodálkozva Zarasra, ahogy a szürke hajú elf végzett és indulni kész.* - Azt hittem, csak most adod le a megrendelést. Megnézhetem?
*Kicsit bizonytalanul teszi fel a kérdést, szinte biztos benne, hogy az a medál különösen fontos Zarasnak és hátha nem szívesen adja ki a kezéből, akár percekre sem. Aztán, ha indulnak, illő módon elköszön a kovácsmestertől, és magában komoly esküvéssel fogadja meg, hogy vissza fog jönni azért a kis csecsebecséért. Ha még meglesz addigra, mire újra Artheniorba vetődik. De akkor sincs nagy baj, ha esetleg elviszik. Azzal vigasztalja magát, hogy ha megjegyzi a részleteket és ennek alapján rendeli majd meg, a törpe mester könnyedén el tudja készíteni.*
1689. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2016-11-19 21:04:34
Üzenet elküldve: 2016-11-19 21:04:34
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
//Megérkezve Artheniorba//
* Daewe vigyorára csak lehunyja szemeit. Mintha nem lenne magától értetődő, hogy ha lenne a városban elf kovács, hozzá fordulnának. Ezen gondolatmenetét egy mély, fáradtnak tűnő sóhaj keretében osztja meg a lánnyal.
Helyeslően bólint Daewenek, míg végigméri a kovácsot. Ha tarkón csapást nem is, de egy buksi simogatást, amit a gyerekeknek szokás adni, megejt, mialatt átszeli a távolságot maga és a pult közt. A reakciót azért még elkönyveli magában, mielőtt elkezdené részletezni az amulett kinézetét a kovácsnak.
Azután persze nem foglalkozik a lánnyal többet, ha nem piszkálódik, és csak mondja, és mondja, és mondja a részleteket. De mintha ez a kovácsot a legkevésbé sem érdekelné. Legalábbis miután úgy nagyjából elképzelhető formába kerül, érdeklődését elveszítve kiköp egy szép adagot oldalra, egyenesen egy fém vödörbe, aztán hátat fordít az elfnek, és fenekét vakarva eltűnik a bolt belsejében. *
- A nővéred kedvesebb volt.
* Tűnik ismét fel, valamivel a kezében. Ez a mondat bőven elég, hogy megakassza a szürkét. *
- Elnézést?
* Válasz helyett azonban csak a pultra teszi markának tartalmát; egy fehér selyembe csavart valamit. A szövetdarabon pedig egy kézzel hímzett, szürke színű Z olvasható ki. Már ha kiterítik. Zaras pedig kiteríti. *
- Na ne...
* Benne pedig nem más, mint az elveszett, vagyis egy ugyanúgy kinéző családi amulett. Nem, az elveszett semmiképp, de annyi kérdést felvet ez az egész.
~ Mégis honnan tudta? És mikor? És hogy? És mégis mikor? Mit keresett itt? ~
Már kérdésre nyitná száját, mikor a törpe hangosan morran egyet, és pénzt követel. *
- A megőrzésnek ára is van ám, hosszúfülű!
* Pár aranyat le is vág az pultra. *
- Úgy tűnik a törpéket csak a pénz érdekli.
* Horkan fel Zaras is, és fogja az amulettet, meg a ruhadarabot. *
- Mehetünk, Daewe.
* Úgy érzi, hiába kérdezné a fickót, úgyse tudna válaszolni egyetlen kérdésére sem, elvégre Aríwyenről van szó. *
* Daewe vigyorára csak lehunyja szemeit. Mintha nem lenne magától értetődő, hogy ha lenne a városban elf kovács, hozzá fordulnának. Ezen gondolatmenetét egy mély, fáradtnak tűnő sóhaj keretében osztja meg a lánnyal.
Helyeslően bólint Daewenek, míg végigméri a kovácsot. Ha tarkón csapást nem is, de egy buksi simogatást, amit a gyerekeknek szokás adni, megejt, mialatt átszeli a távolságot maga és a pult közt. A reakciót azért még elkönyveli magában, mielőtt elkezdené részletezni az amulett kinézetét a kovácsnak.
Azután persze nem foglalkozik a lánnyal többet, ha nem piszkálódik, és csak mondja, és mondja, és mondja a részleteket. De mintha ez a kovácsot a legkevésbé sem érdekelné. Legalábbis miután úgy nagyjából elképzelhető formába kerül, érdeklődését elveszítve kiköp egy szép adagot oldalra, egyenesen egy fém vödörbe, aztán hátat fordít az elfnek, és fenekét vakarva eltűnik a bolt belsejében. *
- A nővéred kedvesebb volt.
* Tűnik ismét fel, valamivel a kezében. Ez a mondat bőven elég, hogy megakassza a szürkét. *
- Elnézést?
* Válasz helyett azonban csak a pultra teszi markának tartalmát; egy fehér selyembe csavart valamit. A szövetdarabon pedig egy kézzel hímzett, szürke színű Z olvasható ki. Már ha kiterítik. Zaras pedig kiteríti. *
- Na ne...
* Benne pedig nem más, mint az elveszett, vagyis egy ugyanúgy kinéző családi amulett. Nem, az elveszett semmiképp, de annyi kérdést felvet ez az egész.
~ Mégis honnan tudta? És mikor? És hogy? És mégis mikor? Mit keresett itt? ~
Már kérdésre nyitná száját, mikor a törpe hangosan morran egyet, és pénzt követel. *
- A megőrzésnek ára is van ám, hosszúfülű!
* Pár aranyat le is vág az pultra. *
- Úgy tűnik a törpéket csak a pénz érdekli.
* Horkan fel Zaras is, és fogja az amulettet, meg a ruhadarabot. *
- Mehetünk, Daewe.
* Úgy érzi, hiába kérdezné a fickót, úgyse tudna válaszolni egyetlen kérdésére sem, elvégre Aríwyenről van szó. *
1688. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2016-11-19 09:49:05
Üzenet elküldve: 2016-11-19 09:49:05
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
*Taitos útja a kovácshoz vezet, ki remélhetőleg a hajnal első sugaraira kinyit, így nem kell sokat bóklásznia, mire betérhet ide.*
-Tiszteletem!
*Köszön illendően, és látja a kovács csodálkozó pillantását. Arca bozontos, haja kusza, ruhái pedig nedvesek a sártól.*
-Ohh, elnézést!
*Lesimítja ruháit, mire a helyzet egészen rózsás lesz. Arca kitisztul, ruhái pedig könnyeden és szinte már vasaltan lengedeznek az ajtó lágy huzatjában. A kovács nyilván most kétkedik csak igazán.*
-Uram, meg tudná esetleg mutatni mije van egy ilyen *habozik cseppet.* magamfajtának?
*Néz kérdőn, és sokat nem is kell szólnia. A gyakorlott kovács máris mutogatásba, méricskélésbe, magyarázásba kezd.*
-Tiszteletem!
*Köszön illendően, és látja a kovács csodálkozó pillantását. Arca bozontos, haja kusza, ruhái pedig nedvesek a sártól.*
-Ohh, elnézést!
*Lesimítja ruháit, mire a helyzet egészen rózsás lesz. Arca kitisztul, ruhái pedig könnyeden és szinte már vasaltan lengedeznek az ajtó lágy huzatjában. A kovács nyilván most kétkedik csak igazán.*
-Uram, meg tudná esetleg mutatni mije van egy ilyen *habozik cseppet.* magamfajtának?
*Néz kérdőn, és sokat nem is kell szólnia. A gyakorlott kovács máris mutogatásba, méricskélésbe, magyarázásba kezd.*
1687. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2016-11-18 21:15:19
Üzenet elküldve: 2016-11-18 21:15:19
Rang: Játékos
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
*Ullamar az ork immáron végzett a csatornával. Megoldotta a mérgező víz átkát. Egyedül. Zsebében csörren az arany amit kapott. Büszke is rá. De nem csak ez hirdeti győzelmét a gyomok felett, hanem egy sör neve is a Pegazus fogadóban.
Most csináltat magának egy kardot. Elvileg az íjászatban remekel, de a csatornarendszerben megtapasztalta, hogy a közelharcra is szükség van. Ugyan egy fickót íjjal megállított, de néha kardforgató tudás kellett volna.
Nem baj! Azért van itt, hogy megszerezze a szükséges eszközt és elmehessen gyakorolni mielőtt munkát keres.*
Most csináltat magának egy kardot. Elvileg az íjászatban remekel, de a csatornarendszerben megtapasztalta, hogy a közelharcra is szükség van. Ugyan egy fickót íjjal megállított, de néha kardforgató tudás kellett volna.
Nem baj! Azért van itt, hogy megszerezze a szükséges eszközt és elmehessen gyakorolni mielőtt munkát keres.*
1686. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2016-11-17 12:25:48
Üzenet elküldve: 2016-11-17 12:25:48
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Megérkezve Artheniorba//
- Erre is van megoldás: itt elnézést kérünk a zavarásért, sarkon fordulunk, és keresünk egy elf kovácsot. Ismersz ilyet a városban?
*Megint szemtelenül mosolyog, ugyanis erősen sejti, hogy ha Zaras ismerne hegyesfülű mestert, akkor most nála lennének, és nem ebben a műhelyben. Azzal pedig kénytelen lesz megbékélni a szürke hajú, hogy Daewe hajlamos sokat beszélni, és a tekintélytisztelet sem tartozik legfőbb erényei közé. Pontosabban szólva azzal is gyakran használ pimasznak, szemtelennek tűnő hangot, azt is szereti ugratni, akinek egyébként megadja azt, ami kijár neki. Zarasnak legfeljebb azért lehet ez új, mert előtte eddig, talán tudat alatt, visszafogta magát. Az a reggel elég nehezen felejthető élmény volt, csak mostanra sikerült feloldódnia a társaságában.*
- Hm? *Kapja fejét társa felé, aki akkor tesz egy megjegyzést, amikor a mester előbukkan.* - Igen, persze, potenciális kuncsaftot.
*A potenciális szót megnyomja, szeme sarkából sandít Zaras felé, mérlegelve, hogy mikor lépi át azt a határt, amikor a szürke tarkón csapja. Biztosan nem véletlenül mondta halkan, amit mondott, ő pedig most bemószerolta. Szerinte ennyi bőven belefér. Hogy a másik mit gondol erről, az persze már más kérdés.*
- Elememben? Nem tudom, mire gondolsz...
*Ha Zaras és a mester csak rátérnek az üzletre, vagy legalábbis Zaras előadja óhaját, akkor Daewe unaloműzésként nekiáll nézegetni a falra kitett fegyvereket. Kicsit unott arckifejezéssel szemlélődik. Azt a pallost meg sem tudná mozdítani, vagy csak vonszolná maga után a földön. Sejtelme sincs, ahogy annak a másik kardnak miért hullámos a pengéje? Csak dísz vagy van funkciója is? Már elfordulna a tárlattól, amikor észrevesz valamit, amihez közelebb is lép, kicsit még a száját is eltátja. A tőrnek aprólékos gonddal kidolgozott, kitárt szárnyakat mintázó keresztvasa van, a markolat halvány, világos, finoman erezett és fényes hatású fa, mintha egy darabból készült volna. A markolatgomb csak jelzés értékű, funkciója kimerülhet abban, hogy a markolatot a pengéhez rögzíti. Utóbbiból semmi nem látszik, hüvelybe van bújtatva. Ez pedig ezüst csillogású, vésett inda- és levélmotívumokkal gazdagon díszített. A tulajdonos derékszíjához fél tucat, finoman csavart szemből álló lánccal rögzíthető. Daewe pedig el van varázsolva a látásától, kezét is kinyújtja, hogy ujjai hegyével végigcirógasson rajta. Azt látja, hogy díszfegyverről van szó, nem használati tárgyról, de ez nem számít. Nem fegyverforgatás a mestersége.
A törpe mester és Zaras felé sandít. Hirtelen az elhatározás, hogy ha ők végeztek, neki is feltétlenül szót kell váltania a kováccsal.*
- Erre is van megoldás: itt elnézést kérünk a zavarásért, sarkon fordulunk, és keresünk egy elf kovácsot. Ismersz ilyet a városban?
*Megint szemtelenül mosolyog, ugyanis erősen sejti, hogy ha Zaras ismerne hegyesfülű mestert, akkor most nála lennének, és nem ebben a műhelyben. Azzal pedig kénytelen lesz megbékélni a szürke hajú, hogy Daewe hajlamos sokat beszélni, és a tekintélytisztelet sem tartozik legfőbb erényei közé. Pontosabban szólva azzal is gyakran használ pimasznak, szemtelennek tűnő hangot, azt is szereti ugratni, akinek egyébként megadja azt, ami kijár neki. Zarasnak legfeljebb azért lehet ez új, mert előtte eddig, talán tudat alatt, visszafogta magát. Az a reggel elég nehezen felejthető élmény volt, csak mostanra sikerült feloldódnia a társaságában.*
- Hm? *Kapja fejét társa felé, aki akkor tesz egy megjegyzést, amikor a mester előbukkan.* - Igen, persze, potenciális kuncsaftot.
*A potenciális szót megnyomja, szeme sarkából sandít Zaras felé, mérlegelve, hogy mikor lépi át azt a határt, amikor a szürke tarkón csapja. Biztosan nem véletlenül mondta halkan, amit mondott, ő pedig most bemószerolta. Szerinte ennyi bőven belefér. Hogy a másik mit gondol erről, az persze már más kérdés.*
- Elememben? Nem tudom, mire gondolsz...
*Ha Zaras és a mester csak rátérnek az üzletre, vagy legalábbis Zaras előadja óhaját, akkor Daewe unaloműzésként nekiáll nézegetni a falra kitett fegyvereket. Kicsit unott arckifejezéssel szemlélődik. Azt a pallost meg sem tudná mozdítani, vagy csak vonszolná maga után a földön. Sejtelme sincs, ahogy annak a másik kardnak miért hullámos a pengéje? Csak dísz vagy van funkciója is? Már elfordulna a tárlattól, amikor észrevesz valamit, amihez közelebb is lép, kicsit még a száját is eltátja. A tőrnek aprólékos gonddal kidolgozott, kitárt szárnyakat mintázó keresztvasa van, a markolat halvány, világos, finoman erezett és fényes hatású fa, mintha egy darabból készült volna. A markolatgomb csak jelzés értékű, funkciója kimerülhet abban, hogy a markolatot a pengéhez rögzíti. Utóbbiból semmi nem látszik, hüvelybe van bújtatva. Ez pedig ezüst csillogású, vésett inda- és levélmotívumokkal gazdagon díszített. A tulajdonos derékszíjához fél tucat, finoman csavart szemből álló lánccal rögzíthető. Daewe pedig el van varázsolva a látásától, kezét is kinyújtja, hogy ujjai hegyével végigcirógasson rajta. Azt látja, hogy díszfegyverről van szó, nem használati tárgyról, de ez nem számít. Nem fegyverforgatás a mestersége.
A törpe mester és Zaras felé sandít. Hirtelen az elhatározás, hogy ha ők végeztek, neki is feltétlenül szót kell váltania a kováccsal.*
1685. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2016-11-16 18:40:34
Üzenet elküldve: 2016-11-16 18:40:34
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 897
OOC üzenetek: 163
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 897
OOC üzenetek: 163
Játékstílus: Vakmerő
*Itt is rég járt már, de széles mosollyal üdvözli a jól ismert kovácsmestert. Persze a férfi is jól emlékszik a gnómra, de kevésbé kellemes élmények fűzik hozzá, hiszen általában csak kérdésekkel zaklatta. Persze néha rendelt is ezt-azt, de leginkább csak érdeklődni vagy nézelődni jött. Most sem tervez aranyat kiadni a kezéből, de nem bírta ki hogy ne kíváncsiskodjon be ide. Türelmesen megvárja persze a sorát, a fickó aki éppen a kováccsal alkudozik nyilván sokkal fontosabb mint ő és ezt meg is érti, addig szétnéz a kirakott holmik között. A kardok és pajzsok egyáltalán nem érdeklik, a vérteket már megnézegeti, de leginkább a számszeríjakat vizsgálgatja amíg sorra kerül. Túl sok idejét persze nem akarja rabolni a mesternek, volt már ő is a pult másik oldalán. Pár percig beszélgetnek csupán, aztán Jezabiel integetve távozik.*
1684. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2016-11-15 22:12:32
Üzenet elküldve: 2016-11-15 22:12:32
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
//Megérkezve Artheniorba//
* Nem gondolta volna, bár azt már észrevette, hogy nagyszájú a csajszi, mégis fura volt látni, ahogy a kufárral szócsatázott.
Szerencsére visszaült, különben Zarasnak is le kellett volna szállnia a magaslóról, mert hogy néz az ki, hogy ő meg nem sétál, miközben Daewe meg koptatja a cipőjét? Elvégre ő úriember vagy mi (legalábbis jó érzés ezt gondolnia magáról). *
- Jobban örülnék, ha elf kezek közül kerülne ki az új, de biztos igazuk van.
* Újabb, nem túl szép és kedves jele a többi faj tagjai iránti lenézésnek, melyet szó szerint belé neveltek. *
- Ajánlom is, hogy olyan legyen, mint volt.
* Bár az, hogy Zarasnak kell elmagyaráznia, hogyan is nézett ki pontosan, egy elég nagy rizikófaktor, s ha megbukik a végső vizsgálaton, akkor sem magát, hanem a kovácsot fogja érte hibáztatni.
A lány csipkelődésére hirtelen nem tud felelni, nem szokott hozzá, hogy még Daewe is, aki vagy csendben volt, vagy valaki más életének legátlagosabb pillanatairól beszélt teljes beleéléssel, képes rá. Bár már rá kellett volna jöjjön, Synmira lakosai sokkal összetettebbek, mint más nők. Lapuból sem nézte ki, hogy képes így megbántani a bátyót. Ezt teszi, ha varázslókkal élsz?
Daewe ér be előbb, és a tőle már nem megszokott, vagyis már megszokottan nem megszokott módon, hangosan köszönti az üzlet vezetőjét. *
- Potenciális...
* Hangsúlyozza ki, hiszen nem biztos, hogy a törpe elvállalja a melót, vagy Zaras rábízza. *
- ... kuncsaftot.
* De persze csak olyan hangerővel, hogy lehetőleg csak Daewe hallja. *
- Nagyon elemedben vagy, mi?
* Mosolyodik el a piacon történtek óta először. Valóban, a félvér nélkül mennyivel jobb.
A tulaj is, vagy legalábbis egy kovácslegény, felbukkanni látszik. Ideje, hogy a tárgyra térjenek... *
* Nem gondolta volna, bár azt már észrevette, hogy nagyszájú a csajszi, mégis fura volt látni, ahogy a kufárral szócsatázott.
Szerencsére visszaült, különben Zarasnak is le kellett volna szállnia a magaslóról, mert hogy néz az ki, hogy ő meg nem sétál, miközben Daewe meg koptatja a cipőjét? Elvégre ő úriember vagy mi (legalábbis jó érzés ezt gondolnia magáról). *
- Jobban örülnék, ha elf kezek közül kerülne ki az új, de biztos igazuk van.
* Újabb, nem túl szép és kedves jele a többi faj tagjai iránti lenézésnek, melyet szó szerint belé neveltek. *
- Ajánlom is, hogy olyan legyen, mint volt.
* Bár az, hogy Zarasnak kell elmagyaráznia, hogyan is nézett ki pontosan, egy elég nagy rizikófaktor, s ha megbukik a végső vizsgálaton, akkor sem magát, hanem a kovácsot fogja érte hibáztatni.
A lány csipkelődésére hirtelen nem tud felelni, nem szokott hozzá, hogy még Daewe is, aki vagy csendben volt, vagy valaki más életének legátlagosabb pillanatairól beszélt teljes beleéléssel, képes rá. Bár már rá kellett volna jöjjön, Synmira lakosai sokkal összetettebbek, mint más nők. Lapuból sem nézte ki, hogy képes így megbántani a bátyót. Ezt teszi, ha varázslókkal élsz?
Daewe ér be előbb, és a tőle már nem megszokott, vagyis már megszokottan nem megszokott módon, hangosan köszönti az üzlet vezetőjét. *
- Potenciális...
* Hangsúlyozza ki, hiszen nem biztos, hogy a törpe elvállalja a melót, vagy Zaras rábízza. *
- ... kuncsaftot.
* De persze csak olyan hangerővel, hogy lehetőleg csak Daewe hallja. *
- Nagyon elemedben vagy, mi?
* Mosolyodik el a piacon történtek óta először. Valóban, a félvér nélkül mennyivel jobb.
A tulaj is, vagy legalábbis egy kovácslegény, felbukkanni látszik. Ideje, hogy a tárgyra térjenek... *
1683. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2016-11-15 20:39:22
Üzenet elküldve: 2016-11-15 20:39:22
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Megérkezve Artheniorba//
- Tudok veszekedni is, ha kell, de ez most nem sokat segített. Kiállhatatlan alak ez, csak sajnos túl jó az áruja. Szerintem ezt ő is tudja, és nem nagyon hajlandó engedni az árból. Igazság szerint egyáltalán nem.
*Teszi még hozzá, amikor a kovácsműhely előtt ismét lekászálódik a Zaras mögül a lóról. Ha tudja, hogy csak ide indulnak a sarokra, jött volna gyalog, ezért kár volt fel-le kapaszkodni. Viszont úgy látszik, hogy a szürke hajú kezd magára találni, már némi gúnyolódáshoz is van kedve. Lehet, hogy kár volt vigasztalni, talán elviselhetőbb roggyant állapotában. Azért csak nem tud kibújni a bőréből. Amikor már Zaras is leszállt a lóról, barátságosan mosolyog rá.*
- Azt mondják, a helyi kovács igazán érti a mesterségét. Biztos lesz olyan szép az új amuletted, mint a régi, még ha olyan érzelmek nem is fognak kötni hozzá, mint egy családi ékszerhez. Legalábbis egyelőre.
*Egy kis csipkelődést azért nem tud kihagyni, ennyi igazán kijár Zarasnak.*
- Csak erre már jobban vigyázz! Ha elterjed a híre, hogy egy ideális balek él Synmirán, a környék összes tolvajtanonca hozzánk jön majd gyakorolni.
*Ha útitársa nem reagál gyorsan, ő lép be elsőnek a kovácsműhelybe, széles mosollyal néz körül a helyiségben. A falakra aggatott fegyverek elenyésző hányadát ismeri csak meg, de annyi még laikus szemmel is meg tud állapítani, hogy igényes kidolgozásúak. Úgy látszik, beletrafált, amikor a kovács szakmai hozzáértését méltatta, mert persze fogalma sincs, hogy milyen szakember az illető. Itt sem járt még soha.*
- Kovács uram! Kuncsaftot hoztam.
*Vidám a hangja, amikor elkiáltja magát, hogy a mestert előcsalogassa. Miért legyen morcos? Zaras nyugodtan piszkálódhat, az inkább csak szórakoztató. Amíg nem esnek egymásnak a félvérrel. De most Kriyon nincs itt, így pedig egész elviselhető a szürke társasága.*
- Tudok veszekedni is, ha kell, de ez most nem sokat segített. Kiállhatatlan alak ez, csak sajnos túl jó az áruja. Szerintem ezt ő is tudja, és nem nagyon hajlandó engedni az árból. Igazság szerint egyáltalán nem.
*Teszi még hozzá, amikor a kovácsműhely előtt ismét lekászálódik a Zaras mögül a lóról. Ha tudja, hogy csak ide indulnak a sarokra, jött volna gyalog, ezért kár volt fel-le kapaszkodni. Viszont úgy látszik, hogy a szürke hajú kezd magára találni, már némi gúnyolódáshoz is van kedve. Lehet, hogy kár volt vigasztalni, talán elviselhetőbb roggyant állapotában. Azért csak nem tud kibújni a bőréből. Amikor már Zaras is leszállt a lóról, barátságosan mosolyog rá.*
- Azt mondják, a helyi kovács igazán érti a mesterségét. Biztos lesz olyan szép az új amuletted, mint a régi, még ha olyan érzelmek nem is fognak kötni hozzá, mint egy családi ékszerhez. Legalábbis egyelőre.
*Egy kis csipkelődést azért nem tud kihagyni, ennyi igazán kijár Zarasnak.*
- Csak erre már jobban vigyázz! Ha elterjed a híre, hogy egy ideális balek él Synmirán, a környék összes tolvajtanonca hozzánk jön majd gyakorolni.
*Ha útitársa nem reagál gyorsan, ő lép be elsőnek a kovácsműhelybe, széles mosollyal néz körül a helyiségben. A falakra aggatott fegyverek elenyésző hányadát ismeri csak meg, de annyi még laikus szemmel is meg tud állapítani, hogy igényes kidolgozásúak. Úgy látszik, beletrafált, amikor a kovács szakmai hozzáértését méltatta, mert persze fogalma sincs, hogy milyen szakember az illető. Itt sem járt még soha.*
- Kovács uram! Kuncsaftot hoztam.
*Vidám a hangja, amikor elkiáltja magát, hogy a mestert előcsalogassa. Miért legyen morcos? Zaras nyugodtan piszkálódhat, az inkább csak szórakoztató. Amíg nem esnek egymásnak a félvérrel. De most Kriyon nincs itt, így pedig egész elviselhető a szürke társasága.*
1682. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2016-11-14 22:21:11
Üzenet elküldve: 2016-11-14 22:21:11
![>Worenth Yosden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11112_1519763981_ember_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
-Üdv kovács!
*Elvileg mostanra készen kell lennie a kardnak, és bizony így is van. A kovács átnyújtja a mágusnak a kardot, aki hamar kézbe is veszi és méricskélni kezdi. Pengéje egyenes, kimondottan kényelmes így fél kézzel tartva és könnyű is. Alig lehet egy kiló. A szép, cikornyás díszítések nem maradnak el. Kardjának markolata szép sötétkék színű, míg a keresztvas és a végsúly aranysárga. Pengéjének pedig jobban szemügyre véve mintha lenne egy minimális, halványkék beütése. Egy picike hófehér drágakő díszeleg még a markolatban, ami éppen csak kidudorodik a felszínétől, így nemigen zavarja majd a mágust, ha használja.
Remek munkát végzett a kovács, amit Worenth nagyon meg is köszön neki és természetesen szó nélkül fizeti ki a fennmaradó összeget.*
-Minden jót!
*Távozik is a műhelyből, hiszen nincs itt már dolga. Felpattan lovára és elindul a tisztás felé. Inasát majd értesíteni fogja, mert nem várakozott rá a Pegazus fogadóban, hanem hagyta, hogy még egy kicsit nézelődjön.*
*Elvileg mostanra készen kell lennie a kardnak, és bizony így is van. A kovács átnyújtja a mágusnak a kardot, aki hamar kézbe is veszi és méricskélni kezdi. Pengéje egyenes, kimondottan kényelmes így fél kézzel tartva és könnyű is. Alig lehet egy kiló. A szép, cikornyás díszítések nem maradnak el. Kardjának markolata szép sötétkék színű, míg a keresztvas és a végsúly aranysárga. Pengéjének pedig jobban szemügyre véve mintha lenne egy minimális, halványkék beütése. Egy picike hófehér drágakő díszeleg még a markolatban, ami éppen csak kidudorodik a felszínétől, így nemigen zavarja majd a mágust, ha használja.
Remek munkát végzett a kovács, amit Worenth nagyon meg is köszön neki és természetesen szó nélkül fizeti ki a fennmaradó összeget.*
-Minden jót!
*Távozik is a műhelyből, hiszen nincs itt már dolga. Felpattan lovára és elindul a tisztás felé. Inasát majd értesíteni fogja, mert nem várakozott rá a Pegazus fogadóban, hanem hagyta, hogy még egy kicsit nézelődjön.*
1681. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2016-11-11 13:04:25
Üzenet elküldve: 2016-11-11 13:04:25
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 336
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 336
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Worenth//
*Gubó, smaragd szemei kitágulnak a díszes kard hallatán.*
- Az aztán különleges lehet, ha külön kérésedre kovácsolják.* ~Biztos jó drága lehet.~ Az árakkal nem túlzottan van tisztában, de azt sejti, hogy egyedi kardok azok méregdrágák lehetnek. Igazából nem bánja, ha a mesternek telik rá, hadd vegye csak meg.*
- Mikor lesz kész? *Érdeklődik a mágusnál mert, ha úgy alakul inasként szívesen elhozná, ezt meg is kérdezi.*
- Ha kész lesz elhozhatom neked mester? *Végig gondolva ez is a feladati közé sorolható, amit a mágus felsorolt neki jelentkezésekor. Viszont, ha nagy értékű akkor lehet nem merné egyedül elhozni, még a végén leütnék és elvennék tőle. Akkor aztán szégyenszemre kulloghatna haza Worenth-hez. Felvetése és kérdése okafogyottá válik amikor a hóhajú elmondja, hogy maga veszi át a kardot és addig itt marad a városban.*
- Ha nem vagyok terhedre veled mennék. *Talán sok lesz már a gnómból és véget nem érő kérdéseiből, de ha a mágus nem bánja akkor a kicsi gnóm elkísérné.*
*Gubó, smaragd szemei kitágulnak a díszes kard hallatán.*
- Az aztán különleges lehet, ha külön kérésedre kovácsolják.* ~Biztos jó drága lehet.~ Az árakkal nem túlzottan van tisztában, de azt sejti, hogy egyedi kardok azok méregdrágák lehetnek. Igazából nem bánja, ha a mesternek telik rá, hadd vegye csak meg.*
- Mikor lesz kész? *Érdeklődik a mágusnál mert, ha úgy alakul inasként szívesen elhozná, ezt meg is kérdezi.*
- Ha kész lesz elhozhatom neked mester? *Végig gondolva ez is a feladati közé sorolható, amit a mágus felsorolt neki jelentkezésekor. Viszont, ha nagy értékű akkor lehet nem merné egyedül elhozni, még a végén leütnék és elvennék tőle. Akkor aztán szégyenszemre kulloghatna haza Worenth-hez. Felvetése és kérdése okafogyottá válik amikor a hóhajú elmondja, hogy maga veszi át a kardot és addig itt marad a városban.*
- Ha nem vagyok terhedre veled mennék. *Talán sok lesz már a gnómból és véget nem érő kérdéseiből, de ha a mágus nem bánja akkor a kicsi gnóm elkísérné.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2054-2073